JAKÓ ZSIGMOND

Négy évszázad a művelődés szolgálatában

Az iskolák m ú l t j a egyike a műve lődés tö r téne lem a m a t émá inak , ame lyek szinte kísér le t i k ö r ü l m é n y e k közötti dús í t á sban vet ik fel a ku l tu rá l i s fe j lődés leglényegesebb elemeit . Miként a cseppben az egész jellemzői, úgy m u t a t h a t ó k ki a je lentős iskolák tö r t éne tében az azokat lé t rehozó és f e n n t a r t ó közösségek m ű v e -lődési é le tének a lapprob lémái . A régiségben ugyanis az ok ta tás n e m ál lami, h a n e m t á r sada lmi ügy volt, melye t szinte k izárólagosan az egyházak intéztek. Erdélyi kö-r ü l m é n y e i n k között az á l l a m h a t a l o m csak a XVII I . század másod ik fe lé től fogva t e r j e sz te t t e ki é rdeklődésé t e r r e a te rü le t re , szólt bele a lak í tó lag a spon tánu l fe j lő -döt t v iszonyokba. Minthogy ezt megelőzően csak tényleges közösségi igények hoztak lé t re iskolákat , f e n n t a r t á s u k m i n d e n t e rhé t is ugyanazok hordoz ták , ak ike t az i l lető i n t ézmény szolgált. I n n e n v a n a régi iskolák felekezet i kor lá tok között k i f e j e -ződő nemzet iségi meghatározot t sága , va l amin t az okta tás i i n t ézmények és a mögöt-tük fe lsorakozó t á r s a d a l m i csoportok legte l jesebb érdekazonossága . Régi i skolá ink m ú l t j a t ehá t m i n d i g adot t , sa já tos t á r s ada lmi környeze tben közel í thető meg, ér te l -mezhe tő és é r t éke lhe tő helyesen. Ha ezt szem elől tévesztenők, és á l t a lános vagy éppen ma i n o r m á k szer int m o n d a n á n k í té le te t messzi századok okta tásáró l , hamis b í r á k n a k t a l á l t a tnánk , vagy o lyanoknak , ak ik é r te t l enü l á l lnak szemben a je len t megelőző egykori valóságokkal . Mindezeke t jó e lőrebocsátani , amikor az erdélyi m a g y a r ok ta tásügy egyik l egrangosabb és legrégibb in tézménye, a ma i 3. számú Matemat ika—Fiz ika L íceum jogelődje , a kolozsvár i egykori jezsuita , m a j d p ia r i s ta g imnáz ium m ú l t j á n a k t anu l sága i t k í v á n j u k fe l idézni f enná l l á sa 400. év fo rdu ló j án .

A régi Erdé ly t a m a g y a r köz tuda t és t u d o m á n y egya rán t a p ro tes táns iskolázás k lassz ikus f ö l d j e k é n t t a r t j a számon; mégped ig te l jes joggal. A p ro tes táns Eu rópá -hoz fűző művelődés i szálak azonan n e m t a k a r h a t j á k el e lő lünk az I tá l iáva l és az osz t rák—délnémet ka to l ikus vi lággal f enná l lo t t összeköttetéseket . Ezek ugyan időle-gesen meg-meggyérü l tek , de t e l j esen sohasem szakad t ak meg. A korább i idők fe le -kezet ieskedő nemzedéke i kölcsönösen s a j n á l k o z h a t t a k az erdélyi magya r ság va l -lási megosztot tságán, a m ú l t tá rgyi lagos k u t a t ó j á n a k azonban fe lü l kel l eme lkedn ie ezen a szűk látószögön. A tör ténet i leg k ia l aku l t helyzete t t énykén t e l fogadva, azt a jót is észlelnie és é r téke ln ie kell , ami ebből a helyzetből az önemésztő t es tvér -ha rcon tú l következet t . Mer t ugyan ki t a g a d h a t n á józanul , hogy az erdélyi m a g y a r műve lődés t egya rán t gazdagí to t ták a ka to l ikusok olasz, osztrák, a r e f o r m á t u s o k ho l land és angol, az un i t á r iusok angolszász, vagy az evangé l ikusok erős n é m e t ösz-szeköttetései? Lehe te t t vo lna-e ezek né lkü l régi m ű v e l ő d é s ü n k olyan sokszínű, élet-erős, a m indenkor i ú j b e f o g a d á s á r a kel lően érzékeny, m i n t ami lyen vol t? Vagy a k á r mi m a g u n k l ehe tnénk i lyen e lőzmények né lkü l azok, ak ik v a g y u n k ? Aligha. Ez a sokszínűség azonban n e m egyedül az erdélyi magyar , h a n e m az i t teni r o m á n műve lődés m ú l t j á r a is jel lemző, t ehá t erdélyi sa já tosság. Az erdélyi r o m á n o k n a k a görög kato l ic izmushoz kötöt t Eu rópa - és f ő k é n t Róma-é lménye i né lkü l ugyan i s az egyetemes r o m á n műve lődés m ú l t j a sz intén sok é r tékke l m a r a d t vo lna szegé-nyebb .

A ka to l ikusok egykori kolozsvár i i sko lá ja t ehá t kü lön színt a lkot régi ok ta -t á s u n k tö r téne tében . A XVI . század szülötte, aká r c sak nagy m ú l t ú p ro tes táns t a n -in tézete ink. Lé t re jö t t éné l azonban á l ta lános európai i nd í t ékkén t m á r n e m a r e fo r -máció, h a n e m az e l l en re fo rmác ió já tszot t közre. A m í g a p ro tes táns kol légiumok a korábbi , helyi, ka to l ikus e lőzményekből szervesen nő t tek ki sok botladozás, k ísér -letezés á rán , a mos t jub i lá ló iskola e lőd je a jezsui táktól megú j í to t t ka to l ikus isko-lázás nemze tek felet t i szervezetének részekén t egyszer iben a l egfe j l e t t ebb f o r m á b a n jöt t lé t re . Kü l fö ldön m á r kikísér le tezet t , bevá l t módszerekkel , idegenből hozott t apasz ta l t t a n á r o k k a l kezdte m i n d j á r t a m u n k á j á t . Kezdetei n e m vesznek homályba , sehol semmi n y o m a az indulássa l j á ró b izony ta lankodásoknak , m i n d e n o la jozot tan gördül t egy p o m p á s a n működő, nagyszabású gépezet részeként . Ez a m a g y a r á z a t a annak , hogy nincs egyet len m á s régi i sko lá ja az országnak, ame lynek indu lásá ró l o lyan a p r ó rész le tekbe menően is t á j ékozo t t ak lennénk , m i n t a jezsui ták XVI. századi kolozsvári ko l lég iuma felől. A róma i központba b e f u t ó egykorú részletes je -lentések szinte m i n d e n lényeges lépésről t á j é k o z t a t j á k a ma i é rdeklődőt is. Külö-nösen azóta r a j zo lha tó egyedülá l lóan é le tszerű kép az iskola kezdeteiről , amió ta a legutóbbi években R ó m á b a n közzéte t ték a m a g y a r jezsui ták o k m á n y t á r á n a k 1586-ig

t e r j e d ő ké t testes köte té t (Lukács Ladis laus : Monumenta antiquae Hungar iae I—II. Romae, 1969—1976).

A z iskola tö r téne téve l foglalkozó régebbi gazdag i roda lom f e l m e n t az esemé-nyekke l való r endsze res fogla lkozás alól, és lehetővé teszi számomra , hogy az in té -ze t f e j lődésének a hazai ok ta tásügy tö r t éne te szempont j ábó l leglényegesebb moz-z a n a t a i r a összpontosítsak. Azokra az e redményekre , amelyeke t m i n d e n egykori és jelenlegi d iáknak , egész k ö z t u d a t u n k n a k illik számon t a r t an i a er rő l a nagy múl tú művelődés i in tézményünkrő l . Vizsgálódása imat az 1848 előtt i időszakra kor lá tozom, m e r t ezu tán m á r az azonos t ípusú t an in téze tek országosan egységes prof i l t nyer tek . A jezsui ták erdélyi szerepéből is csupán okta tás i t evékenységüke t ó h a j t o m ér tékelni .

A t r ident i zs inaton (1545.—1563) m e g ú j u l t ka to l ikus egyház a XVI . század kö-zepétől fogva m i n d e n ü t t fe lve t te a ha rco t a d i ada lmasan előretör t re formációva l , és igyekezett v isszahódí tani tőle elvesztet t pozícióit. Ebben legfőbb eszköze az éppen e r r e a célra lé tesül t jezsui ta r end volt. A jezsui ták, okulva a p ro te s t an t i zmus pé l -d á j á n , a h i t té r í tés mel le t t — az iskola segítségével — az i f j ú s á g megnyerése ú t j á n is igyekeztek te re t hódí tani . Val lot ták, hogy akié az i f júság , azé a jövendő. Iskoláik a l aposan kidolgozott okta tás i -nevelés i r endszerükke l , központosí to t t szervezetükkel f e l ü l m ú l t á k a kor m i n d e n más hasonló in tézményét .

