Lőrinczné dr. Bencze Edit Kodolányi János Főiskola

Társadalomtudományi Tanszék

Orosz írásbeliség és irodalom a kezdetektől a 17. század végéig

Óorosz irodalom és írásbeliség A kezdetek • Helyszíne: Bölcs Jaroszláv 1037-ben alapított kijevi Szent Szófia székesegyház, mellette hamarosan a Kijevi Barlangkolostor: görög fordítások, kódexek, egyházi szláv nyelven, • Ilarion kijevi metropolita írása, az Elmélkedés a „törvényről” és a „kegyelemről”

• Óorosz nyelven íródott, • a Kijevi Ruszt és Bölcs Jaroszlav uralkodását dicsőíti • 12. században Kirill Turovszkij (1130-82) munkássága, ritmikus próza, • 1113 Barlangkolostor tudós szerzetesének, Nesztor szerkesztésében ismert Őskrónika, 1113-ból 1. Az őslakossági (autochton) mítosz a szlávokat a bibliai világképbe helyezi:

• a Noé egyik fiának, Jáfet nemzetségéből származnak,

• a babiloni nyelvkeveredés után az ősnyelvből kiváló 72 nyelv egyike a szláv nyelv (és írás)

= A szlávok története a Szent történelem része 2. A szlávok letelepednek Duna mentén. 3. Kij megalapítja Kijevet.

•Kijevi Rusz egységének megteremtője, Vlagyimir Monomah (1053-1125)

Intelmek című munkája: királytükör,

önéletrajz, az ideális uralkodót mutatja be,

(István király Intelmek) • 1185-87 Ének Igor hadáról című

óorosz hősköltemény ismeretlen szerzőtől,

eredeti nem maradt fenn, csak 16. sz.-i másolat,

a népköltészeti epikai (szláv eposz) és az egyházi irodalmi indíttatás ötvözése

Nesztor

Könyvek az óorosz korszakban Kéziratos könyvek: • Bölcs Jaroszláv udvarában 20 orosz /görög fordító, írnok; • A kéziratokat ellátták különböző adatokkal, nevükkel, • A kijevi korszakból, 1047-1230 között 39 másoló nevét ismerjük, közülük 15 volt egyházi; • a szerzetes másolók általában névtelenül dolgoztak; • 12. sz. a könyvmásolás önálló iparág lett; • kódexek, díszes kéziratok, miniatúrákkal; • bekötés: bizánci stílus; • legrégebbi fennmaradt: Osztromir novgorodi helytartónak készült evangélium; • könyvek főként megrendelésre; • kolostorok, főurak, fejedelmek;

Könyvek a kijevi korban • az egyházi szabályzat előírta, hogy a kolostorban legyen könyvtár; • a szerzeteseknek tudniuk kellett olvasni, • saját cellájukban is tarthattak könyveket; • templomok, főleg a püspöki székesegyházak könyvtárainak az istentisztelethez használt könyvekre volt szükségük; • az 1240-ig létrejött teljes könyvállományt – optimálisan – 130-140 ezerre becsülik, • amiből mindössze 390 db maradt meg;

Az óorosz állam felbomlásától a 14.századig Két fő téma: Pusztulás: Ének oroszföld pusztulásáról Elbeszélés arról, hogyan pusztította el Batu Rjazanyt Erős kezű uralkodó Alekszandr Nyevszkij legendája

Száműzött Danyiil könyörgése: Danyiil = erős hercegi hatalom

A moszkvai fejedelemség megerősödésének kora (a 14. sz. második felétől a 15. sz. elejéig). Zadonscsina (15. sz.) költemény = kulikovói csatában Dmitrij Ivanovics fejedelem győzelméről 1380-ban; Zadonscsina az elesetteket siratja, a győzteseket dicsőíti. Ortodoxia más központjaival való kapcsolatok felújítása: aszketikus életmód, legendák és krónikák, kronograf: a világtörténelem eseményeiből összeállítás; Cyprianus (bolgár) = Kiprian metropolita: 1406: az első „egyetemes orosz” krónika, az orosz föld egységének eszméje, Fotyij egyetemes orosz krónikája (1418) moszkvai nagyfejedelmek feladatai a nemzet iránt; megerősödött a külföldi világi irodalmak hatása, a törökök 14. századvégi balkáni előnyomulása idején sok délszláv menekült Moszkvába,

