P O L l T l K A l . K 0 Z G A Z f> A S Á G l ES T Á R S AD A LM l V Á R M E G Y E l L A P

,r A R l~ A L O lVI: Török Kálmán kanonok. púpui prt>lútus

E!-ll'r: Karücsonyi tükör. "j- poroszlói Gradl Jpnö. Szent-lviin>

Farkas crnkklwsú·de. Okoli<:sányi Imri' alispún kmücsoi~i i nyi­

lalko:tulu. Mit üzen kt.•rüldl'nck u karúcson .,j ün­

nepek alkalmáb.)J ? Kiirkt'•rdt·siink u \'Únn,'!-{Yl' orszú~··~ últ'si ki• l J\' Í SI •lt'íi( H' Z.

/vtidy Ht;lu. ,\!tl.l/l'l' .hínos, toilé:: huiJIJI'!J

G.tJt.ÍI'/l!/. dr. GLispiin/y L'f,·m,;r. d ... //o­dos.~.ll G!'d!'on. dr. Pl'lr" J\,:iii:.Íll é., S::in.twi- Mers!' knií or.,ziÍ.<W!It.ilc .. i /n;p· ci.~!'kih nílo.~:.lli-

Bitró Hatvuny Endre : f\."·psz(•rü. J,. 1<-­\'t's ell{ondolúsok l{étZddsÚ!Ú lll'h·.:l'!ünk javilitsa ,··rdekt'•ben.

Bulogh lstvlin il.lilZI!ill<',j<t ldl il !It" :·sm··­!-:~·,.i CazdasÚ~!i Et:yl'sid•·lrwk.

Mngnin Alfr«'d fiíi<'!-:'·úi. il ,.:1r"" •!~' i J,•,nziít·~yl·siild elniihe. hi~:es11bon'· ,.\ lúizi~nz~alús l' !l'~ szt•riisílt'·se.

Múrton Lajos. 11 i\lmnm NPrnzl'li \lu/.t'" um n··~,··szcti osztúlya i~nz~:nlújú11.1k k•­' c·le Rt•vúsz József n·ncliírl<lllÚl',..>Jsltoz.

lk Alföldi Béla ii!-:~Y~··d E~L'r: A/.. upa • L·l!'·lwn az anya jot:o~íl<dl-l' l· .~l;onl 1'\ "rm<•lw ,··rdt·kdH'Il rna•!il!lind. :':,n, l '·l ~>lerjl'sz!Pn i '!

Szt•nt-lvány Ft~rt•n(' fiildhi!lolws ,.\pe : !\l.'trkus Júzsei.

Ht.•vesy Gusztávné E~Pr: Sdu l hnnwr­f,•stben, u vilü~ k~!·szulübb vúro: úlxll!.

Borossné Lt-ndvai Maru O bl\·nn) .en•l,• Hcvcsy Gusztávnéhoz.

Hofbauer Arthur adú (·s kiiny,·s;.;tkl'llii Hudupl'sl: .lo!{t'r<.Ís mlt',l' fi,rk·st' ,.; !!'"ni 111111lús <'se!l·n.

Brl'znny lmrt• ny. i!!íiZ~utú. \ Úrlll<'~\ ·i l ü~:-

rendészeti lelügyelő Eger : Heves vár­megye tűzrendészetének iejlődése.

Legúny Ödön vezérigazgató Hatvan : i\lezögazuasilgi szakoktalásunk.

Ui feilüclésnek indul Heves vármegye ví­vúsporlja. Dr. Czekkel Ferenc vm. tiszti iiíor-;os és Szelepcsényi G~za ny. őr­nal{y nyilalko:tula.

l.útogatüsunk Borhy György felsőházi

lu!:núl. a llevesmegyei Gazdasági Egye­siilet clnükt:·nél.

Lútogatúsunk vitéz Taby Árpád testőr­szúzitdosn:tl. a GO-as ezred rajongásig ,.,z,·n·ldl. lt'!{\'ill~zebb katonájánáL

Dr. Szig!'li Púl földbirtokos Cs6.ny : A l('azdnauússúg-ok rendezése.

lle\·c·smt•g-yt'i g-azdaifjak részvétele a Falu ::lLiivelst'!-l últal rendezendő olaszországi t•s nt;nwlorszúgi lanulmányúlon.

Okolics{myi Imre ali;pán. dr. Puky Árpád t•s Trak Géza pol~úrmcslerek nyilatko­zutui.

Mayer Jtinos ny. miniszter választói körében.

Gorovcné Oláh Margil Pásztó : Álom .. Plósz István '. nemzelgyűlési képviselö,

kísl(m.da Aldebrő : A jogos panaszok. Criíber Ferenc, az Egri 1\.l'reskcdük Egye­

sLill'lt:·n<'k elniilu· : Az egri kereskedők heh zd!·riíl.

Dr. Dit•ncs Barnabás Tiszafüred : A tisza­iiirceli háztmlúsi ltmiolyarn vizsgája és

kiúllilúsa. Pillunutielü·tell'~< ~ pdc~v~sárai .!úrás~w·~~ ~. :·· ., .. ~ A llc\·~·smegyei Gazdasagi Egycsulet ko - 1 1 ;

gyüll·~c. . ' 1 - ·.i i\Ü ujsúg Gyüngyi.igiin'! ~~/ · Szerlu•szlt'íi üzPndPk: . . 19 i/1 '(.3·___:_: Tm :1bbú hírek bPszumolok a megye m1 •

dl'n r!·szt'biil.

HATVAN. DECEMBER Hó 21. IV.-V. ÉVF. 23-l. SZÁM

Mi ujsdg Gyöngyösön? Ma nyultfák át u 'TL'tZ kltiintf:tésclt.

Gyöngyös vitros k,··pvisdiíkstiilL•ll' mn nyC1jlju ál díszközgyűlés kt'relé·bcn u Tesz kitünlekseit azok· nak a lérliaknak, akik hazulius lelkük nemt>s lib~­töl vezettetve kivilló érdemeket SZ<'H'zkk n Tt'.~Z zászlajára írt nemzeti t;pílö munkúbun. .

A Tesz jubileumi érdL'mkt>rt>szljd dr. Puky Ar­pád polgúrmesiPr, dr. Bak:, Oszkúr ,·ürosi tnnúcsnol\, és Ríró József, - a JnLIIllwv.:·ddmi i;,•n•szlcl Kovúcs Gyula ipartestületi t>lniik, íbio1~h lstvún. n (;uzdusúgi Egyesült>! igazgntójct, N<tgy lkz~;(i. ;1 ki'•zmüvl'k igaz· galója, Balogh Simdor. a gazcl,tkiir l'iniikt' ,·.,; 'j',,fJt Istvim kapják.

.11 fjonvédtls:ti <;d<iUi mqJ.:,;yiiásCI.

Lapunk hasúbjain mm !llL'!~Pmld;eztünk arról. hogy a Mútraltúzn miigiitl <·pült hom <·dtiszti üdülö elkészült. Az ünnepdyes 111• ·gnyilúson llorthy Mddús kormányzó é1s Ciimbi'•s (j, Lila miniszlen•lniik szem,··­lyesen vesznek részt.

Sportélet u gyöngyiisi Mátrában.

Annak n komoly, nagymányú munkimak, ame­lyet dr. Puky Árpád polgúrmestcr a Mátmegyld agi· lis vezetöségével Pgyütt a f"lyú é\ iJcn is kilt>jlL'll, a Mátra téli sportjának iellendik·:;c l'rdckt'·bcn, - már­is mutatkoznak az értékes kli,·pt[H·zm(·nyPi. Januitr 21-én veszik kezdetüket <<Z orszúgos siugrú (·s ksildú versenyek. E napon tartják :1wg a Bl·HL. UTI::. egyL~­sített bajnoki versenyéL h·im"'r 2-· ·i·i!~ Imijük nwg a nemzetkiizi bajnoki n·rsenyekd. ci(irelúthatúlag február 1·1·- 17 kt>rül cldünk~rc a l;alonui bajnoksúg és februér 2-'i-t'~n lognak a l\ekes·lmpu vúndordijüért küzdeni.

A sísport iellenditése t'!'ll.~kl·ben < il<mfo!yamok is lesznek, előreláthatólag j;,nuúr ~\)-túl kezdödöcn 11 napos katonai sítanfol) <tm ksi'. nnw!ycn .[j tiszt. és 4:3 altiszt fog résztvenni.

A honvédtiszti üdükil:•l.·;, ,,·.,./,' .-.~ <Ti•·:-:ql(·:.i'u1!. szeríni Bilgcry ezredcs és ::,,~<·pt•,.;s t 'YUlil ~Zt·v;,d(J.; lognak tanlolyamo:;.at tartuni. u i\,·iks ,;:.::tik, r(·s/:ére pedig Szepcss Béla tart úllw1d,; tw1 !<•l:, <111ot.

Itt kivánjuk megemlíteni. ho;.!y d.:d.m it ::uz­dasági leromlottsógnak, a gyön~:~ i isi l\lúlrt~ J,; ,t d: nil· snn leliokozolt lútogato:ts,:,!:n<:k iti'\ end. IH'mcsc_.k a Kékes szállóban, Mútrahüzú11, klllcili \lülr<dtirvdl'n is, ahol az üsszí·S iülheló 'itlúk ki Villlllük ud,·a. amely körülmc·nyre még alig ,·olt pdclu.

.ll ,.,átr~legylct tabol'Jii:c_

A Mútraegylet szokúsidJOz hiwn i<Z i!k·11 .,.. megrendezi Szilvcszler-t>;.li t:1borltizd. /\z id('n u Magyar Túrista I·:gylt•l Jcbn•c•'ili oszt:'d~a gy1'1.ilju 111<'!! a tüzet. s az a cc'·l. IH·~~\ min.l'-'n (;dj('11 m:·,,._ ,·." llli.,s helyríi[ jÖVŐ CL:Yl'SLili'l<•k Ili\ USSilllilk ll ll'!( t:JiHJC(LÍZ meggyújlásilra, kiiliiPiisl'n iJZOil ll<' h ekriil, idH.llii•gy­ségek nincsenek.

,l;r. ors:~ ct,Jos rvet•k-end eu esUlt~t k.ardc.-.onyJ l;;.lránduld.<4a.

l~rtcsül(·~;iink szPrint nz ors:dq~os Wl'ek-encJ egyl'sii!et az i<k·n Pmúdiiirclíi ignzgatósúgilval tiirlénl llW!{<il!. rpodúsa l··rtelmébPn Pmúdra io1r karácsonyi kirimdulúst renckzni. I:Wn!lcic;ol• a téli sportról IJlmfelvételek.l;;.el.

A r\!;'dm<'~Ylet okos (·s céltudntos munldrjilnak :·nl:·nw. nz nz i~~Pn (·rdl'kr·s előadássorozat, nmPlyet ;1 kli ::por!<··Iet f<·jleszi<;SP c<'•ljilból uz itl<·n is nwg­rl'nd<'z. IJPcPmher W-im tartotta Ritthory Bda Múv. f,íint<'-z!í, il Grossglockner megmilszitsa eimmel filrn­i:•k,··IPI<"idH•l tmkítolt diíndúsút <'·s (•r(Psük•siink hZe· rinl n jii\·(i l1<':napbnn pedi:~ dr. Clmlnol\y Jenií <·gy. l:lnúr lo;.: il f.iorch-irkkPkriíl <'liindiL~I tmtnni. EzPkt>l :1z ,··rt<'-kcs l'l<íildi1soknt mús lilnwkímlúsoklwl is fü­:;;·.<·n ·zik.

/\ l\lúli;i<''l) J.,: \'<'Zí'l\í~.-··~···JH:l,, ugy hirl1k. -;~;: 11 :;zúnrk·kn. ho::y •·zekd ilZ e!tíml/rsolwt llah·an­lmn is llll'!{ iogj11 rPndPzni. ltogy ('zültul a téli sport iritnii szerddd sú·lesc·bb kiiriikbcn is eltPrjessz<'. Mel(g~ lizéirk·siinl1. hogy llnh·nn l!iiziins<.'!W szÍ\'l'SPn ÍO!~jil lo!.(mlni il l\htr;wgykt t'Zl'll nkciújút.

,1 (Jj'iili,JJ·iis' 'Tr: . .,:z. (·rd.,loes rntíködése.

,\ g~<>n.~:-i .. si··k ,.;,.:,.,.,.,lkJsÚ!!;'d mi sem !Jizo­:J) !1.!\1 .it,bh;!rl. ll1intl1o~.!Y 1!1<·,~ a mulats{:~~ol~ s eléí .. .trh~ < .1, r.·nd, ·z,·.",··lwn j,; t•,;:>'s<-'t(<'L rendet kivúnnuk tc· r,·,n~.l'r:i. E c···I!J,·,l <lZ iissZ<·s l/1rsmlalmi '''~Yl'!<űl<'!ek ve· zc•(,·ii liii;.-:i··~ i·r!t-l~t·zlt•l<'ll ;'tlhpitj:d, 111Prf az csll;lyPk. '·l<•<lliils< .l\ idcir<'IH l i···l. rwl:o•:y az Pg~ mós krveinek i~nwrdl' hi/i;J\ÚIJ:lll ,.,~\·s;..:<•Jn• r<'ndt·zvt•. l'lvonjúl{ l'~y:nús kiiz.i·,,;,,.(·~:,,l. Lzi iiZ r•lws, Pliín>l/llr'• l'lj·írúst kiin·knd< i pc'·ldi!kc'·p úlliljuk il ,·úrmPgye liibbi kiJz­s<;l~l'i <·k·.

<lz l' g ri l\ oronn szitllodu es d­Ic n·rn IJ<··rlii.i•~ iw·n tisztelt Vl'll· dc'·~!,·inl'k <·s j<',ukan··inak <'Zlll!ln l 1s ki,:(lll kcllenws lwrücson~ i Lin•I<'P•'kd (·s beldog újen•t.

---~-·---~----

l Ll'!-(s?.ehh, :!.(ha»znosabb kmúcson~ i ujúndt"·l{,

Szántó MóP és társa :.:cz.~~nscr== .?ll

j,··rli. I1L-1 <'·s !l~ f'rnwkruhn inL1hi1zúhan.

E (; E l\. l\úllay Z. u cea L>.

Megbízható sportcikkek -----~~iW«"iíiiS'I GYÖNGYÖS ÉS KÉKESTETŐI

Kleitl Sc f"ier.rrtan c ~ ~~ .ii.~lctcbcn ka p b a t ó k.

IV.-V. évfolyam. 1933. december 21. 23. l. szám.

HEVESVÁRMEGYE •P•O•L•l~ Al, KOZGA Z DASÁGI . -~~-----------­ES TÁRSADALMI VÁRMEGYEI LAP

MEGJEI.El\IK l L\\< l'\T,\ KETSZER. ELÜFIZETLSI ÁRAK: EGY EVRE 12 PENG Ö. FÉLEYRE 6 PE:\ G Ö. "EGYEDÉVRE 3 PENGŐ ----KARÁCSONYI TUKö'R.

lrta : Török Kálmán.

A kerf'szt,;ny alélpon ci\·ilin'tlódott ,·ilúg nepci­nck kör<'·lJ<'n nH··g a nem kPrcsztény is ünnepül te­kir ti a sz ·nt K 1rúcsrJll) t. S ha nem is \'Phd r(· sz! a Kmúcsom·nak a hit ,;s \·allüs szerinti mf'günncp­k·s···bPn. önkl·nytel:·nül m•·ghódol annak sej!C'tt nagy jPIPnliíst;ge eliítt. rnPiy a hivií megvullésa szerint nem rnús. mint iiZ !..;ten S/l'rddének mL•gteste-;ül<;se a földön J(·zus Krisztusban.

Ez a mé·~tr•stf'.;ük·s u lwtiPhemi júszolbi!lcsö cso­dúj<l. rnely elrítt. az !rüs betr-ljesük·se füliitt iirvcn­deZ\'t'. <l szr·w··ny púszlorokkal eg,·ütt úhitatosan bo­rull:lk 1,~ KP!et kirúlyai.

Az lsll'll szerl'!eknek meglestesülésekor u betle­hemi ···jsz11kúbi1n az ung\ ul ok sznn1 .:·nekre zendült. Szerúfi hangok gyiinyiirü melódiüjúban okaelowil az el sri kmúcson\ 1 ···1wk DicsiísL;g il magasságban lstennPk t•s h<-l\l·ss<·g 11 fiikliin a j,·,akmatú embf'­

reknek 1 ... Az angyulajk<dwn zt·ndült karúcsonyi himnusz

uz eg•'·sz emberis,··gn<·k sztilú kerf'szlr'·ny (·IP!prog­ramm is s ll"lll irhilkJ il kert·.~zkn) s<;g terh(•n•. hogy l'Z az detprogrdmlll rw:n halja út u rnugil eg(•sz<;­ben az emherisegnck l,•galübb <.!ZI u r(·sút. mely a k1•n•sztény :·i\ ilizúciú üldúsui\·id emelkedett a müwlt­s<;l! mill!iiS f"kúm s ennek erki'•lcsi es szPII<·mi ere­j(·vel t l'! it' J HJ gél) it u túr~udulmakut ,;s or~zúgokat.

A rnincknnnpi ··IPt sükl'lítií zajübun. az dl'! VPTPjkkcs küzdPinwilwn ,;,_ u kii;•:;."r!l'lcn iinz,··s du­lakodúsui kiiziitt n li!jdulmusnúl lújdulmusubb lüt­vúnyoknuk eg<·sz sorozulu túrul elénl\. Minthu ü bct­lelwmi l·jszakúban felcsendült himnusz nem talülnü múr \ isszham:m nz ernlwrist··g szivl·bl'n 'l .

Vissz<t-vissz;tlwngzik uz rniliúk szi\·,~lwn s bol­dog i.iriimre g:;. ultun h<'Jdol a kmücson) i júszolböl· csií l'liítt a kt·n·szl<'·n:;.s<·g n<.'IJ<'. De a zpng(í kórus m(·gst•m teljes ,; enn<·k csak az az Pgy oka Vün. hogy az lsl<·nlll'n \·ak' hit nwgfogyutlwzott s vel< meg\ogyatlwzotl uz ubbol túplúllwúl emberszeretet is. nwlvnt•k legúldúsosabb nyilvünulúsa volna u béke.

ü karúcsom i himnusz b··kess,··ge. Nem ~ilgy túlzússul el lehet mond<mi, hog\ az

eg<; sz , i lúg n<;P'' n) iig, gyiítnidik u miatl. hog:;. az emberi jóukmill he b ett démoni gyűliilet <'S iinzt•s szúlltu meg a \ ilági nagyhaittlmuk uruinak lelkét.

akiknek pedig az volna a hivatásuk, hogy az orszá· gok és népek sorsú!, azoknak egymásrautaltságában, a ~.eresztény emberszeretet által parancsolt szolida­ritús és béke követelményt-inek megfelelően intéz­zék. Ezek szenvelegnek a kultura, a szellem, a ki­müveltség, a nyers hatalmi erö fölényességében, mely, mind összevéve, szerintük pótolja az Istent és az istenes lelkiséget.

S mi az eredmény 'l Napjainknak egyik nagy gondolkozój..J állapítja meg. hogy mindannak, amit tőlünk vártak, annak éppen az ellenkezőjéhez jutot­tunk. Akartunk életet, mely egységes s nagyszabású s látnunk kell. hogy a népek megértése és összetar­tozása a szélhúzó törekvések áldozata lett ; sóhaj­toztun'-\ nyugalmds napok után s vergödünk a ke­serű viszálykodás. a véget érni nem akaró fáradal­mak é~ anyagi gondok útvesztöiben.

Mindnyájan. akik plfogulatlanul szemiéijük a m;pek <'·letét. habozás ndkül állhatunk tanuságté­telre Kant mellé, aki a bajok okát abban látja, hogy ez a mai megimádott kultura csak a test igényeit szol­gúló, földhöztapadt anyagi kultura. Jellemzi ezt a n·gnélküli sietség, a pihenés nélküli rohanás és haj­sza, a ~zenveddyes verseng<;s és kihívóan kötekedő g iig. Hiába szenvt>lgi a föll-ny essé get. Talmi kultura az ilyen. mely megsúdítcni <;s csiliogni akm. A ben­slíseges művellséget iissz•.·k\ e:;zti c1 puszta ismere­tek halmazávül s az ,;let nlinden belső értékcit haj­landó a politikában, az állami (·s túrsndulmi eletben a külsö hasznossági szempont"kért feláldozni.

Ez a mindenek felett ndó külsö hasznossági ~z,•mpont világcsapússzerü l(<mdolkodás. m<:+y· oly túvol esik a betlehemi Kmücsony eszmei turtalmá­tól (·s krisztusi programrnjútúl. mint amilyl'n nagy az idöbeli tiJvolsúg az ig<' megtt•sl<·~ült'-st• últt a huszadik szúzmlig eltelt idö kiiziitt. E szt'düll'lt's túnJisúgnúl , trún~ talan ul nagyo hb ét l;üliinbst·g az lsten t•lgon­dolúsa (•s a vilúgszell<·m rabsilgúbiln pj(j emb<·r [,.j.

logúsa köziitt. Amaz üriik c·s \·últozatlan ; Pme;: má­n.l-holnapra új igilzsúgot hirdet s alú van \'elV<' az emberi szenn·d··h l'k l;.<'• !l\ ,;nek-kt·ch·ének.

Nem okoz n;u::~ fejlil~<;st itnnak il nwgúli<lpi!(n<u. hogy az Pmber lwgrdiújúnak ilZ okoz<,ja ilZ i»ll'ni iiriik igazságokl•'•l \ill<! dtúvolqd,.Js. mdy az embe-

HEVESVÁRMEGYE J9:~J. december 21.

riség életében annál gyászosabb jeleneteket idézett föl. mennél ellentétesebbé vált egymással s?.emben az lsten és ember akarata.

. . . Ez a karácsonyi tükör az ünnep szépsége mellelt sok torzvonást mutat. E torzvonások ~z el­mélyedni tudó lelkeket gondolkodóba ejt hetik. Es a~ elmélyedés óráiban az elfogulatlan itélet nem a ma1 világszellem ellymásl kergető dokirínáiban találja föl az emberiség boldogságának biztosítékail. hanem a szenl Karácsony bájos himnuszában, mely a szel­lemek ezernyi-ezer ideáinak kavargása nélkül, rövi­den és mindenki által érthetően fejezi ki a mindenl magában foglaló nagy életprogrammot !

- Dicsőség lstennek : békesség a jóakaratú embereknek ! . . .

l t poroszlói Graefl J e nő. l A vármegye kimagasló nagy fiát, poroszlói

Graeil Jenőt megsiratták, eltemették. Koporsójánál az országos gyász. a hűségesrokonérzés és megbecsülés élő tanúságaként ott állt a legelső magyar ember, a Kor­mányzó és családja. Sírba szállt vele megyei életünk egyik markáns alakja, a régivágású. iziq·vérig ma­gvar úr. A vármegye koszorújál dr. H~dry Lörincz fŐispán telte le. lelkéből jövő s az e;{ész gyászoló közönséget megrázó, hatalmasgyászbeszéd keretében.

A kormány nevében Kállay Miklós földmívdési miniszler. a felsőház ne\··t;ben lsaák Gyula felsőházi tag, az egységes púrt megbízásából Tabódy Tibor képviselő, a járás nevében dr. Ficzere Jenö föszol­gabirc!, a község nevében N(•mdh Lbzló föjegyzií. u kisgazdák nevében pedig Gál Imre kisgazda_ búcsúz­latták Pl őszinte szívből jövii gyászbesz(;deitdtcl.

A Hevesmegyei Gazdéisági Egyesület koszorú­jál amely egyesületnek egyik legeréísebb oszlopa és lelkes tagja volt az elköltözött. Szent-lvimy Farkas földbirtokos helyezte a koporsóm. az alábbi magasnívójú emlr•kbeszt.d kisi•retében :

Szeretvc tisztelt Diszr•lniikün!> ! Kedves jó Jenéí bitesi !

Ml>lyen megrendülve (•s lliPghéilvn'iillok most ill ravatalod elölt, hogy a Hevesvármegyei Gazdasági Egyesület nevébc:>n r'·s megbizitsából k•röjjam Neked köteles szeretetünk ,tiszteletünk. hálánk (··s kegyeletünk adóját, Neked, ki ötven éven. egy fél szazadon keresz­tül belsö munkatársunk. vezctéínk. irányítónk, és mindvégig szereléí r•des Atyünk voltúL Egyesületünk­nek születése óta alupitó lugja, majd igazgató vá­laszlmúnyi tagja, ki·séíbb alelnöke, vr··gül ho~szú (•vc­ken keresztül dnöke voltúl s rnidéin múr púr évvel ezeléitt. eléírf'haladott korodra való hivatlwzitsal. aktiv munkát nitlunk tiibb(• vüllalni rwm ukmtül. le!{na­gyobb kitünteksünltkel. f.1Z öriikös diszelniiksé!{gel tiszteltünk me!{.

Igaz. hogy aktiv-agilis, munkits-kvékeny lermé­szt'!Pd, no me!{ kötelező társadalmi poziciód is, ele­inte csak a vármegyei, késöbb pPdig az országos politika terére is elvittek, elparancsoltak tőlünk, s mint mindég és mindenült, kötelességedet itt is pél­dásan és híven teljesilelled, mégis merem mondani, hogy szivvel-lélekkel otthon csak közöttünk. heves-

me!{yei-liszavidl;ki g:1zdák közö'l voltál. _Itt. ne_kün_k. éreÍtünk. közöttünk adtad é~eted-munkad .. IPgJ~:at. Tudtuk. érézlük mi ezt mindeg, hog_y a mren_k \_agy Te elsősorban is szivcd egés~ ~elegPv_el. forro_ vered minden lelkc:>sedésével. utol"o rdegszaladdal 1s. He­vesmegyei-tiszavidéki .. magyar mintHgaz~a volt '?.o­roszlói. GRAEFL JENO elsösorbun r•s mmdL·nekclot~. Köszönjük Neked, most itt ebben .. n ptll~natba.n. amrt hosszú munkás dPtc-(L~n keresztul nekun_lt, Prdtur_lk tettél és dolgoztitl. u jó lsten itl.djon meg erette. )g,'r­jük egyben, hogy emlt·kP?et hs;d~.'lr>tt<.~l. szerdeltPI. hitlával i·s kegyelettt•l fO!!JUk megonznt.

Együtt gyászol vdünk. hPvPs\:Úr nf'gvPi· !iszi!~· i.~ déki "azdákkal. mn itt. ez a kurulottunk _f'l!Prulo nagy "MagyHr-Aiföldi . róna, a. fü':csPkbe lwugy~tzott kanyargó Ti.~za, a szrkf's sz<mlolold,·I~Pn t(•rrno. \r­liwhírü aczi•los, tiszavidt•ki magyar buza. ott !<·nt a m~~f n;ten b~késen lr~<.:eléi birkany<:ti. a ~wlornpolo fehér magyar gulya, t•s a su:•!uldo s_zrlaJ magy~r lnt;nes ·s. Ezek kiiziitt voltúl r(' l);azan otthon. Itt volt igazi munkakiiriid. Ez volt a sor . ..;ocl. lst,•nl<.il vett rendeltdr•s(•d, földi beosztúsod.

És mosl felmondotta N,•k!'d, lwcsülPtlwn nwg­iiszült iireg szolgitj:'tnnk. r•zt a b(~r~~ztüsl az __ iiriik Sziinló-Vetií s üt helyezett .. in1wn a ltszilpml]mol az Acheron vizr•n tulm. az O v(·;.:tPlen na!{y. iiriik <~gi gazdasúgúbn, oda ahol r~gyediil ,··s kizúrrilag csakis Ö u !{azda r'•s munkaad<i, a boldogok. szentek. an­gyalok az Ö munküsui. A IPrmés. a béis_r.··gcs. ~ol­dog aratils pedig. az Üriiküdviis-;r··g <;s az Üriik Elet.

· Odn. ahol r•n múris litthk. a mP~{iidviizültek bírod 1Imúba kiültom utúnad inrwn. P simlom-viil­!l'Yl;bíil. az ültalud étnnyim szt•rd<'lt Tis/a pmtjúról :

KPdvr·s jr·, Jr·nii búcsi.

Heves vá. megye közigazgatasi bizottság -mCJk gy ül ese.

IIPVi'S vúrmPgyp kiizigaZ.!iilúsi bizottsúgúniik i. hri :l-i·n mt•glmlotl !{yűlr;-;(··t il/ Plniikki dr. lf,·dr>· Léirincz fiiispúnnak il n'trrnr>sn r> nil g\· lwlottja Gruefl J,~nii liiliitt Imiott miigas szúrnyalúsu. mdeg szivbéil jiivc·i nagy besú•dt• <'lnlr;kiinn<·pp(• élValta.

A jelPnlr>viík m<•ghntúdott k·IPklwl. úlka hall­galták az Pmlr'•kbPsú•dt•l. <tnll'lyr•t nwg-mc•gszil~~·~atotl a szónok lúthatri mr>gindultsá!{<t.

.. Ma egy hónapja annak. :rll;.{Y szPrr•f,·ll<·l <'m­k·kc:dünk mc~g Gmefl Jc•nii KO-ik sziilt'lr·srwpjúrr·,t. Nem gondoltuk akkor. hogv rnu •·mk•k,··vPI foglal­kozhatunk csupün. Egy emb<•riilliin út \·olt tagju a kiizi!{azgalúsi bizollsúgrwk ,··s mi tmnii nlllunk illl­

nak a buzgú munkúnak. odaadri. lelkiismt>rPit•s IPvr~­kenységnr>k. arnr>ly cit rnindig jr>IIPnwzlr>. A lr·lh·ben i·lii tiirvi·nynek t'n!.(t'd\·<'. dol!{ozott ii a kiiz jun'mt mindig iinzetlenül. Az orszú!{os gyúsz, amPly halüla ulkalmüvul oly imponúló rni·rtt:·kben nyilvúnult nwg. volt a le!{SZl'bb bizonysúgct annilk. hogy ki n,lt (i a magyar közéletben. A mi vesz!P!'It'günk a !r>gna~yobb. nemcsak azt•rt, rnert r~ppcn a kiizigazgutúsi bizott­súg adott nagy rr'szben kt>rP!et kii:'.r.•leti t(•vc'kr>:1YsP­gl'nck. hunern. ml'rl csalúdjún kivül minket t:·n~ett magához legközelebb. A vúrmr>qyp kiiziinst>gr•nek koszorujút koporsójúra helyeztük. rnosl állapitsuk meg l•s loglaljuk jegyzökiinyvbe, hogy poroszlói Graefl Jenii meleg szivű r•s tiszta lelkű férfi. igaz ember !•s hű maJlyar volt. lnditványozom. hogy f'r

1933. december 21. HEVESVÁRMEGYE 3.

demeil örökitsük meg és ózvegyéhez ir.tézzünk rész­véttáviratot !"

A gyász jeléül öt percig tartó szünel után a köz_iga_zgatási bizo~tság folytatta ülését. amelynek egy1k 1gen fontos resze Gosztonyi Andor löldbi1tokos felszólalása volt, aki sulyos panasz tárgyá"á tette a dohánytermelii f.{azdák st'relmeit, amely öket a ká­polnui dohánybeválló állomáson a beváltásnáL a dohány minéíst'gt;nek igazságtalanul való elbírálása miatt érte.

Plósz István és Krisztián Imre hasonló turtalmú feh.;zúlt~lúsai ulrín dr. Hedry Leírinez iöispéÍn az el­hanf.{zott kérés alapjún magára vidlalta. hogy a hely. ~zin~:n fo!.{ meggyéízéídésl szt>rezni él panasz tán~yát 1lletoleg, amelynek megliirit-nie után az arra illeté kes helyen u me;;ieleléí lépé!<t•kd meg fogja tenn(

Legány Ödön vezérigazgató kitüntetése. Szép és érlt;kes kitüntc~li·s érle Leg i ny Ödön l. a hatvani Növ.>nynernPsitií r. l. vezérigazgé lóját. aki a Meskc". ii•le lllapilvúny irói jutalomdijál nyerte el. Az OMGE l. hú 10-én megturiott közgyüli·sén ünnf'pélyes kere­lt>k közölt nyujtolta ál a kitüntett-si gróf Somrnsich Lúszló, az OMGE Plniike LPgúny Ödiinnek.

Az apczi Stefánia fiókszövetség ma d. u· 5 ómkor wndezi a Kulturhúzban karácsonyesljét, Szenl­lvimy Fmka~ !ióksziivl'!ségi clniik vezeli-se alatt. amely alkalommal l :!O-an fogn '-lk az egyesület nNN'S gon­dolkodúsu wzPiiíségi·nt>k jóvoltúból téli meleg hol­mikhoz jutni. Ez n nagyszerüen vezetett. nemes célú egyP'!ult-t a legjobb lanúbizonysúgu annak. hogy kis szúmú inlt>lligenciával rendPikPzéí körben is mikénl lehPI {·s kell úldúso,; ll'vi•kenyst;gel kifejteni. hogy hn n vPzt•léík IPikében az igazi ügyszeretet lakik.

...... t .,.1j ajándifG , ,so··~ r,,,..ro a 7331-es Orion

v-"' 3+1-es rádió. me rt egész éven át reggelttl éj­félig. teljes sze­lektivitással és kristálytiszta hangon közvetiti az összes szám· bajö'lö európai adó állomások milsorát.

Okolicsányi Imre alispán karácsonyi nyllatko2.ata. Igazi kmtic.~om·i idüjtírtis. Köd-felhőben az ősi

vúrmt-gyehúz homlokzalu. Zúzmarils iireg fák álmod­nak ti-li álmot sú·ll's udvartin. Kt>lll'm<'s Pllenléle az élette:en h"·li fújnak az il mozgalrws kép. amil a m<'gyehúza ft,lyost'Jin ,·.s az alispán l'liíszobújában látunk. Hajdúk sietnek a postával. irodafönökök az uktúkknl. cliímJ.", iötiszlviseliik a kt;sz juvaslatokkal Oko/ic.~!Íil.t/i Imre alispún t>It;. Merl l fr.,·t•s vúrmegye alispúnja mindt'n étktúl !ütni nkar. minden ügyel is­merni úhajl ~··s mindt·n jm·nslalol hallnni kiván vár­rnegyt;je kiizigazgulúsúbun. \lunkakiizben fogadju munkalúrsunkat is. Kmücsonyi interjut kt•rünk a "He­ot•svdrmt•mw" r{·sú·re Herce.~ P!ÍrmeuuénJ/. Joviális szereleltel mondju kt··rdi•st>inkre a következöket :

- Soklwl jobb n lwlyzel minl lamly ilyenkor volt. Ezt•rt I<Pzdjük kt··st"íbb az ins{·gakciúl is. Minden júrúsl ü•gig vizs~ültarn a kiizelmultbun. Megúllapilul­lam, hogy a kiizi~nzgalús knyt>ziii kiilt•lesst'güket a nehi·z iddkhiiz méltu mt•gt'rft"ossel. becsüleiPs uda­odússnl tdjl'sitik.

-· A kiizigazgnlúsnnk n mai borzalmas idéik-ben egész t'Vl'n út a kurúcsonyi szPrekl jl'gyl-bt>n kell beliillenie nehéz hivatását. A törvények szigorú betarlúsn mellell a karticsunyi szerelel megértését. n jósziv~l kell belevinni minden munkába. amellyel népünk ügyeit inlézzük. Merl a szegényst'g nagy, -de áldott jó a magyar nép. A nyomorúság rendki-

vüli, de áldott jó lelkű a mi népünk és türelmesen várja a jobb jövőt a magyar fbldmivelö. Én azért hiszek Magyarország feltámadásában, azért hiszek a szebb jövőben, merl hiszek t'>s bizom a magyar pa­rasztban. Hiszek ebben a népben. amely éhezve és rongyosan is türelemmel vár. semmiléle bolondító tévtanokat lelkébe nem fogad t•s vezetőire hallgatva, szó nélkül némán türi mai fájdalmas sorsát. A vilá­gon a legjobb nép a magyar földmives !

- Karácsonyi üdvöziPiül azt a jókívánságomat kiildöm szerelell \'Úrmegyém minden polgárához. hogy szeressük egymást mindig úgy. ahogy azt a Kará­csony tanítJa isteni pddájá,·al. u Szerelel e legna­gyobb ünnepe. Szeressük a mi jó n,•pünkel és le­gyünk támaszai mindenüll a rúszorulóknak. Ez a szcrelel meghozza nekünk a boldogabb jövőt. a'"Tlely­nek körvonalai mosl t• gy re szilúrdab ban bonlakoznak vágyó szemeink lútcihfllúrún. d bt~kt·revizi<i pirosló hajnalhasadásában.

A pásztói Vöröskereszt Egyesület, amPI\m•k sikeres müködésf-röl múr több izbPn megt>mlt;kez­lünk. dr. lilinyi László főszolgabiró r>s Gorowné, Oláh Margil vezekse alatt az id,•n is nagyon szép munkát lejlelt ki. :v1indenüll olt Hm. ahol az insé­geseken segiteni kt>II és nemes pt•ldújúval serkentő· leg hat a társadalom minden rt'legért• és kiileless,:·~{·vé teszi mindenkinek. hogy a mai nehéz időben a segi­tt-s munkájál becsületbeli kötelessi•gének 1,;-kinlse.

4. HEVESVÁRMEGYE !!J:J:i. dec<'mber 21.

Mit U 2 en kerUletének a karácsonyi Unnep ek alkalmából? KórkérdésUnk a vármegye országgyűlési képviselöi{)ez_.

Tiszta fehér, vastag- hólepel borítja a fáradt ma­gyar mezöket és az emberlakta helységeket. A me­zök hóleple alatt olt szunnyad csendesen, tetszhalott­ként az elvetelt mag, amelyből lavasszal a termé­szel csodája, az Ur akarata pompá;-.ó, élő, kenyeret adó növényzete! teremt. ·

A helységek hóborította házai és kunyhói fe­dele alatt sok fájdalommal sujtott. szenvedö ember él. akik epedve várják nagy bajukban az Ur. s ern­bertestvéreik segitő kéznyujtását

.. Az emberiség legszebb ünnepe, karácsony es­téje közeledik, s mi ugy gondoltuk, hogy most. amikor egyensúlyt vesztve, olyan sok szenvedö ern­bertársunk keresve-keres egy kicsiny reménysugarai is, - kötelességel teljesítünk. ha azokat. akiket em­bertársaik bizalrr.a és szerelele maguk fölé emelt. -néhány, lélekből jövií. vigasztaló, hitd, reménytkeltő szóérl felkeressük.

Ugy gondoltuk. hogy már akkor is jó munkát végeztünk. ha csak egy szenvedö testvérünk lelké­ben is sikerül a remény éltető mécsesél meggyújla­nunk.