A katol ic izmus megrendü l t helyzetét E rdé lyben Bornemisza Pá l püspök m á r 1554-ben a jezsui ták betelepí tésével k íván t a megerősí teni , de e r re a pol i t ikai kö-r ü l m é n y e k megvál tozása mia t t akkor n e m ke rü lhe te t t sor. A r en d azonban Erdé ly t előretolt , fon tos b á s t y á n a k tek in te t t e közép-európa i te rve iben , és csak az a lka lmas időpon to t v á r t a a megvalós í tásra . Ebben az i r á n y b a n Báthor i I s tván (1533—1586) megnyerése 1565—1567 között j e len te t t e a következő lépést . Előbb a r ró l vol t szó, hogy Báthor i Szi lágysomlyón, családi b i r t okán telepí t i le a rende t , de p á r t f o g ó j u k erdélyi f e j e d e l e m m é (1571), m a j d lengyel k i rá l lyá (1575) vá lasz tása u t á n a r r a is m ó d j u k nyí lot t a j ezsu i táknak , hogy az erdélyi m a g y a r p ro tes t an t i zmus központ -j á n a k t ek in te t t Kolozsváron vessék meg a l ábuka t . Báthor i 1579. júl ius 17-én Vil -n á b a n hozta m e g azt a döntését , hogy a volt bencés apá t s ág épü le te inek fe lhasz-ná lásával , a katol ic izmus egyik legősibb erdélyi közpon t j ában , Kolozsmonostoron jezsu i ta kol légiumot a lapí t , melye t b i r tokokkal , könyvekke l kel lően feszerel , és leg-a l á b b húsz f i a t a l t s a j á t köl tségén neve l te t benne . Már ekkor előír ta , hogy az isko-l ában a g r a m m a t i k á n és r e to r ikán k ívü l f i lozófiá t és teológiát, t ehá t fe l sőbb fokú t a n t á r g y a k a t is ok tassanak . A k i rá ly á l ta l h a m a r o s a n ú t n a k ind í to t t lengyelországi j ezsu i t ák 12 tagú első csopor t j a 1579. szep tember végén érkezet t meg Kolozsmonos-t o r r a . I t t az épüle tek gyors r endbehozása u t á n m á r december 20-án, a be tegeskedő f e j e d e l m e t képviselő Kovacsóczy F a r k a s kance l l á r je lenlé tében, ké t osztál lyal meg is ny i to t t ák i sko lá juka t . A rendszeres t an í t ás t azonban, a közbe jö t t ü n n e p e k mia t t , c s a k 1580. j a n u á r 11-én kezdték el. De nemcsak az iskola kezdete i t i s m e r j ü k i lyen aprólékosan , h a n e m azt a t ananyago t és egész ó r a r e n d e t is, amive l az ok ta t á s meg-indu l t . A R ó m á b a fe l t e r j e sz te t t k imu ta t á sbó l t u d j u k , hogy a t an í t á s t reggel 7 óra-kor kezdték, és ké tórás leckékben az alsó osz tá lyban Alva re s Etymologiáját, Cicero vá loga to t t leveleit , a görög nyelv a lapelemei t , Ovidius elégiái t és Tr i s t i á já t , a fe l -sőbb osztá lyban pedig Alva res la t in m o n d a t t a n á t , Cicero leveleit , C l e n a r d u s görög nye lv t aná t , Vergi l ius Aeneisét, Hora t ius ódái t ok ta t ták , és l a t in fogalmazás i gya-kor la toka t végezte t tek a t anu lókka l .

A növendékek száma az első t a n é v b e n a ké t osz tá lyban 50 körü l mozgott , de az ú j épü le tek elkészültével , 1581-től kezdődően 150-200-ra, 1585-ben 230-ra, m é g később 350-re szökött fel . Az ú j iskola vonze re j é t és a p á t e r e k módszere inek ha t ékonyságá t b izonyí t ja , hogy nemcsak a katol ikusok, h a n e m m á s va l l á súak gyer -mekei is szívesen jö t t ek ide t anu ln i . 1585-ben m á r a d iákok egynegyede volt p ro -tes táns , köz tük 16 papgye rmek . De a j ezsu i tákná l k í v á n t a t an í t t a tn i u n o k á j á t az e rdé ly i r o m á n püspök is. Ugyanekkor a jezsui ta pé lda az un i t á r ius kol lég iumot is m u n k á j a m e g j a v í t á s á r a serkente t te , m e r t — a m i n t a tanács i ha t á roza t m o n d j a — „az jöt t i m m á r be, hogy a t an í t ványok t a n u l á s n a k okáé r t a jezsu i tákhoz m e n n e k " . N e m c s a k e l lenfe le ik t e r j e sz te t t ék fe lőlük, de 1585-ben m á r ők m a g u k je len te t t ék fe le t tese iknek, hogy az un i t á r ius kol légium d i ákságának nagy részét m a g u k h o z vonzot ták . Főkén t az előkelő nemesek és a gazdag po lgárok igyekeztek az ú j neve -lésben részel te tni gyermekeike t .

Mi lehet a m a g y a r á z a t a e n n e k a fe rge teges s ikernek a p ro tes tánssá v á l t E r -dé lyben, ahol a jezsui ták erőszakos eszközökkel, ha a k a r t a k volna, sem é lhe t tek?

Sikere ike t mindeneke lő t t módszeresen kidolgozott , cé l ra törő nevelési r e n d -sze rük magyarázza , amely a európa i pedagógia m i n d e n t apasz t a l a t á t egyesí te t te magában . Iskolai r e n d t a r t á s u k (Ratio atque institutio studiorum Societatis Jesu, 1584—1599) apró lékosan szabályozta az ok ta tás -neve lés m i n d e n részletét . Ez biz-tosí tot ta , hogy a kolozsvári ú j ko l lég ium pon tosan olyan t a n r e n d , t ankönyvek ,

A kolozsvár i jezsui ta s z e m i n á r i u m (1596); a s zeminá r ium fö ldsz in t j ének a l a p r a j z a (1584); a jezsui ta i skolaegyüt tes he lysz ín ra jza (1584); az iskola a l a p r a j z a és bőví tési t e rve (1778); a kolozsvár i iskola homlokza ta (1778); a Bá thor i—Apor s zeminá r ium erede t i a l a k j á b a n (1784)

pedagógiai t apasz ta la tok b i r t okában kezdhesse m u n k á j á t , m i n t f r a n c i a - vagy spa -nyolországi régebbi in tézményeik . Ez a r endszer v i lágosan f e l m é r t e a t u d o m á n y o k növekvő szerepét , számolt ve lük, de n e m helyezet t kevesebb súlyt az egyéniség, a lelkierő k iműve lésé re sem. A jezsui ták egyide jű leg tö reked tek t an í t ványa ika t h i tbuzgó ka to l ikusokká és korszerűen művel t , a vi lág dolga iban o t thonosan f o r -golódó e m b e r e k k é nevelni . A h u m a n i s t a hagyományoka t ötvözték a val láserkölcs i neveléssel , és lé t rehozták a h u m a n i z m u s b a r o k k b a á t h a j l ó vál tozatá t . Ebben a klasszikus i r o d a l m a k t anu lmányozása , a h u m a n i z m u s eredet i lényegétől e l térően, többé n e m az e lvi lágiasodást szolgálta, h a n e m a ka to l ikus vi lágszemléletet . Az egységes t a n u l m á n y i r end lehetővé tette, hogy legjobb, l eg tapasz ta l tabb t anerő i -ket, o r szágha tá rokra va ló tek in te t nélkül , ott hasznosí thassák, ahol éppen a szükség k íván ta . A XVI. század végén n e m a k a d t i skolarendszer Eu rópában , mely ha té -konyság do lgában versenyezhe te t t volna a Jézus Tá r saság tanintézete ivel . E ko r vé leményének ad t ehá t hango t Veru lami Bacon, amikor a r r a f igye lmezte t : „ami a n e v e l é s dolgát illeti [ . . . ] k é r j t anácso t a jezsui ta iskoláktól , m e r t a gyakor l a tban nincsen semmi, ami ezeknél j obb volna." De hazai e l lenfe lé ik vé l eménye sem volt kedvezőt lenebb. Az erdélyi r e f o r m á t u s ok ta tásügye t korszerűsí tő Bethlen Gábor f e j e d e l e m egyenesen előírta, hogy ko l l ég iumában „ne m a g y a r i sko lákban való h i t -v á n szokás szer int t an í t sanak , h a n e m more j e su i t a rum" . A kolozsvári jezsui ták ok-ta tás i r e n d j e t e h á t n e m a helyi f e j lődés e redménye , h a n e m az á l ta lános európa i t a -pasz ta la tok összegeződnek benne . I t teni ko l l ég iumuk r évén ezeknek a t apasz ta la -t o k n a k vá l t haszonélvezőjévé az erdélyi ok ta tásügy és t a n u l ó i f j ú s á g .

