PALOTAI VADVIRÁG ÓVODA - · PDF fileJáték A játék az...

PALOTAI VADVIRÁG ÓVODA

2011.

2/56

T A R T A L O M J E G Y Z É K

1. AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA, FELADATA, RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS ELVEI

.................................................................................................................................................... 3

1.1. Gyermekképünk .............................................................................................................. 3

1.2. Óvodánk sajátos arculata ................................................................................................. 4

1.3. Az óvodai nevelés célja ................................................................................................... 4

1.4. Óvodánk nevelési feladatai a személyiségfejlesztés területén ........................................ 5

1.5. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére ....................................................... 7

1.6. Óvodánk nevelési rendszere ............................................................................................ 8

1.7./ Nevelés alapvető keretei ................................................................................................ 8

1.8. A gyermekek tevékenységi formái .................................................................................. 9

1.10. Kapcsolatok ................................................................................................................. 14

1.11. Nevelési elveink ......................................................................................................... 15

2. HELYI ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAMUNK TARTALMA ........................................ 16

2.1. Anyanyelvi nevelés ...................................................................................................... 16

2.2. Életmód kialakítás, gondozás ........................................................................................ 18

2.3. Közösségi életre történő felkészítés - Szocializáció ..................................................... 23

2.4. A játék ........................................................................................................................... 28

2.5. Munka jellegű tevékenység ........................................................................................... 31

2.6. Tanulás .......................................................................................................................... 32

2.7. Mozgás ......................................................................................................................... 33

2.8. Külső világ tevékeny megismerése ............................................................................... 39

2.9. Esztétikai nevelés .......................................................................................................... 44

2.10. Óvodánk kapcsolatai ................................................................................................... 48

2.11. Gyermekvédelem ............................................................................................... 52

3. ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAMUNK FELTÉTEL RENDSZERE ................................ 54

3.1. Személyi feltételek ........................................................................................................ 54

3.2. Tárgyi feltételek ............................................................................................................ 54

3.3. Pedagógiai dokumentáció ............................................................................................. 55

3.4. Szolgáltatásunk .............................................................................................................. 56

4. LEGITIMÁCIÓ .................................................................................................................... 56

3/56

1. AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA, FELADATA, RENDSZERE ÉS

ÁLTALÁNOS ELVEI

1.1. Gyermekképünk

"Számos csoda van a világon, de az embernél nincs csodálatosabb"

/Szophoklész/

Az óvodai nevelés során abból indulunk ki, hogy minden ember egyedi,

mással nem helyettesíthető individum és szociális lény egyszerre. A

gyermeki személyiség kibontakoztatása a legfontosabb feladatunk. Ehhez

figyelembe kell vennünk az eltérő genetikai adottságokat, az érés sajátos

törvényszerűségeit, a gyermekek eltérő fejlődési ütemét.

"Nevelni csak úgy tudunk, ha látjuk a gyerekben a felnőttet, akivé lesz." 1

Olyan embereket szeretnénk nevelni, akik autonóm személyiségek,

gondolkodó, művelt emberek lesznek, akik érzelem gazdagok, tiszteletben

tartják a különbözőséget.

A gyermek fejlődő személyiség, életkori szakaszonként és egyénenként

változó testi és lelki szükségletei vannak.

Az óvodáskor a gyermek fejlődésében meghatározó, megismételhetetlen

időszak. Az óvónőnek nagy a felelőssége, hogy minden gyereket

megfelelően segítsen személyiségének szabad kibontakoztatásában. Ehhez

elengedhetetlenül szükséges, hogy minden óvodába kerülő gyermek

fejlettségi szintjét ismerjük meg, tudjuk, hogy az óvodáskor végére milyen

szintre szeretnénk eljuttatni:

Gyermekeink testileg jól fejlettek, egészségesek, edzettek legyenek.

Önmaguk megvalósítása mellett tudjanak együttműködni, alkalmazkodni

társaikhoz, az együttélés szabályaihoz.

Sikerorientált, a környezetben jól eligazodó, problémájukra saját

megoldást találó, jó kapcsolatteremtő képességgel rendelkezzenek. E

mellett esetleges kudarcot tudják elviselni, kezelni.

Tudjanak elmélyülten, kitartóan játszani egyedül és társakkal egyaránt.

Ismerjék meg, védjék, szeressék, becsüljék meg környezetüket.

1 Mérei Ferenc – V.Binét Ágnes: Gyermeklélektan

Gondolat kiadó Budapest, 1975. 7. old.

4/56

Testileg, lelkileg, szociálisan, értelmileg éretté váljanak az iskolai élet

megkezdéséhez.

A személyiség szabad kibontakoztatásához sok tapasztalatra van szükség.

Ebben a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet meghatározó

szerepet kap.

Döntő a pedagógus személyisége. A gyermek csak meleg, szeretetteljes,

elfogadó légkörben fejlődik megfelelően.

Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó a gyermeki személyiség

kibontakoztatására törekszik. Biztosítjuk minden gyermek számára az

egyenlő hozzáférést.

"A gyermek fejlődésére nézve legkisebb korától fogva döntő fontosságú,

hogy érezze nemcsak szeretik, hanem olyannak szeretik, amilyen." 2

1.2. Óvodánk sajátos arculata

Óvodánk nevelő intézmény, mely két óvodából áll. Mindkét óvodánkban:

A játékot a gyermekek alapvető, legfontosabb tevékenységének tekintjük.

A mozgás az óvodás gyermek lételeme, minden további fejlődés alapja,

ezért ennek változatos lehetőségét biztosítjuk.

Kiemelt jelentőségű nevelőmunkánkban az anyanyelvi fejlesztés. A

kommunikáció, metakommunikáció különböző formáinak alakítása,

különös tekintettel arra, hogy óvodánkban évek óta feltűnően sok a

nagyon súlyos beszédhibás, illetve a megkésett beszédfejlődésű gyermek.

Fontosnak tartjuk a magyarságtudat alakítását, a népi kultúra

megismertetésével.

A természet megismertetését, a természet védelmére nevelést, a

környezettudatos magatartást az óvodás korban kell megalapoznunk.

Nevelőmunkánkat a szülőkkel szorosan együttműködve végezzük.

Óvodánk jogosult, az alapító okirat alapján, sajátos nevelési igényű

gyermekek ellátására.

2 Hermann Alice dr.: A gyermekben érlelődik a jövő

Bp. 1979. 106.o.

5/56

1.3. Az óvodai nevelés célja

Nevelésünk célja, hogy a családi nevelést kiegészítve, elősegítsük az

óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség

kibontakozását úgy, hogy közben figyelembe vesszük az egyéni és életkori

sajátosságokat, az eltérő fejlődési ütemet.

A sajátos nevelési igén yű gyermekeket a számukra megfelelő területeken

fejlesztjük, ügyelve arra, hogy a fejlesztés ne legyen túl megterhelő.

Célunk, hogy az óvodás kor végére, 6-7 éves korra, a családi és az óvodai

nevelési folyamat eredményeképpen, a gyermekeket alkalmassá tegyük az

iskolai munkára, elérjék az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi

szintet.

1.4. Óvodánk nevelési feladatai a személyiségfejlesztés területén

Nevelési feladatunk a gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése.

Ezen túl:

az egészséges életmód alakítása

az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása

az anyanyelvi, és értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása

1.4.1. Az egészséges életmód alakítása

Az egészséges életvitel kialakítása ebben az életkorban kiemelten fontos.

Óvodánk nevelési feladata a gyermekek testi fejlődésének elősegítése. Ezen

belül:

a gyermekek gondozása, testi szükségleteinek kielégítése

a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése

a gyermekek testi képességei fejlődésének segítése, a mozgásigény

kielégítése

a gyermekek egészségének óvása, védelme, megőrzése, edzése

az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a

betegségmegelőzés, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása

a gyermekek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és

biztonságos környezet biztosítása

6/56

ha szükséges, megfelelő szakemberek bevonásával speciális gondozó,

prevenciós és korrekciós testi nevelési feladatok ellátása.

1.4.2. Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása

E területen feladatunk:

már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermekeket

az óvodapedagógus-gyermek, dajka-gyermek, gyermek-gyermek

kapcsolatot pozitív érzelmi töltés jellemezze

Óvodapedagógusaink felé alapvető követelmény az érzelmi támaszt

nyújtó, elfogadó nevelői attitűd. Az óvoda felnőtt dolgozóinak modell

szerepe meghatározó.

fontos a gyermekek önismeretének fejlesztése, legyenek képesek saját

helyzetüket felmérni a csoportban, és képesek legyenek társaikkal együtt

működni.

Olyan óvodai élet szervezése a feladatunk, mely közös élményekre épülő,

közös tevékenységek gyakorlására kínál lehetőséget.

segítjük az erkölcsi tulajdonságok fejlődését, pld. együttérzés,

segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség, valamint a gyermekek akarati

tulajdonságait, pld. önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat,

szabálytudat kialakulását

Segítjük a szokás- és normarendszer megalapozását.

1.4.3. Az anyanyelvi, - az értelmi fejlesztés

E területen kiemelt feladatunk az anyanyelvi fejlesztés, a beszédkedv

felébresztése, fenntartása, a gyermekek meghallgatása. További feladatunk:

észlelési képességek fejlesztése,

egyszerű gondolkodási műveletek alkalmazása,

spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése,

bővítése,

az értelmi képességek és kreativitás fejlesztése.

A sajátos nevelési igényű gyermekek harmonikus személyiségfejlődését

segítjük, a különbözőséget elfogadó környezet biztosításával, az eredményeik,

erényeik, sikeres próbálkozásaik értékelésével.

7/56

1.5. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére

A gyermekek belső érése, valamint a családi és az óvodai nevelési folyamat

eredményeként a gyermekek többsége 6-7 éves korára eléri az iskolai

munkához, az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet.

Az óvodásból iskolássá érés lassú átmenet eredménye.

Az iskolai élet megkezdéséhez szükséges feltételek: testi, lelki és szociális

érettség, melyek mindegyike egyaránt szükséges a sikeres iskolai munkához.

Testi fejlődés területén

Első alakváltozás kora, fogváltás megindul. Mozgás összerendezettebb,

harmonikusabb. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció, és a

finommotorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését

szándékosan irányítani képes.

Lelki fejlődés területén

A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek érdeklődéssel várja az iskolába

lépést. Tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek.

Megjelenik a

szándékos bevésés, felidézés,

szándékos figyelem,

elemi fogalmi gondolkodás.

Érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél, megfelelő tempóban,

hangsúllyal, és tisztán ejti a hangzókat. Végig tud hallgatni másokat, és

megérti mások beszédét. Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és

környezetéről.

Ismeri a viselkedés alapvető szabályait.

Szociális fejlődés területén

egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja

szükségletei kielégítését,

feladattudata kialakulóban van.

8/56

A sajátos nevelési igényű gyermekek iránti elvárásokat és terhelhetőségüket

egyénre szabottan kell meghatároznunk, a gyógypedagógiai – orvosi –

pszichológiai komplex vizsgálatok diagnózisaira és javaslataira építve.

1.6. Óvodánk nevelési rendszere

Az óvodai nevelés rendszerében megvalósuló feladatok biztosítják az óvodai

nevelésünk céljának kiteljesedését. Az anyanyelvi nevelés az óvodai élet

egészét áthatja.

A nevelés alapvető keretei az egész nap folyamán érvényesülnek. A

tevékenységek szorosan összefüggnek a fejlesztés tartalmával.

Hiszen a tartalom, a tevékenységek során valósul meg, de a tartalom is

visszahat a tevékenységre.

Az óvoda belső és külső kapcsolatai is a nevelési cél és feladat

megvalósulását szolgálják. Mindennek eredménye a gyermekek fejlődése,

vagyis a cél elérése.

Anyanyelvi nevelés

Az anyanyelvi nevelés áthatja az óvodai nevelőmunkánk egészét, az óvodai

élet minden területét. Valamennyi tevékenységi formában megvalósítandó

feladat. A beszéd, a kommunikáció a gyermek környezetével való

érintkezésnek, önkifejezésnek, gondolkodásnak legfőbb eszköze. A

kommunikáció által fejlődik a gyermek biztonságérzete, növekszik

tájékozottsága, gazdagodnak ismeretei, kapcsolatai, fejlődik beszédkészsége,

anyanyelvi kultúrája.

