Matyas kirdly

30

MATHIAS CORVINUSEgy reneszansz uralkodo arckepe csillagmitoszi keretben A Nemzetkozi Zomancmuveszeti Alkototelep 2008. evi nyari programjanak egyik tema-ajanlata Hunyadi Matyas kirallya valasztasanak 550. evfordulojahoz kapcsolodott. A tema feldolgozasanak megkonnyitese vegett a szimpozium idotartama alatt levetitettunk az alkotoknak egy dia-sorozatot a Matyas kiralyt megorokito korabbi abrazolasokbol, a Corvinak egykoru Matyas-arcmasaitol egeszen Fadrusz Janos hires kolozsvari lovasszobraig. Most egy masfajta arckepet szeretnenk felvillantani - esetleges tovabbi, az eddigieknel elmelyiiltebb, arnyaltabb Matyas-ertelmezesek elomozditasa celjabol. Kerdessel kell kezdeniink. Indokolhato-e, s ha igen, mivel es mennyiben egy ilyen szempontu vizsgalodas? Hogy Matyas kiraly is, kornyezetenek mertekado egyhazi es vilagi szernelyisegei is ilyen - ertsd: csillagmitoszi - ke-

retek kozott modelleztek az oket koriilvevo termeszeti, illetve tarsadalmi viszonyokat, kiilonos tekintettel a sajat multjukra, jeleniikre es lehetseges jovojukre, annak bizonyitasara eleg egyetlen rovid fejezetec idezniink - a kortars Bonfini beszamolojat egy szazaddal kesobb ujrafogalmazo es itt'Ott kiegeszito - Heltai Caspar Kronikajabol. (Kronika az magyaroknak dolgairol. Magyar Helikon, Bp. 1981. 324- o.) Az indito mondat alanya Vitez Janos esztergomi ersek, a helyszin az ersek esztergomi palotaja. ,,Azon palotaban az egyik hosszu falon renddel szepen mind rnegiratta vala szep es draga festekekkel mind a magyaroknak oseket, a scithiai hercegeket, annak utanna a kiralyokat. Nem iratta vala kedig a kirallyoknak kepeit csak Matyas kiralyig, mikoron o elt, hanem Matyas kiraly utan is egynyfhany ablakot iratott meg, mellyet valami prognostikombol, avagy a csillagoknak jarasabol vott jovendomondasbol, es ugy akarta az o utanna valoknak azok a kepek altal jelonteni, mi volna jovendo ez orszagban." Mat>'as kiraly kiilonos erdeklodese a csillagaszat es a vele ekkoriban meg szorosan osszefiiggo asztrologia irant szobeszed targya volt a kortarsak koreben. Az Italiabol jott egyik ttirtenetfro, Antonio Bonfini is beszamol rola. (A magyar tortenelem tizedei. Balassi Kiado, Bp. 1995. 900.o.) ,,Kerdeses, hog>; egy-egy hadjarat megkezdesekor ovatos volt-e vagy vakmero, noha a horoszkop megtekintese nelkiil semrnibe sem fogott bele." - Mas helyen (i.m. 892.o.}, az utolsoelotti ev esemenyei kapcsan: ,,Az alomfejtok es csillagjosok azt jeleztek, hogy novemberben es decemberben kellemetlensegektol kell tartania, es nem is alaptalanul, mert ezekben a honapokban harmadnapos hidegleles gyotorte. Elmulvan tehat isteni megvaltonk sziiletesnapja, horoszkopja, amelyben nagyon hitt, rosszat mutatott, erre elSrekuldte a szekereket, es mintegy futva a halal fenyegetese elo'l elutazott Becsbe." Ug>:ancsak Bonfinitol tudjuk, hogy a koznep is a csillagos eg jeladasaibol kovetkeztetett 1489-ben a kiraly kozeli halalara. ,,Halalat sok elojel jovendolte. Elsosorban pedig az elozo evben januar kalendaja utan megdordiilt az eg, halala utan pedig a Duna szerfelett megduzzadt, sok falut es parti varost elontcitt, hogy az orszag vednokenek tavozasa utan a