S i k e r ü k más ik t i tka az volt , hogy a k i tűnő t a n r e n d s z e r t e l ső rangúan képze t t t ane rők ü l te t ték á t a gyakor la tba . E n n e k b izonyságaként e legendő n é h á n y szóval je l lemezni a kolozsvári iskolát ú t j á r a indí tó első pá te reke t . A szervezés m u n k á j á t egy ideig m a g a a lengyelországi t a r tományfőnök , Sunye r Fe renc vezet te . A koló-n i ának több olasz t a g j a volt. Az egyik, az előkelő Odescalchi Ala jos megelőzőleg R ó m á b a n t an í to t t re tor iká t , bölcseletet és mennyiség tan t . Erdélyből P a d o v á b a t á -vozott . A lengyelek közül a vi lnói W u j e k J a k a b , számos egyházi k i a d v á n y tudós szerzője emelked ik ki. Ő volt egyide jű leg a gye rmek Báthor i Zsigmond f e j e d e l e m nevelő je is. A Krakkóbó l jöt t Ju s tu s R a b b u s Pá r i z sban tanu l t , a la t inon k ívül j á r -tas volt a héber , görög, német , f r anc ia , olasz nyelvben, és jól képzet t teológusként t a r t o t t á k számon. A néme t Schreck F a r k a s és Pusch János a h i tv i tázás t e r én t ű n t ki. A r e n d h á z magya r t ag ja i sz intén fon tos m u n k a k ö r ö k e t cseré l tek fe l ú j á l lo-máshe lyükke l , Leleszi J ános kü l fö ld i t a n u l m á n y a i u t á n megelőzőleg Bécsben t an í -tott, a tudós Szántó (Arator) I s tván szintén Bécsben és G r a z b a n t anárkodo t t , de ide a róma i kúr iábó l érkezet t . T h o m á n y Mátyás is Bécsben végezte t a n u l m á n y a i t . A később jö t t kül fö ld i t a n á r o k közül a k i adványa i ró l i smere tes tö r t éne t í ró Posse-vino An ta l t Mantovából , C a m p a n i J á n o s Pá l t a p rága i iskola rek tor i székéből, Ca-pecius F e r d i n á n d o t Nápolyból , a spanyol Cari l lo Alfonzot bécsi ka tedrá ró l , az olasz M a j o r Pé t e r t Lyonból , a f r a n c i a Vernel io Claud ius t a nevers i ko l lég ium k a t e d r á -járól vezényel te ide a központ i aka ra t . Ny i lvánva lóan azért , hogy a r en d kolozsvári i sko lá já t a human i s t a -ba rokk - j ez su i t a műve lődés és a katol ic izmus erős b á s t y á j á v á fe j lesszék ki.

Végül a XVI . századi Erdé lyben n e m kis vonzerőt gyakoro lha to t t a d iákságra , hogy a jezsu i ták i sko l á juka t megfe le lő ú j épüle tekkel , köz tük ben t l akássa l és a szegény d i ákok o t thonáva l is fe lszerel ték. A fe jede lemtő l a d o m á n y u l megszerez ték Kolozsvárot t a F a r k a s u t c á b a n lévő vol t f e rences kolostor t r e n d h á z n a k és a t e m p l o m más ik o lda lán á l lot t apácakolos tor t a r r a a célra, hogy oda ú j i skolaépüle te t e m e l j e -nek m a g u k n a k . A te rveket , melyek R ó m á b a n m i n d m á i g f e n n m a r a d t a k , Milanesi M a x i m u s készí te t te el, a f e j e d e l e m olasz udva r i építésze, Francesco Tenche t t a bevo-násával . Az épí tkezés 1580 e le jén ha loga tás né lkü l megindul t , és a következő esz tendő t a v a s z á r a a n n y i r a e lőrehaladt , hogy az iskola 1581. ápr i l i s végén beköl tözhete t t Mo-nostorról emele tes ú j o t thonába , mely akkor Kolozsvár legszebb épüle tének szá-mítot t . E n n e k egykorú ábrázo lása szintén r eánk m a r a d t . A jezsui ták Erdé lyben szokat lan, ú j s ze rű módszerei t m u t a t j a , hogy a Báthor i Kristóf f e j ede l em je lenlé té-ben 1581. m á j u s e le jén t a r to t t megnyi tó ünnepségek a lka lmábó l a v i ta té te leket , a t a n r e n d d e l együtt , K r a k k ó b a n k inyomta t t ák , a t anu lókka l d r á m a i já tékot m u t a t t a k be, a l eg jobb növendékeke t m e g j u t a l m a z t á k .

A további f e j lődés t áv la ta i t Bá thor i I s tván 1581. m á j u s 12-én kel t ú j a b b k i -vá l t ságlevele nyi to t ta meg. E n n e k é r t e lmében az iskola akadémia i fokozatot nyer t azzal a joggal, hogy a bölcsészeti és h i t t udomány i k a r t elvégző növendéke inek bac-calaureusi , magis te r i és doktor i c ímet adományozhasson . Országunk első egyetemé-n e k csírái t ehá t készen ál lot tak, és csak a nyuga lom hiányzot t , hogy a kolozsvári iskola ténylegesen is azzá fe j lődhessék . Ezekhez a táv la t i t e rvekhez igazodott a 150 i f j ú e l lá tására be rendeze t t emele tes ben t l akás (Seminarium pontificium et re-

gium), melyet Báthor i I s tván 1583. f e b r u á r 13-án lé tesí te t t szintén a F a r k a s u tcá-ban, a r endházza l á te l lenben, az iskola tőszomszédságában. E n n e k megszervezését és működés i szabályzata kidolgozását a k i rá ly Possevinóra bízta, min thogy ő m á r több i lyen fe lada to t megoldot t Nyuga t - és Észak-Európában . E d iákot thon Posse-vinótól 1583. márc iu s 18-án összeáll í tott részletes r e n d t a r t á s a (Ratio seminarii ponti-ficii et regii administrandi) szintén a legrégibb i lyen t e rmésze tű emléke a hazai i skola tör ténetnek. Az egész nagyszabású iskolaegyüt tes zava r t a l an m u n k á j á h o z a szi lárd anyagi a lapot bőkezű f e j e d e l m i b i r t o k a d o m á n y biztosította, mely Monos-toron k ívül k i t e r j e d t Bács, Ka j án tó , Tiburc , Bogár te lke és Jegenye községre is. Az e lmondot t akbó l is k i tűnik , hogy Báthor i I s tván a jezsui ták segítségével n é h á n y esztendő a la t t a kor l egmagasabb sz ínvona lán álló iskolát hozott lé t re Kolozsvá-ron, me lynek egye temmé fe j lesztéséhez szintén m e g t e r e m t e t t e a lehetőséget . Éppen ezért a jub i lá ló iskola e lődjé t szervezet tségénél , t a n á r a i s zámáná l és képzet tségé-né l fogva ok ta t á sügyünk régi tö r t éne tében egészen kivételes hely illeti meg.

A jezsui ták be lekeveredése a Habsbu rgok o lda lán az Erdé ly b i r tokáé r t folyó pol i t ikai küzde l embe azzal a köve tkezménnye l já r t , hogy Báthor i i skolá ja , a f e j e -delem m i n d e n gondoskodása e l lenére sem működhe t e t t zava r t a l anu l . A p ro tes táns r e n d e k 1588 végén k i t i l to t ták Erdé lyből a jezsui tákat , de 1591 tavaszán ú jbó l meg-engedték, hogy ok ta tó tevékenységüke t fo ly ta thassák . 1603 n y a r á n azonban Kolozsvár uni tár iusa i , a Császári csapa tok ga rázdá lkodásának megtor lásaként , e lpuszt í to t ták a Habsburgok exponense inek számító jezsui ták r endházá t , i sko lá já t és d iáko t thoná t . Sok h á n y a t t a t á s u t á n Be th len Gábor bocsátot ta vissza 1615-ben a jezsui tákat , de többé n e m Kolozsvárra , h a n e m csak Kolozsmonostorra . Ott szűkös viszonyok kö-zött, szerény mére t ekben , de ú j j á sze rvez ték i sko lá juka t a ma i Gazdasági A k a d é m i a mel le t t l á tha tó emele tes öreg épüle tben. N a p j a i n k i g f e n n m a r a d t könyveik leltári bejegyzései b izonyí t ják , hogy a r end ezekben a nehéz év t izedekben is e l lá t ta ú j könyvekkel , f r i s s nyuga t -európa i k i adványokka l erdélyi i skolá já t . A Monostoron rende lkezés re álló n é h á n y helyiségben volt a r endház , bent lakás , könyvtá r , t a n t e -rem. A ben t l akó d iákság m a j d n e m kizáró lag a Székelyföldről toborzódott , és száma ekkor 15-20 körü l mozgott . Ebben az időszakban a jezsui ták i sko lá ja többé nem versenyezhe te t t sem az uni tá r iusok, sem a r e f o r m á t u s o k kol légiumával . Biztosí-to t ta azonban a ka to l ikus lakosság s zámára a legszükségesebb ér te lmiségi (papi, taní tói) u tánpót lás t . A h a g y o m á n y szerint a kolozsmonostor i iskola fa la i között neve lkede t t a XVII . századi m a g y a r műve lődés tö r téne t nagy a l ak j a , az egyetem-alapí tó P á z m á n y Péter , a régi magya r prózai nye lv legnagyobb művésze.

