Pedagógiai Program · 2020. 6. 26. · Rigó József Általános Iskola cím: 6114 Bugac,...

Rigó József Általános Iskola cím: 6114 Bugac, Szabadság tér 15. Tel/fax.: 0676575102 email: [email protected]

Rigó József Általános Iskola

web: www.rjamk.hu gps: N46°41,297' E19°40,935'

"Jó szóval oktasd, játszani is engedd ..."

(József Attila)

Pedagógiai Program

Készítette: Kiri Sándorné igazgató és az RJÁI tantestülete

Utolsó módosítás: 2014. 09. 15 Határozatlan ideig érvényes.

1/103

http://www.google.com/url?q=http%3A%2F%2Fwww.rjamk.hu&sa=D&sntz=1&usg=AFQjCNFZE9s8-vVDcT6Z1wU9rRIKI6_uKQ


Tartalom

1. Az iskola nevelési programja: 1.1. A nevelőoktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai,eszközei, eljárásai

1.1.1. Az iskolában folyó nevelőoktató munka pedagógiai alapelvei: 1.1.2. Az iskolában folyó nevelés és oktatás céljai, feladatai: 1.1.3. Az iskolában folyó nevelő oktató munka eszközrendszere: 1.1.4. Eljárások: 1.1.5. Oktatási módszerek

1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.2.1. A tanuló gondolkodási tanulási képességeinek fejlesztése, az értelem fejlesztése 1.2.2. Szociális értékrend fejlesztése, emberi kapcsolatok: 1.2.3. Kulturált életmód, testi lelki egészség: 1.2.4. Szakmai képzés alapozása:

1.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.3.1. Az egészségfejlesztés iskolai feladatai: 1.3.2. Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátítása

1.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.4.1. A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: 1.4.2. Tanórán kívül a felnőttek által szervezett foglalkozások: 1.4.3. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: 1.4.4. A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai:

1.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai 1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

1.6.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek 1.6.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program 1.6.3. A beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel küzdő és a sajátos nevelési igényű tanulók segítése 1.6.4. Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása 1.6.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

1.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje 1.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel

1.8.1. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák 1.8.2. A szülők közösségét érintő együttműködési formák:

1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata 1.9.1. A vizsgaszabályzat hatálya, célja Az értékelés rendje

1.10. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai 1.11. A felvételi eljárás különös szabályai 2.1. A választott kerettanterv megnevezése 2.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei 2.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása


2/103


2.4.1. Az 12. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása 2.4.2 A 34. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása 2.4.3. Az 56. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása 2.4.4. A 78. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

2.5. Mindennapos testnevelés 2.6. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai 2.7. Projektoktatás 2.8. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 2.9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 2.10. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása 2.11. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei 2.12. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek, NETFIT 2.13. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei

2.13.1. Az iskola egészségnevelési elve 2.13.2. Az iskola környezeti nevelési elvei

2.14. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 2.14.1. A magatartás értékelésének elvei 2.14.2. A szorgalomjegyek megállapításának elvei 2.14.3. A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei 2.14.4. Arizona program

2.15. Magasabb évfolyamba lépés feltételei 3. Lovaskultúraoktatást (kiegészítés) Módosítások


3/103


1. Az iskola nevelési programja:

Ha egy gyerek biztatásban él, “megtanulja az önbizalmat. Ha egy gyerek megértésben él,

megtanulja a türelmet. Ha egy gyerek dicséretben él,

megtanulja az önbecsülést. Ha egy gyerek megértésben él,

megtanulja a szeretetet. Ha egy gyerek helyeslésben él,

megtanulja magát szeretni. Ha egy gyerek elismerésben él,

megtanulja, hogy jó, ha célja van. Ha egy gyerek önzetlenégben él,

megtanulja a nagylelkűséget. Ha egy gyerek tisztességben és őszinteségben él,

megtanulja, hogy mi az igazság és a becsület.” (Dorothy Law Nolte)

1.1. A nevelőoktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai,eszközei, eljárásai

A nevelés: társadalmi tevékenység, komplex hatásrendszer. A lényege értékközvetítés és értékteremtés. A köznevelés feladata: a nemzeti műveltség elsajátítása, a hazai nemzetiségek kultúrájának

átadása, megőrzése, egyetemes kultúrák közvetítése, erkölcsi érzék és szellemiérzelmi fogékonyság elmélyítése. Feladata továbbá a tanuláshoz és munkához szükséges képességek, készségek fejlesztése, egyéni

és csoportos teljesítmény ösztönzése, a közjóra való törekvés megalapozása, a nemzeti, közösségi összetartozás megalapozása, hazafiság megerősítése. Célja: a családdal együttműködve cselekvő elkötelezettségre neveljen a jó és a szép iránt,

harmonikus személyiségfejlesztés kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi, erkölcsi, társas és testi képességeket fejlessze. A célok elérése érdekében a pedagógiai folyamatban jelel kell lennie az ismeretszerzésnek, a

gyakoroltatáscselekedtetésnek Az érték: tevékenység eredménye.


4/103


A nevelés funkciói: individuális fejlesztés, mert elősegíti az egyén fejlődését. közösségfejlesztés, mert hozzájárul az emberi (mikro, makro) közösségek fejlődéséhez.

1.1.1. Az iskolában folyó nevelőoktató munka pedagógiai alapelvei: Nevelési programunk alapelve: újraéleszteni, megtartani és kialakítani mindazon értékeket,

amelyek birtokában tanítványaink – szociális helyzetükre, világnézetükre, családi hátterükre való tekintet nélkül – képesek művelt, kulturált emberként helytállni, majd (az iskolában szerzett ismeretekre és készségekre építve) későbbi tanulmányaikat folytatni, szakemberként érvényesülni a felnőtt életükben. Az SNIs tanulók integrált neveléseoktatása, az esélyegyenlőség megteremtése. Intézményünknek van gyógypedagógusa, aki személyesen ismeri a családokat, sokat tud tenni az érintetett tanulókért, segíti, szakmai tanácsokkal látja el a hozzá forduló szülőket, ha szükséges felkeresi őket Melyek ezek az értékek? Pedagógiai Programunk bevezető dokumentuma, intézményünk pedagógusai által elfogadott

célok és feladatok „Alapvetéseinket” foglalja össze. Rövid felsorolásuk a következők: becsületesség, egyenesség, őszinteség, megbízhatóság; ( minden órán, minden élethelyzetben,

személyes példamutatással, következetes betartatással) kíváncsiság és tudásvágy;( tanórákon, szabadidős elfoglaltságokon , versenyek

szervezésével, felkeltjük diákjaink érdeklődését, motíváljuk őket a tudás megszerzésére) tolerancia és szolidaritás;(a kor nagy hiányossága ezen értékek hiánya, ezért kiemelten

kezeljük és odafigyelünk a mindennapokban, személyes példamutatással bizonyítjuk mennyire fontosak ezek az értékek iskolán belül és iskolán kívül is )

a másik ember tisztelete és elfogadása( az én előtérbe kerülése helyett példát mutatunk a mások tiszteletében, mi pedagógusok tiszteljük, elfogadjuk tanítványainkat, s a jó példa követésére ösztönözzük valamennyiüket, s elvárjuk hogy ezt a mintát kövessék egymás között iskolán belül és kívül, az élet bármely területén9

a szűkebb és tágabb környezet szeretete és védelme; (osztályfői órák keretein belül, tanári példamutatással, iskolapszichológus bevonásávalcsoportos foglalkozások, bábterápia)

kötődés a családhoz és az iskolához;(közös gyermekszülőiskola programok: udvarrendezés, gyermeknap, kirándulások (akár osztálykereten belül) )

magyarság és európaiságtudat;( különös hangsúly a nemzeti/helyi ünnepek megrendezésén, azokon való aktív részvétel)

a haza felelős polgáraivá válás önfegyelem és a másokra figyelés képessége; szorgalom és türelem a munkában;( már ebben az életkorban fontos megértetni

tanítványainkkal, hogy a két érték nélkül nem lehetünk felnőttként sem hasznos tagjai a társadalomnak, ezért erre neveljük valamennyiüket és elvárjuk, hogy e szerint éljék mindennapjaikat, legyenek kitartóak, hozzák ki magukból mindazt amire képesek9

törekvés széles körű műveltségre; értékálló tudás elsajátítása


5/103


reális önismeret és erre alapozott döntésképesség; vitakészség és kifejezőkészség; (tanítási órákon, szabadidős elfoglaltságokon,

élethelyzetekben megtanítjuk a helyes vitakészség kialakítására,DÖK megbeszélések, osztályfőnöki órák kiemelt lehetőséget nyújtanak erre, kifejezőkészség fejlesztésére valamennyi tanórán teret biztosítunk, )

innovatív készség, (drámapedagógia táncés dráma a helyi tantervben) Iskolánkban olyan légkört kívánunk megteremteni, ahol a megfelelő szabályok mellett minden diák

jól érezheti magát. Ennek megfelelően: pedagógiai tevékenységünk középpontjában a gyermekközpontúság áll. a gyermek személyiségét tiszteletben tartjuk a diákjainkkal szemben támasztott követelményeket ismertetjük, így tudják, hogy milyen

elvárásoknak kell megfelelniük az iskolán belül szeretetteljes légkör kialakítására törekszünk:

tanuló és tanuló tanuló és pedagógus szülő és pedagógus nevelő és nevelő között

Mindig minden probléma megoldására és kezelésére nyitottak vagyunk. Amennyiben szükséges

beszélgető köröket folytatunk le, szakmai tanácsokat, megoldási módszereket kérünk a hatékony megvalósítás érdekében iskolapszichológusunktól. Munkaértekezleteken kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy hogyan tudjuk szakmai munkánkat

még emberibbé, gyermekcentrikussá tenni. Bevonjuk iskolapszichológusunkat is. Egymásra figyelve, egymás munkáját segítve igyekszünk a tantestületen belüli szeretetteljes légkör

megteremtésére, ahol minden kolléga számíthat a másikra, hiszen a hatékony nevelőoktató munka alapja, hogy jól érezzük magunkat az iskola falain belül. A felnőttek példamutatása követendő kell, hogy legyen diákjaink körében is.


6/103


1.1.2. Az iskolában folyó nevelés és oktatás céljai, feladatai: Az iskola vonzáskörében élő szülők elvárásai, a társadalmi szükségletek, a tanulói érdekek,

valamint az iskola belső igényei és lehetőségei alapján célunk egy gyermekközpontú intézmény működtetése, melyben a közvetíteni kívánt tudományos ismeretek és a személyiségfejlesztés egyaránt hangsúlyt kap. A személyiségfejlődésnek biztos hátteret ad az a családias légkör, viszonylag alacsony osztálylétszámok, amely intézményünk oktatónevelő munkájára jellemző. Minden tanulót személyesen ismerünk , sokszor a családi háttér is nagymértékben ismert számunkra, így módunkban áll az egyéni bánásmód magas fokú megvalósítása, a barátságos, szeretetteljes légkör megteremtése. Fontosnak tartjuk, hogy a szülői elvárásoknak megfeleljünk, hiszen a ránk bízott gyermekekért

felelősek vagyunk, kötelességünk a lehetőségekhez mérten a legjobbat nyújtani. A tehetséggondozás mellett az elmaradók felzárkóztatását is feladatunknak tartjuk. Tanulóink szerezzenek széles körű, használható, korszerű tárgyi tudást, rendelkezzenek azok

alkalmazásának képességével; ismereteik állandó, belső kényszerből fakadó gyarapításának igényével. Célunk az oktatásnevelés aktív tanulói részvételre építése, teret engedve a tanulók

önmegvalósításának, egyéniségük kibontakoztatásának. Váljanak diákjaink kötelességtudó, megbízható, becsületes emberekké, akik közösségi szellemű társakkal való együttműködésre képes fiatalok. Legyenek nyitottak az őket körülvevő makrovilág történései iránt, legyenek igényesek

környezetükre. A sikeres és eredményes felnőtt élethez szükséges és nélkülözhetetlen az egész életen át tartó

tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése, a kulcskompetenciák fejlesztése. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Kulcskompetenciák, melyeket a tanulástanítás folyamatában fejleszteni kell: anyanyelvi kommunikáció ( valamennyi tantárgy keretén belül, táncés dráma tantárgy,

szaköri elfoglaltságon) idegennyelvi kommunikáció( német és angol nyelvet tanulhatnak tanulóink, ahol lehetőségük

van fejlődésre, továbbá a Németajkúak Törzsasztala közösségggel kapcsolatot tartunk, ahol személyes találkozások alkalmával beszélgethetnek tanulóink, kommunikálhatnak németajkú emberekkel)

matematika kompetencia( kiemelten a matematika órákon, de valamennyi tantárgy keretén belül biztosítani kell )

természettudományos és technikai kompetencia ( az adott tantárgyak keretében, de szakköri és szabadidős elfoglaltságok keretein belül is

digitális kompetencia ( a kor elvárásának megfelelően a lehető legtöbb és változatos módon biztosítani kell az élményt, melyet a digitalizáció biztosít, új lehetőség iskolánkban a


7/103


fotószakkör, ) szociális és állampolgári kompetencia kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia esztétikaiművészeti tudatosság és kifejezőkészség hatékony önálló tanulás(iskolapszichológusunk gyermekeknek, tanároknak, szülőknek

egyaránt foglalkozásokat tart a hatékony és eredményes tanulástechnikákról, továbbá pedagógusaink feladata is hogy segítsék tanítványaikat az önálló tanulásban)

Kiemelt fejlesztési feladatok: kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközeinek széleskörű bevezetése pedagógusok módszertani kultúrájának korszerűsítése (továbbképzések, óralátogatások) tanulói kulcskompetenciák egyénre szabott fejlesztése(tanórák, szakkörök, szabadidős

elfoglaltságok) IKT alkalmazása lehetőségeinken belül.

1.1.3. Az iskolában folyó nevelő oktató munka eszközrendszere: Az iskolában folyó nevelő oktató munka során alkalmazott eszközök, eljárások a

megfogalmazott nevelési célok megvalósítását szolgálják. Megválasztásukban fontos szempont, hogy igazodjon a tanulók életkori sajátosságaihoz, a tanulók értelmi fejlettségéhez, képességeihez, az egyének érzelmi motiváltságához. Az alkalmazott eszközök, eljárások megválasztásában szerepet játszik a pedagógus személyisége,

szakmai felkészültsége is, amely minden esetben feltételez pedagógiai kulturáltságot. A fentieket figyelembe véve a nevelési módszereinket úgy kell megválasztani, hogy azok minden

esetben a tanulókra pozitív hatást gyakoroljanak. Törekedjünk a különböző szituációkban a cél elérését leghatékonyabban lehetővé tevő módszer alkalmazására. Módszereink elsősorban a tanulók értelmére, meggyőzésére, magatartás kultúrájának fejlesztésére irányuljanak.

személyiségfejlesztés (osztályfői órák, szakórák, tanításon kívüli foglalkozások, iskolapszichológus)

közösségfejlesztés (osztályszinten, intézményi szinten ) hatékony tanulói megismerés (osztályfőnökök, szaktanárok, vezetőség közös feladata

beszélgetések, szülői háttér ismerete, szülővel való kapcsolattartás intenzitása) kooperatív technikák (cél: a módszer egyre szélesebb körű megismerése, alkalmazása,

továbbképzések) drámapedagógia (NATkerettanterv alapján56.osztály, szakköri tevékenység,) tanulás tanítása megvalósítása (csoportos foglalkozások az 5. osztályosoknak és szüleiknek

iskolapszichológus bevonása)


8/103


1.1.4. Eljárások:

1. Meggyőzés, felvilágosítás (minta, példa, példakép, bírálat, önbírálat, előadás, vita…). 2. Tevékenység megszervezése (játékos módszerek, kooperatív tanulási technikák elsajátítása,

szituációk, gyakorlás, megbízás, ellenőrzés, értékelés…). 3. Magatartásra ható módszerek:

ösztönző eljárások (bíztatás, elismerés, dicséret, jutalmazás…) kényszerítő módszerek (követelés, büntetés…) korlátozást kiváltó módszerek (felügyelet, Arizóna program, ellenőrzés, figyelmeztetés,

tiltás…) “Legyetek jók, mert tudtok!” elnevezésű magatartásverseny, mely a tanórák , illetve az

óraközi szünetek magatartásának pontozása alapján zajlik osztályonként. A verseny az egész tanévet átöleli, az osztályok pontjai egyéb, tanórán kívüli tevékenység által is növelhetőek (pl.:részvétek községi szintű rendezvényeken, szülők megjelenése a szülői értekezleten.)

A pontozás szempontjai: Alsó tagozaton: Egy tanítási órán maximum 5 pont kapható. Pontozáskor figyelembe vesszük:

a tanulók magatartását (szünetben, sorakozóban, a tantermekhez vonulás közben, tanítási órákon, a tanítási órák végén elvonuláskor, tízórai szünetekben étkezés alatt)

a tanulók órai aktivitását folyosói szekrények,mosdók rendjét tanterem rendjét, tisztaságát elvonulás után a tanulók betartjáke az iskola házirendjét, tisztelettudó magatartást

tanúsítanake egymással és a felnőttekkel szemben 1 plusz pont szerezhető az adott napon, ha az osztály tanulói közül senki nem

követ el rendkívüli fegyelmezetlenséget egyik szünetben sem ill. ha az ügyeletes osztály tisztán tartja az udvart

Felső tagozaton: Egy tanítási órán maximum 5 pont kapható. Pontozáskor figyelembe vesszük:

a tanulók magatartását (szünetben, sorakozóban, a tantermekhez vonulás közben, tanítási órákon, a tanítási órák végén elvonuláskor, tízórai szünetekben étkezés alatt)

a tanulók órai aktivitását házi feladat és felszerelés rendben vane tanterem rendjét, tisztaságát elvonulás után a tanulók betartjáke az iskola házi rendjét

Arizónaprogram


9/103


Az alkalmazott eljárások, eszközök kiválasztásában legyünk mindig következetesek, igazságosak. Elsősorban a meggyőzés, gyakorlatban való elsajátítás módszereit alkalmazzuk. A tanulók belátásán alapulól együttműködő készségük, mely a cél elérésének realitását erősíti.

1.1.5. Oktatási módszerek Az oktatás módszerei: előadás, magyarázat, megbeszélés, vita, tanulói kiselőadások, elbeszélés,

szemléltetés, projektmódszer, kooperatív oktatási módszer, szerepjáték, játék, házi feladat.

Az oktatás szervezési módjai (a pedagógus tevékenysége felől közelítve) és munkaformái (a tanulók felől közelítve): frontális munka, egyéni munka, párban folyó munka, csoportmunka.

Módszer Definíció Előnye Mit fejleszt?

Frontális osztálymunk Tanórák

Az együtt tanuló

gyerekek tanulási tevékenysége ugyanazon a helyszínen, egy időben, azonos ütemben zajlik a közös oktatási célok érdekében.

Gyors, olcsó, nagy létszám esetében is alkalmazható.

Figyelem, koncentrálás

Tanári magyarázat Tanórák

Olyan tanári közlés, amely törtvényszerűségek, szabályok, tételek, fogalmak megértését segítheti elő.

segíti a megértést, újszerű szemléletmód bevezetésekor használható.

Figyelem, koncentráció

Önálló tanulói munka

(Tanórák, tehetséggondozás, versenyekre való felkészítés)

Az egyes gyerekek önállóan, egyénileg megoldandó feladatokat kapnak.

lehet differenciálni, a pedagógus megismerheti a gyerekek egyéni tulajdonságait.

Önállóságra nevelés, pl. egyéni adatgyűjtések szükségessége,

lényegkiemelés

Páros munka Szakórákon,

osztályfői órákon

Két tanuló együttműködése, ez történhet

hasonló szintű tanulók közt

különböző szintű tanulók közt.

A páros tagjai segítik egymást a tanulásban.

A tanár megismerheti a gyerekek egymás közti kapcsolatait.

Kooperáció, kommunikáció, együttműködés, tolerancia


10/103


A tanulók csoportos feladatmegoldása Szakórákon, osztályfői órákon

3 6 fő közös munkában old meg kapott, vagy önként vállalt feladatot.

Előzetes elképzelések kifejtésére van lehetőség. Munkamegosztás.

Figyelnek egymásra, a gyerekek, esetleg vitatkoznak.

Kooperáció, együttműködés,

munkamegosztás, kommunikáció, alkalmazkodás

A tanulók csoportos kísérletezése

Szakórákon (kémia/fizika)

Olyan gyakorlati módszer, melynek során a tanulók különböző manipulatív tevékenységet végeznek.

Kooperáció, segítőkészség, tolerancia fejlődése, kézügyesség fejlesztése.

Kooperáció, munkamegosztás, kommunikáció, alkalmazkodás

A tanulók egy hosszabb projekten dolgoznak

Évente 1 projekthét

(karácsony témakörben), illetve 11 projektnap (Egészségnap, Multikultinap)

Egy központi problémát játnak körül a gyerekek minél több oldalról.

Igazodik a tanulók érdeklődéséhez. Sokféle tevékenység lehetséges, valamilyen produktum elkészítése céljából.

A különböző érdeklődésű tanulók is megfelelő témát, tevékenységet kaphatnak, választhatnak.

Nagyfokú szabadságot ad. A tanulás indirekt módon valósul meg. Módot ad az integrációra.

Fejleszti a tanulói önállóságot, együttműködést, kommunikációt, kreativitást, önállóságot, alkalmazkodást, kézügyességet, szereplési lehetőséget ad.

Játék Tanórákon, tanórán

kívüli foglalkozásokon, táncés dráma tantárgy keretein belül

A gyerek önként végzett, örömteli tevékenysége.

Mivel nincs tanulás „íze”, szívesebben foglalkoznak vele a gyerekek, akár szabadidejükben is.

A játék jellegétől függően rendkívül sokféle kompetencia fejlesztésére van lehetőség.

Csoportos játékok esetében összetartás, emberség, versenyszellem, nincsenek különbségek.

A rosszabb tanulmányi előmenetelű gyerekek is lehetnek jók a játékos tevékenységekben, így jutva sikerélményhez.

Csoportmunka A csoportos tevékenységek közben a diákoknak beszélniük kell, ez a leghatásosabb módja a

tanultak feldolgozásának. E közben kipróbálhatják az új szavakat, lehetőségeket, az új módszerek kísérleti megfogalmazását. A félig struktúrált beszélgetésnek az a formája, amit akkor alkalmaznak a gyerekek, amikor a diákok egy kis csoportja beszámolót készít az egész osztálynak, nagyon értékes,


11/103


talán sokkal értékesebb, mint ténylegesen elkészíteni a beszámoló, vagy megtervezni, majd végrehajtani a kísérletet, először a csoportban, majd közösen az osztállyal elemezni annak eredményét.

