Pedagógiai Programjamdiskola.hu/letoltes/pedagogiai-program.pdf · Bevezetés 3 2. Bevezető...
Transcript of Pedagógiai Programjamdiskola.hu/letoltes/pedagogiai-program.pdf · Bevezetés 3 2. Bevezető...
1
Ceglédi Szakképzési Centrum Mihály
Dénes Szakgimnáziuma és
Szakközépiskolája
2230 Gyömrő, Szabadság tér 2/b
Ceglédi Szakképzési Centrum Mihály Dénes Szakgimnáziuma és
Szakközépiskolája, 2230 Gyömrő, Szabadság tér 2/b
Ceglédi Szakképzési Centrum Mihály Dénes Szakgimnáziuma és
Szakközépiskolája Kistarcsai Fiókintézménye
2243 Kistarcsa, Ifjúság tér 3.
Pedagógiai Programja
2016.
2
1. A Pedagógiai Program hatálya
Jelen Pedagógia Program a Ceglédi Szakképzési Centrum Mihály Dénes Szakgim-
náziuma és Szakközépiskolája programja.
Ezen Pedagógiai Programot kell alkalmazni a Ceglédi Szakképzési Centrum Mi-
hály Dénes Szakgimnáziuma és Szakközépiskolájában, és a Ceglédi Szakképzési
Centrum Mihály Dénes Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Kistarcsai Fiókin-
tézményében.
A Pedagógiai Programot a tagintézmény nevelőtestülete véleményezte és elfogadta.
Az oktatott szakmák tekintetében a hatályos jogforrásokat kell alkalmazni.
Bevezetés
3
2. Bevezető gondolatok
A tanulás olyan tevékenység, amelyet két szemszögből láttathatunk. Sokan nyűgnek
érzik, alig várják életüknek azt a szakaszát, amelyben befejezhetik ezt a tevékenységet.
Szerencsére többen vannak azok, akik egyre inkább szükségét érzik, belső igényük van
a tanulásra.
Jens Peter Jacobsen szerint „Tanulni éppen olyan szép, mint élni.” A gondolatot tovább
ízlelgetve arra a következtetésre jutunk, hogy mindenkinek, kortól, nemtől függetlenül a
tanulás az élete része; akár szeretjük, akár nem. A látásmódunkon múlik, hogy ezt a
tevékenységet pozitívan fogjuk fel, örömmel éljük meg.
Iskolánk magáénak vallva Jens Peter Jacobsen gondolatát, mint ars poeticát zászlónkra
tűzve hirdetjük a tanulás szépségét, az életünkre és a lelkünkre gyakorolt csodálatos
hatását. Célunk, hogy ezt a szépséget minél többen megismerjék; felemeljük azt, aki
nehézségekkel küzd; lehetőséget teremteni annak, aki már keresi ezt az érzést, a szellem
és a lélek megújulását.
3. Az iskolánk bemutatása
Iskolánkat, a Ceglédi Szakképzési Centrum Mihály Dénes Szakgimnáziuma és Szakkö-
zépiskolája jogelődjét 2003-ban az Ezredfordító Oktatási Alapítvány hozta létre azzal a
céllal, hogy új lehetőségeket teremtsen a felnőttképzésben, felnőttoktatásban és az érett-
ségi utáni szakmai tanulmányok folytatásában. Az iskola tevékenységét a szakgimnázi-
umban és a szakközépiskolában a nem tanköteles fiatalok és felnőttek szakmai képzése
határozza meg.
Az Európai Uniós csatlakozás, a munkaerő mobilabbá válása következtében nem tartha-
tó az „egy élet – egy szakma” filozófia. Hisszük, hogy napjainkban létfontosságú az
egész életen át tartó tanulás, szükséges akár négy-öt szakma elsajátítása és magas szintű
művelése. Iskolánk felvállalja a felnőttek és a nappali tagozatos képzésből kiszorult
fiatalok felnőttoktatását esti vagy nappali rendszerű képzésben.
Törekszünk arra, hogy szakmai kínálatunk megfeleljen a térség, a régió és az Európai
Unió munkaerőpiacának XXI. századi elvárásainak.
Bevezetés
4
Iskolánk 2016 augusztusáig alapítványi iskolaként működött, azonban 2016. szeptember
1-étől a Ceglédi Szakképzési Centrum tagintézményeként folytatja tevékenységét.
Az intézmény önálló jogállással és gazdálkodással nem rendelkező tagintézmény.
Az iskolában folyó oktató-nevelő munka a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC.
törvény , a szakképzésről szóló a 2011. évi CLXXXVII. törvény, és az Országos Kép-
zési Jegyzékről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet előírásai alapján folyik.
Bevezetés
5
Az iskolában folyó képzések
Oktatási szerkezet
(szakmai középfokú oktatás)
Szakközépiskola
nem érettségire épülő, középfokú iskolai rendszerű szakképzések;
esti tagozaton 1-2 tanév
Szerezhető végzettség: OKJ-s szakképesítés
Szakgimnázium
érettségire épülő, felső közép és emeltszintű-ráépülés iskolai rendszerű szakkép-zések,
esti tagozaton 1-2 tanév
Szerezhető végzettség: OKJ-s szakképesítés
Dokumentumok
6
4. Az iskola működési jellemzői
4.1. Az iskolában folyó oktató nevelő-munka alapelvei
Iskolánk, a Ceglédi Szakképzési Centrum Mihály Dénes Szakgimnáziuma és Szakkö-
zépiskolája legfontosabb alapelve, hogy korszerű, a mindennapi életben is használható
ismereteket nyújtson.
További alapelveink:
Egyenlő feltételek biztosítása valamennyi tanulónknak mind szakmai tekintetben, mind
a tárgyi feltételek tekintetében.
Felkelteni és ébren tartani a tanulási kedvet személyre szabott módszerek alkalmazásá-
val.
Befogadó szemlélet, amely nyitottságot sugall az új ismeretek felé.
Befogadó szemlélet, amely elfogadja a tanulót bármilyen származású, vallású és gon-
dolkodású. Megítélése és értékelése csakis az ismeretszerzési hajlandósága és eredmé-
nyei alapján történhet.
Különös figyelmet fordítunk arra, hogy valamennyi tanulónkat egyenlő elbánásban ré-
szesítsük a tanulmányai során.
Nem részesülhet kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható
helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne.
4.2. Az intézményben folyó nevelő oktató munka eljárásai és eszközei
A nevelési eszköz az a módszer, amellyel mint a tevékenységformával a nevelési fo-
lyamat megvalósul. Mivel tanulóink felnőttek, a nevelés alatt leginkább értékközvetí-
tést, illetve különböző jártasságok kialakítását értjük. Oktató-nevelő munkánk eszközeit
és eljárásait úgy választjuk meg, hogy azok segítsék alapvető céljaink, feladataink meg-
valósítását. Mivel intézményünkben a nevelési-oktatási folyamat a tanulók sajátos tanu-
lási képességeire épül, a tanulók egyéni szükségleteihez igazodik, a folyamat:
egyénre szabott legyen,
legyen változatos, sokoldalúan megközelített,
differenciáláson alapuljon.
Dokumentumok
7
A következő nevelési eljárásokat alkalmazzuk céljaink elérése érdekében:
• az ismeretek elsajátításának folyamatában az induktív és deduktív út konstruktív
alkalmazásával törekszünk a konvergens és divergens gondolkodás képességének
fejlesztésére;
• az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fej-
lesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kap-
csolatokban, a barátságban, a csoportban;
• a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az ismeretek tapasz-
talati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása;
• az egyéni fejlesztő, habilitációs, rehabilitációs feladatok teszik teljessé a felnőtt
tanulóink egyéni képességéhez igazodó fejlesztési folyamatát,
• a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, kész-
ségek fejlesztése; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanu-
lás és az önművelés fejlesztésével;
• növeljük a felnőtt tanulóink aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok ará-
nyát (megfigyelés, cselekvésbe ágyazott tanulás, új információs és kommunikáci-
ós technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, projekttémák feldolgozása, szerepjáték
stb.).
• a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus tudás nyújtásával a szocializációs
folyamatokat segíti elő.
4.3. Általános és speciális intézményi célok és feladatok
A nevelés-oktatás általános és speciális céljai, feladatai
Célunk, hogy növendékeink harmonikus, kiegyensúlyozott személyiségekké vál-
janak pozitív tulajdonságokkal, ne alakuljanak ki másodlagos sérülések. Az egyé-
ni képességeiknek megfelelően, az alapkészségek birtokában legyenek képesek a
társadalmi beilleszkedésre, önálló életvitelre.
Az általános műveltség fejlesztése a tanulási akadályozottság figyelembevételé-
vel.
Tovább fejleszthető tudás megalapozása, erősítése az egyéni adottságokhoz, eset-
leges sérülésekhez viszonyítottan.
Dokumentumok
8
Alapvető tanulási képességek továbbfejlesztése olvasás-írás, matematikai logika,
informatikai- kommunikációs és technikai képességek, szociális-életviteli és kör-
nyezeti képességek, életpálya építési kompetenciák kialakítása egyéni és kiscso-
portos formában.
Munkatevékenységek, gyakorlati ismeretek elsajátítása mely alkalmassá teszi őket
optimális szocializációjukra a társadalomban, segítségével értékteremtő munkát
tudnak végezni.
A jól működő képességek tudatos fejlesztése, értékeik, adottságaik megismerése,
önbecsülésük erősítése.
Differenciált, szükségletekhez igazodó segítségnyújtás az egyéni fejlesztések so-
rán. (habilitáció)
A rendelkezésünkre álló terápiás módszerek, eljárások, eszközök alkalmazása a
tartós tanulási nehézségekkel, magatartási problémákkal küzdő tanulók fejleszté-
sében.
Az állóképesség és erőnlét fokozása, a kitartás és akarat fejlesztése.
Az eredményes társadalmi beilleszkedés feltételeinek megteremtése.
Reális önismeret, önelfogadás.
Az önálló életvezetési technikák gyakorlása.
A tanulók szociális képességeinek, viselkedésének, magatartásának formálása a
konfliktusmentes társadalmi beilleszkedés érdekében
Önmaga és társai másságának ismerete, megértése, elfogadása, a mások hátrányos
helyzetével való visszaélés elkerülése.
Erkölcsös viselkedés és megnyilvánulás a társakkal, felnőttekkel szemben, segítő-
készség, a szorgalom és a rend cselekedetekben való megmutatkozása.
Adottságokhoz mért harmonikus személyiségfejlesztés, amely törekszik képessé-
geik maximumának elérésére.
Dokumentumok
9
4.4. Esélyegyenlőségi program
Az Intézmény a tanulók esélyegyenlősége, valamint a tanulókkal kapcsolatos egyenlő
bánásmód érdekében, figyelembe véve:
Minden embernek jog van ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, ez
alapján a következők szerint határozza meg az e területen megvalósítandó programját.
Általános szabályok
A cél, hogy azonosítsa
az iskola hátteréből,
a családi háttérből adódó feladatokat,
az iskolával való együttműködés módjait,
a pedagógus és a tanuló jogait, kötelezettségeit.
Az egyenlő bánásmód követelményét az intézmény, az oktatás szervezésében, irányítá-
sában, működtetésében, feladatainak végrehajtásában közreműködők a tanulókkal kap-
csolatos döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor köteles megtartani.
A szabályzat területi hatálya kiterjed az intézményre, valamint az intézmény által szer-
vezett programok, események esetében az intézményen kívül is.
Az esélyegyenlőség biztosítása és az egyenlő bánásmód követelménye
Az esélyegyenlőségi,- illetve egyenlő bánásmód program kialakításkor figyelembe vé-
telre került, hogy az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Magyarország terü-
letén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi szemé-
lyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben a törvény
rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azo-
nos mértékű figyelembevételével kell eljárni.
Az egyenlő bánásmód követelményének fő jellemzői, hogy kiterjed minden olyan neve-
lésre, oktatásra, képzésre:
amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik,
amelynek megszervezéséhez az állam közvetlen normatív költségvetési támoga-
tást nyújt,
közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás
útján - hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás);
Az egyenlő bánásmód követelményét érvényesíteni kell különösen:
az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi ké-
relmek elbírálása,
Dokumentumok
10
az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás,
a teljesítmények értékelése,
az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele,
az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés,
az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása,
a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés és
az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során.
Az esélyegyenlőség, valamint az egyenlő bánásmód követelményének biztosítása
érdekében folytatott intézményi tevékenység
Az intézményben az esélyegyenlőség, valamint az egyenlő bánásmód követelményének
biztosítása érdekében a következő feladatok vannak:
az iskolai háttérből adódó, esélyegyenlőséget, valamint az egyenlő bánásmód
követelményt sértő körülmények feltárása, valamint azok kezelési módjának
meghatározása,
a családi háttérből fakadó esélyegyenlőséget, valamint az egyenlő bánásmód kö-
vetelményét sértő körülmények feltárása, valamint azok kezelési módjának
meghatározása,
az iskola azon együttműködési kapcsolatainak meghatározása, illetve a kapcso-
lattartásban ellátandó feladatok leírása, melyek segítik az esélyegyenlőség és az
egyenlő bánásmód követelményének megtartását,
a pedagógusok jogainak és kötelezettségeinek meghatározása, valamint az ezek-
kel kapcsolatos intézményi feladatok rögzítése,
a tanulók jogainak és kötelezettségeinek meghatározása, valamint az ezekkel
kapcsolatos intézményi feladatok azonosítása,
a tanulók tanulmányainak folytatásával, teljesítményük értékelésével kapcsolatos
feladatok meghatározása.
A fenti feladatokat a Pedagógiai Program tartalmazza.
Az iskolai háttérből adódó feladatok
Az iskolai háttérből fakadó esélyegyenlőség és egyelő bánásmód biztosításával kapcso-
latos feladatok:
az oktatásba történő bekapcsolódás segítése,
a követelmények teljesítésének támogatása,
a mulasztások nyomon követése,
a csoport vagy személy jogellenes elkülönítésének elkerülése,
Dokumentumok
11
a továbbtanulásra való felkészítés megszervezése,
az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások teljes körű biztosítása, és
az oktatással kapcsolatos jutalmazási elvek kidolgozása, nyilvánossá tétele és al-
kalmazása.
Az oktatásba történő bekapcsolódás területén ellátandó feladatok
a beiratkozás időpontjának közzététele az iskola bejáratánál jól látható helyen, il-
letve az iskola weblapján,
tájékoztató készítése a beiratkozással, tanulói felvétellel, átvétellel kapcsolatos
kötelezettségekről, valamint az eljárás alapvető szabályairól,
a beiratkozáskor tájékoztatni kell az érintetteket a tankönyvtámogatás rendszeré-
ről, valamint az önkormányzati, illetve munkáltatói (beiskolázással kapcsolatos)
támogatások igénylésének lehetőségéről,
beiratkozáskor át kell adni az intézmény házirend egy példányát,
a beiratkozások időtartama alatt, és a pótbeíratás során is ellenőrizni kell, hogy
tanulók felvételének megtagadása történt-e, ha igen, az jogszerű volt-e,
tanuló átvételre vonatkozó kérelem esetén ellenőrizni kell, hogy az átvétel eluta-
sítása történt-e, ha igen, az jogszerű volt-e.
Követelmények teljesítéséhez tartozó feladatok
A pedagógus-továbbképzés tudatos irányítása: az iskolai tanulói kudarcok le-
küzdésének, az esélyegyenlőség megteremtésének egyik meghatározó feltétele,
hogy szakmailag felkészült nevelők már az iskola megkezdésekor felismerjék
azokat a hátrányokat, akadályokat, amelyek a tanulók előmenetelét nehezítik.
A pedagógus által készített és alkalmazott dokumentumokon keresztül – az isko-
la – jelentősen befolyásolni tudja az egyes követelmények teljesítésével kapcso-
latos esélyegyenlőséget.
A pedagógus feladata, hogy olyan dokumentumokat, programokat állítson össze,
olyan módszereket alkalmazzon, hogy azzal ne sértse a tanulók, illetve egyes ta-
nulócsoportok esélyegyenlőségét.
A pedagógus feladata, hogy az egyes pedagógiai módszereket úgy alkalmazza,
hogy azzal ne sértse az esélyegyenlőség követelményét.
Az iskola által rendelkezésre álló taneszköz és felszerelések: a rendelkezésre álló
eszközök és a jogszabályi követelmények összevetése, - több évre szóló eszköz-
pótlási, fejlesztési program összeállítása, - eszközfejlesztési pályázatok útján.
Dokumentumok
12
Mulasztásokkal kapcsolatos feladatok
A mulasztásokkal kapcsolatos szabályokat, valamint a mulasztás igazolásának konkrét
formáit, módját, határidejét a házirend szabályozza.
