Ének-zene tételek 5. osztály

1. Sorold fel az ábécés hangokat, ritmusokat, szünetjeleket,

Módosítójeleket és a C-dúr hangsort!

Énekeld el az Este van már csillag van az égen című éneket!

2. Ismertesd a régi és az új stílusú népdalok jellemzőit! Mondj rá példát!

Énekeld el a Kelj fel, juhász, ne aludjál című éneket.

3. Ismertesd a duda, a citera, a tekerő, és a cimbalom és a népi zenekar

jellemzőit!

Nincs Szentesen olyan asszony kezdetű ének éneklése.

4. Az ókor és a középkor zenéje.

Énekeld el a Kövecses út mellett című népdalt!

5. A reneszánsz és a barokk kor zenéje.

Énekeld el az Ungarescát – magyar táncot !

6. Ismertesd Johann Sebastian Bach életét!

Énekeld el Bach G-dúr Menüettjét szolmizálva!

7. Ismertesd Friedrich Handel életét!

Énekeld el a Jertek, jertek című éneket!

8. Ismertesd Tinódi Lantos Sebestyén életét, munkásságát és hangszerét a lantot.

Énekeld el az Eger vár viadaljáról szóló éneket!

9. Ismertesd Haydn, Mozart és Beethoven életét!

Énekeld el Haydn Szerenádját és Beethoven IX. szimfóniájának IV. tételét az

Örömódát - Európa himnuszát.

KIDOLGOZOTT TÉTELEK

1. Sorold fel az ábécés hangokat, a C-dúr hangsort, módosítójeleket,

ritmusokat, szünetjeleket!

Énekeld el az Este van már csillag van az égen című éneket!

ZENEI ÁBÉCÉS HANGOK, C-DÚR HANGSOR:

MÓDOSÍTÓ JELEK:

BÉ: - fél hanggal leszállítja a hangot

- esz végződést kap az ABC-s hang, kivétel a H hang, mert abból nem Hesz lesz,

hanem Bé.

- a végződést kap a szolmizációs hang

KERESZT: - fél hanggal felemeli a hangot

- isz végződést kap az ABC-s hang

- i végződést kap a szolmizációs hang

FELOLDÓJEL: - feloldja a módosító jelek hatását, semlegesíti a bé és a

kereszt hatását.

RITMUSOK:

SZÜNET JELEK:

2. Ismertesd a régi és az új stílusú népdalok jellemzőit, mondj rá példát!

Énekeld el a Kelj fel juhász, ne aludjál kezdetű éneket!

A népdalok jellemzői:

új stílus régi stílus

1. szerkezet: ABBA, ABBA AAAA, ABCD

2. hangnem: dúr, moll pentaton

A hangnemet a dal utolsó hangja dönti el. Ha a dal dó-ra zár, akkor a hangneme dúr, ha lá-ra

zár. akkor a hangneme moll. Ha dalból hiányzik a fá és a ti hangok, akkor a hangneme

pentaton.

3. előadásmód: tempo giusto-feszesen parlando-elbeszélve

moderato-mérsékelten rubato-szabadon

4. ritmus: Mind a két népdaltípusnál lehet a ritmus azonos vagy eltérő.

5. szótagszám: Soronként megszámoljuk. Pl.: Megrakják a tüzet 5, 5, 6, 6.

6. stílus: Ha a népdalnak az első és utolsó sora megegyezi a népdal új stílusú, ha nem egyezik

meg a stílusa régi.

Példa:

Által mennék Kelj fel, juhász, ne aludjál

1. szerkezet: AABA 1. szerkezet: AABC

2. hangnem: C-dúr 2. hangnem: lá-pentaton

3. előadásmód: tánclépés 3. előadásmód: parlando

4. ritmus: eltérő 4. ritmus: eltérő

5. szótagszám: 18,18,14,18, 5. szótagszám:8, 8, 8, 8

6. stílus: új 6. stílus: régi

3. Ismertesd a duda és a citera, a tekerő, cimbalom és a népi zenekar jellemzőit!

Énekeld el a Nincs Szentesen olyan asszony kezdetű népdalt.

A duda állatbőrből készült többszólamú fúvós hangszer. A kontra síp állandó dó hangot, a

kettős síp állandó dó-szót és a dallamsíp a dallamot szólaltatja meg. A hangszer Ázsiából

származik, de Európa- szerte elterjedt. Magyarországon Mátyás király korában már ismert

volt. A hangszer játékosai többnyire pásztorok voltak. Az 1900-as évekig falusi lakodalmak,

farsangi mulatságok kedvelt hangszere volt.