31

Mdtyds kirdly

Pannoniakat megoltalmazza a torcikok betoresetol." - Majd nehany mondattal kesobb: ,,Es az alomfejtok meg a matematikusok sem hallgattak el, hogy ebben az esztendoben meg fog halni." Ezek utan lassuk, vajon maga Matyas kiraly, szemetyet es tenykedeset tekintve, elhelyezheto-e ugyanebben a keretben, es ha igen, milyen besorolast kaphar a tizenkec elemu csillagmitoszi (allatovi) rendszerben. Eddig osszesen het szcrnpont szerint vizsgaltuk meg a kerdest, eziittal is kortarsi vagy kozelkoru beszamol6kbol, illetve a maig eleven nephagyomanybol vett idezetekkel tamasstva ala velekedeseinket. Ci'mszavaink a kovetkezok voltak: szarmazasa, neve, kirallya valasztasa, koronazasa, uralkodasa, halala, elokepei mitikus tortenelmunkben. Elore kell bocsatanunk: valamennyi vizsgalati szempont kettossegekhez vezetett bennunket. Konkretabban fogalmazva: egymassal kibekfthetetlen es egymasra vissza nem vezetheto kettossegeket tudtunk sorra-rendre kimutatni Matyas kiraly palyakepeben. Az ilyenfajta kettossegek pedig az allatovi keretrendszerben kifejezetten es csakis a Halak terido-egysegere jellemzok. Bar a Matyas nev is ezt a honap-tulajdonsagot idezi - Jegtoro Matyas napja februar 24-ere esik -, azert ha kozelebhrol megvizsgalnank a kerdest, be kellene latnunk, hogy nem egeszen ilyen eg^'sseru a helyzet. De haladjunk sorjaban, ngyelembe veve, hogy a jelenlegi terjedelrni adottsagok kozott a het vizsgalati szempont kSziil csak az elso't es az utolsot tudjuk ervenyesiteni, illetve a beloliik adodo tanulsagokat tudjuk viszonylag bovebben kifejteni. Kezdjiik hat a szarmazasra vonatkozo hiradasokkal, es legyen itt is az elso szo Bonfinie. Hunyadi Janosrol, Maryas edesapjarol irja a kovetkezoket (i.m. 584.o.): ,,O olah apatol, gorog anyatol sziilctctt, nemzetseget ig>'ekezetevel es jo tulajdonsagaival niinden varakozason foliil elhfresitctte. Azt beszeltek, hogy sziilei egyaltalan nem voltak alacsony renduek. Apja allitolag igen sokra vitte az olahok kozott, akik most a getak es a dakok helyen laknak, es bizonnyal hiheto, hogy a romai gyarmatosok koziil maradtak hatra, mint nyelviik hasonlosaga tanusitja. Nemcsak eszessegevel es boseges tapasztalataival szerzett maga-

nak tekintelyt, hanem erejevel es vagyonaval is, allandoan a csatateren forgolodott es a katonaskodas reven legalabb akkora gazdagsagra tett szert, mint hirnevre. Corvinum faluban sziiletven nemzetseget a romai Corvinus csaladra vezette vissza. Gorog szarmazasu anyjarol pedig azt tartottak, hog>r osi es csaszari verbol ered." Ezt a leszarmazasi vonalat a huszadik szazad masodik feleben Rasonyi Laszlo pontositotta Hidak a Dunan cimia konyveben, az ,,olah" nagyapa helyere - kello megokolassal - a ,,kun kenez" meltosagnevet iktatva be. A kivalo kolto es nyelvesz, Kiss Denes valamint az ug>'ancsak kivalo kassai miivelodestortenesz, Balassa Zoltan viszont a Hunyadiak szarmazasanak masik ismert valtozatat reszesitette elonyben, illetve fejtegette tovabb. Ezt a valtozatot - mesteret, Bonfinit feliilbiralva - Heltai Caspar hagyomanyozta rank. Az 6 1575-ben megjelent Kronikajanal harmincket evvel korabban azonban mar Szeremi Gyorgy is utalt ra, 1543'ban frt, Magyarorszag romlasarol cmiu munkajaban. Mindket szoveget teljes terjedelmeben idezzuk. Eloszor szoljon Heltai Caspar. ,,ltt e hellyen szolkmom kell ai Hunyadi ]dnosnak eredetirol es nemzetsegerol. Nem az Bonfinius mestemek irdsa szerent, hanem az igaz historia szcrent, mellyet hallottuk azzoktol, kiknek attyok szolgdlta regen az Hunyadi Jdnost, es sok iitkozetekben forgattanak vele. Men az olasz Bonfinius kedveskodni akarvdn Mdttyds kirdlynak, a rdmaiaktol hozza alia az. oeredetit, es olaszt csindl belole. De a doing nem ugy vagyon, hanem mint ebben az irdsban megtaldlod irvdn, igy higgyed az historidt igaznak lonni. Mikuron Krisztus Urunknak szuletese utdn irndnak ezerhdro mszdzkilencvenkettoben, es magyari kirdly vala az Sigmond, az brandeburgi herceg, ki az Maria kirdlyneasszonyt, az ordonges Lajos kirdlynak lednydt vette vala felesegiil, kiwi a magyari kirdlysdg red szdllott vala, vala ekkoron az Havaselvo vajdasdg a magyar korona alatt, mikeppen az Moldova vajdasdg is. /.../ Buddrol kiindulvdn Magyarorszdgun dltalmene (ti. Zsigmond kirdly P. G.), es bemene Erdelybe. Mikoron az htrigy mellett, Devdn felol tdborba szdllott volna, ott mulata egy tideig, meglen az erdelyi vajda fdvonne az 6 nepet, es az alfoldi hosek utdnnaerkoznenek. Mikoron egy jo iiddg ott mulatott volna,

