Ütőné Visi Judit - gov.hu · Készüljünk az érettségi vizsgára földrajzból...
Transcript of Ütőné Visi Judit - gov.hu · Készüljünk az érettségi vizsgára földrajzból...
1
Ütőné Visi Judit
Készüljünk az érettségi vizsgára földrajzból
Feladatmegoldások
Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest
2
HELYÜNK A VILÁGEGYETEMBEN
1. KOZMIKUS KÖRNYEZETÜNK
1. feladat
1. a geocentrikus világkép megalkotása C
2. a bolygók mozgástörvényeinek felismerése D
3. a heliocentrikus világkép megalkotása B
4. a Jupiter 4 holdjának felfedezése A
2. feladat
Naprendszer, Tejútrendszer, Metagalaxis, Univerzum
3. feladat
A Tejútrendszernek az a része, amelyen belül a Nap gravitációs hatása érvényesül.
Az a távolság, amelyet a fény a légüres térben egy év alatt megtesz. Ez megközelítőleg 1012
km (9461 milliárd km)
A Nap és a Föld közepes távolsága. 1 CSE=150 millió km.
4. feladat
Igen, mert a nagy távolság miatt a fénynek hosszabb időre van szüksége ahhoz, hogy eljusson
a Földre.
5. feladat
A, C
Kis tömeg és nagy sűrűség, rövidebb keringési idő, kisebb átmérő.
Szilárd felszín (kéreg), elkülöníthető légkör, kevés hold.
Merkúr, Vénusz, Föld, Mars
6. feladat
1. D, 2. A, 3. B, 4. A, 5. A, 6. C, 7. A, 8. B, 9. B, 10. A
3
7. feladat
Mert a Vénusznak nincs saját fénye, tehát nem csillag. Csak a Nap fényét veri vissza, vagyis
bolygó.
8. feladat
Nap, nagybolygók, kisbolygók, holdak, üstökösök, meteorok, bolygóközi anyag
9. feladat
B-t kell bekarikázni.
A meteoritok olyan meteorok, meteordarabok, amelyek elérik a földfelszínt. A meteorok
pedig nem biztos, hogy eljutnak a Föld felszínére. (Elkerülhetik a Földet vagy eléghetnek a
légkörben.)
10. feladat
Mars, Jupiter, Neptunusz, Szaturnusz, Föld
11. feladat
Az égbolt színe fekete.
Nincs légmozgás, szél.
Az árnyék éles, fekete, nincs átment.
Aprózódás jellemző, a formák a szél és a csapadék hiánya miatt sokáig élesen megmaradnak.
12. feladat
A Nap belsejében lejátszódó folyamatokból, amely során a hidrogén héliummá alakul át és
eközben hatalmas mennyiségű energia szabadul föl.
13. feladat
A) áramlási öv (konvektív zóna), B) mag, C) fotoszféra, D) sugárzási öv
kromoszféra, napkorona
E) protuberancia, F) napkitörés (fler)
napfolt, alacsonyabb hőmérsékletű
14. feladat
A napsugárzás energiaforrás a növények és közvetve az állatok és az ember számára.
4
A szén, a szénhidrogén tulajdonképpen elraktározott napenergia.
A napsugárzás alternatív energiaforrás.
A légköri folyamatok mozgatója, a legfontosabb időjárási és éghajlati tényező.
A naptevékenység befolyásolja a földi életet. (Például: mágneses viharok, sarki fény,
zavarok a rövidhullámú rádiózásban)
A naptevékenység befolyásolja az időjárás változékonyságát.
A naptevékenységnek élettani hatása is van. (Például az erős naptevékenység és a
szívinfarktusok gyakorisága közötti összefüggés mutatható ki. A naptevékenység
ingadozása bizonyos fák évgyűrűjének vastagságában is nyomon követhető.)
A Napból érkező káros ultraibolya sugaraknak sejtroncsoló hatásuk van. Ez ellen véd
a légkör ózonpajzsa.
15. feladat
Jurij Gagarin: első ember a világűrben
Neil Armstrong: első ember a Holdon
16. feladat
a) A Naprendszer forró gázködből (nebula) sűrűsödött össze. A forró csillagporból annak
hűlése következtében kialakuló centrifugális erő hatására szakadtak ki, majd sűrűsödtek
össze a bolygók. Megfogalmazója Pierre Simon Laplace.
b) Fred Hoyle
2. A FÖLD MINT ÉGITEST
1. feladat
1. I, 2. H, 3. H, 4. I, 5 I
2. feladat
A) Déli-sark, B) Egyenlítő, C) ekliptika síkja
D) 23, 5o, E) 66,5 o
3. feladat
tengely körüli forgás
keringés a Nap körül
5
tengely körüli forgás
keringés a Nap körül.
4. feladat
A Nap látszólagos mozgása keletről nyugat felé történik az égbolton. A tőlünk keletre fekvő
területekre utazva az óránkat előbbre kell állítani (azaz már elmúlt az az időpont), nyugatra
utazva pedig vissza kell tekerni.
5. feladat
1. A, 2. B, 3. A, 4. A, 5. C, 6. A, 7. B, 8. A, 9. D, 10. B
6. feladat
Dátum Hova érkeznek merő -
legesen a napsugarak?
Elnevezés Északi
félgömbön
A napsugarak
hajlásszöge a
Déli-sarkkörön
III. 21. Egyenlítőre Tavaszi
napéjegyenlőség
A tavasz kezdete 23,5 o
VI. 22. Ráktérítő Nyári napforduló A nyár kezdete Ezen a napon
nem kel fel a Nap
IX. 23. Egyenlítőre Őszi
napéjegyenlőség
Az ősz kezdete 23,5 o
XII. 22. Baktérítő Téli napforduló A tél kezdete 47o, ezen a na-
pon nem nyug-
szik le a Nap.
7. feladat
1. A, 2. E, 3. D, 4. B, 5. C, 6. C, 7. B, 8. E
8. feladat
Március 21.: 23,5o-os szögben, Június 22.: 47 o -os szögben,
Szeptember 23.: 23,5 o -os szögben, December 22.: nem emelkedik a látóhatár fölé.
9. feladat
Március 21.: 80o-os szögben, Június 22.: 56,5o-os szögben,
Szeptember 23.: 80o-os szögben, December 22.:76,5o-os szögben.
6
10. feladat
A déli szélesség 20 o-ról.
11. feladat
=, =, >,<, =
12. feladat
Napfogyatkozás: Nap, Hold, Föld.
Holdfogyatkozás: Nap, Föld, Hold.
13. feladat
Napfogyatkozás: újholdkor
Holdfogyatkozás: holdtöltekor
Azért mert, a Hold és a Föld pályasíkja 5˚-kal eltér egymástól.
14. feladat
1. A, 2. B, 3. D, 4. A, 5. C, 6. C, 7. A, 8. C
15. feladat
d.sz. 30 o, ny.h. 130 o
éjfél van
tél
Ausztrália
16. feladat
65˚
65x 111,3 km (= 1 fok) =7234,5 km
14 órát mutat szintén. Azért mert azonos hosszúsági körön van a két település.
17. feladat
Világidő a greenwichi 0o hosszúsági körhöz tartozó idő (középnapidő).
7
18. feladat
Helyi idő szerint akkor van dél, amikor a Nap éppen az adott hosszúsági körön halad át. Így
minden hosszúsági körön más és más a helyi idő. A szélességi körönként eltérő helyi idő
használata zavarokat okozna. Ezért vált szükségessé a zónaidő bevezetése. Az egyes
időzónákon belül azonos időszámítást, zónaidőt használnak.
19. feladat
szélesség 0o (Egyenlítő), ny. h. 15o
Atlanti-óceán
20. feladat
é. sz. 50 o, k. h. 30 o
d. sz. 40 o, k. h 30 o
90x111,3 = 10 017 km
21. feladat
helyi idő szerint 16 óra 20 perc
zónaidő szerint: 16 óra
22. feladat
Málta
1,7 x 111,3 km≈ 189 km (az 1,7 fok a térkép alapján történt becslés)
ÉNy
Athén
Igen, 1 órát előre
23. feladat
Egy nappal előbbre kell állítanunk.
3. KÖRNYEZETÜNK ÁBRÁZOLÁSA
1. feladat
1. I, 2. H, 3. I, 4. H, 5. I, 6. I, 7. I, 8. H, 9. I, 10. I, 11. H, 12. I, 13. I
8
2. feladat
1. Az azonos tengerszintfeletti magasságban lévő pontokat összekötő görbe.
2. A kicsinyítés mértéke a térképen. Megmutatja, hogy a térképi 1 cm hány centiméternek
felel meg a valóságban.
3. A kicsinyítés kifejezése rajzos formában.
4. A térkép olyan hálózata, ahol egy betű és egy szám kombinációja együtt határoz meg egy
területet (mezőt), amelyben a keresett pont megtalálható.
3. feladat
A) A Balti-tenger középszintje.
B) Nadapon, a Velencei-hegység előterében.
C) Lázár deák.
4. feladat
3., 1., 2.
5. feladat
1. A, 2. B, 3. C, 4. A, 5. C, 6. B, 7. B
6. feladat
1 : 4 000 000, kis méretarányú térkép
7. feladat
12² X 18² gyöke 20; A-b = 12, b – c = 16 = 28 km. A légvonalbeli távolság 20 km, összesen 28 km-t kerékpározott.
8. feladat
A tó területe 19,625 km2
9. feladat
Igen, mert az autópálya hossza 20 cm lesz a térképlapon.
10. feladat
12 cm2
9
11. feladat
1. C
2. B
A szintvonalak itt a legritkábbak.
3. 600 m
4. C
5. C
Mert ez az út a hegy déli lejtőjén vezet, amely a napsugarak nagyobb hajlásszöge miatt jobban
felmelegszik.
12. feladat
a) Domborzatrajz, síkrajz, névrajz
b) A természetes és mesterséges elemei (tereptárgyakat) ábrázolja. Típusai: alaprajzszerű
(felülnézeti) ábrázolás, magyarázó jel használata
c) Szintvonalas, színfokozatos, domborzatárnyékolásos, komplex
d) Balti-tenger
13. feladat
Kúpvetület: 1., 6.
Hengervetület: 2., 3., 5.
Síkvetület: 1., 4.
14. feladat
A) síkvetület, B) kúpvetület, C) hengervetület
TERMÉSZETFÖLDRAJZ 4. A KŐZETBUROK
1. feladat
A) belső mag, C) külső mag, E) földköpeny, D) asztenoszféra (lágy földköpeny), B)
kőzetburok F) vízburok, G) levegőburok, H) talajburok, I) bioszféra
10
2. feladat
a) földköpeny, b) belső mag, c) levegőburok, vízburok, talajburok, d) külső mag (maghéj),
e) belső mag, f) levegőburok
3. feladat
A hullámok a különböző sűrűségű anyagokban más-más sebességgel terjednek. Az eltérő
tulajdonságú gömbhéjak határán megtörnek, illetve visszaverődnek. A folyadékszerű
anyagokban pedig egyáltalán nem terjednek a transzverzális (szekunder) hullámok.
4. feladat
A) gránitos réteg, B) bazaltos réteg (a B betű a fekete vastag vonal feletti szürke sávra mutat),
C) gabbrós réteg (a C betű a fekete vastag vonalra mutat), D) asztenoszféra,
E) a földköpeny felső, szilárd része
Bejelölve: szárazföldi földkéreg: A és B; kőzetburok: A, B, E, illetve A, C, E
A kőzetburok magába foglalja a földkérget és a földköpeny felső, szilárd részét.
Az óceáni kéregnél hiányzik a gránitos réteg, vékonyabb – gabbró és bazalt alkotja. A
szárazföldi réteg vastagabb, gránitos réteg.
5. feladat
1. A, 2. D, 3. B, 4. B, 5. C, 6. D, 7. A
6. feladat
1. Észak-amerikai-lemez, 2. Arab-lemez, 3. Csendes-óceáni-lemez, 4. Eurázsiai-lemez,
5. Nazca-lemez, 6. Dél-amerikai-lemez, 7. Antarktiszi-lemez, 8. Afrikai-lemez,
9. Indoausztráliai-lemez,
elcsúsznak egymás mellett
közelednek egymáshoz
közelednek egymáshoz
távolodnak egymástól
Az Andok felgyűrődése, hegységképződés
Az Atlanti-óceán medencéjének kinyílása
7. feladat
A földkéreg és a földköpeny felső, szilárd része.
11
A földköpeny felső, képlékeny része.
A felszínre került magma.
A lágyköpeny (asztenoszféra) kőzetolvadéka.
Olyan vulkán, amelynek felépítésben tufa és lávarétegek váltakoznak.
Vulkáni kráter környéki beszakadás, gyakran robbanásos.
8. feladat
A területen húzódik végig a Szent András-törésvonal, amely mentén a Csendes-óceáni- és az
Észak-amerikai-lemez elcsúszik egymás mellett. Az elmozdulás követhető nyomon az
ültetvény sorainak megtörésében.
9. feladat
A) óceáni kőzetlemez, B) mélytengeri árok, C) szárazföldi kőzetlemez, D) gyűrthegység,
E) hasadékvölgy, F) óceáni hátság, G) (andezit) vulkán
aláhúzva: Andok
A távolodó kőzetlemezekhez kapcsolódó vulkánosságra jellemző: 2., 5., 6., 8.
Az ütköző lemezekhez kapcsolódó vulkánosságra jellemző: 1., 3., 4., 7.
A Föld belső hője tartja mozgásban az asztenoszféra anyagáramlásait, amelyek a
kőzetlemezeket mozgatják.
10. feladat
Az Alföldön nagyobb a geotermikus gradiens növekedésének értéke, mert vékonyabb a
földkéreg. (A Föld egyes területein jelentős eltérés figyelhető meg a geotermikus gradiens
értékében)
Dél-Afrikában 100 m/1 oC, az Alföldön 100 m/5 oC.