A helyes és szép beszéd mélyíti érzelmeit, fejleszti esztétikai érzékét,

előkészíti a gyermeket az irodalmi élmények befogadására.

Eredményes megvalósítása nagymértékben hozzájárul a gyermekek iskolai

alkalmasságához.

9/56

1.7./ Nevelés alapvető keretei

1.7.1. Életmód kialakítás, gondozás

A gondozás az óvodai nevelés egyik alapvető tevékenysége.

A kisgyerek olyan szükségleteit elégíti ki, amelyek elősegítik növekedését,

fejlődését, és hozzájárulnak egészségének megőrzéséhez, jó közérzetéhez,

egészséges életmódjának kialakulásához, és megteremti a nevelési hatások

kedvező érvényesülésének feltételeit.

1.7.2. Közösségi életre történő felkészítés - szocializáció

A szocializáció az egész óvodai nevelési folyamat alapvető, átfogó,

gyakorlati módszere, eljárásrendszere. A fejlődésben, szocializálódásban a

társadalmi szerepek tevékeny elsajátítása alapvető.

Az óvodában akkor nevelünk hatékonyan, ha a viselkedés kialakítását

alapvető célnak tekintjük. Világossá kell tenni az együttélés szokásait, elő

kell segítenünk az ahhoz való alkalmazkodást.

Az egyéni bánásmód biztosítja, hogy a gyermekek, a rájuk jellemző sajátos

vonásoknak megfelelően, váljanak a közösség tagjaivá.

Az etnikai kisebbséghez tartozó, és migráns családok gyermekeinek

beilleszkedését segítjük.

1.8. A gyermekek tevékenységi formái

1.8.1. Játék

A játék az óvodáskorú gyermek alapvető és legfőbb tevékenysége. A játék a

legfőbb személyiségfejlesztő eszköz. A játék élményt adó örömforrás.

Fejleszti a mozgást, az értelmi képességeket, segíti a kreatív együttműködés

kialakulását. Segíti a nyelvi, kommunikációs készség fejlődését. Lehetőséget

ad a viselkedési szabályok megismerésére, hatással van az ízlés alakulására.

Játék során fejlődnek a gyermekek társas kapcsolatai.

1.8.2. Munka jellegű tevékenység

A munkajellegű tevékenység a játékkal és tanulással sok vonatkozásban

azonosságot mutat.

Az óvodában a munka elsősorban közösségért végzett tevékenység, mely

hozzájárul a gyerekek közti társas kapcsolatok alakulásához. E tevékenység

10/56

során átélik a közösségért végzett tevékenység értelmét, szükségességét, és

örömét. Általa fejlődik a kitartás, a felelősségérzet, az önértékelés. Fejlődik

a feladattudat. Munka végzése közben lehetőség van megfigyelések

végzésére, tapasztalatok, ismeretek szerzésére. Megtanulják a

legszükségesebb eszközök, szerszámok célszerű használatát.

1.8.3. Tanulás

A tevékenységekben megvalósuló tanulás az egésznap folyamán jelen van

az óvodában.

Célja az óvodás gyermek kompetenciájának fejlesztése.

A tanulás formái:

Az utánzásos minta-és modellkövetés

Spontán játékos tapasztalatszerzés

A cselekvéses tanulás

A gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés

Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés,

felfedezés

Gyakorlati problémamegoldás

Az óvodában a tanulás egyrészt spontán, másrészt a nevelési célok

érdekében, sajátosan szervezett tevékenység. Ennek során fejlődnek az

értelmi képességek. A megismerés fokozatosan áttevődik a képszerű,

szemléletes gondolkodás szintjére. A fogalmi gondolkodás kezd kialakulni.

Tanulás során a szóbeli kifejezés, a gondolkodás, és a beszéd tudatossá

válik. E tevékenység befolyásolja a gyermek világképét.

Az egész napos tevékenység során a sajátos nevelési igényű gyermekek

számára biztosítjuk a különleges gondozási igény kielégítését, speciális

módszerek, technikák szakszerű megválasztásával és alkalmazásával a

gyermekek tevékenységében.

11/56

1.9. A fejlesztés tartalma

1.9.1. Mozgás

A mozgásfejlesztés során célunk, hogy a természetes mozgáskedvet

fenntartsuk, a gyermekek mozgásigényét kielégítsük, a mozgást

megszerettessük. Fejlesztjük a testi képességeket, mint az erő, ügyesség,

gyorsaság, állóképesség, és a fizikai erőnlétet. A mozgás minden

képességfejlesztés alapja.

A rendszeres mozgás, testnevelés fontos szerepet játszik az egészség

megőrzésében, a szervezet biológiai egyensúlyának fenntartásában. A

mozgáskultúra fejlesztése mellett, segíti a térben és időben való

tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntést, fejleszti az alkalmazkodó

képességet. Hatására az egész személyiség fejlődik. Fontos tulajdonságok

alakulnak, mint bátorság, fegyelmezettség, kitartás, társra figyelés.

Aulich óvoda

A gyermekek természetes mozgását fejlesztjük a járás, futás, ugrás, támasz,

függő, egyensúlyozó gyakorlatok elemeivel, változatos, mozgásos

játékokkal. A szabad játékban folyamatosan lehetőséget biztosítunk a

mozgások kombinációjára, és a gyermekek mozgástapasztalatainak

rendszeres bővítésére.

1.9.2. Külső világ tevékeny megismerése

A külső világ tevékeny megismerése:

környezeti nevelés

- társadalmi környezet megismerése

- természeti környezet megismerése

- környezetvédelem

matematikai nevelés

12/56

1.9.2.1. A környezeti nevelés

A környezettel való ismerkedés a gyermek fejlődését alapvetően

befolyásoló, az életkor növekedésével egyre táguló, az ismeretszerzésben

alapvetően mélyülő folyamat. A környezet megismerésére nevelés elősegíti

azt, hogy a gyermekek az őket közvetlenül körülvevő és a tágabb természeti,

társadalmi környezetről olyan tapasztalatokat szerezzenek, amelyek az

életkornak megfelelő, biztonságos eligazodáshoz, tájékozódáshoz, a

környezettel való aktív kapcsolat tevékeny kialakításához

nélkülözhetetlenek.

Segíti a gyermek spontán és irányította szerzett tapasztalatainak

feldolgozását, fejleszti értelmi képességeit. A gyermeki megismerést az

észlelés és motoros megtapasztaláshoz társított szóbeli értelmezés, a

szimbolikus, fogalmi gondolkodás elemi szintjéhez közelíti. Fejlődik a

beszédmegértő, nyelvi kifejezőkészség. Elősegíti a tárgyi- és emberi

környezethez fűződő kapcsolat kedvező alakulását. Érzékelik a gyermekek a

környezetvédelem szerepét.

Mézes óvoda

A környezeti nevelés tartalma három témakörben valósul meg:

a természet alapjainak megismerése

jelenségek, kapcsolatok a természetben

természet- és környezetvédelem alapjai

1.9.2.2. Matematikai nevelés

A matematikai nevelés során a környező valóság formai és mennyiségi

viszonyaival kapcsolatos tapasztalatszerzésre van lehetőség.

E tapasztalatszerzés során fejlődik a gondolatok tevékenységgel, szóval

történő kifejezése.

Eredményes matematikai nevelés hatására a gyermekek előbbre jutnak az

önálló tapasztalatszerzésben, tudnak, és mernek véleményt mondani,

fejlődik kapcsolatteremtő képességük, kitartásuk, erősödik akaratuk,

önfegyelmük.

13/56

1.9.3. Esztétikai nevelés

A gyermekek esztétikai nevelése tudatos nevelői tevékenység. Célja a

tapasztalat és élménynyújtás, amelynek segítségével a környező, objektív

világ a kisgyermek számára érzéki síkon megfoghatóvá válik, és képessé

teszi a gyermeket a valóság esztétikai felismerésére, befogadására,

megvalósítására és létrehozására.

Az esztétikai nevelés területei:

irodalmi nevelés,

zenei nevelés,

vizuális nevelés.

1.9.3.1. Irodalmi nevelés

Az irodalmi nevelés az anyanyelvi neveléssel fonódik össze

legszorosabban. Az élmény érzéki benyomásokból támad, és érzelmi

állapotot hoz létre. Irodalmi nevelésről csak akkor beszélhetünk, ha a

gyermek szereti a verset, mesét, ha örömet okoz neki, ha kéri és várja az

újabb élményt. Az irodalmi nevelés akkor éri el fejlesztő hatását, ha a

gyermek befogadóból, maga is előadóvá válik, és az élmény, a gyakorlás

hatására játékában, nyelvi kifejezőképességében, egyéb esztétikai

területeken is fejlődik.

1.9.3.2. Zenei nevelés

Az óvodai zenei nevelés a gyermekeket élményhez juttatja, felkelti zenei

érdeklődésüket, formálja zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat.

Megszeretteti a gyerekekkel az éneklést, az énekes játékokat, és szoktatja

őket a szép, tiszta éneklésre. Fejleszti a gyerekek zenei hallását,

ritmusérzékét, zenei emlékezetét, játékos zenei alkotókedvét. A gyerekdalok

ritmusából fakadó harmonikus mozgás elősegíti a mozgás kultúrájának

fejlődését.

Az egész személyiséget fejleszti. Növeli a biztonságérzetet, segíti a gátlások

feloldását, kedvezően alakul a közösségi érzésük, és magatartásuk.

14/56

1.9.3.3. Vizuális nevelés

A vizuális nevelés során alakítjuk az igényt az alkotásra, az önkifejezésre, a

környezet esztétikai alakítására, az esztétikai élmények befogadására.

A vizuális nevelés a gyermekeket egyéni fejlettségi szintjüknek megfelelően

képi- plasztikai kifejezőkészség birtokába juttatja, kialakítja bennük az elemi

képolvasási, komponálási, térbeli tájékozódó és rendező képességüket. Az

építő-, ábrázoló-, alakító tevékenység segíti a gyermekek téri, formai és

színképzeteinek kialakulását, gazdagodását. Elősegíti a természet színeire,

formáira való rácsodálkozással, a művészi rajzok, festmények, szobrok,

épületek, népi alkotások nézegetésével a szépség iránti vonzódás

kialakulását.

Megismerteti a gyermekeket a különböző anyagokkal, egyszerű

munkafogásokkal, technikai alapelemekkel.

1.10. Kapcsolatok

1.10.1. Család

A családdal való kapcsolatnak kiemelt jelentőséget tulajdonítunk. A

gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az

óvodák kiegészítő szerepet játszanak. A nevelés során, a kettő összhangja, az

óvoda folyamatos együttműködése a szülőkkel, a gyermekek harmonikus

fejlődésének feltétele.

1.10.2. Kolozsvár Általános Iskola

Az iskolába történő zavartalan átmenet megkívánja a két az óvoda és az

iskola együttműködését. A kapcsolattartás az iskolával az óvodai

nevelőmunka szerves része.

1.10.3. Külső intézmények

Bölcsőde

Az óvodába lépés fordulópont a bölcsődés gyerek életében. Fontos, hogy az

átmenet a bölcsődéből ne okozzon érzelmi megrázkódtatást a gyermek

számára. A gondozónők és az óvónők közti kapcsolat lehetővé teszi a

gyerekek egyéni tulajdonságainak figyelembevételét.

15/56

Nevelési Tanácsadó, Gyermekjóléti Szolgálat

A szociálisan, értelmileg, érzelmileg hátrányos helyzetben lévő gyermekek

esetében szükség van a Nevelési Tanácsadóval és a Gyermekjóléti

Szolgálattal való együttműködésre, a problémák megoldása, illetve enyhítése

érdekében.

Közművelődési Intézmények

A jól kiválasztott közművelődési programok elősegítik a nevelési feladatok

sokoldalú megoldását.

1.11. Nevelési elveink

Az óvodáskorú gyermek életkori sajátosságaiból fakadóan

kiszolgáltatott. Alapvető követelmény a kisgyermek emberi

méltóságának, jogainak biztosítása az óvodai nevelés teljes

eszközrendszerével.

A gyermeket, mint fejlődő személyiséget, különleges védelem illeti meg.

Óvodánkban legfontosabb, amit a gyermekeknek nyújthatunk, befogadó,

barátságos, biztonságot adó, szeretetteljes légkör, környezet. Mindenféle

pedagógiai hatás csak ilyen környezetben érvényesülhet.