A citera Közép-Európában ismert húros, pengetős hangszer. Húrjainak száma 14 és 41

között van. Hazánkban a legelterjedtebb hangszer.

A tekerő (forgólant, nyenyere) húros hangszer. Hazánkban a francia vándormuzsikusok

kedveltették meg a parasztsággal. A lakodalmakban a tekerős a klarinétossal társulva

játszott. Ma már csak Szentes és Csongrád körzetében használják.

A cimbalom trapéz formájú, két faütővel megszólaltatott húros hangszer. Perzsiából

származik, a 15. században került Európába. Hazánkban a 16. században terjedt el. A népi

és cigányzenekarok jellemző hangszere.

A népi zenekar múltja 200 évre tekint vissza hazánkban. Ezeknek az állandó együtteseknek

a magját a hegedű, a brácsa, a cimbalom és a bőgő alkotja. Gyakran csatlakozik hozzájuk a

klarinét.

4. Az ókor és a középkor zenéje.

Énekeld el a Kövecses út mellett című népdalt!

Vázlat:

1. Őskor

2. Ókor

3. Középkor: építészeti stílus

gregorián ének

énekmondók.

trubadúr dallamok.

1. ŐSKOR

Az első zenei megnyilvánulások a barlangrajzok és a régészeti leletek

domborművek, freskók. Az ókori kultúrák művészetében nagy szerepe volt a

zenének. I.e. 3. évezredtől 476-ig tart. Közös tevékenységek, ahol énekelhettek az

emberek: mágikus szertartások, munkavégzés, varázslás, ringatók, siratók.

A környezet tárgyaiból megszülettek a mai hangszerek ősei. pl.: fúvós, ütős

hangszerek.

2. ÓKOR: Ideje: i.e. 3. évezredtől 476-ig tart. A dallamokat már hangszerekkel kísérték,

a zenéjüket a ábécé betűivel jegyezték le. Az ókori kultúrák művészetében nagy szerepe

volt a zenének. A zene jelen volt a vallási szertartásokon, drámai előadásokon és az

olimpiákon. Pindarosz, akinek a neve Kr. e. 5. századból maradt fent, korának híres

dalnoka és lantosa volt. A zenei élettel kapcsolatos leletek: Pannóniában, a mai

Dunántúlon már a Római Birodalom előtti időkből is kerültek elő zenei élettel

kapcsolatos jánoshidai avar kori kettős síp. Az aquincumi víziorgona (a mai Óbuda

területén) a rómaiak fejlet zenekultúrájáról tanúskodik.

KÖZÉPKOR: Ideje 476-tól a Római Birodalom bukásától a 15. sz. közepéig tart.

A középkorban kialakult építészeti stílus a román stílus, melynek jellemzője a vastag,

tömör falak, kis ablakok.

A gregorián ének, amely ősi, latin nyelvű, egyszólamú, római katolikus,

hangszerkíséret nélküli, egyházi ének.

Elnevezését I. Gergely pápáról kapta, aki elrendelte a miseénekek összegyűjtését,

rendszerezését, ő rendszerezte a gregorián dallamokat.

Énekmondók: húros hangszer kíséretében énekeltek a mindennapi élet eseményeiről

és hőstettekről.

A trubadúrdallamok jellemzője, egyszólamú, általában hangszerkíséretes ének. Az

énekek szövege a szerző anyanyelvén íródott. Az énekek témája változatos, mesét,

románcot szerelmi történetet mesélnek el vagy a természet szépségét ábrázolják. Az

énekek szerzői lovagok, nemesek, akik nemcsak szívük hölgyének kegyeit keresték,

hanem részt vettek a keresztes hadjáratokban is. A trubadúrok középkori francia

költők, dalszerző lovagok, de találunk köztük királyokat, vándordiákokat is. Nevüket a

francia trouver (truvé) találni, kitalálni szóból származtatják.

A késő középkorban kialakult a többszólamúság. a hangjegyírás és a szolmizáció.

5. A reneszánsz és a barokk kor zenéje.

Énekeld el az Ungarescát – Magyar táncot!

Vázlat:

1. Reneszánsz zene korszaka.

2. A reneszánsz kor képviselői.

3. A reneszánsz kor műfajai.

4. Mátyás király udvara.

5. A barokk zene jellemzője.

6. A barokk zene képviselői.

7. A barokk zene énekes és hangszeres műfajai.

1. A reneszánsz zene korszaka: kb. 1450-1600. A reneszánsz művészetben az ókori

művészet ideáljai születnek újjá, hirdetve az ember nagyságát és az életörömöt.