Mdtyds kirdly

32

dund az ozvegyseget. Es a komornyik masokkal szollani kezde azfdldfdol. Minemufold volna? Szep nep volna-e rajta? Kivdltkeppen, ha valami szep asszoni dllatokat es kdnyokat Idttanak volna ott a kornyekben valahol? Monddnak az inasok, hogy szep szomdlyeket Idttanak volna, kivdltkeppen egy igen szep leant Idttanak volna egy ga^dag bojernd, kinek mdssa nem volna messze folden. Sigmond kirdly erette bocsdtd az innassokat. Mikoron elhosztdk volna a leant, es kirdllyal szombedllana estve, monda a kirdlynak: Felseges Uram.1 En nemes lean vagyok az MoRsinai nemzetbol valo. Ha velem kozessulni akarsz, egyult megterhesullek tolled, mint lonne annak utdnna magamnak es az en magzatomnak dolga? Erre legyen felsegednek eloszer fo gondja. Monda Sigmond kirdly: Ha megterhesulsz tollem, gondom lessen redd, es szep joszdgot adok teneked es magzatodnak, nem^etsegedet is jobban megnemesitem, es nag^obb meltosdgra viszem. Es hittd megigere eszt neki, es keze addssdval is merossite. Egynyihdny nap mulva dinditd a nepet, es bemene Havaselvofoldebe, es ott szombeviva Sigmond kirdly az oldhokkal es torokekkd. Es gyozedelmes Ion ellenek, es mind Nikdpolig d'bemene, es megveve Nikdpolt, es mind elpusztltd aszt. Visszajoven annak utdnna esmet Erdelyen dltalmene, es esmet megszdlla az Istrigy mellett, szinte az elobeli hellyen. Esmet elkulde az innassokat az Morzsinai szep lednznert. Es monda neki a ledny: Fdseges Uram! Amiioi felek vala, szinte az esett rajtam, mert terhebe estem tolled. Az Istennert is kerem felsegedet, ne haggy immdr, mert igen nagy nyavalydba leszek. Vaj ki nehez ugyem leszen. A kirdly mind/art szdmldlni kezde az udot. Tehdt majd negy holnapja vala, hogy vde kozesult vala. Es ujjdbul kivond az egyik gyurot, es add aszt a Morzsinainak es monda neki: Semmi ne felj! Eszt tarcsad jegyul, evvel megoltalmaszhatod magadat mindenek ellen. Ceduldt is adok. Azzonkozbe vdrj Istentoi Es reggel bov kolcseget ada neki, es ugy bocsdtd haza. Annak utdnna meginditd az 6 nepet, es Magyarorszdgon dhalmenven felmene Buddra. Vala ott az udoben egy havaselvo bojer, kinek Voik Buthi vala neve. EZ kiszekett vala Havaselvo foldebol a nagy egyenetlensegert. Awal kozle dolgdt a szep Morzsinai. AZ Idtvdn az o szepseget es kazdagsdgdt, hdzastdrsul veve az Morzsinait. Azonkozbe

