REMÉNYI MIHÁLY

EM TECHNOLOGY HUNGARY KFT.

www.emtech.hu

ÖNELLÁTÓ GAZDÁLKODÁS

Önellátó gazdálkodás mintakertje

Napjainkban egyre nagyobb érdeklődés figyelhető meg a kiskerti termesztés iránt. Több okra

vezethető vissza ez a folyamat. Az élelmiszerbotrányok, a növekvő árak, de ezzel együtt romló íz és

minőség. A saját termesztésű zöldségek, gyümölcsök, fűszer- és gyógynövények íze teljesen más a

megszokott nagyüzemi termékektől. Az EM-BIO használatával a növényvédő szeres kezelések a

minimálisra csökkenthetők, de akár el is hagyhatók. A vegyszermentes termesztéssel nem csak

környezetünket, de egészségünket is óvjuk!

A mintakert megtervezésének és kivitelezésének célja az volt, hogy segítsük a kiskert tulajdonosokat.

A díszkertbe is beilleszthető a konyhakert, ma már egyre több olyan zöldség- és gyümölcsfajta

kapható, amely nem csak haszonnövényként, de dísznövényként is ültethető.

A dísznövényekkel beültetett sziklakert lehatárolja a konyhakertet.

A konyhakertbe zöldségfajtákat, gyümölcstermő növényeket és fűszernövényeket ültettünk. A fajok

és fajták kiválasztása során arra törekedtünk, hogy kiskerti körülmények között is eredményesen

termeszthető legyen. Zöldségfélék közül levélzöldségeket (tépősaláta, spenót, fejes saláta,

tölgylevelű saláta), paprikát, újhagymát, paradicsomot, uborkát, padlizsánt, cukkinit, zöldborsót,

zöldbabot ültettünk.

Nagy hangsúlyt fektettünk a gyümölcstermő növényekre, elsősorban bogyós gyümölcsöket ültettünk,

amelyek kiemelkedő beltartalmi értékekkel rendelkeznek. Beltartalmi értékei miatt kiemelkedően

fontosak a szervezet egészségének megőrzéséhez. A helykihasználás érdekében alma sövényt

telepítettünk. A támrendszer akác tartóoszlopokból és rozsdamentes acél huzalokból készült,

támrendszer szükséges a málna, szeder és kiwi termesztéséhez is. A talajmunkák elvégzése után, a

növények telepítése előtt került kihelyezésre.

Almasövény

A kert ápolása, növényvédelme:

A kertben csak biológiai növényvédelmet folytatunk, a betegségek kezelésére és megelőzésére EM-

BIO-t és az EM-BIO Herbs-et használunk. Álló kultúrák és dísznövények esetében mulcsozást

alkalmazunk, amely kedvezően hat a talaj mikrobiális tevékenységére. Jobb lesz a talajok vízmegtartó

képessége, hamarabb fölmelegszik a talaj. A mulcsozásra használt fenyőkéreg idővel lebomlik, javítja

a talaj szerkezetét és tápanyaggal látja el a talajt. A későbbiekben a zöldségfélék mulcsozásához

bokashi komposztot használunk, előre láthatóan június végére készül el az első adag komposzt. A

komposztból öntözés hatására tápanyag mosódik a talajba.

Nem csak a környezet védelme, de az egészségünk megőrzése miatt is oda kell figyelnünk a

felhasznált vegyszerek mennyiségére és összetételére. A legtöbb kertészeti kultúrában elsődlegesen

a termés mennyisége számít. A nagy felületű monokultúrák elősegítik a kórokozók, kártevők

felszaporodását. Az állattartás lecsökkenésével nagy gondot jelent ma Magyarországon a szerves

trágya hiánya. A túlzott műtrágya használat a talajállapot leromlásához, elsavanyosodásához

vezethet. A növénytermesztés legfontosabb eleme a talaj, a rosszminőségű, szerkezetű, víz- és

tápanyag szolgáltató képességű talajok nem megfelelőek a termesztéshez.

A növényvédő szerek gyakori használata, a szerrotáció hiánya egyre nagyobb problémát okoz a

növényvédelemben, gyakran alakul ki rezisztencia a növényvédő szerekkel szemben. Nagy problémát

jelent az éghajlat változásával az új kórokozók, kártevők megjelenése.

Az EM-BIO használatával a növények életfolyamatainak elősegítésével, ellenálló-képességük

növelésével, a szöveti állományuk erősödésével nehezebben támadják meg a növényeket a

kórokozók, kártevők. A dominancia elve érvényesül, az EM-BIO-ban lévő kedvező hatású

baktériumok, gombák kiszorítják a káros baktériumokat, gombákat. Használatával az élettani eredetű

betegségek kialakulásának a kockázata is csökken. Sok betegség megjelenésének, felszaporodásának

az élettani eredetű problémák az előzményei.

A jó kondícióban lévő növényeket kevésbé támadják meg a kórokozók, kártevők. Azonban a túlzott

nitrogén kijuttatás hatására a szövetek lágyabbak lesznek, így megtámadhatják a kórokozók, kártevők

és mechanikai sérülések is könnyebben keletkeznek. Az EM-BIO-val kezelt növények szöveti

állománya erősebb, kompaktabb lesz. Az erősebb szöveti állomány miatt a mechanikai sérülések

kialakulásának esélye is csökken.

A gyepben a filcesedés és öntözés hatására felszaporodott a moha. A moha kezelésére vas kelátot

juttatunk ki. A vas hatására a mohafoltok elpusztulnak, de a fű sokkal zöldebb lesz. A vas a

fotoszintézist végző klorofill nélkülözhetetlen eleme.

Talajmunkák, a terület előkészítése:

A kialakított kert területén dísznövények voltak, amelyek gyakran rontják a talaj minőségét, jelentős

mennyiségű tápanyagot vonnak el.