A kélpoli válaszokat lelkünk igazi érzésével át­fonva bocsájtjuk rendeltetésük útjára :

.. Azt kérdezi töle:n Főszerkesztő úr. hogy mil üzenek a karácsonyi ünnepek alkalmából a .. He­vesvármegye" utján a kerületemnek?

Mit üzenhetnék a szeretet, a béke szent ünnepe alkalmából. kerületemnek. - de általában mit hir­dethetnék lapunk lisztelt olvasóinak is - ma ak­tuálisabban mást. minl az egymás iránti szeretelet, a kölcsönös megérlés és a magyar összetartozandóság, a magyar sorsközösség titérzésének kiáltó szükséges­ségét, Mit üzenhetnék mil hirdethetnék músl. minl azt. hogy ezekben a nehéz, keserves t•s mostoha időkben, amely erre a szegt;ny országra és népére szakadt. érezze ál a szeretet e nagy ünnep(·n foko­zoltan minden i!-(az magyar ember. akiknek a Mindcn­ható erre az anyagi lehetőségel megadta. hogy se­gítségre swruló honfitársain nemcsak ültalános em­beri, de hazafia~ kötelessége segíteni, olt és úgy', ahol és ahogy az mtidjüban áll. --- Mit üzenheln<'~k. mit hirdethetm;k végül akluitlisabban múst. minl azt. hogy e ru tul (•s igaztalanul mPgcson ki tolt nemzel <'•s orszitg fiuinak hitet ósn•mt•nyl, bizalmat. eríítés kiturtüst -az eliittünk itiici küzddmes jöviihöz csak az nyuj that. ha közös szenwdc;seinkd. köziis keservPs sorsunkat, kiizös hazafias lújcl;dmainlwt c;s wmhl\'s.-·geinket mind­ann} i an átérezve, elc•rendíí nagy nemzeli cdkitüzéseink lekiniPit;ben nem forg-úcsoljuksz<;l eszl··lenül megmaradt csekély erőinket, hanem iisszefogva igaz magyar test­vérekkén l. együtles erővel. egymást támogatva, egyc­sült közös akarással és munkával -- összeforrva a nemzeli egység nagy gondolatában, --- Istenbe velell szent hittel és meg nem tántoriiható remt•nységgel szolgáljuk valamennyien az utban lévéí nagy magyar nemzeli feltámadást."

lvády Béla

Azt kérdezi tölem Szerkeszlö Ur. mit üzenck kerületem választóinak ?

A felelet a mai nehéz gazdas.:ígi idéíkb.·n. ami­kor a falu valósággal benne ül az <•ludtisodás ten­geráben, magától adódik. Türelmet, ){ilmlitsl, reményt és bizodalmat. TürPim~t. nehéz bajaink elviselésére, merl csak kiizös iisszdog.:íssul tudjuk legvőzni azo­kat a nagy gazdasági nehézségek: t. rnely~k mPgfek­!lzik falusi népünket. Kitartást. merl hu valaha szük­ség volt arra, hogy él nemzel jobb jiiv6jt•ben bizu­k?di.unk. Ogy napjainkban IPginkitbb. Sz<'nl m<>ggyö­zodesem uz, hogy ez u nt~mzet. - ümt-lv t•zer <··ven ül állta az idrík minden megprúbáltulüsüt-t'·s nt'•pünk, amely hősiesen verekszik az dettel olt. uhol a >ors keze lerakta öket. kimerífh,•tellt•n (•s iíseríítöl du.t.­zadó lartálya nemzetünknek. A m•mzel fundamenlu­ma mindig a falu, egészsc•gc•s ember PnPrgiúja ,-olt. Meg kell jegyeznem azt is azonban. hog-y PZI él fundamentumot alá kell lámasztuni minden wndel­kezésünkre állö t'szközzPI 11nnül is inkübb, mPrl ellenfeleink erősen csúluínvozzük.

Reménykednünk kell-ubban. hogy azok il de­rék és becsületes szündél<ú fl·rfink. akik u mai idők­ben larljitk nz ország kormünyrúdjüt. mPqlalüljitk azt az utal, élm~ly a nemzel gazdasúgj ft•ltümndúsithuz és a falu ní•pt;nek mPgse~!ílt'·sc··hpz \'t'Zc•l. Rem<··ny­kedve lekintiink u jobb iclc'ik bc·kiin·lkt'z(•sp <'~<• lehetetlennek Imi om tehüt nzl. ho gy 11 magyar mt'~ zők fölött ujra ki nt' slissiin il boldoqsúg t-·s n meg­el<'gedi•s napja. nmdy <1zonbm1 csak akkor kiivd­kczik he vc-lemt;nyem sz<•rinl. - ha n f11lusi nt'·p egyszer múr megtulülja szümili'tsúl i~. \'Hgyis verPj­l<'kes munkájának a gyiimiilcsd nPm músok. hwwm ii maga t'•ln~zi. J\ mngym fiild rnindig ki lt'rrnPIIt• rninduzl. arnire ennek u nc•mzPint•k szüksc··g,• ,-0 11. Eppen <lzt'·rt n;-. új ps;-.lendiíl)('n rPtnc-·nykc•dve lwll

tt~kinlenünk n ma!-(ym lmrüzditk fplc'·. rrwlyc•khc'íl <'Zt'r­eszlendii úta az 1steni qondvisPic'·s nlindig nwg:~dta uzt. umirc• a csalüdnuk, <l h!11 n···p•'•rwk c'·s il 1wm­zetnek sziiksóge volt.

Azt szoktük monchmi. hogy a lwjlwn mindig megértjük cqymásl. Ilu \·alulw l>njl>;m volt PZ il 1wm­zel. ugy nnpjninkhan lq~inkúl,: >. amikor Trianon­han nw!-(nyirbúltuk lwnniinlwt c··s <'ln•ltc'·k tiiliink mindazl. 11mi u nemzt>l eldfc~lktPI:·in!•k szliksc'•ges­st>ge. Ma 1!!-:Y nó:t ki ez il rwrnzl'l. minl Pgy \·ill;·un­tol sujtoll ln. mt'lynek koron<'•júl <IZ idcik szPI,• is megtt'~p<'tzlu. Mi azo:1ban bizunk a m tg\·m iisszelar­lásbun, ho!-(y ez a nemze~! il lllt'!-(!Jrcib<;lllalús rwhc'•z órájúban .~-·~. n k<'tlvüriajürús kiizqwtle is nwgtalüljH u nemz<'lr ontudntol <;s iinmagúl. Biz;dv>clc'> ldc·kkel lekintünk n I!H1. eszlt•ndííbP unnül is inkúhb, mt•rl vannak külriildi harittaink is. al1ik sikra szúlln<tk -1

magyar igaLsúg kihmcolüsüban. E lwlvüll <'lsíísorban gondolok Mussolinim, aki IPgelsíí \·olt ·az úllamft'•rfiak küzöll. merl hivatalos helyrííl. hivutnlos formúban d~rügte. o~a ~ vi~ú~. Ic;l~i.ismerett•bt•. hoqy Köú•ppu­rppa bekew es ctvthzuctoja nélkülünk nem tiil<i·letes. lJjabban a revízió gondolata mellt; szegődiill uz angol nemzet nagy többsége is, úgyhogy minden re~é­~yünk r_ne~van arra. hogy a belső egységes nemzeli os~efogas ktlermelésével a szükre szabott magyar ha-

1933. decernher 21. HEVESVÁRMEGYE 5.

tár d--nl ll l'Zcnlislváni l's az lstenadta természeles halárok felé is l<ilolhatjuk. Ehhez azonban a-.: szük­séges, hogy n nemzel minden fia megértse ll vezetök szavát és kövesse mindazt. amil azok a nemzet ér· dekében jónak tartanak, merl eredményekre csak akkor számilhatunk, ha az egész nemzet, a ma­gyar falusi miliók egyek lesznek nemcsak az elhaltírozásbnn, hanem Széchenyi István jövenrlölése szeríni a lellrcki•szst~gben is.

A karácsonyi és ujévi ünnepek aikulmúval azt kivúnom minden <'!O •; magyar leslvéremnek, az én kedvt>s szerP!ell vitlaszlúimnrtk. barátaimnak, isme­riísl'imnek. hogy a lelkukbt•n l<íplált minden rcmény­s<;gük va ktru v itijon.

Mayer János ken liszlelt SzPrkeszlii úr!

Gondot okozolt kl'rdt~s!•vel : .. A karúcsonyi ün· nepPk alkalmúval mil Ü Z<' n kerül elének ?"" -

Gondol okozott, m<'rl a sz en• lel i~~ bi·kesség e nagy ünnepi•n csak olyan üz<"n Pl volna helyén való mely Cl örömümwp hangulatúl elméh·ilC'né. Csak az' az üzenet volna méltci nagy ünnepünkhé\z. melyel egész válaszlúkiiziinst;gem s vele csonka országunk mindPn lnkcisn oh PpPdve VéÍr : a szerelel ez ün­nepén az lslt>n imúdúsitra hivó harangszóval nem­zelünk hosszú t's súlyos megpróbiillalása vt'gel éri.

Sajnos. ezt a mindnyitjunknak megváltást je­len!ií üzenelei nem tudom küldeni.

Az a chaos, mely u szerencséllen béki·k során mondhalni - Pgt'sz Eurtiptíra, a világra rázúdult. sulyos t;s sött'·l felhöként berul az emberisi•gre. mely­bcn gyl' zök és lcgyiízöttek irányt vesztve bolyonganak. A vak gyülölet. u léktelen önzés ül orgiáka! e sötét­ségben, elfelejtve a törlénelemnek mindPn tanulságát, az emb<'rist;g közös boldoguliisának rninden leóri· ájál. A söli>ls···,: ez urai IPikiismPrPilcnül ~úzolnak keresztül mindenen, ami céljaik útjában üll. sietve, hogy vültozlathalatlannuk hittlényekel itilithassanak a liiini kezdéi vilc.ig szeme elé.

A szél mür feltúmadl. Mu még csak szellő, de müris bonlogutja e siitétsi·g függönyél s uzok, akik idebenlröl eriisítik, lúmnszljük e szelliil. iinzl'llt>n i-s mindí~ szaporodó segiliíkl'l találluk az olasz. angol süt múr u francia ncmzclni•l is. Nem lehet mcssze uz idö, amikor e fdtitmusztott szellii áttöri a súlyos és sökl felhöket s kisül n magyar Igazsúg napja, cnyhült·sl. melcgel, t• lelei mlvn az agyonsanyarguloll népnek.

Addi~. kedves mag~m lestvi-reím. vigyük tü­relmesen a rúnk rakott terheket. Vt;gezze ki-ki a maga munkitjitl a (pqjobb ludüsn (·s köiPlessi•gc szerinl. Egyesüljünk egy nagy, Pgyst;ges táborba. hogy erőt adjunk uzoknuk. kik fiuadhalatlanul dolgoznak a mugyar jövőért. a magyar feltámadásért -

Adjon a jó lsten boldog és boldogabb kará­csonyi ünnepeket. -

Szives üdvözlettel Bobory György

Mit üzenek választóimnak karácsonyra ? Legyenek türelemmel, feszítsék meg összes

kilarló készségüket! Mást mil is tehetnének? Várni kell, bármily hosszú és keserves is a várakozás.

Egyszer mégis csak felderül felettünk, az ég l Egysz~r . . . - de mikor?

En hiszem, hogy már nincs mcssze ez az idő. Nincs messze, merl úgy érzem. valaminek, ránk nézve valami jobbnak okvetlen törlénnie kell. Lehe· tetlen az, hogy azok, akik a legell'őbbrendű emberi szükségletekel, a táplálékot állitják elő, éhenhalva C:sszeroppanjanak. Ez az állapol természetellenes. Már pedig a természet nem lürheti soká, hogy ellene vétkezzenek, emberi rosszasággal vagy oslobasággal rajta véglegesen diadalt arassanak.

Ha pedig ez igaz, úgy rövidesen meg kell jönni az általam remélt változásnak, úgy a gazdasági hely­zetben, mint az ország mai csonka mivoltában.

Ennek az ann} ira óhajtoll változásnak az elkö­vctkezésél azonban nem szabad összelett kézzel várnunk. Minden erőnket. egyesiteni kell, hogy tü­relmünket felfokozzuk, viszont minden, türelmünket próbáralévö. azt zavaró jelenségel ki kell irtanunk közéletünk ből.

Az igazságosságnak, becsülelességnek, lisztes­ségnek. takarékosságnak és az egyenlő elbánásnak nagyszerű elveit kell minden vonalon érvényesíte­nünk.

A tűrés, a kínos várakozás fájdalmait semmi sem enyhitheti jobban, minl annak a?. érzele, hogy ab· banmindnyájan, kivétel nélkül egyenlöenosztozunk.-

Puszta szigelre velell hajótöröttek vagyunk. gyö­nyörű hajónkat. .. Nagymagyarországot" szélzúzták n hullámok. Száraz kenyérnél is rosszabb a mi ele­delünk.

Ám, ha a fenti elvek megvalósilásával teslvé­riesC'n összefogunk, mint ahogyan azt akkor, mikor nagy hajónkra rázúdultak a szörnyü hullámok, nem let­tük meg, - úgy a szebb jövőbe \'eleit hitünk egészen bizlos"~n valósággá válik.

Ez az én üzenelem, ezek azok az elvek, ame-lyekért mindig síkra sziilltam a közélet mezcjen, mindenüll, ahol csuk erre mód kinálkozott.

Dr. Gáspárdy Elemér

Ünnepeljünk szeretettel. Nekünk magyaroknak, akik l~\·századokon át esz­

szük a mártiromsúg kenyerd. minden ti-ren össze kell fognunk, ha boldogulni akarunk. Dc az össze­fogi:s olyan legyen. - hogy t>Zt;rl ne kelljcn áldo­zatul dobni önérzclünkel. n1gy politikai meggyözö­désünkel. mPrl Mussolini szm tü\·al i·lve : .. Az itiiam pillére csak az öntudatos polgúr lehel.·· lgnz ugyan, hogy a mi országunkal nem mérlwtjük össze Mus­solini országával. mcrl boldog az a nemzet. amely­nek pápája, királya és egy :\1ussolinija van. Mi azon­ban ugyszálván teljesen magunkra vagyunk hagyalva és csak a magunk önérzelére és erejére támaszkodha­tunk. Épen ezért minden körülmények köz! meg kell őriznünk politikai függetlenségünket és meggyőződé­sünket, melyektöl semmi külsö befolyás el ne térit­sen l Ilyen érlelemben kell minden téren, a szeretet

6. HEVESVÁRMEGYE 19:3:3. december 21.

ünnepén tehát a szereleiben összefognunk és egymást támog-atn unk.

.A sze nl karácsony a keres?.!énységnek legnagyobb örömünnepe. mert hiszen a megváltó Jézus születé­sél hirdeti. de sajnos. neküilk magyaroknak már csak hakány emlékünkben élnek azok a boldog ka­rácsonyesték, amikor csendes, megelégedett családi körben ünnepelhettük az Ur Jézus szülclése napját. amikor még egyéb gondunk nem \olt, minl az. hogy mivcl szcrezhclünk egymásnak örömet. mivel ajándékozhaljuk meg a kis Jézus nevében gyerme­kPinkel, szerelteinket. ismerőseinket. vagy barátain­kal? Amikor még ünnE'pi ételek illata párolgolt asz­talunkon és az ünnepi kalácsból a legszegényebb. a legnyomorultabb embernek is kijutolt

Fájdalom, mosl egészen más gondjaink vannak. A mindcnnapi rr.egéllwtés nyomasztó gondjai nchE'­zednek szúmtalan magyar család lelkérc és sok-sok magyar lestvérünknek nem hogy kalács. dc talún egy falat kenyér spnr kerül karúcsonylwr asztalára. Ha erre gondolunk. én úgy érzem, hogy azoknak a szivél is szorongú» fogja el. akiknek lsten megha­gyott még annyit. hogy nPm kell fázniok, éhezniök és hogy azoknak sincs már r{•szük abban a szép, tiszta és zavartalan örömben. amelyben még vala­mikor részük volt ezen a szenl napon. merl még a legédcsPbb falat is ke>serűvc' válik szájukban. ha a nélkülözők tömegei jutnak eszükbe.

A szcrciPI ünncpén minden ember vP.ssen szú­mol lelkiismPrclével (·s azok, akikkel a sors mány­lag mt'~.~ kimdetesen búni. úgy, hogy nem kénytele­nek lűtellen, hidt'g szobúbnn, \ H!.(Y haMktalanul a mindennupi keny(·r gondjaival küzdeni. !ehets(·gük­höz képest cnyhilstq, jó szin·cl. nyomorgó magyar tesl\úek nt··lkülöd·se>il. Hiszen a V>ll·konysúg iinmugá­ban talúlja meg julitlmúl. mt•rl nincs nagyobb boldogsúg il!lnúl a tudalnúl. hogy emberlúrsainkon st•gileltünk.

Jusson mindig eszünkbr·. h"gy il \·ürvnvúrt ft>l­lúmaditsh"z csak hosszu szcm'c·dt'•::;r>k úrún juthulunk Pl. De t'PJJCn l'd'rl, nyujtsuk st·gil(i kezünket szew­ktlel azok lelé. Hkik adni múr !Will !udnnk ,·.s szt'nl kud1csom· eslt~j,~n \'l··sslik ir-llwnkiH' il nélgy költ<i­rwk. \'l' l(\ á ri nak sz~.<\" ilii :

Megyünk -- eÍ!t~vcdt gyermekek \ukon. Eliillünk ft~! leLnoreiul a \·ado:l. Az ubú·len szúraz leü·! lwntrog De kgycn nz r~rdcí bánnilye>n :;i',t."-1 Csak cl lll' Pngceljük l'W> müs kr>út KitPII. nny{t!li:m úrvük. Magyaro!\ l

Dr. Hodossy Gedeon

Kedves Barittom 1

Azt kérled tölem. hogy üzenjek kan~tcsonyra nb. lapod utján valamit a kerületemnek. -

Ne haragudj, szokatlan lesz a válaszom. amikor azt irom Neked. hogy nekem nincs mit üzen­nem a kerületemnek és választóirnnak, nincs pedig azért, mert én itt Egerben itthon vagyok, itt lakom

válaszlóim között. minden választómal szémélyesen ismerem és minden vúlaszlómal szeml>lyPsen tudom köszönteni a szert:>lel ünnepén azzal a ragaszkodás­sal. mely bennem halártalan városom és kPrüldem minden népe irúnt.

Adna az Ur földünk n{·pének {~venk{·nt nugyon sokszor karácsonyi hangulatot. hogy bete>ljPscdne a betlehemi jászol f,•J 'll lebegéí angyalok cíhaju :

Bt··kPsst;g a fiildiin a jóakmdlú embcrekrwk ! T,;gcd is ebbPn n han!.(ululbilll szPrclcltcl kö-

szönt i!.(az hive>d (·s barittod Dr. Pt>tro Kálmún

A .. Hevesvúrmegyc.. i g('ll ti~.zlt·lt :-zerkPszlöje által hozzúrn inl(·zelt arra u ké rd(·sn', hogy u lwrú­cso.lyi ünnepek alkalmúból mil üzc·n,·k \'itluszlóke­rülelemnek, vúlaszomal az alúbbiakhnn van sz<.>ren­c ;ém nwgudni :

Fojtogató gazdasú~i vúls.qb.m é:ü:1k. Ennek egyik le!.(fiibb oka ki~lsr;gldvül él nt•mzdek kiizii!l dúk1 gazdasúg-i húború (·s az ezzel lwpcsolatos iinellütási és elzitrkózási törekvés. A vúmsoro:np<•k S'>kasitga, a különféle külkereskedelrni korLítozá.;ok t'·s cgyt'~b mesterségcs akudúlyok n javaknak ne :n '.etkiizi for­galmú!, a nemzetközi úrúcserf>t olyan mt'·rtékben mcgbéníljúk, hogy a termelésm•k (·s munkának nincs meg több(• az t•rtt"·ke {•s u munk ln(·lkülist··g. rni!ll en­nek a kornak súlyos betegsége, ijt>sztii méreiPket ölt.

A nemzetek guzdnsúgi boldogulúsól gútk, uka­dályoknnk lebonléisúru t•s kiküsziibiik•st;n~. a javak clhelyezlll'lr;séhez szükséges piucok megszerzésére lagadhatatlunul hatulmas eriifeszilt;5ek liirlé>nnr•k. ~e· rnélheli.ink-e azonban nddi!.( kornoh ercdm,··nyeket, amig ill bent az orszúgban u rwmzl'l fiainak ilssze­fogitsúl {•s egym{tsmulaltságn f,•Jism,•n;st;l küliinft"·l<.> lelki vúrnsorompcik leszik lehclt·llt>nnt·, .,

Vak,ban, a vúm~orompt.>lwt rwmcsétl\ il n"rn­zetek kiiziitl, hanem iiZ egy{·n•·k szi\'dH•n 1s Ic kell hon!ani. hogy a br·h·lwz. holdo:c:lliús­hoz {•s u kiiziis cr•lok t>k·rhdt;sr"·lwz "len;wdlwtt•llt•­nül szüks{•gps ldki <~~ys{•g,•l t•s llélrm<.>ni<il rn.·gt ·r••ml­hessiilc

A szr•Jipmi vúlaszfalaknnk. J,·Jki vú:nsor":nJH.Jk­nak lediinksr•hez r;s PZen kert·szlül il lt·lki t·gyst•g rnc!.(len~mt(·st'·hez egymás rne!.(becsiilt;st;n··k. meg{·r­tr•sém•k. az ellenl(·lek l{ikiisziibiik•st;nt•k az útju r•s legfr'íképt>n a sze re kl nagy P<lrii!H's: 1 Vr' z<.> t. A sze­n•tek. wrwly litlim il l<.>gnagyobh liim:'_:(mozgnlt'l erii.

A Imrácsany ünnepe lsten irúntunl( \'itk• sze­rctclént>k egyik legielsí·gesebb t"·s minden!,i últal könnyen t'·rlhetö rnegnyilatkozúsa. Lobogjon khut magasra a szereleinek lüngja a kurácsonyfa gyer­tyáinak rneleg fényénél és szoljon a karácsonyi zsol­tár az lsten dicsőségéről és az emberek békéjérőL

Ebben az elgondolásban üdvözlöm szivemből a hatvani választókerületet a karácsonyi ünnepek alkalmából.

Szinyei- Merae Jenó

1933. december 21. HEVES V ÁR MEG YE 7.

Néps2era, de téves elgondolások Qa:i!.dasági f)ely2etiink tavitása érdekében.

lrta : báró Hatvany Endre.

Az l HJ: l-us esztendöben mintha megállott volna Ezzel szemben : uz 11 fokozntos rosszabbodéís, mcly évek óta mutat- a kávé index-száma 97 kr,zoll !-:él .das<i!-(i helyzetünkben. Államháztmlásunk a szarvasmarha .. 99 deiíciljc, me:v az 19:~2 ;3:1-as évben még 1::8 mtllió a cukor 109 volt. élZ 19:3:3 :3 l-cs (•v clöiritnyzata szeríni 76 milli6ra a vaj 118 csiikkcnl {•s rt'mt•lhcW. ho!-(y ft>nyle!-( 100 millió alatt Fenti árúk ám tehát április 15-éhez viszonyítva

részben csökkeni, részben alig emelkedett. fo!-( maradni. Kcrt>skPdclmi mr'rlPgünk 19:n. január-

Ezen adatok világosan bizonyítják. hogy nem novembt>ri Predm···nye 67'7 millici aktív saldci, szem- minden árú követi és külónösen nem egyforma mér-ben nz Pliizií ''" U!-(yanezf'n idéiszakám vonatkozó tékben köveli az aranynak a pénzegységhez viszo-7':!. milliú passzivilú-;sul. A munkam•lkülist'!-1 nem nii- nyilolt árváltozásál és hogy nem lehet a kereslet és \'l'kPdl'!t. ;\ ionlos11hb mezíi!-(azdas{tgi lt•rm{·nyck áru kinillat örök törvényét büntetlenül félredobni. amint

l l l l azt Roosevelt elnök elgondolása ieltételezte. tm·ú J J csii ',,•nt U!.!YHn. ch· n I<'Tmt'•s <'tltalitban oly ' Ugyancsak népszerű a gazda-adósságok kérdé-

kitűnl'í \'Oli. lit•!.!Y <tz ulucsony éirak folyt<in elöállú st'nek kiélezése. Nézetem szeríni a kormány elment kúr t üln) omún'•szl IH'Iyr<'hozalotl, él lerm•'sliibblct iti- uddig a legszélső határig. ameddig a hitelélet bizton­tal t·lt'·rhclií hc\'1·1--llcl. Az ipm lcrmell·se ititalitban s<ígának veszélyeztetése nélkül elmehet. A gazda­lodtiJb csi .• ld\•'111 ugyiln. d · \'illl tiibb olyan iparág ad!.Jssúgok fizelésének lényegben ,-aló felfüggesztése is. nwb b1·n 11 pn 1dukci1•1 na~yobb volt 19:::;.fmn, minl (•s a fizetendő kamat csökkenlé>e. a védett birtok

me~leremlés(~. szociálpolitikai szempontból helyes az l'!iízií t'•dwn. inlt;zkcdésnek látszik. Gazdasági szempontból azon-/\ ross?.<~bbodús !t-húl nt•m fokozüdott. dt• gaz- ban ez intézkedés csak akkor minösíthetö helyes­

dm:i;~I i .. ·bz•·ltink lm·úbbrn is kcdn•ziíll<'n. Ismere- nek. hu a két éves moralorium id<•je alatt sikerül a h-s. ho~y (·nrwk ledontosabb okai az inlernncionúlis kormánynak a mezögazdaság rentabilitásál ismét h<·lyzl'l n~ ugl<tlansó!{a t:s u liíkehiitny. A Népszövet- helyreállítani. Erre vonatkozólag az Országos Mező­s,··g. 11 l•·szen·lt•si funúcskozúsok. u londoni gazda- gazdasági Karnmának és az 0\IGE-nak több érté­st·t~:i konierenci;t: nem vitlloltük bP u hozzújuk fű- kes javaslata fekszik a Földmivelésügyi \1iniszter ziill rl'mt··nyá..t. A liikt'niány nálunk Magymorszit- c·liítt, (nem az irányilolt gazdálkodásra gondolok) gon lüiliiniis"n t·rPzhetií. Kcch-eziítlen p,azdusit!{i vi- melyek közül nem lehet cleg gyakran és nyomaté­szonyo' kiizi'.tl rnindi~ Priist·bbPn t;rv{·nyesülnck ko- kosan ismételni a közterhek csökkentésének szük­molytalun jr·I>'ZL!Htk. Ezzt>l magymitzható az a para- sé~esst'gél. Amennyiben a meziigazdaság rentabili­dox hl'lyzt>l. ho!-(y nitlunk is mutatkoznak tendenciák. titsüt helyreállitani nem volna lehetséges, úgy a gaz­mPiyek il nwgl<.'\·ii liíkP elpusztititsitm volnának al- elavédelmi rendele! gazdasági szempontból inkább kalmasal;. épPn ebben nz idéiben. amikor a tökekép- itrtdmas. Az eladósodott mezögazdasági üzemek nagy ziidt'·s eliísegit<'•st• ,-olna legfontosabb feladatunk. része inkább tengődik. minl gazdálkodik. Kevés mun-

Felbecsiillwktl1·n {•rdt>nw kormitnyunknuk. hogy l\tisl foglalkozlalnak. iparcikkeket nem vásárolnak. tudott ellenülliini u jt>lszó-politikának <··s könnyelmű produkciójuk minimtilis. Ha a mezögazdaság helyzete kalandokba uz országot m•m vitte. Igyekezett meg- kl-l év alatt meg nem ,-áltozm'k. azt lu·ll megállapí­vnlósitani azt 11 rwiH··z fcladutol. hogy a szociálpoli- !uni, hogy l!azdaságilag a védelmi rendeletek célju­tiku kivúnsit!-(<d iisszhangba hozzél a gazdasági ész- kat el nem érték. szcr[íst'l!gPI. Még mindig népszerűek a kartellek elleni láma-

Egyi kl' 11 lt•gPI!t-rjedt('bb nt'pszerü kivimságok- dúsok. Különös helyzet. hogy a mezőgazda.~ág azt nuk : n pl'n!-(ií ,··rtt•kl·nek csiikkentésP. Kiizismertek a gazdasági formát liimadja, melyd most maga kí­t<z inflúciú nw lit fl 1·-s ellen lelsorolt l;rVPk. Dc a leg- ,-im a mezőgazdasúgi termelé> sz<lmos ágában meg­kitűniibb hypotlwzi:<elmt-1. a leglogikusabb t;rveknél valósítani. A kartell annyira meghonosodott és elter­is jobban kell hatniok uzon tupasztalatoknak, melye- jcdt a világgazdaságban. hogy últalában magának ket magunk szcr<.'zlünk. Abbun a szerenesés hely- ennek létezését komolyan lámadni nem lehet. .logos Zf'lben Vélgyunk. hogy ez pgyszer más kárán tanul- kifogás csak azon kartellek ellen volna emelhető, hutunk. Az Egyesült Államo!\ kcresztülvitkk a dol- melyek aránytalanul magas árakat tartanak fenn és kir (·rl<'k<'nek csöldH'nl{•si·t azon hiszemben, hogy az a mczögazdaság létérdeki·t veszt'lyeztetik. Itt rnt'ltá­ürük itm n dollitr {·rtékcsökkenés<'nt~k aninyában fog nyosnak látszik az árak reviziója. A mezdgazd:isúgi emelkedni. Az .. Economist" dccembt•r 2-iki számá- kartell. - melyről utóbbi hónnpnkban oly so'<al vi-

lntkoztak, - minl elvi elgondolils helyes lehet. de bnn u l~iivet'-eZiiket olv<tshutjuk: tényleges megvalósítása a praktikus életben leküzd-

Az itprilis 1;)-il<i úrnkat 100-zal vt:·ve fel. ez év lte!etlen akadályokba ütközik. Napi- és szaklapok-november 1.~-<.'n ban annyi tanulmány jelent meg erröl a kérdésről uz arany index-száma 162 a közelmultban, hogy felesleges e helyen az ebben a gummi 250 foglaltak megismétlése. Érdekes könyv jelent meg e a tojás 2--19 kérdésról Angliában Viscount Astor és Keith A. H. az ón :!.16 Murray: .. The Planning of Agriculture" (mezéígaz-a gyapjú 192 dasági tervgazdálkodás) címmel. Különösen érdekes

Egyes örúk ára tehát lényegesen nagyobb mér- könyvüknek azon része. mely a tervgazdálkodás tékben emelkedett, mint az arany értéke. keresztülvitelének ellenőrzésével foglalkozik. Vé-lemé-

8. HEVESVÁRMEGYE 1933. december 21.

nyük szeríni három lehetősége van az ellenőrzésnek. Egyik esetben megbizott gazdák vállalják az ellen­őrzés nehéz munkájál. Valószínűtlennek tartják, hogy ezek a vállalt feladatnak meg tudjanak felelni és az ellenőrzés ennek következtében tökéletlen lesz. De feltéve, hogy ez mégis sikerülne, nem mélyedhet el ez a bizottság minden gazdaság helyi viszonyába, hanem egy és ugyanazt a lypust volna kénytelen mindenüll megteremteni s ezáltal megakadályozná a helyi viszonyokhoz alkalmazkodó racionális gaz­dálkodást. Másik lehetőség, hogy minden termelési ággal egy külön szövetség foglalkozzék. Ha egymás mellett és egymásra való tekinlel nélkül számos szövetség avatkozik be a gazda termelésének irányí­tásába. ez, az irók szerinl, az abszurditásig menő zavarokat log kelteni. Marad harmadik lehelőségnek az állam ellenőrzése. Tekinlettel a nagyszámú ön­álló gazdára. valamint a különböző gazdasági mó­dozatok végtelen sorára. hihetetlenül drága volna a megbízható és megfeleiéi tudással rendelkezei orga­nizác;ó megiPremlé~c. Végül kifejtill az irók. hogy nézetüket nagyban befolyásolta az a tapasztalat, amil az angol tejértL·kesílés organizációjánál szerez­tek.

Nagy- és kisbirtok közé éket verni, ma szintén népszerű feladatnak látszik. Szöges ellentétben áll ez a miniszlerelnök úr azon általánosan helyesnek elismert lendenciájával. hogy az összes termelési ágak harmoniájál biztosítsa a nemzeli öncélúság ke­retén belül.

Itt különösen könnyűnek látszik a miniszler­elnök úr kívánságának megvalúsílása, mert hiszen a nagy-, közt;p- és kisbirtok legfontosabb érdekei közösek. Gróf Károlyi Mihúly t's társainak agitáciúja óta nem is merült fel soha komoly ellenlét kiizöttük. A nagy- és középbirtok történelmi jelenlőségl>t, gaz­dasági fontosságáll1élségbevonni nem lehet. A nagy­és középbirtok megszűnése az ország egl>sz lukas­ságára súlyos megrázkódtalúsl jelentene. A nagy­és köz(•pbirtok termelése úgy mt~nnyiségilcg, minl minőségileg állandóan különb a kisbirtokénáL Alábbi adatok mulatják az utolsó három <~vben a nagy-, közép· és kisbirtok termését q-ban kifejezve : k11l. hold búza

l - 20 6,') ~o - 100 TO 100-1000 T 3 1000 lelett If ö

~o 6'~ :W 100 6'1 100-1000 TI IOJO felett 8';)

úrpu

19H l. 5'3 5';) 6'2 n

193~. 8'0 8'2 9'6

l 1'3

rozs

évben : r)"g

s·o s·g 6'9

évben: 6'6 6'6 T 8 9"' . ;,

l 933. évben :

tcnf..{cri

T 8 T 8 7.9 9.0

11'7 l 1'9 l 1'8 1:n

1 20 8'56 8'57 T52 H'-12 100 felett 9'69 9'7:: 8'92 tn."i

<"ukorn·~fHt

91'!) 86.0 9.'1.1

l 09.0

8:!' 9 91)";1

10T5 127'0

w n 8 12675

(Az 19:1:1. évről részletesebb udatok még nem álla-nak rendelkezl•sre.)

.. A ler~ények kvalitását illetőleg ugyancsak o~szehaso~ht~atatlanul felelte áll a nagy- és közép­birtok a ku,b1rloknak. A növénynemesílés, az állat­tenyésztés terén, csak a naJ,!y- és középbirlokok mu­lalnak fel komoly eredményeket. Kereskedelmi mér­legünk aktivitása nagy- és középbirlok nélkül nem volna bnntartható. mert a kisbirtok produktumai, kevés kivételtől eltekintve, alig exportképesek. Agri-

kulturánknak nagy fej(ődése az utolsó 50 évben ki­zárólag a nagy- és középbirtolmak köszönhetii. Uj ml..velési módok, új kisérleteknek költségeit. az ez­zel való fáradozás!, tudással, szorgalommal vállalják utóbbiak magukra és az elért eredményeket u gaz­datársadalo n összességének rendelkezésér<' bocsájt­ják. A nagy gazdéiságok lényegesen több munkúst foglalkoztatnak a kisbirlokosoknúl. Az 0\1GE köz­gazdasági szakosztitb·,t 250 gazdasúg termelési adu­tait feldolgo?.va. azon eredm(•nyn• jutott. hogy a megvizsgált adatok s-.erint a nugybirtol{ kat. 1101-d:mkénl egy (~vben {j(j pengöt l{iilt munkabt•m·. mig­a kisbirtok csuk ·U p.mgiil fordit f' c(•Jrn. Tiibb köz­'lég panaszkodik az orszüg-bun. hogy 11z O. F. B. túlságosan mdikúlis mükiicl·.-.~~~ folytún 1wm mmudt vidékükön munknacló nag-ybirtok. '.' l'szt··l~·L·s j'tti·k volna a muniwnt'lküliek Jn gy szc't:n:'tl il 1111 {y- t;s kiit.épbirtolwk lovúbbi feloszlús<i\·ill isnH··l szaporilani.

hazuk van minduzoknak. ilkik n••m nlwrjúk szótlanul <'•s léllL•nül ILírni ilZI a szen•ncsdlt•n h·•lv-2elel, melyben diink. K.•llen:~IL-s ann:t 1\ il tud:tlm;k elvisell•se, Ing-y munknk<.'íl''' t··.~ m~l:l:{itibn t··ll!'zií (•s fázó emlwrek júrn:tk kiiz;itliink. f) · «'Z•'"l nt'•p­szerü el~o.1dolúsok m~fy,•kr•'il l·n! ·hb m 'l(:~m!t'•k•'z­lem, nem hozhalnak javulils l. s• il ell•·n kt·z•'ilP~(. al­kalmasuk arra, !.ogy il nyo:nflrl ~··.~ munkittl,msiJg-ol növeljék. Kormúnyunk \'<;glt•I,•Jt w:ililú.;s;t 1• lwmoh­tudással fúradozik jobb jii1·iínkn ·k szilitrd Hlapolu;t valú fefi.pítés(•n. R'trmily szomorü is illlllilk ml'gúl­lapítúsa, mt•gis sik··nwk kii~~Y«'ilwt•i Pl. lwc:y g-Hz­dasági helyzelünk <'Z t'•dJI'n tm·ith!J n •rn rosszab­bodott. Tisztúban kell f,·nnünk ilZZili. hog,· k·nyl'g<·s javulása hdyzclünlowk n:~·n vitrhalú mf,J.g-. <t:níg il körülöltünk lóvíj úllillnr>k autwkiitru ,·alt'! l<ir··k\'(··se meg m•m szünik t'•s él/. itllamklizi rl'lúcir'>k. ig-azsú­l:(osubb b:'tzisra <'•pílv(•, ''"u~.tlm ti n.•m l,•r,•:nlt•:wk.

Halülozás. f<·~szvd!t•l \·d tük it 1:\ úsz hír!. ilmc•lv Orosz Mih{llyn<~. sziile!Pll llt•g-,•dli,; ,\,;nn h:tl;"tlüt jc~­lenlellt•, aid t'·ll'!t'· :Pk fi!J.ik t··vt··ht•n. ltrJssz;to; sz<'ll\'<'­cks ulún folycí ltc'J l f.c'·n <'•jj,•l l L·,·cs<!n t·lhum l. T<'­mel<'se nag-y rc•szvt'l rnelldl l fi-ún dc·lulún ,.;,lt. ,\z elhunylbun dr. Orosz :V1ihül :, a lüill\<'rt'skl·cHmi in­tézet elniiki eliimlt'Jju, t'•cf,•s<.;nyjúl gyúszolja.