Projektmódszer A projektoktatás egy tanulásitanítási stratégia, a tanulók által elfogadott, vagy kiválasztott probléma, téma feldolgozása, amely egyénileg vagy csoportban történik, megszüntetve, feloldva a hagyományos osztály, tanóra kereteket, a végeredmény minden esetben egy bemutatható szellemi vagy anyagi alkotás, produktum. A projektmódszer alkalmazásának, illetve elterjesztésének fő motívuma az, hogy a különböző

kompetenciák, személyiségvonások széles körét képes fejleszteni. Álljon itt néhány ezek közül: Szervezett, alkalmazható szaktárgyi ismeretek bővülése, minőségi tudás létrejöttének

elősegítése. Szocializáció, másokkal való együttműködés, konfliktuskezelés megtanulása. Tervezési eljárások jobb megismerése, munkaszervezés, időbeosztás. Lámpaláz leküzdéséhez segítenek hozzá a kisebb, majd esetleg nagyobb csoportok előtt való

szereplések a projekt eredményeinek a bemutatása során. Felelősségvállalás saját maga és társai iránt. Különböző ismeretforrások megkeresése, a kapott információk kezelése, adott szempont

szerinti válogatása és kritikus felhasználása (Internet, könyvtár, folyóiratok, TV, rádió stb.), kritikai gondolkozás, értő olvasás fejlődése.

Előzetes tudás elemeinek felszínre hozása, mozgósítása. Tanulási technikák fejlődése, élethosszig tartó tanulás elősegítése. Az ismeretek különböző helyzetekben való használata, a transzfer segítése, és annak

tudatosítása, hogy sok tudáselemünk nem csak abban a helyzetben lehet hasznos, amilyenben megtanultuk. Alkalmazható tudás létrejöttének elősegítése.

Problémaérzékenység, a problémamegoldással kapcsolatos tudásrendszer fejlődése. Kreativitás, az alkotókedv fejlődése. Kommunikációs kompetencia fejlődése. Vitakultúra elsajátítása, mások véleményének meghallgatása, tiszteletben tartása. Saját maga szerepének, lehetőségeinek és határainak felismerése, tudatosítása, reális énkép

kialakítása. E képességek kialakulását segítik a kooperatív módszerek. Ezek a módszerek leginkább a

gondolkodási, a társas kooperatív készségeket, valamint a kommunikációs készségeket fejlesztik. Fontos, hogy a gyerekek csoportokban tanítják egymást, így a kooperáción keresztül

megtanulják, hogyan figyeljenek oda másokra, hogyan törődjenek azzal, hogy társuk tudjae a feladatát. Megtanulják, hogy egyegy szöveget, feladatot hányféleképpen lehet értelmezni, hányféle módja van a megjegyzésnek. Meg tanul várni, amíg a másik elkészül. Tehát olyan szociális készségekre tesznek szert, mely együttgondolkodásra, együttműködésre serkenti a diákokat. Mindezt akkor érhetjük el, ha az együttműködés alapjait kis kortól, rendszeresen alkalmazzuk.

Célunk a kölcsönös egymásrautaltság alapelvére építő, új hatékony tanulástechnikai módszerek,


12/103


önfejlesztő mechanizmusok működtetésével eljuttatni tanulóinkat egyéni teljesítményük maximumára.

1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskola nevelési programja az új Nemzeti Alaptantervben megfogalmazott és képviselt értékekre az iskolában folyó nevelő oktató munka pedagógiai alapelvei, célkitűzései által kívánatos

szükségletekre és értékekre a helyi sajátosságokból fakadó hagyományokra épül.

A kívánt célok elérése során feladatunk a tanulók személyiségének mind teljesebb kibontakoztatása. E feladat megvalósítása során számolnunk kell:: a tanulók eltérő szintű adottságaival a tanulók eltérő ütemű, mértékű fejlődésével életkori sajátosságokkal iskolai és iskolán kívüli tanulással szociális és egyéb környezeti tényezőkkel, hatásokkal építünk a nevelők személyes példaadására, felelősségtudatára az osztály és iskolai közösség pozitív hatására a szülői társadalmi háttér támogatására.

A tanulói személyiségfejlesztés feladatai az alábbi területek köré csoportosulnak: A tanuló gondolkodási tanulási képességeinek fejlesztése, az értelem fejlesztése A szociális érzékenység fejlesztése, emberi kapcsolatok A kulturált életmód, testi, lelki egészség igénye Speciális kompetenciák fejlesztése Nevelőmunkánk fő célkitűzése a személyiségformálás, amelyben hangsúlyosnak tartjuk a

művelődést (a társadalmi értékrend elsajátítását) és a szocializációt (társadalmi viszonyrendszerbe való beilleszkedést). A személyiség megkülönböztető jegye az, hogy tudatosan viszonyul az őt körülvevő környezethez. Viselkedésében megnyilvánuló jellemvonásai, döntései, cselekedetei, magatartása, megjelenése nyomán összetéveszthetetlen másokkal. A tanulók értékrendje, értékorientációja nagymértékben összefügg a személyiség irányulásával, az érdeklődéssel és a motivációs rendszerrel. Pedagógiai tevékenységünk középpontjába tehát a gyermeki tehetség, készség, képesség


13/103


sokoldalú kibontakoztatása, a felelős gondolkodás, szociális érzékenység áll.(tanórákon, szabadidős elfoglaltságokon, szakkörökön, iskolai, községi rendezvényeken, helyi versenyeken,) Olyan fiatalok nevelése, akik képesek az iskolában megtanult, a mindennapokból átvett,

elsajátított értékeket magukkal vinni, ezekre alapozva a társadalom és a majdani családjuk értékes, hasznos tagjává válni. A célok megvalósítása érdekében a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos főbb feladataink a

következők:

1.2.1. A tanuló gondolkodási tanulási képességeinek fejlesztése, az értelem fejlesztése A tanórán a tananyag feldolgozása, az alkalmazott módszerek segítsék elő: a tehetség, adottság felismerését, a gyermekekben rejlő képességek sokoldalú

kibontakoztatását, játékszeretet és az alkotásvágyat fejleszteni, az ismeretszerzési vágy, tudásvágy felébresztését; tanulás igényének és képességének

kialakítását, a kreativitást, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztését. Az alkalmazott módszerek és az ismeretek számonkérésének formái fejlesszék: a tanulók tanulási kötelességtudatát, segítsék a helyes tanulási szokások, hatékony tanulási módszerek kialakítását (megfigyelés,

lényeglátás, összefüggések felismerése, rendszerező képesség) fejlesszék a kommunikációs készségeket (írás, olvasás, beszéd, beszédértés… ) a

vázlatkészítés és a különböző segédeszközök alkalmazásának készségét a tanulói kortárscsoport befolyásoló szerepét, a tanuló helyes önértékelését. A tanórai és tanórán kívüli ismeretszerzés formái segítsék elő: a tanulói teljesítményvágy optimalizálásának igényét, az önálló ismeretszerzés, bővítés belső késztetéssé alakítását, a tudás birtoklásának örömét.

1.2.2. Szociális értékrend fejlesztése, emberi kapcsolatok: megfelelő énkép kialakítása, önismeret fejlesztése, reális önértékelésre való képesség

birtoklása, a megfelelő önbizalom kifejlesztése(osztályfőnöki órák, önismereti tréning, iskolapszichológus )

döntéshozatalra való képesség, a döntésekért, tettekért való felelősségvállalás, kötelességtudat kialakítása osztályfőnöki órák, DÖK megbeszélések, tanítási órák, rendezvényekre készülés, osztályok közötti magatartás verseny

kitartás, akaraterő, küzdeni tudás mint emberi tulajdonságokkal való rendelkezés


14/103


sporversenyek, versenyek, rendezvények, szabadidős elfoglaltságok személyiségünk megismerésének képessége: önkontroll, önuralom és önfegyelem

elsajátíttatása valamennyi tanóra, szabadidős foglalkozások, szakkörök, szünetekben, az egyének és csoportok kölcsönös megértésének, együttérzésének, segítőkészségének

előnyeit közvetítő iskolai légkör, életrend elfogadásának, igényének kialakítása (osztályok közötti magatartás verseny, óvodaiskola átmenet, alsóbólfelsőbe átmenet,

az emberi kapcsolatteremtés és kommunikáció kulturált formáinak, elfogadott normáinak kialakítása, udvariasság és illemtani szabályok birtoklása osztályfőnöki órák, iskolai rendezvények, óraközi szünetek, szabadidős foglalkozások, napi kapcsolatok során tanárdiák, diákdiák, alkalmazotti közösségdiák között

önmagával és másokkal szembeni igényesség belsővé tétele az emberi értékek felismerése; mások munkájának tiszteletére, megbecsülésére nevelés az empatikus képesség kialakítása tanítási órák, szakörök, szabadfoglalkozások,

táborozások, osztálykirándulások, iskolán kívüli elfoglaltságok, rendezvények keretei között társadalmilag elfogadott értékrend, erkölcsi, etikai értékek közvetítése(erköcstan, erkölcsés

hitoktatás keretében 1. és 5. osztályban,osztályfőnöki órákon, a tanítási órák keretében, tánc és dráma szakkör, szituációs játékok alkalmazásával )

nyitottság, érdeklődés, fogékonyság kialakítása a világ, az emberiség globális problémái iránt aktív közéleti tevékenységre ösztönzés, a másság elfogadása, segítőkészség, jóindulat,

tolerancia( esélyegyenlőség, IPR program során, osztályprogramok, közösségi rendezvények, szabadidős programokon belül

a mai bonyolult, nyitott világban való eredményes érvényesülés képességének kialakítása

1.2.3. Kulturált életmód, testi lelki egészség: nemzeti kultúránk megismerésére, értékeinek tiszteletére, hagyományainak ápolására nevelés

(tanórákon kívül nemzeti és helyi ünnepeink, hagyományaink megtartása, továbbvitele) új érték teremtésének igényére, önkifejező képességre nevelés(kiállítások szervezése

gyermekek munkáiból, együttműködés a Művelődési Házzal) a kulturált nyelvi magatartás kialakítása, választékos szóbeli kifejező képesség elsajátíttatása

(példamutatással, folyamatos kontrollal) elemi munkaszokások kialakítása (pontosság, rend, önkiszolgálás, takarékosság,

kötelességérzet, lelkiismeretesség) az életkori sajátosságoknak megfelelő önállóság, önellátó képesség kialakítása harmonikus családi élet igényének kialakítása; a családban rejlő értékek tudatosítása egészséges életmódra ösztönzés; a szabadidő eltöltésének kulturált formáira, a környezet

védelmére és óvására szoktatás az esztétikus környezet kialakítása, kiépítése, közös védelme (táska, terem, iskola,

lakókörnyezet…), a tanulók ízlésének formálása. (DÖKprogramok, virággondozás osztályszinten, szemétszedés, szelektív hulladékgyűjtés, stb.)

Részletesen a környezeti egészségnevelési programban.


15/103


1.2.4. Szakmai képzés alapozása: önállóság, önálló feladatmegoldásra való képesség erősítése az alkotóképesség, alkotótevékenység fejlesztése a pontos, fegyelmezett munkára, megbízhatóságra nevelés igényesség kialakítása az írásbeli munkák külalakjában tárgyalóképesség, konfliktusmegoldó képesség és önállóság fejlesztése céltudatosság, reális ítélőképesség fejlesztése A fent megfogalmazott célok hosszú távra szólnak, időtállóak, értékállóak. A külső, és belső

változásoknak, igényeknek megfelelően azonban tartalmuk részben időszerűsödhet, korszerűsödhet. A személyiségfejlesztés vele együtt a nevelés főbb színterei: a tanóra, a tanórán kívüli iskolai élet, az iskolán kívüli közös programok.

1.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Az egészséges és kultúrált életmódra nevelés területén elvégzendő feladatok: a mintaszerű egészséges életmód ismérveinek megismertetése a tanulókkal, (fogmosás, váltócipő), a tanulói önértékelés rendszeressé válása a nevelő munka során is, egészségnap.

1.3.1. Az egészségfejlesztés iskolai feladatai: Iskolai étkeztetés, helyes táplálkozás. El kell érnünk, hogy a gyermekek nagy része, a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók

teljes körben iskolai étkezésben részt vegyenek. Az élelmezésvezető az életkornak megfelelően, szakmailag bizonyíthatóan állítsa össze az

étlapot. (tegyünk meg mindent azért, hogy az egészséges táplálkozás, rendszeres étkezés szokássá alakuljon ki a felnövekvő generációnál, ismerjék és tudják miért fontos ez az ember életében)

Az élelmezésvezető rendelkezzen megfelelő szakmai képesítéssel. A konyha mindennapi higiénés állapota, a gyermekek étkezési körülményei feleljenek meg a

korszerű étkezés feltételeinek. Egészséges táplálkozást bemutató programok (osztályfőnöki órákon, szülői értekezleteken,

szakkörökön, egyéb iskolai rendezvényeken, mint pl. egészségnap). A pedagógus mint példa személyes példamutatással, értékek közvetítésével járuljon hozzá

a testilelki egészségfejlesztéshez.


16/103


A mindennapos testedzés szervezeti keretei, programja Az iskola a mindennapos testedzéshez szükséges időkeretét a kötelező és a nem kötelező tanórai

foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeret terhére és egyéb szervezési feltételekkel biztosítja. Iskolánk tornacsarnoka révén biztosítani tudja a tárgyi feltételeket, eszközkészlete jó, de bővítésre szorul. Fontosnak tarjuk a rendszeres testmozgás beépítését a mindennapi életbe, hiszen, ha gyermekkorban nem alakul ki a mozgás iránti vágy, szeretet, akkor ennek hiánya a felnőtt élekorban betegségek kialakulásához vezet. Ezért kiemelten figyelünk arra, hogy megszerettessük diákjaikkal a mozgást, figyelembe véve a gyermekek életkori sajátosságait, egyéni képességeit. Fontos a mozgás mellettt a játék szerepe is a testmozgásban. Minden tanórán törekedni kell arra, hogy kellő idő maradjon a játékra. Testi felkészültség fejlesztése Versenyképesség, győzni akarás, kitartás, erőnlét fejlesztése. A mozgás, a sport esztétikumának – az ép testben ép lélek felismerése. Tudatosítani kell a jó testtartás jellemzőit, helyes légzés módját, a jó testtartás fizikai előnyeit. Ismerjék meg a csapat és sportjátékokat, rendszeresen vegyenek részt edzéseken. Alakítsuk ki igényüket a mindennapos sportra – tanuljanak meg úszni, kerékpározni, ismerjék a tánc alapelemeit.

1.3.2. Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátítása

Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg.

Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: Az elsősegélynyújtás az alapműveltség része, emiatt fontos az oktatásba történő beillesztése. Az elsősegélynyújtás olyan fontos egészségügyi beavatkozás is lehet, amely a végleges

szakellátás megkezdése előtt végezhető, baleset vagy hirtelen egészségkárosodás közvetlen körülményeinek elhárítása és az állapot további romlásának feltartóztatása érdekében.

Az elsősegélynyújtás célja ritkább esetben az élet megmentése is lehet, a további egészségkárosodás megakadályozása,

valamint a gyógyulás elősegítése.

Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításának formái:

elméleti oktatás gyakorlati oktatás

Az elsősegély oktatásának módszertana hatalmas fejlődésen ment keresztül az előző években. A tisztán elméleti alapú képzést mára felváltotta a gyakorlati megközelítésű oktatás. A szemléletváltás eredményeként az elsősegélynyújtás oktatása hatékonyabbá vált az elmúlt években. Gyakorlati bemutatókat szervezünk, előadókat hívunk meg, akik átadják azokat az ismereteket,

melynek birtokában akár életet menthetünk meg.


17/103



18/103


1.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

„A közösség olyan emberi együttélés, amelyet a közösségi érdek, közös cél, közös értékrend és a tudat tart össze.” (Hankiss Elemér)

A közösségfejlesztés általános feladatai: A gyermek szeretetet közvetítő környezetben válik képessé az együttéléshez szükséges erkölcsi

normák betartására, a közösségi élet szabályainak elfogadására és alakítására. A közösség hatása annál jelentősebb, minél gazdagabb lehetőséget biztosítunk a gyermekeknek a

sokszínű tevékenységre, a társas együttműködésre, élményszerzésre.( iskolai és osztályközösségeken belül módjuk van diákjainknak megtapasztalni a közösség motíváló erejét, nem engedjük, hogy a közösség kirekesztje, vagy a perifériára sodorja tagjait, ennek megvalósulásáért minden osztályfőnök felelős.Szociometriát készítünk, elemezzük, ha szükséges akár az iskolapszichológus segítségét kell kérni) Az igazi nevelőközösség messzemenően figyelembe veszi a közösség tagjának egyéni sajátosságait. Célja, hogy a közösség, mint tevékenységi keret segítse az egyén fejlődését, képességeinek kibontakoztatását.

Törekszünk annak közvetítésére, hogy minden ember egyedi és megismételhetetlen, önmagában érték a közösség számára. A közösség leghatékonyabban a közösen átélt tevékenységeken keresztül fejleszthető. Az iskolai élet során számos lehetőséget biztosítunk a közös tevékenységekre.( osztályprogramok, osztálykirándulások iskolai rendezvények, sportnap, egészségnap, táborozások, túrák::)

Az iskolai életen kívüli nagyobb közösség településünk közössége is biztonságot nyújtó, támaszt adó. Biztosítjuk az együttműködést civil szervezeteinkkel, más intézményeinkkel, amelyek generációkat kapcsolnak össze, értékrendeket közvetítenek, hasznos elfoglaltságra mutatnak példát, egy nagyobb közösséghez tartozás pozitív élményét adják.

A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig.

A közösségi nevelés területei:

a család az iskola az iskolán kívüli közösségek.

A közösségfejlesztés színterei

A közösségfejlesztésre az intézményen belül sor kerülhet:

a tanórákon (különös tekintettel az osztályfőnöki órákra) a tanórán kívül felnőttek által szervezett foglalkozásokon(szakkörök, szabadfoglalkozások,


19/103


sportkör,) a tanórán kívül diákok által szervezett foglalkozásokon( DÖK által szervezett programok, a szabadidős tevékenységek keretében (sport, Hétszínvirág, Szent Mihály napi rendezvény,

karácsonyi vásár, Gyermeknap)

Mind a négy terület sajátos foglalkoztatási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak:

az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához, véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez, a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai, erkölcsi értékrend), “a másság” elfogadásához, az együttérző magatartás kialakulásához, a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez


20/103


1.4.1. A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: Az iskolai nevelés oktatás kerete az osztály, amely kezdetben nem több, mint azonos korú tanulók csoportja. Közösséggé formálása több éven át tartó pedagógiai folyamat, amelyet az iskola valamennyi dolgozója közösen, egymást erősítve végez, és amelyben meghatározó szerepe van az osztályfőnöknek.

a tanulókkal szemben támasztott elvárások pontos, egyértelmű ismertetése; értelmezése (célok kitűzése; az iskolai élet szabályainak ismertetése, betartatása stb.)

a felmerülő problémák megoldási lehetőségeinek közös megbeszélése a lehető legnagyobb csoportaktivitással, véleményalkotó, véleménynyilvánító képesség konfliktus kezelő tréningek iskolapszichológus bevonásával, kerekasztal beszélgetések, nyitott öszinte beszélgetések

oldott légkör megteremtése, amelyben a tanulók őszintén és nyíltan merik elmondani érzéseiket önmaguk és mások viselkedéséről

segítségnyújtás a konfliktushelyzetek megoldásában( Arizona program) a közösségben előforduló pozitív és negatív élményanyag elemzése, következtetések

levonása (kérdőiv kitöltése, melyet minden héten az osztályfőnök vezetésével közösen értékel az osztály, közös célok megfogalmazása a hatékonyság növelése érdekében)

jutalmazás és büntetés alkalmazása

A közösségfejlesztés szempontjából fontos az osztályban tanító tanárok összhangja.

Ezért törekedni kell arra, hogy a nevelők azonos értékrendet képviseljenek, megbeszéljék egyegy adott osztály problémáit, egységesen lépjenek fel, az eredményes és hatékony munka érdekében. (napi szintű együttműködések, munkaközösségi értekezletek, nevelőtestületi értekezletek)

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat az egyes tanárok az alábbi módon segítik:

a tananyag elsajátítása

segítse a tanulók kezdeményezéseit, járuljon hozzá a közvetlen tapasztalatszerzéshez, a közvetlen tapasztalatszerzés segítse elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és

társadalmi környezettel, biztosítson elegendő lehetőséget a közösségi cselekvések kialakításának/fejlesztésének

segítésére, alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet, ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet hagyományainak feltárására, ápolására,

késztessen az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre, tegye képessé a tanulót a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére

és elemi szintű értékelésére, alakítsa ki a tanulóban, hogy a környezet ismeretén és személyes felelősségén alapuló

környezetkímélő magatartás egyéni és a környezeti szinten egyaránt legyen a tanulók


21/103


életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv, irányítsa a tanulót arra, hogy az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és –kifejezés, a

vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének megvédésének a képességei álljanak a kommunikációs kultúra középpontjában,

fejlessze ki a tanulóban az új információs rendszerben való eligazodás, valamint annak kritikai módon való használatának képességét,

adjon ismereteket a betegségek, balesetek, sérülések elkerülése, az egészség megőrzésére és személyi, tárgyi környezete segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és

szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekek, ifjak egészségi állapotát javítják,

Nagyon fontos kiemelni, hogy a közösségfejlesztés során nem csak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az iskolát segítő szervezetek vezetőinek is, hiszen megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával, társas kapcsolatával az intézmény valamennyi dolgozója példaként áll a diákok előtt. Ezért iskolánkban a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat a nevelőtestület a szülői közösséggel és a diákönkormányzattal egyeztetve határozta meg és egyes pontjait (dőlt betűvel szedett) kötelező feladatként határozta meg az alkalmazotti közösség számára.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink a következők:

Törekedjünk arra, hogy minden tanuló

ismerje meg azokat a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek,

megismerje népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit,

sajátítsa el azokat az ismereteket és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek,

legyen nyitott, megértő a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások; a másság iránt, becsülje meg ezeket,

legyen képes a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát,

váljon érzékennyé környezete állapota iránt, kapcsolódjon be közvetlen környezetének értékeinek megőrzésébe, gyarapításába, életmódjában a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés

váljon meghatározóvá, szerezzen személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös

kezelése és megoldása terén, legyen képes az új audiovizuális környezetet megérteni és azt szelektíven használni.