11. feladat
A) magmakamra, B) láva, C) vulkáni törmelék (tufa), D) kráter, E) kürtő, F) csatorna
rétegvulkán (sztratovulkán)
ütköző kőzetlemezekhez
andezit, riolit és ezek tufái
12
12. feladat
Mindkettő kőzetlemez szegélyéhez (lemeztektonikai folyamatokhoz) kapcsolódik.
Rétegvulkán
13. feladat
Lemezszegélyekhez kapcsolódnak.
Ütköző (közeledő) kőzetlemezekhez.
Az óceáni hátság hasadékvölgyében folyamatosan működő bazaltvulkánossággal.
A gyűrthegységekhez és az árkokhoz.
14. feladat
a) Ütköző kőzetlemez-szegélyen helyezkedik el.
aktív vulkánosság
óceáni kőzetlemezek
b) 1. utórengés
2. cunami, özönár
15. feladat
a) b) epicentrum: 2 – rengésközpont
hipocentrum: 1 – rengésfészek
c) a rengésmélységet
16. feladat
Richter-skála Mercalli-skála
A mérés alapja a felszabaduló energia az okozott kár, pusztítás
Fokozatok száma nincs felső határa 12 fokozatú
17. feladat
Pacifikus-hegységrendszer Eurázsiai-hegységrendszer
Ütköző kőzetlemezek típusai Óceáni↔szárazföldi,
óceáni↔óceáni
Szárazföldi↔ szárazföldi
Legfontosabb felépítő kőzetek Vulkanikus kőzetek, főleg
andezit
Üledékes kőzetek
13
Futásának fő iránya É – D NY – K
Mely kontinenseken
található?
Amerika és Ázsia Afrika, Európa és Ázsia
Ásványkincsei Színes- és nemesfémércek Kevesebb színesfémérc, főleg
üledékes ásványkincsek
(sófélék, bauxit, barnakőszén,
szénhidrogének)
Kialakulásának fő időszaka Harmadidőszak Harmadidőszak
18. feladat
1. Kárpátok, 2. Atlasz, 3. Andok, 4. Kaukázus, 5. Appenninek, 6. Kordillerák, 7 Urál, 8.
Skandináv-hegység, 9. Francia-középhegység, 10. Pireneusok
a) Halmazok: fiatal gyűrthegységek → Eurázsiai-hegységrendszer: 1., 2., 4., 5., 10.,
→ Pacifikus-hegységrendszer: 3., 6.
óidei röghegységek → Kaledóniai-hegységrendszer: 8.,
→ Variszkuszi-hegységrendszer: 7., 9.,
19. feladat
Lépcsős vetődést és árkos vetődést.
A) vetősík
B) (kiemelt) rög
20. feladat
1. C, 2. B, 3. A, 4. A, 5. B, 6. B, 7. A, 8. B, 9. A, 10. D
21. feladat
a) lösz, b) gránit, c) csillámpala, d) dolomit
22. feladat
A kősó, mert az nem törmelékes, hanem vegyi üledékes kőzet. Elfogadható indoklás az is,
hogy a kősó ásvány, a többi pedig kőzet.
A gránit, mert az nem átalakult, hanem mélységi magmás kőzet.
A riolit, mert az nem mélységi, hanem kiömléses vulkáni kőzet.
Az andezit, mert az nem bázisos kőzetolvadékból származik.
14
23. feladat
Bükk: mészkő, Szent György-hegy: bazalt, Mátra: andezit,
Velencei-hegység: gránit, Bakony: mészkő, Gellért-hegy: dolomit
Zempléni-hegység: riolit, Mecsek: mészkő, Soproni-hegység: átalakult kőzetek (gneisz,
csillámpala)
24. feladat
A) kőolaj, B) földgáz, C) rétegvíz
szénhidrogéncsapda (elfogadható: redőboltozat)
redőboltozat (elfogadható: gyűrődés)
laza szerkezetű, lyukacsos kőzet
25. feladat
Csak a szén képződésére jellemző: a), e)
Csak a szénhidrogének képződésére jellemző: b), f), g)
Közös jellemző: c), d)
26. feladat
1100 ˚C: nikkel, platina
1000 ˚C: vas, króm
500 ˚C: urán, ón
350 ˚C: réz, arany, cink, ólom
27. feladat
1. gipsz
2. kősó
3. kálisó
4. agyag
Meleg, száraz éghajlaton. Mert ott erős a párolgás.
28. feladat
a) aprózódás: A kőzetek apróbb darabokra történő szétesése, fizikai változás.
mállás: Olyan folyamat, amely során megváltoznak a kőzetek kémiai tulajdonságai.
b) Aprózódást idézhet elő a hőingadozás, a fagy és az élővilág (pl. gyökerek feszítő ereje)
15
c) A málláshoz kémiai hatóanyagot (savakat) tartalmazó vízre van szükség. A folyamat annál
hatékonyabb, minél magasabb hőmérsékleten megy végbe.
d) 1. A, 2. M, 3. M. 4. A, 5. A, M,
29. feladat
1. A, 2. C, 3. B, 4. A, 5. B
30. feladat
a) A zonális talajok a természetföldrajzi övezetességhez kapcsolódnak. Az éghajlati,
növényzeti adottságokhoz illeszkedve alakultak ki, jellemzőek az adott övezetre, övre.
Olyan talajok, amelyek az egyes zónákon belül helyi tényezők hatására – pl. kőzetminőség,
vízrajzi adottságok – alakultak ki.
Bármelyik földrajzi övezetben előfordulhatnak olyan talajok, melyeken a klíma hatása nem
ismerhető fel, pl. az ártéri öntéstalajok.
b) Zonális talaj: 2., 5., 6., 7. Intrazonális talaj….4..…Azonális talaj: 1., 3., , 8.
31. feladat
A külső erők tevékenysége (szél, víz, jég) szinte alig vehető észre a belső erők látványos,
néha szemünk előtt lejátszódó (pl. földrengés, vulkán működése) felszínformáló
tevékenysége mellett. Hosszú (földtörténeti) idő alatt azonban a külső erők is jelentősen
átformálják a felszínt.
A földmagban lejátszódó radioaktív bomlási folyamatokra.
A Nap sugárzása.
32. feladat
a) nehézfémek érceit (platina, nikkel, króm), vasércet
b) A külső erők által lepusztított kőzetek színes- és nemesfémércet tartalmazhatnak. A
torlatokban felhalmozódó hordalékból aranyércet moshattak ki.
c) Üledékes eredetű ásványkincs, feketekőszén.
d) ősmasszívum
33. feladat
Sorrend: B, D, C, A
1. Pangea, 2. Laurázsia, 3. Gondvana, 4. Panthalassza, 5. Tethys
16
34. feladat
Óidő: 1.,5.,6.,9. időrendi sorrendben: 9.,1.,5., 6.
Középidő: 2.,3.,10. időrendi sorrendben: 2., 10.,3.
Újidő: 4.,7.,8. időrendi sorrendben: 8.,7.,4.
35. feladat
A) Kaledóniai-hegységrendszer óidő, szilúr
B) ősföldek előidő:
C) Variszkuszi-hegységrendszer óidő, karbon
D) Eurázsiai-hegységrendszer újidő, miocén
E) Pacifikus-hegységrendszer újidő, miocén
Északról dél felé egyre fiatalabb szerkezeti egységek építik fel a kontinenst.
36. feladat
‐ nagyjából vízszintes felszín, szintkülönbség 50m/km2 alatt
‐ lejtés nem haladja meg a 6‰-et
Az eltérő tengerszint feletti magasság.
alföld: Alföld, Kisalföld
mélyföld: Holland-mélyföld, Kaszpi-mélyföld
fennsík: Bükk-fennsík, Tibet
37. feladat
1. I, 2. I, 3. H, 4. I, 5. H, 6. I, 7. H, 8. I, 9. I, 10. H
38. feladat
A középhegységek és a dombvidékek területét.
Az erózió legjobban a lejtős területeket sújtja. Különösen nagy az erózió veszélye ott, ahol
a gazdálkodás, a terjeszkedő földművelés igényei miatt megbontották, vagy teljesen
kiirtották az eredeti, zárt növénytakarót.
A legveszélyeztetettebb területeken a művelés megszűntetésével, visszaerdősítéssel,
máshol a körültekintőbb, a talajeróziót csökkentő művelés bevezetésével: pl. a lejtő
irányára merőleges szántással, a gyümölcsfák, szőlők ilyen irányú sorokba történő
telepítésével, teraszos művelés kialakításával.
Pl. a savas esők, a hulladék nem megfelelő elhelyezése, a nem megfelelően használt
17
műtrágyák és növényvédő szerek maradékainak felhalmozódása a talajban. A túl magasan
álló talajvíz elvezetésének hiánya. A szikesedés.
39. feladat
Az erózió legerősebben a dombok, a lejtők tetejét pusztítja. Az eróziónak legelőször a talaj
felső, humuszban gazdagabb, és ezért sötétebb színű rétege esik áldozatul. Ennek helyén
azután a mélyebben fekvő, gyakran világosabb színű alapkőzet kerül a felszínre. A lehordott
termőréteg pedig a lejtők alján, a mélyebben fekvő területeken halmozódik fel.
5. LÉGKÖR
1. feladat
a)
Állandó gázok Változó gázok Erősen változó gázok
2., 3., 9. 1.,4., 7., 5., 6., 8., 10.
b) por, korom, sókristály
A felszíni vizek párolgásával és az élőlények élettevékenysége kapcsán párologtatással,
légzéssel.
2. feladat
a) A) troposzféra, B) termoszféra, C) sztratoszféra, D) mezoszféra, E) alsó légkör
b) Fokozatosan csökken, mert a levegő alulról, a földfelszín közvetítésével melegszik fel.
c) A sztratoszférában és a termoszférában, mert mindkettő elnyeli az UV sugarakat és ez
hőtermelődéssel jár.
d) Az ózonréteg helye a sztratoszféra feslő harmadában van. A réteg szerepe a Napból érkező
káros UV-sugarak elnyelése.
e) A termoszférához.
3. feladat
1. D, 2. C, 3. A, 4. B, 5. D, 6. A, 7. B, 8. C, 9. A, 10. D
4. feladat
A szántóföld felett, mert az több sugárzást nyel el (kisebb az albedója).
18
A lombos erdő felett, mert az több sugárzást nyel el (kisebb az albedója).
A földfoltokkal tarkított hó felett, mert az sötétebb színű és több sugárzást nyel el (kisebb
az albedója).
A déli lejtő felett, mert ezt a lejtőt érik nagyobb hajlásszögben a napsugarak.
A szántóföld felett. A víz ugyan jóval több sugarat nyel el, de a fajhője sokkal nagyobb,
ezért kevésbé melegszik fel, mint a szántóföld. Így a levegő is a szántóföld felett lesz
melegebb.
5. feladat
a) A) A Nap járása (a besugárzás változása).
B) A hőmérséklet változása.
b) A legmagasabb a hőmérséklet 15 óra körül a két görbe dél utáni metszéspontjában, a
legalacsonyabb nem sokkal a napfelkelte utáni metszéspontban.
c) A napkelte utáni és előtti grafikonrész.
d) Az eltérés oka az, hogy a levegő nem közvetlenül, hanem a földfelszín közvetítésével
melegszik fel. (Idő kell, hogy a felmelegedett földfelszín átadja a hőt a légkörnek.)
6. feladat
a), b): napi középhőmérséklet: 7,8 oC, napi hőingás: 11 oC
c) A legmagasabb hőmérsékletet 11 órakor mérték, nem pedig délután 15 óra körül.
Magyarázata lehet: hidegfront megérkezése (gyors felhősödés, hűvös szél, esetleg
csapadék).
7. feladat
a) 8,8 oC
b) évi közepes hőingás, 22,5 oC
c) aláhúzva: Az Egyenlítőhöz képest északra vagy délre fekszik-e; Az óceánhoz közel vagy
attól távol fekszik-e;
8. feladat
Nappal a szárazföld gyorsabban felmelegszik, felette alacsony légnyomás alakul ki. A
tenger lassabban melegszik fel, felette magas égnyomás alakul ki. A szél a tenger felől a
szárazföld felé fúj. Este a helyzet fordított.
parti szél
19
hegy-völgyi szél, városi szél
9. feladat
1. ciklon 2. anticiklon
10. feladat
Magas légnyomású terület (M): É. sz.: 30°, 90°; D. sz.: 30°, 90°
Alacsony légnyomású terület (A): 0°, É. sz.: 60°, D. sz. 60°
a) Az Egyenlítő és a sarkvidékek területén hőmérsékleti okokkal. A 30. szélességi fok magas
nyomású övének kialakításában az anticiklonok, a 60. szélességi fok alacsony nyomású
övének kialakításában a ciklonok játszanak szerepet.
b) Nagy magasságban (a troposzféra felső határán), az egész Földet körülfutó, nagy sebességű
nyugatias szeleket.
c) A nyugatias szelek a jellemzők.
11. feladat
A Coriolis-erő a Föld forgásából származó eltérítő hatás.
a) Északi félgömb nyara:
Északi félgömb tele:
b) növekszik
12. feladat
a)
Északi félgömb
Egyenlítő
Déli félgömb
20
b)
Nyár Tél
Északi félgömb DNY ÉK
Déli félgömb ÉNY DK
c) Az Egyenlítőt átlépő szélre más irányú eltérítő erő hat, ezért változik a szél iránya.
13. feladat
Az a hőmérséklet, amelyen a lehűlő levegő telítetté válik.
Megmutatja, hogy a levegőben lévő vízgőztartalom hány %-a annak, amelyet ezen a
hőmérsékleten képes lenne befogadni.
Az a vízgőzmennyiség, amely egy adott pillanatban éppen a levegőben van (g/m3).
14. feladat
1. I, 2. I, 3. H, 4. I, 5. H
15. feladat
1. harmat 2. zúzmara 3. dér 4. eső 5. ónos eső
16. feladat
1. D, 2. B, 3. A, 4. C, 5. A, 6. D, 7. B
17. feladat
I. Hajnalra erősen lehűlt a levegő, elérte harmatpontját, és a felszín közelében lévő
légrétegekben megindult feleslegessé vált vízgőztartalom kicsapódása a kondenzációs
(kicsapódási) magvakon. (Megindult a talaj közeli felhőképződés.)
