NAPRAFORGÓ ÓVODA · AZ ÓVODA JOGI STATUSZA, JELLEMZŐ ADATAI Az óvoda hivatalos neve:...

1

NAPRAFORGÓ ÓVODA2381. Táborfalva, Petőfi S.u.19.

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Intézmény OM - azonosítója:033005

Intézményvezető:

……………… Hmiró Ferencné

Legitimációs eljárás

I-3 /2013. sz. határozatszámon elfogadta:

………………………….Omelkáné Csernai AndreaA nevelő testület nevében

…………………………Tálosi Jánosné

Az alkalmazotti közösség nevében

Véleménynyilvánítók:

………………………

SZMK nevében

I-4 /2013.sz. határozatszámonjóváhagyta:

…………………………..Hmiró Ferencnéintézményvezető

p.h.

A dokumentum jellege: nyilvánosMegtalálható: www.napraforgó-ovoda.hu

Érvényes a kihirdetésenapjától:2013.09.01. visszavonásig

Verziószám: 1/2013

2

TARTALOM JEGYZÉK -1-

ÓVODA JOGI STATUSA, ADATAI: -4-

BEVEZETŐ: -6-

1. A MI ÓVODÁNK -8-

2. PROGRAMUNK KÜLDETÉSE, FILOZÓFIÁJA -10-

3. PROGRAMUNK ALAPELVE, GYERMEKKÉPÜNK, PEDAGÓGUSKÉPÜNK -12-3.1.A program célfejezete -14- Alapvető céljaink3.2. Általános nevelési feladataink- Az erkölcsi-szociális érzelmek alakításának feladatai- Esztétikai érzelmek alakításának feladatai- Az intellektuális érzelmek alakításának feladatai3.3. A programunk rendszerábrája -16-

4. A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTE- -18-LEI

4.1. Helyzetkép az óvodánkról4.2. Személyi feltételeink -19-4.3. Óvodánk tágabb környezete4.4. Óvodánk tárgyi feltétele -20-

5. A PROGRAM NEVELÉSI FELADATRENDSZERE -22-5.1. Egészséges életmód alakítása5.2. Az érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés -28-5.3. Az anyanyelvi,- az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása -34-

6. A PROGRAM TEVÉKENYSÉG KERETE6.1. Hagyományőrzés, népszokások, az óvoda ünnepei -36-6.2. A gyermekek ünnepei -40-

7. A PRORAM TEVÉKENYSÉG FORMÁI ÉS SZÍNTEREI -42-7. 1. Játék7.2. Játékba integrált tanulás -46-7. 3. Verselés, mesélés, dramatikus játék -51-7.3.1. Dráma játék -54-7. 4. Ének, zene, énekes játékok, gyermektánc -56-7. 5. Rajzolás, mintázás, kézimunka -60-7.6. A mozgás -63-7. 7. 1. Gyermek fantázia-aerobic -66-7. 8. A külső világ tevékeny megismerése -68-

7. 9. Munka jellegű tevékenységek -74-

3

8. INNOVÁCIÓ -76-

9. INKLUZÍV PEDAGÓGIA- INTEGRÁCIÓ A SAJÁTOSSÁGOK MEGŐRZÉ- -78-SÉVEL, A KÜLÖNBSÉGEKHEZ VALÓ ALKALMAZKODÁSSAL- A GYER-MEKEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK9.1. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek9.2. A sajátos nevelési igényű gyermekek befogadása, és fejlesztése -80-9.3. A sajátos nevelési igényű gyermekek sérülés specifikus fejlesztésének elvei, -85-feladatai9.3.1. A gyengén látó gyermek fejlesztési területei az óvodában9.3.2. Az enyhe értelmi fogyatékos kisgyermek -86-9.3.3. A középsúlyosan fogyatékos gyermek -87-9.3.4 A beszédfogyatékos gyermek

10. GYERMEKVÉDELMI MUNKA AZ ÓVODÁBAN -88-

11. A PROGRAM KAPCSOLAT RENDSZERE -93-11. 1. Az óvoda és a család11. 2. Az óvoda és az iskola -94-11. 3. Az óvoda és a művészeti iskolák, együttesek11. 4. Az óvoda és a közművelődési intézmények: -95-11. 5. Az intézmény fenntartójával való együttműködés11. 6. Az óvoda egyéb kapcsolatai: -96-11.7. Az óvoda élelmezését biztosító vállalattal -97-

12. A GYERMEKEK FEJLETTSÉG ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE - A PEDAGÓ- -98-GIAI MUNKA DOKUMENTÁCIÓI

13. FELHASZNÁLT IRODALOM -104-

14. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖ -102-ZÖK ÉS FELSZERELÉSEK

15. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK -105-

16. ÉRVÉNYESSÉGI ZÁRADÉK -106-

4

AZ ÓVODA JOGI STATUSZA, JELLEMZŐADATAI

Az óvoda hivatalos neve: NAPRAFORGÓ ÓVODA

Az óvoda OM azonosítója: 33005

Székhelye, telefonszáma: 2381. TáborfalvaPetőfi S. u. l9.Tel. : 29-382-008E-mail: [email protected]

Az intézmény típusa: köznevelési intézmény, óvoda

Alapító jogokkal felruházott irányító szerv neve, székhely:

Táborfalva Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete

2381. Táborfalva, Köztársaság tér 1.

Alapító okirat kelte, száma: 142013.(III.19.)

Az intézmény fenntartója:

Táborfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete2381. Táborfalva, Köztársaság tér 1.

Jogszabályban meghatározott közfeladata:

A helyi önkormányzatokról szóló 1990, évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésben foglaltakalapján gondoskodik a gyermekek óvodai neveléséről. A közoktatásról szóló 1993. éviLXXIX. Törvény 24. §- ában, valamint a nemzeti köznevelésről szóló 1993. évi CXC.törvény 8. §- ában meghatározott közoktatási feladatok ellátása.

Az Alapító okiratban megfogalmazott alaptevékenysége, esetleges speciális feladata:

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben, valamint a nemzeti köznevelésrőlszóló 2011. évi CXC. törvényben meghatározott feladatai ellátása keretei között felelősa gyermekek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséért. Az óvodai nevelés biztosításaa 3 éves kortól (bizonyos esetekben 2,5 éves kortól) a tankötelezettség kezdetéig,melynek során az óvoda ellátja a gyermekek napközbeni ellátásával összefüggőfeladatokat is. Az óvodáskorú gyermekek óvodai nevelése, gondozása, testi, lelkiszükségleteinek kielégítése, iskolai életre felkészítése, beleértve az illetékes szakértőibizottság által javasolt, többi óvodás korú gyermekkel együtt nevelhető, oktathatósajátos nevelési igényű gyermekek, továbbá a különleges bánásmódot igénylőgyermekek különleges gondozás keretében nyújtott ellátását. A gyermekek részéreétkeztetést nyújt, mely szolgáltatást külön megállapodás keretében „átszállítással”biztosít.

5

Államháztartási szakágazati besorolása:

851020 óvodai nevelés

Szak feladatrend szerint:

851011 Óvodai nevelés851012 Fogyatékos gyermekek óvodai nevelése856011 Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység (ezen belül logopédiai ellátás)562912 Óvodai intézményi étkeztetés562917 Munkahelyi étkeztetés680002 Nem lakóingatlan bérbeadása

Gazdálkodási besorolása:

Önállóan működő költségvetési szerv.Pénzügyi-gazdasági feladatait az önkormányzat látja el.

Vállalkozási tevékenységet nem folytat.

Férőhelyek száma: 130 főÓvodai csoportok száma: 5

Illetékessége, működési köre:

Táborfalva közigazgatási területe.A mérlegelési jogot fenntartva, szabad férőhelyek esetén vállalhatja más lakóhelyrőljelentkező gyermekek felvételét, óvodai nevelését.

A nevelési programot benyújtja: az óvodavezető és a nevelőtestület

6

BEVEZETŐ

Köszöntöm mindazokat, akik érdeklődnek óvodánk iránt és kezükbe veszik a nevelésiprogramunkat.1990-ben, amikor bevezettük az akkor életbe lépő Óvodai nevelés programját,arra törekedtünk, hogy sajátos, egyéni arculata legyen a mi óvodánknak.Ekkor döntöttünk a néphagyományőrzés, helyi hagyományok ápolása mellett, kihasználva abennük rejlő értékes nevelési lehetőségeket. A tapasztalatok azt mutatták, hogy a gyermekekmegszerették, örömmel vesznek részt benne.1998.-ban, amikor saját nevelési programunkat dolgoztuk ki, s tanulmányoztuk az alternatívóvodai programokat, felfedeztük Nagy Jenőné: ”Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel„c. programját.Ez a program volt az, ami a legközelebb állt a mi elképzeléseinkhez, nevelési elveinkhez,céljainkhoz, ezért adaptáltuk, figyelembe véve a mi helyi sajátosságainkat, feltételrendszerünket.2004.-ben megtörtént a program első felülvizsgálata. A program beválási vizsgálatokeredményei és a törvényességi szempontok alapján apró finomításokat tettünk, de a programglobális cél-feladat rendszerén nem változtattunk. Így kidolgoztuk a sajátos nevelési igényűgyermekek nevelésének alapelveit. Programunk tervezése, elemzése, értékelése c. fejezeteátkerült intézményünk Minőségirányítási Programjába.2009. november 20.-án a 255/2009.(XI. 20.) kormányrendelet, módosította Az óvodainevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996.(VIII. 28.)kormányrendeletet.A 2009/2010. nevelési évben az Általános Iskolával a TÁMOP 3. 1. 4.-09/2009-0021 sz.Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés a táborfalvi innovatív intézményekben c.közös pályázatunkban vállaltak alapján, valamint a törvényi változások miatt ismétmódosítottuk helyi nevelési programunkat.A projekt jó lehetőséget kínált az új pedagógiai módszerek megismerésére és alkalmazására.Sok hasonlóság volt a pedagógiai programunkban kiemelt feladataink és a kompetenciaalapú óvodai nevelés között, így a törvényi változtatások mellett, áthatotta nevelésiprogramunkat a kompetencia alapú nevelés szellemisége, mely változatosabbá tesziintézményünk egészét.Az idei évben a 363/2012.(XII.17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országosalapprogramjáról1.számú melléklete alapján, illetve A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény, valamint a 20/2012. (VIII.28.) EMMI rendelet a nevelési-oktatásiintézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról törvényiváltozások miatt ismét átdolgozásra került helyi pedagógiai programunk.A napjainkban zajló rendkívül gyors változások erősítik bennünk annak a fontosságát, hogygyermekeinkben fejlesszük a tanulás iránti vágyat, amely végig kíséri őket egész életükönát. Annak érdekében, hogy felkészítsük a gyermekeket a belsőleg motivált tanulásra,igyekszünk megalapozni a jelenkor és a jövő kihívásaihoz elengedhetetlen attitűdöket,készségeket és képességeket. Egyre nagyobb a szülők és óvodapedagógusok felelőssége,hogy ebben a mai korban meg tudják őrizni a gyermekkor nyugalmát, derűjét, deugyanakkor felvértezzük őket mindazokkal a tapasztalatokkal, amelyekkel eligazodnak avilágban.Nevelőtestületünk az alábbi célok elérését és szakmai fejlesztéseket tűzte ki:

7

Helyi programunkban a gyermekek fejlesztését a hagyományápolásra, a művészetekre, akörnyezettudatos nevelésre és a tevékenységek közben szerzett tapasztalatokra, elsősorban ajátékra alapozzuk.Feladataink között kiemelkedő helyet foglal el a gyermekek szocializációjának, kontaktusteremtő képességének fejlesztése.Célunk: a tanulási képességek elsajátítása, alapkészségek, kulcskompetenciák megfelelőbirtoklása révén gyermekeink nyitottabb, alkalmazkodóbb, kreatívabb fiatalokká váljanak.Az intézményünk helyzetéből adódóan célunk a szegregáció mentes, együtt nevelésikörnyezet kialakulása. Nagy hangsúlyt fektetünk a kiemelt figyelmet igénylő gyermekekre.Programunk épít arra, hogy a család a szocializáció első színtere, figyelembe veszi agyermekek igényeit, és tiszteletben tartja a kulturális sokszínűséget.Figyelembe vesszük a helyi társadalmi elvárásokból felmerülő feladatokat, alkalmazva amár több éve jól bevált, működő nevelési-fejlesztési gyakorlatokat, módszereket, amelyeketa helyi adottságaink lehetővé tesznek.A TÁMOP-os pályázatban vállaltaknak is eleget teszünk. Ajánlásai közül annyit és olymódon építettünk be nevelőmunkánkba, amennyi segíti pedagógiai munkánkat, innovatívszemlélettel tölti meg. A viszonylag eltelt hosszabb időszak elteltével (4 év) pozitívtapasztalataink vannak. Az új pedagógiai módszerek alkalmazásával, ezek a gyermekeknyitottabbak, érdeklődőbbek lettek. Megtanultak együttműködni, csapatban dolgozni,alkalmazkodni egymáshoz.Továbbra is arra törekszünk, hogy a szivárvány sokszínűségével: a művészetek eszközeivelközvetítsük az esztétikai értéket, s a gyermekeink humorral teli, vidám légkörben, változatostevékenységekkel, játékosan töltsék el óvodás éveiket.

óvodavezető

A pedagógiai programjogszabály háttere

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a

köznevelési intézmények névhasználatáról. 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének

irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról. 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség

előmozdításáról. 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól. 1997. évi XXXI. tv. a Gyermekvédelemről és gyámügyi igazgatásról. Az 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségének

biztosításáról. A Napraforgó Óvoda hatályos Alapító okirata.

8

1. A MI ÓVODÁNK

Óvodánk 5 csoporttal működő önálló intézmény.Fenntartója: Táborfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete.Intézményünk, településünk központjában, védett, zöldövezeti környezetben helyezkedik el.Korszerű, sok fával körülvett udvarunk mellett, a szomszédságunkban lévő kiserdő megfele-lő mozgás, és játszó területet biztosít az idejáró gyermekeink számára.Férőhelyeink száma: 130 fő, szeptemberben 106 kisgyermeket várunk.A férőhelyek számától függően fogadjuk azokat a 2, 5 éves korú gyermekeket, akik fél évenbelül betöltik a 3. életévüket.Épületünk külső és belső felújításon ment keresztül, csoportszobáink tágasak, világosak,esztétikusak, otthonosak és jól felszereltek.Az idén tavasszal elkészült a Só szobánk, mely reméljük, betölti egészségmegőrző- ésmegelőző szerepét.Mosdó helyiségeink a mai kornak megfelelőek, biztosítva a gyermekek részére az intimitást.Nevelőtestületünk több éves szakmai gyakorlattal rendelkező óvodapedagógusokból ésdajkákból áll, rendszeres önképzéssel igyekszik megfelelni korunk társadalmi és szakmaikihívásainak. Munkánkat gyógypedagógus, utazó logopédus és beszédfejlesztő segíti.Befogadó szemléletünkhöz híven fogadjuk az integráltan nevelhető más nevelési igényűgyermekeket.Nevelőmunkánk a helyi hagyományokra, művészetekre épül. Valljuk, hogy a gyermekek atevékenységek során szerzett tapasztalatok, élmények alapján tanulnak, s általuk fejlődnek.Ennek elsődleges terepe a játék és a teljes óvodai élet. Ezért minden lehetőségetkihasználunk óvodánk szűkebb és tágabb környezetében, hogy minél több tevékenységben,élményben vegyenek részt az idejáró gyermekek. Ezt szolgálják, azok a színes, gazdagprogramok is, melyeket egész évben biztosítunk számukra: Ősz kincsei projekt; Téliünnepek projekt; Bábszínház látogatás; Úszásoktatás, vízhez szoktatás; Jeles napjaink Témahetei…(és még sorolhatnám).Intézményünk helyzetéből adódóan kiemelt feladatként kezeljük a gondozást - szokásokkialakítását, az egyéni bánásmódot, egészséges életmód kialakítását, a helyi hagyományokápolását és a gyermekvédelmet.Igyekszünk szoros, jó kapcsolatot kialakítani a szülőkkel, szeretnénk minél jobban bevonniőket nevelőmunkánkba, amit óvodánk nyitottsága lehetővé is tesz.Célunk: a tanulási képességek elsajátítása, alapkészségek, kulcskompetenciák megfelelőbirtoklása révén gyermekeink nyitottabb, alkalmazkodó, kreatív fiatalokká váljanak.

9

„Továbbra is arra törekszünk, hogy a szivárvány sokszínűségével: a művészetek eszközeivelközvetítsük az esztétikai értéket, s gyermekeink humorral teli, vidám légkörben, változatostevékenységekkel, játékosan töltsék el óvodás éveiket.”

10

2. PROGRAMUNK KÜLDETÉSE-FILOZÓFIÁJA

„Mindannyian érdekeltek vagyunk a jövő terveiben,Mert életünk hátralévő részét ott kell eltölteni.”

(C. Hedövé)

Pedagógiai programunk hitvallása szerint minden gyermeknek alapvető joga, hogyéletkorának és érdeklődési körének megfelelő tevékenységben vegyen részt.Korunk a XXI. század óriási gazdasági, társadalmi változásokon ment keresztül. Nagyonnehéz szülőknek, óvodapedagógusoknak, ezeknek a változásoknak eleget tennünk. Csak úgytudunk megfelelni korunk társadalmi elvárásainak, ha szemléletet váltunk. A változásokhozvaló ésszerű alkalmazkodás pedagógiai hangsúlyváltozást is eredményezhet. A társadalmifolyamatok hatására, a mai gyermekek szükségletei, az egyén boldogulásához szükségesszemélyiség jegyek változnak. Ahhoz, hogy gyermekeink boldogulni tudjanak ebben az újvilágban egy óvodapedagógusnak sem szabad ezt figyelmen kívül, hagyni. Ez az új feladatóriási felelősség és kihívás mindannyiunk számára.

Mik is ezek a kihívások?

Megváltozott, a családok helyzete Megváltozott, maga a gyermek Küzdelem, az esélyegyenlőtlenség ellen Megváltozott, a tanulási környezet új eszközök, pedagógiai módszerek, eljárások alkalmazása a gyermekek közötti különbségek figyelembe vétele a másság tisztelete új „típusú pedagógus” új „típusú vezető” a másság tisztelete

Mit is kell tennünk ennek érdekében?

Szembesülni, a változással, vagy előidézni azt megtalálni az adott problémát, és megoldást keresni rá kritikusan gondolkodni, és jó döntéseket hozni kreatívnak, ötletesnek, fantáziadúsnak lenni érzékenynek lenni a saját közösségünk, országunk és közvetlen környezetünk problémái

iránt

Nevelőtestületünk vallja, hogy a nevelés első színtere a család. Figyelembe veszi agyermekek egyéni igényeit, és tiszteletben tartja a kulturális sokféleséget, különös hangsúlythelyezve arra, hogy:

a család vegyen részt az óvodai nevelésben az élmények individualizálására

11

tervezett foglalkozások keretében segítse a gyermekeket döntéseik meghozásában

Programunk küldetése:

A nevelésünkre bízott minden gyermeknek az óvodai életét igyekszünk változatostevékenységekkel, játékosan, gazdag élményekkel örömtelivé, minél teljesebbé tenni.

Arra törekszünk, hogy elsősorban népünk, kistérségünk néphagyományai, községünkhagyományai által, biztosítsuk gyermekeink személyiségének sokoldalú kibontakozását.

Szem előtt tartjuk a fenntartói igényeket, melyeknek- konszenzus útján, elsősorban agyermekek érdekében a szakmaiságot figyelembe véve- kívánunk megfelelni.

Különös gondot fordítunk a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esély egyenlőségénekmegteremtésére, a másság elfogadására és elfogadtatására, egyéni fejlődésükre ésfelzárkóztatásukra.

Szakmai szempontból segítőként, szoros kapcsolatot kívánunk ápolni a szülőkkel agyermekek sikeres nevelése érdekében.

Az óvoda felnőtt közössége a bátorító nevelés elvét vallja, ezért tetteinkkel is sugározzuka feltétel nélküli szeretetet, azt, hogy:

„Tisztellek Téged, fontos vagy nekem, csakis Rád figyelek és segítek neked, haszükséged van a segítségemre:”

12

3. A PROGRAMUNK ALAPELVEGYERMEKKÉPÜNK, ÓVODAKÉPÜNK,

PEDAGÓGUSKÉPÜNKAz óvoda inkluzív szemlélettel, gyermekközpontú nevelési attitűddel, a gyermekiszemélyiség teljes kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára azegyenlő hozzáférés lehetőségét.Szeretetteljes, biztonságérzetet adó, érzelem gazdag óvoda megteremtése, ahol a gyer-mek központúság úgy jelenik meg, hogy gyermeki tartást, önállóságot, s ebből fakadóegészséges öntudatot, kibontakozási lehetőséget ad a gyermeknek.Az óvodai nevelés sajátos eszközeivel törekszünk az esélyegyenlőség biztosítására, a hozotthátrányok kompenzálására.

KIINDULÁSI PONTJAINK

Minden gyermek a saját képességrendszerének figyelembevételével nevelhető, fejleszt-hető, ezért az alkalmazott pedagógiai eszközöket, módszereket a gyermek személyiségéhezés érési üteméhez igazítjuk, ezzel segítve a gyermekek egyéni készségeinek ésképességeinek kibontakoztatását, kompetenciáinak alakítását.Nevelik, fejlesztik a társkapcsolatok, az óvoda összes dolgozója, ezért a felnőttek tet-teikkel sugározzák, a feltétel nélküli szeretetet, s azt, hogy

„Tisztellek Téged, fontos vagy nekem, csakis Rád figyelek és segítek Neked, haszükséged van a segítségemre.”

Minden gyermek ismerje és tudja meg, testi, lelki, szellemi értékeit, de azt is érzékelje,hogy mik a hiányosságai. Ezt fogja fel természetesen, minden lelki feszültség nélkül.

GYERMEK KÉPÜNK, ÓVODA KÉPÜNK

Gyermekképünket a következőképpen tudjuk összegezni:

Feltételezzük, hogy minden gyermek vonzódik az élményekhez, a meséhez, zenéhez,alkotó tevékenységekhez. Ha mindezt megkapja az óvodában, kialakul az óvodástartása, önálló, nyugodt, kiegyensúlyozottá válik. Tud nevetni, felfedezni, csodálkoz-ni.

13

ÓVODA KÉPÜNK

Óvodánk esztétikus, melegséget sugárzó, biztonságos környezetével, szeretetteljes,mindenkit maximálisan befogadó, bizalmat árasztó légkörével, elsősorban a szabadjáték és a mozgás sajátos eszközeivel készíti fel a gyermekeket az életre.A gyermekek és a szülők kívánságát és elégedettségét mérlegelve, a gyermekek érdekeitfigyelembe véve alakítjuk óvodai életüket, melyhez az itt dolgozók hivatás szeretete, agyermekek és a szülők tisztelete, egymás értékeinek megbecsülése párosul.

PEDAGÓGUS KÉPÜNK

Olyan óvodapedagógus, aki gyermekszerető és segítőkész, akire jellemző az öröm, és asikerorientált készség- és képesség fejlesztés, értékközvetítés; aki tiszteletben tartja agyermek egyéni és életkori sajátosságait; tiszteli, megérti, elfogadja a családokmásságát.

14

3. 1. A PROGRAM CÉLFEJEZETE

3.1. Alapvető céljaink: Az óvodások nyugodt, élmény gazdag, harmonikus fejlődésének elősegítése a maga-

sabb rendű érzelmek kibontakoztatásával, az életkori és egyéni sajátosságok figye-lembevételével.

Sokoldalú képességfejlesztés segítségével a személyiség fejlődésének biztosítása,elősegítése, a sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, lelki és szociális érettségkialakítása.

A gyermekek és a művészetek közötti erős érzelmi kötődés kialakítása. A gyermekek környezettudatos szemléletének és magatartásának megalapozása.

3.2. Általános nevelési feladataink:

Az óvodások testi, lelki, szellemi szükségleteinek kielégítése az erkölcsi – szociális, azesztétikai és az intellektuális érzelmek differenciálódásának segítségével.

Az erkölcsi – szociális érzelmek alakításánakfeladatai

Érzelmi biztonságot nyújtó, bizalmas, közvetlen, szeretetteljes, nyugodt,légkör megteremtése.

Olyan óvodai élet megszervezése, melyben sok a közös élmény, a közös tevékenység.A közös együttlétek, a közösen végzett munka öröme, a szimbólumok, jelek olyan er-kölcsi tulajdonságokat erősítenek meg, mint az együttérzés, figyelmesség, segítőkész-ség, őszinteség, önfegyelem, pontosság, szorgalom, kitartás, állhatatosság, szabály tar-tás, önzetlenség, igazságosság, igazmondás.

A mindennapi testi-lelki edzés lehetősége fejlessze a gyermekek erőnlétét, alkalmaz-kodó képességének fejlődését, testi harmóniájának kialakulását, egészségének védelmét,megőrzését, megelőzését.

A gyermek-gyermek, felnőtt-gyermek viszonyában megmutatkozó pozitív érzelmitöltés segítse a konstruktív együttműködő, társas kapcsolatok kialakulását, az egész-séges önérvényesítést és önértékelést. A gyermek képes legyen a környezetében lévőemberi kapcsolatokban megkülönböztetni a jót és a rosszat.

A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet megóvásárairányuló szokások alakítása.

Ismerjék szűkebb és tágabb környezetüket, mely a szülőföldhöz való kötödés alapja.

15

Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő képességek megerősítése segítse a barátkozást,hogy minden gyermek megtalálhassa helyét, szerepét a csoportban.

Az óvónő tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a gyermekek önmaguk és má-sok szeretetére, tiszteletére, megbecsülésére igényt érezzenek .

A szociális érzékenység kialakulása segítse a gyermekeket a különbözőségekelfogadására, tiszteletére.

Esztétikai érzelmek alakításának feladatai

Az egyéni igényeket is figyelembevevő esztétikus, higiénikus gondozás elősegíté-se, az esztétikus megjelenés kialakítása.

Harmonikus, összerendezett mozgás indirekt gyakorlása segítse elő az esztétikusszép mozdulatok kialakulását.

Az egészséges, esztétikus környezet biztosítása segítse a szépérzék kialakulását. Az ízlésformálás jelenjen meg az óvoda minden napjaiban, a természetben, tárgyi,

és emberi környezetben egyaránt. A művészeti tevékenységekben biztosítsunk rácsodálkozási élményeket, hogy a

gyermekekben erősödjön az élmény-befogadó képesség. Az esztétikai élmények legyenek alkotói és formálói a gyermekek esztétikai ítéle- tének. A gyermekek legyenek képesek a tárgyi - emberi-természeti környezetben észre-

venni a szépet és a csúnyát.

Az intellektuális érzelmek alakításának felada-tai

Az intellektuális érzelmek megjelenése segítse az - érdeklődés felkeltését, a gyer-mekek tanulási vágyának kialakulását, a szűkebb - tágabb környezet nyitott, érzé-keny befogadását.

A gyermekek kíváncsisága, utánzási kedve fejlessze a pszichikus funkciókat: az ér-zékelést, észlelést, emlékezetet, figyelmet, képzeletet, gondolkodást, - különös te-kintettel a kreativitás képességének megerősítését.

A kíváncsiságot felkeltő tevékenységek során szerzett tapasztalatok folyamatos fel-dolgozása, fejlessze az egyszerű gondolkodási műveletek alkalmazását, ismeretekemlékezetben tartását.

A meghitt beszélgetések erősítsék a gyermekek kommunikációs aktivitását, beszélő-kedvét, alkotó és a gazdag nonverbális képességek megjelenését.

Az érzelmi alapigények biztosítása – biztonságérzet, szeretetérzet, védettségérzet-segítse a gyermekeket abban, hogy érzésüket, gondolataikat szóban, mozgással vagyképi eszközökkel szabadon kifejezhessék.

16

Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítőösztönző környezet biztosítása.

17

3. 3. A programunk rendszerábrája

A nevelés célja A nevelés feladatai

A nevelés keretei

Az egészséges életmódalakítása

Az érzelmi, erkölcsi ésszociális nevelés, társaskapcsolatok

A tevékenység kerete Hagyományőrzés Népszokások

Tevékenységformák

Anyanyelvi nevelés Játék, játékba integrált tanulás Verselés, mesélés, dramatikus játék Ének, énekes játék, gyermektánc Rajzolás, mintázás, kézimunka Mozgás, mozgásos játékok A külső világ tevékeny megismerése Munkajellegű tevékenységek

Az óvoda kapcsolatrendszere

Család, iskolák, közművelődési intézmények, mesterek, alkotók művészeti együttesek

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén.