Az egyik, talán legfontosabb tényező a növénytermesztésben a talaj félesége, minősége,

tápanyagtartalma, víz- és levegőháztartása. Magyarország éghajlati- és talajadottságai miatt kiválóan

alkalmas növénytermesztésre.

A jó talajokat meg is kell őriznünk! A talajmunkát időben és a talaj megfelelő állapotában kell

elvégezni. Száraz talajok esetén alkalmazott talajmunkák ugyanolyan kedvezőtlen hatásokat

eredményeznek, mint a túl nedves talajokon. A mintakertben a talajlazítást ásással végeztük el és

ezzel egy időben az alaptrágyázást komposztált istállótrágyával és a talajoltást EM-BIO-val. Az ásással

15-20 cm mélyen forgattuk át, lazítottuk fel a talajt. A talajlazítás mélységét a telepített növények

határozzák meg. Biolit kőporból is dolgoztunk a talajba, amely folyamatosan tápanyaggal látja el a

mikroorganizmusokat és a növényeket. A kijuttatott tápanyagok beforgatás hatására a gyökérzónába

kerülnek, a mikroorganizmusok tápanyagfeltáró hatása miatt még jobb tápanyag hasznosítás érhető

el.

Selyemakác kezelése:

EM-BIO-val, hetente egy

alkalommal beöntözéssel

és állománykezeléssel. A

jobb oldali kép 2 hét

elteltével készült. A

növény a kezelés után

jobb kondícióban lett. A

kijuttatás helyén egy

foltban a gyep is láthatóan

sokkal zöldebb.

Előkészített magágy

A talajlazítás elvégzése különösen fontos. Lazább, tömörödésmentes talajokban a gyökérzet is sokkal

könnyebben fejlődik. A talajlazítás hatására a csapadék, öntözővíz is mélyebb rétegekbe tud

leszivárogni. Üzemi termesztés és nagyobb területeken, szántóföldi kultúrák esetében ajánlott 2-3

évente mély talajlazítást végezni, állókultúrák esetén a telepítés előtt. Mély talajlazítás hatására javul

a talaj levegőzöttsége, a csapadék és öntözővíz sokkal mélyebb rétegekbe tud leszivárogni és

raktározódni. A belvíz kialakulásának is kedvez a tömörödött talaj. A mély talajlazítás elhagyásával és

az egyre sekélyebb mélységű szántás hatására tömörödik a talaj, így nem tud leszivárognia csapadék.

Kiemelkedően fontos a rendszeres tápanyag-utánpótlás, a szerves anyagok kijuttatása hatással van a

talajok puffer-képességére. Vagyis az, hogy mennyire képes mérsékelni, csökkenteni a negatív

hatásokat jelentősen függ a szerves anyag tartalmától, azon belül is a humusztartalmától. Az EM-BIO

segíti a tápanyagok feltáródását és könnyebb felvételét a növény számára. Az aktív mikrobiális

tevékenységnek köszönhetően javul a talajok szerves anyag tartalma, a vízháztartása és tápanyag

szolgáltató képessége.

Rendszeres tápanyag-utánpótlásra használhatunk komposztált növényi hulladékot, komposztált

istállótrágyát, vagy akár szalmával, forgáccsal felitatott hígtrágyát. Fontos, hogy a trágyák

kijuttatásukkor megfelelő érettségben legyenek. A komposzt készítés során ügyeljünk a helyes szén,

nitrogén arányra, amely 20-30:1 arányban javasolható, illetve a nedvességtartalmára. A komposztok

kijuttatása igen kedvező, komplex tápanyagforrása a növények számára, emellett javítja a talaj

szerkezetét, vízháztartását. A komposztot a talaj felszínén keverjük be, a trágyát be kell forgatni a

talajba. Pentozán hatás: a talajba forgatott növényi maradványok lebomlása során fellépő

nitrogénhiány. A szerves anyagok lebontásához a baktériumoknak nitrogénre van szüksége, melyet a

talaj nitrogén készletéből von el. Ha nem juttatunk ki plusz nitrogént, vagy nem pótoljuk, akkor

gyakran tápanyaghiányt okozhat. A növényi maradványokat beforgatás előtt kezeljük EM-BIO-val, így

lerövidül a lebontás időszaka 60 napra. A mikroorganizmusok munkáját elősegíthetjük, ha a

beforgatás után nitrogéntúlsúlyos műtrágyát juttathatunk ki. A helyes C:N arány beállításához

felhasználhatunk hígtrágyát. Az állattartás során keletkező nagy mennyiségű hígtrágya felhasználása

mindig nagy problémát jelent. Magas ammóniatartalma miatt erősen perzselő hatású, ezért

állománykezelésre nem használható fel, vagy csak hígításban.

Túlzott talajművelés hatására degradálódnak a talajok, egyre kisebb részecskékre esnek szét a

talajszemcsék. Így fokozódnak a deflációs és eróziós károk. A talaj szerkezetét a növények által

termelt gyökérsavak is károsítják.

Tápanyag-utánpótlás komposztálással:

Az egyik legjobb módszer a tápanyag-utánpótlásra. A kertben keletkező zöldhulladékot

visszajuttathatjuk a talajba a növények számára könnyen felvehető formában. A szerves anyagok

kijuttatása nem csak a környezetterhelés csökkentése miatt fontos, de a talajok szerkezetének,

minőségének, termékenységének megőrzésében is. A humusz a talajok puffer képességének

megőrzésében is kiemelten fontos.

A szerves anyagok nem csak tápanyagforrásként fontosak a talajban, de a vízháztartás megőrzésében

is fontos szerepet játszik. Azokban a talajokban, ahol nincs rendszeres szerves anyag kijuttatás, csak

műtrágyahasználat, ott jelentős talajszerkezet-romlás figyelhető meg. Nem csak a talajok

kémhatására van hatással.