Az intézményünkben dolgozó óvodapedagógusoktól elvárjuk:

legyenek toleránsak, igazodjanak a gyermekekhez, ne rögtön azt

várják, hogy a gyermekek feleljenek meg az elvárásaiknak

rendelkezzenek a gyermekek iránti empátiás készséggel

következetesen, a lehető legnagyobb szabadság mellett, a szükséges

szabályokat képesek legyenek betartatni

legyenek tisztában modell szerepükkel

munkájukat nagyfokú szakmai ismeret, tudatosság jellemezze

legyenek nyitottak, gyakran a pedagógus feladata, hogy észrevegye a

problémát

a szülőket tekintsék partnernek, a gyermekhez való viszony nem

függhet a szülőkhöz való viszonytól

a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű

gyermekekkel való törődést alapvető feladatnak tartsák

16/56

a sajátos nevelési igényű gyermekek segítő elfogadását, másokkal

való elfogadtatását és szakszerű fejlesztését

az óvónő legyen nyitott az etnikai kisebbséghez tartozó, és migráns

családok, és gyermekeik felé, segítse beilleszkedésüket.

2. HELYI ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAMUNK TARTALMA

2.1. Anyanyelvi nevelés

2.1.1. Feladatok

Az óvónő ismerje és szeresse anyanyelvét, fejlessze önképzéssel anyanyelvi

kultúráját. Beszéde legyen követésre méltó, nyelvhasználata kifogástalan.

Mondatszerkezete legyen egyszerű, de változatos, mondanivalóját közölje

nyelvtani rendszerünk szabályai szerint. Éreztesse meg a nyelv szépségét.

Az óvónő kezelje beszédtársként a gyermeket. Türelmesen hallgassa meg,

kérdéseire válaszoljon. Az óvónő kérdéseivel is fejlessze a gyerekek

gondolkodását. A kérdések legyenek változatos tartalmúak, nyújtsanak

mintát a gyermekeknek saját kérdéseik megfogalmazására.

Az óvónő teremtsen minél több beszédhelyzetet, és ezek lehetőségeit

használja ki. Használja a mondanivalójának megfelelően a

metakommunikációs jeleket.

Differenciáltan kell foglalkozni az egyre nagyobb számban beszédhibás, és

megkésett beszédfejlődésű gyermekekkel. A tanulás tervezésekor tudatosan

gondolja végig az anyanyelvi nevelés lehetőségeit.

2.1.2. Tevékenység

Az óvodai nevelés egészét átszövi az anyanyelvi nevelés, valamennyi

tevékenységi formában megvalósítandó feladat. A játékban kialakult társas

kapcsolatok természetes körülmények között fejlesztik a beszédet.

A szerepjáték kimeríthetetlen gyakorlási lehetőséget biztosít. Az anyanyelvi

nevelésben jól használható a bábjáték. A bábjátékban fejlődik az érzelmi

kifejezőkészség. Lehetőség van a párbeszédes beszédformák gyakorlására.

Megtanulnak "bánni" a hangjukkal. /Hangerő, hangmagasság, hangszín./

A játék során lehetőség van un. "anyanyelvi játékok" kezdeményezésére.

Ezeknek közvetlen beszédfejlesztő céljuk van. Játékos mozgásra,

17/56

cselekvésre, a gyermekek érzelmi meghatározottságára építve szolgálják egy

vagy több beszédösszetevő /pld. artikuláció, szókincs, mondatalkotás/, az

összefüggő beszéd és párbeszéd fejlesztését.

Munkajellegű tevékenység során alapvető a gyermekek közti

együttműködés. A közös cselekvés szükségessé teszi a folyamatos szóbeli

kapcsolatot társakkal, óvónővel.

Tanulás

A tanulás folyamatában mindig jelen van az anyanyelvi nevelés.

/Részletesen lásd az egyes nevelési területek leírásánál./

Gondozás, életmód alakítás során sok lehetőség nyílik a gyermek-óvónő,

gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolat alakítására, az udvariassági

formák begyakorlására, szocializáció, egyéni bánásmód is a

kommunikáción keresztül valósul meg.

2.1.3. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére

A gyermekek aktívan használják szókincsüket. Gondolataikat,

mondanivalójukat összefüggő mondatokban képesek közölni, bár még

gyakori a szóismétlés. Tisztán ejtenek minden beszédhangot. Képesek

nyugodtan, türelmesen végighallgatni társaikat és az óvónőt.

Kialakul a beszédhelyzethez, és anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő, jól

érthető, megfelelő hangsúlyozású, hanglejtésű, hangerejű és sebességű

beszéd. Beszédüket a megfelelő metakommunikációs jelek használata kíséri.

2.1.4. Módszertani alapelvek

Az óvónő tartsa szem előtt, hogy beszéde minta a gyermekek számára.

Törekedjen arra, hogy beszéde szemléletes, érthető legyen. Vegye

figyelembe, hogy az anyanyelvi-kommunikációs nevelés átfogja az óvodai

nevelőmunka minden területét, közvetítő elemként jelen van a nevelési

feladat megvalósulásának minden mozzanatában.

Eredményes megvalósítása hozzájárul a gyerekek iskolai képességeinek

megalapozásához.

18/56

Tartsa szem előtt, hogy a kommunikációs nevelés alapja az óvónő és a

gyerekek között kialakult bensőséges kapcsolat, jó csoportlégkör.

2.1.5. Kapcsolatok

Az irodalmi nevelés összefonódik az anyanyelvi neveléssel, hiszen az

irodalom közege a nyelv.

A játék szinte egész folyamatát beszéd kíséri. A játékon belül kiemelkedő a

szerepjáték, bábjáték és az "anyanyelvi játékok" szoros kapcsolata az

anyanyelvi neveléssel.

Alapvető keretek

2.2. Életmód kialakítás, gondozás

Az egészséges életmódra nevelés, a gondozás alapvető kerete az óvodai

nevelésnek. Az egész nap során folyamatosan megvalósuló tevékenység,

mely alapvető szükséglet a gyermekek komfortérzéséhez.

A helyes életritmus kialakítását, a megfelelő napirendet tudatosan, a

gyermekek élettani szükségleteinek figyelembe vételével tervezzük.

Legfontosabb szempontok a folyamatosság, kötetlenség. Így biztosítjuk a

gyermekek egészséges fejlődéséhez a feltételeket. Az étkezésen, a pihenésen

és a kötött foglalkozásokon kívül, minden tevékenység kötetlen keretek

között zajlik. A tízórai is folyamatos.

A foglalkozások megszervezése kötött és kötetlen is lehet, az óvónő dönti el,

hogy adott foglalkozáshoz melyik formát választja.

Az iskolai alkalmasság elérését segíti a vegyes csoportban, hogy a tanköteles

gyermekek részére naponta, illetve szükség szerint külön tevékenységet

szerveznek az óvónők.

Napirendünket a folyamatosság, és rugalmasság jellemzi.

19/56

Napirendünk a következőképpen alakul:

6-7 h. Gyülekező egy csoportban - játék

7-10.15 h. Játék, folyamatos tízórai, Kötelező, ill. kötetlen

foglalkozások korcsoporttól, ill. a foglalkozás témájától függően

10.15 - 11.45 h. mindennapos testnevelés, tisztálkodás, öltözködés,

levegőzés, játék

11.45 - 13.15 h. öltözködés, tisztálkodás, ebéd, testápolási teendők,

előkészület a pihenéshez, mesehallgatás

13.15 - 15.00 h. korcsoporttól függően pihenés

15 - 16 h. ébredés, teremrendezés, testápolás, uzsonna, játék

16 h-tól hazamenetelig játék a szabadban, vagy a teremben

2.2.1. Feladatok

Testápolás

A tisztálkodási szokások kialakítása, illetve betartatása fontos feladatunk: a

gyermekek szappannal folyóvízben mossanak kezet WC használat után,

étkezés előtt, és minden olyan alkalommal, amikor szükséges. Minden

gyermeknek külön törülközőt kell biztosítani.

Fontos feladat a gyermekek rendszeres székletürítésre, vizeletürítésre

szoktatása. Ebben a szülőkkel is együtt kell működni.

Fogmosás szokásának kialakítását már kiscsoportban elkezdjük. A

fésülködést is rendszeresen végeztetjük, ha szükséges segítséggel. Segítjük

a helyes orrfújás és zsebkendőhasználat kialakulását.

Táplálkozás

Az óvónő teremtse meg a kulturált étkezés feltételeit. Fontos, hogy az óvónő

ismerje és tartsa tiszteletben a gyermekek étkezési szokásait. Egész nap

folyamán biztosítsa a gyermekek számára a szükséges folyadék

mennyiséget.

20/56

Öltözködés

Az óvónő a gyermekek egyéni fejlettségének megfelelően nyújtson

segítséget az öltözködésben. Segítse a gyermekeket az önállóság

kialakulásában.

Öltözködés során az óvónő irányítsa a gyermekek figyelmét az időjárásnak

megfelelő öltözködésre. Figyeljen az öltözködés esztétikumára is.

Mozgás, edzés

Biztosítsa az óvónő a mozgásra a megfelelő helyet, eszközöket és időt.

Az időjárás figyelembe vételével teremtsen lehetőséget a nap- és

vízfürdőzésre.

A séták, kirándulások megszervezésénél körültekintően járjon el az óvónő.

Pihenés, alvás

Teremtse meg az óvónő a nyugodt pihenés feltételeit. Vegye figyelembe a

gyermekek eltérő alvásigényét.

2.2.2. Tevékenység

Az életmód kialakítás, gondozás az egész nap folyamán a következő

tevékenységekben valósul meg:

Testápolás

Elsajátítják a gyermekek a tisztálkodással kapcsolatos szokásokat, a

megfelelő WC használatot, rendszeresen fogat mosnak, szükség szerint

fésülködnek, és használják a zsebkendőt.

21/56

Táplálkozás

A gyermekek az étkezések során megtanulják a kulturált étkezés szokásait.

Hozzászoknak ahhoz, hogy a számukra ismeretlen ételt megkóstolják,

megismerjék a különféle ételek nevét, ízét.

Öltözködés

A gyermekek fejlettségüknek megfelelően végzik az öltözködéssel

kapcsolatos teendőket: előkészítik ruhájukat, felöltöznek, ill. levetkőznek, a

levetett ruhát esztétikusan teszik a helyére. Tükörben ellenőrzik ruhájuk

rendezettségét.

Mozgás, edzés

Részt vesznek mozgásos tevékenységben testnevelés foglalkozáson, szabad

játék keretében, sétákon, kiránduláson. Rendszeresen tartózkodnak

szabadlevegőn.

Alvás-pihenés

A gyermekek alvásigényüknek megfelelően naponta legalább 1,5 órát

alszanak, illetve pihennek.


Testápolás

Önállóan végzik a testápolással kapcsolatos teendőiket. Használják a WC-t,

önállóan mosakodnak, törülköznek. Fogat mosnak, a fogápoló szereket

tisztán, rendben tartják.

Zsebkendőjüket használják, helyesen fújják az orrukat.

22/56

Táplálkozás

Étkezés közben kulturáltan viselkednek. Igénylik az asztal esztétikus rendjét.

Helyesen használják az evőeszközöket. Önállóan töltenek a kancsóból és

eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak.

Öltözködés

Öltözködésre önállóan, megfelelő sorrendben képesek, holmijukat rendben

tartják. Ruhájukat ki- begombolják, cipőjüket befűzik, bekötik. Ha fáznak,

melegük van segítenek magukon.

Mozgás, edzés

Mozgás, edzés hatására fejlődnek testi képességeik, az erő, ügyesség,

gyorsaság, állóképesség. Megszeretik, igénylik a mozgást.

Alvás-pihenés

Alvás-pihenés egyéni igények szerint történik. Toleránsak, társaik alvását, a

pihenők nem zavarják.


A gondozási teendők végzése során az óvónő vegye figyelembe a

gyermekek egymástól eltérő egyéni igényeit, eltérő fejlettségi szintjét.

Használja ki az óvónő és a dajka e teendők közben a lehetőséget a

gyermekekkel való bensőséges kapcsolat kialakítására. Próbálja meg

összehangolni az óvodai és családi nevelést.

A szokások kialakításában érvényesítse a fokozatosság elvét.

23/56

2.2.5. Kapcsolatok

Az anyanyelvi neveléssel szoros kapcsolatban van a gondozás, hiszen

rengeteg lehetőséget nyújt a gyermek-óvónő, gyermek-gyermek

párbeszédre.