Amikor Erdé ly Habsbu rg -u ra lom alá kerül t , egy csapásra megvál tozot t a je-zsui ta r e n d és i sko lá ja helyzete. A bécsi u d v a r Erdé ly val lás i és művelődés i ké r -déseinek rendezésé t összekapcsolta a m a g a pol i t ikai terveivel , és a katolicizmust , hívei kis száma el lenére, Erdé lyben is u ra lkodó val lássá nyi lvání to t ta . Az u d v a r lá t sza t ra eszmei, val lásos célkitűzései v a l ó j á b a n d inasz t ikus pol i t ikai é rdekeke t t a -ka r t ak , és a ka to l ic izmus te r jesz tése szorosan összefonódott a Habsburg-be fo lyás erősí tésével . E pol i t ikai t e rvek e lőfe l té te lének t ek in te t t ék Bécsben a p ro tes tan t iz -m u s visszaszorí tását és a ka to l ic izmus sú lyának növelését az or todox románság un ió j a révén. A rekatol izáció és a val lási unió t ehá t á l lampol i t ika i célkitűzéssé vá l t , és a XVII I . század f o l y a m á n mindke t tőben a jezsui ta r en d let t a H a b s b u r g -k o r m á n y z a t l egha tékonyabb erdélyi eszköze. Nemzetközi kapcsola ta i és a Bi rodalom l egmagasabb köre inek t ámoga tá sa lehetővé t e t t ék a r en d számára , hogy kolozsvári i sko lá já t régi f ényében helyreál l í t sa . A XVI . századi e lőzményekhez m i n d e n b e n mél tó módon kiépí te t t és fe lszerel t kolozsvári kol lég iuma a b i roda lmi ok ta tás i -mű-velődési pol i t ika legfőbb erdélyi p r o p a g á l ó j a k é n t ju to t t a XVII I . században ismét vezető szerephez Erdé lyben .

I. Lipót császár az 1603-ban le rombol t kolozsvári épüle te ikér t a jezsui tákat 1692-ben az óvár i t e m p l o m m a l és a mel le t te lévő kolos torra l kárpóto l ta . Ebben az épü le tben kezdte ú j r a 1698. november 16-án kolozsvári működésé t a jezsui ták i skolá ja , és b e n n e a Báthor i tó l megszabot t t áv la tok szel lemében m i n d j á r t a böl-csészetet is tan í to t ták . E n n e k a t anszéknek a létesítését Apor I s tván k incs ta r tó 8000 Ft-os a d o m á n y a te t te lehetővé. Ugyancsak ő a lap í to t ta ú j r a 1698-ban 30 000 F t -os a d o m á n y á v a l a ben t l akás t . Őt köve t ték az tán az erdélyi ka to l ikus m a g y a r -ság sorából többen az in tézmény fe lv i rágoz ta tásá ra szánt je lentős a lap í tványa ikka l . Ezekre, v a l a m i n t I. Lipót császár 1701-ben te t t a d o m á n y á r a t ámaszkodva i ndu lha t -tak meg 1704-ben az iskola végleges o t thoná t k ia lakí tó h a t a l m a s épí tkezések. Ezek at tól kezdve fo lyha t t ak lendüle tesebben , hogy a császár 1732-ben v isszaadta a r e n d -nek a kolozsmonostori u r a d a l m a t . A mostani központ i egyetem he lyén kezdet t ké t -emeletes épüle tbe az i f j ú s á g ugyan m á r 1727-ben átköltözött az Óvárból , de az épí tkezés t e l j esen csak 1752—1765 között fe jeződöt t be. H a m a r a b b elkészül tek a d iákot thonok. Mégpedig a Szt. József védnöksége a lá helyezet t Báthor i—Apor sze-

m i n á r i u m 1734-ben, az iskola ma i épü le tének szomszédságában álló nemesi kon -v ik tus pedig egy esztendővel későbben. Mindezekről az épí tkezésekről é rdekes t e rv -ra j zok és az XVII I . századi eredet i á l lapotot rögzítő olyan egykorú ábrázolások m a r a d t a k reánk , ami lyenekke l szintén kevés okta tás i i n t ézményünk büszké lkedhe t .

A két d iáko t thon fokozatos fe j lődésé t a ben t l akók 1703—1773. évi névsora i h íven érzékel tet ik . A kezde tben 20-40-es csoport tíz év a la t t 60-80 fő re emel-kedet t , m í g végül e lér te a 100-130-as létszámot. E korszak te l j es d iáksága felől rész-letes anyakönyv tá jékoz ta to t t , de ez ané lkü l pusz tu l t el 1956-ban Budapes ten , hogy tör ténészeink fe ldolgozták volna . Így csak szórványos ada tok és a hasonló fon tos -ságú többi jezsui ta tan in téze t ana lóg iá ja a l a p j á n becsü lhe t jük a kolozsvári i skola t anu ló i f j ú ságá t a XVII I . században kb. évi 350-400 főre .

Új jászerveze t t i sko lá juka t azonban a jezsui ták n e m kizárólagosan okta tás i f e l ada tok ra szánták, h a n e m a császári pá r t fogás védőszárnyai a la t t az erdélyi k a -tol icizmus legfontosabb művelődés i közpon t j ává is fe j lesz te t ték . Ebből a célból lé te-s í te t tek a kol légium mellé k ö n y v n y o m d á t és pap í rma lmo t . K ö n y v k i a d á s u k a t 1726-ban kezdték el, és a r end 1773-ban beköve tkeze t t fe loszla tásáig 353 m ű v e t t e t t ek közzé nemcsak la t in és magyar , h a n e m néme t és r o m á n nyelven is. I n n e n l á t t á k el a ka to l ikus és részben a görög ka to l ikus i skolákat t ankönyvekke l , a ka to l ikus lakosságot val láserkölcs i i roda lommal , de fontos közvetí tő szerep ju to t t e k i a d v á -nyoknak a fe lvi lágosodás bécsi vá l toza t ának erdélyi népszerűs í tésében is. A ko-lozsvári ún . „akadémia i nyomda" főkén t a fe lvi lágosodot t abszolut izmustól a gaz-dasági h a l a d á s és az á l lamgépezet korszerűs í tése é rdekében suga lmazot t e szmék ter jesz tésével buzgólkodott , végzet t é rdemes m u n k á t . Az oktatás t , m a j d a n y o m d a tevékenységét segítet te elő az 1718—1719-ben, a ma i Egyetemi S p o r t p a r k fe le t t a Ma lomárok p a r t j á r a épí te t t pap í rma lom, mely t isztességes jövede lmet is h a j t o t t . 1731—1732-ben létesí tet t gyógyszer táruk, bá r szintén je lentős bevétel i f o r r á s volt , ezen a he lyen mégis i n k á b b a r end t á r s ada lmi sú lyának növekedése szempon t j ábó l é r t é -kelendő. Ez a d iákság egészségvédelmén k ívül a v á r o s és messzi v idék n é p é n e k érdekei t szolgálta. I n n e n ugyanis a szegény sorsúak ingyen k a p h a t t a k gyógyszert .

Ok ta t á suka t a jezsui ták a XVI I I . században is eredet i r end t a r t á suk , a Ratio studiorum a l a p j á n fo ly ta t ták , noha ez az idők mú l t áva l egyre több rész le tében el -avult . A kor ra l va ló ha l adás t célozták azok a részleges ú j í t á sok , amelyeket , r e n d -szerük á l ta lános kere te i t é r in te t l enü l hagyva, ők is bevezet tek. A t á r s a d a l o m e lvá -rása i ra és a korszerűsödő á l l a m k o r m á n y z a t sürgetései re f igyelmezve, e lsősorban a m a t e m a t i k a és a f iz ika ok ta tásá t igyekeztek elmélyí teni . Ezt célozta, a t a n k ö n y v e k meg jobb í t á sán kívül , kü lön m a t e m a t i k a i és kísér let i f iz ikai „ m ú z e u m " lé tes í tése még jóval 1754 előtt. E n n e k sze r tá ra és k ö n y v g y ű j t e m é n y e az ú jdonságok besze r -zésével e r edményesebbé te t te m i n d a t aná rok , mind ped ig a d iákok m u n k á j á t . Éppen úgy, min t e „múzeumot" , a csil lagvizsgáló fe lá l l í tásá t is a Bécsben t an u l t János i Miklós m a t e m a t i k a t a n á r kezdeményez te 1734 és 1741 között . A gyógyszer tár évi 100—600 F t között vá l takozó jövede lmét — akkor tekinté lyes összeget — r e n d e l -ték a f iz ikai szer tár és a csi l lagda felszerelésére. Kü lön obszerva tór ium lé tes í tésére azonban csak a m á r eml í te t t épí tkezések befe jezése kapcsán , a század másod ik fe lében ke rü lhe t e t t sor. Ezt m á r a p ia r i s t ák fe j lesz te t ték ki M á r t o n f f y József e r d é -lyi ka to l ikus püspök ha tha tós anyagi t ámoga tásáva l . A XVII I . századi iskola k o r -szerű fe lszereléséről t anúskodó egykori t anszerek közül h í r m o n d ó n a k egyes d a r a b o k m i n d m á i g f e n n m a r a d t a k .