Siló komposztáló

A komposztálás során a növényi maradványokat mikroorganizmusok bontják le, alakítják át a növény

számára fölvehető formába. A hagyományos komposztálás során a hőmérséklet emelkedésével és a

többszöri átforgatással jelentős az ammóniaveszteség. Ideális esetben kb. 3 hónap szükséges a

komposztképződéshez. Az EM-BIO használatával ez az időtartam tavasztól őszig 6 hétre, ősztől

tavaszig 8 hétre csökken le. A hulladékot minél apróbb méretűre kell aprítani! A zöldhulladék mellett

szalmát, forgácsot, faaprítékot is komposztálhatunk. Csak a szén, nitrogén arányára kell ügyelnünk. A

szén:nitrogén aránya 20-30:1 legyen. Magas széntartalmú anyagok esetén trágya, hígtrágya, nitrogén

műtrágya hozzákeverésével is beállíthatjuk a megfelelő arányokat. Ökológiai szemléletű gazdálkodás

esetén a műtrágyát helyettesíthetjük természetes eredetű, magas nitrogéntartalmú anyagokkal:

trágya, hígtrágya, kiskert tulajdonosok már kész, komposztált marhatrágya hozzákeverésével is

elvégezhetik a nitrogén arányának növelését a komposztban. A műtrágya teljesen elhagyható a

komposzt és komposztált marhatrágya használata esetén. Nem kerülhet a komposztba ételmaradék,

zsiradék, nem lebomló anyagok (fém, műanyag, stb.).

Szerves anyagok szén, nitrogén tartalma:

Szerves tömeg Szén nitrogén

vizelet 0,8 1

trágyalé 2-3 1

fekáliák 6-10 1

zöld növényi részek 5-15 1

feketeföld 5-20 1

trágyakomposzt 10-20 1

vágott fű 10-15 1

mezőgazdasági haszonállatok trágyája 10-15 1

trágyarakás 10-15 1

hüvelyes növények szalmája 10-20 1

lucerna/ köztes termény 15-25 1

szalmaszegény friss trágya 20-25 1

konyhai hulladékok 20-25 1

szalmában gazdag trágya 25-30 1

fekete tőzeg 30-40 1

városi szerveshulladék 30-40 1

falevél 30-50 1

gabonakorpa 30-50 1

gabonatönköly 50-80 1

gabonaszalma 50-150 1

állott fűrészpor 150-250 1

fűrészpor 250-500 1

Különbség az EM-BIO Bokashi és a hagyományos komposzt között:

EM-BIO Bokashi komposzt Hagyományos komposzt

Megerjedt Földdé alakul

Anaerob Aerob

Alacsony hőmérsékleten érik.

Magas hőmérséklet képződése által a szerves anyagok oxidálódnak.

Megforgatásra csak akkor van szükség, ha utólag anyagot adtunk hozzá (trágyát,

szalmát stb.)

Rendszeres átforgatásra van szükség.

6-8 hét alatt elkészül Az értékes anyagok nagy része így a többszöri átforgatás során kijut a

szabadba. Az erjedés valamennyi csíra csírázóképességét gátolja.

Gombamicélium a komposztban, az erjedési folyamatok beindulása után.

A komposztálás történhet siló komposztálóban, vagy egyszerűen csak prizma alakban lerakva a

talajra. A komposztálandó anyagokat öntözzük be, 1 m³ komposzthoz 1 liter EM-BIO kijuttatása

javasolt, annyi vízzel, hogy teljesen átázzon a hulladék. Ha a későbbiekben újabb hulladékot keverünk

a komposztba, akkor m³-ként 0,1 liter EM-BIO-t juttassunk ki. Az EM-BIO-val kezelt komposztot nem

kell forgatni, levegőztetni, így nem vesznek el értékes tápanyagok a komposztálás során.

Hígtrágya hasznosítás: az állattenyésztés során a legnagyobb mennyiségben keletkező hígtrágya és

csurgalékvíz tárolása, kezelése és felhasználása jelenti a legnagyobb problémát. Hasznosítása

komposztálással és talajba injektálással lehetséges. A hígtrágyát szalmára, faaprítékra, forgácsra

locsoljuk és kezeljük EM-BIO-val. Az így keletkező komposzt már minden kultúrában felhasználható.

Növényválasztási szempontok:

A kert megtervezése és a növények kiválasztása során arra törekedtünk, hogy a helyi adottságok

figyelembe vételével válasszuk ki a növényeket. Kiskert, vagy ültetvény megtervezésekor is

figyelembe kell vennünk a hely talaj és éghajlat adottságait.

Az legfontosabb tényezők: a terület kitettsége, fényellátottsága, a talaj típusa, humusztartalma,

meredeksége. A terület kitettségén az értjük, hogy milyen a terület lejtése, mennyire fagyzugos,

melyik égtáj felé néz, ha lejtős a terület, övezi e valamilyen védősáv, kiskerti termesztésben mennyire

védett a terület (az épület fala védelmet nyújt a nagy fagyok ellen). Egy-egy terület mikroklímája

jelentősen eltérhet az adott tájra jellemző értékektől. Ezért van az, hogy termesztő körzetek alakultak

ki Magyarországon. Ezek a mikroklimatikus tényezők teszik lehetővé, hogy mediterrán növényeket

termeszthetünk a hazai éghajlaton. A fényellátottság figyelembevétele leginkább a kiskertben fontos.

Egy fa alá ültetett növény nem fejlődik a fényhiány miatt, míg mások napos helyre ültetve megégnek.

Az adott terület talaj típusa meghatározza, hogy mi termeszthető a területen. Megkülönböztetünk

savanyú, meszes, semleges talajokat. Magyarországon kevés helyen található savanyú talaj, a

legelterjedtebb a semleges és meszes kémhatású talaj. A túlzott műtrágya használat a talajok

elsavanyodásához vezet, azonban ez nem kedvező a növénytermesztés és a talajélet szempontjából

sem.

