Pénzügyi befektetések-1.rész

PÉNZÜGYI BEFEKTETÉSEK

1. rész

© Deák István - 2012. 2Pénzügyi befektetések

FOGALOM

Más vállalkozásban lekötött (pénz)eszközök, amelynek céljaTartós jövedelem Irányítás, ellenőrzés, befolyásolásÁrfolyamnyereség

Nem realizált (tartás alatt, folyamatos, a piaci árváltozás függvényében)

Realizált (értékesítéskor, egyszeri)


CSOPORTOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEK

FAJTA (megjelenési forma) SZERINTÉRTÉKPAPÍR

TULAJDONVISZONYT MEGTESTESÍTŐHITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ

KAMATOZÓ NEM KAMATOZÓ

ADOTT KÖLCSÖNMÁS VÁLLALKOZÁSNAK (KÖLCSÖN)PÉNZINTÉZETNEK (LEKÖTÖTT BANKBETÉT)



TARTÓSSÁG SZERINTTARTÓS (A/III.)

FORGATÁSI CÉLÚ (B/II, B/III, B/IV.)



KAPCSOLAT IRÁNYA SZERINTFÜGGETLEN FÉL

HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉPKÖLCSÖN

NEM FÜGGETLEN FÉL

TULAJDONVISZONYT MEGTESTESÍTŐHITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐKÖLCSÖN

KAPCSOLT

EGYÉB RÉSZESEDÉSIVISZONY

Számvitel alapjai

4. sillabusz!


MEGJELENÉS A MÉRLEGBEN

A/III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban

2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban

3. Egyéb tartós részesedés

4. Tartósan adott kölcsön egyéb rész. visz. álló váll-ban

5. Egyéb tartósan adott kölcsön

6. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

7. Befektetett pénzügyi eszközök ÉH


Hogyan értelmezzük tehát …

A/III/1. és A/III/3. tételt?A/III/2. és A/III/4. és A/III/4. tételt?És az A/III/6. tételt?És az A/III/7. tételt??



B/II. KÖVETELÉSEK (rövid távú kölcsönök)

B/II/2 Követelések kapcsolt vállalkozással szemben

B/II/3 Követelések egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozással szemben

B/II/5 Egyéb követelések



B/III. ÉRTÉKPAPÍROK

B/III/1 Részesedés kapcsolt vállalkozásban

B/III/2 Egyéb részesedés

B/III/3 Saját részvények, üzletrészek

B/III/4 Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok



B/IV. BANKBETÉTEK (lekötött bankbetétek)

B/IV/2 Bankbetétek


Vegyük észre, hogy

Pénzügyi befektetések nem a „Befektetett pénzügyi eszközök” csoportot jelöli, hiszen

Pénzügyi befektetés rövid távra is lehetséges, amit fajtától függően a forgóeszközök megfelelő csoportjában mutatunk ki.


ÁTSOROLÁS A MÉRLEGBEN

GAZDÁLKODÓI DÖNTÉSBefektetési cél → forgatási célForgatási cél → befektetési cél

KÖTELEZŐBefektetési cél → forgatási cél

Miért?


MEGJELENÉS AZ EK-BAN

PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYÉBEN: HOZAM FAJTÁJA SZERINT:

kamat, osztalék, árfolyamnyereség, egyéb BEFEKTETÉS IDŐTÁVJA SZERINT:

befektetett eszközhöz, ill. forgóeszközhöz kapcsolódó

BEFEKTETÉS IRÁNYA SZERINT: kapcsolt, nem kapcsolt féllel kapcsolatos ügyletből

ÉRTÉKKORREKCIÓK (értékpapírok) Értékvesztés, visszaírás

Az értékpapírok számvitele


ÉRTÉKPAPÍR fogalma

forgalomképes, vagyoni értéket (jogot) megtestesítő

okirat

Hitelviszony (követelés)

Tulajdonviszony (részesedés)

Rendelkezési jog


Sajátosságok a számviteli elszámolásban

Értékpapírnak minősül (az értékpapír törvény szerint ezekről nem lehet értékpapírt kiállítani): ÜzletrészVagyoni betét