A r end fe losz la tásakor (1773) olyan jól felszerel t , nagyszabású i skolaegyüt tes m a r a d t a jezsui ták u t á n Kolozsvárot t , hogy Már i a Terézia k i rá lynő 1774-ben közös ka to l ikus-pro tes táns egye temmé va ló k i fe j lesz tésére gondolhatot t . Noha e t e rv az é rdeke l t egyházak kölcsönös b iza lmat lansága köve tkez tében végül n e m va lósu l t meg, a k i rá lynő e l rendel te 1774-ben a jogi, a következő évben pedig az orvos tu-dományi k a r megszervezését az eddig m ű k ö d ő bölcsészeti és h i t t udomány i k a r mellé. Ezeken a ka rokon bevezet te a bécsi egye temen haszná l t t ankönyveke t . A z alsó- és középtagozaton pedig az okta tás t 1776-ban a p iar i s ta r e n d r e bízta.

A következő esz tendőben je lent meg Már i a Terézia korszakos közokta tás i rendelete , a Ratio educationis, amely az i skolákat a legalsótól a legfelső fokoza t ig egységes r endsze rbe foglal ta , és a közokta tásügyet á l lami fe lügyelet a lá helyezte. Minthogy a pro tes tánsok — n e m ok né lkü l — ragaszkodtak t anügyi au tonómiá -jukhoz, Erdé lyben n e m a Ratio educationist, h a n e m Norma regia (1781) e lnevezésű vá l toza tá t vezet ték be. Így az á l lami ha tóságok és az egyház közös i r ány í tása a lá i t t közvet lenül csupán a „k i rá ly i " -nak tek in te t t ka to l ikus iskolák kerü l tek . A m i k o r t ehá t II. József u r a l m a a la t t a bécsi okta táspol i t ika szempont ja i módosul tak , a császár 1784. augusz tus 28-án egyet len tol lvonással végét ve the t t e a Már i a Te ré -ziától e l indí tot t egye temmé fe j lesz tésnek. Ezzel a p ia r i s ták kolozsvári i sko lá já t , elvéve tőle az „Univers i tas" rangot , „Lyceum Regium Academicum" (Királyi A k a -

démiai Lyceum) névvel a r r a a sz ínvona l ra minős í te t te vissza, amelyen a p r o t e s t á n -sok kol légiumai á l lot tak. A h i t t udomány i k a r 1786-ban G y u l a f e h é r v á r r a ke rü l t át, a z orvosi t anszékek orvos-sebészi in tézet té kü lönü l tek el, a jogi ka r m i n t t an fo lyam működöt t tovább, a m í g az osz t rák abszolut izmus 1850-ben Szebenbe n e m he lyez te á t j ogakadémiakén t . A p ia r i s t ák kezén csupán a bölcsészeti ok ta t á s m a r a d t meg; akadémia i tagozatként , amíg 1822-ben „akadémia i " je lzőjé t is el n e m vesztet te . A ké t ízben is m a j d n e m egye temmé fe j lesz te t t , különleges je lentőségű iskola 1850-ben azonosul t véglegesen a f ő g i m n á z i u m n a k nevezet t középiskolai á l t a lános t í p u s -sal. A jozef inis ta korszak u t án i idők nagy e r e d m é n y e vol t az iskola ma i o t t h o n á n a k fe lépí tése 1817 és 1821 között .

A jezsui ták u t á n t ehá t 1776-ban a ka to l ikus egyház más ik nagy t an í tó szerze-t es rend je , a p ia r i s t ák vezetése a lá ke rü l t a kolozsvári iskola. Ez a r en d a XVI . század végén az e lemi okta tás és a kevésbé tehetős ré tegek műve lődésének e lő -mozdí tásá ra a lakul t , de gyorsan k iépülő középfokú i skolahá lóza táva l rövidesen v e r -seny tá rsává let t a j ezsu i táknak . Főkén t ok ta tásuk gyakor la t iassága kü lönböz te t t e meg előnyösen a „kegyes t an í tó rend ieke t " a jezsui táktól . Ezér t a fe lv i lágosodot t abszolu t izmus különös rokonszenvére számí tha t t ak . Az ú j bécsi művelődéspol i t ika ugyanis most m á r a sokolda lúan képzet t hasznos á l l ampolgárok k i fo rmá lá sá t t e -k in te t te a nevelés e l sőrendű f e l ada t ának . E n n e k megfe le lően a p i a r i s t ák a j ezsu i t ák -ná l jóval nagyobb m é r t é k b e n f e lka ro l t ák a reá l t á rgyak ok ta tásá t és a közvet len gyakor la t i hasznot h a j t ó i smereteket . E lmély í te t ték a számtan és a f iz ika t an í t á sá t . Kü lön m a t e m a t i k a i osztályt i k t a t t ak be t a n r e n d j ü k b e , me lyben az á l lami és megyei szolgálathoz né lkülözhete t len sa já tos i smere t ek re is nagy gondot fo rd í to t t ak . A nagyobb d iákok részére t a n f o l y a m o k a t szerveztek a térképezés, az épí tészet és a r a j z m ű v é s z e t á l t a lános alapelveiből . I t t ok t a t t ák o r szágunkban l egkorábban a t é r -képészetet , a műszak i és a művészi ra jzo t . I lyen i r ányú kezdeményezése iknek k ü l ö -nösen becses emlékei ke rü l t ek elő éppen n a p j a i n k b a n . Ezek az 1778-ból és 1782-ből va ló t e r v r a j z o k és t é rképek o r szágunkban egyedülál ló, beszédes emlékei a j ub i l á ló iskola fa la i között egykor folyt ok ta tás m a g a s sz ínvona lának . De a jogi a l ap foga l -m a k o n k ívü l a közszolgála tban l eggyakrabban e lőforduló i r a tok szerkesztésére éppen úgy t an í to t t ák növendékeike t , m i n t a régi oklevelek k ibe tűzéséhez szükséges p a -leográf ia i a l ap foga lmakra . Ezeket a korszerű tö r t éne tku ta t á shoz m a is né lkü lözhe-tet len, ún . tör téne t i s egéd tudományoka t a m ú l t század első éveitől fogva o k t a t t á k a kolozsvári L y c e u m b a n — ismét e lsőként az országban. Az iskolai o k t a t á s n a k a m i n d e n n a p i gyakor la thoz való szorosabb kapcsolása e r e d m é n y e k é n t kapo t t a p i a -r i s t ákná l az eddiginél jóval nagyobb hangsú ly t a hazai f ö l d r a j z és a honi tö r t éne lem okta tása .

1766-ban kidolgozott t a n u l m á n y i r e n d s z e r ü k b e n (Norma studiorum) a m a g y a r p ia r i s t ák is hasznos í to t ták mindaz t a pedagógiai tapasz ta la to t , ami t r e n d j ü k két é v -század a la t t Európa-sze r te gyűj tö t t . A kegyesrendi a tyák ú t j á n t ehá t a kolozsvári iskola ismét az á l ta lános ka to l ikus ok ta t á s legkorszerűbb rendsze rébe kapcsolódot t be. Törekvése i és módszerei ezért j á r t a k előt te több t ek in t e tben a megszokot t e rdé-lyi v iszonyoknak. De lehetőségei is nagyobbak vol tak. A Habsbu rg -ha t a lom és a ka to l ikus okta tásügy közötti különleges kapcsola tok r évén a p ia r i s ták is szócsövei le t tek a bécsi i skolapol i t ikának, noha m á r n e m olyan egyér te lműen, m i n t a jezsui-ták. Ezekből a különleges kapcsola tokból persze h á t r á n y o k is s zá rmazha t t ak . E b b e n a t ek in t e tben tanu lságos összeve tnünk az ö n k o r m á n y z a t u k h o z kö römszakad tá ig ragaszkodó p ro te s t áns és a központi e lképzelésekhez igazodás f e j é b e n ki rá ly i t á m o -gatás t élvező ka to l ikus t an in téze tek művelődés i szerepét a r e f o r m k o r b a n . Tör téne t i t á v l a t o k b a n nézve azonban a kérdés t , i smét azt kel l mondanom, hogy a p i a r i s t ák kü l fö ld i t apasz ta la t anyaga , t ovábbá a bécsi felvi lágosí tó törekvések közvet í tése végső soron a műve lődésünke t Európához fűző szálakat erősí te t te ; né lkü lük sze-gényebbek és e l m a r a d o t t a b b a k l e t tünk volna. Tagadha t a t l an , hogy a bécsi ko r -mányza t a gazdasági, t á r s ada lmi és művelődés i ha l adás á l ta la közvet í te t t j ava ihoz nemegyszer olyan pol i t ikai szándékoka t is kapcsolt , amelyek akkor á r t a l m a s a k n a k mu ta tkoz t ak n é p ü n k fe j lődésé t i l letően. A pol i t ikai szándékok azonban mu landók . Az anyagi és szellemi művelődés , az ember i h a l a d á s előrevi tele az, ami hosszú időre megha tá rozza egy nép és ország jövendőjé t . Így t ek in tve a dolgokat, m a m á r a nyereség oldalon kell e lkönyvelnünk , hogy a kolozsvári iskola közvet í te t te a bécsi fe lvi lágosodást a m a g y a r művelődésbe , és ennek olykor idegen elemeit a m a -gyar t á r s a d a l o m számára fe lsz ívhatóvá a lak í to t ta át .

