Pléh Csaba: A társalgás pszichológiája

Pléh Csaba

A TÁRSALGÁSPSZICHOLÓGIÁJA

www.libri-kiado.hu 2990 Ft

A TÁRSALGÁS PSZICHOLÓGIÁJA

PLÉH CSABA

Mit gondol, ön mikor társalog? Társalog akkor is, amikor fenn-

hangon vitatkozik a rendôrrel vagy számon kéri a párján, hogy

hol járt elôzô este? Társalog, ha egy ismeretlen boltost szólít meg,

ha a legjobb barátját hívja, vagy éppen egy csinos nônek udvarol?

Igen. Bizonyos értelemben minden emberi kapcsolat társalgás,

hiszen jellemzôen szóbeli közlekedésen keresztül érjük el, amit

akarunk, akkor is, ha közelebb kerülünk a másikhoz, és akkor

is, ha éppen elhidegülünk tôle. A társalgás pszichológiája a mai

pszichológia, szociológia és nyelvészet egyik központi érintke-

zési területét tárgyalja: megmutatja, hogyan hangoljuk össze

viselkedésünket, hogyan befolyásoljuk egymást, hogyan irányí-

tunk, hízelgünk, engedelmeskedünk a társalgás során és annak

segítségével. Ez a tankönyvként is remekül használható össze-

foglalás feltárja a társalgások mögötti rejtett emberi tényezôket

– útmutatója lehet mindazoknak, akik diákként, hivatásból vagy

„csupán” emberként foglalkoznak a kommunikációval.

Pléh Csaba a Magyar Tudományos Akadémia és az Academia

Europaae rendes tagja: kutatási területei a pszichológiatör-

ténet, a nyelvpszichológia és a kognitív tudomány. A BME

egyetemi tanára, a Stanford, a Bécsi, a Triesti, a Rutgers és

az Indiana Egyetem vendégprofesszora. Több évtizede tanít,

mintegy 500 tudományos cikket és többtucatnyi könyvet írt,

illetve szerkesztett.

PLÉH

CSA

BA A

TÁRS

ALGÁ

S PS

ZICH

OLÓG

IÁJA

7. fejezet

Nemi különbségek a társalgás szerveződésében

Ha megkérünk egy ismeretlen hölgyet, hogy magyarázza el, hogyan kell gyalog a Szabadság tértől elmenni az Operához, útleírása nagyon jellegzetes lesz:

Ott a sárga épületnél balra, majd menni egy darabig, ahol van a trolimegálló, meg a metrómegálló, ott jobbra kell fordulni a sarkon OTP áll, abba az irányba menni kell elég sokáig. Bazilika lesz jobb oldalt, de át kell menni a másik oldalra, az And rás sy ra, az elején van a kisföldalatti megállója, sárga korlátos lejáró jelzi, azon az ut-cán kell bemenni és kb. 3 utcányira lesz balra az Opera, nagy épü-let, sárga talán, szép régi épület, ki is van írva biztos… (33 éves nő)

Egy férfi viszont ezt mondja:

Hold utca (oda mutat), onnan ki a Bajcsyra, majd a Hajósra, onnan ki lehet sétálni az Operáig. (29 éves férfi)

A példák Pezenhoffer Ibolya (2008) dolgozatából származnak. Számos hasonló példát látunk arra, hogy a két nem eltérően ra-gadja meg az azonosnak tűnő nyelvi helyzeteket.

*

A társalgás pszichológiája266

Eltérések és sztereotípiák

Természetesen igencsak érzékeny kérdésről van szó, amikor a társalgás nemi eltéréseiről beszélünk. Az érzékeny mivolt rész-ben a nemi különbségek általános társadalomtudományi és társadalmi értelmezéséből fakad. Az utóbbi fél évszázadban a modern pszichológiában a legkülönbözőbb területeken került előtérbe a nemi különbségek vizsgálata. Carol Gilligan (1982) például a fiúk és lányok eltérő elszakadási, leválási stratégiájából indul ki. Ennek pszichológiai lényege az, hogy a kisbabák külö-nösen az anyához kötődnek. Ez a vonzalom a fiúknál megmarad, a lányoknak azonban át kell váltaniuk az apa iránti vonzalomra. Gilligan szerint ennek következménye, hogy a lányok-nők erköl-csi fejlődésében a személyes mozzanat általában jóval nagyobb szerepet játszik, mint a férfiaknál. Ennek megfelelően alakulnak ki a minket érdeklő területen igen korán a lágyabb, egyezkedőbb női társalgási eljárások és versengően férfias társalgások (lásd Bamberg és Moissinac, 2003 összefoglalóját). Ezzel egy időben azonban, elsősorban a modern feminizmusnak köszönhetően, megjelent az a nyelvi és társadalmi értelmezés is, amely szerint a különbségek kiemelése valójában a férfidominancia egyik meg-nyilvánulása (Tannen, 2001; 2009). Vajon a társalgás eltérései olyanok-e, mint a másodlagos nemi jelleg, például a szőrzet, a kebel stb. eltérései? S ha így van, vajon végzetként befolyásol-ják-e sorsunkat? Az eltérések a radikális értelmezésben vagy nem is valósak, vagy olyan áthidalhatatlan világképeltéréseket tükröznek, melyek keretében a cél a nők felszabadítása.

