Pécs, 2014. április 03.

A duálissá alakuló köznevelési rendszerünk, mint a felső oktatási rendszerünk

stratégiai „beszállítója”

Szendrő Éva - tanszéki mérnökCorvinus Egyetem Élelmiszertudományi Kar

Budapest, 2015. április 29.

„ÉRINTI-E, ÉS HA IGEN, MIKÉPP A DUÁLIS KÉPZÉSI RENDSZER A CÉGEK ÉS A FELSŐOKTATÁSI

INTÉZMÉNYEK TM RENDSZEREIT?”

A duálissá alakuló köznevelési rendszerünk, mint a felső oktatási rendszerünk stratégiai „beszállítója”

Mi az elvárás a gazdasági környezet szereplői részéről?

Élelmiszertudományi Kar Szendrő Éva, tanszéki mérnökKöznevelési rendszer a felsőoktatás beszállítója

4

FONTOS KÉRDÉSEK

A DUÁLIS KÉPZÉSI RENDSZER, (MINT ÚJ CSODAEFGYVER) ÉRINTI-E? IGEN MIKÉPP? DRÁMAIANA CÉGEK TM RENDSZEREIT? SZERETNÉNK TUDNIFELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYÜNK TUDÁSMENEDZSMENT RENDSZEREIT?”

SZERETNÉNK, HA LENNE

FONTOS KÉRDÉSEK: 1.MILYEN RENDSZERMODELLT HASZNÁLJUNK?

2.MI SZABÁLYOZZA A RENDSZER-KAPCSOLATOKAT?

3.MELYEK A MEGHATÁROZÓ PARTNERKAPCSOLATOK?

4.MI A MI TEENDŐNK?


5

Stratégiai kérdések Hogyan növelhető Magyarország versenyképessége? Ki határozza meg, hogy 5,10, 20 év múlva milyen „versenyképes”

szakemberekre lesz szükség? Ehhez kiknek, milyen tudást, ismereteket, képességeket és

kompetenciákat kell(ene) biztosítani? Cégek: megrendelők, képzőhelyek, partnerek? Milyen duális képzési (üzleti) modell kell ehhez? Hol van a radikális megújulásra képes tanári kar és infrastruktúra? Duális köznevelési rendszer milyen minőségben szállítja a

diákokat A CORVINUS Egyetemre?


6

Jó hír: a versenyképességnek van országos gazdája

Magyarország versenyképességének irányítása


7

A versenyképességi gazda mit jelent?

Jó, hogy– van gazdája– van versenyképességi stratégiai program– jelentős pénzforrásokat költünk rá

De:– Realitásokra épül-e?– Ki bontja le a korlátokat?– Megvan-e a feltételrendszer hozzá?– Ki hangolja össze a szereplőket, hogy nemzetgazdasági szintű

optimum jöjjön létre– Milyen eredményeket is érünk el?


8

IMF értékelés a versenyképességünkről

Az IMF 2015. áprilisi ország-tanulmánya szerint Magyarország keveset költ oktatásra és egészségügyre

Külső adósságunk 2014-ben a GDP 116 %-a volt Költségvetési hiány elvárt szint alatt tartása miatt

– nem jut elegendő pénz a humánvagyon erősítésére, – a rendelkezésre álló (zömmel EU-s) pénzek elköltése nem elég hatékony

Magyarország az EU-lista végén van a felnőttek folyamatos továbbképzése tekintetében. – A 25–64 éves korosztály körülbelül 3 százaléka vesz részt valamilyen

továbbképzésben. – Ez Csehországban 11,4, Észtországban 12, Szlovákiában 15,9 százalék


9

IMF értékelés a versenyképességünkről (2) A GDP és az export-tevékenységünk bővül, az azonban elsősorban a

külföldi cégek, közülük is a járműágazat teljesítményének köszönhető. A nagyobb hozzáadott értéket előállító innováció, marketing, értékesítés

és szolgáltatás a külföldi cégek esetében otthon, az anyaországban zajlik. Az alacsony szintű értékteremtés azt jelenti, hogy a nálunk folyó munkák

többsége összeszerelés, automatizált gépsorokat kiszolgáló betanított "mérnök„

A versenyképesség javításához a nagyobb értékteremtés felé való elmozdulás, azaz több innováció, nagyobb tudást is igénylő munkahelyek létesítése, és általában a termelékenység növelése szükséges.