A munkajellegű tevékenység előkészítői a gondozási feladatok.

A mozgás során valósulnak meg az edzés céljai.

2.3. Közösségi életre történő felkészítés - Szocializáció

2.3.l. Feladatok

A közösségi élet kerete a napirend. /Lásd gondozás./ A napirendet a

folyamatosság, és rugalmasság jellemezze. Fontos feladatunk a nyugodt

derűs, barátságos légkör biztosítása. Az óvodapedagógus első számú modell,

példakép a társas viselkedés alakulásában. Megszervezi a gyermekek

életrendjét és azokat a közös tevékenységeket, amelyekben a társas

kapcsolatok alakulnak. E kapcsolatok kialakulását az óvónő tudatosan

segítse.

Segítse az óvónő a kapcsolatok alapvető normatív szabályainak, a kívánt

viselkedési módoknak kialakulását. A szokás- és szabályrendszernek a

gyermek fejlettségéhez alkalmazkodó kialakítása, az értelmes fegyelem

biztosítja csoport életének biztonságát, nyugalmát.

A távlatokkal, a csoport és az óvoda hagyomány rendszerével, az ünnepek

megszervezésével mélyítjük az összetartozás élményét.

Mindkét óvodánkban hagyománnyá vált:

a születés és névnapok megünneplése

iskolába menők búcsúztatása

24/56

Gyermekélet ünnepei, jeles napok, néphagyományok mindkét óvodában:

Mikulás

Karácsony

Farsang

Húsvét

Anyák napja

Évzáró

Gyermeknap

Nemzeti, nemzetközi, illetve természet ünnepei, megemlékezések:

Március 15.

Állatok világnapja

Földnapja

Madarak fák napja

Fontos, hogy az óvónő az ünnepek előkészítésekor, megszervezésekor vegye

figyelembe a gyermekek életkori sajátosságait. Használja ki a szűkebb és

tágabb környezet megismerésének lehetőségeit, ezzel megalapozva a

szülőföldhöz való kötődést. Törekedjen az ünnep fényét emelni az óvoda,

illetve a csoportszoba feldíszítésével, és az ünnephez illő öltözékkel

gyermekek és felnőttek részére egyaránt.

Óvodánkban a viselkedés érvényesítendő módjai a következők:

A bizalom a felnőtt-gyermek, gyermek-felnőtt s gyermek-gyermek

kapcsolatban. Alapja, feltétele minden emberi együttlétnek. Komfortérzés

kialakításában, fokozásában meghatározó jelentőségű.

A szeretetteljes magatartás barátságos, biztonságot sugárzó légkört biztosít

a csoport minden tagja számára. Az óvodapedagógus segítse a gyermeket

érzelmei megjelenítésében, mutasson erre ő maga is követésre méltó példát.

A tiszteletadás minden gyermek számára alapvető követelmény.

Viselkedésbeli megnyilvánulásai nemcsak verbális, hanem kommunikációs

helyzetekben is követelményt jelentenek a csoport minden tagja számára,

vagyis tisztelet a felnőtt családtagokkal, az óvoda dolgozóival, a

vendégekkel és a csoporttársakkal szemben.

25/56

Az együttélés fontos követelménye, a jó csoportlégkör, megalapozója a

tagok egymás iránt érzett s kinyilvánított megbecsülése. A gyermekek

figyeljenek a felnőttek és társaik produktumaira, munkájára és vigyázzanak

"alkotásaira".

Játékban, egyéb tevékenységekkor gyakorolják a tapintatos viselkedést.

Vigasztalják szomorú, bánatos társaikat stb. A csoport együttélésének

alapvető érzelmi színeket ad a figyelmesség gyakorlása. A gyermekek éljék

át és váljék szokásukká a mások számára szerzett öröm /pld.

ajándékkészítés, meglepetés, jó cselekedet stb./.

Az óvodában számtalan lehetőség kínálkozik a segítségnyújtás

gyakorlására. Az óvodapedagógus segítse elő, hogy az önkiszolgálásban

ügyesebb gyermekek segítsenek az arra rászorulóknak. A segítségnyújtás

formái szimpátia alapján idősebb gyermekek páros kapcsolatának - tartós

formáinak - szervezésével is elősegíthető.

A gyermekek a csoportban sokszor kerülnek olyan helyzetbe, hogy

vágyaikat, elképzeléseiket azonnal, rögtön csak a pajtásaik sérelmére

érvényesíthetik. Ezért fontos feladat, hogy megtanulják türelmesen kivárni a

kellő pillanatot. A türelem a kisgyermek számára nem jelent lemondást,

csak a kívánt tevékenység késleltetését.

Az önfegyelem azonban már kompromisszumot, lemondást is jelent. A

gyermeket hozzásegíti ahhoz, hogy egyéni céljait a csoportnormákhoz

alkalmazkodva valósítsa meg, ha kell, rendezze át elképzeléseit, vagy

összeférhetetlenség esetén álljon el, mondjon le eredeti szándékáról. Az

önfegyelem kialakítása türelmes, tapintatos nevelői magatartást igényel,

amely a gyermekek sajátosságainak egyéni eltéréseihez igazodik.

Az óvodai élet gazdag tevékenységrendszere, a társak teljesítményszintje

természetes közege annak, hogy az egyén több dimenzióban is szembesüljön

saját képességeivel. Minél jobban alakul önértékelése, annál fontosabb

számára a kudarctűrés képessége. Általa lehetővé válik az értelmes

"belátás", és a viszálykodásmentes csoporttársi együttműködés.

Fontos feladatunk a lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló,

nehezen szocializálható, hátrányos, és halmozottan hátrányos helyzetű

gyermekekkel való törődés, illetve a kiemelkedő képességű gyermekekre

való odafigyelés.

26/56

Az etnikai kisebbséghez tartozó, és a migráns családok gyermekeinek

jelenléte színesíti a csoport életét. Próbáljuk kihasználni a multikulturális

nevelés lehetőségét. Ezzel segítjük e családok gyermekeinek a

beilleszkedését is.

2.3.2. Közösségi életre történő felkészítést biztosító tevékenységek

A szocializáció és egyéni bánásmód, mint keret átszövi az óvodai nevelés

egészét, minden tevékenységben jelen van, gazdag tapasztalatszerzést,

szociális tanulást tesz lehetővé a csoport minden tagja számára.

Játék

Lehetőséget ad az együttműködésre, a játék során fejlődnek a társas

kapcsolatok. E közben megismerkednek a viselkedés szabályaival, a

konfliktuskezeléssel.

Munka

A gyermekek mindennapi tevékenységének része a közösségért végzett

munka. Az örömmel vállalt tevékenység során alakulhat a segítőkészség, a

felelősségérzet, átélik a másokért végzett munka örömét. A feladatok

megosztásával alakul az együttműködő készség.

Tanulás

A tanulási tevékenység során fejlődik a gyermekek önfegyelme. Itt is sok

lehetőség nyílik az együttműködésre és arra, hogy szembesüljön saját

képességeivel. Ennek során alakul az önértékelés és a kudarctűrő képesség.

Gondozás

A gondozás lehetőséget ad a bensőséges gyermek – óvónő kapcsolat

alakulására, illetve a gyermekek közti kapcsolat fejlődésére. /egymás

segítése/

Élménynyújtás

A közösen átélt élmények meghatározóak a gyermekek közti kapcsolat

alakulásában. Erősíti a „mi” tudatot.

Ilyen élmények az ünnepek, a jeles napok, közös kirándulások,

múzeumlátogatás, bábszínház stb.

27/56


Az eddig kialakult szokások a gyermekek igényévé válnak. 6-7 éves korra a

viselkedés normái belsővé válnak. Képesek egymásra figyelni,

együttműködni. Szívesen, aktívan vesznek részt közös tevékenységekben.

Elfogadják az adott tevékenység által megkívánt magatartási formákat.

Alakulnak a tartósabb barátságok. Figyelmesen, türelemmel hallgatják meg

az óvónő, és társaik közlését, kérdését. Tisztelettel viselkednek a

felnőttekkel, az óvoda dolgozóival, vigyáznak munkájuk eredményeire.

Ébredezik bennük a közösségi öntudat, örülnek a közösen elért sikereknek.

Szívesen végeznek a közösség számára hasznos feladatot.


Az óvónő törekedjen a kölcsönös bizalom, a szociális érzékenység, az

érzelmi biztonság kialakítására. Széleskörűen alkalmazza az egyéni

bánásmódot. Az óvoda valamennyi dolgozója törekedjen a határozott,

következetes, barátságos, szeretetteljes, őszinte, minden gyermek számára

elfogadó és toleráns, tehát minta értékű magatartásra.

2.3.5. Kapcsolatok

A szocializáció szoros kapcsolatban van a játékkal, hiszen a játékban

alakulnak a társas kapcsolatok. A szerepjátékban tükröződnek a társadalmi

elvárások. A szabályjátékban fejlődik az együttműködés, türelem, a

kudarctűrő képesség.

A munka során gyakorolják az együttműködést, a feladatok megosztását.

A gondozás sok lehetőséget ad a gyermek-óvónő bensőséges kapcsolat,

illetve a gyermek-gyermek kapcsolat alakulására, az egymás segítésével. A

szokások alakítása a szocializáció fontos része.

28/56

A gyermekek tevékenységi formái

2.4. A játék

2.4.l. Feladatok

Az óvónő feladata, hogy megteremtse a jó játék feltételeit.

Ezek a következők:

Megfelelő légkörben a gyermekeknek legyen lehetőségük a számukra

éppen legvonzóbb játéktevékenységbe bekapcsolódni. A gyermekek az

óvodába lépéstől a hazaindulásig minden szabad idejükben maguk

dönthetnek arról, hogy mit és hol kívánnak játszani. Minden gyermek

maga válasszon társakat a játékhoz. Ha szükséges, tanítsa meg az óvónő a

játékok használatát.

Megfelelő hely biztosítása alapvető feltétele az elmélyült játéknak. Külön

hangsúlyt fektetünk a játék alatt is a mozgás feltételeinek biztosítására.

Minden csoportban kialakítottunk megfelelő eszközökkel olyan teret, ahol

szabadon mozoghatnak a gyermekek. Lehetőséget biztosítunk a játéktér

átrendezésére, "kuckók" kialakítására. Ezeket a feltételeket a szabadban is

biztosítjuk. Mindkét óvodában úgy alakítottuk ki az udvart, hogy

mindenféle játéktípusra legyen megfelelő hely.

Elegendő játékidőt a folyamatos napirendben biztosítunk. Fontos a

szabadjáték túlsúlyának érvényesülése. A termek berendezése lehetővé

teszi, hogy az egyes napirendi pontok /étkezés, mozgás, tisztálkodás,

pihenés/ ne zárják le szükségszerűen a gyermekek játékát, hanem

visszatérhetnek az abbahagyott tevékenységhez. A reggel megkezdett

tevékenység így egész nap, sőt másnap is folytatódhat.

A játékeszközök motiválják a játékot, ösztönzik, gazdagítják a

gyermekek elképzeléseit. Ezért olyan játékeszközöket biztosítunk, melyek

segítik az elmélyült játék kialakulását, motiválóak, fejlesztő hatásúak.

Fontos, hogy esztétikusak, könnyen tisztíthatók és veszélytelenek

legyenek. A játékeszközök szabad birtoklása feltétele az elmélyült,

hosszantartó, zavartalan játéknak.

Az élmény nyújtása gazdagítja a játékot. Az óvónő feladata, hogy az

óvoda környékén használja ki az élménynyújtás lehetőségeit. /séta, piac,

vásárlás, közlekedés stb./

29/56

Játékirányítás alapvető sajátossága, hogy közvetett. Az óvodapedagógus

tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. Segítsen az

óvónő, ha a gyermekek hozzáfordulnak. Akkor avatkozzon a játékba, ha a

játék tartalma nem kívánatos viselkedési formák kialakulását váltja ki, ha

veszélyessé válik. Szeressen az óvónő is játszani.

2.4.2. Tevékenységek

Az, hogy egyes gyermeknél melyik játékfajta domináns, függ korától,

egyéni fejlettségi szintjétől, habitusától, az őt érő ingerektől.

Gyakorló játék során a cselekvések egész sorát tanulják meg a gyerekek. A

funkció öröme jellemzi. E játék során fejlődik a mozgás, tapasztalatokat

szereznek. Fejlődik az észlelés, érzékelés.