A 7.1. táblázat a sztereotípiák és a valós eltérések közöt-ti egybeeséseket foglalja össze. Vannak olyan szavak, amelyek szetereotípiáink szerint inkább a nők nyelvhasználatára jellem-zőek, ezt azonban egy sztereotip önmegerősítési folyamat is alá-támasztja.

Nemi különbségek a társalgás szerveződésében 267

A szolidabb empirikus kutatás visszatérő kérdéseként is meg-marad, részben szintén a feminista értelmezések hatására, an-nak tisztázása, hogy miben tükröződnek sztereotípiák, és hol találhatóak valódi, tényszerű eltérések. Vajon valóban többet fecsegnek-e a serdülő lányok, mint a fiúk, valóban többet ká-romkodnak-e a fiúk, mint a lányok és így tovább. A társalgás valós társadalmi világát ez sajátos módon, kettősen érinti. Tár-sas viselkedésünket ugyanis a sztereotípiák is befolyásolják: a nők szavába vágó férfit akkor is úgy tekintjük, mint aki visszaél domináns helyzetével, ha tényszerűen nem igaz, hogy a férfiak többet vágnak a nők szavába, mint viszont. Huszár Ágnes (2009) jó magyar bevezetőt ad ehhez az átfogó kérdéshez.

Amikor általánosságban vizsgáljuk a nő-férfi eltéréseket, nem szabad elfelednünk, hogy sem a tények, sem a szte reo tí piák szempontjából nem beszélhetünk egyetlen csoportról. Eckes (2002) és Fiske (2010) a nemekre vonatkozó sztereotípiákat két alapvető, faktoranalitikusan is kiugró dimenzió mentén elren-dezve a férfi-nő típusokat kissé ironikusan sorolja be a melegség és a kompetencia hívószavai alá (7.2. táblázat). A nyelvi és társal-gási kutatások során szintén fontos lenne ezeket az altípusokat szem előtt tartani.

7.1. táblázat. Férfi és női szavak a mai magyar fiatalság nyelvében

Női szavak Férfiszavak Semleges szavak

puszi, cuki barom, tök jó, krapek ciki, gáz

Terepmunka

Gyűjtsön jellegzetes lány/fiú, nő/férfi szavakat óvodás, alsó tagozatos, gimnazista, egyetemista korosztályokban és különböző munkahelyeken! Értelmezze az eltéréseket az érzelmesség és a rámenősség tekintetében!


A nemekhez kapcsolódó társalgási eltéréséket sajátosan be-folyásolja az is, hogy mennyire kifejezetten a társalgásra tartozik egy eltérés.•  Vannak olyan eltérések, amelyek a nemek kognitív, érzelmi és 

társas eltéréseit tükrözik, ilyen például a társalgási témák vilá-ga. A különbség oka tágabb, de megjelenik a társalgásban is.

•  Vannak eltérések a nyelvi folyamatok szerkezeti mozzanatai-ban, amelyek társalgási eltéréseket eredményeznek, például a nyelvi stigmákra érzékenyebb, felfelé mobil középosztálybeli nők társalgása kidolgozottabb.

•  Vannak sajátos társalgási eltérések is, melyek nem egyszerűen a nemek eltéréseire vonatkoznak, hanem a társalgási partner nemére és státuszára is. Férfiak másként beszélnek férfiakkal, nők pedig nőkkel, mint az ellenkező neműekkel.

7.2. táblázat. A nő-férfi sztereotípiák ironikus csoportokba rendezve a kompetencia és a melegség

dimenziója szerint (Fiske, 2010 nyomán)

Alacsony kompetencia Magas kompetencia

női típusok

meleg háziasszony, titkárnő magabiztos társasági nő

nem meleg polgári tyúkok feminista, értelmiségi

férfitípusok

meleg idős, radikális, hippi, laza magabiztos professzor, értelmiségi

nem meleg csavargó, rocker karrierista, menedzser, yuppie


A nyelvi rendszerrel kapcsolatos nemi eltérések

Röviden áttekintjük ezeket az eltéréseket, hogy megfelelő kon-textust nyújtsanak a társalgás eltéréseinek elemzéséhez. Termé-szetesen a kérdésnek hatalmas irodalma van, számos vitával kí-sérve (Haas, 1979). A viták egy része elméleti, a sztereotípia és a valódi különbség, illetve a szerkezeti és a stiláris eltérés körül forog. Egy részük azonban módszertani vita, amely azon alapul, hogy egyszerűnek tűnő nyelvi kategóriák használata is igen elté-rő lehet. A 7.3. táblázat tömören összefoglalja a stabil eltéréseket. A táblázat alsó része ismerteti Newman, Groom, Haneleman és Pennebaker (2008) szisztematikus elemzését 14 000 férfi és női szövegmintáról, amire még többször visszatérünk.