Csoport vagy személy jogellenes elkülönítéséhez kapcsolódó feladatok
A jogellenes elkülönítés az, ha valakire vagy valakikre sajátos szabályokat alkalmaz-
nak, őket a többiekhez képest eltérően, valamilyen társadalmi értelemben vett hátrányt
okozóan kezelik.
Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek
eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt:
neme,
faji hovatartozása,
bőrszíne,
nemzetisége,
nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása,
anyanyelve,
fogyatékossága, egészségi állapota,
vallási vagy világnézeti meggyőződése,
politikai vagy más véleménye,
családi állapota,
anyasága (terhessége) vagy apasága,
szexuális irányultsága,
nemi identitása,
életkora,
társadalmi származása, - vagyoni helyzete,
foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszo-
nyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama,
érdekképviselethez való tartozása,
egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője
miatt részesül más, összehasonlítható helyzetben levő személyhez vagy csoporthoz
képest kedvezőtlenebb bánásmódban.
Az esélyegyenlőség, illetve az egyenlő bánásmód követelményeinek betartása érde-
kében ellátandó konkrét feladatok
Az intézményben ügyelni kell arra, hogy az egyenlő bánásmód követelmény ne sérül-
jön valamely személy, vagy csoport
Dokumentumok
13
intézménybe való felvétele, átvétele során, elkülönítése során az intézményen
belül, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban,
intézmény által szervezett tanórán kívüli foglalkozásokon, rendezvényen való
részvételének lehetőségében,
a követelmények teljesítésének értékelésekor,
a mulasztások kezelésénél (igazolt, vagy igazolatlan, illetve a mulasztások miatti
lemaradások pótlása. mulasztásokat követő számonkérések),
a tanultak számonkérésekor és értékeléskor,
a tanulók balesetet követő ellátásakor, illetve a tanulóbalesetek kivizsgálásakor, -
méltóságát sértő bánásmód során,
olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer
vagy intézmény létesítése, fenntartása során.
Azaz ne legyen olyan elkülönítés, melynek során az oktatás valamely vonatkozásában
meghatározott színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározot-
takat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem
biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az álta-
lában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét.
Az intézményben folyamatosan ellenőrizni kell, hogy nem működnek-e olyan szakkö-
rök, diákkörök és egyéb tanulói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más sze-
mélyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése.
Az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások, és az oktatással kapcsolatos jutalmazá-
sok témaköréhez tartozó feladatok
Minden tanulónak egyenlő feltételek mellett kell biztosítani az oktatáshoz kapcsolódó
szolgáltatásokat, a szolgáltatások igénybevételének módjáról, lehetőségéről, feltételei-
ről minden tanulót tájékoztatni kell:
a tanórán kívüli foglalkozások vonatkozásában (korrepetálás),
az ellenszolgáltatás fejében igénybe vehető foglalkozásokvonatkozásában,
az iskola helyiségeinek használata tekintetében,
tanulóknak lehetőséget kell adni arra, hogy az intézmény által nyújtott szolgálta-
tásokkal kapcsolatban javaslatot tegyenek, véleményüket elmondhassák,
a jutalmazások során a pedagógusoknak, a csoportmentoroknak, illetve az isko-
laigazgatónak a helyi szabályokat úgy kell érvényre juttatniuk, hogy az a tanu-
lókkal való egyenlő bánásmód elvét ne sértse,
a tanulók, ismerjék az oktatással kapcsolatos jutalmazások lehetőségeket.
Dokumentumok
14
Családi háttérből adódó feladatok
A feladatok meghatározásához vizsgálni kell a
a családi háttér összetételét,
a családfenntartók foglalkoztatottságát,
a család szociális, anyagi helyzetét.
A családi háttérből adódó, az egyes témaköröknél azonosításra kerülő problémák, va-
lamint az intézmény által ellátandó feladatok és alkalmazható eszközök sokszor egy-
mással szoros kapcsolatban vannak, valamely helyzet adott tanulónál halmozódva je-
lenhet meg. Ez külön odafigyelést igényel az intézmény részéről.
A pedagógus feladata az, hogy
felmérje, megítélje valamely tanuló képességét, erősségeit és gyengeségeit,
felismerje a családi háttérből eredő támogatás hiányát (egyik oldalról „ezt neked
tudnod kell", a másik oldalról „ha akarnék, sem tudok segíteni"),
felmérje a tanulókkal szemben megfogalmazott elvárásokat,
tehetséges tanulóknál kezdeményezze a tehetséggondozást,
gyengébb képességű tanulónál javasolja az egyéni foglakozáson, felkészítésen
való részvételt,
teremtse meg tanórán a differenciálás oktatás kereteit, és alkalmazza azokat a
többféle tanulói igény kielégítésére.
Az iskola feladata továbbá az, hogy segítse a család szociális helyzetéből fakadó egyes
hátrányokat, pl.: a könyvek, a számítógép, az internet kapcsolat hiánya.
A fenti hátrányok leküzdését segítik:
az iskolai kézikönyvtárból, a titkárságon vagy a szaktanártól kölcsönözhető, il-
letve ott megtekinthető könyvek, egyéb ismeretterjesztő lapok, kiadványok,
a tanár által összeállított tananyagok, segédanyagok közzététele,
az iskolában biztosított internet-hozzáférés.
Együttműködés az iskolával
Az iskolával kapcsolatos együttműködés területén, külön feladatot képeznek:
a megfelelői iskolai légkör közös kialakítása,
a tanuló védelmével összefüggő együttműködési feladatok.
Egyeztetés az iskola és fenntartó között:
a minőségirányítási programban meghatározott célokkal kapcsolatban,
Dokumentumok
15
az intézményi lehetőségek szélesítésével kapcsolatban (felszerelések, anyagi
eszközök),
a pedagógusok és az intézményvezető közötti folyamatos párbeszéd a megfelelő
intézményi légkör kialakítására és fenntartására, valamint az intézményi lehető-
ségek növelésére és kihasználására.
Az intézmény kiemelt feladata, hogy
biztosítsa a tanulói jogokat valamennyi tanuló számára, a jogok biztosítása terén
érvényesüljön az esélyegyenlőség, és az egyenlő bánásmód követelménye,
a tanulói kötelezettség teljesítését minden tanulótól megkövetelje, illetve eltárja
a kötelezettség nem teljesítés okát, a feltárt okokat orvosolja az intézmény által
alkalmazható eszközökkel, illetve más szerv, intézmény segítségét, közreműkö-
dését kérje.
Az iskola külső kapcsolatai
Az iskola, illetve annak igazgatója szoros kapcsolatot ápol mindazokkal a hiva-
talos és civil szervezetekkel, amelyek segíthetik az iskola működését, és eleget
tesznek a kölcsönös előnyökön alapuló kapcsolattartás elveinek.
Az iskolát a külső szervezetek felé minden esetben az iskola igazgatója képvise-
li, illetve az általa megbízott személy.
Lehetséges partnerek: a Ceglédi Szakképzési Centrum többi tagintézménye, ala-
pítványok, egyesületek, alkalmi vagy állandó közösségek, más oktatási és kultu-
rális intézmények, cégek és vállalkozások, bankok, külföldi partnerek, egyéb, a
fenti követelményeknek megfelelő szerveződések.
A partnerségről és a kapcsolat fenntartásáról minden esetben írásos megállapo-
dást kell kötni, amelyet az iskola igazgatója ír alá – szükség esetén - a nevelőtes-
tület és a vezetőség véleményének kikérésével.
Dokumentumok
16
5. A nevelési program
Intézményünk nevelő és oktató munkájának legfontosabb irányító dokumentuma, me-
lyet a központi jogszabályok, valamint a fenntartó előírásai alapján a helyi igények és
lehetőségek figyelembevételével nevelőtestületünk készít el. A pedagógiai program
tartalmazza a nevelési programot és a helyi tantervet, továbbá - mint a szakképzésben
részt vevő iskolákban - a szakmai programot.
Dokumentum Elkészíti és elfogadja Jóváhagyja
Pedagógiai program:
Nevelési program
Szakmai program
Nevelőtestület Fenntartó
Helyi tanterv A módosított helyi tantervet a nevelőtestület az adott tan-
év első nevelési értekezletén fogadja el és a központi
programhoz csatoltan illesztjük a pedagógiai progra-
munkba.
A tanulói jogviszony létesítésének és megszüntetésének
feltételei
A beiratkozás feltétele az előzetes tanulmányokat igazoló dokumentumok mellett az,
hogy a tanuló a felvételi beszélgetés során megismerje, és vállalhatónak tekintse az is-
kola működési rendjét, szabályait - a más kultúrájú társainak elfogadását - és tanulási
szándékait kinyilvánítsa. A tanulói jogviszony létesítésének feltételeit a Nemzeti közne-
velésről szóló törvény, illetve az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata tartal-
mazza.
Más iskolából történő átvétel esetén a felvételnél alkalmazott eljárást kell alkalmazni,
kiegészítve – a hivatalos áthelyezési papírok ellenőrzésén túl - az eddigi tanulmányok
dokumentációjának másolatának bekérésével.
A tanulói jogviszony megszűnik a szakközépiskolában és a szakgimnáziumban folyó
szakképzésben
az utolsó évfolyam elvégzését követő első szakmai vizsgaidőszak utolsó napján,
ha a tanuló a gyakorlati képzésben tanulószerződés alapján vesz részt, az első
szakmai vizsga utolsó napján,
Dokumentumok
17
ha a tanuló tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált, és az
iskolában nem folyik másik megfelelő szakképzés, vagy a tanuló nem kíván to-
vábbtanulni, illetve a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem ta-
nulhat tovább.
Megszüntethető a tanulói jogviszony továbbá abban az esetben, ha a tanuló:
sorozatosan vagy súlyosan megszegi a házirend szabályait;
30 óránál többet hiányzik igazolatlanul. Igazolatlan hiányzásnak minősül, ha tá-
volmaradását orvosi vagy egyéb hivatalos igazolással nem tudja alátámasztani;
elbocsátás fegyelmi büntetésben részesül;
a tanuló írásbeli kérésére, melyet az iskola igazgatójának köteles benyújtani.
Az iskolánkban folyó oktatás a törvény előírások vonatkozó rendelkezéseinek megfele-
lően tandíjmentes az első és a második szakképesítés megszerzéséig. A harmadik szak-
képesítés megszerzéséért térítési díjat kell fizetni, melynek mértékét a Ceglédi Szakkép-
zési Centrum főigazgatója állapítja meg. (Mindez csak az állam által támogatott képzé-
sekre, illetve a nem ráépülés-szakképesítékre vonatkozik.
5.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei
Iskolánk arra törekszik, hogy kifejezésre jutassa egyik legmeghatározóbb szakmai és
pedagógiai törekvésünket, nevezetesen azt, hogy a nálunk végzett diákok az itt meg-
szerzett ismeretek által személyiségfejlődésük vonatkozásában is „európaivá” váljanak.
A szakképző iskolák felelőssége e tekintetben rendkívül nagy, hiszen az itt képesítést
szerző diákok tényleges szakmai pályafutásukat már az EU keretein belül és kihívásai-
nak megfelelve fogják kiteljesíteni egy mobilizált munkaerőpiacon. Az integráció
ugyanakkor nem jelent aszimilációt. Fontos nevelési alapelvnek tartjuk a hazafiság, a
hazaszeretet, nemzeti identitás, adott esetben kisebbségi identitás és tolerancia kialakítá-
sát, gyakorlását.
Nevelési alapelvünk tehát:
a hazafiság,
a hazaszeretet,
nemzeti identitás, adott esetben kisebbségi identitás és
tolerancia kialakítása, gyakorlása.
Dokumentumok
18
Nevelési célkitűzéseink megvalósítása nem direkt eszközökkel történik, hiszen tanuló-
ink már felnőttek, személyiségük kifejlődött, a világról alkotott képük már nagyrészt
megszilárdult. Ezért tanáraink főként személyes példamutatáson keresztül, értékközvetí-
téssel segítik tanulóinkat A mi iskolánkba járó tanulók életkoruknál fogva már nem
„nevelhetőek” hagyományos, tekintélyelvű, iskolás módszerekkel, ugyanakkor vannak
egészen fiatalok, kiknek személyisége még sokszor kiforratlan, küzdenek a fiatal felnőt-
teket érintő számos gonddal és veszéllyel (párválasztás, gyermek-szülő kapcsolat átérté-
kelődése, pályaválasztás, egzisztencia-teremtés, szenvedélybetegségek stb.). Az
csoprtmentorokra, mint az egy-egy fiatal számára egyénileg is hozzáférhető segítő, ta-
nácsadó, közvetítő, orientáló segítőre óriási szükség van, és erre különös hangsúlyt fek-
tetünk mind az osztályfőnöki szerepben lévő csoportmentorok kiválasztásánál, mind
pedig továbbképzésüknél.
5.2. A nevelő-oktató munka célkitűzései, feladatai
5.2.1. Célok és feladatok a szakközépiskolai képzésben
A szakközépiskolai képzésbe bekapcsolódó (nem tanköteles korú) tanulók, akik a
nyolc általánost, illetve a 9-10. osztályt elvégezve vagy munkába álltak vagy a munka-
nélküliek sajnálatos módon igen nagyszámú táborát gyarapították, nálunk lehetőséget
kapnak arra, hogy a tananyag szisztematikus és testre szabott elsajátítása után piacképes
szakmát kapjanak kézükbe.
A tananyag tantárgyi és tantárgyközi tartalmai, tevékenységformái közvetítik és tovább-
fejlesztik a kommunikációs és a tanulási képességeiket, az élethosszig tartó tanulás
igényének, és az erre való képességek kifejlődésének érdekében.
Alkalmat adnak életvitelük, társadalmi létformáik, a világban való tájékozottságuk
továbbfejlesztésére.
Ennek megvalósítása érdekében legfontosabb nevelési alapelveink
Az intézményben folyó nevelő- oktató munka alapelvei
Mottó: „Minden felnőttet elfogadunk olyannak amilyen, azzá neveljük, amivé válni ké-
pes, annak érdekében, hogy életesélyei a lehetőségeihez képest a legjobbak legyenek.”
Dokumentumok
19
Tantestületünk összegyűjtötte azokat a legfontosabb emberi és erkölcsi értékeket, ame-
lyeket közösen a legértékesebbnek tartunk. Ezen értékek mentén fogalmaztuk meg ne-
velő -oktató munkánk alapelveit:
a felnőttek személyiségét tiszteletben tartjuk,
a felnőttek egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük,
a pontosságot, igényességet és kitartást várunk el tanítványainktól és önmagunk-
tól is,
diákjaink előre megismerhetik a követelményeket, így tudhatják, mit várunk el
tőlük,
minden diákunk számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi
munkájában.
5.2.2. Célok és feladatok a középfokú és emelt szintű szakképzéseknél
Köztudott, hogy a szakképzés általánosan képző funkciója korlátozott, ezért fontos
meghatároznunk azokat az alapvető szakmai-pedagógiai elveket, értékeket, amelyeket a
tantestület, a fenntartó, az iskola-használók egyaránt az intézmény legfontosabb peda-
gógiai céljának tartanak.
Szakértői vélemények szerint a magyar társadalom úgy jellemezhető, hogy a tudomá-
nyos kutatások, elméleti képzések terén ugyan európai szintű, de a gazdasági tevékeny-
ségek terén közepes, míg a hétköznapi kultúra terén alacsony szintű tevékenységet foly-
tat.
Ezért fő nevelési célként
a viselkedéskultúra,
etikai normák betartása (üzleti, családi, IT, stb.),
pozitív irányultságú, problémamegoldó és kreatív gondolkodásmód kialakí-
tása.
Az érettségihez kötött szakképzések azoknak a potenciálisan munkanélküliségre
„ítélt” fiataloknak nyújtanak továbblépési lehetőséget, akik a középiskola elvégzése
után nem tudtak vagy nem akartak tovább tanulni, és szakmai végzettség híján csak na-
gyon kevés esélyük maradt arra, hogy a munkaerőpiac keresett szereplőivé váljanak. A
másik megcélzott réteg a jelenleg munkaviszonyban álló réteg, akiknek munkahelyük
megtartásához szükséges a folyamatos továbbtanulás, új szakmák megszerzése. Szá-
mukra olyan piacképes közép- illetve emelt szintű képzettséget jelentő szakmákat és
Dokumentumok
20
készségeket (kommunikáció, nyelvismeret, informatikai ismeretek) kínálunk, melyek
révén nagyságrendi előrelépést várhatnak munkába állási esélyeiket illetően, valamint
lehetőséget biztosít a továbbtanulásra is az arra érdemeseknek.
