P ÉNZÜGYI ESZKÖZÖK, PIACOK
description
Transcript of P ÉNZÜGYI ESZKÖZÖK, PIACOK
PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK, PIACOK
Pénzügyi eszközök (I.)
Egy pénzügyi ügyletnél mérlegeljük (lásd eddigi tárgyalásunk, modellezésünk): Hozam Kockázat …és még említhető:
Tranzakciós költség: az ügylet lebonyolításának költsége Likviditás: az eszköz mennyi idő alatt és mekkora költséggel
tehető pénzzé De voltaképpen ez is a tranzakciós költségbe tartozik…
…de ezek tulajdonképpen benne vannak a hozamban, ill. a kockázatban…
Pénzügyi eszközök (II.) Pénzügyi termék, eszköz (asset): a pénzforrás felhasználójának
kötelezettségét tartalmazza, jogi garanciákkal Egy tipikus csoportosítás:
Követelést tartalmaznak Részesedést tartalmaznak Áru feletti rendelkezési jogot testesítenek meg
hitel, kölcsön takarékbetét kötvény váltó csekk jelzáloglevél kincstárjegy
részvény befektetési jegy szövetkezeti részjegy kockázatitőke-alap jegy
közraktárjegy hajóraklevél záloglevél
Hitelviszonyt tartalmaz. A befektető nem szólhat bele a vállalat működésébe. A tőke használati díja független a vállalat eredményétől.
Befektető valamilyen arányban tulajdoni joggal rendelkezik a vállalatban. A vagyoni jog révén pedig a vállalat eredményéből is részesedik.
Igazolja, hogy az értékpapír tulajdonosa valamely áru felett rendelkezik.
Pénzügyi eszközök (III.)
Betétek és hitelek Ügyfél követelése, ill. tartozása Betéti-, ill. hitelszerződés tartalmazza az ügylet gazdasági-
jogi vonatkozásait Sokféle konstrukció (lejárat, kamat, biztosítékok) lehet
Értékpapír: vagyoni jogot megtestesítő forgalomképes („adható-vehető”) okirat, követelés – két alapvető csoport: Hitelviszonyt tartalmazó: a kibocsátó kötelezettséget vállal a
tőke későbbi, kamatokkal növelt értékének visszafizetésére Tagsági-tulajdonosi jogokat tartalmazó: a kibocsátó tagsági
és vagyoni jogokat biztosít, ennek eredményeként beleszólást a vállalat irányításába és jogosultságot a profit egy részére
Az értékpapírok csoportosítása (I.)
Lejárat szerint Rövid: futamidő < 1év (pl. kincstárjegy) Közép: futamidő általában 1-3-5 év (pl. kötvény) Hosszú: futamidő általában > 5 év (pl. kötvény, záloglevél) Lejárat nélküli (pl. részvény)
Hozam szerint Formailag nem kamatozó (pl. diszkont kincstárjegy) Fix kamatozású (a kötvény klasszikus alapformája) Változó hozamú, többnyire osztalékot biztosító (pl.
részvény) Átmeneti formák (pl. átváltható kötvény, kamatozó
részvény)
Az értékpapírok csoportosítása (II.)
Forgalomképesség szerint Közforgalmú: nyilvánosan adható-vehető Meghatározott körben forgatható: zárt, előre meghatározott befektetői
kör számára kibocsátott Vagyoni jog szerint
Hitelviszonyt megtestesítő Tagsági-, tulajdonjogot megtestesítő Árujogot (=árura vonatkozó tulajdonjogot) megtestesítő
Kibocsátó szerint Társaságok, vállalatok, magánszemélyek (pl. részvény, vállalati kötvény) Pénzintézetek (pl. letéti jegy) Állam (pl. diszkont kincstárjegy, államkötvény, ill. a helyi önkor-
mányzatok által kibocsátott kötvények, pl. kommunális kötvény)
Az értékpapírok csoportosítása (III.)
Formai megjelenés szerint Materializált: szigorú formai követelmények, az adott fajtára
előírt törvényes kellékekkel ellátva, jogosított nyomdákban, hamisíthatóság elleni techn.
Dematerializált: elektronikus úton rögzített, értékpapír-számlán nyilvántartott, az értékpapír valamennyi kellékét tartalmazó adat; mindig névre szóló
Átruházási lehetőség szerint Bemutatóra szóló: nincs feltüntetve a kedvezményezett neve,
az átruházás egyszerű fizikai átadással történik Névre, ill. rendeletre szóló: meghatározott személy nevére, ill.
rendeletére kiállítva, csak az ő írásbeli nyilatkozatával lehet elidegeníteni
Pénzügyi közvetítés (I.)