Mircse vajda dhivatd az Voik Buthit, hogy hazajonne, es megigere neki minden joszdgdt. Felveve Voik Buthi az 6 szep feleseget, es hazamene vde Havaselvofoldebe, es ott lakdnak egymdssal Nem sok iidomulva leesek a szep Morzsinai, es igen szep fiat szule Buthinak. Es megkeresztelven aszt, Jankutdnak nevezek otet. Es nagy gondot visele red az anya, es szepen nevele aszt, mint Sigmond kirdly meghadta vala neki. Odo mulva, mtkoron Sigmond kirdly esmet bement volna haddval Havaselvofoldbe, hogy vina a torokek ellen, az Morzsinai felveve a gyermeket, az Jankuldt, es bemene a kirdlyhoz, es elejbe teve a gyermeket es a ceduldval a gyurot. Ldtvdn a ki' rdly a ceduldt es az gyiirot, igen kezde oriilni az jankuldnak, es meghagyja az asszonnak, hogy iido mulva felhoznd a gyermeket Buddra. Ott mindenekrol jo vdlaszt adna neki, mert gondjdt akarnd roilok visdni, mellyen nemcsak ok, hanem minden nemzetek oriilnenek. Mikoron Sigmond kirdly minden dolgait elvegeszte volna oda, visszatere es hazamene Buddra. Udovel meghala az ura Morzsinainak, es kijove az oszepfidval, azJankuldval esmet az 6 bdttyaihoz Erddbe, es ott lakek ndllok. Odd mulva az asszony mojida az bdttydnak az Morzsinai Gdspdmak: Szereto bdttydm! E gyermekkel ennekem iitam volna, mert fel kellene mennem Buddra, de nem tudom, mmt mehessek. Kerlek, ides bdttydm, jere velem, kerkk vigy oda, mert netafantdn te sem banod. /... / Egynyihdny nap mulva az asszony mosni kesziil vala, es letotte vala az Jankuldt a foldre, hogy ott hallgatna es jdtzodnek a porba. Es igen erossen kezde a gyermek ott sirni. AZ asszony odamene, es a Sigmond kirdly gyiirojet add a Jankula kezeben, hogy avval jdtzodnek, es veszteg hallgatna. Mikoron egy jo iideig jdts^ott vo/na Jankula az gyiirovd, es ott hallgatna a porban, egy hollo megiata a fdrol a szep fenes gyiirot az gyermek kezebe, es odaropulven kikapd a gyermek kezebol a gyurot es es felvive aszt afdra. AZ Jankula hertden igen kezde kidltani. AZ anya elhadja szapponozdst, es elfutamek a gyerrnekoz- Tehdt nines a gyiiro. Fehekentven a fdra, tehdt az hollo urrdba fenlik, es ott praktikdl rajta. Elijede az asszony, mindjdrdst a bdttydhoz futamek, es nagy zokogdssal megbeszdle neki, mint jdrt volna es monda: Szevdmes bdttydm! Megyunk? Az dtkozott hollo elkezde minden sjerencse'nket elveszteni, mert orrdban vagyon a Sigmond kirdly gyuroje, mellyet jegytil ada ennekem, midon megmuveiem