Az emelt szintű szakképzés során különös hangsúlyt fektetünk a képessé-
gek/készségek fejlesztésére, többek között a
szakirodalom tanulmányozása hagyományos és korszerű módon (internet),
több nyelven való kommunikációs készség (nyelvtudás),
az informatika adta lehetőségek felhasználása, beépítése a mindennapi élet-
be,
egyetemi/főiskolai tanulmányokra való előkészítés hatékonyabbá tételére.
5.3. A nevelő - oktató munka pedagógiai eszközei
Ezek általánosságban a következők lehetnek:
nyelvi (verbális) eszközök
nem nyelvi (non verbális) eszközök
szociális technikák
valamint
technikák az ön- és emberismeret fejlesztéséhez (ezek olyan eszközök, techni-
kák, amelyeknek lényeges eleme, hogy a világra vonatkozó ismeretek mellett,
azokkal szinkronban fejlesszük a tanulók belső, pszichés világát, társas kapcso-
latait, egyedi tulajdonságait, készségeit,
szociális készségfejlesztő technikák (a tanulók problémamegoldó és konflik-
tuskezelő készségeinek fejlesztése, illetve a meglévők erősítése): minta- és mo-
dellnyújtás, megerősítés (buzdítás, dicséret, jutalmazás), szerepjáték, dramatizá-
ló tevékenység; stb.
5.4. A személyiség-, és közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
A közösségi lét, közösségi szemlélet kialakítása és működése több szinten valósul meg
minden ember életében, így az oktatási-nevelési intézményekben is ezeknek a szintek-
nek megfelelően kell a szükséges célokat kitűzni.
A család, mint alapvető kisközösség meghatározó szerepet játszik életünkben. Ugyan-
akkor a ma iskolába járó diákok között sajnos évről-évre nő azoknak a száma, akiket
munkanélküliség súlyt, vagy rendezetlen a családi háttere.
Dokumentumok
21
Az iskolai létből fakadóan nagyon fontos az osztály/csoportközösség kialakítása, az
osztálytársakhoz való kötődés erősítése. Minden osztálynak közös levelező csoportot
hozunk létre, melyen keresztül egymással egyszerűen tarthatják a kapcsolatot, küldhetik
a jegyzeteiket vagy konzultálhatnak a feladatokról.
Az osztályközösségen túlmenően fontos az évfolyamok, az azonos szakmacsoportba
járó diákok együvé tartozásának, a közös érdeklődésből származó közösségvállalásnak
az erősítése is.
A kisebbségi lét, mint közösségformáló erő az iskola szempontjából nem pusztán a ki-
sebbségek tagjai számára jelent nevelési feladatot, hanem a tolerancia, elfogadás erősí-
tése révén minden tanulónk bevonására késztet.
Mindannyian tagjai vagyunk egy nagy közösségnek. A Magyarország állampolgárai
lévén tehát erősítenünk kell tanulóinkban a hazaszeretet érzését, a hazájuk megismeré-
sének igényét.
A fentiekben felsorolt közösségfejlesztéssel kapcsolatos elvek az iskoláinkban folyó
összes képzési területen és irányban érvényesülnek.
Természetesen az egyes képzési formákban a különböző szintek – az életkori sajátossá-
goknak és az adott képzés nyújtotta kereteknek megfelelően – más-más hangsúlyt illet-
ve prioritást kapnak.
A tanulók és a pedagógusok kapcsolata, együttműködési formája
A pedagógusok és a diákok kapcsolatát a nyílt, őszinte és korrekt hozzáállás kell, hogy
jellemezze. Ennek csak a kölcsönös tiszteleten alapulhat.
A pedagógusnak rendszeresen kell tájékoztatni a tanulókat az elért eredményekről, a
javítás, illetve továbblépés lehetőségéről. Folyamatosan tájékoztatni kell a tanulókat az
iskolában folyó eseményekről.
A pedagógus a vezetőség utasítása alapján szóban közli a tanulókkal a szakmai vizsgák
időpontját. A tartósan hiányzó tanulókat az iskolatitkár levélben vagy telefonon értesíti.
A tanulók kérésére korrepetálást, gyakorlást lehet szervezni az iskolavezetés engedélyé-
vel. A tanulók az őket tanító pedagógussal állnak napi kapcsolatban. Az oktatásukat és
képzésüket érintő bármilyen kérdést elsősorban a pedagógussal beszélnek meg. Ameny-
nyiben a pedagógus nem tud intézkedni, a kérést továbbítja az iskolavezetéshez.
Dokumentumok
22
Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység
helyi rendje
5.4.1. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai
tevékenység
Iskoláink tanulói tankötelezettség után, önként vállalják és végzik tanulási tevékenysé-
güket, így a szoros értelemben vett iskolai beilleszkedési zavarok viszonylag ritkák.
A megelőzés szemlélete azon felfogásunkat tükrözi, mely szerint - ha a cél egy „súlyos-
sági fázis” elkerülése -, az előző fázisok valamelyikébe kell beavatkozni ahhoz, hogy a
folyamat további előrehaladása meggátolható legyen. Így a megelőzés során iskoláink-
ban a nevelés központjában nem csak a tananyag, hanem a szilárd belső értékekkel ren-
delkező, azokat következetesen képviselő pedagógus áll, aki oktatja a tananyagot, oldja
a tanuló kríziseit. Vagyis a szocializációs folyamat alapja a pedagógus mintanyújtása,
következetessége, szilárd értékrendje.
5.4.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása
5.4.2.1. Tanulásmódszertan
Célja: A különböző iskolákból érkező és eltérő képességekkel, munkafegyelemmel,
tanulási motiváltsággal rendelkező tanulóknak a tanuláshoz szükséges alapvető készsé-
gei fejlesztése.
Követelmény: Mutasson a tanuló aktív érdeklődést a tanórán folytatott tanulást segítő
tevékenységek iránt. Legyen képes - folyamatos fejlesztés mellett - önállóan is ismeretet
szerezni, információt gyűjteni!
Az iskolánkba bekerülő tanulók csaknem mindegyikénél tapasztalható a tanulással kap-
csolatos kisebb-nagyobb mértékű frusztráció, tanulási kudarcok és sikertelenség, az
iskolához, tanárokhoz, tanuláshoz való negatív, elutasító, vagy legalábbis pesszimista
attitűd. Ezek – tapasztalataink szerint - rendszerint két fő okra vezethetőek vissza: az
eddigi negatív iskolai élmények okozta pszichés elutasításra, másrészt a tanulási kész-
ségek, tanulásmódszertani technikák nem megfelelő szintű ismeretére illetve alkalmazá-
sára.
Az általunk ajánlott képzési program legmeghatározóbb sajátos eleme a mindhárom
célcsoport számára – más és más tematikával – kidolgozott felzárkóztató periódus. En-
nek lényege, hogy mielőtt az egyes évfolyamok tényleges és intenzív ismeretközlő-
átadó moduljai elkezdődnének, a képzésben részt vevők olyan általános személyiségfej-
Dokumentumok
23
lesztő tréningben, készségfejlesztő programban részesülnek, amely lehetővé teszi majd
számukra a későbbiekben az egyes évfolyamok tananyagának elsajátítását. Szükség
esetén ez a folyamat végigkíséri a teljes képzési időszakot.
A szakközépiskolai képzésbe jellemzően tanulási kudarccal terheltek jelentkeznek.
Számukra feldolgozási lehetőséget biztosítunk korábbi iskolai kudarcaik kompenzá-
lására. Módot nyújtunk a tanulók személyiségének minél átfogóbb fejlesztésére, szo-
cializálására.
Szükség esetén felzárkóztatást nem kötelező tanórai foglalkozás keretében a tanulók
érdeklődése, igénye szerint [Nkt. 52. § (7)] szervezzük.
Az iskolában előforduló tanulási problémák jellegétől függően a tanulási kudarcnak
kitett tanulók felzárkóztatását segítő programot a beiratkozást követően a tanév elején
mutatkozó igények szerint állítjuk össze.
A felzárkóztatás időkeretét, azok óraszámait, a nem kötelező órakeret terhére mindig az
aktuális igény függvényében határozzuk meg.
A középfokú szakképzés céljaként egyrészt a piacképes munkaerőképzés megerősíté-
sét, másrészt a hátrányos helyzetűek szakképzésbe való bekerülését, esélyteremtést, az
esélyegyenlőség biztosítását jelöltük meg.
5.4.3. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek, az ellátás lehe-
tőségei
Iskoláinkban valamennyi tanuló részére - szakiránytól függetlenül - az alábbi szociális
ellátási formákat biztosítjuk (igény szerint):
foglalkozásegészségügyi vizsgálat, egészségügyi szűrések biztosítása,
hátrányos helyzetű tanulók anyagi támogatása ingyenes tananyag, jegyzet bizto-
sításával.
5.4.4. Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés feladatai
az ember és a természet kölcsönös egymásrautaltságának megismerése (a globá-
lis gondolkodás, a korszerű ökológiai szemlélet kialakítása),
az egészséges életvitel fontossága, a környezeti és civilizációs ártalmak felismer-
tetése (rendszeres testmozgás, túrák, betegséget megelőző tevékenységek stb.),
a természeti és a mesterséges környezet ápolása és megóvása,
Dokumentumok
24
egészségvédő és megőrző (kiemelten a drog-és bűnmegelőzési) programokon
való részvétel lehetőségeinek kibővítése,
a fenntartható fejlődés szemléletének megismertetése, lehetséges megvalósítása,
a szakmai képzés egészségügyi vonatkozásainak hangsúlyozása a tanulási fo-
lyamat során.
5.4.5. Az elsősegély-nyújtási ismeretek oktatása
Iskolánkban a szakmai ismeretek oktatása mellett fontosnak tartjuk a szakmai tevékeny-
séghez kapcsolódó, valamint az általános elsősegély-nyújtási ismeretek elsajátítását. Az
adott szakképesítés munka-, tűz- és balesetvédelmi okatásán belül hangsúlyt helyezünk
az elsősegélynyújtás alapvető ismereteire is. A cél az, hogy tanulóink olyan képessé-
gekre tegyenek szert, hogy baj esetén bátran és magabiztosan tudjanak segítséget nyúj-
tani.
5.4.6. A tanulói érdekképviseleti szervezet kialakítása, intézményi döntési
folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje
Iskolánk elsősorban felnőttek képzését végzik. Fontos, hogy létrejöjjön egy olyan szer-
vezet, amely tanulóink véleményét képviseli, hiszen koruknál fogva igen megfontoltan
és lényegre törően képesek önmagukat képviselni.
Az évfolyamonként a tanulóink egy tanulói képviselőt és egy helyettest választanak.
Munkarendjüket, helyettesítésük módját és működésüket önmaguk szabályozzák. Alap-
vető feladatuk a tanulók véleményének továbbítása az iskola vezetése felé.
Feladatuk különösen az iskolai dokumentumok, elsősorban a pedagógiai program véle-
ményezése, bírálata. A képviselők - témától függően - részt vehetnek az iskolavezetés
értekezletein, ott véleményt nyilváníthatnak a tanulókat érintő oktatási, szociális és jólé-
ti kérdésekben.
A tanulói képviselő kezdeményezheti tanulói vagy vezetői értekezlet összehívását egy
kérdéskör megvitatására, illetve eldöntésére, ha legalább a tanulók 15%-át érintő intéz-
kedés történik, vagy súlyos törvénysértést tapasztal.
Az iskola vezetése és tanári kara köteles döntéseinél a tanulói képviselő véleményét
mérlegelni, megfontolni, illetve figyelembe venni.
A tanulói önkormányzati képviselőknek lehetőséget kell biztosítani az iskolának az in-
formációkhoz való hozzájutáshoz, valamint ehhez a tevékenységéhez igénybe vehetik
az iskola infrastruktúráját.
Dokumentumok
25
5.4.7. Helyi tanterv
A nevelő-oktató munka ellenőrzési rendszere
A számonkérés formái
A tényekre épülő értékelés feltételezi a rendszeres és változatos számonkérést. A szá-
monkérés formáit illetően tantárgyanként érdemi különbségek lehetnek. A szóbeli és
írásbeli számonkérés aránya igazodik a belső vizsgák, valamint az adott szakképesítés
szakmai és vizsgakövetelményéhez. Ugyanakkor a rendszeres szóbeli és írásbeli szá-
monkérés alapkövetelmény.
Az összegző (szummatív) számonkérés mellett érdemi szerepet kap az elemző (diag-
nosztikai) és formáló (formatív) számonkérés és értékelés.
A tanuló minősítése, osztályozása
A tanulók osztályozása a hagyományos 5 fokozatú skálával történik. A pedagógus a
tanuló teljesítményét év közben érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanév végén pedig
osztályzattal minősíti. A tantárgyak tömbösített oktatása miatt minden tantárgyból, min-
den hónapban minimum egy érdemjeggyel kell értékelni a tanuló teljesítményét. Az év
végi osztályzatot a tanár az egész évi érdemjegyek alapján határozza meg. Az átlagszá-
mításnál súlyozottan szerepelnek a nagydolgozatok érdemjegyei és a belső vizsgák ér-
demjegyei (két feleletjegyet érnek). A tanuló javára a szaktanár figyelembe veheti az
órai aktivitást, továbbá a fejlődési tendenciát.
A tanuló félévi és év végi osztályozása általában szóbeli szöveges értékeléssel párosul,
mely segíti a tanulót abban, hogy a szakmai vizsgára történő felkészülés során mely
témakörökre fordítson nagyobb figyelmet.
A szaktanár figyelembe veszi az értékelésnél a tanórán kívüli szaktárgyi tevékenységet.
5.4.8. A számonkérés szabályai
A tanulók esetében a számonkérés formáit a következőkben korlátozhatók:
Szóbeli vagy írásbeli felelet esetén, amely csak kisebb témakört ölel fel, nincs
korlátozás, a tanárnak nem kell előre bejelenteni.
Témazáró dolgozat vagy témazáró felelet esetén legalább egy héttel előre kell je-
lezni a számonkérést.
Több témazáró dolgozat vagy felelet esetén-két számonkérés között minimum 3
napnak kell eltelni.
Dokumentumok
26
A tanulók kérésére a tanárnak indokolnia kell az értékelést és az érdemjegyet.
Vita esetén az iskola igazgatója hallgatja meg a panaszt, és első fokon ő dönt a
vita kimeneteléről.
A tapasztalatok értékelése
Az ellenőrzés tapasztalatait az ellenőrzést végző, vagy esetenként az igazgató a pedagó-
gusokkal egyénileg megbeszéli.
Az általánosítható tapasztalatokat a további feladatok egyidejű meghatározásával tantes-
tületi értekezleten az igazgató összegezi és értékeli.
5.4.9. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatá-
rozásának elvei és korlátai
Mivel iskolánk esti képzéssel foglakozik, a tanulóink legtöbbször önként vállalják a
család és gyakran munka melletti tanulást. Így az otthoni felkészülést és gyakorlást ön-
tevékenyen, saját teherbíró képességeiknek és időkorlátaiknak megfelelően végzik.
Tanáraink szerepe ebben elsősorban a tanácsadás, amely azt a célt szolgálja, hogy tanu-
lóink minél gyorsabban és hatékonyabban elsajátítsák az önálló ismeretszerzés képessé-
gét. Ehhez célszerű feladatsorokat és gyakorlatokat állítanak össze tanulóinknak, betart-
va a fokozatosság elvét, valamint figyelembe véve az egyéni terhelhetőséget.
Ha szükséges, korrepetálással és egyéni foglalkozásokkal segíthetik a felkészülést.
A sikeres felkészülés érdekében speciális, szakma-specifikus feladatbankot kínálunk.
Törekszünk arra, hogy az otthoni felkészülésre fordítandó idő ne haladja meg a napi 1-
1,5 órát.
5.4.10. A nevelő-oktató munka mérési rendszere
A mérési rendszer célkitűzése
folyamatos, rendszeres tanulásra késztetés,
szembesítés az elvégzett munka mennyiségével, minőségével és értékével,
a megszerzett tudás elismerése, jutalmazása,
önismeret, önértékelési képesség kialakítása, a személyiség fejlesztése,
pályaorientáció, pályakorrekció,
Dokumentumok
27
mivel tanulóink nagykorúak, így a törvényes előírásoknak megfelelően a fizikai
állapot mérésére elsősorban a szakmai orvosi alkalmassági vizsgálat keretében
kerül sor.
A mérési rendszer alapelvei:
Kiszámítható, az érintettek által ismert, elfogadott legyen.
A szaktanár a tanév elején közli a minimális követelményeket, a számonkérés
formáit, körülményeit, a félévi, év végi minősítés szempontjait.
Rendszeres, változatos, igazodjon az életkori sajátosságokhoz.
A szaktanár a tanuló tevékenységét 10 óránként legalább egyszer szóban értéke-
li. Az értékelés személyre szabott szóbeli elismerést, kritikát és tanácsot tartal-
maz.
Objektív legyen, tényekre épüljön.