Balogh István igazgatója lett a Hevesmegyei Gazdasági

Egyesületnek. A sz(>feskiirü ludüs, il lJI'csült•les, oditi.idc". szor­

!-{alom elnyPrle m<~ltó julillmút. Halr>gh lslvún l'gy­hangú lelkt>sedésspf. szerl'lelldjcs ünnl'plt'·s kiizben a Hevesml'gyei Gazdasági Egyesüll'l iguzguhija lett. Hozzánk kiizclüllú ii, minl limszPrk,•szliink ,·.s hű­séges munkntitrsunk a IPgszülwbb cs:dúdunkhoz lm­lozik. Az éi iiriimt>, il mi büszk<'st.•günk is. Mi lalún elfogultak vagyunk vele szemben ~··s <•ppen itzc'-rt ez alkalomból jcllemú·sére dr. Pl'lrú Külmim orszúg­gyűl(•si kt'•pvíselíi szavait idc'zz(il\, ilki a fpgutúbhi ülésen bcnsiisr~ges szereleltel kiisziintiille (il, ntorHl­ván: .. Balogh lstvlmt e!-{v <··vc ismerem, dc mosl. az egri borhét aikulmúval ismertem ml'g- éi! ignzún. Nem játszom a szavakkal. amikor azt mondorn, hogy Ba­logh István oly púrullan l~ivúló szaktudüsú ft;rfiú, aki világ-viszonyinthan is teljes túj(•kozollsitggal bir s utólérhetetlt~n szorgalmú, - umt>lynek fényes bi­zonyságát láttam, amikor. mínl a legsikerültebb ki­állítás rendezője, ha szükséges volt. a kalnpitcs nye­lét is megfogta."

19:33. december 21. HEVESVÁRMEGYE 9.

JI közigazgaids egyszerüsítése.

lrtu : Magnin Alfréd.

Szcrelm;m 11 közst;gek sorsáról döntő kö­röket meggyőzni mról, hogy u közigazgatás racioná­lúsút u közsegeknel kell kezdeni.

Sz!.'rcln«"·m az egész közvéleményt meggyözni mrúl. hogy u közigazgatás egyszerűsilésél csak a hözs<;geknt'•l kl'zdhetjük m!.'g.

Ninn; szüksi-g arru ezen két fórum egyike előtt sPm, hogy azt bizonyítsum. hogy a közigazgatás ra­cionúlitsúm szükst;g vtm. Régúta érzi ennek szüksé­gpsségét minclt-nki, évréí!-i•vre bonyolultabb az igaz­gulús, ~··vrJhne tiibb és több nchézséggd kell rnPgküzdenie mindazDknuk, 11kik a közigazgatás va­lamPiyi!; appmülusút igé:~ybevcszik.

Nt·m 11 közst'•gi jpqyzéík több munkájárúl van szú. A jegyzük rnPgudússul viselik a hónapról-hó­nupra vúllaikru rukott többletmunkút. Igyekeznek mind!'n újabb l!.'rhük mPilett szolqúlni u közsi-g né­pi•npk <'•nlc-két mt;g akkor is. ha a folyton fokozódó irúslwlis<;g <'Hl' alig enged is idéit.

\ laguknak az egyes l'mbPreknek u dolgáról van szú. Ezl'iwl'k az u~ynPV<'Zelt !Pieknf'k okozott ne­h~>zs,··gpkriíl.

Ht;kd>en 11 rend,~s l'mber i•venle csuk egyszer jelPnl llll'!! u kiizs(·ghúzúnúl. Akkor. amikor !>Zeplem­bPrlwn az adújúl ki!izt-ltt•. Akkor ki•t-húrom szót még elbt·sz,;lgPIPII t•s tiibbsziir soha <;t•m volt buja u ha­hísúg<,kk11l. i\1a múr hol m•ki kell bejönni bejelenteni, ki.telen!Pni. iguzolvúnyi·rl. bizonyítvúny(·rt. tanusítvá­nyt··rl. nwglmtalmuzúst··rt. veliímag<··rl. vúltóérl. lerrn(•s­bl•jt•IPnl<'•st··rl ···s küliink·lt• ulúirúsoki·rl. hol rwdig mi zukluljul; iil kut~ úju bt·i•·lenll·s!'. lerrni•si•nek bejelen­l<'•sp, tyúkjainak szúmn. húzúnak \·alúsúgos vagy kt.'[JZl'll bt.'fl', lov<ll111k milyl'n volt11 (•s sok más kö­rülm<··ny<! feliíl. nt~m is szt·,Jvn az 11dúbevallúsairól és a n<'ki kii!diitt éldocedulúlmil ~··s n;gn·hajlúsokröl. Tl'rnwszl'IPs. ltogy <'Zt•k lüizül <•gy sem <'t:Y idéiben liirt•·nik. hanl'm jut lwllile a ft'•li hónapokra i·pügy, mint a sú·p tavaszi ,·.s !iszi idiír<' is. Hu arról van sz<i. hogy az OFB. fiildje utún tiirlesztií részletet akm-•· fizl'!ni. \agy rwdig hnszonbi·rt. ukkor é.lmlúsi idiífwn kell jPg~ úikiin~ \·ilt•q nyilullwznia ~l órd alatt.

Lz a :! l ,·,m rwm tn··fn kedvi·t··rt iródott. ~~pen <lll ll} im lll' lll tn'• fa. mint iiZ a sok mils iróasztal­munkét. wnek mPggütol.ia él j.-gyz(íl igazi hinllúsú­nak \'!··gz<'st··lwn. gútai !'Ille! a tuditkozóclnivulóval lwzzüfordulú n<··p ,·,s 11 lwsz,•dr!' r<Í n<'m t'-ríí jegyzií lüiú·.

Lzt·k él fPI<'k azok, ilkiknek ,··rcll'kt;ben ki kell küsziibiilniink minden h<'rtritltitlúst nz !'!{<~sz kiizigaz­gntúsbtil.

E munlw ,-,>g(of azonb11n hiüba fogjuk meg u m<l"as hut<'>súgoknül. A magas hé.tlt'lsitgok ügykön'nek de~~·ntmlizúléi~a. alsúbb hnk>súgokra rúruhüzúsa nem hozzu ;m•g u kiYünt Prt'dm,··nyl. A munku m!.'gmarud. csuk másult vt'•gzik el. Még lm uz eddig vt•gzell munkükbúl sokat ki is dobunk. minl !eleslegeseket. akkor sem tudjuk olt megbírálni. hogy melyek azok a munkák. amelyek mindf'n hátrány nélkül még el­hagyhatók volnúnak. melyek azok, amelyeknek eg~­szerre. egyült való végzésE' időt, fáradság?!. gon~ot takarít és lehetőleg minél kevesebb szemelyes utan­járási terhet ró a lakósságra.

A másik vegen kell tehát meglognunk az egy­szerűsítés munkájál.

Csak a közt~égek azok. ahol a munkát racíonálni lehet és kell. Az épületet alulról kezdjük épiteni. A községeknél láthaljuk legvilágosabban, hogy mi az a munka, amelyre mindcnki érdekében szükség van. A !eleslt>geset könyörtelenül kidobni. Biztosítani az idéít arra. hogy a valóban fontos munkák jól és lel­kiismeretesen legyenek elvégezhetők s hogy a köz­ségnek a jegyzője necsak egy pillanalnyi időre, ha­nem nyugodt megbeszélésre is rendelkezésére áll­jon a hozzáforduló. sok-sok bajjal ellátott falusi né­pének.

A községtéíl kiindulva hFtladhatunk lelfelé az egyszerűsíté!>sel az állam nagy épülf'l<'n. Egészen biztosan nagyobb eredménnyel. minth:1 felülről kez­denék a bontást.

Ha azt mondanú \·uluki. !wgy épen u bontás, a hibák kiküszöbölése azt hozzú :nagával. hogy !e­iűlröl kezdjük, akkor azt !clelem, hogy u bontás nem rombolás akar lenni, hanem épités: a jó, gyors, kiizvetlen, magyar közigazgatás megteremlése.

Primitiv népek úgy jó!ékonykodtak. hogy ha megláttak egy didergő, rongyos embert. akkor oda­adtak neki egy meleg takarót, vagy egy kabátot. Ma jótékonycélú mulatságot rendezünk - lehetőleg meg­hívókkal. a szereplök új ruhükkal. lcincmuzsil\ával -s az esetleg el nem adminisztrált bevételt ünnepség­gel egybekapcsolva ki is osztjuk.

A községek adminisztrációja sok felesleges cif­msiigot öltött mag<ira. Ezt a sok ci!rasiigol csak ott láthatjuk meg a viselöjén. Le kell fejleni ott róla minden kösönlyűl. minden talmi gombot. minden plnehezílő sújtilsl. ne görnyedjen alatta többé sem a község jegyz(íje. sPm a község népe.

Szl'retném, a községek sorsitnil döntő köröket meggyözni arról. hogy a falu az. ahonnan el kell indulni.

Szt•relném, ha az egt'•sz köz\·l·lemény már ország­szerte meg volna mról gyöződve. hogy jó utal lapo­sunk akkor, amikor a községeket illlitjuk Plőre.

Révász József arcfjeológiai ~nun'J(ájának sikere.

Lapunk hasábjain már megemlékeztünk arról n nagyértékű !áradi1alatlan munkitr:•L amelyet Ré­yiJsz Jl>zsef rendőrlanácsos. a hn!\ 'lni kirendeltség vezetője:', a hatvani járás múzl'un:n érdt>kében kifejt. Sok utánjárással i-.~ anyagi áldm:<l',!d igyekszik Hat­nm környékén folyamatba tell tísalásaival leltárni azokat az értékes kincseket. antt•lyf'kben, ügylútszik u vúros környéke bővelkedik.

Ezt ez eléggé nem dics(·rht>lií t'-s már t>ddig is szep sikerrel járt munkút most !;Jbti\'iletle azon fon­tos lépésse!, hogy a Magyar Nemzeti Müzt:'um illeté­kes szerveit is sikf'rült neki meggyöznie. hogy ezek u kulatások nemzeti fontossúggal bírnak. s amint azt Márton Lajos, a Magyar Nemzeli Múzf'um régészeti osztálya igazgatójának hozzü intézell alábbi leve­léből örömmel vehetjük tudomásul. az ezuláni mun­kálatoknál a Nemzeli Múzeum szellemi és anyagi segítsége is rendelkezésre fog állani.

10. HEVESVÁRMEGYE l9:n december 21.

Magyar Nemzeli Muzeoum. Régészeli Osztály.

ad 148 ·193:!. Nagyságos Uram !

Csak most áll módomban visszalérni legutóbbi szóbeli tárgyalásunkra. aggályaim voltak ugy~nis ab­ban a tekintetben, hogy állami költségvetési lede­zetünk kilogyván, módomban lesz-e a Nemzet! ty!u­zeum Régészeli Osztálya részéről a slrázsahe!.(yl asa­lásokba bekapcsolódni. Mivel azonban a Magyar Tud. Akadémia Archeologiai Bizottságának ülése óta re­ménységem van arra. hogy a jövő évi ak~d~m.iai támogatás egyrészél a tavaszi munkálatok veg-_zesere megkapjuk, most már tárgyalhatunk a dologrol.

Hillebrand Jenő jelentése szeríni a strázsahe­gyi ásatások elvégzését fontos tudományos feladat­nak kell tekintenem, amely aránylag kevés költsög gel és fáradsággal t;rdekes leletekkel gazdagithatja úgy a Régészeti Osztilly gyüjleménvM, minl a Nagy­ságod által me!.(alapitani óhajtoll helyi gyüjleményt ; a legnagyobb készséggel fedezern a terület meg­váltási költség feler(•szél és a kiszálló tisztviselö költ­ségeit. A leletanyagra vonatkozólag már mult alka­lommal abban állapodtunk meg, hogy a leletcken 50 °. o-ban osztozunk. kivételesen fontos lelellárgyalua, aminők a Nemzeti Muzeumban ezidőszeríni még nin­csenek, fenntarlom a Nemzeli Muzeum megtartási jogát. de ilyene-knek gipszmásolatait elkészillelcm a helyi gyüjlemény számára, az ilyenekből előfordu Ici második példány már természetben illelnt; a helyi gyűjteményt.

Abban a rem{•nybcn. hogy ilyen alapon meg logjuk találni az együtlműköd(·s fcltc•teleit, maradok kiváló tisztelettPI kész hivP

Márton Lajos

.ll: apa életében a: anya jogo­sított-e kiskorú gyermeke ér­

dekében magáninditvdnyt elöterjes:teni ?

lrtu : dr. Alföldi Béla.

Sokszor elöfordul, hogy pl. Pgy 10 éves gyer­mek ellen járásbírósági eliitrilshoz tnrtoz<i magán­inditványru üldözendő bűncselekm(•nyl kövelnek cl. s a törvényes kc>pviselö apa helyell a gyermek anyju terjeszti elő a magáninditvimyl.

A biróságok gyakorlata kiiliinbiizii. Egy n•sze nem ismeri el az anya inditványozitsi jog-ül, másik r(·sze a Bp. ;}:!:3. §. utolsó bekczdc;sc··re való hivat­kozással elfogadja a magánindítványt s az ügyel érdemben letárgyalja.

Hogy is állunk ezzel a kérdéssel'! Mindenekelött különbséget kel! lennünk a ma­

gánindítvány, minl a bűnvádi eljárás megindításának feltétele, és a magánvádló képviselete közöll.

A magánindítvány anyag.iogi intézmény, amely a büntetőtörvénykönyv 110 és következő szakaszai­ban szabályoztatik, a magánvádló képviselete per­jogi fogalom, amelyről a bűnvádi perrendtartás 47. §-a intézkedik.

A btk. 110. ~-a szeríni olyan bűncselekmény miall, mely csak a sértell f(·l inditvitnyám üldözhető, a jogosí/oltnak indítványa nélkül bűnvádi eljárás meg nem indítható.

Hogy ki jogosított a mugáninditvimy eliiterjeszté­sére, azt megmondju a büntetőtörvényltönyv ll :1. §-a, mely szerint jogositolt erre a s(•rlell ft•l. ha életkorá­nak 16-ik évél már betiiltötte, ellenkez{i esetben liir­vényes képviscliije. Ezzel kapcsolatban a 2;) szúmú dönlvt•ny kimondo! ta. hogy a 16 (•\·et bt'tiiltötl sértell kiskorú helyett, süt Wic fü!wellenül is jogosított mu­gáninditvimyl elc'iterjeszteni uluoi illl'lvP m1cími ha­tulmúnúl fogva él kiskorúnak liin·,··nyc•s h•p\·iseliije is.

Ezzel az unyugjog-i rendelkPzi-sspl szemben ü:I a bünvüdi perrendtartús 17. ~-a. tm•ly H mug-únvúdlc'J perjogi kl•pvisPIC'!i·r61 intl·zkedilc monch-ún. hogy H

16 éve1 aluli s(•rlett lwlyelt lú::círcílcl.cJ liirü·ny<'s kt~p­viseléije, a 16 {•vpn felüli kiskorú sc··rtcll hc•lyetl pPdig törvényes képvis,,liije is kt'•pvi-;Pllwti a magúnvúdat.

Elsii lt-kinklrc• ugy lútszik, h!!g\· ug-y:m:tzol\nnl-. van joguk H magúnindih·(my Pkit<·rj,·szl!"·s{·n•. mint él

mágánvúd képviselPic"-rP, pl'dig t•z k-n~ ll'g nincs igy. Ugyanis a btk. ll::_ ~-il szPrint nHtgúnindh·úny Plii­terjeszl(•st··re a gondnoksúg ulutt 1<·\·ii pnzmlc'Jk lw­lyetl, ooguon Pllen irúnyzoll büncst•lc>kmc'·ny Psl'lt;n ki:::dr6/og azoknak liirvc'nn•s ilt"·p\·isPiiije jogosúlt, míg a bünvúdi Jh~rrcndtilrlús ll. ~-;~ c'rtc·hnl-l)cn a vagyon c>llen irimyzotl büncselekmc··nyr<' nt'Z\l' 11 pa­zarlás miatl gondnoksúg itiatt lc'·\·ii sc··rtetl lwlvetl liirvény<'s kl· pl isdiijc• i.~ kc"•pvisc•llwti il magúnvúilat. Vagyis a pazarlils fohVu~ !~ond nok,.Jtg al ú helyPzell. vagyon ell<'ni bünll'!endii cs.•IPklll·~ny miatt magán­inditvitnyi nem telwt. a \üd at il/.onban ii maqa is kt'•pvisdhPii.

Amint iútjuk. a btk. l J:l. ~-il '·-; a Hp. 17. ~-a nemcsuk anyagi- alaki .iogi mi\·oltuldliln küliinbiiznek cg-ymástcil. haiwm turtalmilag s<'m kljest'n itzonosuk.

i\ júr{tshirú><úgi diúrüshan ilZiltiÍn a (~p. 17. ~-út il Bp. :J~: l. ~-a t'gc··szili ki. Jll<'h 1wk utols<·, lw­kezac'•st~ szeríni il .~::iilt'í .'l!l<'nJlc•l,·,;nt'll ... 1\,·.Jl\'ÍS<'­letc'bPn küliin m<'ghatalmazús n···lkid is Pl.í<'nhat (•s mugcírwcír/m ii/,/•izc•rHkí ht"incsC'Ielunc;ll.lll'il rniull r·cí­dul is C'm<'llwl.

Akik i IZ nnya indih"itn:- ozúsi jog(Jt Pliogadj;'tk. nL·zetükPt •·rr<~ il wndt·llH•z•··sw ulupiljúk. s azt hi­szik, hogy az anyil, az it!ya c'·IPic"-hPn is jogosilolt Ifi (•vpn nluli kiskoru gyc•rm<·kt· lwlydt magúnindih·únyt dii!Prjt•szkni. p,.cJi!! c·z u fc·nlt·hl> kil<'.iiPtlc•k szc·rinl éiZ anyagjo!.(i ,·,s alakjog-i szabúkoknalt tPij ·s iissze­kcver,··sC'.

A Hp. :J:tl. $i-a júrúsbírc"lsúgi PljúriJs C'<~yszt•rlisi­ll·se C:·s olcscibbú Idei<' cdjú'lúl csnk ki<'gt··szili il Bp. ·17. ~-út. s az is, minl HZ utúbbi, c.~uil rwr:i"!li szn­bályokat lmtalmaz ,··s Pgyúltalúban twm <'IIPnkPzik .~ nC'm ellenllC•::hC'iiil c1 hlll. l 1:1. ~-cÍI'ul.

Az ;):!:1. ~- :1. l)('kPzdt"•sp nwgengc>di azt. hogy terhelt vc'~diije c~s sórlcll nw!llwiulnw::"ll.io nemcsak ügyv(·d )!~hel, hanem a Bp. :!O:J. ~- l. ponljúbnn körülírt iC:~•fihozzálartozó is. Ezek tC'rmC:•szC'Iesen a fél jogán, mint az {i me!{hatalmmwllai szerepdnek. és az eljárásban való r(•s?.vc;tclük csetC:·n szuluílu­szerú meghutalmuzással kdl birniok. Az 52:3. ~­utolsó bekezdése ez alól enged kivételt, mikor eltűri. hogy a hozzátartozók közül a szülö, a férj, továbbá a gyám, a iéinek IM.ilön meghalalma:::ásu. nélkül is, pusztán ezen viszonyuknál fogva eljárhassanak gyer­mekük, nejük, illetve gyámoltjuk ügyeiben. - és

1933. december 21. HEVESVÁRMEGYE 11.

külün meyhaialma::cí:s nélkül vádat is emelhesse­nek.

Azonban ez a kifejezés . .,vádat is emelhet" nem anyagjogi, hanem t<·rmészctszerüleg csak perrendi értelemben szcrepelhct c szakaszban, amely a felek képvisclekről. a terhelt védőjérőt és a sértett meg­hutulnw::oll.icíníl beszél. és amely szakasz nem he­lyezi héltályon kivül a btk. 113. §-át.

Az ;):.!:3. ~. :l. bckczdt;se értelmében nincs aka­dúlyu annak. hogy pl, egy nagykorú egyén nevében fift>slvt'·rr. hu nem is ügyvéd. szabidyszerű írásbeli m<~ghal<timazús alapjún vádindítványt adjon be a járúsbírúsúghoz \'édaki eJIPn. Ezen vádindítvány külső alakja kb. ilyen lesz : .. V údindítványa Nagy János st'·rtettnek, kép\ i se li a. alatti meghatalmazás alapján fitestv&re. Nagy G t'· za ... " Itt a magánindítvényt Nagy Júnos st'·rtl'!t terjeszti elií. és csak mcghatal­mazotljukt'·nt szerep~d a fitestvére. Tehát ebben az eselb<·n iiZ unyagi joghoz tartozó magánindítványt az alaki jo;.{ba tartozú meghatalmazolli viszony útján terjeszti ciii a sértett.

l ln azonban u hozzúlartozó pl. szültí, vagy férj, ukkor az, nlinl mwrmehe. illeloe ne.ie meghutulma­zoll,iu. az :>:tl. ~. utols<'> bekezdése alapján külr'in menlléllulmu::á.·; <'ll'íler,ies::lése nélkül is eljárhat. s gyennt•ke. nt'jt• .iogcín. minl meg-hatalmazott. vádat is !':w·lhd.

/Je 11<'111 s::ul>w/ u meghutulnw::ollul u liirvé­ll.tJ<':> h>pt•isell.ít·<·l r'i.~.~:cléoes::leni. A si·rtetlnek meg­hili<dn1élzott ititéti \ulú .. kt'·p\·iselel<;rül" csak ott be­súllwtünk. ahol mnga a sértl'll is jogosilott u vúd k<'P\ i.;Pid•;re, i lll'!\·,~ az inditvúnyozúsi jog gyakorla­túw. E jogok nzcmban nem illetik meg a t 6 éven ul ú li ki .;korú!. u/ú h<'/!1<'11 csuk l<'írvén.t}t's hépoise/6je oem hit·uft·u u·~y il \·úd kt·p\·iselett'·w. minl nz indít­vún~ ozúsi jog kizún.>lw.:os gyiikorlatúra. A 16 évE' n ak>li kiskorúnnk nincsell iinúllú joga, s igy •'Z meg­hatalmazoltut Sl'lll n<'\'t•zlwt meg, az ö perbeli cse­IPI\\·t-ikt'·pesst'·gt··nt·k hiúnyúl pú tolja él liirvt~n\ Ps kt·p­vist•lcijt~. s <'Z t•sl'!iJ<'il pl. él li'>rvc;nyt.·s kl·pvi~<'lő log m<·g h< 1 !élim él Z< >l t' ll n'dc sz t un i.

Az :>:!:l. ~. utols<·> bl'kl'zck~i<-'nek helyes (·rtelme sz<'rint !l'hút iiZ <lllY<I. mint szüléi. l'suk Hi éoen fe­lii/i !1.<1<'1'11l!'hc;nl'h ll'lwt lll<',<Jiwtulnw::oltia. kiv(·ve l!'r­mt··sz<'lt•st•n. lm «Z al\ él twmldt'·ben az anyu a gyám, u/ú inu. nlint tiin·t'·ny;·s kt:·p\ ist·léi szPwtJtol. clP ekkor rnúr rwm rw·gh<tlitlnwzotti min<'isc··gbc·n. hanem lör­vc··nvc·s kt-·pvist•lcii minl·is(•giJl'n júrhat <'l a perbPn. Ha nzo~bcm uz ii!Jil d. <'S c'i él liin'<;nyl's h·pviselö, ak­kor iiZ illlYil 11<'111 l<·hl'! szinkn tcirvc;ny<·s h·pvisl'léí.

\1iutún lt·hút 11 Btl1. l 10. ~-11 szeríni csuk az ur r~~ .. jogosilolt... te hd mugúnindítvúnyt. miulán a btk. 11::. ~. sz••rint 11 Ifi t'·n•n itióli kiskorú hdy<'il kizúrc-,J11g tiin·c'~n\ c•s k<.'P\ ise!t'ije jogosított a mngún­indít\·úm elc'itc•rJ;'szlc'•s(•rt•. s miulán a gyúrni liirv<;ny szl'rint ,;z t··lntlwn k\·(í s aty ui lwtulmútúl meg n Pm fosztott uly11 il kiskorú !iil\'t-·nyt•s kt'·pvís<•léíjt•. miutún tovúhb.::í u Bp. :):!:l. ~.-o >Will változ tn! tn meg u btk. l n. ~.-út. s !tomúlyos SZ11Vili is csnk il mPghutul­mazúsrcil. de nl'm él tiir\'l;nyes képvísel·~tről beszd­nck · miutün vt'·gül az ezen szakasz utolsó bekcz­dést':ben használt .. vádat t•mclhet" kifejE'zt's csak perjogi vonatkozásban érthető ... s n~m . az~mos a .. magúninditvúny elüterjesztésével :.ez~~~ kdseqt~len, hogy ha az atya a törvényes képvtselo .. az anyan~k nincs joga t6 éven aluli gyermeke neveben magan­indítványtelő terjeszteni.

Mdrkus József. lrta: S.zent-lvány Ferenc.

Az elmult napokban egy délelőtt, ahogy kime­gyek a kertkapun. szemben találom magamat egy rémalakkaL Elgyölürl lestéről culatokban loszlik le a rongy-ruha, melyet úgy - ahogy egy kötéldarab tart össze a derekán. Sovány lábszára harisnyanélküli cipőben végződik. azonban az már régen nem cipő, hiszen elől kinéz mind a két lába belőle, lűzője, sarka nincse'l. Fején, egy talán valaha katonasapka -­rongydarab, aszott kezében görcsös bot.

Ahogy olt áll. velem szemben, a me!sző északi szélben dideregve. szinte elborzadok ennyi emberi nyomorúság láttára. Ahogy rámtekinl. két kétségbe­esett, zavaros, szinte halálrarémült szúrós szeméveL olyan, mint a holtraláradt. ugyonh~~:swlt. agvongyö­lörl vad. A hidE>glől csikor.l(ó fo!:(oi szinte fél,~lmete­sen hatnak. Fején irtózatos sebhely húzódik végig, haja csapzottan csüng elkínzott arcába. mely a szen­vedések, nyomor, kétségbeesés, tanácstalanság torz tükre.

Uram Istenem~ Ki ez az ijesztő emberroncs? Hát lehetséges, hogy közöttünk. kik egészségesek, rendesen lápláltak. felruházottak va;ryunk, kiknek van a hideg elöl hová húzódni. akik 1~ tudjuk este tető alatt hajlani fáradt fejünkE>!. ilyen rémes, ki­taszított páríák tengődjenek '?

Lehet ! Sajnos lehet. Hogy miképen. az alább következik :

1914. augusztus 12-én :\1úrkus József. 16 hol­das, jÓmódú gazda. 26 éves, széop szál ember, csu­kaszürke tábori egyenruhábun. gallérján káplári rang­gal, nevetve búcsúzik a szép. cseréplelős, rangos háza kapujában, a vállára sírva boruló liatal lelesé­gétiíl. Az asszonya szaknyájába csimpaszkodva ott sír a két kis fia is. mig a legkisebb. n lány. a böl­csőben rí. a konyhaajtóban.

Mint módos gazda. tekintély ö a falujában. de m(·g tetemesen nön•li E'zl a káplúri rang is.

Egy-két nap és Márkus Józsei. llizt·rkáplúr úr, il kaszárnya közcp(·n szidja il bunrlúsoknt. uhogy az ágyúk elé fogjük a lovakat.

Azulim elvezi·nylik a tiibbi\·cl együtt. íde·orlu, waggonírozás, V<;gnélküli vondton \nl ti 7Ötykiilés, egy darabig még Magymorszúgon. mojcl ismerE'!Ien tújukon. végül mcssze idegl'nbe:l. ,; maga sem tudju, hol úll meg vele a vo1wl.

I<:.iwaggoníroziÍs, k>lás-fu·, .;ok ;,m;lncs és mirt• feleszméL m(•g eddig S(>hél~<'II .. 'do!!. csc,dúlc~los üriúsi ágyúk ml'lletl teljL>síl sz• .lgú;,~tol. Gondolkodás nt'·lkül tömi a csuduszerszilm • :.c.:. ét hétiülthozó tiilteli-kkel. a nE>m is lútotl l'ii<•:J.-wget pusztíl<mJ:>.

Színlc észwvc;tleniil mul~k , ;· idei. nilpr<'>l-nilpr<t. honélprt'>l-hónapm, ,··vn.l·e\ rt·. \!,,· .. us .J<>z~c·f cs<tk \ iikon teljesíti w'ndi~ " p<:rilll< sol. ;wm ~ondt, lw­cLk. nem k<··rdcz<i<' di!, Cs;,\; ·~-'i. tud <'~\ t,·1:1uri lup,1l (~lküldcni a l~rljgn - 1 ~:~L-:liélhlil_.:. tJyilfl~~c)~; ... ,_>ly­mosm. Csa!; nt"o!lit .-;h:lwd fel il nwllt'-IJ• ol c·g~ n' il<.'Z s<ilw.i. mikor n fcolcs(·gt' úlwmbúkomjdil bi.•nt:,;szi nehezen.

l 9 IH. elejt'·n ho!~Y történt '1 Nem tudja 1 Csak arra E>mlékszik. lto~y olyan volt. minthn olt az :'tgyú mellett rászakadt volna az égbolt. Órit'1si c;;altanús, tűz-lúng s ő zuhan. zuhan. a sE>mmib€'.

Azután, mintha az élete megszakadt volna, mintha kiesett volna abból egy darab.

12. HEVESVÁRMEGYE 19:n. december 21.

l 025-ben. 7 év múha. egy angol kórház hófe­ht>r vaságyán. eszméletre tér végre egy magyar fo­goly. Fején már begyógyúlt az irtózatos seb, amely következtében eddig, mint egy darab la. élő halott. eszmélet!enül feküdt.

Márkm• József nem ismer magára. Hol van'! Idegen arcok. a szavukból egy szót sem ért. ha nem volna több magyar is a kórházban. talán sohasem tudná. hogy angol fogságban van.

Az angolok jók. pompitsan ápolják, jó koszt. jó bánásmód. tiszta iehérruha. Végre egy napon talpra áll. Eszmélete teljesen visszatér.

Két hónap mulva Márkus Józsefel viszi egy nagy hajó, a hullámos nagy ter.geren. hetek és he­tekig, hogy hová, azt kitalálni sem tudja. Nem látott ő Gyöngyössolymoson szegény soha sc tengert. sem hajót.

Mikor végre, nagy idő után kiköt a hajó, azt mondják, hogy Afrikéiban van. de másoktól meg úgy érti, hogy CeylonnEJk mondják ezt a földet.

Márk us nem sokat töri rajta a fejét. Néki ugyan mindPgy. Csak oly borzasztóan meleg ne volna ez a vidék. No meg ez a rusnya feketeképű népség itten. Beosztják felügyelőnek. A feketék mellé. Ká­vét teremnek ezek a bokrok itten. azokat művelik. gondozzák

Hol van ? Van-é még világháború ? Milyen év járja? Hazakerül-é még valaha? Erről Márkus mit sem tud. Csak telnek az évek (•s ő ott is becsület­tel megállja a helyét. Tudja, mi u tisztesség. Senki sem bántja. jó dolga van. Egyszer majdcsak hazu­eresztik ! Ha vége lesz a háborúnak! Egy napon azutim csakugyan me!ly vele vissza a nagy hajú. No. segíti mégis a jó lsten ! Megint oltvan Angolor­szágban. Van már ott magyar több is. abban a ko­vártélyban, ahol összegyüjtik öket. Most tudja m<'g. hogy a háborúnak régen vége és l 9:3:3-at írunk. Bi­zony sok nehéz év szaladt el. ott a kávébokrok kii­zött. Azon az lstem·erle földön.

Egypár hét mulva gyalog bullag jú Márkus Jú­z~ef. az országúton hazafelé, Gyöngyössolymos felé. B1ceg Lg-yan erc'ísen, a ballábúra De azért csak vi­gan halad. Ahog-y mindig jobban közeledik u falu­j~hoz. mindíg- jobban dobog a szive a boldogság­tol. Haza! HAZAMEGYEN ! Ennyi hányúdtalás. szen­vedés. kínlódás. után végre megt~rhet ö is dvc az ő kis otthonába. a feleségd1ez, a három kedves. apró gyermekéhez. Vajjon megismerik-é még ? Hát a t:yerekek 'l Talán már embernyi emberek is! 19. év nag-y idö ! A ruhúja bizony rongyos. nyűtt. ba­kancsa is foszlúban. hiszen mr'g a kutyák is megté­pázták az úton. No de mostmár mindegy. Most~úr minden szem·edésnek vége. Csakhogy minden pok­lokon keresztül egyszer mégis hazajulotl.

A falujúba érve. nem néz senkire nem szól !lenkihez, csak megy egyenesen hazu. üti áll a háza a templom mellett mosl is. Akárcsak akkor. Istc­nem ! Istenem !

.~ ház előtt a padkán egy ember ül. Vajjon ki lehet.

Jó Márkus József, nem sokáig kell tünődnöd. Ott. a ház előtt tudja meg az idegentől, hogy

a ház, már nem az ő háza. O meghalt 1918-ban. ha nem hiszi, ott van a temetőben a többi hősi ha­lottak közölt a neve, - nézze meg.

A házát eladta az asszony. A földet is. A le· henet is. A lovat is. Mindent. Már más azoknak a gazdája régen !

Hogy hová lett az asszony ! Bizony azt senki sem tudja. Férjhezmenl. Van múr vagy négy eszten­deje, elvitte az ura innen, ukkor adták el a húzat. földet. Hát a gyerekek ? Az ő gyermekei '! Bizony azokról senki sem tud aztita.

Márkus József csak nekidül u falnak. ú;.::y rilzza a zokogás. A szomszédok !lzedték fel a nyomori·kot a kerítés mellől. Ott tudta me!{ a többit. Ilolilit nyil­vánították, feiL•sc;ge lerjhczmenl. a gycrmc:>kei pedig. az egyik molnár valahol. a másik soHör. A kislitnyál pedig adoptálta egy jószívű ember. az tartju. Az ö neve pedig lényleg olt díszeleg r(·gen a hc'ísi halot­také között. Elsiratták iíl régen.

Ezt mondta el nc:>kem az Pmberroncs. Sirni mitr rc:'gen nem tud. csak u hangju co,;uklik meg nt'·ha. Kezc:'ben koldulitsi engcdc>ly. azzal jitrju nz orsuíg­utat. Megmaradhatna c'í a falujúban is. hiszen u gye­rekPi segitenék szivesen. hogy olt meghú;-.za magitt valami viskóban. Dc a hajdan j(1mcídú l'mbN szt'•­gyenélwn. kinjában nt• sn;nitl!wuon sC'nki. Nem. lnkúbb vesszen az ároksúlcn, u hidc:>q kl alatt. dc koldulni. kegyelemkenyt'rt>n tengrídni, sú·gyenben élni nem tud. Küliir.iisen nt•rn otthon. Ö. az egykori szt;pszál, vagyonos gazduembPr rwm tmlhtlja sujill falujában csontlámzoli ke;-.ét kt;n~gelve kiinyiirgc'íen !

Cuiatrongyos, hajdun csukasziirke ;-.ubbonvún nincsen kitüntclr's. Neve Pliítt nem di.~zl'IPg a .:VI­TÉZ"-szócska. ií mind»nc'-1 oduadta hazúj;'muk. dP. cseri•bc:>n csak egy koldulúsi engPdc"·lyt knpott.

A hc'ís, aki elszPnvc•dte <l húború minden kin­jál s nyomorék. kitaszított. (·nje\'Psztdté vült. f-r­tünk. akik ma t;lünk. ···- fl·liq nwgfug,·va. Plhagyu­lottan, c'•hezv<', cafatokb~m lüntorog az utca saritbun.

Emberek ! II .. H nincsPn ma múr IPikiisnwrel '!

Séta Hammerfestben a világ legészakibb városában.

lrtu: Hevesy Gusztávn«;.

l\lidiin valamil Pl<ísziir lútunk. valamiriil az Plsö (·s el nem fdedhetií bc•nyom<':sl szt•rpzzük mru mindig igen nagy h::tlússnl n111 n··szinl a pillanatnyi hangulatunk. músn··szl pPdig a hallomúsok. mph·ek a dolgokkal való mcgismPrked[·st mc•gdc'íz!t'-k. .

Ez mugyarúzza nwg. lwgy midc'ín t'Z c·,,. nyn· rán Norvégiúbu utaztam : múr Plc•\·t• lesz<'unoltwn az eddigi c!!·li utaimon tobzúrlú mgvogú szineidu•l. kú­bitci, füszeres illntokkul : jc'1l tudtam. hogy azokkal n ködiik huzitjábun nem igen talúllwzhntom.

Itt egészen más vulamil vúrlum. (•s kaptam is ! A dél i c>ghajlat szülte forrósúgo l, kúprúztal<'' eleven­séget az i•szaki embc~rekben, - n Wikingek leszár­mazóiban husztalan is kPreslem volnu. -- Tudtnm elöre. hogy itt a nupsugúr ereje csak felhiiszi!ún út­törö langyos cinigalús. - hogy u vidúrnsúg az em­berek arcán enyht•-, rózsás mosoly - c··s sohasPITI torokbúl jövő. könnyezletö hahota. Az (•rzések ská­lájának ill, látszólag kisebb u rcgisztere, --- ellenben a beielé való élet erösebb az Észak népeinéL mint a délieknéL

E sajálságuk. belső, zártabb lelki f>letük nyil­vánul meg ábrázoló művészelükben. irodalmukban, zenéjükben, történelmükben és viselkedésükben is. Az utazási tanulmányi elökés:!ületeknél e dolgok is­merete eminens szükséglet.

193:~. december 21. HEVESVÁRMEGYE 13

. .. Midiín a hajó gyomrúban k•v(í, - kényelmes kb·aJIUklnleh rossz kakakralttal se nevezhető hálciszobám~

o l ep~e. ~o -so _C:·pcsön felsiettem a sétafedél-zetre, oh an olmos szurkeseu lerJ·enaetl a 1 ··b · ·1 · h · ~ ,., c evego en 1:1mt na_ unK ott on. a legsirúsabb novemberben· Szmle vagm lehetett voln u il ie"t'ao·· su·· .... t A t ·

· 1 k · b . . ~ · .,., · ru] c . en-ger 1s .a o, mHisagtalan. szigorú, mint egy réuen loncsorozoll. fenyeveszlell tükörlap. ~

Igyekezve húztam fehr;r kPzlyűimet s kiváncsi szemmel .kutallum, hogy ismPr<ísc•im közül ki van n·le~ egyuti t•ppen mist;re igyekvöbPn. .Jól mon­dr H n. misr··w rnPnlr~m.

