PEDAGÓGUSOK ÍRTÁK

7.

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet

Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálat, Szolnok

2013.

2

Szerkesztette: Garai Ildikó

Technikai szerkesztő: Földiné Fehér Éva

A kötet szerzői:

a Jászsági Pedagógiai Szakszolgálat kollektívája

Beszteri Éva igazgató – Jászberény Városi Óvodai Intézmény

Bagi Edit - Szabóné Susa Orsolya - Balaton Jánosné - Telekné Karakas Szilvia - Sáriné Papp

Erzsébet - Prellerné Czakó Ágnes - Vasas Károlyné - Pintér Istvánné – Szolnok Városi

Óvodák

Szabóné Balogh Etelka intézményvezető - Újszász Városi Óvoda és Bölcsőde

Arányi Lászlóné tanító - Tószeg, Általános Iskola

Aszódiné Magyar Beáta - Sütő Lászlóné - Gulyásné Szabó Gizella – Eötvös Óvoda

Szivárvány Napközi Otthonos Óvoda Tagintézménye, Lakitelek

Puskásné Túri Ildikó – Túrkeve, Kaszap Nagy István Református Általános Iskola és Óvoda

Palencsárné Kasza Marianna közgazdász tanár, ECVET szakértő - Szent Lőrinc Vendéglátó és

Idegenforgalmi Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, Eger

Zágoni Szabó Józsefné pedagógiai szakértő, CoMet program projektkoordinátor - Jász-Nagykun-

Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálat, Szolnok

ISSN: 2060-8780

3

Előszó

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálat a

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Hetek 2013. április 9-19-ig tartó rendezvény-

sorozatán az oktatás színtereiről, az ismeretszerzés tág lehetőségeiről, a köznevelési

intézményekben folyó széleskörű, elkötelezett nevelő-oktatómunkáról szeretne tájékoztatást

adni, az egymástól való tanulást, a tapasztalatszerzést kihasználva.

A programsorozathoz kapcsolódóan „Pedagógusok írták” címmel tematikus, elektronikus

köteteket is jelentetünk meg az esélyegyenlőség, az intézményi jó gyakorlatok, valamint a

nevelő-oktató munka során összegyűjtött tapasztalatok alapján. Köteteinkben kitekintünk a

nemzetközi programok bemutatásán keresztül Európa országainak gyakorlatába is.

Témáink változatosak: bemutatjuk a különleges gondozást igénylő tanulókkal való

foglalkozások színtereit, a sajátos nevelési igényű és hátrányos és halmozottan hátrányos

helyzetű gyermekekkel való foglalkozások különleges rendszereit.

Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy pedagógusok, intézmények szakmai, pedagógiai

sikereinek, eredményeinek publikálása is megtörténjen, ezáltal a szélesebb közvélemény

számára is elérhetőek, hasznosíthatóak legyenek.

Szolnok, 2013. április 15.

Szymczak Judit

igazgató

4

Tartalom

JÓ GYAKORLATOK

Jó gyakorlatok a Jászsági Pedagógiai Szakszolgálatnál 6

Beszteri Éva: Értékek, jó gyakorlatok Jászberény Város Óvodai Intézményben 19

Bagi Edit - Szabóné Susa Orsolya - Balaton Jánosné - Telekné Karakas Szilvia - Sáriné Papp

Erzsébet - Prellerné Czakó Ágnes - Vasas Károlyné – Pintér Istvánné: Jó gyakorlatok, bevált

módszerek a Szolnok Városi Óvodákban 36

A „Land art” művészet alkalmazása az óvodában 36

A bábjáték gyakorlata a Kertvárosi óvodában 49

A Fülemüle Erdei Óvoda Tábor 20 éve 62

A Kolozsvári úti Óvoda Jó gyakorlatai, az óvodai tanulásszervezés tükrében! 74

Környezetvédelmi program a Kacsa úti Óvodában 82

MI-MÁS-t tehetnénk!? Gondolatok a másságról, az óvodai integrálásról, az inkluzív

nevelésről. 96

Szabóné Balogh Etelka: A változásmenedzsment gyakorlati kérdései a mozgásfejlesztés egy

lehetséges innovációs folyamatában 107

Aszódiné Magyar Beáta: Cicahát-kutyahát Gyógytestnevelés az óvodában saját munkatárssal

116

Gulyásné Szabó Gizella - Sütő Lászlóné: Ovi-vakáció! Kislépések nagy csodák a nyári

óvodai életben 127

Arányi Lászlóné: Itt rövidebbek az órák? Jó gyakorlatok a Tószegi Általános Iskolában 140

Kaszap Nagy István Református Általános Iskola és Óvoda Túrkeve 144

KITEKINTŐ

Zágoni-Szabó Józsefné: Életre szóló találkozásaim Comeniusszal 156

Palencsárné Kasza Marianna: Hogyan tanulnak és tanítanak Finnországban? 170

Palencsárné Kasza Marianna: Az ECVET bemutatása a CREDCHEM pilotprojekt

segítségével 184

5

JÓ GYAKORLATOK

6

Jó gyakorlatok a Jászsági Pedagógiai Szakszolgálatnál

Egy gyermek születése a családban a legnagyobb örömök közé tartozik. Vannak családok,

amelyek egészségesen fejlődő gyermeket nevelnek és vannak, amelyekben a gyermek

különleges figyelemre szorul, amely irányulhat a gyermek személyiségére, beszédére,

mozgására, tanulási képességeire, magatartására, szocializációjára. Ezen családok

gyermekének joga van a kudarchoz és a sikerhez egyaránt. Nagyon fontos a korai felismerés,

a szakember mielőbbi találkozása a gyermekkel, a komplex terápia elindítása a hatékony

fejlesztés érdekében.

Ennek szellemében dolgozunk mi, a Jászsági Pedagógiai Szakszolgálat pedagógusai,

szakemberei.

A Jászberényben működő intézmény 27 éves múltra tekint vissza. 1986-ban a városi tanács

oktatási osztálya hozta létre az akkor Nevelési Tanácsadó néven működő intézményt, mely

elsőként a város egyik óvodában kapott helyet. Az akkor még igen szerény körülmények

között működő intézmény vezetője öt munkatársával együtt – gyógypedagógus, logopédus,

pszichológus képesítéssel rendelkező szakemberek – megalapozta az intézmény jövőjét.

Mindenképpen jelentős előrelépést jelentett ez a város életében, hiszen ezt megelőzően nem

volt ilyen jellegű ambuláns intézmény a környéken, ahol beilleszkedési, tanulási, magatartási,

nehézséggel, beszéd-rendellenességekkel küzdő gyermekekkel foglalkozzanak, ahová a

szülők és a pedagógusok segítségért, tanácsért fordulhattak. Az igény, pedig egyre

markánsabban jelentkezett.

Az egyre szélesebb körben elterjedő és szükségszerű ellátás fontosságát felismerve,

Jászberény város Önkormányzata önálló épületben helyezte el az intézményt a város

központjában. Ekkor, vagyis 1994-ben kezdte meg működését jelenlegi helyén a

Nagytemplom utcában. Jászberény város mellett, ekkor már további 11 jász településsel volt

együttműködési megállapodásuk, így a könnyebb megközelíthetőség, a tágasabb helyiségek, a

jobb munkakörülmények biztosítása időszerűnek látszott.

7

2007. augusztus 16-tól a Nevelési és Pályaválasztási Tanácsadó új

névvel és új fenntartóval folytatta tovább tevékenységét. Az addig

Jászberény város önkormányzata által fenntartott intézmény, a

Jászsági Többcélú Társulás intézményeként, Jászsági Egységes

Pedagógiai Szakszolgálat néven működött tovább. Szakmai

működését a fenntartóváltás nem érintette, ellátási körzete viszont

bővült, így a Jászság egész területén, mind a 18 jász településen elérhetővé váltak

szolgáltatásaink.

A 2012/2013-as tanévtől az oktatási rendszer átszervezése, a köznevelési intézmények állami

fenntartásba vétele a pedagógiai szakszolgáltatás terén is változásokat idézett elő. A

jogszabályi módosításokat követően az egységes pedagógiai szakszolgálat, mint intézményi

forma megszűnt, így Jászsági Pedagógiai Szakszolgálatként működünk tovább. 2013. január

1-től az intézmény fenntartását a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ koordinálja, a

feladatellátáshoz szükséges feltételeket, pedig Jászberény város Önkormányzata biztosítja.

Szakfeladataink ellátásánál az egyik legfontosabb alapelv az intézmény szervezeti egységének

optimális meghatározása oly módon, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és

zökkenőmentesen láthassa el, a szakmai és jogszabályi követelményeknek megfelelően.

Városi intézményként a főállású szak alkalmazotti létszám 4 fő volt, emellett a térségi

feladatellátáshoz további 17 fő külsős szakember foglalkoztatására volt szükség.

Az évek folyamán sikerült főállású szakemberekkel megszervezni tevékenységeinket, így az

intézmény jelenleg 11 pedagógus státusszal rendelkezik. A magas színvonalú tartalmi

munkavégzés, a racionális működtetés figyelembevételével gyógypedagógusok, klinikai

gyermek szakpszichológusok, logopédusok alkotják a szakmai csapatot. A

gyógypedagógusok különböző szakterületeken is rendelkeznek végzettséggel:

pszichopedagógus, tanulásban akadályozottak szakos gyógypedagógus, tiflopedagógus,

szakvizsgázott gyógypedagógus. Az egyéb módszerspecifikus képesítéseket is figyelembe

véve - Sindelar, GMP, gyógypedagógiai diagnosztika, Meixner- módszer, mesterképzésen

szerzett oklevél, „Logopédiai diagnosztika”, orrhangzósság terápiája, beszédtechnika

tanfolyam, diszkalkulia terápiája, Diszlexia-prevenció és reedukáció, Alapozó terápia,

„Viselkedés és kognitív terápiák alkalmazása gyermekeknél”, tanulás-módszertani ismeretek,

drámapedagógia - megállapítható, hogy szakmailag felkészült, nagy szaktudással rendelkező

szakemberekről van szó, akik ismereteiket igyekeznek folyamatosan bővíteni.

Meggyőződésünk, hogy munkánkat a többéves szakmai és gyakorlati tapasztalat mellett segíti

8

a meghirdetett konferenciákon, fórumokon valamint tanfolyamokon, továbbképzéseken való

részvétel.

Alaptevékenységeink helyszínéül a székhelyintézmény Jászberény központjában, a

Nagytemplom utca 1. szám alatt található. Az épület nem kifejezetten rendelkezik e

tevékenység specifikumaihoz igazodó paraméterekkel, de az évek során igyekeztünk

megteremteni a célnak megfelelő, a lehető legoptimálisabb körülményeket a nyugodt és

komfortos munkavégzéshez. Lassan „kinőttük” az épületet, nagy körültekintést és

rugalmasságot igényel az itt folyó munka megszervezése. A helyiségek berendezési tárgyait,

bútorait évről évre sikerült bővíteni, újakra cserélni, a burkolatokat felújítani, rendszeres

festési munkálatokkal a falak állagát megóvni, tisztává, dekoratívvá tenni. Szakmai munkánk

mellett odafigyelünk arra is, hogy a hozzánk érkező gyermekek és szülők az itt töltött időt

kellemes körülmények között, esztétikus miliőben töltsék. Ennek érdekében az intézményi

környezetet igyekszünk hangulatossá tenni, az aktuális eseményeknek, időszakoknak

megfelelően dekorálni.

Tárgyi feltételek tekintetében elmondható, hogy kezdetben a szakszolgálat minimális szinten

rendelkezett azokkal az eszközökkel, amelyeket kötelező érvénnyel írt elő a jogszabály. A

minimális szint azt jelenti, hogy bár térségi feladatot ellátó intézmény lettünk, ugyanannyi

vizsgáló és terápiás eszközzel rendelkeztünk, mint amennyi városi intézményként

rendelkezésünkre állt. Célként fogalmazódott meg eszközkészletünk folyamatos bővítése,

melyet részben saját forrásból, részben, pedig pályázati forrásokból kívántunk megvalósítani.

Mára elmondható, hogy terápiás és diagnosztikus eszközökkel optimálisan ellátott az

intézmény, minden gyermek hasonló feltételek mellett kaphatja meg a szolgáltatásokat, hiszen

ezen mobil eszközöket kollégáink magukkal tudják vinni a térség oktatási, nevelési

intézményeibe is.

A térségi feladatellátás első évében az intézmény egy

személygépkocsival rendelkezett, emellett a kollégák

saját személygépkocsiját vagy tömegközlekedési

eszközöket kellett igénybe venni, hogy eljussunk egyik

településről a másikra. Tárgyi feltételeink bővítését

célozva pályázatot nyújtottunk be személygépkocsi

vásárlásához. Pályázatunk pozitív elbírálásban részesült,

ezáltal további egy szolgálati gépjárművel tudtuk

bővíteni tárgyi feltételeinket. A két személygépjármű – a nagy földrajzi kiterjedésű területen –

a feladatellátás körülményeit, a kollégák mobilitását nagyban megkönnyíti.

9

Alaptevékenységeink körébe a nevelési tanácsadás, valamint a logopédiai ellátás tartozik.

Számunkra nagyon fontos, hogy elérhetővé váljunk mindenki –gyermek, szülő, pedagógus,

társintézmény- számára, ezért nagy büszkeséggel tölt el minket, hogy a Jászság minden olyan

nevelési-oktatási intézményében jelen tudunk lenni, ahol számítanak ránk.

A nevelési tanácsadás feladatkörében gyógypedagógusok és pszichológusok egyaránt részt

vesznek, hiszen az e feladatba tartozó tevékenységeink széles skálája, mind a diagnosztika,

mind a terápia szerepel:

részképesség szűrés

képességfejlesztés - a részképesség szűrővizsgálaton részt vett, terápiára javasolt,

valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség veszélyeztetett diagnózissal

rendelkező óvodáskorú gyermekek számára

óvodás gyermekek fejlettségi szintjének megállapítása

tanulási képességek vizsgálata

beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség diagnózissal rendelkező tanulók

felülvizsgálata

tanköteles korú gyermekek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása

szakértői vélemények készítése.

Gyógypedagógusként fontosnak tartjuk, hogy még az óvodás életkorban találkozzunk a

gyermekekkel abból a célból, hogy az esetleges nehézségekre, hiányosságokra minél előbb –

az iskolába lépés előtt – fény derüljön. Szükségesnek tartjuk a nagycsoportos korú gyermekek

képességeinek felmérését, így egy-egy részterületen lassabban fejlődő gyermek fejlesztése

minél hamarabb megkezdődhet. A vizsgálat preventív jellegű, cél, hogy kiderüljön mely

tanuláshoz szükséges képességeket kell fejleszteni. A szűrést azoknál a gyermekeknél

végezzük el, akiket a csoportvezető óvónők javasolnak. Minden nevelési év szeptemberében

Jászberény város óvodáiban, valamint az erre igényt tartó jászsági településekről érkező

jelzést követően a nagycsoportos gyermekek részképesség-szűrését elvégezzük. Az általunk

kidolgozott, s jól bevált protokoll szerint történik a vizsgálat. Az elvégzett szűrővizsgálatok

eredménye alapján a gyermekek egy részénél nincs szükséges speciális segítségre, a

fejlődésük megfelelő ütemű, a fejlődésük megfelelő szintű. Azon gyermekeknél, akiknél csak

néhány területen észlelünk hiányosságot, javaslatot teszünk az óvodai csoporton belüli

pedagógiai felzárkóztatásra. Azon gyermekek számára, akiknél a felmérés alapján már

számos területen van elmaradás, javaslatot teszünk az intézményünkben vagy a gyermek

óvodájában történő képességfejlesztésre. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a szülők nagy

10

százaléka fontosnak tartja és igénybe is veszi a felajánlott lehetőséget, így évről évre magas

azoknak a gyermekeknek a száma, akik lehetőséget kapnak az általunk nyújtott

képességfejlesztésre.

A fejlesztő foglalkozásokon a részképességek terén jelentős elmaradást mutató, iskolába

készülő gyermekek, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási veszélyeztetett

diagnózissal rendelkező óvodás gyermekek fejlesztése történik. Minden gyermek a

lakóhelyén kapja az ellátást. A jászberényi gyermekek az intézményünkben kialakított

fejlesztőszobában, a többi településen az óvodák által erre a célra kialakított helyiségében

zajlik a képességfejlesztés.

A fejlesztő foglalkozásokon:

- általános képességfejlesztés,

- kognitív funkciók fejlesztése,

- grafomotoros fejlesztés,

- verbális kifejezőkészség fejlesztése,

- szociális érettség fejlesztése (közösségi szabályokhoz való alkalmazkodás,

kooperációs készség, feladattudat, feladattartás) fejlesztése történik.

A foglalkozások célja a részképességek megfelelő szintre hozása, továbbá a szociális érettség

kialakítása annak érdekében, hogy az iskolába lépés minél zökkenő mentesebben valósuljon

meg a terápiára járó gyermekek számára. A fejlesztő foglalkozásokon komplex részképesség

fejlesztés és egyben iskola-előkészítés is történik. A fejlesztő munka tartalmát háromhavi

lebontásban készített fejlesztési terv határozza meg, igazodva a gyermekek fejlődési üteméhez

és a fejlesztési területek egymásra épülve, komplex módon jelennek meg egy-egy

foglalkozáson. A feladatok összeállításánál a több éves szakmai és gyakorlati tapasztalat

mellett többek között a Frostig, a Sindelar-Zsoldos terápia, a diszlexia prevenció elemeit

használjuk.

11

Igyekszünk minél több módszerrel, változatos eszközzel dolgozni. A fejlesztő órákon nagy

hangsúlyt helyezünk a képességek, készségek, mozgás illetve a cselekvés útján történő

fejlesztésre. Fontosnak tartjuk az órák felépítésénél a nagymozgásból kiindulva a cselekvésbe

ágyazott feladatokon át a feladatlapokon végzett munkáig eljutni.

„Magyarázd meg és elfelejtem,

mutasd meg és megjegyzem,

de, ha együtt csináljuk

meg is értem.”

Konfucius

A tapasztalatok azt mutatják, hogy

nélkülözhetetlen a feladatlapokon való

„tevékenykedés” beépítése minden terápiás

órába, mely kiemelten fontos egyes

részképességek fejlesztése terén.

Intézményünk jól felszerelt fejlesztő eszköztárral,

gazdag szakirodalommal rendelkezik. Mindezek

mellett azonban fontosnak tartjuk az általunk készített

és már jól bevált „eszközök” széles skáláját használni a

terápiás órákon. Terápiás formaszőnyegek, karton

formák (alak-háttér, alakkonstancia fejlesztése), papír

kezek (jobb-bal differenciálás), kis kártyák (memória,

síkbeli, időbeli tájékozódás, rész-egész viszony,

szókincsbővítés), játékpénzek, játékpénztárcák

(manipulatív számlálás) stb.

A foglalkozásoknak meghatározott menete van, továbbá állandó elemeket tartalmaznak,

melyet a gyermekek hamar megtanulnak és el is várják annak betartását.

12

A gyermekek motiválása több szinten történik. Egyrészt a feladatokat történetbe ágyazva,

játékként élik meg, mely állandó pozitív megerősítéssel, sikerélmény biztosításával,

változatos eszközökkel történik. Másrészt a foglalkozásokon elvégzett munkáért, a szabályok

betartásáért jutalmazásban részesülnek. A terápiás órák végén az értékelés, jutalmazás két

szempont szerint történik: az egyik a foglakozásokon nyújtott teljesítmény, a másik a szociális

érettség terén tapasztaltak alapján. A gyermekek a munkáikat mappában gyűjtik, amit

hazavisznek. Minden alkalommal „házi feladatot” kapnak, így téve hatékonyabbá a fejlesztő

munkát, továbbá lehetővé teszi a szülők bevonását a terápiás munkába.

Az előzetes iskolai életmódra való alkalmassági vizsgálat - fejlettségi vizsgálat - iránti

kérelmet az intézményeknek tárgy év október végéig kell benyújtaniuk. A vizsgálatokat a

pszichológusok és gyógypedagógusok team munkában végzik. A szakvéleményben javaslatot

teszünk a szükséges fejlesztésre, korrekcióra, amely nem csak az óvodapedagógus, hanem a

szülő számára is használható információkat tartalmaz. A vizsgálat nem csak a kognitív

funkciók felmérésére, hanem a pszichés és szociális problémák korai diagnosztizálására is

alkalmas. Amennyiben szükséges javaslatot teszünk a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei

Tanulási Képességet Vizsgáló Rehabilitációs és Szakértői Bizottság további vizsgálatára,

pszichoterápiás kezelésre, családgondozásra vagy orvosi vizsgálatra is.

Szakszolgálatunk pszichológusai és gyógypedagógusai team munkában végzik a tanköteles

korban levő gyermekek iskolai életmódhoz szükséges fejlettségi szint megállapítására

vonatkozó vizsgálatát. A vizsgálatot kérhetik az óvodák- az általunk készített

formanyomtatványon- pedagógiai jellemzéssel, természetesen a szülő hozzájárulásával. A

szülők is kérhetik a vizsgálatot, telefonon vagy személyesen bejelentkezve. A vizsgálatkérő

űrlapok beérkezési határideje általában január második fele, míg az ütemezés március. Az

anamnézis felvételénél minden esetben megkérdezzük a szülőt- a szomatikus, szociális,

pszichés fejlődésén túl- hogy ő mennyire látja gyermekét érettnek az iskolakezdéshez és

milyen tények erősítik, illetve gyengítik álláspontját.

A csoportos és egyéni vizsgálat után javaslatainkat megbeszéljük a szülővel illetve írásban is

rögzítjük. Tapasztalataink szerint egyre inkább igénylik a szülők a korrekt tájékoztatást

gyermekük teljesítményéről. Pozitív irányú változás, hogy egyre kevésbé csinálnak

presztízskérdést az iskolakezdésből, elfogadják, hogy az iskolaérettség nem egyenlő a

kognitív képességekkel, az „okossággal”, lényegesebb, hogy rendelkezik-e a gyermek az

iskolai tanuláshoz, a társas beilleszkedéshez szükséges képességekkel. Az utóbbi egy-két

évben inkább a túlóvás jellemző, iskolaérett gyermeküket sem szívesen engedik el a szülők.

13

A pedagógiai és pszichológiai munkacsoport team munkában végzi az iskolás gyermekek

tanulási vizsgálatát. A diagnosztikai munka alapja az okok feltárása. Előfordul, hogy

logopédiai vagy pszichológiai probléma és tanulási nehézség együttesen jelentkezik egy-egy

gyermeknél. Ezen esetben elengedhetetlen a kollégák összehangolt munkája, illetve

esetenként más szakember bevonása. A pszichológus segíthet, hogy a teljesítményzavar vagy

tanulási nehézség milyen okok összetevőjeként jelentkezhet. A tanulási vizsgálatot az

oktatási-nevelési intézmény illetve a szülő is kérheti, ha úgy ítéli meg, hogy a gyermek

teljesítménye elmarad a képességei alapján elvárható szinttől. A vizsgálati eredményről

szakvéleményt készítünk, amelyben többféle lehetőségre tehetünk javaslatot a gyermek

teljesítményétől függően.

Pszichológiai munkánkra az eklektikus szemlélet jellemző, azonban az elmúlt időben a

családterápiás szemlélet fokozatosan nagyobb hangsúlyt kapott az esetkezelések során, mert

úgy gondoltuk a szemlélet nagyon hatékony, használható, izgalmas és az eddig esetkezelési

módok mellett a család egészével egyszerre tudunk dolgozni. A családterápia minden esetben

kettős vezetéssel zajlik. A családok kiválasztása valamelyik kolléga jelzése nyomán történik

vagy az adott gyermek pszichés gondozása kapcsán merül fel a családterápia szükségessége.

Végzettségeink vonatkozásában klinikai és mentálhigiéniai gyermek- és ifjúsági

szakpszichológus szakvizsgával rendelkeznek pszichológusaink. Fontos számunkra az állandó

továbbképzéseken, módszer specifikus képzéseken, egyéni és csoportos szupervíziókon való

részvétel. Jelenleg két kolléga családterápiás képzésben vesz részt.

Terápiás munkánk során az alábbi lehetőségek merülhetnek fel az esetvezetések kapcsán:

Egyéni terápia a gyermekkel: általában a pszichodiagnosztika 6 ülést jelent, mely után

a szülőkonzultáción javaslatot teszünk a terápia folytatására vagy a lezárásra.

Természetesen a diagnosztikai és terápiás fázis nem választható el mereven egymástól.

Fontosnak tartjuk, hogy a szülő is motivált legyen a velünk való együttműködésben,

mert a rendszeres konzultáció eredményesebbé teszi a terápia kimenetelét.

Ugyanakkor a közös munka során segíthetjük a szülői kompetencia megerősödését.

Pszichoedukáció, tanácsadás, konzultáció: mely magában foglalja a szülőkonzultáció,

pedagógus konzultáció lehetőségét. Előfordul, elsősorban kisebb gyermekeknél, hogy

elegendő a szülők számára megajánlott konzultáció és tanácsadás, nem szükséges a

gyermeket terápiába vonni. A pedagógus konzultáció jelentősége a munkánk során a

közös együtt gondolkodásban valósulhat meg.

14

Megfigyelések: személyes részvételünkkel, megfigyeléseinkkel segítjük a

társintézményben dogozókat a partneri viszony kialakításával. Ezt azért tartjuk

fontosnak, mert a gyerekek, napjuk legnagyobb idejét az óvodában, iskolában töltik.

A pedagógusok mindennapi megfigyeléseik nagy segítséget jelentenek számunkra a

problémák beazonosításában, okaik feltérképezésében. Elmondhatják, hogy a

gyermekkel való foglalkozás során mi jelent számukra nehézséget. Megpróbálunk

segíteni nekik szakmai kompetenciaérzetük megőrzésében, valamint abban, hogy

megértsék a gyermeket és több szempontból ráláthassanak a helyzetére. Munkánkhoz,

egyéni igények alapján a rendszeres osztályfőnöki, szülői értekezleteken való részvétel

is hozzátartozik, ahol egy-egy téma kapcsán a résztvevők elmondhatják véleményüket,

aggodalmaikat, tapasztalataikat.

Az elmúlt évek tapasztalatait elemezve az esetvezetések kapcsán megfigyelhető, hogy az

életkori és probléma típusok alapján legmagasabb számban a viselkedésbeli és

magatartásproblémák, neurotikus, valamint komplex problémák miatt kértek segítséget a

szülők és az intézmények. A nemek arányában minden problématípus kapcsán magasabb

létszámban jelennek meg fiúk, mint lányok. A viselkedés és magatartásproblémák esetén a 6-

14 éves gyermekek létszáma a legmagasabb. Gyakran ilyen esetekben intézményi felkérés

alapján kerül a család és a gyermek látókörünkbe, beilleszkedési, alkalmazkodási problémák

miatt. Igen magas arányban jelentkeznek és évek óta növekedő tendenciát mutatnak a

komplex esetek, amikor tanulási, magatartási, súlyosabb pszichés valamint családi problémák

halmozottan vannak jelen. Ilyenkor előfordul, hogy az esettel egyszerre akár több szakember

is foglalkozik, illetve az is, hogy társintézmények bevonására is sor kerül (Vadaskert Kórház,

Családsegítő és Gondozási Központ, Gyámhivatal).

A neurotikus, szorongásos problémák kapcsán nagyobb létszámban jelentkeznek önkéntesen a

szülők, családok, mely alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a szülők legalább

annyira szenvednek a gyermek tüneteitől, mint a gyermek maga.

Különböző intézmények - oktatási-nevelési, egészségügyi, családsegítő szolgálat,

gyámhivatal- kérhetnek szakvéleményt és egyéb segítséget szakszolgálatunk

pszichológusaitól. Természetesen az együttműködés kölcsönös, a pszichológus is- a

páciensénél tapasztalható zavarok rendezése érdekében - felveszi a kapcsolatot az

intézményekkel. Az intézmények küldöttei nem önként jelentkeznek, ezért az együttműködés

is nehezebb és a perspektíva is szűkebb az eredményes munkára. Számítani kell

motiválatlanságra, sőt ellenállásra. Gyámhatóság felkérésére is végzünk vizsgálatot,

15

leggyakrabban elvált szülők kapcsolattartása, illetve nagyszülői kapcsolattartás a konfliktus

tárgya. A szakember a gyermek vizsgálata és a szülőkkel/nagyszülőkkel történő beszélgetés,

megfigyelés alapján tesz javaslatot a kapcsolattartás módjára, gyakoriságára. Gyakran

tapasztaljuk, hogy nagyon nehéz közvetíteni és segíteni az érintett felek között, hiszen

ellentétes érdekek kerülnek felszínre, miközben szakemberként a gyermek szükségleteit és

igényeit tartjuk fókuszban. A szülők sokszor nincsenek tisztában azzal, hogy intézményünk

nem egy hatóság, amely a döntést meghozza, hiszen mi pszichológiai szempontú javaslatokat

és véleményt készítünk. A gyámhatóság részéről azt érezzük, hogy a vizsgálati javaslat

számukra megerősítés a végleges döntéshozatal előtt.

A szakszolgálatnál sokszor csapódnak le olyan típusú problémák is, amelyek megoldása

meghaladja feladatkörünket és komplex megoldást, összefogást igényel. A családsegítő

szolgálat családgondozója tapasztalatunk alapján gyakran küld olyan pácienst, akinek családja

veszélyeztető szociális körülmények között él. Az általunk végzett diagnosztikai és terápiás

munka sem eredményes, ha a család szociális-anyagi problémái legalább részben nem

rendeződnek. A családsegítő munkatársaival való együttműködésen még van javítani valónk.

Fontosnak tartanánk, ha a családgondozó a szülőt, családot elkísérné az első interjúra, a

terápiás folyamatot figyelemmel kísérné és a végén közösen zárnánk a diagnosztikus illetve

terápiás fázist.

Bár a gyermek- és ifjúságvédő intézetnek saját pszichológusa van, de a nagy leterheltség

miatt, a nevelőszülőkhöz kihelyezett állami gondozott gyermekek diagnosztizálása, illetve

terápiája a szakszolgálatunkhoz kerül. A nevelőcsalád számára gyakran, mind időben és

anyagilag is nagy könnyebbséget jelent, hogy lakóhelyükhöz közelebb kapnak ellátást. A

helyi GYIVI dolgozóival jól tudunk együtt dolgozni, az általunk elkészített vizsgálatkérő

lapon jelezhetik a problémákat, mely segíti a pontos információátadást. Munkánkat nagyban

megkönnyíti, hogy a kollégák elkísérik az első interjúra a nevelőszülőt, a pszichológiai munka

befejezésénél is aktívan jelen vannak és a pszichológiai folyamatot is figyelemmel kísérik.

Intézményünkben másik fontos alapfeladata a logopédiai ellátás, melyben öt fő logopédus

kolléga dolgozik, életkorukat tekintve a frissen végzett logopédus kollégától a több évtizedes

gyakorlattal rendelkezőig. Munkájuk részben terápiás tevékenység, részben diagnosztika.

Tanév elején az óvodákban az ötödik életévüket betöltött gyermekek körében és az általános

iskolák első osztályaiban elvégezzük az artikulációs szűrést, majd indokolt esetben a részletes

logopédiai vizsgálatot. A szűréshez és a vizsgálatokhoz kollektívánk egyaránt kidolgozta a

protokollokat, vizsgáló lapokat, a szülők felé való jelzés módozatait, szakvéleménymintákat.

16

Saját munkánk a szűrővizsgálatnál használt szűrőlap, az általános logopédiai vizsgálat, a

megkésett beszédfejlődés, a dadogás, a nyelvlökéses nyelés vizsgálatának protokollja és

szakvéleményének mintája.

Munkánk során leggyakrabban az órák nagy részét a pöszeterápia teszi ki, de emellett

igyekszünk minden beszédhiba típust korrigálni. Ennek következtében megfordult már nálunk

nyelvlökéses nyelés, diszfónia, dadogás problémájával küzdő gyermek is.

A pöszeterápián általában 4-6 fős csoportokban dolgozunk a gyerekekkel. A hangzóhibák

javításán kívül ezekben a csoportokban a csoport igényeinek figyelembe vételével mindig

megtörténik egyéb képességterületek fejlesztése is. A csoportok létszáma szinte maximális

telítettségű. Nem minden esetben van lehetőség beszédhiba szerinti homogén csoportok

kialakítására, ezért nagy figyelmet fordítunk a differenciálásra.

Nagy hangsúlyt fektetünk például az ajak és nyelvgyakorlatok minél sokrétűbb gyakorlására,

amelynek érdekében az aktuálisan megjelenő fejlesztő játékokat igyekszünk használni

(Schubimimmic, Grimassimix, ping-pong labda, zizi, ropi, fogvájó, buborékfújó, Fújd

óvatosan,). Az auditív figyelem fejlesztésnél a hívóképek használata mellett nagyon sok

színes eszközt, formát viszünk be a foglalkozásokra (hangszerek, kagylók, színes korongok,

feladatlapok, Világunk hangjai hanganyag, gyöngyök, játékok, Hanghelyzet lottó, fából

készült állatfigurák). A hangrögzítést hívókép segítségével, majd labdával, magánhangzó

ajakállásokkal, állatfigurákkal, tárgyakkal

tesszük színesebbé. Az automatizálás szintén

sok képpel, logopédiai társasjátékkal,

logopédiai lottóval, színezővel, stb. történik.

Minden órán az adott feladat és begyakorolt

tevékenység függvényében kapnak házi

feladatot a gyermekek, amely ellenőrzése és

jutalmazása rendszeres. Ez nagyon fontos,

hiszen a szülők együttműködése nélkül

hosszadalmas, illetve kevésbé hatékony a

terápiás tevékenység.

Dadogó gyermekek terápiája általában egyéni formában történik, mivel ritkán nyílik

alkalmunk hasonló korú csoportok létrehozására. Ellátásukban többféle módszert ötvözünk,

igazodva a nem mindig ideális körülményekhez is. Minden foglakozás alapvető elemeként

jelennek meg a légző-lazító és a mozgáskoordinációs gyakorlatok, valamint elengedhetetlen a

17

mozgással kísért beszéd technikájának kialakítása és alkalmazása. A terápia egészét áthatják

és segítik a mesék, a különféle zenei darabok és a dalok szerepjátékokkal, bábokkal és

különböző kreatív technikákkal (rajzolás, festés, gyurmázás, ragasztás) történő önkifejező

feldolgozása.

Megkésett terápiát akár egy gyermekkel is elindítunk, ha szükséges. Itt többféle terápiás

módszert alkalmazunk, például a Juhász- Bittera féle módszert, vagy az Atsezberger terápia

elemeit, minden esetben a saját ötleteinkkel, tapasztalatainkkal kiegészítve ezeket. Az órák

során nagy hangsúlyt fektetünk a nagymozgásokból kiindulva a beszédkedv felkeltésére, a

hallásfigyelem és beszédészlelés fejlesztésére, mozgás-beszéd integráció

összerendezettségének kialakítására. A gyerekek életkorához igazodó játékok (bábok, plüss

állatok, zajkeltő eszközök, hangszerek), illetve hangutánzások, valamint minél több inger

(taktilis, kinesztéziás, vizuális, akusztikus,

vesztibuláris, akusztikus) bevonásával

próbáljuk meg a kognitív készségek

fejlesztését. A terápia sikerességéhez

elengedhetetlen a szülők bevonása, a

rendszeres konzultáció biztosítása. A

megkésett beszédfejlődésű, illetve dadogó

gyerekeknél általában egy év stagnáló

állapot után kérjük a szakértői bizottság

vizsgálatát.

E terápiák mellett ritkábban ugyan, de

egy-egy nyelvlökéses nyelő is megkeres

bennünket fogszabályozás előtt. Itt a szabályos nyelés kialakításának módszere a Rudas

Zsuzsanna féle 3x5 módszeren alapszik. A diszfónia kezelésénél Balázs Boglárka terápiáját

alkalmazzuk.

Alapfeladataink ellátása mellett számos egyéb tevékenység színesíti a mindennapos munkát.

Kis kollektívánk minden tagja azon van, hogy megszerzett tudását, szakmai gyakorlatát széles

körben kamatoztassa, segítséget nyújtva mindazon személyeknek, akik erre igényt tartanak.

Ennek szellemében – az éves munkatervünk alapján – nyílt hetet tartanak a logopédus és

gyógypedagógus szakemberek, ahol az érintett gyermekek, tanulók szülei és a velük

foglalkozó pedagógusok betekintést nyerhetnek a terápiás munka menetébe.

Gyógypedagógusaink havi rendszerességgel fogadóórát tartanak, ahol a szülők tájékoztatást

18

kaphatnak gyermekük fejlődési üteméről, aktuális állapotáról. Ötleteket, javaslatokat adnak az

otthoni gyakorláshoz, aktuálisan felmerülő kérdésekben nyújtanak segítséget, pl.

iskolakezdés, napirend kialakítása, nevelési problémák, stb. A velünk kapcsolatban álló

nevelési-oktatási intézmények meghívására szülőértekezleten, tantestületi értekezleten,

munkaközösségi foglalkozásokon veszünk részt. Előzetes egyeztetés alapján főiskolai

hallgatók gyakorlatának vezetésében működünk közre.

Heti rendszerességgel team munka keretében kerül sor esetmegbeszélésre, esetosztásra.

Szakmai közösségünk a holisztikus szemlélet jegyében közelít egy-egy eset kapcsán annak

megértéséhez,

igyekszünk egymásnak útmutatást

nyújtani. Az aktualitások

megvitatása mellett egy-egy

módszer, terápiás eszköz, teszt

bemutatása is ezen teamek kapcsán

történik. Rendszeres, hogy a

gyógypedagógusok,

a pszichológusok, a

logopédusok munkacsoportja

külön tartja foglalkozásait. Ekkor zajlanak a

szakterületek olyan irányú tevékenységei, melyek intézményi szinten állnak össze egységes

egésszé.

Az intézmény múltján nagyvonalakban végighaladva, bemutatva jelenlegi személyi és tárgyi

adottságainkat, szakmai munkánkból ízelítőt adva elmondhatjuk, hogy hosszú és rögös út

vezetett a mai konszolidált állapot megteremtéséhez. A kezdeti időszak, a változtatások

következtében kialakult bizonytalanságról, ugyanakkor a reményekről, a várakozásokról szólt.

Mindez még inkább fokozta elszántságunkat a tekintetben, hogy megerősítsük az intézmény

létjogosultságát, bebizonyítsuk, hogy kompetensek vagyunk a felmerülő igények magas

színvonalú kielégítésére. Ennek szellemében folytatjuk ma is munkánkat. Záró gondolatként

pedig álljanak itt rangidős kolléganőnk a fiatal nemzedék számára is iránymutató szavai:

„Pályafutásom 32. évében még mindig örömmel tud eltölteni, amikor valamelyik tanítványom

ragyogva mutatja: már tudom! – és pörget, susog, sziszeg, vagy kiabál, mint a kiskakas…”

A Jászsági Pedagógiai Szakszolgálat kollektívája

19

Beszteri Éva

Értékek, jó gyakorlatok Jászberény Város Óvodai Intézményben

„Egyetlen gramm tapasztalat többet ér száz tonna teóriánál.”

John Dewey

1. Az intézmény bemutatása

Jászberény Városi Óvodai Intézménye a város Önkormányzata által fenntartott nyolc

óvodájában fejti ki működését, összhangot teremtve az egyes tagóvodák pedagógiai-, tanügy

igazgatási-, munkáltatói-, gazdasági, menedzselési, feladatinak ellátása területén.

1.1. Személyi és tárgyi feltételek

1.1.1. Gyermekek létszámadatai

Óvodák

száma

Csoportok

száma Férőhely

Statiszti-

kai beírt

gyermek-

létszám

Tényleges

fel-

töltöttség

év végére

Ebből

Bejáró HH HHH BTMN SNI

8 34 805 884 952 7 196 44 9 20

1.1.2. Dolgozói létszámadatok

Óvodák

száma

Óvoda-

pedagógus/

fő

Gyógy-

pedagógus/

fő

Dajka/fő Karban-

tartó/fő

Óvodatitkár

Gazd.,

Rendg/fő

Összes

dolgozó/fő

8 66 1 35 5 3 110

1.1.3. Képzések rendszere

Intézményünkben belső és külső képzési rendszert építettünk ki. A belső továbbképzés az

éves munkatervben kerül meghatározásra (előadások, értekezletek, szakmai bemutatók).

Minden esetben törekszünk az egyéni és intézményi érdekek összhangjának megteremtésére.

Az elsődleges szempont a Pedagógiai Program (PP) célkitűzéseinek megvalósításához

igazodik. A megszerzett képességek és szakmai tudás napi munkába történő beépítésének

hatékonyságát az éves teljesítményértékelés alkalmával értékeljük.

A szakmai felkészültséghez kapcsolódó továbbképzések igényét és formáját a beiskolázási

igényfelmérés tartalmazza, ennek alapján állítunk rangsort a továbbtanulók támogatására,

amely a továbbképzési koncepcióra épül.

20

Beiskolázásunk specifikuma, hogy nagyobb volumenű feladatok elvégzése előtt egyszerre

több dolgozót iskolázunk be, amelyre kihelyezett továbbképzéseket szervezünk. Ez a módszer

segíti a gyakorlati alkalmazás hatékonyságát, könnyíti a dolgozók helyzetét és gazdaságos. A

külső továbbképzéseken szerzett ismereteket belső képzések során, a továbbképzésen

résztvevő óvodapedagógusok szakmai megbeszélés keretében adják át a nevelőtestületnek. Ez

intézményi (horizontális) és tagóvodai (vertikális) szinten egyaránt működik. A belső

továbbképzések megszervezésével érjük el, hogy anyagi ráfordítás nélkül valósuljon meg az

egymástól való tanulás.

1.1.4. Tárgyi feltételek

Épületeink többsége megfelelő komforttal, infrastruktúrával rendelkezik. Egy nyolc csoportos

– XXI. századi igényeket kielégítő – óvoda 2012 novemberében került átadásra, amely által

lehetőségünk nyílt négy kisóvoda kiváltására, melyek nem óvodának épültek és működtetésük

rendkívül gazdaságtalan volt.

A csoportszobák berendezése, bútorzata - az óvodapedagógusi ötletességnek,

leleményességnek köszönhetően - esztétikus, dekoratív, jól szolgálja a gyermeki

tevékenységeket.

1.2. Pedagógiai munkánk jellemzői

Pedagógiai Programunkban az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja alapján - közös

nevelésfilozófiánk, céljaink, feladataink meghatározása mellett - tükröződik az egyes

tagóvodák helyi sajátosságaiból adódó egyéni arculat, amely színesebbé, változatosabbá

teszi intézményünk egészét.

A programunkban kidolgozott nevelésfilozófia és az abból lebontott célrendszer egy olyan

közös értékrenden alapuló irányvonalat ad, amely az eljárások egységességét megalapozza, de

nem sérti a pedagógusi autonómiát, a módszertani szabadságot.

Nevelésünk során hangsúlyozott a környezeti ártalmakkal szemben ellenálló-, testileg,

szellemileg egészséges-, harmonikusan fejlett-, mozgást- és környezetüket szerető gyermekek

nevelése. Ezt a biztonságos környezet megteremtésével, az egészségügyi szokások

alakításával, a mozgás megszerettetésével, valamint a természet- és környezetvédelem tudatos

gyakoroltatásával valósítjuk meg.

Tevékenységeinkben kiemelt a hétköznapi problémák kezelése, a pozitív személyiségjegyek

alakítása, valamint a gyermekek viselkedéskultúrájának fejlesztése, mint pl. udvariasság,

21

köszönési szokások kialakítása, szeretet, egymás elfogadása, türelem, nyitottság, aktív

érdeklődés, önállóság, alkalmazkodás társakhoz – felnőttekhez, empátia, stb.

A csoportok szervezésére jellemző a vegyes életkorú összetétel, ezzel is hangsúlyozva, hogy a

fejlesztések során nem csak az életkort, hanem az egyes gyermek egyéni fejlettségi szintjét is

figyelembe vesszük.

A napi működés jellemzője, hogy délelőtt zajlik a differenciált mikro-csoportos-, egyéni-,

páros-, kooperatív fejlesztés, tapasztalatgyűjtés, ismeretszerzés, délután pedig a rugalmas

napirendnek megfelelően az egyéni felzárkóztatás és tehetségfejlesztés.

A napirend teljes összehangolását a csoportközi foglalkozások teszik lehetővé (csoportonként

az azonos képességű gyermekek közös tevékenysége, egy időben pl. mozgás, énekes játék,

stb.).

Óvodáinkban a napi mozgást kiegészítjük vízhez szoktatással, jeges- és

görkorcsolyázással, labdajátékokkal, kerékpározással, táncokkal, stb.).

Minden csoportban heti rendszerességgel zöldség-, gyümölcsnapokat tartunk – a

szülők támogatásával.

Minden évben egészséghetet szervezünk intézményi szinten és csoportonként, ahol a

szülők és gyermekek játékos foglalkozások és előadások keretében ismerkedhetnek az

egészséges étkezés és egészségmegóvás kérdéseivel – gyermekorvosok, védőnők,

dietetikusok stb. segítségével.

Bekapcsolódtunk az Országos Egészségfejlesztési Intézet által meghirdetett,

„Dohányzás megelőzési és leszoktatást segítő programba”, melynek ajánlásai alapján

végezzük a drog prevenciót.

A rászorulóknak ingyenes gyógytestnevelés foglalkozást szervezünk – ortopéd

szakorvos diagnosztizálása alapján, szakképzett óvodapedagógus

gyógytestnevelőkkel.

Természet- és környezetvédelmi munkánk során megoldottuk a szelektív

hulladékgyűjtést, illetve több óvodában komposztálunk.

A Zöld Napok keretében a gyermekekkel és szülőkkel közösen minden évben

bekapcsolódunk a Környezetvédelmi Napon a város takarításába. Föld Napja

alkalmából - „egy gyerek - egy virág” akciót tartunk. Víz Világnapján folyó vizek

partjának tisztítását végezzük. Állatok Világnapján egy külterületi óvodánk várja

vendégségbe a városból a gyermekeket és mutatja be a környék állatait.

22

A gyermekek rendszeres látogatói a jászberényi Állatkertnek, ahol helyszíni

foglalkozások keretén belül, tevékenység közben ismerkednek meg az állatok

szokásaival, gondozásával, (egy óvoda gyermekei az óvoda udvarán, gondozzák

kedvenc háziállataikat).

Óvodáink bekapcsolódtak a „Madárbarát” óvodai programba, így minden udvaron

található madárodú, illetve madáretető, amit a gyermekek gondoznak.

Bekapcsolódtunk az országos veszélyes hulladékok (elem) gyűjtésébe, melynek során

egy óvodánk országos pályázaton első helyezést nyert.

Az óvodák rendszeresen szerveznek papírgyűjtést, a gyermekek megtanulják a papír

újrahasznosítását.

Valamennyi óvodánk elnyerte a „Zöld óvoda” címet.

Pedagógiai programunkban meghatározott hagyományok, ünnepek, sport programok,

kirándulások, bálok, stb. megvalósítását, illetve a tartalmak módosítását a szülők igényei-,

elégedettsége- és elégedetlensége alapján végezzük.

1.3. Egyéb intézményi sajátosságaink

Az intézmény tartalmi munkájának fejlesztésében nagy szerepet játszanak a szakmai

munkaközösségek, melyek tagjai – az egymástól való tanulás lehetőségét bővítve - számos

szakmai segédanyagot készítettek az elmúlt években. (Pl. „Dráma, játszásiból”; Környezeti

nevelés az óvodában – ötlet- és játéktár; Anyanyelvi játékok gyűjteménye; Ének-zenei

gyűjtemény; Matematikai éves terv játékgyűjteménye; Tartásjavító gyakorlatok gyűjteménye;

Segédanyag a gyermekek egyéni képességének méréséhez; Vizuális ötlettár) Az anyagokat

elsősorban belső használat során alkalmazzuk, ezzel is segítve egymás mindennapi munkáját.

Mindez egy helyen összegyűjtve is megtalálható az intézmény orthotékájában.

A nyolc óvoda munkájának összehangolása igen nagy körültekintést igényel, különösen

akkor, ha olyan közös pontokat szeretnénk találni, amelybe mindenki bekapcsolható.

Az intézményi közösségformálás érdekében, valamint a gyermekek, szülők, és dolgozók

együttműködésének céljából olyan programokat szervezünk, ahol a nyolc óvoda gyermekei, a

hozzátartozók és a dolgozók együtt mozoghatnak, játszhatnak.