Nyílt, őszinte, nyilvános, ugyanakkor emberséges, tapintatos legyen.
A szaktanár az érdemjegyeket közli a tanulóval, lehetőséget ad a kijavított írás-
beli dolgozatok megtekintésére, a tanulók félévi, év végi értékelését az osztály
nyilvánossága előtt végzi, de nem sértve a személyiségi jogokat.
Nevelő hatású, adjon ösztönzést a tanulás folytatására, mutassa meg a továbbfej-
lődés lehetőségét, módját.
Az osztályozás nem puszta ítélkezés, minősítés, hanem a tanár és a diák kölcsö-
nös tiszteleten alapuló, tartalmas munkakapcsolatának, a pedagógiai folyamat-
nak szerves része.
A tanulók fizikai mérése a felnőttoktatás esti tagozatán nem szervezhető meg, és
nem is kötelező, mivel a tantervnek nem része a testnevelés tantárgy.
A pedagógiai munka belső ellenőrzése
A tanári munka ellenőrzése mindig az ellenőrzött fél tudtával történhet.
Ellenőrzésre jogosult személyek:
az igazgató és helyettese az iskolai élet bármely területén.
a vezetőtanár a szaktárgyával összefüggő területen a szaktanári munka felett.
az osztályfőnök-csoportmentor az osztály életével kapcsolatos pedagógiai tevé-
kenység területén. Rendszeresen ellenőrzi a késések, a hiányzások, az osztályza-
tok beírását, a haladási napló vezetését.
Az ellenőrzés módjai
a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása, ügyeletek ellenőrzése,
Dokumentumok
28
az írásos dokumentumok vizsgálata,
tanulói munkák vizsgálata,
a szervezett tanulói vélemények megismerése,
beszámoltatás szóban és írásban,
5.5. A nevelő-oktató munka értékelési rendszere
A tanulói teljesítmény értékelésének alapelvei
Az állami vizsgarendszer alapdokumentumai az 2011. évi CLXXXVII. törvény a
szakképzésről, valamint. a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól szóló 315/2013.
(VIII. 28.) Korm. rendelet.
5.5.1. Felkészítés a szakmai vizsgára, értékelés a szakmai vizsgán
A felkészülés során a részletes - tantervekben lebontott - követelmények teljesítésének
mérése a belső értékelési rendszer alapján történik.
Értékelési szempontok:
az elméleti órákon átadott ismeretanyag befogadási szintje,
az átadott ismeretanyag önálló feldolgozásának képessége,
az átadott ismeretanyag alkalmazásának szintje.
Értékelési módszerek:
befogadás szintje:
feleletválasztós ill. egyéb teszt, kérdőív, feleletek; írásbeli és szóbeli be-
számolók,
feldolgozási képesség
a szakirodalom megadott szempontok szerinti értelmezése, feldolgozása;
anyaggyűjtés önálló projektekhez,
alkalmazási képesség
esszé típusú házi dolgozat készítése megadott témából.
A tanulók értékelése, az elsajátított ismeretek mérése, a későbbi szakmai vizsga sikeres
megtétele érdekében az iskola belső vizsgákat szervez. Ez jelentős motivációs erővel
bír, rendszerező félév-, és tanévvégi ismétlésre késztet, valamint alkalmas a vizsgaszitu-
áció tanulására, kipróbálására.
A belső vizsga célja, hogy a szakmai vizsgára való felkészülés érdekében a szakma tan-
tárgyai kellő mértékben kerüljenek elsajátításra. A belső vizsgákon elért eredmény ér-
demjegye együtt értelmezendő a félév során elért többi jeggyel. A vizsga változó módon
írásban vagy szóban történik, szakképesítésenként igazodva a szakmai és vizsgaköve-
Dokumentumok
29
telményben előírtakhoz.. Az írásban történő beszámoló tantárgytól függően teszt vagy
önálló dolgozat. A belső vizsgák időpontja a tantárgy vagy modul lezárását követő hét.
Szorgalom címén a tanulók munkához való viszonyát értékeljük.
A magatartás megítélésénél a tanulónak az emberekhez (társaihoz, pedagógusokhoz,
szülőkhöz és más felnőttekhez) és tárgyakhoz (iskolaépülethez, taneszközökhöz, beren-
dezésekhez, környezetükhöz) való viszonyát értjük.
Értékelési szempont még a beszámolók, iskolai és házi dolgozatok minősége. Javító és
pótló vizsgákat augusztus utolsó hetében tartunk.
A szakmai vizsga bizottsága négy főből áll, melyek közül egyet az iskola delegál. Javító
és pótló szakmai vizsgákat minden évben februárban és októberben szervezünk. Szak-
mai vizsgák esetében a központivizsgarészek időpontját a szakképzésért felelős minisz-
térium jelöli ki.
5.5.2. A továbblépés feltételei
Iskolánkban valamennyi képzés során a tanulók az alábbi feltételekkel léphetnek maga-
sabb osztályba:
Valamennyi záró érdemjegye legalább elégséges.
A szaktanár és a Pedagógiai program által előírt feltételeket teljesítette vala-
mennyi felmérés tekintetében.
Hiányzása nem haladja meg a jogszabályokban és a Pedagógia programban
meghatározott, megengedett mértéket.
A szakmai programban meghatározott modulok által előírt követelményeket tel-
jesítette.
Az OKJ-s vizsgára bocsátás feltételeit a szakmai és vizsgakövetelmény (szvk) tartal-
mazza. Az OKJ-s vizsgára bocsátás feltétele az adott szakmai képzés záró évfolyamá-
nak elvégzése, illetve az szvk-ban előírt egyéb követelmények, pl. portfólió vagy szak-
dolgozat leadása.
Dokumentumok
30
5.6. A képzés tárgyi feltételei1
5.6.1. Az iskola épülete
Az iskolánk nem rendelkeznek saját épülettel. A működéshez szükséges helyisé-
geket a gyömrői székhelyiskola – a KLIK és a Ceglédi Szakképzési Centrum
közös vagyonhasználatában lévő - Weöres Sándor Általános Iskola és Alapfokú
Zeneművészeti és Táncművészeti Intézmény épülete biztosítja. Az intézmény
fiókintézménében folyó képzések Kistarcsán a KLIK és a Ceglédi Szakképzési
Centrum közös vagyonhasználatában lévő - Simándy József Általános Iskola és
Alapfokú Művészeti Iskola épületében folynak.
A biztosított infrastruktúra oktatás céljára szóló igénybevétele a Nemzeti köznevelési tv.
által meghatározott működési rend szerint, a vagyonhasználati szerződésben meghatáro-
zott időszakon belül kizárólagos használattal, előzetes egyeztetést követően történik.
5.6.2. A pedagógiai program megvalósításához szükséges eszközök, felszere-
lések jegyzéke
Az oktatás-nevelés 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelettel meghatározott tárgyi feltétel-
rendszere jegyzéket az iskola leltára tartalmazza, melyet a pedagógiai programhoz mel-
lékletként csatolunk.
A Gyömrőn helyiség került kialakításra az eladó, a szociális gondozó és ápoló, az élel-
miszer-, és vegyiáru- és gyógynövény-eladó, a gyakorló ápoló szakmák gyakorlati rész-
képzéshez szükséges eszközökkel.
5.6.3. Tankönyvellátás rendje
Iskolánkban csak szakképző osztályok vannak, ezért a tankönyvellátást saját beszállítói
háttérrel oldjuk meg. Ennek oka: Iskolánkban csak nagykorú, többnyire saját keresettel
rendelkező tanulók járnak. Továbbá közismereti tárgyak oktatása nem folyik.
Ezért iskolánknak a képzési és szervezeti sajátosságokból adódóan, az igényeknek meg-
felelően kell kiválasztania az alkalmas tankönyveket.
A szaktanárok – betartva a tankönyvkiválasztás elveit – a tanév befejezésig leadják a
következő évre igényelt tankönyv listát.
Az iskola vezetősége adott év augusztus 1-jéig megrendeli az igényelt tankönyveket,
illetve gondoskodik a tanárok által készített jegyzetek sokszorosításáról.
1 A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet
iránymutatásai alapján került meghatározásra.
Dokumentumok
31
A tanulók részére a szükséges tankönyveket, saját jegyzeteket adott tanév szeptember
15-ig kell átadni.
5.6.4. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök
kiválasztásának elvei
A bérelt és saját tulajdonú oktatási segédeszközök listáját az iskola kötelező eszköz-
jegyzéke tartalmazza. A szakképzésben a tananyagok egy része tankönyv és ajánlott
szakirodalom*, másik része saját szerkesztésű, belső használatra készült jegyzet**.
A tankönyvek kiválasztásánál valamint a belső jegyzetek elkészítésénél az alábbi
szempontok érvényesültek:
Didaktikai követelmények
életkori sajátosságoknak megfelelő ismeretanyag
szaktudományos megfelelés
A munkaadó elvárásai
praktikus, gyakorlatban azonnal alkalmazható ismeretek, technikák
piaci információkat követő tantervi módosítások
Helyi tanterv belső jegyzetei
Tanulásmódszertan
Szakmai nyelvi programok
5.7. A képzés személyi feltételei2
5.7.1. Pedagógus munkakörben foglalkoztatottak
Az oktatók valamennyien felsőfokú (egyetemi ill. főiskolai, vagy felsőfokú képzettség-
gel) végzettséggel rendelkező tanárok, akik közül hárman közalkalmazotti jogviszony-
ban, illetve - a modulokban történő oktatás miatt tanévenként is változó létszámban,
átlag 50 fő - óraadókén, megbízottként látja el feladatát.
A képzésben szereplő elméletigényes gyakorlatot igénylő tantárgyak oktatására szakirá-
nyának megfelelő egyetemi és főiskolai végzettséggel rendelkező szakdolgozókat is
alkalmazunk óraadóként főként az egészségügyi és a szociális szakképesítéseknél.
* A kötelezően használt, ill. ajánlott tankönyvek jegyzékét a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szak-és Felnőttképzési
Igazgatóságága központi programjai szakképzésenkénti bontásban tartalmazzák. ** A piaci információk birtokában saját kutatások eredményeként készült belső jegyzetek,tanévenként és szakképzésenként kerülnek összeállításra 2 A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet
iránymutatásai alapján került meghatározásra.
Dokumentumok
32
Az iskolák nevelőtestületi ülésein az óraadó tanárok is részt vesznek, amit a Nemzeti
Köznevelési törvény nem tilt.
Azokat a tantárgyakat, amelyekhez nem kapcsolódik tanári képzés, a szakterületnek
megfelelő felsőfokú, illetve főiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendelkező szakem-
berekkel kell megoldani a gyakorlati képzést.
A választható órák esetében a pedagógusnak rendelkeznie kell:
szakmai és speciális előképzettséggel és ennek meglétét igazoló dokumentu-
mokkal megléte.
olyan speciális képességekkel, amelyek az adott foglalkozás levezetéséhez szük-
ségesek.
5.7.2. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak
Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak főállásban az alábbi munkaköröket
töltik, illetve tölthetik be:
gazdasági ügyintéző
iskolatitkár,
tanulmányi referens (kisegítő dolgozóként)
rendszergazda
6. A nevelő-oktató munka minőségbiztosítási rendszere
Iskolánk fontosnak tartja az értékelési – minőségbiztosítási rendszer kidolgozását. En-
nek értelmében iskolánk minőségbiztosítási rendszerének kidolgozása elkészült, mely-
nek kulcskérdése az oktatás minőségének fogalma.
Az oktatás minőségét, a minőségi oktatást nagyon nehéz meghatározni. Számunkra a
legelfogadhatóbb meghatározást az 1992-ben kiadott ISO 8402 szabvány kínálja. „Egy
szervezetnek az alkalmazottak együttműködésére alapozott vezetési módszere, amely a
minőséget állítja a középpontba és az ügyfelek kielégítésén keresztül hosszú távú siker-
re, valamint a szervezet tagjainak és a társadalomnak hasznára irányul.” A minőségi
oktatásról tehát csak akkor beszélhetünk, ha az iskola az ügyfelek (az iskolafenntartó, a
szülő, a tanuló) igényeit, elvárásait a szolgáltatásaiba beépíti, és magas szinten teljesíti.
Az Intézményeink jelenleg is szabályozottan, szigorú felügyelet mellett működnek,
azonban ezzel csak részben teljesítik az új minőségügyi szabvány követelményeit.
Dokumentumok
33
7. Képzési struktúra
7.1. A nevelő-oktató munka eljárásai
7.1.1. Képzési struktúra kialakítása az esélyegyenlőség jegyében
Az esélyegyenlőség megteremtésének igénye, az arra való határozott törekvés volt a
meghatározó alapmegfontolás akkor, amikor a jelen pedagógiai programba foglalt kép-
zési struktúránkat kialakítottuk. (Lásd: Az iskolában folyó képzések). Mindkét képzési
szint elsősorban (bár természetesen nem kizárólagosan) olyan célcsoportokra irányul,
melyek tagjai éppen a társadalmi, szociális, származási illetve egyéb egyenlőtlenségek
vagy hátrányok folytán nem képesek a hagyományos 8+4, 6+6 vagy 4+8 osztályos
„normál”, szabványos iskolarendszerben megvalósítani a szakmához szükséges tanulási
folyamatot.
7.1.2. A képzési struktúra átjárhatósága
Szintén az esélyegyenlőség jegyében alakítottuk ki képzési struktúránk teljes körű átjár-
hatóságát, a rugalmas, egyénre szabott be- illetve kicsatlakozási lehetőségeket. A teljes
paletta igénybe vételével egy, csak alapfokú általános iskolai végzettséggel rendelkező
tanuló nálunk az egymásra építhető képzések révén eljuthat a szakmunkás bizonyítvány,
vagy az érettségire épülő közép és/vagy felsőfokú OKJ-s szakvizsgáig. Ugyanakkor a
realitások és a belőlük fakadó tapasztalatok azt mutatják, hogy éppen az érintett célcso-
portokra jellemző leginkább a hosszú távú tanulás feltételeinek hiánya, a családi, egzisz-
tenciális, társadalmi körülmények gyakori, sokszor drasztikus változása (pl. munkanél-
küliség, új munkaerő piaci kihívások, válás, haláleset, betegség stb. révén). Ezért alakí-
tottuk ki képzéseink rendszerét úgy, hogy a meglévő előképzettség függvényében bár-
mely ponton becsatlakozható legyen, majd szükség esetén a tanulási folyamat egy adott
szint végeztével egy, két vagy három év után már sikeresen befejeződhessék. Esetleges
munkába álláskor tanulóink nappali tagozatról átjelentkezve esti tagozaton folytathatják
tanulmányaikat, illetve egy adott szint végén befejezett tanulmányaikat később egy ma-
gasabb szinten folytathatják.
Dokumentumok
34
7.1.3. A gyakorlati oktatás feltételei
A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről és a 2011. évi CLXXXVII. tör-
vény a szakképzésről meghatározza a szakképzés elméleti és gyakorlati megvalósítá-
sának szakaszait és alapkövetelményeit. Ennek anyagi bázisát az alapítványi fenntar-
tás alatt saját forrásból teremtettük meg. A szakképzési centrumhoz való tartozás lehe-
tővé teszi, hogy számítástechnikai gépparkunkat folyamatosan korszerűsítsük, hogy az
informatika alapú szakmai gyakorlatok feltételeit javítani tudjuk.
Iskoláinkban az elméleti szaktantárgyak gyakorlatban történő elmélyítése egyrészt
szaktantermekben, tanműhelyben, másrészt a különböző, szakmai képzésünknek megfe-
lelő profilú vállalatok, állami foglalkoztatók (kórházak, szociális otthonok), kft-k és
egyéb kisvállalkozások keretében, különböző munkahelyeken tömbösített formában a
vállalatokkal, foglalkoztatókkal kötött együttműködési megállapodás, másrészt
egyéni tanulószerződések keretében tervezzük megvalósítani. Határidő: az iskola indí-
tásának, illetve a gyakorlati képzés kezdetéig.
Mindegyik szakirányban törekszünk arra, hogy hallgatóink ismeretei naprakészek le-
gyenek, így az adott szakirány területén belül rendezett nemzetközi kiállításokra és vá-
sárokra szervezett iskolai program keretében, szaktanár vezetésével visszük el tanulóin-
kat.
A csoportok és osztályok kialakításánál legfontosabb rendezőelvek:
Szakmaiság;
Törvényesség;
Hatékony tanulási feltételek megteremtése;
Az optimális eszközellátottság megteremtése;
Az átlátható, ellenőrizhető teljesítménymérés lehetőségének biztosítása;
7.1.4. A gyakorlati képzés helyi megvalósítása
Iskoláink technikai felszereltsége lehetővé teszi a gyakorlati képzés helyi megvalósítá-
sát is a legtöbb szakképesítésben.