10

Milyen RENDSZERMODELLT használjunk?


11

Hogyan illeszkedik ebbe a DUÁLIS KÉPZÉS?

Élelmiszertudományi Kar 12

A köznevelési rendszerünk, mint a felsőoktatás stratégiai beszállítója

Érettségizett diákok tudása, felkészültsége és motivációja elegendő-e a belépési ponton?

Indokolt lenne az „egyetemérettség” bevezetése Figyelembe vesszük-e a radikális változásokat a középiskolai

oktatáshoz képest? Megfelelő-e az együttműködés az egyetemek első és a

középiskolák utolsó évfolyamai között? A közoktatás és a köznevelési közötti különbség: nem csak az iskolai

képzési rendszer játszik szerepet! Nem ismerjük pontosan, hogy mi történik náluk a duális fejlesztés

területén.

Szendrő Éva, tanszéki mérnökKöznevelési rendszer a felsőoktatás beszállítója


13

Hogyan integrálható a DUÁLIS KÉPZÉS az oktatási rendszerünkbe?

A Corvinus Egyetem stratégiája révén, tanszékünkre lebontva Alaptevékenységünkbe (képzési értékláncunkba)

integráljuk Tudásmenedzsment rendszereinkbe illesztjük Stratégiai partnerkapcsolatokat létesítünk Jó gyakorlatokat veszünk át Fejlesztési programot valósítunk meg Tanulunk másoktól


14

Hogyan illeszkedik a DUÁLIS KÉPZÉS az alapfolyamatainkba?


15

Az Oktatási intézmények alaptevékenységének, értékteremtő főfolyamati modellje (APQC, K12)

Ha lenne formális, rendszerbe integrált ilyen folyamatmodellünk, ebbe kellene beszuszakolni a Duális képzés követelményeit.

Így kellene a köznevelési rendszerben működő iskoláinknak is, akik elvileg stratégiai beszállítóink!

Köznevelési és felsőoktatási rendszerünk irányítása és működtetése nem folyamatmodell szerint történik

A két "Alaprendszert" önálló törvények szabályozzák, jogszabályszintű integráció (harmonizáció) sincs, irányításuk nem összehangolt.

Mindegyik zárt rendszerként viselkedik, intézményrendszerük erősen elkülönült, saját rendszereiken belül krónikus, súlyos gondokkal, konfliktusokkal és válságokkal küzdenek.


16

A Tudás-menedzsment rendszerek helye az APQC K12 folyamat modelljében


17

Létrehozható-e a partnerek tudás-menedzsment rendszereinek folyamat alapú integrációja?

Egyetemünkön, Karunkon ilyen definiált, infrastrukturális folyamataink és informatikai alaprendszereink nincsenek, sajnos erre vonatkozó terveink sem.

Nem tudunk ilyenről a középiskoláknál sem, a Köznevelési törvény és a köznevelési intézményrendszere sem határozza meg (EMMI, KLIK, OH, OFI, Edukáció, Türr).

A számunkra potenciális partneri kapcsolatot jelentő üzleti szférából nem ismerünk ilyen cégeket.

(Szabványos) Alaprendszerek hiányában ki hangolja össze a kulcsszereplőket, hogy nemzetgazdasági szintű versenyképességű optimum jöjjön létre?

(B terv: Uri Geller: Múködj!!)


Felsőoktatási céljaink (kék színnel jelölve a duális képzési célterületek)

Verseny és piacképesség növelése (makro) Vállalkozói képességek (SME fókusz) fejlesztése (mikro) Innováció, mint növekedés hajtóereje Kooperáció és kollaboráció: hallgatók, oktatók, intézetek és cégek

között, (fontos, de nagyon nehéz!) Élethosszig tartó tanulás: mi indítjuk útnak, de nem követjük Kiváló elméleti és alkalmazott kutatásra lenne szükség (TDK) Preferált kompetencia-fejlesztési területek: nyelv, vállalkozói

személet, kockázatvállalás, üzleti elemzés, projekt menedzsment, csoportmunka, élenjáró technológiák

Követni a meghatározó trendeket, 3D, BigData, Nanotechnológia



Mi tehet az egyetem?