22/103


1.4.2. Tanórán kívül a felnőttek által szervezett foglalkozások:

A közösségfejlesztésben nélkülözhetetlenek az együttes élmények, a közös cselekvések. Ennek megvalósítására jó lehetőség nyílik a különböző szervezett osztályprogramok keretében. A kötetlen együttlétek biztosítják egymás jobb megismerését, a sikeresen végzett munka örömének együttes átélését; az esetleges kudarcok elemzését, feldolgozását, tanulságok levonását. Lehetséges formái: Kirándulások, túrák, séták, amelyek az együttes élményen túl lehetőséget

teremtenek nemzeti értékeink jobb megismerésére, megbecsülésére, a természet iránti tisztelet, a környezet iránti felelősség érzésének felkeltésére.(osztálykirándulások az ország különböző tájegységeireaz osztály igényeitől függően, helyi kerékpárosés gyalogtúrák)

A kiállításokon, színházi, zenei, irodalmi programokon való részvétel az esztétikai nevelés mellett szolgálja a kulturált megjelenés, viselkedés normáinak elsajátítását, gyakorlását.(Helyi kiállítások Művelődési Ház,Helytörténeti Gyűjtemény, Pásztormúzeum, Kiskun Múzeum,Ópusztaszer, rendszeres látogatás a Ciróka Bábszínházbaalsó tagozat, lehetőség szerint egyéb színházi programok (vendégelőadók fogadása) )

A közös sportprogramok előmozdítják az egészséges életmód szokásrendszerének kialakítását.( Fuss az egészségedért!, pingpongversenyek,tollaslabdabajnokság szervezése)

A csapatversenyeken való részvétel erősíti az egészséges versenyszellemet, segíti az együttműködőkészség fejlődését. (futball, atlétika)

Az együttes szereplésekben való felkészülések olyan képességek megmutatására is lehetőséget teremtenek, amelyekre a tanítási órák keretében nincs lehetőség. E feladatok kiváló terepet jelentenek a közösséggel szembeni felelősség átérzésének elmélyítésére. (nemzeti ünnepeink, hagyományainkkarácsony, farsang, anyák napja)

Levelező és egyéb versenyek.(Jellemzően: orgoványi matematika verseny, jakabszállási helyesírási verseny, Bendegúz levelezőversenyek, aktuális szavalóés prózamondóverseny, ének verseny, Mozaik levelezőverseny, Titok levelezőverseny,megyei kémia verseny, városi történelem verseny, városi atlétika verseny, futball versenyekpl.: Bozsikkupa)

Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: A tanórán kívüli foglalkozások lehetőséget adnak arra, hogy pedagógusok és az iskolán kívüli közösségek tagjai formálják, erősítsék a közösségi magatartást változatos tevékenységformák alkamazásával.

Feladatai:


23/103


gondolkodás és látásmód fejlesztése önértékelés,önismeret,önfegyelem fejlesztése kommunikáció és kreativitás fejlesztése egészséges életmód és a mozgás iránti igény kialakítása kulturális és zenei ismeretek bővítése hagyományok,régi mesterségek megismerése vallási ismeretek szerzése szociális motívumok,érzelmi intelligencia erősítése a múlt megismerése,a hazaszeretet érzésének kialakítása

Eszközei:

iskolai ünnepélyek, hagyományok szakkörök tanulmányi versenyek iskolai rendezvények

1.4.3. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: Feladataink a közösségfejlesztéssel kapcsolatban:

Minden tanuló ismerje meg azokat a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához nélkülözhetetlenek.

Ismerje meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit.

Sajátítsa el azokat az ismereteket, tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld megismeréséhez, megbecsüléséhez vezetnek.

Legyen nyitott és megértő a különböző szokások, kultúrák, vallás iránt. Legyen jellemző rá a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való

törekvés. Tudjon társaival, és a felnőttekkel adott témáról anyanyelvén szabatosan kommunikálni. Ismerje meg a leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőket és ezek

elkerülési módjait. Kapjon kellő mennyiségű ismeretet a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának

megelőzéséhez. Tanuljon meg tanulni. Legyen képes önellenőrzésre, egymás segítésére. Az azonos érdeklődésű közösségek erősítése (erdei iskola, kerékpártúra stb.)

A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: A diákönkormányzat a tanulók önirányító közösségei, melynek keretében a tanulók pedagógus irányítóval együtt intézik saját ügyeiket. Demokratikus úton választja tisztségviselőit, hozza létre megfelelő szerveit, amelyek a közösség megbízásából hivatottak az ügyek megvitatására,


24/103


határozathozatalra. Feladata:

Olyan közös és konkrét célok kijelölése, amelyek összhangban vannak az egyéni érdekekkel.

Hagyományokon alapuló közösségi tevékenységek fejlesztése. A régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése. Esztétikai élményeket nyújtó tevékenységek szervezése. A közösség érdekeit szolgáló, tevékenységre késztető tevékenységek szervezése. Olyan közösség fejlesztése, mely büszke saját sikereire, s amely értékeli más közösségtől

megkülönböztető tulajdonságait. A kötelességek és jogok érvényesítése a közösség életében.

A közös munka során az önismeret elmélyítése, az önfegyelem fejlesztése, az együttműködés megalapozása, fejlesztése. A közösségi magatartás erősítése sokoldalú és változatos tevékenységformák biztosításával (zenei kulturális foglalkozások: disco). Cél, hogy képesek legyenek beilleszkedni a különböző szűkebb vagy tágabb csoportokba, közösségekbe, ezekben megtalálják helyüket.

Indokolt esetben iskolagyűlés összehívása. A DÖK közösségformáló feladatai az egészségnap megszervezésével az egészségre való nevelés, közösségi szellem erősítése lenne a fő feladata. A tisztasági versennyel a tisztaságra nevelés, a magatartás versennyel a fegyelemre való nevelés a DÖK fő célja. Az öttösgyűjtő versennyel, illetve az átlagversennyel a tanulásra ösztönzés a cél. A közösségi szellem erősítése a kitűzött cél az iskolarádió havi jelentkezésével, illetve az iskolaújság félévenkénti megjelenésével, ahol minden tanuló részt vállal a kapott feladatokban. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai (összegzés):

Olyan közös érdeken alapuló közös és konkrét célok kijelölése, amelyek nem sértik az egyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak, a régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése, a közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységek szervezése, olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját közösségeinek sikereire, értékeli

más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait.

1.4.4. A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: A szabadidős tevékenység a közösségformálás egyik hatékony területe. Oldott légkörben nyílik

lehetőség egymás megismerésére, együttműködés és a csoportba való beilleszkedés megtanulására. Feladatai:


25/103


emberi kapcsolatok kialakítása, fejlesztése együttélési szabályok megismerése, betartásának gyakorlása kulturális élmények szerzése nemzetiségek, kisebbségek életének megismerése lakóhely és Magyarország megismerése, tájékozódó képesség fejlesztése természet szeretete, védelme élményszerzés Eszközei: tanulmányi kirándulás, túra nyári tábor színházlátogatás projektprogram


26/103


1.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai

A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza.

A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.

a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, kísérletek összeállítása, dolgozatok, értékelése, a tanulmányi versenyekre való felkészítés, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösségvezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer

elvét figyelembe véve.

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során

maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákönkormányzati képviselőivel, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály

szülői közösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart.


27/103


Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.

Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az

iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít,

közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz a munkaközösségek munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. Kiemelt figyelemmel kíséri a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók előmenetelét,

segíti a tanulót a felmerülő problémák megoldásában

1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

Az iskola tanulóinak mintegy 40 % a hátrányos és veszélyeztetett környezetben él. Az otthoni nevelés hiányaival küzdő diákok részére több területen próbálunk segítséget nyújtani.Erre jó lehetőséget biztosít az IPR program, melyet maximálisanigyekszünk kihasznélni és anyagi forrásait a tanulók élményekhez juttatására fordítani. Osztályfőnöki órák keretében mintát adunk a gyerekeknek, felhívjuk a figyelmet a rájuk leselkedő veszélyforrásokra, ha szükségét érezzük segítségül hívjuk a Gyermekjóléti Szolgálatot, iskolapszichológus bevonásával segítjük a lelki nehézségekkel, a magatartás zavarral küszködőket. Igyekszünk olyan iskolai légkört megteremteni, ahol szeretetben, biztonságban érezheti magát a gyermek. Fontosnak tartjuk, hogy problémáival, nehézségeivel merjen pedagógusainkhoz fordulni az, akinek segítő kézre van szüksége. A fejlesztő foglalkozások is jó lehetőséget biztosítanak az egyéni bánásmódra, továbbá a részképesség zavarral küzdők hátrányainak enyhítésére, felzárkóztatásukra. Pedagógiai munkánk során mindent meg kell tenni azért, hogy a kiemelt figyelmet igénylő tanulók érezzék a segítő szándékot, tudják, hogy bármikor fordulhatnak hozzánk problémájukkkal.

A szociális viselkedés arra irányul, hogy az egyén a környezet elvárásainak megfeleljen. Ha egy gyermek nem tud az elvárásoknak megfelelni, akkor a szociális viselkedés elsajátításának folyamata rosszul működik.

A probléma kialakulásának meghatározó okai:

kisgyermekkori egészségügyi problémák, rossz életkörülmények, a szülők magatartása, az elhanyagoltság,


28/103


ingerszegény környezet kevés idő eltöltése a családi környezetben stb. A probléma megoldásához szoros kapcsolatot tartunk az: óvodával, nevelési tanácsadóval, tanulási képességvizsgáló intézménnyel, egészségügyi szakemberekkel: gyermekorvos, pszichológus, logopédus, gyermekjóléti szolgálattal.

Rendkívül fontos a szülővel, a családdal való kapcsolatfelvétel, családlátogatások alkalmával a bizalmuk elnyerése.

A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek:

pedagógiai tevékenységeink során törekszünk a közösség egységgé formálására, a másság elfogadására, a közösség helyes érték és normarendszerének kialakítására.

pedagógiai munkánk fontos lépése, hogy felismerjük a már kialakult zavarokat és igyekszünk megkeresni ezek kiváltó okát,

megismerjük a gyermek családi hátterét, szociális körülményeit. A családtagok szokásait, életrendjét.

a probléma megoldásába bevonjuk a gyermek szüleit, kiemelkedő fontosságúnak tartjuk a megfelelő magatartásmódok kialakításában illetve a

magatartási problémák kezelésében a pedagógusok személyes hatását, személyiségük közvetlen befolyását és azt a viszonyt, amelyet a tanulókkal kialakítanak

Súlyosabb esetben szakember segítségének kérése /ifjúságvédelmi felelős,pszichológus, nevelési tanácsadóstb.)

A tanulóval való egyéni bánásmód, beszélgetések, személyre szabott, nevelő szándékú feladatok adása.

A szabályok be nem tartása esetén következetes bánásmód, szankciók. Különféle lehetőségek ajánlása a szabadidő hasznos eltöltésére. Sajátos nevelési igényű tanulók esetében szoros szakmai együttműködés a

gyógypedagógussal, pszichológussal, logopédussal, szükség esetén más szakemberrel az osztályfőnök koordinálásával

Tájékoztató előadások a fiatalok káros szenvedélyeiről (orvosi és rendőrségi szakemberek bevonásával).

A pedagógus munkáját csak a kölcsönös bizalom, tapintat, a személyiségjogok tiszteletben tartásával végezheti, főleg olyan kérdésekben, amelyek a tanulók személyiségjegyeit érintik.

1.6.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek


29/103


Iskolánkban egyenlő hangsúlyt kap a tehetséggondozás és a lassabban haladó gyermekek felzárkóztatása. Hatékony pedagógiai módszerekkel, differenciált foglalkoztatással, módszertani kultúránk állandó fejlesztésével igyekszünk megvalósítani.

Tehetséggondozó tevékenységünk fontos színtere a csoportbontás és szakköri munka. Tehetséges tanulóinknak lehetőséget biztosítunk, hogy matematika, magyar, angol, német, számítástechnika órákon, a csoporton belül képességeiket kibontakoztathassák, megfelelően mélyíthessék tudásukat, gyarapíthassák ismereteiket.

A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör alapján is. Szakkör vezetését olyan szakember is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.Ennek példája a football, mely nagyon sok tanulót mozgósít, közöttük olyan gyermekeket, akik a tanulmányi munkájukban kevésbé sikeresek. Edzőjük, Tholt János Bugac felnőtt csapatának aktív tagja. Dráma szakkörön a művészi érdeklődők bontakoztathatják ki képességeiket. A 2013/14es tanévtől szeretnénk biztosítani dalos pacsirtáinknak, hogy énekkari keretek között énekeljenek, ezzel is színesítve a választási lehetőséget, továbbá ünnepi műsoraink színvonalát kívánjuk emelni.. Kézműves szakköreink a kreatív, alkotó diákoknak nyújtanak kibontakozási lehetőséget, akik számtalan kiállításon bizonyították remekművükkel, hogy értékes és hasznos időtöltés az a foglalkozás, amelyen részt vesznek.

Fontosnak tartjuk, hogy a tehetséges gyermekeknek lehetőségük legyen arra, hogy tudásukat különböző szaktárgyi versenyeken megmérettessék, ezért igyekszünk minél több versenyzési lehetőséget kihasználni.

A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészi stb.) versenyek, melyeket az iskolában rendszeresen megrendeznek. Emellett természetesen biztosítjuk a tehetséges tanulók számára az iskolán kívüli alkalmakon való részvételt, bekapcsolódunk a községi kulturális rendezvényeinkbe, ahol tanulóink lehetőséget kapnak tehetségük érvényesítésére.

A versenyek, megrendezését, a tanulók felkészítését a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve az egyes szaktanárok, valamint községünk kiváló szakemberei végzik. A versenyeken való részvétel pontos megnevezése az éves munkatervben kerül rögzítésre.

Az egyéni képességek minél jobb kibontakozását, a tehetséges tanulók gondozását az egyes szaktantárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó foglalkozások segítik.

Ezek indításáról a felmerülő igények és az iskola anyagi lehetőségeinek figyelembevételével a fenntartóval történt egyeztetés és jóváhagyást követően, továbbá a Köznevelési Tv. által biztosított időkeretet figyelembe véve ( 2011. évi CXC.törvény 6.számú melléklete).

1.6.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A tanulási nehézségek kezelésének lehetőségei: egyéni motiválás egyéni haladási tempóhoz igazodó tanulás megszervezése


30/103


jól differenciált feladatok, követelmények sikerélmény biztosítása megfelelő segítség megszervezése megfelelő képességekre való támaszkodás a tanuló számára sikerélményt nyújtó tevékenységi formának a keresése, olvasási – számolási írási problémák /dyslexia, dysgrafia, dyscalculia/ gyors felismerése és

kezelése.

Tevékenység Módszer Felelős Határidő

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felismerése

képességek felmérése iskolába lépéskor diagnosztikus mérés

képességek felmérése az iskoláztatás folyamán;pl. induktív gondolkodás mérése

pedagógus tanév eleje

megfigyelés tanító, szaktanár, osztályfőnök

folyamatos

dokumentumelemzés (a tanuló iskolai produktumainak célirányos áttekmtése)

tanító, szaktanár, osztályfőnök

tanév eleje, illetve közben

beszélgetés (gyerekkel, szülővel)


folyamatos

a tanulók tanulási szokásainak felmérése (kérdőívvel)


első félév

A tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztése

(az iskolán belül)

egyéni (képesség) fejlesztés (fejlesztési tervalapján)

pedagógus folyamatos

differenciált tanóravezetés minden pedagógus folyamatos

korrepetálás, felzárkóztatás

érintett pedagógus, folyamatos

napközi, tanulószoba napközis nevelő, tanulószobavezető

folyamatos

előkészítő évfolyam (az első osztály sikertelen elvégzése esetén az első osztály megismétlése)

tanító tanév vége


31/103


mentesítés bizonyos tárgyak, illetve értékelési módszerek alól

tanító, szaktanár tanév eleje, illetve folyamatos

tanulásmódszertan, tanulás tanítása

osztályfőnök, szaktanár folyamatos

A tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztése (iskolán kívül)

a tanulási zavarokkal küzdő tanulók speciális szakemberekhez történő irányítása (Nevelési Tanácsadó, Ifjúsági Ideggondozó, Szakértői Bizottság stb.)

tanító, szaktanár, osztályfőnök, gyermekvédelmi felelős

folyamatos

A fejlesztés hatékonyságának értékelése

dokumentumelemzés (a tanuló iskolai

produktumainak célirányos áttekintése)


tanév vége

megfigyelés tanító, szaktanár, osztályfőnök

folyamatos, illetve tanév vége

tanulmányi eredmények elemezése (dokumentumelemzés)


tanév vége

beszélgetés (gyerekkel, szülővel)


tanév vége

1.6.3. A beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel küzdő és a sajátos nevelési igényű tanulók segítése Az alapfokú oktatás megvalósítása mellett intézményünk feladatának tartja a beilleszkedési,

magatartási, tanulási nehézségekkel, tanulási zavarokkal, illetve részképességzavarokkal küzdő, valamint az enyhe értelmi fogyatékos gyermekek integrációját. Feladatvállalásunk a következő alapokon nyugszik: az integráció gondolata a humánus alapértékek elfogadását jelenti és a fogyatékosság fogalmának újragondolását feltételezi. Fontos annak felismerése és a tanulókkal való felismertetése is, hogy átmenetileg vagy tartósan bárki szorulhat speciális segítségre, hogy mindannyian “különbözőek vagyunk”, s ez a sokszínűség nem negatívumot, hanem pozitívumokat jelent a közösségek és a társadalom számára.

Az integráció pozitív magatartásmintákat közvetít. A speciális szükségletű gyermeket reális önértékelésre, képességei maximális kibontakoztatására serkenti, a nem sérült gyermekek pedig megtanulják a hozzájuk való alkalmazkodást, a segítségnyújtást. Ez pedig hosszú távon az előítéletek


32/103


enyhüléséhez, a “másság” értékeinek társadalmi méretű elismeréséhez vezethet.

Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesül.

Fejlesztőnevelő munkánkat a hagyományos pedagógiai elveken túl a sajátos nevelési igényű gyermekek iskolai fejlesztésének irányelvei determinálják.

Az iskolai képzés teljes időtartama alatt törekszünk arra, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek személyisége minél harmonikusabban ás teljesebben kibontakozzon, képesek legyenek a társadalom által elfogadott normák szerint, saját igényeiket megvalósítva kiegyensúlyozott, boldog életet élni.

A sajátos nevelési igényű gyermekek képzésének során a legfontosabb szempontok:

az értelmi, a testi és érzelmi fejlődés folyamatos pozitív változása, a sérült részképességek folyamatos fejlesztése, egyéni szükségletek, társadalmi beillesztés. Ennek érdekében a következő pedagógiai alapelvek megvalósítására törekszünk: a sérült személyiség fejlesztése gyógypedagógiai eszközökkel, a tanulók egyéni képességeinek, eltérő fejlődési ütemének figyelembe vétele az oktatás és

nevelés folyamatában, egységes nevelési elvárásokkal a követelmények biztonságossá tétele, támasz és segítségnyújtás a tanulási folyamatokban, az emberi törekvésekben, a speciális

nevelési szükségletek kielégítése a neveIésoktatás minden területén.

Ennek érdekében a következő célokat tűztük ki: a sajátos nevelési igényű tanulók képességfejlesztése a hiányosan működő pszichés funkciók,

sérült részképességek korrekciójával, a diffrenciált, szükségletekhez igazodó felzárkóztatás, az eredményes társadalmi beilleszkedés feltételeinek megteremtése az önálló életvezetési

technikák elsajátításával, gyakorlásával, toleráns magatartás kialakítása a személyiség gazdagításával, az általános emberi értékek és

normák elfogadtatásával. Az iskolánkban folyó nevelésoktatás fő feladatai a sajátos nevelési igényű gyermekek

szempontjából:


33/103


az alapdokumentumok által szabályozott ismeretanyag elsajátíttatása az évfolyamok, osztályfokok, tantárgyi sajátosságok, egyéni különbségek figyelembe vételével,

a mentális képességek, megismerő funkciók fejlesztése az ismeretek tartalmának, mélységének mindenkori aktualizálása a tanulócsoport és az

egyének kondícióinak megfelelően, a tanítás és nevelés szervezeti kereteinek szükség szerinti alakítása, a módszerek és tevékenységi formák optimális megválasztása a mindenkori pedagógiai

tevékenység kívánalmainak megfelelően.

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése, oktatása során szoros együttműködés megvalósítására törekszünk : a gyermek diagnózisát felállító szakértői bizottsággal, a pedagógiai szakszolgálattal, az iskolánkban a gyermek fejlesztését végző, fejlesztésében közreműködő

gyógypedagógussal, logopédussal, az osztálytanítókkal, és a szülőkkel.

Az iskola gyógypedagógusa a szakértői bizottság diagnózisa alapján végzi munkáját. Segítséget

nyújt a gyermek tanítóinak, tanárainak a diagnózis értelmezéséhez, a tanuláshoz szükséges segédeszközök, speciális fejlesztő programok kiválasztásához, javaslatot tesz gyógypedagógiai módszerek alkalmazására. Figyelemmel kíséri a gyermek haladását. A szülők számára segítséget nyújt a diagnózis értelmezéséhez, konzultál a szülővel a fejlesztés eredményeiről, segíti a szőlőt a probléma elfogadásában, a gyermekkel szembeni reális elvárások kialakításában.

A tanító, a szaktanár a tananyag feldolgozásánál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak a sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző módosulásait.

Szükség esetén a gyógypedagógussal együttműködve egyéni tantárgyi fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít. Az oktatás során individuális módszereket, technikákat (differenciált foglalkoztatás, kooperatív csoport és páros munka, fejlesztő programok, speciális tankönyvek, feladatlapok, eszközök) alkalmaz.

A közösségépítés során személyes példájával segíti a sajátos nevelési igényű gyermek osztályközösségbe való befogadását.

A kialakulatlan részképesség jellegének megfelelően érvényesíti a méltányos számonkérési, értékelési ill. átmeneti felmentési lehetőségeket minden esetben a gyermek távlati érdekeinek figyelembevételével.

Megvalósítási stratégia


34/103


Tevékenység Módszer A feladatot

elvégzők köre Határidő

Felelős

A fogalmak tisztázása, probléma azonosítása.

megbeszélés, mérések

osztályfőnökök gyógypedagógus

folyamatos gyógypedagógus

Szakvélemények alapján az SNIs és BTMNes tanulók névsorának összeállítása.

igazgatóhelyettesgyógypedagógus

folyamatos igazgató, gyógypedagógus

Az osztályfőnökök rögzítik a beírási naplóban az SNIs tanulókkal kapcsolatos bejegyzéseket.

adatrögzítés osztályfőnök folyamatos osztályfőnök

Az első osztályba lépő tanulók kiszűrése, nyilvántartásba vétele, beilleszkedésének segítése.

DIFER mérés osztályfőnökök okt. 31. osztályfőnök

DIFER mérés alapján alulteljesítő tanulók irányítása az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat felé. Kérelmek megfogalmazása.

megbeszélés osztályfőnökök folyamatos

igazgató

24. osztályos tanulók tanulásának, magatartásának folyamatos figyelemmel kísérése, olyan gyerekek kiszűrése, akiknél a DIFER mérés után jelentkeznek a BTMN tünetei. SNI minél korábbi diagnosztizálása. Kiszűrt gyerekek külső szakemberekhez

megfigyelés, megbeszélés, mérések, szakvélemények megismerése

osztályfőnök szaktanárok gyógypedagógus

folyamatos igazgató


35/103


irányítása.