Közös programjaink

„Ugri – bugri” ovi kupa családi sport verseny

„Szóvarázs” játékos anyanyelvi vetélkedő a Költészet Napján

23

„Madarak- és Fák Napja” játékos környezetismereti vetélkedő

„Göri-buli” görkorcsolya verseny

„Csuszánka” jégkorcsolya verseny

„Kihívás délelőttje” játékos sportvetélkedő

„Ficánka” vízi verseny

„Állatok Világnapja” egy játékos nap Portelek tanyavilágában

Egészségnap városi szintű programok, terménybáb kiállítás

Vizuális kiállítás a gyermekek egész éves munkáiból kiállítás

Környezetvédelmi nap játékos vetélkedő a jászberényi Állatkertben.

Intézményi szinten működik a „Kisművészek” és a görkrcsolyázók tehetségfejlesztő

csoportja. E csoportokból gyermekeink több eredményes rajpályázaton vettek részt, a

görkorcsolyázók pedig az évente megrendezett országos megmérettetéseken szereztek az

elmúlt években igen szép helyezéseket.

Intézményünk sajátossága, hogy valamennyi kiegészítő tevékenységet az adott óvoda

óvodapedagógusai végzik, megfelelő speciális felkészültség birtokában.

A közösségkovácsolás érdekében dolgozóink saját önszerveződés által hoztak létre

csoportokat, melyekben a munkaidőn túl, díjazás nélkül tevékenykednek: „KELEPELŐ”

bábcsoport, „REGÉLŐ” színjátszó kör, „DALIDA” gitárcsoport, „HARMÓNIA” énekkar.

Az egyik legnagyobb kihívás volt az intézmény számára, hogy - a nyolc épületben működő,

különböző végzettségű és beosztású - dolgozók munkájának reális értékelési rendszere

kidolgozásra kerüljön. Teljesítményértékelésünk dolgozói önértékelésen alapul, amely a

vezetői értékelés és egymás értékelésének eredményeivel, való összehasonlítással válik

objektívvé.

A teljesítményértékelés megvalósulásának iránya hierarchiakövető. A folyamathoz szorosan

kapcsolódik a vezetői ellenőrzés tapasztalatainak összegzése, az intézmény működésének

éves értékelése, az éves erőforrás tervben vállaltak teljesítése, az ösztönző rendszer

működtetése, de közvetve kapcsolódik a partneri elégedettség, a továbbképzési rend, vagy a

kiválasztás és betanulási rend szabálya is.

A dolgozók erőfeszítésének elismerése differenciáltan történik, védve az eredményesen és a

hatékonyan dolgozók érdekeit. Formái: anyagi elismerés (költségvetésben biztosított

kiemelkedő munkavégzésért járó kereset kiegészítés, jutalom), illetve belső erkölcsi

elismerés. Mindez kiegészül városi esetleg országos kitűntetésre történő felterjesztéssel.

24

2. Néhány jó gyakorlatunk részletesen, a teljesség igénye nélkül

Négy „Jó gyakorlatot” készítettünk és töltöttünk fel az Educatio Kft. honlapjára.

(„FÜRKÉSZ” Erdei óvoda és környezettudatos nevelés a fenntarthatóság jegyében,

Kompetenciafejlesztés az óvodában, Nevelési eredményvizsgálat, „Tündér völgy” drámajáték

gyakorlat.)

A programhoz kapcsolódva, 2012-ben három óvodánk – Fürkész-, Sün Sámuel-, Zengő –

eredményes TÁMOP -3.1.7.-11/2 pályázaton vett részt a „Referencia-intézmények országos

hálózatának kialakítása és felkészítése” címmel.

2.1. Erdei óvoda és környezettudatos nevelés a fenntarthatóság jegyében

A jó gyakorlat a külső világ tevékeny megismerését szolgálja erdei óvoda és természet közeli

programok alkalmazásával.

Célja

A gyermekek természet- és környezettudatos magatartásának kialakítása, a vidék

élővilágának és épített környezeti értékeinek felfedeztetése, megismertetése és annak

megóvására nevelés.

Komplex cselekvés útján, felfedező jellegű játékos programok által a természet- és a

környezetvédelem fontosságának megismertetése.

Korszerű környezeti kultúra és szemlélet megteremtése.

Hasznos és kellemes időtöltés biztosítása a természetben.

Ökológiai szemléletmód alakítása, mely lehetővé teszi, hogy környezetükben jól

tájékozódó, azt védő, a szépre fogékony, lakhelyükhöz kötődő gyermekeket neveljünk.

A megszerzett ismeret tudatos alkalmazása a mindennapi élet során.

A gyakorlat a projektmódszert alkalmazza, amely segítségével minden gyermek

érdeklődésének megfelelően komplexen dolgozhat fel egy-egy témát. A természet-közeli

programokkal közvetlen tapasztalási lehetőségeket biztosítunk. A spontán és szervezett

tapasztalatszerzések által az összefüggések felfedeztetését priorizáljuk.

A valódi tudást a gyermek maga fejti meg, tevékenység által sajátítja el, lehetőséget kapva az

érzékelés, észlelés gyakorlására, fejlesztésére.

A megismerési folyamata elsősorban a természetben zajlik, így a gyermekek olyan

viselkedési és cselekvési normákat gyakorolhatnak, mely az élő természet megfigyelésére, a

hagyományos természet közeli életmód megtapasztalására, megismerésére ad alkalmat.

25

A tevékenységek szervezése mikro-csoportosformában történik, az egyes gyermek

képességeinek megfelelően.

Mindennapi tevékenységeinket a Nemzeti Környezetvédelmi Program szellemisége alapján

végezzük, melynek céljai között lételemnek tekintett, a természeti erőforrások, mint - a víz, a

föld, a levegő - megtartása és ezekkel való takarékos értékvédő gazdálkodás. Mindez játékos

formát öltve komplexen jelenik meg gyakorlatunkban

Elsősorban a „zöld feladatok” szellemiségét igyekszünk megvalósítani az óvoda falain belül.

Ezt követi az óvodán kívüli természetes környezet felfedezése.

A program alkalmas a helyi népszokások-, tanyasi nép életformája-, hazai táj-, letűnt kultúrák

pl. indián, lovagi kor, stb. értékeinek megismertetésére is, mely segíti a természeti és

társadalmi környezethez való pozitív viszony kialakulását a fenntarthatóság elvének

érvényesülését.

Tapasztalatszerzési lehetőségeink a szabadban

„Fürkész utak” – a városban

Állat- és növénykert rendszeres látogatása – részvétel ZOO kuckó programokon

Erdei kirándulások – négy évszakban, azonos helyszínre – Újerdőbe

Kirándulások távolabbi helységekbe - Mátra, Bükk, Budapest, Erdőtelek stb.

„Erdei óvoda” szervezése – Öregerdő, Nagyvisnyó, Mátrafüred, Bogács, Visegrád.

2.2. Drámajáték

Napi gyakorlatunkban - a gyermekek drámai élmény- és tapasztalatszerzéshez, kiaknázzuk a

drámapedagógia eszközeit, a játékot, a képességfejlesztő komplex tevékenységeket, nevelési

játékokat és a színházi nevelés területeit.

A drámajáték olyan tapasztalat, tudásanyag, műveltségtartalom beépítését teszi lehetővé a

mindennapok gyakorlatában, amelyet gyermekeink egy fiktív maguk által épített világban,

szereplőként bevonódva, élnek meg.

A programban a szokás- és szabályrendszer folyamatosan alakul a gyermekközösség

kooperációja által. Lényeges elem, hogy a gyermekek nem a felnőttek korlátaiba ütközve élik

napjaikat, hanem a közösség szabályrendszere mentén élnek.

A játékok során az egyéni különbségek figyelembe vételével, differenciált, egyénre szabott

tervezéssel hátránykompenzáció és tehetséggondozás is megvalósul.

26

Az óvodapedagógusok, a szülők és a gyermekek közös élmények alapján működnek együtt,

mivel ünnepeinket, hagyományainkat megélt módon közvetítjük.

A drámajáték alkalmazási körét az alábbiak szerint osztottuk el.

Dráma mint motiváció. Itt egy-egy játékot alkalmazunk egyéb cél eléréséhez.

„A” típusú drámajáték, dráma a megértés szolgálatában. Játékfüzér alkalmazása konkrét

cél érdekében, pl. érzékelés fejlesztését szolgáló játékok. önismereti játéksor, bizalom

játékok.

A „B” típusú tisztán dramatikus játékok megmaradtak a szabad játék részeként.

Az óvodai színház, - „C” típus: egy történetben, mesében való elmélyülést jelent, ami

kicsúcsosodik egy házon belüli előadássá.

A komplex nevelési dráma a személyiségfejlesztés szolgálatában, változás érdekében a

„D” típusú drámajáték; pl.: környezet: élőlények védelme, mese: gyengébbek

védelmezése.

A drámajátékot a nap folyamán bármikor alkalmazzuk, de lehet egy egész játékidő, akár több

napon keresztül vitt tevékenységlánc alapja is.

A szakértői játék egyik legjellemzőbb ismérve az folyamatosan épülő szerep, pontosan

meghatározott tér-, eszközhasználat, bővülő tartalmi elemek.

Sajátos módon szervezünk színházi nevelési drámát gyermekeinknek. Ez a dramatikus

tevékenység jó lehetőséget ad a nevelőközösség együttműködésére, a gyermekcsoportok

színházi bevonódásához, probléma körbejárásához.

Drámajátékot szervezünk csoporton belül adott fejlettségi szintnek megfelelően.

Szervezhetünk egy egész csoportot bevonva, ha a feldolgozott problémahelyzet általános

jellegű.

A folyamatosan kialakult “játéktár” lehetővé teszi, hogy a gyerekek maguk is

kezdeményezhetik kedvenc játékaikat. Ezt segíti minden csoportban a „kincses kosár”,

melyben a gyerekek megtalálhatják a szükséges kellékeket, jelmezeket. Természetesen

ezeknek a játékoknak a nagy része az udvaron, a füves terepen is jól játszhatóak. Ezért van,

amikor a szabadban kezdeményezünk, vagy kezdeményeznek a gyermekek.

2.3. „Kisművészek” - tehetséggondozás a vizuális kultúra területén

Intézményünkben tehetségfejlesztő, tehetséggondozó csoport megalakításával kívántunk

lehetőséget teremteni egy speciális képzésre azoknak a gyermekeknek, akik kiemelten

27

tehetséget mutatnak a vizuális kultúra területén, önként és szívesen vállalják ezt a plusz

tevékenységi formát.

A gyakorlat globális célja a művészeti nevelés, tehetséggondozás a vizuális kultúra területén.

További célok

A gyermekek egyéni, differenciált fejlesztése, a művészeti értékek speciális irányú

közvetítésével.

A gyermeki szemléletalakítás, mely több oldalról, kreatívan közelíti meg az egyes

feladatok megoldását.

A gyermekek élmény- és fantáziavilágának gazdagítása, a szép iránti nyitottság,

igényesség és esztétikai érzékenység alakítása.

A gyermek művészetekhez való érzelmi kötődésének kialakítása.

Eredményes részvétel, különböző rajzpályázatokon.

A gyakorlat lehetővé teszi az egyénre szabott feladatok differenciált megoldását, figyelembe

veszi a gyermek érdeklődését, képességeit, munkatempóját, alkalmat teremt olyan

beszélgetésekre, akár vitákra is, melyek által közelebb kerülnek az adott témákhoz.

A program eredményesen alkalmazza az egyes vizuális problémák megértését, több

nézőpontból való megközelítését, pl. kompozíció – képi egyensúly, tér, szín, vonal,

mozgásábrázolás, rész-egész viszonya.

Bármely terület érintése a technikák változatos alkalmazásával, a témával való érzelmi

kapcsolat kialakításával kerül feldolgozásra.

Témák: növények, állatok, emberek, épületek, tárgyak, természeti jelenségek, díszítő jellegű

motívumok.

Technikák, eszközök: vízfesték, hegyes ecset, tempera, lapos ecset, montázs, olló, ragasztó,

színes papír, pasztellkréta, viaszkaparás, üvegfesték, fémlap nyomás, színes ceruza, filctoll,

vegyes technikák.

A gyakorlat során a szülőket aktív részeseivé tesszük a munkafolyamatoknak.

Otthoni feladatok adásával lehetőségük nyílik a foglalkozások anyagának előkészítésére –

valamint az elkészült munkákat a foglalkozások végén megtekintve véleményt alkotni,

megbeszélni.

Eredmények

A nevelési év során elsajátíthatják és készségszintre emelhetik a csoport tagjai az egyes

technikák alkalmazását

28

Szókincsükbe beépülnek a tevékenységen elhangzó szavak, kifejezések pl. boltíves,

kupola, ólomüveg, elölnézet, alap, henger, lapos ecset, domborítás, nyomás, párhuzamos,

függőleges, vízszintes, színátmenet, összefolyatás, tükröződés, profil, portré, kontúr,

sziluett, takarás, vázlat, monda, paszpartu, részlet, részletes tónus, árnyalat, hideg-meleg

színek, rokon színek, stb.

Képesek egymás és saját munkájukról rövid véleményt, észrevételt megfogalmazni.

Adott feladatot több nézőpontból tudnak megközelíteni – többféle megoldást keresni –

különböző módon megoldani.

Életkori sajátosságuknak megfelelő, esztétikus, kellőképpen részletes munkákat

készítenek.

Ez a több éve működő program igen népszerű a gyermekek és szülők körében egyaránt, sőt

évről-évre növekszik az igény a részt vételre.

2.4. Nevelési eredményvizsgálat

A pedagógiai munka tervezése, elemzése, a gyermekek egyéni megfigyelései, az egyénre

szabott nevelési – fejlesztési eljárások írásban rögzített dokumentumai jelentik a mérés,

értékelés alapjait.

Minden óvodapedagógusnak tudnia kell, hogy melyik gyermeket miben, mivel kell fejleszteni

ahhoz, hogy önmagához képest optimálisan fejlődjön. Ehhez elengedhetetlen a fejlődési

szakaszok nyomon-követése, mérése, elemzése értékelése és a további fejlesztési menet

meghatározása.

Kiemelt jelentőségű a gyermekek megfigyelése, a spontán és irányított szempontok alapján

szerzett információk rögzítése.

Az egyéni fejlesztési terv az óvodák csoportnaplóiban található.

2.4.1. Tervezés

Napi munkánk során kiemelt jelentőséggel kezeljük az egyénre szabott módszerek és

eszközök alkalmazását, mint az óvodai tanulás jellemzőjét.

Mindez már magában foglalja a differenciálást, azt, hogy a személyiség saját útját bejárva

képes fejlődni. Ebből következően a fejlesztés nem azt jelenti számunkra, hogy

felzárkóztatjuk, vagy visszafejlesztjük a gyermeket átlagszintre, hanem azt, hogy mindenki a

maga módján, a maga ütemében, a maga képességei szerint tudjon kibontakozni, fejlődni.

A differenciálás megvalósításához nagyon tudatos tervezőmunkára van szükség.

29

E területen a stratégiai tervezés egyrészt egyenértékű a pedagógiai programmal, mely

tartalmazza az alapelveket és hosszú távú céljainkat, leírja pedagógiai folyamatainkat, a

küldetésnyilatkozatot és a jövőképet. Másrészt a stratégiai tervezést tartalmazza a vezetői

pályázat cél- és feladatrendszere, mely koherens a minőségi működtetés célkitűzéseivel.

Az éves tervben az intézmény működésének és a nevelők munkájának szabályozására kerül

sor, melynek része a csoportok pedagógiai és működési terve, a napi-, heti rend, szolgáltatási

kínálat, gyermekvédelemi-, nemzetiségi nevelés feladatai, sajátos nevelési igényű gyermekek

fejlesztési terve, stb.

Az éves terv aktualizálása havi bontásban, hálóterv formájában is az érdeklődők

rendelkezésére áll, valamint megtekinthető az intézmény honlapján – www.

jaszberenyiovik.hu.

Az éves terv készítésével párhuzamosan az intézmény évente felülvizsgálja, és szükség esetén

módosítja a csoportnapló tartalmát, az egységes dokumentumvezetés érdekében.

Az elmúlt években a csoportnapló tervezési rendszerét többször átdolgoztuk a tudatos-,

óvodai nevelés és az egységes dokumentálás érdekében.

Legfontosabb feladat volt a heti tervezés átdolgozása, egységesítése. Ennek lényege, hogy az

óvodapedagógusok heti rendszerességgel, három szintre differenciálva készítik el a készség-

és képességfejlesztési tervet, csoportszintre és egyénre tervezetten egyaránt.

A tervezés során fontos, hogy nem az ismeretanyag átadásának kipipálására törekszünk,

hanem az egyes gyermek önmagához mért fejlesztésére.

2.4.2. Mérés - értékelés

Intézményünkben az integrációt és az egyénre való odafigyelést segíti, hogy adaptáltuk a

Holland Belső Gondozói Rendszer (BGR) minőségfejlesztési projekt egyes elemeit, különös

tekintettel a HHH, az SNI gyermekek szakszerű ellátása, valamint a tehetségfejlesztés

érdekében.

A feladatellátást a gyógypedagógusunk koordinálja, mint belső gondozó (BG). Ennek

szellemében középpontban a gyermek áll és a minőség a csoportban dől el.

A rendszert három szinten működtetjük: egyéni-, csoport- és intézményi. Fő célkitűzés a

gyermek fejlődésének intézményi szintű nyomon követése, az egyéni fejlesztések

megbeszélése, az egyes gyermek eredményeinek javítása, önmagához képest történő

differenciált, egyéni fejlesztése. A BG rendszeres kapcsolatot tart a csoport

30

óvodapedagógusával, a tagóvoda vezetővel és az intézményvezetővel, valamint az érintett

szülőkkel.

A BGR mellett, 2000-ben sajátos pedagógiai mérési – értékelési rendszert dolgoztunk ki a

csoport- és a gyermekek fejlődésének nyomon követésére.

A gyermek megismerését segítő eszközeink

Anamnézis – felvétele óvodába lépéskor, önkéntes családlátogatás alkalmával;

Szociometria készítése – évente kétszer;

Szociális helyzet mérése (a törvényi előírásoknak megfelelően);

Készség- és képességszint mérés csoport- és egyéni szinten;

Tanköteles korú gyermekek szűrése Sindelár módszerrel minden év októberében.

A nevelési tevékenységhez kapcsolódó fejlesztések eredményeit sikerkritériumokhoz

viszonyítva mérjük.

Az óvodába lépést követően két hónappal, majd miden év januárjában és májusában rögzítjük

a megfigyelésen alapuló mérési eredményeket.

A szülőket – egyéni fogadóórák keretében - rendszeresen tájékoztatjuk a gyermekek egyéni

fejlettségéről. A partnerközpontú szemlélet alapján a felajánlott időpontok közül a szülő

egyénileg választhat. A tájékoztatáson történő részvételt a szülő aláírásával igazolja.

A gyermekek értékeléséhez szükséges közös értékrendszert a „fejlődés várható eredményei az

óvodáskor végére” című program elemünk tartalmazza, amely intézményünk kimeneti

sikerkritériumát is jelenti, erre épül a gyermekek és a csoport mérési rendszere is.

Egyéni fejlettségmérés

A konkrét mérés elvégzéséhez kilenc mérési terület kijelölésére került sor (Egészséges

életmód jellemzői; Érzelmi nevelés, szocializáció; Akarati tulajdonságok; Anyanyelvi

fejlettség; Játék jellemzői; Mozgás; Finommotoros képességek jellemzői; Pszichés funkciók

jellemzői - Érzékelés-, észlelés; Emlékezet-, figyelem-, gondolkodás.) melyeket az intézmény

nevelőtestülete határozott meg. Az egyes mérés területeihez hat-hat szempont tartozik,

melyeknek a jellemzőire kíváncsiak vagyunk. A szempontok mellett 0-tól 4-ig tartó becslési

skála található, amely által a megfigyelésre épülő mérés regisztrálható.

Ennek lényege, hogy a megfigyelés során nemcsak magát az eredményt írjuk le, hanem

értékítéletet mondunk a megfigyelt jelenségről, az előzetesen elfogadott skálán történő

elhelyezés útján.

31

A számok felhasználásával nyomon tudjuk követni a gyermekek önmagukhoz képesti

fejlődését a különböző nevelési területeken.

A rendelkezésre álló adatok további elemzés céljára és ok-feltárásra is hasznosítjuk.

Csoport neveltségi szintjének mérése, értékelése

Az egyéni értékelés a folyamatban a fő feladatok és tevékenységformák tervezése során a

sikerkritériumokkal való egyéni összevetés alapján történik. Ennek összesítése adja a

csoportszintű értékelést. A csoportszintű sikerkritériumhoz rendelt célértéket mindenkor az

adott csoport óvodapedagógusai rögzítik a csoportnaplóban

Év végén az óvodapedagógusok összegző értékelést végeznek a gyermekek közösségi

életének és egyéni fejlődésünknek alakulásáról. Az összegzett tapasztalatokra, valamint az

éves mérési eredményekre épül a következő év, nevelési – fejlesztési tervezése, az alábbi

táblázatos rendszerben.

Kor/év

Terület

Sikerkritérium % Különbség

% Ok Feladatok Elvárt

eredmény

Elért

eredmény

egészséges

életmód

érzelmi nevelés,

szocializáció

akarati

tulajdonságok

anyanyelvi

fejlettség

játék

mozgás

motoros

képességek

érzékelés,

észlelés

emlékezet,

figyelem,

gondolkodás

Az óvodapedagógusi munka hatékonyságát a csoport egészének neveltségi szintje mutatja,

amelyhez csoportonként tényfeltáró elemzés is társul. A csoporton belüli neveltségi szint

32

személyes megfigyelésen alapul, amely a csoportban dolgozó óvodapedagógusok munkájának

megfigyelésére épül, valamint az egyéni összegző mérés eredményeire.

A mérés során keletkező számok felhasználásával tudunk csoportátlagot-, százalékot,

szóródást, stb. számítani.

Az óvodapedagógusok hozzáadott értékét jelzi a gyermekek folyamatos fejlődése, amely az

óvodába lépéstől az iskolába lépésig tart.

A mérési eredmények összegzése tagóvodánként és intézményi szinten is elkészül, mely

lehetőséget biztosít az összehasonlító elemzésre.

E tapasztalatok összegzése alapján történik az objektív értékelés, amely a további fejlesztés

meghatározója.

2.5. OVI - ZSARU

Nevelésünk során hangsúlyt helyezünk és felkészítjük a gyermekeket saját biztonságuk

megőrzésére. A prevenció hatékony formájának tartjuk, hogy olyan információk birtokába

juttatjuk a gyermekeket, amelyek alapján fel tudják ismerni a vészhelyzetet, el tudják azt

kerülni és reagálni tudnak rá.

E feladat megoldása érdekében csatlakoztunk az országos Ovi – ZSARU programhoz. A

program szervezésébe mindenkor besegítenek a jászberényi Rendőr Kapitányság dolgozói is.

A program átöleli és feldolgozza mindazon életszerű, veszélyforrást tartalmazó helyzeteket,

melyek otthon és közvetlen környezetükben érhetik a gyermekeket, figyelembe véve, hogy ne

félelmet keltsünk, hanem a magabiztos viselkedést, és a veszély elkerülésének lehetőségét

erősítsük meg.

A program kapcsán a gyermekek különböző állomásokon teljesíthetnek feladatokat,

szerezhetnek ismereteket.

A KRESZ pályán rendőri irányítás mellett gyakorolhatják a helyes közlekedés

szabályait és ismerkedhettek a jelzőtáblákkal.

Megismerhetik a rendőrautó felszereléseit. Közben beszélgethetnek „Rendőr Robival”,

akivel bármilyen problémát meg lehet osztani a mindennapokban is.

„Rosszcsont Ricsi” - bábfigura a veszélyes anyagokra hívja fel a gyermekek figyelmét.

A résztvevők kipróbálhatják, hogyan vesznek a rendőrök ujjlenyomatot, és ismeretet

kapnak, hogyan segíti ez a bűnözők felkutatását.

Megismerhetik a segélyhívó számokat, megtanulják, mit kell segélyhívás esetén

mondaniuk.

33

Filmvetítés keretében megtanulhatják, hogy idegenekkel nem szabad elmenni,

édességet elfogadni, vagy amikor egyedül vannak otthon, senkit sem szabad

beengedni.

A rendőrkutya munkájának bemutatása érzékelteti, hogyan segíti a kutya a rendőri

munkát, mennyire hallgat a gazdájára, és hogyan teszi ártalmatlanná a rablót,

miközben arra is vigyáz, ne legyen a gyerekeknek semmi bajuk.

A témaköröket végigkíséri az a fő gondolat, hogy a gyermekek ismerjék fel a

veszélyhelyzetekben rejlő kockázatot, ennek ismeretében hozzák meg döntéseiket.

Természetesen mindig számíthatva a család, az óvoda és a rendőrök segítségére is.

2.5.1. Közlekedésbiztonságra nevelés

A közlekedésbiztonságra nevelés érdekében elsajátíttatjuk a kerékpár helyes használatát,

illetve megismertetjük a kerékpáros közlekedés szabályait. Az óvodák környéki

mellékutcákban folyamatosan szervezünk rövid túrákat, élményszerző kirándulásokat, a

helyes utcai közlekedés megtapasztalása érdekében.

Több óvodánk udvarában található KRESZ-park, ahol naponta gyakorolhatták a gyermekek a

szabályokat és a kerékpározás technikáját, alkalmanként rendőri segítséggel.

A Rendőrség által meghirdetett - „Közlekedésbiztonság és Baleset megelőzés” -

programjához kapcsolódva kerékpáros vizsgát tehetnek az iskolába készülő gyermekeink. A

„szóbeli vizsga” után egy előre meghatározott útvonalon kell szabályosan végigkerékpározni.

Ennek eredményeként „igazi” fényképes, névre szóló „VEZETŐI ENGEDÉLYT” kapnak a

sikeresen vizsgázók.

A program folytatásaként – immár harmadik éve - május végén egy nyolc főből álló csapattal

képviseltetjük városunkat a Budapesten megrendezésre kerülő MINI KRESZ „PINDUR-

PANDUR KI-MIT-TUD” kerékpáros versenyen, ahol gyermekeink mindenkor sikeresen

teljesítik a feladatokat.

2.6. Vízi játék az óvodában

Az új Központi Óvodában egyedülálló lehetőség, hogy helyben egy szép és modern medence

áll rendelkezésre külön öltözővel és zuhanyzóval.

A medence mérete és az óvodapedagógusok felkészültsége elsősorban a vízhez szoktatáshoz

biztosítják a feltételeket.

34

Elsődleges célunk tehát a gyermekek vízhez szoktatása, a víz megszerettetése, a víz, mint új

közeg megismertetése, olyan biztonságos mozgás kialakítása a vízben, mint a szárazföldön.

A vízbiztonság alapelemeit a vízbiztonsági alapgyakorlatok jelentik, mint merülés, vízben

való látás, légzés, elfekvés-leállás, siklás, vízbe történő ugrások.

Az alapgyakorlatokból első feladat, hogy a gyermekek megismerkedjenek az új közeg

szokatlan hatásaival, és otthonosan járjanak, fussanak, változtassanak helyet a vízben.

A vízhez szoktatás során megtanítjuk a gyerekeknek a vízi légzéstechnikát.

Fontos elvünk, hogy a víz megszerettetése játékosan, önként, örömmel történjen. A megfelelő

fegyelem mellett legyen jelen jókedv, humor, nevetés a hatékony nevelés érdekében.

Összegezve úgy gondoljuk, hogy napjainkban a változások ténye megkerülhetetlen ezért

stratégiánkra továbbra is jellemző az alkalmazkodás annak érdekében, hogy

„Hogyan legyünk sikeresek?”

Felhasznált irodalom

Adaptációs kézikönyv - Educatio Társadalmi és Szolgáltató Közhasznú Társaság, Budapest, 2008

A kompetenciaalapú óvodai programcsomag (Kovács Erika – Gilicze Zoltán – Hámori Mária – Labáth

Ferencné). Sulinova Kht., Budapest, 2006

A közoktatás modernizációjáért - Educatio Társadalmi és Szolgáltató Közhasznú Társaság, Budapest,

2008

A többször módosított Óvodai nevelés országos alapprogramja 363/2012. (XII. 17.) számú

kormányrendelet

35

Dr. Bakonyi Anna: Óvodáskorú gyermekek nyomon követése. Országos Közoktatási Intézet, 2001

Nagy József: Kompetencia alapú kritériumorientált pedagógia. Mozaik Kiadó, Szeged, 2007

Például; Példák, ötletek a fejlesztésközpontú szemlélet iskolai megvalósítására. Sulinova Kht.,

Budapest, 2005

Útravaló pedagógusoknak az intézményi implementációs folyamatok gyakorlattá válásához Educatio

Társadalmi és Szolgáltató Közhasznú Társaság, Budapest, 2008

Jászberény Város Óvodai Intézmény pedagógiai programja – Jászberény, 2013

Jászberény Város Óvodai Intézmény egyéb dokumentumai (IMIP, Éves terv, csoportnapló, mérési –

értékelés lapjai)

36

Bagi Edit - Szabóné Susa Orsolya - Balaton Jánosné - Telekné Karakas Szilvia - Sáriné

Papp Erzsébet - Prellerné Czakó Ágnes - Vasas Károlyné – Pintér Istvánné

Jó gyakorlatok, bevált módszerek a Szolnok Városi Óvodákban

„Az elme tűz, amelyet lángra kell

lobbantani, és nem edény, amit

meg kell tölteni.”1

(Plutarkhosz)

A „Land art” művészet alkalmazása az óvodában

Bevezető

A Land art természetművészet egy újszerű tudásátadás a művészeti, a környezeti és a

fenntarthatósági szemlélet formálása terén. A művészeti nevelés kiterjesztése a valóságos,

természeti környezetbe.

A Szolnok Város Óvodák Liget úti óvodájaként, a művészeti nevelés műveltségterületen

kompetencia alapú programot megvalósító intézmény referencia területen 2011-ben

előminősített referencia címet kaptunk. A pályázatot két jó gyakorlattal nyújtottuk be,

amelyek az évtizedes művészeti nevelésen alapulnak. Az „Életre kelt képek - fenntartható

környezettudatos magatartás alakítása a dráma eszközeivel” című jó gyakorlatunk

kidolgozása, bevezetése 2007-re nyúlik vissza. Az szakmai megújulás vezérelte a

nevelőtestületünket, amikor a drámajátékot, a vizuális tevékenységet „Ki a szabadba”

jelszóval a természeti környezetbe vittük ki. A kérdés adja magát, miért e két területet

alkalmaztuk? A drámajáték kiválóan alkalmas arra, hogy a gyermekeket ráhangoljuk,

motiváljuk abban a környezetben, ami számukra eddig nem az ábrázoló, alkotó cselekvés

színtere volt. A vizuális tevékenység pedig, éppen a hatékonysága révén a természetre

irányuló figyelem erősítésének hatásos eszköze lehet. Így érvényesül a szólás: hármat egy

csapásra! A környezeti szemléletformáláshoz a művészeti nevelést hívjuk eszközül, szem előtt

tartva, hogy óvodában komplex nevelés folyik, amely hozzásegíti a gyermekeket a tapasztalati

úton történő ismeretszerzéshez, játékon, művészeten, alkotásaikon keresztül.

1 www.diszlexia.hu (Plutarkhosz)

37

„Land art - angol kifejezés, jelentése "tájművészet". Kortárs művészeti irányzat, amely

témáját és eszközeit a tájból meríti.”2

A „környezetszobrászat” az alkotó kreativitásán, egyéni látásmódján múlik, hogy milyen

egyedi, mögöttes tartalommal bíró gondolatot jelenít meg vizuálisan a természet elengedte

dolgokból.

A Jó gyakorlatunkban a gyermek nem csak csodálhatja a természet változatosságát,

megújulását , hanem a saját művészi önkifejezésében használhatja is azt. A természet

eszköztárát hívhatja segítségül. A környezet létező elemei, esztétikuma, anyagai és formái

jelentik a kiindulópontot az alkotások létrehozásánál. „Építőanyagok” a természet anyagai:

talaj, szikla, kő, víz, ágak, termések stb…

Az erdős területeken, a mezőkön található vakondtúrások, kisebb földkiemelkedések,

dombocskák megannyi játékos alkotásra lehetőséget adó építkezős helyek. A letört ágak,

vesszők első látásra jelentéktelennek tűnnek, de egységet formálva esztétikus látványt

nyújthatnak a földön összerakva.

Az angolok a serendipity kifejezést használják, amely magyarul az képesség értékes dolgok

találására való képességet jelenti, ott, ahol kevéssé valószínű. A művészetek eszközeivel egy

olyan gyermek által felfedezetlen, varázslatos világba kalauzoljuk óvodásainkat, ahol

„kincsek” rejlenek. Ez egy olyan kincses tár, aminek a kincsei a gyermekek életét örömmel,

értelemmel, szépséggel tölthetik meg. A természet kincseinek vonzását, hívását ők is

megérzik, minden gyermekben benne rejlik a felfedezés, az „AHA” élmény utáni vágy. A

tűnékeny varázslatok, a vizuális produktumok magukra hagyatva maradnak a természetben,

átadva az időjárás átalakító erejének. Improvizálás, asszociálás, fantázia, kreativitás. Ez a

művészeti módszer ezekre a folyamatokra épít, kérdez, kommunikál és nevel.

A parázs akkor tud lángra lobbanni, ha megfelelő helyre esik! A természet kitermeli azokat a

„szikrákat” a gyújtóshoz, amelyek a speciális képességű gyermekek kibontakozását, a

különleges tehetségek megmutatkozását is segítik. A felfedezés, a rácsodálkozás, a humor

élménye, az „AH”, az „AHA” és a „HAHA” élmények hatására nem csak élménybefogadó

képességük fejlődik, hanem a realitástól elszakadni tudó művészi kreativitásuk, a divergens

gondolkodásuk is. Képessé válnak látszólag egymástól független, össze nem tartozó elemek

között kapcsolatot felfedezni, és így minőségileg valami újat teremteni.

2 http://www.antikregiseg.hu/fogalomtar/land_art.php

38

Meg tanulnak a gyermekek nyitott szemmel járni a természetben, ugyanakkor kialakul bennük

a természet megóvó szemlélet. Megihleti és alkotásra sarkallja őket a természetben fellelhető

kincsestár, meg tanulják élvezni a látványt, és a természet hangjait.

A jó gyakorlatunk célja

A környezettudatos magatartás, a környezetet szerető és a környezetért felelős életvitel

formálása a művészetek eszközeivel / drámajáték illetve Land Art tájművészet/.

A mágikus erő spontaneitásával a gyermekek érdeklődésének felkeltése a természet

jelenségeinek tanulmányozására, a motiváltságuk, alkotó kedvük fenntartása és

elkötelezettségük megalapozása.

A gyermekek alakuló értéktudatának, együttműködési képességének, életviteli

szokásainak, a személyes és a közösség felelősségtudat alapjainak formálása.

A drámapedagógia eszközeivel, a gyermeki vizualitás mozgósításával, természeti

„élőképek” készítése, amely újszerű megközelítésben neveli a gyermekeket a környezet

szeretetére, óvására.

A megvalósítás folyamata

A „Zöld művészet” módszerét a”civilizálatlan” környezeti helyszínen alkalmazzuk, ahol a

gyermekek „sétálva tanulni” elv alapján belső érdeklődésüktől vezérelve ismerkedhetnek

a természeti környezettel. A hétköznapi rohanás lelassul, a ritmusváltás lehetőséget ad a

felfedezésre, a rácsodálkozásra, a kipróbálásra, az újrapróbálás élményének átélésére.

A gyermekek figyelme a zajos társadalmi környezetről, a felesleges információról –

amelyeket a rohanó világ közvetít feléjük – elterelődik, önmaga és a természet közti

egyensúlyra összpontosul.

A kisgyermekek a természetben kapják meg azokat a mélyebb érzelmi töltésű élményeket,

amelyek a környezettudatos szemléletük alakításának alappillérei lesznek.

A figyelemfelkeltéssel, a dráma mágikus erejével, inger gazdag környezetben lehetőséget

teremtünk a gyermek természetes megnyilvánulására, az alkotni vágyára épített

tapasztalati ismereteiket mélyítésére.

A kereső, rátaláló, vándorló túra során, egyszerű és összetettebb kérdésekre közösen

keressük a választ. Közben, a terepen található anyagokból, a „természet elengedte

kincsekből” alkotunk egy - vizuális élményt nyújtó - alkotást. Egy-egy terepgyakorlat

alkalmával a gyermekek asszociációs és improvizációs képességgel tünékeny látványt

39

hoznak létre, amelyet a természet folyamatosan alakít. Ezáltal alakul a gyermek és a

természet közötti párbeszéd. Óvodás korosztály lévén a drámajáték eszközeit használva

újabb és újabb lendületet tudunk biztosítani az „alkotó látás” ébrentartásához. A látvány és

párbeszéd kéz a kézben jár, hiszen a természet alkotta formákra, vagy a megszokottól

eltérő formákra találás és a tervezés során az egyeztetés, a „Mit látsz benne?” „ Mi

lehet?”, „Mire hasonlít?” kérdések törnek felszínre. Így minden részt vevő számára

lehetőség nyílik a megnyilatkozásra, a percepciós képességek fejlesztésére (érzékelés,

észlelés), az absztrahálásra, a mondanivaló kifejező megfogalmazására.

A környezet átalakító munkáját tudomásul véve, fotókkal rögzítjük az alkotásainkat. A

képek készítése során a pontos megfigyelésre, a kreatív türelemre nevelünk. Egy-egy

helyszínre időről-időre visszatérve összehasonlításokat végzünk, „mi változott itt jártunk

óta?”.

Az alkotó folyamatot „lekövető” albumokat készítünk, így a csoportszoba környezeti

kuckójában lehetőség nyílik a közös élmények felidézésére.

Az Ovigalériában rendszeresen fotókiállítást rendezünk, ahol lehetőség nyílik a

vélemények és a tapasztalatok cseréjére. Ezzel nem csak a gyermekeink, hanem a szülők,

és az óvodába látogatók figyelmét is szeretnénk felhívni a környezettudatos szemléletre,

magatartásra.

A drámajáték beépítése

1. Rávezető játékok „Mielőtt elindulunk”, - hangulati bemelegítés

2. Előkészítő szakasz „Megérkezés a természetbe, - ráhangolódás

3. Felfedező szakasz „Vándorlás a titkos úton”, - közelítés a mintha szituáció felé

4. Lezáró szakasz „Ücsörgő”, - hangulati lezárás, kiléptetés a szerepből, levezetés

Az alkalmazott drámajátékok várható eredménye

A gyermek az esetlegesen előforduló szorongása alól feloldódik.

A gyermekek belső érzése, egyéni és közös élménye feldolgozásra kerül.

A kapcsolatteremtés változatos formáit elsajátítják /közlések, érintés módok testjelzések,

kommunikáció/.

Az egyén sikere közös élménnyé válik.

Pozitív személyiségjegyek alapozódnak meg, alakulnak ki.

A bővülő szókincskészlettel képesek kifejezni gondolataikat, érzelmeiket.

40

Jó gyakorlatunk újszerűsége

Az „Életre kelt képek” gyakorlat kiváló alkalom a dráma és a vizualitás ötvözéséhez. A

gyermek úgy hoz létre egy produktumot, hogy nem sérti a környezetet.

Újszerű, mert a megszokott vizuális tevékenységeken túlmutat. Programunk módszerei

építenek a belső motivációkra: a gyermekek kíváncsivá válnak a dolgok iránt, sokkal

nyitottabbak, megértik a környező világ összefüggéseit. Nem ismereteket zúdítunk a

gyermekre, hanem érzést adunk át, azt az érzést, hogy vágyjanak az ismeretekre, nézzenek

utána, kérdezzenek, legyenek nyitottak, majd a megszerzett ismereteket tudják alkalmazni

is. Őszinte örömöt, elfogadást közvetítünk, szemléletet alakítunk.

Megmutatjuk a gyermeknek, hogy létezik fenntartható fejlődés. Mindannyian érezzük a

belső hívást, hogy kövessük a természet akaratát. Fedezzük fel, és bontakoztassuk ki

tehetségünket. A természet épsége, szépsége a tehetség kibontakoztatásának termékeny

talaja.

A produktumokat fényképen rögzítjük, így bármikor megnézheti, felelevenítheti, tovább

fejlesztheti a gyermek.

A beilleszkedési problémával küzdő gyermek társként be tud kapcsolódni az

együttmunkálkodásba, a szunnyadó tehetségcsírák is megmutatkoznak, a gyermek

felszabadul a környezeti közegben, bátrabb lesz a megnyilatkozása, és nagyfokú

összedolgozás lesz jellemző rá.

Gyakorlati példatárunkból:

A TITOKZATOS ERDŐ

Játék helye: NEFAG kiserdő Rt.

Ideje: 2012. szeptember

Korcsoport: nagy / 5-6 évesek/

Téma: A titokzatos erdő

Cél: A gyermekek „világlátásának „ alakítása , természeti tapasztalathoz juttatása,

élményszerű , komplex, felfedező ökológiai szemléletformálás.

Fókusz: A természetben mindenre szükség van!

Feladat: - pozitív magatartási - cselekvési szokások erősítése

- együttműködés, kooperáció gyakorlása

- kreatív látásmód fejlesztése

- ítéletalkotás fejlesztése

41

Időtartam: 45 perc

Létszám: 8- 15 fő

Megajánlott szerepek: erdőjárók, természeti szobrok, hídépítők, tengerészek, a természet

szobrászai, hősök

Játékvezető szerepe: Erdő őre

Eszközök: kosarak, fényképezőgép

A foglalkozást megelőző játékok a hét folyamán

1. Képek nézegetése különleges fákról

2. Tapintós térkép készítése: „Milyen lehet a titokzatos úton haladni?

3. Színek, formák, hangok megfigyelése az udvaron

4. Természeti tárgyakról közös meseszövés

5. Mesebeli erdő fáinak megrajzolása egyéni elképzelés alapján

6. „Az erdő megelevenedő fái „- mese

A foglalkozás felépítése

1. Ráhangolódás „Mielőtt elindulunk…”

„ Elviszlek Benneteket egy titokzatos erdőbe ...! „ „ Induljunk el a kalandos útra!

„Húzzátok fel, a hétmérföldes csizmátokat…! „

a./ Erdőjárók dala: Gryllus: Kicsi út

Feladat: hangulatkeltés

közérzet javítás

átmozgatás

Dráma forma: mimetikus játék

szabad mozgás zenére

b./ Szerződéskötés…/ Fontos, hogy indulás előtt megbeszéljük a gyerekekkel azt, hogy

hogyan kell viselkedni az erdőben. / - Az erdőjárók hét jó tulajdonságának összegyűjtése:

„Kívánjunk egymásnak az útra olyan jó kívánságokat, melyekre az erdőjárónak nagy

szüksége lehet!„ /az első jókívánságot én indítom el a mellettem álló gyermek felé /

- „ Légy csöndes vándor, mert az erdőnek mi vendégei vagyunk!”

- „Segíts kérlek, hogy vigyázni tudjak a természetre! „

- „ Nem veszünk el olyat, amit a természet még nem engedett el!” stb…

42

Feladat: kapcsolatteremtés téma és csoport között

Drámaforma: szerepbe segítés első lépése

Üzenetátadó kör

c./ Indulás a helyszín felé… Utazás közben az erdőről, az állatokról énekelünk.

Előcsalogatjuk a titokzatos erdő „képzeletbeli” szereplőit.

- Hosszú az erdő…

- Kicsi őz

- Kinn a parton teknősbéka

- Madarak voltunk

Feladat: közelítés a mintha szituáció felé

2. Előkészítő szakasz

Szembesítés - Séta az erdőben

Pedagógus belép a szerepbe: „Én vagyok az erdő őre.” „ …az erdőben csönd van, csak a

falevelek suhogását hallani és a madárdalt…” - az erdő őreként elmesélem a gyerekeknek,

hogy hová érkeztek , mi az én dolgom az erdőben, és megkérdezem tőlük , van e kedvük

megismerni ezt a titokzatos, mesebeli erdőt?

Megcsodáljuk az erdő szépségét, megbeszéljük az első benyomásokat, élményeket…

- „Megnyugtató, kellemes érzés kint lenni a természetben és nagyon sok izgalmas dolgot

lehet itt csinálni!” /madárdalt hallgatni, megfigyelni az állatokat, a természetet, nagyokat

szippantani a tiszta, friss levegőből /

Jó mélyeket lélegzünk az orrunkon át a friss levegőből.

A mesélő természet megfigyelése: „rejtélyes fák, rejtélyes illatok, formák, színek”

„ Hogy érzitek magatokat itt az erdőben? Minek a hangja lehetett? De sok színt fedezek fel

ezen a fán! Érdekes illatok vannak itt.”

Drámaforma: hangutánzással egybekötött légző gyakorlatok

„ Van közöttetek olyan, aki fél a szélvihartól? „Hová szaladhatunk védelmet

keresni, ha erős szél kerekedne ?” / kilépés a szerepből /

Fussunk! - játék / jelre fához futás /

Ismétlés: 4 szer

43

3. Felfedező szakasz

Karakterépítés: „Az erdő megelevenedő fái”

Elmondom a gyerekeknek, hogy most egy mesét fogunk eljátszani, fává fogom

elvarázsolni őket.

„ Hajladoznak a fák, fúj a szél…változz ugyanolyan fává! Milyen fa vagy az erdőben? Kik

látogatnak téged? Miről beszélgetnek a fák? Játszd el a testeddel! „ /kidőlt fa vagy, lehulló

elsárgult falevél / stb…

A mesejáték végén megkérdezem a gyermekeket az érzéseikről:

„ Milyen érzés volt fának lenni? Mit éreztetek, amikor jöttek a kirándulók, a motorosok?

Hogyan viselkedtek?”

Külső jellemzők alapján az erdő „szereplőinek” kitalálása / a gyermekek már átélt mese

élményeire, ismereteire építem a motivációs kezdeményezésem/

„Mire hasonlít az a faág? Mi jut eszedbe erről a korhadt fáról? Nézd csak meg a fák

kérgeit, ősz anyóka néz rád itt! Milyen a fa? – olyan, mint az ifjú lányka, vagy vén, mint az

erdő boszorkánya? Terebélyes, mint egy vitéz, vagy vigyorgó és merész? Mi bújik a

bokorba benn a nyuszika vagy egy szörnyeteg? Melyik ismert erdei mesénkben

szerepelhetne? Mi lehet ez a süppedős ingoványos terület? stb...

Feladat: fantázia mozgósítása,

az érzelmek kivetítése,

a testbeszéd fejlesztése,

Drámaforma: mozgásos játék

szoborgyakorlatok

kidőlt fa monológja

spontán megnyilatkozások

Felfedezés: Kalandozások a Rejtélyek útján!

„Merre induljunk ? Hogyan tudnánk átkelni ezen a mocsáron? „

- Hídépítés, hajóépítés

- Egyensúlyozás a hídon

„Bizonyára elfáradtatok az építésben, gyertek, üljünk be a hajóba, evezzünk át ezen az

ingoványos mocsáron! „

Hullám – jobbról, hullám balról / tengerészes játék /

44

Megérkezés az elvarázsolt erdő: „Hová sodródtunk a viharban ?”

/Óvónő szerepbe lépés:/ „Mi történt a természettel? Tudtam, hogy nem hagyhatom

magukra őket! Az erdei manók nagy rendetlenséget hagytak itt az erdőben! - / Kivágott

fára mutatok és beszélgetést kezdeményezek a gyerekekkel arról, hogy az erdő szép és

izgalmas hely, de van olyan ember, aki nem vigyáz rá. /- környezeti problémák felszínre

hozása:

- eldobott szemét = szennyezett talaj, víz

- kivágott fák≠tisztább levegő

- szennyezett levegő= növény és állatvilág pusztulása

„Segítsetek nekem, kérlek titeket! Gyűjtsünk össze minden kincset, amit a manók itt

hagytak nekünk , /ágak, kövek …/ A ti segítségetekkel talán újra rendet tehetnénk itt és

visszavarázsolhatnánk az „ erdőlakókat”. Segítetek nekem? A feladatotok nem lesz

könnyű, mert a mi mesebeli erdőlakóink a természet elengedte kincsekből készülhetnek! „

Ha megbeszélitek, kivel szeretnétek dolgozni , a varázserő segíti majd irányítani a

kezeteket!”

Varázslás…/rítus/: Varázsige mormolása : „ Erdő, erdő, héterdő…”

Alkotómunka...vizuális alkotás a természet kincsestárából

Az erdő benépesítése: különleges fák, ágak, mohás korhadt farönkök, gyökerek, lehullott

levelek, kavicsok felhasználásával az elképzelt szereplők, mesehősök vizuális

megjelenítése. / természeti élőképek létrehozása/

/sárkány, mocsári szörny, nyuszi, őzike, erdei manó, teknős stb. /

Instrukciók: „Emlékezzetek vissza a mesénkre! Keressetek olyan természeti kincset,

amelyekből el tudjátok készíteni valamelyik szereplőjét! A fák, bokrok is érdekességeket

rejtegethetnek, felhasználhatjátok alkotásaitokhoz! / a gyerekek már tudják alkotásunk

fontos szabályát, csak a természet elengedte kincseket használhatják fel./ „Milyennek

képzelitek el a ….? A barátoddal mit találtatok ki? Kivel szeretnél alkotni ? Mi lenne

ha,…? Ennek a kőnek pont olyan a formája, mint a…!”