7.3. táblázat. Fontosabb nemi eltérések a nyelvi rendszerben

Eltérés területe Eltérés lényege Szakirodalmi forrás

szókincs fejlődése

lányoknál gyorsabb Huttenlocher–Haight–Bryk–Seltzer–Lyons (1991)

szókincs a nyelv-tanulásban

az első két évben a lányok szókincse gyorsabban fejlődik, mint a fiúké; idegen nyelv tanulásánál is érvényes ez

Yan (2009)

kategória-hozzáférés

nők élő (pl. állat), férfiak nem élő (pl. autómárka)

Laws (2004)

mondathossz férfiaknál hosszabb mondatok

Newman–Groom–Haneleman–Pennebaker (2008)

hosszú szavak férfiaknál hosszabb szavak Uo.

számok férfiaknál több szám Uo.

tagadás nőknél több tagadás Uo.

névelő férfiaknál több névelő Uo.

névmások nőknél több én és ő Uo.

igeidő nőknél több jelen és múlt Uo.


Stílusjegyek a nyelvhasználatban

Férfiak és nők stílusjegyeit óriási mennyiségű vizsgálat elemzi. Ez a stílusérdeklődés érthető is, hiszen a nyelvi rendszer mint rendszer a legtöbb nyelvészeti felfogás szerint meglehetősen egyetemes, ezzel szemben a használat helyzet- és beszélőfüggő. Másrészt a beszédstílus eltérései kínálkozó módon összekap-csolhatóak a nemek vélt vagy valós személyiség- és viselkedési eltéréseivel. Haas (1979) összefoglalójában ezt a sztereotípiát

7.4. táblázat. A férfi- és női beszéd néhány stiláris jegye

Férfi Női

mennyiségi utalások (sok, kettő stb.) fokozó határozó (tényleg, valóban stb.)

ítélkező jelzők (jó, hülye, pipec stb.) érzelemkimutatások (szeretlek, de édi stb.)

felszólítások (Csukd be!) kérdések (Miért is megyünk oda?)

én utalások (szerintem, nekem)

hosszabb mondatok megszorító kifejezések (talán, olyan, kicsi, -szerű stb.)

tagadó kifejezések (nem is annyira stb.)

viszonylag hosszú szavak (keresztfélév)

bizonytalansági kifejezések (néha, mégsem)

kihagyás (Klassz laptop helyett: Klassz)

tagadás

utasítás mondatkezdő határozó (Valójában…)

dühkifejezések (az anyját, a rohadt életbe, mocskos disznó)

több szlengkifejezés érzelmekre utalás (úgy félek)

négyszer annyi káromkodás negatív érzelem

foglalkozási téma pozitív érzelem

pénztéma családi téma


úgy mutatja be, mint az instrumentális férfi- és a személyes női beszédmód sokat elemzett eltérését.

Vannak azonban a folklóron túlmenő, valódi eredmények is. Vegyes szövegeket elemezve a férfiak és a nők beszédének számos stiláris jellemzője megfigyelhető. Mulac, Bradac és Gibbons (2001), Helgeson (2002), valamint Newman, Groom, Haneleman és Pennebaker (2008) már említett nagy elemzése nyomán a 7.4. táblázat ezeket a vonásokat foglalja össze. A je-gyek egy része a nő-férfi orientáció eltéréseiből fakad, a jelleg-zetes stílusjegyek ennek mintegy a következményei.

A fenti stílusjegyek vegyes szövegek elemzésén alapulnak. Vannak azonban beszélt nyelvi szövegekben feltárt stílusjegyek is, amelyek a társalgási stílust érintik, ezért részletesebben be-mutatjuk őket. Leaper és Ayres (2007) sok ezer személy és mint-egy 200 vizsgálat adatait összegzi a 7.1. ábrának megfelelően.

Mint a 7.1. ábra mutatja, a férfiak meglepő módon beszéde-sebbek, a nők viszont jobban igazodnak a partnerükhöz (af liál-tak) és ugyanakkor határozottabban képviselik saját véleményü-ket (asszertívebbek). A beszédességnek számos rész mu ta tó já ban megjelenik ez a férfifölény. A 7.2. ábrán látható, hogy egyedül a fordulók számában van női fölény. A fordulók számán azt ért-jük, hogy hányszor veszi át a szót valaki a másiktól.