Nem értékpapír:Váltó → követelésCsekk → pénzeszköz


CSOPORTOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEK (például)

Megtestesülő jog szerint Megjelenési forma szerint

Materializált Dematerializált Immobilizált Csak szerződésen alapuló

Lejárat (futamidő) szerint Lejárattal rendelkező (rövid, hosszú) Lejárat nélküli

Devizanem szerint Forintban vagy devizában denominált

Forgalomképesség szerint Tőzsdei forgalmazás vagy nem tőzsdei forgalmazás

Hozam szerint Rögzített, nem rögzített, hozamnélkülki

Elektronikus úton létrehozott, rögzített

és továbbított, értékpapírszámlán

nyilvántartott, de az értékpapír valamennyi

tartalmi kellékét tartalmazó adat (jel)


TULAJDONVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK (sztv. 3. § (6) bek. 3. pont)

Lejárat nélküli Hozam nem rögzített Fajtái

Részvény Törzsrészvény Elsőbbségi részvény Visszaváltható részvény Stb.

Üzletrész Vagyoni betét

Csak számviteli elszámolási

szempontból minősül értékpapírnak

Biztosít:

- Szavazati jog- Osztalék

- Likvidációs hányad


RÉSZESEDÉS ÉLETPÁLYÁJA

MEGSZERZÉS

TARTÁS IDŐSZAKA

KIVEZETÉS

BEKERÜLÉSI ÉRTÉK

F O R D U L Ó N A P O K

osztalék osztalék osztalék

Eseti értékkorrekciók (év, ví, éh)

KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK

osztalékosztalék


BEKERÜLÉSI ÉRTÉK

Általános szabály érvényes (Mi is az?)Kezdő érték

Elsődleges megszerzésCégalapítás

Másodlagos megszerzésVásárlásApportként átvettTérítés nélkül átvettKövetelés ellenében átvett


ÉRTÉKELÉS: BEKERÜLÉSI ÉRTÉK

JÁRULÉKOS TÉTELEK megszerzés költségei: jutalék, bizományi díj, opciós díj

Befektetési célból Forgatási célból

Aktiválás Nincs aktiválás

Tárgyévi eredmény AIE

Gaz-dálko-

dói dön-tés


Példa

Leszállításos vételi opciós ügylet1000 db „Alfa” részvény vásárlása80.000 Ft/db kötési árfolyamonFizetett opciós díj: 5.000.000 Ft

Minek az ára ez?Kifizetés az ügylet elejénKimutatása (egyéb) követelésként (367. – 38.)


Az opciót nem hívjuk le, mert …

Az opciós díjat elvesztjük87. – 367.


Az opciót lehívjuk, mert …

Befektetési célú17. – 38. 80.000.00017. – 367. 5.000.000


Az opciót lehívjuk

Forgatási célú Aktiváljuk az opciós díjat

37. – 38. 80.000.000 37. – 367. 5.000.000

Nem aktiváltjuk az opciós díjat Nem határoljuk el

37. – 38. 80.000.000 87. – 367. 5.000.000

Elhatároljuk (Miért?) 37. – 38.80.000.000 87. – 367. 5.000.000 39. – 87. 5.000.000


Akinek van kedve

Elmélkedjen az opció kiírójának (az eladónak) az elszámolásáról!


BEKERÜLÉSI ÉRTÉK: sajátos eset

Befektetési célból vásárolt részesedés, ha megszerezzük a minősített többséget (szavazatok legalább 75%-a), és a vételár lényegesen eltér a piaci értéktől A bekerülési érték a PÉ lesz (a vételártól függetlenül)

Vételár > piaci érték Pozitív cégérték keletkezik (VÉ-PÉ)

Immateriális javak között mutatjuk ki Részleteit lásd Pénzügyi számvitel II.