Azokban a szakmákban, amelyekben az iskola nem rendelkezik gyakorlati oktatásra
alkalmas szaktanteremmel, az erre feljogosított gyakorlati képzésre alkalmas munka-
hellyel képzési szerződések kötésével biztosítjuk a gyakorlati képzést.
A gyakorlati képzést a jogszabályokban meghatározott létszámok szerint csoportbontás-
ban végezzük. A maximális csoportlétszám: 15 fő.
Dokumentumok
35
7.1.5. Az iskola általános munkarendje
A tanév szorgalmi idejét, valamint az írásbeli vizsgák rendjét - évenként - az
EMMI rendeletben szabályozza. A tanév kezdő és befejező napjának
tagintézményvezető által történő meghatározását a köznevelési törvény felnőtt-
oktatásra vonatkozó külön rendelkezései teremtik meg.
A vizsgarend a vizsga esedékességének félévében a félév elején a titkárságon ke-
rül kifüggesztésre, illetve a csoportok/osztályok számára szóban is kihirdetésre
kerül.
Az iskola igazgatója - a Nemzeti Köznevelési törvényben foglaltakkal összhang-
ban - tanítási szünetet rendelhet el.
A tanítási órák rendjét, időtartamát a Nemzeti Köznevelési törvény által megha-
tározott időszakon belül és a 20/2012 (VIII.21) EMMI rendelet alapján.
Az iskola az új tanulók iskolaválasztásának megkönnyítésére nyitott napot tart-
hat évente 2 alkalommal. A nyitott nap megszervezése az igazgató és az igazga-
tóhelyettes feladata.
Iskolánkban a felnőttoktatás munkarendje szerint folyik a képzés, így a minden-
napos testnevelés megszervezése nem lehetséges.
A felvett tanulókat szakirányonként max.26-28 fős osztályokba soroljuk.
A szakmai tantárgyak oktatása túlnyomórészt osztálykeretben történik.
Az informatika gyakorlati oktatása csoportbontásban, maximum 15 fős csoportokban
zajlik.
Az nyelvi képzés kettő szinten (kezdő, középhaladó), a nyelvi előképzettség függvé-
nyében egy-egy szakirányon belül osztálykerettől függetlenül a nyelvi tudásszint sze-
rinti bontásban 10-15 fős csoportokban folyik (pl. kis- és középvállalkozások ügyve-
zetője ). Ezen túlmenően minden szinten fontos eleme az iskolánkban folyó nyelvokta-
tásnak a kifejezetten szakmaspecifikus nyelvi képzés is.
Szintén kiscsoportos foglalkozás keretében kerül sor az esetleges felzárkóztatásra, kor-
repetálásra, tanulásmódszertani tréningre. Az osztályfőnöki munka gyakran egyéni fog-
lalkozás keretében történik.
Dokumentumok
36
Iskolánkban a felnőttoktatási képzés jellege miatt a 20/2012 EMMI rendelet 7.§ (1)
alábbi előírásai nem relevánsak:
„bb) a választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai fog-
lalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező
tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyagát, az ehhez szük-
séges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai fog-
lalkozások megnevezését, óraszámát,
be) mindennapos testedzés megszervezése,
bf) a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusvá-
lasztás szabályait,
bg) középiskola esetén azon választható érettségi vizsgatárgyak megnevezését, ame-
lyekből a középiskola tanulóinak közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára va-
ló felkészítését az iskola kötelezően vállalja, továbbá annak meghatározását,
hogy a tanulók milyen helyi tantervi követelmények teljesítése mellett melyik
választható érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát,
bh) középiskola esetén az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi
vizsga témaköreit,
bk) a nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultú-
rájának megismerését szolgáló tananyagot,
bl) az alapfokú művészeti iskola kivételével a tanulók fizikai állapotának méréséhez
szükséges módszereket,
bo) a tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának ér-
tékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elveket,
bp) a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elveket, ki kell dolgozni.”
Az egészségnevelési és környezeti nevelés munkatervét minden évben a tantestület ké-
szíti és fogadja el a pedagógiai programban meghatározott elvek, valamint az aktuális
tanév feladatai alapján.
Dokumentumok
37
8. Az iskola szakmai-, képzési programja
Mivel iskolánk szakképzési feladatokat ellátó közoktatási intézmény, egyszerre több
funkciót köteles megvalósítani. Valamennyi funkció nem valósulhat meg azonos hang-
súllyal, ezért célszerű azokat tudatosan rangsorolni.
A szakképzés célja:
oktatás
képességfejlesztés
Célunk a személyiség adottságai és a választott szakma követelményei közötti minél
nagyobb összhang kialakítása.
Az oktatás kiszélesítése érdekében intézményünk felnőttképzést is folytat(hat), így az
iskolarendszeren kívül oktatható szakmák is elérhetővé vállnak az általunk megcélzott
rétegnek.
A szakközépiskolai és szakgimnáziumi szintű, iskolarendszeren kívüli képzéseinkben a
jogszabályban jóváhagyott központi programokat használjuk, melyet hivatalosan a
Nemzeti Szak- és Felnőttképzési Hivatal honlapján tesz közzé. Sajnos a mai napig ke-
vés programnak készült el a frissített változata, ezért mi a javasolt irodalom egy részét
napjaink igényeihez frissíteni kell, van frissebb, illetve a használt szoftvereket a mai
igényeknek megfelelően kiigazítottuk, illetve folyamatosan ellenőrizzük.
Az esti tagozaton, iskolarendszeren kívüli oktatásban a nappali képzéshez képest jóval
kevesebb óraszám áll a rendelkezésünkre, ezért a felsőfokú informatikai képzéseknél
szorgalmazzuk a szoftver-üzemeltetői előképzettséget. Így elegendő időt tudunk fordí-
tani az adott szakma elsajátítására és gyakoroltatásra. A kötelező oktatáson kívül heti
egy alkalommal – a szabadon választható órák terhére - 4 tanítási órát biztosítunk a fel-
adatok megoldására (természetesen szaktanár felügyelete mellett).
A szakképzési kerettantervek közül - ha lehetséges -, az iskolarendszeren belüli, esti
tagozatos programot tartalmazza a melléklet.
Az esti illetve az iskolarendszeren kívüli képzés nem tartalmaz testnevelés- és élet és
pályatervezés tantárgyakat.
Az iskolarendszeren belüli képzésekre a számonkérés:
Tömbösített tananyag esetén: témakörönként, tananyag végén írásban és gya-
korlatban kérjük számon a tanultakat. Az adott tantárgyból akkor érik el az elég-
Dokumentumok
38
séges szintet, ha minden részbeszámoló legalább elégségesre sikerült. Pótlási le-
hetőséget havonta egyszer biztosítunk. Az így kapott záró érdemjegy kerül a tan-
tárgy félévi, illetve év végi érdemjegyként a naplóba.
Nem tömbösített tananyag esetén: havonta legalább egy érdemjegynek kell sze-
repelni a naplóban. A témazáró dolgozatokat pótolni kell akkor, ha elégtelen
vagy valamilyen okból hiányzott. Témazáró dolgozatok megléte és elégséges
volta a tantárgy lezárásának feltétele.
Az iskolarendszeren kívüli képzés esetén a számonkérés:
Mivel a képzés tömbösítve folyik, témakörönként, tananyag végén írásban és gyakorlat-
ban kérjük számon a tanultakat. Az adott tantárgyból akkor érik el az elégséges szintet,
ha minden részbeszámoló legalább elégségesre sikerült. Pótlási lehetőséget havonta
egyszer biztosítunk. Az így kapott záró érdemjegy jegy kerül a tantárgy félévi, illetve év
végi érdemjegyként a naplóba.
A tanulók a gyakorlati feladatok többségét iskolánk saját feladatbankjából kapják kész-
hez, így mindenki számára jól tervezhető a tanulási folyamat és a számonkérésekre való
felkészülés. A feladatbankunkat folyamatosan frissítjük és bővítjük.
A képzés szerkezete, pedagógiai szakaszainak főbb céljai
A szakközépiskolai képzés ideje egy és két év. Ebben a képzési formában azokat a nem
tanköteles tanulni vágyókat várjuk, nappali vagy esti oktatásra, akik nem rendelkeznek
érettségi bizonyítvánnyal.
A gyakorlati oktatás során alkalmazott maximális csoportlétszám: 15 fő.
A szakközépiskolai képzést a 2004/2005. tanévtől indítottuk, a helyi igények felmérése
után.
A szakgimnáziumi képzés ideje szakképesítéstől, a szakma jellegétől függően
(alapszakképesítés vagy ráépülés) 1, illetve 2 tanév.
Dokumentumok
39
8.1. Érettségire épülő szakképzés, illetve emeltszintű szakképesítés-
ráépülés (szakközépiskola 13-14., illetve 15. évfolyam)
Informatikai, ügyviteli, közgazdasági, művészeti és oktatási
szakmacsoportos képzések:
OKJ 54 481 06 Informatikai rendszerüze-
meltető 1/13,
OKJ 54 140 01 Gyógypedagógiai segítő mun-
katárs
2/14
OKJ 54 723 02 Gyakorló ápoló
1/13,
OKJ 54 140 02 Pedagógiai- és családsegítő
munkatárs
1/13
OKJ 52 723 01 Gyakorló ápoló keresztfél-
év
2/14,
OKJ 54 344 01 Pénzügyi –számviteli ügyinté-
ző
1/13, 2/14
OKJ 54 213 05 Szoftverfejlesztő
2/14
OKJ 55 344 07 Vállalkozási mérlegképes
könyvelő 1/15
OKJ 54 346 02 Ügyviteli titkár
2/14
OKJ 54 211 04 Grafikus
1/13
8.2. 8. illetve 10. évfolyam elvégzésére épülő szakképzés (szakközép-
iskola, 11.-12., illetve 13. évfolyam)
OKJ 34 341 01 Eladó
2/12
OKJ 35 345 01 Kis- és középvállalkozá-
sok ügyvezetője I. 1/13
OKJ 34 762 01 Szociális gondozó és ápo-
ló 1/11, 2/12
Dokumentumok
40
8.3. Óratervek
8.3.1. OKJ 54 213 05 Szoftverfejlesztő ( 2/14.)
Szakmai
követelmény-
modul
NAPPALI TAGOZAT3
Tantárgyak, témakörök
1/13. 2/14. Összes
óraszám e gy ögy e gy
11
50
0-1
2
Mu
nk
ahel
yi
egés
zség
és b
izto
nsá
g
Munkahelyi egészség és biztonság 18 18
Munkavédelmi alapismeretek 4 4
Munkahelyek kialakítása 4 4
Munkavégzés személyi feltételei 2 2
Munkaeszközök biztonsága 2 2
Munkakörnyezeti hatások 2 2
Munkavédelmi jogi ismeretek 4 4
11
49
9-1
2
Fo
gla
lko
ztat
ás I
I.
Foglalkoztatás II. 16 16
Munkajogi alapismeretek 4 4
Munkaviszony létesítése 4 4
Álláskeresés 4 4
Munkanélküliség 4 4
11
49
8-1
2
Fo
gla
lko
ztat
ás I
.
(ére
ttsé
gir
e ép
ülő
kép
zése
k e
seté
n) Foglalkoztatás I. 64 64
Nyelvtani rendszerzés 1 8 8
Nyelvtani rendszerezés 2 8 8
Nyelvi készségfejlesztés 24 24
Munkavállalói szókincs 24 24
10
81
5-1
2
Info
rmác
ióte
chno
lóg
iai
alap
ok
Információtechnológiai alapok 54 54
Bevezetés a számítógépes architektúrákba 27 27
Szoftverismeret 18 18
Információtechnológiai biztonság alapjai 9 9
Információtechnológiai gyakorlat 72 50 122
Számítógép összeszerelése 24 25 49
Telepítés és konfigurálás 36 25 61
Megelőző karbantartás 12 12
10
82
6-1
2
Sza
km
ai é
letp
ály
a-ép
ítés
,
mu
nk
asze
rvez
és,
mu
nk
ahel
yi
ko
mm
un
ikác
ió
Munkaszervezési ismeretek 36 36
Álláskeresés, foglalkoztatásra irányuló jogviszony
létesítése 4 4
Szervezeten belüli szerep, irányítás, munkaszerve-
zés, kommunikáció 8 8
Információgyűjtés, információkezelés, tájékozódás 8 8
Munkavégzés projektben 2 2
Pénzügyi, vállalkozási feladatok 4 4
Munkavédelem, balesetvédelem, elsősegélynyújtás 2 2
Minőség-ellenőrzés, minőségbiztosítás, minőség-
irányítás 4 4
Környezetvédelem, környezeti fenntarthatóság,
veszélyes anyagok kezelése 2 2
Munkaszervezés gyakorlat 72 72
3 Az esti tagozaton a kötelező óraszám a nappali tagozatra érvényes kötelező óra 50%-a
Dokumentumok
41
Álláskeresés, foglalkoztatásra irányuló jogviszony
létesítése 8 8
Szervezeten belüli szerep, irányítás, munkaszerve-
zés, kommunikáció 12 12
Információgyűjtés, információkezelés, tájékozódás 8 8
Munkavégzés projektben 20 20
Pénzügyi, vállalkozási feladatok 16 16
Munkavédelem, balesetvédelem, elsősegélynyújtás 2 2
Minőség-ellenőrzés, minőségbiztosítás, minőség-
irányítás 4 4
Környezetvédelem, környezeti fenntarthatóság,
veszélyes anyagok kezelése 2 2
10
81
7-1
2
Hál
óza
tok
, p
rog
ram
ozá
s és
adat
báz
is-k
ezel
és
Adatbázis- és szoftverfejlesztés 144 144
Programozás alapismeretek 6 6
Adattípusok 20 20
Programozás elemei 6 6
Programozási tételek 40 40
Adatstruktúrák 30 30
Programtervezés 24 24
Adatbázisok 18 18
Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat 288 60 348
Programozási nyelvek 20 20
Objektumorientált programozás 60 18 78
Programozási nyelv „A” 80 20 100
Állománykezelés 18 6 24
Web-programozás alapjai 74 16 90
Adatbázis fejlesztés 36 36
Hálózati ismeretek I. 144 144
Otthoni és kisvállalati hálózatok 72 72
Kis- és közepes üzleti hálózatok, internetszolgálta-
tók (ISP) 72 72
Hálózati ismeretek I. gyakorlat 288 50 338
Otthoni és kisvállalati hálózatok gyakorlat 144 25 169
Kis- és közepes üzleti hálózatok, internetszolgálta-
tók (ISP) gyakorlat 144 25 169
10
83
5-1
2
Alk
alm
azás
fej
lesz
tés
Operációs rendszerek 64 64
Operációs rendszerek alapjai 32 32
Operációs rendszer „A” 12 12
Operációs rendszer „B” 12 12
Operációs rendszer „C” 8 8
Operációs rendszerek gyakorlat 64 64
Vizualizációs szoftverek kezelése 4 4
Operációs rendszer „A” 20 20
Operációs rendszer „B” 20 20
Operációs rendszer „C” 20 20
Alkalmazásfejlesztés 144 144
Programtervezés 64 64
Programtesztelés 16 16
Adatszerkezetek és algoritmusok 64 64
Alkalmazásfejlesztés gyakorlat 128 128
Dokumentumok
42
Objektum orientált programozás 48 48
Programtesztelés 20 20
Programfejlesztés 28 28
Komplex szoftverek fejlesztése 32 32
Web alkalmazásfejlesztés 64 64
Web alkalmazások fejlesztése 64 64
Web alkalmazásfejlesztés gyakorlat 128 128
Web alkalmazások fejlesztése 128 128
Programozási nyelvek gyakorlat 128 128
Programozási nyelv „B” 128 128
Multimédia gyakorlat 64 64
Grafikus szerkesztőprogramok 32 32
Videó és animációs programok 32 32
Adatbázis fejlesztés 32 32
Adatbázis fejlesztés 24 24
Adatbázis tesztelés 8 8
Adatbázis fejlesztés gyakorlat 64 64
Adatbázis fejlesztés 48 48
Adatbázis adminisztrációs folyamatok 16 16
Szakmai idegen nyelv 72 32 104
Szakmai idegen nyelv (angol) 72 32 104
Összesen 468 648 160
416 576 2268
Összesen 1116 992
Jelmagyarázat: e=elmélet; gy=gyakorlat; ögy=összefüggő szakmai gyakorlat
Legitimáció
43
8.3.2. OKJ 54 344 01 Pénzügyi–számviteli ügyintéző (1/13., 2/14.)
Szakmai
követelmény-
modul
NAPPALI TAGOZAT4
Tantárgyak, témakörök
1/13. 2/14. Összes
óraszám e gy e gy
11
50
0-1
2
Mu
nk
ahel
yi
egés
zség
és
biz
ton
ság
Munkahelyi egészség és biztonság 18 18
Munkavédelmi alapismeretek 4 4
Munkahelyek kialakítása 4 4
Munkavégzés személyi feltételei 2 2
Munkaeszközök biztonsága 2 2
Munkakörnyezeti hatások 2 2
Munkavédelmi jogi ismeretek 4 4
11
49
9-1
2
Fo
gla
lko
ztat
ás I
I.