A központosított moszkvai állam 15. sz. 2. fele – 16. sz. vége III. Iván uralkodásának hatása az irodalomra: Elterjedtek: 1. a világi témájú elbeszélések 2. külföldi az elbeszélések fordításai Mindezek terjedését segítette az a technikai fejlődés is, hogy a pergament felváltja a papír használata. (Az óorosz irodalom világi emlékei szinte teljes egészében papírra írott kéziratokban maradtak ránk.) Műfaji, tematikai változatosság: • Világi műfajok előretörése: útleírás, a levelezés, az európai irodalomból érkező vándor-témák feldolgozásai •

•Nagy havi olvasmányok (Великие Четьи Минеи) 12 kötete, • a különféle évkönyvek (Voszkreszenszki, Pátriárkai, Képes évkönyv). • a Fokozatok könyve (1563) IV. Iván és elődei dicsőítő életrajzát tartalmazza. • A korszak fontos alkotói: az útleírásáról híressé vált tveri kereskedő, Afanaszij Nyikityin, a tudós filológus Makszim Grek (1480-1556), az egyházi írók közt pedig Nyil Szorszkij (1433-1508) és Joszif Volockij (1439-1515). • Hangsúlyos lesz: a publicisztika: Ivan Pereszvetov elbeszélései, a vita műfaja: egyházi és a világi hatalom viszonyáról, a levél: IV. Rettegett Iván levelezése (indulatos, patetikus) Andrej Kurbszkij herceggel (visszafogott) • Műfajegyveleg: „Domosztroj”- etikai kódex és szabály gyűjtemény.

A 16. sz. a kultúrában és irodalomban

1. A kultúra és az irodalom egységesítésének százada. 2. 1564: Moszkvában Ivan Fjodorov irányításával

megindul a könyvnyomtatás. 3. A XVI. század első két évtizedében kezd kialakulni

az orosz állam eredetének elmélete. 4. A XV. és XVI. század eretnekmozgalmai „ ellenállóbbá” tették a világi kultúrát is.

5. Kialakul az életrajz mint műfaj. 6. Összességében befejezetlen művekről

szól a XVI. század irodalma, nem egyszer keveredik bennük több irodalmi műfaj eleme.

IV. Rettegett Iván

Saját orosz reneszánsz 16. sz. Makarij metropolita Művelt írók csoportosultak körülötte, Az ő szerkesztő műhelyében készült el a kor vallási-irodalmi enciklopédiája, a „Csetyji Minyei” (havi olvasmányok), 12 ívformátumú fóliánskötet, több mint 27.000 oldal, az orosz földön található „összes olvasott könyveket” gyűjtötte egybe és íratta át munkatársaival. több változatban húsz évig készült, A lépcsőzet könyve: gesta: cárok és metropoliták élete, az 1547. és 1549. évi zsinatok: történelmi személyiségek és helyi csodatevők szentté nyilvánítása, Nyikon évkönyv: kor történelmi enciklopédiája, 16 ezer miniatúrával,

17. század átmeneti korszaknak tartja a szakirodalom: • még jelen vannak a korábbi évszázadok műfajai, • de már sok új vonás, • a világi irodalom térhódítása, • irodalom témája: egyházszakadás, Pl . Avvakum (óhitűek, raszkolnyikok vezetője) Önéletírása, • megjelennek az elbeszélések: pl. kópénovella versek: Szimeon Polockij (1629–1680) a verselésben hoz újat Jurij Križanić „Politikai gondolatok” : az orosz uralkodó és az orosz nép hivatásáról beszél = műveltség felvirágoztatása az állam feladata!

Könyvek/irodalom a 17. században Oktatási könyvek (bukvarok):

olvasás-írás begyakorlására új anyagot is tartalmaztak,

Első képes bukvar: 1694, Karion Isztomin neve alatt

Kéziratos azbukovnyikok megjelenése: grammatika,

imádságok, bibliai elbeszélések, az erényes élet szabályai,

a középkor európai tananyaga (trivium, quadrivium),

az újabb tudományok (számtan, földrajz, természetrajz, történelem) elemei

Az orosz történelem első rendszerezése,

Fjodor Gribojedov „Isztorija” c. tankönyve (1669)