-0,15

-0,1

-0,05

0

0,05

0,1

0,15

beszédes affiliált asszertív

hatásm

éret

7.1. ábra. Leaper és Ayres (2007) összefoglalója férfiak és nők eltérő stílusjegyeiről. Pozitív értékek: női fölény, negatív értékek:

férfifölény, mindez a szórásokhoz viszonyítva


Később, a társalgás kapcsán szintén látni fogjuk, hogy érde-kes módon a szóátvétel és a közbevágás inkább a nőkre, mint a férfiakra jellemző vonás.

Az afliációt, a másik iránti vonzalmat elemző vizsgálatok számos különböző kategóriát használnak. A 7.3. ábra a női fö-lény részleteit mutatja.

-0,4

-0,2

0

0,2

0,4fo

rdul

ó

szav

ak sz

áma

kije

lent

ések

szám

a

időt

arta

m

sebe

sség

mon

dath

ossz

hatá

smér

et

7.2. ábra. A férfifölény különböző megnyilvánulásai a beszédességben (Leaper és Ayres, 2007 összefoglalója).

Pozitív értékek: női fölény, negatív értékek: férfifölény, mindez a szórásokhoz viszonyítva

-0,1

0

0,1

0,2

0,3

0,4

0,5

meg

érté

s

érze

lem

tám

asz

egye

térté

s

elism

erés

hatá

smér

et

7.3. ábra. Női fölény az affiliáció különböző nyelvi jegyeiben. Pozitív értékek: női fölény, negatív értékek: férfifölény,

mindez a szórásokhoz viszonyítva


Az ábrán jól látható, hogy a partner megértését hangsúlyo-zó kifejezésekben (Látom, hogy kivagy) igen nagy a női fölény, mintegy 40%-os hatásméret. Vagyis a mérési variabilitást kife-jező szórásérték 40%-ának megfelelő hatás. Igen magas, 34%-os hatás figyelhető meg az érzelemkifejezésben (Jaj, szegény) is. Megbízható, de már jóval kisebb hatás a másiknak nyújtott támasz esetében (pl. az olyan mondatokban, hogy: Ne segítsek valamiben?), végül, kicsi, de megbízható, mintegy 8%-os női fölény jelenik meg a másik kijelentéseivel való egyetértésben (pl. Igen. Ühüm stb.).

A nők és férfiak közti alapvető különbség a társalgás szerve-zésében, hogy a nők az összetartozást, a férfiak a függetlenséget hangsúlyozzák. A nők jobban rá tudnak hangolódni a beszéd mögöttes üzeneteire, ezt gyakran „női megérzésnek” vagy épp „belemagyarázásnak” érzik a férfiak. A mögöttes üzenet a köz-vetettség megnyilvánulása. A nők jobban figyelnek az összetar-tozásra és az emberek közti kapcsolatokra, melyeket a mögöttes üzenetek tartanak fenn. A nők hajlamosabbak az egyezkedés-re is, sokkal inkább törekszenek a közös megegyezésre, mint a férfiak, akik inkább hatalmi jelzéseket használnak és ezekkel érvényesítik akaratukat. Az egyezkedés a nőknél a szolidari-tás jelzése. A hatalom és a szolidaritás együtt is járhat. Tan nen (1993b) számos életbeli és irodalmi példán mutatja meg – mind megszólítási, mind közbevágási helyzetekben –, hogy a hatalom és a verbális agresszió összekapcsolása nem egyetemes, illet-ve hogy a két nemet és az eltérő hatalmi helyzetű személyeket érintő társalgásokban az intimitás és a hatalom egyaránt meg-határozó lehet. Tegezhetünk és félbeszakíthatunk valakit azért, mert fölényben vagyunk vele szemben, de azért is, mert közel áll hozzánk. A mi kultúránkban az utóbbi inkább női, az előbbi inkább férfimintázat.


Önérvényesítés a két nemnél állásinterjúk közben

Báry Enikő (2007) dolgozatában a dominanciát az asszer-ti vi tás fogalomkörében vizsgálta sajátos önérvényesítési gyakorlatok közepette. Az alkalmazott helyzetgyakorlat állásinterjú volt, ahol az egyik fél a munkavállaló, a másik a munkaadó szerepét játszotta el. A munkavállaló magasan kvalifikált, több nyelvvizsgával rendelkező szereplő volt. Az interjúztató célja volt, hogy megtalálja a cégnek a legmegfe-lelőbb személyt, de a fizetést szorítsa minimálisra. A lehet-séges társalgási konfliktust tehát a fizetés mértéke jelentette. Először lányok játszották a munkaadó és a munkavállaló szerepét is. Keresztbe tett lábbal ültek, ami asszertivitás szempontjából negatív. Bár a beszélgetés nagyon ígéretesen kezdődött, a fizetés kérdésénél megtörtént az összeütközés. A munkavállaló egyszer csak szétfűzte keresztbe tett lábát és egyenes tartást vett fel a széken. Érvei először a szakmai tudására, tehetségére, szorgalmára irányultak, majd érzel-mileg próbált hatni a munkaadóra (pl. Két gyerekem van és…), megkísérelték a munkaadó képviselőjét érzelmileg bevonni (pl. Hisz tudja, hogy milyen nehéz családanyának lenni és dolgozni is egyszerre). Ahogy telt az idő, a munkát kereső nők egyre bizonytalanabbak lettek, és egyre jobban engedtek, alkudozni kezdtek. A lány munkaadó is belement az alkudozásba, és engedett a partnerének, végül magasabb összegű szerződést írtak alá, mint az alapösszeg volt.