18

4. A PROGRAMMEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZEMÉLYI,

ÉS TÁRGYI FELTÉTELEI

4. 1. Helyzetkép óvodánkról

Óvodánk az ország középső részén Pest megyében működő, 5 csoporttal működő, önállóintézmény.Fenntartója: a Táborfalva Nagyközség Önkormányzata.Az október 1.-i gyermek létszámunk: 106 fő, évvégére 111 főre gyarapodott.A csoportok átlaglétszáma: 18-22-24 fő között mozog. Az év eleji létszámunk, mindigalacsonyabb a nevelési év végéhez képest, mert a kiscsoportos gyermekek folyamatosanérkeznek, ahogy betöltik a 3. illetve a 2,5 életévüket, s állandóan változik, mivel elég sok aki- és be-visszaköltözés a faluba.Hetedik éve minden beíratott gyermeket fel tudtunk venni.A gyermekek születésszámának csökkenése a mi településünket is érintette.Így harmadik éve élünk azzal a törvény adta lehetőséggel, hogy a férőhelyek számátólfüggően, fogadjuk azokat a kisgyermekeket is, akik fél éven belül betöltik a 3. életévüket.Ez igen népszerű a szülők körében, az anyukák hamarabb vissza tudnak menni, dolgozni. Atapasztalataink jók, a kicsik zökkenőmentesen beilleszkedtek és szépen fejlődnek.Az óvodai csoportokat a beíratott gyermekek számától és életkorától függően alakítjuk ki.Vegyes és homogén összetételű csoportot is szervezünk. (Figyelembe vettük a szülőiigényeket.)Befogadó szemléletünknek köszönhetően fogadjuk a szakértői vélemény alapjánintegráltan nevelhető, sajátos nevelési igényű gyermekeket is. Ehhez személyi feltételeinkadottak.Óvodánkban elég sok a beszédhibás gyermek, ellátásuk utazó logopédussal ésbeszédfejlesztő végzettségű kolleganő által biztosított. Ehhez az anyagi fedezetetfenntartónk biztosította.Óvodánkba járó gyermekek eltérő szociális helyzettel rendelkeznek.A teljes családban élő gyermekek: 78%; csonka családban élők: 21%.A gyermekek 34% - a hátrányos helyzetű, 12%-a halmozottan hátrányos helyzetű,migráns gyermekünk nincs.Ezért kiemelt feladatként kezeljük a gondozást – szokások kialakítását, az egyéni bánás-módot, egészséges életmód kialakítását, a helyi hagyományok ápolását és agyermekvédelmet. Harmonikus, szeretetteljes, nyugodt, légkört teremtve, odafigyelve asérült gyermekekre, megpróbáljuk pótolni a családi nevelés hiányosságait.Az ingerszegény környezetből érkező, fejlődésben elmaradt gyermekeket csak úgy tudjukfelzárkóztatni, ha kiscsoportos koruktól fogva rendszeresen járnak óvodába. Ezeknek agyermekeknek nagy szükségük lenne az óvodai nevelésre, de a szülők elzárkózása miattnem mindig tudjuk beóvodázni őket. pozitív változás 2014. szeptemberétől várható, amikorkötelező lesz 3 éves kortól az óvodai nevelés.Igyekszünk jó kapcsolatot kialakítani a szülőkkel, annak érdekében, hogy elfogadjáksegítőszándékunkat, tanácsainkat. Az óvoda nyitottsága, a családlátogatások, a közös

19

rendezvények, kirándulások mindezt elősegítik. Kapcsolatunk alapja: a kölcsönös bizalom,őszinteség, egymás tiszteletben tartása.Kapcsolatunk a fenntartóval jó, anyagi helyzetétől függően támogatja intézményünket,költségvetésünk évek óta elég szűkös.A költségvetésen kívül az eszközök beszerzéséhez az anyagi forrást: pályázat útján, (melysajnos nem mindig sikeres), szülők segítségével, társadalmi munkával, néhány vállalkozótámogatásával, s jótékonysági bál szervezésével próbáljuk előteremteni.Az itt dolgozó óvodapedagógusok és a kisegítő személyzet rendkívül kreatívak, nagyonsok eszközt saját magunk készítünk.

4. 2. Személyi feltételeink

Az 5 csoporthoz 10 fő óvodapedagógusi álláskeretünk van. Így 4 csoportban 2 óvónőlátja el a nevelési feladatokat. Az 5. csoportban a délutános óvónői munkát az óvodavezetőlátja el heti 6 kötelező óraszámában, 2013. szeptember 01-től heti 10 órában.Az óvodapedagógusok rendelkeznek a törvény által előírt képesítéssel.Egy óvodapedagógus rendelkezik vezető-óvodapedagógusi szakvizsgával, egyóvodapedagógus gyógypedagógusi tanári végzettséggel, van beszédfejlesztőnk is.A nevelőtestület igényes az önképzésre, aktívan részt vett a 120 órás továbbképzéseken,anyagi lehetőségeinkhez mérten.Nevelőmunkánkat 5 dajka, közülük egy fő takarékossági okok miatt közmunkás, 2013.szeptember 01-től egy pedagógiai asszisztens segíti. Közülük ketten szakképzettek. Egyfűtő–karbantartónk van, aki a kertész szerepét is betölti.Utazó logopédus heti egy alkalommal foglalkozik a beszédhibás gyermekekkel. Ezekkel agyermekekkel a logopédus irányítása mellett még a beszédfejlesztést végzettóvodapedagógus is foglalkozik.A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését a szakértői vélemény útmutatása szerint agyógypedagógus kolleganő végzi.

4. 3. ÓVODÁNK TÁGABB KÖRNYEZETE

Óvodánk a településünk középpontjában, csendes, védett helyen van.A környezet tevékeny megismertetésére tág lehetőségünk nyílik: a közelben található(az óvoda szomszédságában) kiserdő, mező és egy kis mesterséges tó.A természetjáró sétákon, kirándulásokon, az erdei óvoda keretében ismertetjük meggyermekeinket a tágabb környezetünkkel, azok élővilágával. Így megtanulják, hogy ők isfelelősek a természet védelméért, tisztaságáért.Hagyományaink között szerepel a természeti ünnepekről való megemlékezés:

Szeptember 03: Takarítási világnapOktóber 04: Kisállatok napjaOktóber 1-5: Erdők heteMárcius 22: A víz napjaÁprilis: 22: A Föld napjaMájus 10: Madarak és fák napjaJúnius 22: Péter Pál nap, az aratás kezdete

20

Augusztus 20: Szent István ünnepe, az új kenyér ünnepe

Természetes körülmények között ismerkedhetünk meg a közvetlen környezetünkkel.Az óvoda környékén szinte mindenféle állat megtalálható.Az óvoda veteményes kertjében tevékenyen részt vehetnek a kerti munkákban, betaka-rításban. Bekapcsolódunk a falu virágosítási programjába. Az óvoda előtti részen sajátnevelésű virágpalántákat ültetünk, s gondozzuk is őket.Kora tavasztól késő őszig megfigyelhetik a kertekben, határban zajló munkákat.A község rendezvényein aktívan részt veszünk, ezt igényli is a környezetünk. Ezeketa helyi hagyományokat mind beépítettük a helyi óvodai nevelési programunkba, kihasz-nálva a bennük rejlő értékes nevelési lehetőségeket. Óvodásaink rövid műsora kedvesszínfoltja ezeknek az ünnepélyeknek.

Október 1 hete: Szüreti bálNovember 01: Halottak napja (koszorúzás a nagycsoportosokkal)November 2o: Idősek napjaFebruár : FarsangMárcius 15: Részvétel, koszorúzás a községi ünnepélyen a nagycsoportosokkalMájus 01: Falu nap

A szülőkkel (anyagi helyzetüktől függően) közösen megyünk kirándulni.

4. 4. Óvodánk tárgyi feltétele

Óvodánk épülete régi, beosztása korszerűnek nem mondható. 1964-ben nyílt meg 2 cso-porttal, majd 1976-ban újabb 2 csoporttal bővült. 2000-ben újabb csoporttal bővült.(Szolgálati lakásból lett átalakítva, szükségmegoldásként).Az új 5. csoportszoba és kiszolgáló helyiségei (gyermeköltöző, mosdó) a korszerűKövetelményeknek is megfelelnek. A csoportszoba területe kisebb, mint a többi, így keve-sebb gyermek befogadására alkalmas.Fenntartónk nagyon sokat tesz óvodánk zavartalan működéséért.Az épület teljes külső felújítása, tetőcsere, fűtés korszerűsítése, nyílászárók cseréje,hőszigetelő vakolás pályázat útján két ütemben befejeződött, mely megváltoztatta alaposanóvodánk küllemét.A világítás korszerűsítése is megtörtént.Az épület teljes belső felújítása is befejeződött, társadalmi munkával, önerőből.Így a régi részben a 4 csoportszobához kapcsolódó 2 gyermeköltöző és mosdó, melyet a

21

két csoport közösen használ, valamint az óvodavezetői iroda.Az óvoda épületében működő főzőkonyha megszűnt. Jelenleg tálalókonyhaként mű-ködik, s felújításra szorul. Erre már többször adott be pályázatot fenntartónk, desikertelenül. A konyha átalakításával megoldódnának hiányzó helyiségeink is:nevelői szoba, tornaszoba.A csoportszobák tágasak, világosok, megpróbáljuk minden évben otthonossá, esztétikussávarázsolni.Az átalakítások során a csoportszobákban a linóleum erősen megrongálódott, anyagilehetőségeinkhez mérten folyamatosan cseréljük laminált padlóra. Már négy csoportelkészült, már csak az ötödik van hátra.Pályázati forrásból a foglalkoztatókban az összes bútort kicseréltük.Az itt dolgozó óvodapedagógusok nagyon kreatívak, igényesek, sokat tettek és tesz-nek a szép környezet kialakításáért.Az óvoda színvilágának megkomponálása befejeződött.Az esztétikus mesekuckó (mesepárnák, kincsesláda, kellékek) beszerzése megtörtént az(eszközök cseréje folyamatos). Sajnos az idő múlásával az elkövetkezendő időben ezekcseréje lesz a feladatunk.Udvarunkat „kinőttük”. Új „játszó udvarokat” alakítottunk ki. Nagy hangsúlyt fektetünk abalesetvédelemre, a játékok karbantartását folyamatosan végezzük.(hisz mindig elromlik,tönkre megy valami). Az udvari játékok felújítása korszerűsítése, szabványosítása,bevizsgálása ütéscsillapító talaj pótlása megtörtént. Az udvaron tág mozgás – játéklehetőség nyílik a gyermekek számára.Az óvoda udvaron kívül a szomszédságunkban lévő bekerített kiserdő kiváló lehetőség azerdei programokra. A tavaly elkészült csodálatos játszótér kedvenc helye gyermekeinknek.Tavaly ősszel elkészült az új kerítésünk a régi matuzsálemi kort megélt helyett, aminemcsak biztonságos, de teljesen megváltoztatta óvodánk külsejét.Márciusban egy nagy összefogás eredményeként elkészült a só szobánk. A jótékonyságibálunk bevételét egy jelentős összeggel egészítette ki a fenntartónk, így jött össze az anyagifedezet a megvalósításhoz. Reméljük, hogy beüzemelése a várakozásnak megfelelően,elősegíti, hogy gyermekeink egészségesebbek, kiegyensúlyozottabbak legyenek.Hangszerkészletünket folyamatosan bővítjük, az óvónők – gyermekek által készí-tett eszközökkel is.Az infokommunikációs technológia fejlesztésének köszönhetően a legszükségesebbtechnikai eszközökkel is rendelkezünk (telefon, TV, diavetítő,fénymásoló, számítógép, nyomtató, fényképezőgép, CD lejátszó, DVD lejátszó,projektor, digitális fényképezőgép stb.)Négy éve szintén pályázati pénzből nagyon sok olyan játékot, sportszert tudtunkvásárolni, melyre saját erőből nem lett volna lehetőségünk, s nemcsak esztétikusak, desokoldalúan fejlesztik is a gyermekeinket. Játék állományunkat folyamatosan pótoljuk,gyarapítjuk, a természetes anyagból készülteket részesítjük előnyben, amit a magas árakmiatt nem mindig tudunk megvásárolni. A játékok minősége miatt hamar pótlásra szorulnak.Sok játékeszközt az óvodapedagógusok maguk barkácsolnak a gyermekek bevonásával. Aszerepjátékhoz szükséges eszközeinket is a pályázati pénzből ki tudtuk cserélni(babakonyha bútor, babaszoba bútor) illetve hiányzó eszközöket, mint pl.: azelárusítópult, fésülködő szekrény, homokozó-vizező asztal meg tudtuk vásárolni.A vizuális tevékenységhez az anyagok gyűjtését folyamatosan, szülők segítségévelvégezzük. (magvak, termények, színes textíliák, dobozok, fonalak stb.)Úgy érzem, hogy személyi, tárgyi feltételeink adottak ahhoz, hogy azokat a célokat,amelyeket a helyi pedagógiai programunkban kitűztünk, hatékonyan megvalósíthassuk, éskörnyezetünk elvárásainak megfeleljünk.

22

5. A PROGRAM NEVELÉSIFELADATRENDSZERE

Az egészséges életmódra nevelés célja a gyermekek egészséges életvitel-igényénekalakítása, testi fejlődésének elősegítése.

Az óvodapedagógus feladatai: A gyermekek gondozása, testi és lelki szükségleteik, mozgásigényük kielégítése. A gyermekek egészségének védelme, megőrzése, óvása, edzettségének megőrzése. Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegség

megelőzés, és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása, belső igénnyé fejlesztése. A gyermekek fejlődéséhez az egészséges környezet biztosítása, a környezet

megóvására irányuló szokások alakítása, a környezettudatos magatartásmegalapozása.

A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése.

Tartalma:

A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése.

Az óvónők a gyermekek óvodába kerülésekor anamnézist készítenek a gyermekekről, ezzelelindul az ismerkedés folyamata. Elsősorban a gyermekek testi szükségleteinek feltárásárahelyezzük a hangsúlyt. A testi szükségletek kielégítése megalapozza a gyermekek jóközérzetét, ami minden egyéb tevékenységhez szükséges.A növekedés fejlődés üteme minden gyermeknél másképpen alakul. Ezért az óvónők évelején és évvégén összehasonlító méréseket végeznek: testsúly, testmagasság. Azösszehasonlító mérések segítik az egyéni jellemzők, sajátosságok feltárását.

5. 1. Egészséges életmód alakítása

23

A gyermekek gondozásának feltétele az óvónő-gyermek, gyermek-dajka közöttiharmonikus, meghitt, megértő viszony, a természetes testközelség megléte. A gyermekekattól fogadnak el gondoskodást, akik őszinte, hiteles, viselkedéssel, bizalomkeltő metajelzésekkel, közelednek feléjük és tapintatot, elfogadást közvetítenek. Ilyen feltételekmellett megismerhetők a gyermekek igényei, családtól hozott szokásai. Az önálló testápolás,étkezés, öltözködés szervezettségét az óvodába lépés pillanatától biztosítjuk agyermekeknek.A beszoktatás ideje alatt minden gyermekkel, a dajkák bevonásával együtt végezzük ateendőket, hogy a gyermekek megtanulhassák a fogásokat, a testápolási szokások sorrend-jét. A gyermekek a napi háromszori étkezéssel a tápanyagszükségletük 3/4 részét azóvodában kapják. Ezért nagyon fontos, hogy megfelelő tápanyag összetételű, kellőenváltozatos legyen a gyermekek étrendje. A folyamatos tízóraiztatás egy csoportban folyik,de a többi csoportban az étkezési szokásokat úgy alakítjuk ki, hogy minél kevesebbvárakozási idő maradjon, és a játék folyamatossága biztosítva legyen.Hetente egyszer a szülők segítségével gyümölcs, zöldség napot tartunk. A nyerszöldségekből közösen készítünk a gyermekekkel gyümölcslevet, gyümölcssalátát, zöldség-sütit, zöldség salátát. Igyekszünk modellt nyújtani a családoknak a korszerűbb táplálkozáskialakításában.A gyermekeknek különböző táplálkozási szokásaik vannak. A felnőttek ismerjék meg aszülők segítségével ezeket, és kellő toleranciával nézzék el a kezdeti étvágytalanságot,válogatást. Később ösztönözzék a gyermekeket, de ne kényszerítsék az ételek elfogadására.A csoportszobában mindig legyen bent víz és pohár, hogy a gyermekek a nap bármelyszakaszában ihassanak.

A testápolás a gyermekek tisztaságigényének kialakítását szolgálja. Az óvodába érkezőgyermekeknél eltérő különbségek vannak ezen a téren is. Az óvodai és a családi gondozásiszokások összehangolása segít az azonos elvek betartásában.Az óvónő a gyermekek ápolása közben beszélgessen a gyermekekkel, hogy a kívánságuk éskérésük alapján tudjon segíteni. Különös gonddal védjük a gyermekek érzékszerveit. Fon-tos az intim feltételek biztosítása, úgy, hogy a gyermekek fokozatosan, egyre önállóbbanvégezhessék testápolási teendőiket.A papír zsebkendő használatánál felhívjuk a gyermekek figyelmét annak anyagára,hulladékként kezelése során a szelektív gyűjtésre.Mivel két-két csoport közösen használja a gyermekmosdót jól meg kell szerveznünk anapirendet, hogy ne legyen zsúfoltság.Minden korosztálynál fontos a fogápolás szokásainak megalapozása.Felhívjuk figyelmüket a víz élettani fontosságára, megtanítjuk őket, hogyan kelltakarékoskodni vele.

Az időjárásnak megfelelő öltözködés védi a gyermekeket. Szülői értekezleten beszélgetünka szülőkkel a praktikus, ízléses, réteges, kényelmes öltözködés előnyeiről. Fontos a helyessorrend megismertetése, valamint az időjárás és az öltözködés összefüggésénekfelismertetése.Óvodásaink rendkívül nagy mozgásigénnyel rendelkeznek. Ezért a mindennapi szabadmozgás nélkülözhetetlen része az óvodai életnek. Megfelelő mennyiségű időt biztosítunkmindennap arra, hogy a gyermekek a természetes nagy mozgásokat, mozgáselemeketegyénileg és szabadon ismételhessék a sokféle mozgásfejlesztő eszközökön. E mellett anéhány percig tartó, szervezett mozgásos tevékenységek jól szolgálják a gyermekekmozgás koordináció fejlesztését.

24

A gyermekek alvásigényének egy részét az óvoda elégíti ki. A nyugodt pihenés feltétele acsend, a biztonság, és a gyermekek méretéhez igazított kényelmes ágy. Az elalvás előttimese, altatódal dúdolása reflexként hat a gyermekre. A gyermekek alvásigénye különböző.Amennyiben a csoport összetétele megengedi, egy órai nyugodt pihenés után az ébren lévőgyermekek felkelhetnek, s csendes tevékenységet folytathatnak.

A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása

A gondozást, a testi nevelési és mozgásfejlesztési feladatok megfelelő ellátása,megvalósítása elősegíti a gyermekek egészségének megóvását.Ezen kívül nagy hangsúlyt fektetünk a higiénés szabályok betartatására. A környezettisztán tartására, portalanításra, szükség szerint a fertőtlenítésre, a környezeti ártalmakkiküszöbölésére: szelektív hulladékgyűjtés; energiatakarékos izzók; keverőfejes csaptelepfelszerelése; légszennyeződés csökkentése bokrosítással az udvaron.A csoportszobában minél több zöld növény elhelyezése, megfelelő páratartalom biztosítása,nyugtató hatású színharmónia.

Az óvodában megbetegedett gyermeket fokozott gondoskodással elkülönítve, gondozza afelnőtt mindaddig, amíg a szülei nem érkeznek meg. Ez feltétlenül fontos láz, hányás,kiütés, hasmenés, bőrpír, erős köhögés esetén. A fertőzések megelőzését gyakoriszellőztetéssel, edzéssel, megfelelő öltözködéssel, külön törölköző használatávaligyekszünk gátolni.

A (2,5)-3-4 éves gyermekeknél gyakran előfordul, hogy alvás alatt bevizelnek. Ennek okaáltalában pszichés eredetű, ezért a leszoktató eljárások zömmel eredménytelenek. Itt isfontos a felnőtt megértő magatartása, óvjuk a gyermeket a megszégyenítéstől. Csakis aszeretetteljes bánásmód és a szülőkkel való partneri jó emberi kapcsolat szüntetheti meg azokokat.

A 4-5 éves korban kialakuló alakváltozás, a hirtelen növekedés, gyakran okoz hanyagtartást.A szervezett mozgásos tevékenységek, különösen a prevenciós fejlesztő tornák, a mozgásiigény kielégítése segít a gerinc deformitások megelőzésében. A lábboltozat erősítő, fejlesz-tő mozgással a lúdtalpas gyermekek lábtartása javítható.

A gyermekek egészséges életmódját úgy biztosítjuk, hogy minden nap minél több edzésilehetőségük legyen.Erre legtöbb lehetőséget a szabadban tartózkodás biztosít, mely növeli a gyermekekellenálló képességét.A levegőzés élettani hatásán túl elősegíti többek között a hangképző szervek fejlődését, ahelyes légzés kialakítását. Ezért arra törekszünk, hogy a mindennapok során lehetőségszerint a gyermekek minél több időt tölthessenek a szabadban. Mozgás szükségletükkielégítése érdekében, mielőtt az udvarból bejövünk, a kiserdőben napi kocogó-futólehetőséget biztosítunk számukra.A gyermekek maguk döntik el, hogy a meghatározott távon mennyit futnak. A felnőttekkelegyütt végzett rendszeres kocogások, futások ösztönzően hatnak rájuk, fokozza a szív jóvérellátását, a rugalmasságot, állóképességet.Az idei évtől elkészült a só szoba. A gyermekek heti 1-2 alkalmat töltenek benne. Reméljüka várakozásnak megfelelően hatására csökken a betegségek száma, s betölti egészség megőr-ző szerepét.

25

A víz edző hatását a nyár folyamán kihasználjuk. (Kinti műanyag itató, fröcskölő kút.)A középsős és nagycsoportos gyermekek külön szolgáltatásként vízhez szoktatásban, úszásoktatásban vesznek részt.

A gyermekek fejlődéséhez szükséges az egészséges környezet megteremtése

Az óvoda feltételrendszere befolyásolja a gyermekek egészséges életmódjának szintjét.A tárgyi környezet, ha megfelel az egészségügyi előírásoknak, esztétikus, nyugtató hatá-sú színharmóniát áraszt, akkor, ha szerényebb is, megfelelő alapot ad az óvodai nevelő-munkához.Az óvoda legfontosabb fejlesztési színtere az óvoda udvar, mely nálunk kiegészül aszomszédságban lévő kiserdővel.Udvarunkat a csoportbővítések, gyermeklétszám emelkedése miatt lassan kinőttük. Ezértkét új játszóudvart alakítottunk ki.A gyermekek testi épségének védelme és a baleset-megelőzés magába foglalja a személyi-tárgyi feltételek biztosítását, az eszközök, használati tárgyak folyamatos és tervszerűellenőrzését, karbantartását, a hibaforrások megszüntetését.Nagy gondot fordítottunk az udvar részek kialakítására, hogy az előbbi feltéteknek meg-feleljenek. Az elavult, balesetveszélyes játékokat kicseréltük, olyan természetes anyag-ból készült (bevizsgált) eszközökre, melyek nemcsak kielégítik a gyermekek mozgás-igényét, hanem sokoldalúan fejlesztik őket, s esztétikailag is megfelelnek. Az eszközök el-lyezésénél fokozott figyelmet fordítottunk a balesetvédelemre. A játékok ütéscsillapító ta-lajjal való ellátását folyamatosan végezzük.

A gyermeki gondolkodásmód sajátosságaiból, valamint a szenzomotoros koordinációzavaraiból adódóan következnek a tipikus gyermek balesetek (zúzódások, törések), ezekszükségessé teszik az óvodapedagógus állandó kontrollját, a tevékenységek figyelemmelkisérését. Mielőtt kimegyünk az udvarra „baleset védelmi oktatásban” részesülnek agyermekek. Felhívjuk figyelmüket a veszélyforrásokra. Önmaguk és társaik testiépségének megóvósára neveljük a gyermekeket (konfliktuskezelés, tolerancia).

A három udvarrész kialakításával megoszlik a gyermek létszám, nyugodtabb a gyermekekjátéka. A „nagy” udvart három csoport használja közösen. Itt az udvarrészeket nemkülönítettük el, hogy a különböző csoportokba járó gyermekek együtt játszhassanak. Ettőlfüggetlenül, minden csoportnak van egy állandó helye, ahol az óvó nénijüket megtalálhat-ják. Ezeket a helyeket úgy alakítottuk ki, hogy minden csoportnak külön paddal egybeépítettasztalt helyeztünk el. Itt egyben lehetőség van a kinti vizuális tevékenységekre is.A három homokozót is közösen használjuk.Az eszközöket úgy helyeztük el, hogy az udvar közepén lévő megfelelő nagyságú ürestérben lehetőség nyílik a mozgásos játékokra, énekes játékokra, labdajátékokra.A faházikókban lehetőség van a bábozásra is.Nagy fedett rész kialakítása tervbe van véve, amikor anyagi lehetőségünk lesz rá,megvalósítjuk.Az udvar füvesítését befejeztük, ízléses virágágyásokkal, bokrokkal, sövénnyelszegélyeztük.A virágok ültetésénél ügyeltünk arra, hogy a tavasz első „hírnökeitől” kezdve késő ősziglegyen mindig az évszakra jellemző virág.

Veteményeskertet csoportonként, az udvar védett részén alakítottuk ki.Mivel a környezetnek ízlésformáló szerepe van, ezért nagy gondot kell fordítanunk az

26

óvoda épületének ízléses, esztétikus berendezésére.A csoportszobákat úgy rendeztük be, hogy minél barátságosabb, otthonosabb kép fogad-ja a gyermekeket. Ez egyben biztosítja a gyermekek jó közérzetét, és mintát is ad.A csoportszoba több funkciót tölt be, ezért úgy alakítjuk ki, hogy a különböző tevékenysé-gekre alkalmassá váljon: a szabad játékra, a különböző tevékenységek elvégzésére, az al-vásra és a pihenésre. Nagyon fontos a természetes megvilágítás szempontjából, hogy olyanfüggönyt használjunk, ami nem veszi el a fényt, vagy szabadon hagyjuk az ablakot. Annál isinkább, mert a kisgyerekek szeretnek kifelé nézelődni az ablakon.Az óvónők a gyermekekkel közösen alakítják ki a különböző tevékenységekhez azelkülönített részeket a csoportszobában. Így a „mesebirodalmat”, mely színtere aszemélyes perceknek, napi mesélésnek, bábozásnak, dramatizálásnak.

Olyan nyugodt helyet, ahol a gyermekek zavartalanul rajzolhatnak, festhetnek, mintázhat-nak, barkácsolhatnak, s az ezekhez szükséges eszközöket megtalálják. Tároló helyeketbiztosítunk a sétákon gyűjtött „kincsek” elhelyezésére. Ezzel kapcsolatos feladatunk azesztétikus, természetes anyagból készült tároló eszközök beszerzése, folyamatos cseréje.

A csoportszobákat színben, formában, méretarányok szerint és a díszítés anyagiságánaktudatos összeválogatásával komponáltuk meg.Az öltözők ízléses berendezése, világítása, fűtése, szellőzöttsége, feltétele a nyugodtvetkőzésnek, öltözésnek. Mivel az öltözőt két csoport használja közösen, a zsúfoltságelkerülése végett nagyon össze kell hangolni a napirendjüket.Az öltőzőben a szülők részére egy esztétikus általános tájékoztató táblát, a gyermekekeredményességét közvetítő informáló táblát, valamint a negyedéves évszakprojektetbemutató részletes bemutató táblát helyezünk el, amelyen piktogramokkal jelöljük, hogyaz adott héten mit tanulnak a gyermekek.A mosdóban a megfelelő méretű eszközök segítik a szükségletek kielégítését. Itt is ahelyiség esztétikusabbá tételére törekszünk. Mivel ezt a helyiséget is két csoport használjaközösen, az összehangolt napirendre nagy hangsúlyt kell fektetnünk.A fürdőszobai tevékenységek szokásait képi formában elhelyezzük a mosdó falán, mely aszokások rögzítését elősegíti.

Ovigalériát hely hiányában nem tudunk kialakítani, de a gyermekmunkák elhelyezésérelehetőséget biztosítunk a csoportszobákban. A Művelődési Házban és az iskolában lévőkiállításokat rendszeresen látogatjuk.

A gyermekek önmegismerését, én formálását, az élményközvetítést, az együtt átélt élmé-nyek újbóli átélését szolgálja a videó-szoba (mely, egyben az egyéni fejlesztő szoba is),ahol a gyermekek élvezhetik a rövid videó felvételeket.Az óvoda gyermekek által használt helyiségeiben vizuális jelek segítik a szokásokbeidegződését.

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén

A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek teljesen önállóan, fel-szólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek.

Megtanulják, hogyan kell takarékoskodni tisztálkodás közben a vízzel. A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyére teszik azokat. Zsebkendőjü-

ket önállóan használják.

27

Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak, önállóan vizet tölteneka kancsóból.

Esztétikusan terítenek, higiénikusan étkeznek. Biztonságosan használjáka kanalat, villát, kést. Étkezés közben halkan beszélgetnek.

Teljesen önállóan öltöznek, a ruhájukat ki-be gombolják, cipőjüket befű-zik, bekötik.

A ruhájukat esztétikusan, összehajtva helyére teszik. A környezetükben igyekeznek mindenütt rendet tartani. Ismerik a szelektív hulladék gyűjtés okát, és mikéntjét. Ismerik és betartják a balesetvédelmi magatartásformákat. Ügyelnek saját külsejükre, melyben megjelenik a szépre, ízlésességre tö-

rekvés.

28

5. 2. Az érzelmi, erkölcsi, és közösségi nevelés

A szociális és egyéni nevelés célja a gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak,képességének kibontakoztatása a közösségen belül, a csoport normáinak tiszteletbentartásával.

Az óvodapedagógus feladatai: Érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, légkör teremtése a beszokta-

tástól az óvodáskor végéig. A gyermek-gyermek, a felnőtt-gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának

kialakítása. Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formá-lása, erősítése a társas kapcsolatok létrehozása érdekében.

Minden gyermek számára az esélyegyenlőség biztosítása. A szülőföldhöz fűződő pozitív érzelmi viszony kialakítása Az emberek közötti különbségek tiszteletben tatására, elfogadására nevelés. Az óvodapedagógus az erkölcsi nevelés folyamatában arra törekszik, hogy a

gyermekek önmagukat tudják értékelni, nemcsak a tanulás folyamán bekövetkezőteljesítményeiket, hanem tetteik helyességét vagy tévedéseit is. A jó sorrend ez:önértékelés, majd mások értékelése.

Érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, légkör megteremtése a beszoktatástól azóvodáskor végéig.