Humusztartalom: a talajok humusztartalma határozza meg,hogy termeszthető e a területen az adott

kultúra. Gyümölcsösök, szőlő ültetvény létesítéséhez a terület kiválasztásakor figyelembe kell

vennünk a talaj humusztartalmát. A humusztartalom növelhető szerves anyagok kijuttatásával,

talajba forgatásával.

A terület meredeksége meghatározó a növénytermesztésben. Meredek lejtőkön az eróziós és

deflációs károk miatt a talaj felső, termő rétege lemosódik, elszállítódik. Ezen kívül a

munkafolyamatokat is nehezíti a meredek lejtő. Lejtős területeken a sorok megfelelő tájolását is meg

kell terveznünk. Az öntözés és a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék ellen is védekeznünk

kell. Szőlő és gyümölcsös esetében teraszok kialakításával, a sorközök füvesítésével és tájolásával

akadályozhatjuk meg a termőréteg lemosódást.

A növények beszerzésekor csak egészséges szaporítóanyagot vásároljunk! A bio termesztés során

fontos, hogy olyan fajtákat válasszunk, amelyek rezisztensek, vagy toleránsak a betegségekkel

szemben. A rezisztens és toleráns növényeket is megtámadhatják a kórokozók, kártevők, de ellenálló

képességük magasabb, így nehezebben fertőződnek meg. Ha megfertőződtek, akkor sem vezet a

növény pusztulásához. A tájfajták ismét egyre keresettebbek, az adott tájra jellemző fajták nagyobb

biztonsággal termeszthetők. Az EM-BIO használatával fokozhatjuk az ellenálló-képességet.

Növények telepítése:

Tépősaláta palánták

Levélzöldségek: magról vetettük el, a legtöbb levélzöldség, például a salátafélék fényen csíráznak és

aprók, így ezeket a magokat csak vékonyan takarjuk. A csírázás segítése miatt tartsuk folyamatosan

nedvesen, inkább kis vízadagokat jutassunk ki minél kisebb cseppmérettel.

Tökfélék: magról és palántáról is ültethető, kikelése után nem ajánlott tűzdelni a kikelő palántákat. A

palántáról ültetett növények hamarabb teremnek. Az uborka támrendszeres termesztése során

kisebb az esélye a peronoszpóra kialakulásának, öntözéséhez a csepegtető öntözés a legalkalmasabb.

Biztosítja a gyökérzónában a folyamatos nedvességet.

Paprika, paradicsom: palántáról ültettük, a koktélparadicsom támrendszert igényel. A kiskert

tulajdonosok és a balkonnal rendelkezőknek olyan fajtákat válasszanak, amelyek determinált

növekedésűek. Kiskerti termesztés során kis helyigénye miatt ültethetünk folyton növő fajtákat is,

amelyeket támrendszerre futtatunk föl. A támrendszeres termesztés növény egészségügyi

szempontból is kedvezőbb. Szellősebb állomány alakítható ki, a termés nem érintkezik a talajjal, a

lombot kevesebb vízzel érintkezik, így elsősorban a gombabetegségek kialakulásának nem kedvez.

Hagymafélék: (zöldhagyma) magról és dughagymáról is ültettünk, a dughagyma hőkezelésével

megelőzhetjük a magszár kialakulását. A dughagymát 1-2 hétig tartsuk 25-30 °C melegben, a fűtőtest

közelében tárolva házi körülmények között is elérhetjük ezt a hatást.

Hüvelyesek: (borsó, bab) a hüvelyes zöldségek beltartalmi értékei miatt fontos a szervezet számára,

magas fehérjetartalommal rendelkezik, emellett ásványi anyagban is gazdag. A zöldbab termesztése

során a virágzás időszakában fontos a rendszeres öntözés, terméshozam növekedést eredményez.

Gyümölcstermő növények: eper, kék-, vörös áfonya, fekete ribiszke, fehér ribiszke, mézbogyó,

köszméte, málna, szeder, kivi.

A bogyós gyümölcsök beltartalmi értékei miatt fontosak táplálkozásunkban, egészségünk

megőrzésében. A benne található vitaminok, ásványi anyagok, antioxidánsok pozitív élettani

hatásokkal rendelkeznek. Az antioxidánsok szabadgyök megkötő szerepe, rákmegelőző hatása miatt

fontos.

Magról vetés esetében általánosságban elmondható, hogy a vetés mélysége a magok méretétől függ.

A magok méretének 2-3 szorosának megfelelő mélységre kell elvetnünk a magokat. Bizonyos

növények magja fényen csírázik, vagyis nem szabad mélyre elvetni a magokat, ilyenek a salátafélék,

fűmag. Ezeket a magokat apró morzsás szerkezetű talajjal csak takarnunk kell, hogy megóvjuk a

kiszáradástól. Ebben az esetben mindig kis vízadagok gyakori kijuttatása javasolt, apró

cseppméretben.

Növénytársítások:

Körömvirág, levendula, kapor

A növényvédelemben a megelőzésen van a hangsúly. Bizonyos növények rovarriasztó hatásúak, míg

mások a számunkra kedvező ragadozó szervezeteket vonzzák, míg más növényekkel a kártevőket

gyűjthetjük össze. A kert kialakításakor ezt is figyelembe vettük. Gyakran alkalmazzák burgonya és

paradicsom esetén a padlizsán ültetését és így könnyen összegyűjthető a burgonyabogár. A legtöbb

fűszer- és gyógynövény rendelkezik rovarriasztó hatással: levendula, szalmagyopár, mentafélék,

körömvirág, fokhagyma. Az ernyősvirágúak: a kapor, a köménymag a ragadozó atkákat vonzzák a

kertünkbe, így meggátolhatjuk a kártevők felszaporodását. A levendula-rózsa kombináció, már igen

régóta ismert, de a zöldségek közelébe is ültethetünk néhány tő levendulát, körömvirágot. A tagetes

(büdöske) nem csak szép dísznövény, de nagyon hasznos is a kertben: illóolaja elűzi, elpusztítja a

káros baktériumokat, gombákat, férgeket és egyéb talajlakó kártevőket. Tiofén tartalma toxikus

hatású a fonálféreg fajokra, így természetes talajfertőtlenítő szerként is használható. A növények

riasztó hatásának egyik legjobb példája az Afrikában és Ázsiában alkalmazott, Azadirachta indica nevű

növény ültetése a termőföldek közelébe. A belőle kinyert olaj a neem olaj, amely természetes

rovarölő és riasztó hatású. Ezenkívül a benne található 20 féle kénvegyület miatt gombabetegségek

kezelésére is alkalmas.