33

Matyas kirdly

SigmonJ kirdly pirulvdn egy kevesse, mindjart az jankuldnak kezde mosolgani. Azutdn visszaadd neki a gyurot es rnonda: ]6l totted, hogy feljottel, es hogy fdhosztad a gyermeket. Gondoclat visdem, urrd teszem az Jankuldt. Nemzetedet is felemelem. /.../ A kirdly mindjdrt megajdndekozd otet Hunyaddal Devdn fellyul es a kurnyule valo joszdggal Es mindjdrt megpecsedo az leveleket onnen secretummal, es parancsolatot ira az erdeli vajddnak, hogy beiktatndk oket abban, es hogy megoltalmaznd oket mmdenek ellen. A hollot kedig, kinek egy aranygyuro volna orrdba, azt add dmerul az Jankuldnak es az egesz Mortsmai nemzetnek. /.../ ... igy vagyon az igaz historia, amint en megirtam." Szeremi eg>retlen mondatot szentel a kerdesnek, azt sem Hunyadi Janossal vagy Matyassal kapcsolatban, hanem az idosebb Hunyadi'fiu, Laszlo kivegzese kapcsan. Nyulfarknyi hiradasanak azonban az a felreismerhetetlen teny biztosft kiilonos jelentoseget, hog>- a Heltaietol fuggetlen forrasbol szarmazik, es megirasat tekintve korabbi annal. ,,A budai bakok megkotozve vittek a Szent Gyorgy vertanu terere Vajdafi Laszlot. Jeles ferfiu volt, a kormanyzo fia, Zsigmond unokaja." Matyas kiraly biologiai, illetve tarsadalmi ertelemben vett szarmazasa tehat kettos termeszetu, es a ketfele szarmazasvonulat - a Halak tulajdonsag-vonzatainak tokeletesen megfeleloen - osszeegyeztethetetlen. Lassuk ezek utan az utolso, a hetedik vizsgalati szempont szerint niegrajzolhato Matyas-arckepet. Ezuttal melyebbre kell asnunk (mitikus) tortenelmiinkben a hivatkozott elodok felderitesere, de most sem fogjuk nelkiilozni a megbizhato kalauzokat. Az egyik szarmazasi vonal Atillahoz vezet vissza benniinket. Kozismert teny, hogy tiszteloi is, ellensegei is mar eleteben ,,masodik Atillakent" emlegettek Matyas kiralyt. Thuroczy Janos a meg elo uralkodoval kapcsolatban idezi az alabbi verssorokat A magyarok kronikaja ciniia, 1488-ban Brunnben, majd meg ugyanebben az evben Augsburgban megjelent munkajaban. (Hasonmas kiadas: Mag>rar Helikon, Bp. 1986. 324.O.)

Mdtyds kirdly kfye az erlangera Corvina-kodex cimlapjdrol

az o akarattydt. Ha az gonosz hollo elviszi a gyiirot, nem fogja a kirdly megdllani az o igeretit, mellyet ennekem ton. Bizony, a gyuro nelkul soha nem merek a kirdly elejbe korulni, sem merem a szegeny Jankula dolgdt elotte emliteni. Jaj, jaj, hova legyek? Morzsinai is elijedven megraggadd ijjet s tegzet, es elmene az hugdval. Ime tehdt a hollo ott vagyon a fan, es praktikdl az orrdval a gyurovel Es mindjdrdst egy nyillal hozzd ardnza. De a nttgy hcrtelenkedesbe hibdt ton, es nem taldld az hollot. Mas nyilat ven, es avval mellybelovo az hollot, hogy aldessek mind gyiirestol. Es nagy orombe lonek mindketten. Morzsinai Gdspdr ez okaert megertven az hugdtol a Sigmond kirdlynak minden dolgdt, fdveve a hugdt az]ankuldval egyetembe, es felviv oket Buddra. Egy napon, midon a kirdly alldjutt v6lna ebld utdn az vdr piacdra, es ott mordlna, az Morzsinai az Junkuldval odajdrulvdn a kirdlynak nyujtd a ceduldt es a gyumt, es monda: Felseges Vraml Ldsd meg ezeket. Kerlek, felseges mam, megemlekozzel o. te igeretedrol, es ne utdld meg szegeny fejemet es fiadat. Konyorulj, felseges uram, a szegeny nem^etemen is.