Az óvodáskorú gyermekek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A sze-mélyiségben az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyermekeket azóvodában érzelmi biztonság, szeretetteljes, derűs légkör vegye körül.A gyermekeknek kialakul az érzelmi kötődése társaihoz és a felnőttekhez egyaránt. Ez olyanalaphangulatot ad, ami kapcsolatteremtésre, cselekvésre, tevékenységre ösztönöz.A felnőtthöz fűződő viszony nyújtja azt az érzelmi biztonságot a gyermek számára, amely ajó közérzetet, nyugodt, harmonikus tevékenységet tesz lehetővé. Ezért fontosnak tartjuk azóvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka kapcsolatában a pozitív érzelmi töltés, a pozitívattitűd megnyilvánulásait.A környezet az öröklés mellett a fejlődés egyik potenciális forrása. A környezetet pontosan,valóságszerűen megismerni, csak a cselekvés, a kép, a szó egységben lehet. Ez lehetővéteszi, hogy az évszázadok alatt felhalmozott egyetemes, nemzeti, etnikai értékeket,hagyományokat, szokásokat átadjuk, közvetítsük a gyermekeknek, alapozva aktivitásukra,érdeklődésükre.Óvodai nevelésünk messzemenően támaszkodik a családi nevelésre, a család és az óvodaszoros együttműködésére törekszik. Figyelembe vesszük a családok sajátosságait, azegyüttműködés során érvényesítjük az intervenciós gyakorlatot.

29

Számunkra fontos a gyermekek korai, óvodáskort megelőző testi-lelki fejlődésének alaposismerete. Ennek egyik eszköze a gyermekekről készült anamnézis, a személyiséglap, és acsaládlátogatás. Ezekből információt kapunk az óvodába lépés előtti anya-gyermek éscsalád - gyermek kapcsolatáról, a gyermekek élettörténetéről.A későbbiek során - napi tapasztalatokkal kiegészítve - hasznosítja az óvodapedagógus agyermekek jobb megismerése érdekében, a fejlesztési feladatok megtervezésében.Az óvodában érzelmi biztonságot nyújtó légkör megteremtéséhez az óvodapedagógusempatikus, meleg, elfogadó, szeretetteljes kapcsolatot alakít ki a gyermekekkel.Fejlesztő munkája során arról gondoskodik, hogy a gyermekek tapasztalatai változatostevékenységek közben gazdagodjanak.Fontos, hogy a gyermekek szabadon mozoghassanak a csoportszobában, mosdóban. Ezzel isfokozható az otthonosság érzése. Kívánságuk szerint átmehetnek a másik csoportba is.Minden csoportnak hagyománya, szokásrendszere, szimbóluma van, ami sajátos, egyéniszínezetet biztosít, s mélyíti a gyermekek összetartozását, együttérzését.A gyermekek elhozhatják otthonról kedvenc játékaikat, ez is egy kis rész az otthonról.A beszoktatás időszaka meghatározza a gyermekek óvodához kialakuló érzelmi kötődését.Az óvónő a szülőkkel együtt teremtse meg a lehető legnyugodtabb feltételeket, a gyerme-kek közösségbe való beilleszkedéséhez. A gyermekek szüleikkel együtt hosszabb időnkeresztül (a gyermek egyéni igénye szerint) fokozatosan ismerkednek az óvodával. Agyermekeknek a szülők jelenléte biztonságot ad az új környezet elfogadásához, a szülőpedig megismeri az óvoda belső életét, a gyermekek napirendjét, tevékenységeit, szokásait.A beszoktatásban a csoporttal foglalkozó összes felnőtt részt vesz. Az új gyermekek foko-zatosan, nem egyszerre érkeznek, hogy minél több idő jusson a személyes percekre. A sok,érdekes játék mellett, az ölbeli játékok, tréfás mondókák oldják a gyermekekszorongásait.A nagyobb gyermekek is segítenek az új gyermekek beszoktatásában, szinte anyáskodógyöngédséggel veszik őket körül, segítenek öltöztetésükben. A gyermekek jelét úgyválogatjuk ki, hogy ahhoz mondókát, verset vagy gyermekdalt kapcsolunk. Így a mégkevésbé vonzó jel is kedvessé válik.Már a beszoktatás ideje alatt a tervezett szokásoknak megfelelően végezzük a mindennapitevékenységet, amit sok - sok érzelmi megerősítéssel, játékos módszerekkel gyakoroltat azóvónő, természetesen figyelembe véve a gyermekek egyéni tempóját, szokásait.A szeretetteljes légkör megteremtése elősegíti a gyermekek társas kapcsolatainakalakulását.Mind ehhez gazdag, tevékenykedtető élet szükséges. Az óvodai ünnepélyek, a jeles napokelőkészületeiben való tevékeny részvétel, a közös ünnepvárás öröme, pozitív hatással vana közösségi élet, a társas kapcsolatok alakulására.A gyermekeknek minél több lehetőséget biztosítunk, hogy érdeklődésüknek megfelelőtevékenységet válasszanak, hogy átélhessék a belülről táplálkozó kedvet, motivációsállapotot. Így egy időben, egymástól függetlenül szerveződnek különböző tevékenységekegyénileg és csoportosan.A gyermek „én központúsága” alapján elsősorban önmagára képes figyelni, azonbanemocionális alapon fokozatosan kifejlesztjük azokat a mechanizmusokat, amelyeksegítségével képessé válik másokkal is törődni. Az együttéléshez szükséges erkölcsi normákés tulajdonságok csak akkor fejlődnek ki, ha a gyermek állandóan gyakorolja a társaihozvaló helyes viszonyulást.Ezt alapozzák meg a kooperatív megoldásra ösztönző páros és kiscsoportos tevékenységek.

A gyermek - gyermek, a felnőtt - gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kiala-

30

kítása, és az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása,erősítése.

A gyermekek pozitív kapcsolata csak akkor alakul ki, ha a gyermekek jól érzik magukat acsoportban. Bizalmuk, biztonságuk, kialakulását elősegíti az óvoda felnőtt közössége,gyermek közössége. Ebben kiemelkedő szerepe van az óvónőnek, aki irányítója, s egybentársa a gyermekeknek. A jó nevelés alapja a feltétel nélküli szeretet, határokkal együtt. Ahatárokat úgy szükséges megszabni, hogy az adott korosztály meg tudjon felelni azelvárásoknak.A nevelés akkor lesz hatékony, ha az óvónő az egész csoport előtt álló feladatokat mindengyermek számára - egyéni sajátosságait figyelembe véve - érthetővé, vonzóvá tudja tenni.Az egyes értékek, szabályok felnőtt általi megítélése azonos kell, hogy legyen. A „kettősmérce” (a családi nevelésben is) eleve ellentmond az erkölcsnek.

A felnőtt - gyermek kapcsolatában a következő elvek jelenjenek meg:

A felnőtt próbálja megérteni - elsősorban érzelmileg - a gyermekeket. Parancsolás helyett igyekezzen kérdezni. (Ezzel elérhető, hogy a gyermekek igénye, a-

karata, energiája nincs visszafogva, hanem más irányba terelhetővé válik.) A gyermekek mágikus képzeletét vonja be a pozitív szociális kapcsolatok, szokások

kialakításába. (A csoport szeretett bábja ehhez kiváló lehetőséget biztosít.) A felnőtt magyarázatában jelenjen meg a dolgok pozitív oldala. A felnőtt a gyermekek tevékenységéhez biztosítson nagy szabadságot a határok pontos megjelölésével. Többszöri „határátlépésnél” vezessen be konzekvenciákat. Alakítsa ki a közösségi élet szabályait. Legyen képes nevelési taktikát váltani, ha egy-

mást követően eredménytelennek érzi a befolyásolást. A felnőtt segítse a gyermekbarátságok kialakulását, formálja úgy a kis csoportosulást,

hogy a közösség többi tagjaihoz is kapcsolódjanak. A felnőtt nevelje a gyermekek érzés világát a kialakult konfliktusok feldolgozása során. A konfliktust feloldó megbeszéléseket kellő figyelemmel, kivárással hallgassa meg,

hogy véleményt tudjon mondani a történtekről úgy, hogy a gyermekek felelősségérzeteerősödjön.

A felnőtt bátorítson minden gyermeket, hogy a belső elégedettsége, pozitív énképealakuljon ki. A bátortalan gyermekek nevelésekor a felnőtt minél többször örüljön alegkisebb elmozdulásnak, fejlődésnek

Az agresszív gyermek lehetőleg ne kapjon figyelmet agresszivitásán keresztül. A negatívviselkedési módot szándékosan mellőzni szükséges.

A felnőtt - gyermek kommunikációjában világos, egyértelmű, konstruktív megfogalma- zás jelenjen meg, a kívánság megnevezésével, az ok kiemelésével. A kapcsolatok erősítését szolgálja a beszélő partner megbecsülése, megértése, a kompro- misszum keresés. Mellőzendő a megbántás, hibáztatás, kritizálás, kioktatás, kiabálás, panaszkodás, prédikálás. (A személyes perceket biztosítsa az óvónő minden gyermeknek, hogy a kapcsolatfelvevő képességüket megerősítse. Ezekben a megbeszélésekben a mások és a saját érzés elfogadása és megfogalmazása is kapjon hangot.) Inkluzív szemlélettel a különbözőség elfogadásának segítése. A gyermekek viselkedés kultúráját fejlessze a felnőttek példája, bátorítása, türelme, bizalom előlege és az a szemlélete, ami a sikert észreveteti, és a sikertelenséget segít

elviselni.

31

Tilalom helyett a felnőttek adjanak választási lehetőséget a gyermeknek, hogy önállódöntéseket hozhassanak, és képessé váljanak a változásra. A felnőtt örömével jelezzedicséretét, s csak félelemkeltés nélkül jelölje meg a veszélyeket, problémákat.

A felnőtt használja fel a humort a szeretetkapcsolat kialakításához. A humor afeszültséget feloldhatja, a görcsösséget megszünteti.

Az erkölcsiség az egymásra figyelésben, az együttműködésben, és a segítségadásbannyilvánul meg. Az óvodapedagógus feladata az erkölcsi nevelés alapját képezőszokásrend megtervezése.

A gyermekek felé közvetítendő erkölcsi értékek:

Ha szeretünk valakit, akkor szeretünk vele lenni, beszélgetni vele, meghallgatjuk, amitmond. Legyünk nyitottak mindig a szeretetre.

Nagyon fontos, hogyan szólunk egymáshoz. Boldog ember lehet az, aki, csendesen,nyugodtan meg tudja oldani problémáit, aki ura önmagának és érzelmeinek, szavainak.

A szüleink, rokonaink iránt tiszteletet, szeretetet érzünk, amit gondosan kell ápolnunk.Odafigyeléssel, szófogadással tartozunk szüleinknek.

Mindennek, megvan a maga ideje. A munkának, a pihenésnek és az ünneplésnek is. Azünnepnap érték. Ha ezt jól éljük meg, akkor magunkkal vihetjük ennek a napnak azerejét, lendületét a hétköznapokba.

Nemcsak a saját életünket és egészségünket, hanem a környezetünkét is szeretni kell.Kerülni kell, mind azt, ami árt a környezetünknek.

Különleges emberi érték az őszinteség. Tartsuk tiszteletben mások tulajdonát. Kérés nélkül ne tulajdonítsuk el. Nem szabad

visszaélni a bizalommal, mellyel egy másik ember ajándékozott meg. Vegyük észre a rászorulókat és segítsük őket.

A közösségi élet szokásai és szabályai: családi és óvodai napirend napi, heti és éves programok nemzeti, és család, közösség saját ünnepei

Szervezeti és időkeretek-az óvodai élet megszervezése:

Óvodánkban a gyermekek életkora, a személyi lehetőségek, valamint a szülők és azóvodapedagógusok igényei szerint szerveződnek a csoportok. A kialakult hagyományok és abeiratkozást követő létszámok szerint működnek osztatlan, részben osztott, és osztott, tehátazonos életkorú gyermekcsoportok.

Gyermekeink egészséges fejlődéséhez a heti és napirend biztosítja a feltételeket, tiszteletbentartva a szabad játék elsődlegességét. A rendszeresen visszatérő ismétlődések érzelmibiztonságot teremtenek a gyermekek számára. A napirend rugalmasan igazodik a célokatszolgáló feladatokhoz, figyelembe veszi egy-egy csoport szokásait és igényeit.

A napi és a heti rend tartalmai megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető,differenciált tevékenységek, a gyermekek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő,növekvő időtartamú (5-35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésévelvalósulnak meg. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermekek egyéni

32

szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. Fontos a családdal istudatosítanunk, hogy a rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek ésjelentenek a gyermekek számára.Az egyes csoportok napi és heti rendjének elkészítése és erről a szülők megfelelőtájékoztatása az óvodapedagógusok feladata.

Fontos, hogy…

a jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása, szem előtt tartva a játékkitüntetett szerepét időjárástól függően a játék nagy részét a szabad levegőn élvezhetik a gyermekek.

Javasolt napirend

Időpontok (2,5)-3-4 évesek 4-5 évesek 5-6-(7) évesek

6.15-9.30 SZABAD JÁTÉK

Lehetőség szerintfolyamatos reggelizés

Mozgásfejlesztés(tervezett kötelező vagy

kezdeményezett)

SZABAD JÁTÉK



kezdeményezett)

SZABAD JÁTÉK



kezdeményezett)

9.30-12.00 Felajánlott választhatótevékenység

JÁTÉKa levegőnkocogás

Felajánlott választhatótevékenység


Felajánlott választhatótevékenység


12.00-15.00 EBÉD(kötött formában)

PIHENÉS

EBÉD(kötött formában)

PIHENÉS

EBÉD(kötött formában)

PIHENÉS

15.00-17.00 UZSONNA(folyamatos vagy kötött

formában)Felajánlott válaszható

tevékenység

JÁTÉKa levegőn

UZSONNA(folyamatos vagy kötött


tevékenység

JÁTÉKa levegőn

UZSONNA(folyamatos vagy kötött


tevékenység

JÁTÉKa levegőn

33

A heti rendben – a napirendhez hasonlóan- vannak stabil, a rendszerességet, a szokásokatalapozó tevékenységek, ugyanakkor lehetőség van az óvodapedagógus döntése alapjánrugalmasságra. A heti rendnek naponta biztosítani kell a tervezett, és rendszeres mozgásfejlesztést.

A keret és az időtartam változó. Szervezhető kezdeményezett vagy kötött formában. A(2,5)-3-4 éves gyermekek eltérő fejlettségét tolerálva vezetjük be a kötelezettséget.

A vegyes összetételű csoportban hetente egy alkalommal célszerű a nagyoknak máscsoportokba járó, saját korosztályukkal közös úgynevezett csoportközi szervezésben„kötelező” testnevelés és ének-zenei tevékenységet szervezni.


Ragaszkodnak óvodájukhoz, a kisebb gyermekekhez, felnőttekhez. Eztérzelmekben, szavakban, tettekben hozzák nyilvánosságra.

A gyermekeknek igényévé válik a helyes viselkedés szokásszabályainak betartása. Egymást is megkérik a szabályok betartására. A felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival.

A közösségért szívesen dolgoznak, bíznak önmaguk képességeiben. Konfliktus helyzetekben társaikkal egyezkednek. Érdeklődnek, társaik, barátaik iránt. A csoportba érkező vendégeket szeretet-

tel fogadják. Óvodán kívül, ha találkoznak, szeretettel köszöntik egymást. Szavak nélkül is értik környezetük jelzéseit, érzéseit. Ismerik saját képességüket, tudják értékeiket, de azt is meg tudják fogalmazni,

mik a hiányosságaik. Érvényesítik kezdeményezőkészségüket, kinyilvánítják tartósabb érdeklődé- süket. Igyekeznek legyőzni a felmerülő akadályokat. Éretté válnak az iskolába lépés-

re. Szeretik és koruknak megfelelően védik a természetet, megbecsülik és tiszteletben

tartják az élővilágot, szívesen ápolják a növényzetet, gondoskodnak az állatokról. Szívesen kommunikálnak. Szüleiről leválik és bízik a vele foglalkozó felnőttekben. Érdeklődő, könnyen bevonható a csoport napi tevékenységébe, önként is

bekapcsolódik más gyermekek játékába. Késleltetni tudja szükségleteit.

34

5. 3. Az anyanyelvi, - az értelmi fejlesztés, ésnevelés megvalósítása

Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítható feladat. Azanyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása - beszélőkörnyezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel (javítgatás elkerülésével) – azóvodai nevelő tevékenység egészében jelen van. A gyermek beszéd és kommunikációsképessége elsődlegesen függ a családi szocializációtól, mely előnyös vagy hátrányoshelyzetet teremt a gyermekek számára a közösségben.

Célunk:

A gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, célirányos bővítése. Kognitív képességek fejlesztése

- egyre pontosabb észlelés- figyelem- összpontosításra való képesség- valósághoz közelítő képzeleti működés- reproduktív emlékezet- problémamegoldó fogalmi gondolkodás

A beszéd kedv felkeltése és fenntartása A beszéd hallás és szövegértés fejlesztése Kapcsolat felvétel támogatása, az információ eljuttatásának segítése a másikhoz, verbális és nonverbális eszköztár kialakításával.

Az óvodapedagógus feladatai:

Olyan biztonságos, elfogadó, szeretetteljes légkör megteremtése, ahol bátran elmondhatják a gyermekek gondolataikat. Változatos tevékenységek szervezése, biztosítása. A természet és a társadalmi környezet jelzéseinek, nonverbális közléseinek észrevetetése, megismertetése: A gyermekek kíváncsiságára, érdeklődésére építés. Minden gyermeki kérdés megválaszolása. Nyelvtanilag helyes, jól érthető, tiszta beszéddel mintaadás. A sokoldalú tapasztalatszerzés biztosítása, mely a későbbiekben élményként előhívható.

Az értelmi nevelés változatos tevékenységeken keresztül, a kultúra átadás hatásrendszerébenaz óvodai nevelési módszerek segítségével, elsődlegesen a gyermek szabad játéka általvalósuljon meg. Az értelmi fejlesztés szoros kapcsolatban van az anyanyelvi éskommunikáció alakulásával. Az óvoda lényeges feladata a beszéd, az anyanyelv és akommunikáció fejlesztése. Csak a kellő nyelvi fejlettséggel rendelkező gyermekek lesznek

35

ugyanis képesek az alap - kulturtechnikák elsajátítására.A kommunikáció a beszéd és a gondolkodás egyik eszköze.A kommunikáció egyszerre cél és eszköz a társas kapcsolatokban.Célja: a kapcsolat felvétele, az információ eljuttatása a másikhoz, a társ reakcióiból(kommunikációs és metakommunikációs) a megértés ellenőrzése, a kapcsolat valamilyenszintű mélyítése.A kommunikáció és a metakommunikáció elválaszthatatlanok egymástól, a jelzésekkiegészítik, helyettesítik, mélyítik vagy semlegesítik a szóbeli közlést. Az egyéni fejlődésbiztosításához szükséges, hogy az óvodapedagógus személyes példájával (odafigyelés,meghallgatás, beszélgetés) kommunikációs helyzetek megteremtésével ösztönözze agyermekek közötti kommunikációt, teremtsen lehetőséget a monológikus beszédre, ennekfejlesztésére, bővítse szókincsünket, gazdagítsa metakommunikációs ismereteiket (pl.:érzelmeket jelentő gesztusok, arckifejezések, testtartások).

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére:

Helyesen, tisztán beszéljen. Korának megfelelően kialakult a pontos érzékelése, észlelése. Térbeli viszonyokat képes felismerni. Gondolkodására a probléma megoldásra törekvés és a kreativitás jellemző. Bátran, szívesen kommunikál társaival és a felnőttekkel. Szókincse korának megfelelő. Jól használja a metakommunikációs eszközöket. Társára odafigyel, türelmesen meghallgatja mondanivalóját. Élményeit és gondolatait el tudja mondani. Verbális emlékezete korának megfelelő. Figyelme korához képest tartós. Egyszerűbb történetet, mesét képes önállóan is elmondani. Az utasításokat megérti és követi.

36

6. A PROGRAM TEVÉKENYSÉGKERETE

6. 1. Hagyományőrzés, népszokások, az óvodaünnepei

Helyi programunk a hagyományőrzést, a népi kultúra ápolását az óvónők feladatánaktekinti. Beépítjük a kisgyermek nevelésébe mindazon értékeket, amelyeket a környezetmegőrzött vagy a folklór az óvodások számára megőrzésre érdemesnek tart. Megteremt-jük azt a miliőt, melyben az óvodába lépés első pillanatától a nevelés szerves részekéntvan jelen a hagyományápolás. Így a modern világgal ötvöződve tovább él népünk kul-turális gyökere, s a mai gyermekek is megismerhetik szépségét, értékét. Programunkolyan óvónőt igényel, aki ragaszkodik népünk múltjához, képes azonosulni azzal. Tudjaa népszokások eredetét, ismeri azok lényegét, hiedelemvilágát, jelképeit. Jártasságra tettszert a kézművességben, számos népi játékot, népmesét, népdalt ismer. Nagyon fontos,hogy feladatát lakóhelyünk hagyományai szerint tervezze meg.A hagyományőrzés úgy marad fent, ha családtól családig, gyermektől gyermekig, óvónő-től óvónőig, szájról szájra hagyományozódik.

37

Az óvodában ünnepelhető jeles napok időrendi sorrendben

A hétköznapokon rendszeresen ismétlődő tevékenységek hagyománnyá váló ünnepek –jelesnapok - gazdagítják. Távlatot jelent a gyermekek számára ezekre az alkalmakra való közöstervezgetés, készülődés, örömteli várakozás. Ünnepeinket a természethez, népihagyo-mányokhoz, jeles napokhoz kapcsolódó alkalmakhoz igazítottuk, melyeket a felnőttközösség játékával, szereplésével is színesítjük. („alakoskodás, néptánc, népdal, éneklésstb.) A legtöbb jeles napot projekt vagy Téma hét formában dolgozzuk fel.

Az ősz jeles napjai:

Szüret október 1. hete

A tél jeles napjai:

Idősek napja november 20. Advent november 30. utáni első vasárnaptól a negyedik vasár- napig Mikulás december 6. Karácsony december 24-25-26 Farsang vízkereszttől hamvazószerdáig

A tavasz jeles napjai:

Húsvét a tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtöltére kö- vetkező vasárnap Május 1. Anyák napja május első vasárnapja

A néphagyományőrzés tartalmai:

Minden jeles napot egy hosszabb előkészület vezet be, amelyhez az óvónő a gyermekekkíváncsiságát kielégítve folyamatosan biztosít változatos tevékenységeket. Az óvónő ahagyomány ápolás tartalmát minden esetben a helyi tradícióknak megfelelően variálja.A hagyományok ápolása közben történő együtt játszás, együtt munkálkodás, tervezgetésörömtelivé, izgalmassá teszi a várakozás időszakát. Maga az ünnep külsőségeivel együttse legyen merev, erőltetett, hanem vidám együttjátszás.

Szüret: (szeptember l5.-től)

(2,5)-3-4 évesek

Énekeket, mondókákat hallgatnak a szüretről, szőlőről, almáról. Kedvük szerint résztvesznek a szüreten, a mulatságban, lovas kocsis felvonuláson, rövidebb távolságon. Szőlőtszemeznek, mustot kóstolgatnak, népies ruhába öltöznek.

4-5 évesek

38

Egyszerűbb énekes játékokat ismernek meg, gyűjtik, válogatják az ősz gyümölcseit. Résztvesznek a szüret előkészületeiben: süteményt sütnek, eldugják a gyümölcsöt. Kedvük szerintrészt vesznek a szüreten: préselik a szőlőt, népzenére táncolnak, népies ruhába öltöznek,részt vesznek a lovas kocsis felvonuláson.

5-6-7-(8) évesek:

Az óvónő segítségével szüreti mulatságot szerveznek. Díszítik az udvart, csoportszobát,süteményt sütnek. A szőlőről, szüretről verset, mondókát, dalt tudnak. A mulatság aktívrésztvevői: táncolnak, énekelnek, szüreti népi játékot játszanak, szőlőt szemeznek,préselnek, népies ruhába öltöznek. Termésekből népi hangszereket készítenek (pl.: csutkamuzsika, dióhéj pengető, lopótök csörgő stb.)

Idősek napja: (november utolsó hete)

5-6-7-(8) évesek:

Asztali díszeket, teremdíszeket készítenek. Részt vesznek az idős emberek köszöntésében: népies játékokkal,tánccal kedveskednek nekik.

Advent (november 30. utáni első vasárnaptól a negyedik vasárnapig)

Borbála nap: december 4.Mikulás: december 6.Luca nap: december 13.Karácsony: december 24-25-26

(2,5)-3-4 évesek:

Megismerkednek az advent jelképeivel: koszorú, naptár. A naptár alapján minden nap egyegyszerű feladatuk van a karácsonyi előkészülődéssel kapcsolatban. Rövid dalt, mondókát,verset tudnak a karácsonyt, Mikulást várva. Egyszerű fenyődíszeket készítenek szüleiknek.megfigyelik a vízbe tett cseresznyeágat, az elültetett Luca búzát. Megismerkednek akarácsonyi népszokásokkal.

4-5 évesek:

Segítenek az adventi naptár és koszorú elkészítésében. Naponta megnézik a naptárban atovábbi feladatokat. Vízbe teszik a cseresznyeágat, Luca búzát ültetnek, mézeskalácsotsütnek, nehezebb technikával fenyődíszt készítenek. Ajándékot készítenek szüleiknek és afelnőtteknek. Mikulás és karácsony előtt dalt, mondókát tanulnak. Almát, diót eszegetnek,meggyújtják a gyertyát.

5-6-7-(8) évesek:

Önállóan, de az óvónőjük irányításával, segítségét kérve adventi naptárt és koszorútkészítenek. A megbeszélt feladatokból kibontanak és megoldanak egyet. Luca napján„ kotyolnak” másik csoportba, „kotyoló” mondókákat, verset tanulnak a Mikulásnakés Karácsonyra. Megfigyelik az időjárást: Bevált-e Katalin napi jóslat? Asztali díszeket,fenyődíszeket, ajándékokat készítenek egymásnak, szüleiknek, az óvoda dolgozóinak.

39

Megismerik az ünnepi készülődés étkezési szokásait: mézeskalácsot sütnek és díszítenek,diót törnek, almát „gerezdelnek”, tököt sütnek. Részt veszünk a községi adventigyertyagyújtási ünnepélyen. A nagyok adnak rövid műsort, ugyancsak az óvodában a közösgyertyagyújtásnál is, melyre meghívjuk a tavalyi nagycsoportos gyermekeket és a tanítónéniket,

Farsang (vízkereszttől hamvazószerdáig)Télbúcsúztató népszokás

Óvodánkban a farsang egy hétig tart, a Szülői munkaközösség által rendezett jelmezesbállal zárul.

(2,5)-3-4 évesek:

Egyszerű technikával álarcot készítenek, jelmezbe öltöznek. Ha kedvük van, utánozzák azóvónő táncos mozdulatait.

4-5 évesek:

Farsangi álarcot készítenek, tárgyakat gyűjtenek a zsákbamacskához. Részt vesznek a far-sangi játékokban, egyszerű dalokat, mondókákat tanulnak a farsang köszöntésére tréfásmeséket, énekeket, verseket hallgatnak.5-6-7-(8) évesek:

A nagyobb gyermekek bálba hívogató mondókát, dalt tanulnak. Részt vesznek jelmezük el-készítésében, a csoportszoba átrendezésében, díszítésében. Hívogatják társaikat amulatságba, részt vesznek a táncban, ügyességi játékokban. Süteményt sütnek az óvónősegítségével a mulatságra.

Húsvét (az első tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtöltére következő vasárnap)

Határkerülés, kiszézés, zöldág hordozás, komálás, komatál hordozás, locsolkodás, tojásjátékok.

(2,5)-3-4-5 évesek:

Locsoló verset tanulnak, óvónőjük segítségével tojást díszítenek. Kedvük szerint locsolkod-nak, kedvük szerint részt vesznek a tojás- játékokban. Fogadják a kiszézőket, tegyenek nagysétát az óvoda környékén.

5-6-7-(8) évesek:

Nagyobb határ kerüléseket tesznek a határba . Mondókát, verset tanulnak a locsoláshoz,komáláshoz, a komatál küldéséhez dalt. A fiúk meglocsolják a lányokat és az óvónőket, alányok tojást készítenek „bonyolultabb technikával”. (maratás, karcolás). A gyerekeksüteményt sütnek a komáláshoz, komálnak egymással és a kisebbek csoportjában.

Május l.:

5-6-7-(8) évesek:

40

Az óvónők és a nagyobb gyermekek feldíszítik a májusfát, körbejárják az óvoda „lakói”tavaszi dalokat énekelve. A májusfa díszeit a csoportok közösen készítik el. A fiúkversengést rendeznek: ki tud felmászni a fára, ki éri el a fára aggatott tárgyakat.

Falunap: (Pünkösd)

Minden évben aktívan részt veszünk a község falunapi rendezvényén, ezt környezetünk el isvárja tőlünk. Délelőtt az óvónők, a tanítónőkkel együtt a kézműves sátorban változatostevékenységekkel várják a gyermekeket. A játszani kívánó gyermekek számára tréfásgyermek játékokat kezdeményezünk.Délután rövid műsort adnak a gyermekek, mely kedves színfoltja az ünnepélynek.

Anyák napja: (május első vasárnapja)

(2,5)-3-4 évesek:

Mondókát, dalt, rövid verset tanulnak, óvónőjük segítségével ajándékot készítenek,süteményt sütnek az édesanyjuknak, nagymamájuknak.

4-5 évesek:

Mondókát, verset, dalt tanulnak. Részt vesznek a csoportszoba díszítésében, süteménytsütnek, ajándékot készítenek az édesanyáknak, nagymamáknak5-6-7-(8) évesek:

Mondókát, verset, dalt tanulnak. Díszítik a csoportszobájukat maguk által készítettdíszekkel, ajándékot készítenek önállóan, süteményt sütnek.