A kertünkbe bizonyos növények ültetése nem javasolt, ha:

- körtefa esetében a borókák telepítése nem javasolt: a körterozsda terjedését segíti. A

körterozsda gomba kifejlődéséhez két gazdanövény szükséges, köztesgazdája a körte,

főgazdája a borókafajok. (Juniperus sabina veszélyes, de például a Juniperus communist és

nana-t nem támadja meg, nem főgazdája.)

- almatermésűek esetén tűztövis és madárbirs fajok ültetését nem javasoljuk, mert a

tűzelhalást okozó baktérium terjedését segíti elő.

Áfonya, eper

Gyümölcsfák: alma és körte

Az almafélék magas rost- és vitamintartalma miatt kedvező élettani hatású. A hazai, napon érett,

vegyszermentes alma egészségre gyakorolt hatása kiemelkedő jelentőségű. „Minden nap egy alma,

az orvost távol tartja.” Ezt támasztja alá ez a régi népi bölcsesség is.

A körte lúgosító hatású, segít a sav-bázis egyensúly felállításában, epebetegség, gyomor-, bélhurut és

emésztési zavarok kezelésében.

Almasövény

A gyümölcsfák telepítése: a telepítéshez minimum egy 60X60X60 cm-es ültető gödröt kell készíteni,

de kötöttebb talajokon ennél nagyobb gödör készítése javasolt. Minél mélyebben dolgozzuk át a

talajt, annál inkább elősegítjük a gyökérzet fejlődését. Az ültető gödör aljára érett istállótrágyát, vagy

komposztot tegyünk, majd a trágyára földet és csak így helyezzük bele a fákat. Ha közvetlenül

érintkezik a gyökérzet a trágyával, a gyökerek „megégéséhez” vezethet a magas nitrogéntartalom

miatt. Gyümölcsfaoltványok esetében a szemzés helye mindig a talaj szintje fölött helyezkedjen el, ne

ültessük mélyebbre, mert akkor a nemes legyökerezhet, „lelép az alanyról”. Így elveszítjük az alany

kedvező tulajdonságát. A gyümölcsfák kétkomponensűek: áll egy nemesből és egy alanyból. Az alany

sokkal ellenállóbb a talajban lévő kórokozókkal, kártevőkkel szemben. Jobb tápanyag és vízfelvételt

biztosít a növénynek. Ültetés után enyhén tömörítsük a talajt, majd öntözzük be nagyobb

vízmennyiséggel. A talaj tömörítésére és beiszapolására azért van szükség, mert a talajba rekedt

nagyobb légzárványok a gyökerek kiszáradását eredményezhetik.

Öntözés:

A kertben öntözőrendszer van telepítve tápoldatadagoló-tartállyal, amelybe EM-BIO van. A zöldség-

és gyümölcstermő növényekhez csöpögtető öntözőrendszer biztosítja a vízellátást. A gyep öntözése

esőztető öntözőrendszerrel van kialakítva. Az esőztető öntözőrendszer a kedvező mikroklíma

kialakítása miatt is kedvező, nagy szárazság idején csökkenti a légköri aszályt. A víz szerkezetének és

tulajdonságának megváltoztatásához egy szűrőn keresztül folyik, amelyben kerámiát helyeztünk el. A

kerámia jótékony hatása: úgy változtatja meg a víz szerkezetét, hogy jobb lesz az oldási képessége,

csökken a felületi feszültség. Az állománykezelés hatékonyságát is növeli, ha kerámiával tisztított

vízzel juttatjuk ki az EM-BIO-t.

Az EM-BIO jelentősége az öntözésben:

Az EM-BIO-val öntözött talajban kedvező mikrobiális folyamatok zajlanak. Nő a talaj humusztartalma

azáltal, hogy a talajba kerülő növényi maradványok lebontását segíti elő. A humusztartalom

befolyással van a talajok vízháztartására. A mikroorganizmusok kedvező hatással vannak a növény

gyökérzetének fejlődésére. A nagyobb gyökértömeg segítségével a növény több vizet és tápanyagot

tud fölvenni. Az Em-BIO-val történő öntözés miatt mélyebbre hatol le a gyökérzet, sokkal jobban

elágazik. Az aszályos időszakokban nagy jelentősége van a mélyebben lévő vizek hasznosításának,

különösen szántóföldi növénytermesztésnél, illetve olyan kultúrákban, ahol nincs lehetőség

öntözésre.

Önellátás során nem csak friss fogyasztásra, de a későbbiekre tartósítani is kell a keletkező többlet

javakból. Az EM-BIO használatával növelhetjük a termés tárolhatóságát.

Összefoglalás:

Egyre nagyobb érdeklődés figyelhető meg az önellátó termesztés iránt. A szemléletváltást sok

tényező idézte elő, többek között az élelmiszer árak emelkedése és ezzel együtt minőségének

csökkenése, a környezettudatos szemlélet kialakulása, a vegyszermentes, egészséges táplálkozás.

Összességében elmondható, hogy mindegyik termesztéstechnológia esetén eredményesen

használható az EM-BIO. Ökológiai szemléletű gazdálkodás esetén a peszticidek és műtrágyák

helyettesítésére sok lehetőségünk van. Egyre több természetes anyagokból készült tápanyag-

utánpótlásra alkalmas szer kapható és a növényvédő szerek is helyettesíthetők növényi, ásványi

eredetű olajokkal, kivonatokkal.