Az érintett tanulócsoport befogadóvá alakítása SNI tanuló esetén.

magyarázat, irányított beszélgetés

osztályfőnök, gyógypedagógus


Korszerű pedagógiai módszerek és tanulásszervezési eljárások alkalmazása.

differenciálás kooperatív tanulási technikákprojektmódszer

osztályfőnök, szaktanárok


Együttműködés a szakemberekkel, esetmegbeszélés.

team munka tanulót tanító pedagógusok gyógypedagógusifjúságvédelmi felelős pszichológus logopédus gyermekorvos szülő


Egyéni fejlesztési terv és program készítése, kidolgozása.

egyénre szabott feladatok, foglalkozások

gyógypedagógusfolyamatos igazgató

Egyéni megsegítés, fejlesztés

képességfejlesztés fejlesztő foglalkozás; habilitációs és rehabilitációs foglalkozások

tanítók, tanárok, gyógypedagógus

folyamatos

Az együttnevelés objektív feltételeinek biztosítása.

speciális tankönyvek, tanulási segédletek

szaktanárok, gyógypedagógus


Kötelező felülvizsgálatok figyelemmel kísérése, kérelmek megfogalmazása.

megbeszélés gyógypedagógus, osztályfőnök


Az osztályok társas szerkezetének vizsgálata

mérés

osztályfőnökök december munkaközösségvezető


36/103


1.6.4. Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása

A gyermek és ifjúságvédelmi feladatokat a közoktatási intézmények számára a következő törvények írják elő:

Közoktatási törvény 11/1994.(VI.8.)MKM:rendelete,

1993.LXXIX.törvény a Közoktatásról,

1997.XXXI.TV.(GYVT.)

Tevékenységek: diákjainkat és családjaikat érintő szociális problémák kialakulásának megelőzése segítsük a már szociális okokból veszélyhelyzetbe került diákjainkat és családjaikat közvetítő szerepkört vállalunk diákok gondozása közben az alábbi intézményekkel:

Gyermekjóléti Szolgálat Gyámhatóság, egészségügyi és egyéb szakellátó intézmények, Védőnői Szolgálat).

Az iskola, mint oktatónevelő intézmény csak akkor működhet eredményesen, ha a tanulók mellett

figyelembe veszük a szülői érdekeket.

Iskolánk a gyermekek megfelelő neveléséhez a következő segítségnyújtási formákat kínálja: nyílt napok, nyílt órák szervezése, rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról, változatos témájú szakkörök indítása szülői értekezletek, fogadóórák, előadások szervezése: logopédus, pszichológus egészségügyi szakember (orvos, védőnő) meghívásával, pályaválasztási tanácsadás, közös kirándulások.

Minden pedagógus kötelessége: védje a gyermeki jogokat, közreműködjön a gyermekés ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését

veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.

Megelőzés: biztosítani kell a fejlődéshez szükséges feltételeket, biztosítani kell a családi, vagyoni helyzetből fakadó hátrányok leküzdését, az iskolának rendszeres kapcsolatot kell tartani a családdal,


37/103


segíteni kell a diákönkormányzat működését, biztosítani kell az egészséges környezetet, biztosítani kell, hogy a tanulók megismerjék jogaikat, és véleményt nyilvánítsanak az őket

érintő kérdésekben, a tanulók személyiségjogait tiszteletben kell tartani, biztosítani kell a rászorulóknak az ingyenes vagy kedvezményes étkezést,tankönyvellátást, az iskolának együtt kell működnie a gyermekvédelemmel foglalkozó más

hatóságokkal,intézményekkel, a szenvedélybetegségek megelőzésére irányuló tevékenység megszervezése.

Feltárás: fel kell tárni a tanulók problémáit, meg kell keresni a problémák okát, jelezni a gyermekjóléti szolgálat felé.

A feltárás célja, hogy a gyerekek problémáit az iskola és a gyermekjóléti szolgálat minél hatékonyabban tudja kezelni,megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat.

Megszüntetés: segítséget kell nyújtani a problémák megoldásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetése érdekében együtt kell működni a

hivatalos szervezetekkel.

1.6.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek célja: HH, HHH, SNIs integráció segítése, elfogadása, érzékenyítése IPRrendszer működtetése

Színterei: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; lehetőség szerint kis létszámú csoportok kialakítása a felzárkóztató foglalkozások tehetséggondozás egész napos iskola a napközi otthon; a tanulószoba; tanórán kívüli foglalkozások (szakkörök, versenyek, kirándulások, táborok,

DÖKesemények) gyógypedagógiai, logopédiai fejlesztés, iskolapszichológus alkalmazása a diákétkeztetés;(részvétel az iskolatej, iskolagyümölcsprogramban) a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai; a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése; a családlátogatások; óvodaiskola átmenet biztosítása


38/103


a továbbtanulás irányítása, segítése; az iskolai gyermek és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében,

hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek

Az IPRrendszer működtetése intézményünkben a szociális hátrányok enyhítését éri el a

következőképpen: Az IPR céljai: Olyan képességekkel, készségekkel rendelkezzenek a halmozottan hátrányos helyzetű

gyermekek, amelyek megalapozzák az élethosszig tartó tanulásukat,hogy képesek legyenek környezetük értékeinek megőrzésére,és gyarapítására, ezáltal eredményesen beilleszkedni a társadalomba.

A tartós együttnevelés pedagógiája a mindennapok gyakorlatává váljon. Nyitott, kirekesztésektől mentes, befogadó intézményi környezet megteremtése. A szociális, gazdasági hátrányokból eredő esélykülönbségek csökkentése. A pedagógiai kultúra fejlesztése a társadalmi és kulturális különbözőségek iránti érzékenység

fejlesztése A halmozottan hátrányos helyzetű és a hátrányos helyzetű tanulók továbbtanulásiesélyeinek

növelésével elérje, hogy a majdani munkavállalók a munkaerőpiaconnagyobb munkavállalási eséllyel jelenjenek meg.

Állampolgári készségeik kiterjedjenek a fenntarthatósággal kapcsolatos felelős magatartásra. Az IPR eszközei: a. Az önálló tanulást segítő fejlesztés

tanulási motivációt erősítő és fenntartó tevékenységek b. Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése

tantárgyi képességfejlesztő programok

kommunikációs képességeket fejlesztő programok

c. Szociális kompetenciák fejlesztése közösségfejlesztő, közösségépítő programok

mentálhigiénés programok

d. Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek együttműködés civil szervezetekkel , DÖKprogramok

e. Az integrációt elősegítő módszertani elemek egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés

kooperatív tanulásszervezés

drámapedagógia

f. Műhelymunka – a tanári együttműködés formái


39/103


értékelő esetmegbeszélések

problémamegoldó fórumok

hospitálásra épülő együttműködés

g. A háromhavonta kötelező kompetencia alapú értékelési rendszer eszközei a szöveges értékelés – árnyalt értékelés

egyéni fejlődési napló

h. Multikulturális tartalmak multikulturális tartalmak projektekben feldolgozva

i. A továbbhaladás feltételeinek biztosítása óvodaiskola átmenet biztosítása,pályaorientáció,alsófelső tagozat közötti átmenet

biztosítása,Arany János program segítése


40/103


1.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje

A tanulónak joga van, hogy véleményt mondjon, javaslatot tegyen és kezdeményezzen az iskola életével kapcsolatos kérdésekben, s ezekre érdemi választ kapjon, illetve képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában.

Az iskola egyik alapvető működési elve, hogy a társadalmi környezet folyamatos változásaira reagálva, kölcsönös bizalomra épülő megfelelő iskolai klíma kialakításával nemcsak az iskola fejlődésének, az eredményes pedagógiai munkának lehetőségét, de a tanulók személyiségének gazdagodását, kiteljesedését, ezáltal az intézmény presztizsének, hírnevének erősítését is elősegítsék a tanulók, a szülők és a pedagógusok közösen, együtt, együttműködve.

Az osztályközösség döntési jogát gyakorolja: Az osztály delegált vagy választott képviselőinek megválasztásában és visszahívásában. A képviselık hatáskörének megválasztásakor. Az osztályszinten tervezett, szervezett programok lebonyolításakor.

Az osztályközösség egyetértési jogát gyakorolja: az osztály diákjainak jutalmazásakor, illetve büntetésekor, a DÖK SZMSZének elfogadásakor.

Az osztályközösség véleményezési jogát gyakorolja: A házirend elfogadásakor, iskolai szinten szervezett programok szervezésénél, a diákok fegyelmi ügyeiben.

Az osztályközösség javaslattételi jogát gyakorolja: Az iskolai élettel kapcsolatos valamennyi kérdésben.


41/103


1.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel

A szülők a tanulók és a pedagógusok együtt működésének formái: Tanulók: Célunk a tanulók bevonása az iskolai élet szervezésébe.

A tanulókat az iskola életéről, munkatervéről, aktuális feladatokról az iskola igazgatója a diákönkormányzat vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják. Az információ átadására, aktuális feladatok közzétételére használjuk a hangosbemondót is. Minden évben a felső tagozatos osztályok iskolarádión keresztül szólnak társaikhoz, juttatnak el híreket, élményeket egymás számára.

Évente kétszer elkészül a tanulók által szerkesztett RIGÓmondó, iskolánk elektronikus magazinja.

A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan szóban és tájékoztatófüzeten keresztül értesítik.

Iskolánkban felső tagozatos tanár tölti be a diákönkormányzat vezetését Kovács Nóra személyében, az osztályközösségeket két tanuló képvisel. Az ő feladatuk a diákkérések előterjesztésea gyűléseken kívül a diákok egész évben folyamatosan használhatják a kihelyezettt “ötletládát” kéréseik tolmácsolásához.

A diákönkormányzat a problémák kezelésében a gyermekjogokat figyelembe véve az illetékes nevelők bevonásával törekszik a gyors megoldásra.

Elsős tanulóink fogadásakor hagyományként a köszöntés mellett emléklapot és egy jelképes ajándékot adunk át ünnepélyes keretek között a tanévnyitó ünnepségünkön

A diákönkormányzat javaslatát figyelembe vesszük a házirend kialakításakor. A Diáksportkör támogatója a község Sportegyesülete, Önkormányzat valamint a

vállalkozók. Szülői támogatás a gyermekek versenyre juttatásában nyilvánul meg. (A versenyre vitt gyermekek szüleinek hozzájárulásával.)

Június első napjaiban a gyermekek közötti véleménykutatásra kérdőívet készítünk, mely azt a célt szolgálja, hogy véleményt nyilváníthassanak az év sikeres rendezvényeiről, kevésbé sikerültekről, valamint a jövőt illetően a kívánalmakról.

Szülők: A szülőket az iskola életéről, aktuális feladatairól az iskola igazgatója és az osztályfőnökök

tájékoztatják. Nagyon fontos a megfelelő kommunikáció a két fél részéről, bevonva a gyermekeket is. A nyitott iskola garancia arra, hogy bármikor egymás segítségére legyen a tanár és szülő. Egymás munkájának segítése, véleménycserék, beszélgetések lehetőséget biztosítanak az őszinteségen, nyíltságon alapuló kapcsolatoknak.

Az együttműködés alapja a gyermek iránt érzett felelősség. megvalósulása a kölcsönös támogatás és összehangolt pedagógiai munka. feltétele a kölcsönös bizalom, tájékoztatás, őszinteség.


42/103


A kapcsolattartás hivatalos formái: szülői értekezletek fogadó órák nyílt napok szervezése családlátogatások (szükség esetén)

Családlátogatás: Első osztályban kiemelten fontos, hogy az iskolába lépő gyermekeket megismerjük, közvetlen kapcsolatot alakítsunk ki a szülővel. Sokszor már ezen találkozás alkalmával eldől, hogy milyen kapcsolat alakul ki a szülő és a pedagógus között. 5. osztályban is törekedjen az osztályfőnök megismerni tanítványai családi hátterét. Ugyanakkor el kell fogadni, ha a szülő nem szeretne sort keríteni a személyes családi találkozóra. Nem lehetünk tolakodóak, tiszteletben tartjuk döntését.

Cél: a gyermek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás.

Szülői értekezlet: A szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása. Lehetőség a szülő számára kapcsolatot teremteni az osztályfőnökkel, gyermeke iskolatársainak szüleivel, véleménycsere, segítségnyújtás egymásnak: tanárszülő, szülőszülő

Fogadó óra: Szülő és pedagógus személyes találkozása, a tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal.

Nyílt tanítási nap: Ismerje meg a szülő személyesen a tanítási órák lefolyását, gyermekének aktivitását, szerezzen

tapasztalatot az oktatási módszerekről. Legyen betekintése az iskolában folyó nevelőoktató munka hatékonyságába, személyesen tapasztalja meg a gyermekkel szembeni egyéni bánásmódot, gyermekszerető iskolai légkört. Az óvodás gyermekek szülei és az óvónők is lehetőséget kapnak a nyílt napokon való részvételre,

hogy jobban megismerhessék a leendő elsős pedagógusokat, betekinthessenek a tanítási folyamatba.

Iskolapszichológus: Szülő és pszichológus személyes beszélgetése bármilyen problémával kapcsolatosan, előre

egyeztetett időpontban.

Integrációs Program( IPR): Háromhavonkénti értékelés az IPR keretein belül.

Iskolai honlap: A szülők, érdeklődők folyamatos információkat szerezhessenek az iskola tanórai és tanórán kívüli

eseményeiről, rendezvényekről, különböző programokról, a gyermekeket érintő eseményekről, feladatokról, versenyek eredményeiről, ezáltal igényeik szerint tevékeny részesei lehessenek ezeknek. Egyéni megbeszélések/esetek:


43/103


Nyitottak vagyunk a problémák azonnali megoldására, megbeszélésére, egyéni szülői konzultációk megtartására szükséges esetekben.

Legfőbb fórum az iskolai SZK, egy tanár és három szülő vezetővel. Minden szeptemberben tart ülést, ahol az évi teendők kerülnek megbeszélésre. Tagjai osztályonként 23 szülő, akik képviselik osztályaik érdekeit. Ötleteik, anyagi támogatásuk, társadalmi munkájuk eredményeként szépül iskolánk.

Szülők és pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak. Írásbeli tájékoztató (programokról, aktuális eseményekről, felmerülő problémákról),

tanulmányi, magatartási eredmények, különféle iskolai vagy osztályszintű programok Gyermekével kapcsolatos problémák megbeszélésére a szülők a tanév minden munkanapján

előzetes egyeztetés szerint felkereshetik az intézmény igazgatóját, osztályfőnököket és szaktanárokat, akik a titoktartási kötelezettség törvényi hátterének ismeretében adnak tájékoztatást (a megbeszélés a tanítási órát nem zavarhatja meg.)

A rendezvényprogramnak vannak állandó részei, eseményei, amelyek egyben a hagyományaink

Bekapcsolódunk a községi rendezvényekbe ( nemzeti ünnepek, Szent Mihálynap, karácsony stb.)

Farsang:

A nagyböjti időt megelőzően jelmezesek felvonulásával hangulatos bemutatót, majd azt követően DISCOt tartunk. Ezen rendezvény látogatottsága szülők részvételével igen széleskörű.

Szülői Közösségi Bál: A Szülői Közösség minden év februárjában megszervezi jótékonysági bálját gyermekeink javára.

A bál kitűnő alkalom a pedagógusokszülők együttműködésére.

Anyák napi ünnepség: Osztálykereteken belül. Ez az alkalom biztosítja, hogy minden gyermek édesanyjával az év

folyamán legalább egyszer találkozhat az osztályfőnökkel. Ez az az iskolai rendezvény, amelyre általában mindenki eljön.

Ballagás: Utolsó tanítási napot követő szombaton rendezzük. A szervezést a 7. osztályosok végzik osztályfőnökük vezetésével.

Szülői értekezletek: Az év elején szeptember második hetében iskolai szülői értekezlet, utána ugyanazon a napon osztálykeretben is. Februárban, a félévi szülői értekezlet szintén osztályonként zajlik. Október végén , november elején pályaválasztási szülői értekezletet tartunk a 7 8. osztályos szülőknek, a 78. osztályos tanulók részvételével.

Nyílt tanítási napok: Évente kétszer nyílt hetet hirdetünk a szülők számára , egy őszi és egy tavaszi időponban.


44/103


Fogadóórák: Azon hónapok utolsó hétfőjén tartjuk, amelyeken nem volt más közös fórum.

Az iskola élete a szünetekben: Kirándulások a településen, és azon kívül, nyári táborok, Erzsébet tábor (amíg lehetőség van rá). A Művelődési Házzal közösen szervezett és lebonyolított nyári napközis táborozás.

1.8.1. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák Partnerek: fenntartó Bugac és Bugacpusztaháza Önkormányzata ÓvodaBölcsőde Művelődési Ház Könyvtár Egészségház Iskolaorvos Fogorvos Iskolapszichológus Logopédus Gyógypedagógus Rendőrség ÖNO Gyermekjóléti Szolgálat Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Következő iskolafok Plebánia Kiskun Művészeti Alapiskola Civil szervezetek Németajkúak Bugaci Törzsasztala

1.8.2. A szülők közösségét érintő együttműködési formák: Partnerek: fenntartó Bugac és Bugacpusztaháza Önkormányzata Iskolapszichológus Logopédus


45/103


Gyógypedagógus Gyermekjóléti Szolgálat Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Rendőrség Következő iskolafok Plebánia Kiskun Művészeti Alapiskola Civil szervezetek Németajkúak Bugaci Törzsasztala


46/103


1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata

1.9.1. A vizsgaszabályzat hatálya, célja Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:

osztályozó vizsgákra, javítóvizsgákra

vonatkozik.

Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: aki osztályozó vizsgára jelentkezik, akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.

Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója

különbözeti vizsga letételét írja elő.

Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.

Az osztályozó vizsga rendje

A félévi és év végi tanulmányi osztályzatok megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: a. az igazgató felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, b. az igazgató engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének

egytanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget c. egy tanévben 250 óránál többet mulasztott, és a nevelőtestület nem tagadta meg az

osztályozó vizsga letételének lehetőségét, d. ha a tanuló hiányzása egy adott tantárgyból az évi tanítási órák 30%át meghaladta és a

nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, e. átvételnél az iskola igazgatója előírja, Az osztályozó vizsga időpontját az igazgató jelöli ki. Az osztályozó vizsga előírásai:

Az osztályozó vizsgát bizottság előtt kell tenni. Tagjai: szaktanár, munkaközösségvezető, igazgató illetve igazgató helyettes Az osztályozó vizsgákat a tanítási év utolsó napjáig meg kell szervezni A sikertelen osztályozó vizsgát a tanuló a javító vizsgán a továbbhaladás érdekében

kijavíthatja. Az osztályzatot a bizottság állapítja meg. Jellegétől függően lehet szóbeli vagy írásbeli vizsga


47/103


Javítóvizsga: Javítóvizsgát tehet a 2 8. évfolyamon vizsgázó, ha a tanév végén legfeljebb három

tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. A javítóvizsgát az iskola vezetője által meghatározott időpontban, az augusztus 15étől

augusztus 31éig terjedő időszakban tehet. A vizsga időpontjáról a vizsgázót illetve a szülőt írásban, időben ki kell értesíteni. A javítóvizsgát az iskola pedagógusaiból alakított bizottság előtt kell tenni.(szaktanár,

osztályfőnök, igazgató vagy igazgatóhelyettes) A javítóvizsga helye az iskola, ahonnan a tanulót javítóvizygára utasították. A javítóvizsgáról jegyzőkönyvet kell felvenni. Eredményét az osztályfőnök írja be az anyakönyvbe és a bizonyítványba, a záradékot az

osztályfőnök és az igazgató írja alá. A javítóvizsga nem ismételhető. Azt a tanulót. aki az osztályozó ill. javítóvizsgán nem jelent meg, úgy kell tekinteni, mintha

sikertelen vizsgát tett volna

Az értékelés rendje

1.10. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai

Az iskola a törvényi előírásoknak megfelelően a kormányhivatal által közzéadott tanulókat köteles felvenni. A körzethatáron kívül jelentkezők közül elsősorban a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat, illetve a sajátos nevelési igényű gyermekeket. Így a szabad iskolaválasztásnak vannak korlátai.

A szülők az iskolaválasztásnál figyelembe veszik:

az iskola közelségét az intézmény pedagógiai programja is fontos lehet abból a szempontból, hogy milyen

értékeket és célkitűzéseket képvisel. figyelembe veszik az intézményről kialakított jó hírnevet nyílt napokon szerzett benyomásokat gyermek személyiségének figyelembe vétele. A kislétszámú osztályok kedveznek a zárkózott,

lassan haladó gyerekek számára. vegyük figyelembe, hogy gyermekünk képességeit nem biztos, hogy ott és akkor

bontakoztatja ki, ahol mi szülőként szeretnénk.

A másodiknyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni:

az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.


48/103


Más iskolánál történő átvétel esetén a helyi tantervek különbözőségéből adódó tantárgyi lemaradást pótolni kell, a pótlásról a szülőnek kell gondoskodni. A tanulók felvételéről a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. Az igazgató tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek, munkaközösség vezetők valamint az érintett osztályfőnökök véleményét


49/103


1.11. A felvételi eljárás különös szabályai

Az iskola köteles felvenni a lakóhely ennek hiányában a tartózkodási helye körzetébe tartozó diákot. Az első osztályba íratás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét

augusztus 31. napjáig betöltse. Az a gyermek akinek a szakértői bizottság javasolja további egy évig az óvodában maradhat. Az első évfolyamba történő beíratkozásnál be kell mutatni

a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót a lakcímet igazoló hatósági igazolványt az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást.