Közvetítés: a megtakarító (szabad pénzeszközzel rendelkező) és a felhasználó (forrást igénylő) összehozása; hozammal, kockázattal, futamidővel kapcsolatos elvárásaik összehangolása
A közvetítés motivációi: kockázat-/lejárat-/hely-/mennyiség-transzformáció, méretgazdaságosan
Közvetlen tőkeáramlást biztosító intézmények: tőzsde és értékpapír-forgalmazást végző intézmények (brókercégek, bankok értékpapír osztálya)
Közvetett tőkeáramlást biztosító intézmények: Monetáris közvetítők: bankok Nem monetáris közvetítők
Egyéb bankszerűen működő közvetítők: befektetési bankok, befektetési alapok, szövetkezeti hitelintézet, jelzálogbankok
Nem bankjellegű pénzügyi intézmények: biztosító társaságok, nyugdíjalapok
Pénzügyi közvetítés (II.)
Bankok: elsősorban betétek gyűjtése, hitelek folyósítása; összegek és lejárati szerkezet ügyfelek igényei szerinti kialakítása
Befektetési bankok: elsősorban angolszász országokban, befektetésre specializált bankok, nagyobb beruházások finanszírozásának megszervezése
Befektetési alapok: értékpapírt venni szándékozók sok kisösszegű megtakarításának összegyűjtése, majd befektetés valamilyen stratégia szerint
Szövetkezeti hitelintézet: pl. takarékpénztárak, hitelszövetkezetek, pl. lakásépítési jelzáloghitelek, fogyasztási kölcsönök nyújtása
Jelzálogbankok: ingatlanok hosszú távú finanszírozási igényére jelzáloglevelek (értékpapírok) kibocsátása
Nem bankjellegű szerződéses intézmények: rendszeres havi befizetések hosszú távra befektetése; nyugdíjazás/káresemény esetén fizet
Pénzügyi közvetítés (III.)
A közvetítés jellege: Közvetlen: a megtakarító közvetlenül választja ki a
felhasználót (brókercég csak a biztonságos üzletkötés segítéséért; pl. MOL részvényt veszek)
Közvetett: a megtakarító egy pénzügyi intézménnyel áll kapcsolatban, az közvetíti a tőkét a felhasználónak, de ez már egy másik pénzügyi ügyletet és konstrukciót jelent (a megtakarító nem ismeri a végső felhasználót közvetlenül)
Pénzügyi piacok
Pénzpiacok: rövid lejáratú ügyletek (< 1 év), jellemzően alacsony kockázat, magas likviditás
Tőkepiacok: hosszú lejáratú ügyletek (> 1 év) Értékpapír piac: pénz- és tőkepiac része (pl.
kincstárjegy, ill. részvény) Elsődleges piac: az értékpapírt az első tulajdonos
számára értékesítik (pl. állampapír aukció) Másodlagos piac: az eredeti pénzügyi eszköz
tulajdonost cserél, de más nem történik (az eszköz nem változik) – az értékpapír lejárata elveszti jelentőségét Legfontosabb funkciója a likviditás biztosítása
A kötvény (I.)
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amelyben a kibocsátó kötelezi magát arra, hogy az ott megjelölt pénzösszeget, annak előre meghatározott kamatát vagy egyéb járulékait, valamint az általa vállalt esetleges szolgáltatásokat a kötvény mindenkori tulajdonosának a megjelölt időben és módon megfizeti, illetőleg tel jesíti.
A kibocsátó a hitelfelvevő, a kötvénytulajdonos a hitelező
Nem biztosít tulajdonosi jogokat, így az adós üzletvitelébe történő beleszólást sem
Lejárattal rendelkező (jellemzően éven túli)
A kötvény (II.)
Névérték (face value, par value): a megtestesített tőketartozás, amelyet a kibocsátó a lejáratig köteles a hitelezőnek visszafizetni
Névleges kamatláb (coupon rate): a kamatfizetés időpontjában a névértékre vetített névleges kamatot fizeti a kötvény kibocsátója a kötvény tulajdonosának
Lejárat: az időpont, amikor a kötvény névértéke teljes egészében visszafizetésre kerül
Aktuális piaci ár: a kötvény árfolyama, a másodlagos piacon a kereslet-kínálat alapján kialakuló ár
Kibocsátási árfolyam: az elsődleges piacon a forgalomba hozatal során alkalmazott ár; lehet prémiummal (névérték felett) vagy diszkonttal (névérték alatt) is
A kötvény (III.)