A napsütés hatására a levegő fokozatosan felmelegedett, és így egyre több vízgőzt tudott
magában tartani. Ezért a köd fokozatosan megszűnt.
II. Ez az ún. áramlási köd. A hideg talajfelszín fölé meleg, nedves légtömeg érkezik lassan, a
hirtelen lehűlt levegő hőmérséklete eléri a harmatpontot, és vastag köd alakul ki.
Ilyenkor lehetséges, hogy a felszín közelében hidegebb van, mint a magasban, ahol süt a
Nap. (Hőmérsékleti inverzió alakul ki.)
Erősebb szél, frontbetörés szűntetheti meg a helyzetet. (Az ilyen köd általában tartós,
hiszen a hidegebb levegő nehezebb és ez van felszín közelében.)
21
18. feladat
69%
10 oC-on, 600 m magasan
5,5 oC
Ne induljanak el, mert nagy valószínűséggel megáznak, hiszen már 600 m magasan
megindul a felhőképződés.
19. feladat
Igen, kell csapadékkel számolniuk.
Az indulás helyén: 17/100 x 76 = 12,9 ≈ 13 g/m3. Harmatpont 15 oC-on 900 m magasan →
900 méter felett már lehet csapadék, esőre számíthatnak.
1900 m 100m/-0,5 oC → - 8,5 → hegycsúcson 6,5 oC
Másik oldal: 1600 m 100m / + 1 oC → 22,5 oC-ot
Főn szél
20. feladat
ciklon
A) hideg levegő, B) meleg levegő, C) izobárvonal, D) hidegfront, E) melegfront
21. feladat
1. anticiklon, 2. ciklon, 3. ciklon, 4. anticiklon, 5. ciklon
22. feladat
1. M, 2. H, 3. H, 4. M, 5. H
23. feladat
1. D, 2. C, 3. A, 4. B, 5. C, 6. A, 7. D, 8. C, 9. A, 10. B
24. feladat
1. D, 2. A, 3. C, 4. A, 5. B., 6. B, 7. D., 8. D
25. feladat
A hideg- és a melegfront összekapcsolódásával záródott front. (Mivel a meleg levegő a
ciklonban felemésztődik, ez a ciklon pusztulását jelenti.)
22
A trópusi ciklon neve a Csendes-óceán északi térségében (K-, DK-Ázsiában).
A trópusi ciklon neve a Karib-tenger térségében.
A nagyon eltérő hőmérsékletű légtömegek találkozásakor kialakuló forgószél a mérsékelt
övezetben. Főleg Észak-Amerikában gyakori.
Gomolyfelhő. Kis vízszintes és jelentős függőleges kiterjedésű, habosan felboltozódó felhő.
Fátyolfelhő. Nagy magasságban kialakuló, jégkristályokból álló, a napfényt törten átengedő
felhő.
26. feladat
Azért, mert a laza, friss hótakaró a hópelyhek között lévő levegő miatt nagyon rossz hővezető.
Így meg tudja óvni a hótakaró alatti növényeket a fagy káros hatásaitól.
27. feladat
a) ciklon
b) A) okklúziós front, B) hidegfront C) melegfront
c) Nyugat-Európában, Észak-Európában, Közép-Európában. A ciklonban kialakuló hideg- és
melegfrontok következtében.
d) anticiklon
e) napos, száraz
f) A hidegfront elhagyja a Kárpát-medencét, de rövidesen egy újabb ciklon melegfrontja éri
el. Változékony, csapadékos időjárás lesz a jellemző.
28. feladat
a) anticiklon
b) száraz, csendes téli idő van
c) egy melegfront
d) Izland térségében
e) A ciklon felemésztődik, el fog pusztulni. A hidegfront utoléri a meleget, okklúziós front
alakul ki.
23
29. feladat
A) barkán, B) parabolabucka
Közös: a szél felhalmozó munkája során jön létre
Eltérő: a barkán a sivatagban szabadon mozgó homok jellegzetes felhalmozódási formája, a
parabolabucka a nedvesebb területek félig kötött homokvidékeire jellemző.
30. feladat
a) Mert megsérül a gyér növénytakaró, a szélkifúvás megmozdítja a laza talajt, és homokkal
teríti be a termőföldeket.
b) A Szahel-övezet Afrikában.
c) A nagyobb összefüggő szántóterületeket megosztó erdősávok telepítésével, helyes
talajműveléssel, pl. a tarló felszántása utáni másodvetéssel.
d) A hófúvás.
31. feladat
Növekedés.
A XX. század második felében (az 1950-es évektől).
Az energiahordozók (kőszén, kőolaj, földgáz) egyre nagyobb mennyiségben történő
elégetésének. (A közlekedés és az energiaigény növekedésének.)
Az erdők felégetése közvetlenül, az ezzel, illetve az erdők kivágásával járó fotoszintetizáló
zöldfelület csökkenése közvetve szintén fokozza a folyamatot.
A fokozódó üvegházhatás.
A fokozódó üvegházhatás következtében világméretű felmelegedés várható. Ez
megváltoztathatja Földünk egész éghajlati rendszerét. (Jégsapkák olvadása – a világtenger
szintjének megemelkedése – a part menti területek elöntése – módosuló szélrendszerek és
24
tengeráramlások – megváltozó csapadékeloszlás)
32. feladat
A) szén-dioxid: 5., 6., 7.
B) szén-monoxid: 1., 4.
C) nitrogén-oxidok: 1.,3.,6.
D) kén-dioxid: 3.,7.
E) ólom: 2.,8.
33. feladat
A légkör két különböző tartományáról van szó. Az ózon csökkenése, az ózonréteg
elvékonyodása a sztratoszféra jelensége. Az ózonkoncentráció káros mértékű emelkedése
viszont a felszínhez közeli légrétegekben játszódik le.
Az élő sejteket erősen roncsoló hatása miatt.
A nitrogén-oxiddal és szénhidrogénnel szennyezett levegőben az erős napsugárzás hatására
képződik az ózon.
Igen. A tartós, erős napsütés elősegítette az ózonkoncentráció növekedését.
A légkörbe jutó és felhalmozódó freonok, valamint a sztratoszféra alsó rétegeiben
közlekedő repülőgépek égéstermékei elbontják a napsugárzás hatására keletkező ózont.
Az ózonréteg védi meg a földi életet a Nap káros ultraibolya sugaraitól, nélküle nem
lehetne élet a szárazföldön. Az ózonréteg elvékonyodása miatt a káros, sejtroncsoló,
bőrkárosító hatású UV-sugarak nagyobb mennyiségben juthatnak el a Föld felszínére.
34. feladat
1. emisszió (kibocsátás) forrásai: közlekedés, hőerőművek, ipar, lakosság
2. transzmisszió (szállítás) eszköze: szél
3. immisszió (visszajuttatás a felszínre) módjai: csapadék, ülepedés
35. feladat
a) szén-dioxid, kén-dioxid, korom
b) porszennyezés, zajszennyezés
c) a napsugárzást, a szelet
d) a szelet, mert a Kisalföld hazánk legszelesebb tája
25
6. A VÍZBUROK
1. feladat
A szövegbe beírandó szavakat dőlten jelöljük:
A Föld vízkészlete állandó körforgásban van, ezt a napsugárzás működteti. A folyamat részei
a párolgás, a csapadék és a lefolyás. A Föld vízháztartása egyensúlyban van. Ez azt jelenti,
hogy éves szinten a Föld egészére nézve a párolgás és a csapadék mennyisége megegyezik.
Ha a szárazföldek illetve az óceánok szempontjából vizsgáljuk az egyenleget, akkor a két
tényező egyensúlyát a lefolyás teremti meg. A körforgás következtében a körforgásban
szerepet játszó egyes tényezők vízkészlete kicserélődik. Leggyorsabban ez a légkör
vízkészletével történik meg, leglassúbb a szárazföldi jég és a világtenger vízkészletének
kicserélődése.
2. feladat
1. Csendes-óceán, 2. Atlanti-óceán, 3. Indiai- óceán
1. Csendes-óceán, 2. Indiai- óceán, 3. Atlanti-óceán
1. Csendes-óceán, 2. Indiai- óceán, 3. Atlanti-óceán
3. feladat
beltenger: 2., 3., 6., 7.
peremtenger: 1., 4., 5., 8.
4. feladat
A tengervíz hőmérsékletének ingadozása alacsony, a sarkok környékén még az átlagosnál
is kisebb.
A nagy fajhő és hőtároló képességgel, illetve azzal, hogy a napsugarak mélyebb rétegekbe
is lehatolnak.
A déli félgömbön mindhárom óceán nyitott a hideg sarki vizek felé, ezért azok hűtő hatása
erősebben érvényesül. Ezzel szemben az északi félgömbön a szárazföldek jobban elzárják a
hideg sarki vizek útját.
5. feladat
a) Az, hogy a tengervíz sótartalma csökkenti a víz fagyáspontját. Minél sósabb a víz, annál
26
alacsonyabb hőmérsékleten fagy meg.
b) Az elsőben volt a Balti-tenger vize, a másodikban az Adriából származó víz és a
harmadikban a Vörös-tenger vize.
6. feladat
A térítők vidékén.
A száraz, meleg éghajlaton nagy a párolgás, kevés a csapadék. Nem érkeznek nagy
vízhozamú folyók sem a tengerbe.
Az alacsony hőmérséklet miatt kicsi a párolgás. Az olvadó jég és a tengerbe ömlő, jelentős
vízmennyiséget szállító folyók is csökkentik a sókoncentrációt.
A sótartalom függ a csapadéktól, a párolgástól, a beömlő folyók vizének mennyiségétől. A
sarki területeken az olvadó jég is befolyásolja a sótartalmat.
7. feladat
1. D, 2. E, 3. A, 4. C, 5. B
8. feladat
A meredek partfalakat pusztító hullámverés.
A pusztuló tengerpartokon alakul ki az eltérő kőzetminőség hatására. A keményebb,
ellenállóbb kőzetű magaspart oszlopszerű maradványa.
A tengervíz fölé emelkedő, a parttal többnyire párhuzamosan futó, hordalékból a hullámzás
hatására felépülő gát.
sekély vizű, lapos partszakasz
parti dűne, lagúna, turzás
9. feladat
a) 1. abráziós terasz kaviccsal 2. abráziós fülke 3. abráziós torony 4. abráziós törmelék
A partfal pusztulása következtében várható hátrálást.
b) A tengervíz mélysége, a partot felépítő kőzet minősége, a partvonal tagoltsága.
10. feladat
1. Nyugati szél-áramlás 2. Benguela-áramlás 3. Golf-áramlás
4. Humboldt-áramlás 5. Kuro-shio-áramlás 6. Oja-shio-áramlás
a) Az állandóan egy irányba fújó szelek (a nagy szélrendszerek szelei), a Coriolis-erő, a
27
kontinensek elhelyezkedése
b) Az, hogy a déli félgömbön a második áramlási kör nem alakult ki.
c) Mert az Egyenlítő felől érkező áramlás vize a környezetéhez képest melegebb.
d) A partok mellett elhaladó hideg és meleg tengeráramlások befolyásolják a partvidék
éghajlatát: a nyugati partokat fűtik, a keleti partokat hűtik (az északi félgömbön). A
kontinensek belseje felé az óceánok mérséklő hatása egyre kevésbé érvényesül.
e) Hőmérsékleti anomália
11. feladat
a) A Hold felőli és az ellentétes oldalon a dagályhullámok, a sarkpontok környékén az apály
beírása.
b) A Hold felőli oldalon a Hold vonzása, az ellentétes oldalon a Hold és a Föld közös
tömegpontja körüli keringésből származó centrifugális erő hozza létre.
c) keletről nyugatra
d) kétszer
e) Szökőár: A szokásosnál magasabb dagályhullám újholdkor és holdtöltekor (a Nap, a Hold
és a Föld együttállásakor).
Vakár: Az átlagosnál kisebb dagályhullám első és utolsó negyedkor (amikor a fenti három
égitest 90 fokos szögben áll egymáshoz képest).
f) Újholdkor és holdtöltekor a Nap és a Hold árkeltő ereje összeadódik, első és utolsó
negyedkor a Nap és a Hold árkeltő ereje egymást gyengíti.
12. feladat
Az, hogy a leggazdagabb halászterületek, a kitermelhető tengeri kőolaj- és földgázkészlet
és a tengerfenék érckészlete majdnem teljes egészében a 200 mérföldes sávon belül
helyezkedik el.
A szárazföldközeli területeken csak a part menti országok folytathatnak gazdasági
tevékenységet, a többi ország nem részesülhet a világtenger kincseiből. Konfliktusok
alakulhatnak ki a part menti országok között is egyes területek hovatartozása miatt.
13. feladat
1. I, 2. H, 3. I., 4. H, 5. I, 6. I, 7. H, 8. H, 9. I, 10. H
14. feladat
Talajnedvesség: 2., 10.,
28
Talajvíz: 2., 4., 11., 14., 15.
Rétegvíz: 1., 4., 6., 9.
Hévíz: 4., 5., 8., 12.
Ásványvíz: 4., 8., 13.
Egyikre sem vonatkozik: 3., 7.
15. feladat
A mészkő víz hatására történő oldódási folyamatát és a vele járó felszínalakítást.
Mert a tiszta víz csak nagyon gyenge oldó hatással rendelkezik. A szénsavas víz viszont
könnyen oldja a karbonátokat:
CO2+H2O↔H2CO3 H2CO3+CaCO3↔Ca(HCO3)2
Kisebb részben a levegőből, jelentős részben a talajból (termelésében a talaj élővilága
játszik szerepet).
16. feladat
a) 1. dolina 2. polje 3. zsomboly 4. karsztforrás 5. cseppkő 7. barlang 7. víznyelő
b) Mert a karsztvíz szintje (mennyisége) a mélybe szivárgó csapadékvíz mennyiségétől függ.