Amennyiben a kötelezően felvett gyermekek után az iskola férőhellyel rendelkezik még, további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, akkor köteles először a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kérelmét teljesíteni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi, átvételi kérelmének teljesítése után sorsolás

nélkül is felvehető a sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló, akinek különleges helyzete ezt indokolja. Különleges helyzetnek minősül, ha a tanuló

szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő, vagy testvére az adott intézmény tanulója, vagy munkáltatói igazolás alapján szülőjének munkahelye, az iskola egy kilométeres

körzetén belül található az iskola a lakóhelyétől, ennek hiányában tartózkodási helyétől egy kilométeren belül

van A másodiknyolcadik évfolyamra történő felvételnél be kell mutatni:

a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót a lakcím igazoló hatósági igazolványt az elvégzett évfolyamokat igazoló tanúsító bizonyítványt az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot

A másodiknyolcadik évfolyamába jelentkező tanulók, ha nem felelnek meg az iskola helyi tantervében meghatározott követelményeinek, akkor az évfolyamot kötelesek megismételni. Szintfelmérő vizsgán kell biztosítani a tanulónak, hogy megfelel az előírt tantárgyi követelményeknek. Ha a tanuló körzeten kívülről jelentkezik és magatartása vagy szorgalma hanyag, rossz minősítésű, akkor az igazgató a döntés előtt kikéri az osztályfőnök illetve az igazgatóhelyettesek véleményét is és közösen döntenek a felvételt illetően. 1.12. Elsősegélynyújtási alapismeretek, annak elsajátítása, iskolai terv


50/103


Az elsősegélynyújtás tennivalóit 8. évfolyamon oktatjuk. A legfontosabb alapelvek megismertetése az életkori sajátosságokat figyelembe véve az 5.,6.,és 7.évfolyamon a megelőzésre korlátozódik. Életünk során gyakran érnek bennünket a testi épségünket, egészségünket, néha az életünket is veszélyeztető hatások. Ezért a megelőzés a legfontosabb. A veszélyforrások ismertetése

a háztartásban közutakon sportolás és csoportos játékok közben kirándulások alatt

különböző iskolai programokon célkitűzés. Gyereknapon a pedagógusok, szülők, meghívott vendégek, sportversenyeken a testnevelő tanárok, egészségnapon az iskolaorvos, védőnő és biológia tanár bevonásával. Ha mindezek ellenére a baleset mégis bekövetkezik,

a sérültet elsősegélyben kell részesíteni szükség esetén a mentőket értesíteni kell és

el kell mondani mi történt hányan és hogyan sérültek meg pontosan hol történt a baleset

Tennivalók: megakadályozni a sérült állapotának romlását csökkenteni a fájdalmat biztosítani a sérült nyugalmát

Teendők a mentő megérkezéséig a balesettől függően különbözőek. Megkülönböztetünk: égési áramütés mérgezés vérzés (sebek ellátása)

Az elsősegélynyújtási feladatokat a 8. évfolyamon az egészségtan modul alapján tanítjuk.


51/103


2. Az intézmény helyi tanterve Az felmenő rendszerben érvénybe lépő tantervek 2004. szeptemberétől:

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

2004/2005 NAT CS K K CS CS K K

2005/2006 NAT NAT CS K CS CS CS K

2006/2007 NAT NAT NAT CS CS CS CS CS

2007/2008 NAT NAT NAT NAT CS CS CS CS

2008/2009 NAT NAT NAT NAT NAT CS CS CS

2009/2010 NAT NAT NAT NAT NAT NAT CS CS

2010/2011 NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT CS

2011/2012 NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT

2012/2013 NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT

2013/2014 NAT 2013 NAT NAT NAT NAT 2013 NAT NAT NAT

2014/2015 NAT 2013 NAT 2013 NAT NAT NAT 2013 NAT 2013 NAT NAT

2015/2016 NAT 2013 NAT 2013 NAT 2013 NAT NAT 2013 NAT 2013 NAT 2013 NAT

2016/2017 NAT 2013 NAT 2013 NAT 2013 NAT 2013 NAT 2013 NAT 2013 NAT 2013 NAT 2013




K: A kerettantervnek megfelelően 2001ben felülvizsgált helyi tanterv

CS: A 2003. évi költségvetési törvény 103. § (4) bekezdésében előírt óraszám és tananyagcsökkentés alapján felülvizsgált helyi tanterv

NAT: A 2003. évi törvénymódosítás és a NAT 2003 alapján felülvizsgált ( választott ) helyi tanterv

NAT 2013: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény mellékleteként kiadott Nemzeti alaptanterv 110/2012.(VI.4) kormányrendelet


52/103


2.1. A választott kerettanterv megnevezése

A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák.

Óraterv a kerettantervekhez 1–4. évfolyam

egész napos iskola

egész napos iskola

Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. Magyar nyelv és irodalom 7+1 7+1 6+1 6+1 Idegen nyelvek 1 1 2 Matematika 4+1 4 4 4 Erkölcstan 1 1 1 1 Környezetismeret 1 1 1 1+1 Énekzene 2 2 2 2 Vizuális kultúra 2 2 2 2 Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1

Informatika 1 1

Testnevelés és sport 5 5 5 5 Szabadon tervezhető órakeret 2 2 3 3 Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27 Tantárgyi többletórakeretcsoportbontásból 1 1 2 Tervezhető további órakeret osztályonként 27 26 26 26 Osztályok számára engedélyezhető időkeret 52 52 52 55 Nkt. 27.§(5) bek. értelmében kötelezően biztosított időkeret tehetséggondozásra és felzárkóztatásra

11 11 11 11


53/103


Óraterv a kerettantervekhez

5–8. évfolyam

Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Magyar nyelv és irodalom 4 4+1 3+1 4 Idegen nyelvek 3 3 4 4 Matematika 4+1 3+1 3+1 3+1 Erkölcstan 1 1 1 1 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 2 2 2 Természetismeret 2 2 Fizika 2 1+1 Kémia 1+0,5 2 Biológiaegészségtan 2 1+1 Földrajz 1+0,5 2 Énekzene 1 1 1 1 Dráma és tánc/Hon és népismeret 1 1 Vizuális kultúra 1 1 1 1 Informatika 1 1 1 1 Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1 Testnevelés és sport 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Szabadon tervezhető órakeret 2 3 3 3 Rendelkezésre álló órakeret 28 28 31 31 Tantárgyi többletórakeretcsoportbontásból 3 3 14 14 Tervezhető további időkeret(osztályonként) 20 20 9 9 Osztályok számára engedélyezhető időkeret 51 51 56 56 Nkt. 27.§(5) bek. értelmében kötelezően biztosított időkeret tehetséggondozásra és felzárkóztatásra

11 11 11 11

A Köznevelési Törvény 2011. CXC alapján 27§ (4) a tanuló heti kötelező tanóráinak számát, beleértve a választható tanóráinak számát a 6. melléklet. határozza meg. Az iskola a tanuló heti kötelező tanóráinak száma és az osztályok engedélyezett heti időkerete különbözetét osztálybontáshoz, egyéb foglalkozás megtartásához veheti igénybe. Törvényi lehetőséggel élve iskolánk több tantárgyból alkalmazza az osztálybontástcsoportbontást.


54/103


2011/2012. tanév

Tantárgy

5. évf. NAT 2004/6

5. évf. NAT 2004/6

6. évf. NAT 2004/6

6. évf. NAT 2004/6

7. évf. NAT 2004/6

8.évf. NAT 2004/6

Oktatás formája (Nsz: nem szakrendszerű, Sz:

szakrendszerű) Nsz SZ Nsz SZ SZ SZ

Magyar nyelv és irodalom 2 2 2 2 4 4

Történelem és állampolgári ismeretek 2 2 2 2

Idegen nyelv 3 3 4+1 4+1

Matematika 1 3 1 3 4 4

Informatika 1 1 1+1 1+1

Természetismeret + Egészségtan 2 2

Fizika 1,5+0,5 1,5+0,5

Biológia 2 2

Kémia 2 2

Földrajz 2 2

Énekzene 1 1 1 1

Rajz Mozgóképkultúra és médiaismeret 1 1 1 1 1 1

Technika és életvitel 1 1 1 1

Testnevelés és sport (tánc) 3 3 2,5+0,5 2,5+0,5

Táncés dráma 0,5 0,5

Osztályfőnöki 1 1 1 1

Kötelező óraszám 4,5 20 4,5 20 29 29

Szabadon választható órák 3 3


55/103


2012/2013. tanév

Tantárgy 5. évf. NAT 2004/6

6. évf. NAT 2004/6

7. évf. NAT 2004/6

8.évf. NAT 2004/6

Magyar nyelv és irodalom (dráma ) 4 4 4 4


Idegen nyelv 3 3 4+1 4+1

Matematika 4 4 4 4

Informatika 1 1 1+1 1+1

Természetismeret + Egészségtan 2 2

Fizika 1,5+0,5 1,5+0,5

Biológia 2 2

Kémia 2 2

Földrajz 2 2

Énekzene 1 1 1 1

Rajz Mozgóképkultúra és médiaismeret 2 2 1 1

Technika és életvitel 1 1 1 1

Testnevelés és sport (tánc) 5 3 2,5+0,5 2,5+0,5

Táncés dráma

Osztályfőnöki 1 1 1 1

Kötelező óraszám 26 24 25 25

Szabadon választható órák 3 3 2012. szeptember 1jétől a köznevelési törvény 27§ (11) bekezdése értelmében ötödik évfolyamon tanórai keretek között bevezettük a mindennapos testnevelést. A 2012/13as tanévben élve a törvényi lehetőségekkel a nem szakrendszerű oktatást kivezettük a 6. évfolyamból. A nem szakrendszerű oktatásban felhasznált órákat visszavezettük azokhoz a tanórákhoz, amelyekből elvettük.


56/103


A régi PP óraterve Az iskola kifutó évfolyamain (24, 68.) az elkövetkezendő tanévekben az alábbi óraterv alapján folyik az oktatás:

Óraterv a kerettantervekhez 1–8. évfolyam

Tantárgy 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Magyar nyelv és irodalom 8 8 8 7 4 4 4 4


Idegen nyelv 3 3 3 3 3

Matematika 4,5 4,5 4 4 4 3 3 3

Informatika 1 1 1 1 1

Környezetismeret 1 1 1 2

Természetismeret 2 2

Fizika 1,5 1,5

Biológia, 1,5 1,5

Kémia 1,5 1,5

Földrajz 1,5 1,5

Énekzene 1 1 1 1 1 1 1 1

Rajz 1,5 1,5 1,5 1 1 1 1 1

Mozgóképkultúra és médiaismeret 0,5

Technika és életvitel 1 1 1 1 1 1 1 1

Testnevelés és sport 3 3 3 3 3 3 2,5 2,5

Etika 0,5

Osztályfőnöki 0,5 0,5 0,5 0,5

Egészségtan 0,5

Hon és népismeret 1

Tánc és dráma 1

Kötelező tanítási órák száma: 20 20 20 22,5 22,5 22,5 25 25

Választható óraszám: 1 1 1 2 1 1,5 1,5 1,5


57/103


Délutáni napközi rendszere, óraszámai

1.o 2.o 3.o 4.o 5.o 6.o 7.o 8.o

Egész napos iskola*

Egész napos iskola *

Délutáni szabadidő szakmai feladatainak ellátás



Délutáni szabadidő szakmai feladatainak ellátása

** **

Óraszám 16,5óra 16,5 óra 15 óra 15 óra

12. osztályban egész napos iskola működik (mely felmenő rendszerben 14. évfolyamon kerül

bevezetésre)

Az egész napos iskola rendszere: A bevezetés törvényi háttere: 20/2012es EMMI rendelet(III. fejezet 8. /19 §) , nemzeti

köznevelés törvény (26§ (3) bekezdés „Egész napos iskolai nevelés és oktatás esetében a kötelező tanórai és egyéb foglalkozásokat

a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva, egymást váltva, a tanulók arányos terhelését figyelembe véve kell megszervezni.”

Intézményünkben az egész napos iskola a következő rendszerben valósul meg: Tantárgyi órák óraszámai: 22 óra a 2012/13as tanévben: (arányosan elosztva, a gyermekek terhelhetőségét, életkori sajátosságait figyelembe véve a

délelőttidélutáni időszakra) magyar: 8 óra matematika: 4 óra környezetismeret: 1 óra ének: 1.5 óra rajz: 1.5óra technika: 1 óra testnevelés: 5 óra Önálló órák:

5 óra (matematikamagyar környezetismeret tantárgyakhoz kapcsolódóan, délelőttidélutáni időszakra vonatkozóan) Szabad órák:

10 óra (arányosan elosztva délelőttidélutáni időszakra) A fenti óraszámok a 2013/14es tanévtől kezdődően a Köznevelési törvény CXC, illetve a Nat és a hozzá kapcsolódó kerettantervi óraszámoknak megfelelően módosulnak, melyet az óraterv táblázat részletesen tartalmaz..


58/103


Az egész napos nevelésoktatás Az egész napos nevelés általános definíciója:

Az egész napos nevelés a nevelési folyamat kiterjesztése a tanórán kívüli idő jelentős részére. Az egész napos nevelésben a nevelésiképzési folyamat részévé válik az önálló tanulás es a gyermek szabadidőtevékenységeinek irányítása is. Megvalósulhat a neveséioktatási folyamat egysége, a gyermekek tanórai és tanórán kívüli tevékenységének összefüggő rendszere. Az egész napos nevelésben a gyermekek egész napja pedagógiailag szervezett, irányított, ellenőrzött, értékelt.

Az egész napos nevelés oktatáson belül délelőtt és délután tanítási órák, órákra való felkészülés és szabadidős tevékenységek változnak.

Az egész napos nevelés oktatás továbbfejleszti a gyermekek önállóságát társas életük irányításában, a képességeiknek megfelelő szintű tanulásban és önművelésben, a közvetlen környezetüket formáló munkában, a szabadidő személyiségfejlődésük szempontjából optimális eltöltésében. Összehangolja a gyermekek tanórai és tanórán kívüli tevékenységét életkoruknak megfelelő követelmények figyelembe vételével.

Az egész napos nevelés oktatás keretében még szorosabb együttműködést kell megvalósítani a nevelőtestület munkájában, mint az eddigiekben.

A tárgyi feltételei: a tanulásra és a szabadidős tevékenységekre egyaránt alkalmas termek, játszóudvar, sportpálya. Az egész napos iskola szerkezete

Iskolánkban az alsó évfolyamon működik. Szeretnénk ezt a felmenő rendszerben tovább vinni. Naponta 7.4516.00ig. Tanulás: 45 óra, szabadidő: 45 óra, (időben változhat) Az első osztályt két pedagógus vezeti: egyikük délelőtt, másikuk délután dolgozik, műszakjuk naponta változik, egyik nevelő a humán tárgyakat, a másik a reál tárgyakat tanítja. Mindkettőjük irányít önálló munkát ( a saját maga által tanított szabad óra keretében tudjuk biztosítani.

A gyermekek étkeztetését együtt irányítják. A pihenőben módjuk van a tanulóknak a regenerálódásra, feltöltődésre.) Az egész napos iskolai nevelésoktatás keretében biztosítjuk:

a segítségnyújtást a házi feladatok elkészítéséhez, a tananyag megértéshez és elsajátításához kapcsolódó többlet pedagógiai támogatást azon

tanulók részére, akik bármely okból kifolyólag egyéni tanulási nehézségekkel, a tananyag értelmezési problémájával küzdenek,

a felzárkóztatással és a tehetséggondozással kapcsolatos feladatok ellátását. Tárgyi feltételek:

A tanteremnek alkalmas kell, hogy legyen szabadidős tevékenységek tervezésére (kis bútorok, polcok, játszósarok). A napközihez hasonlóan szükségesek kinti és benti játékszerek, sporteszközök, könyvek, kézműves foglalkozásokhoz anyagok.

Személyi feltételek: Az egész napos iskola kéttanítós modell szerint működik. Egyikük az osztályfőnöki teendőket is ellátja, a másik napközis státuszban végzi a feladatát. Nagyon fontos az osztályt tanító pedagógusok összehangolt munkája.


59/103


Az egész napos iskolába járó gyermekek napirendje 1.osztály

7.307.45 gyülekezés, beszélgetés

7.458.30 1. tanítási óra

8.308.40 szünet

8.409.25 önálló óra*

9.259.40 szünet

9.401025 2.tanítási óra

10.2510.35 szünet

10.3511.20 szabad óra

11.2013.00 levegőzés, ebéd, pihenés, mese, játék


13.4514.00 szünet


14.4515.00 szünet, uzsonna

15.0015.45 szabad óra

15.4516.00 összepakolás, elköszönés

*Az önálló órák megtartása egyes napokon másmás időpontokra tehető

Az egésznapos oktatást a 2012/13as tanévtől felmenő rendszerben folytatjuk.

3. osztályban és 4. osztályban külön csoportot szervezünk a délutáni szabadidő szakmai

feleadatainak ellátására. Amennyiben 14 fő feletti jelentkező van, akkor indokolt a két csoport indítása. Ha a létszám nem éri el a törvényi feltételeket, akkor összevont csoportot hozunk létre 34. évf olyamon.

56. osztályban összevont csoport működik a szabadidő szakmai feladatainak ellátására. **A szabadidő szakmai feladatainak ellátására 78. oban nincs igény, amennyiben igény lesz rá,


60/103


ezen módosítani fogunk.

Tanulók számára biztosított délutáni szabadidős tevékenységek, szakkörök: matematika szakkör énekkar football színjátszó szakkör felvételi előkészítő (matematikamagyar) művészeti alapiskola által biztosított szakkörök (szolfézs, furulya, kürt, kerámia, tűzzománc,

néptánc) A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése Változat Magyar nyelv és irodalom A változat Matematika Fizika A változat Kémia A változat Biológiaegészségtan B változat Énekzene felső tagozat A változat Énekzene alsó tagozat A változat

Testnevelés

Német

Természetismeret 5.osztály A változat 6.osztály B változat

A kerettantervek vizsgálatát követően nevelőtestületünk arra a következtetésre jutott, hogy a

tantárgyankénti órakeretek szabadon felhasználható 10%át ismeretek elmélyítésére, gyakorlásra, kompetenciák fejlesztésére fordítja. Mivel intézményünkben sok a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, SNIs,

BTMNs tanuló, így elsősorban arra törekszünk, hogy a hátrányokkal küzdő tanulókat felzárkóztassuk, ugyanakkor kiemelt figyelmet fordítunk a tehetséges tanulók képességeinek továbbfejlesztésére is. Újabb tananyagmennyiséggel, helyi sajátossággal nem bővítjük a tananyagot, egyéb szabadidős

foglalkozások keretében módjuk van a tanulóknak ismereteiket bővíteni.


61/103


2.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei

A tankönyvellátásról a következő jogszabályok rendelkeznek: (ÚJ NAT bevezetésére vonatkozóan1. és 5. évfolyamon)

A Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás renjéről

szóló 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet A pedagógiai Programban rögzített kerettanterveknek megfelelő tankönyvjegyzékből,

munkaközösségi döntés alapján történik a tankönyvlista összeállítása. A pedagógus joga, hogy a helyi tanterv alapján válassza ki a törvényi előírásoknak megfelelő

taneszközöket, tankönyveket. A Köznevelési tv. értelmében 2013. szeptember 1jétől a tankönyvek ingyenesen állnak

rendelkezésre az első évfolyamra beíratkozó tanulók számára.Ezt követően felmenő rendszerben. Az állam( tankönyvtörvény 8§ (4)) továbbra is biztosítja rászorultsági alapon az ingyenes

tankönyvellátást a köznevelési törvény ezen rendelkezése által még nem érintett évfolyamokon, tehát az általános iskolák kifutó évfolyamain. A választás és változtatás szempontjai: engedélyezettség a NAT nak, a kerettantervnek és a helyi tantervnek való megfelelés a pedagógus módszertani és eszközszabadsága az átjárhatóság összehangolása, biztosítása ellátási biztonság a szülők anyagi teherbíró képességének figyelembe vétele az SNS tanulók speciális igényeinek figyelembe vétele előnyt élveznek a kompetenciafejlesztést szolgáló kiadványok Az iskola olyan árösszetételű tankönyvcsomagot rendelhet az egyes évfolyamokon, hogy

biztosítani tudja az ingyenességet a jogosultak számára. Általánossá kell tenni a tartós tankönyvek iskolai használatát. Ennek biztosítása érdekében az

iskola köteles tartós tankönyvet rendelni adott tantárgyból ( kivétel a matematika műveltségterület), ha ilyen található a tankönyvjegyzékben.Ezt először 2013/14es tanévben kell alkalmazni az általános iskolák első évfolyamán, majd ezt követően tanévenként felmenő rendszerben. Azokban az évfolyamokban, ahol nem az új NAT és kerettantervek kerülnek bevezetésre a

korábbi szabályzat érvényes a törvényi előírások szerint, és a tankönyvek ingyenes hozzájutását a törvény által biztosított tanulóknak elérhetővé kell tenni. A tankönyvbeszerzést és ellátást az iskola szervezi meg, biztosítja. A NAThoz, a kerettantervekhez, és a helyi tantervekhez szükséges eszközök, iskolai

felszerelések, beszerzéséről a pedagógiai szükségés célszerűség, a gazdaságosság elve alapján, a taneszközlista figyelembevételével az iskola folyamatosan gondoskodik Az eszközellátás gazdagításában számít a pedagógusok kreativitására, eszközfejlesztő munkájára is


62/103


A taneszközellátás és fejlesztés bővítésére ki kell használni a pályázati lehetőségeket is. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt tájékoztatjuk. A taneszközök

beszerzése a szülő kötelessége, melyet a tanév kezdetéig be kell szereznie.

2.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása

2.4.1. Az 12. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni

fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése( egyéni fejlődési ütem figyelembe vétele): fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai

tanulás tevékenységeibe; mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a

tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a

hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával; a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők

figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása. a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók

egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; a helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; egyéni bánásmód

alkalmazása a magatartási nehézségekkel küzdő tanulóknál a kultúrtechnikák elsajátításához szükséges alapvető képességek, készségek

kibontakoztatása saját maga szerepének, lehetőségeinek és határainak felismerése, tudatosítása, reális énkép

kialakítása a differenciáltegyéni és csoportos eljárások biztosítása az eredményes szocializáció akadályainak korai felismerése és pedagógiai eszközökkel

történő kezelése.

2.4.2 A 34. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadiknegyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai

teljesítményelvárások által meghatározott tanításitanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat.


63/103


az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítése, gazdagítása; az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az

együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;

a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek gyakorlati alkalmazása, elmélyítése, bővítése,

a kreativitás fejlesztése drámapedagógiai és egyéb eszközökkel; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő

értékelésük a teljesítményelvárások alapján; a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi kialakítása; a szocializáció, másokkal

való együttműködés, konfliktuskezelés alkalmazása; felelősségvállalás saját maga és társai iránt;

InformációsKomunikációs Technológia és a könyvtár használata, szerepe a tanulásban, önálló ismeretszerzésben, szabadidős tevékenységben;

fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív tanulási technikákat, projektmódszereket, tanulásszervezési módokat;

a tanulók tehetségjegyeinek fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és az iskolán kívül is;

az egészséges életmód iránti igény továbbfejlesztése

2.4.3. Az 56. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelésoktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási

eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képességegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása.

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait;

a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával;

az egészséges életmód kialakításához kívánunk hozzájárulni; az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának

alkalmazásával kívánjuk megvalósítani; a szociális képességek (kapcsolatteremtés, kommunikáció, empátia, tolerancia, kooperáció,

konfliktuskezelés képességeinek) fejlesztése a tanulók segítése önismeretük fejlesztésében, fejlesztő értékelés képességének

kialakításában a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők

figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása kreativitás fejlesztése a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő


64/103


értékelésük; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a biztonságos szóbeli és írásbeli

nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával;

fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatívinteraktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat;

fontos feladatunk a hátrányok csökkentése, tehetségek felismerése, kibontakozásuk segítése;

2.4.4. A 78. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetediknyolcadik évfolyamán folyó nevelésoktatás alapvető feladata a változó

és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait,

a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával,

az egészséges életvitel kialakításához kívánunk hozzájárulni, a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők

figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása,

bővítjük az együttműködésre építő kooperatívinteraktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.

a továbbtanulásra való felkészítés az érdeklődésnek, képességeknek megfelelően, a társas kapcsolatok, közösségi élet fejlesztése; a közösségben való helytállás, szerepvállalás

kialakítása, magatartási formák elsajátítása


65/103


2.5. Mindennapos testnevelés

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon.

