P ÉNZÜGYI ESZKÖZÖK, PIACOK

35
PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK, PIACOK

description

P ÉNZÜGYI ESZKÖZÖK, PIACOK. Pénzügyi eszközök (I.). Egy pénzügyi ügyletnél mérlegeljük (lásd eddigi tárgyalásunk, modellezésünk): Hozam Kockázat …és még említhető: Tranzakciós költség : az ügylet lebonyolításának költsége - PowerPoint PPT Presentation

Transcript of P ÉNZÜGYI ESZKÖZÖK, PIACOK

Page 1: P ÉNZÜGYI ESZKÖZÖK, PIACOK

PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK, PIACOK

Page 2: P ÉNZÜGYI ESZKÖZÖK, PIACOK

Pénzügyi eszközök (I.)

Egy pénzügyi ügyletnél mérlegeljük (lásd eddigi tárgyalásunk, modellezésünk): Hozam Kockázat …és még említhető:

Tranzakciós költség: az ügylet lebonyolításának költsége Likviditás: az eszköz mennyi idő alatt és mekkora költséggel

tehető pénzzé De voltaképpen ez is a tranzakciós költségbe tartozik…

…de ezek tulajdonképpen benne vannak a hozamban, ill. a kockázatban…

Page 3: P ÉNZÜGYI ESZKÖZÖK, PIACOK

Pénzügyi eszközök (II.) Pénzügyi termék, eszköz (asset): a pénzforrás felhasználójának

kötelezettségét tartalmazza, jogi garanciákkal Egy tipikus csoportosítás:

Követelést tartalmaznak Részesedést tartalmaznak Áru feletti rendelkezési jogot testesítenek meg

hitel, kölcsön takarékbetét kötvény váltó csekk jelzáloglevél kincstárjegy

részvény befektetési jegy szövetkezeti részjegy kockázatitőke-alap jegy

közraktárjegy hajóraklevél záloglevél

Hitelviszonyt tartalmaz. A befektető nem szólhat bele a vállalat működésébe. A tőke használati díja független a vállalat eredményétől.

Befektető valamilyen arányban tulajdoni joggal rendelkezik a vállalatban. A vagyoni jog révén pedig a vállalat eredményéből is részesedik.

Igazolja, hogy az értékpapír tulajdonosa valamely áru felett rendelkezik.

Page 4: P ÉNZÜGYI ESZKÖZÖK, PIACOK

Pénzügyi eszközök (III.)

Betétek és hitelek Ügyfél követelése, ill. tartozása Betéti-, ill. hitelszerződés tartalmazza az ügylet gazdasági-

jogi vonatkozásait Sokféle konstrukció (lejárat, kamat, biztosítékok) lehet

Értékpapír: vagyoni jogot megtestesítő forgalomképes („adható-vehető”) okirat, követelés – két alapvető csoport: Hitelviszonyt tartalmazó: a kibocsátó kötelezettséget vállal a

tőke későbbi, kamatokkal növelt értékének visszafizetésére Tagsági-tulajdonosi jogokat tartalmazó: a kibocsátó tagsági

és vagyoni jogokat biztosít, ennek eredményeként beleszólást a vállalat irányításába és jogosultságot a profit egy részére

Page 5: P ÉNZÜGYI ESZKÖZÖK, PIACOK

Az értékpapírok csoportosítása (I.)

Lejárat szerint Rövid: futamidő < 1év (pl. kincstárjegy) Közép: futamidő általában 1-3-5 év (pl. kötvény) Hosszú: futamidő általában > 5 év (pl. kötvény, záloglevél) Lejárat nélküli (pl. részvény)

Hozam szerint Formailag nem kamatozó (pl. diszkont kincstárjegy) Fix kamatozású (a kötvény klasszikus alapformája) Változó hozamú, többnyire osztalékot biztosító (pl.

részvény) Átmeneti formák (pl. átváltható kötvény, kamatozó

részvény)

Page 6: P ÉNZÜGYI ESZKÖZÖK, PIACOK

Az értékpapírok csoportosítása (II.)