A lányok inkább az érzésekre próbáltak hatni, és részle-tes indokokkal álltak elő. Komplexebb történeteket találtak ki. A munkaadót megpróbálták emberileg megfogni azzal, hogy érzelmileg bevonták.

A fiúk fiúval szemben agresszívebben reagáltak, ha a munkaadó nem engedett kérésüknek. Egyértelmű, rövid


érveket sorakoztattak fel, hogy miért érdemelnek több fize-tést. A férfiak nem kezdtek alkudozni, határozottak voltak és az eredeti elképzelésüknél maradtak mindkét szerepben. Nagyon elszántak voltak (pl. Több cég is van az önökén kí-vül, ahol szívesen látnának. Versenyhelyzet van ezen a te-rületen, és sok kiaknázatlan módszer van még. Szükség van szakemberekre. Az eredményeimből láthatja, hogy valóban kiváló vagyok. Mindig a maximumra törekszem, ezért vá-lasztottam azt az egyetemet, ahova jártam, és most szintén a legjobb céget választottam, és eljöttem önökhöz. A legjobb tudásom szerint, maximális teljesítménnyel fogok dolgozni, és ezért elvárhatom a magasabb fizetést is).

Ha nő és férfi állt egymással szemben, bonyolultabbá vált a helyzet. Ha nő volt munkavállaló, akkor kevésbé használta az érzelmi bevonást, mint egy másik nővel szemben, és agresszívebb volt a kommunikációja. Például ha nem ért el eredményt, felhasználta a női diszkrimináció „kártyát” (pl. Azért nem kapom meg a megfelelő fizetést, mert nő vagyok, bezzeg ha egy férfi ülne itt…). Amikor végül alkudozásra került sor, kisebb összegben egyeztek meg. Ha a nő volt munkaadó szerepben egy férfival szemben, a nő könnyeb-ben engedett.

A lányok udvariasabbak voltak, a fiúkból meglehetősen agresszív magatartást váltott ki, ha nem sikerült megegyez-ni. A férfi munkaadó a férfi munkavállalóval szemben is határozott maradt, alkudozásba nem ment bele. Megaján-lott egy magasabb összeget, ha meggyőző volt a beszélgető partner, de nem engedte partnerét feljebb alkudni ezt az összeget, míg a lány munkaadók igen.

A lányok gesztusai sokkal kifejezőbbek és összetet-tebbek voltak, mint a fiúk gesztusrendszere. A lányok


A stiláris jegyek természetesen kontextusfüggők is. Kon tex tus-füg gők abban az értelemben, hogy a nemi szempontból szte reo-ti pi zált helyzetek emelik ki jobban az egyik vagy a másik nemre jellemző vonásokat, és abból a szempontból is, hogy milyen feladatokban jelentkezik a nemi függés. A kon tex tus füg gés re általában jellemző, hogy a nőknél határozottabban jelenik meg. A 7.4. ábra Reid, Keerie és Palomares (2003) vizsgálata alapján azt mutatja meg, hogy mi történik akkor, ha a nemi sztereo-típiákat erősítő helyzetben beszélnek egymással a személyek.

Terepmunka

Gyűjtsön jellegzetes magyar affiliációs, támasznyújtó kifeje-zéseket valódi társalgásokból! Figyelje meg a nemi eltérése-ket a téma és a helyzet függvényében!

többször használták a kezüket a magyarázatokhoz, töb-bet mosolyogtak vagy éppen erőteljesebben ráncolták a homlokukat. A szemkontaktust is jobban tartották. A fiúk a hangerőt és hangszínt tudták jobban kezelni, és így hatá-rozottabbnak hatottak.

0

2

4

sztereotip helyzet nem sztereotip helyzet

6

8

10

kife

jezé

sek

szám

a férfinő

7.4. ábra. A sztereotip nemi helyzet kiemelésének hatása a tapogatózó kifejezések használatára (Reid, 2003)


Nemi sztereotípiákat erősítő helyzet például, amikor nőknek arról kell beszélniük, hogy Milyen volt tegnap a tévében a foci-meccs?, illetve a férfiaknak arról, hogy Hogyan kell a fiataloknak felkészülniük a gyerekvállalásra.