Köznevelési törvény 97. § (6) A 27. § (11) bekezdés szerinti mindennapos testnevelést az iskolai nevelésoktatás első, ötödik, kilencedik évfolyamán 2012. szeptember 1jétől kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni.

Ezeken az évfolyamokon alkalmazott helyi tantervbe legalább heti öt testnevelés órát kell beépíteni. A többlet testnevelési órákkal a Kt. 52. § (3) bekezdésében meghatározott tanulói kötelező tanórai foglalkozások száma megnövelhető.

A többi évfolyamon a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szerinti mindennapos testmozgást kell kifutó rendszerben kell megszervezni.

Köznevelési törvény 27. §

(11) Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra

a. a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással,

b. iskolai sportkörben való sportolással, c. versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező

vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki.

A mindennapos testnevelést az iskolai nevelésoktatás első, ötödik évfolyamán 2012 szeptember 1től felmenő rendszerben bevezettük. Megvalósítása: ötödik osztályban testnevelés órák keretében, első osztályban: 3 óra tanórai keretben 2 óra szabad óra keretében valósul meg. Azokban az osztályokban, ahol még nincs bevezetve a mindennapos testnevelés 15 perc játékos testmozgás beiktatása azokon a napokon, melyeken nincs testnevelés óra.

Gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálatáról. Ötödik osztályban HUNGAROFIT tesztet végzünk ősszel és tavasszal.

A nem kötelező tanórai foglalkozások időkeretének 20 % a az iskola sportköri foglalkozásaira fordítódik ( leány – és fiú labdarúgás, aerobik, atlétika, úszás, társas – és népi tánc), szakkörök, edzések.


66/103


2.6. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai

A jogszabály a tanuló számára kötelező és választható tanítási órákat engedélyez. Ezekhez kötelező és választható tantárgyakat rendel.

Az iskola igazgatója április 15ig közzéteszi ( a fenntartó jóváhagyását követően) azt a tájékoztatót, amely tartalmazza azokat a tantárgyakat, amelyeket a tanulók válaszhatnak. A tájékoztatóban meg kell nevezni a tantárgyat oktató pedagógust.

A tanuló május 20ig jelentheti be választását. Kiskorú tanuló estén az ő törvényes képviselője képviseli.

A 2013/14 es tanévtől az első és ötödik évfolyamon választani kell a tanulónak, hogy erkölcstant, vagy hit és erkölcstant kíváne tanulni. A választás egy évre kötelező érvényű a tanulóra. Év közben nem lehet módosítást tenni.

Idegen nyelvek oktatása területén is választási lehetősége van a tanulónak. Angol és német nyelv közül van mód a választásra. A 2013/14es tanévtől kezdődően már 2. évfolyamtól csoportbontás keretében történik a nyelvoktatás a tanuló választásának megfelelően. Törekedni kell a közel azonos létszámú csoportok kialakítására.

A szakkörök egyéb foglalkozások vonatkozásában a tanuló érdeklődési körének, képességeinek megfelelően választhat. Nem zárható ki a tanuló ezekből a foglalkozásokból, az egyenlő bánásmód elvét, az esélyegyenlőséget biztosítani kell az intézmény valamennyi tanulója számára.

A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.


67/103


2.7. Projektoktatás

Intézményünk a nevelőtestület egyetértésével a karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolja a projektoktatás módszerét. A módszer alapvető ismérvei mellett (a téma tanórákba való beépítése) cél a helyi hagyományok felelevenítése, helyi források felhasználása, kutatómunka.

A bugaci karácsony

A szenteste napján szigorúan böjtöltek a családok. A böjti étel legtöbbször cibereleves vagy laska volt. Cibereleves készítési módja: durvára darált tiszta búza és korpa keverékét vízzel felöntve 810

napig meleg helyen érlelték. Ennek a levéből készült a leves tejföllel behabarva és elhabart tojás hozzátételével. Laska receptje: A vékonyra nyújtott gyúrt tésztát kemence alján világosra sütötték, majd

darabokra törték. Ezután forró tejjel vagy vízzel meglocsolták, reszelt sajttal, mákkal vagy juhtúróval fogyasztották. Férjjósló szokásról is meséltek: karácsony böjtjén ki kellett szedni a kemencéből a hamut egy

vödörbe, a vödröt kinn ráfordítani a trágyára és ráállni a tetejére. Amerről ekkor kakaskukorékolást hallottak, arra fogják vinni az eladó lányt. Karácsony „bőttye” a szentmise után ért véget. A karácsonyi asztalt szépen megterítették, az

asztal alá szénát, kukoricát, kölest vagy szalmát tettek, amit majd újév napján kivittek az állatoknak. Szokás volt egy vizeskannába almát tenni, arról öntötték a vizet.( Ha egy gyerek „kiugrasztotta” az

almát, bizony pofont is kapott.) Majd a gyümölcsöt annyi felé osztották, ahány tagú volt a család. A karácsonyi asztalról nem hiányozhatott a mákos rétes és a diós bejgli. A bugaci karácsonyfa és díszei: Bugacon a karácsonyfa szerepét a boróka, népies nevén a borovicska töltötte be, hiszen ehhez a

növényhez a legegyszerűbb ember is anyagi áldozatok nélkül hozzájuthatott. A karácsonyfa díszei kukoricaszárból készült állatalakok, cérnára fűzött pattogatott kukorica, mézes tésztából készített csillagok, karikák, dió, alma voltak. Volt idő, amikor betlehemesek is járták a tanyákat, ez a szokás aztán sajnos a rossz

tapasztalatokból adódó bizalmatlanság miatt fokozatosan megszűnt, felélesztésére az utóbbi pár évben történtek sikeres próbálkozások.


68/103


Előzetes feladatok

A felkészülés témáját megosztjuk az osztályok között. 12. osztály: karácsonyi énekek tanulása, versek gyűjtése, amelyeket folyamatosan

megjelentetünk az iskola faliújságján. A verseket képekkel illusztrálják. 3. 4. osztály: a bugaci karácsonyfa díszeinek elkészítése 5.6. osztály: Mi kerüljön a karácsonyi asztalra? gyűjtőmunka 7. osztály: ajándékok készítése vendégeinknek: az Idősek Napközi Otthona tagjainak. 8. osztály: Betlehemezés hagyományai.

A felkészülés november végétől tart, az adott feladattól függően ének, rajz, technika és osztályfői órák tanmenetébe beilleszthető.

Előzetes feladatként a felső tagozatos gyerekek ajándékokat készítenek rajz órákon a Művelődési házban megtartandó karácsonyi vásárra .

Iskolánk standot állít a karácsonyi kézműves vásáron a Művelődési Házban. Megkezdődik a karácsonyi kézműveskedésre anyagok, eszközök beszerzése, ötletek

gyűjtése, ahol a szülők, gyerekek közösen készíthetnek ajándékokat, kellemes együtt töltött délután alkalmával a Művelődési Házban.

Hagyományként említhetjük a községi betlehemi kiállítást, amelyre nagy lelkesedéssel készülnek az osztályok, de egyéni alkotásokat is kiállítottunk már.

Betlehemi jászol kiállítás megtekintése Budapesten a Vajdahunyadvárban. Az osztályok tervezik, szervezik a karácsonyi műsort, amelyet iskolai és a községi

karácsonyi ünnepség keretében adnak elő.

Iskolai karácsony-Projektzáró nap

12.óra:

12. osztály verseket illusztráló rajzait is kiállítjuk. 34. osztályosok feldíszítik az iskola karácsonyfáját az iskola folyosóján az ünnepségre

készülve. A közös ünnepség a 3. órában kezdődik:

A 7. osztályosok fogadják az időseket, majd az 5. osztályosok műsora következik. A műsor végén az 1.2. osztályosok eléneklik a karácsonyi dalokat.

Szervezési feladatok:

Együttműködés az osztályfőnökökkel, az Idősek Napközi Otthonával


69/103


Értékelés:

Minden osztály feladatának elvégzéséért 10 címerpontot kap. Plusz pontok adhatók extra feladatmegoldásokért. (Pl.: ha valamelyik osztály lehetőséget ad a laska vagy a cibere megkóstolására.)

Projektnap

Egy tanévben egy projektnapot tartunk a nevelőtestület által meghatározott időpontban. Ez a program lehetőséget nyújt a környező országok történelmének, szokásainak, kultúrájának megismerésére játékos feladatok segítségével. A projektnap témakörei: Minden évben a nevelőtestület által meghatározott európai országot és fővárosát vizsgáljuk . Előzetes feladatok:

A rajz órák témakörébe illeszthetően a tanulók a megfigyelési szempontok megbeszélését követően filmet tekintenek meg az adott országról.

A feladatot osztályonként több csoportra osztva oldják meg ( történelmi, irodalom, képző és iparművészet, földrajz, technika és érdekességek az adott országról munkacsoportok) .

Az órán lehetőséget biztosítunk a rajzos jegyzetek készítésére is. Az osztályok egyes munkacsoportjai jegyzeteiket kiegészítik az internet és a könyvtárban

lévő anyagok segítségével a megadott kérdőív “Ki tud többet ......országról ? “ segítségével .

A projektnap lebonyolítása, értékelése: Az osztályok az előzetesen kiosztott kérdőívekre plusz pontokat kapnak. Kreatív feladat ismertetése (rajzos, konstruáló) , amelyen a tanulók a verseny egész ideje

alatt dolgozhatnak A Projektnap alkalmával lehetőség van az adott ország zenéjének megismerésére is. A feladatok játékosak legyenek, igazodva a tanulók életkori sajátosságaihoz.


70/103


2.8. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

Intézményünk elsődleges célja, hogy biztosítsa az esélyegyenlőséget, a szegregációmentességet az

egyéni bánásmód elvét minden tanuló részére. Alapvető cél, hogy mindenki részére biztosítani kell az iskola szolgáltatásaihoz való hozzáférést is. A hátrányokkal induló gyermekek számára meg kell teremteni a felzárkóztatást, törekedni kell a hátrányok kompenzálására, a gyermekben rejlő képesség kibontakoztatására.

Hittvallásunk az arra rászoruló gyermekek megkülönböztetett segítése, fejlesztése. Erre kiváló lehetőséget nyújt az IPR pályázatban való részvétel, mely kifejezetten a hátrányos helyzetű, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének megteremtését célozza meg.

Az oktató nevelő munka során különös figyelmet kell fordítani a gyermekek egyéni fejlesztésére, az értékelésre, a tanuló előmenetelére,fegyelmezés büntetés gyakorlatára, a tananyag kiválasztására, a gyermek továbbtanulására (Arany János programokba történő bekapcsolódás) .

Törekedni kell a partnerség kiépítésére, a jó együttműködésre a megfelelő szervekkel ( óvoda, Gyermekjóléti Szolgálat, rendőrség, védőnő, iskolapszichológus),

Nagyon fontos az érintett gyermekek szüleivel való kapcsolatfelvétel, meg kell nyerni a szülőket, hogy a célok és a kitűzött feladatok a gyermekek esélyegyenlőségének növelését eredményezi. A szülői háttér megnyerése fél sikerrel ér fel.

Folyamatos feladataink:

A megkülönböztetett bánásmódot igénylő hátrányos helyzetű(HH) és halmozottan hátrányos helyzetű(HHH), sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók pontos nyilvántartása

Biztosítjuk minden osztály esetében az integrált oktatás szervezeti kereteit, feltételeit Fejlsztő pedagógus, gyógypedagógus biztosításával gondoskodunk a

képességkibontakoztató felkészítés lehetőségeiről Pedagógusaink differenciált képzés és értékelés révén biztosítják, hogy minden tanuló egyéni

képességei szerint haladhasson.ű A lemorzsolódás megakadályozására rendszeresen kapcsolatot tartunk a szülőkkel és egyeb

partnerekkel A tanulási nehézséggel küszködőket a lemaradókat felzárkóztatással segítük, továbbá a

délutáni napközis foglalkozásokon segítjük. Tanulóink számára a szabadidő hasznos eltöltésére olyan lehetőségeket biztosítunk,

amelyekhez a családi hátterük, hátrányos helyzetük miatt nem jutnának hozzá. (pl.:szakkörök, sporfoglalkozások, kirándulások)


71/103


Figyelemmel kísérjük azokat a pályázatokat, amelyek tanulóink esélyegyenlőségének javítását szolgálják.(IPR, Arany János Programok, Erzsébet programok, táborok)


72/103


2.9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.

A beszámoltatás iskolánkban érvényesülő sajátosságai: Feleljen meg a tanuló életkori sajátosságainak, a tantárgy jellegének

Tantárgytól függetlenül kiemelkedő szerepet szánunk a szép, helyes magyar beszédnek, a kifejezőkészségnek

A személyiség fejlesztésében az önértékelési képesség kialakítása fontos célunk.

Az önálló tanulás képességének kialakítását tekintjük kiemelt fontosságúnak.

Figyelembe vesszük, hogy a tanuló tudása, képességei, eredményei milyen irányú változást mutatnak fejlődteke vagy hanyatlottak

Az elégtelen dolgozat a tanító, ill. szaktanár útmutatása alapján megismételhető, javítható.

A hozzáadott értéket tekintjük a fejlődés legfőbb mértékének.

Az egyes tantárgyak értékelése alól felmentett tanuló értékelését írásos szöveggel végezzük.

Az ismeretek számonkérésének követelményei az iskola pedagógiai programjában (helyi tantervében) meghatározottak szerint a tantárgyi tantervek (tanmenetek) követelményrendszerében részletezettek.

A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a

tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a

tanuló képességei, eredményei hogyan változtak fejlődteke vagy hanyatlottak az előző értékelés óta. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók

szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. 2.9.1 Írásbeli feladatok értékelése

témakörön belül, nevelők a tanulók munkáját szóban és írásban is ellenőrzik;

témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.

tanév elején, év végén magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv (a 48. évfolyamon), matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz tantárgyakból.

Szóbeli felelet formájában a tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását. Ezeknek érdekében minden tanuló legalább egyszer felel szóban:

énekzene, rajz, informatika,

technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva,

többi tantárgy esetében egyegy témakörön belül.


73/103


Gyakorlati tevékenység A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.

A beszámoltatás formája, rendje, szerepük az értékelésben, gyakorisága, korlátai

A

beszámoltatás módja

Tantárgy A beszámoltatás

formája, időtartama

Szerepe az értékelésben

(súlya)

Az érintettek köre

(tanulók)

Gyakorisága/ Korlátai

ÍRÁSBAN Magyar nyelv Magyar irodalomMatematika Idegen nyelv Természetismeret Biológia Fizika Kémia Földrajz

Írásbeli felelet egy óra anyagából ( l 015 perc)

A rendszeres tanulás

számonkérése 1 X

Tanóránként 23 tanuló

A pedagógus döntési kompetenciája szerint

Röpdolgozat: írásbeli felelet: legalább 23óra anyagából

(Füzetben rögzített) (1530 perc)

A rendszeres tanulás számonkérése, összefüggések felismerése 1 X

Valamennyi tanuló,

vagy tanulók csoportja

A tantárgyak heti óraszámától függően (15 óra) legfeljebb hetente, kéthetente, havonta

Témazáró dolgozat Tanmenetben tervezett időpontokban 4045 perc

Összefüggések felismerése, rendszerezési és alkalmazási képességének értékelése 2 X

Valamennyi tanuló

Osztályonként naponta legfeljebb 2 tantárgyból, hetente legfeljebb 5 tantárgyból, az of. koordinálá sával.

Matematika Mérések a program szerint (max 45p)

A pedagógiai munka hatékonyságának vizsgálata (pl. az. Alapképességek fejlődésének követése, előismeret mérés)

Valamennyi tanuló

Év elején Év végén, Félévkor

SZÓBAN Valamennyi

tantárgy

Szóbeli felelet egyegy óra

anyagából

A rendszeres tanulás számonkérése.

(A szóbeli kifejezőképesség fejlesztése

Valamennyi tanuló

A tantárgyak heti óraszámától függően (15 óra) legalább kéthetente, háromhetente,


74/103


Kivétel: testnevelés,

informatika

érdekében) 1 x

havonta.

GYAKORLATI

TEVÉKENSÉG

EK,

PRODUKTUMOK

Testnevelés

A tantervben/ tanmenetben előírt

Mozgás, ügyesség, pontosság,

Valamennyi tanuló

Havonként legalább egy értékelés, érdemjegy

Technika

A befejezett munka

gyakorlati manuális képességek fejlődése, alkotó, problémamegoldó képesség,

Valamennyi tanuló


Rajz Bemutatott alkotás

tantervben előírt követelmények szerint

Valamennyi tanuló


Informatika Az elkészült alkotás

algoritmizáló képesség, folyamatszabályozás képessége

Valamennyi tanuló


Ének Bemutatott dallam, dal, ritmus, szolmizáció

éneklési kultúra

Valamennyi tanuló


Tánc és dráma Aktív részvétel tantervben előírt követelmények szerint

Valamennyi tanuló

Szöveges értékelés negyedévente

Erkölcstan/hit és erkölcstan

tantervben előírt követelmények szerint

Valamennyi tanuló

Szöveges értékelés negyedévente

NINCS ÉRTÉKELÉS

(helyi döntés alapján) Of.

A tanulók tanulmányi munkájának értékelése A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel


75/103


értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti 1. évfolyamon félévkor és év végén szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló

kiválóan teljesített jól teljesített megfelelően teljesített felzárkóztatásra szorul.

2. évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló valamennyi tantárgyból

kiválóan teljesített jól teljesített megfelelően teljesített felzárkóztatásra szorul

2. évfolyamon év végén idegen nyelv tantárgyból szövegesen ( kiválóan megfelelt,

jól megfelelt, megfelelt, felzárkóztatásra szorul ), más tantárgyakból osztályzattal minősítjük a tanulók munkáját.

3. évfolyamon félévkor és év végén idegen nyelv és informatika tantárgyból szövegesen ( kiválóan teljesített, jól teljesített, megfelelően teljesített,, felzárkóztatásra szorul ), más tantárgyakból osztályzattal minősítjük a tanulók munkáját.

56. évfolyamon a tanulók munkáját tánc és dráma tantárgyból, ( kiválóan teljesített, jól teljesített, megfelelően teljesített, felzárkóztatásra szorul )

1. és 5. évfolyamon félévkorés évvégén erkölcstan, hités erkölcstan tantárgyakból (kiválóan teljesített, jól teljesített, megfelelően teljesített, felzárkóztatásra szorul)

48. évfolyamon a tanulók munkáját minden tantárgyból év közben érdemjegyekkel, a félév és a tanév végén osztályzattal minősítjük.(kivételt képeznek: 5. osztálytáncésdráma, erkölcstan, hitéserkölcstan tantárgyak)

Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az évközi érdemjegyeket és az év végi osztályzatokat szóbeli vagy írásbeli szöveges értékelés kíséri. Az iskola az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor értesítő, év végén bizonyítvány

útján értesíti. Az érdemjegy és az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor,

minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. Az érdemjegyek és osztályzatok a következők:

a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1)

Az iskola egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak

értékelésekor az elért százalékos teljesítmény érdemjegyre történő átváltásának általánosan javasolható paraméterei:

Teljesítmény Érdemjegy Szöveges értékelés 91 100 % Jeles (5) Kiválóan teljesített 76 90 % Jó (4) Jól teljesített 56 75 % Közepes (3 Megfelelően telesített


76/103


31 55 % Elégséges (2) Felzárkóztatásra szorul 0 30 °/a Elégtelen (1) Felzárkóztatásra szorul

Az SNI tanuló tantárgyi teljesítményének értékelése Alapvető cél a tanulók önértékelésének fejlesztetése, kritikus gondolkodásuk kialakítása, egymás

munkájának elismerése, a hibák kíméletes, javító szándékkal történő megfogalmazása. A tévedések megbeszélése; kijavítása közösen történik. A hibák elfogadása, a tanulási folyamat részeként való kezelése a biztonság érzését nyújtja, mentesíti a gyerekeket a szorongástól. A teljesíthető tevékenység biztosítja az örömteli, kudarc nélküli tanulás lehetőségét. Ugyanakkor

az elért teljesítmény értékelésekor nem hagyható figyelmen kívül az adott gyermek aktuális teljesítőképessége, az, hogy saját lehetőségeit mennyire használta ki a munka, a feladat elvégzése érdekében. Elvünk, hogy az értékelés ne minősítsen, hanem fejlődési állapotról számoljon be, számba tudja venni, hogy a tanuló az előző szintjéhez, önmagához mérten mennyit fejlődött, tartalmazza, hogy a gyerek a saját lehetőségeit mennyire aknázza ki. Az értékelési szempontok összetettek, egyegy tantárgyra, illetve a gyermek egész

személyiségének fejlődésére koncentrálnak.

2.10. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása

A tananyag feldolgozásának, az ismeretek gyarapításának, a készségek alakításának és gyarapításának az iskolában alapvetően két terepe van: a tanórai és az otthoni munka. A házi feladat fogalma

A tananyag feldolgozásának menetében minden olyan feladat, amelyet tanítási időn kívül otthon, tanulószobán egyéni munkával végeznek el a tanulók.

A házi feladat célja A házi feladat célja az ismeretek megszilárdítása, emlékezetbe vésése, valamint további gyakoroltatása, önálló feldolgozás, a következő tananyag előkészítése.

A házi feladat típusai: 1. Szóbeli házi feladat

tartalmi összefüggések elsajátítása szabályok, fogalmak bevésése házi olvasmányok memoriterek

2. írásbeli házi feladat tankönyvi, feladatgyűjteményi feladatok megoldása tesztek házi dolgozatok másolási feladatok iillusztráció készítése


77/103


kiselőadásra történő felkészülés törekedjünk arra, hogy hétvégére kevesebb házi feladatot vigyen haza a gyermek

napköziben péntek délután nincs tanulóidő egyéb képességés készségfejlesztő foglalkozások megtartása történik

3. Gyűjtőmunka (pl. könyvtári, szemléltető eszközök, természetes anyagok stb.) 4. Kísérlet (fizikai, kémiai, biológiai változások vizsgálata) Elvek és korlátok A házi feladat: 1. tartalmilag legyen összhangban az órán feldolgozott tananyaggal 2. mennyisége legyen arányos: az ellenőrzésre fordítható idővel a tanuló terhelhetőségével. 1. A házi feladat kijelölésében a tanulók érdeklődésében, felkészültségében megmutatkozó

egyéni különbségekhez való alkalmazkodás az oktatás differenciálása érvényesüljön. 2. A pedagógus által kiadott házi feladat megfelelően előkészített legyen. 3. A házi feladat mennyiségénél és minőségénél fokozottan figyelni kell az otthoni munka

egészítő, ismereteket továbbfejlesztő jellegére. 4. Az otthoni felkészülésre fordított ídő ne haladja meg alsó tagozatban az átlagos 1,5 órát felső tagozatban a 2,5 órát. 1. Az ellenőrzés terjedjen ki a házi feladat tényéreés tartalmára egyaránt 2. A házi feladatot a pedagógus egyéni megítélése szerint értékelje. Az otthonra maradó feladatok belső arányainak kézbentartása folyamatos koordinációt igényel és ez a pedagógusok feladata.