Foglalkoztatás II. 16 16
Munkajogi alapismeretek 4 4
Munkaviszony létesítése 4 4
Álláskeresés 4 4
Munkanélküliség 4 4
11
49
8-1
2
Fo
gla
lko
ztat
ás I
.
(ére
ttsé
gir
e ép
ülő
kép
zése
k e
seté
n)
Szakmai idegen nyelv 72 72
Foglalkoztatás I. 64 64
Nyelvtani rendszerzés 1 8 8
Nyelvtani rendszerezés 2 8 8
Nyelvi készségfejlesztés 24 24
Munkavállalói szókincs 24 24
11
50
4-1
2
Gaz
dál
ko
dás
i al
apte
vék
eny
ség e
llát
ása
Gazdasági és jogi alapismeretek 198 198
Mikrogazdasági alapok 10 10
A fogyasztói magatartás és a kereslet 18 18
A vállalat termelői magatartása és a kínálat 20 20
A vállalkozások alapítása, működése 24 24
A gazdasági élet szereplői, az állam feladatai 22 22
A nemzetgazdaság ágazati rendszere 28 28
A marketing alapjai 16 16
Jogi alapismeretek 20 20
Tulajdonjog 12 12
A kötelmi jog 28 28
Ügyviteli gyakorlatok 216 216
Tízujjas vakírás 90 90
Szövegformázás 18 18
Levelezés és iratkezelés 72 72
Üzleti kommunikáció 36 36
Általános statisztika 72 72
A statisztika alapfogalmai 4 4
Az információsűrítés legjellemzőbb módszerei,
eszközei 30 30
Főátlagok, összetett intenzitási viszonyszámok
összehasonlítása 18 18
Az érték-, ár-és volumenindex 16 16
4 Az esti tagozaton a kötelező óraszám a nappali tagozatra érvényes kötelező óra 50%-a
Legitimáció
44
A grafikus ábrázolás 4 4
Statisztika gyakorlat 72 72
Az információsűrítés legjellemzőbb módszerei,
eszközei 32 32
Főátlagok, összetett intenzitási viszonyszámok
összehasonlítása 16 16
Az érték-, ár-és volumenindex 16 16
Esettanulmány 8 8
Pénzügyi alapismeretek 144 144
Pénzügyi szektor alapvetései 4 4
Pénzügyi intézményrendszer 34 34
A pénzforgalom 34 34
A pénzügyi piac és termékei 60 60
Biztosítási alapismeretek 12 12
Pénzügy gyakorlat 36 36
A pénz időértéke 11 11
Értékpapírok értékelése 20 20
Valuta, deviza-árfolyama 5 5
Adózási alapismeretek 54 54
Az államháztartás rendszere 7 7
Adózási alapfogalmak 5 5
Kiemelt adónemek 42 42
Adózás gyakorlat 36 36
Személyi jövedelemadó 16 16
Általános forgalmi adó 14 14
Helyi adók 6 6
Számviteli alapismeretek 162 162
A számviteli törvény 20 20
A vállalkozás vagyona 24 24
A könyvelési tételek szerkesztése, a számlakeret 20 20
Tárgyi eszközök elszámolása 24 24
A vásárolt készletek elszámolása 28 28
A jövedelem elszámolás 18 18
A saját termelésű készletek elszámolása 16 16
Termékértékesítés elszámolása 12 12
Számvitel gyakorlat 36 36
A pénzkezeléshez kapcsolódó bizonylatok 9 9
A tárgyi eszközök nyilvántartása 9 9
A vásárolt készletek bizonylatai 9 9
Pénzügyi analitika számítógépen 9 9
10
14
7-1
2
Gaz
dál
ko
dás
i fe
lad
ato
k
ellá
tása
Gazdálkodási ismeretek 112 112
Gazdálkodás a befektetett eszközökkel 18 18
Készletgazdálkodás, logisztikai rendszer 22 22
Munkaerő és bérgazdálkodás 26 26
Gazdálkodás, gazdaságosság 16 16
A vállalkozás vezetése, szervezete és stratégiája 16 16
A vállalkozás válsága 14 14
1 1 5 0 5 - 1 2
K ö n y v e l é s s z á m í t ó g é p e n
Könyvelés számítógépen 128 128
Legitimáció
45
Szoftverjog és etika, adatvédelem 6 6
A könyvelési programokkal kapcsolatos követel-
mények 6 6
Főkönyvi és folyószámla könyvelési rendszer 36 36
Tárgyi eszköz nyilvántartó program 18 18
Készletnyilvántartó program 18 18
Bérelszámoló program alkalmazása 18 18
Integrált vállalati rendszerek 26 26
10
14
9-1
2
Kö
nyv
vez
etés
és
bes
zám
oló
kés
zíté
s fe
lad
atai
Számvitel 192 192
A számviteli törvény, az éves beszámoló 18 18
A tárgyi eszközökkel kapcsolatos elszámolások 24 24
Immateriális javakkal kapcsolatos elszámolások 8 8
A vásárolt készletek elszámolása 30 30
Jövedelem-elszámolás 16 16
Költségekkel kapcsolatos elszámolások 18 18
Saját termelésű készletekkel kapcsolatos elszámo-
lások 20 20
Pénzügyi és hitelműveletekkel kapcsolatos elszá-
molások 24 24
Kötelezettségekkel kapcsolatos elszámolások 12 12
A zárás, éves beszámoló 22 22
11
50
6-1
2
Vál
lalk
ozá
sfin
ansz
íro
zási
és
adó
zási
fel
adat
ok
Vállalkozás-finanszírozás 64 64
A vállalkozás pénzügyi döntései 2 2
A beruházások értékelése 26 26
A forgóeszköz-ellátás 16 16
A finanszírozás gyakorlata 14 14
A vállalkozások pénzügyi teljesítményének méré-
se 6 6
Vállalkozás-finanszírozás gyakorlat 32 32
Beruházások pénzügyi döntései 12 12
Forgóeszköz-szükséglet megállapítása 10 10
A finanszírozás gyakorlata 7 7
Pénzügyi teljesítmények mérése 3 3
Adózás 96 96
Az adózás rendje 4 4
Személyi jövedelemadózás és bért terhelő járulé-
kok 28 28
Egyéni vállalkozó jövedelemadózási formái 14 14
Társaságok jövedelemadózása 16 16
Általános forgalmi adó 22 22
Helyi adók 12 12
Elektronikus adóbevallás-gyakorlat 64 64
Gyakorlati előkészítés 4 4
Elektronikus bevallás gyakorlata 56 56
A bevallások ellenőrzése 4 4
11
50
1-1
2
Pro
jek
tfin
ansz
í-
rozá
s
Projekt-finanszírozás 64 64
Projekt-finanszírozás alapjai 26 26
A projektek pénzügyi tervezése 24 24
A projekt-támogatások 14 14
Projektfinanszírozás gyakorlat 64 64
Legitimáció
46
Projektértékelés módszerei 14 14
A projektek pénzügyi tervezése 14 14
A projektfinanszírozás gyakorlata 36 36 1
150
2-1
2
Pro
jek
tfo
lyam
ato
k
kö
vet
ése
Projektfolyamatok követése 64 64
Projektmenedzsment alapok 16 16
Projekt elemzése, tervezése 22 22
Projekt irányítása, dokumentálása 16 16
Közbeszerzési eljárás 10 10
Projekttervezés gyakorlata 32 32
Projektirányítás számítógéppel 20 20
Projektterv készítése 12 12
Összesen 720 396 672 320 2108
Összesen 1116 992
Összesen szabadsávval 1260 1120 2380
Jelmagyarázat: e=elmélet; gy=gyakorlat
Legitimáció
47
8.3.3. OKJ 54 346 02 Ügyviteli titkár (2/14.)
Szakmai
követelmény-
modul
NAPPALI TAGOZAT5
Tantárgyak, témakörök
1/13. 2/14. Összes
óraszám e gy ögy e gy
11
50
0-1
2
Mu
nk
ahel
yi
egés
zség
és
biz
ton
ság
Munkahelyi egészség és biztonság 18 18
Munkavédelmi alapismeretek 4 4
Munkahelyek kialakítása 4 4
Munkavégzés személyi feltételei 2 2
Munkaeszközök biztonsága 2 2
Munkakörnyezeti hatások 2 2
Munkavédelmi jogi ismeretek 4 4
11
49
9-1
2
Fo
gla
lko
ztat
ás I
I.
Foglalkoztatás II. 16 16
Munkajogi alapismeretek 4 4
Munkaviszony létesítése 4 4
Álláskeresés 4 4
Munkanélküliség 4 4
11
49
8-1
2
Fo
gla
lko
ztat
ás I
.
(ére
ttsé
gir
e ép
ülő
kép
zése
k e
seté
n) Foglalkoztatás I. 64 64
Nyelvtani rendszerzés 1 8 8
Nyelvtani rendszerezés 2 8 8
Nyelvi készségfejlesztés 24 24
Munkavállalói szókincs 24 24
10
06
7-1
2
Gép
írás
és
do
ku
men
tum
kés
zíté
s,
irat
kez
elés
Gépírás és iratkezelés gyakorlat 252 60 312
Vakírás alapjai 144 35 179
Dokumentumok szerkesztése, készítése, szöveg-
szerkesztő programok 108 25 133
Levelezési ismeretek 36 36
Üzleti levelezés sajátosságai 18 18
Hivatali, üzleti- és magánlevelezés 18 18
Levelezési ismeretek gyakorlat 198 85 283
Üzleti levelek készítése, fogadása, továbbítása 108 50 158
A hivatali, üzleti élet levelezésének lebonyolítása 90 35 125
10
07
0-1
2
Mu
nk
ahel
yi
ko
mm
un
ikác
ió
Kommunikáció alapjai 126 126
Kommunikáció folyamata, fajtái, etikett és proto-
kollszabályok 63 63
Nyelvhelyesség szóbeli és írásbeli elemei, nyelv-
használati szabályok 63 63
Üzleti kommunikáció gyakorlat 144 15 159
Üzleti nyelvi kultúra 48 5 53
Üzleti magatartás, társalgási protokoll 48 5 53
A viselkedéskultúra szabályai 48 5 53
10
06
6-1
2
Gaz
dál
ko
dás
i
alap
fela
dat
ok
Gazdasági alapismeretek 144 144
Gazdaság alapelemei 72 72
A pénz fogalma, funkciói. A magyar bankrend-
szer 45 45
5 Az esti tagozaton a kötelező óraszám a nappali tagozatra érvényes kötelező óra 50%-a
Legitimáció
48
Gazdálkodási ismeretek 27 27
Jogi ismeretek 90 90
A jogszabályok érvényessége, hatálya, jogágak 45 45
Szerződésfajták, szerződéskötés követelményei 45 45
Vállalkozási ismeretek 108 108
Vállalkozási alapfogalmak 36 36
Vállalkozás működtetése 36 36
Vállalkozás dokumentációja 36 36
10
07
3-1
2
Tit
kár
i ü
gy
inté
zés
Üzleti adminisztráció gyakorlat 192 192
Az irodai adminisztráció alapjai 96 96
Iroda tárgyi feltételei, készletgazdálkodás 96 96
Ügyviteli ismeretek 128 128
Ügyviteli alapismeretek 32 32
Ügyviteli bizonylatok, folyamatok, ügyviteli rend,
programcsomag 32 32
Pénzügyi és számviteli előírások 32 32
Adózással kapcsolatos kötelezettségek 32 32
10
07
2-1
2
Ren
dez
vén
y-
és
pro
gra
msz
erv
ezés
Rendezvény és program dokumentáció alapjai 96 96
A rendezvényszervezés folyamata, teendői, do-
kumentumai 48 48
A PR szerepe a gazdasági életben, célja, feladata 48 48
Rendezvény és program dokumentáció a gya-
korlatban 192 192
Rendezvények forgatókönyvének elkészítése 96 96
Költségkalkuláció készítés, programokhoz, ren-
dezvényekhez 96 96
10
07
1-1
2
Hiv
atal
i ko
mm
un
ikác
ió
mag
yar
és
ideg
en
ny
elv
en
Hivatali protokoll ismeretek 80 80
Üzleti kommunikáció szabályai 40 40
Verbális és nem verbális jelek a kommunikáció-
ban 40 40
Szakmai idegen nyelv gyakorlat 224 224
Idegen nyelv használata hivatalban, irodában,
rendezvényeken 112 112
Titkári feladatok elvégzése írásban és szóban az
adott idegen nyelven 112 112
Összesen 522 594 160
384 608 2268
Összesen 1116 992
-elmagyarázat: e=elmélet; gy=gyakorlat; ögy=összefüggő szakmai gyakorlat
Legitimáció
49
8.3.4. OKJ 54 211 04 Grafikus (1/13.)
Szakmai köve-
telmény-modul
NAPPALI TAGOZAT6
Tantárgyak, témakörök
1/13. 1/14. Összes
óraszám e gy sz ögy e gy sz
11
50
0-1
2
Mu
nk
ahel
yi
egés
zség
és
biz
ton
ság
Munkahelyi egészség és biztonság 18 18
Munkavédelmi alapismeretek 4 4
Munkahelyek kialakítása 4 4
Munkavégzés személyi feltételei 2 2
Munkaeszközök biztonsága 2 2
Munkakörnyezeti hatások 2 2
Munkavédelmi jogi ismeretek 4 4
11
49
9-1
2
Fo
gla
lko
ztat
ás I
I.
Foglalkoztatás II. 16 16
Munkajogi alapismeretek 4 4
Munkaviszony létesítése 4 4
Álláskeresés 4 4
Munkanélküliség 4 4
11
49
8-1
2
Fo
gla
lko
ztat
ás I
.
(ére
ttsé
gir
e ép
ülő
kép
zése
k e
seté
n) Foglalkoztatás I. 64 64
Nyelvtani rendszerzés 1 8 8
Nyelvtani rendszerezés 2 8 8
Nyelvi készségfejlesztés 24 24
Munkavállalói szókincs 24 24
10
58
6-1
2
Mű
vés
zete
lmél
et é
s
ábrá
zolá
s
Művészet-történet 72 36 108
A művészetek története a 19. századig 72 72
A művészetek története a 20. században 18 18
A néprajz és a népművészet alapfogalmai 18 18
Térábrázolási rendszerek 72 72
A térábrázolás geometriai rendszerei 72 72
Rajz, festés, mintázás gyakorlat 252 64 316
A látvány utáni térábrázolás és formaképzés
alapjai 72 72
Emberábrázolás alapjai 72 72
Ember és tér 72 72
Szakmai rajz 36 36
10
58
8-1
2
Ter
vez
és é
s
tech
no
lóg
ia
Stílustan és szaktörténet 36 36 72
Stílustan 12 12
Szaktörténet 24 36 60
Technológia 108 36 32 176
Anyagismeret 54 18 72
Eszközismeret 54 18 72
Tervezés és gyakorlat 540 36 64 640
Tervezés 135 135
Anyag- és eszközhasználat 135 135
Műhely- és műteremhasználat 135 135
Kivitelezés 135 36 171
6 Az esti tagozaton a kötelező óraszám a nappali tagozatra érvényes kötelező óra 50%-a
Legitimáció
50
10
5
87
-
12
Mű
-
vés
z
eti
vál
-
lalk
ozá
s
ok
mű
-
kö
dt
etés e
Művészeti vállalkozás 18 18
Művészeti vállalkozások működtetése 18 18 1
061
0-1
2
Gra
fik
ai a
lap
ok
Kortárs szakmai környezet 64 64 128
Képző- és iparművészet a 20. században 48 40 88
Kiállítások és kulturális események látogatása 16 24 40
Kortárs grafika szaktörténet 64 64
Tervezőgrafika a 20. században 48 48
Kortárs grafikusok, munkamódszerek 16 16
Szakmai ábrázolási gyakorlat 128 64 192
Ember és környezet ábrázolása 2 128 64 192
Grafika szakelmélet 64 64
Grafikai tervezési folyamatok 32 32
Tipográfiai ismeretek 32 32
10
61
1-1
2
Gra
fik
ai
illu
sztr
álás
Illusztrációs technikai gyakorlat 64 64
Manuális illusztrációs technikák 20 20
Digitális illusztrációs technikák 38 38
Sokszorosított grafikai illusztrációs technikák 6 6
Szakillusztrációs gyakorlat 64 64
Szakillusztrációk tervezése 32 32
Kép és szöveg integrációja 32 32
10
61
2-1
2
Alk
alm
azo
tt
gra
fik
ai m
un
ka
Tervezőgrafikai technológiai gyakorlat 144 144
Médiatechnológiai gyakorlat 32 32
Média-sokszorosítási gyakorlat 112 112
Tervezőgrafikai tervezési gyakorlat 320 320
Tipográfiai munka végzése 64 64
Tervezőgrafikai munka végzése 64 64
Tervezőgrafikai műfajok és médiumok 192 192
Összesen 324 792 144 160
272 720 128 2540
Összesen 1116 992
Elméleti óraszámok/aránya 27,80%
Gyakorlati óraszámok/aránya 72,20%
Jelmagyarázat: e=elmélet; gy=gyakorlat; ögy=összefüggő szakmai gyakorlat; sz=szabad
óra
Legitimáció
51
8.3.5. OKJ 54 140 01 Gyógypedagógiai segítő munkatárs nappali óraszá-
mok7
Szakmai köve-
telmény-modul
Tantárgyak,
Ágazati szakközép-
iskolai képzés óra-
száma a közismeret
nélkül
Szakké-
pesítés-
specifi-
kus szak-
képzés
A szak-
képzés
témakörök óraszáma összes
1/14.