- ötletelés, egyéni vagy csoportmunka szervezése, felderítés, gyűjtögetés, alkotási kedv

felkeltése

Drámaforma: kontextusépítés

váratlan fordulat

óvónői instrukciók

helyszínépítés

45

„ Látom elkészültek az alkotások, meséljétek el, mit készítettetek !......” Kivel dolgoztál

együtt ?, Te egyedül dolgoztál , mesélj az erdőlakódról! – a gyerekek beszámolnak

csoportos ill. egyéni alkotásaikról.

Feladat: Pozitív- negatív szereplői tulajdonságok kiszűrése közösen

Fotók készítése a produktumokról

-„ Mocsári szörnyet készítettetek! Gyere ide x belőled gyúrjuk meg a hős erdőmegmentő

katonát! A jelentkezők közül választok, de mindenki csak egy mozdulatot tehet hozzá! „

A manók is félnek a farönk-szörny haragjától mit tegyünk?

Van elég bátorságotok megküzdeni vele?” – Bátorságfőzet körbeadása, csata

Drámaforma: gyurma technika

mímes játék

4. Lezáró szakasz

Győzelem! „ Legyőztétek a szörnyet, mindenki hősiesen küzdött! Köszönöm nektek,

hogy segítettetek! A titokzatos erdő újra a régi! Sok varázslatos erdőlakót rejteget!

Köszönjetek el tőlük, és a kirándulásotok során szerzett emlékeiteket vigyétek magatokkal

! Visszavezetlek benneteket a mocsáron túlra, vár már Benneteket az óvoda! „

Feladat: rövid összefoglalás, annak felelevenítése, hogy mit csináltunk a foglalkozás során

a foglalkozás értékelése, dicséret, elismerés

fotók készítése

Drámaforma: visszautazás

Kiléptetés a szerepből

46

Átkelés a mocsáron

Vízi szörny megfigyelése

Teknős Benő

47

Sárkánygyík

Megharcolunk a szörnnyel

Ez lesz a híd!

48

Összegzés:

Milyen eredmények várhatóak a jó gyakorlat alkalmazásától?

A teljesség igénye nélkül:

Közösségi érzés erősítése: (A közös élmények által, a gyermekek megtapasztalhatják a

világ sokszínűségét, amelyek olyan erkölcsi tulajdonságokat erősítenek meg, mint:

együttérzés, figyelmesség, őszinteség, önfegyelem, kitartás, önzetlenség, igazságosság,

egészséges önértékelés, alkalmazkodási képesség.)

Tehetségfejlesztés: (Lehetőség nyílik azoknak a képességeknek a fejlesztésére, amiben

alul teljesít a gyermek, ami után magasabb szintű működésre lesz képes. Pozitív

személyiségjegyek alakulnak ki.)

Öndifferenciálás jellemző: (A gyermek saját maga választja ki a produktum helyét,

eszközét, a kivitelezési módját, a megvalósításban résztvevőket, az alkotó tevékenység

időtartamát, az alkotás elnevezését.)

Belső motiváció erősödése: (A gyermek vágyat érez a környezeti világ megismerésére,

érdeklődik a természet iránt, motiválttá válik, saját értékeit beméri, hiszen olyan környezet

veszi körül, amely hozzásegíti személyiségének fejlődését.)

Képességfejlesztés: (A gyermekek egyéni rejtőzködő képességei, adottságai feltárulnak,

fejlődnek. Intellektuális képességeik magasabb szintre jutnak, nyitottakká válnak az új

ismeretekre, és tudják alkalmazni a megszerzett tudást.)

Az „AH élmény” átélése: ( A művészeti tevékenységekben rácsodálkozási élménnyel

gazdagodnak, erősödik az élmény befogadóképességük.)

Kreativitás fejlődése: (A részt vevő gyermekek kreatív „egyénné” válnak: fantáziadús,

realitástól elszakadni tudó, művészi kreativitás, probléma érzékenység, szókincs

gazdagság, divergens gondolkodás jellemzi őket.)

Környezettudatos magatartás kialakulása: (A természetet tiszteletben tartó, védő, óvó

magatartás lesz jellemző óvodásainkra, megtanulják, hogy csak azt lehet behasználni, amit

a természet már elengedett.)

Nevelőtestületünk az alábbi gondolat megvalósítását a művészetek útján járja.

„….új nemzedéknek kell felnőnie. Olyan új nemzedéknek, amely szakít a múlt

természetromboló módszereivel és kíméli, óvja a Földünk még megmaradt természeti

értékeit! És ennek a nemzedéknek a neveléséért az idősebb generációnak kell minden erejét,

tapasztalatát latba vetnie.”3

3 eotvoslorand.hu/okoiskola (Balogh János)

49

A bábjáték gyakorlata a Kertvárosi óvodában

Bemutatkozás

Óvodánk a Szolnok Városi Óvodák tagintézményeként Szolnok város egyik legszebb

zöldövezeti részén, a Kertvárosban helyezkedik el. Óvodánkban két, közel homogén

összetételű csoportot működtetünk. A Füles Maci csoportba az (5)-6-7 éves korú gyermekek,

a Fürkész Nyuszi csoportba 3-4-5 éves gyermekek járnak.

A gyermekekkel négy felsőfokú végzettséggel rendelkező óvodapedagógus foglalkozik.

Munkánkat három szakvizsgával rendelkező dajka segíti.

Az ONAP- ban meghatározott nevelési területek mellett kiemelten foglalkozunk a

környezetvédelemmel és a bábjátékkal. Ezek együttesen képezik óvodánk sajátos pedagógiai

arculatát.

Meggyőződésünk, hogy a környezetvédelem és a bábjáték kiválóan alkalmasak a

gyermek sokoldalú, komplex fejlesztésére. A bennük rejlő lehetőségeken, a hozzájuk

kapcsolódó tevékenységeken keresztül olyan értékeket közvetítünk a gyermekek felé, melyek

a jelen világban elengedhetetlenek és fontos alapjai az egészséges személyiségfejlődésnek.

A bábjáték eredete

A bábjáték őshazáját egyértelműen még a kutatók sem tudják meghatározni. Eredetét a

legtöbben keletre teszik, de nyugaton is létezett már egészen régi időktől kezdve bábjáték. A

világ legkülönbözőbb pontjain találtak régészek, kutatók bábozásra utaló eszközöket,

mozgatható bábukat.

Kialakulásának okát pontosan nem tudják megállapítani. Úgy tartják, hogy eredete az

egészen egyszerű, primitív népekig vezethető vissza. Ennek alapján kialakulásának okát az

ember játszási ösztönére és az ismeretlentől való félelemre vezetik vissza. Az egyszerű népek

féltek mindentől, ami számukra megmagyarázhatatlan vagy ismeretlen volt. Emellett viszont

erősen hittek isteneikben. A természeti katasztrófákat isteneik büntetéseként értelmezték.

Bábuk formájában megformázták isteneiket, emberi tulajdonságokkal ruházták fel őket, majd

a bábu segítségével eljátszották cselekedeteiket. Láthatóvá tették azt, amit sosem láthattak,

mégis erősen hittek benne.

Látható, hogy a bábjáték kezdetben nem feltétlenül gyermekeknek szólt.

Magyarországon például jellemzőek voltak a vásári bábelőadások. Ezek témája gyakran a

50

betlehemezés, a busójárás volt, melyet a felnőttek szórakoztatására adtak elő. Jóval később

alkották meg az első gyermekeknek szóló bábdarabokat.

A bábjátékról

Ezt követően felmerülhet a kérdés: Mi is tehát a bábjáték? Németh Antal így határozza

meg a bábjátékot:

„A bábjáték az emberi szellemnek a színjátszással rokon ősrégi alkotása, színjáték, ahol

az eleven embereket mozgatható bábok helyettesítik.“

A bábu nem embereket jelenít meg a színpadon, hanem annak szimbólumát. A báb

feladata, hogy gondolatokat, érzelmeket jelképesen mutasson be. A valóságot nem kívánja

reprodukálni. Nem utánoz, csak kifejez. A bábok tulajdonságai mindig egyértelműek, nem

összetett egyéniségek; a bábfigura jó vagy rossz, emellett jóval szókimondóbb, mint az élő

színjátszásban. A történetek cselekménye rövidebb, mint a színházi előadások. A cselekmény

a lényegre összpontosít, mindenféle sallangot mellőz a történetből. A bábszínpadon

varázslatos, mesés dolgok történnek. Életre kelnek a figurák, de még a díszletek is.

Milyenek lehetnek a bábok? A különböző bábfajtákat leginkább a mozgatási technikájuk

alapján különböztetik meg. Ennek alapján a következő bábtípusok ismertek:

botbáb

fakanálbáb

síkbáb

árnybáb

gyűszűbáb

kesztyűbáb

marionett

rögtönzött báb (terménybábok, zsák vagy zacskóbáb...)

A bábfajták közül az egyik legismertebb bábtípus a kesztyűbáb. A kesztyűbáb, mint

ahogy a neve is mutatja, kézre húzható bábtípus. A báb teste az emberi kéz, ezért ez a báb a

legkülönbözőbb mozgásokra képes.

A botbáb és a fakanálbáb felépítése és elkészítése nagyon hasonló egymáshoz. Botra

vagy fakanálra erősítjük a báb fejét, karjai és lábai szabadon lógnak. A bot mozgatásakor,

forgatásakor meglendülnek a báb végtagjai. Az árnyjátékot kifeszített vászon mögött játsszuk.

Az árnybábot hátulról megvilágítjuk, így a báb árnyéka a vászonra vetődik. A síkbáb

tulajdonképpen ebből ered. Festett, vagy rajzolt figurákat erősítünk pálcára. A báb mozgatását

51

a pálca segítségével tehetjük meg. A gyűszűbáb textilből készül. Kisméretű figura, melyet az

ujjunkra húzva mozgatunk.

A fent említett bábtípusok közül a legbonyolultabb mozgásokra a marionett képes. A fej,

a törzs és a végtagok zsinórokon függnek. Ezt a bábtípust felülről mozgatjuk. A zsinórok

segítségével bármilyen mozgásra képes ez a figura.

„Minden bábfigura embert ábrázol, még akkor is, ha nem ember formájú (állat,

fantomlény, használati tárgy, absztrakt plasztika stb.), mert a mozgatása és a bábjátékos

kikölcsönzött hangja következtében emberi élethelyzeteket jelez.“ (Szilágyi Dezső)

Óvodánkban egyre gyakrabban előtérbe kerülnek a rögtönzött bábok. Bármilyen

eszközből lehet bábfigura, ha azt emberi jellemvonásokkal ruházzuk föl. A gyermekek és

óvodapedagógusok kreativitásától függ, hogy milyen bábokkal tudják bővíteni a csoport

repertoárját.

A napokban a Jáva építőjátékkal játszottak a gyerekek a Fürkész Nyuszi csoportban. Az

óvónéni gyermekkori élményeire alapozva készített a gyerekeknek egy robotot, és játszani

kezdett vele. A rögtönzött bábjáték nagy sikert aratott, és rövid időn belül már fél tucat robot

lépegetett a szőnyegen. Nagyszerű alkalom volt a gyermekek személyiségjegyeinek

megfigyelésére. Megjelenítettek akaratos, visszahúzódó, kreatív, mások akaratának behódoló,

agresszív vagy éppen sértődékeny robotokat. Egy ilyen alkalom kiváló lehetőséget nyújt az

óvodapedagógusnak a személyiségformálásra.

A bábjáték hatása a gyermek fejlődésére

A bábjáték a legősibb művészeti ág, ezért elsősorban esztétikai hatású. Hatására fejlődik

a gyermekek esztétikai érzéke, emellett kedvezően befolyásolja irodalmi ízlésüket. A bábu

látványos, színei és formái vizuális élményt keltenek a gyermekben, ezért a bábjáték a

vizuális nevelés egyik fontos eszköze.

A bábelőadás játékos és varázslatos a gyermek számára. A jó bábjáték észrevétlenül

képes erősíteni a gyermek figyelemkoncentrációját, figyelmének tartósságát, megosztott

figyelmét és emlékezetét.

Egy- egy jól megválasztott történettel a pedagógus képes alakítani a gyermekcsoport

szociális alkalmazkodó képességét. Amikor a báb megszólal és megmozdul, a gyermek csak

rá figyel, körülötte megszűnik a világ. Ezt az összpontosított figyelmet kihasználva a

pedagógus a bábun keresztül olyan értékeket közvetíthet a gyermek felé, mint a figyelmesség,

52

az empátia, egymás segítése, a tolerancia, barátság és szeretet. A bábjáték látványosságával,

képszerűségével érthetővé varázsolja a gyermek számára az elvont fogalmakat.

A Csiri-biri bábcsoport lelkes nézőserege

Gyermeket bábozása közben a báb motiválja, beszédre és gondolkodásra készteti.

Amikor bábozni kezd, átadja lényét a bábunak. Ő maga személytelenné válik a paraván

mögött. Ez a helyzet meghozza a gyermek beszélőkedvét, ezáltal fejlődik beszédkéssége,

kifejezőképessége, problémamegoldó képessége és nem utolsósorban erősödik önbizalma. A

gyermeki bábozás elősegíti a gyermekek önismeretének, önértékelésének egészséges

alakulását.

A báb mozgatásakor, különösen kesztyűbábok használatakor folyamatosan fejlődik a

gyermekek kézügyessége, szem-kéz koordinációja, tér-, formaészlelése. Az élmény ösztönzi a

gyermeket saját bábok, díszletek készítésére. Amikor a gyermek által elkészített bábu életre

kel, számára az egy örömteli pillanat. De nem csupán örömérzettel párosul az alkotás. A

produktum elkészítése közben újabb technikákat ismerhet meg, melyek elősegítik a

finommotorika alakulását.

A bábozással megalapozhatjuk az iskoláskori sikereket. Elősegíti a magabiztos fellépés

kialakulását, emellett a jó beszédkészség kiváló szolgálatot tesz a későbbi szóbeli

megnyilatkozások alkalmával.

53

Láthatjuk, hogy a bábjáték, a bábozás rendkívül sokoldalúan képes elősegíteni a gyermek

egészséges fejlődését. Az óvodás gyermek a mesék világában él. A mese közel áll a

gyermekhez, mert abban minden megtörténhet, szereplői egyszerűek: jók vagy rosszak.

Azonosulni próbál a szereplőkkel, a legkisebb fiúval vagy a szomorú királykisasszonnyal és a

történet végén megoldást találhat problémáira. Amikor mindez életre kel a bábszínpadon, és

megmozdulnak az élettelen figurák, a gyermek egy olyan varázslatos világba kerül át, ahol

nem kell többé szorongania, ahol biztonságban és jól érezheti magát.

A bábozás gyakorlata óvodánkban, Csiri-biri bábcsoport

Természetesen ahhoz, hogy a gyermek fejlődni tudjon egy tevékenységen keresztül,

először meg kell alapozni az iránta érzett szeretetét. Nem tud olyan tevékenységben fejlődni,

amit nem szívesen végez. Ahhoz, hogy a gyermek szeresse a bábozást, kiemelten fontos a jó

minta közvetítése. Ezt szem előtt tartva óvodánkban megalapítottuk a Csiri-biri bábcsoportot.

Évente több alkalommal előadást rendezünk a gyermekeknek, melyekre minden alkalommal

nagy szakmai felelősséggel készülünk.

A Sündisznó tüskéi című előadás

A bábozáshoz nem elég a bábokat szeretni. A jó bábelőadás megköveteli, hogy a bábbal

játszani is tudjunk. A bábot az tudja igazán élővé varázsolni, aki kellően játékos és képes az

azonosulásra. Mindez akkor igazán hatásos, ha megfelelő szakmai és módszertani tudással

párosul. A szakmai színvonal emelése érdekében munkaközösség keretén belül igyekszünk

54

bővíteni a bábjátékkal kapcsolatos ismereteinket, szakirodalmi gyűjteményünket. A

gyermekek érdeklődésének fenntartása céljából törekszünk a folyamatos megújulásra

eszközök, díszletek és a bábdarabok tekintetében egyaránt.

Az óvodánkban dolgozó asztalos végzettségű munkatársunknak köszönhetően az elmúlt

év során egy felnőtt méretű bábparavánnal gazdagodott bábcsoportunk. Az ízléses paraván

megkövetelte a felnőtt méretű bábok alkalmazását, amelyek esztétikusak és kifejezőek.

Vidám kis kuckókban várnak újabb előadásra bábjaink

A felnőttet és a gyermeket is a bábu mozgása ragadja magával. Ez nem csoda, hiszen a

bábjáték fő eleme a mozgás. Bábjátékunk során arra törekszünk, hogy a történet nagy részét a

mozdulatok nyelvén is közvetítsük a gyermek felé. A kesztyűsbáb bonyolult mozgásokra

képes, hiszen ami mozgatja az az emberi kéz. A bábok karjai rövidek, lábukat pedig külön

nem tudjuk mozgatni. Ezért a bábok mozdulatainak nagyon kifejezőnek kell lenniük. Az

emberi mozgásokat a báb mozgásának eltúlzásával jelenítjük meg. Így például amikor egy

báb keres valamit, vagy egyszerűen csak körbenéz, az egész testével elfordul a keresés

irányába.

A báb legkülönbözőbb mozdulatait munkadélutánokon gyakoroljuk addig, míg a

mozdulatsor rutinná nem válik. Különböző módszerek alkalmazásával igyekszünk

tökéletesíteni a bábmozgatási technikánkat. Megfigyeljük egymást, tükör előtt gyakorlunk.

Egy- egy technikát mindig alaposan átbeszélünk, egymás észrevételét építő kritikaként

beépítjük tudásunkba.

A bábszínpadra olyan történeteket választunk, melyek alkalmazkodnak a gyermekek

életkori sajátosságaihoz. A kicsik figyelmét elsősorban az állatmesék, a nagyobbakét már a

55

környező élet, a hozzájuk közel álló élmények kötik le. Törekszünk olyan bábszínházi

darabok kiválasztására, melyben ötvöződik a kisebbek és a nagyobbak igénye egyaránt.

A báb mint „csapattag“

A Szolnok Városi Óvodák pedagógiai programjához igazodva mindkét csoport egy- egy

csoportbábbal rendelkezik. A bábok megválasztásakor figyelembe vettük az óvodánkban

működő csoportok nevét. Emellett azt a tényezőt, hogy egy állatbábot a gyermek könnyebben

elfogad és közelebb enged magához. Így választottunk a Füles Maci csoportnak maci, a

Fürkész Nyuszi csoportnak nyuszi bábot. A csoportbábok teljes értékű tagjai a csoportoknak.

Fontos szerepet töltenek be a csoport életében. A gyermekek elfogadják, szeretik, játékba

hívják a bábot.

Természetesen a bábokat először egy rövid bábozással igyekeztünk elfogadtatni a

gyermekekkel. A maci és a nyuszi szomorúak voltak, mert valaki eldobta őket az utcán. Az

óvó nénik találtak rájuk az óvodához vezető úton. Elmesélték milyen sok jó dolgot játszottak

régen, és hogy ez mennyire hiányzik nekik. Beszéltetni kezdtük a báb segítségével a

csoportot, aminek következtében egy nagyon jó beszélgetés alakult ki a gyermekek és a

bábfigurák között. Végül a gyermekek maguk kérték, hogy fogadjuk be őket. Mivel nevük

még nem volt, így a bábok szavazásra szólították fel a gyerekeket. A szavazás eredményeként

született meg a két név: Dörmi és Bogyó.

A csoportbáb a nap során többször megjelenik. Nagyon fontos segítsége lehet az

óvodapedagógusnak a gyermekek beilleszkedésének megsegítésekor, a szokásrendszer

alakítása kapcsán, a közösségi és az erkölcsi nevelésben. Azt azonban mindig szem előtt

tartjuk, hogy a báb túlzott alkalmazása a gyermekből elidegenedést és érdektelenséget válthat

ki. Ennek elkerülése érdekében mindig törekszünk a helyes egyensúly megtalálására.

Csoportbáb alkalmazásakor tisztában vagyunk azzal, hogy a báb nem egy második

óvónőt jelenít meg, hanem ő is egy gyermek. Olyan gyermek, aki olykor többet tud a többi

gyereknél, szívesen mutat jó példát és hamarabb megfogadja a tanácsokat. Mindig

gyermekként viselkedik és érez. Ezért amikor megszólal, mindenképp kerüljük a kioktató

szövegeket, hiszen az a gyermekben ellenállást, feszültséget vált ki.

A csoportbáb a mindennapokban

Reggelente egy kedves kis „kuckóban“ várjuk a folyamatosan érkező gyermekeket.

Közben beszélgetünk, felidézzük élményeinket, megosztjuk egymással gondolatainkat,

örömünket és olykor bánatunkat is. A csoportbáb is aktív részese a beszélgetésnek. Új

gyermekek érkezésekor bevált módszerként alkalmazzuk a csoportbábot. A könnyes szemmel

56

érkező kispajtás elmondhatja bánatát a bábfigurának, aki a maga kedves módján meghallgatja,

megsimogatja, vigasztalja a gyermeket.

A csoportbáb beszélgetésre ösztönzi a gyermekeket. Célunk, hogy kialakuljon bennük a

beszélgetés képessége. A báb mintaként szolgál. Végig hallgat mindenkit, kivárja sorát. Nem

vág társai szavába. A gyermekek követik példáját, ennek kapcsán elsajátítják az értékes,

tartalmilag igényes párbeszédhez szükséges alapokat.

Napindítás a Fürkész Nyuszi csoportban

Óvodáskor elején az óvodapedagógus alapvető feladata, hogy elősegítse a gyermekek új

környezetbe történő beilleszkedését. A gyermek számára ilyenkor még minden és mindenki

ismeretlen. Törekszünk a csoporthoz és a társakhoz való harmonikus viszony mielőbbi

kialakítására.

A beilleszkedést több tényező is befolyásolhatja. A gyermek félelmet érez amiatt, hogy

szülei nem jönnek érte. Szorong, mert a környezet teljesen új számára és nem ismer senkit.

Ezt a félelmet, szorongást és feszültséget képes oldani egy kedves bábfigura, aki hasonló

problémákkal küszködik, mint a beilleszkedéssel küzdő gyermek. Mivel a paraván mögött

megbúvó, bábozó óvodapedagógus csak erősítheti ebben az életkorban a feszültséget és a

félelmet, így ilyenkor a bábparavánt mellőzzük és óvónői jelenléttel bábozunk.

Gyakran rövid történeteken keresztül próbáljuk eloszlatni a gyermekben felmerülő

kételyeket. A történetek szereplői állatok, akik éppen most kezdik az óvodát. A nyuszika

57

sírdogál, mert anyukája itt hagyta. A maci duzzog, mert nem szeret óvodába járni. A

történetekben az állatfigurák mindig egyre inkább kedvelni kezdik az óvodát. A nyuszi mama

délután elmegy a nyuszikáért az óvodába, a maci pedig egyre több barátot szerez. Egy- egy

ilyen jelenet természetesen nem oldja meg egyből a gyermek problémáit, viszont ezeket a

történeteket apróbb változtatásokkal többször is megismételjük.

A szokásrendszer kialakítása nagyon fontos feladata az óvodapedagógusnak, hiszen a jól

kialakított szokások adják alapját egy jól működő csoportnak. A szokások megalapozásakor

mindig segítségül hívjuk csoportbábjainkat. Dörmi és Bogyó nem mindig cselekszik helyesen,

a szabályokat olykor ők is megszegik, viszont hibáikból mindig tanulnak valami újat és

fontosat. Mit tanulhat ezekből a gyermek? Azt, hogy mindenki tévedhet. Ami igazán

lényeges, hogy hibáinkból tanuljunk és képesek legyünk a változtatásra.

A közösségi élet szokásainak alakítása fontos nevelői feladatunk. Óvodáskor elején

alapvető szokásokat igyekszünk kialakítani, mint például megköszönni valamit; hogy egymást

hagyják nyugodtan játszani; óvják társaik játékait. A csoportbáb, az óvónő bábjátéka segíti a

csoportokban felmerülő problémák megoldását. A bábozás nagyon jó lehetőséget nyújt a

konfliktusok kezelésére. A rövid jeleneteken keresztül megoldási lehetőségeket közvetítünk a

gyermekek felé. Mivel a bábjáték képszerű és egyúttal csoda a gyermek számára, így ezek a

„javaslatok“ beíródnak emlékezetükbe. Hasonló konfliktus előfordulásakor emlékezetükből

előhívják a már megszerzett tapasztalataikat és a szerint cselekszenek majd.

A Füles Maci csoportban gyakoriak voltak a veszekedések egy kisfiú akaratossága miatt.

Mindent csak akart, de sosem kért semmit. Ez egy idő után a gyermekek között is feszültséget

okozott, ezért inkább elkerülték, nem játszottak vele. Éppen dinoszauruszos témához

készítettek a gyerekek síkbábokat. Amikor elkészültek a bábok, előadást rendezett az óvónő a

gyerekek bevonásával. Dinó-óvodában játszódott ugyanaz a történet, ami nemrég még a

csoportban zajlott. Másnap a kisfiú engedékenyebb lett és használni kezdte a varázsszavakat,

kérni és megköszönni kezdett. Ennek eredményeként újból szívesen játszottak vele a

gyerekek.

A csoportszobát úgy rendeztük be, hogy a gyermekeknek mindig legyen egy bábozásra

alkalmas színtér biztosítva. Egy nyugodt tér, ahol a bábokat, a paravánt bármikor elővehetik, a

nézőteret berendezhetik. A délelőtt és a délután folyamán is lehetőségük van a bábjátékra. A

nyári időszakban a nap jelentős részét a szabadban töltjük. Bár a nyár rengeteg lehetőséggel

képes érdekessé tenni az udvaron töltött időt, a gyermekek mégis igénylik a bábfigurák

közelségét. Ezért az udvar egy csendes kis zugában mindig alkalmat adunk a gyermekeknek

bábkészítésre, bábozásra.

58

Az iskolába készülő, 6- 7 éves gyermekek többsége már nem igényli a délutáni pihenést,

alvást. Nekik különböző tevékenységeket kínálunk fel a pihenő idő kitöltésére. Ez több

szempontból nagyon fontos. A gyermek így nincs rákényszerítve az alvásra, helyette újabb

tapasztalatokkal, élményekkel gazdagodhat. Ezt az időt kihasználva gyakran készítünk

különféle bábokat a gyermekekkel vagy készülünk fel egy- egy bábszínpadra adaptált mese

előadására. Így megalapozhatjuk a felkészülés, a fellépés, az előadás érzését, élményét a

gyermekben.

Kapcsolata más óvodai tevékenységekkel

Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

Forrai Katalin és Törzsök Béla gyűjteményében több, bábozásra alkalmas dalt találunk.

Egy- egy dal éneklésekor a báb jelenléte motiváló erővel hat a gyermekre, így azokat a

gyermek könnyebben elsajátítja. A báb megjelenik dalok tanulásakor, a gyermek spontán

játéka vagy mesejáték közben, ilyenkor rendszerint zenei kísérettel.

Nálunk a báb mindig énekszerető résztvevője az éneklésnek. Jelenlétének célja a

hangulatkeltés, ezáltal a dal megismertetése. Rendkívül alkalmas módszer a ritmus, az

egyenletes lüktetés, a halk- hangos, magas- mély, gyors- lassú közötti különbségek

érzékeltetésére.

Gyakran alkalmazzuk ezt a módszert a gyakorlatban, különösen felelgetős daloknál.

Vegyük példának a Hová mégy te, kis nyulacska kezdetű gyermekdalt. Új vagy ismétlő

dalként mindig feltűnik egy csoport életében ez a dallam. Ismétléskor érdekesebbé, újszerűvé

varázsolhatjuk a már ismert dalt bábfigura alkalmazásával. A Fürkész Nyuszi csoportban egy

öreganyót és egy nyuszit alkalmaztunk. Az öreganyó lassabban, a nyuszi gyorsabban,

lendületesebben énekelt. A nyuszi a dal ritmusára táncolt, az öreganyó mozgásával az

egyenletes lüktetést érzékeltette.

A gyermek zeneszerető, zene hallatára mozogni, ringatózni kezd. A báb szemléletessé

teszi a gyermek számára a dal ritmusát, egyenletes lüktetését. Mivel a gyermek utánzás útján

sajátítja el az új ismeretek legnagyobb részét, így a kedves bábfigura mozgását is utánozni

fogja. Tapasztalatunk azt mutatja, hogy hamarabb utánzásba kezdenek a gyermekek a báb

jelenlétekor. Hiszen a báb kicsi, mint ők. Vidám, mint ők. A báb nem mondja meg, hogy kell

csinálni. Egyszerűen, természetesen, önfeledten táncol a dallamra. Ez a dinamikus mozgás

motiválja a gyermeket az utánzásra, s mindeközben oldja a gyermekben megbúvó

feszültséget.

59

Verselés, mesélés

A bábozás, mint művészeti ág a legközelebb az irodalmi neveléshez áll. Meséléskor,

verseléskor gyakran alkalmazzuk a bábot. A meséket kedvelik a gyerekek, mert abban olyan

dolgok válnak valósággá, melyekről ő nem is álmodhat. A versek dallama, ritmusa, rímeiknek

összecsengése magával ragadja a gyermeket. Amikor mindez bábjátékkal párosul, a gyermek

katartikus állapotba kerül. Mindez motiválja a gyermeket, cselekvésre és beszédre készteti.

Részesévé akar válni ennek a világnak.

Új versek tanulásakor a tartalomhoz illő báb felkeltheti a gyermek figyelmét,

érdeklődését. A báb mozgása és a rímek összecsengése lenyűgözi a gyermeket. Összpontosítja

figyelmét, mert ő is a bábbal együtt szeretné mondogatni a mondókát, vagy a verset.

Ismert meséket gyakran adaptálunk bábszínpadra, nagyon jól fejleszthető általa az

emlékezet. Emellett azonban a rögtönzött, kitalált meséket is rendkívül fontosnak tartjuk.

Erősíti a gyermekben a spontaneitást, fejleszti gondolkodását, kreativitását, mondatalkotását.

Éppen ezért ösztönözzük a gyermekeket saját mese megalkotására, bábszínpadon történő

kijátszására.

„A gyermekkornak két tündérvilága van: cselekvés síkján a játék, és szellemi síkon a mese.“

Kádár Annamária

60

Matematika

Matematika területnél a bábjáték az ismeretek alkalmazására, gyakorlására alkalmas.

Bábjátékot ebben az esetben csak akkor alkalmazunk, ha azt megelőzően a gyermek

manipuláció útján megszerezte a szükséges tapasztalati ismereteit. Célunk, hogy a gyermeket

feladatmegoldásra késztessük azáltal, hogy a bábjelenetben problémahelyzeteket teremtünk.

A sündisznó, a nyúl, és a szarka találnak egy almát. Mindannyian éhesek, mindenki magáénak

akarja tudni az almát és veszekedni kezdenek. Arra repül a bagoly, elmondják problémájukat.

Mire a bagoly a gyermekek felé fordulva kérdezi: Hogyan ehetne belőle mindenki? Hogyan

oszthatnánk el igazságosan?

Külső világ tevékeny megismerése

Az óvodapedagógus irányításával a gyerekek tapasztalatokat, ismereteket gyűjtenek

természeti és társadalmi környezetükből, s közben észrevétlenül megszeretik környezetüket.

A körülöttük lévő világból a hang és a mozgás fogja meg leginkább a gyermeket. A bábjáték

pontosan ezeken az eszközökön keresztül kommunikál a gyermekkel, ennek alapján

megsegítheti a különböző jelenségek lényegének kiemelését. Kis történetek segítségével

adunk a gyermeknek példát, mintát.

A környezetvédelemmel óvodánkban kiemelten foglalkozunk, hiszen egyik

specifikumunk. Ebből kifolyólag törekszünk arra, hogy minél több időt töltsünk a szabadban,

a természet közelében. Séták és kirándulások alkalmával csoportbábjaink mindig velünk

tartanak. Mint a gyermek, rácsodálkozik a természeti és társadalmi jelenségekre.

Kíváncsiskodik, kérdez és megvizsgál dolgokat. Átöleli a fát, hogy megmérje a törzsét;

elborzad a játszótéri szemét láttán; rácsodálkozik az autókból kitörő kipufogó-gázra. A

csoportbáb minden egyes mozdulata, cselekedete, szava a gyermeket aktivitásra,

gondolkodásra, ugyanilyen kíváncsiskodásra készteti.

Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka

A vizuális tevékenységek esztétikailag hatnak a gyermekre. A bábjáték örömöt szerez a

gyermek számára. Megfelelő élmény biztosítása után folyamatosan kialakulnak saját igényei.

Saját készítésű bábokkal szeretné saját történeteit eljátszani. Ez a motivált állapot remek

lehetőséget biztosít új ábrázolási technikák megismertetésére, illetve a már ismert technikák

gyakorlására. Ilyenkor felkészültségünk, rugalmasságunk megsegíti a gyermeki kreativitás

szárnyalását.

Az óvónői bábjáték, a rendszeresen megrendezett igényes bábelőadások nagyon erősen

hatnak a gyermekeinkre. Ebben a motivált állapotban gyakran készítünk a gyerekekkel

61

bábokat és díszleteket egy- egy történethez, vagy csak spontán módon a gyermek

elképzelésére alapozva. A tapasztalat azt mutatja, hogy ilyenkor a gyerekek sokkal jobban

élvezik a munkát az ábrázoló sarokban. Amikor egy- egy báb elkészül csillogó szemekkel,

izgatottan várják, hogy megszólaltathassák az általuk elkészített figurát. És mi az, ami minket,

óvodapedagógusokat motivál? A látvány, amikor a gyermek a jó minta hatására ugyanolyan

lelkesedéssel törekszik az igényes, esztétikus báb megalkotására, majd a színvonalas

előadásra.

Befejezés

Amikor meghatároztuk óvodánk sajátos pedagógiai arculatát, még nem tudtuk mennyire

összhangba kerül majd munkánk során a környezetvédelem a bábozással. Némi keresgélés

után egy „érdekes véletlenen“ akadt meg a szemünk:

- március 21. - A Bábozás világnapja

- március 22. - A víz világnapja

A két terület nem csupán óvodai nevelésünk kapcsán találkozott egymással, de a

megemlékezések között is egymás mellé kerültek. Ezt a véletlent kihasználva ezeken a

napokon a környezetvédelmet úgymond szándékosan találkoztatjuk a bábjátékkal.

Mindkét dátum fontos nap óvodánkban. A Víz világnapja alkalmából kirándulásokat

szervezünk Szolnok város vizeihez, és takarékoskodásra szólítjuk fel gyermekeinket. A

Bábozás világnapján érdekes bábelőadással készülünk a gyermekeknek. Hogyan találkozik a

kettő egymással? Olyan általunk megírt történetet játszunk el a bábszínpadon, melyek témája

kapcsolódik a környezetvédelemhez, ezen belül a világ vizeinek megóvásához.

Bár a bábozást óvodai nevelésünk egyik lényeges eszközének tartjuk, sosem hagyjuk

figyelmen kívül azt a tényt, hogy a bábjáték a művészetnek egy fontos területe. Nem

feledkezhetünk meg arról, hogy elsősorban művészi jellegű, ezáltal esztétikai hatással bír a

gyermekekre. Hiszünk és bízunk a báb erejében. Hisszük, hogy jótékonyan hat a gyermek

fejlődésére. Szakmai felelősségünk tudatában alkalmazzuk, mint módszert. Éppen ezért nem

engedhetjük meg magunknak, hogy a bábozás nevelői hatása elnyomja a bábjáték esztétikai

értékét.

„Arra taníts, hogy önálló lehessek, hogy büszke lehessek magamra! Hogy elgondolkozzam

rajta, hogy képessé váljak rá, hogy eldönthessem, hogy véghezvigyem. Én magam! Mert ez az

út vezet el a gyermeki lét végső céljához, a boldog felnőttséghez.”

Maria Montessori

62

A Fülemüle Erdei Óvoda Tábor 20 éve

Bevezető

Erdei óvoda történetünk 1991-re tekint vissza, amikor a 11. számú

óvodai intézmény vezetői megbízatását Csontos Sándorné szaktanácsadó nyerte el szakmai

programjával. Az intézmény nevelőtestületével nagy érdeklődéssel tekintettünk az „erdei

óvoda megalakítása” gondolatai irányába, hiszen ilyen program még nem létezett Szolnok

megyében és az ország területén is csak 1-1 működött. A környezeti nevelés 1986-tól

folyamatos változáson ment keresztül. Óriási eredménynek számított, hogy foglalkozást

szervezhettünk az udvarunkon. Egyszerű megfigyeléseket végezhettünk és a

környezetvédelem is megjelent az óvodák életében, de egy „ távolabbi helyszínen napokat

eltölteni” lehetőség igazi szakmai kihívást jelentett. Nevelési értekezletünk meghívott

vendége volt Labanc Györgyi, a Kékcinke Oktató Központ vezetője.4 Megjelenítette előttünk

az Erdei óvoda programjuk csodálatos világát, melyben a gyermekekkel együtt játszva lehet

felfedezni a természetet. Ő is megéreztette velünk, hogy mire lehetünk képesek, milyen világ

tárulhat ki előttünk! Még ennyi év távlatából is újra érzem azt a jól eső izgalmat, amely végig

vitt minket az innovációs utunkon.

Szakmai programunk indítását az 1992-1993-as nevelési évben már intézményvezető

helyettesként kezdtem meg. Olyan vezető mellett dolgozhattam, aki képesnek tartott minket a

megvalósításra, szakmai hitelességgel segítette munkánkat.

A megfogalmazott célunk: az erdei óvoda program létrehozása és indítása , napközi (7.30-

16.00) táborozás jelleggel. A mi nevelőtestületünk nem tudott azonosulni azzal a gondolattal,

hogy óvodás korú gyermekeket éjszakára elszakítsunk a szüleiktől. Számukra érzelmi

biztonságot jelent este haza térni a megszokott környezetbe és a szülőktől elszakadást sem

lehet elvárni tőlük. Lokálpatrióta szemléletünk pedig nem engedte, hogy más területre

menjünk, amikor Szolnok kivételes természeti értékei fontosak számunkra. A tervezés

megkezdésekor hamar szembesültünk azzal a ténnyel, hogy konkrét adatokra és

információkra van szükségünk. Meg kell tudjuk,van- e igény a programunkra, hol tartunk

most, hová szeretnénk eljutni és milyen lehetőségeink vannak. Így kezdtük el megtervezni

méréseinket és elemzéseinket.

4 Kékcinke Oktató Központ, Fővárosi Gyakorló Óvoda

63

Helyzetkép:

Jelen

lehetőségek

meghatározása jövőkép

szülői háttér átlagos

szociokulturális

háttér, lakótelepi kis

lakások, mozgás

szegény környezet

támogató szülői

közösség,

eltérő anyagi

erőforrás

minden gyermek

számára egyenlő

hozzáférés biztosítása

gyermekek

jellemzői

Nagy mozgásigény,a

gyerek 65%- nál a

vizsgálati eredmények

a tartási és testi

problémákat

egész napos

szabadlevegőn

tartózkodás és

motiváció kialakítása

minden óvodásunk

részt vehessen az erdei

tábor programjában

nevelőtestület

készültsége

lelkes és innovatív,

természetismereti

tudás hiányos,

a táborozáshoz

szükséges ismeretek

hiányosak

önképzés és képzési

lehetőségek

keresése,

szakemberek

meghívása a

tapasztalati

tanuláshoz,

helyismeret

megszerzése

minden óvónő

rendelkezik a

táborozáshoz

szükséges szakmai

ismerettel

jól képzett

nevelőtestület és

felkészített daduskák

eszközrendszer semmilyen

felszereléssel nem

rendelkezünk, amely a

tábori élet

szervezéséhez

szükséges

pályázati

lehetőségek és

támogatók

megkeresése

minden gyermek

számára tudjunk

felszerelést

biztosítani, egyenlő

esélyeket teremtsünk

helyi

adottságok a

táborozáshoz

a Tisza liget és a

NEFAG parkerdő

A Gyermek és

Ifjúsági Alapítvány

támogatása,

táborhely biztosítása

több csoportunk

számára lehetőségek

keresése

A helyzetelemzés segítségével meghatároztuk feladatainkat:

A szülők tájékoztatása és bevonása a program megvalósításába

A gyermekek érdeklődésének felkeltése, hogy milyen erdei ovi programon vehetnek

részt

A nevelőtestülettel a helyszín kiválasztása, növény és állatvilágának megismerése

Pályázati úton a feltételrendszer megteremtése

Erdei óvoda program tervezése és bemutatása

Az erdei óvoda program elkészítése során már konkrét területeket emeltünk ki, amelyek

fejlesztése a program alap pillére lett az elkövetkezendő időszakban:

64

környezeti nevelés terültének fejlesztése annak érdekében, hogy az egész éves

nevelőmunka kiteljesedését jelentse az erdei oviban való részvétel a gyermekek

számára

az egészséges életmód szokásrendszerének fejlesztése, a gyermeki jártasság szintjének

kialakítása, a megváltozott feltételrendszerre felkészülés

a táborban való részvétel, a kiválasztás szempontjainak összeállítása és elfogadtatása

A környezeti nevelés területét munkaközösségi foglalkozások keretében kezdtük el

feldolgozni. Az elméleti felkészülés mellett kiemelt szerepet kapott a helyszíni

tapasztalatszerzés. Rácsodálkoztunk a természet szépségeire, kincseire. Megtanultunk

eligazodni, tájékozódni, biztos helyismeretet szerezni a Tiszaligetben. Növényhatározót

készítettünk a gyűjtött kincsekből és egyre több kollegát érintettünk meg élményeinkkel.

Akkor még nem tudtuk, hogy csapatépítő tréningen vagyunk és szervezetet fejlesztünk.

Nagyon sok dolgot még ösztönösen valósítottunk meg, majd egyre tudatosabbá vált

tevékenykedésünk. Kialakult kis csapatunk, akikkel felvállaltuk a táborszervezését és

megvalósítását. Meghatároztuk, hogy 26 gyermekkel és 4 óvónővel tudunk biztonsággal

elindulni. Lehetőséget teremtünk a gyermekek számára, hogy mikrocsoportos

foglalkozásainkon óvó nénit és csapat társakat választhassanak. Óvodánk több csoportjából

jelentkezhettek a 4,5,6 éves korú gyermekek. Szülői értekezleten tájékoztattuk az érdeklődő

szülőket a várható eseményekről, a gyermekek részvételének szempontjairól, melyek alapján

hamar megtelt táborozni vágyókkal a csoportunk.

Szempontjaink a szülők és a kollegák számára (a gyermekekre vonatkozóan):

szívesen tartózkodik a szabadban

bekapcsolódik a környezeti játékokba és tevékenységekbe

szeret vizsgálódni, elmélyülten keresgélni

nem fél és idegenkedik a növényektől és az állatoktól

az óvoda dolgozóit elfogadja és kontaktust teremt velük

Pályázati és támogatói segítséggel minden gyermek részére biztosítani tudtuk a felszerelést:

erdei ovis logóval ellátott hátizsákot, kulacsot, sapkát

polifoamot, kispárnát és hálózsákot

a vizsgálódáshoz nagyítókat, távcsöveket és gyűjtőzsákot.

A szülők az egyéni felszerelést esőkabáttal és gumicsizmával egészítették ki és tartalék

ruházattal a biztonság kedvéért. A gyermekek egyéni tisztasági felszereléseiket használták,

megtanulták önállóan hozni és vinni magukkal.

65

A Tiszaligetben a Gyermek és Ifjúsági Alapítvány táborában kaptunk külön foglalkoztató

helyiséget, ahol elhelyezhettük felszereléseinket. A gyerekek rajzolhattak füzetükbe és rossz

idő esetén megmelegedhettünk. A gyermekek számára meglepetést tartogattunk a táborozás

első napjára, egyedi logókat festettünk az új pólókra, amivel megajándékoztuk őket. Saját

emlékeinkből merítettük a táborozáshoz kapcsolódó zenei élmények iránti szeretetet és „erdei

ovi induló” dalt és dalos,verses gyűjteményt vittünk magunkkal minden napra. Az

összetartozás érzését erősítettük és biztonságérzetet alakítottunk ki a jól megtervezett szakmai

programmal, gyermekszeretettel és a természet iránti elkötelezettséggel. Leírhatatlan

izgalmakkal telített szülői, gyermeki és óvónői csapat kelt útra 1993. június 3-án. Vezetői

kísérettel és kamerával felszerelt szülő jelenlétével vette kezdetét a program indítása. Nem

volt időnk kideríteni, hogy ki izgul jobban, mert hamar elterelődött a figyelmünk és éltük

felfedezésre váró mindennapjainkat. Fújhatott a szél, eshetett az eső, akkor és ott, abban is

megtaláltuk a szépséget és rácsodálkoztunk az előttünk kitáruló világra.

Saját készítésű étrendünket a táborban készítették el és kedves fogadtatás mellett

fogyaszthattuk el az étteremben. A testi és szellemi táplálékunk mellett a komfortérzetet

növelte a szabadban, az általunk kiválasztott „mi fánk” alatti mesélés és alvás. A szabad játék

perceit sok mozgással és versenyjátékkal, testedzéssel egészítettünk ki. Minden óvónőnek volt

saját szervezésű programja, a szerepek tartalommal teltek meg. Mindig tudtuk a

mikrocsoportos tevékenykedtetés során is, hogy ki vezeti, ki felügyel a szervezésre és a

66

gyerekek élvezettel választottak óvó néniket maguknak. A rét világának felfedezéséhez

madártani ismereteink pótlására egy madarász szakembert hívtunk vendégségbe, aki

többnyire minket felnőtteket tanított. Hamar rájöttünk, hogy hiányosságainkat pótolni tudjuk

módszertani tudásunkkal és a gyermekek számára a rácsodálkozás és a cselekvéses

tapasztalatszerzés sokkal többet ér a könyvből nézegetés helyett. Mi „elbújtunk” a madárlesen

és próbálkoztunk a távcsövekkel felfedezni a madarakat akkor is, ha nem tudtuk mindnek a

nevét. Az 1993. június 7-i pásztortűzzel egybekötött táborzárásunkon megosztottuk

élményeinket a szülőkkel és kollégáinkkal. Minden gyermek kapott lehetőséget

élményeiknek, rajzos emlékeinek megörökítésére és bemutatására. Szüleiket elkísérhették

kedvenc, vagy titkos helyükre. A táborban található „kincsekből” ajándékot készítettünk

részükre az első táborozás emlékére és bíztunk benne, hogy sikerült maradandó élményeket

szerezniük, úgy, mint nekünk felnőtteknek. Az első erdei oviban kollegáim voltak: Koromné

Kerekes Eszter, Tóthné Szurmay Zsuzsanna és Baliné Tátrai Terézia óvónők. Elkészítettük az

első módszertani filmünket, melyet a Megyei pedagógia Intézet környezeti továbbképzésein

és a megyében számos nevelőtestületi értekezleten előadások kiegészítéseként mutattunk be

Csontos Sándorné szaktanácsadó, intézmény vezetőmmel. Az első táborozási élményeink

pezsdítően hatottak nevelőtestületünk tagjaira és igazi kihívást jelentett számukra bekerülni a

„csapatba”. A környezeti foglalkozások rendszerébe beépültek a vizsgálódás, a felfedezés és

az élmények útján történő tapasztalatszerzési lehetőségek módszerei.

Innovációs fejlesztéseink eredményeként 1996-ban jelet meg első módszertani füzetünk a

Soros Alapítvány támogatásával: Környezetünk felfedezése I. címmel.5

Megjelent az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja (ONAP), majd 1998-ban

kidolgozták a Környezeti Nevelés Stratégiáját. Egyre jobban előtérbe került a környezeti

nevelés szerepe és a környezetvédelem mellett megjelent a fenntarthatóság pedagógiájának

fogalma, ami csak sokkal később épült be a gyakorlati életbe. „A környezeti nevelés igazi

terepe a szabad természet”6! Ez a gondolat a mi hitvallásunkat közvetítette. Egyre többen

kapcsolódtak be az erdei óvoda programba óvodánkból is és még mindig megőriztük a négy

óvónővel történő mikrocsoportos foglalkoztatás formáját. Folyamatos pályázati támogatással

bővítettük eszközkészletünket és pótoltuk az amortizálódás miatti készleteinket. Már az óvó

néniknek is jutott esőkabát és hátizsák, a mintakövetés nagyon nagy szerepet tölt be a

folyamatban. Amilyen értékközvetítés történik a felnőtt részéről, olyan modellkövetés várható

5 Csontos Sándorné, Telekné Karakas Szilvia,1996.Környezetünk felfedezése

6 Victor András: Réce Füzetek 5. Óvodások környezeti nevelése

67

el a gyermekektől. A családok életébe is folyamatos változásokat vittek be gyermekeink,

olyan technikákat sajátítottak el a szülők, amelyeket ők még nem tanultak. Kirándulni és

felfedezni indultak el a városunk nyújtotta szebbnél- szebb természeti környezetbe. Megjelent

az aktív szülői réteg, akik bekapcsolódtak az óvodai eseményekbe és igényelték a közös

tevékenységeket. Egyre többen választották óvodánkat, szívesen hozták hozzánk

gyermekeinket és kapcsolódtak be a játszóházi tevékenységekbe.