A nők sokkal érzékenyebbek a sztereotip elvárásokra. Szte-reotip helyzetekben sokkal több tapogatózó kifejezést használ-nak (pl. olyan, szinte, -szerű), és ezekkel töltik meg beszédüket. Mindez nemcsak a helyzettől, hanem a partnertől is függ. Férfi partner esetében, feladatmegoldási helyzetben mindkét nemnél sokkal gyakoribb lesz a feladatreleváns nyelvhasználat, amint azt Carli (1989) vizsgálatai mutatják (7.5. ábra).

A párok azt a feladatot kapják, hogy beszélgetés során dönt-sék el, hogyan szervezik meg jövőre a gólyatábort. Amikor férfi a partner, mind a nők, mind a férfiak sokkal több feladatreleváns megnyilatkozást produkálnak, mint amikor a partner nő. Ha a partner nő, akkor sokkal több lesz a kibeszélés, sokkal több lesz a kapcsolati mozzanat a beszélgetésben. Ennek azonban van egy pozitív oldala is. Amint a 7.6. ábra mutatja, női partnerrel a nem feladatreleváns anyagban sokkal több lesz a pozitív társas beszéd.

A nők különösen érzékenyek erre azonos nemű partnerek-kel, igaz, nőknél mindig gyakoribb a szociábilis nyelvhasználat,

0

20

40

férfi partner női partner

60

80

%

feladatreleváns nyelv

férfinő

7.5. ábra. Férfi partnerrel mindkét nemnél több a feladatreleváns beszéd (Carli, 1989)


mint férfiaknál, de ez különösen így van akkor, amikor egymás között vannak.

Mit is mutatnak mindezek a jellemzők a nyelvhasználat álta-lános, nemek szerinti eltéréseiről? Az általános nyelvi eltérések a szókincsben a nők kissé gyorsabb tanulékonyságát mutatják. A stiláris eltérések viszont partner- és helyzetfüggők. Afliációs oldalon a nők, rámenősségben, a szempont hangsúlyozásban a férfiak beszéde bővelkedik.

0

5

férfi partner női partner

10

15

társ

as té

mák

szá

ma

szociábilis beszéd

férfinő

7.6. ábra. Női partnerrel több a pozitív társas beszéd (Carli, 1989)

Jellegzetes női és férfimonológok

Newman, Groom, Haneleman és Pennebaker (2008) elem-zésüket jellegzetes példákkal illusztrálják egyetemisták spontán belső monológjaiból. Figyelje meg a jellegzetes tematikai és szóhasználati eltéréseket! Készítsen hasonló hangrögzítős, illetve írásos anyagokat magyar egyetemis-tákkal! (Pl. Írd le, mi jár a fejedben!)


Eltérések a társalgási szerkezetben

A kapcsolatlétesítés eszközei

Brown és Gilman (1960/1975) klasszikus tanulmánya óta tudjuk, hogy az európai nyelvi kultúrában a tegezés-magázás rendsze-re fokozatosan alakult át a hatalom rendszeréből a szolidaritás rendszerévé. A mi világunkban a tegezés az együvé tartozás jele. Az együvé tartozáshoz a hasonlóság egyre lazább kritériumai elégségesek (gondoljunk az egyetemisták általános, életkoron

Női szövegek az eredeti gyűjtésben1. Na szóval, a filmet nézem. Persze nem is igazán nézem,

mert gépelek. Nem írok valami jól, biztos lesz egy pár el-ütés. Feldühített a nővérem, mert megkértem, hogy hív-janak fel, amikor a férje hazaért, s nem hívott fel.

2. Izzad a kezem, háborog a hasam, s fáj a fejem. Beteg va-gyok. Nem szabadna betegnek lennem. Medika vagyok, akinek vigyáznia kell tudni magára. Nagyon meg kellene gyógyulnom.

Férfiszövegek1. Bocsi ha elírások lesznek ebben az időzítés írásban. Kicsit

para leírni mindent ami eszedbe jut 5 perc alatt, s közben ezt összefüggésbe tenni. A háttérben a zene ereszt, ereszt, ereszt.

2. Érdekes tudatáramlást írni arról, amire gondolok. Közben teljesen arra koncentrál a fejem, hogy mit fogok írni a tudatáramlás dolgozatomban. Vagyis a tudatáramlásom a tudatáramlásomról szól(?), ami a tudatáramlásról szól s így tovább.


és intézményen alapuló kölcsönös tegezésére). Ugyanakkor a mi rendszerünkben is megmarad a kezdeményezés, amely a na-gyobb hatalommal bíró személynek adja meg a kezdeményezés jogát. Ebből a szempontból érdekes vizsgálni, hogy milyen is a szimbolikus hatalma és a szolidaritási tényezője a férfi-nő kü-lönbségnek. Reményi Andrea (2000) egy nagyvállalatnál végzett vizsgálatainak eredményét mutatja összegzően, felelevenítve a 2. fejezetben mondottakat, a 7.7. ábra.