Forgalomképesség szerint Közforgalmú: nyilvánosan adható-vehető Meghatározott körben forgatható: zárt, előre meghatározott befektetői

kör számára kibocsátott Vagyoni jog szerint

Hitelviszonyt megtestesítő Tagsági-, tulajdonjogot megtestesítő Árujogot (=árura vonatkozó tulajdonjogot) megtestesítő

Kibocsátó szerint Társaságok, vállalatok, magánszemélyek (pl. részvény, vállalati kötvény) Pénzintézetek (pl. letéti jegy) Állam (pl. diszkont kincstárjegy, államkötvény, ill. a helyi önkor-

mányzatok által kibocsátott kötvények, pl. kommunális kötvény)

Page 7: P ÉNZÜGYI ESZKÖZÖK, PIACOK

Az értékpapírok csoportosítása (III.)

Formai megjelenés szerint Materializált: szigorú formai követelmények, az adott fajtára

előírt törvényes kellékekkel ellátva, jogosított nyomdákban, hamisíthatóság elleni techn.

Dematerializált: elektronikus úton rögzített, értékpapír-számlán nyilvántartott, az értékpapír valamennyi kellékét tartalmazó adat; mindig névre szóló

Átruházási lehetőség szerint Bemutatóra szóló: nincs feltüntetve a kedvezményezett neve,

az átruházás egyszerű fizikai átadással történik Névre, ill. rendeletre szóló: meghatározott személy nevére, ill.

rendeletére kiállítva, csak az ő írásbeli nyilatkozatával lehet elidegeníteni

Page 8: P ÉNZÜGYI ESZKÖZÖK, PIACOK

Pénzügyi közvetítés (I.)

Közvetítés: a megtakarító (szabad pénzeszközzel rendelkező) és a felhasználó (forrást igénylő) összehozása; hozammal, kockázattal, futamidővel kapcsolatos elvárásaik összehangolása

A közvetítés motivációi: kockázat-/lejárat-/hely-/mennyiség-transzformáció, méretgazdaságosan

Közvetlen tőkeáramlást biztosító intézmények: tőzsde és értékpapír-forgalmazást végző intézmények (brókercégek, bankok értékpapír osztálya)

Közvetett tőkeáramlást biztosító intézmények: Monetáris közvetítők: bankok Nem monetáris közvetítők

Egyéb bankszerűen működő közvetítők: befektetési bankok, befektetési alapok, szövetkezeti hitelintézet, jelzálogbankok

Nem bankjellegű pénzügyi intézmények: biztosító társaságok, nyugdíjalapok

Page 9: P ÉNZÜGYI ESZKÖZÖK, PIACOK

Pénzügyi közvetítés (II.)

Bankok: elsősorban betétek gyűjtése, hitelek folyósítása; összegek és lejárati szerkezet ügyfelek igényei szerinti kialakítása

Befektetési bankok: elsősorban angolszász országokban, befektetésre specializált bankok, nagyobb beruházások finanszírozásának megszervezése

Befektetési alapok: értékpapírt venni szándékozók sok kisösszegű megtakarításának összegyűjtése, majd befektetés valamilyen stratégia szerint

Szövetkezeti hitelintézet: pl. takarékpénztárak, hitelszövetkezetek, pl. lakásépítési jelzáloghitelek, fogyasztási kölcsönök nyújtása

Jelzálogbankok: ingatlanok hosszú távú finanszírozási igényére jelzáloglevelek (értékpapírok) kibocsátása

Nem bankjellegű szerződéses intézmények: rendszeres havi befizetések hosszú távra befektetése; nyugdíjazás/káresemény esetén fizet

Page 10: P ÉNZÜGYI ESZKÖZÖK, PIACOK

Pénzügyi közvetítés (III.)

A közvetítés jellege: Közvetlen: a megtakarító közvetlenül választja ki a

felhasználót (brókercég csak a biztonságos üzletkötés segítéséért; pl. MOL részvényt veszek)

Közvetett: a megtakarító egy pénzügyi intézménnyel áll kapcsolatban, az közvetíti a tőkét a felhasználónak, de ez már egy másik pénzügyi ügyletet és konstrukciót jelent (a megtakarító nem ismeri a végső felhasználót közvetlenül)

Page 11: P ÉNZÜGYI ESZKÖZÖK, PIACOK

Pénzügyi piacok

Pénzpiacok: rövid lejáratú ügyletek (< 1 év), jellemzően alacsony kockázat, magas likviditás

Tőkepiacok: hosszú lejáratú ügyletek (> 1 év) Értékpapír piac: pénz- és tőkepiac része (pl.

kincstárjegy, ill. részvény) Elsődleges piac: az értékpapírt az első tulajdonos

számára értékesítik (pl. állampapír aukció) Másodlagos piac: az eredeti pénzügyi eszköz

tulajdonost cserél, de más nem történik (az eszköz nem változik) – az értékpapír lejárata elveszti jelentőségét Legfontosabb funkciója a likviditás biztosítása

Page 12: P ÉNZÜGYI ESZKÖZÖK, PIACOK

A kötvény (I.)