A Helyi Nevelési Program készítésekor biztosak voltunk benne, hogy a nevelőtestülettel a

közösen kialakított értékek mentén saját, környezetbarát programot készítünk. Az 1999-es év

fordulópontot jelentett óvodánk életébe. Az intézményi összevonások eredményezték, hogy

egy óvoda lett a két külön programmal működő óvodánkból. A név választás is gondot

jelentett, hiszen senki nem szeretett volna a kivívott értékeiről lemondani. A testület

kompromisszum készsége eredményezte az új utak keresését és a fennmaradásunkat.

Bebizonyosodott, hogy innovációs hajlandóságunk még mindig töretlenül működik és a közös

értékpontok mentés találtuk meg új nevünket, mely az összetartozást és az elfogadást

közvetíti. Hétszínvirág óvoda elnevezéssel és a III-as számú Óvodai Igazgatóság

tagóvodájaként kezdtük meg bővíteni az erdei óvoda programunkat. A Nevelőtestület tagjai

már felkészülten várták a lehetőséget, a szakmai kihívást, hogy bekapcsolódjanak a

programba. Helyi Nevelési Programrészünket kiegészítettük azzal a megfogalmazással és

gyakorlattal, hogy a „minden nagycsoportos óvodásunk erdei óvoda programban vehet részt”.

Az erdei óvoda táborvezető tagjai segítették az első csoportok indulását, a csoportos óvónők

mellett.

Teljes alkalmazotti kör részvételével szerveztünk képzéseket, terepgyakorlatokat, melyeket

már tudatos szervezetfejlesztési elemként terveztünk és valósítottunk meg. A daduskák is

megtanulták a természetben való tájékozódást. A környezetvédelmi szabályokat, melyeket

közös érték elemként állítottunk fel és építettünk be a programunkba egyre ügyesebben

közvetítették a gyermekek és a szülők felé. Csoportos daduska néninek lenni és az erdei oviba

eljutni elismerésnek számított. Nagy segítséget jelentettek az óvó nénik mellett a gondozási

feladatok „felvállalásában”. Minden gyermek ruházatát, felszerelését nyomon követték.

Segítették a hátizsákokban való eligazodást és az eszközhasználatot. Étkeztetések alkalmával

elkészítették a tízórait és az uzsonnákat. Az óvónők a szakmai program megvalósítását

gyakorolhatták a táborvezetővel mikrocsoportos formában és önállóan.

Nagy előrelépést jelentett számunkra, hogy már nem jelentkezés és kiválasztás alapján kellett

„megküzdenünk” a létszámmal. Egy jól szabályozott folyamat által és az óvónők

felkészültségének köszönhetően elkerültük a lelki sérüléssel járó „ütközéseket”, mert a

68

program elismertségével egy időben, a létszám emelkedés is természetes velejáróként jelent

meg. A 26 fős gyermeklétszám már nem volt elég, a jelentkezők száma többszörös volt és

egyre több magatartási problémával küzdő gyermeket szerettek volna kiemelni a

csoportokból.

A befogadás számunkra azt is jelentette, hogy az az óvó néni, akinek a csoportjába jár egy

kevésbé érdeklődő gyermek, sokkal hamarabb tudja motiválni, vagy bevonni őt a

tevékenységekbe. Nem kis feladat volt saját szokásainkat, határainkat leküzdeni, hogy már

nemcsak a „kiválasztott”, érdeklődő gyermekekkel tevékenykedünk. Az átállás folyamatában

előfordultak más zökkenők is, amivel meg kellett küzdenünk a mindennapokban. Újra kellett

kezdeni egy nagyobb szülői közösség bevonását és aktivizálását. Motiválttá és érdekeltté

kellett tenni őket, hogy megismerjék, elfogadják és aktív részesei legyenek az erdei ovi

programnak. Meg kellett tapasztalniuk például, hogy az esőkabát szükséges kellék és a

gyermekük veszi hasznát és az esőben történő felfedezés milyen tapasztalatokat rejt egy

gyermek számára. Az óvó nénik az egészséges életmód szokásrendszerének tervezésénél és

értékelésénél ismerték a kitűzött célt és gyermekenként nyomon követhették a várható

feladataikat. A sikerélmény igazán akkor jutott közel a kollegákhoz, amikor partner

intézményeinktől visszajelzést kaptunk óvodásaink iskolai alkalmasságáról,készségeik,

képességeik szintjéről: „Önállóságukkal, feladatértésükkel és eszközhasználatukkal már az

első napokban megmutatják, hogy honnan érkeztek. Nagyon érdeklődőek és szeretik a

folyamatos tevékenykedést.”7

A Helyi Nevelési Programok módosítása újabb mérföldkő lett életünkben. Két különböző

helyi nevelési programmal működött óvodánk, de mindenki a környezetbarát programmal

szeretett volna dolgozni. Nagyon határozottan közvetítették kérésüket felém és az Igazgató

Asszonyunk felé: szeretnének élni azzal a lehetőséggel, hogy kilépnek az adaptált óvodai

programból és szeretnék, ha együtt fejlesztenénk tovább az erdei óvoda programot, melyben

aktív résztvevőként vennének részt.

Kérésüket tiszteletben tartva tettük meg a szükséges módosításokat és az önálló

Környezetbarát Óvodai Programmal dolgoztunk tovább. Minőségügyi folyamat segítségével a

7s Modellel8 történt meg helyzet elemzés és szervezet fejlesztése. Újra tudatos tervezéssel

indultunk el az innováció útján. Megkezdődtek a szakirányú képzések egyre több új tudással

rendelkeztünk több területen, de a külső világ tevékeny felfedezése kihívásokat tartogatott a

7 Partner intézményekkel készített interjú 2004.

8 Comenius II-es modell

69

számunkra. A Zöld Óvoda Cím elnyerésére kidolgozott szempont rendszert kitöltve 2005-ben

értékeltük, amely 3 évente kerül megújításra, önértékelésre késztetve az intézményeket, hogy

törekedjenek a fenntartható fejlődésre és a környezet tudatosságra.

Az önértékelések mentén és az előző fejlesztési szakasz eredményeinek felhasználásával

kezdtük meg az erdei óvoda programunk újabb bővítését és fejlesztését.

Munkaközösségi foglalkozásokon belül és terepgyakorlatokon történt meg a belső tudás

átadása. Újabb kollegák lettek táborvezető mentorok,akik segítségével újabb csoportok

bevonására került sor. A zökkenőmentes átállás és a helyzetelemzések segítségével pozitív

irányba indítottuk el a továbbfejlesztést.

Kidolgozott mérőeszköz segítségével kezdtük el a sikerkritériumok meghatározása mellett a

program beválás vizsgálatát. A folyamatban három éves fejlődést tudtunk nyomon követni: a

gyermek egyéni fejlődése vonatkozóan és a csoport viszonylatában.

9A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS MÉRÉSE

Az egészséges életvitel

szokásait:

1. elfogadja

2. természetesen

alkalmazza a nap

bármely szakában

3. ismeri az

egészségmegőrzést

segítő lehetőségeket

A fenntartható fejlődést

segítő technikákat:

1. felismeri

2. felismeri és alkalmazza

3. gyakorlás közben képes a

helytelen eljárások javítására

A környezetvédelmi

szabályokat:

1. megnevezi és ismeri

2. képes alkalmazni az adott

helyzetben

3. folyamatosan alkalmazza az

év során környezeti

programokon és a mindennapi

helyzetekben

kis középső nagy kis középső nagy kis középső nagy

1

2

3

4

A mérési eredmények segítségével összesített képet kaptunk arról, hogy alkalmazott

módszereink mennyire eredményesek. A szülői elégedettség vizsgálata kiemelkedő

eredményeket tükrözött, szöveges értékelések érkeztek az óvónőink szakmai hitelességére és

élményorientált programunkra.

A második Zöld Óvoda pályázat elkészítésekor már egy önálló programként működött az

erdei ovi programunk. Kidolgozott projekttervvel, munkaköri feladatokkal, PR és tájékoztató

anyagokkal.

9 A környezettudatos magatartás mérés részlete

70

Újabb mérföldkőhöz érkeztünk, amikor az évente egyszer induló erdei ovit őszi

programmal bővítettük ki, amely folyamatosan került bevezetésre 2007 szeptembertől

kezdődően. A folyamatosság elvét megtartva először csak három, majd négy, végül egy teljes

hétre egészült ki a táborozás ideje. Az őszi program indítása azt jelentette, hogy már volt

olyan csoportunk, ahol még csak középsős korúak voltak a gyerekek, de a szocializáció

fejlődése új utakat nyitott meg előttünk. A szocializáció intenzív szakaszában erősítettük az

összetartozás érzését és a mi tudatot.

Az őszi kincskereső túrák és élmények lendületet biztosítottak a kollegák számára. Egy

teljesen új évszak rejtelmeit fedezhettük fel történetünkben. Más időjárásról és hőmérsékletről

szerezhettünk tapasztalatokat. Újabb viszonylatokat érzékelhettünk és észlelhettünk. Az

időjárási megfigyeléseink vidám kisállat gondozással bővültek a vadasparki terület

megnyitásával. A régi népi megfigyelések teljesen új területekkel egészültek ki. Sok humort

és újabb élményeket teremtve számunkra. Megmaradt a felkészülés, és a megszokott rutin

nem lépett be a folyamatunkba. A kihívásoknak megfelelés frissen tartotta csapatunkat és

újabb tervezőmunkára ösztönözte nevelőtestületünket. Azt az elvet tudtuk megvalósítani,

amely segítségével a gyermekek az évszakok változásait folyamatosan nyomon követhetik.

Egy adott terület változásait nemcsak megtapasztalhatják, de élményeiket erdei ovis füzetükbe

lerajzolhatják és megőrizhetik.

A megállíthatatlan változások folyamatában az eszközkészlet, a feltételrendszer fejlesztése is

elengedhetetlen feladatunk lett. Pályázatok segítségével a táborozáshoz szükséges

felszerelések számát 30 főről kiegészítettük 60 főre. Mozgásba lendült az ovink, a szorongást,

a visszaszoktatást felváltotta az új élményekre készülődés. Egy héten egyszerre már kettő

csoport mehetett a Tiszaligeti erdei oviba. A szeptember hónap átalakult egy szocializációs

helyzetekkel, összetartozást erősítő szép érzelmekkel teli időszakká. Az oviba érkező kicsik

71

tágra nyílt szemekkel csodálkoztak az erdei ovis pólóban vidáman induló nagyokra. Maguk

vehették birtokba az egész ovit és egy hét elteltével már délután figyelték a visszaérkező

gyerekek hangját mikor hallják meg. A testvér gyerekek megtanulták a fülemüle erdei indulót

és keresgéltek testvéreik hátizsákjában, ugyan milyen kincseket is rejt.

Természetes volt számunkra, hogy a folytatás már a téli erdei ovi programról szólt: ne

hagyjuk ki, éljünk azzal a lehetőséggel, amit teremtettünk! Szervezzük meg és készítsük el az

újabb évszak terveit. Gyűjtsük össze tapasztalatainkat és teljesedjen ki

programunk egy biztosan működő

felmenő rendszerré. A mi óvodánkba

bekerülő szülők és gyerekek tudják előre,

milyen lehetőségeket

teremtünk a számukra. A

2010-ben történő helyi

nevelési programok

módosításába közös döntés alapján azt

rögzítettük, hogy a Fülemüle Erdei Tábor Programunkat 4

- 7 éves korú gyermekek részére szervezzük meg

minden évszakban

Programunkkal egyenlő hozzáférést biztosítunk minden gyermek számára.

Megteremtettük a minőségi nevelés alapjait és biztosítjuk az ehhez való jogot. Alkalmazzuk

az élmény és a projektpedagógiai módszereket és saját módszertani segédlet színesítjük

tevékenységeinket.

A Szolnok Városi Óvodák Igazgatójától, Ferenczné Teleky Éva kaptunk lehetőséget arra,

hogy 2009-ben feltöltsük „jó gyakorlatunkat” az Educatio Szolgáltatói kosarába: Fülemüle

Erdei Óvoda Tábor program elnevezéssel.

Kidolgozott és minőségügyi folyamatokkal szabályozott programunk már tartalmazza azokat

a formai elemeket is, amelyek biztosítják a fenntarthatóságot és a program további

fejlesztéseit. A táborozás feltételrendszere és tartalmi elemei mellett megtalálható a Krónikás

füzetünk, amelybe a gyerek által közösen kiválasztott élmények kerülnek. A táborozás

helyszíneihez kapcsolódó projekt terveket, térképet és azt a Zöld Titok Szerződést, amelyben

megfogadtuk, hogy megtartjuk értékeinket. Az óvónői attitűd vizsgálattól a gyermek

elégedettség mérésig minden folyamatszabályozás szerint működik.

Öko-óvodai programmal dolgozó, elő minősített referencia intézmény lettünk 2010-ben.

72

Összegzés:

Hosszú utat tettünk meg, de jó érzés volt újra végig menni azon az úton, ahol nem egyedül,

hanem sok társsal, izgalmas kalandokkal és felejthetetlen élményekkel töltődhettünk.

Nagy szeretettel köszöntöm nevelő társaimat a 20 éves évfordulónk alkalmából, akikkel

együtt haladhattunk, és akik soha nem hátra, hanem előre tekintettek.

Rengeteg gyermeki öröm és szeret kísért minket, akik soha nem engedték elfelejteni, hogy ő

értük tesszük, amit még mindig szeretettel teszünk.

Hálával tölt el az érzés, hogy 20 éves vezetői pályámon Csontos Sándorné mellett indulhattam

el és még mindig fejlődik, halad előre a programunk.

A köszönöm azoknak a támogatóinknak a 20 éves hűséges, kitartó támogatást, akik végig

mellettünk álltak, a Gyermek és Ifjúsági Alapítvány vezetőinek. Mi mindig csak kértünk és

megjelentünk egyre több és több gyermekkel, de még a legnehezebb időszakban is befogadtak

minket és szeretettel vártak.

Felejthetetlen csapat a Vízmű Horgász Egyesület számunkra. Minden évben, akár esett, akár

fújt a szél, tudták, hogy az erdei ovis gyerekek várják Őket a tónál. Minden évben elölről

kezdik, hogy újabb és újabb gyerekeknek szerezzenek örömteli perceket.

20 éves évfordulónk alkalmából szeretettel várjuk Önöket 2013. június 3-án Fülemüle Erdei

Óvoda Táborunk közös rendezvényére. Akár volt erdei ovis, vagy szülő, akár „csupán”

érdeklődő, töltse velünk az ünnepet!

73

74

75

A Kolozsvári úti Óvoda Jó gyakorlatai, az óvodai

tanulásszervezés tükrében!

Bevezetés

A Szolnok Városi Óvodák Kolozsvári úti Óvodájának nevelőközössége igen korán megérezte,

hogy a gyermekek fejlesztésének érdekében szükségessé vált a módszertani, szakmai

megújulás.

A 2005/2006-os nevelési évtől tudatosan foglakoztunk a teljes óvodai nevelésre kiterjedő, a

gyermekek egyéni, differenciált fejlesztésére irányuló pedagógiai eljárások megismerésével,

kipróbálásával, továbbfejlesztésével, új eljárások kidolgozásával.

A projektrendszerű tanulásszervezés, az egyéni és mikrocsoportos fejlesztési formák

fokozatos bevezetése mellett, olyan saját innovációt dolgoztunk ki, amelyek az

óvodapedagógusok szemléletváltoztatásával, önképzésével változtatták meg nevelési

felfogásunkat.

Nevelési gyakorlatunkban a gyermeki tevékenységeken alapuló, felfedező, problémaközpontú

ismeretszerzés lehetőségeit biztosítjuk valamennyi,- eltérő szociokulturális környezetből

érkező- gyermek számára.

A projektrendszerű tanulási forma segítségével, életszerű helyzetek teremtésével differenciált

módon fejlesztjük az óvodánkba járó gyermekeket.

Két „Jó gyakorlatunk” mindegyike a fenti cél elérése érdekében került kidolgozásra,

megkönnyítve ezzel a gyermekek számára az óvoda-iskola átmenetet.

„Jó gyakorlatainkban” arra törekedtünk, hogy a gyermekek életkori/egyéni fejlettségére

irányuló szisztémát dogozzunk ki, melyben a pedagógus megváltozott szerepben

„partnerként” vesz részt, s amely a gyermekek alkalmazható tudását alapozza meg.

Valamennyi csoportunkban (5 csoport) projektrendszerű tanulási formát alkalmazunk,

melynek bevezetését tudatos testületi felkészülés előzött meg. Folyamatosan, team munkában

ismerkedtünk meg eljárásokkal, dolgoztunk ki mérési formákat, óvodán belüli hospitálásokkal

szereztünk tapasztalatokat egymástól, ötletbörzét tartottunk. Önértékeléssel fejlesztettük reális

önismeretünket, úgy a tanulási tevékenységgel kapcsolatos, mint az óvodapedagógus

kérdéskultúrájával kapcsolatos „Jó gyakorlatunk” során. A leghatékonyabb/legsikeresebb

projektekből Projektgyűjteményeket készítettünk, segítendő egymás munkáját.

76

Méréseket végeztünk a gyermekek fejlettségi szintjére vonatkozóan az alkalmazott új

eljárások hatását vizsgálva. Partnereink (szülők, partner iskolák) elégedettségét elemeztük, a

mutatókból levonva a következtetéseket, további módosításokat foganatosítva.

Az óvodai tanulásszervezés törvényi háttere

Néhány idevonatkozó elem az Óvodai nevelés Alapprogramjából.

„Az Alapprogram a gyermeki személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember

gyermek egyedi, mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény egyszerre.

Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség

kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést”

A tevékenységekben megvalósuló tanulás

1. Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység,

amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az

ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és

szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett

tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg.

2. Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése, attitűd

erősítése és a képességek fejlesztése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet

megteremtése során, épít a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire.

3. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervet

foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése.

4. A tanulás lehetséges formái az óvodában:

- az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- es viselkedéstanulás

(szokások alakítása),

- a spontán játékos tapasztalatszerzés;

- a cselekvéses tanulás;

- a gyermeki kérdésekre, válaszokra épületi ismeretszerzés;

- az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés;

- a gyakorlati problémamegoldás és feladatmegoldás;

- az óvodapedagógus által kezdeményezett foglalkozásokon megvalósuló tanulás.

5. Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során személyre szabott pozitív egyéni, fejlesztő

értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását.

77

A Kolozsvári úti Óvoda „Jó gyakorlatainak” kapcsolódási pontjai a törvényi

szabályozásokkal.

1. „A tanulás ne lecke legyen a gyermeknek, hanem szívdobogtató élmény”(József Attila)

A motiváció mint belső késztetés a projektrendszerű tanulásszervezésben

A Jó gyakorlat az óvodáskorú gyermekek tanulási

folyamatából azt az elemet emeli ki, - motiváció/belső

késztetés- mely nélkül a tanulási folyamat az adott

életkorban nem, vagy csak „iskolás jelleggel”, direkt

módon valósítható meg.

A Jó gyakorlatban kiemelt elem, a motiváció/belső

késztetés, mely elősegíti a játékos formában történő

ismeretszerzésre.

A Jó gyakorlat a 3-7 éves korú gyermekek kognitív képességeinek fejlesztését szolgálja a

projektrendszerű tanulási forma keretein belül, a játék, játékosság túlsúlyának biztosítása

mellett. A projektrendszerű tanulási forma lehetőséget biztosít a folyamatosságra,

rugalmasságra, differenciálásra, a többszöri gyakorlásra, a felfedező, érdeklődésre épülő

ismeretszerzésre.

A Jó gyakorlatunk kiemelten és célzottan szolgálja a gyermekek, szülők egyenlő hozzáférését

a minőségi neveléshez, oktatáshoz, továbbá a sikeres együttnevelést.

Jó gyakorlatunk rámutat azokra a szükséges szemléletbeli változtatásokra, amelyek a

kompetencia alapú nevelést segítik elő.

A Jó gyakorlatban meghatározó a projekt-intervallum, valamint a pedagógus szerepe,

jelenléte.

2. A pedagógus kérdéskultúrája mint az óvodai anyanyelvi nevelés alappillére

A jó gyakorlat az Alapprogram értékeire épít és koherens a

TÁMOP.3.1.4. Kompetencia alapú oktatás egyenlő

hozzáférés - Innovatív intézményekben. c. pályázat elveivel.

Ez a jó gyakorlat elméleti alapot ad a pedagógusoknak az

anyanyelvi nevelés újszerű értelmezéséhez és gyakorlati

segítséget a megvalósításhoz vezető úton.

Az Alapprogramban megfogalmazottak szerint, az óvodai

nevelés a családi neveléssel együtt fejti ki az optimális hatást a gyermekek fejlődésében, ezért

is elengedhetetlen a családokkal való szoros együttműködés.

78

A „Jó gyakorlat” szerves része a családok bevonása. A feljegyzések, mérések hozzásegítik a

családokat, ahhoz hogy gyermekük fejlettségét reálisan ítéljék meg, ill. ennek tükrében

segítsék a gyermekük fejlődését, együttműködve az óvodapedagógusokkal.

Ennek a „Jó gyakorlatnak” a célja, a pedagógus kompetenciájának kialakítása, erősítése, hogy

kompetens társa, partnere legyen a gyermekeknek a világ felfedezésében, megismerésében,

segítse őket az önkifejezésben, s ehhez a felfedező-úthoz az anyanyelvi nevelést, ezen belül is

az óvodapedagógus kérdéskultúráját hívja segítségül.

A fentiekből látható, hogy mindkét „Jó gyakorlatunk” a gyermeki személyiség

kibontakoztatását, kompetenciáinak fejlesztését célozza meg.

Mindkét innovációnkban, arra törekedtünk, hogy a gyermek cselekvő aktivitása kerüljön

előtérbe, erre épüljön a tanulási folyamat.

Örökérvényű dolog, hogy az óvodás gyermek csak motivált állapotban képes részt venni a

tanulási folyamatban.

Ebben az életkorban a gyermekekre leginkább a mozgás, a tevékenykedés lehetősége, a

társigény,- mely lehet gyermek vagy óvónő,- az elismerési vágy, a sikerélmény iráni vágy,

valamint a kíváncsiság a motiváló.

Rendkívül fontos a pedagógus részéről a fejlett gyermekismeret, mely segíti őt abban, hogy az

adott gyermeknél a fentiek közül melyik az a domináns motiváció, amelynek tudatos

alkalmazásával a gyermek bevonható a tevékenységekbe, a tanulási folyamatba.

A gyermekek egyéni fejlettségi szintjének ismerete az anyanyelvi nevelés területén is

elengedhetetlenül fontos, különös tekintettel a kérdésfeltevés vonatkozásába.

Elsősorban a gyermek egyéni fejlettségi szintje, de természetesen az életkor is meghatározó

lehet abban, hogy mely kérdésforma az, amely adott esetben gondolkodásra, tevékenységre

ösztönzi a gyermekeket.(Érzelemre ható, gondolkodtató stb.)

A két „Jó gyakorlatunk” a gyermeki személyiség jelen állapotához igazodva érheti el a

hatását. Ezen túl rendkívül fontos a jó módszer kiválasztása. Itt gondolok a klasszikus jól

megtanult módszereken túl, az olyan korszerű módszerekre, mint pl. a kutakodás, próbálgatás

stb. Emellett hiszem, hogy a pedagógus szerepe, (facilitátor) valamint az a pedagógus attitűd,

mely a mindig megújulási vágyat tükrözi, elengedhetetlenül fontos a jól megválasztott

tervezési (projekt) és szervezési (egyéni, páros, mikro csoportos stb.) módok, formák mellett.

A Tervező munkánkról röviden

Óvodánk a Projektrendszerű tanulásszervezést preferálja! Nem mondom, mondjuk, hogy ez

az egyedüli jó, de a „Jó gyakorlatainkhoz” ez volt a leginkább megfelelő.

79

A projektekhez kidolgoztunk egy általunk jól átláthatónak ítélt, papírra vethető, vizuálisan

megjeleníthető formát, az un. „Projekt-terv”-et. Ez tartalmazza az egész projekt fő vonulatát,

mely alapján elkészíthetőek a heti-tervek, s mely magába fogalja a kiemelt célokat,

feladatokat. Természetesen nem lenne teljes a tervező munka, ha nem fektetnénk nagy

hangsúlyt a differenciálásra. A Heti-tervhez kapcsolódik a „hármas-szintű differenciálás”,

melynek formáját a Csoportnaplóban, a Projekt-és Heti terv után helyezünk el, így téve

teljessé a tervező munkánkat.

A pedagógus attitűdje a Jó gyakorlataink megvalósításában

„a pedagógus valamennyi rábízott tanítványának a lehetséges

és belátható jövőjét képes kézbe venni, tervezni,ennek érdekében

egyénhez igazított játékok és tevékenységek sorát szervezni,

s kész ezért mind jogi, mind etikai értelemben felelősséget is

vállalni.” (Zsolnai József)

A pedagógus attitűd nevelőtestületünkben preferált elemei 10 pontban.

melegszívű, szeretetteljes, elfogadó

szerető, óvó-gondoskodással neveli a rábízott gyermekeket

törekszik a gyermekekben rejlő értékek felszínre hozására, erősítésére

cselekvésen keresztül fejleszti a készségeket, képességeket

differenciáltan fejleszt és értékel

támogatja a gyermekek egyéni kezdeményezéseit

képes a saját kompetenciájának fejlesztésére, a megújulásra (ismeret, tudás, attitűd)

segíti a gyermekeket az óvoda-iskola zökkenőmentes átmenetét

elfogadja az inkluzív pedagógiát

megőrzi és közvetíti, a magyar identitást

Hiszem és hisszük, hogy a fenti szempontoknak megfelelő óvodapedagógus, a tőle telhető

legtöbbet tesz meg azért, hogy az általa nevelt óvodás gyermekek az óvodában eltöltött 3-4 év

után, mint testileg, mint mentálisan és értelmileg alkalmassá válnak az iskolai életre, úgy

hogy az addig vezető út játékos, gyermekközpontú.

Ezek a gyermekek nap-mint nap megélhetik az „aha-érzést”, felfedezhetik az őket körülvevő

világ kisebb, nagyobb csodáit, tudatosulhat bennük az „én már ezt is tudom” érzése és

önbizalommal, megalapozott tudással léphetik az iskola kapuját.

80

Összegzés

Jó gyakorlataink célja, a gyermekek aktivitásának, motiváltságának, kíváncsiságának

ébrentartása és kielégítése, előtérbe helyezve az önkéntességet, kreativitást és a

kompetenciaérzés kialakítását, fenntartását.

Az óvodapedagógusaink tudatosan törekednek az ismeretek tapasztalati úton történő

megszerzéséhez a feltételek biztosítására. Megteremtik a lehetőségét annak, hogy a

gyermekek a játékon, az alkotómunkán, saját tevékenységükön keresztül szerezhessék meg

azokat az élményeket, amelyek megnyitják, és ébren tartják bennük a vágyat a megismerésre,

a tanulásörömének átélésére.

Óvodáskorban az az igazi ismeret, amit a gyermek önmaga szerez meg.

Szemléletünk szerint mindennek alapja az, hogy a gyermekek érdeklődésére és cselekvésére,

előzetes tudásukra, tapasztalataikra épüljön az óvodapedagógus által tervezett ismeretanyagot

is tartalmazó tevékenység.

Nélkülözhetetlenül fontos a gyerekek fejlődésének szempontjából, hogy óvó, gondoskodó

szeretet, állandó, stabil biztonság vegye körül.

Az egyéni, - pedagógus által tudatos,- differenciált bánásmód alkalmazása elengedhetetlenül

szükséges a személyes, bensőséges kapcsolat kialakításához, amely minden gyermeket

megillet.

Kidolgozott „Jó gyakorlataink” koherensek az Óvodai nevelés Alapprogramjával, minden

vonatkozásukban annak egy-egy nagyon fontos szegmensét emelik ki, úgymint Anyanyelvi

nevelés és Tanulás-szervezés. E két területet, komprehenzív elven (átfogó, összefogó,

összefoglaló, széles körű, minden részletre kiterjedő) közelítjük meg.

A gyermekeket helyzetbe hozzuk, alkalmassá tesszük arra, hogy a sajátbázisukról jussanak el

képességeik lehető legmagasabb szintjére.

E felfogás, a választott Referencia területünk alapját jelenti (Komprehenzív elven egységes

programmal működő intézmény), hiszen differenciálással segítjük az eltérő sajátosságaikkal,

érdeklődéssel, adottságaikkal, képességeikkel rendelkező gyermekeket.

Referencia intézményi pályázatunk koherencia-ábrája jól szemlélteti az óvodánkban folyó

pedagógiai munka komplexitását!

81

Pályázatunk címe: „A pedagógus attitűdjének formálása, az óvodáskorú gyermekek

motivációs bázisának és nyelvi kommunikációjának területén a Kolozsvári úti Óvodában„

(TÁMOP 3.1.7-11/2-2011-0187)

Innovatív szemléletünkből adódóan, továbbgondoljuk Jó gyakorlatainkat és azokat jelenlegi

és továbbfejlesztett formában is ajánljuk az érdeklődő kollégáknak.

82

„A természet hatalmas, az ember parányi. Ezért aztán

az ember léte attól függ, milyen kapcsolatot tud

teremteni a természettel, mennyire érti meg, és hogyan

használja fel erőit saját hasznára.”

(Szent-Györgyi Albert)

Környezetvédelmi program a Kacsa úti Óvodában

Helyzetelemzés

Óvodánk bemutatása:

Óvodánk, a Kacsa úti óvoda a Szolnok Városi Óvodák tagóvodája, 3 csoporttal összesen 74

férőhellyel biztosítja a körzetben lakó gyermekek óvodai elhelyezését.

A SZVO értékrendjéhez igazodva, megtartjuk sajátos pedagógiai arculatunkat.

Programunk megvalósulását garantálja, hogy nevelőközösségünkből 6 fő felsőfokú képzéssel

rendelkezik. Munkánkat 4 szakképzett dajka teljes munkaidőben, valamint 1 fő karbantartó

segíti.

Óvodánk a város peremkerületében helyezkedik el. Az itt élő szülők nagy százaléka szak,

illetve betanított munkás, sok a munkanélküli, szociálisan hátrányos helyzetű és az etnikai

kisebbséghez tartozó család.

83

Szociális helyzetükből adódik, hogy sok a hátrányos helyzetű gyermekek száma óvodánkban.

Arra törekszünk, hogy együtt a családdal védjük, gondozzuk, neveljük, fejlesszük a

gyermekeket. A szülőket partnernek tekintjük a nevelésben, ismertetjük nevelési

felfogásunkat, programunkat. Az ingerszegény környezetből érkező gyermekeknek változatos

tevékenységet biztosítunk a tapasztalat és élményszerzésre. Kiemelten kezeljük a

gyermekvédelmet. Az optimális létszámú csoportok biztosítják a családias légkört, lehetővé

teszik, hogy minden gyermeket alaposan megismerjünk, és hogy pozitívan alakuljanak a

gyermekek társas kapcsolatai.

Nagy hangsúlyt fektetünk a gyermekek egészséges életmód iránti igényének kialakítására.

Óvodánkban segítjük az átlagostól lényegesen vagy speciálisan eltérő fejlődésű, magatartású

gyermekek nevelését. Különleges figyelemmel vesszük őket körül, elfogadjuk másságukat.

Óvodánkban szépen felújított, esztétikusan kialakított csoportszobák, öltözők, mosdók,

tornaszoba várják a hozzánk érkező gyermekeket. A gyermekek mindennapi életéhez,

játékához, mozgásához szükséges eszközök rendelkezésre állnak. Nagy hangsúlyt fektetünk

az óvoda arculatához igazodó felszerelések beszerzésére, használatára.

Udvarunk mérete az adott létszámhoz ideális, a fás, pázsitos és betonozott területek jól

biztosítják a gyermekek számára minden évszakban és időjárásban a szabad levegőn történő

mozgás lehetőségét. Udvari játékaink biztosítják a gyermekek mozgásfejlődését,

folyamatosan végezzük az udvar felújítását és eszköztárának bővítését.

Mindenkor figyelembe vesszük szűkebb, és tágabb környezetünk elvárásait.

Óvodánk helyi nevelési programja szakmai meggyőződésünk alapján készült.

A környező világ tevékeny megismerésének fontos szerepe van a harmonikus gyermeki

személyiség fejlődésében.

Célunk:

A szűkebb és tágabb környezet, lakóhelyünk felfedezése során a gyermekek pozitív érzelmi

viszonyának megalapozása a természeti - emberi - tárgyi világ értékei iránt.

A környezet megismerése közben a gyermekek mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér és síkbeli

szemléletének alakítása.

Környezeti kultúrára nevelés: amely magába foglalja a környezetekre vonatkozó ismeretek

mellett, a környezetbarát életvitel megvalósítását biztosító tevékenységek széles skáláját.

84

Feladat:

A családok bevonása az óvodai tevékenységekbe, környezetbarát szemléletük formálása.

Hitvallásunk:

A környezeti nevelés fontosságát, személyiségformáló, szokásalakító szerepét tekintjük

nevelésünk vezérfonalának és a tevékenységeket (játék, vers, mese, ének-zene, énekes játék,

rajzolás, mintázás, mozgás, stb.) mint egy gyöngyként erre fűzzük fel. Így lesz komplex egész

nevelésünk, mellyel megalapozzuk az óvodába járó gyerekek környezeti tapasztalatait,

melyek később ismeretté, majd egész életre szóló tudássá alakulnak.

Távlati céljaink

Az eddig alkalmazott óvodai gyakorlatunk kibővítése környezetvédelemmel, szerves

hulladékok újra hasznosításával, szelektív hulladékgyűjtéssel, óvoda kertjének, csoportfájának

gondozásával, madárbarát-kert kialakításával.

Környezetbarát életvitelünkkel, környezettudatos szemlélet kialakítása óvodásainkban és

családjaikban, mind ez a napi gyakorlatban érvényesüljön és természetessé váljon. Olyan

környezetet hagyjunk magunk után melyet utódaink is élvezhetnek.

A környezeti értékek megbecsülése, hagyományok ápolása, őrzése, az erkölcsi értékek

alakítása, az együtt munkálkodási képességek értékközvetítése, a személyiség gazdagítása.

Környezeti program bemutatása

A csoport fája

A tevékenység

Célja: A gyermekek folyamatában meg tudják figyelni a fa fejlődését, az évszakok

változásának hatását. Az összetartozás érzésének erősítése, azzal, hogy együtt választjuk ki és

gondozzuk a mi fánkat.

Feladata: A fa gondozásával a növények szeretetére nevelés. Tudatosítani, hogy a növények

is élnek, locsolással, elősegíthetjük pozitív fejlődésüket, a gyümölcs leszedésével hasznos

munkát végzünk.

85

Gyakorlati megvalósítása: 2011 októberében kiválasztottuk mind a három csoport

csoportfáját. (naspolya, birs, cseresznye) Készítettünk egy táblát, amin a csoport neve

szerepel, valamint az ültetés időpontja.

86

87

Mind a három csoport csoportfája elültetésre került, melyeket folyamatosan gondozunk. A mi

fánk gondozásába alkalmanként a szülők közül is bevonunk néhányat az ágak metszésébe,

száraz ágak eltávolításába.

Az évszakok váltakozásával a növények is változnak, ezt a gyerekekkel nyomon tudjuk

követni.

Ősszel a levelek színes pompáját láthatjuk, télen a „kopasz” pihenő fát, tavasszal a virágba

borulását, nyáron a zöldellő, madaraknak is „otthont”adót.

Eszközök: tábla, madzag, textil, lapát, ásó, gereblye, létra, kosarak

Felelősök: Csoport pedagógusai, daduska nénik, gyerekek, szülők

Várható eredmény: A gyerekek jobban vigyáznak a környezetükben lévő növényekre.

Figyelmeztetik társaikat, ha rongálást észlelnek.

Az összetartozás örömének átélése a közös céllal, munkával.

Az óvoda kertje

A tevékenység

Célja: A gyerekek bevonása a közvetlen környezetünk gondozásába, amikor ők is aktív

részesei a munkának, jobban átérzik annak fontosságát. A munka eredményét megbecsülik.

88

Feladata: A kerti szerszámokkal és a velük végezhető munkák megismertetése. Folyamatos

munkavégzés fontosságának észrevétele.

Gyakorlati megvalósítása: 2011 őszén csoportonként felosztottuk az óvoda udvarát. Az

udvart folyamatosan gondozzuk, gereblyézzük, gyomtalanítjuk, öntözzük, söprögetjük.

Az összegereblyézett száraz faleveleket nem csak a komposztálónkba gyűjtjük, hanem

„avartanyát” is készítünk minden ősszel. Avartanya: téli telelő a bogarak, rovarok számára.

89

Folyamatosan végzik a csoportok saját udvarrészeik parkosítását. (tuják, fák ültetését)

A saját kertjük kialakítását (virágos és fűszernövény) ápolását.

Minden évben tavasszal a komposztálónkból az érett szerves hulladékot növényeink

ültetésénél a talaj előkészítésénél hasznosítjuk. A csoportok kertjében megfigyeljük a

növényeket, állatokat, azok fejlődését, életmódját. (pillangó, katicabogár, csiga, földigiliszta,

hangya, bodobács)

Eszközök: gyermekek méretének megfelelő kerti szerszámok, locsolókannák, nagyítók,

lécek, madzagok, mérőszalagok, szakmai könyvek

Felelősök: Csoport pedagógusai, daduska nénik, gyerekek, szülők

Várható eredmény: A tudatos munkavégzéssel a felelősségvállalás érzésének kialakulása. A

munkavégzéshez szükséges képességek fejlődése.

Komposztálás

A tevékenység

Célja: Olyan pedagógiai folyamat kialakítása, melynek során képesek elsajátítani a szerves

hulladékkal, komposztálással kapcsolatos ismereteket, szokásokat.

Feladata: A családok bevonása az óvodai tevékenységekbe.

Gyakorlati megvalósítása: 2011 őszén kialakítottuk óvodánk udvarán a komposztálót.

Szakmai napon megismerkedtünk a komposztálás folyamatával, szakember segítségével.

Szülői fórumot szerveztünk, ahol a szülők megbeszélhették és átadhatták ismereteiket

90

egymásnak. Kihelyeztünk a csoportszobák elé egy-egy gyűjtőedényt a szerves hulladék

számára.

A családokkal közösen, rendszeresen gyűjtjük a komposztálandó anyagot, melyet a

gyerekekkel közösen helyezünk ki az udvari komposztálóba. (konyhai nyers növényi

hulladék, vitamin nap)

Az udvaron évszakonként előforduló szerves hulladékot (fű, levél, ágak) a gyerekekkel

közösen aprítjuk fel és helyezzük a komposztálóba.

Eszközök: gyermekek méretének megfelelő kerti szerszámok, locsolókannák, nagyítók,

vödrök.

Felelősök: Csoport pedagógusai, daduska nénik, gyerekek, szülők

Várható eredmény: A családok környezettudatos ismeretei – a gyermekekkel közös

tevékenységeken keresztül – bővülnek elkezdődnek a háztartásokban a környezet óvásához,

védelméhez kötődő tevékenységek megvalósítása.

Szelektív hulladékgyűjtés

A tevékenység

Célja: Az óvodás gyermek környezet- és egészségtudatos nevelésének erősítése. A

környezetünk védelme, az emberi tevékenységből eredő környezet terhelés és szennyezés

kibocsájtás csökkentése.

91

Feladata: A gyermekek megértsék a szelektív hulladékgyűjtés lényegét és megismerkedjenek

a hulladékhasznosítás folyamataival. A szelektív hulladékgyűjtés már gyermekkorban váljon

reflexé, később pedig tudatos magatartássá érjen.

Gyakorlati megvalósítása: 2011 őszén felvettük a kapcsolatot a szolnoki Remondis-sal.

Látogatást tettünk a gyerekekkel és a szülőkkel közösen a szelektív hulladékgyűjtő és

válogató Újszászi úti telephelyére és Kétpóra.

A csoportszobákban elhelyezésre kerültek a szelektív hulladékgyűjtés számára a megfelelő

tárolók.

Mind a három csoportban hatékonyan működik a papír, mint hulladék szétválogatása,

kidobása, vagy újrahasznosítása. Évente két alkalommal papírgyűjtést szervezünk. A

Remondis-sal kötött szerződés alapján óvodánk udvarára hulladékgyűjtő konténerek kerültek

kihelyezésre, melyekbe a PET palackokat folyamatosan gyűjtjük. Ez a lehetőség aktívan

92

bevonja a szülőket is a gyűjtő folyamatba. Az összegyűjtött palackokat rendszeresen

elszállítják.

Eszközök: szelektív kukák, konténerek, PET palackok

Felelősök: Csoport pedagógusai, daduska nénik, gyerekek, szülők

Várható eredmény: Egyre több hulladékot válogatnak szét a gyerekek és szüleik, egyre

kevesebb lesz a szemét. Tudatosabban figyelnek az újrahasznosításra.

Madárbarát-kert

A tevékenység

Célja: Célunk, a madárvédelem, a madarak világának megismertetése, gyönyörködtetés, lelki,

szellemi felfrissülés.

Feladata: Olyan szokások, viselkedési formák és érdekrendek kialakítása, amelyek

meghatározóak a természetes (ember által létrehozott) és környezettel való harmonikus

kapcsolat kialakításában.

93

Gyakorlati megvalósítása: A szülőkkel és a gyerekekkel közös őszi játszóház keretében

elkészítettük a madáretetőket és madárodúkat.

A madáretetőket a csoportszobák ablakába jól látható helyre szereltük fel, hogy a gyerekek

napközben is folyamatosan figyelemmel kísérhessék a madarak étkezési szokásait, mozgását.

Az etetők feltöltése a gyerekekkel és a családokkal közösen történik. (napraforgó mag,

szalonna, madárkalács)

94

Eszközök: Madarak megfigyeléséhez távcső, fa léc, szerszámok, szeg, etetőanyagok,

könyvek.

Felelősök: Csoport pedagógusai, daduska nénik, gyerekek, szülők

Várható eredmény: A madarak szépségének, fajtáinak és védelmének fontosságának

felismerése. Látókörük bővítése.

Gyakorlati megvalósítás során alkalmazott módszereink:

- cselekvő közvetlen sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás

- megfigyelés

- kísérletezés

- közös, egymástól való tanulás

Elért eredményeink:

A családokban is elindult egy környezettudatosabb tevékenység: a környezet óvásához,

védelméhez kapcsolódóan.

Az óvodai csoportokban szívesen bekapcsolódnak a gyerekek, egyéni fejlettségükhöz,

érdeklődésükhöz képest a környezetük gondozásában.

Érdeklődéssel fordulnak az új ismeretek felé.

A gyerekek minden napos viselkedéséből érzékelhető, környezeti kultúrájuk változása.

Nem dobják el a szemetet, gyűjtik a növényi részeket a komposztba, részt vesznek a kert,

növények gondozásában.

Vigyáznak az apró állatokra.

95

Záró gondolatok:

A környezeti nevelésnek a valós életben kell gyökereznie. Helyi problémákra és azok megoldására

természet, társadalmi jellemzők, megismerésére kell támaszkodnia. Ezek megáldása közben

láttatja meg a globális összefüggéseket. A problémák egyedül nem megoldhatók, ezért a

környezeti nevelés fontos célja, az együttműködésre nevelés, az egymásra figyelés, egymás

elfogadása, a társadalomba való beilleszkedés képességének fejlesztése. Mivel a jövő ökológiai

problémái előre sok esetben nem láthatóak, ezért fontos a problémamegoldó gondolkodás,

kreativitás képességének kialakítása és a fejlesztése. Környezettudatos magatartás kialakítása,

formálása, mindennapi feladataink közé tartozik.

96

„Mi már valamilyenné lettünk és valamivé,

De Ő még nem… ha a gyermekre nézek,

Akkor ne csak azt lássam, hogy milyen,

Hanem, mivé lehet.”

(Ancsel Éva)

MI-MÁS-t tehetnénk!?

Gondolatok a másságról, az óvodai integrálásról, az inkluzív

nevelésről.

Az érem egyik oldala

„Olyan gond nincs, amely ne hozna kezében ajándékot Neked.”

Gyermeket várni – csoda.

Várakozás, tervezgetés, ábrándozás, találgatás: fiú lesz-e, vagy kislány, szőke, vagy barna?

Talán mindegy is! Sokszor mondogatjuk – mindegy, csak egészséges legyen!

Az aggódást azonban igazából elnyomja a boldogság, a csodavárás. Azután eljön a pillanat –

megszületik a világ legszebb, legaranyosabb babája – a MIÉNK!

De mi történik, ha … nem egészséges? Ettől rettegtünk egész várandóságunk alatt! Miért??

Mért pont velünk történik ez? Mit tettünk, - tettem rosszul? Kinek a hibája?

A mások babája miért egészséges? Mi lesz most velünk? Hogyan lehet így tovább élni?

A szülők, főleg az anyák helyzete ilyenkor nem könnyű. Sokféle érzés kavarog bennük –

félelem, harag, elutasítás – amit még maguk előtt is szégyellnek. Tudják, hogy ezt a gyereket

szeretniük kellene, mégis felülkerekedik bennük valami, valami, ami megnehezíti ennek

kialakulását! A többiek – szülőtársak, nővérek, orvosok – részvéttel néznek rájuk.

Igen, részvéttel, pedig ők nem gyászolnak! Vagy mégis? Gyászolják azt az elképzelt világot,

amit eddig dédelgettek, aztán hirtelen szertefoszlott.

És ez így természetes! Időre van szüksége az anyának, a szülőknek ahhoz, hogy elfogadják a

valóságot. Mert elfogadni az elfogadhatatlant, ehhez időre van szükség. S ha már elfogadta,

megnyugszik.

„A megnyugvás alapja az elfogadás.”

És ez az első lépés a kis jövevény életében, mely meghatározó lesz személyiségének

fejlődése szempontjából: BEFOGADTÁK A CSALÁDBA!

Így! Így ahogy van! Őt! Szeretik! De ez csak az első lépés – és nemcsak a gyermek számára, a

szülők számára is. Mert a család védőburok. Belül már minden természetes, elfogadott.

97

Még talán az orvosi rendelőben is könnyebb. De ott a külvilág! Mit szólnak az idegenek? A

boltban? A játszótéren? A buszon? Ahogy tágul a világ, egyre több színtere van a társadalmi

érintkezésnek.

Újra felszínre kerülnek régi érzések – ingerültség, harag, félelem, szégyenérzet – elfogadtatni

másokkal a másságot.

Vélem, hogy ha a szülők lelke megbékél és képesek természetesen viselkedni más emberek

környezetében, ők lehetnek tanítójaik. Hiszen ma még sokan nem tudják, hogyan kezeljék e

helyzetet.

De ez iszonyú nehéz! Tanulnunk kell! Egymástól!

Ha szabad ilyet mondani, gondolni – talán még ennél is nehezebb helyzetben vannak azok a

családok, ahol később, hónapokkal, évekkel a születés után derül ki, hogy gyermekük nem a

megszokott ütemben fejlődik. Ebben az esetben még magának a problémának a felismerése,

elismerése, feldolgozása is nehéz feladat a szülők számára. Keresik az okokat, ami sok

energiájukat emészti fel.

Csak miután elfogadták a tényeket, azután kezdődhet az a hosszú folyamat, mely a

befogadással kezdődik, és elég erőssé teszi őket a segítség elfogadására, a szükséges lépések

megtételére.

És győz a szeretet!

A szeretet, melynek „hiányát semmi sem pótolja, de a szeretet mindent pótol”.

És akkor kezdődik a harc. Harc azért, hogy a szeretett gyermek mindent megkapjon, amire

szüksége és joga van: fejlesztést, segédeszközöket, megfelelő bánásmódot és legfőképp

ELFOGADÁST.

Ez elég is addig, amíg a gyermek el nem éri azt a kort, amikor bölcsödébe, óvodába kell

kerülnie. Innentől kezdve már kevés az ELFOGADÁS.

A szülő természetes igénye, hogy gyermeke olyan közösségbe járjon, ahol fejlődni tud.

Úgy gondolja, és jól gondolja, hogy ez a környezet a többségi óvoda és nem egy szegregált

kisebbségi csoport. Lépnie kell tehát és legyőzve félelmeit, be kell lépnie egy olyan

intézmény kapuján, ahol az ő féltve őrzött gyermeke MÁS lesz, mint a többiek.