2.11. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei

Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, a magyar és a matematikát, továbbá azoknál a tantárgyaknál is alkalmazzuk, ahol nagy osztálylétszámmal dolgozunk, az eszközhiány miatt csoporbontással hidaljuk át a felmerülő problémát (informatika, technika). Célunk a csoportbontással, hogy az ismereteket elmélyítsük, az egyénben rejlő készségeket, képességeket a lehető legjobban kibontakoztassuk, hogy több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására, hogy minden tanuló a tantervi követelményekből sajátítsa el a képességeinek készségeinek megfelelő tudásszintet, egyénre szabott feladatokkal. A kisebb csoportos foglalkozások ennek kiváló színterei. A tanulók a kiscsoportos foglalkozásokon jobban megnyílnak, bátrabban vállalják fel önmagukat,


78/103


a saját képességeiket, a meglévő részképesség hiányosságaikat.A tanár rálátása, figyelme alól szinte lehetetlen kibújni, nincs mód a közösségben meghúzódni, észrevétlenné válni. Csoportbontást lehet alkalmazni a rendelkezésre álló időkeret függvényében: Matematika és magyar tárgyak oktatására. Ha egy évfolyamból 2 osztály van, akkor 2 csoport alakítható a két évfolyam tanulóiból. Ha egy évfolyamból 1 osztály van, akkor is csoport alakítható a Köznevelési Törvény 6.

számú melléklete időkeretének túllépése nélkül, illetve a túllépés engedélyezésével. A két csoportot a képességek szerint differenciáltan kell kialakítani.

a. csoport: lassú ütemben haladó( felzárkóztató csoport) b. csoport: átlagos ütemben haladó ( haladó csoport)

Ha egy évfolyamról két különböző nyelvre( angolnémet) 2 csoportra való tanuló jelentkezik, akkor egyik csoport angolt a másik német nyelvet tanulhat. Igyekezni kell a közel azonos létszámú csoport kialakítására. Törekedni kell arra, hogy egy nyelvi csoporba ne legyen a tanulói létszám 14 főnél több.

2012. évi CLXXXVIII.törvény(3. Nkt.novella) 13. alcíme alapján: 27. § (4) A tanuló heti kötelező tanóráinak számát, beleértve a választható tanóráinak számát a 6.

melléklet határozza meg. Az iskola a tanuló heti kötelező tanóráinak száma és az osztályok engedélyezett heti időkerete különbözetét tanórai foglalkozás, egyéb foglalkozás megtartásához és osztálybontáshoz veheti igénybe.

2.12. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek, NETFIT

Az aerob állóképesség mérése az első, és az ötödik osztály felmenő rendszerében: o Cooperteszt (m) pulzusméréssel összekötve (pulzusszám percben kifejezve)

Mindennapi tevékenységünk során leggyakrabban használt izomsorok erő, erő állóképességének mérése:

o az alsó végtag dinamikus erejének mérése – helyből távolugrás o a váll és a törzsizmok gyorsasági erejének mérése – kétkezes dobás hátra, fej fölött o a vállöv és a kar erejének, erő állóképességének mérése – fekvőtámaszban

karhajlítás és nyújtás folyamatosan, kifáradásig, de max. 4 percig o a csípőhajlító és a hasizmok erő, erő állóképességének mérése – hanyattfekvésből

felülés o a hátizmok erő, erő állóképességének mérése – hasonfekvésből törzsemelés és –

leengedés, folyamatosan kifáradásig, de max. 4 percig

A próbák elvégzése után – az értékelő táblázatok alapján – mindenki azonnal megtudhatja, hogy korának és nemének megfelelően hány pontot ér a teljesítménye. Vagy : a motoros tesztekben elért teljesítmények pontértékeinek összege ismeretében ki ki saját maga minősítheti az általános fizikai teherbíró képességét.


79/103


20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet módosítása értelmében NETFIT: NEMZETI EGYSÉGES TANULÓI FITTSÉGI TESZT NETFIT program küldetése, hogy népszerűsítse és tudatosítsa az élethosszig tartó fizikai aktivitás

jelentőségét és az egészségtudatos életvezetés értékeit az iskoláskorú diákok körében. A NETFITre azért van szükség, hogy létrejöjjön egy Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt, amely a 21. század követelményeihez igazodó, diagnosztikus és oktatási célú pedagógiai értékelő és visszajelentő eszközt jelent.

A NETFIT újszerűsége többek között az alábbi területeken érhető tetten: • a tudományos megalapozottságban; • a tanulók minősítésének kritériumorientált módszerében; • a személyre szabott visszajelentő és értékelő modulban; • az egészségközpontúságban; • a motoros tesztek ízület és gerincvédelmet biztosító végrehajtásában; • pedagógiai alkalmazhatóságában; • online adatkezelő rendszerében.

A NETFIT fittségmérési rendszer négy különböző fittségi profilt különböztet meg, amely profilokhoz különböző fittségi tesztek tartoznak.

Testösszetétel és tápláltsági profil:

Testtömeg mérése – testtömegindex (BMI)

Testmagasság mérése

Testzsírszázalékmérése – testzsírszázalék

Aerob fittségi (állóképességi) profil:

Állóképességi ingafutás teszt (20 méter vagy 15 méter) – aerob kapacitás

Vázizomzat fittségi profil:

Ütemezett hasizom teszt – hasizomzat ereje és erőállóképessége

Törzsemelés teszt – törzsfeszítő izmok ereje és nyújthatósága

Ütemezett fekvőtámasz teszt –felsőtest izomereje

Kézi szorítóerő mérése – kéz maximális szorító ereje

Helyből távolugrás teszt – alsó végtag robbanékony ereje

Hajlékonysági profil:

Hajlékonysági teszt – térdhajlítóizmok nyújthatósága, csípőízületi mozgásterjedelem.


80/103


A módosítás legfontosabb célja a köznevelés rendszerén belül zajló fizikai mérések új rendszerének kialakításához szükséges módosítások, kiegészítések végrehajtása.

2.13. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei

2.13.1. Az iskola egészségnevelési elve Az elmúlt évek népegészségügyi adatai, felmérések, elemzések alapján szükségessé vált, hogy a

közoktatási törvény módosításával az iskolai egészségnevelés, egészségfejlesztés jogszabályi feladatai a törvényben megjelenjenek, valamint sor kerüljön a helyi pedagógiai programokban is a helyi feltételekre, adottságokra épülő egészségnevelési stratégia kidolgozására, megvalósítására. A jó tervezés és majd a megvalósítás folyamata alatt az iskola az egészségfejlesztés hatékony

színterévé válhat.

Alapelvek, célok, hitvallás A tantestület által elfogadott alapelvek, célok, melyek tükrözik az iskola hitvallását,

elkötelezettségét az egészségnevelés területén. Alapelvek: A gyerekek hosszú éveket töltenek az iskolában. Ebben az időszakban érdemi hatást lehet

gyakorolni személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásaikat.

az egészség mint alapvető emberi érték mindennapi munkavégzés során az egészség fontos erőforrás az egészségfejlesztés a társadalom és egyén közös feladata

Hitvallás: „ Szeresd egészségedet, mert ez a jelen, Védd a kisgyermekedet, mert ez a jövő. Őrizd szüleid egészségét! Mert a múlton épül fel a jelen és a jövő.”

( Bárczi Gusztáv )

Cél Hozzásegíteni mindenkit egy egészséges és kiegyensúlyozott életvezetéshez a jólét megtalálásához.

az emberi környezet egészséget károsító megváltoztatásának lehetőségeit tudatosítani feltárni az életminőség javításának módjait kötelességérzet fejlesztése az egészség megőrzése érdekében tudatosítani, hogy az egészség nem csupán a betegség hiánya.

A nevelési oktatási intézményekben folyó teljes körű egészségfejlesztés figyelembe veszi a gyermekek, tanulók biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait, beilleszthető a megvalósuló átfogó prevenciós programokba. Kiemelt figyelmet kell fordítani a következő területekre:


81/103


egészséges táplálkozás (törekszünk bekapcsolódni az iskolatejés iskolagyümölcs programba)

mindennapos testnevelés, testmozgás testilelki egészség fejlesztése (viselkedési függőségek, szenvedélybetegséghez vezető szerek

fogyasztásának megelőzése, iskolapszichológus alkalmazása) bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése balesetmegelőzés és elsősegélynyújtás személyi higiéné


82/103


A program tervezésében kiemelt feladatot kapnak: munkaközösség vezetők (alsós és osztályfői) biológia és földrajz szakos tanárok testnevelő tanárok Diákönkormányzat vezető tanára Szülői közösség elnöke Szülői közösség tagjai osztályonként

az iskolánknak önkormányzatunk biztosítja az iskolaorvos és védőnői ellátást. Ennek keretében szűrővizsgálatokat végeznek, védőoltásokat és felvilágosító előadásokat tartanak, illetve elvégzik a megbeszélések szerint.

Pedagógiai Intézet szakmai szolgáltatása keretében szenvedélybetegségek felismeréséről tanároknak, szülőknek és tanulóknak felvilágosító előadások szervezése.

rendszeres szűrővizsgálat a fogorvossal egyeztetett időben

hallásvizsgálat a helyi védőnő bevonásával pedagógusok és szülők kapcsolata

családlátogatások, gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásával.

Különös tekintettel az egészségügyi okok miatt veszélyeztetett tanulók esetében a Gyermekjóléti Szolgálattal.

Egészségnap Külső meghívott vendégek bemutatója, előadása. kozmetikus bőr egészségvédelme fodrász hajápolás, esztétikai megjelenés étrend tanácsadó egészséges táplálkozás sportolók sportági bemutatók és figyelemfelkeltés iskolaorvos és védőnő elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátítása

2.13.2. Az iskola környezeti nevelési elvei

Iskolánkban a környezeti nevelés közösen végzett, tudatos pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő és élettelen környezettel; kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére, fenntartható használatára és védelmére. Pedagógiai hitvallásunk:

„ Életünk nagymértékben attól függ, hogy mi magunk milyenné tesszük.” (Samuel Smiles)

Cél: Az élő és élettelen természet értékeit felismerni, érdekeit védeni tudó gyerekek nevelése, felkészítése


83/103


a környezetük megismerésére. Környezettudatos magatartás és életvitel kialakítása.

A környezeti nevelés közös követelménye: Minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert.

Természeti épített szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése. Helyi értékek feltérképezése.( faültetés, zöldesítés, gyomtalanítás, madáretetés ) Virág gondozási verseny osztályonként, esetleg gyógy és fűszernövények nevelése Energiatakarékosság (víz, villany, tüzelőanyag) Szelektív hulladékgyűjtés (elemek, PET palack, műanyag kupak) Papírgyűjtés Komposztálás Környezettudatos nevelés szülők bevonásával Felvilágosító előadások az egészségkárosító anyagokról és fertőzési veszélyekről Környezeti nevelés az iskolában Környezeti nevelés minden tárgyban

A környezeti nevelés szakmai támogatói

Tanárok Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával

példaértékű legyen a tanulók számára. A környezeti nevelés közös szemléletben és célokkal valósulhat meg. A közös munka áttekintése

az igazgatóhelyettes feladata, koordinátori az iskolai szabadidőszervező tanár látja el. Diákok Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a

kultúrált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek.

Tanárok és a diákok A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során

tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Fontos a hulladékgyűjtési akció valamint a nyári táborok. A diákok és a tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében.

Tanárok és szülők Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus

együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos m)agatartást, amit az iskola is követni kíván. Együttműködés az iskola szülői közösségével:


84/103


udvarrendezés takarítás(őszi, tavaszi)

Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési

programunknak. Folyamatosan gyűjtsék a hulladékpapírt, csökkentsék a felesleges papírfelhasználást (kicsinyített, féloldalas fénymásolás), környezetkímélő, egészségre nem káros tisztítószerek használata

A környezeti nevelés anyagi támogatói

Saját erőforrás Költségvetés

Minden évben olyan felújításokat kell végezni, amelyek környezetbarát és kultúrált környezet megteremtését, továbbá környezetkímélő működését szolgálják.

Alapítvány. Az iskolai alapítvány – rászorultsági alapon – támogatja a nyári táborokban való részvételt.

Külső erőforrás Fenntartó rászorultsági alapon – támogatást nyújt az osztálykirándulások alkalmával Környezeti neveléshez szükséges eszközök beszerzését biztosítja. Pályázat megjelenésének figyelése igazgatóhelyettesi feladat. A kollégák részt vesznek a pályázatok írásában. Elnyert összeg a kiírásnak megfelelően

használható fel. Helyi értékek Napjaink gazdaságára jellemző mezőgazdasági kultúra mellett a puszta még ma is él.

Természetesen az igényeknek megfelelő feltételek megteremtésével tiszteletben tartva a múlt emlékeit.

védett növények vadvirágok füvek, bozótok, borókás magányos fák ligeterdők homokbuckák magyar szürke magyar racka nyargaló ménes Kiskunsági Nemzeti Park (Bugacból is hozzácsatolt rész) az itt élő pásztor népek két nagy védelmezője : Hermann Ottó és Kada Elek A környezeti nevelési program ezen múlt megismertetését is céljának tartja.

2.14. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának


85/103


értékelési elvei

2.14.1. A magatartás értékelésének elvei Magatartás értékelésénél 18. évfolyamon a következő érdemjegyeket illetve osztályzatokat

használjuk. példás (5) jó (4) változó (3) rossz (2)

A 58. évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli.

A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról.

A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt

szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei

Példás (5) az a tanuló. aki ∙ a házirendet betartja: ∙ tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen

viselkedik; kötelességtudó. feladatait teljesíti; ∙ önként vállal feladatokat és azokat teljesíti,

tisztelettudó; ∙ társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben

udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik: ∙ az osztály és az iskolai közösség életében aktívan

részt vesz; óvja és védi az iskola felszerelését, környezetet;

∙ nincs írásbeli figyelmeztetése. intője vagy megrovása;

Jó (4) az a tanuló, aki ∙ a házirendet betartja: ∙ tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon

rendesen viselkedik; feladatait a tőle elvárható módon teljesíti;

∙ feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de rábízottakat teljesíti;

∙ az osztály vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt;


86/103


∙ nincs írásbeli intője vagy megrovása.

Változó (3) az a tanuló, aki ∙ az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be;

∙ a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik;

∙ feladatait nem minden esetben teljesíti; ∙ előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben

udvariatlan, durva; ∙ a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen

alkalmazkodik; ∙ igazolatlanul mulasztott: ∙ osztályfőnöki intője van.

Rossz (2) az a tanuló, aki ∙ a házirend előírásait sorozatosan megsérti; ∙ feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti;∙ magatartása fegyelmezetlen, rendetlen; ∙ társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen

udvariatlanul, durván viselkedik; ∙ viselkedés romboló hatású, az iskolai nevelést,

oktatást akadályozza; ∙ több alkalommal igazolatlanul mulaszt; ∙ több szaktanári, napközis tanári figyelmeztetést

kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése.


87/103


2.14.2. A szorgalomjegyek megállapításának elvei

A tanulók szorgalmának értékelésénél, minősítésénél az 18. évfolyamon a következő

érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk: a példás (5) jó (4) változó (3) hanyag (2)

A 18. évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a

nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról.

A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a

felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

Iskolánkban a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei

Példás (5) az a tanuló. aki ∙ képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;

∙ tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi;

∙ a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi; munkavégzése pontos, megbízható;

∙ a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz;

∙ taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.

Jó (4) az a tanuló, aki ∙ képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;

∙ rendszeresen, megbízhatóan


88/103


dolgozik; ∙ a tanórákon többnyire aktív; ∙ többlet feladatot, tanórán kívüli

foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti;

∙ taneszközei tiszták, rendezettek.

Változó (3) az a tanuló, akinek ∙ tanulmányi eredménye elmarad képességeitől;

∙ tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti;

∙ felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik;

∙ érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja;

∙ önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik.

Hanyag (2) az a tanuló ∙ képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében;

∙ az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg;

∙ tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen;

∙ feladatait többnyire nem végzi el; ∙ felszerelése hiányos, taneszközei

rendetlenek; ∙ a tanuláshoz nyújtott nevelői

vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül;

∙ félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

2.14.3. A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei


89/103


Az iskolai jutalmazás formái:

Jutalomban részesül az a tanuló

∙ aki képességihez mérten példamutató magatartást tanúsít, vagy

∙ folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy

∙ az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy

∙ iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy.

∙ előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy

∙ bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti.

Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: o szaktanári dicséret, o napközis nevelői dicséret, osztályfőnöki dicséret, o igazgatói dicséret,

Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén

szaktárgyi teljesítményért, példamutató magatartásért, kiemelkedő szorgalomért, példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért közösségi munkájáért

nevelőtestületi dicséretben részesíthetők. Az egyes tanévek végén. valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és

könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon

eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon

eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát. az egységes helytállást tanúsító tanulói

közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására hozni. Az iskolai fegyelmezés formái:

Figyelmeztetésben részesül az a tanuló, tanulmányi kötelezettségeit


90/103


aki folyamatosan nem teljesíti, vagy a házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, vagy mások testi épségét vagy egészségét

veszélyezteti , vagy bármely módon árt az iskola jó

hírnevének.

Az iskola fegyelmező intézkedései szaktanári figyelmeztetés; napközis nevelői figyelmeztetés: osztályfőnöki figyelmeztetés;(5. rossz beírás) osztályfőnöki intés;(10. rossz beírás) igazgatói figyelmeztetés;(15. rossz beírás) igazgatói intés;(30. rossz beírás) tantestületi figyelmeztetés; (35. után) tantestületi intés: (40.után)

Fegyelmi büntetések (fegyelmi eljárás alapján) megrovás szigorú megrovás meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba, vagy iskolába Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül. amelytől indokolt esetben a

vétség súlyára való tekintettel el lehet térni: A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Az iskolában a büntető törvénykönyvbe ütköző cselekedetek (szeszesital, kábítószer, lopás, nem

megengedett eszközök használata, stb…) esetén a rendőrség segítségét kérheti az intézmény vezetősége. Súlyos jogellenességnek számít az agresszió, a másik tanuló bántalmazása, megsértése, az egészségre ártalmas szerek (drog, szeszesital, dohány, energiaital) iskolába hozatala, szándékos károkozás, a nevelők és alkalmazottak emberi méltóságának megsértése, s ezeken túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján

bűncselekménynek minősülnek. A tanuló súlyos és vétkes kötelességszegése esetén a tanulóval szemben fegyelmi eljárás

indítható, melynek megindításáról az igazgató vagy a nevelőtestület dönt. A fegyelmi tárgyalás elsőfokú fegyelmi döntéssel zárul. A fegyelmi büntetés kizárólag a

jogszabályokban leírtakat követheti. Fegyelmi büntetések:


91/103


megrovás szigorú megrovás kedvezmények, juttatások megvonása áthelyezés az évfolyam másik osztályába áthelyezés másik azonos típusú iskolába

A köznevelési törvény 58.§ szerint kell eljárni. A fegyelmi büntetés ellen a tanuló – kiskorú esetén a szülő – jogorvoslati kérelemmel élhet a jegyzőnél. A kérelmet azonban az elsőfokú jogkör gyakorlójához kell benyújtania a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül.

A fegyelmező intézkedések és büntetések alkalmazásának elvei: Fegyelmező intézkedéseket kizárólag pedagógiai célból, nevelő, jobbító szándékkal lehet

alkalmazni. Nem lehet megszégyenítő, megtorló, kirekesztő. Visszatartó ereje csak a fegyelmezés, rendreutasítás eszközeként szolgálhat. Az intézkedésekről való döntésben a fokozatosság elvét kell követni. Súlyosabb fegyelmező intézkedés kiszabásának feltétele a korábbiakban kiszabott enyhébb intézkedés. Ez alól csak a különösen súlyos vétség büntetése képezhet kivételt. Minden büntetésnek arányosnak kell lennie az elkövetett cselekménnyel. Az intézkedések meghozatalakor be kell tartani az egyenlő elbírálás elvét. A fegyelmező

intézkedést írásba kell foglalni, s azt a szülő tudomására kell hozni.

2.14.4. Arizona program

A nevelőtestület a félévi értekezleten úgy döntött, hogy a 58. évfolyamon kisérleti jelleggel bevezeti az Arizona programot. A program célja lehetővé tenni a tanárok számára a zavartalan tanítást, a tanulóknak a

zavarásmentes, nyugodt tanórát. A személyiségfejlesztés fontos részeként a tanórai rend megzavarását, a munka megtagadását, a

nem megfelelő beszédet, durva és aggresszív viselkedést szorítja ki a tanórákról. A program az egymás iránti tisztelet és az egyéni felelősségérzet alapelvén nyugszik. Három alapszabályt kell betartani:

∙ minden diáknak joga van a zavartalan tanuláshoz ∙ minden tanárnak joga van a zavartalan tanításhoz ∙ mindenkinek tisztelnie kell mások jogait

A szabályokat megsértő tanulók nem büntetést kapnak, hanem viselkedésük közvetlen okát kell megkeresni. Kiemelt célunk a tanulók egyéni felelősségét erősíteni. Mindenkinek vállalnia kell saját döntése következményeit, önmaga számára célokat kell választani és azokat be kell tartani. A diákokat arra tanítjuk meg, hogy a különböző választási lehetőségek és az azzal összefüggő következmények között tudatosan válasszanak. Tanterem elhagyásának módja

Tanóra megzavarása után tanári felszólítás A tanuló dönthet, hogy fegyelmezetten dolgozik az óra végéig vagy az Arizona szobába távozik


92/103


Szabályok az Arizonaszobában a tanulóra vonatkozó kötelezettségekről Az információs lapot le kell adni az ügyeletes nevelőnek az Arizona szobában Probléma feltáró lapot kell kitölteni, melyben meg kell nevezni a segítő pedagógust Az Arizonaszobából tervkészítés után vissza lehet menni a terembe – ez a diák döntése – ha

képes az óra hátralévő részében fegyelmezetten viselkedni. Az információs lapot tovább kell vinni és le kell adni az órát tartó pedagógusnak

A felügyelő nevelő értesíti a segítőnek megjelölt tanárt, aki időt keres tanórán kívüli tanácsadó elbeszélgetésre

Amennyiben egy tanuló többször megy az Arizona szobába, számára kötelező segítő beszélgetésen kell résztvennie (a táblázat szerint)

Arizonaszobában töltött alkalmak száma Segítő beszélgetésen résztvevők

5 tanuló, osztályfőnök, Arizona csoport tagja, segítőnek felkért pedagógus

10 tanuló, osztályfőnök, Arizona csoport tagja, segítőnek felkért pedagógus, szülő

15 tanuló, osztályfőnök, Arizona csoport tagja, segítőnek felkért pedagógus, szülő, igazgató

20 tanuló, osztályfőnök, Arizona csoport tagja, segítőnek felkért pedagógus, szülő, igazgató,

Gyermekjóléti Szolgálat képviselője

25 tanuló, osztályfőnök, Arizona csoport tagja, segítőnek felkért pedagógus, szülő, igazgató,

Gyermekjóléti Szolgálat képviselője, Rendőrség Ifjúságvédelmi Osztály

A tanulók tanulmányi munkájának értékelése: A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli,

félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. 1. évfolyamon félévkor és év végén minden tantárgyból szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló

kiválóan teljesített

jól teljesített

megfelelően teljesített

felzárkóztatásra szorul.