5/13. és
óraszá-
ma
2/14.
e gy ögy e gy
11500-12
Munkahelyi egészség és biz-
tonság 60 60
Mu
nk
ahel
yi
egés
z-
ség
és
biz
ton
ság
Munkavédelmi alapismeretek 12 12
Munkahelyek kialakítása 8 8
Munkavégzés személyi feltét-
elei 8 8
Munkaeszközök biztonsága 8 8
Munkakörnyezeti hatások 8 8
Munkavédelmi jogi ismeretek 16 16
11499-12 Foglalkoztatás II. 16 16
Fo
gla
lko
z-
tatá
s II
. Munkajogi alapismeretek 4 4
Munkaviszony létesítése 4 4
Álláskeresés 4 4
Munkanélküliség 4 4
11498-12 Foglalkoztatás I. 64 64
Fo
gla
lko
ztat
ás I
.
(ére
ttsé
gir
e ép
ülő
kép
zése
k e
seté
n)
Nyelvtani rendszerzés 1 8 8
Nyelvtani rendszerezés 2 8 8
Nyelvi készségfejlesztés 24 24
7 Az esti tagozaton alkalmazott óraszámok a nappali tagozaton alkalmazott óraszámok fele
Legitimáció
52
Munkavállalói szókincs 24 24
Legitimáció
53
11464-12 Pedagógia 428 428
Ped
agó
gia
i, p
szic
ho
lóg
iai
fela
dat
ok
Általános pedagógia és nevelés-
történet 196 196
Neveléselmélet 116 116
Didaktika 116 116
Pedagógia gyakorlat 360 208 568
Gondozási tevékenység 180 116 296
A gyermek megismerése, tevé-
kenységének megfigyelése,
problémahelyzetek elemzése 180 92 272
Pszichológia 420 420
Általános és személyiség-
lélektani ismeretek 100 100
Fejlődéslélektan alapjai 118 118
Szociálpszichológia alapjai 90 90
Pedagógiai pszichológia és
munkalélektan alapjai 112 112
11465-12
Gyógypedagógiai alapismere-
tek 112 112
Ált
alán
os
gy
óg
y-
ped
agó
gia
i fe
lad
a-
tok
A gyógypedagógia alapjai 112 112
Gyógypedagógiai gyakorlat 436 436
A gondozási tevékenységsérü-
lés-specifikus kérdései 220 220
A sérült gyermek tevékenysé-
gének elemzése, szituációk
megoldása 216 216
11466-12 Gyógypedagógiai pszichológia 128 128
Sp
eciá
lis
gy
óg
yp
edag
óg
iai
fela
dat
ok
Gyógypedagógiai fejlődéslélek-
tan 58 58
Gyógypedagógiai pszicho-
diagnosztika 40 40
Gyógypedagógiai nevelés-és
oktatáslélektan 30 30
Gyógypedagógiai egészségtan 128 128
Gyógypedagógiai iskola-
egészségtan 128 128
Gyógypedagógiai tantárgy- 160 160
Legitimáció
54
pedagógiák
A gyógypedagógiai nevelés,
oktatás intézményi formái 160 160
Összesen 908 360
208
608 436 2520
Összesen 1268 1044 2520
Elméleti óraszámok/aránya 1516
60,2%
Gyakorlati óraszámok/aránya 1004
39,8%
Legitimáció
55
8.3.6. OKJ 54 140 02 Pedagógiai- és családsegítő munkatárs (1/13.)
Szakmai köve-
telmény-
modul
NAPPALI TAGOZAT8
Tantárgyak, témakörök
1/13. 2/14. Összes
óraszám
e gy ögy e gy
11
50
0-1
2
Mu
nk
ahel
yi
egés
zség
és
biz
ton
ság
Munkahelyi egészség és biztonság 18 18
Munkavédelmi alapismeretek 4 4
Munkahelyek kialakítása 4 4
Munkavégzés személyi feltételei 2 2
Munkaeszközök biztonsága 2 2
Munkakörnyezeti hatások 2 2
Munkavédelmi jogi ismeretek 4 4
11
49
9-1
2
Fo
gla
lko
ztat
ás I
I.
Foglalkoztatás II. 16 16
Munkajogi alapismeretek 4 4
Munkaviszony létesítése 4 4
Álláskeresés 4 4
Munkanélküliség 4 4
11
49
8-1
2
Fo
gla
lko
ztat
ás I
.
(ére
ttsé
gir
e ép
ülő
kép
zése
k e
seté
n) Foglalkoztatás I. 64 64
Nyelvtani rendszerzés 1 8 8
Nyelvtani rendszerezés 2 8 8
Nyelvi készségfejlesztés 24 24
Munkavállalói szókincs 24 24
11
46
4-1
2
Ped
agóg
iai,
psz
ich
oló
gia
i
fela
dat
ok
Pedagógia 378 378
Általános pedagógia és neveléstörténet 180 180
Neveléselmélet 100 100
Didaktika 98 98
Pedagógiai gyakorlat 360 160 520
Gondozási tevékenység 180 80 260
A gyermek megismerése, tevékenységének megfi-
gyelése, problémahelyzetek elemzése 180 80 260
Pszichológia 360 360
Általános és személyiség-lélektani ismeretek 90 90
Fejlődéslélektan alapjai 90 90
Szociálpszichológia alapjai 90 90
Pedagógiai pszichológia és munkalélektan alapjai 90 90
11
46
7-1
2
Ok
tatá
si
tev
éken
ysé
g
Oktatási intézmények 112 112
Közoktatási jogszabályok 32 32
Az oktatás segítése 32 32
A nevelés segítése 32 32
Sajátos nevelés - oktatás 16 16
Szabadidő szervezés 96 96
Szabadidő – pedagógia 16 16
Rendezvények – ünnepségek szervezése 16 16
A játék pedagógiája és pszichológiája 32 32
Kézműves foglalkozások 32 32
8 Az esti tagozaton a kötelező óraszám a nappali tagozatra érvényes kötelező óra 50%-a
Legitimáció
56
Pedagógiai segítés gyakorlata 192 192
Nevelési – oktatási tevékenységek gyakorlata 96 96
Szabadidős tevékenységek gyakorlata 96 96 1
146
8-1
2
Kap
cso
lat
a cs
alád
ok
kal
A Családtan 64 64
A család 32 32
A családokat érintő társadalmi jelenségek 16 16
Segítő kapcsolat a családokhoz 16 16
Kommunikáció, kapcsolatépítés 32 32
Kommunikáció 16 16
Viselkedéskultúra, konfliktuskezelés 16 16
Kommunikáció a gyakorlatban 96 96
Kommunikáció gyakorlata 48 48
Viselkedéskultúra, konfliktuskezelés a gyakorlatban 48 48
11
46
9-1
2
Csa
lád
ped
agóg
iai
gon
do
zás
Családpedagógia 128 128
A család működési zavarai 64 64
Szociális ellátások – Hálózati rendszer 32 32
A „kilábalás” útja 32 32
Szervezési és ügyviteli ismeretek 96 96
A munkavégzés során kezelt dokumentumok 48 48
Szervezés, ügyintézés 48 48
A szervezés és ügyintézés gyakorlata 96 96
Ügyiratkezelés a gyakorlatban 48 48
Az ügyintézés gyakorlata 48 48
Összesen 756 360 160
608 384 2268
Összesen 1116 992
Jelmagyarázat: e=elmélet; gy=gyakorlat; ögy=összefüggő szakmai gyakorlat
Legitimáció
57
8.3.7. OKJ 52 723 01 Gyakorló ápoló (1/13, 2/14)
esti
Szakmai
követel-
mény-
modul
Tantárgyak, témakörök
Ágazati szakközépisko-
lai képzés óraszáma a
közismeret nélkül
Szakképesítés-
specifikus
szakképzés
óraszáma
A szak-
képzés
összes
óraszáma
1/13 2/14
e gy ögy e gy
11
500
-12
Mu
nk
ahel
yi
egés
zség
és b
izto
nsá
g
11500 /1 Munkahelyi egészség és biztonság 9 9
Munkavédelmi alapismeretek 2 2
Munkahelyek kialakítása 2 2
Munkavégzés személyi feltételei 1 1
Munkaeszközök biztonsága 1 1
Munkakörnyezeti hatások 1 1
Munkavédelmi jogi ismeretek 2 2
11
499
-12
Fo
gla
lko
zta-
tás
II.
11499/1 Foglalkoztatás II. 8 8
Munkajogi alapismeretek 2 2
Munkaviszony létesítése 2 2
Álláskeresés 2 2
Munkanélküliség 2 2
11
498
-12
F
og
lalk
ozt
a-
tás
I. (
éret
tség
ire
épü
lő
kép
zése
k e
seté
n) 11498/1 Foglalkoztatás I. 32 32
Nyelvtani rendszerzés 1 4 4
Nyelvtani rendszerezés 2 4 4
Nyelvi készségfejlesztés 12 12
Munkavállalói szókincs 12 12
11
110
-12
Eg
észs
égü
gy
i al
apis
mer
etek
11110/1 Egészségügyi alapismeretek 72 72
Szakmai jogi és etikai ismeretek 9 9
Szociológia 9 9
Pszichológia 9 9
Pedagógia 9 9
Egészségügyi ellátórendszer 9 9
Népegészségügy 9 9
Egészségfejlesztés 9 9
Környezet-egészségügy 9 9
11110/2 Szakmai kommunikáció 36 36
Kommunikáció 9 9
Legitimáció
58
Orvosi latin 18 18
Speciális kommunikáció 9 9
11
221
-12
A
lap
ápo
lás
11221/1 Ápolástan-gondozástan 90 90
Egészséges ember gondozása 9 9
Akadályozott ember gondozása 9 9
Ápolástudomány 9 9
Ápoláslélektan 9 9
Csecsemő és kisgyermekgondozás 18 18
Betegmegfigyelés 18 18
Ápolási beavatkozások 18 18
11221/2 Ápolástan-gondozástan gyakorlat 72 72
Egészséges csecsemő és gyermek gondozása 28 28
Gondozási feladatok felnőttkorban 16 16
Ápolási-gondozási feladatok felnőttkorban 28 28
11
222
-12
Kli
nik
um
i is
mer
etek
11222/1 Klinikumi ismeretek 171 171
Anatómia-élettan 36 36
Általános kórtan 9 9
Mikrobiológia-járványtan 9 9
Gyógyszertani alapismeretek 9 9
Belgyógyászat 27 27
Sebészet és traumatológia 18 18
Gyermekgyógyászat 9 9
Diagnosztikai alapismeretek 18 18
Terápiás alapismeretek 18 18
Elsősegélynyújtás – első ellátás 18 18
11222/2 Klinikumi gyakorlat 108 80 188
Belgyógyászati gyakorlat 44 20 64
Sebészeti gyakorlat 44 20 64
Traumatológia 0 20 20
Csecsemő- és gyermekosztályos gyakorlat 20 20 40
11
151
-12
Dia
gn
osz
tik
us
és
terá
piá
s b
eav
atk
ozá
sok
feln
őtt
bet
egn
él
11151/1 Diagnosztikus és terápiás szakismeretek 64 64
Biofizika 8 8
Biokémia 8 8
Gyógyszertan 16 16
Fizikális vizsgálatok, betegvizsgálat 8 8
Eszközös vizsgálatok 8 8
Legitimáció
59
Terápiás eljárások 8 8
Perioperatív ellátás 8 8
11151/2 Diagnosztikus és terápiás beavatkozások 40 40
Mintavétel laboratóriumi és egyéb vizsgálatokhoz 8 8
Mindennapos beavatkozások 8 8
Ápolói feladatok eszközös vizsgálatoknál 8 8
Az ápoló gyógyszereléssel kapcsolatos feladatai 8 8
Ápolói feladatok terápiás beavatkozásoknál 8 8
11151/3 Klinikai gyakorlat 256 256
Diagnosztikus és terápiás beavatkozások belgyó-
gyászati profilú osztályon 48 48
Diagnosztikus és terápiás beavatkozások sebészeti
profilú osztályon 40 40
Diagnosztikus és terápiás beavatkozások mozgás-
szervi sebészeti profilú osztályon 20 20
Diagnosztikus és terápiás beavatkozások szülészet-
nőgyógyászati osztályon 20 20
Diagnosztikus és terápiás beavatkozások neurológi-
ai osztályon 20 20
Diagnosztikus és terápiás beavatkozások pszichiát-
riai osztályon 20 20
Diagnosztikus és terápiás beavatkozások urológiai
osztályon 20 20
Diagnosztikus és terápiás beavatkozások
kisklinikumi osztályokon 40 40
Diagnosztikus és terápiás beavatkozások sürgősségi
osztályon 28 28
11
152
-12
Eg
észs
égn
evel
ő é
s -
fejl
eszt
ő
tev
éken
ysé
g
11152/1 Egészségnevelés-egészségfejlesztés 56 56
Egészségnevelés 8 8
Mentálhigiéne 8 8
Táplálkozástan-dietetika 16 16
Betegoktatás 8 8
Rehabilitáció 16 16
11152/2 Egészségnevelés-egészségfejlesztés gyakorlat 40 40
Egészségnevelés gyakorlat 12 12
Edukációs gyakorlat 8 8
Rehabilitáció gyakorlat 20 20
Összesen 378 180 80
200 296 1134
Összesen 558 496 1134
Elméleti óraszámok/aránya 578 50,97%
Gyakorlati óraszámok/aránya 556 49,03%
Legitimáció
60
8.3.8. OKJ 34 341 01 Eladó (2/12)
esti
Szakmai köve-
telmény-
modul
Tantárgyak/témakörök
Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül
Óraszám
11. évf 12. évf Összesen
e gy ögy e gy 11.
évf 12. évf
11
500
-12
Mu
nk
ahel
yi
egés
z-
ség
és
biz
ton
ság
Munkahelyi egészség és biztonság 9
9 0 9
Munkavédelmi alapismeretek 2 2 0 2
Munkahelyek kialakítása 2 2 0 2
Munkavégzés személyi feltételei 1 1 0 1
Munkaeszközök biztonsága 1 1 0 1
Munkakörnyezeti hatások 1 1 0 1
Munkavédelmi jogi ismeretek 2 2 0 2
11
499
-12
Fo
gla
lko
z-
tatá
s II
.
Foglalkoztatás II. 8 0 8 8
Munkajogi alapismeretek 2 0 2 2
Munkaviszony létesítése 2 0 2 2
Álláskeresés 2 0 2 2
Munkanélküliség 2 0 2 2
11
497
-12
Fo
gla
lko
z-
tatá
s I.