Ezért a csapadékos időszakban, vagy olvadáskor a vízhozam megnő, a száraz időszakban
pedig jelentősen lecsökken.
c) A növénytakaró kiirtásával a mészkőhegységek vékony, lassan képződő talajrétege
gyorsan lepusztul, és kopár felszínek jönnek létre.
17. feladat
a) Vízgyűjtő terület: Az a terület, ahonnan egy adott folyó az összes felszínen és felszín alatt
lefolyó vizet összegyűjti és elvezeti.
Vízállás: A folyó vízszintjének magassága.
Vízhozam: A meder keresztmetszetén egységnyi idő (másodperc) alatt átfolyó víz
mennyisége.
Vízjárás: A vízhozam (a folyó vízszintjének) szabályszerű változása, általában egy évet
véve alapul.
b) A vízgyűjtő terület nagyságától, a vízgyűjtőre hulló csapadék mennyiségétől, a vízgyűjtőt
borító növényzettő, a vízfolyás esésétől.
c) A csapadék mennyisége és időbeli eloszlása (éghajlat), a hó- és gleccserolvadás, a víz
lefolyását módosító növénytakaró.
29
d) I Duna, I Volga, E Temze, E Amazonas, I Nílus, E Kongó, I Tisza, I Ebro, I Pó, I Gangesz
18. feladat
Vízhozam: 50 m2 x 5 m/s = 250 m3/s
19. feladat
a) A vízhozamtól és a víz sebességétől (a folyó esésétől).
b) Az árhullám során megnő a folyó sebessége. Minél nagyobb lesz a sebessége, annál
nagyobb hordalékdarabokat tud elszállítani. Tehát a homok mellett várhatóan a nagyobb
méretű hordalékdarabokat is elszállítja.
c) Bevágódó (felső) szakaszjelleg: M > H
Feltöltő (alsó) szakaszjelleg: M < H
Kanyargó (közép) szakaszjelleg: M = H
20. feladat
a) és b) a rajzba jelölve
c) A folyó a kanyarulat domború oldalát építi, a homorú oldalát pusztítja. A
folyókanyarulatok fokozatos növekedése, majd átvágódása morotva tó (elfogadható: a
kanyarulatok lefűződéséhez) kialakulásához vezethet.
d) a metszet rajza
e) kanyargó (közép-) szakaszjellegű.
21. feladat
1. C, 2. A, 3. B, 4. D, 5. C
22. feladat
Deltatorkolata van: 1., 4., 6., 7., 10., 12.
Tölcsértorkolata van: 2., 3., 5., 8., 9., 11.
Az apály és a dagály szintkülönbségének nagyságától és a folyó hordalékának
30
mennyiségétől.
Mert a kevesebb hordalék és az erős tengerjárás miatt kialakult mélyebb vizű
tölcsértorkolatokban a hajók könnyen feljuthatnak a szárazföld belseje felé, a védett helyen
kialakított kikötőbe.
23. feladat
a) Bajkál-tó: vetődés Bóden-tó: a gleccser által kimélyített és
morénasánccal elgátolt
Balaton: vetődés Szelidi-tó: morotvató
Gyilkos-tó: hegyomlás által elgátolt Erie-tó: jégkori jégtakaró munkája nyomán
Arlói-tó: csuszamlással elgátolt Tanganyika-tó: vetődéssel
Fehér-tó (Szeged): szél által elgátolt Szent Anna-tó: krátertó
Tisza-tó: mesterséges tó Ladoga-tó: jégkori jégtakaró munkája nyomán
b) árkos vetődéssel (tulajdonképpen. óceánközépi hasadékvölgyek voltak vagy lennének)
c) a jég felszínformáló munkája nyomán
24. feladat
a) feltöltődés (folyók, szél, mesterséges), lecsapolódás, kiszáradás, eutrofizáció
b) fertő, mocsár, láp
25. feladat
1. láp 2. mocsár 3. fertő
26. feladat
a) ártér: A mentesített ártér: C hullámtér: E nyári gát: B
árvízvédelmi töltés: D
b) Árvízkor védi a töltést a hullámzás káros hatásától, téli áradás esetén a jég pusztításától.
c) A töltés szükség esetén történő megmagasítására, pl. homokzsákokból épített gát. Az
árvízvédelmi töltés folyó felőli oldalára kell berajzolni.
27. feladat
Szélsőségesebb vízjárású lesz a folyó. Hamarabb következhet be hirtelen áradás, árvíz.
31
Indoklás: A lejtőt borító növénytakaró fékezi a csapadék és az olvadékvíz gyors lefolyását.
Mivel itt a növénytakaró és vele együtt a talajtakaró is jelentősen megsérült, ez a fékező hatás
erősen csökken.
28. feladat
Érvek az építkezés mellett:
• A vízjárás kiegyenlítettebbé válik, csökken az árvízveszély.
• Az ipar és a mezőgazdaság vízigényének kielégítése.
• Haltenyésztés, halászat.
• Üdülőkörzet kialakítása, idegenforgalom, vízisport.
• Új munkahelyek teremtése.
Negatív hatások:
• A talajvízszint megemelkedése, szikesedés veszélye.
• Nagyobb terület esetleg termőföld víz alá kerül.
• Az építkezéssel járó nehézségek (pl. zaj, por, a nagy tehergépkocsik megrongálhatják
a közutakat, a megnövekvő tehergépkocsi-forgalom okozta környezetszennyezés).
• Hosszútávon: a tározóban meginduló feltöltődési folyamat.
29. feladat
Szennyezőanyag A szennyeződés forrása Hatása
Nitrit, nitrát Nitrogéntartalmú műtrágya,
szerves trágya, háztartási
szennyvíz
Mérgező anyagok, különösen
a csecsemőkre veszélyesek,
súlyos esetben fulladást
okozhatnak
Foszfát Mosószerek, foszfáttartalmú
műtrágyák
Az eutrofizációt gyorsítják
fel.
Olaj Tankhajók, tengeri
kőolajmezők kitermelése
Nagy felületen szétterülve
elzárja a vizet a levegőtől,
oxigénhiányt és az élővilág
pusztulását okozza.
32
30. feladat
1. Északi-tenger 2. Botteni-öböl 3. Égei-tenger 4. Adriai-tenger 5. Boszporusz 6. Dardanellák
7. Gibraltári-szoros 8. Ladoga-tó 9. La Manche 10. Szajna 11. Rhône 12. Visztula 13. Elba
14. Volga 15. Dnyeper 16. Ebro, 17. Loire 18. Temze 19. Pó 20. Duna–Majna–Rajna-csatorna
31. feladat
lepusztítás → szállítás → felhalmozás
szállítóközeggel szállítóközeg nélkül
szél víz jég csuszamlás kőfolyás
32. feladat
Az a magassági szint, amely felett több hó hull le, mint amennyi elolvad.
Átmenet a hó és a jég között. (A felhalmozódott, összepréselődött hóból az olvadás és a
fagyás gyakori ismétlődésének hatására alakul ki.)
A jég által szállított és felhalmozott hordalék (törmelék).
A jég által lepusztított területeken található, keményebb, ellenállóbb kőzetekből álló, a
környezetből kiemelkedő, legömbölyített sziklahátak. (A gleccservölgyekben is van
vásottszikla.)
33. feladat
Aláhúzva: térítő. Indoklás: mert kevesebb a csapadék.
Aláhúzva: kontinens belsejében. Indoklás: az óceántól távolodva csökken a csapadék
mennyisége, és a fokozódik a kontinentalitás miatt nő a hőmérséklet ingása, így több hó
olvad el.
Aláhúzva: a déli oldalon. Indoklás: mert nagyobb hajlásszögben érik a napsugarak, ezért
jobban felmelegszik.
33
34. feladat
Bekarikázva 2.
Indoklás: Mert a korábban kialakult V keresztmetszetű folyóvölgyeket foglalta el, és
alakította U alakúra a jég.
7. A FÖLDRAJZI ÖVEZETESSÉG
1. feladat
(A Kiruna, B Budapest, C Róma, D Lagos)
1. -, 2. D, 3. -, 4. B, C, 5. D, 6. A, 7. -
A) hideg, B) mérsékelt, C) mérsékelt, D) forró
Nem, mert csak a napsugarak hajlásszögét ismerjük, ez alapján csak a szoláris éghajlati
övek nevezhetők meg. A valós éghajlathoz ismerni kellene a módosító tényezőket.
2. feladat
a) 1. forró övezet, térítői öv 3; 2. forró övezet, átmeneti öv 1; 3. forró övezet, egyenlítői öv 4;
4. forró övezet, monszun vidék 2.
b) 1. szavanna, 2. (trópusi) monszun, 3. sivatagi, 4. egyenlítői
c) 1. térítői öv, 2. egyenlítői öv, 3. átmeneti öv, 4. térítői öv, 5. monszun vidék, 6. átmeneti öv
3. feladat
1. A, C, 2. B, D, 3. C, 4. D, 5. D, 6. B, 7. A, 8. A, 9. B, 10. B, D, (C), 11. A, D, 12. A
4. feladat
Az egyenlítői övre.
Mert reggel hat órakor kel és este hat órakor nyugszik a Nap.
Meleg van, és nagyon magas a páratartalom. (A verejték nem párolog el a bőrről, és a leírás
szerint nincs hűsítő hatású szél sem).
34
Az erős napsugárzás hatására gyorsan emelkedő hőmérsékletű levegő magába tudta
fogadni a vízgőzt.
A felmelegedés hatására meginduló felszálló légáramlás vezetett a felhő-, illetve a
csapadékképződéshez.
Gomolyfelhő
Aláhúzva: Kongó, Amazonas
5. feladat
Észak-Afrika: C, Szahara: D, Szavanna: A, Egyenlítő vidéke: B
passzátszélrendszer
az északi félgömbön ÉK-i, a déli félgömbön DK-i
irányból berajzolt nyilak.
aláhúzva: január
A kontinens déli területe, a d. sz. 10° környéke a legcsapadékosabb.
6. feladat
Terület Éghajlati öv /
terület
Természetes
növénytakaró
Kongó-medence egyenlítői trópusi esőerdő
Szudán átmeneti szavanna
Szahara térítői sivatagi, félsivatagi
A Földközi-tenger
partvidéke
mediterrán keménylombú erdő
Fokföld tengerparti sávja mediterrán keménylombú erdő
7. feladat
Négy évszak váltakozása.
A nyugatias szelek uralma.
Nem delel merőlegesen a Nap, de minden nap felkel, illetve lenyugszik.
8. feladat
a) 1. mediterrán, 2. (szubtrópusi) monszun
b)
35
c) A mediterrán éghajlat a kontinensek nyugati, a monszun éghajlat pedig a kontinensek keleti
oldalán alakul ki a meleg mérsékelt övben.
d)
mediterrán (szubtrópusi) monszun
9. feladat
Éghajlatok sorrendben: 3. óceáni; 1. nedves kontinentális; 2. száraz kontinentális; 4. mérsékelt
övezetei sivatagi; 1. nedves kontinentális
Talajok sorrendben: óceáni égh.. kilúgozott barna erdőtalaj; nedves kontinentális égh.: barna
erdőtalaj és foltokban feketeföld; száraz kontinentális égh.: feketeföld, illetve a szárazabb
puszták területén gesztenyebarna mezőségi talaj, mérsékelt övezeti sivatagi égh.: (sivatagi és
félsivatagi) váztalajok; nedves kontinentális égh.: barna erdőtalaj
I. nyugati szél, II. monszunszél
10. feladat
Gazdálkodási forma Jellemző termesztett
növények, tenyésztett
állatok
Hideg mérsékelt öv 8., 9., 1.,
Óceáni terület 15. 5., 6., 10. 13.
Mérsékelten szárazföldi terület 12., 4., 7., 10., 11.,13.
2., 5., 10. 3., 4., 6., 8
1.7.9.
36
Szárazföldi terület 12., 4, 7., 10., 11.
Szélsőségesen szárazföldi terület 2. 3., 14
11. feladat
a) A júliusi középhőmérséklet kelet felé fokozatosan nő, a januári pedig egyre csökken.
b) A nyugati partvidéken közelítőleg 10 oC, a keleti oldalon pedig 35-37 oC. Az évi közepes
hőingás kelet felé fokozatosan nő.
c) A csapadék mennyisége kelet felé csökken.
d) Az óceántól való növekvő távolság; az óceán felől nedves, enyhe levegőt hozó nyugati szél
kelet felé csökkenő hatása.
12. feladat
3., 2., 1., 5., 4.
13. feladat
Igen. A kontinens észak-déli nyitottsága miatt a hideg sarkvidéki légtömegek eljuthatnak a
déli szubtrópusi területekre is. A fagyok komoly károkat okozhatnak az ültetvényekben.
14. feladat
1. Hegyvidéki, a magasságtól függő övezetes növényzet
2. sarkköri (tundra), tundra növényzet 3.
3. tajga, fenyőerdő (tajga)
4. mediterrán, örökzöld, keménylombú erdő 1.
5. óceáni, lombhullató erdő (főleg bükkös) 2.
6. nedves kontinentális, lombhullató erdő (főleg tölgyesek)
7. száraz kontinentális, erdős és füves puszta (sztyepp)
15. feladat
sarkvidéki öv, állandóan fagyos éghajlat
Antarktisz, indoklás: Mert a leghidegebb hónap július (az északi félgömb nyarán a déli
félgömbön tél van).
16. feladat
1. Összefüggő lombhullató erdőségek, főleg tölgyesek.
37
2. Bükkösök és foltokban megjelenő fenyőfélék jellemzik.
3. Fenyőfélék uralkodnak.
4. Törpefák, lágy szárú virágos növények.
5. Mohák, zuzmók, hidegtűrő virágos növények.
17. feladat
a) A trópusi övezetben, ahol a hegy lábától indulva juthatunk el az állandó hó és jég
birodalmába.
b) Az ilyen mértékű csökkenés 100 méterenként történik.
c) a hóhatár felett: a jég és a fagyaprózódás
a hóhatár és az erdőhatár között: az aprózódás, a szél, a csapadék leöblítő hatása
az erdőhatár alatt: a folyók
d) bányászat, erdőirtás, víztározók és vízerőművek építése, az idegenforgalmat szolgáló
építkezések (sípálya, sífelvonó, stb.), útépítés (alagút, viadukt), stb.