Alaptípus: évente egyszer fizet (fix) kamatot, hitelösszeg lejáratkor egy összegben, lejárat előtti visszavásárlási kötelezettség nincs (másodlagos piac természetesen lehet)
Ma már jellemzően (mint minden értékpapírt) dematerializálják: nem nyomtatják ki, hanem kizárólag számítógépes jelként, értékpapírszámlákon jelennek meg
Sokféle változat lehetséges, pl.: Kamatozás: fix, előre meghatározott változó, gazdasági paraméterhez (pl.
infláció) kötötten változó, diszkont (névérték alatt bocsátják ki) Kamat mellett/helyett egyéb szolgáltatás, pl. részvényre válthatóság Tőketörlesztés: lejáratkor egy összegben, futamidő alatt egyenletesen, türelmi
idő után, stb. (Összehasonlítás a hitellel: teljes összeg az elején vs. fokozatosan,
tőketörlesztés a végén egy összegben vs. fokozatosan, esetleg jobban testre szabható a kötvény)
Állampapírok
Az állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő okiratok
USÁ-ban: Treasury Bill (T-bill): < 1 év Treasury Note (T-note): 1-5 év Treasury Bond (T-bond): 5 év <
Magyarországon: Kincstárjegy (< 1 év): kamatozó vagy diszkont Államkötvény (1 év <)
A részvény (I.)
A részvénytársaság által kibocsátott, tagsági- és tulajdonviszonyt megtestesítő forgalomképes értékpapír
A részvényes felelőssége a részvény névértékének (vagy kibocsátási értékének) szolgáltatására terjed ki
Nyilvános vagy zárt részvénytársaság: részvényeit nyilvánosan vagy csak előre meghatározott befektetők vásárolhatják
Részvénykibocsátás alapításkor és alaptőke-emeléskor A részvényes az általa teljesített befizetést, vagyoni
hozzájárulást a részvénytársaságtól a társaság fennállása alatt nem követelheti vissza
A részvény (II.)
Tagsági jogok: közgyűlésen részt venni, felvilágosítást kérni, észrevételt tenni,
szavazati jogot biztosító részvény birtokában szavazni (névérték szerint)
kisebbségi jogok a szavazatok legalább 10%-a esetén: pl. közgyűlés összehívására, napirendi pontjának meghatározására, az üzletvezetés felülvizsgálatának kérelmezésére vonatkozó jog
Vagyoni jogok: Osztalékhoz fűződő jog: a felosztható eredmény terhére, a részvény
névértékére jutó hányad, osztalék illeti meg Likvidációs jog: a társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a
tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyonra (névérték szerint) Elővételi jog: alaptőke emelés esetén, előre meghatározott feltételek
mellett a többi befektetőt megelőzően vásárolhat az új kibocsátású részvényekből
A részvény (III.)
Törzsrészvény: „klasszikus” részvényesi jogok Elsőbbségi részvény: valamilyen részvényesi jog
vonatkozásában elsőbbséget biztosít (ld. alapszabályban), pl.: A nyereségből más részvény fajtát meg előzően jogosít osztalékra Felszámolás esetén a likvidációs hányadra vonatkozó elsőbbség Szavazati joggal összefüggő elsőbbség Elővásárlási jog Vezető tisztségviselő kijelölésére vonatkozó elsőbbség
Kamatozó részvény: előre meghatározott mértékű kamat, még akkor is, ha a részvénytársaságnak az adott évben nincs nyeresége (+részvényhez fűződő valamennyi jog, pl. osztalék)
Dolgozói részvény: ingyenesen vagy kedvezményes áron a társaság aktív dol gozói vagy nyugdíjasai; névre szól, csak a dolgozók és a nyugdíjasok kö zött ruházható át; halál, munka-viszony-megszűnés esetén a társa ságnak elővételi joga van
A befektetési jegy (I.)
A befektetési jegy a befektetési alapkezelő közreműködésével a befektetési alap által kibocsátott, vagyoni jogot biztosító, átruházható értékpapír.