De ő erős és megy, mert ő a felelős, ő az, aki legjobban tudja képviselni csemetéje érdekeit.

Tudja, hogy nehéz időszak elé néznek, de megéri majd.

Elhatározza, hogy bármennyire is fáj, de őszinte lesz és bizakodó. Bízik az intézményben, az

ott dolgozókban, hiszen rájuk bízta titkát, és az ő legféltettebb kincsét – GYERMEKÉT.

Bízik, hogy FOGADJÁK, bízik, hogy BEFOGADJÁK.

98

Az érem másik oldala

„Nem abban van az élet mértéke, hogy mekkorát tud kérdezni az ész,

hanem abban, hogy milyen nagyot tud felelni a szív.”

( Ch.Dupoint)

Régóta dolgozik már együtt ez a közösség, mondhatni öreg motorosok vagyunk.

A SZARKALÁB csapat! Pályafutásunk során sok-sok gyermek fordult meg a „kezünk alatt”.

Bármelyikünk, akinek a háta mögött ennyi év tapasztalata van, tudna mondani példát olyan

gyermekekről, akik eltértek az átlagtól.

Amikor még nem volt gyakori a szabad óvoda és iskolaválasztás, bizony a gyerekek abba az

intézménybe kerültek, amelyik a lakókörzetükbe tartozott.

Így mindenféle gyerkőc együtt járt, gyakran igen magas csoportlétszám mellett.

Az óvó néninek és a tanító néninek pedig meg kellett birkózni a feladattal.

Ha valami, akkor az, mostani szakszóval igazi SPONTÁN, vagy RIDEG INTEGRÁCIÓ volt.

A pedagógusok ösztönösen próbálták megtalálni a kulcsot a „problémás” gyermekekhez.

A család és az óvoda kapcsolata – úgy emlékszem – kissé távolságtartó volt.

Nem illett beszélni a család „dolgairól”.

Főhetett a feje a nevelőnek! Persze abban az időben „súlyos esetekkel” nem találkoztunk,

hiszen őket szegregált környezetben fejlesztették.

Aztán telt az idő, egyre gyakrabban hallottuk ezt a szót: INTEGRÁCIÓ.

Mi a csudát jelent ez szó? Mit is akarnak ezzel? Hogyan gondolják ezt a gyakorlatban?

Nem lenne igaz, ha azt mondanám, nem ébresztett kételyeket bennem és sok kollégámban

rajtam kívül.

Sok-sok kérdés fogalmazódott meg bennünk, de a kérdések és az azokra kapott válaszok

egyre elfogadhatóbbá tették számunkra ezt a gondolkodást.

Ez persze nem jelenti azt, hogy az ember rögtön tudja, mit kell tennie. Természetesen

mindennek alapja a szemléletváltás, de a megoldásokat csak a gyakorlatban lehet elsajátítani.

Ha valaki eddig is érzékeny volt a gyermeki személyiségek sokféleségére, fejlődési ütemük

akár szélsőséges különbözőségeire, annak könnyebb elfogadni a sajátos nevelési igényű

gyermekek másságát is.

Az a pedagógus, aki fontosnak tartotta eddig is a gyermeki lélek megismerését, tiszteletben

tartotta a gyermeket, mintegy egyedi individumot, az a pedagógus eddig is törekedett az

önművelésre, újabb módszerek megismerésére – az nyitottá vált az új feladattal szemben is.

„A pedagógia nemcsak azt jelenti, hogy megváltoztatunk másokat, hanem azt is, hogy mi is

hajlandók vagyunk változni” (Weiss Hanz)

99

A mi közösségünk pedig ilyen. Óvodánk valamennyi dolgozója – nemcsak a nevelőtestület,

hanem a dajkák is – egyformán gondolkodik az INTEGRÁCIÓRÓL, az INKLUZÍV

nevelésről.

Minden gyermek megérdemli és joga, hogy esélyt kapjon a számára legoptimálisabb

fejlesztéshez – szakpedagógusok, ideális szociális környezet! Mi pedig tudásunk legjavával

segítjük őket és családjaikat.

Közös döntésünk évekkel ezelőtt született: vállaljuk a feladatot.

Akkortájt nyílt lehetőség arra is, hogy a fenntartó az „emberi erőforrások” mellé anyagi

forrást is biztosítson tárgyi feltételek megteremtéséhez, pl. akadálymentesítés.

Óvodán belül pedig közös döntés alapján jelöltük ki azt a csoportot és a hozzá tartozó mosdót,

öltözőt, melyet szakembere véleményét kikérve speciális eszközökkel szereltünk fel, pl.

kapaszkodó.

Tudtuk, hogy a további felszerelés az érkező gyermek speciális megsegítéséhez kell majd,

hogy igazodjon. Minden készen állt hát a jövevények fogadására: nyitott kapuk és nyitott

szívek.

Ám a mozgáskorlátozottság csak egy fajtája a másságnak. Léteznek olyan „fogyatékosságok”,

melyek fejlesztéséhez nincs szükség különleges eszközök sokaságára, CSAK: a fejlesztésben

résztvevők – és itt gondolok akár a gyermekközösségre is – szociális érzékenységére,

tulajdonságaira.

„Gyermekeink a mestereink” – szól a mondás és ez tökéletesen igaz.

„Gyermeknek lenni annyi, mint közvetlenül, segédeszközök nélkül tudni valami nagyon

lényegeset és félelmeset a világról.” – írja Márai Sándor.

Ha mi felnőttek nem mutatunk nekik sok-sok bölcs gondolat által megtervezett rossz példát,

akkor ők természetesnek vesznek minden állapotot, nincs bennük sajnálkozás, csak

segítőkészség és megoldások egy-egy probléma áthidalására.

Tanulmányok azt írják, hogy az óvodáskorú gyermekekben még nem tudatosul a másságuk,

csak 10 éves koruk körül.

Érzik ugyan, hogy nekik nem minden sikerül ugyanúgy, mint társaiknak, de küzdenek azért,

hogy utolérjék őket. És ebben van a lényeg!

Sokszor szívesebben tesznek meg dolgokat a kortársak kedvéért, mintsem a felnőtt kérésére.

Ezért ha külön neveljük őket, motiválatlanabbakká válnak, küzdeni akarásuk kisebb lesz,

egyre jobban erősödik bennük is és a környezetükben is a MÁSSÁG érzése – negatív

előjelekkel.

100

Bár a tudat előbb, vagy utóbb ráébreszti a gyermeket másságára, de ha ez a folyamat többségi

környezetben megy végbe, akkor a másságról alkotott kép, vélekedés a természetes irányába

tendálódik és nem valami különcséget, csodabogarat, megbámulnivalót, sajnálnivalót alkot.

Hiszen az lenne a cél, hogy a felnőtt társadalom is ugyanilyen természetességgel fogadja

sérült társait. Ha ezt nem pici korban kezdjük el nevelni, felnőtt korban ez már szinte

lehetetlen.

„Az elfogadás akkor valósul meg leginkább, ha az ép és a fogyatékos személyek alacsony

életkoruktól kezdve együtt nevelkednek. Így az egészséges gyerekek megtanulják, hogy az

akadályozottság gyakran kis segítséggel áthidalható, megismerik fogyatékos társaik értékeit,

megtanulják a toleranciát.” (Vargáné Mező Lilla)

Szemléletünkben annak az irányelvnek kellene meggyökeresednie, miszerint „minden

különbözőt normálisnak tekintünk.

„A fogyatékosok ugyanolyan emberek, mint az épek, fogyatékossá a társadalom teszi őket

azzal, hogy nem igazítja hozzájuk a feltételeket és teljesíthetetlen követelmények elé állítja

őket. Amennyiben a környezetet, a tanulási és munkafeltételeket sajátos igényeikhez adaptálva

szervezik, megszűnik akadályozottságuk. A legfőbb törekvés a fogyatékos emberek szociális

elfogadása – nem korlátaik hangsúlyozása, nem lehetőségeik szélesítése. A társadalmi

integráció első láncszeme az együttnevelés.”

– írja Vargáné Mező Lilla Inkluzív nevelés – Az integrált oktatás jogi háttere című

kézikönyvében, melyet a pedagógusképző intézetek számára írt.

Örvendetes, hogy a jövő pedagógusai más ilyen szemléletű felkészítésben részesülnek, nekik

ez a „fajta” nevelés természetes lesz.

Ám nekünk bizony magunkat győzködve, eddigi szemléletünket átértékelve kell feldolgozni

ezeket az ismereteket. Ezt egyedül, segítség nélkül nehéz megvalósítani. Mi úgy gondoltuk,

hogy közösen, őszintén kell beszélni erről, egymás véleményét meghallgatva.

Meghallgatva és nem kritizálva. Mert mindenkinek a véleménye fontos, mindenkiéből

okulhatunk, tanulhatunk, épülhetünk. Érdekes volt, mikor egy közös együttgondolkodás

alkalmával arra kértem kollégáimat, írják le egy papírra, mit jelent számukra a szó –

BEFOGADÁS.

A válaszok azt tükrözték, hogy mindannyian pozitív érzésekkel fordulnak e téma felé. Csak

néhányat had említsek közülük: „… a gyermek személyiségének megismerésével,

elfogadásával biztosítom a szociális anyaölt.” „… a gyermeket úgy fogadjuk el, amilyen az ő

kis külső-belső személyisége – egyformán szeretve, segítve, érzelmi biztonságot biztosítva.”

„… a befogadás magasabb szintű folyamat, az egyéniség elfogadását jelenti inkább.” „…

101

feltétel nélküli elfogadás.” „… elfogadom úgy, ahogy az első pillanattól ismerem. Nincs két

egyforma gyermek – differenciálás! Minden gyerek egyedi és megismételhetetlen.” „Átölelem,

elfogadom, figyelembe veszem egyéniségét.”

Ezeket a mondatokat olvasva kétségtelen a kollégák elkötelezettsége a feladattal szemben.

Ez az ösztönös része az óvó nénik hozzáállásának. Ösztönösen érzik az elfogadás és a

befogadás közötti minőségi különbséget. Néhol már a fejlesztés, a differenciálás is

megjelenik. Ilyen értékes talajra lehet aztán elszórni a tudatosság, a szakmaiság magjait.

Miszerint a FOGADÁS=INTEGRÁCIÓ, BEFOGADÁS=INKLÚZIÓ.

„Az inkluzív nevelés mindenkit befogadó nevelési mód.” „Az inkluzív nevelés az integrált

nevelés továbbfejlesztett formája. A befogadó intézmény pedagógusai az egyéni

kibontakoztatás és fejlesztés szemléletét képviselik.” (Vargáné Mező Lilla)

Bizton állíthatom, hogy bármelyik kollégám képes lenne és bizonyítottan képes is a sajátos

nevelési igényű gyermek nevelésére.

Mindemellett szerencsére az együttneveléshez szükséges személyi feltételek is biztosítottak –

gyógypedagógus, konduktor, logopédus, gyógypedagógiai asszisztens. Munkájuk

nélkülözhetetlen!

Persze az út rögös! Sokat kell még tanulnunk! Minden nap adódhatnak új problémák, amiket

meg kell oldani. A kollégák tapasztalatai alapján nem mindegy, hogy milyen

fogyatékossággal rendelkező gyermeket nevelünk együtt többségi gyerekekkel.

S ez nemcsak helyi vélemény: Madarász Natália: Az óvodapedagógusok vélekedése az

integrált nevelésről szóló cikkében olvashatjuk: „Az integráló pedagógusok szerint könnyebb

integrálni a jól alkalmazkodó, jó szociális tulajdonságokkal rendelkező, könnyen beilleszkedő

gyermekeket. Fogyatékosságuk szerint elsősorban az enyhe értelmi fogyatékosokat, majd a

mozgássérülteket, érzékszervi és beszédfogyatékosokat. Nehéz azoknak az integrálása, akik

szociális képességeikben fogyatékosak, agresszívek, veszélyeztetik társaik testi épségét.

Elsősorban a viselkedési, magatartásproblémás, autista, hiperaktív gyerekek integrálása

nehéz. A sikeres integráció inkább gyermekfüggő, mint fogyatékossági típustól, vagy

súlyosságtól függő.”

Ehhez a gondolathoz kapcsolódva pedig felmerülhet a család meghatározó szerepe, a sérült

gyermek énképének formálásában, jellembeli tulajdonságainak alakulásában. Optimális

fejlődése, fejlesztése érdekében tehát jó lenne, ha az „érem két oldala egyre jobban

összecsiszolódna”.

102

Amikor az érem oldalai egyformákká válnak

„Sokat mondogatják nekünk, hogy az agyunknak csak a tíz százalékát használjuk ki.

Szerintem a szívünknek használjuk csak a tíz százalékát.”

( Owen Wilson)

Bár már ahogy említettem, kollégáim közül bárki alkalmas lenne mozgáskorlátozottsága miatt

sajátos nevelési igényű gyermeket nevelni, a tárgyi feltételek a mi mosdónkban adottak és az

óvoda bejáratához is közel van a csoportunk.

Pistivel hetente találkoztunk, mert a számára szükséges fejlesztéshez a mi óvodánk tornaterme

nyújtott ideális helyszínt.

Idevárta hát őt a konduktor kolléga és az ő speciális fejlesztőeszközei.

Egyszóval – hetente sétált el édesanyjával a csoportszobánk előtt. Gyakran megálltak,

nézelődtek, a faliújságra, szekrényre ragasztott gyermekmunkák között. Mindig váltottunk pár

szót apró-cseprő dolgokról. Szimpatikus volt a törékeny, szőke, halk szavú kisfiú érdeklődése

irántunk, és jólestek édesanyja kedves, közvetlen dicsérő szavai.

Ekkor még kiscsoportos korúak voltunk zömében, egy-két idősebb pajtás is abban az évben

érkezett hozzánk. Már akkor volt közöttünk sajátos nevelési igényű gyermek, akinek

mozgását dongalábacskái behatárolták. A gyerekek hozták, vitték, igazították lába alá a

dobogót, segítettek neki öltözködéskor, vetkőzéskor.

De volt közöttünk szemüveges, megkésett beszédfejlődésű gyermek is. Volt 2,5 évesünk, sőt

két ikerpárunk is akadt. Egyszóval olyanok voltunk, mint egy „mini társadalom”.

Minden természetes volt: a különböző fejlettségű önállóság – kortól, korlátozottságtól

függően -, a sokféle igény, a felnőtt-gyermek kapcsolatban, az eltérő tempó, figyelem,

türelem, érdeklődés! De jól működött a „demokrácia”.

A sokféleség ellenére sikerült olyan szokásokat, szabályokat alkotni, melyekhez mindenki

tudott alkalmazkodni.

Munkánkat természetesen mi felnőttek is összehangolva, közös elvek alapján végeztük.

Egy nap tagóvoda vezetőm, társam, kollégám arra kért, jöjjek már, mert fontos dologról

kellene beszélnünk. Irodájában már ott ült a mosolygós anyuka, ölében a törékeny kisfiúval.

Most is bizalommal, kedvesen fordult felém. Elmondta, hogy szeretnének a mi csoportunkba

járni, és úgy érzi, ott jó helye lenne Pistikének. Jólesett a bizalom, de tudtam, újfajta feladat

előtt állunk – felnőttek és gyermekek is egyaránt.

103

Úgy gondolom, bárki számára természetes lenne az az izgalom, amit akkor mindannyian

éreztünk. Első ösztönös igény volt: mindent megtudni, megismerni Pistike betegségéről,

korlátairól, fejlesztésének, együttműködésének lehetőségeiről.

Már a legelső alkalommal rendkívül őszinte, közvetlen és nyílt volt az anyuka.

Olyan érthetően, természetesen beszélt kisfia állapotáról, hogy a kezdeti félelem értő

figyelemmé alakult. Az a partnerség, ahogyan akkor megosztotta velünk történetüket, az az

erő, az a derű, az a bizakodás nekünk is erőt adott. Nem azon gondolkodtunk már, hogy mi

lesz ha…, hanem azon, mi mindent kell még tennünk addig a percig, amíg Pistike belép a

csoportunk ajtaján.

Úgy váltunk el, hogy megbeszéltük a családlátogatás időpontját is. Azonnal felvettük a

kapcsolatot a konduktor kollégával, aki szintén átadta nekünk ismereteit, tapasztalatait a

kisfiúval kapcsolatban.

Olyan gyakorlati példákkal, tanácsokkal látott el minket, melyek a mindennapi együttléteink

során hasznosakká váltak.

Javaslatokat adott a gyermek fogadásához szükséges tárgyi eszközök beszerzésére. Biztosított

minket folyamatos megsegítéséről. Fogadóóra keretén belül újra átbeszéltük közös

teendőinket és a speciális feladatokat. Amikor a felvételről döntés született, tagóvoda

vezetőnk tájékoztatta a kollégákat Pistike érkezéséről.

Időközben új kolléga érkezett csoportunkba – gyógypedagógiai asszisztens, akinek

szakmaisága, elkötelezettsége, személyisége, gyermekszeretete azonnal azt sejtette: „jó lóra

tettünk”!

Már a családlátogatásra is velünk jött, ahol hozzáértéséről nemcsak mi kollégák, de az

édesanya is megbizonyosodhatott. Bár a betegséggel kapcsolatos fontos dolgokat mi is

megismertük, ő volt az, aki igazából értette a megsegítéshez szükséges speciális eszközök

használatát, szakszavakat.

Nem is volt kérdés többé a feladatok megosztása: ebből a szempontból nyugodtan

támaszkodhatunk rá. De a látogatás nem csupán emiatt maradt emlékezetes. Pistike szíve

minden melegével fogadott bennünket. Nem mondta, de érezni lehetett.

A szeméből, a mozdulataiból! A rajz, amit valamennyien kaptunk tőle, már csak ráadás volt.

Ezt a szeretetet és bizalmat persze úgy gondolom, édesanyja példájából merítette.

Ha az ő lénye nem ugyanezt sugározta volna, bizonyára a gyermek is visszahúzódóbb,

bizalmatlanabb lett volna. Köszönet neki érte!

(Csiszolódnak már az érem oldalai!)

104

Bár amikor elköszöntünk, tudtuk, hogy hosszú ideig nem fogunk még találkozni, de tudtuk azt

is, ez a találkozás elég erőt ad mindannyiunknak a viszontlátásig.

A nyár elszaladt. A gyerekekkel és szüleikkel ritkán találkoztunk. Ősszel tehát az volt az első

feladatunk, hogy szülői értekezleten tájékoztassuk a szülőket az új gyermek érkezéséről,

másságáról. Természetesen csak olyan részletességgel, amennyi elégséges a

mozgáskorlátozottság állapotának megértéséhez.

Örültünk, hogy ők ezt teljesen természetesnek és normálisnak tarják. Többen még azt is

megfogalmazták, mennyit fog ezáltal gazdagondi, fejlődni az ő csemetéje is.

Volt még egy feladatunk: megbeszélni a gyerekekkel az új kisfiú érkezését. Nem sokat

beszéltünk, csak arra kértem őket, fogadják szeretettel, segítsék őt, hiszen még új lesz és még

annyit, hogy vigyázzanak rá, mert ő gyengébb, mint a többiek, neki még erősödnie kell.

Amikor édesanyjával megérkezett, köszöntöttük, bemutatkoztunk és biztosítottuk arról, hogy

már nagyon vártuk.

Volt olyan kislány, aki más ismerte Pistikét, ő akkor nagy segítségünkre volt a beilleszkedés,

ismerkedés során.

Az előző fejezetben említettem, kiket könnyű és kiket nehezebb elfogadni, befogadni. Hát, itt

aztán nehézségről nem beszélhetünk, hiszen könnyű megszeretni olyan valakit, aki kedves,

barátságos, türelmes, megértő.

Pistike pedig ilyen. Ilyen a felnőttekkel, ilyen a gyerekekkel.

Amilyen az adjon isten, olyan a fogadj isten – mondja a mondás.

A gyerekek azonnal befogadták. Tudomásul vették, hogy ő néha segítségre szorul, és

olyankor segítettek. De Pisti is bebizonyította, rászolgált a közösség bizalmára. Még a

játékpakolásból is kivette a részét saját erejéhez mérten!

A szokásokat, szabályokat az első perctől kezdve elfogadta és mindig betartotta. Érdeklődő,

de nem tolakodó, nem erőszakos.

Semmiből sem szeret kimaradni. Igen ám, de hogyan?

Mennyi a kevés, mennyi a sok? Mi az, amivel nem terheljük túl, és mikor becsülöm alá

teljesítőképességét.

Újra fogadóórát szerveztünk, melyen jelen volt a szülő, a konduktor kolléga, a pedagógiai

asszisztens és mi óvó nénik. Segítséget kértünk a konduktor kollégától, aki konkrét tanácsokat

adott hely, idő, eszköz és módszer tekintetében.

Teltek a napok és egyre jobban összekovácsolódtunk. Pistike festett, nyírt, ragasztott, rajzolt,

énekelt, körjátékozott. Nekünk csak arra kellett figyelnünk, hogy „munka” közben csak

105

biztonságos helyzetben legyen, megfelelő időt hagyni számára a feladatvégzéshez, illetve a

legmegfelelőbb eszköz biztosítására.

Teljesítményét a gyerekek is elismerik, de nem ajnározzák, csak a természetesség határain

belül.

Játékidőben, szabadidős tevékenységek során talán könnyebb is a megvalósítás. Kevesebb a

kivárás, nem kell annyira összeegyeztetni egymás tempóját. A közösen, egy időben végzett

játékok során azonban megmérettetett a gyermekközösség toleranciája.

Képesek kivárni, amíg Pistike körbejár egy dalos játék során, vagy végigjárja a mozgáskotta

feladatsorát.

Természetesen törekszünk mi is úgy alakítani a szerepeket, feladatokat, hogy egyrészt

igazodjanak a kisfiú teljesítőképességéhez, illetve a még „tűrhető” intervallumba tartozzon a

többiek türelme szempontjából. Így nem alakulnak ki ellenérzések egyik fél szempontjából

sem. Vigyáznunk kell, nehogy a gyerekek azt érezzék, kivételezünk vele.

Értsék meg, hogy a felnőttek megkülönböztetett figyelme csak a mozgásos feladatok során és

csak az ő megsegítéséig terjed. Egyéb esetben, nem mozgásos feladat során minden szabály

őrá is éppen úgy vonatkozik. Ha ezt állandóan és következetesen tapasztalják, természetesnek

veszik a segítségnyújtást és ők is segítenek. Pistike szempontjából pedig azért tartjuk ezt

fontosnak, mert így az önmagáról alkotott kép is egészségesebb:

„nem vagyok más, mint a többi, csak még egy-két dologban segítségre szorulok”.

Sok dolgunk persze ezen a téren sincs, hiszen a családból hozott értékek hasonlóak: otthon is

teljes értékű emberkének nevelik.

Természetesnek tekintik a kisfiú állapotát és igyekeznek úgy élni, mint más, persze mindig

megtervezve a megvalósítást. Ezért lehetséges velük megbeszélni olyan helyzeteket is, mint a

séta, kirándulás.

Az együttlét még az ilyen alkalmakkor is természetes igénye úgy a csoportnak, mint

Pistikének. De ők nem követelőzőek, sem ő, sem az édesanyja. Nem hárítják ránk a

megoldásokat, mindig együtt gondolkodunk és megpróbáljuk a lehető legoptimálisabb

megoldásokat megtalálni.

Így lehetett velünk séták alkalmával, kiránduláson a Tisza- ligetben, vagy színházban.

Azóta sok hónap eltelt már, napi szinten tartjuk a kapcsolatot még akkor is, ha beteg és

hiányzik. A gyerekek számon tartják, emlegetik, kérdeznek felőle.

Úgy érzem, az őszinteség, a partnerség most is jellemzője kapcsolatunknak, hiszen az

édesanya észrevételeit is megosztja velünk, aminek nem a kritizálás, inkább a segítőszándék,

az együttműködés a célja.

106

Egy közös fogadóóra keretén belül, melyen ott volt a kisfiú fejlesztésében résztvevő összes

partner, megosztottunk egymással tapasztalatainkat. Mi és a fejlesztők azokról a

kézzelfogható tényekről számoltunk be, melyek fejlődését tükrözik, az édesanya pedig arról,

hogy mennyire szeret óvodába járni kisfia.

Ennél nagyobb dicséretet pedig nem is kaphattunk volna. Ám nem lehetünk elfogultak

magunkkal szemben, hiszen ilyen eredményeket csak a családdal együtt érhettünk el.

Ez a család példa lehet azon családok számára is, akik ép gyermeket nevelnek.

Példa arra, ahogyan kommunikálnak az óvodával, a szülőtársakkal, a külvilággal.

Kapcsolataikban nincs titkolózás, nincs irigység, csak őszinteség.

Őszinte szeretet más egészséges gyermek iránt is. Ez a minta eredményezi Pistike pozitív

személyiségjegyeit, kortárs kapcsolatainak és a felnőttekhez való viszonyának minőségét. Ő is

példa lehet társai előtt: törékeny testében páratlan lelkierő lakozik. Ha nem is értik, de érzik,

mennyire értékes emberke is ő. Márpedig ő ízig-vérig óvodás.

Természetesen nem egyforma a kapcsolata minden gyerekkel, de hiszen ők sem egyformák.

Más-más személyiségek. Van, aki már most rendelkezik olyan magasabb rendű szociális

képességekkel, mint az empátia, érzékenység a másik ember érzései iránt, és van, aki még

maga is keresi a helyét a közösségben. De egy biztos: ugyanolyan óvodásnak tekintik, mint

bárki mást közülük. Mi pedig fogjuk a kezét és együtt megyünk tovább a néha göröngyös,

néha simább úton az iskoláskor felé.

„Kezet csak megfogni szabad.

Elveszíteni vétek.

Ellökni átok.

Egymásba simuló kezek tartják össze az eget, s a világot.”

(Albert Camus)

107

Szabóné Balogh Etelka

A változásmenedzsment gyakorlati kérdései a mozgásfejlesztés egy lehetséges innovációs

folyamatában

„Valami újra vállalkozni mindig kockázatos feladat. …voltak olyanok, akik merték vállalni

ezt a kockázatot, mert hittek abban, hogy az új, amelyre vállalkoznak, hasznos és jó, előbbre

viszi az ügyet.”(Illyés Gyuláné)

A fenti gondolat jegyében, s azt kiegészítve Újszász Városi Óvoda és Bölcsőde, Városi

Óvodai intézményének innovációs gyakorlatát kívánom bemutatni, középpontba állítva a

mozgást, mozgásfejlesztést.

A TÁMOP 3.1.7.-11/2. - Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és

felkészítése- témakörben megvalósított pályázatunk nyomán számtalan konklúziót vonhattunk

le. Egyik, ilyen következtetésünk, hogy intézményegységünk, mint szervezet, a sajátos

kihívásokra, a korkívánatos elvárásokra, a külső és belső környezeti és gazdasági hatásokra a

Larry Greiner féle életút modell periodikus ismétlésével reagált. Ez a folyamat és

változáskezelés, változásmenedzsment egyre tudatosabb alkalmazása egy folytonos

innovációs gyakorlatot generált óvodapedagógiai munkánkban. Természetesen Illyés Gyuláné

gondolata mentén megéltük, hogy „Számolni kell az értetlenséggel, az ismeretlennel

szembeni idegenkedéssel, a megszokotthoz ragaszkodók közönyével”.

GREINER ÉLETPÁLYAMODELLJE

Forrás: Salamonné, (2006); Greiner L, 1995

108

A fenti modell logikáját követve tényszerű, hogy mindig egy új probléma, mint cél és feladat,

jelentette a kiinduló állapot az innováció, a fejlesztések periodikus ciklusaiban, akár a helyi

nevelési programra és gyakorlatra, akár az alternatív programokra, vagy az Óvodai integrációs

fejlesztő program adaptációjára, a minőségi- adaptív nevelésre, a gyermekek mindenek feletti

érdekeinek érvényesítésére, vagyis a szakmai és szervezeti fejlesztésekre, változásokra

gondolunk. Az innovációs folyamatunkban tetten érhető az életciklus-elmélet mellett, Kurt

Lewin jól ismert, hármas szakaszolásának is (felolvasztás – változtatás- visszafogyasztás)

mentén történő változáskoordinálás, és a Peter Drucker nevéhez köthető koncepció, a

„szervezett visszavonulás” –ból kiinduló változásmenedzsment eljárásmódja is.

Lényegében ez azt jelenti, hogy egy adott időszakban, egy adott dolgot, innovációt

menedzseltünk úgy, hogy más területekről tervszerűen, szervezetten visszavonultunk, amikor

a megerősítő mechanizmusok már működtek, amikor mindenki megértette a változások

fontosságát, valamint megtörtént az adott változás befogadása. Ekkor elemeztük, hogy milyen

energiákat, humánerőforrást tudunk felszabadítani a továbbfejlődés folyamatának

biztosításához, egy újabb probléma, krízis, vagy innováció változásmenedzseléséhez.

Ezekben a folyamatban érvényesült, hogy először a kreativitásé volt a főszerep, - a

bevezethetőség, megvalósíthatóság, újszerűség, hatékonyság talaján -, ami a megoldás

megtalálását segítette, és előre vetítette a sikereket. Kidolgozásra kerültek a

folyamatszabályozások, irányítási módok, szabályzatok, dokumentumok. A harmadik

szakaszban megtörténtek a feladatdelegálások, a decentralizált működés kialakítása. A

koordinációs periódusban csoportszintű, jövőbeli terveket kidolgozó teamek vették át a

szerepeket a kényesebb területek feletti teljes felelősségvállalással és kiemelt jelentőségűvé

vált az ösztönzési, elismerési rendszer kiépítése. Az együttműködési ciklusban, a

csapatfolyamatoknál a minőségi, célirányos kooperativitás került előtérbe.

Tény, hogy intézményegységünkben az úgynevezett nyugalmi időszakok az elmúlt 5 évben

lerövidültek, s a változások sokasága időnként zavart keltett a szervezetben, ami számtalan

kérdést vetett fel. A kérdésekre csak racionális válaszokat lehetett és kellett adni, hiszen a

változásmenedzsment célja, hogy a legkevesebb ráfordítással, tervszerűen, a bürokratizmus

mellőzésével, a feladatok delegálásával biztosítsa a szervezet fejlődését. A célok elérését, a

változásokat felelősséggel, az egyéni és szervezeti érdekek összeegyeztetésével, rugalmasan,

motiváltan és hatékonyan valósítottuk meg. Számtalanszor éltük végig, hogy egy jól

megfogalmazott cél tervszerű és folyamatszabályozott megvalósítása változást, innovációt

generál elkötelezettséggel, teljes elfogadással és beépüléssel, kiemelkedő eredményességgel.

Nem kívánom elpalástolni, hogy megéltük azt is, amikor innovatív törekvésünk nem

109

eredményezet igazi változást, de kiszűrve a hibát, korrigálhattunk, vagy levonhattuk a kritikus

konklúziót. Megítélésem szerint intézményegységünk mindeközben tanuló szervezetté vált.

Pregnánsan példázza mindezt a mozgás, mozgásfejlesztés területén végzett innovációnk

változásmenedzselési gyakorlata.

Abban maximálisan egyetértettünk, rendező elvként fogadtuk el, hogy az egészséges,

folyamatos, hatékony, prevenciót és kompenzációt, tehetséggondozást is magában foglaló

személyiségfejlesztési munkánk egyik legalapvetőbb lehetősége, eszköze a mozgás, mozgásos

játék, hiszen a mozgás 3-7 éves korban több szempontból is az egyik legelemibb gyermeki

szükséglet. Nélkülözhetetlen a környezethez való alkalmazkodásban és az észlelési

(percepciós) folyamatokban: a látás, hallás, tapintás, melyek a mozgáshoz kötődnek, és

motoros készségek fejlettségi szintje által meghatározottak. Ugyanakkor a percepció

fejlődése meghatározó szereppel bír a fogalmi gondolkodás kialakulásában is. A kielégítő

mozgásellátás fizikai, pszichikai és intellektuális szempontból meghatározó jellegű. Ha a

gyermek ebben a szenzitív szakaszban nem kapja meg a megfelelő mozgási lehetőségeket,

motoros képességei visszamaradnak, ami kihat szellemi fejlődésére, érzelmi életére,

szocializációjára és szervezetére egyaránt. A mozgás és az idegrendszer fejlődése szoros

kapcsolatban áll egymással, mert a rendszeres és több oldalról érkező inger segíti az ingerület

gyors átadását az idegsejtek között, így szilárd kapcsolatok, szinapszisokat épülnek ki melyek

a tanulás alapját képezik, hiszen a mozgásokat az agynak kell megterveznie. E közben a

végrehajtás során, meg kell határozni az erőkifejtés mértékét, a test helyzetét, össze kell

állítani a megfelelő tevékenységi sorrendet, és a környezethez igazodva, mindezeket

korrigálni kell. Köztudott, hogy a tervszerűen összeállított mozgásnak nagy szerepe van a

részképességek fejlődésében, úgymint alaklátás, formaészlelés, térészlelés, testséma

alakulása, motoros fejlődés, egyensúly-érzékelés, kognitív-, szocializációs folyamatok.

Ez irányú innovációnk változás menedzselési folyamata a Magyar Mozgáskotta módszer

megismerésével, adaptációval kezdődött a 2003/ 2004. nevelési évben. Jogosan vetődik fel a

kérdés, hogy miért éppen ezt az alternatív programot választottuk?

Tettük ezt azon megfontolásból, hogy a kisgyermekek életkorához, életkori sajátosságaihoz

igazodó, a későbbi sport tevékenységek tanulását előkészítő, programmal gazdagítsuk

mozgásnevelésünket. Ez az alternatív tevékenységrendszer, tervszerű és hatékony eszközt

kínál a pedagógusoknak, hogy játékos módon, sikerélményre fókuszálva fejleszthessék a

gyermek testi, kognitív, affektív és viselkedéses funkcióit. A Mozgáskotta módszer átlépve a

testnevelés alapvetően teljesítmény-centrikus szemléletén, hagyományos olykor merev

tradícióin, egy új megközelítést érvényesít. A mozgást, nem csak közvetlen célként, hanem

110

adekvát eszközként értelmezi. Ebben a programban a mozgásos tevékenység a személyiség

komplex fejlesztésére irányul. A játékos, más-más készséget, képességet igénylő, feltételező

feladatsorok mindenképp sikerhez, élményhez juttatják valamely képességben,

kompetenciaterületen, mozgásfejlettségben kimagasló, vagy lemaradó, az értelmi erőkben

jeleskedő, vagy retardált, a sajátos nevelési igényű gyermekeket is. A vizuálisan megjelenített

feladatok lemozgását, mozgásos végrehajtását a gyerekek egyéni és aktuális fejlettségüknek,

adottságaiknak megfelelő módon, s a szükséges gyakorlási idő biztosításával, egyéni

tempójuknak megfelelően végezhetik, automatizálhatják. Mindeközben, domináns tanulási

forma az utánzás, az egymástól tanulás. Jellemző a megsegítés, a hibázás – hibajavítás, ez

nem sikerült olyan jól, de majd fog, ez viszont nagyon jól sikerült, tehát képes vagyok rá és

másra is. A verbális magyarázat minimális, a cselekvés – tevékenykedés, bemutatás

domináns. A készség- és képességfejlesztést az eszközök variációs lehetősége, játékba való

használhatósága is maximalizálja. Az utánzó mozgások, kerettörténetek lehetőséget

biztosítanak egy-egy kapcsolódó téma, témakör megbeszélésére, így az ismeretszerzésre,

bővítésre is. A kooperatív tanulásszervezés folyamatosan érvényesíthető. A szervezeti formák

egy-egy foglalkozáson is nagyon változatossá tehetők. A gyerekek bevonása, döntési

helyzetbe hozása is biztosított, hiszen a gyerekek önállóan alakíthatják, étrendezhetik,

nehezíthetik a mozgássorokat, kiegészítő feladatokat, játékszabályokat, s az

eszközhasználatot. Mozgás általi tapasztalatokat biztosít a háromdimenziós észlelés, a

tájékozódási képességek, a testséma, testtudat, testkép kialakulása, a laterális dominancia, a

személyi zóna vonatkozásában is. Erősíti az alaklátást, a mozgásos reprezentációt, a fogalmak

beépülését.

Lehetőséget biztosít a kommunikációs képességek, időtájékozódás, térbeli szerialitás,

időészlelés fejlődésére. Elősegíti a globális mozgásfeladatok szóbeli utasítás alapján történő

megértését, végrehajtását a vizuális minta és az érzékszervek által felvett információk

integrálásával. A gyermekek képessé válnak társaihoz igazodni, aktivizálódni és az észlelt

cselekvéseket, viselkedésmódokat megfigyelni, lemásolni, sokszorosan beépíteni. A felnőtt

által nyújtott mintát egyre tudatosabban követik, értelmi elfogadáson alapulva szabály- és

normarendszerükbe beépítik. E mellett segíti a családból hozott hátrányok korrigálását,

pozitív magatartási beállítódás formálását, különbözőség elfogadását, pszichés hátrányok

enyhítését. Fontos, hogy kielégíti a gyermekek siker és elismertség szükségletét is, segíti a

szorongások leküzdését. A program hozadékaként, egy sajátos csoportkohézió alakul ki,

amely alapjává válik a kooperativitásnak, gyermeki döntésre / vélemény és javaslat

figyelembevételére épülő maximális együttműködésnek, be- és elfogadásnak.

111

Több éven keresztül ezt a metodikát helyeztük a mozgásfejlesztésre, mozgásnevelésre

irányuló innovációnk középpontjába. Team munkában olyan tematikus, célirányos programot

dolgoztunk ki és valósítottunk meg, amely mintegy tovább fejlesztve a kidolgozó Magyar

Gábor alapkoncepcióját, nem csak adaptációként értelmezhető. E mellett megyei, de országos

szinten is hozzájárultunk, hozzájárulunk – Jó gyakorlatként regisztrálva- ahhoz, hogy a

horizontális tanulás keretében más intézmények innovációs törekvéséhez is segítséget

nyújtsunk.

Ezzel párhuzamosan, némi kényszerű szünet után, a vízhez szoktatás, úszásoktatás

mozgásfejlesztési lehetőségét, egészséges életmódra, egészfejlesztésre gyakorolt hatását

helyeztük pedagógiai gyakorlatunk fókuszába. Tulajdonképpen ennek változás menedzselési

alapproblémája többek között az volt, hogy városunkban nincs uszoda, strand, s nincs ilyen

végzettségű óvodapedagógusunk. Ennek ellenére szükségét éreztük, s indokolnak láttuk,

hogy óvodásaink minél sokoldalúbb fejlődéséhez lehetőséget biztosítsunk a magzati élethez

kapcsolható, legtermészetesebb közegű mozgásforma megkedveltetésére, elsajátítására is.

Tettük ezt azért is, mert bizonyított az úszás egészségre gyakorolt hatása. Az úszás

megmozgatja a test összes belső izmát, fejleszti az állóképességet, növeli a hatékonyságot és

mozgékonyságot. Az úszás ismétlődő mozdulatai fokozzák az izmok rugalmasságát,

különösen a váll, a csípőtájék és a térd izmainál, de a gerinc stabil állását is kiválóan

karbantartja. Az úszás az egyetlen olyan sportág, amely légzésszabályozásra kényszerít,

növeli a tüdő kapacitását, fejleszti a helyes légzés technikát, segíti a szív egészséges

működését. A pszichikum fejlesztésének is jelentős eszköze. Állóképességet, kitartást, akarati

koncentrációt fejleszt, pszichikai, fizikai fittséget eredményez, s mivel boldogság hormont

szabadít fel a lelki béke stabilizálódásához is hozzájárul, az idegrendszert kedvező irányba

befolyásolja, amiben nagy szerepe van magának a víznek, a benne végzett mozgásnak,

játéknak.

E változásmenedzselési folyamat is átesett az életpályamodell valamennyi krízis pontján,

amikor is egy team munka nyomán a közeli, ideális –vízhez szoktatáshoz és úszásoktatáshoz

szinte gyermek paradicsomnak nevezhető- strandon, csodálatos, pozitív pedagógus

személyiség jegyekkel, s nagy tapasztalattal rendelkező úszóoktatóval, megszerveztük ezt az

idényjellegű mozgásfejlesztési formát. Évekig önköltséges, évente két hetes idő

intervallumban, majd egyre több szponzori támogatással folyamatosan csökkenő költség

teherrel, s az elmúlt években pedig az IPR-hez kapcsolódó pályázati támogatás nyújtotta

lehetőséggel a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára térítésmentesen. Tény,

hogy ez utóbbi esetben a szülők partnerként való megnyerése, a szubkulturális tradíciók

112

mérséklése is krízis pontot jelentett. A vízhez szoktatás, úszásoktatás ideje alatt olyan

szembetűnő jellembeli változások, mozgás és személyiségfejlődés figyelhető meg a

gyermekeknél, ami mérhetetlen és pótolhatatlan pedagógiai értékkel bír. Talán hihetetlen,

hiszen mindösszesen két hét áll rendelkezésre, de az 5-6 évesek 100% meg tanul úszni,

legalább egy úszásnemben. A vízhez szoktatásban résztvevő gyermekeknél is kialakul a

vízbiztonság érzet, jellemzővé válik az örömteliség, megfigyelhető a stressz feloldódás,

lazulás folyamata, az egymástól tanulás dominanciája, változik a testtartás, s regisztrálható az

orron be és szájon ki légzés, légzés technikai hatása, a levegővételnél, a beszédlégzésnél is.

Tucatnyi pro és preszociális kompetencia apróbb –nagyobb fejlődése mellett, mindenki

szabálytudata, önfegyelme, önállósága napról – napra követhetően fejlődik, s a program

élményjellege mindenképpen megalapozza a későbbi úszásra, a víz edzőhatásának

kihasználására irányuló személyes igényt. Programunk fontos hozadékának tartjuk, hogy

folyamatos fejlesztőhatása úgy valósul meg, hogy a vízhez szoktatásban résztvevő gyermekek

az úszást oktatást a vízbiztonság előnyével kezdik meg a következő évben.

A mozgásfejlesztés egy kevésbé hangsúlyozott eleme az óvodapedagógiának – a

mindennapos testnevelés, udvari mozgásos tevékenységek, heti ún. testnevelés foglalkozás,

alternatív programok mellett- a tánc, amit beépítünk az ének, énekes játékok tevékenységi

köreibe, de két évvel ezelőtt elkezdtük egy innovatívabb formájú megvalósítását is. A tánc,

mint mozgásforma során a gyermekek nemcsak megismerkedhetnek különböző jellegű

táncokkal, de megtanulhatják, hogyan hat az életükre, hogyan teszi testüket-lelküket

egészségesebbé, mint örömforrás. A tánc egészségre gyakorolt hatásai nem hagyhatók

figyelmen kívül. Az intenzív mozgás hatására fokozódik a szívműködés és a vérkeringés,

megélénkül az anyagcsere az egész szervezetben. A rendszeres mozgástól bőr feszesebbé, az

izmok edzettebbé válnak, javul a tónusuk, és a csontritkulás kialakulásának esélye is

csökkenthető. A tánc oldja a stresszt, a zene ritmusa és a felfokozott hangulat következtében

boldogsághormonok szabadulnak fel. Ahhoz, hogy egyensúlyban tudjuk tartani a testet, a láb

és a gerinc izomzatát használjuk, és az egyenes tartás során a gerincoszlop körüli izmok és

szalagok ezzel a speciális igénybevétellel erősödnek. Az immunrendszerre is jótékony

hatással van a tánc, mivel mozgás közben interferont termel a szervezet, amely erősíti

védekezőképességet.

Ezért heti rendszerességgel érdeklődés szerinti néptánc programot szerveztünk, majd

negyedévente táncházat. Jelen pillanatban pedig minden hónapban egy alkalommal

tánctanítási és táncházi programmal egészítjük ki mozgásfejlesztésre irányuló pedagógiai

munkánkat, aminek segítségével a szülők is megismerhetik mozgásforma személyiség

113

fejlődésre gyakorolt hatását. Természetesen mindezt innovációs törekvésünk első lépéseinek

tekintjük, távlati célunk, hogy szakvizsgázott óvodapedagógusokkal – a napi óvodai

gyakorlatba történő beépítés mellett- alternatív, válaszható programként, minimum heti egy

alkalommal, rendszeresen megvalósuló tevékenységkínálatként, gyakorlattá tegyük.

Mozgásfejlesztésünk legújabb innovatív eleme a lábtoll-labda program.. Feltételezhetően

kevésbe ismert ez a kínai eredetű, minimális befektetést igénylő, speciális labdajáték, de

városunkban tradicionális értékű. Újszászon került megrendezésre az első világbajnokság, s

számtalan nemzetközi megmérettetés, ami mára már szinte tömegsportként van jelen a

település sportéletében. A testi képességek, mozgásfejlesztés mellett, a közösséggé

formálódást, az egészséges verseny és sport szellem kialakulását is segíti. Komoly

koncentrációt, szem-végtag koordinációt, összerendezett mozgást, problémamegoldó

gondolkodást, fejlett pre és proszociális kompetenciákat igényel, s mindezek fejlődését segíti.

Igaz az óvodások körében első ízben került megszervezésre ebben a nevelési évben, Fehér

Jánosnak a Magyar Lábtoll-labda Szövetség főtitkárának, a sportág edzőjének, aktív

sportolójának vezetésével. Óvodásaink hihetetlen lelkesedéssel, érdeklődéssel ismerkednek a

lábtoll-labda sportági elemeivel, játékos, élményekkel teli formában, heti egy alkalommal.

Célunk, hogy szakvezető segítségével kidolgozzunk egy olyan tematikát, amely az óvodások

életkori sajátosságait figyelembe véve, alternatív mozgásfejlesztő programként jelenhet meg

az óvodapedagógiában, mivel megítélésünk szerint lehetőséget kínál a minél sokoldalúbb

személyiségfejlesztésre is. A lábtoll-labda megtanulható, elsajátítatható óvodapedagógusaink

által, többen jártasak is benne, így rendszeres megvalósítása, beépítése az innovatív

mozgásfejlesztés óvodai gyakorlatába tulajdonképpen csak elhatározás, változásmenedzselési

kérdés.

Mozgásfejlesztési repertoárunk kiterjed a prevencióra, korrekcióra az óvodai

gyógytestnevelés, tartásjavító torna és a Kulcsár Mihályné által kidolgozott: Mozgásterápia a

tanulási zavarok megelőzésére és oldására módszerekkel.

„A gyógytestnevelés az a tudományág, amely a testnevelés módszereinek felhasználásával

betegségek megelőzésére és gyógyítására alkalmas.” - vallja Dr. Nemessúri Mihály

Nevelőtestületünk a megelőzésre koncentrál, hiszen nap, mint nap tapasztaljuk, hogy az

óvodások otthoni életvitele megváltozott, a figyelem lekötöttség átment passzív testhelyzetek

gyakorlásába pl. számítógépes játékok, televíziózás az udvari játékok, a biciklizés,

fáramászás, fogócskázás helyett. Ez a mozgásszegény életmód a tartáshiba, lúdtalp és egyéb

rendellenességek kialakulását teszi gyakoribbá a gyermekek körében. Tény, hogy a korán

felismert (diagnosztizált) elváltozások könnyebben javíthatóak a gyerekek számára játékos

114

mozgásformákba iktatva. A gyógytestnevelési foglalkozás nem szűkül le száraz gyakorlatok

folytonos ismétlésére, hanem játékos formában olyan gyakorlatokat gyakoroltat, amely a

deformációt (a csontok, ízületek alaki elváltozása) javítja. Ez azért lényeges, mert a

gyermekkorban szerzett elváltozások többsége visszafordítható (reverzibilis), így az átlagtól

kissé eltérő mozgásanyag alkalmazásával már könnyen javítható az elváltozás. Ehhez fontos a

korai felismerés és korrigálás. Mindez indokolta, hogy továbbképzési tervünkbe szerepeljen, s

meg is valósuljon - tanulmányi szerződéssel, támogatottsággal- a célirányos szakvizsgát adó

képzésen való részvétel.

Bizonyos tartásjavító tornát évek óta beépítettünk mozgásfejlesztésünk mindennapi

gyakorlatába, de igazi prevenciót, korrekciót 2011 óta valósítunk meg, amióta szakvizsgázott

óvodapedagógusunk végzi, heti rendszerességgel, az érintett gyermekek mikrocsoportos,

speciális mozgásfejlesztését. Természetesen azon alapelv mentén, hogy a tervszerűen,

célirányosan összeállított feladatsorokat, azok gyakorlását a gyermekek jó és érdekes

játékként éljék meg.