Mdtyds kirdly

34

,,Sors kegye: eljott ujra a hiinok hajdani fenyes Korszaka, melyben Attila kiraly aratott diadalmat." Hogy mennyire eleven volt ez a - lenyegi szerep-azonossagon alapulo - leszarmazasi vonal Atilla es Matyas kiraly kozott meg szazadok multan is, azt meggyozoen peldazza egy XVII. szazadban irt Zrinyi-epigramma Atilla-kepenek ugyszolvan szo sserinti atvetulese egy XVIII. szazadi, Matyasrol szolo koltemenybe. (Veszelszki Antal, 1776. - Kriza Ildiko: A MatyaS'hagyomany evszazadai. Akademiai Kiado,Bp. 2007. 134.0.) Ime, Zrinyi Miklos Atillarol szolo versenek reszlete: ,,En vagyok magyarnak legelso kiralyja, Utolso vilagreszriil en kihozoja! En lehetek tehat magyarnak peldaja, Hiret s birodalmat hogy nyujtsa szablyaja." Ugyanez, Matyas kiralyra atfbrditva, Vesselszki Antal fogalmazasaban igy hangzik: ,,O lehet Magyarnak orokos peldaja, Hiret, birodalmat, hogy nyujtsa szablyaja, Orszag dolgainak ugy fordul viszszaja, Hogy ha mint 6, ok is tekentnek hozzaja." Van azonban egy masik, hasonlokeppen mitikus kozegbe vezeto leszarmazasi vonulat, amely tiilmutat Atillan, es egyenesen mondai osapankkal, Nimroddal kapcsolja ossze Matyas kiraly alakjat. Mit is irnak errol a - szemita nepektol idegennek es veliik szemben ellensegesnek tetelezett - Nimrodrol az arab forrasok? (Mitologiai Enciklopedia II. Gondolat, Bp. 1988., 258.O., Nimrod cimszo.) ,,A mohamedan mitologiaban N. az eroszakoskodo ember megtestesitoje. Hatalmas seregevel egyetemben vereseget szenved Ibrahimtol (Abrahamtol), aki egyediil szall harcba vele, a ratamado sziinyogfelhoktol azonban megis elpusztul N. egesz serege. Miutan Babel tornya epitesenel kudarc eri, N. egy ladaban, amelyet negy, hussal taplalt sas vontat, megprobal az egbe repiilni. Amikor mar nem latja a foldet, nyilakat lo az egbe. A nyflvesszoket, miutan verrel befesti, Dzsibril (Gabor) angyal vtsszaadja N.-nak, aki azt hiszi, hogy magat az Istent sebesitette meg. N. meg negyszaz evig bunos eletet folytat. Az angyal azt ajanlja, hogy banja

meg bu'neit, feleletkent N. harcra hivja ki Istent. N. seregeit azonban ismet szunyogfelhok kergetik szet, az eg>rik szunyog N. orran at az agyaba jut, minek kovetkezteben N. neg^'ven evig szenved, es csak azokban a pillanatokban konnycbbul meg, amikor az ullot kalapaccsal verik." Matyas kiralyrol ugyanebben a vonatkozasbana kovetkezoket olvashatjuk. (Kriza Ildiko, i.m., 190-191. es 199.O.) ,,A szloven nepkolteszet e temakorben olyan ujabb alkotasokat tartott emlekezetben, amelyek mindeddig a szakemberek elott ismeretlenek voltak. Ezeket kozos osszefoglalo neven Matyas harca az Istennel, vagy talalkozasa az Istennel temamegjelolessel jellemezhetnenk. Hadd emlftsek kozuliik nehany peldat: 1. Matyas kiraly mindenkit legyozott, es vegiil elhatarozta, hogy az egek ura lesz. Katonai elkezdtek lo'ni az egre. Villamlas, dorges lett a valasz, rengett a fold. A katonak ijedtiikben a foldre estek, es kertek az Istent, hogy vedelmezze meg oket. Az Isten hegyet boritott fejiik fole. Most is ott vannak. Egy diaknak sikerult bejutni hozzajuk. Latta az alvo Matyas kiralyt es katonait. A kiraly szakalla mar haromszor koriilerte a koasztalt, ez nem eleg, az or szerint addig kell varni, amig hetszer eri korbe. A diak ebreszteni probalta a katonakat, de sikerteleniil. Csak az or ad felvilagositast, hogy mikor jon vissza Matyas." Az athallas a ketfele ,,Isten ellen vivott hare" kozott nyilvanvalo. De az is, hogy a szemita (arab) ertelmezes ugyanott es ugyanolyan modon torzit a Nimrod-, mint az indoeuropai (szloven) a Matyas-kepen. Es mindket torzitasnak egyazon, nem-tudason alapulo felreertes a mozgatoja. Sem a szemita, sem az indoeuropai hagyomany nem tud rola ug>'anis, hogy az ij es a nyfl - valamint mondai utodjuk, a puska - eredetileg nem oldoklo szerszam, hanem meditacios eszkoz. A Zen Buddhizmus tudvalevoleg a mai napig alkalmazza az ,,Ij es nyfl osvenyet" mint meditacios technikat. Amikor Nimrod vag>' Matyas ,,az eget ostromolja", mar akar nyillal, akar puskaval, vegso soron Isten-kozelbe szeretne keriilni, mas szoval a legmagasabb szintu Isten-ismeretre kivan szert tenni. Pap Gabor