2. évfolyamon félévkor és év végén idegen nyelv, erkölcstan, hités erkölcstan tantárgyból szövegesen kiválan teljesített


93/103


jól teljesített megfelelően teljesített

felzárkóztatásra szorul , más tantárgyakból osztályzattal minősítjük a tanulók munkáját.

3. évfolyamon félévkor és év végén idegen nyelv és informatika tantárgyból szövegesen

kiválóa teljesített jó teljesített megfelelelően teljesített

felzárkóztatásra szorul más tantárgyakból osztályzattal minősítjük a tanulók munkáját.

48. évfolyamon a tanulók munkáját minden tantárgyból év közben érdemjegyekkel a félév és a tanév végén osztályzattal minősítjük.(kivétel táncés dráma, erkölcstan, hités erkölcstan) 5. évfolyamon félévkor és évvégén erkölcstan, hitéserkölcstan, valamint táncés dráma tantárgyakból

szövegesen kiválóan telesített

jól teljesített

megfelelően teljesített

felzárkóztatásra szorul

Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az évközi érdemjegyeket és az év végi osztályzatokat szóbeli vagy írásbeli szöveges értékelés kíséri. Az iskola az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor értesítő, év végén bizonyítvány útján

értesíti. Az érdemjegy és az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor,

minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. Az érdemjegyek és osztályzatok a következők:

a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1)

Az iskola egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak értékelésekor az elért

százalékos teljesítmény érdemjegyre történő átváltásának általánosan javasolható paraméterei: Teljesítmény Érdemjegy Szöveges értékelés 91 100 % Jeles (5) Kiválóan teljesített 76 90 % Jó (4) Jól teljesített 56 75 % Közepes (3 Megfelelően telesített 31 55 % Elégséges (2) Felzárkóztatásra szorul 0 30 °/a Elégtelen (1) Felzárkóztatásra szorul


94/103


Az SNI tanuló tantárgyi teljesítményének értékelése

Alapvető cél a tanulók önértékelésének fejlesztetése, kritikus gondolkodásuk kialakítása, egymás munkájának elismerése, a hibák kíméletes, javító szándékkal történő megfogalmazása. A tévedések megbeszélése; kijavítása közösen történik. A hibák elfogadása, a tanulási folyamat részeként való kezelése a biztonság érzését nyújtja, mentesíti a gyerekeket a szorongástól.

A teljesíthető tevékenység biztosítja az örömteli, kudarc nélküli tanulás lehetőségét. Ugyanakkor az elért teljesítmény értékelésekor nem hagyható figyelmen kívül az adott gyermek aktuális teljesítőképessége, az, hogy saját lehetőségeit mennyire használta ki a munka, a feladat elvégzése érdekében.

Elvünk, hogy az értékelés

ne minősítsen, hanem fejlődési állapotról számoljon be, számba tudja venni, hogy a tanuló az előző szintjéhez, önmagához mérten mennyit fejlődött, tartalmazza, hogy a gyerek a saját lehetőségeit mennyire aknázza ki.

Az értékelési szempontok összetettek, egyegy tantárgyra, illetve a gyermek egész személyiségének fejlődésére koncentrálnak.

Kiértesítés bukásra:

Amennyiben a tanuló érdemjegyei egyes tantárgyakból nem érik el a kettes átlagot, erről az osztályfőnök a szaktanár véleményét figyelembe véve értesíti a szülőt. Az értesítés tanévenként 4 alkalommal történik, írásban, amit a tájékoztatóban (ellenőrzőben) kell rögzíteni :

félévi értékelés előtt

november közepén

december közepén

évvégi értékelés előtt

április közepén

május közepén A bukásra kiértesítés célja, a tanuló és a szülő figyelmének felhívása erre a tényre, javítási lehetőség

Iskolánk kiváló diákja díj:(az év diákja)

A díjat a nevelőtestület ítéli oda, annak a tanulónak, aki megfelel az alábbi feltételeknek: a ballagó nyolcadik évfolyam tanulója nyolcadik évfolyam végéig kiemelkedő teljesítményt nyújtott példás a szorgalma magatartása tanulmányi versenyeken iskolánk jó hírét erősítette A díj: emlékplakett és könyvutalvány, mely a ballagási ünnepélyen kerül kiosztásra. Iskolánk legjobb matematikusa: Minden tanév végén a ballagó nyolcadik osztályosok közül a matematika szakos javaslatára

megválasztja a tantestület a legjobb matematikust. Az a tanuló érdemli ki ezt a címet, aki a nyolc év


95/103


során a legjobb teljesítményt nyújtotta, illetve tanulmányi versenyeken jó eredményt ért el. Iskolánk legjobb sportolója: Minden tanév végén a ballagó nyolcadik osztályosok közül a testnevelő tanár javaslata alapján a

nevelőtestület megválasztja a legjobb sportolót. Az a tanuló jogosult a cím elnyerésére, aki kiváló spotteljesítményt ért el, és az iskola jó hírnevét erősítette. Mindkét cím a tanévzáró ünnepélyen kerül átadásra. Sinkó Sándor díj alsó tagozatosok:

Sinkó Sándor iskolánk korábbi igazgatója hozott létre egy alapítványt(nagyobb

pénzösszeggel),melynek kamata a mindenkori negyedik évfolyamosok között kerül kiosztásra. Ezt a pénzösszeget az évfolyamon kitűnő tanulmányi eredmény elért tanulók között egyenlő arányban kell szétosztani. A jutalom a tanévzáró ünnepélyen kerül kiosztásra.


96/103


2.15. Magasabb évfolyamba lépés feltételei

Helyi tantárgyi tanterveknek a 3. ,5. és a 7. évfolyam év végi minimumkövetelményeit is tartalmaznia kell :

tantárgy 14. 58.

Magyar nyelv és Irodalom

14 Apáczai 58 Nemzeti

Történelem 58 Mozaik

Angol 3Nemzeti 4Oxford

58 Oxford

Német 3 Nemzeti 4 Klett

58 Klett

Matematika 1 Mozaik 24 Apáczai

5 Mozaik 68 Műszaki

Informatika 34 Nemzeti 58 Nemzeti

Környezetismeret 14 Mozaik

Természetismeret 56 Mozaik

Fizika 78 Mozaik

Biológia 78 Mozaik

Kémia 78 Nemzeti

Földrajz 78 Mozaik

Énekzene 14 Apáczai 58 Mozaik

Vizuális kultúra 14 Apáczai 58 Mozaik

Technika 14 Apáczai 57 Nemzeti

Testnevelés 14 58 Mozaik

Erkölcstan 14 Mozaik 58 Mozaik

Tánc és dráma 56

Tantárgyakhoz kapcsolódó fejlesztési program


97/103

https://docs.google.com/document/d/1OSTTwALr-a6qRlar_LpbcYtwf9MZsmjVHTH02VPN4MI/edit?usp=sharing

https://docs.google.com/document/d/1brdYhqLby_1qOnFp3UYAP1oWznX5LYQWQwnKiMCg0Ug/edit?usp=sharing

https://docs.google.com/document/d/1Gr31k0SRBpT2F_j01OnC0xcVkAW8A7_CFABmRoFcCs8/edit?usp=sharing

https://docs.google.com/document/d/1Pe3reDxxr__ZcocE4b1eEG1o3xlfc0R3NPk-d69-6aY/edit?usp=sharing

https://docs.google.com/document/d/1Pe3reDxxr__ZcocE4b1eEG1o3xlfc0R3NPk-d69-6aY/edit?usp=sharing

https://docs.google.com/document/d/1uyoBzp2NByVpv1-HR6nBcPv8_1zTKKiwADTm-yozn9c/edit?usp=sharing

https://docs.google.com/document/d/1UJW0wrdvYMaNrFo1_yDDP13ebxlwySh9-ZxSUsFm9Dg/edit?usp=sharing

https://docs.google.com/document/d/1UJW0wrdvYMaNrFo1_yDDP13ebxlwySh9-ZxSUsFm9Dg/edit?usp=sharing

https://docs.google.com/document/d/11WfSjiBqjUjeseS_0xa7rlaItWDJwMkri19kee5j490/edit?usp=sharing

https://docs.google.com/document/d/1A2CTT6DzFLYR2m2EtQNDELV2xBYxsDr2zyEFkk-jcww/edit?usp=sharing

https://docs.google.com/document/d/1A2CTT6DzFLYR2m2EtQNDELV2xBYxsDr2zyEFkk-jcww/edit?usp=sharing

https://docs.google.com/document/d/1JPgpKYudte5co-g0OcZQkCIkck6_9hsfWaKSzIirwkA/edit?usp=sharing

https://docs.google.com/document/d/1JPgpKYudte5co-g0OcZQkCIkck6_9hsfWaKSzIirwkA/edit?usp=sharing

https://docs.google.com/document/d/184pr9ewhtnIwTmg-O1Tt8GUjuc6yFchgjPWidzfzqtc/edit?usp=sharing

https://docs.google.com/document/d/1d4NFWUNL4xkru3QnK7YQleNQrKOFAOhxNs3Z3DvlqyI/edit?usp=sharing

https://docs.google.com/document/d/18I_s-eJw2AWsKqNOBAYOzgglSjbDc8kLwLTMhQre9eY/edit?usp=sharing

https://docs.google.com/document/d/1v_cwMKC_JYC-1H_fCzR9UhCVPGK0oQ2OPRLcUKLznT0/edit?usp=sharing

https://docs.google.com/document/d/1RZjKb4HJ0U9xGwdplR3DbsbRvRD9WPCyhIN9Sccgczs/edit?usp=sharing

https://docs.google.com/document/d/1scoZ6Kus2hbuetl6pB4t6tW25PAA-V0Itiq6J1cy6q8/edit?usp=sharing

https://docs.google.com/document/d/10Ar-s_iaGwH6nrqbIALh8EcD-ui9zzYtXoOJex6W_S8/edit?usp=sharing

https://docs.google.com/document/d/1vRNgiJKCi7bVsmI3SPbfS9U4Xn2eK_aS6gORrjl5abo/edit?usp=sharing

https://docs.google.com/document/d/14uWXnUKZccbdRPjzxiJqfC9cw0pZ01YpKJdrMgLHLY4/edit?usp=sharing

https://docs.google.com/document/d/1jqpUTssoEZbw35B2YvQQNE3qeYBjprQacXr3Qt2m_ME/edit?usp=sharing

https://docs.google.com/document/d/1Xswlfcr_C26IbOqJOqQSClSSM6vcsH3_reO8-rOSdew/edit?usp=sharing

https://docs.google.com/document/d/1Ni__1k6D5dFMu0geT5KLuBxUpVwucd2icQTUV-zUXNY/edit?usp=sharing

https://docs.google.com/document/d/14UA531lQDdgR0LskNf0kSIAnxXR5QTr1e7nSloiU0_E/edit?usp=sharing

https://docs.google.com/document/d/1AznQOIbcMuSvyINcnCaPz1bNmIe5beebzOnJieTlezs/edit?usp=sharing

https://docs.google.com/document/d/13JO6V7W9dE6dtmVoHA8tPmJpbvXUKpUlZSvpH6Flmew/edit?usp=sharing

https://docs.google.com/document/d/1JzyI_LwSTPUrnlGgYrmVBXW0Dje7eNNl8rZ0sGJXSX4/edit?usp=sharing

https://docs.google.com/document/d/1ZS74bbTz8GCbMJ-mEqtb4Bypd-COwW27NGUzaTU7TgA/edit?usp=sharing

https://docs.google.com/document/d/1xnEc6ROY6ju3-WviATVfsU9Miw8D-bigIk3pcfybacY/edit?usp=sharing

https://docs.google.com/document/d/1v1I-PYN7r3aCeWoiJ8g1v1y_w1n8QyGZ_AFt0EO6iaY/edit?usp=sharing


A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók iskolai fejlesztésének elve

A részképesség zavar tüneteit mutató tanulók sajátos nevelési igényeinek kielégítése elsősorban gyógypedagógus közreműködésével valósul meg.

A részképesség zavarok jellegének megfelelően a gyermekek iskolai oktatásában érvényesítjük a számonkérési, értékelési, esetleg indokolt esetben, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítés lehetőségét.

Diszlexia, diszgráfia esetében kiemelt fejlesztési célok, feladatok Iskolás korban az olvasás és írászavarok javításának feladata kialakítani a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasásírás készséget, fejleszteni kifejezőkészségét, segíteni az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében.

A gyermekeknél az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztatóelemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő, valamint a vizuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel történik.

Nagy hangsúlyt fektetünk az aktív szókincs, a beszédkészség, a szövegértés, a testséma, téri tájékozódás, a vizuomotoros koordináció fejlesztésére.

Diszkalkulia esetében kiemelt fejlesztési célok, feladatok A matematika tanítása során nagy hangsúlyt fektetünk az érzékelésészlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztésére, a matematikai nyelv∙tudatosításával, a szerialitás erősítésére, a testséma, a téri relációk biztonságára.

A számolási zavarokkal küzdő gyermekek esetében a tananyag elsajátítása során lassabb haladási tempót, hosszabb bevésési szakaszt, és több gyakorlási lehetőséget biztosítunk..

A szám és műveletfogalmak kialakításakor, a számolási készség fejlesztése során a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében segítőkompenzáló matematikai eszközök (kis tárgyak, korongokkorongképek, számolótáblák, egyéb segítő szimbólumok, ujjak) használata megengedett. Törekszünk arra, hogy a fokozott mennyiségű gyakorlás során a gyermekek megtalálják és megtanulják alkalmazni az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikákat, eljárásokat.

Hiperkinetikus zavar, aktivitászavar, figyelemzavar esetében kiemelt fejlesztési célok, feladatok A gyermek nevelésefejlesztésetanítása során nagyon fontos a szoros kapcsolat a tanító, a gyógypedagógus (lehetőség szerint pszichológus) és a szülői ház között.


98/103


A gyermek képességeinek, terhelhetőségének és érdeklődésének megismerésével a pedagógus ki tudja alakítani az egyénre szabott követelményrendszert, mind a gyermek viselkedését, mind tantárgyi tananyagot illetően. A gyakoroltatás, a számonkérés során a feladatok összeállításánál figyelembe vesszük a tanuló gyengébb monotóniatűrését, fáradékonyságát.

Pszichés funkcióinak fejlődését gyakori pozitív visszajelzésekkel segítjük.

A beszédfogyatékos, beszéd és nyelvi fejlődésben akadályozott tanulók iskolai fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai A beszédfogyatékos tanulók fejlesztésében meghatározó a sokoldalú percepciós fejlesztés, melynek során a kinesztéziás, a hallási, a látási, a beszédmozgási benyomások egymást erősítve fejlődnek.

Az anyanyelvi tárgyak tanítása során igyekszünk sok mondókát, gyermekverset tanítani, mozgással, ritmizálással kisérve.

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének alapelvei, célja és kiemeIt feladatai : Alapító okiratunknak megfelelően vállaljuk enyhén értelmi fogyatékos tanulók integrált oktatását is, de osztályonként csak 12 főt. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlesztése, oktatása a fogyatékosság típusának megfelelő szakos gyógypedagógus bevonásával történik.

A nevelésükhöz biztosított feltételek:

a fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógiai tanár/terapeuta foglalkoztatása

speciális tanterv, tankönyv és más segédletek a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása, egyénre szabott haladási tempó és követelményrendszer kialakítása a szakértői véleménynek

megfelelően hosszabb időkeret biztosítása egyegy tanév tanagyának elsajátíttatására.

A tanórai és a tanórán kivüli fejlesztés kiemelt területei: Anyanyelvi fejlesztésben különös hangsúlyt kap:

a pontos diagnózis, a megfelelő fejlesztési szempontok és módszerek kiválasztása, a testséma biztonságának kialakítása, a téri és idői relációk kialakítása praktikus és verbális szinten, a balróljobbra való haladási irány rögzítése, a vizuomotoros koordináció gyakorlása, a látás, hallás, mozgás összehangolt működtetése a dyslexia prevenció keretében az előkészítő jellegű első osztályban a játékokon,

gyermekverseken, népdalokon keresztül az egyenletes lüktetés kialakítása, ritmuskészség


99/103


fejlesztése, a mozgásbeszéd koordinált működtetése, az auditív és vizuális diszkrimináció és emlékezet fejlesztése, az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) hangoztatóelemző vagy dyslexia

prevenciós módszerrel, a helyes ejtés, a fonéma hallásfejlesztése,

hang és betűegyeztetési gyakorlatok, az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai

pályafutása alatt, a kompenzatórikus technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során,

grafomotoros fejlesztés, a verbális figyelem és emlékezet intenzív fejlesztése, memoriterek,

könyvtárhasználat, számítógép, internet. Minden részterületen hosszabb begyakorlási, érési időszakot biztosítunk.

Az anyanyelvi fejlesztés a nevelés minden színterén központi szerepet kap.

Matematika fejlesztésében különös hangsúlyt kap: a testséma kialakítása, a téri relációk biztonsága, a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, a szerialitás erősítése, a számfogalmak kialakítása és bővítése, az érzékelés, észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt,

intenzív fejlesztése, a segítő, kompenzatórikus eszközök használatának megengedése, az alapműveletek fogalmi kialakítása, képi, vizuális megerősítése, sokoldalú gyakorlásuk a

már "birtokolt" számfogalmakkal építkező számkörökben, a matematikai nyelvi relációk tudatosítása, szöveges feladatok megoldása.

A matematika előkészítése a tanulmányi idő növelésével valósul meg. A matematika tanítása a hagyományos matematikatanítási módszerek felhasználása mellet apró lépésekben, a konkrét segédeszközökkel történő manipuláció idejét megnyújtva történik. Művészetek területen ki emelt szerepet kap:

az érzlékelés, észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd, a téri orientáció, a mozgásritmusbeszéd koordináció, a grafomotoros fejlesztés, a szenzomotoros fejlesztés.

Mozgásfejlesztés során kiemelt szerepet kap: a csecsemőkori ill. nagymozgások fejlesztése, a rugalmasság fejlesztése, a statikus, az átmeneti és a dinamikus egyensúly,


100/103


a testvonal átlépésének fejlesztése, a végtagszétválasztás, azellentétes végtagmozgás fejlesztése, a testséma, a téri orientáció, a ritmusfejlesztése, a szerialitás, az emlékezet, a mozgásutánzás, a finommotorika fejlesztésének előkészítése.

Személyiségfejlesztés során kiemelt szerepet kap: a helyes önértékelés az önbizalom erősítése, a szociális kapcsolatrendszer kommunikációs eszköztárának növelése, a

hibáshiányos helyzetfelismerés kompenzálása, a tudatos önirányítás, önkontroll kifejlesztése, az empátia fokozása, a másság elfogadtatása, a kompenzáló és védekező mechanizmusok (extrém magatartás, beilleszkedési zavar,

agresszió) csökkentése, illetve megszüntetése. Élő idegen nyelv tanítása során kiemelt szerepet kap: a játékosság, a mondókák, énekek, népi játékok tanítása, az adott nyelvet beszélő népek hagyományainak meg 2.16. Az idegen nyelvi mérés lebonyolítása Az idegen nyelvi mérést az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: hivatal) szervezi meg az iskolák 6. és

8. évfolyamán angol vagy német nyelvet első idegen nyelvként tanulók körében a két tanítási nyelvű általános iskolák kivételével. A tanulók idegen nyelvi szövegértési készségeit vizsgáló mérőeszközöket a Hivatal készíti el a 6. évfolyamon a Közös európai referenciakeret (a továbbiakban: KER) szerinti A1, a 8. évfolyamon a KER szerinti A2 szinten. Az idegen nyelvi mérés időpontját az egyes oktatást szabályozó miniszteri rendeletek

módosításáról szóló 35/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 9. § (7) bekezdése határozza meg. A nevelésioktatási intézmény éves munkatervének elkészítése során a jogszabályban meghatározottaktól nem térhet el. A mérések előkészítéséhez az iskolák a tanév rendjéről szóló rendeletben meghatározottak szerint

szolgáltatnak adatot az Oktatási Hivatalnak. Az idegen nyelvi mérés főbb részleteiről és az iskolákra háruló ezzel kapcsolatos feladatokról az

érintett intézményeket az Oktatási Hivatal elektronikus levélben tájékoztatni fogja. Az iskola saját döntése alapján nem kíván élni az idegennyelvi szóbeli tudásfelméréssel.


101/103



102/103


Záró dokumentumok:

A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala, a jóváhagyott pedagógiai program hozzáférés lehetőségei

A kidolgozott pedagógiai program a nevelőtestület közös munkája. A munkaközösségek a törvényi hátteret megismerve, azt betartva munkaközösségi értekezletek keretében vitatták meg, majd alakították ki közös véleményüket a tervezetről. Többszöri egyeztetés, véleménycsere után közös munkánk eredményeként készítettük el a pedagógiai programot. Az intézmény vezetősége figyelembe vette a nevelőtestület javaslatait, véleményeit, majd ezt követően elkészítette a végleges változatot, amelyet a testület tagjai aláírásukkal fogadtak el. A pedagógiai program az iskola honlapján olvasható. Nyomtatott formában az intézményben

megtalálható és hozzáférhető. A Diákönkormányzati tagok és a szülők kérésére a pedagógiai programot rendelkezésre kell

bocsátani.

A pedagógiai program elfogadásának dokumentumai ( Mellékelve)

A pedagógiai program érvényességi ideje, értékelési és felülvizsgálati

rendje, módosítása

Jelen pedagógiai program 2013. szeptember 1jétől érvényes a Köznevelési Törvény CXC. alapján készült. Módosítása történhet: Törvényi előírás következtében Fenntartói rendelet következtében Intézményi belső kezdeményezésre A módosítás körülményei:

A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el. Amennyiben a fenntartóra többletkötelezettség hárul, akkor az intézmény köteles egyeztetni.


103/103

Pedagógiai Program · 2020. 6. 26. · Rigó József Általános Iskola cím: 6114 Bugac,...

Documents

Transcript of Pedagógiai Program · 2020. 6. 26. · Rigó József Általános Iskola cím: 6114 Bugac,...