Szerepjátékban a gyermekek különböző személyek, vagy állatok, dolgok

szerepét vállalják magukra. Bonyolultabbá válnak a gyermekek közti

kapcsolatok, kialakul az együttműködés. A szerepjáték a gyermekek

tapasztalatait, ismereteit, elképzeléseit, és az ehhez fűződő érzelmeket

tükrözi. A szerepjátékot gazdagítja a bábozás, dramatizálás és a

barkácsolás. Fejleszti fantáziájukat, kreativitásukat, az együttműködést, a

kommunikációt.

Építő, konstruáló játék során a gyermekek a különböző játékszerekből,

alkatrészekből építményeket, játékszereket, különféle tárgyakat hoznak létre.

Ennek során fejlődik a fantázia, a finommozgás, tapasztalatokat szereznek az

anyagok tulajdonságairól, ok-okozati összefüggésekről.

Szabályjáték jellemzője, hogy pontos, meghatározott szabályok szerint

zajlik. A szabályjáték egyes fajtái elsősorban a gyermekek mozgását, mások

értelmi képességeit fejlesztik. Fejlődik a szabályhoz való alkalmazkodás, a

szabály önkéntes vállalása.

Fejlődik a közösségi érzés, a felelősségtudat.


Fő játéktevékenység 6-7 éves korra a konstrukciós-, szerep- és szabályjáték.

A gyakorló játék jelentkezik a szerepjáték és a konstrukciós játék

elemeként.

30/56

Egy-egy új játékszerrel való ismerkedéskor is szükség lehet előzetes

manipulálásra, gyakorlójátékra.

Szerepjátékban már megértik, elfogadják játszótársaik elgondolását,

tevékenységük logikáját. Alkalmazkodnak a játék szabályaihoz. Képesek

olyan játékhelyzeteket létrehozni, amelyekben tapasztalataik, érdeklődésük

alapján ábrázolhatják a felnőttek tevékenységét és különféle kapcsolatait.

Önállóak a játék előzetes, közös megtervezésében, a szerepek

kiválasztásában, a játékszerek és eszközök megválasztásában, a szabályok

betartásában. A játszócsoport tagjai között tartós és szoros kapcsolat alakul

ki.

Építő, konstruáló játék

Alkotásaikat már önállóan, sok egyéni ötlet alapján hozzák létre, és képesek,

a különböző anyagok, eszközök kombinált alkalmazására is. Az építés,

konstruálás gyakran a szerepjátékhoz kapcsolódik. Egyre igényesebbek

alkotásaikkal szemben. A fejlődést jelzi, az eredményességre való törekvés,

a választott, elképzelt modell egyre pontosabb megközelítésének igénye.

Szabályjáték

A nagyok már bonyolultabb szabályjátékok megtanulására is képesek.

Egymást is figyelmeztetik a szabályok betartására. Jelen van az egészséges

versengés.


Az óvónő tudatosan keresse az élményeket a játék gazdagításához. A

gyermekek egyéni eltérései alapján segítse a tartalmas, jó játék

kibontakozását. Az óvónő a játékirányítást főleg közvetett módon végezze.

2.4.5. Kapcsolatok

Az anyanyelvi neveléssel a játék szorosan kapcsolatban van, hiszen a játék

során kommunikálnak a gyermekek egymással. A gyermekek egymástól

való tanulása érvényesül.

A környezeti nevelés során sok olyan élményt, tapasztalatot nyújtunk a

gyermeknek, amit beépítenek játékukba.

31/56

2.5. Munka jellegű tevékenység

2.5.l. Feladatok

Az óvónő teremtse meg a gyermekek számára az életkorukhoz, erejükhöz

mért munkalehetőségeket. Gondoskodjon róla, hogy minden olyan

tevékenységet elvégezzenek, amelyre egészségkárosodás nélkül képesek.

Ehhez biztosítsa a megfelelő eszközöket, megfelelő méretű szerszámokat.

Az óvónő tanítsa meg a gyermekeket a feladatok elvégzésére. Teremtse meg

az önálló munkavégzés feltételeit. Értékelje a munkát.


Naposság során a gyermekek olyan munkát végeznek, amely

nélkülözhetetlen a csoport életrendjében. Az étkezéssel kapcsolatos teendők

elvégzése fejleszti önállóságukat, együttműködésüket, feladattudatukat.

Az alkalomszerű munkákat egyéni megbízatásokat mindig az egyéni

adottságok figyelembe vételével kapnak a gyermekek. Fejleszti az

önállóságot, bátorságot, finommotorikát.

A növény és állatgondozás során megfigyelik a közreműködésük nyomán

létrejövő változásokat. Az életfeltételek megteremtése növeli

felelősségérzetüket.

2.5.3. Fejlődés jellemzői óvodáskor végére

A naposok önállóan terítenek és szedik le étkezés után az asztalt. Ügyelnek

az esztétikusságra is. A naposi munkát megosztják egymás között.

Alkalmi munkákat már szívesen vállalnak, segítenek minden olyan

területen, ahol erre szükség van. pl. játékjavítás, ajándékkészítés, takarítás

stb.

Növény- és állatgondozás

Már képesek megállapítani, hogy mikor, milyen feladat ellátása fontos, és

ezeket képesek önállóan ellátni. Átélik a másokért érzett felelősséget.

32/56


Az óvónő tartsa szem előtt a fokozatosság elvét. Biztosítsa a munka

állandóságát és folyamatosságát. Vegye figyelembe a gyermekek eltérő

sajátosságait. Munkavégzés közben éreztesse meg a gyermekekkel a

közösségért végzett munka értelmét, szükségességét, örömét.

2.5.5. Kapcsolatok

A munka szoros kapcsolatban van a gondozással, hiszen a gondozási

teendők és az önkiszolgálás során tanulja meg azokat a tevékenységeket a

gyermek, mely később a munkaalapja.

A játékkal is szoros kapcsolatban van, mivel a játékban is gyakorolják a

"munkatevékenységet", pld. babaszobában terítés. Gyakran a munkajellegű

tevékenységet is játékként élik meg.

2.6. Tanulás

2.6.1. Feladatok

Az óvónő fontos feladata, hogy a tevékenységben megvalósuló tanulás

során, a gyermekek mindennapi életben hasznosítható tudását, és

képességeiket fejlessze. Építsen a gyermekek tapasztalataira, ismereteire.

Használja ki az egész nap folyamán a tanulás lehetséges formáit.

Az óvónő dönti el, hogy a szervezett tanulás formái közül a kötött vagy

kötetlen szervezeti formát választja. Ezt a foglalkozás célja, anyaga,

feladata, a gyermekek megfelelő ismerete határozza meg. Fontos a

megfelelő hely- és idő kiválasztása a tanuláshoz. Figyeljen arra az óvónő,

hogy minden gyermek előbb-utóbb kapcsolódjon be a kezdeményezésekbe.

Minden gyermeket juttasson el az óvodáskor végére azoknak a

képességeknek a birtokába, amelyek az iskolai élet megkezdéséhez

szükségesek.


A tanulás tervezett és spontán formái az egész nap folyamát áthatják. Így

jelen van minden tevékenységben. A játékban, és a munkajellegű

tevékenységekben, valamint a gondozási feladatokban, szűkebb értelemben

a tervezett foglalkozásokon valósul meg.

33/56

2.6.3. Fejlődés jellemzői óvodáskor végére

A gyerekek szívesen vesznek részt a tanulási folyamatban. Kialakulóban van

a szándékos figyelem. Önálló megfigyeléseket is végeznek. Fejlődik az

észlelés, érzékelés, a problémamegoldó gondolkodás. Rendelkeznek azokkal

a képességekkel, melyek szükségesek az iskolai élet megkezdéséhez.

Megtanulnak együttműködni. A gyermekek hozzászoknak az

önellenőrzéshez.


A tapasztalatszerzés során az óvónő építsen a gyermekek megismerési

vágyára, önkéntelen figyelmére, érzelmi beállítottságára. Építsen a

gyermekek tevékenységi vágyára. Motiválja megfelelően a gyermekeket.

Érvényesítse az óvónő a szemléletesség elvét.

Alapozza meg a fogalmi gondolkodást. Segítse elő, hogy minden gyerek

önmaga lehetőségeihez képest fejlődjék. Foglalkozzon a gyermekekkel

differenciáltan egyéni fejlettségüknek megfelelően. Éreztesse meg a tanulás

örömét.

2.6.5. Kapcsolatok

Minden nevelési területen, foglalkozási ágban szervezett tanulás is folyik. A

tanulás szoros kapcsolatban van a játékkal, hiszen a játékban is spontán

módon tanul, viszont a tanulás során szerzett ismeretek, tapasztalatok

képességek is visszahatnak a játékra.

Munkajellegű tevékenység során is tanulnak a gyerekek.

A tanulás tartalma

2.7. Mozgás

2.7.1. Feladatok

A mozgásos játékok, gyakorlatok, téri helyzetek felidézésével fejlessze az

óvónő a gyermekek vizuális memóriáját. A testrészek téri arányok,

formák bemozgatásával javítsa térérzékelésüket, e közben gyarapodik a

szókincsük is. A mozgáslehetőségek biztosításával segítse elő a különböző

észlelési területek integrációját, a keresztcsatornák és a fogalomalkotás

34/56

fejlődését is. Biztosítsa játékidőben a megfelelő helyet, és eszközöket a

mozgásfejlesztéshez. Fordítson gondot arra, hogy a mozgás fejleszti a

tanulási képességeket, tudatosan tervezze e szerint a mozgásfejlesztést.

Aulich óvoda

Biztosítsa az óvónő a tiszta, rendezett, jó levegőjű környezet kialakítását a

csoportszobában, valamint megfelelő gyakorlóhely kialakítását az udvaron,

ügyelve a balesetek megelőzésére, elhárítására.

Feladata a mozgásfejlesztéshez használt eszközök biztosítása, ezekhez

megfelelő szabályok kialakítása és következetes betartatása a balesetek

megelőzése, és az eszközök épségének megőrzése érdekében.

Fontos, hogy megfelelő öltözéket biztosítson a teremben, illetve a szabad

levegőn szerveződő mozgáshoz.

Az életkori sajátosságok és az egyéni képességek figyelembevételével, olyan

lehetőségeket teremtsen az óvónő, hogy a gyerekek mozgástapasztalatai

fokozatosan bővüljenek.

A gyerekek mozgásos képességeinek folyamatos megfigyeléseit

dokumentálni kell:

Elemi mozgások /Delacato féle megfigyelési lap/.

Testséma, térirányok /dr. Porkolábné Balogh Katalin megfigyelési

táblái/

A megfigyelés alapján egyéni fejlesztési terv készítése szükséges.

Az óvónő különböző szervezeti formákat teremtsen a gyermekek differenciált

mozgásszükségletének kielégítésére.

Az adott korcsoport fejlettségi szintjének megfelelően állítsa össze és szervezze

a mozgásos játékokat. A mozgásos játékok, illetve foglalkozások szervezésénél

tekintettel kell lenni az évszakokra, pld. ősszel és tavasszal megfelelő

öltözékben élénkebb játékok vagy gyakorlatok vezetésével a szabadban, illetve a

tornaszobában.

Az óvónő fontos feladata a család, a szülők tájékoztatása, ha kell meggyőzése arról, hogy a

természetes mozgásigény kielégítése ebben a korban különösen fontos.

35/56


A mozgásfejlesztés óvodánkban három területen valósul meg: a

mindennapos testnevelésben, a testnevelés foglalkozásokon és a szabadban

történő mozgásfejlesztéssel.

Mindennapos testnevelés mozgása, melyet naponta szervez az óvónő,

felfrissíti, edzi a gyermekeket, elősegíti mozgásszintjük, és testi képességeik

fejlődését. A mozgásos játékok minden testnevelés fontos részei.

A mindennapos testnevelés - ha ezt az időjárás lehetővé teszi - az udvaron

történik.

Aulich óvoda

A mindennapos testnevelés a napirendben tervezett tevékenység, amely

megalapozza azt az igényt, hogy minden nap rendszeresen mozogni jó és

szükséges. A szervezet általános és sokoldalú fejlődését segíti elő: mint

súlygyarapodás, hosszanti növekedés, légzés, vérkeringés és az

idegrendszerre is kedvező hatással van.

Hozzájárul a szervezet ellenálló képességének fokozásához, edzéséhez.