. liajún 'l Az ocPúnok kiizcpC:·n mis(•re 'l kér-clr•zlk most ~>h<Is<~'irn.lgenis odil l Mert a H.A.P AG. huJoslmsasng rnmden lénnyel <;s h·nyelemmel be­rr:ndt·zr·t.t luxu_sg(íziist"·n. él hrJl'hr··r .. Occana"-n. uta­zasunk .'l \'i!Sélrnnpj<'In. mindig volt reggel 9 <Írakor szent-m1sr•.

. . Az enwl<'lrs. -- kmzatlid r;kcs. -- pompás, vi­r<tgdl:.~tos dlsZll'r<'mben szombutonkt·nt bál van \len~szen dr•koltidt ladyk surrannak lova :;ötdruhá~ liuH·os<uk kmjün. - cikküzik él pincérek szolgálat­kr·sz h:~da. -- durrunuk il p:•zsgéísdugók. --· {•jjel t•gyl.!.(. r\kkor iiZfÚn d hajr'm•nd {•riPJmt'•ben SZl'pCn t·lcsi!ul il ZaJ s szorgos nwlrúzkr•zck hozzálátnak il lilkmi!úshoz. s min• a riivid nyüri. világos éj-wi n·g!.!l'in• vúlik. a !Pgnnp esti düridús diszteremből id1ilillos kiq)()lnúl \·müzsollélk. Ahol tegnap selyem­topúnok csúszl;últak él mai. divatos túncok ütcm(·re. olt nwsl puhu. \'lrÜ!.(os sziínyeg simul a parketire­r•gymi1s rndl<'lti sz,;kek sorai vürnak él mis<'·re jii­Y<·i~rt •.

J\ diszftorl'rn elt'ílli lr·iikertbiíl selvemfüggiinyiik­kl'l. manyrojloklwl gazdag oltürfülkél készilellek. tú­n\·r:·rnilgysúgú azúrkt;k horll.'nziu kert koszorúzza kö­rül a lr•szüiPI<'s oltúr ki;rny(·kd.

\list• van az Occúnon 1

Szenl P\'ilns.wliumm l<ifordul u pap. Először né­nwll.il "l\'étssa fpJ. mPrl hiszen :-:t;mel terület a hu.ir> - · aztán angolul. hogy az utasok mitsik cso­porlji! is ml'gérthesse. - majd \'(•gül mi is anya­m·,•l\ ü nktin, rna~vmul lwlllwttuk n 2 hal és .'i ke­n~ t··rn·l \'id <i nwgv.endégl'lr;s csodás liirlénetl-1. Hal­kun. lúgvan simuli az evan~eliumot rnondci kedves nwgym lwsú·d. mrint a CPnezardh tava mellctti l'soduldt>lt magymúzla. Dobogr'J szivvcl hallgattam az t;sz<d<i smkkiiriin is jr'Jnd feljebb. magyarul el­mondr,ll P\·angeliurn szavát az iif kis úrpakenyt'rröl. nw l~ lJ,·; J ;)()()() t' 11br·r j,.,Jialn-ün. még l:! kosiu rnor­zsúl i!doll.

Ide l'~iY kis rnu!,{ymázal szükséges ! A hajó többszúz utasa köziill 12-en voltunk

Hudttpt•slriíl indult mugyarok. Röviddel a Hamburg· b<il liirll·nl elindulúsunk után Pgy igen kedves uti­türssal szaporodott e kis csapat. Ah ! -- magya­rok ! rnondolla lelkébéil szakadó boldog felkiál­tással. fényl<í szernmel felt>nk Lrlva egy igen vúlasz­tékos modorú, finom rnegjelenésű úr. Egy Árvame­gyéböl :!il éve Amerikéiba szakadt lót pap. - ki most New-York egyik hatalmas külvárosának plébá­nosa. s jelenleg aggastyán édesapjál utoljára látni \olt otthon a Felvidéken.

Oh, mily öröm ennyi testvért látni egyszerre a norvég utamon ! - mint vannak otthon Magyaror­szágon 7

Mi is meghatódott lélekkel ismerkedtünk össze vele.

Ö volt a hajón misét rnondó papunk. Midőn Ita missa est-nél kifordult, ebben a pil­

lanatban retteneteset bődült a hajó :! méleres álmé­rOJU kéménylorka. - föld::~ngésszerű lökést érez­tünk. a gt>pek leálltak, s csörömpölő zajjal enged­le_k Ie az oly sokszor megcsodált. férfikar vastag­sagu vasláncon lógó hajcizsuzsukat. vasmacskákat.

Hammerfestben voltunk. Mikor kiléptünk a fedélzetre. láttuk, hogy kis,

szük öbölben vagyunk, rnelyet karéj alakban szeg­lek be a világ legészakibb városának. Hammerfest­nek apró halászházai.

:3;')()() lélek lakja ezt a maga nemében egyetlen várost. Olyan város ez. melyben. a gondosan tisz­tán tartott házacskák ablakaiban virító cserepes nö­vényekcn kívül, rnt'g csak egy fűszál se terern meg.

Mikor a partraszúllítci kis yachtrcil leléptem, tudtam. hogy olyan városba érKezern, rnelynek nincs kertje, virágos rétje, de még egy árva nyírfácskája sincs. Mindiissze a várostól nem mcssze van egy kis törpe nyirfacserjés, rncly a földünk legészakibb .. erdeit>"

Kicsi gyermekkoromtól fogva egyik legszórakoz­lalóbb örömem volt : ismeretlen \'drosba megérkezni. l\losl felniill koromban se csökkent a városokkal való első találkozás boldog izgalma, - sőt - men­liíl liibbet látok. annál felcsigázottabb érdeklődésset velem rá magarn egy-egy először látott városra. Mind­ben van valami sajátság. ami a többiben nem talál­haló. Azt a valamit. ami olyan feltűnően kölönbözteti meg egymástól öket. én a városok lelkének tartom.

Lissuk tehát a városkát. rnelytől a Teremtő megvonta a föld rnosolyát: a növényeket.

A város szivét képező főtér felé futnak a csi­nos, feltűnő rendben tartott. emeletes faházakkal szegett. egyenes. kövezett utcák.

Milyen takarosak ezek a kis fabérházak ! Ra­gyognak a frissen kezelt olajfesléstől, modern. nagy tüköroblakosak. a földszinteken pedig hatalmas. üvegtáblás üzletek. -- mint akárhol másutt Közép­európában.

És mégis rnilyen más. ha jól meggondoljuk. Példúúl megfigyeltem három egymás rnelletti üzletel. Az egyiknek ragyogó üvege mögött automobilok so­rakoztak. Legelöl n francia Citroen kocsi s kissé hátrább egy olasz Fial. A szomszédos üzlet kiraka­tában sárga banángerezdek virultak. kis fonott ko­sárkúkban narancsok és citromok zsíros héjja ra­gyogott. kerek üvegtálban pörköltkávét tettek ki köz­szem lére. mely rnellett a szokásos lecilmozott teás­csomag várt vevőre. A harmadik bolt ajtajában 3-4 méler hosszú:>ágú -- szakajtókosár nagyságú fejjel lógó, hófehér jegesmcdvebőrök voltak kiakasztva. Ezustróka-boa ölelte át az egyik viaszmodell kes­keny vállát. a másikon meg királyi hermelin kabát simült. lábuk alatt a feldolgozásra váró iókabőrök. a sealskinek szalgáltak sötét szőnyegül.

Az északi Sarkvidék kincsei békés szomszéd­ságban kínálták magukat a forró égöv termékeiveL Néha - látszcilag kicsiség, a futó látogatónak fel sc tűnő látvány is. de meg tudja állítani a mohón érdeklődöt.

A macskakövekkel kirakott utcán lassan ha­ladtunk előre. Lehetett. - nem volt a nézegetésen kivül, semmi más teendőnk. idö pedill volt böven.

Bekukkantottunk a kis alacsony léckerítéssel szegett kopár. üres udvarokba. s megdicsértük ma-

J ..t. HEVESVÁRMEGYE 1933. december 21.

gunkban a sok hófehér, horgolt: vagy ,recézett f_üg­gönyl. Egyetlenegy ablakot se lattunk. no!. ne boio­gattak volna virágok. Csupa dupla muské•lhk. fuk­sziák, ciklamenok, s kis~é vidoran, de azert meg­hatódottan lepődtünk meg azon. ho!Jy e szép, abiaki virágok köz! cserépben paradicso:not is l~ttu~k nö­velni. Kis apró, rózsásodú paradicsomlwk bimbal­láztak egyik-másik ablakban.

Hatalmas macskák sütkéreztek a~ alig-alig ki­kukucskáló napon, tyúkok kapirgáltak a köv.es tala­jon s helyenként tarka kecskét is láttunk kikötve. Ezt a háromféle háziállatot láttam mindiissze. Nagy luxus lehet itt a hozatoll éldmPn tartott állat.

Mint képet a sötét ráma. úgy keretezi b_e. a kis városkát a házuk mögött ügaskodó. mohatol, zúzmától szőnyeges hegyoldal. Ezt a lüggiíleges, puha szőnyegfalat minduntalan megszakítjók u ki­sebb-nagyobb vi;,.esések ezü~t szalagjaL Ragyognak. villognak ezek a fényes erecskt'·k. csacsogva VISZik a platók olvadó vizét a szürke tengernek.

Minduntalan Jnnepi dis;.:ue ültüzött tcmplon;bu· igyekvőkkel tulálkoztun.[c Természetesen, vúrosi. nt'~ pek, -- hát a Divat Ofelség-e által diktúlt europw egyenruhába öltöznek. Hogy azonban az ék·nk szi­neket kedvelik. kitűnt abból. hogy sok pirosat és világoskéket láttam rnjtuk. Jól is itiinak ezPk u szi­nek a sok tcjfehérbőrű. vadrózsaszínben pirul<') ne­felejtskékszemű Ingrideknek és llelgálmak.

A kényes orrúnak bizony 1wm znvmtal11n iirüm Hammerfest tengerpartján sl-túlni. Sűrűn. egymás mellett sorakoznak a halszórítók. Mintlw sok. zsin­delytelen, szarulúkkrl és lécL·kkel iisszeúllitott húz­tetőt a vizpartiúra tettc-k voln11. T,•leagqatvn 1ninden hajszálnyi hely a kibelezett. ldejezett. eqylorm;1 nagy­ságúra szé!osztott. k<'lkhasitott hering<·k ~zilz<'Zrt'i­vel. Mint a sűrű rojt. száradnak itt a halak ; P<'IWt­ráns bűzt terjt~szh e. il csun)i!. zümmiiq,·; k<·k l<"gyek felhöji-töl körülrnjzottan.

Lr-küzdütte.:n il knlleml'!lc·n '<Zilg okozlit undo­roma!. lementem a ,·jz pmtj~.ru. kiizelriil is li1lni nkm­Iam ezt az (·rdelws. l bmml'riest nepl'III<·k ITI<''!<'Ilw­lést adó hall\f~Z<"ic'·si ulkalnwtossúgot.

Nemcsuk nagy húzt,•lr'i utimznlok \'itnnuk itt. hanem apóbbak is. Ezekc~n d fLiZ<·rn· kiil<itl lwlf<~­jek szúrc~lkak. m<'g il hulgerinc<'k. mekl'k<•l il klf)('­lczt'sni·l szintén kihúznak il hidbc.,l.

S,•nki sc:m éírzi P hnlsz(a;tú lwlyek..t. Esi'<lk ni·­pedwii dZ <>n) <'m és il k'd lo;_;;dma oly il n _,z,·nt. hog\· nincs sz(d'"'.''-' h;dcsösziikr,·.

Furcsün. rekedt hdn~.(Oil \íjj o!.{(>. kiln ;~h orr u i·,,_ kel<•, kilCSélllili{) Si.lgU \ ÍZiillil(bruk k(J\·úl)'ll'!llilk f'

halszúlilr .. ,k kiin.il. ll\ ihim C'Z<'k szoktak lllilrid\<Hini a huiLtc!ekon. u,,, I.'I!om. '' l<·li'iízéill h,diJ<>,: n<'ll' nyultnk.

A vúros apruja. n c~ gyJ-t il [(,t,··r fl' i<· j,~, c·lv·zc•tl. Hogyne! -·hiszen m;~ h;di<t:liln sz<"ndwiú \'i tn llnm­merfestbcn. A g(igiis. pompús. nil•{y hiljc·,, <' f,._;c·dc•lmi vizipulota zenekara krzend fog i ld ni déli l 1-l<íl l :.'-ig Nagy esemény PZ ilyen helyen 1 \1eg H ~lill' nagy látványossá!J úrn ennyi iciPgen is egy csOin<)bun Valóban. az Oceana utas11i, a szr) teljes ,··rtPlrn<''· ben megszálltük a vürosl. Minden boltbúl nc'·nwt szó hallatszott, alkudozások, s akinek volt rú pénze. itt igazán olcsón juthatott Észak küliinlcgess~gPihc~z. Nem érdektelen megjegyezni, hogy Hammerfest ke­reskedői, csakúgy, akár az itlhoniak. kesc>rüen pa­naszkodnak az üzleti élet pangására.

Mikor a öböl! képező fé~szigr~t c~úcs(::-r'>l visz­~zan('zlem a városra. úgy láflilm hajúnkat az öböl­ben, mint egy diadalmas. tengert. szümzfiilclet lei­gázó hódítói. Keresztben feküdt az öböl bejáratánál,

minthil csak mondanú ; senki se ki, se be itt, aka­ralom nélkül! A zászló abécék tarka kendői libeg­tek-lobogtak rajln. csupa lüntet6 pariidézása eszembe juttaitu a gyermekmesét, hol a kirülykisas; .ony meg­látogatja a kis jobbág-ylcúnykiit.

A sok szürke hnlá3zviskói<)l, rakodóházak ot­romba. póri külsejr'·t6l ug-yancsak elütiitt ami hajónk hóte~tc. Ez a hajó volt a kultúra. a jómód, az em­beri pompnszeretet eleven m<•g!cs!Psüll•st'. Pt··nz Öf<'l­~<;g<' reprezentünsa!

Ossz<'lalálkoztunk a papunkkaL

;\laqukut IH'resem ! t;d<'s tesh'<··reirn ! - mon­dottn. ilZ ií bűbújos IH'd\'esst;g,··,·t•l. jöji<'ll<'k had is­mcrtcssem meg mindnyújukat a vúros katolikus plt;­bánosúvill. c'•n r'•p1wn tlilc~ jiiviik.

C,.;in<,, kis l't•ht"r fnhúz emf'l('!<'·n bkik fl ir'mp­lom tii\'l;bPn il humm<'rf<'sli pap. Kínos tiszfflsÜgg-'11 tnr!ott kPsk<·n)· csigilk·pc:;rin fel.iutva. aprr) kis irodu­hclyi'i<··gbe !,··ptünk b!'. Az <.:Js,·i. amit nwglútok c kis szobúbun. il bronzviidiirlwn úpolt hatalmas dutoh-;l­púlma az egyik ablak eliítl. Hflmmerfestben el<'\~<'n dntolyapülma. Ugy·<' m!•s,;be való 'l

Formús. de sz<'r<·ny stilbútorok. bizony a n<;· núny lu·cst•s Bi<·d"riTiiiY<'r sú·k kr-v{•s ,·olt l'llnyi lü­loqill<> <'ih··ly,•z<.'.'L'r<'. ;\J,•k••m P<··ldüül csnk n dí\'Úm kmfüm klwt<'ft rÜ<·n·szk<•dni.

Kc<hes húzignzdimk nztún igc•n ,··rdt'lws dol .. goknt lll<J11dott neil(ink. A tiil>lwk kiizt: llummerl'<'sl lakosai lülnyom<.)illl pro!Ps!únsok. a \'Úroshnn mind­iissz<· :!:) k;dolikus lc'·l,,k ,.,tn. s il kiirm c'•k<·n ki.>rül­hc'lül szink·n cnm·i. K,·.t misd mond rninrkn ür:nc·­p<'ll. s ig,•n ritk,·m· !'ord u l ••le·;. hog\· <'Z"k <·gyik<;n·;j Pgy hi\,. is indok"l:lll;llltd <·lm;:rmljCJn. l ln lwtc•gs<;g, '.'ill{\ \ illilill i n~ ils TI\ "'ll'·,.~ • )k <Ikwlidv"zz;: !iket il lll is;· h< d l" ii t,·, si'" 11 !1 i,:< ·l, '>'s<···~Li k ll<' k li ;rljú k sz()lw l i !::r:~:-.!~~\.! . ._t.'~\ ;!:~ ..... bdrt ,.Jintilru1/t:·;uk.:d lnt·gnla~)d-rázni.

:\ pkb/mos tú 1w1n•·l idl<llnpolgi,r. ug\ un is fl ~ic'·nwl kntolilo:s \li.·"i" !;11liil f,•nn l hmm.·rf,•stben il J;;tf<>JikL-< ;)lc'•h;'IIJi(d () I:J,Ü .'J !.'\'(' \'dll ()fl. ITH'l{­SZ<>k<J!l .'i 1:-li'Silk ii Jdi:n;'If l;irjil, SZ('I'('IIlc· j(l ,·.\·<'! ,,,.,J.,,·dni l Ll'Itllt<'~·f"s!lwn.

!\l!lllil' n; t 1:"1-. 1):'1~ , il'~'-llllk. c·1r<'il iizlún \olt .1111 .",k k•·rd•·z111 ,.,"tJ,·.:Jk. \li;Jdmitiilll ··scHiid­k<,zlu"l: hr· ~'. l L:llir11<'ri'<'-<llwn ~Zilll!JI;; ,;iJI<~kfJIIilt lit­funk. \li1~c' i~ dupl;l i1 11i. d·:rit o.;zük.~c''•!. Illi l!~\' il· riiZ/il ;1 p;• p hhz mi ill (;,,if ill'illl1fl', l•·n•(•·rpilrÍon ,··lti•d\ .. 1 l<'l!<~<·r</ ·;<>h:l~r·!ll i;idc·:~,.J,h me·:: t.'·l,•n S<'Tll

! \ !!'.~ 1 ·~ 'lnl.:.n,·'d. h(·L:!n\,·: ;)(,! :.;/n ~illes S!.ít !JidP-'U'l SP lll··rlc·k lll<;_; tiii)IH·i 1.-, · C'·núl. .

T,··l··n 11<>\<':niH·IIcil illillf·lli·'i'~ 11·;\ ;,. .. lc·J.:,·.~ c<i>kl· .J•glw·l ,··liink 11<'111 ir"•l1 r,.j d I:. L> " i:(\ hil llid,·g ·.·iln, o.;z<'IJ!'Il h<'csukjuk "sp. d, t!itk;tl illlll ll<·lkiil l LllllliH'r­f,.slh<·r: ill>lid\ <'l '"'Pl kr'fJ/<'Iil,·lc; \':llii!l\'llk \dll. siíl EtHÚIJil <::·.ik 1<':~<-i<',, '- ;]j,;llll ,;d' d:,,.::it"tt \úro"" llilm-ITIPrf .. st voll. .

V;d<'>hiln ili>Oslol: r·lr•l<•l c·l lll <' dt•r<;k nemei pnp. mindnyú_ian mültunk. hogy nwgismcrhettük. El­b,.sz<'•lqeltünk <IZ utcún lidúlkozott irgalmas apücük­

kill is. kik kórhúzat \<'Zehwk itt AltaJúban mindenki nyi1jas. SZi\'('SSZHVÚ

• * ~

1933. december 21. HEVESVÁRMEGYE 15.

:\cm is kdl lúlb~zgún vnllásosn&k lenni. hogy ttumn;crfcsl templomaban clfogé,dva imádkozzunk. Ez u l'i.IS kcdvPs. szt>reny. de csinos templomocska a .-ilúg IPgészukibb Istenháza. Eg} lélekből elmon­dott miulyilnk. t>gy szf'rellünkérl elseihajtoll kérő fo­húsz emléke dldsc'r bennunket későbbi t•letünkbe is.

M1kor u templomból kiléptem s a soklépcs(ís templomkapuhan kereszlet vetve körülnéztem a lomb­talan. szürkt>st'gc ducúm is rokonszenves városon, ml;g egy kl·n~·s szukHclt fel lclkembéil : Óvj mC'g cn­gem Ur>t:n, hogy u Te adakozó jósiigodra valaha is m<··ltutlun leht'ssek!

Borossné Cendvai Mara levele llevesy Gus:távnéljo.z_

Vulúsúgos misszit'JI teljesít az. uki u lerongyo­lódott kiiz(·poszlúly nHl kielt•githeletlen forrti vágyál. a nugy \·ilúgbnn \'ilkl uluzúsl pótolni tudju.

Ezt ll lldg~ júl It~\ l;;; l teljesilelle nagy szellemi és il'lki f,•lkt··;;zi.ill-.;t·ggel IIPvPsy Guszlúm{•. a Hat­vani Lt•únyok \lúri<1 Kongrq::úciójúnuk IPgulúbb meg· tartoll irodalmi t•sljt"-n. élinikor il rcélgimnúzium zsú­folúsig m<'glPlt (CJrnult-rmt··b,•n spunyolorszúgi útjának élm,··nyt·il wlta Pl<i.

..\z d<iudús 'alt'Jbun szines t's t>lrngad<i volt. A küziinség esillogú ,.:z,·mekkt·l. Plmt•l~ ü h-P hal! gallu u lelki t lm<.' ll) t•ld"·l io:litdl útHrásl.

\'alahogy úg) ,··n·zti.Jk, hogy hehPs ú!on jitrunk. umilwr a m.-.ltult·,f <tzok kiiziilt lwwstük. tilüknek a sz<'mt'b•·n f,·ginkúbb 'issznlükriizni Iültuk az el<ía­dús o!wz!;t .-;z,·ll<·llli ,·.1\-,·zdel.

l~y jutoltunk ,.j k,··ni szm·unklwl Borossnt•. LPnd­vui \lmitlwz. ilki:~· k ir,·Jttsztalún olt fPküdt ,;ppPn e lc\'t'-1. Hm,·h t'( a mi f,.,.,.,,.,;lúdúnkban '' heh ült kül­diink mt;k tis:t.IPI•·IIt·l il cimz••lln~k:

.. Dalt s;.:, ·rel1~r·k d;dolni. d t' nem tudok' Virágot szt·wlnt'·k kült.kni sZii\'Hk helydl. tm·uszi. mt•zt>i vi­rúgol. nw::~ m fi'oldtink szines kin esd. um(' ll y<' l úgy ,··rze:n. mirui<•:J f,·ll•.••s,·(lt'·s,·mcl kifl'jezildnt··m. mind,·n gond"l'll"mnilk h<~ngl<diln 'issz:tangjúl küldhetnt'·m. !)p sujnos il k•iil<ilh'l\ dult rwm adhi!lok. s nt•m kl'dd­ht'lt•l\ la\ ""zi viri1gt .t. nwrl mosl c,.,nk jc'g\ irúgok nyil· nukl FZI·rt ~azdilg lt•ll\t'chwk a,iúnói·kúl mPgprúbúlnm t' g~ szt•rü szm·ilkh; 111 nw:~kiiszimni. l\ IPssze ide gt•n vilúgb<.ll ltot.litd t•l ,··rkk,,s t'llllt•keidel. a Gridlovagok mondil\ ilú"úl•<t rin••itlldJ :-,··pzPklünkd. Pcg11zusm üllt-11('(1 ,··s,, ill<•d. 1~,·~~~,' n. ,·;;lgyiin. lt-ngen·n kert'SZ· Ilii. szcbbn,··l sz,·hh IÜjilkrH lelkeinkel. G)iin~ürkiid· ll'llt'-1 v<'tsZllll!'d , <'lilt·ll [,·kt;lt•lt·idlwn. nH'lwkkl'l szin· ll-n lnnubizon\sitc:.·ll adtnd annak. hogy .. Dobó Ka­tien" nemesi! l~ n,··zell. hanem lütc,ll is. ml'göriikílelle minduzl u sok szt•ps(·gel. amil kulturája fdismerl a termt:·szd (·s mün'·szl'l lümegt:•ben.

Mielöll clbúcsúznék. hálás szivvel küszönöm, hogy cljüllt:·l hozzitnk. kérve mielőbbi visszatértedet. hogy mesélhess és dalolhass nekünk. virágról, ma­dárról. gyönyörű magyar hazánkról ! A közeli viszonl­

látásra l"

Jogerös adók törlése vagyoni romlás esetén.

lrta: Hofbauer Arthur. A gazdasági viszonyok és a kereseli lehelőség

példittlan leromlás;, következtében sajnos mind gya­koribb esel, hogy <!Z adófizetők. minden eröfeszités dacúra scm képesek befizetni a terhükre már joge­rösen kivetelt adókat.

Különösen az általános kereseti. valamint a jö­vedelem és vagyoadám vonatkozik ez. részben mert ezPknek a kivelést' jórészt becslés utján történik. rész­he n pedig merl ezeknél az adózóknál leginkább az iparos. kereskedií t:·s lateiner os~ztály ..;·an t;!dekelve, nwly mindcn állami támogatás nélkül. süt ellenére, 11 legkülönbözőbb terhekkel sanyarguln: vivja egyen­l<ítlen harcé. l a gazdasúqi hel) Zc':f: l ,·.s n részvél­ll'nst~·ggel.

Az általános kerc'<di ,·.s jiin·ck•km vagyonadó ,;, kiizi mérsékPit•sérc illtulában nincs jogalap. mégis az 1927 évi 500 P. :\1. számu rendelet 58 §. és az ezt kiegészil<i 80.000 19:!9 számu P. M. rendelet mó­dot nyujt urrél, hogy a sajúl hibájukon kivül nehéz lwlyzctbe került adózók tcrhein kiir.nyi!cni lehessen, Pzeknck az udóknak a ml•rséldt;sévcl vagy esetleg l<·lps elengcdésévt'l.

Az emlitell rendeletek t'rkl'~'' lwn. ha a jö,·ede­lt•m vagy vagyon az adót~vben az adózótól független körülményell !\iivl'lkcztében oly ITI(idon csökkent. hogy annak behajtása az adl.!'iz<'lc'i anyagi helyzelét k·ny('gesen megronlaná. a már jogerős és még be rwm fizetell áltnl~;no;; kcresdi. jövedelem és vagyon­uck• nz adózó IH;rclm,•rc mérsékelhclő. vagy kivéte­IPst~n teljesen el is <'ngt>dhelií.

Adótörlésnek azonban csuk ubban az cselben \'tlll helye ha a jiiwdPlemcsiikkcm•s k~ivctkcztében bPülloll fizcksképtelcns(·g lmlús jciiL•gű. Atmeneli fize­lt;sk,··p!Plenség esdéhen csak részletfizetési kedvez­nH'ny. rsetleg fizl'ksi halasztils engedélyezéséréíl le­htl szú.

.-\z dcng('dt·sre irünyuló fnlyumodvünyl az év utolsó napjáig .1 P-ös okmúnybt'Jypggel dló.tva. az illdt'kes ldr. adtihintlalmíl kell b,•nyujtani. A kt:•r­,.,··nybt•n mt'g kell jelölni a fizeksképlelenst'gct előidéző okot. vn~~Y köri.ilmcnyl s iszPn ct··lszt'rlí mindjúrl csa­tolni is az erre vonntlwzó bizon) ik•kokat.

\liulün önlH;nl (·rtlwtií. h• >!.{\ ih <'•l mélttmvos­súgbtil vnló kérelm<'l csu;,im ig;,7.,in indo"olt eseiben l<·l.i<'silt•nPk, minrknhi. ~1ki t• cinll'l< " •,·,fiirlésl kér, snjúl ,··rdekében kérPim••t a !, .:''· lf,,kintiiL1lPn ké­SI' ils<' el (·s ser1mi f<íradsügn! ;w 'dJI.:tijfJn. hogy ké­n·lrlH·,Iwn ciiiadottnkat igazolni i.-.; '•Jdja. l:yen últa­lünos indoklás p. o. rosszak il : ./.diisügi viszon:.·ok. il t'sulüdbnn betcgst•':: n>lt stb. egyúltalü,, nem lc­kinthetiík o!yan komoly alnpn<l~;. 'melyl·n adóti'rlt;s nlapulhnt. Eppen ('z,•rt nz iltdokola~.l>nn nlnposan rél 1"·11 mulalni am~. hngy il fl'lhozoll jö,·cdPiemc::iik­kcn<;sl eléíidézö f..i:iülm,··ny "ll' c;;':l.~élll a kt•relrr.czéi b,•lyzPlél mi módon és m· ·n nyiben rttil!olla le oly nér­i<" kben. hogy anyngi helyzete vúlsúgossü vált. A ké­relem indokolására minden személyes körülmény, - sőt éppen szemé h es körülmények, - lel hozható, ami az adózó anyagi összeomlását elősegitette.

Az ilyenlormán gondosan előkészitell kérelem­nek valószinűleg meg is lesz a kellő hatása, mig ha annak jogos és méltányos volta az eljárás során be­igazolható nem lesz, úgy kár a felragasztoll bélye­gért. -

16. HEVESVÁRMEGYE 193:J. december 21.

Heves vármegye tü:rendés:etének lejJödése. lrta : Breznay Imre.

(Folytatás.) Ugy gondolom. ho!JY a háború elötti t's a há- lekicsinyelni a hely,~s l~pílési szabúlyrendclet {·rli·kes

ború utáni állapotokal l's eredményeket föltüntető hatásúl. sem pedig u hat<i~ú~oknak u mPg-'·lőz•'sre statisztikai táblázatok minden:1él világosabban be- irányuló nemes munkájúl. Nyugodtan merem azon­szélnek és igazolják mosl elhanl-{zoll állítitsom igaz ban állítmü, ltogy a lűzkúrok leltünrí csiikkent'st··ben és helye~ voltát. nal-{y része (talán lel-{nitgyobb n~sze 1) van u lűzoltó­

ságoknak. Hi;zen hog_,- ~'!Wt•bet n:~ l'mlítsek. 11 !Pg­utóbbi t'vben u vá ·m,~gyt··nkiJl'n diífordult !(ízr•setek­nek ·Fl ._;)() '' "·ánúl a kúr JH'm haladta meg a ]() -];) peng(ít, jeléül ann :tk. hogy legiöbb es:•th·~n sikt•rü It a lüz~t csírújúlnn elnvon1i. m •rt m:~gvolt a hozzit­(·rtés, a lelk,~s-~cL·s. a k<;szsóg t's a 1-{yorsasúg.

Emlílettem már. hogy az l t;9:1-ban megalakúlt várm. Tűzoltó Szövetség majdnem liz éven át szinte csak papíroson volt meg és csak e század elején nyert tartalmal és életet. Mikor azonban ez a munka megkezdődött. hamarosan látható volt a komoly l's tiszteletreméltó törekvés eredménye. Az elgondolás az volt. hogy a tűzkárok csökkentését egyedül az önkénles tűzoltói intézménynek minél nagyobb kör­ben és minél belterjesebben való megszcrvezésével lehet elérni. De iöltétl•~nül csökkeni log a t(ízesetek száma is ott. ahol l\r)molyan dolgozik egy-egy ön­kéntes testület. El .-;,•;n képzelheti) ugyanis, hogy a hivatását komolvan vevő önkéntes tűzoltó m• úllana szívvel-lélekkcl ~ megelőző tűzrendészel s.-:olgálatú­ba és ne iparkodnf>k a maga körében mindent meg­tenni a tűz ellen való küzdelemben. A tűzcsetek lehetö megakadályozása. a gyors és szakszerű oltás - szinte természetes következménye . az önkénles tűzoltóságok becsületes működésének. Es e kettöböl iolvik a tüzesetek számának. valamint a kúroknak csÖkkenése. Evvel persze egyáltalán nem akarom

Év

190--l

1905

1906

1907

1908

1909

1910

l 911

1912

Lélekszám a megyében

:!69.7-15

:!.74.5-15

nö.9--l5

:!79.700

28-1.600

Házak száma u

megyében

~6.582

í6.7R:!

-16.93'~

17.18:!

17.58:!

/17.782

47.98:!

18.18~

Tűzesel volt

h t\ ny

hány köz-

no

2;)6 ö.')

SI

:!.61 61

:!61 71

Eliire bocsúj!om. hogv mivt•l p•mlos statisz-tilwi adutok a vdrme.:J)'l' lulwsuirwh .~::,írwínil csak az 19lH. 1~110 .. 19:!0. 19-Tl. f>wkriíl \ilnnak az or­szágos n(•pszúmlúlús alapjún : il kii;.-.h:•es(í ''vt•k ada­tait a tíz~·\·,,s emelkt•dt's;wk t··\'i~nkinli l'i,Hzlitsú\·id tüntetem liil. Ugyanígy .i;'trok <'i il h<í::ul~ .s:::IÍnuín,íl ts. ahol meg csak 1~110-hiil .-., l!l:!il-'::>,·,1 \'ilnnak hi­tPIPs adaluim. (Ar. l!J:lO. ''\'J n···psz;'unlúl(ts idt•nmnt­kozó anyaga ugyatus m<;g nincs L· l dolgoz\ 11. l ti( )l).

ban pedig nem a h1izak szúm.-tl kerPslf>k. hwwm it lakosok szúmút). A !iz <'·v.~n út m"~úllapított cmel­ked,··s kulcsot ml az Plo~z!itshoz. músn':szt. minclt•n tűzvizsgúlati jegvziíkiin>Yiw bt•lwriil rninclen kiizs(·g házainak sz:'una mind .. ·n (··vlwn s iQ"y mt•gpgy(•znPk a hivatalos n&pszómlidús itrhluival P/.t•k az adatok is.

T f>nyleges tűzkúr

koron u

:! .59 l. í 7 ti

ti6l.K7J

<177.:! ll

!J 5:! .ti 7;)

ppngi)

e~y

szPnH··Iyn· ht~zril

fillt··r k(Jr(Jnit

:.' IH

lU

:.'í l

17:!

1.". _ ..

t {)9

!ilkr

ll '! J:l

1()'()1

Jtrl7

l . ()()

llúny

Psik egy t(íz 'l

E " N :r.

19~8 :110.890 53.700 :!34 75 46-1.til9 1-19 l'

~19:!.9 ; :11 :!.590 , 55.899 i 183 1

r 6:! ll 34 L 918 ~ - _1930 l' 316.929 ,·~· _-57.394~ n 207-, -; j' 196.516 ~

-::j-:::~:li -:::li :: ==11-- ::::::~,

liO

61

118

95

:r-12

19:3:!. december 21. HEVESVÁRMEGYE 17.

Minl ez adatokból c~alhat 11 1 . l •·"JI "Ih· t·. 19(JA -1 19.,. . ~ an pon ossagga

mP~u ap1 a o. . ·•-l? 12-lg evenkinl ~5'1 és :133 koz?t~ ·~yado~o1 tt a ludzeselek száma. Pontosan aoo az cv1 a ag. • ogy pe ig hány községben v It , .. arra azt a iel~letet kapjuk, hogy a legkisebb 64~~ le~nugy~_bb_ 86 .. Enn_ek középarányasa 75. A 115 kozsPgbol es varosbol uz elsö csoportban ~ 11 7-k .. · b It t ·· • a ag :> bozrl1 Pn vo uz s nem voll •10 községben (város-~m. 1 ~. 1ugyun1c;~.u ad1a9~~kat_ vizsgáljuk a második

csopor n <t --- "-o- ;l.!. evekben a ,.. . 1 k . l .. kk "(} 7_ k uzese e szuma ccso en " --- :> iizé, vagyis enyetlen · b ll . k 1.. • " ev en

vk() . unn_y• so l:_uz. a~ennyi a fen li csoportnál az évi ozc·pmunyos. .z u szum pedig ill 67-re esik le. Vi-

szont a tüzeselek számát vizsgálva, azt találjuk. hogy ezek a legutóbbi ül esztendő folyamán 18H és :!34 közölt ingadoznak Itt a kiizéparányos - tessék jól megfigyelni ! - :.!07. nagyjából tehát kétharmada az előbbi csoportnál mulalkozó 300-nak.

Az első csoportban összesen 7.:?20.699 volt a tű:z:kár. amelynek egy évi átlaga 80:?,299 K. mig a ~asodi.k ~scporlban 1 .696.328 pengő, tehát egy évi at)ag 3;!9,.26:> pengő. Nagyon fellünő különbség, ki­v~lt ha hgyelembe vesszük, hogy úgy a lakosság. mmt a házak száma is jelentékenyen növekedett. Itt már kereken 40 "1••-kal kedvezöbb a helyzel 100-lól számilva. (Folytatjuk.)

----==~===-­Me:öga:dasdgi s:akoktatdsunk.

lrta : Legány Ödön .

. _lia huzimk . iüldmíveléí népében látjuk a nem- Csak er.nyi iskola - beleértve a lanfolyamo· ZPh. etilarn )pgszdm~t~bb ~·lapját. akkor annak fejlő- . kat is - áll rendelkezésére a :!.2 millió mezőgaz­desel Ps_ boldogulasal mmdnyájunknak elősegiteni dasági néprétegnek a gazdasági nevelésre. Vagyis kc·IL Akt pc:d•g. boldogiluni akarja ezt a népet, an- 23.000 mezőgazdasági kereső családra esik egy al· nak azt lantl<ml. kullurújál emelni kell. sófokú gazdasági iskola. Ez bizony igen kevés ! Any-

A fiildmívelli nép lanílásé"tra elsiísorban az ál- nyira kevés, hogy csöppet sem csodálkozhatunk azon !ami iskolák hivnlollak, mindenekelőtl a kötelező a még ma is lapasztalható elmaradoltságon, amil ismeilii iskolák, ahol múr mezögazdasági ismerelek egyes községek l.alárában a mezőgazdaság terén el_sajúlílúsúra liin•kszenek. De mivel a mezőgazda- lapasztalunk. sag1 szaktsmere!PkPI f<ileg gyakorlat útján lehel el­sujúlílani. t"-()pl'n l'Zt;rl él föld nélküli ismétlő iskolá­kal n•·m Imicnn szorosan vett guzdunevelő iskolák­nak. annúl is inkúbb nem, merl azokban löképen P!Pmi kiizismPrdck laniliisára helyezik a súlyt. De Pll'g <~ú·rl st•rn. mivl'l ill a lanilásl nem szakember

vc··gzi. Általimos Plismen;ssPI és nagyrabecsüléssei visPitelern a magyar lanílosúggul szemben és isme­rPm nagy igyPkPzPiükPI. !\kgis nálam a ll•galsófokú gazdn,.:úgi islwlu a 2 20 holddal rer.ddkező szak­l<mílt"•s iinc"dlc", g~tzdasúgi népiskolimái kezdiídik. ahol a mc·z,ígazdasúgi okl<ilús olyan últalános, minl az t•lc·mi ismerdc·k okl;:!:"ts.t (l kiiziinsl;gps ismt;llö isko­lúldum. Volt all111lmwn ilyen szaktanílós önálló gaz­clusúgi nc··piskola laniliisi rendszerébe betekinteni s n 'izsg(m is r···szlvenni s üllíthatom. hogy il hallot­Ink mind,•n vúrnkozúsomnl fP!ülmultük.