2. A reneszánsz kor képviselői: Képzőművészetben ez az időszak Michelangelo, Raffaelo,

Botticelli és Leonardo da Vinci működésének kora. A 15-16. század a hangszerkíséret

nélküli (a capella) kórusművészet kora. A kórusművek polifon (kánonszerű indítás,

imitáció, a szólamok egyenrangúak) és homofon ( egyszerre énekli a kórus az azonos

ritmusú szöveget, a fő dallamot akkordszerűen alátámasztják) szerkesztésűek. A korszak

zenei képviselői: Lassus, Josquin des Prés,Palestrina.

3. A reneszánsz kor műfajai: mise, motetta, madrigál, sanzon. A mise és a motetta

vallási, a madrigál és a sanzon világi zene.

4. Európa egyik leghíresebb kulturközpontja Mátyás király udvara. Kitűnő énekkar

működött, virágzott a hangszeres zene, az orgona- és lantjáték. Külföldről építészeket,

tudósokat, művészeket, muzsikusokat hívott meg.

5. A barokk zene ideje:1450-1600. Kialakulását elősegítette a feudalizmus megerősödése

és az ellenreformáció. A barokk zene jellemzője a gazdag díszítettség, csillogó hangzás,

magas fokú hangszertechnika jellemezte. Gyakoriak a zenében ellentétpárok: gyors-lassú,

halk-hangos, kevés hangszer-sok hangszer. Jellegzetes zenekari hangzásként a vonóskar

mellett megszólal egy-egy fúvós hangszer. Kiemelkedő szerepe van a csembalónak.

6. A kor legnagyobb mesterei Németországban Johann Sebastian Bach és Georg Friedrich

Handel, Angliában Purcell, Olaszországban Antonio Vivaldi.

7. Párhuzamosan fejlődtek az énekes műfajok (opera, oratórium, kantáta) és a

hangszeres műfajok(versenymű, szvit, fúga)

Énekes műfajok:Az operát színészek, színpadon, jelmezekben adják elő, az oratóriumot

hangversenytermekben vagy templomokban Az opera és az oratórium nagyobb terjedelmű,

szólóhangokra, ének- és zenekarra írt drámai műfaj. A kantáta rövidebb terjedelmű, szólók

és kórusok váltakozásából álló zenekari kíséretes darab.

Hangszeres műfajok: Versenymű (concerto) szólóhangszerre és zenekarra írt többtételes

mű. Szvit: tánctételek sorozata. A fúga (futás, futam) egytémájú többszólamú darab.

6. Ismertesd Johann Sebastian Bach életét!

Énekeld el Bach G-dúr menüettjét!

Johann Sebastian Bach (1685 Eisenach-1750 Lipcse)

Vázlat:

1. Bach a barokk kor legnagyobb mestere

3. Családja

4. Iskolája

5. A lipcsei Tamás-templom karnagya

6. Feladata

7. Élete vége

8. Sírhelye

9. Művei

1. A barokk kor legnagyobb mestere, udvari és templomi orgonistaként, majd

karmesterként és zeneszerzőként vált ismertté.

2 Apja, Johann Ambrosius a város szolgálatában, mint muzsikus tevékenykedett, a városi

muzsikuscéh megbízásából a városi toronyzene és a templomi muzsikálás szolgálatain

túlmenően az ő feladata volt, hogy a felnövekvő nemzedékből jeles

zenészeket neveljen. Nem az ő hibája volt, hogy épp a saját fia zenei nevelésében nem

tudott sokáig részt venni - korai halála akadályozta meg ebben. A tizedik évét alig

betöltött, gyermek Johann Sebastian és testvére, Jakob idősebb bátyjukhoz, Johann

Christoph Bach-hoz került, Ohrdurf városába, ahol bátyja városi orgonista volt.

Johann Sebastian öt évig élt itt, ezalatt az idő alatt megtanulta a korabeli orgonajáték

fontosabb technikai fogásait. Hegedűn és csembalón is játszott. Bátyja viseli gondját,

taníttatja.

- Első feleségét (Mária Barbara) fiatalon elvesztette, ebből a házasságából született 3

fiú.így másodszor is megnősült. Felesége (Anna Magdaléne) ebből a házasságából

született 2 fiú. Fiai lassan felnőnek, zenészekké válnak, közülük Wilhelm Friedemann

és Philip Emmanuel lesz a legnevesebb.