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amelyben a kibocsátó kötelezi magát arra, hogy az ott megjelölt pénzösszeget, annak előre meghatározott kamatát vagy egyéb járulékait, valamint az általa vállalt esetleges szolgáltatásokat a kötvény mindenkori tulajdonosának a megjelölt időben és módon megfizeti, illetőleg tel jesíti.

A kibocsátó a hitelfelvevő, a kötvénytulajdonos a hitelező

Nem biztosít tulajdonosi jogokat, így az adós üzletvitelébe történő beleszólást sem

Lejárattal rendelkező (jellemzően éven túli)

Page 13: P ÉNZÜGYI ESZKÖZÖK, PIACOK

A kötvény (II.)

Névérték (face value, par value): a megtestesített tőketartozás, amelyet a kibocsátó a lejáratig köteles a hitelezőnek visszafizetni

Névleges kamatláb (coupon rate): a kamatfizetés időpontjában a névértékre vetített névleges kamatot fizeti a kötvény kibocsátója a kötvény tulajdonosának

Lejárat: az időpont, amikor a kötvény névértéke teljes egészében visszafizetésre kerül

Aktuális piaci ár: a kötvény árfolyama, a másodlagos piacon a kereslet-kínálat alapján kialakuló ár

Kibocsátási árfolyam: az elsődleges piacon a forgalomba hozatal során alkalmazott ár; lehet prémiummal (névérték felett) vagy diszkonttal (névérték alatt) is

Page 14: P ÉNZÜGYI ESZKÖZÖK, PIACOK

A kötvény (III.)

Alaptípus: évente egyszer fizet (fix) kamatot, hitelösszeg lejáratkor egy összegben, lejárat előtti visszavásárlási kötelezettség nincs (másodlagos piac természetesen lehet)

Ma már jellemzően (mint minden értékpapírt) dematerializálják: nem nyomtatják ki, hanem kizárólag számítógépes jelként, értékpapírszámlákon jelennek meg

Sokféle változat lehetséges, pl.: Kamatozás: fix, előre meghatározott változó, gazdasági paraméterhez (pl.

infláció) kötötten változó, diszkont (névérték alatt bocsátják ki) Kamat mellett/helyett egyéb szolgáltatás, pl. részvényre válthatóság Tőketörlesztés: lejáratkor egy összegben, futamidő alatt egyenletesen, türelmi

idő után, stb. (Összehasonlítás a hitellel: teljes összeg az elején vs. fokozatosan,

tőketörlesztés a végén egy összegben vs. fokozatosan, esetleg jobban testre szabható a kötvény)

Page 15: P ÉNZÜGYI ESZKÖZÖK, PIACOK

Állampapírok

Az állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő okiratok

USÁ-ban: Treasury Bill (T-bill): < 1 év Treasury Note (T-note): 1-5 év Treasury Bond (T-bond): 5 év <

Magyarországon: Kincstárjegy (< 1 év): kamatozó vagy diszkont Államkötvény (1 év <)

Page 16: P ÉNZÜGYI ESZKÖZÖK, PIACOK

A részvény (I.)

A részvénytársaság által kibocsátott, tagsági- és tulajdonviszonyt megtestesítő forgalomképes értékpapír

A részvényes felelőssége a részvény névértékének (vagy kibocsátási értékének) szolgáltatására terjed ki

Nyilvános vagy zárt részvénytársaság: részvényeit nyilvánosan vagy csak előre meghatározott befektetők vásárolhatják

Részvénykibocsátás alapításkor és alaptőke-emeléskor A részvényes az általa teljesített befizetést, vagyoni

hozzájárulást a részvénytársaságtól a társaság fennállása alatt nem követelheti vissza

Page 17: P ÉNZÜGYI ESZKÖZÖK, PIACOK

A részvény (II.)