Jól látható, hogy a nőkre sokkal jellemzőbb az egymás közötti tegeződés, mint a férfiakra. A két nem között pedig nagyon rit-ka, ebben az esetben már hosszabb munkatársi kapcsolat, isme-rősség és hasonlók szükségesek a te ge ző dés hez. Warren (2006) fókuszcsoportos vizsgálatában a francia vállalati helyzetben azt mutatta ki, hogy a tegezésre való áttérés szintén a közelség és ismerősség függvényeként, de igen gyorsan létrejön.

A tegezés-magázás mellett a magyar társadalomban jól lát-ható az is, hogy a nemek a megszólítási rendszert is eltérően használják a szocializációs helyzetekben. Domonkosi Ágnes

7.7. ábra. A tegezés megjelenése egy magyar nagyvállalatnál (Reményi, 2000)

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

férfi–férfi

tege

zés

%

nő–nő férfi–nő


(2002) elemzései azt mutatják (7.8. ábra), hogy az utóbbi fél év-században a magyar társadalomban ritkább lett a gyermekek stá tusz ala pú megszólítása (Fiacskám! Lányom!) a névalapú (Jó-zsi! Jó zsi kám!) megszólításhoz képest.

Domokosi azt is kimutatta (7.9. ábra), hogy a mai hely-zetben, a ma megkérdezett egyetemistáknál jellegzetes nemi aszim met ria mutatható ki aszerint, hogy az apa vagy az anya a megszólító.

Az anyák sokkal többször használják azokat a kedveskedő terminusokat, amelyek birtokos formába helyezik a nevet: Pis-tikém! Verácskám!

0

20

40

60

80

100

>55 35–55 18–35 <18

meg

szól

ítás %

év

státuszalapúnévalapú

7.8. ábra. A gyermekek státuszalapú (fiam, lányom) és névalapú megszólításának változása (Domonkosi, 2002 adatai)

Terepmunka

Gyűjtsön adatokat az egyetemen a nemek hatására a meg-szólításban (tegezés, tanárurazás stb.) tanár-diák, diák-sze-mélyzet, tanár-személyzet viszonyban!


A felszólítások világa

A beszélgetések szerveződésében a szomszédsági párok egyik legkülönösebbje a kérés, illetve a felszólítás. Ennek, mint az 5. fejezetben részletesen elemeztük, számos sajátos formája van, melyekkel enyhítjük a kérés erősségét. Nemcsak azt mondhatjuk, hogy Add ide a ceruzát!, hanem azt is, hogy Ideadnád a ceruzát? és így tovább. A kérés, illetve a felszólítás különböző formáinak használatát számos tényező befolyásolja. Az, hogy miről, mek-kora súlyú kérésről van szó, milyen a beszélgetők korviszonya stb., illetve a nem szerinti meghatározottság is. Ami a nemeket illeti, Csató Valéria és Pléh Csaba (1987/88) kérdőíves vizsgálata szerint (7.10. ábra) a serdülők úgy gondolják, hogy a közvetlen felszólítás (Add ide!) sokkal gyakoribb a férfi-férfi viszonyban, a legkevésbé pedig a nő-férfi viszonyban találkozhatunk ezzel. Vagyis a nemek közötti hatalmi eltérések alapvetően meghatá-rozzák a direkt felszólítások arányát. A serdülők véleménye sze-rint a gyengébb pozícióban lévő női nem sokkal kevésbé szokta ezeket a direkt felszólításokat használni.

0

10

20

30

40

50

60

70

István Vera Pistikém Verácskám

%

apaanya

7.9. ábra. Nemi eltérések a személyesítő megszólításban fiúk és lányok irányába (Domonkosi, 2002)


A társalgás néhány szerkezeti jellemzője a két nemnél

A társalgások jellemzője az is, amint azt a 7.11. ábra mutatja, hogy a habozások is egyenetlenül oszlanak meg a nemek között.

0

10

20

30

40

50

60

férfi–férfi férfi–nő nő–nő nő–férfi

%

7.10. ábra. Közvetlen felszólítás a serdülők véleménye szerint (Csató–Pléh, 1987/88)

7.11. ábra. Habozások és ismétlések a két nemnél (Botfeld et al., 2001)

0

1

2

3

4

absztraktgeometriai rajz

gyerek-fénykép

absztraktgeometriai rajz

gyerek-fénykép

habozás/100 szó ismétlés/100 szó

férfinő


A férfiak általában jóval többet haboznak, akkor is, ha abszt-rakt geometriai rajzokról vagy ha gyerekfényképekről van szó, illetve ha szövegmegismétlésről. A férfiakra tehát nagyobb bi-zonytalanság, több alkalmi, menet közben meghozott döntés jellemző a beszédtervezés során.