18. feladat
a Baktérítőn
Mert a Baktérítő mentén kevés a csapadék. A zavartalan napsugárzás hatására pedig
erősebb a felmelegedés.
A Baktérítőtől dél felé haladva fokozatosan csökken a hóhatár magassága.
az északi lejtőn
Indoklás: Mert a déli félgömbön az északi lejtőt érik nagyobb hajlásszögben a napsugarak.
19. feladat Banán Brazília, Guatemala, (India) Kávé Brazília, Etiópia,(India, Indonézia) Tea India Rizs Indonézia, (India) Datolya Irak Citrom Olaszország Narancs Olaszország Kakaó Ghána, (Indonézia, Brazília) (Megjegyzés: A zárójelbe tett országok említése is elfogadható.)
38
TÁRSADALOMFÖLDRAJZ 8. NÉPESSÉG- ÉS TELEPÜLÉSFÖLDRAJZ
1. feladat
a) okok: A: a mostoha, hideg éghajlati viszonyok, a hatalmas, zárt fenyőerdők (északi fekvés)
B: a szárazság, a sivatagi körülmények
C: az áthatolhatatlan, sűrű növényzet, esőerdők, a forró, párás, nehezen elviselhető
éghajlat
D: magashegységek, a nagy tengerszint feletti magasság, a domborzati adottságok
b) 1. I, 2. I, 3. H, 4. H, 5. I
2. feladat
1. C, 2. B, 3. C, 4. A, 5. B, 6. D, 7. C, 8. D, 9. B, 10. A
3. feladat
a) A születések száma 1000 főre vetítve.
5 000 000/ 1000 x 80 vagy 5 000 000 x0,08 = 400 000 fő született egy évben
b) rossz életkörülmények, rövid születéskor bárható élettartam, magas csecsemőhalandóság,
járványok, betegségek, éhínségek, (más hely indok megnevezése is elfogadható)
c) nő a születéskor várható élettartam
d) népességrobbanás, demográfiai robbanás
e) Ázsia majd Afrika
f) India
g) A népességnövekedés üteme a 21. század elejéig nőtt, majd ezen a szinten megállt, az
előrejelzések szerint a növekedési ütem csökkenése várható.
1805 1 1927 2 1959 3 1974 4 1987 5 1999 6 2011 7 2025 8 2050 9
39
4. feladat
A. természetes szaporodás
B. népességrobbanás
C. korfa
D. népsűrűség
E. korszerkezet
5. feladat
2007: Európa: 10,5; Ázsia: 61,1; É-Amerika: 5,2; Latin-Amerika: 8,8; Afrika: 13,9;
Ausztrália: 0,5 %
Európa
Latin-Amerika
Afrika, Latin-Amerika és Ausztrália-Óceánia népességének aránya a világ népességében
növekedni fog. Bár továbbra is Ázsia marad a legnépesebb kontinens, aránya a világ
népességében fokozatosan csökken. Európa és Észak-Amerika részesedése a világ
népességéből egyre alacsonyabb lesz.
A világ népességének egyre nagyobb hányada él majd a gazdaságilag kevésbé fejlett
területeken.
6. feladat
a) A) születések száma
B) halálozások száma
C) természetes szaporodás
b) 1. I., 2. II., 3. I., 4. IV., 5. IV., 6. II., 7. III., 8. III, 9. IV., 10. IV.
40
7. feladat
a) Afrika
b) Európa
c) Ázsia, mert ezen a kontinensen él a Föld népességének többsége (mintegy 60 %-a).
d) Bekarikázva: 1., 3., 6., 7.
8. feladat
IV. szakasz
-4 ‰
Ez a korfa az öregedő korszerkezetű társadalmakra jellemző. A fiatal korcsoportok
létszáma csökken, az idős korcsoportok aránya nő. Az ország lakosainak száma csökken.
Magyarország
9. feladat
a) Nőtt a várható élettartam.
indoklás: javuló életkörülmények, javuló orvosi ellátás
b) A fejlett országokban magasabb a születéskor várható élettartam.
c) Bolíviában
d) Korszerű, magas színvonalú orvosi és szociális ellátás, életmód és gondolkodásmód,
egészségesebb táplálkozási szokások.
e) A nők várható élettartama magasabb.
Özvegy nőkből (nő többlet)
India. A társadalmi, kulturális szokások miatt. A nőkre hárul a nehéz életkörülmények
mellett a nagy létszámú család ellátása, a gyermekek felnevelése, és sok esetben az
élelmiszerek megtermelése is.
10. feladat
a), b)
Munkavállalási korú: 15 évesnél idősebb, de a nyugdíjkorhatárt még el nem érő népesség. 3.,
4., 5.
Aktív kereső: A társadalmi és a gazdasági élet különböző területein ténylegesen munkát
végző munkavállalási korú népesség. 5.
Kereső népesség: A munkavállalási korúak és a nyugdíjasok együttesen. 1., 5.
41
Eltartott népesség: A munkavállalási kornál fiatalabbak, a tanulók, a háztartásban élő,
munkahellyel nem rendelkező nők és a nyugdíjasok. 1., 2., 3., 4.,
Nyugdíjas korú: A munkavállalási kornál idősebb, a nyugdíjkorhatárt betöltött népesség. 1.,
A fiú eltartottból aktív keresővé válna.
11. feladat
Népességmozgás
ideiglenes népességmozgás végleges népességmozgás
belföldi nemzetközi belföldi nemzetközi
pl. ingázás, pl. vendégmunka, pl. városodás, pl. kivándorlás,
turizmus turizmus városból falura költözés, bevándorlás,
kitelepítés, kitelepítés,
betelepítés betelepítés,
menekültek letelepedése
12. feladat
1. B, 2. D, 3. C, 4. B, 5. A, 6. D, 7. C, 8. A, 9. B, 10. A
13. feladat
A városok számának, és a városban élő népesség arányának növekedése.
A városi életforma, életmód elterjedése.
A város vonzáskörzetébe tartozó települések együttese. A településeket szoros társadalmi-
gazdasági kapcsolat fűzi a városhoz.
A nagyvárosok és agglomerációik fokozatos növekedésével kialakult hatalmas, összefüggő
településrendszer.
A modern csúcstechnika kifejlesztésére mesterségesen létrehozott település, amelyben
biztosítják az ehhez szükséges szellemi erőforrást és a legmodernebb technikai feltételeket
is.
14. feladat
A) Hódmezővásárhely 3.
B) Dorog 1., 2.
42
C) Sárospatak 5.
D) Miskolc 1., 7.
E) Szeged 4., 5., 7.
F) Balatonfüred 8.
G) Szolnok 1., 4., 7.
H) Dunaújváros 1.
I) Esztergom 1., 4., 6.
15. feladat
Ázsiában
a fejlődő országok csoportjára
Afrikát
Ausztráliára
Tokió: 32 602 674 fő, Mumbai: 21 198 543 fő
16. feladat
a) Nigéria, Mexikó
b) Az egyre nehezebbé váló megélhetés a mezőgazdaságban. Az esetleges munkalehetőség a
városban.
c) Előnyös változás: jobb orvosi ellátáshoz juthatnak, tanulási lehetőség
Nehézségek: a képzettség hiánya miatt bizonytalan a munkához jutás. Az alkalmi munka
nem jelent biztos jövedelmet. Komoly nehézséget jelent a lakóhely biztosítása is.
d) Fejlett országok: 3., 5.,6., 8.
Fejlődő országok: 1., 2., 3., 4., 5., 7.
17. feladat
bolygóváros
alvótelepülés
ellenvárosodás
18. feladat
A) városközpont (city) 1. C) belső lakóöv 2. D) külső munkahelyöv 7. B) külső lakóöv 8.
E) helyi alközpont 4. G) elkerülő gyűrű (út) 3. F) bevásárlóközpont 9. H) szabadidőközpont
5. I) ipari park 6.
43
19. feladat
22 000 - 17 100 = 4 900 fő
bevándorlásnak / a pozitív vándorlási egyenlegnek
több munkalehetőség, magasabb színvonalú szolgáltatások, több kulturális esemény, nehézkes
bejárás (dugók, zsúfoltság), kevesebb időt töltenek utazással, kevesebbet kell költeni utazásra.
sikeres városrehabilitációs programok (más helyes ok megnevezése is elfogadható)
szuburbanizáció, reurbanizáció
mintegy 188 372 fő, itt található a legtöbb külföldi cég központja, nemzetközi repülőtér, a
pénzügyi és a gazdasági élet központja, jó kapcsolati tőke lehetőség, magas színvonalú
infrastruktúra és szolgáltatások, külföldiek számára képzést nyújtó egyetemek (más helyes
indoklás is elfogadható)
20. feladat
4.
1., 3.
2., 5.
21. feladat
a) A) iszlám, B) kereszténység, C) hinduizmus, D) zsidó, E) buddhizmus
b) Tóra – zsidó, Biblia – keresztény, Korán – iszlám
c) Mekka: iszlám
Jeruzsálem: keresztény, iszlám, zsidó
Medina: iszlám
22. feladat
angol, spanyol, francia, arab, kínai, orosz
23. feladat
a) Az állampolgárok tartós, történelmileg kialakult, politikai, társadalmi-gazdasági és
kulturális közössége. Összetartója a közös terület, a gazdaság, a történelmi múlt, a nyelv és
az államszerkezet.
b) Egy adott államban élő, de nem a többségi nemzetalkotó népességhez tartozó közösség. A
nyelv, a kultúra, a közös történelmi múlt köti össze őket.
c) Olyan népcsoport, amely rendelkezik az összetartozás tudatával. Sajátos kulturális
44
hagyományai, nyelve megkülönbözteti más népektől, de nincs minden esetben önálló
állama.
9. A VILÁG VÁLTOZÓ TÁRSADALMI-GAZDASÁGI KÉPE
1. feladat
Természeti tényezők: 2., 4., 8., 11., 12.
Társadalmi tényezők: 1., 3., 5., 6., 7., 9., 10.
2. feladat
természeti: tagolt tengerpart, kedvező éghajlat, termékeny síkság, bauxitlelőhely, kedvező
közlekedés-földrajzi helyzet,
társadalmi: fejlett oktatás, kutatási tevékenység, az utóbbiakra alapozva szakképzett
munkaerő
nincs hazai energiaforrás, nem biztosított a megfelelő mennyiségű ipari víz, hiányzik a
közlekedési hálózat
a víz biztosítása a kisebb folyókon épített tározókkal vagy a karsztvízből; az energia
biztosítása külföldről vásárolt energiahordozók, vagy importált villamos energia
segítségével;
a közlekedési hálózat kiépítése
a hazai repülőgépipar
A korszerűsített nemzetközi közlekedési útvonalakra, a kikötőre, az idegenforgalom
szempontjából kedvező természeti adottságokra (éghajlat, tengerpart) és az oktatási
hagyományokra alapozva.
A bauxit kitermelését kísérő építkezések miatt további erdőpusztulás; a karsztvíz esetleges
felhasználása miatt a karsztvízforrások hozamának csökkenése; az esetleges mesterséges
víztározók építése miatti környezetátalakítás; a timföldgyártás során keletkező veszélyes
vörös iszap elhelyezése; a megnövekvő tranzit- és kikötőforgalom környezetszennyezése
aláhúzva: narancslé, bor, olívaolaj, halkonzerv, mazsola
3. feladat
a) Egy ország gazdasága által belföldön megtermelt, ill. létrehozott termékek és szolgáltatások
összértéke.
45
b) A GNI (gross national income, magyarul bruttó nemzeti jövedelem) a GDP-ből
származtatott mutató. Számítása során figyelembe veszik a külföldről kapott jövedelmeket,
és a levonják a kiáramlott jövedelmeket
c) Ha USA dollárban vagy euróban és 1 főre vetítve adják meg az adatokat.
d) Bekarikázva: 2., 3.
e) Az ország jelentős külföldi érdekeltségekkel (pl. cégei jelentős külföldi működőtőke-
befektetők) rendelkezik, amelynek jövedelmét hazautalják a külföldön tevékenykedő
cégek.
4. feladat
GDP + a hazai vállalkozások külföldi leányvállalatainak hazautalt jövedelme – külföldi
tulajdonú cégek bevételének kivitele az országból = GNI
5. feladat
Aláhúzva: 15000 USD/fő, csecsemőhalandóság: 2,75‰; fő halálozási ok: szív- és
érrendszeri betegségek (41%)
Bekarikázva: Népsűrűség: 300 fő/km2
6. feladat
Bekarikázva: a, d, e, f, h
7. feladat
a) A gazdasági szerkezet azt mutatja meg, hogy az egyes szektorok milyen arányban járulnak
hozzá a GDP előállításához.
b)
Nehézipar Könnyűipar Élelmiszeripar
Alapanyag-
gyártás
3, 4, 10 11, 13 15
Feldolgozóipar 1, 5. 8 2, 6 7, 9, 12,
8. feladat
Primer Szekunder Tercier Kvaterner
1., 5. 2., 4. 6. 3.,7.
46
9. feladat
a) A keresőképes aktív népesség megoszlása a gazdasági szektorok (ágazatok) között.
b) A) primer szektor
B) tercier szektor
C) szekunder szektor
D) negyedik (kvaterner) szektor
c) A primer szektor szerepe fokozatosan csökken. Az iparban dolgozók aránya kezdetben
növekszik, a mezőgazdaságból felszabaduló munkaerő itt talál munkát. Egy bizonyos szint
elérése után az iparban dolgozók aránya is csökkenni kezd, és egyre többen áramolnak át a
szolgáltatásba.
d) Foglalkozási átrétegződés
e) A korai iparosítás szakaszának jellemzői.