Az iskolák m i n d e n időben akkor te l jes í the t ik igazán t á r sada lomalak í tó f u n k -ciójukat , h a mélyen be lebocsá t j ák gyökereiket abba a közösségbe, amelynek é rd e -kei szolgála tára h iva to t tak . Bele kel l a b b a épüln iük , valósággal azonosuln iuk kell azzal. Minthogy a régebbi századokban a fon tosabb iskolák a t u d o m á n y n a k n e m egyszerű közvetítői , h a n e m egyben eleven a lkotóműhelye i is vol tak, ezt az e lköte-

lezet tséget nem csak a b e n n ü k neve lkede t t d iákok tömegével , h a n e m azzal is kel l m é r n ü n k , hogy menny ive l gya rap í to t t ák az őket é l te tő közösség m ű v e l ő d é s é t A m i a jubi lá ló kolozsvári iskola magve tésének mennyiségi muta tó i t illeti, á m ú l t század végéig i t t t anu l t f ia ta lok száma kb. 65 000-re becsülhető. Az azóta eltel t időben, főkén t a szocialista tanügyi r e f o r m következ tében , ez a szám b izonyára m e g h a l a d t a m á r a 100 000-et is. M i n d e n k é p p e n komoly f igyelmet é rdemel t ehá t a hazai ok ta tás -ügy tö r t éne tében ennek az i skolának századokon á t az erdélyi magya r t á r s ada lom körében végzet t m u n k á j a . Arról , hogy magve té se n e m kor lá tozódot t csak a m a g y a r lakosságra, h a n e m nemzet iségre való tek in te t né lkü l Erdé ly á l ta lános pa l lé rozódá-sát is szolgálta, később k ívánok beszélni .

T ö r t é n e t k u t a t á s u n k m i n d m á i g adós a n n a k a lapos vizsgálatával , hogy a tudo-m á n y o k erdélyi fe j lődése mike t köszönhet a kolozsvári iskola tudós jezsui ta és p ia r i s t a t a n á r a i n a k . Ez a két szerzetesrend nemcs ak az erdélyi katol ic izmus szel-lemi erőivel rendelkezet t , h a n e m a Habsburg -b i roda lom egész te rü le té rő l ide vezé-nye lhe t t e szakembere i t . Viszonyaink között n e m lebecsülendő előnyt je lente t t , hogy az i t teni t aná r i k a r t m i n d u n t a l a n fe l f r i s s í t e t t ék a Bi rodalom e levenebb szellemi és t udományos gócpont ja iból kü l fö ldön képzet t , é lénk szellemi életet élő, t u d o m á n y o s ambícióktól f ű t ö t t ú j erőkkel . Ezek i t teni t e l jes í tményei persze csak részben í rha -tók a kolozsvári i skola j a v á r a ; az azonban v i t a tha ta t l an , hogy j e len lé tük és t évé-kenységük jótékony, sőt meg te rmékeny í tő ha tássa l volt az erdélyi fe j lődésre .

Időnk a r r a sem f u t n á , hogy fe l so ro l juk a m a t a n á r o k neveit , ak ik m u n k á s s á -gukka l e lőre lendí te t ték Erdé lyben a különböző tudományszakoka t . N é h á n y k i r a -gadot t nevet je lzésként mégis fe l kel l eml í tenem.

Hel l Miksa (1720—1790) a m a t e m a t i k a i t anszéke t töl töt te be 1752—1755-ben. Kolozsvári t a r tózkodása ide jén egy számtan i (ar i tmetikai) és egy a lgebra i m u n k á t te t t közzé. Ezenkívül a mágnesség és az e lek t romosság között i összefüggést vizsgál ta . E lőbbre vi t te t ovábbá az első hazai csi l lagda szervezését az iskola kere te i között . I nnen Bécsbe h í v t á k az o t tan i csil lagvizsgáló intézet veze tő jének. Norvégia északi részébe a nyelvész Sa jnovics J á n o s t á r sa ságában te t t 1769. évi u tazása során a m a -gyar és az o t tan i f i nnugor népek nye lve közöt t i rokonság megá l l ap í t á sáva l közre-működöt t a m a g y a r nép e rede té re vonatkozó ku ta t á sok ú j u t a k r a tere lésében.

F r idva ldszky János (1730—1784) a t e rmésze t tudományok te rü le tén a lkotot t m a -radandó t . Módszeresen folyta to t t á svány tan i ku ta t á sa i r évén Erdély legfőbb b á n y á -szati szak tek in té lyének számítot t . I lyen i r ányú munkás ságá t Már ia Terézia k i r á lynő 100 a r a n n y a l és apá t i c ímmel ju t a lmaz ta . 1767-ben közzétet t Minerologia c ímű m u n k á j a Erdé ly első rendszeres á svány tan i leírása. Sokat foglalkozott dendrológia i t a n u l m á n y o k k a l . Tevékenyen t ámoga t t a a k o r m á n y z a t n a k a fö ldműve lés és az ipar fe j lesz tésére i r ányu ló törekvései t , eml í tésre mél tó e redményeke t é rve el a pap í rgyá r t á s korszerűs í tése te rü le tén . Közreműködöt t az 1769-ben létesí tet t első Erdélyi Gazdasági Egyesület l é t r eh ívásában és tevékenységében.

Bolla M á r t o n (1751—1831) az egyetemes tö r t éne l emben végzet t é rdemes m u n -kát. Háromköte t e s összefoglalása a n n y i r a népszerű kéz ikönyv volt, hogy ha t k iadás t é r t meg, és Fe renc császár 1800-ban a r a n y é r e m m e l tün te t t e ki. Foglalkozot t az e r -délyi r o m á n o k tö r téne téve l is.

Koppi Káro ly (1744—1801) szintén a tö r téne lmi tanszéken működöt t , és az egye temes tö r t éne lmet művel te . A fe lvi lágosodás és a polgár i r e fo rmok szel lemé-ben í r t műve i azonban többségükben kéz i r a tban m a r a d t a k . 1784-ben Koppi t e lvi t -ték ugyan a pesti egye temre t a n á r n a k , de a ko rmányza t ott sem nézte jó szemmel bá tor hangú, h a z a f i a s szel lemű előadásai t . Minthogy kapcso la tban állott a m a g y a r j akob inus mozgalommal , 1796-ban megfosz to t ták tanszékétől .

Pá lya I s tván (1740—1802) m u n k á s s á g a m á r az i rodalom te rü le té re vezet át . Dráma i m ű v e k e t ír t . Je lentősége a b b a n összegezhető, hogy i rodalmi sz ínvonal ra emel te az i sko lad rámáka t , és ezzel a k ia laku ló m a g y a r d r á m a i köl tészetbe á t m e n t -he t t e a jezsui ta és a p iar i s ta ok ta t á sban nagy szerepet kapo t t d iáksz ín já t szás h a -gyományai t .

E fe lsorolás t hosszan fo ly t a tha tnám. Szinte vég né lkü l so ro lha tnám P á z m á n y Péter tő l és Mikes Kelementő l e lkezdve azoknak a tudósoknak , í róknak , m ű v é -szeknek, k i tűnő gyakor la t i szakembereknek , po l i t ikusoknak és vezető személyisé-geknek is a nevét , ak ike t ez az iskola neve l t 400 év a la t t a m a g y a r s á g n a k és az országnak. Ennyi is e legendő azonban a n n a k a végkövetkez te tésnek a levonására , hogy nincs az erdélyi magya r műve lődésnek és t u d o m á n y n a k olyan mezeje , ame-lyen a jubi lá ló kolozsvári iskola egykori t aná r a i és neve l t j e i ne h a g y t a k volna a most é lőkre és az e l jövendő nemzedékek re ér tékes, megbecsü lendő örökséget .