S11jnos. t'Z<'kbííl az iinúllci gnzda~úgi m;pisko­lúkbt,J kc·ü·s \"illl a;-. orszúgbun. Dacára annak, hogy ngrúr orszúg Hl'-!'·unk. mindiissze :12 iinülló gazda­Si.I'-!Í n•·pislwla r:1iikiidik. Ezc•kbt•n minftogy 16.1)()() la· nulc". !;dül oklalúsm.

\'an ozulún hazünkban 12 meziígazdasú!{i szak­iskolo (HzPI<íll liildrnivl's iskolúnak hívtük). Ezeknek feladola olyan '-!i!Zdilifjak lovübbképzt;st' a mpz(ígaz­dus1tgi szul1múlmn. kik majdnn a sajúl földjükön fog­nnk gozdúlkodni. A laniolymn :! é\"C•s s idl' csak Okilll fonuJt"Jk \"dPfnPk fpJ. kik 17. é)elc;vükef Oefö)­fiilkk c··'i )pgalübb o l oszt. P!Pmi iskolút elvégczll'k. l'zzel igazolvim azl, hogy írni. olvasni. számolni tud­nak.

Ezenkívül ismerünk tdi !-(azdusúgi iskohkat. Az orszúgban 10 ilyen iskola van. Itt a téli idöben kél {·ven út. helyesebben kél télen ál elmdeli kik&p­zésben részesülnek a 17-21 éves gazdaifiak, kik szinlén az elemi iskola ·l osztályának végzését iga­zolni tartoznak. Nyáron olthon gazdálkodnak.

Végül ismerünk három hónapos téli gazdasági tanfolyamokat, melynek látogatása ingyenes és eset­ról esetre tarlalnak meg nagyobb községekben. Ilyen tanfolyam volt a legutolsó évben :! l.

Ha a mezögazdasági néprétegek szolgálatában álló mezőgazdasági ismeretekre tanító iskolákkal összehasonlítjuk az iparos és kereskedői népréteget tanító ugynevezell lanonciskolákat. akkor sajnálat­tal tapasztaljuk. hogy a mezögazdasági népréteg je­lentőségteljes hátrányban van. Merl hazánkban je­lenleg ·186 iparos- és :19 kereskedelmi tanonciskola müködik s •·zekb ~n együltesen körülbelül 10.000 lanerö foglalkozik tanítással. Ezzel szemben a fent emlitett mezőgazdasági iskolákban csak 3:!5 mező­gazdasági lanerő müködik. Semmi esetre sem ve­szem ezt az aránytalanságol az ipar· és kereskedelmi tanonciskoláktól zokon. Ellenkezőleg, fo,·ábbi iejlesz­lésüket (•s szaporításukat kivánatosnak tartom. Ámde a mezögazdasági haladás sem nélkülözheti a meg­felelő alsófokú gazdasági iskolákat. ahol a mezőgaz­dasúgi ismer!'te:<el hozzáértő szakemberek rendsze­rcsen tanítják.

Csak nem régen jelent meg a magyar könyv­piacon dr. Ges::le/yi Nagy Lászl<Jnak a Duna-Tisza­közi Mezőgazda.;ági Kamara igazgalójának. .. A me­zőgazdasági oktatás rE-formjáról"' címü könyve. Eb­ben a becses könyvben a szerzö rámutal arra. hogy hazánkban mennyire fontos az. hogy az iskolákban a mezögazdasági oktatás a gazdalakosság számará­nyához mérlen olyan általános legyen. mint az elemi közismeretek tanítása. Azokat a reiormeszméket. me· lyekel dr. Gesztelyi könyvében ismertet. teljes egé­szében helyeslem és azoknak megvalósitását sürgő­seknek ismerem el. Magam is azt állítom. hogy ná­lunk százszúmra (ha nem is ezerszámra) kellene müködni azoknak a gazdasági iskoláknak. ahol a legelemibb mezőgazdasági ismereteket tanítják. Eh­hez persze elegendő számú és kellő szakismerelek­kel rendelkező lanerőkre volna szükségünk. A gaz­dasági szaktanítók kiképzését tehát újból be kell ál­litani. úgy, am;nt az a :nultban is történi. vagyis, hogy az okleveles tanítók a gazdasági akadémiát végezzék el, avagy úgy, hogy (s így hamarább ju­tunk megfelelő tanerőkhöz) az okleveles gazdák, kik ma ezerszámra kenyér nélkül lézengenek, állami

18. HEVESVÁRMEGYE 1933. december 21.

segéllyel a tanítóképző V-ik osztályát elvégezhessék. Csak iskolákban történő rendszeres gazdataní·

tással jutunk el ahhoz. melvre fölötte nagy szükség van: a kisgazdák teljes kiképzéséhez. Évtizedekkel ezelőtt - gazdasági akadémiai tanár koromban -magam is tarlottam a vármeg~ ei Gazdasá!-(i Egyesü­letek rendezésében téli vasárnapokon gazdasági elő­adásokat. Ezeken az előadásokon a kisgazdák bi­zony csak gyéren jelentek meg. Ezért is különbözö trükkökhöz folyamodtunk, mellyel csalogatluk a kis­gazdákat ezekre az elöadásokra. Volt igazg:tlómmal. megboldogult U.ihe/yi lmrével. az ország egyik leg­ismertebb gazdatudósával kieszeltük az abban az idóben még ujdonságkénl szereplö gramofonoknak működtelésél. Cipeltük tehát magunkkal faluról-falura a nagy réztölcsérű gramofonokat Ezeknek szereplése .. közhírré létetvén", annak élvezésére nemcsak tekin­télyes kísgazdák, hanem asszonyok, leányok és gaz­daifjak szép számmal megjelentek. Késöbb gazda­sági szakkönyveket osztollunk ki, majd gazdasági eszközök (marhalánc, fejőssajtúr, vakaró, Yi!la, stb.) kisorsolásával csalogatluk előadásainkra a !alube­lieket.

Nem tudom, manapság - a rádió ídej<;ben ·­van-e szükség ezekre a csalogalókra? Annyi azon­ban bizonyos, hogy a régi jó időkben ezek a csalo­gatók beváltak. s Moson, Sopron, stb. megyékben mégis csak ezekkel a vasárnapi előadásokkal is némi eredményhez jutottunk. A kulturál így a g-az­darélegben képesek voltunk emelni. Az is ig-az. hogy olt a nyugati vármegyékben könnyebb volt a dol­gunk. merl a gazdnsági népr~leg lanulnivágyúbb volt.

Nagy általánossúgban azonban azt kell monda­nom, hogy ezek a kli vasárnap délutiini eliiudúsok távolról sem Hiltoll<ik be azokat a vtírakozásolwt. melyeket hozzájuk fűztek : u népgazdidkooüs meg-­javulását. Ennek okút abban találom. hogy a hall­galóság meg!elelö alapismen•tek hiúnyüvul. 1-2 oras nep1es cltíadússal u népl'! az okszerű g<tzditl­kodás kellő ismcrclcilwz sPg-iteni, l -2 úrús eliin­dással egy g-azdaság-i kt•rd:;-;1 alaposnn meg-ismPr· lelni. kimeríkni. mt•g a leg-kh·úlúbb előadiinak scm sikerül. Meg vagyok am'JI g-yiiződve. hogv a.wkbun a község-ekben. uhol iínúll<í szu!dimít<is guzdasúgi n<··p· iskolák műkiidnt>k. !THI mi!r '-(yorsnbb (~s nagyobb eredményt lchd ell·rni ilyen tdi vasürnupi Pliimlú­dásoklwl. Mcrl hnlkulúsúgi:nuk nug-yn··sZl' Plvt.'!-{<'Z· vén u g-azd<tsüg-i n<•piskolúl. u kelki ulilpismer<·l('k birloküban. nemcsak szivt's<·hbt•n lwllgutjük Pzekd az elöudüsokat. lwnt·rn a hitllo1111lwt jobban is rn<·g­érlik.

\1indcérl t··n liiliilt<· fo:1losné1k lmlorn <IZ iinüllu g-azdas{l!!i n(·pislwlúknilk tm·(d,llf<·jl<•s;tk•sd t··s sza­porílásúl. l l;1sonlú okokbr'1l :;;o-liks,··'-!Psnt•k turlom a mezögnzdusúl{i szukiskCllúlmHk lfiildm ív Ps islwlúkrlill~) fpnnlmlilsúl t•s sznpurítúsúl. 1-:z,·kw \'ormlkoztilug­csak az volnil il kivúnsúgom. ho'-(\ •·z•·k n · bolosis· púnokat (siil umdalmi :wgi·dtiszl . ilspirilll~ok;tl). lm­nem csupún ~nzdaifjakat n<'\'Pijt•npl~.

Üdvösnek turlom n l<;lí g11zdasÚ!;!i islwlúlwt is. ahol u kisl{aztlu fia, avagy rmrg;r a kisl{azdit gilzdn­sagr elmdeli oklalúsban rész<'sül.

Meziig-azdasági szakoklalúsunk egt;sz vonniül szemlélve, azt látjuk. hogy fels<i mezögazdasitgi szak­oktalásunk erre a megcsnnkífoll orszúgra tulmérl'll'· zeit. Van egy mezögazdasági fakultúsunk u buda-

pesti közgazdasági egyelemen és hár9m föiskolai jelleggel biró gazdasági akadt'·miánk. Ezeket a föis­kolúkal évenként annyi diplomüs ernber hmn·ja t>l, hogy azoknak elhelyezödése lehetetlenség. Ezekhez csatlakoznak a szarvasi középfokú gazdasági lanin­lézel l;S az ország négy vcirosában működö felső mezögazdasági iskolúk végzell növendt'·kei, kik tulaj­donkc'•pen nem okleveiPs gazdúk, mégis tekinll·lyes részük gRszdatiszti állásm reflektál.

Ha teh{rf szembeállíljuk n fdséi- t•s középfokú gazdasági iskolákat nz alsófokú mczögazdasügi is­kolákkal. akkor azt lúljuk, hogy az utóbbiak az elöbbiekkel nincsl'nck múnyban. hogy ulsúfokú mc­zögazdasági szakoktnlúsunk <l fovilbbfejlpszlc;st ok­vetlenül kívúnja.

Nemzeli érdek, a mai kor t··s t··ld m<>gkiivell'li, hog-y a ma!.(ym kisg-azdaosztilly küliinl<'gPs iskolitil minél elöbb t'·s mind liikdek·:·a~hb<•n mc~gszerw•zzük s ezpk közül elsösorban az önúll<i gazdnsiig-i n<;pis­kolák, - melvek eddigi műkiid,•s,··re büszkt•k lehe­tünk. -- SZ'!po'ríti!SSQn~k.

[Jj fejlődésnek indul Heves vármegye vívósportja.

Dr. ezekkel Ferenc vm. tl!liztltöorvos és Szelepcsényi Géza ny. őrnagy nyilatkozata.

A mult szirmunkban bPjelenlettük. hogy a He­VPsvürmeg-ye szerkesztéís(·g-c megyt•nk vívósportjúnak fellcndilés(•re v<.'mdorseriPgl'l alapit, arnt'!y csftpnlkiizi körmt'•rkiizt•sekcn il l<•g-jobb eredmt;nyl f<'lmulilfci egyesület vúndordija lesz. A lwrdvivús legmilgyumbb c•s vilúgviszonylatban is nngyszerű eredmt··nyl pro­dukülli müv<•szek·nck Ileves vúrmPgyL•bcn ma ni n cs me!.( az u mng-usfoku <··s últalúnosan Pltl'rjedt kul­lusza, amelyd ez n sporlúg jogi{ al megérdPmdnP. - .. ez volt az az ok, amt•ly a l k\'<'S\'Úrme~~yól mm in­dílolla, hog-y lelkc~s sporlbmúlok lúnHJ!.(ii!Üsúval vün­dorserl<'gd nldpitson. s iizl IIPvt•s vúrmPg~·(• nagy­nevű szüli}ll_it··riíl. a kmdvivils olympiai vilügbajnokü­rúl. .fe/,ellillu.~s.tJ Pillt·r Gyiirgyníl nt'V<'ZZ<' ei.

RPj('l<·nk·slink szc'•lt·s kiiriildwn Iniült \'Ís:-:zlwn!.(HL Dr. Cz('kkt•l f-'pn•ncz \'m. tiszti fiior\'!Js. a :\-lOVE

Egri Sport E~yiPI ngilis ('lniikP il kiivPikPziíkl'! mondtn munlwtúrsunknuk il m<·gyt•i \'i\·úsporl \·úrllillú l't·I­IPndük•s<··riil :

.. A \·ündomPrl('g hozzú log- jürulni nwg~ ,··nk \i­\'lÍsporljúnitk ft.llt·ndilt'·si·iwz. nwrl nllwlmul fog szol­gúlni mm. ho!:(y inlt•nzÍ\'l'll lo!.!lillkozzunk <'Zzt•l a sport­Ú!.(gal. fiilcg il vt•rsPnyl'k illknlmüval. s pz{•rl iiriim­tn<'l Jdvcizliim a szt··p 1<'1'\'PI. A vers<·ny<'k lw fogjük idt•g-c·zni n vi\·ús kultuszüf s annak nPmPs ct··ljút a sport hivl'ilw. dt• il kii,:iins,··!.! szc'•Jps rd<·geibe is. s <·zzd il mt•!.(b<•<·sük·sn· ,··rdt•mt•s, izig·\'<;rig u mag~ ar IPikist··!.!lwz niilt sporlúg vúrh111t'mn kit•nwlk('dik mili ;'dlupolúh<'JI. Nugy l<·m··numa van mt•g-y<··nldJl'n il \'Í·

vüsnilk. s il fiulill Priik bizonyúrn bt• fo!.(nak kilpcso­I<'Jdni il \'ivils inil-nziv gvukorlúsúba. hog-y u lavaszi -;zi dm 1 h ·rv<'zdl kiirmt'•rlúiz<;sPk<'n rn<··r.ic'·k iisszP <'rc­jlikPI t··s ludüsukat az clsiibbsi·gérl, amelynek dis­mPr<··sp a Jekelfalussy sPriPg IPsz.

SporiPgyesiiletünk vülnszlmúnya legközelebb foglillkozni fog a lervvPI. és bizonyúra értékes pro· pozicicik hangzanak mujd d a nemes intencióból fa­lwdt ötiPI megvalösilúsúra {•s lúmogulására. Széles lerüiPtekre ható érdek, hogy <>bben a nagymultú és nagymhivuloll sporlúgban Heves vúrmegye elfoglalja

1933. december 21. HEVESVÁRMEGYE 19.

azt a helyet. amely az eddigi eredményei' al · • . . · ' apJan m.egtl_leh .. s amely minden sportegyletnek őszinte ki­vansuga IS·

SzclP-pc~ényi Géza ny. örnagyot. mint a vivó­sport katonm szakórlőjél kerestük fel. aki ezeket mondotta :

. ..A v_~vús ~1z int~Higencia sportja. Jellemnevelő <•s testedzc? hatasa koznm~ert, éppen azért a lélt:kbe testben n!t'g fon~úlható ifju években aknázható kl ez a hatusa, Ichill a ilutalsúg szemponiJ'a'b ·1 . _ . l t .. . .. . . A o nagy JC cn c~segu .. a _v1vus. magym kutonanemzet. a kard-fo1r~u1t<~s1· muves1zl·.tt·blelk~hez néítt sajátsúg s amint a VI ag 111 )OT\1 so' IZ ~n Igazolta, a hazafiui erí~nyek (pgmagas<!bb megnyilvánulásúra adott alkalmat E, . k l . . l t' l . _ger 1s o aViiTCJs. s mar J- H t>vps korban kezden· k 11 ~ \'Í ,.ú:,_ o_ktu~úsút uz iskolákban. s ettiíl az inlt;~et:k lg~lzgutosél!-{111 11 muguk részéréil bizonyúra nem zár­kozr<:~k t•l. lg1.1Z ugyun. hogy a tanulciifjúságot meg­ll'l~etosl'n lekohk il stud1urnok dc a kultuszkorrnimy mm f<'lisnwrtP il h ·slnP\·cll·s !onlossúgúl. s kisl•rlet-

képen egyes iskolákban már nagyobb terel adnak a tesikul \Urának is, aminek a helyességél a tanulök nagyobb testi fejlettsége, sa szellemi munkával szem­b~n tanusitott nagyobb munkabirása is igazol. A vi­vas ar.yagi megterhelést is jelent a felszerelésben, de e~hez_ esetleg társadalmi gyüjtés utján lehetne alapol biztositani. Megielelően képzett oktatókra is szükség van, ez azonban szinlén nem akadálya a vívósport elömozditásának. Lelkesedéssel. ügyszeretettel és erős akarattal megyénk időveiolyan vívógárdát állithatna ki, amely becsületére válna a magyar kard hírnevének."

Mi ezekhez a lelkes nyilatkozatokhoz azt füz­zü~ hozzá, hogy a magyar vívósport nagy feladatainak fehsmerésétől vezettetve. továbbra is lankadatlan hit­tel és kitartással fogjuk munkálni céljainkat. amely­nek eléréséhez azonban a társadalom megérlésére és támogatására lesz szükségünk, s amelyet azzal az óhajjal kérünk mind~nkitöl. aki ügyünket támo· gatúsra érdemesnek tartja, hogy az összefogó munka nyomán a hevesmegyei vívósport uj. dicsőségekkel teljes ideje érkezzen el !.

Cáfagatásunk Bor{)y György telsőf5á2i fognál, a Hevesmegyei Ga2dasági Egyesillet einokénéL 4 QO~d"ls-1pi eqyesUlet most le2.árt es2.tendeje. - 11prósá:;ok poros2.lói Gr·at:tl JenőrőL

l lalaimus doll.(ozt'Jszolm. Pgyik fulún vadásztro­feükk;d i·kps t·lriúsi lPgy\'Prúllviiny, másik három fala '""'' · t.!dt·\·cll'kkt•l a v i lúg nlinden lajiiról, umiket t•nnc·k il szobúnak a gazdúja u ml•zíig-azdasúgi, l'T· ck·szPii. sziik·szl'li tudús fPg} Vl'reivel t's t•redmt'nyei\·el gyiijliill t'!.(} l)(' hosszú t··vtizPdeken kerPszt ül.

i\ kc>lll'mPsPI1 fütiitl. mi·lytónusú színekkel telt szollil húl't•hcr ililju gazdúju üdén. fiutalosan fogadja v•·ncl.·g••it t··s mikor llll'l.!lwll.ia. mi jt'tratban vagyunk. kijt·l•·nli. hol.(y szi\·1'~1'11 bPszi·ll.!PI. dP nvilatkozatokat Jll'lll éld. il\t•snlik..t ,...,;lil s,•m adutt. ~legkt'·rdezzü~ tii(, ·. hol.( y \·a11 llll'l.!Pii·gech-e a IIP\'l'srnl•gyei Gazda­súl.( i h r~ t·sidt·t mt~st zúrulú t•sztendejt'-nek eredmé· nyi•\ •·l ; t'sl'ndc•st·n l'lmosolyodik t··s azt mondjn:

'\ mai ,·ilil!.!hun mindt•nnel lill'!.( kc•ll p(l•ged­ntink. ilmit t•h-t.'!.:!f'Zni tudunk. A guzdw;úg-i l'gyPsület mosl zilrla vúltozalos sikt•rú munkúllwdúsúnak het­\ f'IÚ.>IiH(ik t•szlt•ndPj(•l. (\·c·kkPI ezp(c'ilt llll'l.! ugy ki•­SZiill <'ITI' il jui.,lt•unJi t•szlt-ndíirt• éiZ l'l.!Yl'SÜll'! \'l'ZC· liis•·l.!''· hol.(y 11 ,·:.rnwl.(\'1' \'ÍTÚL!Zf·, t··s lükteiéi guzda­sil!.:!i ,.J,-t,··nPk nun kiú!litúshan való bemulutásilval fog_ja il /;). l'sztt-ndiit mt•gtinn•·pl'lni. rniki•nt az SO. PszlPnd,·it lc'·nyPs kiidlili1s kc·rpk·lwn ünnepeltP meg ( ;yiing-yiisiln.

Amint kiizell'dPtt a hl'ln•niiliidik i·dordulú. úgy romlottak it l!iiZdnsúgi r;ll'l en·iviszonyui is t··s el kel­ll'!! !Pkin!Pni nll!',( <l nagy eriifl'szit(•slííl. umi\·el egy ft'·lsikerli lúúllitús mPgrt•ndezt.sl' júr. A gazdukiiziinst"g a nwi idííkbt•n múst vúr m-: l'l.(vesülettéil. más ÍPinda­tok megoldúsu. n1gy csak 11 ;Tiegoldits Pléíkt;szill;sl' is nem uzon a \·onalon járnak most. mint régen.

Az egvesületi munka féielemei. ma a gazdasági villsiig adottsúgaiból kerülnek elő. Ertékesítt's. terme­lési összhang biztosilúsa. minöség javítása, export­qualítások elöúllitúsa, árkérdések, küliöldi piacok. új termelési ágak bevezetése. fejlesztése. csomagolás. és még sok-sok egész újszerű kérdés tolul előtérbe a nagy világpiaccal szembekerült kis Magyarország Hevesvármegyéjében. A nagy monarchiában Heves-

vármegye megtermelte a buzáját. árpájál. zabjál. bo­rát. jötlek a bevásárlók és hol nagy cégeknek. hol katonaságnak. de mindenl megvettek itt helvben. Ma'! Ki kell rnenni mindennel a világpiacra fogyasz­tói különleges igényekkel kell szembenézni. és erre lanitani. oktatni kell a magyar gazdát. És mert mind­ez új. magunknak is tanulnunk kell azért. hogy ok­tathassunk.

V últozalossá kell tenni a lermelésünket. csök­k!'nleni a szcmgazdálkodást. elötl'rbe hozni a gaz­dasilgos úllnttenyésztést. amit megint csak az olcsó takarmánytPrmeléssel lehet meg~sinálni. Vannak ta­gadhatatlanul szép eredményeink. Mi való~itottuk meg 19:!ti (·vben először a Dunáninnen a szarvasmarha­tPnyC:·,..zll's (Pl.(íiibh módszen't : a tejelésellenőrzést. Egy sznkosztúlyt ainkitottunk ebböl a célból. mely Jwhúm· t'\' alatt unnyim megerősödött. hogy ennek a speeiélis kl•rdl;snC"k a kizárólagos kultiválására és a törzskiiny\·eZC:•s bevezett>s:re önálló egyesületlé alakulhatott át. Másik kezdeml~nyezésünk a gyü­mülcstcrmek•s és t'rté-kl'sítés kérdi•se, amil 1928 óta vettünk kezünkbe küliinös figyelemmel. Rendkivüli sikl'rl'kd l;rtünk cl ezen a téren. vármegyénk külke­reskedr>lmünk gyümölcstételeiben általában vezető h<"lyPn úll. csomagolásunk a legjobbak közé tartozik. Lengyelországba pedig kizárólag 1-levesvármegve szál-lít. .

Mngtermdl•sl:en szintén kiváló poziciót fogla­lunk el. A legszebb tányérlencséket. a legkiválóbb borscift'lesl;geket. sőt virágmagvakat és konyhakerti magvakat termelik meg évről évre nagyobb bizton­sággal gazdáink és a lermeltetők. kiknek javarésze küliöldi. igen meg vannak elégedve a minőségekkel.

Ezekkel a szép technikai eredményekkel szem­ben azonban sok megoldatlan kérdéssel is szembe­találkozunk. Ilyen megoldatlan kérdések a gazdasá­gok jövedelmezőségének kérdése, a hitelélet össze­roppanása. az elviselhetetlenül magas adók és végül az ipari cikkek drágasága·. Ezekkel szembeni küz-

20. HEVESVÁRMEGYE l 933. december 21.

delmekről. melyet komoly együttműködésben folyta­lunk más vármegyék gazdasági érdekképviseleteivel. az elért eredmények igen mérsékeltek. A tönk szé­lére jutott gazdatársadalom legjobban megterhelt ré­tegeinek lavinaszerű legördüléset ugyan megállitotta a kormányzat a hires 14000 számú rendelettel. de számos kérdés még megoldatlan maradt itt is; az adók sokféleségében és a változott viszonyokhoz való alkalmazkodásban semmi sem törlént még. a kartel­lek uzsarája ellen sem sikerűlt védelmet találnunk.

Mégsem szűnünk meg mindezekkel a kérdések­kel (oglalko?.ni, és amint a lehetőséghez képest meg­oldódott a gazdaadósságok rendezésének ügye, sor kerül a többi kérdés megoldására is, minl ahogy például a búzában való adófizelés megengedése lény­leg jelentős segély volt a gazdának.

Az egyesület működését, tevékenységének szű­kebb vagy lágabb köré! mindíg az szabja meg, hogy milyen anyagi eszközök állanak rendelkezésére. Kér­dések tanulmányozása. a szükséges állandó érintke­zés minden gazdaérdekből szóbajövő szervvel. min­den megmo~dulás pénzbe kerül. És a mi jövedel­meink ugyszálván teljesen megszüntek befolyni. A földmívelésügyi kormány évtizedeken át szokásos segélyezését már négy évvel ezelőtt lecsökkentette, három év óta teljesen beszüntette. A vármegye se­gélyezésén kívül kizárólag lagdíjjöverlelmekre vagyunk utalva. hiszen alapitványainl< túlnyomó részél szék­házunk épílésébe fektettük. amely jövedelmet még jóideig nem hoz.

A tagok ellenben hivatkozással a sulyos gazda­sági helyzetre tagdíjakat alig fizetnek, holott az igen alacsony tagsági díjak fizetést' ner11 elviselhetetlen teher, viszont az az érdeklődés. amellyel munkánkat figyelemmel kísérik, t's szolgálatainkat ügyes-bajos dolgaiknál igénybe veszik, épen azt igazolják, hogy reánk szükség van. Sulyos helyzetünkben nagy há­lára kötelezett bennünket és az általunk képviselt hevesmegyei gazdatársadalmat báró Hatvany Endre, aki legsúlyosabb kérdéseink megoldásúm 1000 pengő segélyt adomanyozolt nekünk.

Működt'sünk ülemét ezideig nem iassitottuk. csak a formáján változtattunk. A- gyűlések számát csökkenlettük. u szakosztályi és bclsö munkát (•llen­ben intenzívebbé tettük, kiépitettük a reánk legjelen­lősebb kapcsolatot a m. kir. Külkereskcdclmi Hiva­tallal és fokozoltan vesszük igc;nybc a két országos jellegű érdekképviseleti szen·el. az O:vtGE-1 és a Kamarákat. Reméljük. hogy u nehc•zségek csak át­menetiek és mihamar visszatérht>tünk a korúbban követett módszereinkre. amelyt>k é.l gazdaközéinség­gel való közvetlen c;rintkezést intenzivebbc• teszik.

Nagy ve~zleség is ért bPnnünket Hcvesv<'trme­gye lótenyt'•szt<·se t'gyik büszkes,··gc volt mindenkor Egyesületünknek. és az a fc•rl"iu. uki ezt a lótenyt'·sz­lést ide fejlesztette. uhol most vnn. nekünk 20 <'ven át alelnökünk. 10 <;vig Plnökiink <:·s Ö éven lll örö­kös diszelnökünk volt. Poroszlúi Gmefl Jl•nö cg(·sz haláláig irányitója volt lóteny<··szk•sünknck. umPnnyi­ben a mi lótenyr~zk•si bizottsúgunknak Plniiksi-gél élete utólsri napjúig viselte ,·.s idei lódijaú1sunkat Pétervásárán szintén az ií dniiklete alatt tartottuk meg ...

... Apránként. szivcs beszélgetés közölt kapjuk meg ezt a lt'tjélwztatást mról, hogy mivel foglalkozik a HevesmegyPi Gazda~gi Egyesület.

A közvl'IIPn beszl!'l'getés még melegebbl;, még szinesebbé vált. amint a vármegye kimagask> alak-

jának, Graefl Jenőnek elvesztéséhez értünk. A sok kedvf's epizódot csokorba kötve az ulábbiakban adjuk.

- Graefl Jenőt ezelőtt -11 évvel ismertem meg Kápolnán. A mínden gazda tikkori közös téli rosto­kolóhely~n. a dohánybeválló hivatal melleti vendég­lőben. En magam voltam ott. ő az adjutánsúl is magúval hozta. Szép sudár termetü, szőkebajúszu. eleven modorú fiatalember volt még akkor, vele el­lentétben a gazdaliszlje, Sárközy, szélesvállú, ala­csony, koromfekete. villogószemű k•rFiú. Én már túl voltam a beváltás gondjain, ők előtte, hát a tapasz­talataimat figyelmesen meghallgatva alkották meg a haditervüket. amellyel aztán 11 dohünybevidtás lkP­seredett csalájál sikerrel vivtéik is meg a délutim fo­lyamán. Igy kötöltünk mi barátsilgot, ami késöbb aztán rokoni kapcsolatokkal teljesebb<; is vált.

- Graf'fl Jenő politikai vezi•mlakju ,-olt a \·iu­megyei eleinek. Tántoríthatatlan meggyözödi•sű negy­vennyolcas, aki koronázatlan királya volt a hasonló meggyőződésű megyebeli negyvennyolcasoknak. A megyére ha be kellett menni, mindig elözéí nap be­utazott már Egerbe. Az állomáson múr küldiincök, futárok várták és vitték szél a hírl a hivek köziill. hogy megérkezett Graefl Jcn6, ami aztán nemcsak az elvbarátoknak, de a hires egri vendégliím·k is örömhír volt. A megérkezi•sl pártértekezlet követte. arnikor is a Graefl Jenéí körül csoportosult npgyven­nyolcasok veúrkara. Malatinszky, Kékessy, Cs<;pilny.

app Józse! meglúrgyaltúk a másnapi tecndökd. hogy a megyl'n<'l az lörlénji·k. amit ök jónak Iülnak cs ne az. amit a kormimypártink akmnak, akiket éík mamelukoknak hívtak.

- Az ilyen értekezleteken allmlmas hclyl•ken, karzatokon mindig elbujt az ellenpúrt Cf.:Y spionja, akit ha észrevettek, term<;szctcsen nagy felhüboro­dással hajítottak ki. de bizony az<;rl az Pllenpúrl majdnem mindig tudta é.IZ éí biwlmas <··rtPkezlPtcik határozatainak eredményl;l.

- NPm is hagytük hosszu !-!YPplííre <IZ ilyl'n értekf'ziPiekPI. hnmmosan útvonultnk é! \"(•nck·f.:liíbt"', ahol ilyenkor Gruefl Jenií lwnlójitm jú magyaros. ki adós vacsora. bor ,·.s cigimy kiivPikl'zPit. Mikor miir az ideje clérkPzett. Gmdl Jenéí kiülloti a krcm kii­zept:·re, csipéíjc"•re tette a kd kPzd <;s clkt>zdett lim­colni. Szép. l"<>rfias. daliils túncot júrl : umint lu•d\·P emelkedett. szPml)('úllítottn magúval il .. n<tf.:ylokú.iú .. Malatinszkyt. ketten júrtúk. <'liíbb u padlón. nztún hajrú. fd az Hszlulm. lerugtúk az Hsz!Hirúl iiZ ü\·«'­geket (·s ott iolytatlúk u túncolitsl, il CÍf.:Únynuk pi­henni<' egy pillanatra scm volt szabad.

--- Az ilyen mulatsúgoknak, mnit ugy hiviHI< nkkoribun, hogv "nagy bid". bizony csnk n•g!.wl \"!lll vége mindig, dP mPg m•m Psl'!l, hogy n megypgyü­k•srííl csuk vnlrtki is elmm11dt volna 11 n;szlvl'víík közül. olt volt pontosun mindenki a lwlyén 1;s úgy vi•gezle dolgitl. ahogy azt nz <;riPkPzletckPn megúl­lapitottúk.

:vlikor u kilPncszúzus <'vek clcjl;n uz u meg­gyéíziídi•s kPzdett u vúrm"f.l"Y<'ben dtcrjedni, hogy az úllandó ellenzékieskedés elvi dicsiíségen kivül egyi•b eredmónnyel nem júr, sííl u mcgyc gazdasági élcté­nek fellt>nditésére irúnyuló (~s averzióval fogadott kormányintézkedések elönyei scm tudnak ebben a politikai légkörben érv<;nyesülni, egyre többen hagy­ták olt u negyvennyolcas eszméket és különösen Kállay fő1spánsága alatt nagy változások állotlak be a megyei életben.

1933. december 21. HEVESVÁRMEGYE 21.

_, ~ _Eb~e~ az időbe~ t~rlént, hogy Kállay föis-pan k1vansagara engem Jeloltek a vármegye k·· ·

t. . b' ll . . b M· OZlgaz-ga.as•. 1zo saga a. Ikor Graefl Jenő, aki akkor mar sogorom volt, megtudta, hogy én ak1· kor · . r k . t··t l . , many-'?ar 1 _v~~~o . Je o ~e ettem, ne11 volt rest, nekiállott es veglgJa~ta foga!an a fél vármegyél és az összes kortestanyakon mmde~ befolyásával kapacitálla az embereket ellenem. Mmden erejét összeszedte h en~em megbuktasson, és ez sikerült is neki, a~e~~ ny1ben c~yetlen egy sz~vazattal megbuktatott. Amint a szavazas PredmC'nyc Ismerelessé vált a megyehá kapujitba rendelte .? cigány~ és a vel~m szemb~~ ~gy szavazollal gyozle~ Doboczky Dezsővel össze­ol:-lk_:zvc: nagY. mu.zsikaszcívnl vonultak el a vcn­~cglobe ~)S gyozelmuket késií t•jjclig tartó .. bál"-lal unno'JWllek meg.

- Törl{•nt aztün púr év után, hogy engem is­md jeliiitek és ugyanakkor jelölték Gnefl Jenőt is, mcrt \·úl<tsztús nlü került li is. Miután sok sikertelen ldst•rlt>t liirk·nt mm. ~ogy Öt él kormánypúrtnak meg­nyl•rni lclwssen. t's O a kormúnypárt erej{·! méo min­dr'!:. k!:·t~égbe vonl~t, Ki~llay nekifeküdt a dolc;gnak, es onus1 nwgll'JJe!Psrt' cs a negyvcnnyolcasok nagv nH'gdöbbt>r.!··sére engem mPgvúlaszloltak, Graefl Je~Ő pedig ldbukotl. Kúllay ezzel a választilssal akarta megmutatni. hogy a konnünypúrl etejc már olvan nagy n vttrnwg~ ében, hogy· az ellenzék en·ébl~énl mindPn oldalon lliizlwdn~lt vezérét is m~g tudja huktutni.

!\1t•g i.; st··rtíidiilt l'Zt'rl u vúlaszlús<'rl Gracfl .lenlí. Nm:y ideig felt·je se nt;zcll a vúrmegyL•nek. wnt>lyriíl Jwdig soha el nem cnurndt nzPiíítl. Történt <'!.!~sz<' r. hogy Jenií na pm szümos vendég ken• sle fel u poruszkJi lwsk·lyúlmn n(.'\"!'slr;re. és ubban uz id(i-1wn él lú\·tJ 1abbról jiillt•k nwg is szállottak ott. sa mús­nn,,i IH.'I·n;qJi cbt•d utún ült,·k csuk vonatra. Ezen emlitdl allwlommul ~··ppen Külluy is olt volt. i•s Ú!!Y hnzln nwgúval u sor. hogy u m~veskn n•szl­velh•k tiibbs·•~-W lwnll'lll~ p{~rti PmbPr volt. r"·s iiminl nz Plkt•riillwtPtlen, 1wmcsuk politiküm terelődött a szr"J, lwrwm u ,,zokúsos lwpucitúlüsok sem maradtak el. Nngy <'riiwl ostromolták (;raell .lentit. hagymí olt 11 nt•gyvt~nnyolcusokat. térr:c üt hozzüjuk. Könnyebb ll'tlllt' sok fontos dolgot me!_!vuló:<íluni. meg uzltin ho~i'Ú sem ,.,d,·J uz. hogy a vimnegye leghangosabb ellenzt•k,•ivl'l tm! iissze. amilwr bmúlai. rokonsüga a müsik púrthoz tmlozik. Gradl Jenr"í, hogy ennyirc l'iéívell<"·k. 1111!-{\ okul llilll~nlolt, és olyasfék;ket mon­dogaloll, hogy .. húl nem tudom" ... majd meglilljuk". De ·~~~ olyf,~lt>k<"~Jwn mondog-illla, minl aki uz t;rvc­lt•sek nlull megliirl t:·s .iobb belátúsra kénysz~rült. A kupucitúltí urak mcg~yíízéidrse az volt. hog~ sikeruli cit mttgul~nnk mP!-IIlY<'rniiik.

A sors ugy akmta. hogy Poroszlóról egyc­nesi Eg-erbe mPnl mindenld, magu a húzigazela is t;s u füzpsabon~ i üllo:núson Malalinszk y •'s Csc;púny­nyal meg mús nt~gyvcnn~ olcas lwrifeusokkul talúllw­zott u lársasitg. A korrnúnypártiak kürörvt>ndw ujsú­goltúk el <'Zekm•k, hogy vége a farsangnak, Graefl Jeníi olthagylu iikct, úlpúrtolt a kormányhoz. Ezek megdöbbentek, és amikor kiderült, hogy Graefl a várólercrnbPn vun, rémiiiten rohantak be hozzá és nagy szcmrehünyásoklwl törtek reá, a . .velök menl kormáPypártiak meg örömmel füleitek. Orömük,e~. a­zonban Graeil mindjárl tönkrelelte, merl nagy orom­me( üdvözölve barátait. kacagva ujságolta, hogy nem tudott a sok kapacitálástól másként megmenekülni, mint hogy "nem tudom", .. majd meglátom" szavak-

k!'ll Iért ki előlük és hogy ezek ezt félremagyaráz­tak, ez az. ő bttjuk de. bizony ö a negyvennyolcal nem hagyJa ott semmiféle kormánypárlért.

- ~em _is. hagyta ott, csak 19~2 évben lépett 1:~ kor~anyparh programmal képviselönek a porosz­l~• ~eruletben, amikor egyrészt az ország független­segen:k tszméje- bárha másként is, minl képzeltük valamikor - megvalósult. másrészt a kormányzóhoz való rokonsága révén közvetlen meg!-{yőződést szer­ze!t arról. hogy a kormtinypártban nem a nemz:eli elnyo­mas, de a szélroncsolt haz1:1 ujjáépilésének leladata az ~>gyedüli irányitó eszme.