6. 2. A gyermekek ünnepei: születésnap, névnap, gyermeknap, nagycsoportosok búcsúztatása. társadalmi ünnep: Március 15. megemlékezés, október 23. megemlékezés, halottak napi

koszorúzás.

A jeles napjainkba, projekt, témahetünkbe, ünnepeinkbe a szülők betekinthetnek, aktívanrészt vehetnek.

Fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére:

A közös tevékenységekben a gyermekek aktívan részt vesznek, a kialakult szokásoka gyermekek igényévé válnak.

Elfogadják az adott tevékenység által megkívánt magatartási formákat (leányok-legények szokásai) szituációtól függően elfogadja az alá, fölé és mellérendeltségihelyzeteket.

Tisztelettel viselkednek a felnőttekkel, az óvoda dolgozóival, vigyáznak munkájukeredményeire.

41

Érdeklődnek egymás iránt, figyelnek egymásra, türelmesen meghallgatják egymástés az óvodapedagógust, az alapvető metakommunikációs jelzéseket felfogja,alkalmazza.

Tudják, hogy az összetartozó közösség tagjai, örüljenek a közösen elért sikereknek. Tisztában vannak az alapvető udvariassági szokásokkal és alkalmazzák azokat

(köszönés, kérés stb.). Alkalmazkodnak és elfogadják az alapvető szabályokat, korlátokat, késleltetni

tudják szükségleteiket, kialakul feladattudatuk, feladattartásuk szintje megfelelő. Kialakul az „én-tudatuk”, tolerálják egymás különbözőségét, akaratukat alá tudják

rendelni mások akaratának. Segítséget nyújtanak egymásnak, ha szükséges, önállóan keresik a segítségnyújtás

formáit. Szívesen dramatizál, bábozik, az ismert mondókák, versek és motívumok

felhasználásával: mesélés, népi színjátszás. Játékeszközök, bábok, díszletek, különböző használati eszközök készítésével a

vizuális látás és érzékelés fejlődése. Játékos térmozdulatokat, ismer, alkalmaz. Beszéddel, mozgással megjelenítve kitalál történeteket, egyszerű meséket.

42

7. A PROGRAM TEVÉKENYSÉGFORMÁIÉS SZÍNTEREI

7. 1. Játék

A belülről indított és vezérelt játéktevékenység célja a gyermekek szabad képzettársításánakelősegítése. Az intellektuális, mozgásos, szociális tapasztalatok, élmények többszöri átélé-sével a gyermekek egyéni vágyainak és ötleteinek kibontakoztatása. Tehát a játékpszichikumot fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenység. További célunk, hogy minélsokrétűbb tájékozódó tevékenységgé váljon a játék, s a játékba integrált tanulás.


A játékhoz szükséges feltételek biztosítása. A (2,5)-3-6-7-8 éves korban megjelenő játékfajták, s azok tartalmának,

minőségégének gazdagítása, a gyermekek egyéni sajátosságainakfigyelembevételével.

A gyermekek beszédkészségének fejlesztése a játékszituációkban. Az óvónő tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű, elmélyült gyermeki

játék kibontakozását. Mindezt az óvodapedagógus feltételteremtőtevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együttjátszással, támogató,serkentő, ösztönző magatartásával, indirekt reakcióival éri el.

A játékhoz szükséges feltételek biztosítása (légkör, hely, idő, eszközök, tapasztalatszerzés élmények)

Kreatív, alkotó légkört elsősorban olyan játék biztosításával érhetjük el, ahol a gyermekszabadon dönthet abban, hogy kivel játszik, milyen játékot választ, milyen témát dolgoz fel,milyen eszközzel jeleníti meg azt, milyen helyet választ és mennyi ideig tart a játéka.Mindezekhez megteremtjük a feltételeket. Az alkotó légkört tovább fokozhatja a kellőidőben nyújtott segítség, de ne erőltessük rá a gyermekre a saját elképzeléseinket.A csoportban csak annyi szabályt vezetünk be, ami segíti a rugalmas, oldott légkörfenntartását, az alkotó cselekvést, a sokféle manipulációt, az elképzelések valóra váltását.

43

A kreatív légkör segíti az ötletek szabad áramlását, a másik gyermek meghallgatását, azalkotó együttműködés kialakulását. A szabad játék során a gyermekek feszélyezettség nélküljátszanak önállóan vagy társaikkal.Az óvónő empátiás készsége mély átérzésre serkenti a gyermekeket. A feszültséget oldjaa humor, ezért használjon humoros kifejezéseket, vegye észre a környezetben megjelenőspontán helyzetkomikumot.

A különböző típusú játékhoz megfelelő helyre van szükség. Ezeket a helyeket a gyermekekaz óvónővel közösen alakítják ki. A csoportszobában vannak állandó és variálható helyek,kuckók.Az óvónők a gyermekekkel együtt alakítják ki a csoportjukban az elkülönített játszó-helyeket. Ezeken a játszó helyeken a gyermekek megtalálják azokat az eszközöket,kellékeket, melyekre az egyes tevékenységekhez szükségük van.Kiemelkedő szerepet tölt be a meghitt mesesarok, mely egyúttal a személyes percek,dramatizálás helye is.Állandó helyet biztosítunk a vizuális tevékenységekhez is. (rajzolás, festés, gyurmázás,barkácsolás, szövés stb.) Az ezekhez szükséges anyagok, eszközök a játékidőben állandóana gyermekek rendelkezésére állnak.Az élősarokban kapnak helyet a séták alatt gyűjtött kincsek is (termések, növények, képek,tárgyak stb.)Ezzel kapcsolatos feladatunk: esztétikus, természetes anyagból készült tároló eszközökfolyamatos beszerzése.A gyermekek játéktere lényegesen megnövekedik az udvaron, ezért ösztönözzük őket arra,hogy minél több nagymozgásos tevékenységet folytassanak. Az időjárás függvényében azóvónők segítik az udvari szerepjátékok kibontakozását. ( Pl.: népi játékok, mozgásosjátékok, közlekedési játékok, színpadi játékok, ügyességi és sport játékok feltételénekmegteremtésével stb.)A játék tevékenység az óvoda nyitásától elkezdődik. A gyermekek ettől kezdve az ál-taluk szabadon választott játékkal játszhatnak. A játékhoz szükséges időt a folya-matos, rugalmas napirend, a játékba integrált tanulás felfogás jól segíti. Így a gyermekek ajátékok elrakása nélkül, folyamatosan játszhatnak több órán keresztül.

A (2,5)-3-4 éves gyermekek szinte egész nap játszhatnak egyedül, egymás mellett, néhacsoportba összeverődve, kivéve a tisztálkodás, étkezés, alvás idejét.

Az 5-6-7-(8) éves gyermekek számára biztosítjuk a több napon keresztül tartó játékot,hogy olyan értékes tulajdonságok, mint az állhatatosság, kitartás kialakulhasson.A kreativitást kibontakoztató játékeszközök olyan tárgyai a cselekvésnek, amelyekgazdagítják a gyermekek elképzeléseit. Olyan eszközöket biztosítunk a gyermekek számára,melyek ízlésesek, praktikusak, fejlesztik az alkotó készséget, színesek, jó minőségűek. Akisebb gyermekek játékához sok eszközre van szükség.Elsősorban a gyakorló játékhoz, melyek fejlesztik a gyermek pszichikus funkcióit,másodsorban a hagyományos szerepjátékhoz szükséges kellékek (papás-mamás,orvosos, fodrászos, stb.), amelyek ösztönzik a gyermeket az élmények, tapasztalatoktöbbszöri átélésére, harmadsorban az esztétikai neveléshez (mese, vers, ének, rajzolás)szükséges kellékek, csengő- bongó hangszerek.A nagyobb gyermekek már saját maguk is készítenek játékeszközöket.Számukra a szerepjátékhoz kapcsolódó kellékekkel, az azonosulást segítő ruhadara-

44

bokkal, értelem- és képességfejlesztő játékokkal bővítjük az eszközök választékát.A gyermekek játékában fontos szerepe van a környezetükből szerzetttapasztalatszerzésnek, élménygyűjtésnek. Ezeket az élményeket, tapasztalatokat agyermekek újra átélik a játékon keresztül.

A (2,5)-3-6-7-(8) éves korban megjelenő játékfajták, s azok tartalmának, minőségénekalakítása a gyermekek egyéni sajátosságaihoz igazodva :

A gyermekek játékában keverednek a különböző játékfajták, folytatódik az a fajta manipulá-lás, amely a játékeszközök rakosgatásában érhető utol, vagyis a gyakorló játék. Ezértlehetőséget adunk a gyermekeknek arra, hogy megismerjék az eszközök, tárgyaktulajdonságait, mert a véletlen cselekvéshez kapcsolódó „AHÁ” élmény sokféle felfedezésilehetőséget tartogat számukra. Ez az örömérzés ad alapot a cselekvés többszörimegismétléséhez, amely szinte ritmikusan jelentkezik. Ezek a tevékenységek jól fejlesztik aszem-kéz koordinációt, kezesség-szemesség kialakulását, hatnak a laterális dominanciakialakulására.Az óvónők figyelemmel kísérik a gyermekek halandzsálását. A többszöri ismétléssel elmon-dott szöveg ritmusa a gyermekekben pozitív érzelmeket kelt.Az udvaron is biztosítja az óvónő a gyakorló játék lehetőségeit. Erre legalkalmasabb ahomok, víz, kavics és olyan kisebb tárgy, amelyet a gyermek saját szabályai szerintrakosgat.Az óvónők segítik a gyermekek játékának fejlesztését.

Már a legkisebbeknél is megjelenik a SZIMBOLIKUS SZEREP JÁTÉK. Az óvónőkbekapcsolódnak a gyermekek játékába, szerveznek és vállalnak szerepet, így a különbözőszerepek megformálása minta a közös cselekvéshez. A kicsik játékában teret kap a feltételekbiztosítása (pl.: papás-mamás, fodrászos, orvosos),Ezek mindegyikébe egyszerű mozzanatokat jelenít meg együttlét, együttmozgás formájában.A gyermekek szerepvállalását indirekt módon segíti az óvónő, hogy a szimbólumok, a„mintha” helyzetek minél gyakrabban megjelenhessenek.A szimbolikus játék közben alakul: a gyermek szocializációs készsége, kommunikációja,erkölcsi akarati tulajdonságai, kognitív képességei.

A gyermekek a konstruáló játékban minél gyakrabban éljék át az „én készítettem” alkotásörömét, mely eredményezheti a sokféle formájú, játékelemből kialakított forma-, szín – éstér- variált gazdagságot.A konstruáló játékhoz kapcsolódva megjelenik a barkácsolás, elsősorban az óvónő általbarkácsolt kellékek készítésével, amit az óvónő a gyermekek aktív bevonásával hoz létre.A konstruáló játék közben: alakul a gyermekek szem-kéz koordinációja, finommotorikája, térészlelése, alak- és forma állandósága, rész és egész viszonyánakészlelése, képzelete, kreativitása, vizuális memóriája.Az óvónők olyan szabályjátékokat ajánlanak, melyet a gyermekek könnyen be tudnaktartani és szívesen, önállóan is kezdeményeznek.

A szabályjáték közben: fejlődnek kognitív képességei, formálódnak akaratitulajdonságai, szocializációs képességei.Az óvoda udvarán is biztosítunk a gyermekek számára nyugodt helyet, ahol szabadonkezdeményeznek egyszerű szabályokhoz kötött népi játékokat, énekes játékokat, ügyességijátékokat.

45

Az óvónők a gyermekek és szülők bevonásával különböző típusú bábokat készítenek, hogyegyüttes, cselekvő megjelenítésre ösztönözze őket.A szimbolikus szerepjátékot a gyermekek kiegészíthetik építő, konstruáló játékkal. Későbbbonyolultabb formákat, tárgyakat, alkotásokat hozhatnak létre.A játék elválaszthatatlan a fejlődés egészétől, elválaszthatatlan a kognitív, az érzelmi,akarati, szociális, társas fejlődéstől. Elválaszthatatlan a mozgástól, a világkép és atudat kialakításától.

A gyermekek beszéd készségének fejlesztése a játékban

A játék számtalan lehetőséget teremt a kommunikációra, a párbeszédek kialakítására. Azóvónő beszéde modell értékű, a gyermeknek a szókapcsolatok, a kommunikáció, a verbálisjelzések (mimika, gesztus), a beszéd hatáselemeinek (hanglejtés, hangsúly, hangerő, ritmus,dallam, szünet) megfigyelése tekintetében.

A hangszínnel, hangerővel bánni tudást leginkább a dramatikus játék segíti elő. Az óvónőáltal kezdeményezett anyanyelvi játékok adjanak mintát az artikuláció, szókincs kifejező-készség fejlesztéséhez (pl.: hangutánzó játékok, fonémahallás fejlesztő játékok, légzésitechnikát segítő játékok, szinonimakereső játékok stb.) Az óvónő játéksegítő, játékirányítómetódusának alkalmazása.

Az óvónő játéksegítő metódusai legyenek szituációtól függőek. A gyermekek nyugodt játékaesetében, vagy ha érezhető, hogy a gyermekek problémamegoldóak, az óvónő irányítása le-gyen játékot követő, szemlélő, hagyja a gyermekeket cselekedni.A kiscsoportosok esetében - ha szükség van rá- legyen játékot kezdeményező, modellnyújtójátszótárs. Ebben a játékhelyzetben is legyen támogató, engedő és elfogadó.Segítsen azok játékában, akik kevésbé kreatívak, ötletszegények.Az óvónő avatkozzon be a játékba, ha a gyermekek durvák egymáshoz, vagy ha veszélyez-tetik egymás épségét, nyugodt játékát.


A gyermekek képesek állhatatosan, több napon keresztül egy azon játék témá-ban együttesen részt venni.

Játékukban dominánsan jelentkezik a szerepjáték. Játékában elmélyült, kitartó. Bonyolult építményeket képesek létrehozni. Élvezik a szabályjátékokat és képesek a normák betartására. Társas viselkedésükben megjelennek az óvoda által preferált viselkedési sza-

bályok. Interakciójuk gazdag, kulturált és érthető. Probléma helyzetekben kreatív megoldásra törekszik.

46

7. 2. Játékba integrált tanulás

Az óvodai tanulás elsődleges célja:

Az alap - kultúrtechnikák elsajátításához szükséges készségek, képességekfejlesztése.

Az ismeretek adekvát alkalmazásra, felhasználására felkészítés, a gyermekekkompetenciáinak alakítása.

Az ismeretlen iránti érdeklődési kedv fenntartása, a tanulni vágyásmegalapozása.

A gyermekek a tevékenységeik során szerzett benyomások, spontán játékosan szerzetttapasztalatok, élmények alapján tanulnak, s általuk fejlődnek. A szociális és intellektuálistanulási képességek fejlődését az óvoda felerősíti. Ennek elsődleges terepe a játék és a teljesóvodai élet. Nem fér kétség ahhoz, hogy az óvodás gyermek értelmi képessége: érzékelése,észlelése, emlékezete, figyelme, képzelete, képszerű szemléletes gondolkodása a játékonkeresztül fejlődik. A gyermekek örömmel és teljesen önként, spontán tanulnak.Ehhez társulnak olyan szervezett tanulási lehetőségek, mint az óvónő által irányított meg-figyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés, ami a gyermek kérdéseire, válaszokra épülőismeretszerzését is magában foglalja.

Az utánzásos, minta és modellkövetéses magatartás- és viselkedés tanulás folyamatábanmindvégig az óvónő a főszereplő, aki tetteivel a legerősebb hatást gyakorolja a gyermekek-re. Később felerősödik a társak hatása is.Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segítia gyermek személyiségének kibontakozását.Programunk felfogása szerint a játékba integrált tanulás azt jelenti, hogy az óvónő általkezdeményezett tevékenységek a játékidőbe ékelődnek, tagolódnak, úgy, hogy nincs köz-ben játék elrakás. A gyermekek a tevékenységek befejezése után igényük szerint vissza-térhetnek eredeti játékukhoz vagy, újat kezdhetnek. A napirend egyetlen egy napon borulfel, a szervezett mozgástevékenység miatt.


A gyermekek érdeklődőek, bátran kérdeznek.

47

Szívesen vesznek részt a tervezett, kezdeményezett, irányított játékokban,tevékenységekben.

A tanuláshoz szükséges kompetenciáik koruknak megfelelően fejlettek. A részképesség- és tanulási zavaros gyermekek időben megfelelő szakemberhez

kerülnek. A tehetséges gyermekek is megtalálják a kiemelkedő képességüknek megfelelő

tevékenységet.

48

A gyermekek heti rendje

(2,5)-3-6-7-(8) éves korosztálynak is egyaránt megfelel, csak az időkerete változik)( Természetesen minden óvónő saját maga tetszése szerint állítja össze ill. tervezi mega tevékenységeket a hét napjain).

A szervezett tanulás formái

((2,5)-3-6-7-)8) éves korosztály számára egyaránt alkalmas).

Kötelező Mozgás, mozgásos játékok Énekes játékok ( 4-5-6-7-(8) éveseknek )

Közvetve Vers, mese, dramatikus játékKötelezőKötetlen Rajz, mintázás, kézimunka A környezet tevékeny megszerettetése, megismertetése Ének-zene Egyéni fejlesztések

A szervezett tanulás munkaformái

Frontális Mozgás,Vers, mese, dramatikus játék,Zenés- mozgásos percek,Énekes játékok,Futás, kocogás

Mikro csoportos Ének-zene,Rajz, mintázás, kézimunka,A környezet tevékeny megszerettetése,megismertetése

Egyéni Részképességek fejlesztése egyéni igények szerint

A szervezett tanulás időkeretei gyermekenként

49

Korosztály Vers, meseDramatikusjáték

Ének-zene Rajz,Mintázás,kézimun-ka

MozgásosJáték

Zenés- moz-gásospercek

A környezettevékenymegszeret-tetése,megismer-tetése

(2,5)-3-4évesek

Naponta5-20’

Heti 1x10-15’

Heti 1x10-15’

Napi 1x10-15’

Heti 1x2x6’

Heti 1x10-15’

4-5 évesek 10-15’ 15-20’ 15-20’ 15-20’ 8’ 15-20’

5-6-7-(8)évesek

15-20’ 30-35’ 30-35’ 30-35’ 10’ 30-35’

A (2,5)-3-4 évesek napi szervezett tanulási időkerete: max. 35’

A 4-5évesek napi szervezett tanulási időkerete: max. 45’

A 5-6-7-(8) évesek napi szervezett tanulási időkerete: max. 65’

A program megvalósításához szükséges tanulási módszerek:

A módszerek megválasztását a gyermekek életkori sajátossága, testi-lelki állapota, ér-deklődése, kíváncsisága befolyásolja. Az óvónő az eljárásait változatosan, mindenkor az a-dott szituációnak megfelelően kombinálja. A játékosság, a felfedezés, ráébredés lehetőséga közvetlen tapasztalatszerzéshez kapcsolódó gyűjtögetés, elemezgetés, rendszerezés minélgyakrabban jelenjen meg a tevékenységekben. Az óvónők a módszertani kultúrájuk továbbfejlesztésére, kiművelésére törekednek.

Alapelvek a tanulási folyamatok értékeléséhez

A gyermekek akkor tudnak önfeledten, boldogan tevékenykedni, ha sok buzdítást, pozitívmegerősítést kapnak. Ezért arra törekszünk, hogy mindegyik gyermek, minden napkapjon valamilyen pozitív megerősítést. Az értékelésnél mindig a gyermekek konkrét jócselekedetét emeljük ki.Óvodánkban a differenciált, árnyalt értékelést alkalmazzuk.A jutalmazás sokféle módszerét alkalmazzuk: simogatást, testközelséget, gesztust, mimikát,szóbeli közlést egyénileg, a csoport előtt és a szülőknek egyaránt.Tárgyi eszközzel nem jutalmazzuk a gyermeket, mert az apró jutalmak örömet okoznakugyan a gyermeknek, de egyben elvesztik a „természetes jutalom” értékét. Ezen kívülirigységet szítanak a gyermekek között. A büntetést teljes mértékben kerüljük a tanulásifolyamatban, mert a gyermekek kíváncsiságát, érdeklődését, motivációját visszaszorítja,lefékezi. A tanulási szokásokat úgy alakítjuk ki, hogy egy gesztus, tekintet, egyátrendeződés segítsen megszüntetni a nem kívánatos magatartást.Arra törekszünk, hogy minden gyermek reálisan ismerje meg testi, lelki, szellemi értékeit,

50

de azt is tudja, hogy melyek a hiányosságai.

51

7. 3. Verselés, mesélés, dramatikus játék

A tevékenység célja: a gyermekek érzelmi, értelmi, és erkölcsi fejlődésének segítése,pozitív személyiség jegyeinek megalapozása a mágikussággal, a csodákkal teli mese él-mények segítségével és a versek zeneiségével, rímeinek csengésével.


A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása Elsősorban a magyar népi, illetve műalkotásokból választás, ezen túl a mai kortárs irodalmi művekből . A (2.5)-3-6-7-(8) éves korban kedvelt hagyományos formák biztosítása (mesélés, verselés, dramatizálás, bábozás, dramatikus játékok) A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése az irodalom eszközeivel.

A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása az óvónők feladata. A művekkiválasztásában a pedagógiai, pszichológiai, módszertani tudatosság és tradicionális ér-tékek továbbéltetése érvényesül.Az óvónő a legkisebbek versanyagát népi mondókákból, rigmusokból, és legismer-tebb költőink ritmikus, zenei hatású, játékos verseiből állítsa össze. Olyan meséketválasztunk, amelyek cselekménye egyszerű, érthető, ritmikus ismétlődések jellemzik.Később a gyermekek meséi már lehetnek többfázisú állatmesék, népmesék, dramatikusnépszokások, novellisztikus – realisztikus mesék. Helyet kapnak a magyar klasszikusok és amagyar kortárs írók meséi is. A tervezett mondókák anyagát ebben a korban a népimondókák, névcsúfolók, halandzsa szövegű kiolvasók alkotják. A vidám humoros versek,klasszikusok és magyar költők népköltészeti ihletésű, ritmusélményt nyújtóversei szintén helyet kapnak.Az óvodáskor a mesehallgatás igazi ideje. Fokozatosan, az állatmeséktől kezdve a cse-lekményesebb népmesékben, novellisztikus- realisztikus meséken át épüljenek be aklasszikus tündérmesék, a tréfás mesék és a műmesék a gyermekek mesetárába.

52

A gyermekek szívesen hallgatják a folytatásos meseregényeket. A gyermekek versanyagakülönböző típusú népi mondókákkal, kiolvasókkal gazdagodik. Olyan közmondásokkal isismerkedjenek meg, amelyeket a környezet gyakran hangoztat.Az óvónő a nagyobbaknak már lírai műveket is olvas, mert a gyermekek már meg-érzik a költői képek érzelmet kifejező erejét. A kiválasztott versek, mesék erősítik akörnyezet megszerettetését, a néphagyományőrzést, az évszakok szépségét.A (2,5)-3-6-7-(8) éves korban kedvelt jellegzetes formák biztosítása.

Az óvodába kerülő (2,5)-3-4 éves gyermekek első igazi versélménye a mondókákhoz,ölbeli játékokhoz tapadnak. A népi mondókákhoz kapcsolódó mozdulatok, játékokfelettébb nagy élvezetet jelentenek a gyermeknek, mert a felnőtt ölében, testmelegébenteljes biztonságérzetben hallgathatják. Ez a többször átélt fizikai kontaktus sokat je-lent a gyermek és a felnőtt érzelmi egymásra találásában. Az óvónő nagyon sok lehe-tőséget teremt a vidám rigmusok korai megkedveltetésére. A gyermekek az óvónővelegyütt sokszor ismételgetik az állathívogatókat, altatókat, kiolvasókat, de sose keltsenbennük a gyakorlás érzetét.Az egyszerű állatmeséken keresztül fokozatosan szoktatjuk rá a gyermekeket a mese fi-gyelmes végighallgatására. A mese többszöri végighallgatása után részt vesznek a mesedramatikus feldolgozásában. Először az óvónő a nagyobb gyermekek, majd a ki-csik fokozatos bevonásával jelenítik meg az egyszerűbb meséket. Rövid improvizáltjelenetek bemutatásával ismerik meg a bábokat. Az óvónő rövid, ötletes jeleneteket mu-tat be párbeszéd formájában.A könyvek megszerettetése érdekében a gyermekek leporellókat, színes képeskönyveketnézegetnek. Kedvenc könyveiket otthonról is elhozhatják, hogy egymásnak meg tudjákmutatni.A vers, mese, dramatikus játékokhoz csak olyan kellékeket használunk, az illusztrá-láshoz, melyek elősegítik a képzeleti képek előhívását, a meséhez való erős kötődéskialakulását.Más eszközöket nem használunk!Az óvónők a nagyobb gyermekekkel báboznak, dramatizálnak a kisebbeknek és máscsoportbeli gyermekek. Az óvónők szintén dramatizálnak az ünnepeken. (óvónőkszínjátszó társulata.)A kiscsoportos gyermekek egy nevelési év alatt 10-12 mondókát és 10-14 új mesétismernek meg. Ezeket többször ismételgetik.

A 4-5 éves gyermekek 4-5 mondókát, 5-6 rövid verset és 10-14 új mesét ismerjenekmeg.A nagyobb gyermekekben kialakul a mese, vers szeretete. Igénylik és izgatottan várjákaz óvónő meséit. A gyermekek arcán megjelenik a belefeledkező áhítat, figyelő ámulat.Játékukban mind gyakrabban előfordul a mesélés, bábozás és az ismert mondókák, ha-landzsa szövegű kiolvasók ismételgetése. Az új versek a gyermekek élményeihez,tapasztalataihoz, kapcsolódnak.A gyermekek személyiség jegyeinek megalapozása érdekében a mese mondanivalóját azóvónő megerősíti: pl.: egy-egy közmondással, amit a szülők számára az öltöző hirdető-tábláján helyezünk el. Így a szülők is együtt tudnak gondolkodni az óvoda léleknevelőhatásán, az erkölcsi tulajdonságok alakítgatásán. A mesék, élményeket az óvónő segítsé-gével jelenítik meg. A gyermekek szeretnek bábjátékot rögtönözni, meséket kitalálni,elkezdett mesét a saját fantáziájuk szerint befejezni. Ehhez az óvónő minél több lehetősé-get teremt.

53

A nagycsoportos gyermekek körében is minden adandó alkalmat kihasználunk a kiolva-sók, ritmusok ismételgetésére. Nagyon élvezik a gyermekek a rímes találós kérdéseket,rímjátékokat, ezért az ilyen típusú játékokra is lehetőséget biztosítunk.Az előző évben tanult verseket is ismételgetik a gyermekek. Az új versek (15-20) be-mutatása mindenkor a gyermekek élményeihez kapcsolódik. Az óvónő nem kórusbanszavaltatja a gyermekeket, kerüli az éneklő hanglejtést, ügyel a szavak gondos, tiszta ej-tésére, az értelemszerű hangsúlyozásra. (kivéve a ritmikus verseket)Főleg a délutáni pihenés alatt folytatásos meséket olvas a gyermekeknek.A gyermekek fantáziája gazdag, ezért próbálkozási lehetőséget adunk a gyermekeknek amese önálló befejezésére. A közösen kitalált meséket nevezzük el a „mi mesénk”-nek.A gyermekek a mese cselekményét mozgással, mimetikus játékkal is kifejezik. A me-se szereplők jellemző tulajdonságai alapján olyan közmondásokat keres, amelyekkel megtudja erősíteni az erkölcsi tulajdonságokat. A gyermekek szeretik rajzban kifejezni vers-meseélményeiket. Ezekről közösen albumot készítenek. Az auditív élményhez társulóvizuális élmény lehetőséget ad az ismétlésre, az élmények felelevenítésére.A nagyobb gyermekek 15-20 új mesét hallanak a nevelési év folyamán.E tevékenység minden nap megjelenik az óvodában. Minden óvónő közvetett módonPl.: gyertyagyújtással, meseszignál felhangzásával csalogatja a gyermekeket a mesesarokba.Egy héten keresztül ugyanazt a mesét hallgatják. A következő héten eljátsszák, megeleve-nítik a különböző mesealakokat. A mese befejezését pl.: a gyertya elfújása vagy az óvónőének, ami kapcsolatos a meséhez jelzi.A gyermekek részére színházlátogatást szervezünk. Így a színházi élményen felül,megtanulja a kultúrált viselkedés szabályit is.

A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése, a versek, mesék, dramatikus játékoksegítségével

A nyelvi képességek fejlesztésének leghatásosabb eszközei a mese, vers, dramatikusjátékok. Ezeken keresztül a gyermekek elsajátítják a helyes ejtést, a tiszta beszédhallást és anyelvtanilag helyes beszédet. A népi mondókák segítségével tisztítható a magán- ésmássalhangzók helyes ejtése, kialakítható a gyermekek megfelelő artikulációja. Anépköltészeti alkotásokból a gyermekek sok új fogalmat ismerhetnek meg. A bábjátékban,dramatikus játékban a gyerekek kibontakoztathatják szabad önkifejezésüket. A dramatikushelyzetek lehetőséget adnak a társalgási kedv fokozására, önálló versmondásra.


A gyermekek szívesen ismételgetik a verseket, rigmusokat. Várják, igénylik a mesehallgatást. A képes könyveket megbecsülik, vigyáznak rá. Szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak az óvoda kiscsoportosainak és a

maguk szórakoztatására is. Megjegyeznek 10-14 gyermekmondókát, 6-8 verset, 15-20 mesét. Tudnak meséket, történeteket kitalálni, s azt mozgásban megjeleníti. Ismeri a színházi magatartás alapvető szabályait.

54

7.3.1. Dráma játék

Cél: Érzelem gazdag, együttműködő, metakommunikatív, problémamegoldó, toleránsszemélyiség alakítása.