Tagsági jogok: közgyűlésen részt venni, felvilágosítást kérni, észrevételt tenni,

szavazati jogot biztosító részvény birtokában szavazni (névérték szerint)

kisebbségi jogok a szavazatok legalább 10%-a esetén: pl. közgyűlés összehívására, napirendi pontjának meghatározására, az üzletvezetés felülvizsgálatának kérelmezésére vonatkozó jog

Vagyoni jogok: Osztalékhoz fűződő jog: a felosztható eredmény terhére, a részvény

névértékére jutó hányad, osztalék illeti meg Likvidációs jog: a társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a

tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyonra (névérték szerint) Elővételi jog: alaptőke emelés esetén, előre meghatározott feltételek

mellett a többi befektetőt megelőzően vásárolhat az új kibocsátású részvényekből

Page 18: P ÉNZÜGYI ESZKÖZÖK, PIACOK

A részvény (III.)

Törzsrészvény: „klasszikus” részvényesi jogok Elsőbbségi részvény: valamilyen részvényesi jog

vonatkozásában elsőbbséget biztosít (ld. alapszabályban), pl.: A nyereségből más részvény fajtát meg előzően jogosít osztalékra Felszámolás esetén a likvidációs hányadra vonatkozó elsőbbség Szavazati joggal összefüggő elsőbbség Elővásárlási jog Vezető tisztségviselő kijelölésére vonatkozó elsőbbség

Kamatozó részvény: előre meghatározott mértékű kamat, még akkor is, ha a részvénytársaságnak az adott évben nincs nyeresége (+részvényhez fűződő valamennyi jog, pl. osztalék)

Dolgozói részvény: ingyenesen vagy kedvezményes áron a társaság aktív dol gozói vagy nyugdíjasai; névre szól, csak a dolgozók és a nyugdíjasok kö zött ruházható át; halál, munka-viszony-megszűnés esetén a társa ságnak elővételi joga van

Page 19: P ÉNZÜGYI ESZKÖZÖK, PIACOK

A befektetési jegy (I.)

A befektetési jegy a befektetési alapkezelő közreműködésével a befektetési alap által kibocsátott, vagyoni jogot biztosító, átruházható értékpapír.

Befektetési jegy: olyan vagyoni jogokat megtestesítő értékpapír, amelynek tulajdonosa kizárólag hozamra és likvidációs hányadra jogosult, de nem szólhat bele az alap működésébe

Befektetési alap: olyan jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg, amelyet a befektetési alapkezelő a befektetési jegy kibocsátásával gyűjt össze és amelyet ennek a tőkének a befektetésével alakít ki

Befektetési alapkezelő: olyan részvénytársaság, amely a befektetési jegyek kibocsátásával összegyűjtött tőkét kezeli az előre meghatározott befektetési politikának megfelelően

Nettó eszközérték: az alap portfóliójában lévő eszközök értéke csökkentve az alap működési költségeivel

Page 20: P ÉNZÜGYI ESZKÖZÖK, PIACOK

A befektetési jegy (II.) Az alapkezelő közvetlenül nem rendelkezik az alap eszközei

felett, ez a feladat a letétkezelő bankra hárul: feladata az alap eszközeinek őrzése, az értékpapír ügyletek lebonyolítása, az alap nettó eszközértékének megállapítása, valamint közzététele

Futamidő, illetve visszaválthatóság szempontjából: Nyílt végű alap: határozatlan futamidővel rendelkező, lejárat nélküli,

befektetési jegyei bármikor visszaválthatók és megvásárolhatók Zárt végű alap: meghatározott futamidővel indítják, amely futamidő alatt

az alap által kibocsátott befektetési jegyeket nem lehet visszaváltani Értékpapír alapok: a tőke értékpapírokba, pl. pénzpiaci alapok,

kötvényalapok, részvényalapok, vegyes vagy „alapok alapja” Ingatlan alapok: ingatlanokba történő befektetéssel

(vásárlással, fejlesztéssel, hasznosítással, értékesítéssel) foglalkoznak

ETF (Exchange-Traded Fund): tőzsdére bevezetett bef. alap

Page 21: P ÉNZÜGYI ESZKÖZÖK, PIACOK

A tőzsde A tőzsdei termékek, egymást helyettesítő tömegáruk szervezett,

szabványosított kereskedésének koncentrált piaca A tőzsdék általános jellemzői:

Koncentrált piac: egy helyre koncentrálja a keresletet és a kínálatot; nagy forgalom gyorsan, hatékonyan és biztonságosan bonyolódik le; a kereskedés szervezett keretek között, szabályozott rendben zajlik

Egymást helyettesítő tömegáruk piaca: az adott termékből sok van, egyik egysége ugyanolyan, mint a másik egysége; az áruk fizikai és más paraméterei egyértelműen rögzíthetők, mérhetők Ezért az árunak fizikailag nem kell jelen lenni, elég, ha a felek pontosan rögzítik,

mire vonatkozik az adás-vétel Különleges szervezet: a kereskedés nyílt, egyértelmű, biztonságra törekvő

szabályait alakítja ki és tartja be Információs központ: az árfolyamokat, a kereskedési mennyiségeket és más

információkat rendszeresen közzéteszik Az egyes tőzsdék különböznek egymástól a forgalmazott árukat, az

ügylet lebonyolításának módját, elszámolását stb. illetően → általánosan érvényes szabályokat nem lehet felsorolni

Page 22: P ÉNZÜGYI ESZKÖZÖK, PIACOK

Tőzsdék csoportosítása Forgalmazott termékek alapján

Általános: egyidejűleg áru és értéktőzsde is, mindkét körre vonatkozóan kötnek ügyleteket

Árutőzsde: fizikai áruk kereskedelme, pl. nyersolaj, fémek, gabona, cukor, stb. Értéktőzsde: pénzügyi piaci termékek adás-vétele

Kereskedés rendszere alapján Technikai lebonyolítás szerint:

Nyílt kikiáltásos: alkuszok hangos szóval bekiáltják ajánlataikat; ha egy ajánlatot egy másik bróker elfogad, akkor létrejön az üzlet – visszaszorul szerte a világon

Elektronikus rendszer: számítógépes rendszer végzi az ajánlatok párosítását (pl. BÉT) Árjegyzők szerint:

Ajánlat-vezérelt: a megbízások akkor teljesülnek, ha a piaci alku folyamán a vételi és az eladási oldal meg tud egyezni az árban, egyébként nincs kötés (pl. BÉT azonnali piaca)

Kétoldalú árjegyzés: egy vagy több piacvezető (árjegyző) kötelezettséget vállal, hogy szükség esetén saját ajánlatával keresletet és kínálatot teremt, hajlandó venni vagy eladni

Page 23: P ÉNZÜGYI ESZKÖZÖK, PIACOK

Tőzsdén kívüli piacok

OTC (over-the-counter): olyan másodlagos piacok, ahol az ügyleteket a tőzsdén kívül kötik, az ügyletek nem koncentráltak, nem szabványosítottak A termékek köre is szélesebb, a lejáratokban és a teljesítés feltételeiben

is szabadon állapodnak meg a felek Harmadik piac: tőzsdén jegyzett értékpapírok tőzsdén kívüli

kereskedelme, jellemzően nagy pénzügyi befektetők nagy tételben, alacsony tranzakciós költségek mellett kereskednek

Negyedik piac: brókerek közbeiktatása nélkül a befektetők egymással közvetlenül kötnek ügyletet a tőzsdén jegyzett termékekre

Junk piac: olyan vállalatok értékpapírjainak piaca, amelyek kockázata magas: vagy új termékek, technológiák bevezetése miatt, vagy éppen pénzügyi nehézséggel küzd

Page 24: P ÉNZÜGYI ESZKÖZÖK, PIACOK

Tőzsdei ügynökségek

Brókercégek: olyan pénzügyi vállalkozások, amelyek tőzsdetagságot szereztek Emellett lehet információnyújtás, szaktanácsadás,

portfólió-kialakítás is, és akár brókerre bízni a befektetett összeget is

Befektetési alapok: lásd korábban: befektetési jegy kibocsátása, befektetési stratégia – a tőzsdézni aktívan nem szándékozó befektetők számára lehetőség

Bankok A tőzsdén történő kereskedés szigorú szabályokhoz

van kötve…

Page 25: P ÉNZÜGYI ESZKÖZÖK, PIACOK

Tőzsdei és OTC ügyletek csoportosítása

Adás-vételi

ügyletek

Származtatott (derivatív) ügyletek

Azonnali ügyletek

Opciós ügyletek Swapok Határidős ügyletek

Futures

Forward

Szabványosított

opciók

Nem szabványosított opciók

Page 26: P ÉNZÜGYI ESZKÖZÖK, PIACOK

Azonnali ügyletek (I.)