Vételár < piaci érték Negatív cégérték keletkezik (PÉ-VÉ)

Halasztott bevétel, amit 5 év alatt számolunk el az egyéb bevételek között


Példa a cégértékre

Vételár 130.000, piaci érték 100.000Részesedés bekerülési értéke 100.000Pozitív cégérték (IJ) 30.000

Vételár 100.000, piaci érték 130.000Részesedés bekerülési értéke 130.000Negatív cégérték (HB) 30.000


Részesedések értékelési feladatai

Bekerülési érték (BekÉ)– Évközi kivezetések (állománycsökkenések)= KSZÉ a fordulónapon– Értékvesztés (ÉV)+ Visszaírás (VÍ)

+/- devizás részesedés nem realizált árfolyam-különbözete

= Mérlegérték (MÉ=KSZÉ)+ Értékhelyesbítés (ÉH)= Piaci érték (PÉ)


ÉVKÖZI KIVEZETÉSEK

Általános mozgásnemek Eladás (könyvelés NETTÓ módon!)

Értékesítés árfolyamnyeresége → Pü. bevétel Értékesítés árfolyamvesztesége → Pü. ráford.

Apportként, térítés nélküli átadás Egyedi vagy csoportos értékelés (átlag, FIFO) alkalmazása Lásd „Általános áttekintés” sillabuszt

Ügyeljünk az egyes esetekre! Apportként átadott tárgyi eszköz ellenében szerzünk

részesedést (bekerülési jogcím) Apportként átadott részesedés ellenében szerzünk (egy másik)

részesedést (kikerülési és egyben bekerülési jogcím is) Apportként kapott részesedés (bekerülési jogcím)


ÉVKÖZI KIVEZETÉSEK

Kivételes mozgásnemek: Társaság átalakulása miatt

Jogelődben lévő részesedés megszűnik (RR) és helyébe lép a jogutódban megszerzett részesedés (RB)

társaság jogutód nélküli megszűnése miatt Részesedés kivezetése: RR Megszűnt részesedés ellenében kapott pénz, illetve

eszköz (vagyonfelosztási javaslat szerinti értéke): RB További részleteket lásd a Pénzügyi számvitel II.

anyagában


Piaci érték és szerepe a részesedések fordulónapi értékelésénél

Mi mutathatja a piaci értéket? tőzsdei ár (felhalmozott osztalékkal csökkentve) és

tendenciája befektetésre jutó saját tőke (annak a cégnek a saját

tőkéje, ahol a befektetésünk van) és tendenciája megtérülés valószínűsége

Üzleti év teljessége alapján Mérlegkészítéskor ismert információk

figyelembevétele Devizás részesedés esetében

Fordulónapi választott árfolyammal számítva


Tendencia a piaci érték érvényesítésénél: kell értékvesztés?

F0 F1Bk1

KSZÉ

PÉ


ÉRTÉKVESZTÉS

Feltétel: PÉ < KSZÉ, tartósan és jelentősen (lényegesség elve)

ÉV = PÉ – KSZÉ Elszámolása: pénzügyi ráfordítás


VISSZAÍRÁS

Feltétele: PÉ > KSZÉ, tartósan és jelentősen, és ÉV > 0 (vagyis KSZÉ < BekÉ)

VÍ = PÉ – KSZÉ, aholKSZÉ = BekÉ – ÉVVÍMAX = ÉV

Elszámolása: Pénzügyi ráfordítás (–)Ezt is nettó módon!


ÉV – VÍ KÖNYVELÉSE

PÉNZÜGYI RÁF. RÉSZESEDÉSEK ÉV PÉNZÜGYI RÁF.

ÉRTÉKVESZTÉS

VISSZAÍRÁS

Vegyük észre, hogy a visszaírás negatív ráfordítás!Vagyis …


ÉRTÉKHELYESBÍTÉS

Csak tartós befektetési célú részesedésnél!

Feltétel: PÉ > KSZÉ, tartósan és jelentősen

ÉH = PÉ – KSZÉahol KSZÉ = BekÉ

Elszámolása: Értékelési tartalékkal szemben


Devizás részesedések értékelése (általános szabály)

Bekerülési érték: általános szabályok Realizált árfolyamkülönbözet: általános szabályok Fordulónapi értékelés (Sztv. 54. § (7) bek.)