Megérti, hogy mit várnak tőle a megrendelői Megújul: folyamat és projekt alapú működés Megfogalmazza az elvárásait a „beszállítók” felé, Proaktívan együttműködik velük: tanuljanak meg és szeressenek

tanulni a diákok (Ron Clark modell) Vonzóvá teszi az egyetemet, kedvet csinál Partnerauditot tart: egyetemi oktatók mikor látogatnak meg

középiskolákat? Menedzseli a kapcsolódási pontokat: folyamat alapon



Sikeres kezdeményezéseink a duális oktatással kapcsolatosan, erős korlátokkal


Van duális képzésért felelős szervezeti egység a Corvinuson. Tanszékünk az új szakirányokat indít, keressük a diákoknak a

megfelelő helyet, de a megbízható, színvonalas és üzemlátogatásra fogadókész, életképes vállalkozások száma nagyon kevés.

A duális képzéshez figyelembe vehető, az üzleti környezetből származó stratégiai partnereink száma nagyon alacsony,

A duális képzésben is erősen támogatott KKV szektor az élelmiszeriparban– sem képzőhelyként, – sem jövőbeli foglalkoztatóként nem jön számba, – nincs meg szükséges infrastruktúrája, – nem mer és nem képes hallgatói szerződéseket kötni.


Sikeres helyi kezdeményezéseink


EU intézményrendszer és célok megismertetése a hallgatókkal Innováció és projekt menedzsment fórum üzleti szakemberek

bevonásával Társadalmi felelősségvállalás (CSR) pályázaton részvétel:

csoportmunka Szakmai műhelyek, közösségek létrehozása TDK témakörök megújítása


‚I teach you and you teach me. Together we learn to love to learn’. (Ron Clark)

Köszönöm a figyelmet!Szendrő Éva

tanszéki mérnök,Budapesti Corvinus Egyetem

Élelmiszertudományi Kar (http://www.uni-corvinus.hu)

1118 Budapest, Villányi út 19. Tel./Fax: (36) 1/482-6258

E-mail: [email protected]

innovációért felelős tanszéki mérnökSzendrő Éva


A közoktatás és a szakképzés standard folyamatmodellje


(APQC K12)


Hol lakik a tudásmenedzsment folyamat? (A köznevelés támogató folyamatai (2))


12.0 Köznevelési képességek

fejlesztése és menedzselése

11.0 Külső kapcsolatok

menedzselése

Finanszírozói kapcsolatok menedzselése

Köznevelési kapcsolatok menedzselése

Kormányzati, közigazgatási kapcsolatok menedzselése

Jogi és etikai problémák menedzselése

Közösségi kapcsolatok és programok menedzselése

Oktatási program, képzési szolgáltatások és működési folyamatok fejlesztése

Fenntartói kapcsolatok menedzselése

Fejlesztési programok, projektek és pályázatok menedzselése

Minőség és szervezeti teljesítmény menedzselése

Tudásmenedzsment rendszerek létrehozása és működtetése

Változások menedzselése


12.4. Tudásmenedzsment rendszerek létrehozása és működtetése


12.4.1.Tudásmenedzsment

stratégia kidolgozása

Irányítási modell kifejlesztése

Tudásmenedzsment csoport létrehozása

Szerepek és hatáskörök hozzárendelése

Finanszírozási források biztosítása

Kulcs fejlesztési projektekkel összehangolás

Meglévő TM kezdeményezések érettségének értékelése

Meglévő TM módszerek értékelése

Igények és lehetőségek eltérésének meghatározása

Meglévő TM módszerek fejlesztése

Új TM módszerek kidolgozása, adaptálása

A TM alkalmazást igénylő kiemelt fejlesztési lehetőségek meghatározása

TM folyamatok megtervezése

Képzési célokkal való összehangolás(Project Charter)


képességek értékelése


projektek megtervezése

TM módszertan kidolgozása

IT támogatási igények meghatározása

Képzési és kommunikációs terv megalkotása

Változáskezelési terv megalkotása

Stratégiai mérőszámok és teljesítménymutatók meghatározása

Új TM módszerek bevezetése

TM projekt megvalósítási terv elkészítése

Pécs, 2014. április 03.

Documents

Transcript of Pécs, 2014. április 03.