Az adás-vételi ügyletek megkötése és a teljesítés (lényegében) nem szakad el egymástól

A megbízás Határideje: most, adott időpontig, visszavonásig Ára: piaci ár (amennyiért éppen lehet), limit ár (egy

adott árnál kedvezőbben), stop limit/piaci (egy adott árszint elérésekor aktiválódó), (átlagáras)

Mennyisége: rész (részletekben is teljesíthető), mind (maradéktalan teljesítés), min (minimális teljesítendő mennyiség)

Minden értékpapírnak külön ajánlati könyv, ebben rögzítik az ajánlatokat, majd párosítják

Page 27: P ÉNZÜGYI ESZKÖZÖK, PIACOK

Azonnali ügyletek (II.)

Az üzlet megkötése és elszámolása, teljesítése elkülönül A teljesítés elszámolóházakban (klíringházakban) történik

A kereskedés során az árra és mennyiségre koncentrálhatnak, és az üzletkötéssel egy időben szinte lehetetlen megoldani a termékek és pénz cseréjét

A tőzsdei kereskedés során tehát sem az áru, sem a pénz nincs jelen Az érintett brókercégek a kereskedéshez kapcsolódó pénzüket és

értékpapírjaikat egy központi helyen helyezik el, majd a központi hely (az elszámolóház) a tőzsdei ügyletkötések alapján végrehajtja a megfelelő jóváírást és terhelést

Mo.-on: KELER (Központi Elszámolóház és Értéktár), integráltan Elszámolási elvek: multilaterális nettósítás (adott napi kötések

nettósítása), T+2, T+3 (kötés után ennyivel mozog pénz és papír)

Page 28: P ÉNZÜGYI ESZKÖZÖK, PIACOK

Származtatott ügyletek (I.)

Származtatott termékek (derivatívák): értékük más pénzügyi termék(ek)től, az ún. alaptermék(ek)től függ, abból származtatható

Short (rövid) pozíció: eladási szándék Long (hosszú) pozíció: vételi szándék Swap-ok: olyan speciális csereügyletek, amelynek

során a felek a pénzáramlások cseréjében állapodnak meg (pl. változó és fix kamatkötelezettség cseréje)

Page 29: P ÉNZÜGYI ESZKÖZÖK, PIACOK

Származtatott ügyletek (II.)

Határidős ügyletek: a szerződő felek a szerződéskötés időpontjában állapodnak meg minden lényeges kérdésben (ár, mennyiség, teljesítés ideje, stb.), de a teljesítésre csak előre meghatározott későbbi időpontban kerül sor Pl. egy hónap múlva 1000 USD bevételünk lesz, de ki akarjuk

küszöbölni a HUF/USD árfolyamkockázatot, ezért eladunk határidőre (egy hónap múlvára) 1000 USD-t ma rögzített, pl. 210 HUF/USD árfolyamon Így elkerüljük a számunkra rossz esetleges árfolyamesést, de egyúttal

lemondunk a számunkra jó esetleges árfolyam-emelkedésről

Futures: szabványosított, tőzsdei Forward: nem szabványosított, OTC

Page 30: P ÉNZÜGYI ESZKÖZÖK, PIACOK

Származtatott ügyletek (III.)

Opciók – alapvetően egy lehetőség egy tranzakcióra (pl. adás/vétel) megadott feltételekkel

Lehívhatóság szerint Európai opció: csak megadott idő múlva Amerikai opció: a megadott időn belül bármikor

A tranzakció típusa szerint Eladási (put) opció: eladási lehetőség Vételi (call) opció: vételi lehetőség

Az opció kiírója: aki vételi vagy eladási kötelezettséget vállal Kötési ár: előre rögzített, ezen lehet eladni/venni Opciós díjat is kell fizetni a kiírónak

Page 31: P ÉNZÜGYI ESZKÖZÖK, PIACOK

Származtatott ügyletek (IV.)