- Poroszlói kastélyában az öreg, szüleitől örö­költ alkalmazottakat haláluk napjúig meglarlotta. Volt egy Misu nevű öreg házmesterf,!léje, akinek hi­vatása volt az oltani számos vendégszoba kezelése. Nagyon vén ember volt már Misu. ha kérdezték tőle mi tartjn benne a lelket, mert enni is alig látták már' mindég azzal felelt ... tetszik tudni. minden reggel ál: megyek "ide a patikába, oszt iszok egy kis Hoffmann cseppet. De nemcsak az öreg alkalmazoltait tartotta meg rr.indenkor házánál, hanem vendégeinek is a legszeretetreméltóbb htizigazdtija volt. Az üllomás csak egy kilométer távolságra 1·an a kastélvától. mé­gis. ha kedves vendége jöll, négylovas hintÓt küldött Plébe. [gaz. hogy ebben hiúság is volt egy kevés, mert semmit a világon büszkébben nem mulogalolt, minl a saját leny&szlesű. gyönyörű lovait. l\1indíg volt 2-H komplett négyesfogala az islállóiban, sár­gák. szürkék. pej, vagy feket••, dc egyik ol van tölu;-lctes. minl a músik. -

Amikor az aulomobilok di,-utba jöttek ée terjed­tek, soknt I)(Jsszanlolták ől azzéll. hogv az automo­bil ki iu!.!j.t :<zorílani a lovat. a ló már-nem fog kel­leni senkilwh, mert az eke elé meg traktort fognak. Nagyon lmm~~udott az aulomobilra és azt mondla rú .. zsidónak való koc~i az". Még b~leülni sem akart. akürhogy kapucitálták is. Utóbb engedett a merev elzárkózásból és néha-n{•hu felült valamelyik roko­r.únuk uulójitru. de mintha megbabonázta volna eze­ket a júrműveket. valahányszor ő valakinek a ko­csijüra felült. a koc:<ival mindíg volt valami defekt. amit aztán természelesen ő alaposan kihasznált a lovak ,.t;delmére és m; autó megbízhatatlanságának bizo:-Jyilúsiira.

Kitünő szójárúsai voltak. melyú barátai köré­ben m•.•sszire elterjedtek. Ilyen például az a jelzője, amil az olyan ember jellemzése használt, akinek a szaván nem lehetell elmenni. aki mingig köntör­falazott. Az ilyen emberre ő azt mondotta .. hej, csa­logöny fiú az!" Sikerült egyszer rávenni ől, hogy mugál leieslcsse. Stelka meslcr, a hires portré festő festette le és képe a poroszlói kastélyban van. Ez a feslés sem menl simán. Álló képet szerelell volna ő is. a feslő is, mégsem lett belőle semmi. Muszáj volt üh-t• leiesleni, mt>rl nem tudolt öt percig egy­folytában nyugodtan állani. Ilyen volt világéletében. tétlenül maradni sohasPITI tudott, a mozgás. tevé­kenység, a lettek embere volt, egyenes, kemény. néha nyers, mégis szerette mindenki.

... Múlik az idő. a komor. ködöe decemberi déli órük esti fé, homúlyt sejletnek odakünn. Idebenn egy szépen. kem.!nycn. magyarosan leélt büszke fér­fiélel kis epizódjaiból rakódott össze négy évtized mozaikja. Elköszönünk és kinn a fagyos, havas téli utcákon a ragyogó szép mult szavai csengenek viss:..a egy erős, nagy Magyarország boldog tevé­kenységéről regélve. Igy volt még nem is olyan rég. Hogy lesz ezután ?

22. HEVESVÁRMEGYE 193B. december :!1.

Cáfagatásunk vité:z Taby Arpád testőrs:zá:zadosnál, a 60-as e:zred rajongásig s:zeretett, legvité-zebb katon1jónál.

Közelg a karácsonyeste. az lstenség legragyo· góbb ajándéka, az isteni szeretet születésének fen­séges napja. -

Milió és miiió emberszívben fog mintegy va­rázsütésre megnyilni a tündöklő karácsonyfa árnyé­kában az öröm, a hit, a remény boldogító érzése ...

De ki tudja, hány magyar kunyhó marad majd hidegen, sötéten. melynek gazdája egykor a haza hívó szavára otthagyott mJnkM. családot,- mindenl és küzdött poklok lüzéb:>n. u haza jobb jövője re­ményében é-s most lerongyolódva, dideregve húzza maga mellé kis csalúd.iál. hogy reszkető karjának szorításával és forró leheletével pótolja az elmaradt tüzel s a kar<ksonyfa lündöldő fényét. mPleg&l. -

Ide, ezekbe a fújcí, keserves emberi il·szkekbe akartunk egy igazi bajtársi szívböl jövő. karácsonyi mcleg sugarai vinni t's azért kerestük fd 11 ti')-as ezred legdicsöbb katoniljéil. uz L'Zrcd szc~nwk•n\·(·1 és mindnyájunl( büszkcs:•g,··l. u :VIüria Terézin n~~d lo­Higjút, Yiléz Taby Arpád tcsl(irszázadosl. hogy a magyar katona halhatatlanságát bizon} ítú f<'gyverlé­nyekböl. d!t'z lánmival egyült <itdt cscm,~nvekből pergessen le ndtúny felejthetetlen képet. é'l -küldje el a magym f<1h-ak hlist'ges népi·hez. az o tgnzi bajtársaihoz -· meleg. biztahi n'mt>:-tylkcl!íí szavát !

Ime! .. Kedves Töled. hogy a húbonirúl kérdezel s a

szoka:lanság még értékesebbé teszi ke(h-ess(·gedet. Szokatlan nm n mult nagy háb0rújúnnk felidt•zése, hiszen legtöbben rossz né1·en veszik liiiünk frontkato­náktól, ha azokat a dicsö nupolwt felid1•zve zavarjuk vel~k a ma életének másízű szirupját. Pt>dig a mult borara nekünk szükségünk \·un. Vigasztnlüsra. vér­liszlilúsra, s a pogány crök mcgllyüjés<•rP n jiivendö kemény leszúmoláshoz.

Nekün!( ez a feleleveniks kell, hogy lt"·rdig süp· pedve a mai Magyar-Élet gyalüzolts{u~ában. legalább a ~1Ull tü_körképi~ben nézhessük magunkat \·issza, amikor l anatik us búlursüggal zúghattuk .. Előre .. ! D_oberdó szikli!in. umikor csudt..•s bizonyitó eriívcl ta­~II_h~tt~k meg __ a világol n .. ~njta"! .. Rajta"! zengés egigera Jelenlosé•gérc. amikor nagys.ígunk. becsüle­tünk. ért~künk, kitarlúsunk. bátorságunk. lomgiassú· gunk. o;zoval A1uyyar.~duunk megismen's<··re minden idegen nemzeteket is ní\·,•zethetlünk.

. Nekünk <l húború csak h·n·te volt egy kl·plelt>s remPn~·tll:k: e!{y. újubb e~zPr é•vre meger(ísitell boldog N_ag~:m~gyarorszagnak. Ezt a kt•pet feslegelle a mi d1cso 1:\0. 1-{ynlogezredünk is a reménynek ziildjévcl. <~. h_nzaszerelelnek fehi·r hliségé\·el : enn1~k il képnek loiH•Ietcs szinpompüjüért hullntl{ik reá piros vérüket él Ileves megyei magyar iiúk Szerbia havas lwgyeire. . Ugy-e púr szú IS elég, hogy nehézz,·· váljék a

lelegzet. hogy . dermedls<>g \·egyen eriil a gyengék sztven; - pedig t>n ujabb. clszúntabb lüizd,•src hiv­lak fel T_iteket Hajlúrsaim, mcrt 700.000 mHg\m ki­omlott vere scm ingalhat meg senkit, ha az ,·;ra ül ! . Ezt mondom én, aki pPdig, minl tudjülok IR e:es k1~rom~an. legszebb fiatnlsúgomban. minl zúsz­los az I~koln pudjniból li•plem 1ti 1915 mürciusában a harc!Prre.

Azt kt;rdczed. hogy mondjak el lwrcuinkból olyan e~deket. amelyekre lcgszivcsebbt•n. vagv lcg­szomorubban gondolok vis:-.za? ErrP o k,;rdi·s,.~lrP ~z

összes 60-asok nevében azt válaszolhatom, hogy ne­künk szomorú napjaink nern voltak soha, mert bár­mennyire sajnáltuk elesett bajlársaínkal, mégis jó kedvvel indultunk ujabb s még nagyobb csatába. ujabb áldozatainkat meghozni, s nem lörődtü~k ma azzal, hogy holnap kit ér el a katonasors. Erőt és elszántságot öntölt lelltünkbe az a tudat. és boldog remény, hogy áldozalaink nem lesznek hiábavalók, s ősi öröksé•günk: a vérünk iiszlönzötl arra. hogy nemes magyar elődeink dicsőséges multjál ujra_életre hívjuk s reszketni tanítsuk ellenst'geinket Arpád. Almos s a többi nagy vez(~r ivadékainak fegyvere el<ítt.

Igy kezdtem meg ezredt~mben elsö harcaimal a Doberdón, nhol nagy vérúJdozatok árún, mint lurulok védtük a kopúr szi!dnfészkeket. azt gondolva. hogy innen védjük u magyur hatúrt. Pokoli napok voltak. Napokig é!IC'n-szomjan. az olasz ükgek bömbiilést'· től --- lüzdöl őriilve úll! helyt n 60-i!s baka. Csodú­latra vulú volt Heves megyc ni·pc: nem k&rdczett. nem panaszkodott, '1<'111 h•rt. ---csak szúrl. lött maga körül. mcrl ebben az idöben DobPrdút csak egyné­húny nagyobbrészt magyar zúszlóalj lmlotlu a nagy olasz túlcríívcl szemben. 1!)1.1. augusztus elseje. ez volt a h·gdicséíbb napom, mcrl ezért kaptam minl zászlós legelsií kitünletr•s ·mct. a nngy-czüsl vikzségi ,:·rmt l. \1a is lt'gbüszkébben viselem. me rt ériP magam is szuronyos pusk''ival n kezemben csa­lárként hmcoltum. s k,>zitus{iban döftem le a benyo­muló Pliens(·gel. :iö fiíböl úll1i szukns ~om p{! r nap aluli ti fííre apadt le. nem volt már kinek a szakasz­parancsnoka lenni. ezért magam is szf'mdykénl küz­dötlcm a tiibbi hattal c~} ült. s uz újab b <•s UJabb olasz rohamokat visszavertük. A Hadur tett csodát ill velünk hatunkkal ...

Bajlúrsak! Kik ott \"f,ltntok {•s sebPil<'kböl fel­épülve ma is él!t·k. Ti ludjit!ok mi volt olt. Tudjútok, hogy mibiíl úllt ott akkor a katonn lcmch'se : rúbn­rilotl sátorlap volt a szcrnfPdéí, merl a sziklús vidék még kövd scm udl;1 u halott magyarnak Vegyesen feküdtek hősi ralottak sebesült(·k. ,>Jök a rajvonal­hun ; de mindez egy pillanntra s:•m vette kedvé·! a sasként verekedö 60-ns bekúknnk. Bizton uz olt !ek­vci halottak lelkP is küzdiitt n mjvonalban.

Igy jiill ill m(•g szúrnos nagy csal<ínk. mig a hadv<'zclíist'g még pokolibb lwlyel nem talált szú­munkra. Belgníd al ú kPrliltünk. hol l 915. október 7-,·~- a Duní~n pontonokba sz<íllvu ostromoltuk meg a buszke Nandorfehi·rvúrl. mig k<;l napi údúz küzde­lcm után mcght'Jdolt ez is u Heves mcgy<'i bakák oroszlán búlorsiiga cliíll. PPeiig ez igazi · pniba volt, merl a magyurhoz m·:·l!tí. rP!IPnlhdctlen ellenfél vedte. Amikor lmjnalban estinnkim szúllva. a Duna szabad. sz&les vizére ki1~vezlünk s olt ránk zúdúlt a szerb {u.:~·úk (·s puskúk lüz<'. azt hiszPm, csuk egyedül ke­m<'ny rnagym szivcmbl'n \·olt az az erö. amely a mús>dik z(Jszlúaljbúl ül\·itt <'lséík,•nt 2 szakaszt a szcrb partra t's diadalmas rohammal elfoglulta:n Ve­lett_:k .n Du_m! parlj{m hemidei füzcscrdöket. majd az eltol -~0(~ l<•pesrc lévö \·asuli tiiltéstl Csodúlu!()S, ős­fa~udasu pogány khJ elevenPdett meg ott a szemeim elott. amely irtózatos harcikedvvel és daccal ková­csolt_a lwm<•nnyé a szivemet. u düh markolt belém s u mmd~n ellenségel cls<iprő rohamvágy felizzolt ben­nem Lattom a szt>les mngym folyót. arnint fölkor-

1!):3:3. december 21. HEVESVÁRMEGYE 23.

búcsolt hubjain drii1-1a ma!-(yar fiuk siill;lpiros vérró­zsúit hömpiih·!-lelle, - lúttam a szerb shrapnell fekete, suru iüstj<;l, azutim uho!-(y gyásziiityolként beszőile ökt'l ... Littam lussan a vizen eluszni mongolos mcú halott magymolwt. u csukaszürke sz<;lrongyolt kiiiJ<'IlY ugy kiterült rújuk, mint a vad!.(nlamb két be· fiidó szúrnya ... Mintlw <;v ~zrcdckb<~ láttam \·ol na vissza : - mindenlwr csak a magyar {·IP! sivár pusz­tulú~-;a: dolgos. becsületes magyar kezek mcgmere­,·ecl(•s<' : vidám. hüs{•ges mugyar szemek megüvege­scd<.'S<' : magyar daliák pocsékoliisa; bi·kés tiszta nwgym ialvacskúk elüszkösilt·se : magyar rélek el­hurjúnosilúsa : könny, pusztulás. álok ... Jobbru és bnlm tölem ladikok mC'rültek t>l lelitalálattól sujlva s n mugym h<'ísiik m<'g ekkor is úsz\·a a szerb parl felé igyt>kezlek. Kürlösöm oz élettel már mil scm tiiriíd\'l' csuk híjlu. !újla u magyurok rohamjelét. s mi údúz bosszúúllússal szivünkbcn, -- a jelen~rt, a multérl. -- li·rdig vizben és vérben ronlottunk a szerbC'kn• ! Micsoda ll'lki úllapol, micsoda mámor ! .. i\la is H visszaemlékez<;sek heV<'bcn csak pár szól tud suttogni uz éljkarn : Drága kalonáim, ... Drága magym bukúk ..•.

Ezek ,-oltuk első hurcaim, melyekben össze­forrottum l h•vcs nírmegye lioivaL s melyekb<>n igazi harcossil cdzödtem. Itt kovúcsolödotl ös~·ze örökre a szi\'<'ITI n magyar iulu ni•p<'•vel. s ill logadtam meg, ho!.(y amig i·lek ~indPn csel<>kedetem oda log irá­rl\'ulni, hogy a magyar !alu n _;r; él segítsem, támogas­sam. púrtoljam <'s vezessem mindc-n erömmel. min· dt>n tudósommul. legjobb bútorsúgommaL

NPm dicsekszem. hu mondom. hogy ebben -a rwgy irúnlnlok való szerdelben mindég elöl mPnlem i·s Úg\ H·zettdr·k TitPket. m<·rl \'t;dl•ni akartam min­den <'·rll·kes macrvar honfiút s takarni tdtartarn mel­l~'mrncl u mügötl;•m jiivií kulonilimnt. Védeni. mcg­t",,·ni i·s li!lún mue,:Hmru \·onni minden cllenséges qoh-út, nw r! rninl ! 1-1 <'•w·s lintHI. sze nt kötelességem­nek t,•'<inldl<"m rnenlcni azolwt. Hkikd olthon ielesL·~. csnlitd. !~\t•rnwl«•k sir<llnak. S IH1 rnind,·zPk rL1cúra il !Indu~ ·<.'l(•lbPn ml·~tmtolt. talún azé•rl leltP. nwrl szliKs<'~•' I<'IH't ritrn \Lit!Y<lr llazünkrwk liszlún ma· !!\ m Lig\·(·rt falwd<>. l<dim nH'g rwht•z!'bb úrüiban.

Sz<•rbiúhúl Hzulún hidadtunk '"'·úbb. ütl<iiz'lriíl­ii !1\i)z,•(n•. l' j t•l!t'llS<;~iil ,_;z:·;,: "id tit l il SZl'~biili kL' ln l; IlY lt·l is. mc!v <'C.:\ diírl\ o;nulil~llllk idlwlrnú•:al dandú­nmkbúl ti ib b ·,;1inl K : !JI)() nwdug\ olt üldozalol kii­\!•lt•lt. Ez,·k l;i' ~i-> ti 11 borza ,z t" sun\ mqillúsok kiiziitt. ('sak jt•llt•mú·sk<'·nl <·mlia·rn. cllill\"Írd dPrnwdl l;S ~'_1-fc'Js'.Jlt \'oliam fT,Úr <··n is. s éiZ <'111lll'rSZ<'rd.-1 szavill il sz:•m <'dt'S<'k illlll\"iril ,•lrwornlúk múr nitium i-;. hoqy il fiildiin sz•'•lhulh-it.l..f\\·,·; i·s iildiit!t'l'í megfil'~yúsm t•h-;zúnl Prnberek lúizúl rnúr csuk lí0-dsu~at kPn•slern. ;\ liO-<ts bukút. nH'rl szÍ\'l:lll rnúr t'~~ h· nl dobogott \'l•lük. s m···g <' n·tl<.·rH·ftos hidegb(•n sl'lll . tudtum h<~g~·ni. hogy Plpusztuljon •·gy_ is kii~ülük iinkl<•dlen. Ezt•n az l•jszHkún l\üzdi•tl a fl() ils lr:<zl akoz~·mbPr­<'rt. tt kiizernbl'r u li~ztjl-<;rl. s i~y sPgrftoltuk <JI. <'!.!Y­müst ennek a lmlúlos <'jjt'ln<'k a lwpujún. i\IP_rt mrndrg dt'•lf'bbre harcolva. vadabb vidi•krc l•rt a kis öO-as csa­pni <;s mindíg nagyobb lett a m•lkülözéll.

A monlenC'grói határt elé!ve mú~ c~?k eg_y ke­nyér jutott 8-10 katonúnak. Egyé-b eteluk mmde_n nap az ott rekvirált marhahúsból állott:. de ez •s olyan szüken, hogy egyes katonák leskelodte~. hogy hova dobják, hol ássák el a marha belek~! e_s h~l­ladékot. Kiásva azokat éhségüket ugy csJIIapJiottak -- -•

A magyar akarás tovább hajtott bennünket. Elfogltdtuk Fekete-Hegyek országót : Monlenegról ; kemény elleniéi állt vitézsé-günkkel szemben, fagy vert. éhség kínzott, hullottunk egyre-egyre, de amig a Had úr velünk volt. nem tarthatta \'issza a magyar bakát idegen lsten. Egy meredek sziklás hegyi ös­vényen felfelé haladva volt egy pont, ahol sem hegyi lüzérségünk, sem gé;_,puskás és málhásállataink nem tudtak feljutni. S bár a 60 as magyar a dermesztő hiciegben éJ éhségben elcsigázoltan önmagával is alig tudott előre jutni, mégis egyenként huzta lel a lerogyolt málhásállatokaL

Rátágult szemekkel né-zze mindenki azt a ma­gyar erőt, hősi ének ez, amil ill mondok. - s áhita­tos imádságként suttogja százszor el : magyar \·a­gyok ... magydr vagyok ... magyar vagyok.

Majd ennek utánu ujra olasz honra támadtunk és Arsieró Asiagó vidéke elfoglalása után a Kárpá­tokba került a kis 60-ns csapat és végmegállapodás­ként Kirlibabánál állt fel a magyar határon bástya­ként. Innen !917 julius havában lendületes támadás· sal kiszorifja az oroszi Bukovir.ából. Ez alkalommal mint géppuskás századparancsnok bemutattam gép­puskásaimnak, hogy egy géppuskás század önállóan is ké-pes harcolni. Saját vonalunk dé lendülve, a 2· 3 kilométerre az ellenség hátába fekvő Watra­Moldavicza !alul lisztán egyedül gt!ppuskákkal eliog­laltam. Köztünk és az orosz gyalogság és kozákság közölt elkeseredett küzdelem iejlödött, de géppus­kásaimmal urai maradtunk oz elfoglalt falunak; -bár a két szárnyon az oroszok nem hátráltak meg s i~y előrelörve, mi elszigetelten az ellenség hátába úllottunk. Ekkor érkezett Paxy Nándor őrnagy zúszlöaliJ .. m<mcsnok úr üzenete. hogy saját csapata­ink az mcvonal többi részé-n előrenyomulni nem tudnak. l'~httt mi is vonuljunk vissza. A parancsol Dr. Polúnkay László iéihadnagy segédtiszl ú r hozta cl hozztink. !\·:inket a ialu egyik vadászlakának kerl­j(•ben talült gé-ppusküinkkal. amint gramofonszó mel-1<'11 ,;zan·ashusl lakm:iroz\·a !öttük kutyául az oroszo­lmt. A gramofont a vad~szlakból huztuk ki. a szar­vnslrúsl is olt találtuk ; hát a kora hajnal óta tarló hosszú harcban kifúradt iiúk hangulatának emelésére i~y együtll;ppen alkalmasoknak mulatkoztak. Ameny­n\'in' u szun·11shús kPménys(·~rét iclE"dtelni lehl'letl. n;m~ .ru n zene Iéig,· \·idámsÜ!.(a azt feiPdlclte is. A pattog'' géppuslw·so1ozatok ITI<'~ C'gy kis magyaros tüzet ,-illek a muzsikába. Polúnlwy elszörnyülköd\·e mondta : .. Az lsten szer<>lmér<". mit csináltok? Még "ramofonozni \'él ll kedvetek'? G,·ertek viS6za azonnal." R!f'gm uglatluk. hogy jó hclyL'I~ yn~yunk. csak a ze­nPk'.u.unlwt kdiL•ne kibii\ i ten i. Ep pen jókor mondtuk ezt. me rt nb han a pillanal ban jobbra és balra bevá­golt egy-egy öreg granál. PS mosl már nem panasz­lwdhntlunk. hogv nagydobunk nincsen- Ilyen hangu­lalosnn menl u harr I<H"ábh. Csupán löszert ké-rtünk, nm'l kt;söbb m<'g is kaptunk Bartha Andor arany ,-ikzs<;lli é'rml's hadnagy maroknyi csapala ldsérelé-­ben s így végig a helyzel urai maradtunk. rnig az esi lepiC' alatt az últalunk ütött résen csapalaink elő­ll} omultak és lelgöngyölitették az egész orosz vona lat.

További előnyomulásunkkal Sukovinál meglisz­titottuk, majd 1616. karácsonyán az Üjtoz szorosában a román ironlon termettünk. hogy ös11zemérjük az oláhokkal is a jó 60-as szuronyainkat. Erre azonban nem került sor, mert vészt sejtve, béké-t kötöttek egyhamar.

Ne higyjétek, nem volt pihenönk azután sem. Kerültünk. fordultunk s máris vi5szaszállitottak az

24. HEVESVÁRMEGYE 1931-J. december ::!1.

olasz frontra. ahol pedig de sok kihullott vérünk je­lezte már nyomainkat Heves megye népe fogyfával most már idegen ezredek adták ezredünknek kiegé­szítését, de a veretlen 60-as szE>IIembe rövid idő alatt ugy beolvadtak ezek is, hogy végig méltóan viselkedtek sorainkban a 60-as hajlókához.

Pergell az idő. a Monarchia végső küzdelemre készült s megindúlt a f.zer.mcsétlen emlékű 1918-as piavei offenzíva, ahol él kis 60-as csapal ujra nehéz feladat elé állillatoll. Assiagónál Monle Di Wallbelh magaslatáért folyt napokon át u véres küzdelem. Egy hadosztályunk érle már teljesen elvérzell s nem volt tartalék a napról-napra növekedő olasz ellenlámadá­sokkal szemben. Az olaszok legjobb csapalaikat az ugynevezell Brigade Regina - Királyné Brigádjál is felvonultalták az áttörés végrehajtására. Előltünk álló hadosztály első vonalait az olaszok áttörték. minde­nüll .. Elveszünk", .. Mindenki meneküljön" kiáltások­kal indult meg a dicstelen háírálás. Ekkor kaptak a 60-asok parancsol az ellenlámadásra. Széllőtt ülegek. száguldó, gazdátlan lovak. jajveszékelő, visszaözönlő sebesültek, az utakról lefordítolt autók, hegyén-hátán fekvő halottak és nehéz sebesültek a végpusztulás mezejél mutatták, ami méltán letompilhatta volna az egri .. Cikrák" támadó kedvét, de rellenthetetlen ma­gyarjaim egy pillanatig sem borzadtak meg, a vész és pusztulás képe csak fokozta elszántságukat és harci kedvüket és lendületes rohammal vetettük mft­gunkat az olaszra. Parancsom volt, hogy ha engem ellenséges golyó talál. parancsnokságomban követ a rangidósebb. de a lámadás erejéből sohasem ves~it­het és ha tán ez is elesik, harcoljon a századom rettenthetetlenül az utolsó élő emberig, - merl igy az utolsó is abban a boldog tudatban kell, hogy meghaljon, hogy győzött.

Sürü köd és eső borult a hegyre, az irányt senki sem láthatta, de a viharokban edzett hevesi legények nem tévesztetlék szem elöl. hogy merre van .. előre." Teljes egy napig irtózatos küzdclem után a cseppnyi, egy zászlóalj, mely időközben parancsnokságarn alá került, visszafoglalta az elveszell hadosztály allásail. vagyis a Monle di Walbella csúcsát. Sannak dacára, hogy sem balra, sem jobbra saját csapalainkkal nem volt összekölletésünk, az olasz repülötámadásokkal és óránként megismétlődő gyalogsági ellentámadá­sokkal szemben megvédtük végig e vidék dacosan uralgó pontját, aminek kihatása az egész arcvonaira olyan döntő befolyású volt, hogy ezredünk szemé­lyemben a Mária Terézia rendet érdemelte ki.

A pokol sem nyujthalta volna másként u pusz· tulásnak teljes képét. Legénységüktől elhagyott üle· gek, aknavelök. rombolt hadianyagok, mély gránál­tölcsérektől felszaggalot t. vért gőzölgő föld, eldobáll fegyverek. lőszer és géppuskúk megszúmlúlhatatlan mennyisége, szílánkokra hasadozott fenyők, kúsává lőtt sziklák csonka leste. vánszorgó ~ebesültek s halottaktól sűrűn beborított terep . . . Es mt•g, hogy jobb fogalmat adjak az ill megélt kimondhatutlan nagy szenvedt·seluől. megemlítem, hogy egy földön vergődő idegen ezredbeli föhadmtgy vérPs könnyekel hulialva kérle a mcllette haldoklókaf. hogy löjük agyon. ne hagyjuk tovább szenvedni, mire egy sza­kaszvezelö megadta neki a kegyelemdöfést.

Mindazok. akik a háborúból nem velték ki a részüket, vagy ilyen nehéz küzdelembe nem sodorta a végzet. álljatok meg s gondoljátok meg, hogy mennyire meg kell becsülni e harcokal megszenve· dell közkalonál.

E harcok alatt magam is megsebesült~nl. de tovább vezettem kalonáimat. rnig csapatom::t\ le nem váltották, merl számtalan volt az ilyen sebesült, aki magyar becsületből nem hagyla el a harctere!. ..

LepergPitem elölted néhány gyöngyét. homok­szemét életemnek, amely a tiétek is volt s amelyet egyült éltünk ál.

Azóta hatalmasal lendült az idő kereke. A vi­lág minden fáján hullatott. szórl. s kél kézzel haji­gált magyar vérünk mindhiába volt. Fényes acélsi­sakkal s bár némán. rongyosan, de vidáman, magyar dallal. büszkén hadakozni ukmó 60-asokból vajh· mi lett. A minden helyen előnyben részesülést igérö mult beválló lelte vajh' hol maradt. A minden ba­kánkat s hazatérő sebesülte!. rokkanlat körülrajongc', s félislennek tekintő hálás kor s az itthon mPgls nyugodtabban s életbizlo!-l<m l'lő, bícegéí s fulábú. nehezen vánszorgó magyar hős felé nyúló elözél<eny segítö keze merre van '!

Szivére letle-e a magyar társudalom a kezét. nem dobban meg a szive, bénák és vakol<. árvák tömege felell? Hány adott rokkantnak kenyeret, megélhetést.

Telemre hívok mindenkil, - mondom NekPd bajtárs, ki nem lelte meg kötelességét a magyar har­cossal szemben.

Dübörög a föld, forr minden, mindenütt. Inog minden körülöltünk s bizonytalan. idegennel telí­lelt országunk ereje. Csak a ma!!yar paraszt és há­borús kalonáim acélos karja biztos s keményül a véres földtúrás vad tusájában. Csak a rnagyétr paraszt anya szüli gyermekt'l uj fakereszlek épili•sére. Csak a magyar paraszt nemzetiszínű s himnuszos szerelele s ősi hite l.~ndül uj honfoglalásru. Tetemre hívok mindenkil. Osszefogásra, gyors segítségre, új honfog­lalásra, a magyar harcos hitének megmentésére, biz­tosítására.

Lepergettem elöltelek a 60-as bakitk dicső küz· delmeil, de csak a legem!i·kezelesebbekre tértem ki. Fogjunk össze a régi 60-as legendits bútorsúg fenn­tartására. mely csak ugy képzelhető el. ha ezzel a néppel igazságosan megosztjuk csonka Huzúnk szü­kös kenyerét.

Ismétlem : nekünk a háborúban szomorú nap­jair.k nem voltak soha. mi fronttiszlek összeforrtunk dritga népünkkel vérben és érzésben. szenvedésben. életben, halúlban. A golyó közöltünk nem lelt kii­lönbségel, ·- s ez n magyar teslvt'rist'g n Jpgnagyobb megpróbáltatások idej<>n is boldogsitggal. vidúrn ha­lálmegvetéssel töltiill Pl. -- és ennek a nugy harmó­niának gazdag talajúból büszkt·n fakadhatink azok az ősi magyar erények, amelyek elölt le\'(•11 föveggel állt u ft>l világ.

De szomorúan ülJunk a mai t'•letben. amikor csodás íísfnkadású \'isPit'lünk. ert·nyeink (•s dulia­munk fennlarlús{mt magvar iisszdogús. eríí <··s fül nincsPn, s n bl'liílünk fakad<'! szépségPk úlmál meq­álmodni ugyszólvún nem tudja senki. Örüliik t•s azi·rl köszöniim. hogy él r(·g múlt idiik dicsíí hareniról t•s u jelenröl megki~rdezti·l engerro. s kifényesedíí szem· me l nt•zhelünk egyült vissza u mult lükn>bc ...

Könnyes szemmel köszöntünk el a magyar re­vizió egyik erős, bizialó zúlogálól. forró fohásszal az ajkunkon a magyarok Istenéhez, .. Adj Uram, lsten sok ilyen magyart a szenvedó hazának. - de na­gyon sürgósen l"

HEVESVÁRMEGYE 25.

ll ga:daadóssdgok rendezése. lrta : Dr. Szigeti Pál.

Az 1933-ik esztendő legnagyobb eseménye kP.t­ségkivül az, hogy u kormány magáévá telte, lega­lább n;szben a gazdaközönségnek évek óta hirde­lell álláspontját. miszPrinl a gazdákkal szemben a pénz nagy értékemelkedésének következtében t~z ér­tékmérö meghamisítlatolt és így a régebben felveli adóssitgok kamatainak és törlesztésének eredeti ér­tékben való leljesílését a hitelező az adóstól többé nem kívánhatja. Ezt a célt szolgálja a gazdaadós­ságok rendezése túrgyában edrlig kiadolt három ren­delet. melyet a közönség örömmel üdvözölt. különö­sen azért. merl benne a re~:alorizációs eszme első praktikus megnyilvánulását lútla és meg van róla gyöziídve, hogy ennek a ma már az egész világon uraikodú eszml;nek a vágányából többé letérni nem lehet.

Célravezetöbb lelt volna ugyan a renddet ten­denciitjúl viiiigosabban kiemelni és sok fogyatékos­ságot lehet~tl volna elkerülni, ha ez az alapeszme az egész szövegen következelesen lenne végigve­zelve.

A rendezés a kiizvéleml;ny i11perativ kívánsá­gúra liirll;nl és nem véglege:r~. Minthogy további in­kzkedésck is szükségesek lesznek, célszerű, hogy a l~özv<;Jem<;ny minél alaposabban megismerje a gaz­daköziinségnek a jelen rendelettel szemben lámasz­toll kifogúsuit.

l. Hibúzlaljuk, hogy az ill slipulált terhek és terilésPk kiizlehcrvi~>elés útján fedezlelnek, hololl ezt 11 p<;nz tulajdonosainak keiiPne viselni, kik a pénz rrli·kPmPikt>désének elönyeil ,·.Jvezlék és élvezik.

2 Ellenkezik u rendezi•s szellemével. hogy a r<'pmúciúban csak a guzdcwdós n;szesül <>s az scm lineúrisan, hololl <•rre mindcn rt:·gi adúsnak megvan a joga.

:3. Nem h·h<'l meglalülni az igazsúg pgyl'nlíí m(·rl<"·kd 11bban. hogy csak a pénzinl<;zeli hitelező kap kumal f(iri.<;sl. 11 magúnhilclczö semmit.

l. Sokf,·liíl hangzik az 11 megjl'g\Zl;S, hogy a n•ndl'l<•l ,.Jsiisorhan nem gélzd<I. -· hanem bankren­dez<··si c<··lolwl szoh.:ál. N<'ill vilús. ho~y a p(·nl'inlé­Z<'i<'lmel~ is llLigy ,-.rdl'ke fűziillik hozzú, fiiiH;P<'n lih·i­ditús szPmponljábúl, veliamini az sem. h•>g~· a gnz­dúk pgyPCli.il s~>hasem n·ndPikeziPk volnil iiVnd az pjp,·•.'n <'ríi\·,•1. mdy <'llill'k a wndPielnl'k l<•treho­zúsúhoz szüks<··~.ws volt. \1<•gúllapíthnl<i. hogy iiZ

cisszt•s szúmadalok n~m a s!azduudússÜ!.(ok :!":i mil­liúrdol l~il<·\·r"i <'g<··sz lwmplexusúr<t, lwnem kizárúlag H j,•lzülog nHtsszúnd csiikkenlell hitclinlézl'!i gnzda­kii\ el<-i<>sPkn<•k, minlcgy 7:i0 milliríl kil<-véí kul<•g<iriü­jitm V<lllll11k ,··pílvt'.

:i. A revHiorizúci<i gondolulu <'!{Y pontban liiké­let-~s (•s li-Ire Il!' ill <·rlhdií (•s <'Z uz l !J: Q. itprilis l. ulilll kd<'lkPzdl larlozúsok kl•rdése. mPiyekl'l H rPn­deiC'I a n•ndcz<•sbiíl kizúr. Indoka ennek nyilümva­lóHn uz. hogy eddig az idöponlig uz úl<;rtd~elös már oly mérlékbcn végbcment, hogy további valorizácio nem volna jogosult. Ez az úllásponl helyes is, búr ezen tartozások nagy n~szc régi kamatok lörleszlé­sébéil és adósságok konverziójából származik. - de csak a lt•liesítés mértékére vonatkozóan. Az, hogy a 14. §. 3-ik pontja ezeket a védelemböJ _is kizárj~: az kétségkívül szerkezeli hiba és ellenkcztk az akcto szellemével, hiszen az adóst tartozása egy töredé-

kének érvényesítésével is ép úgy fel lehet borítani, minlha az egészet leunék esedékessé.

6. A vidéki bankok jogosan kifogásolják, hogy a telekkönyvben a dollár és a font aranyértékben számítandó és így minthogy az első helyi intézetek­nek vannak ily követelései, ök a rangsorban hátrább kerülnek, minl aminő hely öket megilleti. Ebben ne· kik igazat kell adnunk. de evvel szemben jogos a gazdák álláspontja is, akik olt vannak a harmadik helyen. az első 30°/u a pesti banké. a második HO''," a vid<;ki banké, a fennmaradó 40 'f" a megterhelés mögöll a gazda tulajdona és ha jogosan marakodik a második helyi hitelező az első helyezettel. legalabb olyan jogosan követeli a harmadik helyen megma­radó jussát a gazda és ill válik világossá, hogy az adósság rendezése csak lineuris lehet, amely az ere­deti arányokat fenntartja, egylormán terhel és védi a jogos birtokost.

7. Jelen rendelet átmeneli természetű és csak a kamatfizetést szabályozza, magához a tőkéhez még nem igen nyúl hozzá, pedig ez az állapol már to­vábbi két évig fenn nem tartható és ma amikor már mindenkt lisztában van avval, hogy a valorizácio jönni log, ill van az ideje annak, hogy egyrészt jo­gilag meg legyen állapítva az adós tökekötelezett­ségének is a kerete. másrészt módot kell arra adni, hogy ezt részben. vagy egészben valorizálva törleszt­hPsse.

8. A gazdaközönségnek legsúlyosabb sérelme azonban az, hogy a rendelet úgy van felépítve, mintha az jólélwny segély volna, holott ez nem alamizsna, merl uzl a m.1gyar gazda úgy el sem fogadná, ha­nem csupán az éveken keresztül elszenvedett ígaz­súglalanságolmak némi reparációja és a gazdaközön­ség azt követeli. hogy ez a reparúció ne csak anyagi, ha nem elikai reparacici is legyen.

Hevesmegyel gazd.dfjak részvéteJe a Falu S:zövetség által rendezentlö

olaszors:::;ági és németországi tanulmányúton.

A .. 1-Jpvesvármcgye" egyik megelözéí számában \·czdőcikkben számoltunk bt' arról a lélekemelő je­IPnelröl. amikor az Olaszorszitgbúl vissuliért gazda­iljak u majdnem 6 hónapig tarló olHszorsztigi tanu!­múnyukl;rl !elkül~ <'!-.(t··sz mPiegt•n·l mondollak köszö­ndel a Falu Szö\·els<'g kiniló Plniik(·nek. l\1aver Júnosnak. . .

MPgmondjuk éíszinlén. e sorok írója fújó sziv· vPI litlln. hogy a hálill adó gazdaifjak karéjtiban pgn~tlPn egy hevesml'gyci ember sem Yoll. Ez a lújó éw•s készteldl bennünkel arra. hogy kezünkbe \"e­gyük a mi megilélt>sünk szerinl is nagyfontosságú ügyel. hogy a legközelebbi tavaszi tanulmányút al­kalmával vármPgyénk gazdaifjai is méltóan képvi­sPlve legypnek.