Óvodapedagógus feladata:

Kapcsolatteremtés kialakítása, fejlesztése. Együttműködési készségek fejlesztése, egyén magánszférájának tiszteletben tartása. Érzelmi kötődések kialakítása. Nyelvi érintkezés alapvető formáinak kialakítása. Kapcsolatépítés metakom- munikációval (mimika, gesztusok, testbeszéd, szemantika). Érzékszervi működés, finomítása. A látható, hallható, tapintható, szagolható, íz- lelhető, térben és időben létező világ felfedezése. Személyiségfejlesztés, melyben készségeket, képességeket, ismereteket, társas kapcsolatokat fejlesztünk játék során. Testkultúra, mozgás-koordináció fejlesztése zenével, tánccal, népi, gyermek, sport játékkal. Változó szituációkhoz való alkalmazkodás kialakítása.

Drámajáték alkalmazása

A drámajáték legmeghatározóbb feltétele a helyzet, a légkör. Ezt az odafigyelő,alkalmazkodó, helyzetfelismerő pedagógiai attitűdre építjük. Ennek értelmében a drámajátékot bármely tevékenységhez kapcsolhatjuk, meghagyva a napi mesélésben rejlődrámalehetőségek elsődlegességét. A dráma játék alkalmazási körét az alábbiak szerintosztottuk el:

Dráma, mint motiváció.(Itt 1-1 játékot alkalmazunk egyéb cél eléréséhez.) Dráma a megértés szolgálatában. (Játék fűzér alkalmazása konkrét cél érdekében, pl. érzékelés fejlesztését szolgáló játékok, önismereti játéksor, bizalom játékok) „ A” típusú drámajáték A „B” típusú tisztán dramatikus játékok megmaradtak a szabad játék részeként. Az óvodai színház, -„C” típus: egy történetben való elmerülést jelent, ami kicsúcsosodik egy házon belüli előadássá. Komplex nevelési dráma a személyiség fejlesztés szolgálatában, változás érdekében. (pl: környezet: élőlények védelme, mese: gyengébbek védelmezése) „D” típusú drámajáték. A drámajátékot a nap folyamán bármikor alkalmazzuk, de lehet egész játék idő, akár több napon keresztül vitt tevékenységlánc alapja is.

55

Mikor választjuk a drámát, mint munkaformát?

Zavaros témák tisztázására. Problémamegoldó tevékenységhez. Csoport közi viszonyok javítására. Elvont gondolatok konkrét formába öntéséhez. Nyelvhasználat fejlesztése érdekében. Gondolatok művészi formába öntése céljából. Mélyebb megértés felé mozdulás érdekében.

A folyamatosan kialakult „játéktár” lehetővé teszi, hogy a gyermekek maguk iskezdeményezhetik kedvenc játékukat.Ezt segíti minden csoportban a ”kellékes kosár, vagy láda”, melyben a gyermekekmegtalálhatják a szükséges kellékeket, jelmezeket. Természetesen ezeknek a játékoknak anagy része az udvaron, a füves terepen is jól játszhatóak. Ezért van, amikor a szabadban iskezdeményezhetünk, vagy kezdeményezhetnek a gyermekek.A már bevált dráma pedagógiai tapasztalatokat a csoportok egymástól átveszik,továbbfejlesztik a dajkák bevonásával.

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére

Képesek szorongásaikat feloldani, belső élményeiket kiadni. Drámajáték során a kapcsolatteremtés változatos formáit elsajátítják (közlések, érintés módok, testjelzések). Elfogadják az együttműködést és erre képesek is. Tudnak meséket, történeteket mozgásban, hangban, egyéb művészeti területek segítségével megjeleníteni. Az egyén sikere közös élménnyé válik, a közösség sikere, büszkeséggel tölti el az egyént. Képesek szerepvállalással kisebbek szórakoztatására. Megalapozódnak pozitív akarati tényezőik, erkölcsi érzelmeik, kitartásuk. Gyermekeink gazdag szókinccsel rendelkeznek, képesek kifejezni gondolataikat. Megfelelő tempóval, hangsúllyal, változatos szófajtákkal közlik gondolataikat. Végig hallgatják és megértik mások beszédét.

56

7. 4. ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉKOK,GYERMEKTÁNC

A tevékenység célja: a közös éneklés, közös énekes játék örömének megéreztetése, hogyazon keresztül formálódjon a gyermekek zenei ízlése, esztétikai fogékonysága. A gyer-mekek jussanak minél több olyan zenei élményhez, ami megalapozhatja zenei anya-nyelvüket.


A felhasznált zenei anyagok igényes, életkornak, és az adott csoport képesség szintjének megfelelő válogatása. A (2,5)-3-6-7-(8) éves korban megtervezhető hagyományos zenei tartalmak biztosítása. A tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása. A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése mondókákkal, gyermek da- lokkal és zenei képességfejlesztő játékokkal. A szülőföld értékeinek átörökítése a népzene, a népdal, a népszokások és a népi hangszerek megismertetése által.

A felhasznált zenei anyagok igényes, életkornak és az adott csoport képesség-szintjének megfelelő válogatása

A zenei anyanyelv alapozása szoros kapcsolatban van a nyelv kifejezőgyakorlásával. A magyar zenei nevelés szilárd alapja a közös ének, mely hordozzaés gazdagítja az anyanyelvi örökséget.Az óvodai zenei nevelés során a gyermekek mondókákat, énekes játékokat, kom-ponált gyermekdalokat ismernek meg. A mondókák, énekes játékok zenei anya-nyelvünk művészi értékei.

A (2,5)-3-4 éves korú gyermekek nagyon élvezik az ölbeli játékokat, amelyeketa felnőttekkel közösen játszhatnak. Legyen ezek között arc-, kéz, -ujj,-, éslovagoltató játék. A szeretet kapcsolat, a biztonságérzet kialakításának egyláncszeme a tapintásos kontaktussal összekapcsolt zenei élmény. A kicsikegyszerű, 4-5 hangból álló olyan énekes játékokat tanulnak meg könnyedén,melyek álló helyzetben, játékos mozdulatokkal eljátszhatók. A gyermekekmindössze egy-két komponált gyermekdalt tanuljanak az ünnepek köszöntésére.

57

A nagyobb gyermekeknek is teremtsen az óvónő továbbra is olyan helyzetet,hogy minél gyakrabban játszhassanak ölbeli játékokat, mondogathassanak mondó-kákat. Ők már képesek arra, hogy nehezebb pentaton jellegű dúr hexachordhang készletű énekes játékokat énekeljenek, melyek mozgásanyaga isösszetettebb.Megismerhetik a csigavonalat, hullámvonalat, szerepcserére épülő játékokat. Anyolcad, negyed ritmusképeken túl megjelenhet a szinkópa is.Igényes műválasztás domináljon a néhány alkalmi dal kiválasztásában is,melyekhez ösztönözzük a gyermekeket mozdulatok kitalálására.

Az 5-6-7-(8) éves gyermekeket ösztönözzük „anyáskodó” szerepre, játsszanakminél több ölbeli játékot a kisebbekkel.A döntés egyik játékos lehetősége a kiolvasó, amit különböző élethelyzetekben isalkalmazhatnak a gyerekek.A zenehallgatáshoz olyan műveket válogassunk össze, amelyek felkeltik agyermekek érdeklődését a nemes zene iránt. Az óvónő élethelyzetekhez kapcsolvatervezze meg a zenei élmény közvetítést. Lehetőleg minél többször énekeljennépdalokat, de jelenjenek meg a zenei repertoárjában a rokon-, és más népek dalai,a magyar kortárs művészek által komponált műzene, altatódalok és klasszikusműzene.

A (2,5)-3-6-7-(8) éves korban megtervezhető hagyományos zenei tartalmak biztosítása

A (2,5)-3-4 éves gyermekek ismerkedjenek meg 6-8 mondókát, ölbeli játékot és 10-15 énekesjátékot. A rövid mondókák, dalok 2/4 üteműek legyenek, amelyekben negyed és páros nyolcad ritmusok találhatók. Ezeken a játékokon keresztül ismerik meg közvetve a zenei alapfogalmakat. Próbálgatnak halkabban, hangosabban beszélni, mondókát mondani és énekelni. Megfigyelik a csendet, a környezet hangjait, egymás hangjait és a dallamjátszó hangszerek hangszínét. Az egyenletes lüktetést különböző játékos mozdulatokkal érzékeltetik. Az óvónő énekelgeti a gyermekek nevét, jelét énekelve csalogassa őket a közös játékba, tevékenységbe. Az óvónő felkelti a gyermekek érdeklődését a zenehallgatás iránt, hogy a gyermekekben fokozatosan kialakulhasson az áhítatos zenehallgatás. Minél több zenei élményt közvetítsen elsősorban énekes előadásával. A mindennapok során a különböző tevékenységekhez minél gyakrabban kapcsoljon zenei élmény kiegészítést. Az óvónő próbálja bevonni a zene iránt érdeklődő szülőket az évszaki hangversenyekbe.

A nagyobb fejlettebb gyermekek énekelgessenek 6-8 motívumból álló énekes játékokat, műdalokat. A 4-5- új mondóka és a 12-15 új gyermekdal megismerése mellett ismételges- sék a 3-4 éves korukban tanult mondókákat, gyermekdalokat is. A dalok terjedelme továbbra is pentaton jellegű dúr hexacord maradjon. Az énekes játékok közül az óvónő már nehezebbeket is válogathat, pl.: szerepcserés párvá- lasztó, sorgyarapító játékokat.

A gyermekek minél gyakrabban énekelgessenek önállóan az éneklési készség fejlesztése ésaz önálló éneklésnél tapasztalható gátlások leküzdése érdekében. Énekelgessenek egyénileg,

58

mikro csoportban, halkabban- hangosabban, magasabban- mélyebben. Próbálják alevegőben felvázolni az énekek dallamvonalát.A gyermekek élvezettel játsszák a kérdés- felelet játékokat változatos szövegű és motívu-mokkal, erre legyen minél több lehetőségük mikro csoportban.Érzékeljék minél több alkalommal az egyenletes lüktetést, a motívumok hangsúlyát és amondókák, dalok ritmusát. Használjanak többféle népi ritmuseszközt a ritmus érzék fejlesz-téséhez. Ezeket a „ritmus-hangszereket” barkácsolják közösen a szülőkkel, óvónőkkel, hogyegyütt tudjanak mondókázgatni, énekelgetni maguk és egymás örömére.A zenei élményközvetítés legyen mindennapos lehetőség az óvodában, kapcsolódjon mi-nél többféle tevékenységhez.

Az 5-6-7-(8) éves gyermekeknek legyen lehetősége megismerkedni, és sokat ismételgetni4-7 új mondókát, 15-18 új énekes játékot és 3-4 alkalomhoz illő műdalt. A tanultmondókáknak, gyermekjátékoknak szimbólumot találunk ki, melyeket a zenepolconhelyezünk el. Ezek emlékeztetnek a tanult dalokra, és lehetőséget adnak a felidézésre,ismétlésre, az élmények felelevenítésére. A dalok hangkészletére általában a félhang nélküliötfokúság jellemző. Az óvónő válogasson olyan dalokból, melyben szünet, szinkópa,triola ritmusjelek is megtalálhatók.A legidősebb óvodások szabálytartó képessége megengedi, hogy az óvónő bonyolultabbpárcsere, kapus, sorgyarapító játékokat tervezzen, ami ennek a korosztálynak egybena néptánca is.Az óvónő a gyermekekkel együtt variálja az énekes játékok mozgását olyan egyszerű tán-cos lépésekkel, mint a felnőtt minta utánzásával követni tudnak. (lásd. táncház)Az óvónő a gyermekek tiszta éneklését minél gyakoribb egyéni énekléssel segítse elő.A hallásfejlesztést segítő fogalom párokat, pl. a halkabb-hangosabb éneklést kapcsoljákössze a tempóváltoztatással, dallambújtatással, hangszínfelismeréssel.A ritmus felismerés eredménye, hogy a gyermekek meg tudják különböztetni az egyenleteslüktetést és a dalok ritmusát.A gyermekek játsszanak minél gyakrabban zenei fejlesztő játékokat, hogy különbözőmozgással megérezhessék a motívumok hosszát. Az óvónő fejlessze a gyermekekalkotókészségét, teremtsen arra lehetőséget, hogy egy-egy zenei képességfejlesztő játékottöbbféleképpen lehessen megoldani.Az ügyesebb gyermekeknek adjon az óvónő lehetőséget, hogy metallofononjátszhassanak és próbálgassák a néhány hangból álló gyermekdalokat.

A tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása

A zenei nevelés szervezeti formája is kötetlen és kötött jellegű. A munkaformái továbbdifferenciálónak. Az ének-zenei képességfejlesztő játékokat kötetlen jelleggel mikrocsoportos munkaformában szervezze meg az óvónő. Ezzel a munkaformával az óvónő agyermekek egyéni képességeit figyelembe véve eredményesebben tud fejleszteni. A kötöttjellegű szervezett énekes játékot, lehetőleg az udvaron tartsa meg az óvónő, rossz időesetén pedig a csoportszobában a délelőtti levegőzés előtt. Ebben a formában csak énekesjátékokat tervezzen az óvónő, hogy semmi se szakítsa meg az önfeledt, élmény telijátékot.Az óvónő zenehallgatást kapcsolja a különböző tevékenységekhez.Az évszakonkénti hangversenyeket a népzenei együttes és a szülők bevonásávalszervezzük.

A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése a mondókákkal, gyermekdalokkal és a

59

zenei készségfejlesztő játékokkal

A gyermekek lassabban énekelnek, mint ahogyan beszélnek. A lelassított mondókák, éne-kek ismételgetése segíti a helyes artikulációt, a szavak szép, pontos kiejtését. A mondókák,énekek szövegének hanglejtése, hangsúlya, ritmusa, hangerejének utánzása megérezteti anyelv kifejezőerejét, szépségét.Az éneklési készség fejlesztését szolgáló hangutánzó szavak éneklése segíti a magán- ésmássalhangzók pontos képzését, kiejtését. A sokféle játék adjon alkalmat a szókincsbővítésére.


A gyermekek élvezettel játszanak énekes játékokat. A gyermekek gátlások nélkül tudnak egyedül énekelni. Élvezettel tudnak zenét hallgatni. Megkülönböztetik a zenei fogalom párokat. Tudnak ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni. Érzik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát. Ismerik a népszokásokhoz kapcsolódó dalokat, dalos játékokat, néptáncot,

rigmusokat. Mozgásuk esztétikus, ritmust követő.

60

7. 5. Rajzolás, mintázás, kézimunka

A tevékenység célja: a gyermekek élmény-és fantáziavilágának képi, szabad önkifeje-zése. A gyermekek tér, forma, szín képzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységünk,szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása.

Az óvodapedagógus feladatai

A gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése. A (2.5)-3-6-7 éves korban tervezhető alkotó- alakító tevékenységek tartalmának, minőségének differenciált fejlesztése. A tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása. Megismerteti a gyermekekkel az eszközök használatával, a különböző

anyagokkal, a rajzolás, festés, mintázás és kézimunka különböző technikai,és higiéniai alapelemeivel, eljárásaival.

Az egyéni fejlettséghez igazodva a képességek fejlesztése:- térbeli tájékozódás, a képi-plasztikai kifejező képesség- a komponálás, rendezés képességének fejlesztése- a gyermekek tér-forma és színképzetének fejlesztése

törekedjen arra, hogy a művészeti tevékenységek minél jobbanösszekapcsolódjanak.

A gyermekek alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése

Az alkotó tevékenységhez méretben, minőségben megfelelő eszközök szükségesek.Az eszközök kiválasztásában a praktikum, a célszerűség és az esztétikum szemelőtt tartására törekszünk.Az alkotó tevékenységhez az a megfelelő hely, ahol a mozgó gyermekektől védettaz alkotók köre. A különböző méretű anyagok elhelyezéséhez tároló helyre vanszükség. A munkaasztalt, úgy alakítsa ki az óvónő, hogy max. 6 gyermek egyszerrekényelmesen elférjen és közel legyen a tároló helyekhez.

Az alkotótevékenységekhez biztosítson elegendő időt is. A gyermekek lehetőlegaddig alkossanak, ameddig kedvük tartja.Az eszközök biztonságos kezelését egyenként tanítsa meg az óvónő a gyermeknek.A rajzoláshoz, festéshez, mintázáshoz, anyagformáláshoz, szövés-fonáshoz,

61

batikoláshoz, origamihoz, építéshez, a kézimunka egyéb fajtáihoz, a műalkotássalvaló ismerkedéshez az óvónő gondolja végig a feltételeket, s teremtse megmég a mindennapi szabad játékban is. A gyermekek festéshez, gyurmázáshoz visel-jenek kötényt, köpenyt, hogy védjék ruhájukat.

A (2,5)-3-6-7-(8) éves korban tervezhető alkotó, alakító tevékenységek tartalmának,minőségének differenciált fejlesztése

Az óvónő az óvodába kerülő (2,5)-3-4 éveseknek tegye lehetővé, hogy játszva ismerkedje-jenek az anyagokkal, eszközökkel és a technikai kivitelezés módjaival. A tevékenységeka képalakítás, a plasztikai munkák és az építés köré csoportosíthatók.Az óvónő tervezze meg a képalakító tevékenységek technikáját, eszközeit. Nem tervez-hető a szándéktalan firka és a látszólag szándékos forma - firka időszakában atémajavaslat.A gyermekek az elkészült firkák után fogalmazzák meg, hogy mit alkottak. A gyerme-keknek később is legyen lehetőségük az élményeiknek, érdeklődésüknek megfele-lelő szabad témaválasztásra. Alkossanak a gyermekek képeket festéssel, zsírkrétával,papírragasztással, anyagba-homokba karcolással, nyomattal stb. Az óvónő segíti agyermekek képalakító tevékenységének megindulását, a szórt elrendezéstől a képelemek,részformák elemeinek egymáshoz rendezésével.A gyermekek tetszés szerint vesznek részt a plasztikai alakításban. Ismerkednek az anya-gok alakíthatóságával nyomkodva, ütögetve, gyurkálva, gömbölyítve, simítva, sodorva,mélyítve, tépegetve, karcolva stb. A gyermekeknek biztosítjuk a mindennapi gyurmázást,agyagozást. A legkisebb óvodások is ismerkednek az építés során a különböző tárgyakformáival, alakzataival. Olyan lehetőséget teremtünk, hogy szívesen beszéljenek alkotá-saikról, s örüljenek a létrehozott produktumok. Ezért tároló helyet alakítunk ki, hogygyönyörködni tudjanak alkotásaikban.Óvodánkban nincs lehetőség OVI-GALÉRIA kialakítására, de a Művelődési házban lévőkiállításokat rendszeresen látogatjuk. Ott módjukban áll megcsodálni a kiállítottalkotásokat, azokról véleményt alkotni.

Az óvónő a 4-5 éves gyermekek alkotó- alakító tevékenységét gazdagítsa, bővítse tovább.A gyermekeknél megjelenő szándékos képalakító tevékenységet segítse élményeikhez,kapcsolható téma javaslatokkal, s ezekhez legkifejezőbb, legmutatósabb technikakapcsolásával. Jelenjen meg a gyermekek rajzában az emberábrázolás, a környezet, atárgyak, a cselekvések saját elképzelés alapján történő megjelenítése. A gyermekekgyönyörködjenek a gazdag formákban, a színkeveréssel alkotott színárnyalatokban.Használjanak ceruzát, krétát, filc- és rost irónokat, fapálcikát, különböző vastagságúecseteket a rajzok finomabb kidolgozásához. A gyermekek nagyon szeretnek spárgából,fonalakból, textilből, termésekből képeket komponálni, teremtsünk erre is lehetőséget.A plasztikai munkák során legyenek képesek a formák tagolására. Tudjanak játékukhozkellékeket, valamint alkalmi ajándéktárgyakat készíteni. Használjanak különbözőformájú textilt, bőrdarabot, gallyakat, terméseket a plasztikus formák létrehozásához.Az építés során próbálkozzanak a tér variálásával, az építés részletezésével. Használjunkehhez pl. nagyobb méretű dobozokat, takarókat, térelválasztó elemeket, berendezésitárgyakat.A gyermekeket aktivizáljuk az eszközök előkészítésére, tisztán tartására, elrakására.

Az 5-6-7-(8) éves gyermekek alkotó- együttműködési készséget figyelembe véve az óvónősegítse a képi, a plasztikai és környezetalakításból eredő aktív tárgykészítés bővülését.A képalakító alkotás során a gyermekek minél többször alkossanak közös kompozíciót.

62

Az óvónő gazdagítsa a technikai megoldásokat és az eszköz lehetőségeket pl. batik, viasz-karc, lenyomatok stb. alkalmazásával.A saját élményeken alapuló cselekményes témákban jelenjenek meg a mesék, versek, é-nekes játékok, ünnepek eseményábrázolásai is. A gyermekek alkalmazzanak képalakí-táshoz minél eredetibb megoldásokat, jelenítsék meg a formákat, színeket egyéni módon.A gyermekek plasztikai munkájukban is jelenjen meg a közös térbeli, többalakoskompozíció, egy-egy mesejelenet, énekes játék, élethelyzet stb. Egyénileg dolgozzanak akisméretű szövőkereten. Az óvoda „legidősebbjei körében” kialakítjuk az ajándékkészítésigényét. Az ünnepekre, a vendégek fogadására, szüleiknek, felnőtteknek,kisebbeknek ajándékot készítenek.Minél gyakrabban éljék át az ajándékozás örömét.Az óvónő segít a gyermekeknek a játékok, bábok, játékkellékek készítésében.Az alkotó-alakító munkához szükséges anyagokat folyamatosan gyűjtjük a szülők segít-ségével.A gyermekek tervezői legyenek a környezetalakító, díszítő munkának.Az óvónő segítse a gyermekeket abban, hogy az építés során nagyobb méretű elemekből,térben állítsanak össze pl.: búvóhelyeket, mobil színpadot, drámajátékhoz szükségesegyszerű díszleteket stb. A térbeli tapasztalat segítse az eredeti megoldások kivitelezését.A gyermekek lehetőleg teljesen önállóan készítsenek elő, illetve gondozzanak mindenolyan anyagot, eszközt, amelyek az alkotó tevékenységhez szükségesek. A gyermekekszámára biztosítjuk a több napon át tartó építés lehetőségét is a gyermekeknek.

A tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása

Az alkotó-alakító tevékenységek a mindennapi játékban egyénileg, párban, kis csoportokbanmegjelenő játékfajta. Az óvónő egy héten egyszer tudatosan irányított mikro csoportos,kötetlen formájú tevékenységet szervez. Az óvónő által előkészített eszközök motiválják agyermekeket az alkotó-alakító tevékenységre. Az egyéni segítségnyújtás érdekében egyszer-re csak 5-6 gyermek vesz részt a tevékenységben.Az óvónő megteremti annak a lehetőségét, hogy mindegyik gyermek ilyen formábanmegalkothassa az ajánlott eszköz feltételekkel képi-plasztikai elképzelését. A gyermekekjelenítsék meg személyiségük kivetített darabját, amelyben érzelmeik, vágyak,szorongásaik, fantázia- és élményviláguk megmutatkozik.

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére

Képalkotásban egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket. A gyermekek alkotására jellemző a részletező formagazdagság, a színek variálása. Színhasználatukban érvényesítik kedvenc színeiket. Örülnek egyéni és közös kompozícióiknak. Plasztikai munkáik egyéniek, részletezőek. Téralakításban, építésben közösen vesznek részt. Rácsodálkoznak a szép látványra, tudnak gyönyörködni benne. Megfogalmazzák értékítéletüket, beszélgetni tudnak az alkotásokról. Önállóan és csoportosan is készítenek játékokat, kellékeket. A gyermek igényének kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet

esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. A csoportszoba, öltöző, mosdó, és a folyosó esztétikumának alakítása és fenntartása

során formálja a gyermekek ízlését, környezettudatos szemléletét.

63

7. 6. A mozgás

A tevékenység célja: a gyermekek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességé-inek fejlesztése játékos formában. Cél továbbá a gyermekek tájékozódásának, alkalmazko-dó képességének, valamint a személyiség akarati tényezőinek fejlesztése úgy, hogy meg-maradjon a gyermekek szabad mozgáskedve, és az egészséges életvitel megalapozása.


A (2,5)-3-6-7-(8) éves korban tervezhető mozgásfejlesztő játékok differenciált összeállítása. A különböző szervezeti formák megteremtése, a gyermekek mozgás szükségletének kialakítása, a mozgás megszerettetése. A mozgáson keresztül értelmi és szociális képességek fejlesztése. Koordinációs képességek: a két test fél mozgásának összerendezése, a testtudat

fejlesztése (testkép és testfogalom, testséma,), az alakmozgásokkoordinációjának javítása, valamint a szem-kéz koordináció.

A baleset elkerülése érdekében a mozgás tevékenység szabályainak a kialakítása a gyermekekkel közösen, majd fokozott betartatása. A spontán- játékban, azon belül a szabad játékban- megjelenő mozgásos

tevékenységeknek, az egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelésminden napján, egyéni szükségleteket, és képességeket figyelembe véve,minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. Törekedni kell agyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörűalkalmazására, a szabad levegőn.

Életkoruknak megfelelő terhelés, állóképesség fejlesztése.

Véleményünk szerint a mozgásfejlesztés a tudás alapja. Hisszük, hogy a mozgásbanszerzett tapasztalatok a gyermekek érzékelő apparátusára hatnak, értelmi fejlődésüketszolgálják.A mozgás sokoldalú tevékenység, mely a gyermekek számára életszükséglet. Egyénifejlődésükben nagy jelentőséggel bír, mert az általános testi fejlődés mellett az értelmi és aszociális képességekre hatással van.

64

Óvodáskorban rendkívül fontos a rendszeres mozgás megszerettetése, a mozgásigénykielégítése, a helyes testtartás, a szép mozgás fejlesztése, a gyermekek természetes,harmonikus mozgásának, testi képességeinek fejlesztése játékos formában.Az óvodáskor kiváló lehetőség a mozgás-tapasztalatok bővítésére, a gyermekekalkalmazkodó képességének, a személyiség akarati tényezőinek, a testi képességekfejlesztésére. Fontos továbbá, hogy az óvodai környezet a gyermekeket olyan aktív,sokoldalú mozgásra késztesse, hogy saját aktivitásukon keresztül jussanak újabb és újabbtapasztalatokhoz, melyek fejlesztik érzékszerveiket, szolgálják személyiségük fejlődését.

A (2.5)-3-6-7-(8) éves korban tervezhető mozgás fejlesztő játékok összehasonlításaA gyermekek nagy mozgása (járás, futás, kúszás, mászás) jól fejleszthető az óvodaudvarán, ahol tér és mozgásfejlesztő játékok állnak rendelkezésükre. A szabad moz-gás zavartalan gyakorlási lehetőséget ad az irányított mozgástevékenység alatt megismertmozgásformák többszöri ismétlésére. A mozgásos tevékenységeket, s azok eszközeitmindenkor a gyermekek életkorához, fejlettségi szintjéhez és a csoportok összetételéhezméretezzük.

Az irányított mozgásos játékok során a 3-4 éves gyermekek nagymozgás fejlesztéséreHelyezzük a hangsúlyt. Ismerkedjenek meg futásgyakorlatokkal, pl. futás különbözőirányban, futás feladattal, különböző futásformákkal. Játszhassanak ugrás gyakorlato-kat, pl.: szökdeléseket, sorozatugrásokat, rövid nekifutásból fellépéseket majd leugrásokat.Megismerkednek dobásgyakorlatokkal, labdagyakorlatokkal, pl. hajítás helyből távolba,hajítás helyből célba, labda feldobás-elkapás, labda leütés- elkapás stb.A mozgásos játékok adjanak teret a támaszgyakorlatok gyakorlására, pl. csúszások,kúszások, mászások. A talajtorna eleme is jelenjen meg a játékokban, pl. gurulás a testhossztengelye körül. A gyermekek játszhassanak minél több egyensúlyozó játékot.Az óvónő használjon többféle kézi szert a különböző típusú mozgásos játékokhoz.A mozgásfejlesztő játékok ne legyenek se túl könnyűek, se túl nehezek. Késztessék agyermeket elvárható erőkifejtésre. Az óvónő rendszerint megmutatja a helyes mintát ésigényelje a mozdulatok pontos, esztétikus gyakorlását. A csoport szobában legyen mozgásrakésztető eszköz. Pl. bordás-fal, trambulin stb.

A 4-5 éves gyermekek természetes mozgásban még mindig a nagymozgások fejlesztésérekerül hangsúly. Az irányított mozgásos játékban megjelennek a futás gyakorlatok, pl.fussanak három, négy akadályon át, fel- és lelépéssel, átbújással tárgy hordozással stb.Az óvónő szervezzen ugrásgyakorlatokat, pl. egy lábon, páros lábon, szökdelésekből,valamint felugrás két lábra, játékos helyből távolugró versenyt stb.A dobásgyakorlatok során próbálgassák a célba dobást egykezes felső dobással, babzsáktávolba hajításával, haránt terpeszállásból. A gyermekek minél gyakrabban játszhassanaklabda-gyakorlatokat, hogy tudják a labdát feldobni és elkapni, különböző testhelyzetbengurítaniAz irányított mozgásos játékok során gyakorolják a támaszgyakorlatokat, pl. csúszást,kúszást, mászást, talajon és szereken. A talajtorna anyagaként jelenjen meg agurulóátfordulás és kézállás előgyakorlata, a „csikórugdalózás”. Kapjon kiemelt szerepet azegyensúlyérzék fejlesztése, a szem-kéz, szem – kéz - láb koordináció differenciálódása.A gyermekek játszhassanak egyensúlyozó játékokat 5 cm széles vonalon, vízszintes ésrézsútos szereken. Az óvónő tervezzen lábboltozat erősítő speciális járás-és gimnasztikaigyakorlatokat.