Opcióra példa: Egy év múlva akarunk venni olajat, de nem tudjuk, hogyan

alakul majd az ár Kötünk egy európai vételi opciót, mondjuk 100 USD kötési

áron Tehát egy év múlva vehetünk 100 USD-ért olajat, függetlenül

attól, hogy akkor épp mennyi a piaci ár Ezért a lehetőségért persze opciós díjat fizetünk Ha a lehíváskori piaci ár > 100 USD, akkor élünk az opcióval

és nyerünk, mert olcsóbban vehetünk a piacinál Ha a lehíváskori piaci ár < 100 USD, akkor nem élünk az

opcióval, mert megéri inkább a piacon venni A mennyiségek persze előre rögzítettek (kontraktus(méret))

Page 32: P ÉNZÜGYI ESZKÖZÖK, PIACOK

Reálopciók (I.)

Reálopciók (I-II-III-IV.) nem lesz számon kérve Kérdés: használható-e az opciós szemlélet projektekben? A DCF (diszkontált pénzáram, discounted cash-flow) alapú

értékelés korlátai „Most eldöntjük, és úgy lesz” Nem enged rugalmasságot, nem veszi figyelembe a menedzsment

jövőbeli lehetőségeit Milyen lehetőségek?

Leállítani a projektet, ha rosszul alakulnak a dolgok Kibővíteni a projektet, ha jól alakulnak Kivárni a projekt indításával, stb.

Ezeknek a lehetőségeknek értéke van → figyelmen kívül hagyásukkal alulbecsülhetjük a projekt NPV-jét

Az opciók értékelése meglehetősen bonyolult…

Page 33: P ÉNZÜGYI ESZKÖZÖK, PIACOK

Reálopciók (II.)

Példa 1 Piacra dobnánk egy új terméket, amiből évi 100 bevételre számítunk,

örökjáradék jelleggel, a beruházási összeg 300, a diszkontráta 20% Az NPV ekkor 100/0,2 – 300 = 200 Tegyük fel, hogy az első év után kiderül, hogy a termék sikeres-e vagy sem

50%, hogy sikeres, ekkor a bevétel 150 végig 50%, hogy sikertelen, ekkor a bevétel csak 50 végig

Ha sikertelen leállíthatjuk, eladhatjuk a gépeket, amikért 280-at kaphatunk Siker esetén az NPV = 150/0,2 – 300 = 450 Sikertelen esetben, az opció lehívásával az NPV = (50 + 280)/1,2 – 300 = -25 A várható NPV opcióval: 0,5*450 + 0,5*-25 = 212,5 Az opció értéke ez esetben 212,5 – 200 = 12,5, azaz várhatóan ennyit

nyerhetünk lehívásával

Page 34: P ÉNZÜGYI ESZKÖZÖK, PIACOK

Reálopciók (III.)

Példa 2 Ugyanaz, mint Példa 1, csak a beruházási összeg 550, a

visszanyerhető összeg 400 Az „alap” NPV ekkor 100/0,2 – 550 = -50

Nem valósítanánk meg a projektet!

Ha van opciónk: Siker NPV = 150/0,2 – 550 = 200

Sikertelen NPV opcióval = (50 + 400)/1,2 – 550 = -175

A várható NPV opcióval: 0,5*200 + 0,5*-175 = 12,5 → ez már pozitív!

Az opció értéke pedig 12,5 – (-50) = 62,5

Page 35: P ÉNZÜGYI ESZKÖZÖK, PIACOK

Reálopciók (IV.)

Példa 3 Új termék (pl. polár pulóver) kifejlesztésén gondolkodunk

Beruházási összeg 10 m Ft, várható PV 7,5 m Ft A várható NPV = -10 + 7,5 = -2,5 m Ft → nem tűnik jónak… Feltételezzük: 50% siker, 50% bukás

De: az új termék „ötletét” (polár anyagot) felhasználhatjuk másféle új termékekben is (pl. takarók, huzatok) → nagyobb piac Ezeknek a termékeknek a fejlesztési költsége PV = -50 m Ft Ha az alaptermék sikeres, akkor a többiből PV = 70 m Ft bevétel Ha sikertelen, akkor PV = 20 m Ft bevétel Ha mindenképp bővítünk: -50 + 0,5*(70 + 20) = -5 m Ft NPV-t ad

Várható NPV a bővítési opcióval: -10 + 7,5 + 0,5*(-50 + 70) + 0,5*0 = 7,5 m Ft → ez már pozitív!

Ha az alaptermék sikertelen, nyilván nem fogjuk bővíteni a termékpalettát