Az EM-BIO mintakert elkészítésével és rendszeres tájékoztatással szeretnénk segíteni a kiskert

tulajdonosoknak saját kertjük kialakításában és fenntartásában. Az EM-BIO használatával

csökkenthetjük, vagy akár el is hagyhatjuk a vegyszereket a termesztés során. Így nem csak

egészségünket, de környezetünket is megvédhetjük. Kialakíthatunk egy olyan természetes körforgást,

ahol nem használunk semmilyen mesterséges anyagot és vegyszert. A kertben és háztartásban

keletkező természetes hulladékok komposztálásával biztosíthatjuk kertünk tápanyagellátását.

Az Önellátó gazdálkodás mintakertje című kiadványunkat folyamatosan bővítjük mellékletekkel,

kiegészítésekkel!

2013. 06. 13.

Célkitűzés:

A cél egy olyan önellátó kiskert kialakítása volt, amely egy kb. 4-5 fős családot ellát a legfőbb

zöldségekkel, gyümölcsökkel úgy, hogy a már kialakított díszkertbe is illeszkedjen. Elsősorban olyan

fajtákat válogattunk össze, melyek bio technológiával is termeszthetők. Növényvédelmi kezelésekre

csak az EM-BIO-t és a Biolit kőport használjuk, a tápanyagutánpótlást a kertben keletkező

zöldhulladék komposztálásával végezzük el.

A tervrajz elkészítése, a munkafolyamatok megtervezése. A tervezés egyik legfontosabb eleme a

növények kiválasztása. A terület talaj típusa, fényellátottsága és az öntözési lehetőségek felmérésével

kezdődik a tervezés.

Április 23-29.

A területrendezést 2013. április 23-án kezdtük el. A területen 4-5 éves, beállt növényállományt kellett

eltávolítani, a gyepet feltörni. A növények eltávolítása után a talajmunkákat végeztük el. Egyes

dísznövények nagymértékben rontják a talaj szerkezetét. A bolygatatlan talajon felszaporodtak a

kártevők, leginkább az idei évben nagy számban megjelenő cserebogár pajorok, melyek már idősebb

növények pusztulását is okozhatják. A növények gyökerének elrágásával okoz igen komoly problémát,

sok esetben a növény kézzel kihúzható a talajból, a gyep estében elszáradó kis foltokat láthatunk.

A zöldségfélék termesztéséhez alaptrágyázásra van szükség, az alaptrágyázáshoz komposztált

istállótrágyát használtunk fel, 50 litert kb 10 m² egyenletesen kiszórtunk, majd Biolit kőport és EM-

BIO-t juttatunk ki. A kőporból m²-ként kb 20-25 dkg-ot, az EM-BIO-ből 10 liter vízhez 0,3-0,5 litert

keverve, majd a trágyával együtt a talajba forgattuk.

A talajmunkák elvégzése után megkezdtük az ágyásszegély lerakását, amely elválasztja a gyepet és a

sziklakertet, ezzel megakadályozva a gyep tovább terjedését a sziklakertbe. A sziklakert sávot

mészkővel raktuk ki, a kövek közti réseket tőzeggel kevert virágfölddel töltöttük ki. A tőzeg

bekeverésére a mészkő lúgos kémhatása miatt volt szükség.

A gyep a talaj felső 10-15 cm-ből vonja ki a tápanyagot és a vizet. Ha nem gondoskodunk a

tápanyagok visszapótlásáról a gyep állapota leromlik, kiritkul, betömörödik, elmohásodik a felszín. A

folyamatos öntözés hatására a tápanyagok a mélyebb rétegekbe mosódnak, így még inkább

felgyorsítva a folyamatot. A leromlott állapotú gyepet mohairtós gyeptrágyával kezeltük, amely vas

kelátot tartalmaz.

A savanyú talajt igénylő kultúrák esetében (áfonya) talajkeveréket készítettünk: novobalt tőzeget és

komposztált marhatrágyát dolgoztunk a talajba. A tőzeg használata más növények esetében is

ajánlott kötött talajokon szerkezetjavítás miatt, meszes talajokon a pH csökkentésére. A tőzeg rostos

szerkezete miatt javítja a talaj levegő és vízháztartását. A talaj savanyítást a térkővel körülhatárolt

részen végeztük el, így elkerülhető a pH érték emelkedése.

Az utcafronton a lucfenyő és az utcán lévő selyemakác beöntözése 10:1 arányú EM-BIO keverékkel

hetente egy alkalommal. Állománykezelésként 10 liter vízbe 2-3 dl EM-BIO és 3-5 dkg kerámiapor

kerül, amit permetezővel juttatunk ki bőséges lé mennyiséggel.

Komposztáló: (silós komposztáló)

A komposztáló kb 1,5 m³. Falevelek, fűnyesedék, növényi zöldhulladék kerül a komposztálóba, amit a

kertben lévő fölösleges földdel takartunk. A komposztot beöntöztük 1,5 liter EM-BIO-val, annyi

vízben elkeverve, hogy alaposan átnedvesítse a komposztot. Már néhány nap után a hulladék

összeesett és beindultak a lebontási folyamatok. Mindig ellenőrizzük a komposzt megfelelő

nedvességi állapotát.

A tápanyagutánpótlást a későbbiekben a keletkező komposzttal végezzük el.

A folyamatos öntözést minden hajnalban öntözőrendszerrel végezzük. Esőztető és csepegtető

öntözőrendszer üzemel. Az EM-BIO kijuttatását az öntözőrendszerbe beépített tápanyag adagolóval

végezzük. A csepegtető öntözőrendszer előnye a víztakarékosság, közvetlenül a növény gyökeréhez

jutathatjuk ki így a vizet. Az esőztető öntözőrendszer nagyobb vízadagok kijuttatására alkalmas. És

segítségével kedvezőbb mikroklíma alakítható ki, csökkenthető a légköri aszály. A zöldségfélék és

gyümölcstermő növények öntözéséhez a csepegtető öntözést alkalmazzuk. A lombra, termésre

kerülő víz a kórokozók megtelepedéséhez és felszaporodásához vezet. Az öntözőrendszerbe egy

kerámiaszűrő lett beépítve, amely megváltoztatja a víz szerkezetét, csökkenti a víz keménységét.