Nagy h a g y o m á n y ú oktatás i i n t ézménye ink szellemi m u n k á j a azonban n e m múl t el n y o m t a l a n u l az egykori t a n á r o k és t a n í t v á n y o k életével együtt , h a n e m objek t ivá lódot t a b b a n a könyv tá r i anyagban , amely re a po r l adó elődök in te l lek-

tuális t evékenysége támaszkodot t . Régi iskolai k ö n y v t á r a i n k m i n d e n k i számára kézzelfoghatóan é rzéke lhe tő legbeszédesebb bizonyságai a n n a k a sz ínvona lnak , amelyet ezek a t an in téze tek képvisel tek. A polcaikon sorakozó köte tekből az ava to t t szakember , a k á r a régész a fö ld ré tegek el térő színéből, következ te the t a lé t rehozó in tézmény tevékenységének minőségére . A jezsu i ták és a p i a r i s t ák kolozsvári i skolá ja olyan könyvörökséget hagyot t a román ia i m a g y a r s á g r a és országunkra , amely ik m i n d e n e m l é k m ű n é l m a r a d a n d ó b b a n h i rde t i azt a t i sz te le t re mél tó m u n -kát , amelye t ez az i n t ézmény századokon át végzet t Erdé ly pa l lé rozódásáér t . Pénz -ben ki sem fe jezhe tő , pó to lha ta t l an egyedi é r t ékekke l l enne szegényebb országunk, a kolozsvári A k a d é m i a i K ö n y v t á r ped ig egyik legér tékesebb alkotóelemével , h a ez az iskola n e m létezett volna, vagy n e m olyan magas szinten végezte vo lna m u n -k á j á t , a m i n t ezt négy évszázadon á t te t te . E n n e k az i sko lának gondvise lésében m a -rad t f e n n a XVI . századból o rszágunk legrégibb egyetemi könyv tá ra . Az egye temmé fe j lesz tésre k iszemel t kolozsvári iskola lé tesí tésekor Báthor i I s tván f e j e d e l e m ide gyű j t e t t e össze a középkor i ka to l ikus k ö n y v t á r a k akkor m é g fe l le lhe tő anyagá t , a j ezsu i ta p rofesszorok viszont a korszerű t udományos könyveke t hoz ták magukka l , amin t ezt okta tás i és könyv tá r i e lő í rása ik megkövete l ték . De ide k e r ü l t be a XVI . századi műve l t kolozsvár i po lgárok könyv tá r a i közül W o l p h a r d I s tván főb í ró és K a k a s I s tván d ip lomata gazdag gyű j t eménye , a f e j ede lmi könyv tá r és az A r a n k a György-fé le Erdé ly i Magyar Nyelvmíve lő Tá r saság könyve inek egy része. Ha semmi m á s b izonyság n e m m a r a d t vo lna is r eánk , az i sko lának az A k a d é m i a i K ö n y v t á r kezelésében levő több m i n t fé lszázezer köte tes g y ű j t e m é n y e is kel lően t a n ú s í t a n á : a ka to l ikusok kolozsvári t an in téze te az erdélyi m a g y a r s á g egyik legfon tosabb m ű -velődési i n t ézménye volt .

Mindezekre , amike t az ünnepe l t intézet m ú l t j á b ó l edd ig fe leml í te t t em, m é l -tán büszke lehet nemcsak az iskola t a n á r i ka ra , egykori és mos tan i d iáksága, h a n e m a román ia i m a g y a r nemzet i ség m i n d e n ön tuda tos t ag ja . Mer t va lóban n e m m i n -dennap i vol t a szolgálat, ami t ez az iskola m ű v e l ő d é s ü n k gazdagí tásáér t , n é p ü n k fe lemelkedéséér t végzett . Ezér t ünnepe l most az egész ország, a román ia i m a g y a r s á g ezzel az i sko lá jáva l együt t . N e m kevésbé lehet büszkeségünk tárgya , hogy m i n d -ezt a szolgálatot a jub i lá ló iskola úgy n y ú j t o t t a a m a g y a r művelődésnek , hogy egyide jű leg Erdé ly más ik ké t népé t is részel te t te ugyanezekből a szel lemi j avakbó l .

Az köz tudot t dolog, hogy a jezsui ták, m a j d a p ia r i s ták i sko l á j ában nagy szám-mal t a n u l t a k r o m á n i f j ak . Az azonban m á r csak a s zakemberek előtt i smeretes , hogy a X I X . század közepéig n é m e t e k szintén bőven a k a d t a k a d iákok sorában . Elsősorban az örökös t a r t o m á n y o k b ó l be te lepül t ka to l ikus osztrák, cseh, m o r v a tisztviselők, bányásza t i -kohásza t i szakemberek , iparosok kü ld t ék előszeretet tel E r -dély leg távolabbi zugaiból is ebbe a rangos i skolába gyermekeike t , m e r t ugyanaz t a képzést nyú j to t t a , m i n t e lhagyot t szü lő fö ld jük hasonló iskolái. Mel le t tük azon-b a n előkelő szász csa ládok is t a n í t t a t t á k i t t k ö z p á l y á r a szánt gyermekeike t , hogy együtt n e v e l k e d j e n e k a pol i t ikai vezetőré teg sa r j a iva l . Pl. i t t a lapozta m e g tö r t é -net i művel t ségé t a szászok neves tö r t éne tku ta tó j a , Jo seph T rausch (1795—1871) és K a r l L u d w i g Czekel ius (1804—1869). Az e lőbbinek szász írói lexikona, az u tób -b i n a k a B r u k e n t h a l M ú z e u m b a n elhelyezet t becses f o r r á s g y ű j t e m é n y e őrzi m e g nevét m i n d e n időkre .

Azt, hogy a p ia r i s t ák m e k k o r a szerepet j á t szo t tak az erdélyi r o m á n é r te lmiség és az 1848-as mozga lmak r o m á n vezetőinek nevelésében, évek óta emlék táb l a h i r -det i az iskola f a l án . Ugyanez a t áb l a szól a r o m á n t anu lók művelődés i szerveze-téről és a nemzet i i r o d a l m u k fe j lesz tésére h iva to t t k i adványukró l , a Zoriléról. N e m enny i r e m e n t á t azonban a köz tuda tba , hogy a jubi lá ló i skolának ez a sze-r epe n e m a p ia r i s t ákka l , t e h á t n e m 1776 u t á n kezdődöt t . A p ia r i s t ák csak azt fo ly-ta t t ák , ami t a jezsui ták 1703-ban kezdeményez tek . A p ia r i s t a korszakka l kapcso la -tos egyönte tű e l i smerés t e h á t m é g fokozo t t abban megil let i a jezsui ta korszak XVI I I . századi szakaszát . Meggyőződésem, hogy e lmélyül t f i lológiai módszerekke l fo ly ta -t a n d ó tovább i ku ta t á sok fe l f o g j á k t á rn i : a jezsui ták kolozsvári i s k o l á j á n a k m i n -den m á s hasonló in t ézmény t fe lü lmúló , fe lbecsü lhe te t l en je lentősége volt az erdélyi r o m á n ér te lmiség k ia lak í t ásában , és közvetve a r o m á n nemzet i ö n t u d a t ébreszté-sében és fe lneve lésében . E n n e k az i sko lának vo l t ak a neve l t j e i Erdé ly 1848 előtt i összes un i tus püspökei , köz tük a nemze t tuda to t megalapozó Inochent ie Micu. I t t t anu l t a ba lázs fa lv i művelődés i központot lé t rehozó r o m á n nemzedék és a XVII I . század úgyszólván m i n d e n je lentős un i tus személyisége. A t e rmés t ehá t a p ia r i s t ák ide jén ér t ugyan be, de a magve tés m é g a jezsu i ták a la t t tö r tén t .