A Kulcsár Mihályné által kidolgozott: Mozgásterápia a tanulási zavarok megelőzésére és

oldására módszerhez kapcsolódó 60 órás, akkreditált képzésen, három óvodapedagógus vett

részt intézményünkből. Jelen pillanatban - megismerve a módszer szemlélet és értékformáló

szerepét, hatásmechanizmusát, eredményességét- úgymond késleltetett innovációs, prevenciós

és korrekciós területe óvodapedagógiai gyakorlatunknak. Néhány, csoportosan végezhető

elemét beépítjük a gyakorlati mozgásfejlesztésbe, féltucatnyi gyermeknek kidolgozásra került

a terápiás programja, de elért és megvalósított eredményeinket, tevékenységeinket sajnálatos

módon, korán sem nevezhetjük óvodai gyakorlatunk innovatív elemének. Tény, hogy a

továbbképzés hatására az eljutottunk oda a vertikális tanulási folyamat keretein belül, hogy

egy elbírálásra váró pályázatunkban, minden óvodapedagógus által elvégzendő akkreditált

képzésként jelöltük meg. Tettük ezt meggyőződésből azért, hogy érdemben biztosítani tudjuk

minden érintett gyermek számára a terápiás eljárást, annak elérésére, hogy a tanulási

veszélyeztetettség prevenciójával megsegítsük a sikeres, minél kudarc mentesebb

iskolakezdést, a gyermekek mozgásfejlődését.

A mozgásfejlesztésre irányuló innovációnkról nem állítjuk, hogy különleges, de állítjuk, hogy

egyedi, célirányosan bővített és eredményesen megvalósított. E mellett törekszünk egyre

komplexebbé, célorientáltabbá tenni Herbert szellemisége, gondolata alapján:

„Az ember neveltetése, a születéssel kezdődik, mert az újszülött magával hozza ugyan erőit és

tagjait, de ezeknek az erőknek és tagoknak a használatát, alkalmazását, fejlesztését meg kell

tanulnia.”

115

Felhasznált irodalom:

Magyar Gábor: Magyar Mozgáskotta módszer

Torsten Kunz: Pszichomotoros fejlesztés az óvodában

Pintérné Tasnádi Ágnes: Mozgásfejlődés az óvodában

116

Aszódiné Magyar Beáta

Cicahát-kutyahát

Gyógytestnevelés az óvodában saját munkatárssal

Az óvoda neve:

Eötvös Óvoda Szivárvány Napközi Otthonos Óvoda Tagintézménye

Lakitelek

A Jó gyakorlat készítője: Aszódiné Magyar Beáta

„A mozgás sok mindenre orvosság, de nincs olyan gyógyszer,

amely a mozgást helyettesítené!„

Görög mondás

A Jó gyakorlat címe: CICAHÁT-KUTYAHÁT

Gyógytestnevelés az óvodában saját munkatárssal

Tulajdonosa és képviselője: Eötvös Óvoda Lakiteleki Szivárvány Napközi Otthonos

Óvoda Tagintézménye, Lakitelek

Sütő Lászlóné óvodavezető

A megvalósítás helyszíne: Eötvös Óvoda Lakitelek Szivárvány Napközi Otthonos

Óvoda Tagintézménye, Lakitelek

Bács-Kiskun megye

6065 Lakitelek

Kiss J. u. 1/a

OM azonosítója: 027924

117

Alkalmazási terület: Pedagógiai

Módszertani

Megvalósítási időszak: tavasszal (elején 2 foglalkozás és a végén 2 foglalkozás)

Résztvevők köre: - 5-6-7 éves gyerekek

- óvodapedagógusi gyógytestnevelő

A foglalkozásokat segítők köre:

- 12 óvodapedagógus

- 6 dajka

- a gyógytestnevelésre járó gyerekek szülei

- gyermekorvos, védőnő

- Gyógytestnevelési szakszolgálat vezetője

A hatékonyság érdekében konzultáció:

- iskolai gyógytestnevelővel

Évről-évre egyre több a lábelváltozásokkal és tartáshibával rendelkező gyermek.

A gyógytestnevelés során megvalósul a lábelváltozások és a tartáshibák prevenciója

(megelőzés) és a korrekciója (javítás).

A gyógytestnevelés,

- jó a gyermekek számára, hisz a gyógytestnevelés elsődleges szerepe az egészség

helyreállításában van. Mindemellett fontos szerepet játszik a testi képességek:- az erő,- az

állóképesség fejlesztésében, - a mozgáskészség,- a mozgásműveltség fejlesztésében, - a

mozgásigény felkeltésében, kielégítésében.

- a szülők számára az otthon is végezhető, leírt gyakorlatokkal ad segítséget. Szoros

együttműködést eredményez az óvoda és család, a szülők és óvodapedagógusi

gyógytestnevelő, az óvodapedagógusok és szülők között. A szülő gyermekének helyben

történik a mozgásfejlesztése, egészségének helyreállítása, és költségmentes.

- az óvodapedagógusok szakmai gyakorlatát is segíti, ezáltal jó prevenciós (megelőző) és

korrekciós (javító) lehetőséget biztosít.

- a fenntartó számára a gyógytestnevelés haszna a korszerű mozgásfejlesztő eszközök

bővítésében, a gyermekek egészségének helyben, történő helyreállításában ill. az

intézmény jó hírének növelésében rejlik.

118

A Jó gyakorlat kulcs fogalmai:

Rendszeres szűrés, prevenció (megelőzés), korrekció (javítás), jó együttműködés,

elkötelezettség, mozgásöröm, mozgásfejlesztés, korszerű mozgásfejlesztő eszközök,

gyakorlás.

A sikeres megvalósítás lépései:

Munka előtt:

- szűrés

- csoportok kialakítása

- szülők tájékoztatása

- kondicionális és koordinációs képességszint vizsgálat (bemeneti mérés)

Munka közben

- sok gyakorlás prevenciós (megelőző) és korrekciós (javító) gyakorlatokkal

Munka után:

- a begyakorolt speciális gyakorlatok leírása a szülőknek, óvodapedagógusoknak

- kondicionális és koordinációs képességszint vizsgálat (kimeneti mérés)

- bemutató, záró foglalkozás

- elégedettségi vizsgálat

A sikerkritériumok:

- helyes lesz a gyermekek testtartása,

- alakul a talpboltozatuk,

- a szülő betekintést kap gyermeke mozgásfejlődésébe,

- a következő nevelési évtől (iskolás esetében tanévtől) nem kell gyógytestnevelésre járnia

a gyermeknek,

- az óvodapedagógusok beépítik a mindennapi munkájukba a gyógytestnevelési

gyakorlatokat, játékokat.

Célok, fejlesztendő kompetenciák:

A szerzett vagy vele született betegség következtében kialakult egészségi állapot

helyreállítása, gyógyítása, rehabilitálása.

119

Testi: A nagymozgások, a téri tájékozódás, az egyensúlyérzék, az alaklátás, térlátás, a szem-

kéz, szem-láb koordináció, a testséma fejlesztése a mozgásformák pontos kivitelezésével, az

új mozgásformák begyakorlásával.

Szociális: Akarati tényezők fejlesztése a gyógytestnevelési foglalkozások végigtornázásának

motiválásával, a kivitelezés folyamatát kísérő fáradás leküzdésével. Társas magatartás, az

együttműködés, a türelem, az egymásra odafigyelés fejlesztése a kivárással a tornaszereknél a

sorra kerüléshez. Érzelmek, motivációk fejlesztése a testmozgás megszerettetésével, a

pszichés egyensúly helyreállításával az önbizalom növelése.

Értelmi: Figyelem fejlesztése a gyakorlatsorok pontos bemutatásával, végrehajtásával.

Tapintásos észlelés fejlesztése a különböző tornaeszközökkel végzett gyakorlatokkal. Vizuális

percepció fejlesztése. A gyakorlatok felidézésével, gyakorlásával az emlékezet fejlesztése.

Fogalomismeret bővítése, ok-okozati összefüggések megismertetése.

Kommunikációs: Szókincsbővítés, összefüggő, folyamatos beszéd fejlesztése a játékszabály

gyermekek általi, érthető, pontos elmondásával. Beszédértés fejlesztése az új gyakorlatsorok

érthető közvetítésével, az új szavak használatának motiválásával.

A gyógytestnevelés gyermekközpontú pedagógiai elvei, eljárásai:

- A gyógyulásuk érdekében a gyermekeknek meg kell érteniük a gyakorlatok jelentőségét.

- Az elvégzett gyakorlatoknak nem a mennyisége, hanem a minősége fontos.

- A gimnasztikának domináns szerepe van, a bemutatás és a gyakorlás kiemelkedő

jelentőségű.

- A mozgásanyag összeállításánál figyelembe vesszük a várt fejlődés bekövetkezésének

idejét és az egyéni elváltozásokat

A tevékenységek rövid összefoglalása:

I. téma: „Cicahát és dakszli járás”

Tartásjavító torna, utánzó gyakorlatokkal eszköz nélkül / alapfoglalkozás /

II. téma: „Sétáló kiskutya”

Tartásjavító torna paddal és nagylabdával.

III. téma: „Kacsatánc 1”

Lábelváltozások javítása utánzó gyakorlatokkal, üveggolyókkal.

IV. téma: „Kacsatánc 2”

Lábelváltozások javítása Body-Roll hengerrel és Kogelan, Supersoft labdákkal.

120

A Jó gyakorlat személyi feltételei:

Szakirányú végzettség (óvodapedagógusi gyógytestnevelő), amennyiben erre nincs lehetőség

gyógytestnevelő.

A Jó gyakorlat elengedhetetlen feltétele, hogy a gyógytestnevelést vezető nagyon jó

kapcsolatteremtő és megtartó képességgel rendelkezzen, jó együttműködést alakítson ki a

gyermekorvossal, védőnővel, szülőkkel, óvodapedagógusokkal, és ha van, a Gyógytestnevelés

Szak- Szolgálattal.

Óvodapedagógusi gyógytestnevelő iránymutatása (mentorálás) alapján a mozgás fejlesztés

területén jól képzett ( tartásjavítás, lábtorna ), elkötelezett óvodapedagógus.

A Jó gyakorlat tárgyi feltételei:

Mozgásfejlesztéshez szükséges korszerű alapfelszereltség: fiziolabdák, tornaszőnyegek,

tornapadok, WESCO elemek, GREISWALD, polifoom szőnyegek, tornabotok, kötelek,

babzsákok, karikák, üveggolyók, Body-Roll hengerek, Kogelan, Supersoft labdák,

tornazsámolyok.

Megfelelő méretű tornaterem, ideálisan 100m2, de megvalósítható kisebb tornaszobában vagy

csoportszobában is.

A Jó gyakorlat szokás és szabályrendszere:

Mivel a gyógytestnevelés foglalkozások délután vannak, a gyerekek a délutáni pihenő után

tornaruhát vesznek fel. Minden gyermek a saját csoportjában öltözik át. (Tornapóló,

tornanadrág, torna zokni és tornacipő szükséges.) A foglalkozások megkezdése előtt minden

gyermeknek el kell mennie a wc-re, hogy a foglalkozás alatt ne kelljen ezzel zavarni a

gyógytestnevelést. Ha erre mégis sor kerülne, a gyermek a gyógytestnevelőnek szólva, a

földszinti mosdóba mehet ki. Itt az emeletre járó gyerekek a papírtörlőt használják a kézmosás

után. A gyógytestnevelő óvodapedagógus minden gyermeket a saját csoportjából szed össze,

és együtt mennek be a tornaterembe. Mindig ki van jelölve egy zsebkendőfelelős, aki hoz a

tornaterembe zsebkendőt, és a megbeszélt helyre teszi. Innen veheti el az a gyermek, akinek

folyik az orra és a kukába dobja ki használat után. A tornaeszközöket a foglalkozások

megkezdése előtt a gyógytestnevelő pakolja ki a szertárból a tornaterembe. A foglalkozások

elején a gyermekek leülnek, és névsor ellenőrzés történik. A gyógytestnevelés során

szükséges eszközök a gyermekek segítségével vannak ki rakva. A lábtorna során, ha le kell

venni a tornacipőt, a gyerekek igyekezzenek minél gyorsabban és önállóan megtenni ezt,

valamint a tornaterem fala mellé elvinni és lerakni. A foglalkozás végén mindenki önállóan

húzza fel a cipőjét és annak megkötésében, ha még nem tud kötni, kérjen segítséget attól a

121

gyermektől, aki már tud, vagy a gyógytestnevelőtől. Az eszközöket a tornateremben hagyva,

és a gyermekek sorakozva, együtt a gyógytestnevelővel mennek vissza a csoportjaikba.

A közvetlenül ezután következő gyógytestnevelés foglalkozásra a gyerekek már szintén

levetkőzve és tornaruhára öltözve várják a csoportjaikban a gyógytestnevelő

óvodapedagógust. Együtt mennek be a tornaterembe, és a foglalkozás megkezdése előtt a

gyerekekkel együtt pakolják el az előző foglalkozásról kint maradt tornaeszközöket. A

foglalkozások után minden gyermek a saját csoportjában vagy az összevont csoportban ihat

vizet. Foglalkozás közben senki nem ihat.

A gyógytestnevelés foglalkozások végén történik a gyermekek gyakorlatvégzésének

értékelése. A jól végzett, fegyelmezett munkáért jár egy mosolygós arc. Akinek kijön 3

mosolygós arc, az választhat egy matricát. Azután kezdheti, előröl a gyűjtést.

A szülő, ha hamarabb érkezik a gyermekéért, mint ahogy a foglalkozásnak vége van, a

gyermeke öltöző szekrényénél várhatja meg.

A Jó gyakorlat megvalósítását segítő külső kapcsolatok:

- gyermekorvos,

- védőnő,

- szülők,

- gyógytestnevelés szakszolgálat,

- iskolai gyógytestnevelő

Költségek:

A szülők számára térítésmentesen működő alapszolgáltatás óvodánkban.

122

Továbbfejlesztési lehetőség:

- A foglalkozások tovább bővítése új gyakorlatokkal, mozgásos játékokkal,

tornaeszközökkel.

- A gyógytestnevelés tervezése a szabadba is.

- Az integráció területén a mozgásukban akadályozott gyermekekre speciális gyakorlatsorok

kidolgozása az óvodapedagógusi gyógytestnevelő és külső szakemberek segítségével.

A gyakorlati megvalósulás során a működés eredményességének értékelése:

- Szöveges értékelés félévkor és a nevelési év végén, melyet az óvodapedagógusi

gyógytestnevelő készít el.

- Folyamatos dokumentációja a Gyógytestnevelés Szakszolgálat felé (ha, nincs, akkor az

óvoda vezetője felé), a gyógytestnevelési napló vezetése, óra leadás, óra elszámolás,

jelenléti ív.

- Fotók, videofelvételek.

- A szülők elégedettségének mérése.

Dokumentumtár:

- megfigyelési szempontok a foglalkozásokhoz,

- jelenléti ív a szülői értekezletekre,

- szülői nyilatkozat,

- kondicionális és koordinációs képességszint vizsgálati lap,

- elégedettségi kérdőív,

- fotók,

- éves értékelés,

- referencia levél,

- éves foglalkozási terv.

Fenntarthatóság feltételei:

- szakirányú végzettség (óvodapedagógusi gyógytestnevelő),

- a mozgás területén jól képzett, elkötelezett óvodapedagógus,

- a jó munkarend kialakítása,

- jó együttműködés a gyermekorvossal, védőnővel, szülőkkel, óvodapedagógusokkal,

- nyilvánosság biztosítása: óvodai, helyi, megyei folyóiratok, honlapok,

- jó, ha van megfelelő méretű tornaterem, tornaszoba vagy tágas csoportszoba.

123

Kockázatok:

- Szakirányú végzettség vagy a mozgás területén jól képzett, elkötelezett óvodapedagógus

hiánya.

- Megfelelő méretű helyiség hiánya a foglalkozások megtartásához.

A Jó gyakorlathoz tartozik négy füzet, mely a foglalkozások anyagát tartalmazza. A

gyakorlatsorok, a játékok pontos leírásával segítve az óvodapedagógusi gyógytestnevelő, és

az óvodapedagógusok munkáját.

I. téma: „Cicahát és dakszli járás”

Tartásjavító torna, utánzó gyakorlatokkal eszköz nélkül / alapfoglalkozás /

Ez a foglalkozás anyag az óvodások körében igen kedvelt utánzáson alapuló gyakorlatokat

tartalmazza. Ezek a feladatok eredményesen felhasználhatók a tartáshibák megelőzésében, és

azok javításában, valamint a mozgásfejlesztésben.

Fontos: a hanyag tartásnál nincs rögzült deformitás, a helytelen testtartás korrigálható

rendszeres tornával, sporttal. Az izomzat megerősödik, a tartás normalizálódik.

A tartásjavító foglalkozáson feladatunk: a teljes hátizomzat,-a petyhüdt hasizmok és a

farizmok erősítése, a hanyag tartásnál megrövidült mellizmok, a vállizmok nyújtása, a helyes

testtartás megéreztetése. Sok-sok lapockazáró, gerincmobilizáló gyakorlatot is végeztetünk, s

mindezt légző gyakorlatokkal is összeköthetjük.

Ez a foglalkozás az alapgyakorlatokat tartalmazza, melyeket nap, mint nap végezve, a

mindennapi tevékenységeinkbe játékosan beépítve, hozzájárulhatunk gyermekeink egészségi

állapotának javításához, megszilárdításához, a kondíciójának, teljesítőképességének

növeléséhez, személyiségének formálásához.

124

II. téma: „Sétáló kiskutya”

Tartásjavító torna paddal és nagylabdával

Ez a foglalkozás anyag az óvodások körében igen kedvelt utánzáson alapuló gyakorlatokat

tartalmazza tornapadon és a nagy fiziolabdán. A nagylabdákkal lehetőség van a test teljes

átmozgatására. A mozgás során egyensúlyi helyzetünkre folyamatosan figyelni kell. A porcok

és ízületek kímélésével fejlődik az érzékelés, a testtartás és az izomzat. Ezek a feladatok tehát

eredményesen felhasználhatók a tartáshibák megelőzésében, és azok javításában, valamint a

mozgásfejlesztésben. Az egyensúlyozás képességének, a téri tájékozódó, a gyorskoordináció,

a reagálás-, mozdulat- és mozgásgyorsaság, az erő-állóképesség fejlesztésében.

Ezeket, a gyakorlatokat nap, mint nap végezve, a mindennapi tevékenységeinkbe játékosan

beépítve, hozzájárulhatunk gyermekeink egészségi állapotának javításához,

megszilárdításához, a kondíciójának, teljesítőképességének növeléséhez, személyiségének

formálásához. Mindemellett színesebbé, vidámabbá teszik a foglalkozásokat.

III. téma: „Kacsatánc 1”

Lábelváltozások javítása utánzó gyakorlatokkal, üveggolyókkal.

A lúdtalp, más néven bokasüllyedés a statikai lábbetegségek közül a leggyakoribb. A

lábboltozat-süllyedés pedig annyira elterjedt elváltozás, hogy a legfontosabb tennivalónk a

kialakulása elleni küzdelem, a megelőzés. Ezért nemcsak a gyógytestnevelés csoportjaiban,

hanem minden mozgásos, testnevelési és sportfoglalkozáson kell talpboltozat erősítő

mozgásokat végeztetni. Álláspontunk a lúdtalp megelőzésénél, hogy a gyerekek a

foglalkozásokon mezítláb tornázzanak. Ez egy olyan edzettséget ad a talp izmainak, mely

125

semmi mással nem pótolható. Ebben a munkában fontos feladat hárul az

óvodapedagógusokra, a gyógytestnevelőkre és a tanítókra is.

Ha az alsó végtag korrigálása a feladatunk, akkor a foglalkozásokat laza, gyors mozgással

kezdjük, majd speciális javító gyakorlatok következzenek tehermentesítéssel és terheléssel,

befejezésül lassú és gyors ütemben végzett, koordinált járógyakorlatokra kerüljön sor. Ez a

foglalkozás anyag az óvodások körében igen kedvelt utánzáson alapuló gyakorlatokat

tartalmazza, ill. a gyerekek számára oly kedves és kedvenc üveggolyóval végzett

mozgásanyagot. Mely amellett, hogy színesebbé teszi a foglalkozásokat, nagy szerepe van a

lábboltozatot emelő kis talpi izmok megerősítésében.

IV. téma: „Kacsatánc 2”

Lábelváltozások javítása Body-Roll hengerrel és Kogelan, Supersoft

labdákkal.

Ez a foglalkozás anyag az óvodások körében igen kedvelt labdával végzett gyakorlatokat

tartalmazza, ill. body-roll hengerrel végzett mozgásanyagot. A Kogelan labda egy keményebb

sportlabda, mely kiváló alternatívája lehet a hagyományos varrott vagy ragasztott

sportlabdáknak. A Supersoft labda rugalmas sportlabda, mely nem üt, és nem csíp. Ezek a

labdák alkalmasak a gimnasztikai gyakorlatok színesítésére, hatékonyabbá tételére. A body-

roll henger pedig szintén jó eszköze a lábboltozatot emelő kis talpi izmok megerősítésének.

Ezeket, a gyakorlatokat nap, mint nap végezve, a mindennapi tevékenységeinkbe játékosan

beépítve, hozzájárulhatunk gyermekeink egészségi állapotának javításához,

megszilárdításához, a kondíciójának, teljesítőképességének növeléséhez, személyiségének

formálásához.

126

127

Gulyásné Szabó Gizella - Sütő Lászlóné

Ovi-vakáció!

Kislépések nagy csodák a nyári óvodai életben

Az óvoda neve:

Eötvös Óvoda Szivárvány Napközi Otthonos Óvoda Tagintézménye

Lakitelek

Összeállította: Gulyásné Szabó Gizella és Sütő Lászlóné

Tulajdonosa és képviselője: Eötvös Óvoda Szivárvány Napközi Otthonos Óvoda

Tagintézménye, Lakitelek

Sütő Lászlóné tagóvoda vezető

A megvalósítás helyszíne: Eötvös Óvoda Szivárvány Napközi Otthonos

Óvoda Tagintézménye.

Bács-Kiskun megye

6065 Lakitelek

Széchenyi krt. 102.

Alkalmazási terület: Pedagógiai

Módszertani

Megvalósítási időszak: 7 hét a nyári óvodai életben

Résztvevők köre: 5-6-7 éves óvodás gyerekek

3 fő óvodapedagógus

2 fő dajka

128

A foglalkozásokat segítők köre:

- óvodapedagógusok

- dajkák

- a nyári óvodai életet igénybe vevő gyermekek szülei

- külső szakemberek (pl.: lovaglást végző szakember, íjász, stb.)

- gyermekek szállításában segítők (pl.: busz sofőr, fogat hajtó, szülők stb.)

Óvodánk bemutatása

Óvodánk Lakiteleken Budapesttől 120, Kecskeméttől 27 kilométerre fekszik, a Tiszától

mintegy három kilométer választja el. Szépségét a Tisza folyó és annak holtága, valamint a

Kiskunsági Nemzeti Park területén turisztikai szempontból kiemelkedő Tőserdő adja. A fürdő

a gyógyulni vágyókat, míg a Holt-Tisza a pihenni, kirándulni szándékozókat várja. A

rejtelmes ártéri erdő útjai mentén sűrű, bozótos aljnövényzet zöldell. A Holt-Tisza mintegy

hét kilométer hosszú, mely a kirándulni, horgászni, pihenni vágyókat várja. Szakemberek

szerint ez a táj őrizte meg leginkább azokat a tájképi szépségeket és természeti értékeket,

amelyek már a honfoglalás idején is megfigyelhetőek voltak. Jókai Mór képzeletét is

megragadta e gyönyörű táj.

Intézményünk két épületben, összesen hat csoportban látja el a községünkben élő 3-6-7 éves

korú gyermekek óvodai nevelését.

Csoportszobáink optimális esetben 20-25 gyermek számára biztosítanak lehetőséget a

mindennapi tevékenységekhez. A foglalkoztatók komfortosak, megfelelő méretűek, játékok

megfelelő mennyiségben és minőségben biztosítottak. A közel 100 m2-es óvodai sportterem,

és az 50 m2-es tornaszoba kiváló feltételeket teremt a mindennapi, rendszeres

mozgásfejlesztéshez, valamint a gyógytestnevelés foglalkozások színvonalas vezetéséhez,

valamint a közösségi programok szervezéséhez. Mindkét óvoda bőségesen felszerelt újszerű,

modern mozgásfejlesztő eszközökkel.

Az óvoda épületeihez megfelelő méretű, tágas udvarok tartoznak különböző burkolattal, fa és

fém játszóelemekkel, babaházakkal, a régi óvodában fedett terasszal, zuhanyzókkal, a nyári

óvodai élet szervezéséhez, vezetéséhez szükséges eszközökkel. Mind két óvodában van

közlekedési játszóudvar, kerékpárokkal, triciklikkel, rollerekkel és gördeszkákkal.

Nevelőtestületünk nagyon jól képzett, nagy szakmai gyakorlattal rendelkező nevelő közösség

melynek összetétele alig változik, lendületesség, az új iránt fogékonyság jellemzi. Dolgozóink

gyermekszeretete, gondos figyelme, együttérzése, segítőkészsége, önzetlensége, személyes

129

példamutatása jó alapot biztosít az óvodába járó gyermekek sokoldalú fejlesztéséhez,

neveléséhez. Óvodánkban dolgozó dajkák valamennyien szakképzettek. Munkánkat

logopédus segíti, a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését gyógypedagógus,

pszichológus végzi. A gyermekek képességfejlesztését külső szakemberek is segítik.

2009/2010-es nevelési évtől a TÁMOP 3.1.4 „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés

– Innovatív intézményekben” című pályázat részesei és megvalósítói vagyunk. A bevezető

csoport mellett az óvoda mindegyik csoportjában projekt szemléletű nevelés oktatás

gazdagítja a gyerekek életét.

Nagymértékben hozzájárulunk minden hátrányos helyzetű gyermek esélyének növeléséhez.

2010-től részesei vagyunk az Integrációs Pedagógiai Programnak. Feladatunknak tekintjük az

érintett gyerekek beóvodázását, fejlesztését, esélyegyenlőségük megteremtését.

Óvodánk 2010-ben nyerte el első alkalommal a Zöld Óvoda címet, amely szemléletváltást

jelentett óvodánk életében.

A szülőkkel való kapcsolatot segíti a 10 éve létrehozott Laki Lurkó újság, amelyet a

nevelőtestület szerkeszt, s az óvodai programokon kívül tájékoztatja a szülőket a csoportok

hétköznapjairól is.

Évek óta fontosnak érezzük a felzárkóztatás mellett a kiemelkedő képességű gyerekek

támogatását. Ennek érdekében szervezünk olyan programokat, amelyek megfelelnek a szülők

és a gyermekek érdeklődésének. Lehetőségük van focizni, néptáncra járni, Törperős torna

foglalkozáson erősödni, lovagolni, úszni, angol nyelvvel ismerkedni.

Előzmények

Óvodánk nevelőtestületében 2001-ben érlelődött az ötlet, hogy a gyakran csak az udvari játék

bővítésére korlátozódott nyári életet tartalmasabbá kell tenni. Ekkor indultak az első

témahetek, s raktuk le az alapjait a ma már hét hétre bővült programoknak. Az első években a

szülők és gyerekek érdeklődésének, igényeinek megfelelően változott a hetek témája, tartalma

és ideje. A tapasztalok alapján jött létre az a hét hetes projekt, amely már évek óta

bizonyította sikerét, létjogosultságát.

OVI - VAKÁCIÓ tartalma

A „Jó gyakorlat” kiválóan alkalmas arra, hogy a köztudatban élő, hagyományos nyári óvodai

életet színesítse. A gyerekek tevékenységének tervezésére épít, játékos tevékenységeken

keresztüli tapasztalatszerzést biztosít számukra. A helyi, települési, környezeti adottságok és a

130

partnerkapcsolatok széleskörű kihasználásával nagyon érdekes és különleges élményekhez,

tapasztalatokhoz juttatjuk a gyerekeket.

A különböző csoportokból, óvodákból érkező gyerekek vegyes életkorú csoportokba

kerülnek, ahol mindenki saját korának és képességének megfelelően, saját tempójában vesz

részt a tevékenységekben. Az újonnan szerveződő csoportokban az óvodapedagógus

mindenki játszótársává válik. A „Jó gyakorlat” kiemelten alkalmas arra, hogy korszerű

pedagógiai módszerek alkalmazásával elérjük, hogy a gyerekek, gyorsan megismerjék új

társaikat, az új felnőtteket és a környezetet, valamint, hogy aktívan részt vegyenek a

tevékenységekben.

Az OVI-VAKÁCIÓ jó gyakorlatunkban a gyermeki tevékenység minden területét felölelő

témahetek az alábbi tartalommal valósulnak meg:

1. „Szőjünk, fonjunk… „ a kézművesség hete

2. „Eszter lánc….” népi játékok, gyermek tánc hete

3. „Gyí paci paripa” sportos hét a lovaglás hete

4. „Játszunk bábszínházat” a bábjáték hete

5. „Kis lépések nagy csodák” környezetismereti hét

6. „Ha végre itt a nyár” a pancsolás hete

7. „Nagy medve” az indián hét

„Szőjünk, fonjunk… „ a kézművesség hete

Óvodás gyermekeink fejlesztési lehetőségei közül kiemelkedő helyen vesszük számításba a

vizuális nevelést és a barkácsolást, mert ezek a tevékenységek speciális játék tevékenységek,

melynek során a gyermekek a világról szerzett tapasztalataikat érzékletes, képi úton rögzítik.

Óvodánkban vizuális nevelésünk feladataként fontos számunkra az esztétikai fogékonyság

kialakítása, az esztétikai érdeklődés felkeltése és az, hogy az esztétikai élményeket

észrevegyék és befogadják a lakiteleki gyermekek. Nekünk, pedagógusoknak fontos, hogy jól

válogassuk meg az anyagokat, az egymással harmonizáló kiegészítő eszközöket és többféle

variációs lehetőséget kínáljunk fel. Erre azért van szükségünk, hogy ne legyen egyhangú az

ábrázoló, barkácsoló tevékenységünk.

„Eszter lánc….” népi játékok, gyermek tánc hete

A 3-7 éves korú gyermekek mindennapi tápláléka az énekes játék, amelynek

személyiségfejlesztő hatása nyilvánvaló. Felejthetetlen élmények sokaságát jelenti. Az

énekes-táncos játékok fejlesztik a gyermek ritmusérzékét, harmonikus mozgását, még a

131

gátlásos gyermek is felszabadul a játék hevében és tovább inspirálódik. A gyermekek a népi

játékok közben újra és újra átélik az énekek, mozdulatok örömét, miközben alakul és fejlődik

zenei és táncos anyanyelvük. Ezeknek a játékoknak óriási érzelmi, értelmi és

közösségformáló szerepe van. Az óvodás gyermekek, életkori és egyéni sajátosságaikat

figyelembe véve, játékosan, a népi gyermekjátékdalok segítségével nevelhetők táncra. A tánc

sajátossága, hogy benne a test és a lélek együttműködik. A tánc érzelmi, indulati, eszmei

tartalma az egész test szabályozott, rendezett mozgásában fejeződik ki.

„Gyí paci paripa” sportos hét a lovaglás hete

A lovaglás remek kikapcsolódás. A lovak a civilizáció kezdete óta jó barátaik és hű segítőik

az embernek. Értékeiket, a lovakkal való törődés örömét és hasznát, rajtuk keresztül az állatok

szeretetét tapasztalhatják meg a gyermekek már e rövid idő alatt is, amit a lovas héten átélnek.

Nagy örömmel vesznek részt a lovagláson, szívesen etetik, simogatják a lovakat. A lovaglás

számos pozitív hatása ismert. A zárkózottabb gyermekek is feloldódnak az állatok közelében,

a lovaglás terápiás célú hatása közismert. A lovaglás által javul a gyermekek testtartása,

fejlődik szabálytudatuk, javul koncentráló képességük. A gyermekeken keresztül a szülők is

betekintést nyerhetnek a lovaglás örömébe, s felkelti az érdeklődést egy hosszabb távú

kapcsolat irányába.

„Játszunk bábszínházat” a bábjáték hete

A bábjáték a gyermekek számára elsősorban játék, örömet jelent, játékos módon sajátítanak el

ismereteket, élményeiket, benyomásaikat játékosan dolgozzák fel. A bábok mögé bújt

gyerekek könnyebben teremtenek kapcsolatot egymással, s a felnőttekkel is. Az alkotó

játékok, a szerepjátékok, a dramatikus tevékenységformák fejlesztik, erősítik a

személyiségüket. A bábozás során a gyermekek átélik a szituációkat, érzik azt, ami

megtörtént, vagy megtörténhetett volna, felerősíti stressz tűrő, megélő, túlélő, feldolgozó

képességüket. Azon túl, hogy meghozza a gyermek beszélőkedvét, attól a pillanattól kezdve,

hogy kezükre húzzák a bábot, a tiszta kiejtéstől, a tagolt, példa értékű beszédutánzáson át,

szerteágazó fejlesztőértékkel bír.

„Kis lépések nagy csodák” környezetismereti hét

A környezeti hét a gyermekek olthatatlan megismerési vágyán alapul. A gyermekek

egészséges személyiségfejlődését komplex módon segíti elő, miközben természetes

helyzeteket gyakorol például a közlekedésben, a folyóparton, a városban. A gyermekek

közvetlenül tapasztalnak meg élethelyzeteket, gondolkodásuk, képességeik fejlődése

132

aktivizálódik. A szülők örömmel fogadják, hogy a gyermekeik a nyári időszakban is

tartalmasan, szervezetten töltik napjaikat, nagyon sok élménnyel gyarapodnak. Annak az

intézménynek az élhetősége biztosított, ahol a gyermekek nyári foglalkoztatásával is

törődnek.

„Ha végre itt a nyár” a pancsolás hete

A pancsolós hét adja meg a gyermekeknek azt a varázslatos élményt, felszabadult vidám

napokat, amelynek minden pillanata lehetőséget ad az önfeledt játékra a nem megszokott

közegben, a vízben. Az óvodás korú gyermekek egyik legfontosabb tevékenysége a játék, s

ezen a héten minden pillanatuk a játékra, az örömteli szórakozásra épül. Megfelelő időt és

helyet biztosítunk a szabadon választott vízzel kapcsolatos tevékenységekhez, a pancsoláshoz,

víz-és napfürdőzéshez. Jó idő esetén előkerülnek az úszógumik, a vízi pisztolyok és

kezdődhet a vakáció!

„Nagy medve” az indián hét

Az indiános héten változatos tevékenységek biztosításával feledhetetlen, élménygazdag

vakációs napokat biztosítunk minden résztvevő óvodásnak. Több irányból (külső világ

megismerése, mese-vers, rajzolás, mintázás, kézi munka, ének-zene, testnevelés) ízlelgetünk

egy idegen kultúrát, amely során igazi közösséget építünk. Eközben játékosan fejlődnek a

gyermekek kognitív, szomatikus, emocionális és szociális képességei. Nyitottá, érdeklődővé

válnak az idegen kultúra iránt. A gyermekek az óvodában 5 napig a messzi Amerika

őslakosaként kalandozhatnak, míg szüleik dolgoznak. Így a nyaralás élménye minden

gyermek számára elérhető!

Miért jó az OVI - VAKÁCIÓ a gyerekeknek?

A gyermekek egész nyáron szívesen jönnek óvodába, nagyon várják a különböző

heteket, számon tartják mikor, milyen tevékenység következik.

Az OVI - VAKÁCIÓ minden területén rengeteg élménnyel, ismerettel, tapasztalattal

gazdagodnak, amelyek lehetőséget adnak az érdeklődés kielégítésére, ismeretek

bővítésére. Az óvodai szorgalmi év lezárása után is tevékenységekben gazdag óvodai

élet vár a gyerekekre.

Az OVI - VAKÁCIÓ hét hete alatt minden kisgyermek megtalálja a számára

legkedvesebb tevékenységi területet, kedvük igényeik szerint játszhatnak,

mozoghatnak. Zenében, ábrázolásban, bábozásban átélhetik a mesék, versek szárnyaló

133

világát. Nap, mint nap változatos, színes élményeket szerezhetnek, játszva tanulhatnak

egymástól és a felnőttektől.

Az OVI - VAKÁCIÓ minden programja sok mozgást, sétát, kerékpározást biztosít a

gyermekeknek, amelyek segítik az egészség megőrzését, kiemelik a mozgás

fontosságát.

Minden tevékenységükben megjelenik a környezettudatos magatartás, a természet

szeretetére nevelés, a környezettudatos magatartás megalapozása.

A több csoportból érkező gyermekek között új barátságok szövődnek, amely elősegíti

a szocializációt, nagycsoportosoknál az iskolai beilleszkedést.

Miért jó az OVI - VAKÁCIÓ a szülőknek?

A szülők szívesen adják gyermekeiket óvodánkba, hiszen tudják, hogy napjaik

tartalmasan telnek, ismeretekkel gazdagodnak, sokat játszanak.

A nyári óvodai életből a szülők is ötleteket gyűjthetnek a család szabadidős

tevékenységeihez, megismerkedhetnek a környezetünkben lévő lehetőségekkel.

A nyár folyamán a gyermekek szinte ingyen, vagy nagyon minimális anyagi ráfordítás

mellett olyan programokon vehetnek részt, amelyet egyébként a családok nagyon kis

rétege tud igénybe venni. (pl.: lovaglás, strand, hajókázás stb.)

A nyitott óvodai programok keretében a szülők is betekintést nyernek a programokba,

aktív részesei lehetnek a tevékenységeknek, a közös élmények alapot adnak a

beszélgetéseknek, ismeretek feldolgozásának.

Erősödik a kapcsolat a család-óvoda, valamint a szülő-óvodapedagógus között, a

gyermekekkel való közös várakozást és előkészületet közös élményfeldolgozás követ.

Miért jó az OVI - VAKÁCIÓ az óvodapedagógusnak?

A hét előkészülete tudatos, tervszerű munkára ösztönzi a témahét vezetőjét és a team

tagjait, figyelembe véve a csoport létszámokat, összetevőit. Differenciált, komplex

tervezésre sarkall. Lehetőséget ad pedagógiai innovációban való részvételre.

A folyamatos elfoglaltság, érdekes tevékenységek kitöltik a gyermekek napjait, nincs

fegyelmezési probléma, a gyermekek nem unatkoznak.

Egy-egy témahét kapcsán felerősödik a team munka, ezáltal erősödnek a pedagógiai

kapcsolatok.

Erősödik az óvodapedagógus-szülő kapcsolat.

134

Az óvodapedagógusok szakmai elismertséget szereznek, mely újabb lendületet ad

munkájukhoz: korszerű és újszerű pedagógiai módszerek bevezetése, környezetben

rejlő lehetőségek, új partnerkapcsolatok kihasználása.

Miért jó az OVI - VAKÁCIÓ a fenntartónak?

A gyermekek örömmel jönnek egész nyáron óvodába, az óvoda kihasználtsága

növekszik, magas színvonalú szakmai munka jó híre a fenntartó számára is elismerés

lehet.

Az általa fenntartott intézmény szakmai elismerésben részesül.

A jó gyakorlat alkalmazása a meglévő anyagi keret mellett megvalósítható.

Az óvodát továbbra is a gyermekközpontúság, a gyermeki személyiség értékként kezelése

jellemzi

OVI – VAKÁCIÓ kulcsfogalmai

kikapcsolódás

jókedv

kapcsolatteremtés

játékos, örömteli tapasztalatszerzés

nyitottság

kreativitás

motiváció

önállóság

135

OVI - VAKÁCIÓ céljai

Az OVI - VAKÁCIÓ célja, hogy a köztudatban élő, hagyományos nyári óvodai életet

színesítse. A gyermekek tevékenységének tudatos tervezésére épít, játékos tevékenységeken

keresztüli tapasztalatszerzést biztosít számukra. A helyi, települési, környezeti adottságok és a

partnerkapcsolatok széleskörű kihasználásával nagyon érdekes és különleges élményekhez,

tapasztalatokhoz juttatjuk a gyermekeket.

A „Jó gyakorlat” közvetlen célja, hogy bemutassuk, óvodánkban a szorgalmi év után is

olyan tartalmas nevelőmunkát folytatunk amely

segíti a gyermekeket abban, hogy a nyári csoport- és óvoda összevonások idején is

érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, tartalmas tevékenységekkel szervezett, szeretetteljes

légkörben és egy nagyon jól együttműködő nyári gyermek közösségben töltsék az óvodai

vakációt,

segíti a különböző óvodából, illetve csoportból érkező gyermekeket abban, hogy

mindenki a saját korának, képességének megfelelően, saját tempójában, vegyen részt a

különböző tevékenységekben

segíti a szülőket abban, hogy a nyári csoport és óvoda összevonások idején is nyugodtan

végezhessék munkájukat, annak tudatában, hogy gyermekük szívesen megy másik

csoportba, másik óvodába, „az óvodában is lehet nyaralni”

lehetőséget és egyelő hozzáférést biztosít valamennyi gyermek számára, akik nyáron is

igénylik az óvodai ellátást

jól alkalmazható a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű

gyermekek integrált nevelése érdekében.

Közvetett célunk, hogy ötleteket adjunk a nyári életre:

érdekes témahetekhez, melyekben nagyon jól érzi magát a kisgyermek, az

óvodapedagógus és a dajka néni is,

korszerű pedagógiai módszerek alkalmazásához kulcskompetenciák fejlesztésének

lehetőségéhez a nyári élet szervezésénél

Jó gyakorlatunkban” felvállaljuk:

heterogén csoportszervezést

az egyéni bánásmódon alapuló differenciált nevelést

tevékenykedtetést, tapasztalásra épülő képességfejlesztést

136

projekt módszert

gyermekbarát környezet, nevelést oktatást segítő eszközök biztosítását

szülők bevonását a gyermekek tevékenységébe

Az OVI -VAKÁCIÓ ideje alatt legfontosabb, hogy az óvodába járó gyermekek jól érezzék

magukat, s emellett játékba, változatos tevékenységekbe ágyazva fejlődjön szociális,

mozgáson alapuló, értelmi és kommunikációs képességük.

Az OVI - VAKÁCIÓ gyermekközpontú pedagógiai elvei

Pedagógiai alapelveink

Óvodánkba járó gyermek legelemibb pszichikus szükségletének, létformájának a szabad

játékot tekintjük. Különösen igaz ez a nyári szabad programok esetében, ahol a játékot

a gyermek számára a legfőbb élményforrásként fogalmazzuk meg.

A programok megvalósításához kapcsolódó munka jellegű tevékenység is tartalmaz

játékos elemeket. A munka jellegű tevékenységeket úgy szervezzük, hogy az önként

vállalt feladatok, munkafolyamatok végzése során a gyermek megélje a közösségért

való tevékenykedés örömét is.

A gyermekeket a nyári témahetek alkalmával is sok-sok tapasztalathoz juttatjuk,

biztosítjuk, hogy minél több élményt szerezzen. A cselekvések során alkalmat adunk

arra, hogy kielégíthesse kíváncsiságát, érdeklődését, kreativitását, a cselekvés örömét.

Minden gyermek megkapja az egyéni, differenciált bánásmódot, a különböző

csoportokból érkező kisgyermekkel személyes, bensőséges kapcsolatot alakítunk ki.

A gyermeket az ismeretek tapasztalati úton történő megszerzéséhez segítjük hozzá.

Megteremtjük annak a lehetőségét, hogy a gyermek a játékon, a művészeteken, az

alkotómunkán, saját tevékenységén keresztül szerezhesse meg azokat az élményeket,

amelyek felkeltik, és ébren tartják benne a vágyat a környező világ megismerésére, a

tanulás örömének az átélésére.

Kiemelt jelentőséggel bír óvodánkban az anyanyelvi nevelés, mely áthatja az egész

nyári tevékenységeket.

A nyári élet szervezése során arra törekszünk, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű

gyermekek is részt vegyenek a programokon, részesei legyenek a nyári élményeknek.

Befogadjuk a sajátos nevelési igényű gyermeket is, elősegítve a közösségbe való

beilleszkedésüket.

137

A nyári élet során rugalmasan kezelt szokásrendszert alakítunk ki, amelyben a több

csoportból érkező óvodapedagógus és gyermek is jól eligazodik.

Figyelmet fordítunk arra, hogy a nyári melegben az egészség megőrzése, az egészséges

életmód iránti igény kialakítását alapvető fontosságú. Kiemelten fontos a nap-és

vízfürdőzés időtartamára, hatásaira.

A tágabb és szűkebb környezet közvetlen, tapasztalati úton történő megismerésével

környezettudatos viselkedést alakítunk.

Az OVI - VAKÁCIÓ személyi feltételei

A nyári élet szervezésének fontos része a gyermekek létszámának előzetes felmérése, s a

gyermek létszámtól függően az óvodapedagógusok valamint a dajkák munkarendjének

kialakítása.

Témahetek, programok megvalósításához szükséges külső- és segítő szakemberekkel

kapcsolat kialakítása.

A programok megvalósításában, a szervezési feladatokban nélkülözhetetlen a szülőkkel

való szoros kapcsolat.

Az OVI - VAKÁCIÓ tárgyi feltételei és helyszínei

Az OVI-VAKÁCIÓ megvalósításának különleges tárgyi feltételei nincsenek, a témahetekhez

szükséges eszközök minden óvodában megtalálhatóak.

Helyszínek:

A gyermekek szabad mozgását lehetővé tevő, árnyékos és napos területek, szilárd

burkolatú, füves és homokos óvodai udvar.

A természet megismerésére alkalmas helyszínek (folyó, folyópart, erdő, arborétum).

Lovaglásra, a lovak életterének megismerésére alkalmas helyszín.

Strandolásra, pancsolásra alkalmas helyszín

138

OVI - VAKÁCIÓ sikerkritériumai

a gyermekek örömmel jönnek óvodába

új baráti kapcsolatok jönnek létre

a gyermekek szívesen vesznek részt a különböző tevékenységekben

élményeiket elmesélik

bővülnek ismereteik

bővül szókincsük és kifejezőkészségük

Az OVI - VAKÁCIÓ szokás és szabályrendszere

A nyári élet szokás- és szabályrendszerét minden évben az összevonás előtt készíti el a

nevelőtestület. A csoportösszevonások miatt fontos, hogy olyan betartható, egységes

szokásrend alakuljon ki, amely minden héten, minden óvodapedagógusra és gyermekre nézve

kötelező. A dokumentum a nyári élet speciális szokásait tartalmazza:

csoportok elosztását a csoportszobákban, mosdókban,

a gondozási tevékenységek: étkezés, tisztálkodás, öltözködés, pihenés szokásait,

az udvari és csoportszobai játék alapvető szabályait,

az udvaron történő étkezések rendje

A különböző témahetekben az arra a hétre vonatkozó speciális szabályokat a témahét vezetője

határozza meg.

A Jó gyakorlat költségei

A Jó gyakorlat témahetei alacsony költség igényűek. Az óvodai költségvetésből

megvalósíthatóak. Tárgyi eszközök beszerzésére nincs szükség, mert az óvoda meglévő tárgyi

eszközei biztosítják azt. A témaheteknél jelentkezik speciálisan kiadás, melyeket a témahetek

139

költségvetései tartalmazzák. Ezekhez lehetőség szerint a szülői szervezet vagy óvodánk

alapítványának támogatását vesszük igénybe.

Fenntarthatóság feltételei

innovatív, jól képzett elkötelezett óvodapedagógusok

sokoldalú kapcsolatok: segítő szülők, civil szervezetek

jól kialakított nyári munkarend

Kockázatok

A témahetek alapvetően szabadban tervezettek. A gyermeki tevékenységek többsége

csoportszobában is megvalósíthatóak. Az időjárás kedvezőtlenül befolyásolhatja a témahetek

tartalmának teljes kivitelezését.

140

Arányi Lászlóné

Itt rövidebbek az órák?

Jó gyakorlatok a Tószegi Általános Iskolában

Ezzel a kérdéssel válaszolt a fiam, mikor a tószegi iskolában töltött első napjáról érdeklődtem

a 2. évfolyam elején.

Ez a 2008-2009-es tanév elején történt, amikor kollégáimmal együtt már elvégeztünk egy

tantestületi szintű képzést a kooperatív tanulási technikákról és azok alkalmazásáról. Három

napon át intenzív játékban volt részünk, melynek során észrevétlenül, a gyakorlatban

tanultunk meg nagyon komoly mennyiségű és minőségű ismeretanyagot. A tanultakat több

kolléga – zömmel alsó tagozatosok – rögtön lelkesen kipróbálta a tanítás folyamán.

Már a tanfolyam helyi szintű megszervezését is az tette lehetővé, hogy éreztük, egyre inkább

szükség van a folyamatos módszertani megújulásra. Ezzel elindult egy folyamat, melynek

során sok új elemmel tudtuk színesíteni, a gyerekek számára élményszerűbbé tenni a tanítási

órákat.

Aztán fejest ugrottunk a mély vízbe úgy, hogy még nem volt biztos úszástudásunk. Jött a

TÁMOP 3.1.4.-es pályázat… Azt hiszem, most sok, a cikket olvasó kolléga pontosan tudja,

hogy miről beszélek, és bólogat: „Igen, tudjuk, milyen mély volt a víz.”