Utunk elsősorban vármegyénk alispánjához. Okolicsányi Imréhez vezetett. aki, amikor elmondot­tuk n<"ki jöveteliink céljál é>s kczöltük vele, hogy egy ifiúnak majdnem 6 hónapos olaszországi tanul­mányúlja, ahol a gyümölcs- és szölöművelés minden fázisát a legkiválóbb minlt\gazdaságokban sajátithatja el. minden költ!>égel beleértve 190 pengöbe kerül, a

26. HEVESVÁRMEGYE 193:1. december :!1.

maga részéről készséggel kijelentette. hogy .. Boldog örömmel veszek részt az akcióban s felhatalmazam a .. Hevesvármegyét" arra. hogy azon elhatározáso­mat. hogy két gazdaifjút iogok a .vármegye költst:>­gén kiküldeni, - nyilvánosságra hozhassa!"

Dr. Puky Árpád, Gyöngyös lelkes polgármes­lere, akitől csak egy ifjú kiküldesel kértük a város terhére. a lelkében élő nemes hajtóerőtől vezettetve, így nyilatkozott : .. A magunk igazál kizárólag a tu­dás és emelkedett erkölcsi felfogás fegyvereivel tud­juk kiverekedni. Mellé állottam a mozgalomnak. Én a képviselőtestület elé meggyőződésből iogok pártoló javaslatot vi11ni. legalábbis két ifjú kiküldése iránt."

T rak Géza. Eger polgármcstere az őszinte öröm érzésének adott kifejezést. amikor kérésünkkeL ja­vaslatunkkal ielkerestük ... Magam is elismerern az ügy kiváló fontosságát s a legnagyobb készségge] hajlandónak nyilatkozom az említett költség erejéig két gazdaifjút is kiküldeni. Egy baj van csupán : kér­dés, hogy lesz-e r~á jelentkező? Merl például az örkényi gazdasági iskolában. ahol a városnak ala­piiványi helye van, ingyenes helyre sem tudtunk egri ifjút szerezni."

A lelkünkben élő öröm érzése, hogy immár 6 hevesmegyei iijúnak látjuk biztositva a nélkülözhe­tetlen tudás fegyvereinek ingyen való megszerzési lehetőséget, elnyomta azt a lájó, aggódó érzésünket amelyet bennünk Eger földmíves lakásságának ért­hetetlen magatartása keltett s amellyel más alkalom­mal bővebben logunk ioglalkozni.

Mayer János ny. miniszter választói körében.

A mezőtárkányi kulturház nagy termét zsúfolá­sig megtöltötle a közönség. Az első sorokban ott láttuk a vármegye főispánjál. dr. Hedry Lőrince!. Okolicsányi Imre alispán!. dr. Szabó Gyula iőszolga­bíról, Hetényi Gyula dr. pápai kamarás!, dr. Szeke­res Lászlót a Falu Szö telség lőlilkárá l. Mögöttük zárt. tömött sorokban sorakozoli !el Mezötárkány, Dormánd és Besenyőtelek népe. Öröm volt nézni a hallgatóságot, csupa tiszta arcú. jóvágású ialusi ma­gyart. akik eljöttek. hogy szemtöl szembe lüssák a körükből kinölt testvérüket, a magyar iöld, a ma­gyar rög munkásál. a kisgazdúk volt miniszlerét. képviselőjüke!. - vezérüket.

Kristóiiy János jó ;zágigazgaló, az egyst~ge.~ párt kerületi elnöke szivböl jövő, bensóséges szavakkal üdvözölte Mayer Jánost s üdvözlő bPszi•di·ben des, látó szemmcl mutatott rá a magyar nt;p bajaira, s pontokba foglalva kérle a kerület mindenki últal be­csült t"·s szerelett képvisPiöjél. hogy a politikai hely­zet ismertetésP mellett foglalkozzék az ültala lelve­tett és ismertetett. részben országos. n··szben hehi kérdésekkel. · ·

\1ayer János lelállt (~s heszt;lni kt·zdt·ft. l~rdP­kes ,·olt nézni az arcát. u szemé!. amint figyelve t;s vizsgálva széltekintett hallgnk>siign. dolgoz,·> tPstvérei. kisgazdatársai között.

És beszélt folyamatosan. szépen. mint "I.(Y csa­ládapu a gyermekei között. Elmondotta a bajok okit!, eredetét. gyógyilftsi múdjüt. s gyúL(~ szr·rül m,;g a sú­lyos helyzetben. a \'t>zL•rnek egy emlwrk,;nt ., uk> kii­ve!i-sét jelöltl' m1•g.

..Én tudom, hogy mi az elmélet és mi a gya­korlat. a mi munkánk nem a demagogiának a szol­gálata. a mi mur.kánk nem a iörumon hangzik el. mi nem népbolondító lidérclényeket kergetünk ...

.. Azt mondják, nem törődöm elégg(• a kerület­tel, - válaszom az. hogy törődik a kerület énvelem ! "

Felzúgó tapsvihar, a lelkes éljen s az a sze­retetteljes, .neleg ováció, amelyben Mayer János ny. miniszterl választói az órák hosszáig tartó lesztelen beszélgetésben elhalmozták, a legszebb bizonyítéka annak, hogy mily nagy igazsága volt az egyik jú­képű, sűrű magyarnak, aki kérdésünkre büszke öröm­mel felelte. hogy .. Hát csak inkábJ a közülünk való. vérünkből való vérnek hiszünk, minl mindenféle ide­gen kófic embernek 1"

Alom Azt álmodtam kis kertemben Turul madár lészkel azt álmodtam mcssze röpült. hol a Tátra kéke!. A Tátrából messze elszállt szi•p Erdélyországba. onnan látta magyar iöldjét szomorúan gyászban.

... Ám egyszerre ·- megnyílt az l;g piros, iehér

[zöldre. lelkesítő magyar ének hallatszolt a iöldre. Minden magyar térdre borult s együtt szállt az ének: Felszabadult Magyarország! Hála a jó Égnek!"

... Turul madár repülj messze. vidd l'Z álmot nékik. hogy reményükben felébredve, tartsanak ki végig. Vidd el nekik üzenetünk meleg szívvel vággya] : "Együtt élünk, egyült halunk. szép Magyarországgal'"

Pászlú, 19:3:1. december 13.

Gorovené Oláh Margit

Jl jogos panaszok. lrta: Plósz István.

A mai iejtetéire állított állapotok köziitt, búrmerre JUT az ember, ha egymússal a kölcsönös üdvözlés után szól vált, az elsö. hogy p;,maszra nyilik az ajka egyiknek is, másiknak is. s iinkénvtc-!Pnül azt kérdik egymá~;;hil : meddig ml'gy ez még ig-y 'l De böks megúllapilással hozzá!Pszik, hogy pz il.!y lovúbb nem me het. PPdig- ez a megúll1lpílás milr jó nt~hüny ,;, e hallatszik, s az t'· n vt;jem{·ny<~m az. ·- ahogy t• n l ü­lom a he]y."ell't. m<"·g sokszor (•s sokan fogjük megism<;tclni sajnos. czutün is. hogy .. PZ igy tovúbh n<>m mehet 1

l liszen ha látjuk t's vizsgülj uk n vilúg<·semt;­nyeket. a dolog termt'szekbéil Pred. hogy a bajokon olyan gyorsan t'•s kiinnyen vúltoztutni. -- minl azt sokan hiszik. -- nPm is IP hP!. rnPrl ha össze\ etjük <lzok<t! a külfiildi t•s bPifiildi érdPkPll<•nti-teket. Ps összeütkiizl'~>l'ikbéíl er<'dii körülm{•nyl'kP!, vilúgosan mPgúllnpítható, hogy gyiikPTPs vúltoztalúst l'szkiiziilni nem könnyű feladut.

EzPkkPI nPm is akmok ioglalkozni. csak mru akmok rúmutatni. hogy !<iknek Ps mennyire jogosak a panaszai. s hog< jünkamital lehetne könn.yíteni ezen a súlyos helyzeten. ))p kell is. (•s be kell látni mindenkinek. {•s elsösorban a kormányzatnak. hogy l•bbe_n a soka l szenvedett országban cgyl'nlö jogú polgarok vagyunk. joga van az élethez mindenkinek.

193:J. december 21. HEVESVÁR\1EGYE 27.

aki dolgozik, s hozzújárúl a közterhek viscb;<'vel a hazalias köteiPsség leljesilt·séhez ezzd az életlehetö­ségdöl megioszloll szegény országgal szemben. Hu megszűnik u ~yűlöle~ és belátás kerül a helyébe. ak­kor. ha szegcny<·k Is vagyunk. de mcgszünik a jogos panasz.

Nem szánd<;kom u viliigéri scm szembeállitani egyik vagy músik lius:~dulmi rétegel egymással. de meg kdl állapilanom, hogy ha jogosak mínden tár­sadulmi oszlilly panaszai is u mai viszonyok köziitl. azonban olyan oriási küliinbsc··gek vannak egyik -1m"tsik jogossúga kiizöll. hogyha ezt mértc•kkel lchP!­nP h·mc"·rm. toronymagussügú különbségek mututkoz­núnak. llungsulyozom, nem ukarok szembeúllitnni.

s n<'m irigylek senkit. de a földmíves türsadalmut c's Pietf-l ma is nagyon sokan fc>lreismPrik, s c'n ezt szprt•lnc"•m néhimy <'•letkc'•pben tiimören bc>mulalni.

A \iildmívPs tilrsadalom az. amely mindig a lt•gn<'IWz(,bb h•rh<'l viseli<'. a legtöbb megfogható adó­ainnyi kc;rwzi. legliibb v(•rad<il szolgáltalja, c;s a leg­nagyobb fizikai munkút h~]jesiti. éppen ezc'·rt <'ZI a túrsmlnlmi osztályt mús Pll:únúsbt!ll kell részesíteni.

A magyar fiildmíws tcljesitók<;pesség · a vilá­gon il l<'gPisií. s hu iissz<'hasonlítjuk u vílúg bürmPiv orszúgúnak m<'ziiguzdasúgúval. lünik ez c.snk >Z~­miinkbe. Az mn c··vben lsten kegyelmébiil C:·s a milgym fiildmíves szorgalmúból termell ebben az or­szúdmn a l \ii knlúszos lermc"·nyböl 50 millió q. Ezt uz 50 millió q. sulyt mujd k<;t hónap alatt n(•gyszer lmgéltla meg il k<'Z<··n. az matús. bt>hordás, cst;plc'·s. <··s a rrwglúrbahordús formújúban. Ez h• húl:!()() millic·l q. \licsodu lízikili <'rŐ kl'lldt l'hh<'ll: 2 ~u·map alatt!

EzPnkívül lcrml'lt :!() milliú q. ll'ngl'rÍ (·s húny millió culwr <··s tak( rmúnyrL';Ja, takunnim~ é-s egyc'·b ! \lt•nnyí fizikai erii kPII mind<'nn<'k. s Im'g ;Q().{)()I) hold sziílii m<•gmunkülitsithoz 1 \licsoda lwroikus munkút kc·ll a K milliós csoolworszút: :l miilic·l fiild­rní\·<'s<··Iwk p]vc··.;:t>zní. t<·li hidPgh<·n. nyúri rndPglwn. k<;lszc·ws sZ<'n\'r•d,;ssc·l. s nH;g osztúlyrc'.•;zp az az agg<'Kiús Pgósz <;\·en üt. hogy vajjon rnelyik Plemi I'Siipús fogja p)siipiirni rnunkúja t:Yiimiilcs.'·l 'l

Amikor ,·.,. \'!··gC:·n ] .. z;'rr]il mt'r)pg,;t. a l<·gszomo­rúbb ke~ p l ú ru l <·ll·. b·t>k úta nem tudja lwcsiill'l<·; ruhitHtl l'llútni mag;'tl <··s csalüdjüt. nPm tudj;t kiiz­ftorlwit fizl'lni. rwrn tudja lc·rongyolúdott ós Pllwpott gazdasúgj fc•lsz•·rl'k·sc•it pútolni. <··pi.i]Pil'íl kmban tar­tani. lm lw!t-ge ,.,m. azt g~···gvituni. s:b. stb. 1\•dig 11<'111 kiiltiitlc• IH'nzét szúmk(Jz<ism. búr <'i is l'mlwr.

s talán vágyik a lelke <'s meg is illetné valamely nemesebb szórakozás, de még- ennd is fájóbb sebe az. hogy a legtöbbnek semmiféle biztosíléka nincs öregsége idejére. hiába dolgozolt egész élelén ál az orszúg közüld&nek. merl ha szerzett vagy örö­költ is ingatlant. a mai víszom·ok mellett a közter-hek azt felemésztik. -

Nem iolytatom tovább. csuk még annyit jegy­zek meg, hogy ennyi munka es fáradság ellenére is a nyilvünlarlolt átlagos megterhelés kat. holdanként 1-] holdig :-i:lC P .. :)0 holdon alul H-13 P. :-i0-100 holdig :!78 P. 100-1 OOO holdig !80 P. l OOO holdon felül pL•dig l:! l P-t. lesz h Hol van még az chht>z számítandó nem nyilvántartoll lartozüs és az adó­hútrulékok '! Ezek utim lelteszern a kérdést. van-e <~nn<>l valarndy társadalmi osztálynak jogosabb pana-., sza.

Nem. nem lehet. s ez a helyzelmíndenkil gon­dolkodúsra kell. hogy birjon a mezögazdaság és a földmíves túrsadalom sorsa iránt.

Amikor már mínden józan e~zű és elfogul:itlan szemidő lütju. hogy ha a földmi,·es társadalom tönk­rement. mínden más foglalkozúsí ágat magávalránt. s magát az államhúztartást is a csőd felé sodorja. akkor sajnos. még míndíg nagy számmal vannak. akik. - amikor a mczögazdasággal ioglali<ozók meg­spgilésél Hkurja a kormányzat elömozdíttmí. a ma rendelkezésre álló eszközökkel. - felháborodással és lármával fogadják a ja,·élslatol. rninl ezt a földte­herrendezt'snél is tapasztaltuk.

Már pedig a kormányzatnak. - bárki is legyen a kormány <'lén. - az a kötelessége, hogy ezt meg­lússu. c•s itt bt•mr az c,rszágban kell megtalálni an­nak a múdJ<it, hogy hogyan lehet a mezőguzdasúgol <'s a fii 1dmí•:es türsadalmat a reális élethez segíteni, mús rn<iú p<'drg ezidőszeríni nem kínálkozik, mínt hogy a terh<•ket arányosítsuk. a .iövedelmcl közelebb hozzuk a teherbíró képes:;;éghez. ,·agy mcgfordíh·a ; Prre annül is ínkúbb szüksc'·g nm. hogy a lelkeket rnegn,·ugtassuk. mert a végsli elkeseredés csak rosz­szabb állapotokat leremthPI. amí egyetlen magyarnak sPm IPIH~t <'rdcke.

Azoknak. akik a földmives lársadal~;mal szem­bt•n Pliogultall. nzt kín"tnom. hozza meg a kiR Jézus u júziin bPlútitsukat. hu:;;sn iti érú•süket az ígazi kriszlusi szerciPI. szünjiin meg magyar és m.:~gyar ki'lziitt a gyűlölet. s kl·rjük egyült a szPreiPI ünm•pt:.n 11 vilüg- megn'dtc\iút. váltsa meg ezt a sokat szem·e­d<'tl magyar m'pPI. ad.in ,·iss7.H n<'ki az igéord iiild­jd. a Kitrpátokkal iin•zt>tl szi·p orszúgút. hogy IH' h•gn'n PbbPn az orsz<'tgbnn sPnkinPk jogos panasza !

l .ll lapíttatott 1S9? _ a .lllapíttatot1 1S9?.

Baraker Hátyás és Fia Budapest VI • .Jlndrdssy út 27 s.z.,

v. Elpót körút 27 s.z.

E.:Ust kos.zorlis kaJapos mesterek. :Férfi kalopok legjobb bes.zer.zési forrása . .. ----------------------------------------~

=2~~··----------------------------·--H __ E_V_E_s_v_.\_I~_\_li_J_~~-' __ E ________________ I_9_J:_:._d,_e_.c_c_m_b_er __ ~_l.

SZERKESZTÖI ÜZE~E'IEK. P. Gy. Hogyan ettek a szilvaszt•meket '? A Ion­

tos problemára való tekintettel eg<'szt'ben iktatjuk ide a hozzánk érkezett alábbi l<~velet :

"Kedves Barálom! Élvezettel olvastam Pélt'n·úsára és \ ich• ke táj{m

törlént utazásod és tapnsztalataidról írt cikkedet. azon­ban egyetlen mondatnál megakadtam. Ugyanis azt irod cikkedben. hogy az utcán eldobott rossz szilva­szemeket. a gyermekek. hogy továbh tartson. három­szorra ették és eszik meg. Azért is akadtam meg, merl részben nem tudom már mosl. milyen időközök­ben ették azt az egy szál szilvaszemel. tekintve, hogy már annak megtalálásakor rossz volt, tehát, tavasszal. nyáron. és ősszel-e? Mi történt ez év ne­gyedik negyedével ? Nem lehetett volna itt egy ne­gyedik lak~mát beiktatni annak a szegény gyereknek?

Minthogy igen nagy dilemmában vagyok e kér­dés körül, nagyon lekötelezne!. ha erre vonatkozólag nekem megnyugtatás! nyujtanáL melyért már eléire is fogadd leghálásabb köszönelemet és vagyok régi igaz barálsággal hived (aláírás)"

Mi mindössze két napol töitöttünk a pél<-rvásári járásban. Az idő rövidsége miatt a mi nyomozásunk eredménye az volt, hogy 1 szilvaszemel 3 egymás­után következő órában fogyasztottak el. Nem merünk megesküdni az adat helyességére. merl a kihallga­tott tanuk közben hamiskásan mosolyogtak. Leveléből látjuk, hogy Ön melegen érdeklődik az ügy iráni. minl időmiliomosnak azt ajánljuk. szálljon ki néhány hétre a helyszínére. nyomozzon, minl lelkiismereles Sherlock Holmes. - megéri azt a kis költséget ! Erdeklődéssel várjuk nyomozásának eredményét.

Katnyeles Fruska. Nagyon bájos és tetszik nekem, hogy maga. kedves kisasszony ilyen életvi­dám. sőt életenergiától duzzadó egyéniség, aki miu­lán eléq baja nincs, azzal csinál magának bajokat, hogy más emberek dolgaiba uvatkozik. természete­sen legjobb szándékkal. de ahogy a felhozo.l esel mulalja egyszersmin! a leg wvesebb sikcrr~l. Sőt. hogy ne mondjam. negativ sikerrel. amennyib·::n ba­rátokból sikerült ellenségeket csinálni. Tudja kérem. amil maga csinált. azt köznyelven pletykúlkodiisnak hívjiik. súlyosbítja a dolgot. hogy maga még höltött is egyelmást a k'nyek mellé. Hitt lessi·k mosl már a dolgot ugy rendbehozni. hogy a l~is és nw.{y füllen­léseket szépen bevallja itt-is olt-is és azlitn még bo­csitnatol is kér. Ha a sok uzt mondta és ugy mondta után maha mosl ti~zla vizel önt a pohárba. minden rcnr.lbf' fog jiinni. maga visszakapja a korcsolyapart­nert <··s talün az t'g is megszánju magát a nagy megjavulásért és nd jú száruz, kemény j<'•gnapokat is.

Kis bunda. Ha júl <'rlt>tlem ki a dolgot. olyan kis hetyke bundúcskitm gondol. ami csak d<'fi•kig, vagy valamivel uzon alul <'r. Ki·rem ez is olyan ru­hadarab. ami némely hiilg\·iin irlúzalos fessen it!!, a müsikon irlózulosan rosszúl. Karcsú. magas termek­ken júl i·rv<··nyesül. keslu•ny vitllalwt <··s Hl<'tlPnebb felsöleslet kiem<-!. de ulucsony terrnel PsdiPg <·rii~wbb kondíció mellett mind<~nl Plronthat. Ahogy lütszik. most magas. majdnem boasz•·rű gttlk·rokkal IH'·szül­nek ó; a hiilgyek PO!-lÚnyul kifejlüdiilt Pdzeltsi•gt're vuló tekinl<•ll..! Pliíl nH··ly kihHjlüsúHk. úgy hogy tu­lajdonk<'Pl'n ali!.l' <··rt!wtii. mii·rt is bundúk czPk. Mi­ulún tPrnwtl .. irir"t rwrn kaplwn, l<'ss<··k nH·gelr'·gPdni ezzPI uz ÜZ<'Jl<·lll·l. küliinbPn is tudom, ha ann~im SZ<'r<'lnws 11 kr~fnmdúbu. hát ha csak <'!f> kicsil is

úgy t'•rzi. hogy júl ül!. fcltétlcn•jl vesz is ily.·:. Külö­nösen azt;rl. mcrl na!-lybundá.in nmúgy is V<:n.

Elhagyott esernyő. Miutún az t•sernyük ültalit­ban hasonlítanak egymüshoz és úgy emlékszik. ho!{y vagy n pályaudvaron. vagy a waggonban, vagy <'set­leg a villamoson. de !C'het. ho!(y a postahivatalban !elejtette az ernyöjél. kissé lanácstalanúl úllok, vaion mivel próbáljak segits{·gérc lenni. Mé_gis, ha arm gondolok, hogy barnanyelű normális férliernyö arány­lag sok vész cl. legjobb lesz ezzel az általános le­írással. és .. Nem emlékszem hol veszleltem el" csa­takiáltással a budapesti rendörkapitányság talált tár­gyak osztiilyán jelentkezni. s akkor kb. ~-:300 taliill esernyő közölt biztosan megtalálja azt amelyik a magáé, vagy ahhoz annyira hasonlít. hogy lelkiisme­retfurdalás nélkül elhozhatja. Ja igen, a rPndőrföka­pitányság címe: Budapest. V., Ferenc József tér 7.

Kobakosok. A tök, dinnye, ugorka. sárgadinnye létrioznak ezen gyűjtőnévvel megj".lölt növénycsalád­ba. - Nem ajánlhalom tehát, hogy asztaltársasá­guknak épen ezt a nevel adják, hogy Kobakosok Asztaltársasága. Utóvégre kérern eze1 lédús (nem akarom mondani vízdús) gyümölcsöknek még az al­katuk is fatális összeköttetésbe hozható az asztaltár­saság tagjainak fejidomaival és ezt talán jobb lenne elkerülni. Vagy ntOm ?

Kávédarálq. Sajrrüljuk, hogy ennyi baja van a kávédarálássaL Ugy kt'pzeltük, hogy elmegy abba a vaskereskedésb<', ahol PZI ü. kávémasinál vette és olt vagy rendbehozzák, vagy legalább is laniicsol adnak. Miulán Peslen vette, <'Z m{•gis nehézségek­be ütkiizne, így ajánljuk. kisérelje meg a daráló te­tején, a forgantyú közepén levíí cmvart jobbraforga­tással meghúzni, akkor majd finomabban őröl a gé­pecske. Belsej{•ben ugyanis az örlííkiipcny (•s örlökúp közölti hézag csökken. ha a csavart meghúzza. íqy az őrlemény finomabb les;o:. Ha ez a cselekedet nem segít, az annak a jell', hogy az íirlííkúp fogai lekop­tak és új danilót kell wnni. merl csináltaini az ilyesmit nem lt'het. - Miiskor ne tessél~ ilyen masi­nitcskát Peslen venni. hanern a helybeli boltok va­lamelyikében, merl ezek jútülliist vállalnak és mind­járl meglalúlhatók, ha baj van.

Magyar paradicsom. NémPiorszitgban. ahol nyersen. úgyszölvitn gyümiilcsk<;nl is fogyasztják a paradicsomo!, a mugym pawdicsom nagyon kedvelt. mert pirosabb, kevésbb<• rostos minl az olasz, vagy hollandi parodicsomok. Mi megemlítjük. hogy az nz uradalom, nmelyrííl eliiző szúmunkban Kúlmitn Sündor. szakírónk cikke emliti•sl tett. a Hntvany uradalom. Amig innen p~rudicsomol !Piwtetl s;o:úllítani. minl<'gy ~O waggonl uz cg<;sz idényben, addig Münchenben müs paradicsomol nem u kart venni senki. T essék a jó példa ul{m indulni <'s a kPzdPmi·nyezííliíltanácsol kérni, bizonyúra szivpsen fogja túmogolni.

Bömbölde. Túlbuzgóan gyakorlú barúti dalos­i_!sszpjiivetelek o közeli szoms.li·dsitg folytün zavurjúk Ont. M<·g nkarja trdálni öket, c!{yben ct•!ozni is fül­ro:nboi<.J IPvt'•kt>nysi•gülm·. és ezért ki akarja irni a kapujukra, hog-y BÖMBÖLOE. K<'rPm ne h•!{ye, merl ebbíil haj IPhet. vagy imtkozzt·k be hozzitjuk és bürnbiiljiin velük, vagy menjen .~étülni ez<'n a heti :~ g-yalwrlóúr(rn. dP ne I<'!{YP ki magút bírúsú!{ előtti v<··dPI~t•ús <··s P~y{•bb k<~ll<'rnPtlensL•geknek.

A többi kérdésre legközelebbi lapszámunk­ban válaszolunk.

1933. december 21. HEVESVÁRMEGYE 29 .

.4 nem:eti egység pártjának 'J(erületi vci.las:Jmányi ülése

Hatvanban. . . Nem ki~ánu~k riportot irni u nemzeli egység

p_ur~J~ hatvum ~erul:tenek L hó 8-án megtartoll gyü­l;serol, azt elvegezle~ laptársaink. Csupán néhány erdekes mozzanutol ohajtunk papirra vetni.

A Hiriing Gyula m. kir. kormányfötani1csos, ke­rületi elnök mélyen illgondoll, tartalmas üdvözlőbe­széde után dr. 1-lPdry Léírinc főispán válaszában éles mPglátáss~d mu::1lotl reá arra, hogy .. Nemzeti szükségszPrüs~;g l;S nPm politikai jPiszó. hogy egy nagy, mindenkit és mindenl összefogó pártra van szüksC:•g, amelynek megdönthetellPn alapjál az egy­ség, a bizulom. és a munka kell. hogy képezze."

Szinyt>i-:\1c>rsc Jenii. fl kerület ki·pvisl'lője, aki a vúrmPgyPi nPmzP!i egység púrtjának felügyelő kép­viselője is, ültal<'mos lelszes közben jpiPniPite ki. hogy .. Lelki szüksi·qét (•reztem annak, hogy Önök elölt is mcgjelenjt'k. NPm beszl1molót jiiltem tartani, csak részt kivimok venni Oniikkl'l együtt a nemzeli egys(·~ púrtjúnak illL-ni munkújábun, tmely a vezér Plgondolúsa szcrinl 11 célkitűzések gyakorlati meg­valósilúsúm irúnyul... Beséde lovúbbi részében élPs mcgfigyl'll•ssd szúntoll végig a politika aktuális prohll•mi1in. Nugy (·rdl'ml', hogv mosl is. mint minden allwlom:nul. besz(•d·· lúrgyilagos volt (·s hiján faj­:mlytalan igl'rdekkel való n(•pszerüst'·ghajhászásnak.

A zsufolúsig me~liiltiill kaszinó leremh(.':1 sok­szor fl'lzugotl u ml'IPg ovúciú. amelyben rioszP volt u l;.t'·s<íbhi L·lszúlulúknnk is. dr. Nit'dt'rmüliPr Fen•nc elniiknl•k. vikz dr. Szirúky Kitroly lilk<"1rnak {•s Cse· rl'y ViilllCIS túhornoknak is.

Gröber Ferenc a: eqri kereskedők .fje1y:etéről.

!\1osloha gy<'Jill•.· k a k<'resked<i. hc;ngzik u meg­úli<IJJÍ(Ús az <''-!<··sz orszúglmn. Az egri kr·n•skedök VPZ('((Íjl;lll'k d idkt'•b()j is kiC:Sl'IHiül (l fúj,·, ,··rzés él

túrsai sor.;il irúnt.

A mi b<l.i<link. - mondja Gn'illt'r Ferenc. az e~ri KPn·,.;k<'d<'ik Egyl'sült·knl'k dniik(• - lll'In lo­kúlisnk <"·s 11<'!11 t'!.!~ ,··niek. Ö1•nnP sodródrwÍ\ n vilú~­vúlsúg úrjitbiln. \li cs<lk mPgyünk 11 liimeggPI IPfek· s ml'gúllni nem tud senki.

Al~tuülis kmúkrúl beszel. A kiskert'skedelmi hitelakciö. A kormúny -

mond.iil. - rm~!Y júulwmttnl próbí1l segíteni 1.1 kt•res­kediíkiin is. Itt \'1111 (Jl··ldúul il l~iskl•rt•skl·dPimi hitel­akciú. Amint hilllom. EgPrbl'n ·l kiskPrPslü'dii kált' il hitPlt mindiissz<'. így él szlík hiklkt•rpf l'l<'gPnclií is il'sz. hit pgy1wk :WO pengiif utainali h lluzodozntlk l'ltéíl is. merl ;rz. ,·issza is IH•II t•gyszt•r lizdni. m•m kiinn~ Lil'k 11 klkklt·k Sl'ITI.

A hitddet. Az , gri kl'TPsk<·diiknPk is t'gyik lcg,··n•zlw!lil, j, k, ·ri·k kiilúj t' 11 h itclc;ll'l nrcus: i i nl d és<'. A gnzdm·l·d··lmi r,•nd,•l,·t hiilitsn ill jPIPntkczik. ami­kor 11 bi!nlwk 11•'111 jut,·ún lwzzú lii';n•!l'l<·sl'lkhPz. lw­,;zi.inldft'ok 11 hi!Pifoh<.>.,ílúsl is. A kPn•skl'dií npm lwpüm hitelt. •rwgil sl'lll hi!Piezlwt. ;<..Jegbl··nul n for­~cdonl. nl<'~~zlitlik a ,-ü~úrl(·,k<.'I)('SS<··~-

A vasúrnapi zúróra. R~··g(,fa lnlú>dú lu'rdés az üzletek r·u.~únwpi :dn·ulurld.,cr. Kitlinkuli ü·ll'm~ny. hogy ezt a k~··rd{·sl csak cg::,.sl·gesl'n. az l'!-:t'sz or-

szágra szóló hatállyal lehet rendezni. Az egri keres­kedők forgalmát a vidék felé terelni nem lehet az­zal. hogy Egerben vasárnap az üzleteket zárva tart­juk, a szomszédban pedig nyitva legyenek.

A kartelek. A kartelek müködése nyomasztóan hat ez egri kereskedelemre is. Erélyes kormányin­lézkedésre van ill szükség. A kartelek felemelt ipari áraival szemben a mezögazdasági árak katasztrófá­lisan csökkentek, miböl fizesse hát a gazda az ipari szükségleteil, mikor a terményeiért jóformán alig kap valamit. A külföldi államokban. Ausztriában. Csehszlovákiában, Olaszországban lényegesen ol­csóbb például a vasanyag. holott megvolna a mód rá, hogy itthon is elfogadhatöbb áron kapjuk a vas­árul.

A köztartozások. Az ujságok és érdekképvi­seletek naponta foglalkozm1k a kibirhatatlan közter­hekkeL Szinle közhelyek ma már ezek a panaszok. Az adóhátralékra, a kamatokra megy minden befi­Zt'lés s a töketartozás a régi sullyal nyomja a ke­reskedőt. Igy van a lársadalombiztosilási hátralékok­kal is. Sőt. nemcsak hogy a töke marad. hanem az uj terhek új és fokozolt súllyal nehezednek a ke­reskedő vállaira.

Az üzletbérek. Egerben az üzletberek tekinte-. Iében jelenleg kielégitőnek mondható a helyzet­Többször interveniáltunk a városnál és a város hot no r{ Ita is kérésünket. A városi üzlethelyiscgek béré csökkentettek. ami kedvező hatással volt a magán­háztulajdont képező üzlethelyiségekre is. Reményünk van. hogy ezen n téren a lennforgó méltányossági okok alapján még további kedvezményeket sikerül ldeszközölnünk. -

Sokat hallott panaszok. !V1indenkitöl ismert ja­jok. De !Tld jobban döngenek bele a köztudatba. minl valaha. Az örömünnepen örülni kell s a hit ragyogásával, a reményst:•q lelcsillanó ÖlÖméveL az t'•let tiszta igenlésével várni és ,·árni a karácsonyi gyermeket. aki a gazdagságot nem a hideg ezüsttel t;s sárga arannyal. hanem a qondolatok és tettek megdönthetellen igaz:-:ágúval mái.

Dr. Hammersberg Elemér járásorvos előadása.

Lapzárta minll csuk L'gész rii\Jden ioglalkozha­\unk dr. Hammersberg Elemer jürúson·osnak kitü­nöt•n sikerült elíiad<isónd. wm•h t•! a hut\·a;-Ji izr. hitközség kulturbizoll;;ilgúnak f,·lkl·n'st·rt• Imiolt a ll'gnap esti órákbön .. A magy<~r b···kerevizi<.>. ktipcso­latban grói BethiPn lstn'm londoni diíadásm·öl" címmel.

A kitünöen sikerült szabéiCIPg~ dt•mi ,.j, iaclc'.st dr. Fodor Lajos. él kulturbizoltsú~ iitradlwltt!l;m. cl!,:ilis t>lniike ltöszönle In~'~r i<·li\Ps. lmluin~tl,.. iw-;;:ed kt•rt'· kbl'n. A megjeleni n:lgyszc'Pnu ki,z,,;~s·'~~ 111<'1<'~.: iin­nepll;sben n'szpsíiPlh· nz ,,lrimlt',t. Itt ki\ imjLd, 'lleg­emlil<'ni. hogy dr. l lumnHTslwrg Elt';1H·r. li!purk l~i­tünö toll u m~,;nkn!úrs,, d ktiz··li :H!pokhilll !ll d Ji t' l anwrilwi tanulmún~ t.lljúm. hogy ·""''i<'~l,;·,n; tudú~út il rilklwtatá~ ll'n'n kinH+ itse.

Az n na~~ sikt·r. dlllt·l~ct .:~ d ;•i..Úi .... · i•·-·!1-:1.:-·!l.:..uzi

:-:znbndalmi '"~'"'··n~ <'ll L'it'rl. bizléil<• r,·,• ,·: ,.,( n:. új l arrn. hogy munktilkodúsu uz :tlt,dünu.~ <·mb··r.. dP nemzeli szempontb<li :s kell:í ,;rf ·kkd io..: birni.

HO. HEVESVÁRMEGYE Hrn d<•cember 21.

A tiszafüredi háztartási tanfolyam vizsgája és kiállítása.

lrta: dr. Dienes Barnabás.

!\lég alig hangzoltak el uz elismerő és dicsérő szavak az c>gri borhét és gyöngyösi gyümölcs és bor­kiállitásrol. már ismét újabb megmozdulilssal szapo­rodott vármt'gyénk gazdasügi irányú tevékenysége. l'\losl azonban a nők álltak sorompóbtt t'·~ megmu­tatttik hogy sziunotkvő lénycz<íi gazdasúgj feltáma­dásunknak.

Habár u h(tzlarlási és fehérnemű kiüllításuk m(•­reteiben nem volt olyan nagy, mint az döbbiek. dc• mt'ltúképpL'Il egészítelle ki azokat.

A magyar néi mindég részt kért u nagy nem­zt'li munkából és helyes érzt;kkel azt a területet vá­lasz!otta müködése i1elyéül, amely egyéniségének legjobban megfc·lelt. A mostani ldállításuk is ;mnak a bizonysúgtl. hogy <ibban a naJy gazdasügi küzde­lemben. nnwlyet mu !,Jlytalunk. segítéilársk,;nt iillnak mellt>tlünk.

Hat h den keresztül tartott a földmívelésüg) i mini:;zkrium itital Tiszaflireden rendezett húztartási (gazdasúgi} vündortanfolyam. amelyet folyó hó Hl-én ünnepélyt•s keretek közüti ft>jeztek be.

A vizsgán megjelent Gödc'·nyházi Tar Gyula gazdas;igi föigazgaló. aki meleg szavakkal üdvözölte a tanfolyam növendékcit és a nagyszitmban megje­IPnt c··rdeklödőket. Tizenkilenc növendék mulallu be a hathc•tes szorgalmus munlw eredményét. Az el­méleti vizsga tárgyai voltak: háztartástan, eqb;z,;é~~­tan. nen~léslan. lejgazdasúg, baromfitenyt'·szlés i•s serléshizlalús. Ezen óriási élllyilg mellett még sok gyakorlati ininyú Plio~lullsiiguk is volt. nmelynck eredml;nvél ü hú7.lmlúsi és f,·ht'•rnemükiállítitsun mu­lattük b~.

A nagy feladatol úgy m: ekíadl;k, minl a hall­galcik sikerrel oldottók meg, merl mindt•n növendék olyan s7.ép elmc;leli t'•,; gyakoriali tudüst igazolt. a:nely l'~Y c;vig tartú lanfolyamnak is díszére válhu­lolt ,·olna.

A vizsgavezető miniszleri biztos a lPgteljescbb elismeréset fejezte ki úgy az clóadólmak. mint a növendékeknPk komoly t:•s nagy munkájukérl s az­zal a kívánsággal osztolta ld u bizonyíl\'ányokat. hogy legközl'lebb mür férjük eliill vizsgúzhassuna~ IP a gazdasági és háztartási ismere!ekbiil. Köszönc­tél fejezte ki Balogh Gábor föjcgyzlínek, aki min­denkor és mindenben segítsé·l.{ére volt a tanfolyam­nak. -- külön megköszöni Balogh Giiborné és Csuthy Lajosné úrnöknek a szervezés érdekében l~ifej!elt tevékenységüket.

V ég h Katólw a lanfolyam hallgulói nevi•ben közvetlen hangú felköszönlől mondott a miniszleri biztosra, Soltész Jucika pedig szellemPs felszólalás kert'lében Rutényi Sárika. Kovács Mmianna szakta­nítótanárnöknek t;s dr. Szántó Kálmán orvosnak fe­jezte ki a növendékek nagy háláját t;s köszönelél.

Ezután Gödényházi Tar Gyula miniszlerí bizlas megnyilotta a háztartási és fehérnemükiállítást, amely leljesen megtöltötte a községháza nagytermét

lnycsikbndozó ételek és italok, raffinál! ízlés­sel készített teasülemények, hideg húsok és cukrok váltakoztak a hatalmas asztalokon.

Egyik sarokban Balogh Gáborné karácsonyfája, melyet a szegény ovodésgyermekeknek ajándékozott,

másik oldalon a növendékek által készítell mézes­kalácsház. amit jótékonycélra sorsoltak ki.