65

Az 5-6-7-(8) éves gyermekek mozgása összerendezett, harmonikus ritmusú. Sokfélemozgáselemet ismernek, amit szívesen ismételnek játékos formában. Hangsúlyt kapennél a korosztálynál a finommotorika fejlesztése és a szabályjátékok gyakorlati alkal-mazása. Az óvónő minél gyakrabban tervez kisebb testrészekkel végzett mozgásokat.különböző kézi szereket használnak pl. szalagokat, kendőt, kisebb-nagyobb labdákatrövidebb - hosszabb botokat stb.A különböző típusú futógyakorlatokat sorverseny, versenyfutás közben gyakorolják agyermekek. Ismerjék meg a fokozódó futást, a gyors futást, a lassú futást.Ugrásgyakorlatokat végeznek. Szökdeljenek páros lábon és egy lábon haladással.Sorozatugrásokat végeznek, különböző magasságú és különböző távolságban elhelyezetttárgyakon át. Néhány lépés nekifutással gyakorolják a magas- és távolugrásokat.A gyermekek dobásgyakorlatokat játszanak. Egykezes, kétkezes, alsó- és felső do-bással célba, 2 m magas kötél felett is. A gyermekek nagyon kedvelik a labda gyakor-latokat. Vezessék a labdát járás, futás közben. Minél gyakrabban labdázhassanak párok-ban, kisebb csoportokban.Támaszgyakorlatokat végeznek, pl. pók, rákjárás, talicskázással. Ismételjék az óvodá-ban tanult talajtorna elemeket: guruló átfordulást, a test hossztengelye körüli gurulástés a lépő láb magasra lendítésével a kézenállást. Padon egyensúlyoznak járással, fej-,kar- és lábmozgásokkal összekötve.

A szülők bevonásával sportnapokat szervezünk.

A különböző szervezeti formák megteremtése a gyermekek mozgásszükségleténekdifferenciált kielégítése érdekében

A gyermekek fejlődésében nagy szerepet játszik a tudatosan szervezett mozgás. Ez egyrészta mindennapi mozgásban (mindennapi testnevelés), a testnevelés foglalkozásokon, valaminta szülői igényekre alapozott külön szolgáltatásként szervezett úszás alkalmával, valamint arendszeres séták, kirándulások keretében történik.

A mindennapi testedzés még: a kocogás, futás mindhárom korosztálynak ajánlott. A futásmennyiségét a gyermekek szabadon határozhassák meg.

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére

A gyermekek szeretnek mozogni, kitartóak a mozgásos játékokban. Betartják a szabályokat a különböző versenyjátékokban. Ismerik az irányokat, tudnak térben tájékozódni. Tudnak ütemtartással járni, gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan vé-

gezni. Szeretnek futni, képesek 50-100 métert kocogni. Tudnak helyben labdát vezetni. Célba dobnak egykezes felsődobással. Az ugrásokat talajéréskor fékezni tudják. Fizikai erőnlétük, állóképességük életkoruknak megfelelő. Képesek alkalmazkodni társaikhoz, korukhoz képest fejlett az önuralmuk,

toleránsak, együttműködőek0000, segítőkészek. Mozgásuk harmonikus, összerendezett.

66

7. 6. 1. Gyermek fantázia-aerobic

A tevékenység célja:

a helyes testtartás kialakítása teherbíró képesség, állóképesség fejlesztése koordinált mozgás kialakítása ritmusérzék fejlesztése

A tevékenység anyagának összeállítása Dalos Anna: Gyermek fantázia-aerobic módszertanifüzete alapján történik.

A gyermekek élettani, anatómiai fejlettségét figyelembe véve készült ez a program.Alapja a safe aerobic, azaz maximálisan óvja az izületeteket, izmokat és ezzel kizárja asérülés lehetőségét. A gyermek nem "kis felnőtt",” máshogy funkcionál a teste-lelkeegyaránt.


a foglalkozás felépítésének tervezésénél vegye figyelembe a safe aerobic szabályait: bemelegítés, (játék), főrész: aerobic koreográfiak (talaj), levezetés (játék) A gyermekek életkori sajátosságait vegye figyelembe: (30p-nél ne legyen hosszabb), egyszerű és bonyolult technikájú koreográfiák váltsák egymást.

A foglalkozás szervezési feladatai:

A gyermekek tudják levezetni esetleges gátlásaikat, szorongásaikat. Az egész foglakozást hassa át a játékosság (szabadon nevetgélhetnek) A fegyelmezés, ha szükséges burkolt formában történjen. Használjuk a humort, lehetőség szerint legyünk tréfásak, vidámak. Érezzék a gyermekek, hogy fontos, amit csinálunk. Tartsuk úgy a foglalkozást, hogy közben szárnyalhasson a gyermekek fantáziája, és az állatok utánzása jelentsen élményt számukra. Engedjük kreatív módon megnyilvánulni őket, lehetőség szerint minél kevésbé korlátozzuk mozgási megnyilvánulásukat.

67

Fontos, hogy a mondókákat hangosan, bátran mondassuk. A félénkebb gyermekekkel akár külön is elmondathatjuk.

68

7. 7. A külső világ tevékeny megismerése

A tevékenység célja: a közvetlen és tágabb környezet felfedezése során a gyermekekpozitív érzelmi viszonyának kialakítása a természeti - emberi - tárgyi világ értékei iránt.A környezet megismerése közben a gyermekek mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér éssíkbeli szemléletének alakítása. A természetet szerető, védő, emberi értékek alakítása,környezettudatos viselkedés megalapozása.


A 3-6-7 éves korú gyermekeknek érthető helyi környezeti érték összeállítása a környezetünk tevékeny felfedezése és megszerettetése érdekében. A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen tapasztalat – és ismeretszerzés során. A tevékenység differenciált szervezeti formáinak megteremtése. Környezet barát szokások megalapozása: takarékoskodás a vízzel, áram- mal, papírral illetve hulladék kezelés, szelektálás. Megismerteti a környezetvédelem alapjait: föld, a levegő, a víz, a növény- és állatvilág, valamint a tájvédelem meghatározó szerepét. Az új ismereteket a gyermekek spontán érdeklődésére, kíváncsiságára, érzelmeire, megismerési vágyára építi, illetve élményeikre, tapasztalataikra támaszkodik. Módszereit, eszközeit a gyermekek életkori, és egyéni sajátosságaihoz iga- zítja: megfigyelés, játékos tevékenységek, szenzitív játékok, gondolkodtató kérdésekkel problémahelyzet előidézése, kísérletezés, vizsgálat.

A környezettudatos magatartás kialakulásának fő színtere az óvodában, a külső világtevékeny megismerése, mint tevékenységforma. Ez olyan nevelési folyamatot jelent,mely valamennyi nevelési területre kihat, kölcsönhatásban van. Komplextapasztalatszerzés, mely egységben mutatja, érzékelteti azt, ami a valóságban isegységesen érzékelhető.A környezet megismerése nem korlátozódik csak a környezeti foglalkozásokra és atervszerű, tudatos kezdeményezésekre, hanem átfogja az egész óvodai életet.Sokszínű, érdekes, izgalmas tevékenységrendszert biztosítunk. Az érzelmek,

69

kifejezőképességek fejlesztésére nagy hangsúlyt fektetünk: szeretet, kötődés,élménybefogadás keltése. Támaszkodunk a gyermekek családból hozott ismereteire, acsaládi kirándulások, nyaralások élményeire is. Ha szükséges, a hátrányokatkompenzáljuk.

A (2,5)-3-6-7-(8) éves gyermekeknek érthető helyi környezeti értékekösszeállítása a környezetük felfedeztetése és megszerettetése érdekében

A (2,5)-3-4 éves gyermekek az óvoda elfogadása, megszerettetése utánismerkedjenek meg az óvoda közvetlen környezetével.Megfigyelik az évszakok szépségét, színei, jelenségeit, időjárását, növényeit.Terméseket, kavicsokat, tollakat, évszakokra jellemző képeket gyűjtenek.Meglátogatják a közelben lakó csoporttársaikat, beszélgetnek a család tagjairól.Megismerkednek az óvoda utcájával, épületeivel, boltjaival, fodrászüzleteivel, az otttalálható intézményekkel, az utcában élő állatokkal, növényekkel, esztétikaialkotásokkal. Beszélgetnek a környezet formáiról, nagyságbeli, mennyiségijellemzőiről.A téli időszakban vadállatokról készült dia ill. videó felvételeket néznek.(maximum5-10 perceset).

Az óvónő a 4-5 éves gyermekek tapasztalat- és élményszerző sétáit az óvodaközvetlen környezetében szervezze meg. Az óvónő a megfigyelések, gyűjtőmunkák,gazdagítására, differenciálására törekszik.A gyermekek az évszakok szépségét, jelenségeit, az időjárás változásátmegfigyelésük után, az évszakot bemutató jelképtáblán jelzik.Tudjanak gyönyörködni az évszakok növényeiben. Keressenek összefüggéseket azidőjárás, és az emberek tevékenysége között. Gyűjtsenek terméseket, s azokathasznosítsák az óvónő segítségével. Végezzenek rügyeztetést, magvak csíráztatását,hajtatást. Közösen készítsenek albumot az évszakokról gyűjtött képekből.Látogassanak el a családokhoz, nézegessenek családi képeket. A gyermekek mutassákbe a család tagjait, otthonukat.A gyermekek ellátogatnak az óvoda közvetlen közelében lévő orvosi rendelőbe,szolgáltató intézményekbe. Megcsodálják a környezetünkben lévő esztétikaialkotásokat. Gyakorolják a gyalogos közlekedés szabályait. Ismerjék meg a személy-és teherszállító járműveket.Megismerik az óvoda környékén élő háziállatokat, madarakat, bogarakat.A téli időszakban a gyermekek vadállatokról készült dia- és videó felvételeketnézegetnek. (maximum 10-15 perces időtartamú).Megismerkednek a szelektív hulladékgyűjtéssel, újrahasznosítási anyagokkal.Az 5-6-7-(8) éves gyermekek ismerkedjenek meg az óvoda tágabb környezetével.Fedezzék fel az évszakok szépségét, a színeik árnyalatát, a környezet szennyeződéseit(víz, levegő, föld), a növények fejlődési feltételeit.Növényeket ültetnek, magvakat csíráztatnak, gondozhatják a terráriumot vagyflórárimot, terráriumot. Tőosztással növényeket szaporítanak. Megismerkednekgyógynövényekkel, mezei virágokkal, vadon termő ismertebb növényekkel.Megemlékezünk az állatok napjáról (október 4.); a víz világnapjáról (március 20.); aFöld napjáról (április 22.); és a madarak és fák napjáról (madarak és fák napja).A gyermekek egyszerű kísérleteket végezhetnek növényekkel , állatokkal, (katicabogár altatása, giliszta farm stb.), vízzel, levegővel és a talajjal is.

70

A gyermekek megismerik a felnőttek munkáját, ellátogatnak többféle munkahelyre, aholszüleik dolgoznak.A természet kincseit őrző sarokba a gyermekek osztályozzák az összegyűjtött anyagokat,s amit lehet, hasznosítanak. Az évszaktabló mellett tervezzenek napszak- bemutató táblátis, amit a gyermekek önállóan kezelnek.Ellátogatnak a középületekbe: Művelődési Házba, Általános Iskolába, Polgármesteri Hiva-talba, Vasút állomásra, építkezésekre. Legyen sok ismeretük a szárazföldi, vízi, légi köz-lekedésről.Látogassák meg a környezetük háziállatait, figyeljék meg, hol élnek. Hasonlítsák összeaz ismert állatok környezetét, életmódját.Az óvónő a gyermekeknek mutassa be dia és videó felvételen keresztül a vadon élő állatokkörnyezetét, életmódját.A gyermekeknek legyen lehetősége- érdeklődésük szerint- többször megtekinteni ezeket afelvételeket.A környezet minél átfogóbb megismertetése lehetőséget ad az egyetemes, a nemzeti kultúraértékeit, hagyományait, közvetlen környezetünk, Táborfalvára jellemző hagyományok általőrizhetjük meg a tudást, a tapasztalatot, melyet elődeink felhalmoztak. Ha mindehhezhozzájárul az óvodapedagógus érdeklődése, lelkesedése, empátiás készsége, színesegyénisége, továbbá az őt körülvevő felnőttek- különösen az érzelmileg közel álló dajka-pozitív példája, biztos, hogy a gyermekeink megszeretik környezetünket, ragaszkodnakahhoz, lehetőségükhöz képest védik, és megfelelő ismeretekkel rendelkezve eligazodnakbenne.

A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen tapasztalat- és isme-ret szerzés során

A mikro csoportos tapasztalat szerzés lehetőséget ad a gyermek-óvónő személyesbeszélgetéseire. Az óvónő minden gyermekre oda tud figyelni, minden kérdésére tudválaszolni. Ez a szervezeti forma kiválóan segíti a gyermekek szókincsének, nyelvi kifeje-ző képességének fejlesztését. A valós élethelyzetek természetes módon teszik lehetővé,hogy a gyermekek alkalmazzák a helyes köszönést, bemutatkozást, megszólítást vélemény-nyilvánítást, a szándékok kifejezését, mint a kérés, tudakozódás, üzenetközvetítés.A gyermekek között erősödik a tapasztalatok közzététele, a látottak folyamatos elbeszélése.Az óvónő tegye lehetővé, hogy a gyermekek értelmesen, összefüggően kifejezhessékgondolataikat, érzelmeiket, kívánságaikat, észrevételeiket.

A tevékenység differenciált szervezeti formáinak megteremtése

A gyermekek fejlesztése mindhárom korosztály esetében mikro csoportban történik, aközvetlen tapasztalat- és élményszerző séták alkalmával.Az óvónő hetente egy természeti – emberi - tárgyi környezeti téma megfigyelését tervezze.A délutános óvónő megérkezése után a délelőttös óvónő a délelőtt folyamán maximum 8-10gyermekkel megfigyelteti a tervezett témát.Az élmények egyeztetésére az ebéd előtti öltözködés, a gyűjtemények közvetlenmegtekintése és az évszak albumok összeállítása ad lehetőséget. Évszakonként egyalkalommal erdei óvodai program megszervezésére kerülhet sor.

A (2,5)-3-4 éves gyermekek erdei programja félnapos, az óvoda szomszédságában lévőkiserdő ad erre lehetőséget.

71

A 4-5 éves gyermekek kétszer fél napot terveznek a természetben tartózkodásra.

Az 5-6-7-(8) éves gyermekek egy egész napot is kint tölthetnek, távolabbi helyen is pl.:Pusztavacson az erdőben, (erdők hete programunk keretében.) ahol megvannak azegészséges életmódjuk biztosításához a feltételek.Az óvónők minél több fotót, ha lehetőség van rá videó felvételt, készítsenek a közvetlentapasztalatokat közvetítő, felfedező tevékenységekről, hogy később a felvételek többszörinézegetésével újra átélhessék a szép élményeiket.A gyermekek között erősödik a tapasztalatok közzététele, a látottak folyamatosmegbeszélése. Az óvónő tegye lehetővé, hogy a gyermekek értelmesen, összefüggőenkifejezhessék gondolataikat, érzelmeiket, kívánságaikat, észrevételeiket.


Tudják lakcímüket, szüleik pontos nevét, foglalkozását, óvodájuk nevét. Tudják saját születési helyüket és idejüket. Különbséget tudnak tenni az évszakok között, gyönyörködni tudnak szépségében.

Felismerik a napszakokat. A gyermekek ismerik a környezetükben lévő intézményeket, szolgáltatókat,

üzleteket, esztétikai alkotásokat. Ismerik a háziállatokat, vadállatokat, madarakat, bogarakat. Ismerik környezetük

növényeit, s azok gondozását. Gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában. Ismerik a közlekedési

eszközöket. Kialakult a beszédhelyzethez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő, jól érthető

beszédük. Ismerik az alapvető viselkedés szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási

formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez,megóvásához szükségesek.

Élvezik, és többször megtekintik a tapasztalatszerző sétákon, kirándulásokon,rendezvényeken készült fényképeket, videó felvételeket.

Kialakul a környezettudatos életmódszemléletük: a szelektív hulladékgyűjtés,természetbarát termékekre ösztönzés, természeti környezet védelme, lakó- és óvodakörnyezet közös megóvása, újrahasznosítás a mindennapok során.

A külső világ mennyiségi és formai összefüggéseinek tevékeny megismerése

Matematikai fogalmakkal a mindennapi életben állandóan találkozik a kisgyermek, ígyszinte természetes módon ismerkedik meg velük. A matematikai kifejezések először passzívszókinccsé válnak, később azonban egy részük beépül beszédükbe.

Célunk:

A minket körülvevő világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseinekfelfedeztetése, megtapasztaltatása.

A matematikai érdeklődés felkeltése. A logikus gondolkodás megalapozása.

72


A játék során adódó spontán matematikai helyzetek kihasználása. Logikai és matematikai szabály játék megismertetése, alkalmazása. A matematika iránti érdeklődés felkeltése. Érdekes, a gyermekek kíváncsiságára építő probléma helyzetek teremtése. Matematikai tartalmú játék kezdeményezés során a gyermekek egyéni fejlettségének, képességeinek figyelembe vétele. A gyermeki tevékenység változatos formájának biztosítása: egyéni, páros, mikrocsoportos szervezéssel. Mozgásos feladatoknál a testrészek megnevezése, a velük végzett cselekvés elmondása. A matematikai osztályozás, halmazokkal végzett feladatoknál a matematikai ítéletek megnevezése. A gyermekek egyéni feladat megoldásának meghallgatása, a sajátos logika elfoga- dása. A térbeli viszonyok, az irányok és helyzetek pontos megnevezése

Matematikai képességek kialakítását segítő tevékenységek

1. A számfogalom előkészítése, megalapozása

Mennyiségek összemérése, hosszúság, magasság, szélesség, vastagság, bőség, tömeg, űrtartalom szerint. Halmazok összemérése, elemek párosítása. A válogatások során nyíljon mód párosításra, számlálásra, a több-kevesebb-ugyanannyi érzékeltetésére, gyakorlására. Fedezzék fel a rész-egész viszonyát a válogatások, mennyiségek bontása során. Játékos szituációkban számoljanak, bontsanak, mennyiség fogalmuk egyéni fejlettségtől függően a 6-10-ig számkörben mozogjon. Sorba rendezett elemek helye a sorban, sorszámok megértése. Mérések különböző egységekkel, hosszúság, terület, tömeg, űrtartalom.

2. Tapasztalat szerzés a geometria körében

Szerezzenek tapasztalatokat gömbölyű és szögletes formákról, érzékeljék testükön, tárgyakon. Építsenek szabadon és másolással különféle elemekből. Alkossanak síkban is szabadon, szerezzenek tapasztalatokat síkmértani formákról, fedezzék fel a rész-egész viszonyát. Használják a logikai játékot, építsenek vele, fedjenek le felületeket.

3. Tájékozódás térben és síkban

Irányok azonosítása, megkülönböztetése. Játékok során figyeljék meg ezeket tükörben, fedezzék fel a tükörkép, szimmetria érdekességét, játszanak sokat a tükörrel.

73

Próbáljanak meg tájékozódni a labirintusokban. Fedezzék fel, hogy a sorozatok olyan rendszerek, amelyek életünkben is felfedezhetők. Hozzanak létre változatos sorozatokat játékokban színekkel, hangokkal, mozgással, formákkal.


Logikus gondolkodása, logikai következtetései életkorának megfelel. Problémamegoldó készsége jó. Számfogalma 10-es számkörben mozog. Képes halmazokat összehasonlítani, tulajdonság szerint szétválogatni. Helyesen értelmezi és használja az összehasonlítás megítélésének fogalmait:

hosszabb-rövidebb; kisebb-nagyobb; több-kevesebb… Ismeri az irányokat, és helyesen értelmezi feladatvégzése során: jobbra-balra;

előre-hátra; lent-fent… Helyesen használja a névutókat. Felismeri a sorba rendezés logikáját, azt képes jól folytatni, legalább 3

elemszámmal. Az alapvető formákat felismeri, azonosítja: kör, négyzet, téglalap, háromszög. Képes részekből az egészet kirakni. Ismeri az alapvető mértani testeket, azokat felismeri és megnevezi (kocka, gömb,

téglatest.) Van tapasztalata a tükörképről, szimmetriáról. Azonosságokat, különbségeket képes felismerni és megfogalmazni.

74

7. 8. MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK

A játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzalegybeeső munka és munka jellegű tevékenység a szociális és kognitív készségek,képességek, attitűdök és kompetenciák fejlesztésének egyik lényeges színtere.A munka nemcsak a gyermekre gyakorol hatást, hanem azzal kölcsönhatásban környezetéreis, azt formálja, átalakítja tevékenysége során.A tevékenység célja: a gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan készségek,képességek, kompetenciák, tulajdonságok kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják agyermekek közösségi kapcsolatát, kötelesség-teljesítését.

Az óvodapedagógus feladatai: A különböző típusú munka jelegű tevékenységek differenciált tervezése, s azok feltételeinek biztosítása. A munkafajták és azok mennyiségének fokozatos bevezetése. A munka értékelése legyen folyamatos, konkrét, reális, a gyermekhez mérten fejlesztő hatású.

A különböző típusú munka jellegű tevékenységek tervezése, s azok feltételénekbiztosítása (2,5)-3-6-7-(8) éves korban

Az óvodások munkajellegű tevékenysége a játékból bontakozik ki, elsősorbanönmagukért, majd a közösségért végzik. Kezdetben az óvónő segítségével, később teljesenönállóan, öntevékenyen. Az óvónő mindegyik munkafajtánál adjon mintát az eszközök,fogások, s azok sorrendiségének megismeréséhez. Úgy segítsen a gyermekeknek, hogyminél többször át tudják élni a munka örömét, a célért vállalt erőfeszítés szépségét,nehézségét. Az óvónő értékelése legyen buzdító, megerősítő, hogy a gyermekekbenpozitív viszony alakuljon ki a rendszeres munkavégzéshez. A munka jellegű feladatokatelsősorban jutalomból adja (nem büntetésből!)

A (2,5)-3-4 éves gyermekek az óvónőt figyelve részt vesznek a növények, állatokgondozásában, etetésében. A kerti munkában követik a termések, falevelek elszállítását, anagycsoportosok veteményezését, a növények locsolását.

75

A 4-5 éves gyermekek közösségi kapcsolatát jól fejleszti a naposi munka, amit akkorcélszerű bevezetni, ha a gyermekek készségszinten ismerik a munkafolyamat menetét,fogásait. (Az önkiszolgáló tevékenység ezt jól előkészíti.) Programunk megerősíti a naposimunka fontosságát, amit az étkezési feladatok elvégzéséhez, de egyéb munkafajtákhoz isajánlunk.Az óvónő megtervezi az egyéni megbízások lehetőségeit (pl.: információk közvetítése,kisebbek segítése, ajándékkészítés stb.)Lehetőséget adunk a gyermekeknek az állatok, növények gondozására is. A gyermekekközreműködnek az élősarok gondozásában, szobanövények átültetésében, szaporításában,csíráztatásában, a virágoskert megtervezésében és gondozásában, az udvar takarításában,pl.: falevelek összegereblyézése, összegyűjtése, öntözés stb.

Az óvónő segítségével az 5-6-7-(8) évesek önállóan végeznek naposi munkát. Közöseneldöntik a munka megosztását. Ízlésesen, esztétikusan tálalják fel az ételeket, terítenekmeg.Étkezés után felsöprik a morzsákat, feltörlik az asztal környékét.Rendszeresen segítsenek a kisebbeknek öltöztetésben, készítsenek nekik meglepetéseket.Az óvónő irányítsa a növény- és állatgondozást, hogy a gyermekek minél több műveletettudjanak önállóan elvégezni. A kerti szerszámokat önállóan használják, gondozzák.Minden évszakban segítsenek a járdák, utak tisztításában. A növények gondozását amagvetéstől a termések összegyűjtéséig együtt tervezzék és végezzék a felnőttekkel.


A gyermekek szeretnek közösen dolgozni. A közösségért végzett munkák vállalásánál megjelenik a helyes önértékelésük,

önbizalmuk. Munka jellegű tevékenységeiket a felelősségérzet, a feladat tudat és a kitartás

jellemzi. A testápolással kapcsolatos munkafolyamatokat önállón, szükség szerint elvégzik. Önállóan végzik a naposi munkát. Pontosan megértik, mit várunk el tőlük, és azt önállóan teljesítik. Szívesen vállalkoznak egyéni megbízatások elvégzésére. Szívesen közreműködnek a növények és állatok gondozásában. A környezet rendjének megőrzésére ügyelnek, segítenek annak tisztán tartásában

(csoport szoba, udvar, óvoda környezete). A szemetet szelektíven helyezik el a gyűjtőben.

76

8. INNOVÁCIÓ

A 2009/2010.-es nevelési évben sikeresen pályáztunk az általános iskolával közösen aTÁMOP 3.1.4. –09/1-2009-0021 sz. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés atáborfalvi innovatív intézményekben c. pályázatra.A projekt jó lehetőséget kínál az új pedagógiai módszerek megismerésére és alkalmazására,az egymástól való tanulásra és az együttműködés magasabb szintjére.Sok volt a hasonlóság az eredeti nevelési programunk kiemelt célkitűzései és akompetencialapú nevelés célkitűzései között.Az átdolgozott programunkat áthatja a kompetencia alapú nevelés szellemisége, melyszínesíti óvodánk életét.

Nevelő testületünk a jelen pályázat során az alábbi célok elérését, szakmaifejlesztéseket tűzte ki:

Helyi nevelési programunkban a gyermekek differenciált fejlesztését a gyermekekkíváncsiságára, érdeklődésére építve, a hagyományápolásra, a művészetekre, akörnyezettudatos nevelésre és a tevékenységek közben szerzett tapasztalatokraalapozzuk.

Célunk: a tanulási képességek elsajátítása, alap készségek, kulcs kompetenciák megfelelőbirtoklása révén nyitottabb, alkalmazkodóbb kreatívabb fiatalokká váljanak.

A kompetencia alapú nevelés minél szélesebb körű kiterjesztése, az ehhez szükséges újszerű tanulásszervező eljárások, módszerek megismerése és bevezetése. Az intézmény helyzetéből adódóan a cél a szegregáció mentes, együtt nevelési környezet kialakítása (oktatási integráció, befogadó pedagógiai kultúra támogatása, egyéni fejlesztési tervek, differenciálás).

Hosszú távú céljaink:

Gyermekeink iskolába való beilleszkedésének segítése, könnyítése, mivel a két intézmény hasonló módszereket alkalmaz (óvoda-iskola átmenet). A két intézmény (óvoda-iskola) kapcsolatának, együttműködésének fejlődése. Szemlélet váltás és módszertani megújulás következik be az intézmény vezetésben, a nevelő testület tagjaiban. A közös munka közelebb hozza a kollegákat, fejlődik a szervezet. Hatékonyabbá válik az óvoda vezetés és a dolgozók kapcsolata. Megalapozódik az élethosszig tartó tanulási hajlandóság. A gyermekek tudása, képessége és attitűdje pozitív irányba változik.

Feladataink:

Félévente egy projekt készítése Az óvodában ünnepelhető jeles napokat téma hét keretében dolgozzuk fel, kivéve

az Advent időszakát (projekt formában)

77

- A „ Tündér-völgy” dráma játék jó gyakorlat, kipróbálása, testre szabása, beépítésenevelőmunkánkba.

A konkrét feladatokat az óvoda mindenkori éves munkaterve tartalmazza.

78

9. INKLUZÍV PEDAGÓGIA- INTEGRÁCIÓA SAJÁTOSSÁGOK MEGŐRZÉSÉVEL, A

KÜLÖNBSÉGEKHEZ VALÓALKALMAZKODÁSSAL - A GYERMEKEK

ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓINTÉZKEDÉSEK

Differenciálás: a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztése, fejlődéséneksegítése.

9.1.A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek típusai:

Tanulási problémákkal küzdő gyermekek: tanulási nehézségekkel küzdők (pl.: lassú, motiválatlan, hosszabb betegség miatt

lemaradó, családi, szociális, kulturális, nyelvi hátrányok) tanulási zavarral küzdők (pl.: diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, figyelemzavar,

súlyosabb beszédhiba)

Magatartászavarok miatt problémás gyermekek: visszahúzódó (regresszív) és depresszív viselkedésű gyermekek (félénk, csendes,

visszahúzódó stb.) Eredményhez vezethet a csoportos és a párban folyó munka, a testreszabott differenciált egyéni munka, motiválás stb.

ellenséges (agresszív) és inkonzekvens viselkedésű gyermekek (engedetlen, kötekedő,támadó, hiperaktív stb.)

Inkább egyéni feladattal köthető le, fontos a velük megbeszélt egyéni vállalások,követelmények következetes számonkérése az eredmények, pozitívumok kiemelése,megerősítése mindkét típust motiválja, segítheti a beilleszkedést, a társaik általi elfogadás.

Kivételes képességű gyermekek, tehetségek: intellektuális tehetség (a különböző tudományterületeken kimagasló: matematikai,

fizikai, nyelvi stb.) művészi tehetség (képzőművészeti, zenei stb.) pszichomotoros tehetség (sport, tánc, kézügyességet igénylő terület) szociális tehetség (vezető, szervező, irányító)

79

Tehetségnevelés, tehetségfejlesztés – a tehetségígéretes gyermekek felismerésea tehetségnevelés / tehetségfejlesztés / tehetséggondozás a tehetség felismerésével,azonosításával kezdődik.A pedagógusnak és a családoknak ismernie kell azokat a mutatókat, amelyek halmozottelőfordulása tehetségígéretes gyermekeket sejtet:- a valamilyen területen kiemelkedő gyermekek teljesítményei nem mindig jók,

munkavégzésük, fejlődésük nem egyenletes, és gyakran nem vesznek részt a„munkában”.