10. feladat
A:
B:
A fejlett országokra jellemző: A, a fejlődőkre B
11. feladat
aláhúzva: fejlődő országok
a mezőgazdaságban
ok: a piacok elvesztése, külföldi verseny, elaprózódó birtokszerkezet (más helyes indok is
elfogadható)
a rendszerváltás (piacgazdaságra való áttérés, privatizáció)
2., 3.
47
12. feladat
Az ipar szerepe a gazdaságis szerkezetben és a foglalkoztatás szerkezetben lassan csökken, a
gazdaságban a vezető szerepet a szolgáltató ágazatok, az információ-technológia (az
információ előállítása, elosztása, terjesztése, használata és kezelése) válik meghatározóvá.
Az Amerikai Egyesült Államok
13. feladat
1. I, 2. H, 3. I, 4. I, 5. H, 6. H, 7. I, 8. H, 9. I, 10. H
14. feladat
1. a) b) d)
2. b) c)
3. c) d)
4. a) b) c)
5. a) b) c) d)
15. feladat
a) a) G, b) D, c) C, d) E, e) B, f) A, g) F, h) H
Mert a megtermelt mennyiség az ország népességéhez viszonyítva bőséges, ezért jelentős a
kivitel.
A nagy, és gyorsan növekvő népességszám miatt a jelentős termésmennyiség ellenére sem
tudja ellátni az ország mezőgazdasága a lakosságot. A termelés mennyisége pedig a
monszun kiszámíthatatlansága miatt erősen ingadozó.
16. feladat
Nem állapítható meg.
Hollandiára a fejlett, intenzív árutermelő mezőgazdaság jellemző. A magas termésátlagok
elérésében a gépesítettség mellett a nagyarányú műtrágya-felhasználásnak is szerepe van.
Ausztráliában ma is jelentős az extenzív (külterjes) mezőgazdálkodás, amely kevesebb
műtrágyát igényel. A nagyobb termőterület és a viszonylag kisszámú népesség sem teszi
szükségessé a nagyobb arányú felhasználást.
Az Asszuáni-gát megépítése után elmaradt a Nílus áradásának köszönhető talajerő-
utánpótlás. A termelés biztosításában ezért egyre fontosabb szerepe lett a műtrágyának.
Nagyobb népességű, sűrűn lakott ország, kevés a művelhető földterület. A népesség
48
megfelelő színvonalú ellátásához szükség van az egyre intenzívebb gazdálkodásra.
17. feladat
Elsődleges energiahordozó, energiaforrás: 1., 3., 4., 6., 7., 8., 9., 10., 12.
Másodlagos energiahordozó, energiaforrás: 2., 5., 11.
Megújuló energiahordozók: 3., 4., 8., 9., 12.
18. feladat
Európa és Észak-Amerika
Ázsia és Afrika
Ok: Jelentős az energiahordozók kitermelése (kőolaj, földgáz, kőszén). A kontinensek
országainak túlnyomó része a fejlődő világhoz tartozik. Fő bevételi forrásuk az
energiahordozók értékesítése.
energiatermelés: legnagyobb Ausztráliában legkisebb: Afrikában
energiafelhasználás: legnagyobb Észak-Amerikában Legkisebb: Afrikában
A fejlett gazdasággal rendelkező országok esetében magasabb az egy főre jutó
energiafelhasználás.
Ázsiában és Dél-Amerikában. Itt fejlődő országok erőteljesebb gazdasági fellendülése
várható.
19. feladat
A kőolaj aránya. Indoklás: A kőolaj világpiaci árának jelentős emelkedése. A véges,
néhány évtizedig elegendő készletek miatt szerepe vegyipari alapanyagként ma már sokkal
fontosabb (üzemanyag, műanyagok stb.).
Az egyéb energiahordozóké (megújuló energiahordozóké). Indoklás: Elfogynak a fosszilis
energiahordozók, nő a megújulók iránti igény. A hagyományos energiaipar rendkívül
környezetszennyező, a környezettudatosság miatt is nő a megújulók aránya
(egyezmények). A Zöld c) A csernobili és egyéb katasztrófák után megrendült a bizalom
az atomerőművek biztonságos működésében. Több országban atomerőműveket zártak be,
és leállították a fejlesztési programokat. Problémát jelent a radioaktív hulladékok
megfelelő elhelyezése. Eközben sokat javult a hagyományos erőművek hatékonysága is.
Aláhúzva: nem megújuló
Mert ma még többnyire kis hatásfokkal és nagyon drágán működnek. Az elterjedésüket
49
technikai-technológiai problémák is nehezítik.
20. feladat
1. A, C
2. A, C)
3. A, B, C, D
4. B, C, D
21. feladat
1. A, 2. C, 3. D, 4. B
22. feladat
1. háziipar
2. kézműipar
3. gyáripar
4. alapanyagipar
5. feldolgozóipar
6. iparszerkezet
23. feladat
Helyi nyersanyagra (kőszén, vasérc,) települt nehézipari iparvidékek.
Hagyományos (nehézipari) iparvidéknek.
Bányászat, vas- és acélkohászat, nyersanyagigényes gépipari ágazatok.
A nyersanyagkészletek kimerülése, dráguló kitermelése. A feldolgozóipar csökkenő
nyersvas és az acél kereslete.
1. Nápoly, 2. Bréma, 3. Glasgow, 4. Liverpool, 5. Genova
Ezek a kikötők a vas- és acélgyártás újabb központjai. A hagyományos iparvidékek
hanyatlásával egy időben fejlődésnek indult alapanyaggyártás az olcsó, a kikötőkbe érkező
importált nyersanyagokra települt.
24. feladat
Döntés: Béhegy
Indoklás: Jobb közlekedésföldrajzi és egyéb infrastrukturális adottságok. A tervezett
tevékenységeknek jobban megfelel a munkaerő képzettsége. A gépkocsigyártásban tervezett
50
fejlesztői munkához kedvezőbb hátteret ad a műszaki felsőoktatás (K+F tevékenység jobb
feltétele).
Nagyobb helyi fogyasztópiac.
25. feladat
1. I, 2. H, 3. I, 4. I
26. feladat
Az a tevékenység, amelynek célja egyrészt a tudományos és technikai ismeretek
folyamatos bővítése, másrészt az ismeretek termelési-gazdasági alkalmazhatóságának
kidolgozása, a termelés folyamatának állandó korszerűsítése.
A fejlettebb gazdasággal rendelkező országok a GDP-jük nagyobb százalékát költik K+F
tevékenységre.
Szlovénia
Észak-Európa, Nokia, Ericsson
1. Koreai Köztársaság, 2. Görögország, Lengyelország (a volt szocialista országok
bármelyikének említése elfogadható)
27. feladat
1. a), c), d)
2. a), b), d)
3. a), b), c)
28. feladat
Gazdasági szolgáltatások 1., 3., 7., 10.
Társadalmi szolgáltatások 2., 6., 8., 9.
Személyes szolgáltatások 4., 5.,
29. feladat
A társadalom és a gazdaság zavartalan működéséhez szükséges létesítmények összessége,
amelyek közvetlenül nem vesznek részt az anyagi javak előállításában.
Az infrastruktúra teremti meg a szolgáltató tevékenységhez szükséges technikai
feltételeket, eszközöket.
51
30. feladat
1. D, 2. B, 3. D, 4. A, 5. B, 6. C, 7. B, 8. D, 9. C, 10 A
31. feladat
repülőgépen
kamionon
tartálykocsiban
vasúton
speciális szállítójárművel közúton
csővezetéken
hűtőhajóval
vasúton
hűtőkocsiban vagy repülőgépen
32. feladat
1. A, 2. B, 3. A, 4. B, 5. A
33. feladat
Megfelelő minőségű közút, villany, ivóvíz, csatorna, gáz, hulladékszállítás, telefon vagy
egyéb elektronikus elérhetési lehetőség
Munkalehetőséget teremt a faluban (pl. felszolgáló, szakács, kertész). A vállalkozás
jövedelme után befizetett helyi adó, a vendégek által befizetett üdülési adó növeli a
település bevételeit. A panzió és a vendégek igénybe veszik a helyi szolgáltatásokat (pl.
posta, gyógyszertár, pék, fuvarozó, orvos). Ezzel ugyancsak újabb munkalehetőséget ad a
falu lakosainak. A szolgáltatások iránti igény megnövekedése hozzájárul azok minőségének,
színvonalának javulásához. A sikeres vállalkozás másokat is újabb vállalkozások indítására
ösztönözhet. A szépen felújított épületben működő szálloda hozzájárulhat a környezeti
kultúra fejlődéséhez (pl. közterületek parkosítása, tatarozás).
34. feladat
1. I, 2. I, 3. H, 4. I, 5. I, 6 H, 7. I
35. feladat
I. A kakaóbab ára emelkedik. Aláhúzva: a kakaótermelőknek
52
II. Túlkínálat lesz a piacon, ezért csökken a kőolaj világpiaci ára. Ez csökkenti az olajtermelő
országok hasznát. A termelők az ár újbóli emelése érdekében csökkentik a kőolaj
kitermelését. Így csökken a kínálat. Ha a kínálat nagyobb mértékben csökken, mint a
kereslet, ez a kőolaj világpiaci árának újbóli emelkedéséhez vezet.
36. feladat
1973: 2.
1979 és az utána következő időszak: 3., 4., 6.
1982 és az utána következő időszak: 1. 7. 8.
Az 1990-es évek: 5. 9.
2008-ban kirobbanó pénzügyi válság: 10.
37. feladat
a) 1. A technológia, ezen belül a kommunikációs technológia gyors fejlődése.
2. A transznacionális vállalatok világgazdasági szerepének növekedése.
3. A pénz (pénzpiaci spekuláció) világgazdasági szerepének felerősödése.
b) Kedvezőtlen hatás a nemzeti sajátosságok, a kulturális értékek, a hagyományok elvesztése.
Kedvező hatás a szabad és gyors információáramlás lehetősége, a külföldi szolgáltatások
igénybevételének lehetősége.
38. feladat
Bekarikázva: 1., 4., 5., 7., 8.
39. feladat
1. E, 2. D, 3. C, 4. B, 5. F, 6. A
40. feladat
Az olajiparban.
Az USA vállalatai.
Veszteségessé vált.
Kína.
Alapanyagot és energiát biztosítanak a gazdaság számára.
Az ipar gyors fejlődése hatalmas energiaigénnyel jár. A lakosság életszínvonalának
emelkedése ugyancsak növeli az energiafelhasználást.
53
41. feladat
1. kedvezményes (preferenciális) vámövezet: B
2. szabadkereskedelmi övezet: D
3. vámunió: C
4. közös piac: F
5. gazdasági unió: E
6. politikai unió: A
42. feladat
ASEAN: 2., 6.
NAFTA: 2., 3.
EU: 4., 5.,
APEC: 1., 2.
43. feladat
Olyan óriásvállalat, amelynek egy adott országban van a központja, de a tulajdonukban
lévő leányvállataik más országokban is működnek. Termelésüket országhatároktól
függetlenül, világméretekben szervezik meg.
Mert képesek kihasználni az egyes országok eltérő, kedvező adottságait. Az egyes
termékeket mindig ott állítják lelő, ahol azok világviszonylatban a legkisebb költséggel és a
legnagyobb haszonnal termelhetők meg.
44. feladat
Több országban hozott létre üzemeket. A minél nagyobb haszon és a piac megtartása
érdekekében hozza meg a döntéseit (fúzió, elbocsátások). A nagyobb hasznot hozó, újabb
térségekbe telepít új üzemeket és bezárja a kevésbé jövedelmezőket.
Olcsóbb, szakképzett munkaerő. Gyorsan bővülő felvevőpiac. A térség jelenleg az
elektronikai, számítástechnikai ipar egyik központja, ami megteremti a kooperáció
lehetőségét más cégekkel.
Ázsia leggyorsabban fejlődő kereskedelmi, pénzügyi központja, fejlett sokoldalú
szolgáltatással, magas színvonalú infrastruktúrával. Számos más elektronikai cégnek van itt
regionális központja. Adóparadicsom.
A szűkülő piacon kevesebb cég tud megélni, az egyesítéssel pedig csökken a konkurencia.
Az egyesítéssel csökkenthetők a termelés költségei, nagyobb mennyiségben és olcsóbban
54
állíthatók elő a termékek.
Az egyesítés és az európai üzemek bezárása átszervezést, a munkahelyek megszüntetését
jelenti, munkanélküliséget okoz. Csökken a részvények árfolyama, elbizonytalanítja a
befektetőket.
45. feladat
a) Információtechnológia, hírközlés fejlődése; a pénzforgalom liberalizálódása; a termelés
növekvő koncentrációja; a közlekedés fejlődése; az áruk és a szolgáltatások szabad
áramlásának lehetősége
b) Mert a globális termelés-szervezés fő haszonélvezői a TNC-k, működésükből adódóan ők
tudják legjobban kihasználni a szabad áru, szolgáltatás és tőkeáramlás előnyeit.
c) Olyan termékeket, amelyek napjainkban az egész világ fogyasztói társadalmában ismertek,
gyakorlatilag a világon bárhol megvásárolhatók.
Pl. Coca-Cola, Nokia (Samsung, LG) mobiltelefon, hamburger (Mc’ Donalds)
46. feladat
1. C, 2. B, 3. A, 4. C, 5. A, 6. B, 7. C, 8. B, 9. C, 10. C
47. feladat
a) A fix kamatozású hitel kamata a futamidő alatt nem változik, a változó kamatozásúé nőhet
és csökkenhet is.
Az euró és a forint egymáshoz viszonyított értékét.
b) 1. I., 2. I., 3. H, 4. I, 5.I
48. feladat
1. konvertibilis, 2. (valuta)árfolyam, 3. értéktőzsde, 4. Kvóta, 5. gazdasági integráció /
gazdasági unió, 6. költségvetési hiány / államháztartási hiány
49. feladat
Az árak általános és tartós növekedése, a pénz vásárlóértékének fokozatos csökkenése. (A
forgalomban levő pénz mennyisége több, mint amennyi a gazdasági élet normális
működéséhez szükséges.)