Ugyanakkor a két nem közötti közbeszólások igen jellegze-tesen, és nem mindenben az intuíciónak megfelelően alakulnak. James és Clarke (1993) már egy klasszikus áttekintésben bemu-tatták, hogy nem igaz, hogy a hatalom révén a férfiak többször szólnának közbe. Általában kicsi a nemek közti eltérés a közbe-szólásokban, de enyhe női fölény mutatható ki a kapcsolat- és bizalomépítő közbeszólásokban. A nők azonos nemű párokban sokkal gyakrabban szólnak közbe, mint a férfiak. A nők közötti bizalmi viszonyt jól mutatja, hogy náluk több a szóátvétel és a közbeszólás, mint azt a 7.12. ábra bal oldala mutatja Bilous és Krauss (1988) eredményei alapján, de ez nem azért történik, mert a nők megkérdőjelezik partnerük kompetenciáját. A köz-beszólás gyakorisága általában az intimitás hatására növekszik. A 7.12. ábra jobb oldalán Mast (2002) adatai alapján látjuk, hogy

0

2

4

6

8

10

közb

eszó

láso

k sz

áma

azonosnemű

eltérőnemű

1. eleje 1. vége 2. eleje 2. vége

férfinő

7.12. ábra. Közbeszólások a nemek függvényében (Bilous–Krauss, 1988 eredményei a bal oldalon), illetve a közbeszólások arányának növekedése (Mast, 2002)


ismételt találkozókon a férfiaknál is megnő a közbeszólások ará-nya. Mindez azt is tükrözi, hogy a közbeszólás nemcsak ver-sengést, hanem egyetértést, megerősítést is közvetíthet. Edelsky (1993) ebből kiindulva kimutatja, hogy a beszélőváltások során egy többszereplős társalgásban kétféle „táncparkett” helyzet bontakozhat ki. Inkább a férfiakra jellemző a monologikus és hosszú megszólalásokkal teli „enyém a táncparkett” helyzet, míg a „megosztott táncparkett” inkább nőkre. „Megosztott táncpar-ketten” az együttműködés, az együttes előrelépés, viccelődés, közbeszúrás és hasonlók alakítják a közös közlési teret.

Eközben azonban a nők sokkal több kapcsolattartó elemet használnak. Sok szakmai vita kíséri a kapcsolattartó elemek (pl. tudod, szóval) használatát, úgy tűnik azonban, hogy mindez partnerfüggően értelmezhető. Mint a 7.13. ábrán látható, ezek-nek az elemeknek a használata a címzett nemétől függ.

Férfiak női címzettekkel szemben, nők pedig férfi címzettek-kel szemben használják a kapcsolattartó, visszajelzést igénylő formákat. Ezeknek a formáknak a nemi eltérése (7.14. ábra) még afáziásoknál is megmarad. A nők számára az igen korlátozott propozicionális beszéd, a nyelvtani szervezés gondjai közepette

0

5

10

15

20

25

30

35

férfi címzett nő címzett

%

férfinő

7.13. ábra. Mindkét nem a másik nemhez szólva használja többet a tudod, szóval, olyan típusú töltelék elemeket (Dixon–Forster, 1997)


is fontos az összekötő elemek használata, mely kap cso lat fenn tar-tá si funkcióval bír akkor is, amikor igen keveset tud mondani a személy. Az eltérés a nemek között különösen nagy az egyszerű mellérendelő kötőelemeknél (és, de).

Dressler, Wodak és Pléh értelmezése szerint a kötőszavak, akárcsak a tudod mit… és hasonló formák még a nyelvi rendszer saját, igen drámai sérülései esetén is fennmaradnak a nőknél, mintegy jelezve a kapcsolattartási igényt.

Stratégiai lépések a társalgásban a nemek függvényében

A két nem között nagy eltérések vannak a társalgás technikai szervezésében is. A férfidominanciájú társalgási jelenetekben a nők szinte ravasz eljárásokat kénytelenek használni arra, hogy egyáltalán át tudják venni a szót. Nagyon gyakori, hogy a női szóátvétel után a férfiak dominánsan visszaveszik a szót olyan helyzetben, amikor nincs mód rá (pl. belevágnak), mint a 2. feje-zetben láttuk. A két nem eltérő eljárásokat használ a dominancia rejtett megvalósítására. Különböző módokon próbálják férfiak és nők éreztetni nagyobb kompetenciájukat és nagyobb siker-

0

1

2

3

4

5

6

és de akkor azért

kötő

szav

ak s

zám

a35

mon

datb

ól

férfinő

7.14. ábra. Nemek szerinti eltérések afáziások kötőelem-használatában (Dressler–Wodak–Pléh, 1990)

Pléh Csaba: A társalgás pszichológiája

Documents

Transcript of Pléh Csaba: A társalgás pszichológiája