Mivel minden nap alkalmazzuk lehetőség nyílik a már megtanult, vagy a

majd megtanítandó mozgásformák gyakorlására, melyeket a testnevelési

foglalkozásokon már megismerhettek vagy meg fognak ismerni a gyerekek.

Fontos a jó szervezés, a rendelkezésre álló idő jó kihasználása.

Testnevelés foglalkozás az óvodapedagógus által szervezett kötelező

tevékenység. Ennek során atlétikai, torna és játék jellegű fő gyakorlatokat

végeznek a gyermekek. Speciális gyakorlatok végzésével a testalkati

deformitások megelőzhetők.

Aulich óvoda

Az óvodai testnevelés feladata fejleszteni a motoros képességeket,

kialakítani a mozgásjártasságokat, készségeket. A testnevelési feladatok

megoldásához a következő szempontok szerint válogatunk mozgásanyagot:

a 3-6-7 éves gyermek mozgásszervének fejlettsége,

mozgásigénye,

36/56

sajátos értelmi színvonala /emlékezete, képzelete, figyelme, érdeklődése/

tárgyi feltételek: /az óvoda felszereltsége, berendezése/

Így a következő gyakorlatfajták alkalmazása válik lehetővé és szükségessé:

A testnevelés anyagának tervszerű elrendezése, az ütemterv készítése, az

óvónő feladata.

Az anyagelrendezésnél figyelembe kell venni:

minden korcsoportban az egész évi foglalkozások számát,

minden korcsoportban a heti kötelező foglalkozások számát,

- kis-középső csoport- 1 foglalkozás

- nagycsoport - 2 foglalkozás

szabadtéren és teremben levezethető gyakorlatokat,

a könnyű gyakorlatok a nehezebb felé, egyszerűbbek az összetettebb

gyakorlatok felé haladjanak.

Így fokról-fokra újabb megterhelést jelentenek a fejlődő szervezet számára.

A testnevelési foglalkozások alkalmával egy-egy gyakorlatcsoport tervezése

viszonylag önálló egész, mégis az elsőtől az utolsóig összefüggő láncot

alkotnak az év folyamán.

A testnevelési játékok a foglalkozások értékes részei: A testnevelési

foglalkozások színessé, gazdaggá, tartalmassá válnak a játékok által.

Általuk az izomműködés a vérkeringés a légzőszervek jelentős szerephez

jutnak, miközben az egész csoport vagy legalább a csoport fele egyidejűleg

egyszerre mozog.

Bemelegítéshez elsősorban szerepes játékok, a fő gyakorlatok

alapmozgásainak gyakorlására inkább a szabályjátékok alkalmasak.

Fontos, hogy tervezésüknél érvényesüljön a fokozatosság elve, amelyben a

gyermekek ismerete, fejlettségi szintje az irányadó.

A mindennapos testnevelés és a testnevelési foglalkozások összhangjának

megteremtése alapvetően fontos.

37/56

A mindennapos testnevelés heti mozgás anyaga kapcsolódjon a heti fő-

gyakorlat alapmozgásainak gyakorlását szolgáló mozgásformákhoz. Vagy

játékanyaga kombinációs formában elősegítse a jelzett gyakorlat eredményes

elsajátítását.

A kötött foglalkozásokon az új anyagrészek helyes végrehajtása megértetése,

gyakorlása az elsőrendű feladat.

A mindennapos testnevelés anyaga már ismert gyakorlatokból, gyakorlat

elemekből áll.

Gondos tervezéssel a két szervezett foglalkozás összhangja, időtartama

biztosítja az óvodai testnevelés céljának, feladatának megvalósítását.

Testnevelés szervezése a vegyes csoportokban – lehetőség szerint - a

gyerekek fejlettségének megfelelően, csoportbontással történik.

Szabadban történő mozgásfejlesztés a játék a testnevelés fontos része. A

szabad levegőn végzett mozgás segíti a természetes mozgások gyakorlását,

nagymértékben hozzájárul a gyermeki szervezet ellenálló képességének

növekedéséhez.

Aulich óvoda

A természetes mozgások gyakorlását leghatékonyabban a természet erőinek

igénybe vételével biztosítjuk. Ezek a levegő, a napfény esetleg a víz,

amelyek kívülről hatnak a szervezetre, edzési lehetőséget biztosítanak, és

segítik a gyermek szervezet ellenálló képességének növekedését, a gondos

fokozatosságot ezen a területen is alkalmazzuk.

A játék a testnevelés fontos és értékes része: az izomműködést,

vérkeringést, és a légzőszerveket jelentős szerephez juttatják!

Aulich óvoda

Mozgásfejlesztés a szabad játék időben

A játékban lehetőség van a természetes nagymozgások gyakorlására. A

szem-kéz, szem-láb koordináció, az egyensúlyérzék és a finommotorika, a

megfelelő eszközökkel való játék során fejlődik. A játék során a

38/56

gyermekeknek lehetőségük van fejlettségüknek, érdeklődésüknek,

temperamentumuknak megfelelően tevékenykedni.

Ehhez Ayres mozgásfejlesztő eszközöket is biztosítunk.

Fontos a megfelelő hely- és szabályok kialakítása, betartatása. Az

eszközökkel az egyensúlyérzék fejlesztése valósul meg, általuk kiváltható a

statikus és dinamikus egyensúlyi állapot, mert különböző pozíciókban

gyakorolhatók az egyensúlyi reakciók. A gyerekek koordinációs képessége

fejlődik ezáltal, miközben szabadon kísérleteznek, kipróbálják önmagukat.

Ha óvodás korban e terület fejlesztésében mulasztás történik, később az

nehezen pótolható.

A koordinációs alapképességek: a térérzékelés, távolságbecslés,

mozgásérzékelés, ritmusképesség, reakcióképesség fejlesztésére szintén

lehetőséget biztosítanak ezek az eszközök: gimnasztiklabda, gumihenger,

billenő rács, egyensúlyozó korong, egy lábú szék, függő négyoldalú

térhágcsó.


A gyermekek szeretnek mozogni, kitartóak a mozgásos játékban. Betartják a

versenyjátékok szabályait.

A mozgásfejlesztés hatására az óvodáskor végére jól fejlődik az

egyensúlyérzék, kialakul a szem-kéz, szem-láb koordináció. Ismerik a

testrészeket, kialakul a test koordinációja, a kezesség /a lateralitás,

dominancia/.

Ismerik az irányokat, tudnak a térben tájékozódni.

Kialakul a megfelelő erő, ügyesség, megszeretik és igényik a mozgást.

Mozgásuk összerendezettebbé, ügyesebbé válik.


Az óvónő vegye figyelembe az egyes gyermekek mozgásigényét, fejlettségi

szintjét. A tervező munkában tartsa szem előtt, hogy a mozgás alapja az

értelmi képességek fejlődésének.

39/56

A testnevelés foglalkozáson és a mindennapos testnevelésen a játék és a

játékosság kapjon kiemelt szerepet.

Aulich óvoda

Figyelni kell arra, hogy a gyermek valóságos teljesítő képességét,

terhelhetőségét ne lépjük túl. A túl intenzív terhelés veszélyt jelenthet a

fejlődő szervezetre.

A túlterhelést, pedig oly módon próbáljuk kiküszöbölni, hogy rendszeres

egymásra épülő mozgássorokkal segítjük gyermekeink fejlődését.

2.7.5. Kapcsolatok

A mozgásfejlesztés a játékkal szorosan kapcsolódik, gyakran játék a

mozgás is.

Az értelmi neveléssel kapcsolódik, hiszen a mozgás során a tanulási

képességek fejlődnek.

2.8. Külső világ tevékeny megismerése

A külső világ megismerésére nevelés két részből áll:

környezeti nevelés

matematikai nevelés.

2.8.1. Környezeti nevelés

2.8.1.1. Feladatok

Az óvónő biztosítsa a természeti és társadalmi környezetben a

tapasztalatszerzés lehetőségét. Az élményszerzési lehetőségeket tudatosan

szervezze meg. A helyszíneket előzetesen mérje fel, ismerje meg. Teremtsen

lehetőséget a természeti jelenségek folyamatos megfigyelésére /pld. időjárás,

csiráztatás./ Építsen a gyermekek ismereteire.

40/56

Használja ki és a tervezésben érvényesítse az óvónő, hogy az évszak olyan

keretjellegű rendező elv, amely egy negyedéves ciklusban összefogja a

gyermekeknek tanítandó összes ismeretet.

Mindezzel a környezettudatos magatartást alapozzuk meg.

Mézes óvoda

Az óvónő tudatosan törekedjen a csoportszoba berendezésében,

dekorálásában arra, hogy lehetőséget biztosítson a természet jelenségeinek

folyamatos megfigyelésére.

Növények megfigyelése

Állatok gondozása /pld. akvárium teknős/

A megfigyelések során biztosítson lehetőséget az igaz tapasztalatok

kiemelésére, a tévesek korrigálására, pontosítására.

A tanulási folyamat tervezését hassa át a környezeti nevelés, mint kiemelt

terület.

Az egész napi tevékenység során tartsa szem előtt az óvónő a

példamutatást és a pozitív megerősítést, a környezet megszerettetése és

megóvása érdekében.

Nyújtson élményt a gyermekeknek a Jeles Zöld Ünnepek alkalmával.

2.8.1.2. Tevékenységek

A környezeti nevelés során megismerkednek az új környezettel, az óvodával,

az óvodában a felnőttek munkájával. Tapasztalatokat szereznek az óvoda

környezetéről. Parkok, utcák, üzletek, piac megismerése. Gyakorolják a

közlekedést, a helyes viselkedést a közlekedés során. Megismerik a

közlekedési eszközöket.

Megismerkednek a tágabb környezettel: múzeumok, állatkert, Városliget,

stb. A természeti környezet megismerésére alapvető lehetőség kínálkozik az

évszakok megfigyelésén keresztül is.

A természet változásainak megfigyelése folyamatos. A növény- és állatvilág

megfigyelésére is lehetőség nyílik az óvodai környezetben, és az óvoda

környékén egyaránt. / pl.: kutyát, macskát, baromfikat természetes

környezetükben láthatják./

Aktívan részt vesznek a környezet alakításában.

41/56

Mézes óvoda

A természetismeret alapjait folyamatos csoportszobai és kerti

megfigyelések, irányított megfigyelések és tevékenységek során

ismerik meg a gyermekek. /Élősarok gondozás, kerti munka/

Kísérletek során jelenségek, kapcsolatok megfigyelését végzik.

A természetvédelem és környezetvédelem alapismereteit szerzik meg

a gyermekek a környezetük tisztán és rendben tartásával, valamint a

mások által hulladékként kezelt anyagok felhasználásával, /pld.

újrapapír készítése, csomagoló anyagok, papírdobozok, flakonok

felhasználása/ a szelektív hulladékgyűjtéssel, és a kerti hulladék

hasznosításával /komposztálás/.

2.8.1.3. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére

A gyermekek jól tájékozódnak az őket körülvevő világban. Koruknak

megfelelő ismeretekkel rendelkeznek természeti és társadalmi

környezetükről. A természetszeretet, a természet megóvásának alapozása

megtörténik.

A gyermekek elemi ismeretekkel rendelkeznek. Tudják lakcímüket, szüleik

pontos nevét, foglalkozását, óvodájuk nevét.

Tudják saját születési helyüket és idejüket.

Különbséget tudnak tenni az évszakok között, gyönyörködni tudnak

szépségében. Felismerik a napszakokat.

A gyermekek ismerik a környezetükben lévő intézményeket, szolgáltató

üzleteket, esztétikai alkotásokat.

Ismerik a háziállatokat, vadállatokat, madarakat, bogarakat.

Gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában. Ismerik a

közlekedési eszközöket.

Tudják a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a

magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet

megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek.

42/56

Mézes óvoda

Mivel átszövi az óvodai életünket a természet megismerésére és védelmére

nevelés, kialakul a gyermekekben, hogy észreveszik és óvják a természet és

környezet szépségeit, megtanulják a kulturált viselkedési formákat.

2.8.1.4. Módszertani alapelvek

Az óvónő teremtsen minél több lehetőséget a természet szépségeire való

rácsodálkozásra. Ösztönözze a minél több érzékszervvel való

tapasztalatszerzést. Tudatosan építsen az óvónő a gyermekek ismereteire,

tapasztalataira. Segítse a környezetvédelmi szemlélet alapjainak

kialakulását.

Mézes óvoda

Tudatosítsa az óvónő a gyermekekben, hogy minden élőlény - ott ahol

megfigyeljük - valamilyen szerepet tölt be, valamiért szükség van rá.