3. 1700 márciusában felvételt nyert a lüneburgi gimnáziumba mint ösztöndíjas.

Bach nem fejezte be gimnáziumot, nem tartotta fontosnak, hogy egyetemre menjen – ezt

később nagyon megbánta, számos esetben érezte a hátrányait.

- Bach szorgalmáról és érdeklődéséről tanúskodik, hogy éjszakánként

holdfénynél másolja azokat a kottákat, amikhez hozzájutott.

4. 38 éves korától haláláig a lipcsei Tamás-templom és iskola karnagya volt.

5. Feladata volt az iskola fiú kórusát zenére oktatni, felkészíteni a szertartáson

való éneklésre és minden egyházi ünnepre új művet kellett komponálni.

6.Élete végén megvakul, egy sikertelen szemműtét utáni nyári napon visszanyeri látását,

ekkor folytatni kezdi a teljes életművet megkoronázó Hármasfúgát, ám nem tudja végig

vezetni a szólamokat. Agyvérzést kap és tíz napig tartó szenvedés után meghal.

7.Sírjának helyét ötven év múlva elfelejtették, 1894-ben nagy valószínűséggel sikerült

azonosítani a lipcsei János-templom udvarában egy sírt, amelyben a csontok vizsgálata

után feltehető, hogy a zeneszerző maradványait rejti. De az utókornak az általa lejegyzett

művei révén ennél sokkal több maradt belőle.

8. Művei: C-dúr prelúdium és fúga

G-dúr menüett

h-moll zenekari szvit

Karácsonyi oratórium

Parasztkantáta

korál dallamok.

7. Ismertesd Georg Friedrich Handel életét és a zenei szakkifejezéseket!

Énekeld el Bach: Parasztkantátáját!

Vázlat: 1. Handel élete

2. Handel művei

3. Zenei szakkifejezések

1. Handel élete:

- Handel (1685. Halle-1759. London)

- Szülei jogásznak szánták, de ő a zenéhez vonzódott.

- Bach kortársa, német zeneszerző

- A zenetörténet legnagyobb oratóriumszerzője.

- Gyermekkorában a királyi kórusban énekelt.

- Ifjúkorában csembaló- és orgonaművészként sokat utazott.

- Bejárta egész Itáliát, ott ismerkedett meg az opera műfajával, később maga is sok

operát írt.

- Élete legnagyobb részét Angliában töltötte, ahol siker és hírnév övezte,

Londonban az új operaház igazgatója.

- Orgonahangoló a Westminsteri Apátságban, itt is temették el. A sírján ez áll,

leghíresebb művének kottarészlete: „Én tudom, hogy Megváltóm él.

Bár származása szerint német zeneszerző, az angolok nagy tisztelettel sajátjuknak

tekintik.

- 1749-ben a Tüzijáték szvitjével békekötést üdvözöl, az osztrák örökösödési

háborút lezáró aacheni békét. Tüzijáték a Temzén, melyet György király

rendezett. A zenekar létszáma elérte a 100 főt.

2. Handel művei: Júdás Makkabeus

Vízizene

Messiás - Hallelujah kórus

Saul

3. Zenei szakkifejezések:

dinamika (hangerő) allegro: gyorsan

forte: hangosan, erősen jele: f lento: lassan

piano: halkan, jele: p tempo: időmérték

8. Tinódi Lantos Sebestyén munkássága, a históriás ének és a lant.

Énekeld el az Eger vár viadaljáról szóló éneket!

1. Tinódi Lantos Sebestyén élete, munkássága

2. Históriás ének

3. A lant

1. Tinódi Lantos Sebestyén élete, munkássága

- Kb. 1505-ben született Tinódon, innen kapta a nevét is.

- Tudott latinul és értett a kottaíráshoz.

- Fiatalon a vitézi pályát választotta, Török Bálint udvarában szolgált.

- Valószínű, hogy ütközetben megsérült, így nem tudott seregben tovább harcolni.

- Énekeiben a török elleni küzdelemről, magyarok vitézségeiről szólt.

- Ő volt az első hírmondó, krónikás az országban.

- Eger vár ostromáról írta az Eger vár viadaljáról való ének című 600 verssszakos históriás

énekét, melynek záró szakasza 115 strófából áll, 4 dallam járul a 600 versszakhoz.

- Históriás énekeinek gyűjteményes kiadása 1554-ben jelent meg Kolozsváron Cronica

címmel.

- Ez az első épen maradt nyomtatott kottáskönyvünk.

2. Históriás ének:

- A történelmi eseményeket hitelesen közlő 16. századi ének.