A tehetségfejlesztés módja: a tehetségígéretes gyermekek társaikkal együtt vesznek részt akülönböző tevékenységekben, azonban a nap bizonyos idejében az óvodapedagógusok általdifferenciált „gondozásban” részesülnek.A szülők figyelmét felhívjuk arra, hogy tehetség ígéretes gyermekeiket milyen óvodánkívüli tehetséggondozó intézménybe célszerű az óvodai nevelési időn túl is fejleszteni.

Különleges bánásmódot igénylők még: csoportok a nemzeti kisebbséghez tartozók a bevándorlók

Eltérések: az anyanyelv és a többségi nyelv birtoklása kulturális sajátosságok; eltérés a többségi kultúrától csoportkohézió; a többséghez való viszony

Multikulturalizmus és interkulturalizmus: multikulturalizmus: A kisebbségi társadalmi csoportok nyelvének és kultúrájának

megjelenítése a pedagógiai hatásrendszerben. interkulturalizmus: Egy óvodában a többséghez és a kisebbséghez tartozó gyermekek

együttnevelése.

A szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységek

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek:- Óvodahasználó gyermekein eltérő szociokulturális háttérrel rendelkeznek, munkánk

tervezésénél ezen kívül figyelembe kell vennünk az elfoglalt, időhiánnyal küszködőcsaládok igényeit is, éppúgy, mint a szerényebb anyagi lehetőséggel rendelkező, többgyermeket nevelő családokét.

- Felelősségünk különösen nagy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknevelésében és fejlesztésében. A hátrányos helyzet esetenként a gyermekveszélyeztetettségét is magában foglalja.

- Feladatunk az óvoda világát nehezen elfogadó, illetve együtt nem működő, esetleggyermeküket is elhanyagoló családokkal való – együttműködésre késztető –kapcsolattartás.

(részletes kidolgozását a program Gyermekvédelem c. fejezete tartalmazza.)

80

9. 2. A sajátos nevelési igényű gyermekekbefogadása, és fejlesztése

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény a sajátos nevelési igényű-mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együtteselőfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyébpszichés fejlődési zavarral küzdő – gyermekek, eredményes fejlesztésének biztosításárakiemelt figyelmet fordít.Az alapprogramban meghatározott nevelési, fejlesztési tartalmak minden gyermek számáraszükségesek, így az óvoda nevelés a sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelésáltalános célkitűzéseinek megvalósítására törekszik.A gyermekek között fennálló különbségeket pedagógiai programunk kialakításakormindvégig figyelembe vettük és számos helyen beépítettük. A nevelés hatására a sérültkisgyermeknél is fejlődik az alkalmazkodó készség, az akaraterő, az önállóságra törekvés, azérzelmi élet, az együttműködés. a sajátos nevelési igény szerinti környezet kialakítása, aszükséges tárgyi feltételek, és segédeszközök megléte biztosítja a nevelési célokmegvalósíthatóságát, ha a napirend során a gyermek mindig csak annyi segítséget kap, ami atovábbi önálló cselekvéséhez szükséges.

Az elvárások igazodjanak a gyermekek fejlődésnek üteméhez: fontos, hogy fejlesztésük a számukra megfelelő területeken valósuljon meg a sajátos nevelési igényű gyermekeket a nevelés, fejlesztés ne terhelje túl! a habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozások programjai váljanak

mindennapi nevelőmunkánk tartalmi elemeivé

A fejlesztés szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszer- éseszközrendszert minden esetben a gyermekek állapotából fakadó egyéni szükségletekhatározzák meg. Óvodánkban az együttnevelés- az illetékes szakértői és rehabilitációsbizottság szakvéleményének figyelembevételével- minden esetben egyéni döntést igényel agyermek szükségletei szerint.

Alapelvünk:

A sajátos nevelési igényű gyermeknek joga, hogy különleges gondozás keretében, állapotának megfelelő gyógypedagógiai ellátásban részesüljön. Valljuk, hogy nem a közösségből kiszakítva, hanem a többi gyermek között, párhuzamos tevékenységként kezdeményezett fejlesztő játék a legeredményesebb formája a fejlesztésnek. A gyermek közösségbe, csakis olyan sajátos nevelési igényű gyermekek integrálhatók, akik a többiekkel együtt nevelhetők. A gyermekek mindenek felett álló érdekében a mi felelősségünk, hogy minden rendelkezésünkre álló segítséget megadjunk a gyermekek képességeinek fejlődéséhez, személyiségük kibontakoztatásához, igyekszik megfelelni korunk társadalmi és szakmai kihívásainak. Az óvodapedagógusnak olyan befogadó csoport légkört kell kialakítania, melyben a gyermekek magatartása, viselkedése kizárja a hátrányos megkülönböztetést, zaklatást

81

(megfélemlítés, megalázás, az emberi méltóság megsértése). A fejlesztés rövid távú céljait minden esetben a fejleszthetőséget tükröző gyógypedagógiai - orvosi-pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslatára kell építeni.

A habilitációs, rehabilitációs ellátás közös elvei

A sajátos nevelési igény kifejezi a gyermek életkori sajátosságainak a fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes

körű módosulását a képességek részleges vagy teljes kiesését, fejlettségét, eltérő ütemű fejleszthetőségét.

Az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs, tevékenység olyan team-munkában kialakított és szervezett nevelési folyamatban valósul meg, mely az egyesgyermekek vagy gyermekcsoport igényeitől függő eljárások (időkeret, eszközök, módszerek,terápiák) alkalmazását teszi szükségessé.A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobbmértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő,korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárásokalkalmazását teszi szükségessé.A gyermekek habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztésének az alapja a szakértői bizottságszakvéleménye.

Nevelőmunkánk során figyelemmel kell lenni arra, hogy:

a sérült kisgyermek harmonikus személyiségfejlődését az elfogadó, az eredményeketértékelő környezet segíti

a gyermek iránti elvárást fogyatékosságának jellege, súlyosabb mértéke határozza meg terhelhetőségét biológiai állapota, esetleges társuló fogyatékossága, személyiségjegyei

befolyásolják

A habilitációs, rehabilitációs egyéni vagy csoportos fejlesztés gyógypedagógiaikompetencia. Az egyéni fejlesztési terv elkészítéséhez a gyermek fogyatékosságánaktípusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógus, konduktor,konduktor-óvodapedagógus, terapeuta együttműködése szükséges.

A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai

A fejlesztés céljait minden esetben a fejleszthetőséget megfogalmazó gyógypedagógiai-orvosi - pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisaira kell építeni.

Célunk:

A harmonikus, nyugodt, biztonságot adó óvodai környezetben természetessé váljon a gyermekek között személyiségük különbözősége. A sajátos nevelési igényű gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása, fejlődésének elősegítése, hogy javuljon életminőségük, és a későbbiekben könnyebben tudjanak beilleszkedni a társadalomba.

82

Törekvés a különféle funkciók egyensúlyának bevonásával. Az értelmi, beszédfogyatékosságból fakadó vagy sérült funkciók kompenzálása vagy

helyreállítása, a meglévő ép funkciók bevonásával. Az egyéni sikereket segítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése. Az egyes területeken kimagasló képességeket mutató gyermekek támogatása.

A fejlesztés legfontosabb területei

A kognitív funkciók fejlesztése Alapmozgások kialakítása, a nagymozgások koordinálásának javítása, az egyensúlyérzék fejlesztése. Manuális készség, finommotorika fejlesztése. Minimális kontaktus, kooperációs készség, a nonverbális és verbális kommunikáció fejlesztése, a beszédszervek ügyesítése, beszédindítás, beszédmegértés fejlesztése, az aktív és passzív szókincs bővítése és a grammatikai rendszer kiépítése. Játéktevékenység alakítása, adekvát játékhasználat elsajátítása. Szociális kompetenciák kialakítása, fejlesztése.

z Az integrált nevelésből adódó óvodapedagógusi feladatok:

Inkluzív szemlélettel a különbözőséget elfogadó viselkedés és magatartásalakítása a gyermek közösségben, ezen belül különösen a tolerancia, türelem,megértés, figyelmesség, segítőkészség, empátiás készségek alakítása.

A sajátos nevelési igényű gyermek terhelhetőségénél az óvodapedagógus vegyefigyelembe a sérülés jellegét, súlyosságának mértékét, adott fizikai állapotát.

Ismerje fel, és gondozza kiemelten a gyermekben rejlő kiemelkedőteljesítményt.

A napirend során mindig csak annyi segítséget kapjon a kisgyermek, hogyönállóan tudjon cselekedni.

Az óvodapedagógus értesse meg és tudatosítsa a csoportban dolgozó dajkával,hogy kommunikációja, bánásmódja, viselkedése ugyanolyan modell értékű,mint az övé.

Speciális fejlesztési terv készítése, negyedévenkénti értékelése. A szükséges tárgyi eszközök biztosítása. Az óvodáskor végére, a sérülés arányában a sajátos nevelési igényű

gyermekeket is juttassa el az óvodai nevelési általános célkitűzéseibenmegfogalmazott minimális szintre: alkalmazkodó készség, akaraterő,önállóságra törekvés, együttműködés.

Törekedni kell arra, hogy a nem, vagy kevésbé sérült funkciók tudatosfejlesztésével bővüljenek a kompenzációs lehetőségek.

A habilitációs tevékenységeket meghatározó tényezők

A fogyatékosság típusa, súlyossága.

83

A fogyatékosság kialakulásának és a speciális ellátás megkezdésének ideje. A gyermek életkora, pszichés és egészségügyi állapota, rehabilitációs műtétei képességei, kialakult készségei kognitív funkciói, meglévő ismeretei családi háttere

Mindezek alapján a fejlesztés magába foglalja a vizuális, akusztikus, taktilis, mozgásosészlelés folyamatait, a motoros képességek, - a beszéd- és a nyelvi készségek és az értelmiképességek fejlesztése. Az egyes fogyatékossági típusok függvényében más-más területetkap nagyobb hangsúlyt.Halmozottan fogyatékos gyermek, gyermek csoport esetén a megállapított fogyatékosságokmindegyikére tekintettel kell lenni.Pedagógiai programunkat egyéni fejlesztési terv is kiegészíti.

A szükséges gyógypedagógiai feltételek biztosítása a sajátos igényű gyermek számára.

A sérülés specifikus módszerek, terápiák, technikák szakszerű megválasztása ésalkalmazása

az egyéni szükségletekhez igazodó környezet, speciális bútorok biztosítása az egyéni szükségletekhez igazodóan speciális segédeszközök használata, a

segédeszközök elfogadtatása, azok következetes használatára és megóvására nevelés a kompenzációs lehetőségek körének bővítése a nem vagy kevésbé sérült funkciók

differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével annak felismerése, hogy s sajátos nevelési igényű kisgyermek egyes területeken

kiemelkedő teljesítményre is képes rugalmas szervezeti keretek kialakulása a sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni

foglalkoztatásának megvalósításához az óvodapedagógusok, valamint a pedagógiai munkát segítő alkalmazottai és a szülők

megfelelő tájékoztatása a sajátos nevelési igényű gyermek befogadására, együttműködésa sérült gyermek családjával.

Óvodánkban megvalósuló – integrált – nevelés, oktatás

Óvodánk a lehetőségeinkhez mérten nemcsak részvétet és védettséget kínál, hanem mindentmegtesz a sajátos nevelési igényű gyermekekért:

pedagógiai programunk készítésekor és a speciális tevékenységek megvalósításakorfigyelembe vesszük a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésnek igényeit

külön gondot fordítunk arra, hogy a gyermek hátrányainak leküzdéséhez mindensegítséget megkapjon.

az adott gyermek fejlesztési stratégiájának kialakítását az integrált fejlesztésben,gyógypedagógus segíti.(illetve utazó pedagógiai szolgálat)

az integráltan fejlesztett gyermek számára biztosítjuk azokat az eszközöket, melyeket aszakvéleményében a szakértői bizottság javaslatot tesz.

Sikerkritériumnak a gyermekek beilleszkedése, egyenlő hozzáférése afoglalkozásokhoz, önmagához mért fejlődése tekinthető, amelynek eredményesmegvalósítását az alábbiak szolgálják: Az együttnevelés megvalósításában érvényesül a habilitációs, rehabilitációs szemlélet és

a sérülés specifikus eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk

84

megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelésiigény típusához, eltérő mértékéhez, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz.

A gyermekek integrált nevelésében, fejlesztésében részt vevő, magas szintűképességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshezszükséges kompetenciákkal rendelkező óvodapedagógus.

szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, individuális módszereket, technikákatalkalmaz.

a foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, agyermek fejlődésének elemzése alapján – szükség esetén- eljárásait megváltoztatja, azadott szükséglethez igazodó módszereket megválasztja.

egy-egy nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres. alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez. együttműködik a különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait,

javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba A gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképesítéssel rendelkező,

szakirányú végzettségű gyógypedagógus az együttműködés során: segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését, figyelemmel kíséri a gyermek

haladását javaslatot tesz gyógypedagógiai módszerek, módszerkombinációk alkalmazására,

az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra, a gyermekigényéhez igazodó környezet kialakítására

együttműködik az óvodapedagógusokkal, figyelembe veszi a gyermekekkelfoglalkozó óvodapedagógus tapasztalatainak észrevételeit, javaslatait

segít a helyi feltételek és a gyermek egyéni szükségleteinek összehangolásában kapcsolatot tart a szülővel a rehabilitációs sikerességét szolgáló ismeretek

átadásával részt vesz a befogadó foglalkozások és tevékenységek adaptációjában

85

9. 3. A sajátos nevelési igényű gyermekek sérülésspecifikus fejlesztésének elvei, feladatai

Óvodánk az épület adottságaiból fakadóan kizárólag csak gyengén látkis gyermeket tud befogadni.

9. 3. 1. A gyengén látó gyermekek (vízus: 100%-os látásteljesítménytől 33%-ig) főleglátásuk útján tájékozódnak a világban, de az ép látásúakhoz képest sokkal közelebbről,kisebb térben tudják azt használni.

A gyengén látó gyermekek kiemelt fejlesztési területei az óvodában:

Látás nevelés (a látásmaradvány használatának megtanítása, távoli és közeli környe-zetben).

A nagymozgás fejlesztése (térbeli tájékozódás a látás felhasználásával,mozgás koordináció, mozgás biztonság).

A finommozgások fejlesztése (a kézügyesség fejlesztése, az írás előkészítése). A látás – mozgáskoordináció fejlesztése: finommozgások és nagymozgások esetében

egyaránt. Térbeli tájékozódás és látás felhasználásával.Az érzékelés egyéb területeinek fejlesztése A hallási figyelem és megkülönböztető képesség segíti a tájékozódást, tanulást A tapintás által szerezhető információk kiegészítik a tárgyak tulajdonságairól szerzett

ismereteket.

A gyengén látó gyermek gondolkodás és beszéd fejlődését a látásos élmények hiányosságaijelentősen befolyásolják, ezért különösen fontos a környezet vizuális megismertetése.

A halmozottan fogyatékos látássérült gyermekek esetében a látás hiányánvagy különbözőmértékű csökkenésén kívül még más, testi, érzékszervi vagy értelmi sérülésis nehezíti a fejlesztés lehetőségét, amely döntően a látássérültek pedagógiája és a társulófogyatékosság gyógypedagógiai módszereinek kombinációival történik. Az eredményes-séget a döntően egyéni vagy kiscsoportos szervezés biztosítja. Ez azonban csakgyógypedagógiai óvodai ellátásban valósulhat meg.

1. 9. 3. 2. Az enyhe értelmi fogyatékos kisgyermek:

Fejlesztésében meghatározó a nem fogyatékos óvodás korúakkal történő együttnevelés az óvodában. A spontán tanulást, a társakkal történő együttműködést, a kommunikáció fejlődését segíti a számtalan élmény és minta, melyet megél a csoportban. A gyermek szükségletei szerint gyógypedagógiai megsegítésről kell gondoskodnunk, hogy a tankötelezettség korra elérje azt az iskolakészültséget, mellyel tanulmányait elkezdheti. Az integrált óvodai nevelés keretében szükség szerint gondoskodni kell a folyamatos

gyógypedagógiai megsegítésről.

86

Külön óvodai csoport létesítése kizárólag az 5. életévüket betöltött- óvodai nevelésrekötelezett- és komplex gyógypedagógiai, pedagógiai és orvosi – vizsgálat diagnózisaalapján egyértelműen az enyhén értelmi fogyatékos övezetbe sorolt gyermekek számáraabban az esetben lehet szakmailag indokolt, ha az iskolába lépéshez szükségesfejlettséget a gyermek vélhetően csak a speciális nevelés keretében biztosított, intenzívgyógypedagógiai fejlesztés mellett éri el.

9. 3. 4. A középsúlyosan értelmi fogyatékos gyermek

A középsúlyosan értelmi fogyatékos gyermek fejlesztésében a kis lépések elvétalkalmazva, a gyermekekre jellemző cselekvésbe ágyazott gondolkodást figyelembevevő képességfejlesztés kellő időt, alkalmat kell, hogy biztosítson: az alapmozgások, manipuláció kialakítására, fejlesztésére a minimális kontaktus, kooperációs készség, a nonverbális és verbális

kommunikáció fejlesztésére a beszédindításra, a beszédmegértés fejlesztésére, az aktív szókincs bővítésére a szobatisztaság, az alapvető önkiszolgálási szokások kialakítására törekvés az adekvát játékhasználat elsajátítására, kognitív funkciók fejlesztésére

Ezek kialakításánál kiemelt szerepe van a rendszerességnek, az utánzásnak, a gesztussalkísért, egyszerű verbális utasításnak, a zenének, a ritmusnak, a sok ismétlésnek.a fejlesztés során a csoportos foglalkozásokon törekedni kell a megfelelő motivációfenntartására, a csoportban az egymáshoz való közeledésre, az egymás mellettitevékenykedés fejlesztésére.

9. 3. 5. A beszéd fogyatékos (súlyos akadályozott beszédfejlődésű gyermek):Beszéd fogyatékos az a gyermek, akit a szakértői bizottság a komplex vizsgálataalapján annak minősít.

Mindez az anyanyelvi fejlettség alacsony szintjében, a beszédszervek gyengeségében, abeszédhangok tiszta ejtésének hiányában, a szegényes szókincsben, a beszédmozgásokrólszerzett emlékképek felhasználásának hiányában, a grammatikai fejletlenségben, az utánzóképesség gyengeségében nyilvánul meg.A beszédfogyatékos gyermek óvodai nevelését megelőzheti a korai fejlesztés.A beszéd- és nyelvi problémák súlyos zavara mellé társulhatnak részképesség zavarok(diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia veszélyeztetettség) és magatartás problémák, amelyeknehezítik a gyermek beilleszkedését.

A fejlesztés az anyanyelvi nevelést középpontban állító, speciális terápiákat alkalmazó intenzív, komplex nevelési környezetben valósulhat meg. Az óvodai nevelés/fejlesztés egész időtartama alatt kiemelt feladat az aktív

nyelvhasználat és kommunikáció kialakítása, az értelmi fejlesztés, a mozgás és észlelésifunkciók, valamint a vizuomotoros koordinációs készség javítása, az érzelmi életfejlesztése, speciális eszközök és módszerek alkalmazásával egyéni és kiscsoportosfejlesztési formában.

Azoknál a beszédfogyatékos gyermekeknél, akiknél több beszédprobléma együttesen fordulelő, vagy a beszédfogyatékossághoz a testi érzékszervi- és pszichés fejlődés zavara társul, azeredményes fejlesztés a logopédia és a társuló fogyatékosság kombinációjával valósulhatmeg.

87

A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

Az egyenlő bánásmód követelménye és az esélyegyenlőség előmozdítása nevelésialapelveinkben és értékeinkben rejlik, miszerint minden gyermeknek vele született jogavan az emberi méltósághoz. Intézményünk óvodapedagógusainak alapvető feladata, hogy azellátott gyermekek hozzájussanak mindahhoz, amely a gyermeki személyiség szabadontörténő kibontakoztatásához szükséges.

Az egyenlő bánásmód követelményét érvényesíteni kell

a teljesítmények értékelése során az óvodai ellátáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele során gyermeki jogok gyakorlása során az óvoda ellátással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés során (a jogszabály alapján

járó juttatások, illetőleg a nevelési-oktatási intézmény mérlegelése alapján adhatójuttatások)

az óvoda feladata az is, hogy a tehetségígéretes és képességeikhez viszonyítva rosszulteljesítő gyermek részére segítséget nyújtson

érvényesíteni kell az óvodai nevelésben való részvétellel összefüggő jogviszonymegszüntetése során

a gyermek csoportban való elhelyezkedése során szülői igény esetén vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló nevelésben

részesüljön megfelelő számú szülői igény esetén nemzetiségi nevelésben részesüljön

A sajátos nevelési igényű gyermekekkel heti 2 órában, csoportból kiemelve, egyéni fej-lesztési terv szerint, gyógypedagógus foglalkozik.A beszédhibás gyermekekkel heti 1 alkalommal logopédus foglalkozik.A csoportos óvónők az útmutatásaik szerint végzik a csoportban a gyermekek fejlesztését,felzárkóztatását.

88

10. GYERMEKVÉDELMI MUNKA AZ ÓVO-DÁBAN

Az óvoda környezetének jellemzői gyermekvédelmi szempontból:

Az óvoda gyermekvédelmi programja az óvoda éves munkatervének mellékletébenszerepel.

Gyermekvédelmi felelős szakirányú végzettséggel nem rendelkezik, de lehetőségeszerint a gyermekvédelemmel kapcsolatos továbbképzéseken részt vesz.

Óvodás gyermekeink eltérő családi környezetből járnak. Gyermekeink nagy részekertes családi házban, kis százalékuk a honvédségi lakótelepen és a nemrég épült,Tarcsay úti lakótelepen.

Az óvodás gyermekek családi helyzetének évenkénti felméréséhez készítettszempontok:

Az óvodások száma: 106 fő Ebből veszélyeztettek száma: 11 fő Hátrányos gyermekek száma: 34 fő Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek: 12 fő Három vagy több gyermekesek száma: 11 fő Más nevelési igényű gyermekek száma: 2 fő Csonka családban élők: 23 fő

(elvált vagy egyedülálló)

Gyermekvédelmi program

Az 1991. évi LXIV. törvénnyel hirdették ki hazánkban a Gyermekek jogairól szóló 1989-esNew York-i Egyezményt, melyben a gyermekek védelme érdekében fogalmazódtak meg agyermekek jogai.

A gyermek jogai

A gyermeknek joga, hogy nevelési, illetőleg nevelési-oktatási intézményben,biztonságban és egészséges környezetben neveljék, óvodai életrendjét pihenőidő,szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási lehetőség biztosításával életkorának ésfejlettségének megfelelően alakítsák ki.

A gyermek személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmetkell számára biztosítani a fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek nem vethető alátesti fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek,bánásmódnak.

89

Az óvodai nevelés során tilos a hátrányos megkülönböztetés bármilyen okból, így különösena gyermek vagy hozzátartozói, színe, neme, vallása, etnikai vagy társadalmi származása,vagyoni helyzete, kora, cselekvőképességének hiánya vagy korlátozottsága, születési vagyegyéb helyzete miatt, valamint a nevelési- oktatási intézmény fenntartója alapján.

Célunk:

A gyermekek alapvető szükségleteinek kielégítése, gyermeki és emberi jogainakérvényesítése.

Hátrány kompenzálással az esély egyenlőség biztosítása az eltérő szociális éskulturális környezetből érkező gyermekek számára.

A pedagógus feladatai:

Az óvónő feladata a rábízott gyermekek nevelése. Maximálisan biztosítsa a gyermekekalapvető szükségletét, az érzelmi biztonságot. Úgy szervezi az óvodai környezetet-személyi, tárgyi feltételrendszert-, hogy az hatásrendszerével elősegítse minden gyermekszámára az optimális fejlődési folyamatot.Az általános elvárások közül- a tolerancia, nyitottság, elfogadó, segítő, támogató attitűd,szeretetteljesség, következetesség- kiemelten fontos.

Nevelő tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek: - egyéni képességeit

- tehetségét- fejlődésének ütemét- szocio - kulturális helyzetét- fejlettségét- másságát

segítse a gyermek képességének, tehetségének kibontakozását segítse a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek felzárkózását a

társaihoz a gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket

adja át ezek elsajátításáról meggyőződjön ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges

intézkedéseket megtegye a gyermekek emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa a szülőket figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása, vagy fejlődésének

elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermekek

fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.

Hátrányos helyzetű gyermek: az, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultgyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fenn áll:- a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontjában agyermeket együtt nevelő mindkét szülő, a gyermeket egyedül nevelő szülő, illetve acsaládba fogadó gyám legmagasabb iskolai végzettsége alapfokú – (alacsony iskolaivégzettség, melynek igazolása a kérelmen megtett önkéntes nyilatkozattal történik.)

90

- a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontjában a gyermeketnevelő szülők bármelyike vagy a családba fogadó gyám a szociális törvény szerinti aktívkorúak ellátására (foglalkoztatást helyettesítő támogatás vagy rendszeres szociális segély)jogosult vagy a kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább12 hónapig álláskeresőként tartotta nyilván a munkaügyi központ-(alacsonyfoglalkoztatottság, melynek fennállását az eljáró hatóság ellenőrzi)- a gyermek szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben, vagy az eljárás során felvettkörnyezettanulmány szerint félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetveolyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéshezszükséges feltételek-(elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülmény)

Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek: az a rendszeres gyermekvédelmikedvezményre jogosult gyermek, aki esetében fenti három körülmény közül (alacsonyiskolai végzettség; alacsony foglalkoztatottság; elégtelen lakókörnyezet, lakáskörülmény)legalább kettő fennáll.

A gyermek hátrányos helyzetére utaló jelek:

A család csekély bevétellel, alacsony jövedelemmel rendelkezik, melynek nagy részevagy akár teljes egésze segély, nyugdíj, vagy ezekkel egy kategória alá eső bevétel,továbbá alkalmi munka után járó jövedelem.

Szűkös lakáskörülmények, kis alapterületű lakásban több személy él együtt, így kevés azegy főre jutó alapterület,

Egészségtelen lakhatási feltételek-vizes, salétromos falak, nagy páratartalom, alagsorilakás, szuterén.

A szülők alacsony iskolai végzettsége- csak általános iskolai, vagy olyan, érettségit nemigénylő szakképzettség, amelynek nincs munkaerő-piaci értéke.

Deviáns környezet szocializációs ártalmai: alkoholizmus, drog függőség, játékszenvedély.

Család hiánya-állami gondoskodásba vett, illetve onnan kikerült gyermekek, egy szülőscsalád, elvált szülők.

A beteg vagy korlátozott képességű szülők, akik fizikailag nem képesek gyermekükmegfelelő ellátására, gondozására.

Veszélyeztetettség: olyan- a gyermek vagy más személy által tanúsított-magatartásmulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi,érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza.

Az óvoda vezetője köteles

jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermek jóléti szolgálatnál, hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása

vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga általelőidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén.

A gyermek veszélyeztetettségére utaló jelek

Fizikai bántalmazás A gyermek szexuális zaklatása

91

Szülői felügyelet hiánya Elhanyagoló szülői magatartás Hajléktalanság, rendkívüli rossz lakáskörülmények Pszichés bántalmazás Éhezés, nem megfelelő táplálkozás Indokolatlan hiányzás az óvodából Minimális jövedelmi viszonyok.

Feladataink:


Az óvodába járó gyermekek szociális, szoci-kulturális családi hátterének megismerése. Szükség szerint környezettanulmány végzése. Hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett helyzet jelzése a

gyermekvédelmi felelősnek. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetben lévő gyermekek differenciált nevelése,

fejlesztése. A rendszeres óvodába járás figyelemmel kísérése, szükség esetén a hiányzás jelzése a

gyermekvédelmi felelősnek.

A gyermekvédelmi felelős feladatai

az óvodapedagógusok, szülők jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján aveszélyeztetett gyermeknél- a veszélyeztető okok feltárása érdekében- családlátogatásonmegismeri a gyermek családi környezetét.

a gyermekek anyagi veszélyeztetettsége esetén, az óvodavezető tájékoztatása arendkívüli segély, vagy a gyermekvédelmi támogatás felterjesztése érdekében.

szükség szerint családgondozó, védőnő segítésének igénybevétele. a gyermek bántalmazás védelme, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem

szüntethető, veszélyeztető tényező megléte esetén értesíti az óvodavezetőt. nyilvántartás vezetése. beszámoló készítése. részt vesz esetmegbeszéléseken. az óvodában a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot.

ellátó fontosabb intézmények címét, telefonszámát.

Az óvodavezető feladatai

A gyermekvédelmi tevékenységhez a feltételek biztosítása: gyermekvédelmi felelősmegbízása, feladatok, kompetenciák kijelölése nevelő testületi szinten.

Bizalom elvű kapcsolat kiépítése a családokkal. A törvények és rendeletek naprakész ismerete, a munka hozzá igazítása. Veszélyeztetettség esetén a Gyermekjóléti Szolgálat tájékoztatása. Étkezési kedvezmények meghatározása a törvényi jogszabályoknak és az önkormányzati

rendeletnek megfelelően. Ezek dokumentálása. A gyermek anyagi veszélyeztetettsége esetén, rendkívüli, vagy rendszeres

gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi az önkormányzat szociálisbizottságánál.

92

Óvodáztatási támogatással kapcsolatos feladatok ellátása

A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetben lévő családok segítésének lehetőségei:

Tájékoztatás az igénybe vehető segélyekről, támogatási lehetőségekről. Kedvezményes étkezési térítési díj biztosítása A szülők által, vöröskereszt által ajándékozásra behozott gyermekruhák, játékok

elajándékozása a rászoruló családoknak.

A gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzésés megszüntetése érdekében az óvoda köteles együttműködni:

Az orvossal, védőnővel Gyámüggyel Gyermekjóléti Szolgálattal egyedi esetekben, ha szükségét látjuk, felvesszük a kapcsolatot civil szervezetekkel is

(Nagycsaládosok Egyesülete, Vöröskereszt)

A gyermek és ifjúságvédelmi felelős segíti az óvodapedagógusainak gyermekés ifjúságvédelmi munkáját.Az óvoda éves munkaterve tartalmazza a gyermekvédelmi feladatok éves szintű tervezését.Az óvoda házirendje tartalmazza azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket az óvodábanvaló tartózkodásuk során be kell tartaniuk.

Siker kritérium:

Csökken a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek száma. Minden rászoruló időben megkapja a segítséget. A szülők bátran fordulnak az óvodapedagógusokhoz és a vezetéshez gondjaikkal. Anyagi okok miatt egyetlen gyermek sem marad ki az óvodából. A segítő szervezetekkel hatékony együttműködés alakul ki.

93

11. A PROGRAM KAPCSOLATRENDSZERE

11. 1. Az óvoda és a család

Alapelveinkkel összhangban, saját nevelési céljainkat és feladatainkat a családi neveléskiegészítéseként tervezzük meg, mert tiszteletben tartjuk, hogy a gyermekek neveléseelsősorban a család feladata. A család és az óvoda között szimmetrikus kapcsolat van. Aszülő tud legtöbbet a gyermekéről, ő ismeri legjobban gyermeke igényeit, viszont azóvónőnek van olyan szaktudása és olyan korosztályi tapasztalata, amely alapján hatékonysegítséget tud nyújtani a gyermekek fejlesztéséhez. Korrekt, partneri együttműködésük,melynek alapja a kölcsönös bizalom és tisztelet, elengedhetetlen a gyermekek harmonikusfejlesztése érdekében.Körültekintően szervezzük meg és szabályozzuk a szülőkkel együtt kialakítottegyüttműködés formáit, mely a folyamatos információk áramoltatását, a szemléletformálást,az óvoda tartalmi munkájának szakszerű megismertetését, a gyermekek egyéni fejlődésénekjellemzőit és a fejlődés eredményeit hivatott közvetíteni. A szülők, nagyszülők segítsék azóvoda érzelmi, szociális, esztétikai nevelését, hogy az óvoda a választott értékeit minélmagasabb szinten tudja tejesíteni.

A kapcsolattartás formái:

a családlátogatás (még az óvodába kerülés előtt) célja: az óvodapedagógus megismerje a gyermeket közvetlen környezetében, felmérje

helyét a családban, tájékozódjon a család nevelési elveiről, szokásairól. Családlátogatásra előzetes egyeztetés után kerülhet sor. A későbbiekben, többször is sorkerülhet rá, ha a gyermek fejlődése szempontjából indokolt

szülői értekezlet, még a gyermek óvodába kerülése előtt, „szülős” beszoktatás

célja: a gyermekek beilleszkedésének segítése. Kiválóan alkalmas arra, hogy a szülőmegismerje az óvodai életet, szokásokat, s mintát kapjon a gyermeke neveléséhez.

napi kapcsolattartás (elengedhetetlenül szükséges, hogy a szülő teljes mértékbentájékozott legyen a gyermekével történt napi lényeges eseményekről),

a szülői értekezletekcélja: az óvodát, a csoportot, a gyermeket, a szülőket érintő legfontosabb témák,feladatok, programok, esetleges problémák megbeszélése. Az óvodapedagógus feladataa szülők tájékoztatásán kívül véleményük meghallgatása, javaslataik figyelembevétele.

nyílt napok célja: a szülőknek lehetőséget biztosítani a napi óvodai életbe való betekintésbe.

Személyes élményeik alapján gyermekük új vonásait, tulajdonságait fedezhetik fel, képetkaphatnak gyermekük közösségben elfoglalt helyéről, viselkedéséről, teljesítőképességéről, egyúttal módjuk van társaikkal való összehasonlításukra is. Átélhetik a

94

szabad játék készségekre, képességekre gyakorolt hatását, a gyermek kompetenciájánakfejlődését.

negyed éves beszélgetések a gyermekek fejlődéséről, a szülőkkel együtt szervezett rendezvények, ünnepek, hangversenyek, bálok,

kirándulásokcélja: lehetőséget teremteni a család és óvoda közötti kapcsolat kialakítására,elmélyítésére, egymás szokásainak, értékrendjének még jobb megismerésére,szemléletük formálása, nevelési elveik közelítésére.

igény és elégedettségi vizsgálatok. Minden évben felmérjük a szülők igényeit,elégedettség, elégedetlenség vizsgálatát. Az eredményeket nyilvánosságra hozzuk.(szülői értekezleten ismertetjük). Az elégedetlenségek közül néhány feladat megoldásátfelvállaljuk, intézkedési tervet készítünk. A panaszkezelési rendszert szabályozzuk.

fogadóóracélja: a szülők tájékoztatása a gyermekek egyéni fejlődéséről, esetleges felmerülőproblémák megbeszélése.Célszerű személyre szabottan, igény szerint, előzetes időpont-egyeztetés utánlebonyolítani. Ezek az alkalmak adnak lehetőséget olyan információk cseréjére, melyeka gyermekkel, vagy közvetlen környezetével kapcsolatosak, esetleg bizalmas jellegűek.A szülő és óvodapedagógus egyaránt kezdeményezheti.

11.2. Az óvoda és az iskola

Az alsós munkaközösséggel kidolgozott együttműködési terv, tartalmazza a nevelési évközös programjait, látogatásait. Az iskolával kialakított tartalmas kapcsolat elősegíti agyermekeink zavartalan iskolakezdését.A kölcsönös érdeklődés hozzájárul egymás nevelési céljaink, elképzeléseinekmegismeréséhez, megértéséhez.Az iskola népzenei együttesével nagyon jól együtt működünk, ők szervezik az évszakihangversenyeinket.

A kapcsolattartás formái: 5-6-7 éves gyermekek látogatása az iskolában az óvodapedagógussal Iskolai szervezésű programokon való részvétel Egymás munkájának megismerése kölcsönös hospitálással Szakmai tapasztalatcsere, a gyermekek fejlődésének nyomon követése Közvetlen partneri kapcsolatok megbeszélése, mérése, értékelése Szülők informálása : nyílt órák és egyéb iskolai rendezvények időpontjáról, faliújságon a

szülők tájékoztatása az iskola által küldött szóró anyagok kifüggesztésével, személyesátadással

11.3. Az óvoda és a művészeti iskolák, együttesek

Felvesszük a kapcsolatot a környezetünkben lévő művészeti iskolával, együttesekkel,alkotókkal, hisz velük együttműködve tudjuk elérni, hogy a muzsika, az alkotások, akörnyezet esztétikai értékek megjelenhessenek az óvodában.


kapcsolatfelvétel,

95

látogatások megbeszélése egymás rendezvényein való részvétel.

11.4 . Az óvoda és a közművelődési intézmények

A Művelődési Ház kínálatából kiválasztjuk azokat a rendezvényeket, melyek elősegítik anevelés feladatok sokoldalú, színes megoldását. Ellátogatunk a gyerekekkel a könyvtárba,megismerkednek a működésével, könyvek kölcsönzésével.

A kapcsolattartás formái: látogatás tájékozódás rendezvényeken való részvétel.

11. 5. Az intézmény fenntartójával való együttműködés

Intézményünk pedagógiai programja egyfajta kötelezettségvállalás TáborfalvaNagyközség Önkormányzat-mint intézményfenntartó-felé arra vonatkozóan, milyenszínvonalú óvodai ellátást biztosít az óvodát igénybevevő családoknak.

Cél: A kapcsolat lehetőségeinek folyamatos felülvizsgálatával az intézményfenntartóval,illetve annak munkatársaival való eredményes és hatékony együttműködés kiemelten azalábbi tartalmak vonatkozásban: az intézményi dokumentumokkal szembeni fenntartói elvárások, a beszámoltatás szempontjainak és eljárásrendjének kidolgozása, működtetése adatszolgáltatás rendjének szabályozása a partneri igény és elégedettség mérés eljárásrendjének egyeztetése egyéb kapcsolattartási tartalmak

Az óvoda és a fenntartó kapcsolat elsősorban a következő főbb területekre terjed ki:

az óvoda Alapító okiratának módosítására pénzügyi-, gazdálkodási tevékenységére, az éves költségvetés jóváhagyása, elfogadása,

módosítása óvodánk ellenőrzése: gazdálkodási működési törvényességi szakmai munka eredményessége

az óvodában folyó szakmai munka értékelése az SZMSZ jóváhagyása, módosítása abban az esetben, ha annak költségvetési kihatása

van a Házirendje jóváhagyása, módosítása abban az esetben, ha annak költségvetési kihatása

van a Pedagógiai Programja jóváhagyása, módosítása abban az esetben, ha annak

költségvetési kihat


96

egyeztető tárgyalások és megbeszélések írásban beszámolás évente egy alkalommal értekezletek az óvoda képviseletének szükség és igény szerint biztosítása képviselő-testületi és

bizottsági ülésen fenntartó rendeletek és határozatok átvétele, azok végrehajtása céljából szükség és igény szerint speciális információszolgáltatás az óvoda pénzügyi,-

gazdálkodási,- szakmai tevékenységhez kapcsolódóan egymás rendezvényein való részvételA fenntartóval való kapcsolattartás felelőse az óvodavezetője, felhatalmazása esetén azóvoda más dolgozója.

11. 6. Az óvoda egyéb kapcsolatai: gyermekek nevelését speciális szakismereteikkelsegítik.

Pedagógiai szakszolgálatok, (Nevelési Tanácsadó, Speciális képességeket vizsgálószakértői bizottságok), az egészségügyi szakszolgálatok (védőnő, orvos, fogorvos), agyermek –és ifjúságvédelem intézményei (Családsegítő Szolgálat, Gyámügy).

Pedagógiai szakszolgálatok

A jelenlegi társadalmi helyzet, a családok megváltozott életkörülményei megköveteli tőlünknapjainkban, hogy az eddiginél szorosabb kapcsolatot alakítsunk ki e szakmai ésszakszolgáltató intézményekkel. Sajnos a családok életszínvonalának csökkenése,széthullása miatt tapasztaljuk, hogy egyre több a veszélyeztetett gyermekek száma. Ennekkövetkezményeként sajnálatos tény, hogy egyre több kisgyermeknek van szocializációs,viselkedési problémája. E mellet nem szabad elfelejtkeznünk a tehetséggondozásról sem,melyben a Nevelési Tanácsadó és Logopédiai Intézetnek nagy szerepe van.

A különleges bánásmódot igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentősaz óvoda együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciálisfelkészültséggel rendelkező szakemberekkel.

A kapcsolattartás tartalma: A gyermekek megfigyelése, megismerése után – szükség esetén – a kapcsolatok

felvételét az óvoda kezdeményezi.A megfigyelési tapasztalatok függvényében pszichológus, gyógypedagógus,fejlesztőpedagógus, logopédus látja el a csoportokba, ahol a szülői beleegyezést követően aközösségben, vagy egyénileg „vizsgálja” a gyermekeket a gyermekek nevelését speciálisszakismereteikkel segítik. Iskolaérettségi vizsgálatra a gyermekek mérése után- illetve szükség esetén- az óvoda

vezetője utalja be a gyermekeket. Esetmegbeszélés, kölcsönös tájékoztatás egymás munkájáról.

Egészségügyi szakszolgálatok:Szakorvos, védőnő, fogorvos:

Óvodásaink részére biztosított az orvos egészségügyi szolgáltatás. Az óvodánkba érkezőgyermekeket minden esetben megvizsgálják, és kiállítják az egészségügyi törzslapjukat. Avédőnő a gyermekek ápoltságát kíséri figyelemmel és folyamatos kapcsolatot tart az

97

óvodapedagógusokkal. Egy évben egyszer minden gyermek belgyógyászati, fogászati ésszemészeti szűrésben vesz részt. Erről a szülőt értesítjük.

Kapcsolattartás tartalma:

A kapcsolattartást az óvoda vezetője látja el.


tájékoztatás, megbeszélések, értekezletek, vizsgálatok elvégzése betegség megelőző, megőrző előadások tartása

11. 7. Az óvoda élelmezését biztosító vállalattal

Kapcsolattartásunk során igyekszünk megfigyelésekre alapozott mérési eredményeinkkelrendszeresen visszajelezni a mindenkori élelmezési vállalatnak, melynek alapja:

Célunk, hogy az óvodai élelmezés minél inkább biztosítani tudja a gyermekek számára azegész napra szóló megfelelő élelmiszerek szükségességét.

Arra törekszünk, hogy minden partnerünkhöz egy-egy kapcsolattartó személyt rendeljünk,aki összekötő szakemberként ápolja a gyermekek érdekében szükséges együttműködést.Minden partnerünket évente megkérdezünk az elégedettségéről, elégedetlenségéről,igényeiről. Az összegyűjtött információkat közösen beszéljük meg, s ha szükséges,intézkedési tervet készítünk az együttműködés javítása érdekében.

Az egészséges táplálkozás érdekében gyermekeinknek naponta az öt alapélelmiszer-csoport mindegyiktagjából kellene fogyasztania. az alapélelmiszer-csoportok között a következőket tartjuk számon:

(1) kenyér, pékárú, tésztafélék, rizs,(2) gyümölcs, zöldség,(3) hús, hal, tojás,(4) tej és tejtermék,(5) olaj, margarin, vaj, zsír

98

12. A GYERMEKEK FEJLETTSÉGÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE-A PEDAGÓGIAI

MUNKA DOKUMENTÁCIÓI

A pedagógiai dokumentáció célja, hogy megjelenítse a helyi pedagógiai program elv-, cél-,és feladatrendszerét, meghagyva az óvodapedagógusok választási szabadságát a módszerekés eszközök alkalmazásában.

Intézmény szintű pedagógiai dokumentumok:

Az óvoda nevelés országos alapprogramja (Alapprogram) A Napraforgó Óvoda Pedagógiai Programja- nevelőtestületi határozattal elfogadott – és

a program mellékletében elhelyezett kiegészítő szakmai anyagai. A Napraforgó Óvoda Minőségirányítási Programja. A Napraforgó Óvoda mindenkori Éves Munkaterve, mely komplex módon a teljes

szakmai szervezetre, azon belül pedig nyomon követhetően az egyes személyekrevonatkozó- a pedagógiai program adott évben megvalósítandó – céljait és feladataittartalmazza.

Csoportszintű pedagógiai dokumentumok

csoportnapló; a gyermekcsoportok nevelési-fejlesztési programja, melytartalmazza: gyermekcsoport összetételére, létszámára, a csoport működésére vonatkozó adatokat javasolt napi és heti rend speciális fejlesztésben résztvevő gyermekek névsorai óvó-védő szabályok befogadási terv a csoport szokásrendszerének tervezése: ¼ év ciklusra fejlesztési ütemtervek; időkerete: ¼ év ciklusra kapcsolat a szülőkkel szakmai ellenőrzések, látogatások, vendégek a csoportban elvégzett egészségügyi szűrések/ellenőrzések ünnepek és hagyományok/események szülői nyilatkozatok baleset nyilvántartása szülői értekezletek dokumentációi 1-1 oldal a gyermekek számára fejlesztési ütemtervek megvalósulásnak elemzése, értékelése; időkerete: ¼ év

ciklusra átvett intézményi jó gyakorlatok, saját innovációk nyomon követése

Felvételi és mulasztási napló; időkeret: naponta A gyermekek fejlettségállapotának mérése- Egyéni fejlődés nyomon követésének

dokumentuma:

99

GYEMEKTÜKÖR- Egyéni fejlődési naplóTartalmazza a gyermekek anamnézisét, az óvónők megfigyeléseit, a gyermekekképességszintjeit és fejlesztési elképzeléseinket.Tervezési időkerete: folyamatos.A gyermekek fejlődésének nyomon követése a csoportos óvodapedagógusok feladata. Minden gyermek fejlődését azonos fejlődési napló követjük, melyet a Nevelőtestület

dolgozott ki és tartalma titkosan kezelendő. Az egyéni fejlődési napló anamnézist és a legfontosabb fejlődési mutatókat

tartalmazza. Megváltoztatásához a Nevelőtestület 50%-a +1 fő írásos javaslataszükséges.

Az anamnézis felvételére a gyermekek óvodába lépését követően legkésőbb kéthéttel sort kell teremteni. A fejlődési napló vezetése folyamatos.

A gyermekek fejlődését folyamatosan nyomon követi, indokolt esetbenkezdeményezi a szülőnél a szakszolgálat igénybevételét.

A gyermek értelmi, beszéd-, hallás-, látás, mozgásfejlődésének eredményét- szükségszerint, de legalább félévenként- rögzíti. A szülőt erről tájékoztatja, aki eztaláírásával nyugtázza.

A szülő kérésére az óvoda tájékoztatót készít a gyermekek óvoda fejlődéséről, ésjavaslatot tesz a gyermek további fejlődéséhez szükséges intézkedésekre (atovábbiakban: fejlesztési javaslat). A fejlesztési javaslat elkészítését a szülő aziskolába lépést megelőző három, illetve az iskola megkezdését követő hat hónaponbelül kérheti. A fejlesztési javaslatot az óvoda átadja a szülő részére.

Módszertani ajánlás a fejlődési napló vezetéséhez:

Cél, hogy a gyermekek nyomon követése a mindennapok tevékenységeibebeágyazva realizálódjon. Minél több szempontot talál ki az óvodapedagógus, minéltöbb helyzetet teremt, minél több játékot figyel meg, minél adekvátabbtevékenységbázist talál a megfigyeléshez, a megismerés annál pontosabb,differenciáltabb lesz, így a tervezés, amely a fejlesztés alapja egyénre szabottan tudmegvalósulni.

A gyermekek fejlettségi állapotáról szóló szülői beszélgetések (fogadó óra,családlátogatás) tartalmát a fejlődési napló bejegyzéseire szükséges alapozni.

A szülő a fejlődési naplóban aláírásával ad nyomatékot a közös megbeszélésektartalmának.

A vázlat célja, hogy folyamatosan használható segédeszközként megkönnyítse akülönböző tevékenységek és foglalkozások vezetését, ideértve a neveléslegfontosabb feladatait is. Készítése nem tartozik a kötelezően vezetendő éshasználatos dokumentumok közé, azonban a pályakezdő gyakornok, valamint azegyén mérlegelés szerint alkalmanként a gyakorlottabb kollegák számára is javasolt.A vázlatgyűjteményből a legsikeresebbeket a pedagógus életpálya modell keretébentörténő minősítéshez folyamatosan előkészített egyéni portfólióban is célszerűelhelyezni.

Évente a nagycsoportos és középsős gyermekek kimeneti mérésben vesznek részt. Agyermekek mérése a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló módszerrel (DIFFER) történik.Azokat az alapvető készségeket vizsgáljuk, melyek az iskolai életmódhoz szükségesek.A gyermekek mérését minden csoportban a saját óvónője végzi a nagyokét novembervégéig, a középsősökét, március végéig. Akinél problémát találunk, küldjük továbbivizsgálatra a szakszolgálathoz.

100

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

A gyermek belsőérése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamateredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai életmegkezdéséhez szükséges fejlettséget. A gyermek az óvodáskor végén belép a lassúátmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá érik. Arugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerintiiskolakezdésre.

Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki, és szociálisérettség, amelyek egyaránt szükségesek a sikeres iskolai munkához:

A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az elsőalakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Testearányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikus finommozgásraképes, Mozgását, viselkedést, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítaniképes.

A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésévelkészen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszikaz iskolai tanulás megkezdéséhez. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik.(Különös jelentősége van a térbeli észlelés fejlettségének, a vizuális és akusztikusdifferenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testsémakialakulásának.)

A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél

az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellettmegjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; afelismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés,

megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik afigyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele,

a cselekvő-szemléltetés és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás iskialakulóban van.

Az egészségesen fejlődő gyermek

érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számáraérthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni;minden szófajt használ; különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot;tisztán ejti a magán- és magánhangzókat (a fogváltással is összefüggő nagy egyénieltérések lehetségesek); végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét,

elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét,szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza agyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri, és a gyakorlatban alkalmazza agyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetébenélő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmet; felismeri az öltözködés és azidőjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannakazok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezetmegbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak.

101

Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisanegészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes afokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival,amennyiben az iskolai légkör ezt lehetővé teszi. A szociálisan érett gyermek:

egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni; késleltetni tudja szükségletei kielégítését, feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a

feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának,munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt atevékenységet.

A három éves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt z óvodai nevelési folyamat célja,feladata változatlanul az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése.A sajátos nevelési igényű gyermekek setében folyamatos, speciális szakembereksegítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető el a fentiekben leírt fejlettségi szint.

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik befogadóintézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.

102

14. A PEDAGÓGIAI PROGRAMMEGVALÓSÍTÁSHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖ-

ZÖK ÉS FELSZERELÉSEK

A helyi pedagógiai program megvalósításához az alábbi speciális felszerelések és eszközökszükségesek:

Esztétikus mese kuckó, puha párnák, szőnyeg, mese szék, asztal, kincsesláda(kellékek tárolására), bábok, könyvek, gyertyák, magnó, albumok a tanultmondókákról.

Hangszerek: furulya, metallofon, dob, ritmus bot, csörgő, triangulum, cintányér,kisebb, nagyobb csengő, népies hangszerek, gyermek-óvónő által készített ritmushangszerek, gyermek-óvónők által készített ritmus hangszerek, hangsíp vagyhangvilla, szimbólumok a tanult dalokról.

Képalakításhoz különböző méretű rajzlapok, színes papírok, festékek, színes ceruzák,zsírkréták, pasztellkréták, fonalak, anyagok, madzagok, esztétikus eszköztárolólehetőségek, a rajzos csoportszoba részben a gyermeki munkának kialakított polc éstáblaszerűség, melyre a gyermekek kitűzhetik a rajzaikat. (MINI GALÉRIA).

Plasztikai munkához agyag, gyurma, fadarabok, termések, magok, kavicsok,szövőkeretek, fonalak, korongozó.

Esztétikus OVI-GALÉRIA, ahol maximum hét alkotás állítható ki évszakonként. Esztétikus videó szoba, ahol maximum 8-10-gyermek kényelmesen nézhet videó

felvételeket. Videó kamera és / vagy fényképezőgép, videó-magnó felvételek, lejátszási lehetőség:

a gyermekek önmegismeréséhez, zenei élmény közvetítéséhez, vadállatok életénekmegismerése, az óvoda ünnepeinek, hangversenyeinek, ovi-galéria eseményeinekrögzítéséhez, a felvételek többszöri megtekintéséhez.

Esztétikus élősarok a természet kincseinek gyűjteményével, a gyermekek általkészített egyes évszakokat tartalmazó albumaival, terráriummal és / vagyflóráriummal.

Az erdei programokhoz hátizsák, nagyító, esőkabát, kulacs stb. Az udvaron zajtól védett helyen pódiumszerű rész kialakítása, ahol énekes játékokat,

dramatikus játékokat, bábjátékokat játszhatnak a gyermekek. Kijelölt futópálya, ahol a gyermekek a napi kocogó-futó edzéseiket megtarthatják. Különböző kézi szerek a zenés-mozgásos percekhez pl. labda, babzsák, kisebb-

nagyobb karika, rövidebb-hosszabb szalag, bot, különböző színű kendők, zászlók. Szakkönyvek, elsősorban a programhoz felhasznált irodalom jegyzék alapján, amit

még gazdagíthatunk számos kiadvánnyal. Az óvoda színvilágának megkomponálása. Ehhez szükséges festékek, textíliák,

díszek beszerzése. Esztétikus tájékoztató táblák az évszak projekt bemutatásához, a program

rendszerének ismertetéséhez, a bátorító nevelés 14 elvének ismertetéséhez, azáltalános tájékoztatáshoz, valamint a gyermekek eredményeinek bemutatásához

● Vizező és homokozó asztal.

A báli bevételünkből, pályázati forrásból illetve egyéb forrásból szeretnénk folyamatosanbeszerezni az alábbi eszközöket:

103

Festőállvány: Könnyű hordozható, egyszerre két gyermek tud alkotni a segítségével.A csoportszobában és az udvaron is egyaránt használható.

Színes szalagok, kendők, botok a mozgásfejlesztéshez. Ami nem eszköz, de nagyon fontos lenne a gyermekek mozgás fejlesztéséhez,

TORNASZOBA

104

Felhasznált irodalom:

1. Kiss Tihamér: A gyermekek érzelmei. Bp. Tankv.k .1995. 156-190 p.2. Szuhányi Mária: Nevelés individuál pszochológiai nézőpontról Bp. Szuhányi

Alapítvány, 1993. 15-27 p.3. Mérei Ferenc- V.Binét Ágnes : Gyermeklélektan Bp. Gondolat, 1978. 5-276 p.4. Kovács György- Bakos Éva: Játék az óvodában. Debrecen, Szerzői kiadás, 1995.1-

244 p.5. Tarján Gábor: Mindennapi hagyomány. Dabas, Mezőgazdasági Kiadó, 1984. 1-194

p.6. Kóda- Szemerkényi: Apáról fiúra. Bp. Móra Kiadó, IV. kiadás.1973. 1-276 p.7. Kósa Csaba: Esztendő, te Vígságszerző. Bp. Móra Kiadó, 1988. 1-110 p.8. DankóErvinné dr.: Az óvodai irodalmi nevelés kérdései korunkban Bp. Dinasztia

Kiadó, 1993. 55-111 p.9. Molnárné Lóczi Tünde: Drámajáték az óvodában Szeged, KOMA, 1996. 4-14 p.10. Forrai Katalin: Ének az óvodában Bp. Editio Musica, 1974. 1-249 p.11. Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában. Bp. Zeneműkiadó, 1982. 7-289. P.12. Nagy Jenőné: Zenei nevelés az óvodában. Szolnok JNSZ. Pedagógiai Intézet. 1995.

1-13313. Balázsné Szűcs Judit: Miből lesz a cserebogár? Bp.Alex typo Kiadó, 1972. 7-114 p.14. Kondanics Mihályné- Podmaniczky Mária: Vizuális nevelés az óvodában. Calibra

Kiadó, 1893.Bp. 3-87 p.15. Pegagógiai Füzetek 7.: A környezetismeret és szabadidő kapcsolata az óvodában.

Szolnok, JNSZ. Pedagógiai Intézet, 1989.16. Tiszta Klub Füzetek 4.: Ötletszák gyűjtemény az óvodai környezet- és

természetvédelemi neveléshez. Szolnok, Tiszta Klub, 1995. 6-40 p.17. Gaál Sándorné- Kunos Andrásné: Testnevelési játékok anyaga és tervezése az

óvodában. Szolnok, Color Print Nyomda 1996. 5-238 p.18. Dr. Tótszőlőlősyné Varga tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában. Bp. FER-Co KFT

1994. 5-131 p.19. Nagy Jenőné: Óvodai programkészítés-de hogyan? NAT-TAN Sorozat Bp. OKI

1996. 1-128 p.20. Porkolábné Balogh Katalin: Szempontok az óvodáskorú gyermekek fejlettségének

megállapításához. Szolnok, JNSZM. Pedagógiai Intézet, 1983. 1-20 p.

105

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

Készítette:……………………………. 2013. augusztus 28. Hmiró Ferencné óvodavezető

Véleményt nyilvánított:

A szülői képviselet a Pedagógiai Program elfogadásához magasabb jogszabálybanmeghatározott kérdések rendelkezéséhez a véleményezési jogát korlátozás nélkül, ajogszabályban meghatározott határidő biztosításával gyakorolta. A dokumentummalkapcsolatban ellenvetést nem fogalmazott meg.

Dátum:2013.08.28.…………………………………………………………………………(Szülői Munkaközösség elnöke)

Elfogadta:

A Napraforgó Óvoda nevelőtestülete határozatképes ülésén készült jegyzőkönyvbenszereplő 100 %-os igenlő elfogadó határozat alapján 2013.augusztus 28.napján a PedagógiaiProgramot elfogadta. Az elfogadás tényét képviselője az alábbiakban aláírásával tanúsítja.

Dátum:2013.08.28.………………………………………………………………………..(Az óvoda Nevelőtestülete)

Irattári szám:

I-83 / 2013.

Az elfogadott Pedagógiai Program kihirdetésének napja: 2013. szeptember 01.

Keltezés: Táborfalva, 2013. augusztus 31. ……………………………………. óvodavezető aláírása

106

ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK

Az óvodai nevelés program érvényességi ideje:

2013. szeptember 01.-től- visszavonásig…………………………………………………………………………………………………

Az óvodai nevelési program módosításának lehetséges indokai:

l. A helyi óvodai program törvényességi szempontból nem felel meg. 2. Az intézményben a program bevezetéséhez szükséges feltételek, nincsenek

biztosítva. 3. Fenntartó által meghatározott feladat változás.

Döntés előkészítő- érdekegyeztető fórumok közül melyik javaslatára kell összehívnia módosítással foglalkozó nevelőtestületet?

1. A nevelőtestület 50 %-os ellenjavaslata alapján2. A szülők 50 %-a tiltakozik a program bevezetése ellen.

Milyen előírásokat szabtunk meg a programmódosítás előterjesztésére?

Írásbeli előterjesztés az óvoda vezetőségének A nevelőtestület 50 %- os ellenjavaslata alapján. A nevelőtestület elé terjesztés szóban véleménykérés, döntés a módosítás elfogadásáról.

A program nyilvánossága:

Minden csoportban megtalálható. Egy példány az óvodavezető irodájában. Minden csoport faliújságján. Az óvoda honlapján.

NAPRAFORGÓ ÓVODA · AZ ÓVODA JOGI STATUSZA, JELLEMZŐ ADATAI Az óvoda hivatalos neve:...

Documents

Transcript of NAPRAFORGÓ ÓVODA · AZ ÓVODA JOGI STATUSZA, JELLEMZŐ ADATAI Az óvoda hivatalos neve:...