Az élővilág megszerettetése során hangsúlyozza az óvónő az élet értékként

való elfogadását, tiszteletét.

Képviselje azt, hogy az emberi munka eredménye fontos érték, melyet

megbecsülnünk, óvnunk kell.

2.8.1.5. Kapcsolatok

A környezeti nevelés szoros kapcsolatban van az anyanyelvi neveléssel,

mivel a környezettel való ismerkedés közben fejlődik a beszédmegértő és

nyelvi kifejezőkészség.

A matematikai neveléssel kapcsolódik, hiszen ennek során a környezet

tárgyainak, jelenségeinek tulajdonságaival, számosságukkal, formájukkal

ismerkednek a gyermekek.

Vizuális nevelés során gyakran azokat az élményeket dolgozzuk fel,

melyeket a környezeti nevelés során szereztek a gyermekek.

43/56

A kerti munka, a növény- és állatgondozás, mely a környezeti nevelést

szolgálja, egyben munkajellegű tevékenység is.

2.8.2. Matematikai nevelés

2.8.2.1. Feladatok

A matematikai nevelés során ismerkednek a gyermekek a környezetünk

mennyiségi és formai viszonyaival. Az óvónő feladata, hogy a matematikai

tapasztalatszerzést természetes környezetben biztosítsa, hiszen így a

legeredményesebb. Feladat, hogy fejlessze az érzékelést, észlelést,

megfigyelést, a problémamegoldó képességet, láttassa meg az

összefüggéseket.


A gyermekek természetes környezetben a megfigyeléseik alkalmával

végeznek összehasonlítást, szétválogatást, sorbarendezést, megnevezett

mennyiségi tulajdonságok, felismert szabályosság szerint. A számosság

megalapozására mérnek, összemérnek mennyiséggel, halmazokkal,

különböző egységekkel. Tapasztalatokat szereznek a geometria körében.

Tükörrel való tevékenység fejleszti a percepciót.

2.8.2.3. Fejlődés jellemzői óvodáskor végére

Matematikai jellegű helyzetről, problémáról saját gondolataikat szabadon

elmondják, egymás állításainak igazságát megítélik, megbeszélik. Szívesen

vállalkoznak felvetett vagy felismert problémák megoldására. Képesek

tulajdonság szerinti válogatásra, sorba rendezésre. Értik és helyesen

használják a mennyiséggel, halmazokkal kapcsolatban az összehasonlítást

kifejező szavakat. /pld. hosszabb, legrövidebb, több, kevesebb stb./.

Képesek geometriai tulajdonság szerint térbeli és síkbeli alakzatokat

szétválogatni. Fejlődik téri tájékozódásuk. A tárgyakat meg tudják számlálni

legalább 10-ig, össze tudják hasonlítani legalább nagyság, szín, forma

szerint.

44/56


Törekedjen az óvónő, hogy természetes helyzetben minél több matematikai

tapasztalatot szerezzenek a gyermekek. Használja ki a spontán módon adódó

lehetőségeket. Építsen a gyermekek természetes kíváncsiságára. Vegye

figyelembe a gyermekek egyéni fejlettségi szintjét.


Kiemelkedik a környezeti neveléssel való szoros kapcsolat, amely segíti a

gyerek külvilágról szerzett tapasztalatainak feldolgozását, és ezzel segíti az

értelmi fejlesztést.

Az anyanyelvi nevelést segíti a matematikai tevékenység során a

tapasztalatok megfogalmazása. Pl. igaz, nem igaz, összehasonlítás, névutók

használata jobb, bal stb.

2.9. Esztétikai nevelés

Az esztétikai nevelés három területen valósuk meg:

irodalmi

zenei

vizuális

2.9.1. Irodalmi nevelés

9.1.1. Feladatok

Az óvodában a népi, a klasszikus, és kortárs irodalomnak egyaránt helye

van. Fontos, hogy az óvónő nyelvileg tiszta és irodalmi értéket képviselő

meséket, verseket közvetítsen a gyermekeknek. Törekedjen az élményszerű

előadásra. Biztosítson bábokat és kiegészítő eszközöket a gyermekek

részére, hogy játék közben élményeik hatására bábozhassanak,

dramatizálhassanak. Az eszközök készítésébe a gyerekeket is vonja be.

Ügyeljen arra, hogy a gyermekek fejlettségi szintjének megfelelő meséket,

verseket válasszon. Alakítsa ki a mesehallgatás szokásait. Biztosítsa az

élményszerű előadást. Az óvónő tartsa szem előtt az irodalmi mű

kiválasztásának szempontjait.

45/56


A gyermekek rendszeresen hallgatnak verseket, meséket. Később maguk is

előadóvá válnak. Irodalmi élményeiket gyakran dramatizálják, vagy

bábozzák. Ők maguk is alkotóvá válhatnak. Saját maguk által kitalált

meséket, párbeszédeket adnak elő, mely az önkifejezés egyik módja.


Várják, kérik a mesét, verset és figyelmesen hallgatják. A gyermekek

szívesen lépnek át a rendkívüliségbe, kettős tudattal élik meg a mese

élményeit, képzeletbeli beleélésük segíti és megalapozza a műalkotás

befogadását. Vannak kedvenc mesehőseik. Beszélgetnek a mesében

elhangzottakról. Önállóan mondanak verseket, és szívesen ismételgetik is.

Mesélnek, báboznak, dramatizálnak. Megjegyeznek 10-14

gyermekmondókát, 6-8 verset, és 15-20 mesét. Tudnak meséket, történeteket

kitalálni. Szívesen nézegetnek, és tudnak vigyázni a könyvekre.


A nap folyamán minden lehetőséget használjon ki az óvónő, mesélésre,

verselésre. Tartsa szem előtt, hogy a mese és a vers része az óvodai életet

átfogó anyanyelvi nevelésnek, a kezdeményezés sikere a nevelő

szövegtudásán, aktivitásán, kapcsolatteremtő képességén múlik.


Az irodalmi nevelés szoros kapcsolatban van az anyanyelvi neveléssel,

hiszen az irodalom közege a nyelv.

A játékba is beépül az irodalmi élmény. A bábozás, dramatikus játék

irodalmi élményen alapul.

A vizuális nevelés során gyakran irodalmi élményeket jelenítenek meg

különböző technikákkal.

46/56

2.9.2. Zenei nevelés

2.9.2.1. Feladatok

Az óvónő egész nap folyamán biztosítson zenei élményeket játék közben:

dúdolgatás, éneklés, zörej és zenei hangok. A foglalkozásokon ezeket a

tapasztalatokat tudatos fejlesztéssel erősítse meg. A dalanyag, zenei feladat,

kiválasztásakor vegye figyelembe a fokozatosság elvét és a gyermekek

fejlettségi szintjét. A dalanyagot, - melyek lehetnek énekes népi játékok,

igényesen válogatott kortárs művészi alkotások, - hangolja össze a zenei

feladattal. A zenehallgatás anyagának kiválasztásakor legyen igényes.


Mondókák, dalok megismerése. A népi gyermekjáték dalokhoz kapcsolódó

játékok gyakorlása. A halk-hangos, gyors-lassú fogalom párokat összekötjük

az énekléssel. Kedvelt játék a dallamfelismerés, dallambújtatás. A

ritmusérzék az egyenletes lüktetés a dalritmus megkülönböztetésével, majd

összekapcsolásával fejlődik. Az ütőhangszerek használatával is

megismerkednek. A gyermekek maguk is kitalálnak mondókákat,

motívumokat. A zenehallgatás élményét rendszeresen nyújtjuk.

2.9.2.3. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére

A gyermekek szívesen bátran énekelnek, tisztán szép szövegkiejtéssel.

Felismerik a magas és mély, gyorsabb és lassúbb közti különbséget.

Képesek az éneklésben is ezt megvalósítani. Megkülönböztetik az

egyenletes lüktetést és a dalritmust egymástól. Szépen megformálják az

egyszerű játékos, táncos mozgásokat. Szeretik a gyermekjátékdalokat.

Maguk is szívesen kezdik el játékidőben. Tudják használni az

ütőhangszereket. Figyelmesen hallgatnak zenét.


Az óvónő teremtsen megfelelő légkört a zenei foglalkozásokhoz. Használja

ki a gyermekek érdeklődését, éneklési kedvét. Tartsa szem előtt a zenei ízlés

kialakításának felelősségét.

47/56


Az ének-zenével a játéknak szoros a kapcsolata, mert a gyermekek gyakran

kezdeményeznek spontán módon gyermekjátékdalokat, dúdolgatnak játék

közben.

A mozgásfejlesztéssel is szoros a kapcsolat, hiszen a dalok ritmusa,

lüktetése mozgásra serkent.

A zenei anyanyelv megalapozásával hozzájárulunk az anyanyelvi

fejlesztéshez.

2.9.3. Vizuális nevelés

2.9.3.1. Feladatok

Teremtse meg az óvónő a vizuális nevelés feltételeit. A játékidőben

folyamatosan legyenek elől a szükséges eszközök. /Zsírkréta, agyag, festék

stb./. Biztosítson élményeket a gyermekeknek. Próbálja meg minden gyermek

érdeklődését felkelteni az ábrázoló tevékenységek iránt. Biztosítsa az óvónő,

hogy a gyermekek minél több természetes anyagot ismerjenek meg. /csuhé,

gyékény, szalma stb./ Ismertesse meg a gyermekeket a különböző anyagok

felhasználásának technikai alapelemeivel. Ismerkedjenek a népművészet

elemeivel. Mutasson az óvónő a gyermekeknek olyan népművészeti és

műalkotásokat, amelyek esztétikai élményt nyújtanak


Képalakítás firkálgatás, rajzolás, festés a gyermekek kedve érdeklődése

szerint, képzeteik, emlékképeik, képzetük nyomán.

Plasztikai munkák gyurkálgatás, formálgatás és díszítés különböző

anyagokkal. /Homok, hó, agyag, fonal, textil, stb./.

Építés különböző formák, játékok rakosgatása, sorakoztatása. Különféle

anyagokból tárgyak, elemek felhasználásával kisebb és nagyobb méretű

térbeli alakzatok építgetése együttesen.

48/56


Élményeiket, elképzeléseiket szívesen jelenítik meg. A képi kifejezés

eszközeit biztonsággal használják. Formaábrázolásuk változatos, többnyire

képesek hangsúlyozni a legfontosabb megkülönböztető jegyeket, jellemző

formákat. Emberábrázolásban megjelennek a részformák és a mozgás. A

gyermekek alkotására jellemző a részletező formagazdagság, a színek

variálása. Színhasználatukban érvényesítik kedvenc színeiket. Örülnek

alkotásaiknak és a közösen elkészített kompozícióknak. Tudnak formákat

mintázni elképzeléseik alapján. A megismert technikákat önállóan tudják

alkalmazni. Bátrak, ötletesek az építésben, téralakításban.

Rácsodálkoznak a szép látványra, gyönyörködni tudnak benne.

Értékítéletüket megfogalmazzák, az alkotásokról beszélgetni tudnak.

Önállóan és csoportosan is készítenek játékokat, ajándékokat, kellékeket. A

gyermekek megtanulják az eszközök fogását, használatát, gondozását.


Az óvónő törekedjen arra, hogy esztétikus környezet szolgálja a vizuális

nevelést. Az óvónő tartsa szem előtt, hogy az építő-, ábrázoló-, alakító

tevékenység segíti a gyermekek téri, formai és színképzeteinek kialakulását,

gazdagodását. Tartsa tiszteletben a gyermekek kezdeményezéseit,

próbálkozásait, egyéni fejlettségét.


A vizuális nevelés szorosan kapcsolódik a játékhoz pld. A konstruálás,

környezetalakítás során, a matematikai neveléshez a téri viszonylatok,

síkformák megfigyelésével.

Az irodalmi és anyanyelvi neveléssel is összefügg, hiszen az ábrázoló

tevékenységhez és annak tartalmához kapcsolódó beszéd ösztönzésével, a

mesék versek képi megjelenítésével a gyerek gondolkodása, nyelvi

kifejezőkészsége sokoldalúan fejleszthető.