Befektetési jegy: olyan vagyoni jogokat megtestesítő értékpapír, amelynek tulajdonosa kizárólag hozamra és likvidációs hányadra jogosult, de nem szólhat bele az alap működésébe
Befektetési alap: olyan jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg, amelyet a befektetési alapkezelő a befektetési jegy kibocsátásával gyűjt össze és amelyet ennek a tőkének a befektetésével alakít ki
Befektetési alapkezelő: olyan részvénytársaság, amely a befektetési jegyek kibocsátásával összegyűjtött tőkét kezeli az előre meghatározott befektetési politikának megfelelően
Nettó eszközérték: az alap portfóliójában lévő eszközök értéke csökkentve az alap működési költségeivel
A befektetési jegy (II.) Az alapkezelő közvetlenül nem rendelkezik az alap eszközei
felett, ez a feladat a letétkezelő bankra hárul: feladata az alap eszközeinek őrzése, az értékpapír ügyletek lebonyolítása, az alap nettó eszközértékének megállapítása, valamint közzététele
Futamidő, illetve visszaválthatóság szempontjából: Nyílt végű alap: határozatlan futamidővel rendelkező, lejárat nélküli,
befektetési jegyei bármikor visszaválthatók és megvásárolhatók Zárt végű alap: meghatározott futamidővel indítják, amely futamidő alatt
az alap által kibocsátott befektetési jegyeket nem lehet visszaváltani Értékpapír alapok: a tőke értékpapírokba, pl. pénzpiaci alapok,
kötvényalapok, részvényalapok, vegyes vagy „alapok alapja” Ingatlan alapok: ingatlanokba történő befektetéssel
(vásárlással, fejlesztéssel, hasznosítással, értékesítéssel) foglalkoznak
ETF (Exchange-Traded Fund): tőzsdére bevezetett bef. alap
A tőzsde A tőzsdei termékek, egymást helyettesítő tömegáruk szervezett,
szabványosított kereskedésének koncentrált piaca A tőzsdék általános jellemzői:
Koncentrált piac: egy helyre koncentrálja a keresletet és a kínálatot; nagy forgalom gyorsan, hatékonyan és biztonságosan bonyolódik le; a kereskedés szervezett keretek között, szabályozott rendben zajlik
Egymást helyettesítő tömegáruk piaca: az adott termékből sok van, egyik egysége ugyanolyan, mint a másik egysége; az áruk fizikai és más paraméterei egyértelműen rögzíthetők, mérhetők Ezért az árunak fizikailag nem kell jelen lenni, elég, ha a felek pontosan rögzítik,
mire vonatkozik az adás-vétel Különleges szervezet: a kereskedés nyílt, egyértelmű, biztonságra törekvő
szabályait alakítja ki és tartja be Információs központ: az árfolyamokat, a kereskedési mennyiségeket és más
információkat rendszeresen közzéteszik Az egyes tőzsdék különböznek egymástól a forgalmazott árukat, az
ügylet lebonyolításának módját, elszámolását stb. illetően → általánosan érvényes szabályokat nem lehet felsorolni
Tőzsdék csoportosítása Forgalmazott termékek alapján
Általános: egyidejűleg áru és értéktőzsde is, mindkét körre vonatkozóan kötnek ügyleteket
Árutőzsde: fizikai áruk kereskedelme, pl. nyersolaj, fémek, gabona, cukor, stb. Értéktőzsde: pénzügyi piaci termékek adás-vétele
Kereskedés rendszere alapján Technikai lebonyolítás szerint:
Nyílt kikiáltásos: alkuszok hangos szóval bekiáltják ajánlataikat; ha egy ajánlatot egy másik bróker elfogad, akkor létrejön az üzlet – visszaszorul szerte a világon
Elektronikus rendszer: számítógépes rendszer végzi az ajánlatok párosítását (pl. BÉT) Árjegyzők szerint:
Ajánlat-vezérelt: a megbízások akkor teljesülnek, ha a piaci alku folyamán a vételi és az eladási oldal meg tud egyezni az árban, egyébként nincs kötés (pl. BÉT azonnali piaca)
Kétoldalú árjegyzés: egy vagy több piacvezető (árjegyző) kötelezettséget vállal, hogy szükség esetén saját ajánlatával keresletet és kínálatot teremt, hajlandó venni vagy eladni
Tőzsdén kívüli piacok
OTC (over-the-counter): olyan másodlagos piacok, ahol az ügyleteket a tőzsdén kívül kötik, az ügyletek nem koncentráltak, nem szabványosítottak A termékek köre is szélesebb, a lejáratokban és a teljesítés feltételeiben
is szabadon állapodnak meg a felek Harmadik piac: tőzsdén jegyzett értékpapírok tőzsdén kívüli
kereskedelme, jellemzően nagy pénzügyi befektetők nagy tételben, alacsony tranzakciós költségek mellett kereskednek
Negyedik piac: brókerek közbeiktatása nélkül a befektetők egymással közvetlenül kötnek ügyletet a tőzsdén jegyzett termékekre
Junk piac: olyan vállalatok értékpapírjainak piaca, amelyek kockázata magas: vagy új termékek, technológiák bevezetése miatt, vagy éppen pénzügyi nehézséggel küzd
Tőzsdei ügynökségek
Brókercégek: olyan pénzügyi vállalkozások, amelyek tőzsdetagságot szereztek Emellett lehet információnyújtás, szaktanácsadás,
portfólió-kialakítás is, és akár brókerre bízni a befektetett összeget is
Befektetési alapok: lásd korábban: befektetési jegy kibocsátása, befektetési stratégia – a tőzsdézni aktívan nem szándékozó befektetők számára lehetőség
Bankok A tőzsdén történő kereskedés szigorú szabályokhoz
van kötve…
Tőzsdei és OTC ügyletek csoportosítása
Adás-vételi
ügyletek
Származtatott (derivatív) ügyletek
Azonnali ügyletek
Opciós ügyletek Swapok Határidős ügyletek
Futures
Forward
Szabványosított
opciók
Nem szabványosított opciók
Azonnali ügyletek (I.)