A tö r t éne lmi je lentőségű Erdélyi Iskola h á r o m t a g j a közül kettő, Gheorghe Şincai (1754—1816) és P e t r u Maior (1753—1827) vol t e n n e k az i n t ézménynek a ne -vel t je . N y o m u k b a n ot t so rakoznak a r o m á n nemzet i ébredés és m e g ú j u l á s legki-vá lóbb vezető egyéniségei: Ion Molna r -P iua r iu (1749—1815), a tudós szemorvos és

a fe lv i lágosodás egyik ú t tö rő je a r o m á n műve lődésben ; Gheorghe Lazăr (1779— 1823) és Ion Maiorescu (1811—1864), a r o m á n okta tásügy modern izá ló i a K á r p á -tokon túli országrészekben; Teodor Racoce (1780—1822), az első r o m á n nye lvű i ro -da lmi fo lyóira t meg ind í tó ja ; a szabadsághős A v r a m Iancu (1824—1872); George Bar i ţ iu (1812—1893), az erdélyi r o m á n nép pol i t ikai h a r c á n a k i r ány í tó ja és egyben művelődés i nevelője , az erdélyi r o m á n ú j s ág í r á s mega lap í tó ja , az As t r a és a R o m á n A k a d é m i a egyik szervezője, m a j d e lnöke; Aron P u m n u l (1818—1866), a r o m á n n e m -zeti érzés fe lébresz tő je B u k o v i n á b a n ; az orvos Vasil ie Pop (1789—1842), a r o m á n n é p r a j z és b ib l iográf ia mega lap í tó ja ; a tö r téne t í ró és jogtudós pol i t ikus A l e x a n d r u P a p i u - I l a r i a n (1828—1878); a magas közéleti t i sz tségekre eme lkede t t Iacob Bologa (1817—1888), az A s t r a e lnöke; a R o m á n Nemzet i Pá r to t vezető pol i t ikus Ilie Măce -lar iu (1822—1891), a f o r r a d a l o m egykori t r i b ú n j a ; az iskolaalapí tó pol i t ikus A l e x a n d r u Bohăţe l (1816—1897) és m é g nagyon sokan mások. S m á r e n n e k a n é v s o r n a k a l á t t án bizonyosak l ehe tünk afelől , hogy a jubi lá ló iskola magve tésének a r o m á n nép é s műve lődés szintén haszná t lá t ta .

Különösen nagyra kel l é r t é k e l n ü n k e f a l a k között i egykori ok ta tó- és nevelő-m u n k á t , h a a r r a gondolunk, hogy ez az iskola az egyéni képességek és a nemzet i ön tuda t akadá lyoza t l an ki fe j lesz tését o lyan ko r szakban te t te m i n d e n n ö v e n d é k e s zámára lehetővé, amikor a nemzet iségek egyenlősége m é g k o r á n t s e m volt á l l a m -pol i t ikai elv. E n n e k az i n t ézménynek messze m u t a t ó p é l d á j a az erdélyi m a g y a r ok ta tásügy legszebb hagyománya ihoz tar tozik, és köve tendő model l l ehe t m i n d e n időben. Az akkor iná l jóval f e j l e t t ebb t á r s ada lmi k ö r ü l m é n y e i n k közül visszate-k in tve csak m a é r t é k e l h e t j ü k igazán, hogy ezek az ok ta tók mi lyen nehéz k é r d é s r e t a l á l t ak t isz te le te t é rdemlő megoldást .

Négy évszázad gazdag hagyománya ibó l idéztem fe l egyet-mást . T e t t e m ezt n e m azért , hogy kegyele tes érzéseket t ámasszak o lvasóimban, h a n e m hogy e rő -s í tsem őket a meggyőződésben: b á r k ö r ü l m é n y e i n k nagyot vá l tozzanak is, a je len m i n d i g t a n u l h a t a múl tból , m e r t az e lvá lasz tha ta t l an része a m á n a k és a jövendő-nek. Gyökér , mely né lkü l n incs élet, növekedés és virágzás. De hogy m e n n y i t t a -n u l u n k m a is hasznos í tha tó hagyománya inkbó l , az egyedül önmagunk tó l függ . Kí-v á n o m a jub i lá ló iskola ma i t a n á r a i n a k és d i ák j a inak , hogy miné l többe t t a n u l j a -n a k abból a gazdag örökségből, me ly r e á j u k szállott, m e r t ez is fe l té te le a n n a k , hogy a román ia i magya r nemzet iség i s k o l á j u k n a k ne csak a m ú l t j á t , h a n e m a je-lenét és jövendő jé t is m a g á é n a k érezze. E n n e k az i sko lának o lyan m ú l t j a van, a m i -lyennel kevés t an in téze t d icsekedhet o r szágunkban . E n n e k t u d a t á b a n és e n n e k mél tóságáva l kel l négyévszázados f enná l l á s á t m e g ü n n e p e l n ü n k . Ez a m ú l t azonban kötelez is. Kötelezi t á r s a d a l m u n k a t , hogy t o v á b b r a is á l l jon ott fé l tő ragaszkodássa l és vá l toza t l an áldozatkészséggel elődei e nagy a lkotása mel le t t . De kötelezi a ma i iskolát is, hogy ezután is olyan igényesen te r jessze az ember i tudás t , f o r m á l j a a f i a ta l lelkeket , szolgálja azt a népet , mely lé t rehozta-él te t te , s amel le t t ugyanúgy szolgál ja szü lőfö ldünk különböző nyelvű, de a ha ladás t egyarán t áhí tozó m i n d e n lakó já t , amin t azt elődei t e t t ék századokon át.

AZ I S K O L A T Ö R T É N E T É V E L F O G L A L K O Z Ó IRODALOMBÓL

Daróczi, Georgius : Ortus et progressus Collegii Academici S. J. Claudiopoli-tani ab anno 1579. Claudiopoli , 1736. 191 1.

Az iskola évkönyvei (értesítői) 1814—1944. A tanintézet történetei. Kolozsvár , 1852. (Az iskola 1851/1852. évkönyvében ,

9—28.) Vass József : Az erdélyi római katholikusok fő-tanintézete Kolozsváratt. Ko-

lozsvár, 1857. (Az iskola 1856/1857. évkönyvében , 3—23.) Sa lzbauer J ános : A kolozsvári kegyes tanítórendi társház és római katholikus

főiskola évszázados történeti vázlata. Kolozsvár t , 1877. (Az iskola 1876/1877. évkönyvében , 1—52.)

Hodor Káro ly [köz1.]: Nomina in arena literaria victorum ... in alma et regio-principali S. J. Universitate Claudiopolitana, anno 1771. Erdé ly i M ú -zeum, 8 [1881]. 188—192.

Kis S á n d o r : A kolozsvári római katholikus főgimnázium önképzőkörének hu-szonöt éve, 1863—1888. Kolozsvár , 1888. (Az iskola 1887/1888. évkönyvében , 1—77.)

J a k a b Elek : A kolozsmonostori apátsági zárda, mint üldözöttek menhelye. Századok, 1889. 1—18., 97—120.

Erdé ly i Káro ly : A kolozsvári r. kath. főgymnasium története, 1579—1898. Ko -lozsvárt , 1898. (Az iskola 1897/1898. évkönyvében , 1—141.)

Erdélyi Káro ly : Adalékok az intézet történetéhez: I. Bolla Márton, II. Hor-váth Pius. Kolozsvárt , 1901. (Az iskola 1900/1901. évkönyvében , 55—88.)

Erdélyi Káro ly : Csete István, 1648—1718. Kolozsvár , 1902. (Az iskola 1901/1902. évkönyvében , 17—33.)

Veress E n d r e : A kolozsvári Báthory-egyetem története lerombolásáig, 1603-ig. Erdély i Múzeum, 23 [1906], 169—193., 249—263.

Veress E n d r e : Oklevéltár a kolozsvári Báthory-egyetem történetéhez. Erdélyi Múzeum, 23 [1906]. 342—386.

György L a j o s [szerk.]: Öreg diák visszanéz. Clu j -Kolozsvár , 1926. 186. 1. A kolozsvári római katholikus főgimnázium emlékalbuma, 1579—1929. C l u j -

Kolozsvár , 1930. 16 + 10 1. Bíró Vencel : A kolozsmonostori belső jezsuita rendház és iskola Bethlen, Rá-

kóczy fejedelmek idejében. Erdélyi Múzeum, 36 [1931]. 117—130. Bíró Vencel : A Báthory—Apor szeminárium története. Cluj , 1935. 32 1. Józsa, l o a n : Piariştii şi românii pînă la 1918. Aiud, 1940. 114 1. Diósi Géza: A „Pázmány Péter" önképzőkör és kéziratgyűjteménye. Kolozsvár,

1942. (Az iskola 1941/1942. évkönyvében , 30—38.) Bíró Béla : A kolozsvári normál rajzoda. Erdélyi Helikon, 16 [1943]. 391—397. Banciu, Ax . : Studenţii academici din Cluj de acum un veac. A n u a r u l Inst i -

tu tu lu i d e is torie na ţ ională . Cluj , 9 [1944]. 477—498. Bíró Vencel : A kolozsvári jezsuita egyetem szervezete és építkezései a XVIII.

században. Erdélyi Múzeum, 50 [1945]. 1-—13. Bíró Vencel : A kegyesrend Besztercén, Medgyesen és a kolozsvári főiskola

bölcsészeti karán. Kolozsvár , 1948. 71 1. Tonk, A l e x a n d r u : Formarea intelectualităţii române din Transilvania şi liceul

piariştilor din Cluj. S tudia Univers i ta t i s Babeş—Bolyai , Series Historia, 1968. fasc. 1. 45—58.

N. Dávid I ldikó: A kolozsvári egyetem építészeti oktatása a XVIII. század végén. Művészet és felvilágosodás [szerk. Zádor A n n a és Szabolcsi Hed-vig]. Budapes t , 1978. 301—351.

Heinr ich László: Az első kolozsvári csillagda. Bukares t , 1978. 118 1.

Vincef i Sándor p l a k e t t j e