Foglalkoztatás I. 32 0 32 32
Nyelvtani rendszerzés 1 5 0 5 5
Nyelvtani rendszerezés 2 5 0 5 5
Nyelvi készségfejlesztés 12 0 12 12
Munkavállalói szókincs 10 0 10 10
10
025
-12
A k
eres
ked
elm
i eg
ysé
g
mű
kö
dte
tése
A működtetés szabályai 32 0 32 32
Jogszabályok alkalmazása 8 0 8 8
Pénzforgalmi előírások betartása 13 0 13 13
Bizonylatkitöltés 11 0 11 11
A működtetés szabályai gyakorlat 40 0 40 40
Jogszabályok alkalmazása 12 0 12 12
Pénzforgalmi előírások betartása 14 0 14 14
Bizonylatkitöltés 14 0 14 14
11
507
-12
Az
árufo
rgal
om
leb
on
yo
lítá
sa
Áruforgalom 36 32 36 32 68
Általános áruismeret alkalmazása 24 16 24 16 40
Áruforgalmi tevékenységek 12 16 12 16 28
Áruforgalom gyakorlata 90 90 0 90
Az áruforgalmi tevékenységek gyakorlata I. 45 45 0 45
Az áruforgalmi tevékenységek gyakorlata
II. 45 45 0 45
Legitimáció
61
10
027
-12
A r
uh
ázat
i ci
kk
ek
és a
veg
yes
ipar
cik
kek
fo
r-
gal
maz
ása
Áruforgalmazás I. 18 16 18 16 34
Ruházati és lakástextil ismeretek 15 11 15 11 26
Vegyes iparcikk ismeretek 3 5 3 5 8
Áruforgalmazás gyakorlata I. 108 80 108 80 18
8
Ruházati és lakástextil ismeretek 76 60 76 60 13
6
Vegyes iparcikk ismeretek 32 20 32 20 52
10
028
-12
Az
élel
mis
zere
k,
veg
yi
áruk
és
gy
ógy
növ
ény
ek f
org
alm
azás
a
Áruforgalmazás II. 36 16 36 16 52
Élelmiszer- és gyógynövény ismeretek 30 13 30 13 43
Vegyi áruismeretek 6 3 6 3 9
Áruforgalmazás gyakorlata II. 108 104 108 104 21
2
Élelmiszer- és gyógynövény ismeretek 76 75 76 75 15
1
Vegyi áru ismeretek 32 29 32 29 61
Értékesítés idegen nyelven 18 16 18 16 34
Szakmai nyelvi alapok I. 5 4 5 4 9
Szakmai nyelv I. 13 12 13 12 25
10
029
-12
A m
űsz
aki
cikk
ek f
org
alm
a-
zása
Áruforgalmazás III. 36 16 36 16 52
Műszaki berendezések 24 11 24 11 35
Szerelvények, szerszámok, vasáruk 12 5 12 5 17
Áruforgalmazás gyakorlata III. 90 96 90 96 18
6
Műszaki berendezések 45 50 45 50 95
Szerelvények, szerszámok, vasáruk 45 46 45 46 91
Értékesítés idegen nyelven II. 18 16 18 16 34
Szakmai nyelvi alapok II. 5 4 5 4 9
Szakmai nyelv II. 13 12 13 12 25
Összesen: 171 396
80
184 320 567 504 10
71
Összesen: 567 504 11
51
Elméleti óraszámok/aránya 30,84%
Gyakorlati óraszámok/aránya 69,16%
Legitimáció
62
8.3.9. OKJ 34 762 01 Szociális gondozó és ápoló (1/11, 2/12)
esti
Szakmai
követel-
mény-
modul
Tantárgyak/témakörök
Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül
Óraszám
11. évf 12. évf Összesen
e gy ögy e gy 11.
évf 12. évf
11
500
-12
Mu
nk
ahel
yi
egés
z-
ség
és
biz
ton
ság
Munkahelyi egészség és biztonság 9 9 0 9
Munkavédelmi alapismeretek 2 2 0 2
Munkahelyek kialakítása 2 2 0 2
Munkavégzés személyi feltételei 1 1 0 1
Munkaeszközök biztonsága 1 1 0 1
Munkakörnyezeti hatások 1 1 0 1
Munkavédelmi jogi ismeretek 2 2 0 2
11
499
-12
Fo
gla
lko
z-
tatá
s II
.
Foglalkoztatás II. 8 0 8 8
Munkajogi alapismeretek 2 0 2 2
Munkaviszony létesítése 2 0 2 2
Álláskeresés 2 0 2 2
Munkanélküliség 2 0 2 2
11
497
-12
Fo
gla
lko
z-
tatá
s I.
Foglalkoztatás I. 32 0 32 32
Nyelvtani rendszerzés 1 5 0 5 5
Nyelvtani rendszerezés 2 5 0 5 5
Nyelvi készségfejlesztés 12 0 12 12
Munkavállalói szókincs 10 0 10 10
10
569
-12
G
ond
ozá
si-á
po
lási
ala
pfe
lad
ato
k
Szakmai készségfejlesztés és kommuni-
kációs gyakorlat 63 48 63 48
11
1
Tanulástechnikai gyakorlat 36 0 36 0 36
A reális énkép szerepe a szociális segítés-
ben 9 8 9 8 17
A szakmai együttműködés és a segítő kap-
csolat 9 16 9 16 25
A veszteségek feldolgozása gyakorlat 0 16 0 16 16
A kongruens kommunikáció 9 8 9 8 17
Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek 45 48 45 48 93
Szociálpolitikai alapismeretek 27 0 27 0 27
A szociálpolitika intézményrendszere 9 0 9 0 9
Jogi és családjogi alapismeretek 0 16 0 16 16
A jóléti nagyrendszerek és lokális ellátások 0 16 0 16 16
Legitimáció
63
Közigazgatási ismeretek 0 16 0 16 16
A szociális segítés etikája 9 0 9 0 9
Monitorozó gyakorlat 54 20 54 0 54
A szociális ellátás intézményei 18 18 0 18
Az egészségügyi ellátás intézményei 18 18 0 18
Egy intézmény részletes megismerése 18 18 0 18
Pszichológiai alapismeretek 72 72 0 72
Pszichológiai alapismeretek 18 18 0 18
Szociálpszichológiai jelenségek és folya-
matok 18 18 0 18
Az életút pszichológiája 18 18 0 18
A személyiség pszichológiája 18 18 0 18
Egészségügyi alapismeretek 99 8 99 8 10
7
Az emberi test felépítése, szerveződési
szintjei 27 0 27 0 27
Kórok és kórokok 18 0 18 0 18
A betegségek tünetei, a betegmegfigyelés
szempontjai 18 0 18 0 18
A gyógyszerelés 0 8 0 8 8
A társadalmi helyzet és az egészség 9 0 9 0 9
Közegészségügyi és járványtani ismeretek 18 0 18 0 18
Egészségmegőrzés 9 0 9 0 9
Ápolási, gondozási alapismeretek 54 54 0 54
Általános ápolási ismertek 18 18 0 18
Gondozási alapismeretek 18 18 0 18
Az ápolás, gondozás dokumentációja 18 18 0 18
Megfigyelési és elsősegélynyújtási gya-
korlat 72 20 72 0 72
Az ápolási folyamat megfigyelése 18 18 0 18
A gondozási folyamat megfigyelése 18 18 0 18
Elsősegélynyújtási gyakorlat 36 36 0 36
10
570
-12
A s
zük
ség
lete
k f
elm
érés
e Társadalomismeret 24 0 24 24
A társadalmi egyenlőtlenség és szegénység
okai 8 0 8 8
A mai magyar társadalom 8 0 8 8
A szükségletfelmérés módszerei 8 0 8 8
Klinikai ismeretek 9 64 9 64 73
A keringés, a vérképző, a légző- és az
emésztőrendszer betegségei 0 16 0 16 16
Ideg- és elmegyógyászati alapok, a bőr és
az érzékszervek betegségei 0 16 0 16 16
Legitimáció
64
Endokrin, daganatos és sebészeti beavat-
kozást igénylő betegségek 0 16 0 16 16
Urológiai, nemi és a reumatológiai beteg-
ségek 0 8 0 8 8
Dietetikai ismeretek 0 8 0 8 8
Geriátriai ismeretek 9 0 9 0 9
Ápolási gyakorlat 36 20 36 0 36
Alapápolás belgyógyászati betegek köré-
ben 18 18 0 18
Alapápolás sebészeti beavatkozáson áteset-
tek körében 18 18 0 18
Gondozási ismeretek 36 36 0 36
A gondozási szükségletek felmérése 9 9 0 9
Gondozás és rehabilitáció fogyatékkal élők
körében 9 9 0 9
Gerontológia és az idősek rehabilitációja 9 9 0 9
Gondozás és rehabilitáció a szenvedélybe-
tegek körében 9 9 0 9
A gondozási szükségletek felmérésének
gyakorlata 18 18 0 18
A gondozási szükségletek felmérése idősek
körében 6 6 0 6
A gondozási szükségletek felmérése fogya-
tékkal élők körében 6 6 0 6
A gondozási folyamat tervezése 6 6 0 6
10
571
-12
Saj
áto
s g
on
do
zási
fel
adat
ok
Szociális munka elmélete 56 0 56 56
Általános szociális munka 16 0 16 16
Szociális munka egyénekkel és családok-
kal 16 0 16 16
Szociális munka csoportokkal 16 0 16 16
Közösségi szociális munka 8 0 8 8
Szociális munka gyakorlata 16 0 16 16
Egyénekkel és családokkal végzett szociá-
lis munka gyakorlata 8 0 8 8
A csoportokkal végzett szociális munka
gyakorlata 4 0 4 4
Közösségi szociális munka gyakorlata 4 0 4 4
Szociális gondozás 80 0 80 80
Idős és fogyatékkal élő emberek ellátásai 16 0 16 16
Aktivitás és foglalkoztatás 16 0 16 16
Háztartási ismeretek 16 0 16 16
Munka-, baleset- és tűzvédelem 8 0 8 8
A gyógyászati segédeszközök beszerzése 8 0 8 8
Gyógyíthatatlan betegek és haldoklók
gondozása 16 0 16 16
Legitimáció
65
Szociális gondozás gyakorlata 20 48 0 48 48
Idős emberek gondozása 16 0 16 16
Fogyatékkal élők gondozása 16 0 16 16
Foglalkozási gyakorlat 4 0 4 4
Háztartási gyakorlat 4 0 4 4
Munka-, baleset- és tűzvédelem gyakorlata 4 0 4 4
Gyógyíthatatlan betegek és haldoklók
gondozása 4 0 4 4
Mentálhigiéné 24 0 24 24
Elméleti ismeretek 8 0 8 8
A gondozás mentálhigiénés vonatkozásai 16 0 16 16
Esetmegbeszélés és szupervízió a gya-
korlaton 24 0 24 24
Esetmegbeszélés 16 0 16 16
Szupervízió 8 0 8 8
10
572
-12
Go
nd
o-
zási
-áp
olá
si a
dm
i-
nis
ztrá
ció
A szociális adminisztráció 24 0 24 24
Az ápolás adminisztrációja 8 0 8 8
A gondozás adminisztrációja 8 0 8 8
Számítástechnika a gondozás adminisztrá-
ciójában 8 0 8 8
Összesen: 324 243
80
368 136 567 504 10
71
Összesen: 567 504 11
51
Elméleti óraszámok/aránya 60,12%
Gyakorlati óraszámok/aránya 39,88%
Legitimáció
66
9. A pedagógiai program legitimációja
A pedagógiai programot a nevelő testület, az igazgatóval együtt megtárgyalta és 2016.
szeptember 12-én jóváhagyta.
A pedagógiai program érvényességi ideje
Az iskola 201. szeptember 1. napjától (2016/2017. tanévtől) szervezi meg nevelő
és oktató munkáját e pedagógiai program alapján.
A módosított Pedagógiai Program hatályos 2016. szeptember 1-jétől.
A program – nevelőtestületi – felülvizsgálatának határideje: 2020. szeptember 1.
Jelen Pedagógiai Program visszavonásig érvényes.
A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata
A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a
nevelőtestület folyamatosan vizsgálja.
Az érintett szaktanárok minden tanév végén értékelik a pedagógiai programban
megfogalmazott általános célok és a szakmai programban megfogalmazott
tantárgyi célok és követelmények megvalósulását.
Minden értékelést a szükséges intézkedések megtétele követ.
A pedagógiai program módosítása
A pedagógiai program módosítását a tantestület tagjainak minősített többsége és
az iskola fenntartója kezdeményezheti.
A tanulók a pedagógiai program módosítását közvetetten képviselőik útján
javasolhatják.
A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el és az a fenntartó
jóváhagyásával válik érvényessé.
A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1.
napjától kell bevezetni.
A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala
Az iskola pedagógiai programja nyilvános és minden érdeklődő számára megtekinthető.
Legitimáció
67
A pedagógiai program egy-egy példánya megtekinthető: az iskola székhelyén és fiókin-
tézményében az iskola titkárságán, a tagintézmény honpapján, valamint a fenntartónál.
Gyömrő, 2016. szeptember 12.
..............................................
Fekete József
igazgató
Záradék:
Ezt a Pedagógiai Programot a fenntartó …………………jóváhagyta.
________________________
Buncsák Gábor főigazgató
Tartalomjegyzék és mellékletek
68
Tartalomjegyzék
1. A Pedagógiai Program hatálya 2
2. Bevezető gondolatok 3
3. Az iskolánk bemutatása 3
4. Az iskola működési jellemzői 6
4.1. Az iskolában folyó oktató nevelő-munka alapelvei 6
4.2. Az intézményben folyó nevelő oktató munka eljárásai és eszközei 6
4.3. Általános és speciális intézményi célok és feladatok A nevelés-
oktatás általános és speciális céljai, feladatai 7
4.4. Esélyegyenlőségi program 9
5. A nevelési program 16
A tanulói jogviszony létesítésének és megszüntetésének feltételei 16
5.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei 17
5.2. A nevelő-oktató munka célkitűzései, feladatai 18
5.2.1. Célok és feladatok a szakközépiskolai képzésben 18
5.2.2. Célok és feladatok a középfokú és emelt szintű szakképzéseknél 19
5.3. A nevelő - oktató munka pedagógiai eszközei 20
5.4. A személyiség-, és közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 20
A tanulók és a pedagógusok kapcsolata, együttműködési formája 21
Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi
rendje 22
5.4.1. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység 22
5.4.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása 22
5.4.2.1. Tanulásmódszertan 22
5.4.3. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek, az ellátás lehetőségei 23
5.4.4. Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés feladatai 23
5.4.5. Az elsősegély-nyújtási ismeretek oktatása 24
5.4.6. A tanulói érdekképviseleti szervezet kialakítása, intézményi döntési
folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje 24
Tartalomjegyzék és mellékletek
69
5.4.7. Helyi tanterv 25
A nevelő-oktató munka ellenőrzési rendszere 25
5.4.8. A számonkérés szabályai 25
5.4.9. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok
meghatározásának elvei és korlátai 26
5.4.10. A nevelő-oktató munka mérési rendszere 26
5.5. A nevelő-oktató munka értékelési rendszere 28
5.5.1. Felkészítés a szakmai vizsgára, értékelés a szakmai vizsgán 28
5.5.2. A továbblépés feltételei 29
5.6. A képzés tárgyi feltételei 30
5.6.1. Az iskola épülete 30
5.6.2. A pedagógiai program megvalósításához szükséges eszközök, felszerelések
jegyzéke 30
5.6.3. Tankönyvellátás rendje 30
5.6.4. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök
kiválasztásának elvei 31
5.7. A képzés személyi feltételei 31
5.7.1. Pedagógus munkakörben foglalkoztatottak 31
5.7.2. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak 32
6. A nevelő-oktató munka minőségbiztosítási rendszere 32
7. Képzési struktúra 33
7.1. A nevelő-oktató munka eljárásai 33
7.1.1. Képzési struktúra kialakítása az esélyegyenlőség jegyében 33
7.1.2. A képzési struktúra átjárhatósága 33
7.1.3. A gyakorlati oktatás feltételei 34
7.1.4. A gyakorlati képzés helyi megvalósítása 34
7.1.5. Az iskola általános munkarendje 35
8. Az iskola szakmai-, képzési programja 37
A képzés szerkezete, pedagógiai szakaszainak főbb céljai 38
8.1. Érettségire épülő szakképzés, illetve emeltszintű szakképesítés-ráépülés
(szakközépiskola 13-14., illetve 15. évfolyam) 39
Tartalomjegyzék és mellékletek
70
8.2. 8. illetve 10. évfolyam elvégzésére épülő szakképzés (szakközépiskola, 11.-12.,
illetve 13. évfolyam) 39
8.3. Óratervek 40
8.3.1. OKJ 54 213 05 Szoftverfejlesztő ( 2/14.) 40
8.3.2. OKJ 54 344 01 Pénzügyi–számviteli ügyintéző (1/13., 2/14.) 43
8.3.3. OKJ 54 346 02 Ügyviteli titkár (2/14.) 47
8.3.4. OKJ 54 211 04 Grafikus (1/13.) 49
8.3.5. OKJ 54 140 01 Gyógypedagógiai segítő munkatárs nappali óraszámok 51
8.3.6. OKJ 54 140 02 Pedagógiai- és családsegítő munkatárs (1/13.) 55
8.3.7. OKJ 52 723 01 Gyakorló ápoló (1/13, 2/14) 57
8.3.8. OKJ 34 341 01 Eladó (2/12) 60
8.3.9. OKJ 34 762 01 Szociális gondozó és ápoló (1/11, 2/12) 62
9. A pedagógiai program legitimációja 66
Tartalomjegyzék 68
Mellékletek:
Leltár és kötelező eszköz- és felszerelés jegyzék
Szakképzési kerettantervek