Az adás-vételi ügyletek megkötése és a teljesítés (lényegében) nem szakad el egymástól
A megbízás Határideje: most, adott időpontig, visszavonásig Ára: piaci ár (amennyiért éppen lehet), limit ár (egy
adott árnál kedvezőbben), stop limit/piaci (egy adott árszint elérésekor aktiválódó), (átlagáras)
Mennyisége: rész (részletekben is teljesíthető), mind (maradéktalan teljesítés), min (minimális teljesítendő mennyiség)
Minden értékpapírnak külön ajánlati könyv, ebben rögzítik az ajánlatokat, majd párosítják
Azonnali ügyletek (II.)
Az üzlet megkötése és elszámolása, teljesítése elkülönül A teljesítés elszámolóházakban (klíringházakban) történik
A kereskedés során az árra és mennyiségre koncentrálhatnak, és az üzletkötéssel egy időben szinte lehetetlen megoldani a termékek és pénz cseréjét
A tőzsdei kereskedés során tehát sem az áru, sem a pénz nincs jelen Az érintett brókercégek a kereskedéshez kapcsolódó pénzüket és
értékpapírjaikat egy központi helyen helyezik el, majd a központi hely (az elszámolóház) a tőzsdei ügyletkötések alapján végrehajtja a megfelelő jóváírást és terhelést
Mo.-on: KELER (Központi Elszámolóház és Értéktár), integráltan Elszámolási elvek: multilaterális nettósítás (adott napi kötések
nettósítása), T+2, T+3 (kötés után ennyivel mozog pénz és papír)
Származtatott ügyletek (I.)
Származtatott termékek (derivatívák): értékük más pénzügyi termék(ek)től, az ún. alaptermék(ek)től függ, abból származtatható
Short (rövid) pozíció: eladási szándék Long (hosszú) pozíció: vételi szándék Swap-ok: olyan speciális csereügyletek, amelynek
során a felek a pénzáramlások cseréjében állapodnak meg (pl. változó és fix kamatkötelezettség cseréje)
Származtatott ügyletek (II.)
Határidős ügyletek: a szerződő felek a szerződéskötés időpontjában állapodnak meg minden lényeges kérdésben (ár, mennyiség, teljesítés ideje, stb.), de a teljesítésre csak előre meghatározott későbbi időpontban kerül sor Pl. egy hónap múlva 1000 USD bevételünk lesz, de ki akarjuk
küszöbölni a HUF/USD árfolyamkockázatot, ezért eladunk határidőre (egy hónap múlvára) 1000 USD-t ma rögzített, pl. 210 HUF/USD árfolyamon Így elkerüljük a számunkra rossz esetleges árfolyamesést, de egyúttal
lemondunk a számunkra jó esetleges árfolyam-emelkedésről
Futures: szabványosított, tőzsdei Forward: nem szabványosított, OTC
Származtatott ügyletek (III.)
Opciók – alapvetően egy lehetőség egy tranzakcióra (pl. adás/vétel) megadott feltételekkel
Lehívhatóság szerint Európai opció: csak megadott idő múlva Amerikai opció: a megadott időn belül bármikor
A tranzakció típusa szerint Eladási (put) opció: eladási lehetőség Vételi (call) opció: vételi lehetőség
Az opció kiírója: aki vételi vagy eladási kötelezettséget vállal Kötési ár: előre rögzített, ezen lehet eladni/venni Opciós díjat is kell fizetni a kiírónak
Származtatott ügyletek (IV.)