Árhatás (ÉV, VÍ): befektetés devizanemére vonatkozik

Meghatározása: a befektetés pénznemében (devizában) Elszámolása a fordulónapi átértékelés előtti könyv szerinti

árfolyamon Árfolyamhatás

Meghatározása: a befektetés pénznemének forintban kifejezett árfolyamváltozása alapján

Árhatás elszámolásával korrigált devizaösszegre


PÉLDA

2010. 04. 12. vásárlás Vételár 1000 €, bekerülési árfolyam 250 Ft/€, bekerülési érték

250.000 Ft 2010. 12. 31.

Piaci érték 800 € Fordulónapi árfolyam 260 Ft/€ Árhatás = 200*250 = 50.000 Ft

Elszámolása értékvesztésként (87. – 179.) Árfolyamhatás = (1000-200)*(260-250) = 8.000

Elszámolása az összevont árfolyamkülönbözet részeként (17. – [368])

Mérlegérték = 250.000-50.000+8.000 = 208.000 Ft, azaz 800*260

ahol: [368] árfolyamkülönbözeti elszámolási számla


Devizás részesedések értékelése (kivételes szabály)

Feltételek Kapcsolt vállalkozásban lévő

tartós devizás részesedés

Értékhelyesbítés alkalmazása Torzító hatás: pozitív árhatás (ÉH) és negatív

árfolyamhatás (vagy fordítva) Ár- és árfolyamhatás összevont

meghatározása és elszámolása Árhatás: beszámolókészítés napjához igazodó devizában

kifejezett (piaci) érték (üzleti év teljessége!) Árfolyamhatás: fordulónapi választott árfolyammal

átszámított érték


Példa a kivételes szabályra

Bekerülési érték 1000 €, 270 Ft/€ 2009. 12. 31-i (a beszámolókészítés napjáig

terjedő időszakot kifejező) piaci érték 1300 € 2009. 12. 31-i választott árfolyam 260 Ft/€ Piaci érték 1300*260=338.000, Változás: +68.000, ami ÉH lesz Általános szabály szerinti hatás

Árhatás +300*260=+78.000 Árfolyamhatás -10*1000=-10.000


Könyvelés

Általános szabály [368]. – 171. 10.000177. – 417. 78.000

Kivételes szabály177. – 417. 68.000


Nézzük a 2010. december 31-i állapotot!

Piaci érték 900 € 2010. 12. 31-i választott árfolyam 275 Ft/€ Piaci érték (2010): 900*275=247.500 Piaci érték (2009): 338.000 Eltérés: - 90.500 Elszámolás

ÉH megszűntetése (68.000) Értékvesztés elszámolása (22.500)


Általános szabály alapján

Árhatás (900-1000)*260=-26.000 Elszámolása

ÉH megszűntetése 417. – 177. 78.000 Értékvesztés 87. – 179. 26.000

Árfolyamhatás 900*(275-260)=+13.500 Elszámolása: 171. – [368]. 13.500

Egyenleg: -78000-26000+13500=-90500


HOZAM ELSZÁMOLÁS

Hozam: osztalék → pénzügyi bevételMi a gond?

Nem ismert előre a mértéke, összegeKi dönt róla és mikor?És mi ennek a következménye a tulajdonos

elszámolásaira?Lásd a következő diát!


Kapott – járó – osztalék

Fordulónap

a)

b)

Társaság köz(tag)gyűlés időpontja

Tulajdonos beszámolókészítése

Járó osztalék elhatárolása és a kapott osztalékkal szembeni feloldása

Nincs járó osztalék elhatárolás


HOZAM ELSZÁMOLÁS

Vonatkozási időszak ≠ felmerülési időszak

Akkor, ha a beszámoló-készítésig ismertté válik

Járó osztalék: AIE Kapott osztalék

Vonatkozási időszakra:AIE megszüntetése

Felmerülési időszakra

Vegyük észre, hogy nem feltétlenül a vonatkozási időszak eredményében jelenik meg!

Pénzügyi befektetések-1.rész

Documents

Transcript of Pénzügyi befektetések-1.rész