Intézményünkben a 2009-2010-es tanévtől hat alsó tagozatos osztályban vezettük be a

kompetencia alapú oktatást szövegértés-szövegalkotási, matematikai, valamint szociális,

életviteli és környezeti kompetencia területen. A bevont osztályok tanítói nagyon kemény,

fárasztó tanév során szerezték meg az első tapasztalatokat. Éjjel készültek, anyag után

kutattak, eszközt, feladatokat gyártottak; reggel karikás szemmel bejöttek, tanítottak, és egy

pillanat alatt elfelejtettek minden fáradtságot egy-egy jól sikerült óra után, hogy azután éjjel

készüljenek, kutassanak, eszközt, feladatokat gyártsanak; reggel karikás szemmel…

A végtelennek tűnő tanév már a múlté. Immár harmadik éve tartjuk fenn a kompetencia alapú

oktatást, s mára már valamelyik kompetencia területen valamennyi alsós osztályunk érintett a

programban. Az eltelt időszakban eljutottunk oda, hogy napi szinten jelen vannak a

számunkra már nem újszerű tanítási-tanulási technikák, ahol a pedagógus koordinátori

szerepet tölt be a tanítási folyamatban, a háttérből irányítja a diákok egyre önállóbb

ismeretszerzési folyamatát. A tanulók nem frontális oktatásban részesülnek, hanem kisebb

csoportokban, általában önállóan dolgoznak a tanóra nagy részében.

Intézményünkben nagyon sikeresek a három hetet meghaladó projektek, a témahetek, a

moduláris oktatás, melyek a pályázat kötelező elemei voltak.

141

Moduláris oktatás – gyermektánc, népi játék

A témahéthez, a projektekhez igyekszünk a tanulók érdeklődési körébe tartozó témákat

választani, illetve egy-egy témát úgy körbejárni, hogy a végén az „azt hittem unalmas lesz, de

inkább érdekes volt” véleményt kapjuk.

Farsang projekt - busók

142

Farsang projekt – kiszebáb égetése

A gyerekek nagyon szeretik ezeket a munkaformákat, lelkesen dolgoznak a témák

kibontásában. Aktív szerepet vállalnak a tervezés, a megvalósítás folyamatában, amelynek

egyik fontos eleme a problémamegoldás, annak felfedezése, hogy lehet hibázni, majd javítani,

újratervezni a siker érdekében. Ennek során sokat fejlődik szociális, kudarctűrő képességük,

gondolkodásuk, fantáziájuk, szóbeli kifejezőkészségük.

Lovag projekt – gyűjtőmunkák, munkadarabok

143

Ugyancsak új lehetőségeket teremtett a műveltségterületi oktatás, melynek keretében az ének,

technika, rajz tantárgy a hét egy napján művészetek címen jelenik meg, s nagyobb lélegzetű

(közös) munkák elkészítését, több időt igénylő technikák kipróbálását teszi lehetővé.

Művészetek – húsvéti dekoráció

144

Kaszap Nagy István Református Általános Iskola és Óvoda

Túrkeve

Kossuth L. u. 15.

OM:035917

„Tanuljunk egymástól, hogy minél jobban taníthassunk”

Intézményi működés jó gyakorlatai

145

A Kaszap Nagy István Református Általános Iskola és Óvoda

I. Az intézmény általános bemutatása

A Kaszap Nagy István Református Általános Iskola és Óvoda nevelőmunkájában a

keresztyén szellemű nevelés a meghatározó, amely a tanulót testi, szellemi és erkölcsi

egységként tekinti. A teljesség igényével történő nevelés eredményezheti azt, hogy az élet

teljességének egészséges elfogadására és megélésére készítse fel tanítványait, amelynek

velejárója a siker, a kudarc, az egészség, a betegség, a jó és a rossz.

Intézményünk meghatározója a tudatos pedagógia, a teljesítményközpontúság, az oktatási

tartalom és a tanulási lehetőségek minősége, tanulásközpontú iskolavezetés.

Az intézmény feladata, úgy megtanítani tanulni, hogy a tanulók önállóan legyenek

képesek tájékozódni a világban, önállóan intézkedni, felelős döntéseket hozni. Ez a

személyiség sokoldalú fejlesztését, az egyéni adottságok, képességek, készségek

figyelembevételét igényli, differenciált tanulásszervezéssel. A tanítási órákon az

ismeretszerzést, az alapkészségek fejlesztését a kompetencia alapú oktatás, a

differenciálás, a változatos módszerek, eszközök, tanulásszervezési eljárások

biztosítják. A személyiségfejlesztés tanítási órákon és délutáni foglalkozásokon,

programokon történik.

Tanórai, tanórán kívüli és szabad idős foglalkozásokon csoportos és egyéni fejlesztés

történik. Ezért emelt óraszámban tanulják a matematikát, a magyar nyelv és irodalmat, az

idegen nyelvet. A délutáni foglalkozások lehetővé teszik a tehetséggondozást, idegen

nyelvből az alapfokú nyelvvizsga letételét, középiskolára előkészítő, versenyre felkészítő

szakkörök, sportkörök, könyvtári lehetőséget. A szociális kompetenciafejlesztés egyik

kiemelt területe a hit-és erkölcstan, valamint a cserkészet. A szabadidős rendezvények, a

nyári táborok a minőségi tanulási lehetőségei, s így élményszerűen fejlesztik a gyermekeket.

1. Intézményi működés

Az intézmény feladatai közé tartozik, hogy folyamatosan megfelelő kínálattal legyen a

tanulási folyamatban. Ezt szolgálja az intézmény kiadványa, a hospitálások, szakmai

napok, melyeken a tapasztalatok, a jó gyakorlatok, s a hozzá kapcsolódó szolgáltatások

bemutatása, átadása történik.

146

II.1. A jó gyakorlatok:

a, A kompetencia alapú nevelési, oktatási programot mintaadóan alkalmazó referencia

intézmény,

b, Ökoiskolai egyéb környezetpedagógiai program alapján dolgozó intézmény.

II.2. A területhez kapcsolódó szolgáltatások:

a:- Szövegértés, szövegalkotás fejlesztése kooperatív módszerrel,

- Angol nyelv oktatása projekt módszerrel,

- Digitális tananyag használata történelem órán.

b: - Ökoiskola - környezettudatos nevelés megvalósítása.

II.3. Módszerek

- megbeszélés,

- projektmódszer,

- vita,

- szerepjáték, játék,

- kooperatív módszer stb.

II.4. Tanulásszervezési eljárások

- egyéni, csoportos, páros munka,

- kooperatív tanulásszervezés,

- differenciálás,

- project / órai, nap, hét /

III.. Segédanyag

A teljes anyag Cd-n: óravázlatok. Munkatervek, feladatok, feladattípusok stb. Kivonat a

cd anyagából

- óravázlat részlet

- Feladattípusok

- ökoiskolai munkaterv részlet,

147

Segédanyag kivonat: A része

Ökoiskola

Kaszap Nagy István Református Általános Iskola és Óvoda

Túrkeve, Kossuth Lajos út 15.

Ökoiskolai Munkaterv

Részlet

2012/2013.

Készítette: Puskásné Túri Ildikó

Feladat, tevékenység: Öko-munkaterv

készítése a tanárok, az alkalmazottak, a

tanulók és a szülők bevonásával, illetve az

ehhez kapcsolódó javaslatok, észrevételek

összegyűjtése.

Érintettek: mindenki

Felelős: Puskásné Túri Ildikó

Határidő: 2011. szeptember

Dokumentum: Öko-munkaterv

Feladat, tevékenység : Ökoiskola-felelős

választás a Diákönkormányzatban

Érintettek: mindenki Felelős:

Magos Vilmos Határidő: 2012.

szeptember

Dokumentum: Diák-önkormányzati ülés

jegyzőkönyve

148

Feladat, tevékenység: Elsősegélynyújtás

világnapja

Érintettek: felső tagozat

Felelős: Szabóné Debreczeni Ildikó

Határidő: 2011. szeptember

Dokumentum: fotók, felsős munkaterv

Feladat, tevékenység:

Sportfoglalkozások beindítása (atlétika, foci )

Érintettek: alsó és felső tagozat

Felelős: Magos Vilmos

Határidő: 2012. szeptember-október

Dokumentum: szakköri naplók

Feladat, tevékenység: Kerékpáros

kirándulások, gyalogtúrák

Érintettek: alsó és felső tagozat

Felelős: osztályfőnökök

Határidő: 2012. szeptember

Dokumentum: alsós munkaterv, fotók

Feladat, tevékenység:

„A teremtés hete” programsorozat

Érintettek: alsó és felső tagozat

Felelős: Nagy Renáta, Gulyás István

Határidő: 2012. október első hete

Dokumentum: fotók, proje

Feladat, tevékenység: Ökoiskolás faliújság

készítése

Érintettek: felső tagozatosok

Felelős: osztályfőnökök

Határidő:2012. október

Dokumentum: fotó

Feladat, tevékenység: „Enyém, Tied,

Mienk a Föld!” projekt tervezése

Érintettek: alsó és felső tagozat

Felelős: Szabóné Debreczeni Ildikó,

Puskásné Túri Ildikó

Határidő: 2012. október

Dokumentum: projektterv, projektháló

149

Ökoiskola

Feladattípusok

Témakör: Szülőföldem

1. csoport

1. Olvassátok el figyelmesen a szöveget!

2. Egészítsétek ki a térképvázlatot, írjátok be a szomszédos országok neveit!

3. Készüljetek föl arra, hogy elmondjátok és így megtanítjátok a többieknek, hogy

hazánkat mely országok határolják!

Országunk elhelyezkedése, szomszédaink

Magyarország nagyjából Európa közepén, közelebbről vizsgálva a Kárpát-medence közepén

helyezkedik el.

Mai határait 1920-ban vonták meg. Az országhatár hossza: 2242 km.

Szomszédaink: északon Szlovákia, északkeleten Ukrajna, keleten Románia, délen Szerbia és

Horvátország, délnyugaton Szlovénia, nyugaton Ausztria.

2. csoport

1.Olvasd el figyelmesen a szöveget!

2. Igaz-hamis

a. Hazánkban nem élnek román anyanyelvűek. ____

b. Hivatalos ügyeinket intézhetjük magyarul ____

c. Országunkban mindig a magyar volt a hivatalos nyelv. ____

d. Magyarok csak Magyarországon élnek. ____

3. Készüljetek föl arra, hogy elmondjátok és így megtanítjátok a többieknek, hogy mit

olvastatok!

Anyanyelvünk, hivatalos nyelvünk

Hazánkban a legtöbb ember anyanyelve magyar. Csekély számban, de élnek itt más

anyanyelvű emberek is (például németek, szlovákok, románok, szerbek, horvátok).

De magyarok élnek más országokban is. Az ő anyanyelvük is magyar.

3. csoport

1. Olvassátok el figyelmesen a szöveget!

150

2. Egészítsétek ki a mondatokat!

A piros-fehér-zöld zászló egy közösség, a _nép, az ország jelképe. A piros az, a fehér

a , a zöld a jelenti. Használatára -ban hoztak

törvényt.

3. Készüljetek föl arra, hogy elmondjátok és így megtanítjátok a többieknek, hogy mit

jelentenek az egyes színek a zászlónkon és mióta használjuk ezt a zászlót.

A zászlónk

Bárhol jársz a világon, ha megpillantod a piros-fehér-zöld zászlót, a hazád jut eszedbe. A

zászló jelkép, őrzi történelmi emlékeinket. A piros-fehér-zöld zászló egy közösség, a magyar

nép, az ország jelképe. A piros az erőt, a fehér a hűséget, a zöld a reményt jelenti.

Használatára 1848-ban hoztak törvényt.

Hazánk és más népek zászlaját mindig tiszteletben kell tartani.

B része:

1. Intézményi jó gyakorlat: szövegértés, szövegalkotás kooperatív technikával

Az óra tartalma és menete:

A tanítás ideje: 2012. október 25.

Tantárgy: magyar nyelv és irodalom

Osztály: 3. osztály

151

Időtartam: 45 perc

Tanító: Kissné Papp Gyöngyi

Témakör: Volt egyszer……

Tananyag: A tulipánná változott királyfi

Óratípus: gyakorló óra

Módszerek: kooperatív technikák, csoportmunka, egyéni munka, frontális osztálymunka

Eszközök: tankönyv, írólapok, feladatlapok, csomagolópapír, képek, mesefa, szókártyák

Feladat:

szövegértő olvasás fejlesztése (lényegkiemelés, összefüggések felismerése),

vázlatmondatok sorba rendezése,

gondolatok megfogalmazása,

szövegalkotás fejlesztése,

a tündérmese jellemzőinek megfigyeltetése,

meseszereplők tulajdonságainak összegyűjtése.

Fejlesztendő kompetenciaterületek:

beszédkészség, szókincsfejlesztése,

figyelemfejlesztés,

ok-okozati képesség, megfigyelő, rendszerező képesség fejlesztése,

lényegkiemelő-képesség fejlesztése,

befogadási képesség fejlesztése,

együttműködési képesség fejlesztése.

2. Olvasás - szövegértés

Feladattípusok

1. Jelöld pipával azokat a dolgokat, amelyek általában jellemezhetik két gyerek

barátságát!

őszinteség versengés a másik elfogadása

menőzés a másik megváltoztatására való törekvés önzés

megbízhatóság kiszámíthatatlanság közös hobbi irigység

kitartás a másik mellett ragaszkodás segítőkészség féltékenység

152

2. A történet tartalmának megfelelően állítsd számozással időrendi sorrendbe a

mondatokat!

------- A tanító néni és Margit biztatására elővette a hegedűjét. Kiderült csodaszépen játszik.

------- Senki sem akart mellé ülni, mert duci volt.

------- Mindenki tülekedett a hátsó padokban levő helyekért.

------- Zsóka szótlanul állt a fal mellett.

------- Margit szívesen ült Zsóka mellé.

------- A lányok befogadták maguk közé, még a hegedűjét is megjavíttatták.

3. A szöveg tartalmának megfelelően kösd össze a szavakat!

koma keresztszülő

sógor az iskolai tanuló régies neve

kofák iskolaszolga

pedellus rokon, a házastárs testvére

deák piaci árusok

4. Ha riporter lennél melyik szereplőtől kérdeznéd meg? Írd a nevüket a vonalra! /

Gyuluka, Lackó, Tanító néni/

- Tudatában vagy hogy becsaptad a társadat? -------------------

- Mit gondolt Laciról, amikor sorozatosan kapta az egyeseket?-----------

- Mit szólnál hozzá, ha téged is csak egy kicsit orrba simogatna valaki?------------------

- Helyesnek tartod-e, hogy hazudtál Lackónak, csak azért, hogy megszerezd a dolgait?--

---------------------

- Mit gondolsz arról, hogy van olyan osztálytársad, aki önzetlenül segíteni akar?----------

-------------

- Ön sohasem tette gyerekkorában a párnája alá a könyvét, ha nem tudott valamit?-------

------------------

Gyakorló anyag a közmondások és szólások tanításához

1. Helyettesítsd a kiemelt szavakat rokon értelmű szóval úgy, hogy egy ismert

közmondást kapj!

Egyszer volt Budán ebvásár!

Nem mind arany, ami világít!

Mindenhol remek, de legjobb otthon.

Lassan menj, tovább érsz!

153

Ha megdobnak kaviccsal, dobd vissza kenyérrel!

Sok liba disznót győz.

2. Párosítsd a szétvágott közmondásokat!

1.) Nincsen rózsa a.) kell cégér

2.) Jóból is megárt b.) úgy arat.

3.) Lassú víz c.) tövis nélkül.

4.) Könnyű Katát d.) holtig tanul.

5.) A jó bornak is e.) a sok.

6.) A jó pap is f.) partot mos.

7.) Ki mint vet,

g.) táncba vinni.

II.

1.) Minden kezdet a.) a másik egy híján húsz.

2.) Nem zörög a haraszt b.) nehéz.

3.) Olcsó húsnak c.) az anyja sem érti a szavát.

4.) Néma gyereknek d.) ha a szél nem fújja.

5.) Nem enged e.) maga esik bele.

6.) Az egyik tizenkilenc, f.) híg a leve.

7.) Aki másnak vermet ás g.) a 48-ból.

3. Egészítsd ki színekkel az alábbi szólásokat, közmondásokat!

Kimutatja a foga_____________________jét.

(elárulja a rossz szándékát)

Leissza magát a _________________földig.

(Lerészegedik)

Nem mind __________________ami fénylik.

(Nem minden értékes, ami annak látszik)

Ritka, mint a _______________holló.

(Csak elvétve akad.)

154

Idegen nyelvi nyári tábor

A tanulási lehetőségek minőségi alkalmai.

Szellemi, testi, lelki nevelés egysége valósul meg.

155

KITEKINTŐ

156

Zágoni-Szabó Józsefné

Életre szóló találkozásaim Comeniusszal

Hogyan kerül Comenius a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézetbe?

Comenius (Johannes Amos), az első modern pedagógus, a „nemzetek tanítója”, aki

pedagógusképzésünkben is helyet kapott az egyik legfontosabb pedagógiai művével, a

„Didactica Magna”-val (Nagy oktatástan).

Comenius az a pedagógus, aki szinte egész Európában részt vett az oktatásügyi reformokban.

Az európai terepről 1650-ben Magyarországra érkezett, és Sárospatakon, a már akkor is híres

Református Kollégiumban tanított.

Itt alkotta meg a „Schola Ludus” (Az iskola mint játékszín) és az „Orbis sensualium Pictus”

(A látható világ képekben) című műveit. Ez utóbbi könyve a gyermekek számára fontos

„tankönyv” volt, hiszen ebből megismerhették a „látható” világot.

Comenius didaktikai elveinek hatása máig megmaradt. Lehet, hogy a mindennapokban már

nem gondolunk arra, hogy a szemléltetés módszerét, a gondolkodásra nevelést, a tananyag

elrendezésében az egymásra épülést, építést ő tartotta először fontosnak. És ma is fontos a

gyermekek és tanulók életkori sajátosságait figyelembe vevő tananyag megalkotása.

Ugye ismerősek a fentiek?

Akár a Nemzeti alaptantervre, akár a kerettantervekre, a saját intézményi pedagógiai

programokra gondolunk, visszaköszönő elemek Comenius elvei.

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézetünk is vállalta Küldetésnyilatkozatában,

hogy a köznevelés szereplőit szolgálja: köznevelési intézményeket, pedagógusokat, szülőket,

gyermekeket/tanulókat, fenntartókat.

Comenius elveit is figyelembe véve látjuk el a köznevelési közfeladat-ellátás keretében a

pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat: a szaktanácsadást, a tantárgygondozást, a

tehetséggondozást, a versenyszervezést, a tantárgypedagógiai rendezvényeket, a pedagógiai

értékelés-mérés feladatait, a pedagógusok továbbképzését.

Tehát, Comenius itt van a Megyei Pedagógiai Intézetben!

Comenius annak idején, a 17. században bejárta Európát.

Comenius ma is bejárja Európát, együtt a gyerekekkel, tanulókkal és a pedagógusokkal.

Comenius nevét kapta az Egész életen át tartó tanulás programja (Lifelong Learning), mely az

Európai Unió akcióprogramja az európai együttműködésre az oktatásügy területén.

157

2011. október 1-jétől 3 éven keresztül Comenius ebben az új szerepben is jelen van a

Megyei Pedagógiai Intézetben, az Egész életen át tartó tanulás meghatározó

programjaként!

Új szakmai kihívás jelent meg a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet,

Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálat tevékenységrendszerében

Pedagógiai Intézetünk 2010 decemberében felkérést kapott a Comenius hálózatok Európai

Bizottság által meghirdetett pályázati programban való részvételre.

A megkeresés Németországból, Marburgból, egy pedagógusok továbbképzésével foglalkozó

intézményből, a leendő projekt koordinátorától érkezett Szabó Győzőné igazgatóasszonyhoz.

A projekt témája: Kooperatív tanulási-tanítási módszerek a pedagógusok képzésében, a

pedagógus-továbbképzésében.

A téma aktualitása, valamint a projektben résztvevők köre rendkívül vonzó volt számunkra,

így örömmel mondtunk igent a felkérésre.

Aztán valahogy úgy hozta a sors, hogy én lehettem, lehetek az Intézeti koordinátor.

Megtiszteltetés számomra. Ugyanakkor kihívás, új feladat.

Bár nem előzmények nélküli az én interkulturális érdeklődésem…

1976 őszén-telén (karácsonyt és szilvesztert is ott töltve) féléves részképzésen vettem részt

orosz szakos főiskolai hallgatóként az akkori Szovjetunióban, a gyönyörűséges Vlagyimirban

a főiskolán.

Mondhatnám azt is, hogy ez volt az én Erasmus programom!

Ez bizony még az Internet, a mobiltelefon és skype előtti kor volt!

31 éves tanári pályám során több alkalommal vehettem részt tanítványaimmal, kollégáimmal

európai nemzetközi programokban: a Baross Szakközép- és Szakiskolában az egyik

szakközépiskolai osztályom valamennyi tanulója a „Fedezd fel Franciaországot!” vetélkedőn

nyújtott kiemelkedő teljesítményével jutott el Boulogne-ba. A Mátyás Király Általános Iskola

és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény pedagógusai, tanulói és a szülők nyitottak voltak a

más kultúra megismerésére. Így többek között részt vehettek tanítványaink az olaszországi

Magyar kulturális évad rendezvényein, a franciaországi Magyar év programjában.

158

Határon túli tanulókkal, pedagógusokkal nálunk, Szolnokon volt feledhetetlen élményünk az

„Európa szívében” projekthetünk során.

2004-től 2009-ig a Sokrates Comenius, majd a Comenius iskolai együttműködések

pályázatokon voltunk eredményesek. Lengyel, angol, spanyol, osztrák, német iskolákkal

ismertük meg közösen a hagyományainkat, a történelmi, irodalmi, művészeti, kulturális

értékeinket. Az izgalmas volt a programokban az is, hogy tanítványaink, s több alkalommal a

kollégák is családoknál laktak. Egy hétig meg lehetett tapasztalni más országbeli családok

életét is. Kihívás volt minden gyermek számára, hisz meg kellett tanulni alkalmazkodni egy

új, idegen nyelvi környezetben, s valamennyi „kulcskompetenciát” elővenni ahhoz, hogy

részesei lehessenek a családok mindennapjainak!

Fantasztikus élményekkel gazdagodtam magam is, hisz az iskola világát más kultúrában

izgalmas volt megismerni.

Néhány év távlatából bízom abban, hogy a fentiekkel sikerült hozzájárulnunk tanítványaink

nyitott, nemzeti és egyben nemzetek feletti kommunikációjához, az élethosszig tartó tanulás

elfogadásához.

Lehet, hogy a nemzetközi kapcsolatokban szerzett személyes tapasztalataim is hozzájárultak

ahhoz, hogy én lettem az intézetbeli koordinátor…

E személyes kitérő után vissza a mi Comeniusunkhoz!

A Comenius hálózatok az oktatási intézmények és szervezetek közötti hálózatok kialakítását

támogatják. A mi programunkban az oktatási innováció és a jó gyakorlatok megismertetését

szolgáló intézkedések, így elemzések, esettanulmányok is készülnek, projekttalálkozókon

mutatjuk be a témák eredményeit.

A pályázatot közvetlenül az Európai Bizottság Oktatási, Audiovizuális és Kulturális

Végrehajtó Ügynökséghez kellett benyújtania a marburgi koordinátor intézménynek.

A program elbírálása 2011. augusztus közepén megtörtént, így a 2011. október 1-jétől 2014.

szeptember 30-ig tartó projektnek részese lett Intézetünk is.

A projekt központi operatív célja a kooperatív tanítási-tanulási módszer arányának jelentős

növelése az iskolákban, a tanárképzésben és a pedagógus-továbbképzésben. Fontosnak

tartjuk, hogy a tantestületekben legyenek képzett pedagógusok, akik a kooperatív

módszereket alkalmazzák, s mások számára is elfogadottá tudják tenni, hogy a módszer

tartósan és átfogóan beépülhessen az oktatási kultúrába.

Tervezzük aktívan bevonni a fejlesztési folyamatokba a partner pedagógusképző

intézményeket, a továbbképző intézeteket és a programhoz társult iskolákat is.

159

Ezeknek a céloknak az eléréséhez a partnerek közötti intenzív információ- és tapasztalat-

megosztásra, és hazai és európai továbbképzésekre van szükség.

Így a CoMet program keretében projekttalálkozókat szervezünk, és európai szintű 40 órás

pedagógus-továbbképzéseket tartunk 2 alkalommal, Isztambulban és Szófiában.

Projektpartnereink:

Marburg – Pedagógus Továbbképző Intézet (DE)

Heidelberg – Pedagógiai Főiskola (DE)

Isztambul – Istanbul Egyetem (TR)

Marmara – Marmara Egyetem (TR)

Pozsony – Pedagógiai Módszertani Központ (SK)

Szófia – St. Kliment Egyetem (BG)

Vilniusz – Általános és középiskola (LIT)

Az egyik legizgalmasabb esemény a „Kooperatív tanítás-tanulás európai napja” lesz,

melyet ugyanazon a napon rendezünk meg a projektben részt vevő 6 ország 69 társult

általános és középiskolájában 2014. április 10-én!

A CoMet programzáró találkozóját 2014. június első hetében Szolnokon, a Pedagógiai Intézet

szervezésében rendezzük meg valamennyi projektpartner részvételével.

A projekt tartalmához illeszkedve a kooperatív módszerek alkalmazásának felmérésére a

szlovák Metodicko-Pedagogické Centrum (Módszertani és Pedagógiai Központ) elkészítette a

tanulói kérdőívet a tantermi folyamatok mérésére.

Ebben a csomagban a mi feladatunk a fejlesztésben való részvétel volt, a kérdőív közös

megbeszélése, megvitatása, kiegészítése.

A kérdőív véglegesítése 2012. november 23-án, Besztercebányán volt, ahol négyen vettünk

részt a mi projektünk munkacsoportjából, Szabó Győzőné igazgató, Andrási Lászlóné,

Hegyiné Mladoniczki Éva projekttagok, és én mint az Intézet projektkoordinátora.

Comenius projekttagok munkában, izgalmas, érdekes pillanatok

160

A találkozón részt vett az MPC pozsonyi igazgatója, Alena Tomengová, Elena Harkabusova,

a szlovák programvezető, valamint Frances Bathgate projekttag. A program elején

köszöntötte a teamet a besztercebányai regionális MPC centrum vezetője is.

Alena Tomangová és Szabó Győzőné igazgató asszonyok

A továbbiakban a szlovák partner az egyeztetett kérdőívet elküldte a projektkoordinátor

intézményünknek, Marburgba, valamint a Heidelbergi Pedagógiai Főiskola csoportjának, s a

jóváhagyás után megkezdődhetett a kérdőívek felvétele a mi társult iskoláinkban is.

A kérdőívet egy tantárgyra készítették el, mi javasoltuk, hogy legyen közös egyezség

valamennyi résztvevő ország számára, mely tantárgy, tantárgyak legyenek, ez fontos lenne az

összehasonlítás miatt is.

A tervezett korosztály: 10-18 évesek, nálunk a tanulók érintettek az általános iskola 4.

évfolyamától a középiskolák 12. évfolyamáig.

A felmérésbe három megyei intézményt kívántunk - a projektben foglaltak értelmében -

bevonni.

A bemeneti mérés értékelése 2011. március 14-17. között az első projekttalálkozón történt

meg, valamint az elméleti megalapozása egy közös európai pedagógusképzésnek, pedagógus-

továbbképzésnek, mely a kooperatív módszer elsajátítására épít.

Első feladatunk volt a projekt témájának megfelelően, a kooperatív tanítási-tanulási

folyamatokat, módszereket vizsgáló kérdőív felvétele különböző korcsoportokban.

Az első mérésben 3 iskolával vettük fel a kapcsolatot: a Szandaszőlősi Általános Iskola,

Művelődési Ház és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, a kengyeli ÁMK Kossuth Lajos

Általános Iskolája, valamint a SZOLMUSZ Jendrassik Tagintézménye tanulói töltötték ki a

kérdőívet.

161

Köszönjük a fenti intézmények vezetőinek, pedagógusainak és a tanulóknak is a projekt

támogatását a kérdőív kitöltésével!

Nemzetközi programunkban, valamennyi intézményben, országban az anyanyelv, a

matematika és az idegen nyelv volt a vizsgált terület.

Mi a felmérésben 370 tanulói kérdőívet dolgoztunk fel, s küldtük meg a szlovák MPC

projektcsoportjának.

Ennek a folyamatnak a felelőse, koordinátora a szlovák Pedagógia Intézet és a heidelbergi

Pedagógusképző Főiskola.

A vizsgálat eredményeit az 1. projekttalálkozón, 2012. március 14-17-e között mutatták be

Heidelbergben.

A megbeszélésre valamennyi résztvevő intézmény bemutatóval készült, így mi is elkészítettük

a projekt munkanyelvén, németül a rövid írásos bemutatkozónkat az Intézetről, valamint egy

prezentációt a kooperatív technikák témában a tapasztalatainkról, az Intézet képzési

rendszeréről, az eredményeinkről.

Március 14-én délután kezdődött az első személyes találkozó a CoMet programunk

koordinátoraival, tagjaival. Minden részt vevő országból ketten képviseltük a csoportjainkat.

A hivatalos megnyitó a Heidelberg Egyetem Pedagógiai Karának impozáns épületében volt.

A találkozó programját Michael Röhrig és Christof Peter ismertette. Ők ketten a Comenius

projekt vezetői, koordinátorai a marburgi Pedagógus Továbbképző Intézetből.

Ezen a napon mi kitűztük a kokárdánkat, s mutattuk be nemzeti ünnepünket. A projekt egyik

fontos célja, hogy egymás történelmét, kulturális hagyományait is megismerjük (így húsvétra,

a népszokásainkat bemutató képeslapot küldtünk a csoportunk tagjainak). A kulturális

sokszínűség jellemez bennünket, hisz német, török, bulgár, szlovák, litván és magyar

intézmények vesznek részt közösen a programban.

162

A délelőtti időszakban a szervezési ügyekkel, koordinációval foglalkoztunk, a program teljes

megbeszélésével, valamint az előttünk álló konkrét feladatokkal.

Természetesen a program nyilvánosságát is biztosítanunk kell, így a CoMet logót, valamint az

EU programjának jelét is használjuk a dokumentációban, a saját anyagaink készítésekor.

Ezen a délelőttön megbeszéltük az egyes országok tapasztalatait a kooperatív tanulás-tanítás

gyakorlatából mind a pedagógus-képzésben, mind a továbbképzésben.

Mi készítettünk olyan írásos anyagot, szórólapot is, melyben a kooperatív módszerek

alkalmazását támogató képzéseinkről, a képzések tartalmáról írtunk rövid összefoglalót.

Német nyelvű prezentációval is készültünk, melyben nemcsak a Pedagógiai Intézetet mutattuk

be, hanem a tevékenységeket is, melyek kapcsolódnak a kooperatív tanítási-tanulási

módszerekhez, technikákhoz, valamint a projektben dolgozó kollégáinkat, azaz magunkat.

Délután a szlovák partner mutatta be a kooperatív témát tartalmazó tanulói kérdőívek

összesítését. Öröm volt hallani, hogy a mi intézményeink pedagógusai használják,

alkalmazzák a kooperatív módszereket a tanítási órákon, a tanulói kérdőívek értékelése után

ez egyértelmű volt!

Ezt követően, Dr. Anne Sliwka előadása volt (Heidelberg Egyetem): a projektkoncepció, a

kooperatív módszerekre építő nemzetközi képzésünk elméleti megalapozására.

A heidelbergi egyetemen végzett kutatásait, módszertani tapasztalatait, valamint Kanadában

szerzett szakmai ismereteit, az ottani szakirodalom anyagát is megosztotta a résztvevőkkel. A

kooperatív tanulás szerinte nemcsak pedagógiai tudományi kontextusban értelmezhető.

Véleménye szerint minden szakma felett áll, hiszen bármely területre vonatkozó tanulási

tapasztalatokon alapszik, ugyanakkor külső és saját irányítás alatt folyó önálló tanulási

módszerről van szó, amely részben öntudatlan, önkéntelen tanulást is jelent, melynek elemei

azonban megtanulhatók.

Délután és este a 2012. szeptemberi, törökországi, isztambuli továbbképzés, workshop

programjának előkészítése történt meg.

Az isztambuli találkozó időpontja: szept. 9 -15. (ötnapos workshop)

Workshop - program:

1. csoport – német mint idegen nyelv (munkanyelv német)

2. csoport - német mint idegen nyelv (munkanyelv német)

3. csoport – angol mint idegen nyelv (munkanyelv angol)

4. csoport - természettudomány (munkanyelv angol)

5. csoport – társadalomtudomány (munkanyelv angol)

6. csoport – matematika (munkanyelv angol)

163

Mi a matematika csoport vezetését kaptuk!

Ekkor döntötte el a csoportunk, hogy a projektkoordinátor intézmény benyújt egy újabb

pályázati programot, melyben az isztambuli találkozó workshopjait nyitottá teszik az EU

tagállamok pedagógusai számára is.

Az egyéni pályázatokat a Comenius szakmai továbbképzés pedagógusoknak pályázati

formában lehet benyújtani a nemzeti irodákban, így nálunk a Tempus Közalapítvány a

pályáztató szervezet.

A nap végén a projekttalálkozó lezárása, programjának értékelése következett.

Másnap - március 17-én - városnézésen vettünk részt Anne Sliwka vezetésével a gyönyörű

Heidelbergben.

A Heidelbergben készült fénykép a CoMet projektcsoportunkról.

A találkozóról hazaérve folytattuk a munkánkat.

Megszerveztük jelentkezést a Tempus Közalapítvány pályázatára, a Comenius pedagógusok

szakmai továbbképzése programra. Lukács Henrietta (SZOLGSZI) eredményes pályázatot

nyújtott be, így ő részesévé vált az isztambuli pedagógus-továbbképzésnek.

164

Darabos Beáta és Mészárosné Fogarasi Erika vállalkozott – felkérésünknek eleget téve – a

matematika workshop vezetésére.

Jó döntés volt!

A résztvevők megismerhették minden csínját-bínját annak a kooperatív módszertani

kultúrának, melyet kolléganőink a Szandaszőlősi Általános Iskola és Alapfokú

Művészetoktatási Intézményből vittek a workshop előre meghatározott programjába.

Az Istanbul Egyetem aulájában volt a 2. projekttalálkozó megnyitója, ahol a helyi egyetem

professzorai előadását, valamint Anna Sliwka heidelbergi egyetemi tanár folytatta az előző

találkozón megkezdett elméleti, módszertani, didaktikai alapvetéseit.

2012. szeptember 9-én volt a nyitó konferencia az Istanbul Egyetem Dísztermében.

A 0. napon a résztvevőket különböző feladatokba vonták be a szervezők, tudatosan

igyekeztek interkulturális csoportokat kialakítani:

Közös munka a 0. napon

165

Ablak módszer – véletlenszerű csoportalakítás szlovák, bulgár, török, magyar résztvevőkkel.

Vannak, akik dolgoznak, míg más a többieket szemléli…

Még van mit tanulnunk az elmélyült, kooperatív módszer osztálytermi alkalmazásához!

Az isztambuli ALEV iskolában is jártunk, mely egy magániskola, és 50 kilométeres körzetből

viszik és hozzák naponta iskolabusszal a tanulókat. Az iskolai körülmények, a világos, tágas

terek, a berendezés, az intézmény tágas terei, bútorzata jól szolgálják az együttműködések

alakulását, a kooperatív módszerek alkalmazásának lehetőségét.

Természetesen az is világos volt számunkra, hogy nem minden törökországi iskola ilyen!

166

A képzési program befejezéseképpen bemutattuk valamennyi csoport közös munkáját a

„galériajárás, piactér” módszerrel. Az egyetem folyosóján kapott helyet a Német mint idegen

nyelv workshop tagjainak projektmunkája is, mely egy tematikai egység és óraterv készítése

volt a Barátság témában, körbe járva a szülők, nagyszülők és a mai tanulók lehetőségeit,

szokásait a téma kapcsán.

Mészárosné Fogarasi Erika és Darabos Beáta (Szandaszőlősi Általános Iskola) a Matematika

workshop vezetői

167

A Matematika és a Természettudományi workshop közös fényképe a „Piactér”-en

A Matematika workshop résztvevői is bemutatták a projektmunkájukat a „Piactér”-en

Társadalomtudományi csoport

középen Lukács Henrietta tanárnő, egyéni pályázónk a programban

168

És a projektzárás pillanata, ahol valamennyi résztvevő megkapta a - 40 pontot érő –

tanúsítványát a kooperatív tanulás-tanítás témában.

Projektzárás – a koordinátor intézmény bemutatta a projekthez készített weblapot:

http://llpcomet.eu/

A viszontlátás legközelebb a szófiai St. Kliment Egyetemen lesz 2013. május 12-18. között,

ahol az iskola vezetői, és pedagógus-továbbképzések képzői készülnek fel a 40 órás

nemzetközi továbbképzés keretei között.

Közben azonban még más is történt, Vilniusban jártunk, egy mini-projekttalálkozón,

előkészítve a Kooperatív tanulás európai napját.

A feladat, a szervezés a Megyei Pedagógiai Intézeté, így természetes, hogy a megvalósítás

ütemtervét, a feladatokat, az időtervet mi készítettük el, és vitattuk meg ezen a találkozón.

A program ideje alatt voltunk a partneriskolánkban tanítási órákon is.

Láttunk olyan órát, ahol inkább a frontális munka volt előtérben, első osztályban a digitális

tábla használatára épített természetismeret órán is.

Rengeteg élménnyel, friss tapasztalattal gazdagodva érkeztünk haza.

169

A zene és a tánc nemzetközi nyelvén köszöntek el tőlünk a Vilniaus Mikalojaus Dauksus

viduriné mokykla iskola tanulói.

CoMet programunkban tantárgyi 15 órás képzéseket fejlesztünk jelenleg, mellyel

előkészítjük, felkészítjük a megyénk társult iskoláinak pedagógusait a kooperatív tanítási-

tanulási módszerek alkalmazására a szaktárgyi órákon.

Várjuk és hívjuk a program iránt érdeklődő általános és középiskolák jelentkezését!

Legyen közös szakmai ünnepünk 2014. április 10-e, a Kooperatív tanulás európai napja.

170

Palencsárné Kasza Marianna

Hogyan tanulnak és tanítanak Finnországban?

2011-ben nyertem támogatást a TEMPUS Közalapítványtól az “Egész életen át tartó tanulás”

program „Comenius szakmai továbbképzés pedagógusoknak” alprogram keretében. A

tanulmányút 2012.03.04 – 10. között valósult meg. „Europäisches Seminar: Ansprüche und

Praxis der Förderung in finnischen Schulen” (Európa szeminárium a finn iskolákban működő

követelményekről és gyakorlatokról). A szeminárium keretében lehetőségem volt

tanulmányozni a finn oktatási rendszert.

10

10 Der finnische Weg des lebenslangen Lernens – Eine dialogische Gesprächs- und Beratungskultur in: Bildungs- und

Erziehungskontrakte als Instrumente von Schulentwicklung – Expertise, Bildungsforschung Band 21, Bonn Berlin 2008, S.

59 - 89

171

1. A finn gyermekek nevelése a különböző életkorban

Az oktatás területén végzett PISA felméréseken Finnország mindig kiemelkedően jól

teljesített. Az elért eredmények miatt a „finn csodának” is nevezhetjük ezt a teljesítményt.

Ennek okait a jelenleg működő finn iskolarendszerben, követelményekben, tárgyi és személyi

feltételekben kell keresni. A finn iskolákban a tanulási kötelezettség 7- 16 éves korig tart. Az

iskolarendszerbe bekerülő diákokat már az óvodákban is és iskola-előkészítő osztályokban is

jól felkészítik a tanulásra.

1.1. 0- 7 éves korig a gyerekek nevelése, tanítása:

Az anyáknak a szülést követően jogi előírások garantálják 3 évig, hogy a munkahelyükre

visszatérhetnek. Általános gyakorlat az egyéves távollét a munkából, majd visszamennek

dolgozni. A terhesség kezdetétől a gyermek 24 éves korig kíséri figyelemmel az úgynevezett

NEUVOLA rendszer a gyerekek életét, fejlődésüket, segítséget nyújt egészségügyi, pszichés

és nevelési problémák esetén egyaránt.

NEUVOLA rendszer: Minden terhes kismama jelentkezik a rendszerbe, nem előírás, de

minden szolgáltatás ingyenes, így természetes, hogy kihasználják a lehetőségeket. A

NEUVOLA rendszer biztosítja a védőnői, orvosi vizsgálatokat, a betegségek, fejlődési

rendellenességek korai kiszűrését, azonnali beavatkozást a gyermek életében, ha erre van

szüksége. Kulcsa a bizalom. A szülők bíznak a tanácsokban, megfogadják azokat. A

NEUVOLA alkalmazottai elkötelezettek abban, hogy a gyermekek minél jobban fejlődjenek.

Munkájukat pszichológusok, logopédusok, pszichoterapeuták, szakorvosok, szociális

munkások segítik. Szolgálataikat a szülők és gyermekek ingyenesen vehetnek igénybe. Fontos

szempont, hogy minden gyereknek egyformán joga van a tanuláshoz, önmaga fejlesztéséhez,

erre nagyon odafigyelnek. Mindenki ugyanazt az ellátást kapja, pl.: a szülés után az anyák

kapnak egy egységcsomagot a babaruhákból, ápolási eszközökből, melyek értékesek és jó

minőségűek. Értékük kb. 500 €. Figyelnek a kismamák lelki állapotára is, főleg a szülés utáni

depresszió megelőzése, kezelése, céljából.

172

1. ábra egységcsomag az anyáknak

Óvodák: Finnországban a bölcsődei és óvodai ellátás nem válik el egymástól, ugyanabba az

intézménybe járnak a gyermekek, általában 1 éves koruktól 6 éves korukig. 6 éves korig

fizetni kell az óvodai ellátásért, 6 éves kor után már nem, mivel ott már iskola-előkészítő

csoportról beszélünk, melyet az állam támogat és ingyenes az oktatás. A kicsikre több

óvodapedagógus figyel és kíséri figyelemmel fejlődésüket. Már a terhességi tanácsadásra

jelentkezéskor nyilvántartásba veszik a megszületendő gyermeket, mindent dokumentálnak, s

ez a dokumentum végig kíséri a gyermekek életét. Az óvodák jól felszereltek, minden

gyermek számára tudják a megfelelő eszközöket biztosítani. A foglalkozások nagyon

fontosak, de csak annyi ideig tartanak, amennyit egy-egy gyermek „elbír” és amíg nem

megerőltető számukra. Mindig dicséretben részesülnek az elvégzett feladatokért! Az óvodai

csoportok 3 év alatt maximum 12 fővel, 4 nevelővel, 3 év felett maximum 21 fővel és 7

nevelővel működnek.

2. ábra Hálóterem az óvodában

173

Óvodai foglalkozások – anyanyelvi foglalkozás: 2-3 gyerek együtt egy nevelővel 30 perces

foglalkozás keretében „tanul” rajzolni. Általában egy óvodapedagógus 5-6 gyerekkel

foglalkozik. Az óvodások számára, napi rendszeres levegőzés teljesen természetes, az óvodák

hatalmas udvarral és sok szabadtéri játékeszközzel rendelkeznek, télen a mínusz 10-15 fok

sem akadály az udvari játékra. Az óvodalátogatás alkalmával felszabadult, nyitott gyerekekkel

találkoztam, kíváncsiak voltak ránk, nem zavarta őket a jelenlétünk, teljes nyugalommal

folytatták addig elkezdett tevékenységüket. A nyugalom és a zavartalanság az óvónőkre is

jellemző volt, a foglakozások mentek tovább, mintha mi sem történt volna.

3. ábra Étkező az óvodában

Finnországban lehetőség van napközben „nevelő anya” szolgáltatás igénybe vételére is. Ez

azt jelenti, hogy egy lakásban maximum 4 gyerekkel foglalkozik az óvónő, ugyanolyan

ellátást kapnak a gyerekek, mintha óvodába járnának. Az állam ezt is támogatja, ezért is

ugyanannyit kell fizetni, mint az óvodáért. Ezt a szolgáltatást itthon is értékelnék azok a

szülők, akiknek gyermeke nem bírja a közösséget - egészségügyi vagy pszichés okokból-.

Ezeket a problémás gyerekeket kitűnően ráhangolná a közösségi életre.

Iskola-előkészítő csoport: 6-7 éves koruk között járnak ide a gyerekek. Ingyenes ezért

minden szülő igénybe veszi a gyermeke számára. Kötelező napi 4 órát foglalkozni a kicsikkel.

Már ismerkednek a betűkkel, a falakon betűket láthatunk, a mosdóban pedig nem jeleket

használnak, hanem a gyermekek neveit találjuk kiírva, így ezt is megtanulják az

iskolakezdésre. Éppen ezért sok gyerek már úgy kerül 7 évesen iskolába, hogy tud olvasni. A

csoportokat helyileg vagy az óvodában vagy az általános iskolában szervezik.11

11

Petra Linderoos: NEUVOLA – nur eine Beratungsstelle? Zeitschriftimpulse, Hannover 2006 Kurze

Darstellung von NEUVOLA

174

4. ábra Betűket is tanulnak az előkészítősök

1.2. 7-16 éves kor közötti gyerekek nevelése, tanítása

1.2.1. Általános iskola: alsó tagozat:

Az alsó tagozat az elsőtől a hatodik osztályt jelenti, ahol az osztályfőnökök szinte minden

tantárgyat tanítanak és taníthatnak. Az elsős osztályokban, 30 gyereket is beiskoláznak,

viszont ebben az esetben 3 tanító foglalkozik velük, bár a meglátogatott iskolában ilyen

létszámú osztállyal nem találkoztam. Az iskolák tárgyi felszerelése páratlan, minden

osztályteremben van mosdó (folyékony szappan, papírtörölköző), szekrények, digitális, kézi

érintéssel működő hangfallal felszerelt táblák, hagyományos krétás tábla, mágneses tábla

prezentációkhoz, projektor, mely bármilyen nyomtatott anyagot a táblára vetít, a tanárok a

tankönyvek feladatainak kivetítésére használták. Számítógép a tanári asztalon, ezeket az

eszközöket minden órán használják. Az elsős osztályokban speciális padokat találunk,

melyben mindent tárolni tudnak a diákok, csak azt viszik haza, melyben házi feladatot kaptak.

Érdekes volt, hogy a házi feladatot jelölő cédulával - melyet a tanító néni osztott ki a

gyerekeknek- is megjelölték a könyvben, így biztosan nem felejtik el elkészíteni. A technikai

felszereléshez kötelezően hozzátartozik még minden diáknak egy saját ruhásszekrény, mert az

iskolákban a váltócipő kötelező, vagy zokniban járkál a diákok 90 %-a, a padló meleg

(padlófűtés) felfázásra lehetőség sincs.

175

5. ábra Tanári asztal

A termek zárhatóak, egy speciális zárral felszereltek, melyet a diák kívülről nem tud kinyitni,

csak a tanár. A zárak speciálisak egy tanárnak egy kulcsa van, mely minden termet nyit.

Szaktantermekben is tökéletes a felszerelés, kémia órákon akár minden gyerek saját maga

végezheti el a kísérleteket, az iskola által biztosított köpenyben és védőszemüvegben.

6. ábra Jellegzetes csak kívülről nyitható zárak a finn iskolákban

A tanítási órák 45 percesek, a tantárgyak nagy részét csoportbontásban tanulják a diákok, az

osztály fele az első félévben a másik fele a második félévben (fizika, kémia). Az elsősöket is

csoportbontásban tanítják több tantárgyból (finn nyelv). Nem követelmény náluk elsőben,

hogy megtanuljanak írott betűkkel írni, nyomtatott betűket használnak az íráshoz. A fonetikus

írásmódot csak második osztályban tanítják. Az anyanyelvi oktatás az óvodákhoz hasonlóan

nagyon fontos. Az olvasás nemcsak az iskolákban, hanem az ország kulturális életében is

fontos szerepet játszik. Az iskola könyvtárában a gyerekek rendszeresen mennek olvasni.

176

Anyanyelvi órákon gyakran meglátogatják a könyvtárat. Az elolvasott olvasmányokat

feldolgozzák, ehhez feladatlapokat kapnak, majd beszélgetnek az irodalmi alkotásokról. A

svéd nyelv az ország második anyanyelve, mindenhol kétnyelvű feliratok vannak, ezért az

iskolákban is kötelező tanulni. Ezen kívül tanulnak még egy idegen nyelvet, mely a diákok

többségénél az angol nyelv.