Opcióra példa: Egy év múlva akarunk venni olajat, de nem tudjuk, hogyan
alakul majd az ár Kötünk egy európai vételi opciót, mondjuk 100 USD kötési
áron Tehát egy év múlva vehetünk 100 USD-ért olajat, függetlenül
attól, hogy akkor épp mennyi a piaci ár Ezért a lehetőségért persze opciós díjat fizetünk Ha a lehíváskori piaci ár > 100 USD, akkor élünk az opcióval
és nyerünk, mert olcsóbban vehetünk a piacinál Ha a lehíváskori piaci ár < 100 USD, akkor nem élünk az
opcióval, mert megéri inkább a piacon venni A mennyiségek persze előre rögzítettek (kontraktus(méret))
Reálopciók (I.)
Reálopciók (I-II-III-IV.) nem lesz számon kérve Kérdés: használható-e az opciós szemlélet projektekben? A DCF (diszkontált pénzáram, discounted cash-flow) alapú
értékelés korlátai „Most eldöntjük, és úgy lesz” Nem enged rugalmasságot, nem veszi figyelembe a menedzsment
jövőbeli lehetőségeit Milyen lehetőségek?
Leállítani a projektet, ha rosszul alakulnak a dolgok Kibővíteni a projektet, ha jól alakulnak Kivárni a projekt indításával, stb.
Ezeknek a lehetőségeknek értéke van → figyelmen kívül hagyásukkal alulbecsülhetjük a projekt NPV-jét
Az opciók értékelése meglehetősen bonyolult…
Reálopciók (II.)
Példa 1 Piacra dobnánk egy új terméket, amiből évi 100 bevételre számítunk,
örökjáradék jelleggel, a beruházási összeg 300, a diszkontráta 20% Az NPV ekkor 100/0,2 – 300 = 200 Tegyük fel, hogy az első év után kiderül, hogy a termék sikeres-e vagy sem
50%, hogy sikeres, ekkor a bevétel 150 végig 50%, hogy sikertelen, ekkor a bevétel csak 50 végig
Ha sikertelen leállíthatjuk, eladhatjuk a gépeket, amikért 280-at kaphatunk Siker esetén az NPV = 150/0,2 – 300 = 450 Sikertelen esetben, az opció lehívásával az NPV = (50 + 280)/1,2 – 300 = -25 A várható NPV opcióval: 0,5*450 + 0,5*-25 = 212,5 Az opció értéke ez esetben 212,5 – 200 = 12,5, azaz várhatóan ennyit
nyerhetünk lehívásával
Reálopciók (III.)
Példa 2 Ugyanaz, mint Példa 1, csak a beruházási összeg 550, a
visszanyerhető összeg 400 Az „alap” NPV ekkor 100/0,2 – 550 = -50
Nem valósítanánk meg a projektet!
Ha van opciónk: Siker NPV = 150/0,2 – 550 = 200
Sikertelen NPV opcióval = (50 + 400)/1,2 – 550 = -175
A várható NPV opcióval: 0,5*200 + 0,5*-175 = 12,5 → ez már pozitív!
Az opció értéke pedig 12,5 – (-50) = 62,5
Reálopciók (IV.)
Példa 3 Új termék (pl. polár pulóver) kifejlesztésén gondolkodunk
Beruházási összeg 10 m Ft, várható PV 7,5 m Ft A várható NPV = -10 + 7,5 = -2,5 m Ft → nem tűnik jónak… Feltételezzük: 50% siker, 50% bukás
De: az új termék „ötletét” (polár anyagot) felhasználhatjuk másféle új termékekben is (pl. takarók, huzatok) → nagyobb piac Ezeknek a termékeknek a fejlesztési költsége PV = -50 m Ft Ha az alaptermék sikeres, akkor a többiből PV = 70 m Ft bevétel Ha sikertelen, akkor PV = 20 m Ft bevétel Ha mindenképp bővítünk: -50 + 0,5*(70 + 20) = -5 m Ft NPV-t ad
Várható NPV a bővítési opcióval: -10 + 7,5 + 0,5*(-50 + 70) + 0,5*0 = 7,5 m Ft → ez már pozitív!
Ha az alaptermék sikertelen, nyilván nem fogjuk bővíteni a termékpalettát