49/56

2.10. Óvodánk kapcsolatai

2.10.1. Család és Óvoda együttműködése

2.10.1.1. Kapcsolattartás elvei:

Az óvónő tartsa szem előtt, hogy az együttműködés az egyenrangú

nevelőtársi viszonyban valósul meg. Ennek alapja a kölcsönös bizalom. Az

óvónő vegye figyelembe a szülő kérését, javaslatát, bírálatát. Szakmai tudása

legyen alapja a szülő meggyőzésének. A családokhoz előítélet mentesen

közeledjen. Az óvónő a családokról tudomására jutott információkat kezelje

bizalmasan.

2.10.1.2. A kapcsolattartás formái

Családlátogatás, melynek célja, hogy az óvónő megismerje a gyermeket

közvetlen környezetében, felmérje helyét a családban, tájékozódjon a család

nevelési elveiről. Családlátogatást általában a gyermek óvodába kerülésekor

végzünk. Később szükség szerint a gyermek érdekében, ha kell

gyermekvédelmi felelőssel.

Beszoktatáskor, ha a szülő igényli lehetőséget biztosítunk az „anyás”

beszoktatásra.

A közös programokon, ünnepeken való részvétel lehetőségét is biztosítjuk.

Napi kapcsolattartás lehetőséget ad a fontos események azonnali

megbeszélésére.

Nyílt napon a szülőknek lehetőségük van, hogy a napi élet folyamatába

betekintsenek. Képet kapnak gyermekük közösségben elfoglalt helyéről,

viselkedéséről, teljesítőképességéről. Lehetőségük van gyermeküket

társaikkal összehasonlítani.

Nyitott óvoda vagyunk. Ez azt jelenti, hogy a nyílt napon kívül is, bármikor

bejöhetnek a szülők előzetes megbeszélés alapján, hogy megnézzék

gyermeküket a csoportban.

Fogadóórákat az óvónők, illetve a szülők igénye szerint szerveznek a

pedagógusok.

Szülői értekezleten az óvodát, a csoport életet érintő programokat, témákat,

problémákat beszéljük meg.

50/56

2.10.1.3. A család és óvoda együttműködésének továbbfejlesztési

lehetőségei

A kapcsolattartást a csoport óvónői, ha szükséges, az óvodavezető, a

tagóvoda-vezető végzi.

Nyitottak vagyunk a szülők kezdeményezéseire, az óvodapedagógusok

javaslataira, a még jobb együttműködés érdekében.

A szülőkkel való kapcsolat továbbfejlesztése érdekében igényfelmérő és

elégedettségi vizsgálatokat végzünk. Ennek kidolgozását a

Minőségirányítási Programunk tartalmazza.

2.10.2. Óvoda-bölcsőde

2.10.2.1. Kapcsolattartás elvei

Az Aulich óvodánkhoz közel nincsen bölcsőde, kevés gyermek jön

bölcsődéből. Ha úgy ítéljük meg, hogy szükség van a kapcsolat felvételére,

akkor megkeressük a gyermek bölcsődéjét. A Mézes óvoda egy épületben

van a bölcsődével, a gyermekek nagy része onnan érkezik. Az óvónők már a

gyermekek érkezése előtt is kapnak információt a gondozónőktől.

2.10.2.2. Kapcsolattartás formái

Tájékozódás céljából személyesen, vagy telefonon keressük meg a bölcsőde

vezetőjét, illetve a gyermek volt gondozónőjét. Mézes óvodában

folyamatos kapcsolattartás.

2.10.2.3. Feladatok

Ha szükséges a kapcsolatot a gyermek óvónője vagy az óvodavezető vegye

fel a bölcsődével.

2.10.3. Óvoda- Kolozsvár Iskola

2.10.3.1. A kapcsolattartás elvei

A kapcsolattartás az óvodából iskolába való átmenet zavartalanságát segítse

elő. Mindkét intézményre a nyitottság jellemző. Az óvodás gyermekek

iskolai élményei segítsék az iskolával való megismerkedést, a pozitív

viszonyulás kialakulását.

51/56


Óvónők látogatása ősszel az l. osztályban. Tanítónők részvétele

nagycsoportos szülői értekezleten. Nagycsoportosok iskolalátogatása. Közös

szakmai és gyermekprogramok.

2.10.3.3. Feladatok

Az iskolával a kapcsolatot a nagycsoportos óvónők, az óvodavezető, és

helyettese vegye fel.

2.10.4. Óvoda- Nevelési Tanácsadó


A Nevelési Tanácsadó által kínált lehetőséget igyekszünk kihasználni.

Fordulhat a pedagógus és a szülő is a Nevelési Tanácsadóhoz. Folyamatosan

tartjuk a kapcsolatot az ott dolgozó szakemberekkel.


A gyermekek vizsgálata a Nevelési Tanácsadóban. Iskolaérettségi

vizsgálatokra küldjük mindazokat a gyermekeket, akiknek iskolai

alkalmassága nem egyértelmű. Szeretnénk, ha indokolt esetben, a nevelési

tanácsadó szakemberei a csoportban figyelnék meg a gyerekeket.

2.10.4.3. Feladatok

A kapcsolattartás az óvodavezető, tagóvoda vezető, illetve az

óvodapedagógus feladata, akinek a csoportjából gyermek jár a Nevelési

Tanácsadóba.

2.10.5. Közművelődési intézmények


Az óvónő tudatosan építse be nevelőmunkájába a közművelődési

intézmények által kínált lehetőségeket. Ezek közül igényesen válogasson.

Tájékozódjon előre a programokról. Készítse elő az ilyen élménynyújtást.

52/56


Kölcsönös az együttműködés. A közművelődési intézmények is keresik a

kapcsolatot az óvodákkal. Egyre inkább igyekeznek igényeinket kielégíteni.

A folyamatos kapcsolattartás eredményeként sok élményt nyújtunk a

gyermekeknek. A családok figyelmét is felhívjuk a különböző programokra.

2.10.5.3. Feladatok

A kapcsolatot a vezető, a tagóvoda vezető és az óvónők tartják. Elsősorban a

nagycsoport óvónői.

2.10.6. Fióka Gyermekjóléti Szolgálat

2.10.6.l. A kapcsolattartás elvei

A Gyermekjóléti Szolgálat családgondozói tevékenységére támaszkodunk a

veszélyeztetettség megelőzésében, illetve jelzésében. Minden olyan esetben

kérjük a segítségüket, amikor úgy ítéljük meg, hogy a családnak, - ha kell

átmenetileg is – szüksége van segítségre, támogatásra. A családok figyelmét

is felhívjuk arra a lehetőségre, hogy ők is fordulhatnak a Gyermekjóléti

Szolgálathoz.


A Gyermekjóléti Szolgálattal a kapcsolatot az óvodavezető, tagóvoda-

vezetők, szükség szerint az óvónők tartják. A kapcsolattartás folyamatos.

2.10.6.3. Feladatok

Az óvónő munkája során tartsa szem előtt a gyermekvédelmi szempontokat.

Időben vegye észre a problémákat, és ha szükséges jelezze a Gyermekjóléti

Szolgálatnak.

53/56

2.11. Gyermekvédelem

2.11.1. Vezetők feladata:

információ áramlás biztosítása az intézményi gyermekvédelmi felelős és

az óvodapedagógusok felé

segítségnyújtás

2.11.2. Valamennyi pedagógus feladata:

2.11.2.1. Feltárás

veszélyeztetettség felismerése

az intézmény jelzőrendszer a Fióka Gyermekjóléti Szolgálat felé.

Veszélyeztetettség okai lehetnek:

szociális helyzet,

egészségügyi probléma,

gyermek egyéniségéből fakadó gond.

2.11.2.2. A probléma kezelése

megfelelő nevelési eljárások kiválasztása,

együttműködés a szülőkkel /családlátogatás, egyéni beszélgetés stb./

ha a probléma túl mutat a pedagógus kompetenciáján, akkor

megfelelő szakemberhez irányítás,

segélykérelmek támogatása:

önkormányzati segélyek, természetbeni támogatás, térítésdíj

csökkentés

szükség esetén a fentiek kezdeményezése.

2.11.2.3. Kapcsolatfelvétel:

óvodavezető felé

intézményi gyermekvédelmi felelős felé,

gyermekjóléti szolgálat felé.

54/56

3. ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAMUNK FELTÉTEL RENDSZERE

3.1. Személyi feltételek

Nevelőtestületünk valamennyi tagja szakképzett óvodapedagógus.

Helyi Óvodai Programunk megvalósításához az óvónők szakirányú

továbbképzése elengedhetetlen. Az elmúlt években több kollega szerzett

szakvizsgát. A törvényben előírt továbbképzést valamennyi pedagógus

teljesítette.

Az óvodapedagógusok folyamatosan vesznek részt szakmai, módszertani

továbbképzéseken.

3.2. Tárgyi feltételek

Óvodáink tárgyi feltételei jól szolgálják a gyermekek fejlesztését.

Épületeinkben minden csoport számára biztosított a tágas, világos

csoportszoba, mosdó, öltöző.

Kiemelt fontosságúnak tartjuk a csoportszobák esztétikus berendezését, a

színek harmóniáját, a tágasságot, hogy a gyermekek számára megfelelő

mozgásteret biztosítsunk a nap folyamán. A termeket igyekszünk

természetes anyagokból készült bútorokkal berendezni. A termek díszítését

is ezen elvek alapján készítjük. /Pl. ne legyen zsúfolt, a gyermekek

szemmagasságában legyen a dekoráció./ Minden csoport számára

biztosítottak a különböző játékfajtákhoz szükséges eszközök, valamint az

óvónők által készített, ill. készen vásárolt képességfejlesztő játékok.

Amennyiben a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztéséhez speciális

eszközre van szükség - melynek beszerzése meghaladja az intézmény

lehetőségeit – úgy a fenntartóval egyeztetünk a gyermek felvétele előtt.

Az oktatási miniszter 1/1998. /VII.24./ OM rendelete tartalmazza az óvodák

működtetéséhez szükséges eszközök jegyzékét.

A rendeletben előírtak teljesültek. Az elhasználódott eszközök folyamatos

cseréje szükséges.

55/56

3.3. Pedagógiai dokumentáció

A nevelőmunka megtervezése, a pedagógiai adatkezelés minden

óvodapedagógus munkaköri kötelessége.

Az alábbi dokumentumokat szükséges vezetni:

Hiányzási napló /az erre rendszeresített nyomtatványon/

Csoportnapló

A gyermekek fejlődésének nyomon követése

E két dokumentum egyedi, a nevelőtestület által elfogadott formájú.

A csoportnapló tartalmazza:

Gyermekcsoport összetétele - statisztika

Gyermekcsoport névsora, jele

Gyermekcsoport névsora korcsoportonként

Születésnapok

Napirend szeptember - május

Napirend június - augusztus

Hetirend

A csoport szokás és szabályrendszere

A nevelési év értékelése

Eseménytervek

Havi tervek

Gyermekvédelmi lap

A gyermekcsoport óvodapedagógusai

Helyettesítések

Az óvodavezető feljegyzései

A gyermekek fejlődésének nyomon követésének dokumentumai:

Adatlap

Anamnézis

Fejlettségmérő lapok

Feljegyzések, megfigyelések, családlátogatások tapasztalatai

Egyéni fejlesztési terv

A szülőket rendszeresen tájékoztatni kell gyermekük fejlődéséről. A

dokumentumokba való betekintést is lehetővé kell tenni.

56/56

3.4. Szolgáltatásunk

Térítésmentes szolgáltatás, melyet a fenntartó finanszíroz:

logopédiai foglalkozás

A Száraznád Nevelési Oktatási Központ logopédusa foglalkozik azokkal a

gyermekekkel, akiknek logopédiai fejlesztésre van szükségük.

4. LEGITIMÁCIÓ

A Helyi Óvodai Program felülvizsgálatát az intézményi átszervezés tette

szükségessé. A módosított Helyi Óvodai Programot a fenntartó

jóváhagyása után a 2011/ 2012. óvodai nevelési évtől alkalmazzuk.

A Helyi Óvodai Program nyilvánossága

A hatálybalépést követően a dokumentum hozzáférhető az óvodák vezetői

irodáiban és a nevelőtestületi szobában.

Véleményezési és elfogadási jogkörrel rendelkező közösségek nyilatkozatai

a mellékletben találhatók.

- Óvodai Nevelőtestület nyilatkozata

- Óvoda SZMK nyilatkozata

PALOTAI VADVIRÁG ÓVODA - · PDF fileJáték A játék az...

Documents

Transcript of PALOTAI VADVIRÁG ÓVODA - · PDF fileJáték A játék az...