Nagy feltűnést kelte:t Csulhy Métrgil m<Jrcipitn csendélete és aszpJws gombiti, Epstein Gézüné Suhaj­dadessertje, Létay 1\nnuci kaszinó lojúsa, .Soltész Juci csolwlúdétortúból kl;szített Pompadour már1dnöjc és teasülemt'•nye, V ég h Kató ka izlélt•s,~s,•n össz~úllítotl karácsonyi csamagja l;S v.:íltozillos birsulmusnjlja, Surúnyi Gizike é•s S.'tri:w aprúsüleml'nyei t~s geszll'­nvés tek(•rcs~. Bajor J. ·n ön c·· futiirzs torlitju, Dely Ka­rc;la qviinyiirli k•vesk-sz!iti {•s culwrkiti. Boros l~ó­zsika· im·~mes lr•pényc·. Púl Gizik•' gril!é!!~l' i\·r·i. F('hér Ella töpiirlyüs pogúc:-;úi. WH~n··r Erzsl~bPI \ idiozal os mignonjai. Skllkovics Elz:~ isli fúnk.;a.

A fpr,~m müsik rc~szél a k<~zimunkük fo~l,dL'tk p]. Finom fl'llt'rnemlii~ 1'•s 111ft~~ m n···p!nli,·,··szi ]Jim­Zl;sek vúltakozi<tk ill i~,·~n izl-.·:>,·s l'lr,•;Jl]<•zc;sb,•n. MinJcn dm ub t•gy-ccry ipa n n LÍ \'(·~;zdi H'Jnt•k \·olt. Különösen kitűnt Kohlmann Kiitúlw but:S:tki <'s súr­kéizi púrnitja, dr. Kú!hy 1-:l<'i\nt' c·s N<w\ lrc··nkc· rú­bakiizi himzl·s~i. 1\cJ\·,:.Ch LicLk.~ s.'trkii.~i p'mliJÍct. BlétU Irénke~ tüllhimúses f,.hérn,.mlíjl'. Lnky \tu·crit súr­küzi himú·s,•s ubrosza. \1o Üc-;i Súnrhrn,·· irúsos párnúja, Coldskin i3~anlw himz"t! <'.; 1\olibay .\nna rútéles fehr~nwmÜjL'.

A kiüllitüst kl;s(í c•slil.{ ];':tog;aftid~ t··s i! l· gnn­!-{yobb elismcn;ss·d adóL.tn:, il kiidlitc·,k~lak.

A siiH•r ll•gr'•lwsPbb bizonyít!·];,"! iiZ. ho1~Y folyó hó 11-\·n újabb tanfolyam nyíli:, nc':!. itlllelynt·k hallgalcíi múr c•g,·ütt ,·:m:nk ,;" wm<·l:wtéi!c": meltti utc'Jdai lt-sznek a lPiest\:k<·pzéi alli((k•miil mos! n··gzett niivendt'·kt·inek.

!'tfunkatársain.kfjo:z! Olvasóínkfjo:z !

f'ehérbe ,·i/W::c'j/1 cl .. Heve.~vámwmw" i.~. az em· heril>ég leu.~::ehiJ :'innepén, K"rácsuny napján. Ki­csiny /w/y ]utott nellünll, hm csa/l néhcíny heresellen szÓDul, ciC' ldldinhbt'í[ l'ommt /is:/(1 ér::és.~d lliis::c)nt­hetjüll 11 rni hetlvC's munlwtcírsainlwl. dc'íf,::dc'íin/w/ é.~ olva.~cíinlwt, lúPcí:wrl nl'iúl~ .~::ine.~. mdl'.<J ilarcí­('.~onui iinrl:opl'lw/. é.~ álmai!~ l••!Jalci/JIJ/, lúc.~iny l!ti· li!JCidál hl't•:íltcí /)()/cfrJ.q újt>.~::lc•ntlc'it. N!lomclónk hicí­nuos fC'IIlés::ült.~é.<Jt' nem enaec/!e Illi'!/. IW.CJ,ll c1 mi Ileelves munlwldrsainlmuh ileérkl'::l'll hi::leményei/ mincl mo.~/ lw::lw.~sull .. ~::ive.~ l'lné::ésiilwt f<lir,iiill ci.~ l'nuedelmii/wt C1hho::. hom1 a::olwt l!lpunl? ley/u'i::e­lehbi szómái)(ln llö::6lhC'ssül?.

Méu I'!J.lJl'/ csupán. Mi me.<J,tJiinll lújeft·i[/ u/un· /wn lovó!Jb. A:: eddig elért !Jenniinlwt me,q/is::te/6 elismerései? csa/l ríjaiJ!J hailcíerc'iiil founail s::olgcílni. hogy kilű::v/1 célunkat. vcírmeuuénll dolgozóiéri való iinzetlen munkát a toll li.~::lu fl'9.lJDerével még oda­udóbban, még lelkesebben /'o[y/a.~.~uk !

Gazdavédelmi rendelet címen f. évi november 15-iki számunkban Vajda György tollából megjelent közleményünkben egy példát adtunk. A számílá§ban szereplö Fekete János hitelező helyett pl. Vidéki Ta­karék r. t. helyettesilendö. A rendelet ugyanis az állami átvállalást csak a bankadósaáRokra biztosítja.

;93:!. december 21. HEVESVÁRMEGYE 31.

Pillanalfelvételek a pétervdsdrai jdrdsból. Lá!ogatásunk a recski állami ércbányában.

A kslc'ii szi·p természeli környezelben fekvéi ál­lmni c;rcbún' únuk u kiizdmultbun kc;szüll pompás ,··pült'IC'i lla~:yszerű h<llitst gyukorolnuk u lótogulc)ra. \ kc··sií Jl;lulúni c'Jrúldmn múr kivilágiloll gyt:m··pület,

s •ez iirlci mulrnok zúgitsn ..lúruljúk, hogy itt kc~nyér­ad<i. liikleléi c·· H l ol~ ik.

A himya üzc•m\·c·zl'lc·í mc'rniike PcJIInPr Jenc'i. ic•lúílelc·zii szivc•ssc··~~·~d i!d k···rdc~sC'inkw lelvilúgosilú­..;okill c'•s c'íszinlc• llii~~Y iiriimiinlm~ szolgóll. hogy c~zen .; !>,•h c•n is liO munk<h;cs;dúcl ken•si keny,•r,··t.

''···rclt'•süi~kr,· nw~{ludjuk. l10gy komoly !'J<il,i~szü­!c·l·,k loln11ck az üzPrn nugyobbilúsúra. Ez évben él

hmmitdik lúri!st ,·(·t:zik ,··s nug:o;jc•l,.nlci~c·gli lc•művdi·s­rc· itlkulnws c·rc'<'S<'ck·sl tulúll;1k.

\lc Hi ·lcin!<'lf.iik il minl<lsZ<'rliPn bc'rc>nclezPII. kris­li:h lisz!<~ f,·ldc,l•:ozc'• lizl'rn!<·r:!Jo•k<'!. nz lirliimulmok. 11 zcú:c •k llllillk{ljitt !·s a fiol<'tlj;;j c·l.iúrú~t. i\kglucltuk. he"-:' llilf'''lll.t t:; wuggon ll~l·rszCizóércd bünyásznuk ki. :1m•·b·..t u jii,·ii lit\·ilszra m~·lr 20 waggonm önaj­l<lllilk L·ic·:n:·lni. s <lln<'h nc•k iir<·ndeks kiivc·IIH~Z­;nt'll\<' lt·sz. il munküsll·l;: úm :;(l 'oo-knl \'ille') l'mel­k,·dt:SI'. A l:; v. il!~gonos Ilii pi lt•r nf'k·st m.~gil'l<'lií cl­jilriass;tl lwnct·ntrúijúk. ú·~:•. hogy lwli;l<' 1·:1 wuggon 1111'!111\ ist·g[i c··rcd lwpn;dc A búnYúszoll anyngban 1 l';) ·• .. ra··ztartalom 'illl. mo~n·.-tartulma tonminkC:•nl cea :l l~l'illlllll. Az 1!1 ll\<'r! lisztfino!llsúgú [111\'IIW>I lm·úbbi i ·ldol~~ozi!s ,., .. ~··ll 0lagyHc'nybe szc'tiÍiljúk.

A hi1m <t ig· ·n ,··rk·k··s tckp. rnert Pf~yedüli mlí­\ c·k·.~ i dit!! ;'dlú r:·z ,·.s ilr;,nyb;tnyúja Csonkam<H:yar­' lrszc'tgn:lk.

A billl\'il \ izc•llúlilsilllotk zn,·arlillan bizlosilüs.:íru il Tm na c;s ·,1 Hi\ pal11k ,·izt·! i··l!wsznitln1 HJ:: 1-b.-on yjzg<t!at ,·.,,it'.'!l<·k. al1ol KO.lliHI lll' \'ÍzP! lt1rolnulc

\li nl kiilc in ,··rda•kt•ss(.,~rc'JI IH•II lllPgc•mlt'·kc•znünk il hún\1! ',·,~t·!t·is "~··1wk ;von nw:,·szPrlí munkújúrc'>l. ho,.,· .!il holdCJII mi11lill'\ Li•nc,Jc:,;iisl. ;;().f)i i() l'tlZSi>bok­r()t,;dtd!Pic ,·., 'l ,·jz,.(f,·l:uszn:'lka hulw:lét\'i!l is lc;­ll'si!<'!td ..

A nil!-{\ L·lt·lc'isst··g::•·l Ji'trú munkúlatokut Polln<'r J•ncí (';zc·n~\:c'Z<'I<'i lll< nli•k llllllllwlilrSÚ\'ul. Szilassy Cndil nH··rnid·:kt·l ,·t"·!:zi. i\;.c·/.ill!~l'r Gyul<! húr.yatunú­,."·os és Bi',lnn Ferc•nc miniszk:·i lit11Úcsos <•szl;'tly\C·­z<'!c·i. ha!l1al<is túmo~:t!;'rsn ,· .. , ir;'myilú-;a mc·lk•tt.

Pa rúd fürdün. On'!..! t•slc• ldl. mirc~ PLiritdiiirdörc• t'·rlünk. Csend

c·s ~tik!st··g üli meg il firrdií!. cs11k imitt -amott pis­l."dwl <'g~ egv villunylúmpa. A iürdc'iirodúbun azon­béln nw:;( is szoq~.t!:n~1s c'•lt•! lolyik.

A fürdütdep1wk t;\·lizPdt•k titn lelkes. odaadó \'l'Zl'!iiji•l Kopúl Gyuln i!-:azgulúl aktúk, slaliszli~ók liiiL· lwjolnr. munkübnn tulúljuk. Kt•rdt;sünk.~e. s7;\ , •. sen kö:.di vdünl\, hogy komoly nagyvonalu ~·!o.kPs:...:l·.·­l<'k vannak arra, ho!{y Pareidfürdő beiogadokepessPge emeltessék és olyan intézmények is lt•tc>síltessPnck. amelyek a közönsé!{ fokozolt igt'nyeil is hivulvu lcs~­n<'k kielégileni. Ilyen létcsilménykénl kell megem~t­leni a tavasszal épitend ö :3ilx 16 mérelü slrandfürdot. A fürdö vezetőségének komoly gondot ok~z, . hogy a közönség részére kényelmesebben megkoz~ht.~et~­vé tegye a vasúti fővonaltól kissé távo!abbeso f~rdo­telepel. Remény van rá, hogy a M~ V-.val ~s a Mavart vezelóségével folyamatban levo targyalasok­nak megfelelő eredménye lesz.

V ármegyc•nk párailu n gyógyhatású, természeli szi·psé~gekben bővelkedő fürdötelepének sorsa. minl mindt~n m~gyei érték. közelröl érint bennünket, s c'pJwn Hzt•rt úgy a fürdötelep t-rdemes igazgalójának, valamini t•helyüll ll nyilvánosságnak és leglöképpen uz illetékPs köröknek is feltárjuk a bennünk lévő gondolatokat. arnelvek a lürdiit'lel emelésére néze­tünk szeríni komol}· fontossággal birnak.

Parúdfürdö c'·rlt'·kél nagyszerű klimáján ld \'lJ sze­ríniünk elsösorban nagyhatású gyógyfürdői képezik . Ni·zdünk szeríni ll legnagyobb hiba olt van, hogy a flirdéi orvu:;i gy(,gyt•rt<~kd sem az orsz;jgban de még u \·c"mnegyC:•bcn scm ismerik kelkiképpen. Különös gondot kellene lordilLini arrü. hogy éÍllami inlt'zmény lé\ l; n. az egvetemi orvos professzorok. s az ország egy('b szakorvosai is il fürdö c:~rlékérűl kellöképpen lelvilágosíllassanak, ho;:y aztán a ielvilúgosílt>s mun­kájút lanilvúnyaíkkal &s az ökd fell;eresö belegeikkel is folytatni tudják. Szl'rencsés gondolal volna. hogyha a h.!rdéíévadban 1-·-1 országosan ~'!ismert or•·-,-;pro­[esszorollliilthe!nt• sza·,ads{cgát. {·s konzi''·, ··:1yujlás vc'gell él fürdö közöns(;gC:·nek rendelkezP.seJ<! állana. Hogyha ez k·~llc'í idiiben megfelelő módon propagál­va lenne. mPggyőziidésünk. hogy sok fürdővendég étZ idegen ors ~úgok hasonló gyógyhelyei helyell Parád­fürdőt lúlogalná.

t\bsik nagyon l mlos IH~·rdés \olna a fürdökö­ziinsi·g k,gfonlosabb ü;::yének. u gyomor. az étel. a a \'endéglií kérdésének helyes c;s okos megoldása.

Tuclom{:sunk szeríni élJpen mosl vajúdik az uj \·,·ndc'·:.<lií f!l'rlel kc;rclt~se. Szeríniünk a szerzödés rnP;.:kiiiC:'·;('nél il'iléllenül szem elöli kell tartani azon körülnH;il, l. hog\' drél!!a bérleti köveleléssei nem szubml j,."!Jdcllto.~né tenni a vend<:~glő,;nek azt. hogy JÓ!. olc~ót (·s meglelelő mennyiségben adhasson a kiizi'•n~égnek. Méltányos fellé·!Pie!{ mellell azonban igenis jogu legyen a fürdövezt!lőségt'nek megkövetelni l'S c•I(ÍÍI'Ill. Ílogyil ft.irclököziinst~get teljesen kielégitő vPndi·~.döi árak és élelminéíségek legyenek. amelynek isrnc'lt."Jt be nem tmk1sa szerzödésszegést jelenthetne.

\ll;g Ít'sz e túrgyban mondanivalónk. de majd éiZI 1;1ús nllw!ommni fogjuk nlt'g!elcléi módon elöler­jpszi •;li.

,\ ""zdasúgi deliink leromlása. ime. azon a hclv<'n i~ megle~ernlelle u l-{ondot. ahol a jelentkező ve~clt;gc•k1wk csak egy kis rc··szl-1 tudták elhelyezni. M('" kt•ll kezdéielnie él komoly szervezési munkának, a kUls(i tl-nyPzéiknél is. hogy Korúl Gyula igazgató elgondolásai. ll'rvei sikerre \·ezelhessenek.

A parádi üveggyárban. Músnap délelöli szitáló esőben igyekeztünk a

pnrirdi üveggyár felé. A gy.írlelep közel~ben: amint a 1-,>csink a dombra felkapaszkodott. elenktarult az éldel bizlosiló, kenyeretadó munka lelielétörő jele, a !!ülél szépiaszínü füst. s a fehéren gomolygó gőz.

Sok jól halloltunk mi.r eddig is a gyár bérlő­jéről. Kuhinka Gyuláról. az ö szociálís, megértö gon­dolkodásáról. Többek közölt úgy értesültünk, hogy annakidején, mikor a gyár leégett. és teljesen bizony­talan volt, hogy az új bérletet megkapja-e, egy mun­kásál sem hagyla kenyér nélkül lenni, hanem munka hiányába"l is biztositotta megélhetésüket.

Két éve szakadatlanul üzemben van a gyár, s mintegy 120-150 munkást foglalkoztat. Az üzem

32. HEVESVÁRMEGYE 1933. december 21.

tulajdonosa szivesen kalauzolt bennünket a gyárte­lepen, amelyről kitünő tollú munkalársunk. Szenl·lvtíny Ferenc lapunk hasábjain már egy alkalommal r~sz­letesen beszámolt.

A jóleső öröm érzése hatotta ill a lelkünket, amikor láttuk, a magyar munkás nagyszerű munká­jál, amely mesteri módon állitotta elő az egyszerű lámpaüvegtől a legszebb, műv<'szi kivitelű melszett és lestett kristályüvegekig a külömböző darabokat.

Érdeklődtünk a munkások keresele után, s mi­dön válaszu! kaptuk hogy a szakmunkások havonta 100-200 P-t keresnek, azonkivül lakást. !ütést, ker­lel, s a családosok 600 négyszögöles földet is, a fér­finapszámosok pedig :! pengól, a nőiek viszont 1-1'50 pengól kapnak, csodálkozásunkra Kuhinka Gyula azt a megjegyzést tette, hogy ö embertelen­nek tartaná a bérleszállitásl és ő nem kivánja a munkások szaruh helyzelét kihasználni,

Elmenőben sokat gondolkodtunk Kuhinka Gyu­la emberséges szivü kijelenlésén, s eltüuődtünk raj­ta, hogy nem volna-e helyes, ha sokez.~r példány­ban lenyomlalva illetékes helyekre tanulság és után­zás végett szétküleni.

Az esti órákban illendően visszadöcögölt velünk a palócok expressze. s e soro!t irója, akinek alkal­ma volt egy negyedszázaddal ezelőtt Bükkszenlerzsé­beten a palócok, többek közölt a "Bitó had" életét is megfigyelni, úgy gondolt vissza a pélervásúrai já­rás népére, hogy ez is egy nagy család. egy tágabb értelember: vett .. had", amelynek az eién a népi•! szerelő, és érte dolgozó családfő. dr. Miklóssy Ala­dár löszolgabiró úll.

.ll Hevesmegyei Ga:dasági E gyesölet lí.ö:gyiílése.

A Hevesvármegyei Gazdasági Egyesült>! Egerben e hó 15-én tartotta közgyük-sét, mPlyen Borhy György el­nök meleg szavakkal emlékezett meg !>Oroszlói Graefl Jenő elhunytúról. ki az Egyc>sületnek ;)() •·vig tagja, 10 éven át elnöke, utóbb iiriikiis diszelniilv~ volt.

Az igazgatósúg <~vi jelenks<'l a kiizgyülés meg­elégedéssel \·ette tudomásul. miutim ebbéíl kitünt, hogy a mostoha viszonyok ellenére is 11 vürmegye egyes mez<ígnzrlasági úgakban, igy kiiliiniisen a szerzöd,··ses maglermeit•sben. a lencse!ermt>lt;sben és különlegcs niiv."·nyek termeszll~sében nugv PléirC'ha­lad<ís! tett. ugyancsak fokozúd<>ll a gyümii~:s!t•rmPI<;s is, amelyet n J!!'yjelenlösi·gü uj ftolt•pil!;st>k tesznPk a közeljövőben 1iilv;jetesebbt"·. Az igazgiilú vúlaszlmúny ja\'nslatám u kiizg~·üli~s mel<·gpn iinnPJlt'l!t~ dr. llt•dry Léírincz fciispúnl. uki n gyümiilcslermelc"·s l"(•ll•~nditc•­si•re iritnyulc", moz~~almukat \'PZ<'Ii. Okol!t'Siill\ i Imre• alispünl. ki kü!iin<isPn n;~ úllntq.:•··szsc··gii•~y .juvilitsa t"~rdek<"•bcn tdt llil'-:Y"Il sokat. dr. Pdro 1\idrnim orsz. gylil. kép\"isel,"it. nk i a sziilii!Prmc·lc"·s t"·s borirsz111 tc·rt"·n tú­mo~utlu az Egyr·.~ülf'! munkúiút nagyon IHrlhntc"Js<lll.

Dr. P<'lro l<<.rlmún Borll\ (~\iin:~ •·lnid11wk ma­gas kora ellPn•··n· b<irnuln!CJ>- ii;d;rls<Ú.(giil , ··•.(zr•ll ,.J. niiki le\ c"lwn;. kt•(k•sf't··rt iiZ l~gwsüld 1\i.s;.-.,;rwtd lol­múcsollil. ITI!ijd il 1\ii/.!!)I·Íj ... , (;~(jr!fy 1\(:t··•::r! ,d,·lntok indit\ ir n:. :rn H'do•! 11 lsh·<úll. iiZ , g\ •·.-:ult·l titkúr/d Pg~lliim:r·r h:ilirlfJZiilli!l. r'ddiHi sil••·r•:s \l;IJilkiri;·,n<rll Plisrr11 r,··st··,··td i~~tl/:.~~tlt•\'Ü l~··p:Pth· ,.J,··,

Az t'<!l"l r,kft">h"l"l borkiúllilú.~ oklc·\·,·kit o.-.-:lot:;r ki c·zui<ll• ,,z ' :.11k ":.!\ lwn /rtn:. u;tol!ii dr l'··ln, 1\,·rl­mir: .. hnnl: ll\<:rlw. \';t! Vilmos. \···nwt!r Í'i.il •;rt.-z

Lomjapataky Béla, Kristóffy Júnos és Balogh Istvún­nak azon oklevélben foglalt j••gyzőkönyvi köszönP­teket, amelyekkel az egri borhet mcgrc•ndl'Zt;S<' kii­rüli kiváló szol'{álataikat ismerle el a vármt>g;e gaz­daközönsége. Az egycsüh·ti költségvelés és az <'\"r beszámoló tudomásulv<;tde után Borhy György Pl­nök a közgyűlést egy jobb és szebb eljövendö esz­tendő reményét kifejező szavakkal zárta be.

A gazdasági egyesület igazgató válaszlmünyi gyűlésének egyik rendkívül fontos tárgya volt Be­niczky Elemér földbirtokosnak nagyértékű felszólalása. az új erdőtörvénytervezettel szemben. A nagy szak­tudással megalapozolt beszirdébcn a felszólaló tökf"­letes és éles precizitással mulatott reú, hogy a kiile· lezö üzemterv m::_. en kitrokkal és veszélyekkel jür. Az igazgató választmány !Pijes egészt;ben magitl•v(r telte a felszólalti aggályait i·s kimondotta. hogy a liir­vi·nylervezettel szembPn a földmivelésügyi miniszter­hez felirattal fordúl. amelyb<'n aggályait fejezte ki a tervezettel szem bt' n.

A:& egri Korona szálló bérlőjének embersé­ges gondolkodása. Az élet rendje, hogy minél na­gyobb a szükst>g, annál inkirbb szaporodik azoknak a száma. akik nehi·z gazdasúgj helyzPtük ellenér!' is előljáró példával igazoljúk. hogy nemcsak szón1l. hanem cselekedetekkel is kell a szükiilkiidéik segit­ségére sietni. Unterreiner Júnos, az egri Korona b<;r­liíje 150 ingyeneb<·det wi a szegt"•nyck rt~szt;re. s egyetlen egy alkalmazoltjiti sem bocs{rjlja d, búr most teljesen holt idény van. hnnC'm felvúlh-a riivid idöre szabadsúgolja öket. Az ilyen nemps emberba­ráti ténykedés igazim n<•m szorul dicst"·relr<' .

Jlmint értesülünk, kés.: férfiru­fját. nöi kabátot. s.:ön yeget és kötött árút legolcsóbban E. ger b en Székely Endrerufjaárúfjá:ában Jókai ésKál­lay Z. uccu sarok leljet be -..:ere:ni.

A gyümölcsös t<>li kezelése vdi rr.l'g iiZ alap­jitt n z c>gt"•szst"•gt>s t"·s dús gy ü miilcskrmc>snek. briil a krrdésriil ir kimcritii<'n a Niiv<"•nyvt>ddPm <'s Ker­lészel mosl mPg_jplc>nl l••gujabb szúmu. Cikkeket 1\i·,_ ziil még u dic.>lnjtirk kivúlaszlúsárc"JI. az újbor t>lsii IP.ikst'riil, a lwj.~zi !t•rnwszlt·~s!~réil. a nwdamk P!t'lt··­sc'réil. n szigorü tc"·lnc>k a niiv•·n\·t<krt· \"ilk, halirs(ll"t,l stb. A dúsan illusztrc"rlt kd lnpf;,·,j kiviuralril Pg\" iil­knlommal a Niin··nyü·ddt·rn kiiidúhi,·ntnln (Hudnpest. V .. Kossuth Lnjos-tr"·r ll. sz.) dijtalmrul kiild !upunkrn \"lllú hivatkozússnl mulalvirnyszúmol.

Tisztafaj ú

mangalica tenrósz k n,~::; k k:.phatók Winterherg p!!. (jorti

g~tzdaságá.ban. -

A ,,Hevesvármegye'' melléklete . .11: egri bor és U>UmöJcskldJJítds díJazottainak

névsora: Díszoklevelet nyertek :

Dr. Braun Béla Eger, Eger város kerlészete, Egri Érseki Uradalom, Egri Főkáp!alan Uradalma, Egri m. kir. Szőlészeli és Borászali Szakiskola, Fleisch­mann Henrik Domoszló, Grőber J.enő Eger, báró Hatvany uradalmak, Hatvan, KosztkaAgostonné Recsk, Szabó Ferencné Eger, Szabó István Szurdokpüspöki, Dr. Végh József Tiszafüred, Wall Ferenc Eger.

Arany oldevelet nyertek : Dr. Alföldi Béla Eger, özv. AHöldi Mórné Eger,

Bajaát László dr. Eger, Buday. Ferenc Gyöngyös, Debreceni Dezső Eger, Derszib Ödön Eger. Egri Ir­galmas-rend Eger, Ernyei Szabó Gyula Abasár. Fa­zekas István Eger, Fischer Simon Likőrgyár Eger, Dr. Gergely Ernő Heves, Grenda Andor Eger, Gyön­gyösi Ecetárúgyár és Kereskedelmi R. T. Gyöngyös. Gyöngyösi Forgalmi Bank Gyöngyös, Gyöngyösi Föld­műves Gazdakör Gyöngyös, Gyöngyösi r. k. Felső Gazdasági Iskola Gyöngyös, Dr. Grosz József Eger, Hasenfeld György Verpelét, Hevesy Gusztáv Eger, Dr. Heller József Eger, lvády Gábor Ivád, Kállay Zoltán Budapest, nagyecséri Kánitz Dezső Eger, Kovacsóczy Lászlóné Gyöngyös, Magymy Pál Eger, Dr. Mészáros Béla Eger, Minoriták Rendháza Eger, Okolicsányi Imre Eger, Péró János kerlészele Eger, báró Piret de B i hain Jenő Erdőtelek, Polátsik Jenő Eger, Polgár István Gyöngyös, Polgár Lajos dr. Buda­pest. DL Rotschild Oszkúr Eger, Ruppert Antill Eger, Szabó Gyula Gyöngyös, Visontai Szöllítclep ri. Gyön­RYÖS, Zerkovitz Oszkár Budapes!. Rusznyúk József Gyöngyös.

Ezüst oklevelet nyertek : Angolkisasszonyok Intézete Eger, Braun Izsó

Verpelét, Bogdány Lajos Gyöngyös, ifj. Csépány György Gyöngyös, Csikós János Eger, Dr. Dallos Iván Eger, Dombrády Alajos Eger, Egri Ciszterciek rend­háza Eger, Elek Testvérek Eger, Fábián Zoltún Eger, Fehér Lajos Gyöngyös, özv. Fischer Simonné Eger, Fazekas Albert Eger, özv. Fülöp Zoltánné Eger, Imreh Sándor Hatvan, Kápolnay Gábor Recsk, Dr. Kertay Sándor Eger, Kollman János Eger, Korniss Antal GyönRyös. Lakalos Gáspár Eger, Magnin Ador·

ján Gyöngyös, Manner Károly Verpelét, Nagy Kálmán Eger, Pampuk József Gyöngyös, Pók Ignác Eger, Potoczki Antalné Eger, özv. Pataky Ferencné Gyön· gyös, Russz István Verpelét. Simon Mátyás Verpelét, Széky Péter Tiszai~Far. Szipszer Herman Pásztó, Stei· ner Emil Gyöngyös, Tóth Mihály Gyöngyös, Varga Miklós Eger, Várkonyi Ignác Eger. Vida Ferenc Eger, Würl Lajosné Eger, Dr. Záboczky Gyula Gyöngyös.

Elismerő oklevelet nyertek : Bakonyi Ignác Eger, Bardóczi Pál Gyöngyös,

özv. Bauer Lajosné Eger, Ceglédi Gáspár Eger, Csapó János Nagytálya, B. Csépány József Gyöngyös, Csal· hó Géza Erdőtelek, Egri szőlőművelési rt, Eger, Egyed János Gyöngyös, Fehér Henrik Eger, Hatvani Központi Szeszfőzde Hatvan, Hecser Béla Eger, Dr. Hevesi Zoltán Eger, Dr. Horváth Mihály Eger, Hanka Kovács András Gyöng,1ös, özv. Kerepesy Györgyné Verpelét, özv. Kis Józsefné Gyöngyös, Kleinmann Dezső Gyöngyös, Kovács András Eger, Kovács Ist· ván Eger, Knitli Antal Nagytálya, Kozmári Imre és János Gyöngyös, Kozmári Sándor Gyöngyös, Loson· czi Béla Eger, Mádi Ferenc Gyöngyös, Nagy István Eger. Pászli István Gyöngyös, Ringelhann Béla Eger, Ritter Péter Nagytálya, Ruzsin Bertalan Eger, Schwartz Arnold Eger, Sebestyén János Gyöngyös, Sike Mik· lós Gyöngyös, :5imon Mihályné Eger, Szabó Pál Gyöngyös, Szajlai Bernát Eger, Székely Gyula Heves, Szurdokpüspökii Uradalom Szurdokpüspöki, Takács József Eger, Vass István Eger, Velcsey István Eger, Weisz Gáspár Nagytálya, Wohl Sándor Pásztó, Dr. Zémán Dezső Pásztó. ---

A Hevesvármegyei m. kir. gazdaságffelügye-löség felhivása ... A külföldre irányuló gabonaszál· litmányok jelentékeny része a vizsgálatnál üszkösnek találtatott. Mivel a külföld az üszkös gabona átvéte· lét megtagadja. s igy exportunk ezen fertőzöltség következtében sulyos károsodásnak van kitéve, ezen károsodások és veszélyek elkerülése céljából feltét· ienül szükséges, de hazafias kötelesség is, hogy az elvetendő búza okvetlenül csáváztassék.

ri. "Hevesvá,rmegye" megindulása. pilla.na.tától kezd·

ve gyakorlatilag bizonyította. be, hogy önzetlenül az

igazi közérdeket szolgálja. még áldoza. tok árán is !

A ,,Hevesvármegyét" tá.moga.tni közérdek!

Tökéletes szemüveget készit Illés Béla látszerész ~ ~ ~ J!.

vAszoaáru és kelengye üzlete E G E R, Kállay Z. ucca 11.

J=Utsön 4 filbt··rt.

J=öz.:ön 6 fillt'·n;rt.

V ldglt . ..,on 100 !-lYl'rlyufPnn~·l'i l iilli,~t·rl

úrúnkénl gd::al.

Hoffmann Ernő. E G E R. dr. Kúllay Z. uccn !J.

Kellemes kardcsonyi ünnepeket és

boldog ujévet t

Kerlés: divatfjá: E. G E R.

Mit vásárolt tavaly karlicsonyra ? Bizonyúra hiisznos ujilm.lt"·kokat. melyek m('!{·

vülnsztúsu nzonbun. mindcn allwlommal !{tmdot oko/. Önnel<. ;\ k.:HÚCSúnyi ujiuHk•kok husznos volta ,·., ,·.l,·tturtamu kiiliinbiiző. Lehet. hogy múr Ön is •·li..l,•jt ·IIC'. hoq,· mil vúsúrolt. vagy mil kapott m: t·hm.It kurúcsonykor. E7. alól csak a rúdi<i kt"·pc·7. l1ivi·l•'ll. merl a rúdiú liibb minl lwrúcsonyi njúndi·k. r:wkl'n ál mindPnnap reggeltiíl i·jfi·li!-l fúrwlhntatlu­rll·d szol!{úlja hirekkel. zenével. diíudásokkul i·s ezer nyi müs szórakozússal az c!{t"·sz csalúdol. Viisúroljon most l\arácsonyra - rúdiót. A :: : l lúmpús, Hund­Pass rendszcrli ?:n l-cs Orion rúdi ó a nagyud<i mcl­lPtt is teljesen s7.C'lcklív Eurtipovcvö gt'p. mely o r~ldiúlt·clmika ujilúsainak fi!{yelt•mbe \·étek•vel készült. Kezt-h•se t•gyszerli t's kl·nyelnws. A bt>t'pitell dyna­mikus hangszóró, liszltín. élt•lhÜL'Il rcprodukúl bc­k:t"·dd. 7.cnt:•l egyaránt Átvilá~ílotl állomósnt"·v­sluili"tjn kiinnylívi· teszi n külfiildi úllomások bt>idlí­lcísúl. 200 -600 és (i()() -<!OOO m<'ll'rcs hullámhossznkra úllilh:tlú. RilrmPh Orion rndiúkC'I"l'SkNhi kl·szs(•ggt>l bemutatja. · ..

Olvasóink figyelmébe! il .,lleJJesvdrmeyye .. mal s:dma .14 oldal belt;:Jrtalommal jelent mP.g, m_~nt a dec. 15. és janudr J-l s:dmunk bovltett egyesítése.

_L:a_p!'?" _leg"kö:debbi száma ;a­nur•r 15-en Jelenik meg. il"HevcsvcírmetJYC" szerkes:töségf.~-

A bizlosílúsügy ma minucnkil 1; r d ek~~ l. Mindenm•m[í bizto.~í­lási kt;ru<;slKn infor­mációt, felvilügu:>ilt.ist. Lilhaigitzílüst ad. t;rk­kes t;s komoly szak­c i kk c k P t. hírckl'! k ii 7. ii l a

Biztositási és

Közgazdasági

Lapok Budapest, VI., Vörösmarty-u. 43, l 3.

Rádió s:akü:let

Illés Béla Eger -A l a p i t v a: 19 O 7.

Olcsón és céls:eraen

Sal gó brikettel tü:elfjet.

V e n n é le. prima 15 -20 .()old s:ölöt, orszúgúthoz közel. jú helyen. pincével és t'f.!YL;b fclszerel~sscl. -- Az eladni szán­dékozók e lnp kiadóhivatalába küldjék a j ú n l a l a i k a l pontos leírással eqyütt.

A szcrl<eszlésben résztvesznek:

G;gerben: Dr. &r!acll Sándor, (~höngpösön: Dr.

Katries Ká:mán, q'jszafüreden: Dr '0égq 9ózsef

J{eoesen: Gfigldr Géza, Pásztón: t~itéz ar.

Szilágpi Sánaor.

Felelős szcrkeszlő és kiadótulajdonos: '0ig "0:lmos. J(aloa_n, q'e!efon: S.!5.

Túrsszt~rlteszlő: ~aiogh ~stoán Gpöngpös.

Kt"·ziratok. elöfizcll'si és hirdett-si dijak a kiadóhivatal eimérc llutvnnba küldendők.

llirdetések diiszabásszerint.

Egyes s.:óm óra 1 pengő. OlfMiiiG8~A~~~~9!9.!fA@:~~:&.«Y.OP!"O IBindfeld Márk és fiai l

részvér~ytársaság ~ . . épületfa kereskedő cégnél ,! ~ a legmodernebb kivitel ü t~ l cementárúk és mükövek ~ ~ beszerezhetők. ~ ll Hatvan. Telefon 30. ~ oaaaoro~~:&'~.o~~~~"~o

~~~~6:11:8éi~ ~ ~ épületfa- kereskedése és ~ ,. cementJ!yára. ~j ;. Hatvan. Telefon 29. ~ t Elsőrend ü- cementárúk l ~ ,. Mindennemü építőanyag : )~ ~ cement, tégla, c~erép, nad, kópor sth. ~ ;c a legjobb minőségben kapható. 1-i O~-~~" -~-~-.... 'C .• -' .X. ~~Y. .O

Eladó gyümölcsfa-oltványok.

KESERŰ BALINT fmskolöJabun, Pusztamonostor, Szolnok rnegye. (A Magyar Faiskolui Szövetség tagja.) Alma, körte, szilva, kaj­szi, cseresznye. meggy, dic">, eper· fa magról, vadkörteés vadalma, két éves csemeték. Versenyké­pes minőség és árak. Árjegyzé­ket kívánatra küldök. Utogatói· kal szív<'sen fogadok. T clepem közvetlenül u pusziamonostor v ás ú l á ll om á s mellett van.

Bristol •.. Bristol ...

Bristol S:álló Budapes1 Dunaparl

á r b a n és szolgáltatásban vezet l

Szaba teljes ellátással

személyenként napi 12.". pengöért.

ÉDES és DECSI

lt{ÓGÉPCÉG

Budapest VII. Akácia utca 13.

leógépek 50 pengötöl. Re­mington, koyal, Smith Oliver olcsó úrusitúsa j<itúllús mcl· ldl. Szakszerű juvitúműhPiy.

J ú m u nk ú L; r t ll i t ü n t e l v e.

'------------~-

Próbált Ön már

lJ e ll M i k l ó s tégla és cserép­gyára.

NI á t r a <l e r ecske. -·------------------------------------~ A gondus húziösszonynak

csütörtökön első teendöjc, hogy felkeresse

HAJDU ÁRMIN

uzletét,

. ' sa l g~ l k";(fl)'ü ére1 b r l K e t t e kap igen julúnyos úron l - Dena­

turült szesz nagyban és kicsiny­fűteni ? ben l - Vidéki megrendeléseket

pontosan eszközlök l -- Saját ér­deke pmnncsolja, hogy egyszer

~m~ ..... ~ ..... ~.- .... :a:. ..~~~;~ lútogasson cl l!ATVA!\Jl üzleternbel

--------------------------------------------Borlíeresliedök, szölősgazdák -..-=·7as: mz·'F'Mi·p=r

adómérleget, tftrsas dl'zúmolúst l'ik<"•szí­tenek és felülvizsgálnak, könyvvizsgá­

lat esetén, mint

figyelmébe!

I. rendíi tölgyfahordó miuden n a~ y s á~ b a n

kaphat<i e ll e n s z nk ~ •· t ü Ji

közreműködnek

Hofbauer Testvét't!k. adó- és könyvszakt"·rliil~

Budapes, IV .. Muzeum körút 7 szám. Telefon : bi-1- 7-- ::>7.

DÉZSI JÓZSEF -...er&-r:ae

kádárnál HA TV ANB AN. N Y OM A T O T T V É G ll D E ZS ü KÖNY V N Y OM lJ A J A B:\ N H A T V A N B A N.