Május 7-13.

Ágyásszegély csere: a már elkorhadt ágyásszegély fölszedése és pótlása.

Növényvásárlás: az időjárás miatt ilyenkor már csak konténeres növények vásárlása javasolt. A

konténeres növények biztos eredésűek, a kiültetésük nem jár sokkhatással. Kiültetés után egyből

megindul a begyökeresedés. A zöldségpalánták esetében is eredményesebb konténeres növényt

vásárolni.

Támrendszer: a telepítését a növények ültetése előtt végeztük el. Beton alapra akácfa oszlopokat

rögzítettünk, a huzalok rozsdamentes acélból készültek. A támrendszerek készítéséhez felhasznált

anyagok minősége fontos, az időt állóság és a kioldódó fitotoxikus anyagok miatt.

Ültetés, veteményezés: zöldségpalánták, fűszernövények, dísznövények, gyümölcstermő növények

ültetése, zöldségmagok elvetése.

Növényvédelem EM-BIO-val: állománykezelést hajtottunk végre 10 liter vízhez 3 dl EM-BIO-t és 3-5

dkg Biolit kőport kevertünk. Ezzel a keverékkel kezdetben heti 2, majd heti egy alkalomra

lecsökkentettük a permetezés gyakoriságát. Az első permetezés után komplex lombtrágyát is

juttattunk ki a növényekre.

Mulcsozás: a dekorativitása mellett a vízháztartás, a kedvezőbb mikroklíma kialakulása és a

gyomszabályozás miatt fontos. A mulcsot min. 3-5 cm vastagságban kell elteríteni, mulcsozásra

fenyőkérget használtunk.

A szobanövények átültetése, a talajának feljavítása: A szobanövények átültetéséhez megfelelő

földkeveréket kell használni, fontos, hogy rostos, tőzeges, laza szerkezetű legyen. Az átültetéskor Em-

BIO-val beöntözött kőzetport és gyökéritatót kevertünk a talajba. A gyökéritató vizet és oxigént tárol

a talajban és tápanyagtartalma miatt folyamatos tápanyaggal látja el a növényeket.

Május 21.

Palántabeöntözés EM-BIO-val: 10 liter öntözővízhez 2 dl EM-BIO-val beöntözve. Elősegíti a palánták begyökeresedését, a dominancia elv érvényesül, kiszorítja a talajban lévő kórokozókat, kártevőket. A gyökértömeg fejlődésével és a mikroorganizmusok kedvező hatása miatt jobb a tápanyag- és vízfelvétel. Az utcafronton lévő lucfenyő, azáleák és az utcán lévő selyemakác beöntözése EM-BIO-val 10:1-hez arányban, 10 liter vízhez 1 liter EM és állománykezelés a már leírt dózisban. Ekkora mennyiségre csak rossz, legyengült állapotban lévő növényeknél van szükség. Május 23. Palánta és dísznövény beöntözés, állománykezelés. A komposztot folyamatosan a megfelelő nedves állapotban kell tartani, hetente egy alkalommal beöntözzük 10 liter vízzel hígított 2 dl EM-BIO-val. A komposztálódás folyamata már megfigyelhető: a hulladék mennyisége összeesett, megjelent a gomba micélium.

A mai napig 35 liter EM-BIO-t használtunk fel: komposztoltáshoz, tókezeléshez, talajoltáshoz, állománykezelésre és beöntözésre. Június 05. Állománykezelés EM-BIO-val, a komposzt beöntözése. A csapadékos és hűvösebb időjárás miatt vontatottabban fejlődnek a növények. Különös képen megviseli a hűvös időjárás a paprika és bazsalikompalántákat. Az uborka csírázása is több időt vesz igénybe a hűvösebb talaj miatt. A salátafélék a hűvösebb és csapadékosabb időjárásban gyorsabban fejlődtek. Nedves talajon nagy gondot jelent a taposás, a talaj tömörödését okozza, romlik a talajszerkezet. Ezért ilyenkor kerüljük el, hogy a nedves talajra lépjünk, csak a legszükségesebb esetben tapossuk a talajt.

Június 10. Talajlazítás, gyomlálás, zöldmetszés, hajtásválogatás, Spirea sövény megnyírása. A magasabb hőmérsékletű napok miatt megszáradta talajfelszín, így már elvégezhetők a talajmunkák. Hajtásválogatás: paradicsomon végeztük el a hónaljhajtások eltávolítását. Könnyen letörhetők, a keletkező seb gyorsan beszárad. A hajtásválogatás a növény fejlődése miatt fontos. A termések nagyobbak lesznek, a szellősebb lomb kialakításával megakadályozhatjuk a gombabetegségek kialakulását. Az öntözés, a csapadék és a taposás hatására a palánták körül összetömörödik a talaj. Fellazításával

könnyebben fejlődik a gyökérzet, levegősebb lesz a talaj.

Növényvédelem

Az EM-BIO használata a növényvédelemben.

A növényvédelemben a megelőzés a legfontosabb! Az EM-BIO használatával lecsökkenthetjük a

kijuttatott növényvédő szerek mennyiségét, vagy akár teljesen el is hagyhatjuk.

Nem csak a környezet védelme, de az egészségünk megőrzése miatt is oda kell figyelnünk a

felhasznált vegyszerek mennyiségére és összetételére. A legtöbb kertészeti kultúrában elsődlegesen

a termés mennyisége számít. A nagy felületű monokultúrák elősegítik a kórokozók, kártevők

felszaporodását, gyakran elmarad a kultúrák évenkénti váltása. Ilyenkor az adott fajra jellemző

kártevők, kórokozók jelentős mértékben felszaporodnak.