- Több versszakos elbeszélő költemény, mely a végvári vitézek törökök elleni küzdelmeiről

szól.

3. Lant

- Fából készült, körte alakú, húros, pengetős hangszer.

- Közép-Ázsiából származó hangszeren a középkor óta hangnyílás, rozetta található.

- Húrjainak száma 4-11.

9. Ismertesd Haydn, Mozart és Beethoven életét!

Énekeld el Haydn Szerenádját és Beethoven IX. szimfóniájának IV. tételét az

Örömódát - Európa himnuszát.

Vázlat:

1. A bécsi klasszicizmus ideje, képviselői, új műfajai és a klasszikus zene

jellemzői.

2. Joseph Haydn.

3. Wolfgang Amadeus Mozart.

4. Ludwig van Beethoven.

1. A bécsi klasszikus zene kb. 1750-1820-ig tartott. A kor kiváló egyéniségei: Joseph

Haydn, Wolfgang Amadeus Mozart, Ludwig van Beethoven. Működésük legnagyobb részt

Bécshez kötődött. Innen származik a stílus elnevezés is.

Haydn új műfajokat hozott létre, amelyeket Mozart és Beethoven továbbfejlesztett. Kialakult

a szonáta, a vonósnégyes és a szimfónia.

Két zeneszerzőnek volt hosszabb-rövidebb ideig tartó magyarországi kapcsolata.

Haydn közel 30 évig Kismartonban (ma Eisenstadt) és Eszterházán (ma Fertőd) az Esterházy

hercegek szolgálatában állt. Beethoven a budai Várszínházban zongorázott és ifjúkorában

többször megfordult Martonvásáron a Brunszvik-kastélyban.

A művészek a világos, egyszerű, arányos szerkezeteket kedvelték. A klasszikus zene

dallamközpontú, a zeneszerzők egyszerű harmóniákra, változatos és tagolt ritmikára

törekedtek.

2. Joseph Haydn (1732. Rohrau-1809. Bécs). Édesapja zenekedvelő bognármester. Egyik

iskolamester rokona volt az első mestere, aki énekelni, hegedülni és zongorázni tanítja. A

bécsi Szent István-dóm gyermekkarában énekelt, de amikor változni (mutálni) kezdett a

hangja kitették a kórusból, nyomorba került. Közel 30 évig Kismartonban és Eszterházán saját

zenekart, operatársulatot vezetett.

1791-ben Angliába ment, megismerte Handel oratóriumait.

1795-től élete végéig Bécsben élt.

Művei: 12 opera, 4 oratórium, 104 szimfónia, versenyművek, vonósnégyesek,

zongoraszonáta, egyéb kamarazenei művek

Tanult énekének címe: Szerenád

3. Wolfgang Amadeus Mozart (1756. Salzburg-1791. Bécs)

Édesapja hegedűs, zeneszerző, pedagógus volt. Mozart négyéves korától tanult hegedülni és

zongorázni. Hatévesen hangversenykörútra indult édesapjával.

-17 évesen a salzburgi érseki zenekar hangversenymestere lett. 1781-től Bécsben élt.

Életkörülményei megromlottak, de feszített munkatempóban dolgozott tovább. 35 éves

korában halt meg.

Művei: zongoraszonáták, vonósnégyesek, 21 divertimento, szerenádok, versenyművek, 47

szimfónia, operák. Pl.: Szöktetés a szerájból, Varázsfuvola, Figaro házassága.

Utolsó művének címe: Requiem=gyászmise.

Tanult énekének címe: Vágyódás a tavasz után, Varázsfuvola: Bűvöscsengettyű

4. Ludwig van Beethoven (1770. Bonn-1827. Bécs)

Apja, nagyapja muzsikus volt a bonni választófejedelemnél. Nyolcévesen Kölnben orgonált,

12 évesen helyettesítette orgonatanárát. 17 évesen elindult Bécsbe, hogy Mozartnál tanuljon,

de édesanyja betegsége miatt vissza kellett fordulnia Bonnba. Egy ideig Haydn tanítványa

volt. Zongoraművészként lett ismert. Baráti kapcsolatba került a Brunszvik családdal. 1795-

ben súlyos fülbetegséget kapott, majd 1819-ben teljesen elvesztette hallását. Zárkózottan,

magányosan, csak a zenének élt

Művei: 9 szimfónia, zongoraszonáták, egy opera, melynek címe: Fidélio, Hegedűverseny,

Missa Solemnis.

Tanult énekének címe: A tarisznyás fiú dala