Az infláció mértékét az árszínvonal egy időegységen belüli változásának nagyságával
fejezik ki, ezt nevezzük árindexnek (mértéke %).
55
1. gerjeszti, 2. mérsékli, 3. gerjeszti, 4. mérsékli, 5. gerjeszti
50. feladat
Valamely ország törtvényes fizetőeszköze, konkrét pénzneme.
A nemzetközi elszámolásokra szolgáló fizetési eszköz.
Bármely más valutára szabadon átváltható valuta.
A nemzeti valuták egymáshoz viszonyított értéke.
51. feladat
Ha egy külföldi útról hazatért turistának USA dollárja, azaz valutája van, akkor ezt a pénzt a
bankban devizaszámlán helyezheti el. Ha a következő alkalommal Csehországba utazik, akkor
erről a számláról valutát, azaz cseh koronát vehet fel.
52. feladat
felértékelődött
leértékelődött
április 2.
május 27.
Nyert, mert a visszaváltáskor 101 072 forintot kapott.
53. feladat
Szlovákia: szlovák euró, Ausztria: euró, Svájc: svájci frank, Franciaország: euró,
Lengyelország: zloty
54. feladat
1. C, 2. A, 3. A, 4. B, 5. C, 6. B, 7. B
55. feladat
1. Folyószámla-vezetés.
2. Devizaszolgáltatás.
3. Hitelt, pénzügyi kölcsönöket nyújtanak az ügyfeleik számára (hitel- és kölcsönszolgálat).
4. Pénzügyi tanácsadói szolgáltatást nyújtanak
5. Részt vesznek az értékpapír-kereskedelemben.
56
56. feladat
1. I, 2. H, 3. I, 4. H, 5. I, 6. I
57. feladat
1. New Yorki Értéktőzsde, 2. Tokiói Értéktőzsde, 3. Londoni Értéktőzsde
A tőzsdei forgalom mérésére alkalmas mutató a New Yorki Értéktőzsdén. (Az első 30
meghatározó jelentőségű cég részvényárainak súlyozott átlaga.)
BUX-index
58. feladat
Olyan felhalmozott érték (pl. pénz, vagyontárgy), amely a tulajdonosa számára rendszeres
jövedelmet termel.
Az a tőke, amelyet a termelésbe fektetnek be, és ennek kapcsán a befektető tulajdonosi
jogokhoz és profithoz (jövedelemhez) jut.
59. feladat
1. A, 2. A, 3. A, 4. B
60. feladat
A kötvényvásárlás, mert annak kamatokkal növelt visszafizetését a kibocsátó garantálja.
61. feladat
A forint leértékelődése: több forintot kell adni azonos mennyiségű külföldi valutáért, ezért
többe kerülnek a nyersanyagok, megnő a termelés költsége. Ennek következtében drágulhat
az előállított termék ára vagy ha erre nincs lehetőség, akkor csökken a vállalkozó
nyeresége, sőt vesztesége is lehet. A nyersanyag felhasználás csökkentésére (pl.
hatékonyabb termelés bevezetésére) is ösztönözhet.
Annak a cégnek, amely Magyarországon termel, és külföldön értékesíti a terméket.
62. feladat
Véországét.
A hitelből a korszerű, a világpiacon keresett és magasabb áron értékesíthető termékeket
előállító ipari ágazatokat kívánja fejleszteni. A hitel törlesztésének jobbak (biztosabbak) a
feltételei.
57
63. feladat
adó
jövedelemadó és fogyasztásra kivetett adó
költségvetés
deficites (hiányos lesz) az államháztartás
64. feladat
1. H, 2. I, 3. I, 4. H, 5. I, 6. H, 7. I, 8. I, 9. H, 10. I
65. feladat
Teljes magyar neve Közismert rövidítése Székhelye Tevékenysége
Egyesült Nemzetek
Szervezete
ENSZ New York 3.
Nemzetközi Valuta-
alap
IMF Washington 2.
Világbank IBRD Washington 1.
ENSZ Nevelésügyi,
Tudományos és
Kulturális Szervezete
UNESCO Párizs 8.
ENSZ Gyermekalap UNICEF New York 9.
Egészségügyi
Világszervezet
WHO Genf 11.
ENSZ Élelmezésügyi
és Mezőgazdasági
szervezet
FAO Róma 10.
Világkereskedelmi
Szervezet
WTO Genf 4.
Nemzetközi Bíróság ______________ Hága 5.
Európa Tanács ______________ Strasbourg 7.
Észak-atlanti
Szerződés Szervezete
NATO Brüsszel 6.
Arab Liga _______________ Kairó 13.
Kőolaj-exportáló OPEC Bécs 12.
58
Országok Szervezet
66. feladat
Vállalat Iparág, tevékenység Ország Royal Dutch Shell Olajipar Hollandia Exxon Mobil Olajipar USA Wal Mart Kereskedelem USA BP Olajipar Egyesült Királyság Chevron Olajipar USA Total Olajipar Franciaország ConocoPhilips Olajipar USA ING Biztosítási, banki szolgáltatás Hollandia Sinopec Olajipar Kína Toyota Motors Gépjárműgyártás Japán
10. KONTINENSEK, RÉGIÓK, ORSZÁGOK FÖLDRAJZA
1. feladat
1. I, 2. H, 3. I, 4. I, 5. I, 6. H, 7. I, 8. I, 9. H, 10. H
2. feladat
1. A, 2. B, 3. B, 4. A, 5. B, 6. B
3. feladat
Ősmasszívum Röghegység Gyűrthegység Feltöltött alföld
1, 4.,6 2. 5.,7 3.
b) Mert a mai röghegységekhez hasonlóan az óidei hegységképződés során keletkezett, de a
Pacifikus-hegységrendszer felgyűrődése során ez a hegység is átformálódott, formakincsében
megfiatalodott.
4. feladat
1. Guyanai-hegyvidék
2. Andok
3. Brazil-felföld
59
4. Panama-csatorna
5. Karib-tenger
Ősmasszívum
5. feladat
A Baktérítő mentén kialakuló leszálló légáramlásnak, és a hegységeknek, amelyek útját
állják nedvesebb tengeri légtömegeknek (orografikus okok).
A hidegebb vizet szállító Humboldt-áramlás hűtő hatásának.
6. feladat
a) A) Nyugati körzet, B) Déli körzet, C) Észak-atlanti partvidék, D) Közép-Nyugat E) Nagy-
tavak
b) 1. Dallas, 2. Miami, 3. New York, 4. Atlanta, 5. Washington, 6. Chicago, 7. Houston, 8.
New Orleans, 9. Los Angeles, 10. San Francisco,
c) a: 2, b: 6., c: 7., d: 1., e: 10.
d) 1. I, 2. H, 3. I, 4. H, 5.H
7. feladat
Mexikóváros – A
Lap Paz – B
Rio de Janeiro – C
New York – D
Los Angeles – E
8. feladat
Atlanti part 6.,10,
Nagy-tavak vidéke 1.,7.,
Közép-Nyugat 2.,
Déli körzet 4.,5.,9
Nyugati körzet 3., 8.,
9. feladat
Bekarikázva: 1. 2. 5. 6. 8. 9. 10.
60
10. feladat
1. C, 2. A, 3. A, 4 B.
11. feladat
a) 1. Indonézia, 2. Tajvan, 3. Malajzia, 4. Dél-Korea, 5. Hongkong, 6. Thaiföld, 7. Fülöp-
szigetek, 8. Szingapúr
b) első hullám: 2., 4., 5., 8.
második hullám: 1., 3., 6., 7.
c) 1. Hongkong, 2. Szingapúr, 3. Dél-Korea, 4. Malajzia, 5. Thaiföld, 6. Tajvan, 7. Fülöp-
szigetek, 8. Indonézia
12. feladat
a) 1. Ural, 2. Dekkán, 3. Dél-kínai-hegyvidék, 4. Közép-szibériai-fennsík (Angara), 5.
Tiensan, 6. Himalája, 7. Kaukázus, 8. Pamír
1. röghegység, 2. ősföld, 7. gyűrthegység
9. Kínai-alföld, 10. Hindusztáni-alföld, 11. Mezopotámiai-alföld, 12. Turáni-alföld
alföld, feltöltött síkság,
Takla-Makán, mérséklet övezeti sivatagi éghajlat.
b) 14. Aral-tó, 15. Kaszpi-tenger, 16. Japán-tenger, kőolaj, peremtenger
A tó vízfelületének csökkenése / kiszáradás
Túlöntözés / vízigényes kultúrák termesztése / gyapottermesztés vízigénye (bármelyik
válasz elfogadható)
13. feladat
1. C, 2. B, 3. C, 4. A, 5. C, 6. C, 7. B, 8. C, 9. A, 10. A, 11. D, 12. B, 13. B
14. feladat
A helyes sorrend: 2., 3., 1., 4.
15. feladat
1. Nílus, 2. Egyiptom, 3. Vörös-tenger, 4. Madagaszkár, 5. Kongó, 6. Atlasz
Eurázsiai-hegységrendszer
Egyenletes vízjárás jellemzi.
Nagy gát, Asszuáni-gát
61
16. feladat
Egyiptom: 1., 4., 8.
Nigéria: 2., 5., 6.
Dél-afrikai Köztársaság: 3., 7., 9.
17. feladat
a) 1. Urál, 2. Alpok, 3. Pireneusok, 4. Balkán-hegység, 5. Fekete-tenger, 6. Volga
b) deltatorkolat
c) óidő, aláhúzva: vetődés
18. feladat
1. B, 2. A, 3. A, 4. B, 5. A, 6. B, 7. B, 8. A
19. feladat
1957: 5., 1973: 1., 1981: 4., 1986: 7., 1991: 3., 1994: 9., 1995: 2., 1999: 6., 2002: 8. 2004: 11.
2007: 10.
20. feladat
Ország Főváros Folyó
Ausztria Bécs Duna
Egyesült Királyság London Temze
Lengyelország Varsó Visztula
Csehország Prága Vlatva (Moldva)
21. feladat
a) 1. La Manche 2. Szajna 3. Marseille 4. Rhone 5. Strasbourg 6. Pireneusok 7. Földközi-
tenger
b) Tölcsértorkolat, indoklás: nagy ár-apály szintkülönbség
c) Az Európai Parlament székhelye
22. feladat
Németország: 1., 2., 4., 5., 7., 10., 13., 14., 15.
Olaszország: 3., 8., 12,
Közös: 6., 9., 11
62
23. feladat
Spanyolországra vonatkozik: 2., 4., 6., 7., 8., 9
24. feladat
germán, szláv, újlatin
25. feladat
1. A, C, 2. A, B, C, D, 3. D, 4. C, 5 B, 6. B, D, 7. C, 8 B, D, 9. A, D, 10. A, C
26. feladat
Milánó – Torino – Genova, kohászat, gépkocsigyártás, vegyipar, háztartási gépek gyártása,
irodaszerek gyártása (bármelyik három említése elfogadható).
27. feladat
Szénhidrogén-előfordulás: Norvégia Vasérclelőhely: Svédország
Termőföld: Dánia Erdő: Svédország, Finnország
Geotermikus energia: Izland Vízenergia: Norvégia, Izland
28. feladat
IKEA: bútor – Svédország; Volvo: közlekedési eszközök – Svédország; Ericcson: híradás-
technika – Svédország; Nokia: híradástechnika – Finnország; Electrolux: háztartási gépek –
Svédország; SKF: golyóscsapágy – Svédország; Lego: építőjáték – Dánia
Ericsson, Nokia, Electrolux
29. feladat
a) Rotterdam
b)
Ország Melyik folyótorkolata Tenger
Rotterdam Hollandia Rajna Északi-t.
Antwerpen Belgium Schelde Északi-t.
Marseille Franciaország Rhone Földközi-t.
Hamburg Németország Elba Északi-t.
Le Havre Franciaország Szajna La Manche (Atlanti-ó.)
63
London Nagy-Britannia Temze Északi-t.
c) elsősorban a tölcsértorkolat, kivétel Marseille
d) kőolaj, ércek, szén, textilipari nyersanyagok és termékek, trópusi termékek
e) Rotterdam, a Duna-Majna-Rajna-csatorna segítségével a Dunán egészen a Fekete-tengerig.
Hollandia, Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Szerbia, Románia, Bulgária,
Ukrajna
Rhur-vidék
30. feladat
a) Az egykori NDK területe
A nyugati területekhez képest fejletlenebb, kevésbé termelékeny és korszerű ipar, illetve a
mezőgazdaság, az eltérő társadalmi-gazdasági fejlődésből adódó különbségek ma is
érvényesülnek.
b) Bréma és Hamburg jelentős kikötőváros. A behozott nyersanyagok (pl. ércek és kőolaj)
legfontosabb fogadó- és feldolgozó állomásai. Fejlett, sokoldalú ipar és élénk kereskedelem
jellemzi őket. Egykori Hanza városok.
c) A Ruhr-vidék gazdasági jelentőségével.
d) Hessen, Baden-Württemberg, Bajorország
e) A dél-német területeken szakképzett munkaerőt igénylő korszerű iparágak indultak
fejlődésnek (vegyipar, gépkocsigyártás, elektronika stb.).
31. feladat
Cég Termék, tevékenység Központ
Opel Gépjárműgyártás Frankfurt
BASF Vegyipari termékek Ludwigshafen
BMW Gépjárműgyártás München
Siemens Elektronika, híradástechnika,
háztartási gépek, ipari berendezések
München
Daimler-Benz Gépjárműgyártás Stuttgart
Bosch Elektronika, elektromos gépjármű
alkatrészek, szerszámok, háztartási
gépek
Stuttgart
64
32 . feladat
1. C, 2. B, 3. A, 4. B, 5.A, 6. A, 7. C, 8. B, 9. C, 10 A
33. feladat
1949: Az NDK és az NSZK megalakulása
1991: A két német állam újraegyesítése
34. feladat
Eladósodás, korszerűtlen energia és nyersanyag igényes ipar, elszakadás a világpiaci
folyamatoktól, alacsony termelékenység, elhanyagolt infrastruktúra (Bármelyik három
megnevezése elfogadható.)