Az állattartás lecsökkenésével nagy gondot jelent ma Magyarországon a szerves trágya hiánya. A

túlzott műtrágya használat a talaj állapot leromlásához, elsavanyosodásához vezethet. Egyre inkább

terjed a zöldhulladék komposztálása, azonban még mindig igen jelentős mennyiség kerül a

hulladéktárolókba. Ha a kertben keletkező hulladékokat komposztálás után visszajuttatjuk,

biztosíthatjuk a megfelelő mennyiségű tápanyag visszapótlását. A humusztartalma miatt nem csak

tápanyaggal látja el a talajt, de a szerkezetére is kedvező. A növénytermesztés legfontosabb eleme a

talaj, a rossz minőségű, szerkezetű, víz- és tápanyag szolgáltató képességű talajok nem megfelelőek a

termesztéshez.

A növényvédő szerek gyakori használata, a szer rotáció hiánya egyre nagyobb problémát okoz a

növényvédelemben, gyakran alakul ki rezisztencia a növényvédő szerekkel szemben. Nagy problémát

jelent az éghajlat változásával az új kórokozók, kártevők megjelenése.

Az EM-BIO használatával a növények életfolyamatainak elősegítésével, ellenálló képességük

növelésével, a szöveti állományuk erősödésével nehezebben támadják meg a növényeket a

kórokozók, kártevők. A dominancia elve érvényesül, az EM-BIO-ban lévő kedvező hatású

baktériumok, gombák kiszorítják a káros baktériumokat, gombákat. Használatával az élettani eredetű

betegségek kialakulásának a kockázata is csökken. Sok betegség megjelenésének, felszaporodásának

az élettani eredetű problémák az előzményei: tápanyaghiány, mikroelem hiány, vízhiány, túlöntözés,

tömörödött-, levegőtlen talaj.

Hagyományos termesztéstechnológia esetén is használhatjuk, a növényvédőszeres kezelések után

kell kijuttatni az EM-BIO-t, a vegyszermaradványok lebontását is elősegíti.

Állománykezelés:

Állománykezelés esetén a lombra, ágakra, törzsre juttatjuk ki az EM-BIO-t, olyan lé mennyiséggel,

hogy mindenhol érje a növényt. Állománykezelésre 1-3 dl EM-BIO kijuttatását javasoljuk 10 liter

vízhez keverve, a mennyiségnél sokkal jelentősebb a kijuttatás gyakorisága. Korokozóval fertőzött

növény esetén nagyobb dózisban javasoljuk a kijuttatását minél gyakrabban. Az így kezelt

növényeken lévő kórokozók kiszorulnak. Lisztharmattal fertőzött növényeknél kezelés hatására

elpusztult a gomba, a levél felületéről eltűntek a gomba micéliumok.

Az állománykezelés hatékonyságát növeli, ha a permetléhez biolit kőport, ásványi kőzetlisztet

keverünk. Helyben tartja a mikroorganizmusokat, tápanyaggal látja el a növényt és a

mikroorganizmusokat.

Beteg, legyengült növények esetében rendszeres állománykezelést és közvetlen a tőhöz beöntözést

alkalmazzuk. Állománykezelés esetén 10 liter vízhez 2 dl EM-BIO-t és 3-5 dkg Biolit kőport keverjünk

és ezzel permetezzük le a teljes növény felületét. Közvetlen beöntözéshez 10 liter vízbe 1 liter EM-

BIO-t keverjünk. A talajba bejuttatott EM-BIO segíti a tápanyag- és vízfelvételt, kedvezően hat a

gyökérzet növekedésére, a dominancia elve miatt kiszorítja a kórokozókat a talajból. Javasolt

veteményezés előtt a talajoltás elvégzése, így a palántadőlést okozó talajlakó gombák mennyisége

jelentősen lecsökken.

Selyemakác kezelése: az amúgy is legyengült, mohásodott növényt a téli fagyok jelentős mértékben

károsították. Az állománykezelés és a beöntözés hatására javult a növény kondíciója, erős,

egészséges hajtásokat és leveleket nevelt ki. A beöntözés hatására javul a tápanyagfelvétel, ez a

kijuttatás helyén is látványos változást idézett elő a gyepen. A képen is jól látható: zöldebb, erősebb

és gyorsabb növekedésű lett a gyep a beöntözés helyén. A beöntözést mindig egy helyen végeztük el,

ezért is látható ilyen nagy különbség a kezelt területen.

Felhasználók, vásárlók visszajelzései:

Lisztharmat kezelése: az almafán lévő lisztharmat kezelése EM-BIO-val hetente két alkalommal, 2 hét

után nem volt látható a gomba micéliuma a levélen.

Furmint: Badacsonyi szőlő ültetvényben állománykezelés hatására növekvő termésmennyiséget és

jobb beltartalmi értékeket figyeltek meg. Ezen kívül a furmint termesztése okozott problémát, mert

gyakran gombásodás, penészesedés tette tönkre a termést, növényvédő szeres kezelés mellett. EM-

BIO-s állománykezelést használnak minimális növényvédő szer alkalmazásával együtt és teljesen

megszűnt a penészesedés.

Csírázás elősegítése: az EM-BIO-val oltott talajban a zöldségmagok sokkal gyorsabban kicsíráztak,

mint a kezeletlen területen. Nem károsította a növényeket a palántadőlés, gyorsabban és

egyöntetűen fejlődött az állomány.

Szobanövények: jobb stressz tűrő képesség, egészségesebb, fényes levelek, gyakoribb virágzás. A

növény igényeinek megfelelő földbe ültetve és ehhez a földkeverékhez gyökéritatót, biolit kőport

keverve szépen fejlődő növényeket eredményezett. Csökkenteni lehetett az öntözések gyakoriságát

és szinte teljesen elhagyható lett a tápszer használata.

EM-BIO-val kezelt selyemakác; az első kezelés óta 2 hónap telt el.