1. ábra Minden tábla, minden tanteremben

Követelményrendszerük nem csupán a tudásanyagot méri, hanem számukra az a

legfontosabb, hogy a gyerek önmagához képest, egy-egy időszak alatt mennyit fejlődött! Az

értékelést együtt végzik a szülővel és diákkal, mindenki elmondja a saját véleményét,

pozitívumokat és negatívumokat is egyaránt. Így már korán kialakul az önértékelés a

gyerekekben és a javítás, a problémamegoldás lehetősége. Az iskola nem kirekeszti a

problémás diákokat, hanem segíti őket a problémáik megoldásában, ehhez jelent nagy

segítséget az iskolákban működő OHR (Oppilashuoltoryhmä – diák jóléti) team. Nagyon

fontos a felzárkóztatás és az inklúzió. A felzárkóztatást év közben folyamatosan végzik.

Amennyiben egy kisgyermeknek gondjai vannak egy-egy adott tantárgy tanulásával, azonnal

beavatkoznak. Beszélgetnek vele, a szülőkkel, keresik a probléma okát és a megoldását.

Az iskolában végzett látogatás alkalmával az iskola pszichológusa elmondta ő hetente 2 napot

tölt el az adott iskolában és ekkor van lehetőség arra, hogy a tanárok hozzá küldjék a diákokat

vagy a diákok személyesen keressék meg őt. A beszélgetés célja, hogy feltárja van-e szükség

további segítségre, amennyiben igen, ő küldi a gyermeket. Ha tanulási nehézségek léptek fel

jön a fejlesztő pedagógus és az adott óra látogatása alól felmenti a gyermeket, ő foglalkozik

vele, majd ha utolérte társait már vissza is kerül a közösségbe a „normál” órákra. A szemlélet

nagyon szimpatikus számomra, hogy a problémák természetesek, megbeszéljük, megoldjuk és

minden megy tovább. Ez a hozzáállás a gyermekekben is egy olyan fokú toleranciát fejleszt

ki, hogy nem nézik le a kicsit gyengébb másikat, hanem segítenek neki, elfogadják azt. Az

177

egyik meglátogatott finn órán a gyermekek feladatot kaptak az olvasókönyvből. Az egyik nem

tudta melyik feladatról van szó, ekkor két gyerek is ugrott segíteni neki, majd visszaültek a

helyükre és mindent ment tovább, mintha mi sem történt volna.

2. ábra Minden eszköz használatra készen

A finn iskolák inklúzív oktatásukról ismertek és híresek. A diákcsoportokban gyakran

előfordulnak segítségre szoruló, pl Dawn - kóros gyermekek tanulnak együtt egészséges

társaikkal. A közösség elfogadja őket, tudomásul veszi, hogy ők mások és ez egy idő után

természetessé válik a számukra. A Dawn kóros diákok pedig megkapják a lehetőséget a

normális életre. Természetesen nem tudják azt a teljesítményt nyújtani, amit a többiek, ezért

más feladatokat kapnak. A meglátogatott iskola 9. C osztályában 3 Dawn kóros diák is tanult.

A diákok 2 fejlesztőpedagógus segítségével sajátították el ismereteiket. Az órák nagy

részében ott ülnek mellettük, mondják a feladatokat és segítik őket. Földrajz órán éppen

Mexikóról tanultak, az ő feladatuk Mexikó zászlajának lerajzolása, színezése volt, majd

néhány kulcsmondatot másoltak le a könyvből.

Az inklúzív oktatásra jellemző egyéb dolgokkal is szembesültem. A kirekesztés minden

formája távol áll tőlük, elfogadják a másikat olyannak amilyen. Otthonos, meleg iskolai

légkör jellemző, a diákok jól érzik magukat, sok dicséretet kapnak, maximálisan figyelembe

veszik az igényeiket. A diákok és tanárok jó kapcsolata természetes, a szülők partnerek a

gyermek fejlődése érdekében. A legfontosabbnak a gyermekek tanuláshoz való jogát tartják,

ezt mindenkinek biztosítani kell. Amennyiben a gyerek a családi körülmények miatt nem tud

iskolába járni vagy tanulni, azonnal beavatkoznak pl. nevelőszülőkhöz kerülhet.12

12

Anmerkungen zum Lesen in finnischen Gemeinschaftsschulen, in: Beiträge Jugendliteratur und Medien, hrsg.

Arbeitsgemeinschaft Jugendliteratur und Medien in der GEW, Juventa Verlag, 57. JG., 4.Vj.2005 , Weinheim

2005.

178

OHR tagjai: védőnő; orvos; iskolavezető; iskolai szociális munkás; fejlesztő pedagógus;

pszichológus; tanár; tanulási (pályaválasztási) tanácsadó.

Feladatuk: Az iskolában tanuló gyerekekről havi rendszerességgel beszélgetnek, azonosítják a

problémáikat, javaslatokat tesznek a megoldásra, megbeszélik a következő lépést a gyerek

érdekében, értesítik a szülőket, behívják beszélgetni és közösen keresik a lehetséges

megoldásokat.13

3. ábra Kémia szaktanterem

1.2.2. Általános iskola: Felső tagozat

7-9. osztályt jelenti Finnországban. Ugyanabban az épületben van, ahol az alsó tagozat,

helyileg sem válik el egymástól. A diákokat itt már szaktanárok tanítják, a számonkérések

nagy része írásbeli teszt, melynek időpontját 1-2 héttel előre megadják. A tantárgyakat

csoportbontásban tanítják továbbra is. A cél a továbbtanulás, melyre két irányban van

lehetőség, vagy gimnáziumban, vagy szakképző iskolában. A hiányzásokat online módon

jelentik be a szülők.

4. ábra Ingyenes menzai menü

13

Petra Linderoos: So früh und so viel wie möglich und nötig fördern, veröffentlicht in: Schulverwaltung Spezial

1/2006, Herausgeber: Ministerium für Schule und Weiterbildung, Düsseldorf, S. 16-18

179

A gyerekek étkeztetése az iskolakötelezettség alatt teljesen ingyenes. Az étkeztetés

összeállításánál odafigyelnek az egészséges életmódra is. Zöldség vagy gyümölcs mindennap

van az iskolai menzákon.14

1.3. 16 éven felüli diákok tanulási lehetősége a gimnáziumban

3 éves képzési idő alatt teljesíthető. Nem a nálunk megszokott rendben folyik az oktatás,

hanem a diákok számára kurzusok vannak. 75 kurzus elvégzése a kötelező az érettségihez

ebből 47 kurzus előírt plusz 28 kurzus szabadon választható az iskolában. A kurzusok

tulajdonképpen tantárgyakat jelentenek. A meglátogatott iskolában kb 28 tantárgy közül

választhatnak a diákok ebből 9 idegen nyelv (angol; svéd; német; francia; olasz; spanyol;

orosz; kínai; japán). Az igazgató tájékoztatójában 35-38 fős csoportok szerepeltek, de

gyakorlatilag az iskola megtekintése alatt én nem láttam ilyen létszámú csoportokat. A tanév

periódusokból áll, 1 tanév 5-ből, minden periódus után 1 hetes vizsgaidőszak van. A

periódusok 8- 10 hétig tartanak, egy periódus alatt párhuzamosan teljesíthető több kurzus,

gyakorlatilag 5-8 közötti kurzust vesznek fel a diákok. A kurzusok egyenlő óraszámúak, heti

3 x 75 perces (5x 45 perces órának felel meg Magyarországon). A diák válogathatja össze,

milyen kurzust szeretne tanulni. Az iskola annyiban segít, hogy előre elkészít kurzus

csomagokat, melyben a kötelezőek biztosan szerepelnek.

A kurzusok témája adott.

Idegen nyelv (német) pl:

Alltagsleben (hétköznapok)

Freizeit (szabadidő)

Schule (iskola) csak egy témáról tanulnak

Történelemből pl.:

középkor

ipari forradalom stb.

Az órák 8. 15 – 16.00 óra között kerülnek megtartásra, egységes ebédszünet van

mindenkinek. A kurzusok teljesítése után bejelentkeznek az érettségi vizsgára, majd 1 éven

belül, ha bejelentkeznek, akkor le kell vizsgázniuk, ha nem az addig megszerzett vizsgáik is

14

Heide Koehler: Finnland: Bildung als nationaler Wert in: Katrin Höhmann, Rainer Kopp, Heidemarie

Schäfers, Marianne Demmer (Hrsg.), Lernen über Grenzen. Auf dem Weg zu einer Lernkultur, die vom

Individuum ausgeht. Mit einem Geleitwort von Vernor Muñoz, Verlag Barbara Budrich, Opladen & Farmington,

Hills 2009, S. 97-107

180

érvénytelenné vállnak. Érettségi vizsgaidőpontok szeptemberben vagy márciusban vannak:

központilag kiadott írásbeli feladatok.

5. ábra a gimnázium menzája

Érettségi vizsga Finnországban:

4 vizsgatantárgy kötelező, többi szabadon választott, kötelező vizsgatantárgy: finn nyelv

Kötelezően választandó a következő 4 tantárgyból 3 tantárgy

svéd (Finnország második hivatalos nyelve)

matematika

1 reáltantárgy (biológia; földrajz; fizika; kémia; vallás, filozófia, történelem,

társadalomtudomány; egészségtan, pszichológia)

1 idegen nyelv

A finn érettségi értékelése

értékelés magyar

fordítása

érettségizők

teljesítményének

megoszlása az összes

érettségiző létszámához %

laudatur dicséretes 5

eximia cum

laude approbatur kiváló 15

magna cum

laude approbatur nagyon jó 20

cum laude

approbatur jó 24

lubenter

approbatur megfelelt 20

approbatur elégséges 11

improbatur nem felelt meg 5

Összesen: 100

181

A finn érettségire nagyon büszkék a finnek, ez a rendszer már 1852 óta működik náluk. A

letett érettségi vizsgának értéke van, mindenki elismeri, a családok nagyon büszkék az

érettségiző gyermekekre. Az idősebb korosztályban sokan éveken át őrzik, az érettségi

átvételnél viselt formaruhájukat. Mivel a sikertelen vizsga az összes addigi eredmények

elvesztését jelenti, így azon vannak, hogy a megadott egy éven belül ez mindenféleképpen

sikerüljön. Az érettségi egyben a főiskolákra, egyetemekre való felvételit is jelenti, ennek

eredménye alapján jutnak be a felsőfokú oktatási intézetekbe.15

2. Tanárképzés Finnországban

A bolognai folyamatok eredményeképpen szintén BA (Bachelor) illetve MA (Master)

rendszerben folyik a képzés, mint nálunk, a két képzést együttesen 5 év alatt lehet teljesíteni.

Tanítási gyakorlatok csak mesterszakon vannak, éppen most akarják megszűntetni a tanítási

gyakorlatot, harc folyik érte, hogy maradhasson a képzésben, cél, hogy tanítási gyakorlat

nélkül ne kerüljön ki pedagógus az egyetemekről. A tanítási gyakorlat első évben 8 hét, majd

a második évben 4 hét. Érdekesség, hogy náluk a tanítói képesítéssel rendelkezők 6. osztályig

taníthatnak, éppen ezért a tanítói képzésben minden tantárgy oktatása szerepel. Ezt a főiskolás

hallgatók képzési nehézségnek tekintik, az iskolák viszont könnyebbségnek, hiszen így

nagyon flexibilis a tanítók alkalmazása, könnyű a helyettesítések megoldása.

A szaktanárok (szakos tanárok, középiskolai tanárok) képzése erre az alapképzésre épül. 1-2-3

tantárgyra is szakosodhatnak, mely egyáltalán nem ritka. A szaktanárok felső tagozatban és

gimnáziumban oktathatják a saját szaktantárgyukat. A tanári szakma jól megfizetett és

megbecsült Finnországban, ezért tízszeres túljelentkezés van. Az érettségi ott is egyben a

felvételi vizsgát jelenti, de itt kiegészül szóbeli felvételi elbeszélgetéssel is, mely a

főiskolákon folyik. A főiskolák egy központilag meghatározott keretszámot kapnak, annál

többet nem vehetnek fel, de ezt a létszámot kötelezően fel kell tölteniük. A képzés államilag

finanszírozott, vagy lehetőség van magán főiskolákon, egyetemeken tanulni. A hallgatók

egységes támogatást kapnak, jövedelmi háttértől függetlenül kb. 500 € /fő/hó.

Az óvónők képzése is a főiskolákon folyik, a számukra előírt 180 kredit megszerzése a cél,

melynek vannak azonos kreditjei a tanítói képzéssel. Erre épül rá egy „Kisgyermekkori

nevelés” mesterképzés 120 kreditpontos. Gyógypedagógus képzés BA (180) és MA (120)

szinten, együttesen 300 kreditpont. Pedagógia szakos tanári kiegészítő végzettség szerezhető

15

Der finnische Weg des lebenslangen Lernens – Eine dialogische Gesprächs- und Beratungskultur in: Bildungs-

und Erziehungskontrakte als Instrumente von Schulentwicklung – Expertise, hrsg. Marianne Horstkemper,

Joachim Ludwig, Wilfried Schubarth, Bildungsforschung Band 21, Bonn Berlin 2008, S. 59 - 89

182

mind BA (25 kredit) mind MA (35 kredit) szinten a diplomához. Felnőttképzés területén

szintén kiegészítő szak 60 kreditpontért. 1617

13. ábra Tanári szoba konyharésze

Tanárképzés kreditrendszere

Bachelor Master

Kommunikáció

nyelvi beszédkészség

második hivatalos nyelv

idegen nyelv

számítástechnika

média

20 5

Neveléstörténet 15 --

Pszichológiai 15 --

Pedagógia 10 10

Kutatások az oktatásban 25 55

Tanári módszertan (tanítási gyakorlat) -- 20

Szaktantárgyak oktatása

anyanyelv

matematika

művészetek

történelem és vallás

földrajz

biológia

fizika

kémia

60 --

Választható tantárgyak 40 35

Összesen 175 125

16

Die Lehrerausbildung in Finnland Prof. Dr. Aila-Leena Matthies, Universität Jyväskylä 17

Deutsch-Finnische Gesellschaft in Köln e.V., Mitteilungen, Jg. 37, Nr. 1, Juni 2005 Lehrerausbildung in

Finnland Reicht die idealistische Ausbildung für die reale Schulwelt? Von Mikko Kajander

183

3. A finn iskolarendszer eredményességének jellemzői:

ingyenes oktatás (tanítás, tananyagok, étkezés, orvosi ellátás, diák-jóléti csoport)

alapfokú oktatás mindenkinek egyenlő feltételekkel

hagyományosan magas oktatási színvonal

építő összmunka a résztvevők között

középpontban a diák tanulási folyamata áll, az ő jólété az elsődleges

személyre szóló támogatás, segítségnyújtás

értékelés összevontan minden szereplő részéről

jól képzett tanárok

motiváltak és elkötelezettek a munkában

partnernek tekintik a diákokat, a diákok a tanárokat

4. Saját benyomásaim

A finn rendszer megtekintése közben úgy éreztem magam, mintha Meseországban jártam

volna. Létezik olyan terület ahol ez megvalósult?- gondoltam magamban. Nagyon irigylem a

finn tanárkollégákat, hogy ilyen szemléletben, ilyen eszközökkel oktathatják a tanulni vágyó

gyermekeket. Természetesen ott is vannak problémák, de teljesen más jellegűek, az

iskolapszichológus szerint náluk még az alkoholfogyasztás, drogfogyasztás nem ölt tömeges

méreteket, bár a jelenség létezik. Valószínűleg egy értékekkel felnövő értelmes generáció ezt

is másképpen tudja kezelni, mint több európai országban. Most már értem miért járnak

hozzájuk Európa számos országából szakemberek tanulmányozni ezt a rendszert. Sok-sok

elemét be lehet vezetni máshol is, azonban egyet nem lehet az emberek gondolkodásmódját

megváltoztatni, az sajnos nem ilyen egyszerű, ahhoz mindenki fejét (vagy agyát) le kellene

cserélni, ez pedig eddig még nem sikerült. Remélem egyszer legalább hasonló példák nálunk

is lesznek.

A fényképeket Palencsárné Kasza Marianna készítette a tanulmányút során.

184

Palencsárné Kasza Marianna

Az ECVET bemutatása a CREDCHEM pilotprojekt segítségével

1. Mi is az ECVET?

Az Európai Szakoktatási és Szakképzési Kreditrendszer (ECVET – ejtsd: ekvet vagy íszivet)

a kölcsönös bizalom és a mobilitás elősegítésének új eszköze a szakképzésben. Az Európai

Bizottság ajánlását az Európai Parlament és a Tanács 2009. június 18-án fogadta el. Az Unió

tagországai, köztük Magyarország is elkötelezte magát a bevezetése mellett. 2012-re tervezték

a tagállamok, hogy megteremtik az ECVET fokozatos bevezetéséhez szükséges feltételeket és

meghozzák a megfelelő intézkedéseket Az Európai Szakoktatási és Szakképzési

Kreditrendszer bevezetésével a formális, non-formális és informális utakon megszerzett tudás,

készségek és kompetenciák európai szintű elismerése, vagyis az egész életen át tartó tanulás

támogatása a cél. Az ECVET lehetővé teszi a tanulók mobilitás során elért eredményeinek

elismerését. Segíti az érintett intézmények (képzők, munkáltatók) közötti kölcsönös bizalom

és tapasztalatcsere elősegítésével, szerte Európában. A mobilitáson mind a nemzetközi, mind

az országon belüli mobilitást érthetjük. Cél, hogy a mobilitás alatt elsajátított tanulási

eredmények elismertethetőek legyenek, és a tanulók képzési útjait ne hosszabbítsa meg egy-

egy külföldi szakmai gyakorlat, vagy a tanulási hely megváltozása. A mobilitáson túl az

ECVET fontos aspektusa, hogy elősegítse az egyes szintek közötti átjárhatóságot is. A közös

nyelv segítségével az ECVET könnyebbé teszi a tanulási eredmények elismerését, melyet a

fiatalok, vagy felnőttek más kontextusban szereztek, legyen az egy másik ország, intézmény

vagy rendszer (például alap- vagy továbbképzés), illetve formális, non-formális vagy

informális tanulás. Fontos tudni, hogy az ECVET nem egy kész rendszer: kidolgozása

folyamatban van.18

2. A CREDCHEM Pilotprojekt bemutatása19

A pilotprojekt, egy kísérleti, előkészítő projekt, mely a jövőben bevezetendő döntések hatását

bevezetési lehetőségét, problémáit vizsgálja.20

CREDCHEM (Entwicklung und Erprobung

eines Credit – Transfer – Systems zur Verbesserung der Mobilität im Chemiesektor - egy

18

Balla Ágnes: Európai Szakoktatási és Szakképzési Kreditrendszer, Szak- és felnőttképzés, A Nemzeti

Munkaügyi Hivatal folyóirata, I. évfolyam, 2012. 1. szám , 33-34. oldal

19 A CREDCHEM Pilotprojekt megismerésének tanulmányútját a Tempus Közalapítvány támogatta.

20 ECVET kísérleti projketek holapja : www.ecvet-projects.hu

185

kreditpontátviteli rendszer fejlesztése és kipróbálása a vegyipari szektorban megvalósuló

mobilitások javítására)

Az Európai Unió támogatásával 2008 – 2011 között 11 ECVET- hez kapcsolódó Pilotprojekt

került lebonyolításra. Közülük az egyik Pilotprojekt a CREDCHEM, mely a vegyipari szektor

területét fogja át.

A vegyipar napjainkban az egyik legnagyobb ipari ágazat Európában, 2007-ben hivatalosan

1 200 000 fő alkalmazottat foglalkoztatott. A jól képzett munkaerők ezen a területen a

következő tényezők miatt is nagyon fontosak:

ez jelenti az alapját a folyamatosan megújuló termékek és új termelési eljárások

bevezetésének

csatlakozási lehetőséget jelent az európai és nemzetközi piacokhoz

a szakképzett munkaerő iránti kereslet nemzetközivé vált, a nemzetközi munkaerőpiac

indokolja a központi elvárásokat, amelyeket a német munkaadók az európai képzési

politika felé indítványoznak

Projekt időtartama: 2009. 03. 01.-től 2012. 02. 29.-ig

Tartalma:

Javaslat kidolgozása tanulási egységekre kreditpontokkal, melyek a kémia tudományára

épülnek, és ezt a területet érintő szakmákban felhasználhatóak.

Javaslatok dokumentációs eljárásokra, hogyan igazolhatók a tanulási eredmények a

vendég országban és hogyan ismerik el a küldő országban ezeket.

A kifejlesztett mobilitási javaslatok és dokumentációs eljárások kipróbálása és

tesztelése.

A partnerségi szerződések fejlesztése (Memorandum of Understanding), javaslat

tanulási megállapodásra (Learning Agreement), az Europass Mobilitási igazolvány,

mint eszköz a mobilitás átültetésére.

A projektcsapat széles összetétele garancia az alapos és szakmailag átgondolt

tevékenységre: szakképzés pedagógiájának szakértői, szakképzés gyakorlatában

dolgozó szakértők; politikai tanácsadók; a partnerországok mindegyikéből.

Projekt team:

Projektkoordinátor: Bundesinstitut für Berufsbildung – BIBB, Németország, Bonn (Német

Szövetségi szakképzési intézet)

Projektpartnerek:

186

1. Sächsische Bildungsgesellschaft für Umweltschutz und Chemieberufe, Németország,

Drezda (Szászországi környezetvédelmi és vegyipari területek közhasznú szakképzési

társulása)

2. Technische Universität Dresden Institut für Berufliche Fachrichtungen,

Erziehungswissenschaft, Németország, Drezda (Műszaki Egyetem, Szakképzési

fakultáns, Neveléstudomány)

3. Natzionalna agentzia za profesionalno obrazovanie i obuchenie, National Agency for

Vocational Education and Training NAVET, Bulgária, Szófia (Szakképzési és

Szakoktatási Nemzeti Intézet)

4. Istituto Tecnico Statale per Attivita Sociali Pietro Scalcerle, Olaszország, Padova

(Felsőfokú oktatási intézet, nyelv és természettudományok területén)

5. Národní ústav odborného vzdelávání, National Institute for Further Education NIFE,

Csehország, Prága, (Nemzeti Szakképzési Intézet)

6. Štátny Inštitút Odborného Vzdelávania, SIOV, National Agency for Vocational

Education and Training, Szlovákia, Pozsony, (Nemzeti Szakképzési és Szakoktatási

Intézet)21

2.1. A tanulási egységek kialakítása, a projekt nagy feladata

Az ECVET mintaprojektekben nagyon sok esetekben a tanulási egységek, unitok az országok

szakképesítéseinek közös tartalmát jelentette. A „unit”, a tanulási egység angol megnevezése,

melyet az ECVET ajánlás használ. A képesítések több tanulási egységből tevődnek össze,

melyet a tudás (ismeret), készség, kompetencia segítségével pontosan meg tudunk határozni.

A tanulási egységeket a tanuló különböző úton szerezheti meg (informális és non-formális

tanulás útján, itthon és külföldön), melyből összeáll a teljes szakképesítés.22

A résztvevők

megkeresték azokat a témaköröket, amiket a résztvevő országokban egyaránt tanítanak és

ezekből alakították ki tanulási egységeket, unitokat, vagyis azokat a témaköröket, melyeket a

diákok a külföldi gyakorlat során elsajátítanak. A résztvevők először más projekthez

hasonlóan ugyanebben gondolkodtak. Az 5 ország szakképesítéseit megvizsgálva azonnal

rájöttek, hogy a különböző tananyagtartalmú és kompetenciaszintű képzésekben nehéz olyan

21

Christiane Eberhardt/Beatrice Schlegel, Fördert ECVET den Aufbau eines europäischen Mobilitätsverbunds?

Das Beispiel CREDCHEM, DISKUSSIONSPAPIERE Nr. 132, Ergebnisse aus den ECVET-Pilotprojekten SME

Master Plus, AEROVET, CREDCHEM und VaLOGReg (2009-2012)

22 Az Európai Parlament és Tanács ajánlása (2009. június 18.), Az Európai szakoktatási és szakképzési

kreditrendszer (ECVET) létrehozásáról, (2009/C, 155/02)

187

közös pontot találni, ami mindenkinek és minden képzésnek megfelel. Ha csak a

Magyarországon elfogadott OKJ-s képzéseket vizsgáljuk meg ezen a területen, akkor azt

tapasztaljuk, hogy 15 különböző végzettséget adó képzés volt a 2011. július 26-tól életbe

lépett OKJ-ban a kémiát, mint tudományágat érintő szakképzések esetében.

általános laboráns

általános vegyipari laboratóriumi technikus

drog- és toxikológiai laboratóriumi technikus

egészségügyi laboráns

élelmiszeripari laboráns

élelmiszeripari mikrobiológiai laboráns

élelmiszerminősítő laboratóriumi technikus

gyógyszeripari laboratóriumi technikus

kémiai laboratóriumi szakasszisztens

környezetvédelmi és vízminőségi laboratóriumi technikus

laboratóriumi technikus

mezőgazdasági laboratóriumi szakasszisztens

mezőgazdasági laboratóriumi technikus

orvos diagnosztikai laboratóriumi technológus

orvosi laboratóriumi technikai asszisztens

Végül is, arra az elhatározásra jutottak, hogy a projekt team alakít ki olyan szakmai

ismereteket tartalmazó egységeket, ami a kémia tudományára épülő szakmák esetében

fontosak és több szakképzés területén is felhasználhatóak. Azzal mindenki egyetértett, hogy

ennek laboratóriumban folytatott tevékenységnek kell lennie, így született a megállapodás,

hogy laborgyakorlatok lesznek a tanulási egységek, unitok témái.

Az egységek kialakításához megvizsgálták az ismereteket, kompetenciákat és képességeket,

amivel egy-egy egységet jellemezni tudnak. Már ekkor kiderült, hogy itt is vannak

különbségek, hogy egy-egy ország területén mit jelentenek ezek, illetve egy-egy

szakképesítésnél milyen szintű kompetenciákat jelölnek. Tehát nemcsak a fejlesztendő

kompetenciák tértek el egymástól, hanem azok szakképesítésekben megjelenő szintjei is. Így

mindenképpen jelölni szerették volna azt is, hogy az adott kompetencia milyen szinten mit is

jelent, hiszen az országok oktatási rendszerében is eltérő szinteken kerültek be a szakmai

képzésekbe. A kompetenciaszintek leírásához segítségül hívták az Európai Képesítési

188

Keretrendszer (EKKR) szintjeit és ennek megfelelően kerültek megjelölésre. Az ismereteket

két részre bontották, egyrészt a munkafolyamatok ismeretére, másrészt a munkafolyamatok

alapjául szolgáló természettudományi és technológiai ismeretekre.

Tanulási egységek / Lernergebniseinheiten / Unit

LEE 1 anyagok szétválasztása és előállítása

LEE 2 az anyagok jellemző tulajdonságainak meghatározása

LEE 3a anyagok spektroszkópikus (színképelemzés) analizálása (UV – VIS -

Spektroskopie, AAS, AES)

LEE 3b anyagok spektroszkópikus (színképelemzés) analizálása (IR-, NMR -

Spektroskopie, MS)

LEE 4a anyagok térfogatméréssel történő analizálása

LEE 4b anyagok gravimetriás (súlymeghatározás) vizsgálata

LEE 5a anyagok kromatográfiás analizálása (DC, PC, SC (IC))

LEE 5b anyagok kromatográfiás analizálása (HPLC, GC)

LEE 6 szerves és szervetlen anyagok kémiai előállítása

LEE 7 szintetizáló gyakorlatok

LEE Bio 1 mikroorganizmusok és sejtek elkülönítése, megkülönböztetése és

meghatározása

LEE Bio 2 biológiai anyagok összetevőinek kimutatása

6. ábra A tanulási egységek és azok megnevezése

A tanulási egységek leírásában alkalmazott A, B, C, kompetenciaszintek a következőképpen

lettek megfeleltetve az EKKR-nek.

Kompetenciaszint A = EKKR 3. szint: A személy önállóan végzi az analizálást,

szintetizálást, megfelelő előkészületekkel és utómunkálatokkal, ezen a kompetenciaszinten

fontos a rutin és a munkafolyamatok megértése.

Kompetenciaszint B = EKKR 4. szint: A személy a jellemző eljárások problémáit kezeli,

problémamegoldó stratégiákat használ.

Kompetenciaszint C = EKKR 5. szint: A személy csoportban dolgozik, az eljárásokat a

csoport a problémamegoldásokkal együtt végzi, fontos a csoporton belül a kommunikációs

készségek használata is.23

23

Dr. Christiane Eberhardt: CREDCHEM – Entwicklung eines Credit-Systems zur Verbesserung der Mobilität

189

tudás készség kompetencia

EKKR 3. szint

tények, elvek, folyamatok és

általános fogalmak ismerete,

valamely munka vagy tanulmányi

területen

egy sor kognitív és gyakorlati

készség alapvető módszerek,

eszközök, anyagok és információk

kiválasztásának és alkalmazásával

járó feladatok elvégzéséhez és

problémák megoldásához

felelősség vállalása feladatok

elvégzéséért a munka vagy tanulás

során a saját viselkedését

körülményekhez igazítja

problémamegoldáskor

EKKR 4. szint

tárgyi és elméleti tudás széles

összefüggésekben, valamely

munka vagy tanulmányi területen

egy sor kognitív és gyakorlati

készség egy munka vagy

tanulmányi területen specifikus

problémáinak megoldásához

önálló tevékenységszervezés és

általában előre látható, ám az adott

esetben változó munka vagy

tanulmányi környezet

iránymutatása szerint mások

rutinmunkáinak felügyelete

korlátozott felelősségvállalással a

munka vagy tanulmányi

tevékenységek értékeléséért és

javításáért

EKKR 5. szint

Átfogó specializált tárgyi és

elméleti tudás valamely munka

vagy tanulmányi területen, illetve e

tudás határainak ismerete

Egy sor olyan átfogó kognitív és

gyakorlati készség, amely elvont

problémák kreatív megoldásainak

kidolgozásához szükséges

vezetés és felügyelet gyakorlása

olyan munka vagy tanulmányi

tevékenységek kontextusában, ahol

előre nem látható változások

lépnek fel, önmaga és mások

teljesítményének értékelése és

fejlesztése

7. ábra AZ EURÓPAI PARLAMENT és a TANÁCS AJÁNLÁSA az egész életen át tartó tanulás Európai

Képesítési Keretrendszerének létrehozásáról 2008/C 111/01; (2008. április 23.)

2.2. A tanulási eredmények felmérése, értékelése:

A tanulási egységek meghatározása után kidolgozásra kerültek az értékelési szempontok is. Itt

is a kompetenciaszintekben gondolkodtak a projektpartnerek. Nem tanulási egységenként

írtak értékelést, hanem egy általános szempontsor került meghatározásra, ahol a labormunka

legfontosabb kritériumait fogalmazták meg. Itt még inkább elkülöníthetőek a kompetencia

szintek, hiszen a megfigyelési szempontok egyértelműen mások. Az „A” szinten egy

munkafolyamat teljesítését értékelik, addig a „B” szinten a probléma-felismerés és megoldás,

míg a „C” szinten a csoportban végzett munka kerül értékelésre. Így lehetséges, hogy

bármely partnernél folytatott szakmai gyakorlat egységes szempontrendszer alapján kerül

értékelésre, ország független, képző független és ez által összehasonlíthatóvá válnak a

teljesítmények.

A projekt egyik kulcskérdése a tanulási egységek, unitok felhasználásának lehetőségeit

kutatni, felmérni. A résztvevő országok készítettek egy ún. Kompetenciatáblázatot.

im Chemiebereich Abschlussbericht, Bonn, 30.04. 2012

190

ország/

szakképesítés

1 2 3a 3b 4a 4b 5a

A B A B A B C A B C A B C A B C A B C

Bulgária

vegyész

laboratóriumi

technikus

laborasszisztens

vegyész

technológus

Csehország

vegyészlaboráns

laboratóriumi

technikus

vegyész

Németország

biológiai

laboráns

kémiai laboráns

vegyész

fizikai laboráns

Olaszország

biokémiai

technikus

8. ábra Tanulási egységek kompetenciáinak megjelenése a partnerországok szakképesítéseiben (1-5a)

ország/

szakképesítés

5a 5b 6 7 Bio-1 Bio-2

A B C A B C A B C A B C A B C A B C

Bulgária

vegyész

laboratóriumi

technikus

laborasszisztens

vegyész technológus

Csehország

vegyészlaboráns

laboratóriumi

technikus

vegyész

Németország

biológiai laboráns

kémiai laboráns

vegyész

fizikai laboráns

Olaszország

biokémiai technikus

4. ábra Tanulási egységek kompetenciáinak megjelenése a partnerországok szakképesítéseiben (5b -7;

Bio 1-2.)

191

A táblázatból egyértelműen kitűnik, hogy melyik országban, milyen képesítések részegységeit

fedik le a kidolgozott tanulási egységek, unitok. A piros színnel jelölt mezők jelentik a

lefedettséget. A táblázatból kitűnik, hogy az adott tanulási egységet, unitot mely országokban

tudja elsajátítani a tanuló, tehát előre tervezethető a mobilitás, beszámításra kerül a külföldi

tanulás eredménye, nem marad le a tananyagban, miközben kompetenciái is fejlődnek a

résztvevő diáknak. Az átfedéseket kompetenciaszintek alapján vizsgálták. A fenti táblázatból

kiderül, hogy 7. számú „Szintetizáló gyakorlatok” szinte egyetlen szakképesítés részét sem

képezi, felmerül akkor, hogy miért is készült ez el? Ez egy speciális tanulási egység, unit

abból a szempontból, hogy a szintetizáló gyakorlat több tanulási egység, unit ismereteit,

kompetenciáit fogja össze, ezt szemlélteti a 4. ábra is. Ez egy komplex tanulási egység, unit

mely viszont alkalmas arra, hogy az ismereteiket kiegészíteni vagy magasabb szintű

ismereteket tanulni akaró diákok választhassák. Megfigyelhető még az is, hogy a C szintű

kompetenciák alig jellemzőek a szakképesítésekben, Csehországiakban és

Németországiakban található meg. Itt tükröződik a német partnerek nagy száma, hiszen a

kialakításában mégiscsak a német szakképzések tartalma játszotta a legnagyobb szerepet.

2.3. Kreditpontok:

A kreditpontok meghatározása nem volt könnyű. A projekt résztvevőinek egyetlen országában

sem jellemző a szakképzésben a kreditpontok alkalmazása. Így ez egy nagyon nehezen

megfogható feladat volt, hogyan is értékeljék pontokkal a kialakított tanulási egységeket. Más

projektekben az egységekre fordított órák alapján kerültek meghatározásra. A résztvevők itt

nem a felhasznált óraszámok alapján határozták meg az értékeket, hanem a tanulási egységek

egymáshoz viszonyított nehézségi foka alapján. Az 1. és 2. tanulási egység alapismereteket

tartalmaz, ezzel mindenkinek rendelkeznie kell, így ezek 1-1 pontot kaptak. A kétszer vagy

háromszor nehezebb és bonyolultabb feladatokat tartalmazó egységek 2 vagy 3 kreditponttal

értékeltek. A legtöbb pontot, azaz 4 kreditpontot kapott a 7. számú tanulási egység, mivel ez

egy komplex szintetizáló feladatokat tartalmaz és itt összetettebb tudásra és gyakorlatra van

szükség ezért értékelték ezt a legmagasabb kreditpontszámmal. Természetesen ezek a pontok

csak erre a projektre javasolt pontszámok.

192

4. ábra A tanulási egységek kreditpontjai, az egymáshoz viszonyított nehézségi fokok alapján kerültek

meghatározásra

2.4. Mobilitás időtartama és tartalma:

A kialakított tanulási egységek kipróbálásra is kerültek, az országok között több mobilitás is

megvalósult. A tapasztalatok azt mutatják, egy tanulási egység elsajátításához ésszerűen 3

hétre van szükség. Volt rövidebb mobilitásuk is, de a gyakorlat a háromhetes mobilitásnál

mutatta az eredményeket. A diákok ekkor tudták elsajátítani a kellő tudást, gyakorolták be a

feladatokat, és illeszkedtek be a fogadó iskola diákjai közé. A munkaerőpiac szempontjából

azonban kívánatos lenne egy többhetes esetleg hónapos gyakorlat, egy adott vállalkozásnál,

ezáltal a gyakornokok a fogadó ország realitásait, munkakörülményeit is megismerhetnék.

A mobilitás alatt egy- két tanulási egységet tanultak meg a diákok, ezt előzőleg már a kiutazás

előtt rögzítették a tanulási megállapodásban (Learning Agreement). Ez azért volt

gyakorlatilag nagyon hasznos, mert a diák, a küldő iskola, szülő, a fogadó intézmény

pontosan tudta mit is vár el a mobilitástól. Milyen ismereteket fog elsajátítani a tanuló, mire

lesz képes, illetve ezek az ismeretek hogyan kapcsolódnak a saját szakképzéséhez. A

mobilitás igazolására és elismerésére az EUROPASS - Mobilitás igazolvány szolgált. Egy-

egy befejezett tanulási egység elismerését már a küldő és fogadó intézmény rögzítette a

partnerségi megállapodásban (Memorandum of Understanding).2425

24

Prof. Dr. Manuela Niethammer , Dr. Christiane Eberhardt : CREDCHEM – Entwicklung und Erprobung

193

2.5. A projekt magyar vonatkozása:

A Sächsische Bildungsgesellschaft für Umweltschutz und Chemieberufe, SBG, Németország,

Drezda már évek óta együttműködik a Than Károly Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola

és Szakiskolával. A korábbi közös NatKop projekt 2008 – 2010 között került lebonyolításra.

Az együttműködés a mai napig is tart egy újabb projekt keretein belül, amiben már 2012

áprilisában voltak kint magyar diákok és a CREDCHEM projekt keretében kidolgozott

tanulási egységek egyikét teljesítették. Az áprilisi kiutazáskor szándékosan olyan tanulási

egységet választottak a diákoknak, amit ők nem tanultak, ezzel is kiegészítve a végzős

évfolyamosok tudását, így a beszámítása nem is volt lehetséges a tanulmányaikba. Terveznek

azonban a 2012/2013-as tanévben újabb kiutazásokat és ott már olyan ismereteket szeretnének

a kint tartózkodás alatt megszerezni a diákok, amelyeket a tanulmányaik során is be tudnak

építeni.

Ők éppen ezt tekintek a kidolgozott egységek nagy előnyének, hogy a diákok és tanárok

előre választhatnak, hogy a tanulmányaikhoz kapcsolódó egységet sajátítják el külföldön

vagy a tanulmányaikban szereplő tananyagot csak magasabb kompetenciaszinten, mint

azt itthon tanulnák vagy egy kiegészítő tananyagot, ami itthon nem is szerepel a

tananyagaikban.

Korábban is bonyolítottak már le mobilitásokat, előre megbeszélt témakörben, de sajnos

sokszor kiderült nem mindig ugyanazt értik az egyes intézmények egy adott fogalmon vagy

témakörön, mint nálunk. Ezért gyakran csak kint derült ki, ők mire is gondoltak, mivel

készültek. Sokszor kerültek abba a helyzetbe, hogy nem azt kapták, amit szerettek volna, így

az itthoni tananyagot is pótolni kellett a kint tartózkodott diákoknak. Ebben az esetben már

kiküszöbölhető, ha előre leírt és megfogalmazott feladatok, konkrét tevékenységek vannak a

tanulási egységekben.

2.6. A CREDCHEM projekt eredményeinek felhasználása, fejlesztése:

A. Transfer von Erfahrungen bei der Gestaltung beruflicher Bildung für eine nachhaltige

Entwicklung (Euro-Nach II) [Project Number DE/11/LLP-LdV/TOI/147 466] Transfer

of experiences with vocational education and training for sustainable development

(Euro-Nach II)

eines Credit‐Systems zur Verbesserung der Mobilität in der Chemie‐Industrie ECVET‐Fachtagung „Von der

Europäischen Empfehlung zu einer Anwendung in der Praxis“ 16.01.2012, ZDH Berlin

25 Learning Agreement (Tanulási megállapodás), Memorandum of Understanding (Együttműködési

megállapodás) minták : http://www.tpf.hu/pages/content/index.php?page_id=985

194

A 2011-ben nyertes Innovációtranszfer (TOI) projekt jelenleg is fut, mely a

CREDCHEM Pilotprojekt és NatKop eredményeit használja fel a jelenlegi partnerek

körében.26

B. 2. A CREDCHEM - Netzwerk, Europäischen Bildungsverbund Chemie (CREDCHEM

– Network) kialakítása, amelyhez bármely intézmény szabad akaratából csatlakozhat,

aki egyetért az alapszabályzattal. A hálózat megalakítása Drezdában megrendezésre

kerülő nyári egyetem (2012. 08. 29-31.) keretében történt.

A hálózat a tervek szerint 4 pillérre épülne, ezek a következők:

a) határokon átívelő projektmódszerű tanulás

b) nyári egyetem tanároknak

c) CREDCHEM- Mobilitások

d) tanár mobilitás, tanártovábbképzés

Mindezt Web 2.0 alapú tanulási- információs- és kommunikációs platformmal kívánják

megvalósítani. 27

C. 3. Folyamatosan bonyolítanak CREDCHEM- Mobilitásokat a nemzeti irodák által

támogatott Leonardo da Vinci projekt keretében

2012. 06. 30-ig 24 fiatal vesz részt CREDCHEM –Mobilitásban a Pilotprojekt

iskoláiból.

2012.02.29- ig a projekt lezárásáig 55 fiatal vett részt a CREDCHEM tanulási egységek

szerint szervezett gyakorlatban, akik vizsgát is tettek a tanulási egységekből. 28

Saját vélemény, háttér információk:

A projekt tanulmányozásánál, már a kiutazás előtt nagyon sok információt összegyűjtöttem.

Minél többet olvastam, annál inkább inkább úgy éreztem itt valami nagyon precíz munkáról

van szó. Nagyon tetszettek a kidolgozott tanulási egységek, hogy itt már egészen konkrét

kompetenciák, ismeretek, készségek vannak megfogalmazva, ráadásul feladatokkal,

vizsgafeladatokkal, megfigyelési szempontokkal együtt készültek el az egységek. Sok feltételt

körüljártak nagyon jó, használható anyagot készítettek, ami további projektek alapjául is

szolgál. A drezdai képzőközpont részéről ráadásul minden készség megvan az aktualizálásra,

hiszen ők is pontosan látják, hogy ezek nem bebetonozott dolgok, szükség van az időnkénti

aktualizálásra. Okot adhat ere az is, ha a unitok felhasználását megnézik, esetleg kiderülhet,

26

http://www.adam-europe.eu/adam/project/view.htm?prj=8553&projLang=de#.UVH_wjdNqXQ (2013.03.26.)

27 SBG-SonderINFO, CREDCHEM- Network, November 2012.

28 Dr. Christiane Eberhardt: CREDCHEM – Entwicklung eines Credit-Systems zur Verbesserung der Mobilität

im Chemiebereich Abschlussbericht, Bonn, 30.04. 2012

195

melyek azok amelyekre nincs igény a mobilitások alkalmával, melyik tartalmát kell

változtatni a gyakorlatban előforduló problémák miatt, esetleg van-e olyan terület amire eddig

nem gondoltak, de igény lenne rá. Én a német precizitást látom ebben a projektben, és a

partnerek is olyan intézmények, akik nagyon odatették magukat a sikerért. Bár az is kiderült

számomra ezek az intézmények nem csak ebben a projektben dolgoztak először együtt, hanem

már ismerték egymást. A csapat összeállítása is meghívásos alapon történt, a BIBB

kezdeményezéséhez csatlakoztak, egymásnak szóltak és ajánlották a másik intézményt. A

kölcsönös bizalom feltétele egy nemzetközi projektnek, ami itt maximálisan megvolt, illetve

kialakult.

196

Melléklet: Lernergebniseinheit, Unit, Tanulási egység, 4a-anyagok volumetriás elemzése

Tevékenység

területe

Laborgyakorlat

LEE 4a

Tanulási egység 4a - anyagok térfogatméréssel történő analizálása

EKKR szintek Kompetenciaszint A: EKKR-szint 3

Kompetenciaszint B: EKKR-szint 4

Kompetenciaszint C: EKKR-szint 5

Nemzeti

szakképesítések

vonatkozásai

BG CZ DE IT SK

Vegyész

Technikus

Technológus

Laboráns

Vegyészlaboráns

Vegyésztechnikus

Vegyészlaboráns

Vegyészlaboráns

Biokémikus

Vegyész

Vegyésztechnikus

Vegyészlaboráns

Modellező

vegyésztechnikus

Tanulási eredmények

Kompetencia Készségek Ismeretek

Kompetenciaszint A

(EKKR-szint 3)

- volumetriás anyagelemzés

adott eljárások és különböző

feltételek alapján

- felveszi a megrendelést az anyagok

térfogatelemzéséhez, megtervezi a

munkafolyamatokat az eredmény

átadásáig

- kiválasztja a megfelelő eljárást,

laborfelszerelést, és a szükséges

vegyszereket az anyag tulajdonságai és

felépítése alapján, a műveleteket

pontosan, alaposan és szakszerűen végzi

- kiértékeli az eredményeket, kiszámolja a

megfelelő értékeket

- elvégzi az előkészítést és a befejező

műveletek

- anyagismeret (tulajdonságok,

felépítés)

- tudja a mért és a meghatározó

mennyiségek közötti

összefüggéseket, viszonyokat

(ismeri a munkafolyamatok

lépéseit)

- ismeri a megfelelő

eszközöket / gépeket / azok

kezelési, használati módjait

Kompetenciaszint B

(EKKR-szint 4)

- kezeli az eljárások tipikus

problémáit

- elemzi a problémát, kialakítja a

megoldási lehetőségeket szakmai

ismerete felhasználásával, eldönti

hogyan oldható meg a probléma

- gondolkodik azon, vajon valóban

megoldódott-e a probléma

- ismeri az összefüggést a

mérendő mennyiség és

környezete között

- ismeri azokat a reakciókat,

melyeken az eljárások

alapulnak

- ismeri az egyes anyagok

felépítését és a felépítésük

miatti tulajdonságaikat

- tudja a mért és a meghatározó

mennyiségek közötti

összefüggéseket, viszonyokat

- ismeri a kémiai alapelvek

között összefüggéseket

(semlegesítés) és a titrálás

gyakorlati szükségszerűségét

Kompetenciaszint C:

(EKKR-szint 5)

- optimalizálja a

csoportmódszereket

- csoportban dolgozik, bekapcsolódik a

munkafolyamatba és így lendíti a

csoportot előre

- kommunikál a többiekkel a

természettudományi és technológiai

tartalmakról és a munkafolyamatokról

(szakmai ismeretek használata)

197

Tevékenységi

terület

Laborgyakorlat

LEE 4a

Tanulási egység 4a - anyagok térfogatméréssel történő analizálása

Országok BG CZ DE IT SK

Melyik

CREDCHEM

tanulási helyszín

kínálja az adott

tanulási egységet?

Fachgymnasium

für chemische

und Bio-

technologien

Sofia

Fachschule

Valasske

Mezirici,

Fachschule Usti

n. Labem

Sächsische

Bildungs-

gesellschaft für

Umweltschutz

und

Chemieberufe

Dresden mbH

ITAS Scalcerle Fachmittelschule

Novaky,

Fachmittelschule

Bratislava

Hány tanuló veheti

fel?

8 3 3-4 12 10

Melyik

kompetenciaszinte

ken végezhető el az

adott tanulási

egység?

A, B A, B A A, B A, B, C

Milyen nyelven

bonyolítják le a

mobilitást?

bolgár angol német angol angol/német

Milyen eljárásokat használnak?

potenciometriás titrálás

konduktometriás titrálás

sav – bázis titrálás

komplexometriás titrálás

permanganometriás titrálás

redoxi titrálás

A tanulási egységet a következő mintafeladatokkal lehet elsajátítani:

réz ionok redoxi titrálása

kalcium ionok komplexometriás titrálása

vas ionok permanganometriás titrálása

kalcium ionok permanganometriás titrálása

Mohr-só (vas(II)-ammónium-szulfát) permanganometriás titrálása

ecetsav sav – bázis titrálása

erős savak sav – bázis titrálása

standard oldatok sav – bázis titrálása

klór ionok argentometriai meghatározása

ecet potenciometriás titrálása

limonádé potenciometriás titrálása

Ibuprofen sav – bázis titrálása

borkősav sav – bázis titrálása

savsemlegesítési képesség meghatározása

cink ionok komplexometriás titrálása

A megfelelő kompetenciaszinteket a következő vizsgafeladatokkal mérhetjük fel: Kompetenciaszint

klór ionok argentometriai meghatározása A, B

savsemlegesítési képesség meghatározása A, B, C

ecetsav sav – bázis titrálása A, B

ammónium-klorid konduktometriás titrálása A, B

sósav sav – bázis titrálása A, B

cink ionok komplexometriás titrálása A, B, C

ecet potenciometriás titrálása A, B, C