A szocialista országokat tömörítő gazdasági szervezet (Kölcsönös Gazdasági Segítség
Tanácsa), 1949-1991
35. feladat
1. A, B, C, D 2. A, C, D 3. A, B, C, D 4. A, B, C 5. A, B, C
36. feladat
Csehország Szlovákia
1., 4., 5., 6, 8., 9., 10., 12., 14., 16., 17. 2., 3., 7., 11., 13., 14., 15., 18.,21.
Mindkét országra jellemző: 19., 20.
b) A Volkswagen-művek.
c) A sör, Plžen.
37. feladat
a) 1., 3., 4.,b) 4, c) 1., d) 4., e) 1., f) 2., g) 3., h) 3
38. feladat
a)
Ipari körzet neve Adottságok
I. Északnyugati 1., 2., 3, 4.,
II. Központi 4., 5, 6., 7., 8.
III. Volga menti 10., 11., 12., 14., 15.
65
IV. Uráli 8., 13., 14.
V. Szibéria 1., 7., 8., 9., 11., 12.,
15.,
b) Donyeci-medence, Ukrajna
c) Szibéria és Távol-Kelet
d) Északnyugati–körzet, Uráli-körzet
39. feladat
1. I, 2. H, 3. I, 4. H, 5. I., 6. H, 7. H
40. feladat
ország gazdaság ország gazdaság
Stuttgart Németország 5. Salzburg Ausztria 3.
Bern Svájc 1. Birmingham Nagy-Britannia 4.
Strasbourg Franciaország 2. Skopje Macedónia 1.
Dubrovnik Horvátország 3. Donyeck Ukrajna 4.
Hága Hollandia 2. Ostrava Csehország 4.
41. feladat
1. Törökország, 2. Egyiptom, 3. Svájc, 4. Izrael, Irán 5. Lichtenstein, 6. Izrael, 7. Svájc, 8.
Törökország, 9. Izrael, 10. Bahama-szigetek
42. feladat
Ausztria
Burgenland
Győr-Moson-Sopron megye, Vas megye, Zala megye
43. feladat
1. I, 2. H, 3. I, 4. I, 5. H, 6. H, 7. I, 8. I, 9. I, 10. I
44. feladat
1. D.,2. B, 3. B, 4. C, 5.A, 6.D, 7. D, 8. A
66
45. feladat
Nehezebb az árvizek elleni védekezés, a felkészülés az áradás fogadására. A vízgyűjtőt ért
szennyezések hazánk vizeibe jutnak, környezeti károkat okozva.
46. feladat
Hegység neve Jellemző felépítő kőzete Ásványkincse
Mecsek mészkő feketekőszén, uránérc
Bakony mészkő, dolomit barnakőszén, bauxit, mangán
Vértes dolomit, mészkő barnakőszén, bauxit
Soproni-hg. csillámpala, gneisz —
Mátra andezit rézérc, déli előtérben lignit
Bükk mészkő
Zempléni-hg. andezit, riolit, riolittufa nemfémes ásványkincsek
(perlit, kaolin, zeolit,)
47. feladat
1. B, 2. A, 3. A, 4. B, 5. A
48. feladat
A gazdasági rendszerváltás az országban nem járt együtt (együtt járt) az iparban dolgozók
arányának erőteljes csökkenésével. Az élelmiszeripar kivételével az ipari termelés
nyersanyag- és energiaigénye csak importból fedezhető. Az ipar hagyományos telepítő
tényezői még napjainkban is jelentősen befolyásolják (szinte teljesen elvesztették szerepüket)
az újonnan létesült ipari üzemek területi elhelyezkedését. Az ipar szerkezetében a gépipar áll
a vezető helyen. A gépipari termelésben egyre fontosabb szerepe van a jobbára nagy
nemzetközi vállalatok által létesített összeszerelő üzemeknek. A külföldi tőke, Budapest
központi szerepét nem számítva, egyenletesen (erősen eltérő mértékben) települ be az egyes
régiókba. A külföldi befektetők által létrehozott gépkocsigyártó és elektronikai cikkeket
összeszerelő üzemek, a termékeinek túlnyomó része belföldön (külföldön) kerül értékesítésre.
49. feladat
Többen költöznek el a régióból, mint ahányan odatelepülnek.
Közép-Magyarország.
67
A kedvező értékek elsősorban Budapestnek és vonzáskörzetének köszönhetők.
Az átlagnál magasabb az egy főre jutó GDP értéke és alacsonyabb a munkanélküliség. Az
átlagosnál kedvezőbb helyzetet jelzi a pozitív bevándorlási egyenleg is.
Észak-Magyarország és az Észak-Alföld
Észak-Magyarország esetében elsősorban a hagyományos iparvidék válsága az ok. A bányák
és az ipari üzemek nagyarányú bezárása, a lassan meginduló gazdasági szerkezetátalakulás.
Az Észak-Alföld esetében a mezőgazdaság átalakulását kísérő folyamatok, pl. a felvevő
piacok megszűnése nagyban hozzájárult a problémákhoz. Az észak-alföldi térség korábban
jelentős, elsősorban a kevésbé képzett munkaerőt kibocsátó körzet volt. A rendszerváltással
együtt járó leépítések ezt a munkaerőt érintették a legjobban. A térség fejlődését nehezíti a
kevésbé kiépített infrastruktúra és a tőkehiány is.
50. feladat
Az iparban és a mezőgazdaságban.
Oka az iparban a gazdasági rendszerváltást követő termelés-visszaesés majd, az ipar
szerkezetének átalakulása. A gazdaságtalan, energiaigényes ágazatok leépítése, az üzemek
bezárása. A fejlődésnek indult modern ágazatok kevésbé energiaigényesek. A mezőgazdaság
energiafelhasználása ugyancsak összefügg a rendszerváltást követő termelés-csökkenéssel,
illetve a korszerűbb mezőgazdasági gépek és eszközök kisebb energiafelhasználásával.
A kommunális fogyasztás és a lakossági energiafogyasztás növekedése.
A korszerűbb, a kisebb energiaigényű berendezések, gépek és technológiai megoldások
elterjedésével.
51. feladat
a) 1. Zalai-dombság, 2. Cserhát, 3. Vértes, 4. Aggteleki-karszt, 5. Börzsöny, 6. Zempléni-hg.,
7. Bakony,
kőolaj, földgáz (szénhidrogének),
Aláhúzva: barnakőszén, bauxit, mangánérc.
b) vetődés, Móri-árok
c) Mohácsi-sziget, alsószakasz-jellegű
d) 5. andezit, harmadidőszak, 7. mészkő, középidő
e) 10. Zalakaros, 11. Esztergom, 12. Szolnok, 13. Hajdúszoboszló, 14. Salgótarján
f) Térképvázlat kitöltése, ellenőrzése az atlasz alapján
68
52. feladat
Budapest és a Balatonpart
Balatonpart
A határ menti bevásárló és szolgáltatási turizmus miatt.
Jellemzője, hogy két körzetre koncentrálódik, és több a külföldi vendég, mint a hazai.
Javaslatok: jobb reklám; egyéb tájak, értékek megismertetése külföldön; szálláshelyek építése,
az infrastruktúra fejlesztése, szélesebb a programkínálat, a családi vállalkozások támogatása,
az idegenforgalom különböző területeinek támogatása (pl. gyógyturizmus, falusi turizmus)
53. feladat
1. Debrecen: a, b, c, d 2. Székesfehérvár: b, d, k 3. Szeged: a, b, d
4. Miskolc: a, b 5. Sopron: i, l 6. Pécs: a, b, d, h
7. Százhalombatta: e, f 8. Paks: d, e 9. Győr: a, b, d, g
10. Eger: b, i 11. Esztergom: c, g 12. Szolnok: b, d
13. Kecskemét: b, d, g 14. Orosháza: d, h 15. Gyula: d, j
54. feladat
1. Visegrád
2. Veszprém
3. Szekszárd
4. Debrecen
5. Keszthely
55. feladat
1. Körös-Maros köze
2. Mezőföld
3. Somogyi-dombság
4. Nyírség
5. Bükk
56. feladat
Audi: Győr; Elektrolux hűtőszekrény: Győr; Suzuki gépkocsi: Esztergom;
Nokia telefon: Komárom; Opel gépkocsimotor: Szentgotthárd; Törley pezsgő: Budapest;
Pick szalámi: Szeged
69
57. feladat
1: Tisza, Zagyva, 2. Körös (Fehér-Körös), 3. Bodrog, 4. Ipoly, 5. Maros, 6. Rába, 7. Duna, 8.
Duna.
58. feladat 1. A, B, 2. B, 3. B, C, 4. A, B, 5. A, 6. A, 7. B, C, 8. D, 9. C, 10. D, 11. A, B, 12. A, 13. A, C, 14. A, 15. C, 16. C, 17. D
GLOBÁLIS PROBLÉMÁK 11. NAPJAINK GLOBÁLIS PROBLÉMÁI.
VÉDETT KÖRNYEZETI ÉRTÉKEINK
1. feladat
1. H, 2. I, 3. I, 4. I, 5. H, 6. I, 7. I
2. feladat
1. A, 2. B, 3. A, 4. B, 5. B, 6. A, 7. B
3. feladat
Az erdőknek fontos szerepe van az üvegházhatást fokozó szén-dioxid megkötésében. Ezért
területük csökkenése miatt nő a globális felmelegedés mértéke.
4. feladat
a) A Lecsökkent halhozamú halászvizek, B Az esőerdők irtása, C elsivatagosodás, D
talajpusztulás, termőképességének csökkenése
b) A tengervíz szennyeződésére és a túlhalászásra.
c) Természeti: Aszályos időszakok előfordulása
Társadalmi: Az állatállomány növekedése miatt a gyér füvű pusztákon történő túlzott
legeltetés.
d) A biológiai sokféleség (biodiverzitás) veszélyeztetése. Az esőerdők ugyanis Földünk
fajokban leggazdagabb életközösségei.
70
5. feladat
A) nagyfokú levegőszennyezés, B) savas esők előfordulása, C) olajszennyezés, D) kísérleti
atomrobbantás, E) tengeri szemétlerakóhely
6. feladat
A fenntartható fejlődés elve azt jelenti, hogy a világ jelenlegi szükségleteit úgy kell
kielégíteni, hogy az ne tegye lehetetlenné a következő nemzedékek számára a saját
szükségleteik kielégítését.
1992. Rio de Janeiro
7. feladat
Olyan eljárás, technológia, amely egy egységnyi termék előállításához a lehető legkevesebb
energiát használja fel.
A környezet, az élővilág természetes egyensúlyának megőrzését fontosnak tartó
gondolkodásmód
Olyan vásárlói magatartás, amely előtérbe helyezi a környezetbarát módon előállítható,
illetve a felhasználása során a környezetet kevésbé károsító (pl. újrahasznosított anyagból
készült, energiatakarékos stb.) termékek megvásárlását.
A kemikáliák alkalmazását mellőző, a biológiai védekezésen, természetes tápanyag
utánpótláson alapuló gazdálkodás.
Amikor a szervezet nem jut hozzá a normális működéséhez szükséges minimális
tápanyaghoz (energiához).
A szükséges energiához hozzájut ugyan a szervezet, de a táplálkozás egyoldalú, pl.
hiányzik a fehérje vagy a vitaminok bevitele.
Felesleges, a szervezet igényeit meghaladó tápanyagbevitel.
8. feladat
Kiotói Egyezmény (jegyzőkönyv), 1992
9. feladat
A hótakaró kiterjedésének csökkenése.
Globális klímaváltozás / globális felmelegedés.
Az üvegházhatás fokozódása.
aláhúzva: CO2, CH4, N2O
71
10. feladat
WWI – Worldwatch Institute
WWF – Természetvédelmi Világalap
Az óriáspandát.
11. feladat
Budapest - a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út
Hollókő ófalu és környezete
Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai
Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete
Hortobágyi Nemzeti Park - a Puszta
Pécs (Sopianae) ókeresztény sírkamrái
Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj
Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj
12. feladat
Duna-Ipoly Nemzeti Park: 4
Hortobágyi Nemzeti Park: 6., 10.
Kiskunsági Nemzeti Park: 6.,8.
Körös-Maros Nemzeti Park: 11
Fertő-Hanság Nemzeti Park: 2
Balaton-felvidéki Nemzeti Park: 3.
Bükki Nemzeti Park: 5., 7
Aggteleki Nemzeti Park: 9.
Duna-Dráva Nemzeti Park. 1.
A 10. nemzeti parkot az Őrségben alakítják ki.
13. feladat
20%-kal
földgáz
takarékosság, megújuló energiaforrások nagyobb arányú felhasználása
kevesebb kiadás, csökkenő importfüggőség, csökkenő lakossági kiadások, a kiotói célok
megvalósulása, új állások teremtése (Bármelyik három említése elfogadható)
kb. 6%
72
14. feladat
Forró övezeti (trópusi) ciklon, tájfun.
Csapadékvíz elvezetése / talajvíz elvezetése / erősödő süllyedés / a térség felszín alatti
vízháztartásának felborulása. (Bármelyik kettő említése elfogadható.)
A szivattyúzás miatti tömörödés.
Hollandia.
Műholdfelvétel.
15. feladat
1. H, 2. I, 3. H, 4. H, 5. I
16. feladat
a) Helyes sorrend: 2003, 1998, 2008
b) Természeti: száraz éghajlat, nagy párolgás (negatív vízháztartás),
Emberi tényező: a tavakat tápláló folyók vizének elöntözése
c) A tómederből származó száraz, sós por okozta lég- és talajszennyezés, az állat- és
növényvilág pusztulása, a halfajok kipusztulása és a halászat megszűnése, kedvezőtlen
éghajlati folyamatok. (Bármelyik kettő említése elfogadható.)