nA Mûvészetbarátok Egyesületének (alapítva 1973.) füzetei/115. n Ára: 600.- Ft nnXXIV. évfolyam 2. szám n 2014 március – április nTagoknak tagdíj ellenében n

MÛVÉSZET BARÁTAIés

Kárpáti Éva: „Mimi portréja”

Kratochwill MimiHatvan év a képzőművészet szolgálatában

Könyvem­a­művészetről­szól,­hiszen­legjobban­ez­érdekel.A­ közel­ ezer­ kiállításhoz­ –­melyeket­ rendeztem,­ vagymegnyitottam­–­rengeteg­emlék­fűz.­A­művészek­nevénekfelsorolása­is­meghaladná­a­könyv­terjedelmének­határát,pedig­többüknek­nemcsak­egy-egy­tárlatát­gondozhattam,hanem­egyesek­kiállítását­évtizedekig­újra­rendezhettem.Még­inkább­lehetetlen­lenne­a­csoportos­kiállításokon­sze­-replők­felsorolása.­Például­évekig­rendeztem­a­Hód me ző -vá sárhelyi Őszi Tárlatokat, Ábrahámhegyen az­egykoriBernáth növendékek kiállításait,­a­derecskei NemzetköziGra fikai Alkotótelep grafikusművészeinek bemutatkozását.Sok-sok­közelebbi­ismeretség,­barátság­szövődött­a­kiállí­-tások­kapcsán,­amellett,­hogy­több­munkám­csak­egy-egyalkalomra­vonatkozott,­és­az­ismeretségek­további­kapcso-lattartására­szorítkozott.­Sokan­hatottak­írásaimra­is,­és­ab­-ban­bízom,­hogy­az­én­méltatásom,­szakmai­megítélésem­issegítette­művészi­pályájuk­sikerességét.­Az­1990-es­évek­elejéig­tartott­hivatali­munkám­a­Mű­-

csar­nok­keretében.­Nyugdíjazásomat­követően­megszűnt­asok­adminisztrációs­feladat,­és­végre­csak­az­általam­ki­vá­-lasztott­ művészekkel,­ és­ kiállításokkal­ foglalkozhattamsza­bad­foglalkozású­művészettörténészként.­Évekig­mű­vé­-szeti­tanácsadója­voltam­a­Budapesti Tavaszi Fesztiválnak,és­a­Művészeti Alapnak.­Jelenleg­is­aktívan­dolgozom.Pályám­során­voltak­olyan­alkotók­is,­akiknek­szí­vesen

rendeztem­volna­kiállítást,­vagy­írtam­volna­róluk,­de­nemsikerült­közelebb­jutnom­hozzájuk,­és­tevékenyen­részt­ven­-ni­munkásságuk­ismertetésében.­Közülük­csak­hadd­em­lít-sem­Bar csay Jenőt, Bálint Endrét,­vagy­Bartha Lászlót. Eb­-ben­persze­közrejátszott­az­is,­hogy­ők­más­mű­vé­szet­tör­-té­nészekkel­voltak­közelebbi­munkakapcsolatban,­vagyköz­ben­elhunytak,­és­kikerültek­látókörömből.­Ám­mindigvégigkísértem­élet-­és­művészútjukat,­gyűjtve­a­róluk­ír­ta­-kat,­és­dokumentációban­is­őrzöm­alakjukat.­A­könyv­bel­-ső­borítóin­arcvonásaikat­a­teljesség­igénye­nélkül­kicsinyfotókkal­megjelenítettem.­Köztük­szerepelnek­azok­is,­akikesetenként­nem­a­legjobb­szívvel­viseltettek­irányomban.Hiszen­tanulságos­minden­ismeretség.­Kötetem­talán­meg­-

raj­zolja­a­XX.­század­második­felének,­és­jelen­századunkelső­évtizedének­kulturális­életét,­korszakalkotó­mű­vé­-szei­­nek­sajátos­emberi,­és­alkotói­arculatát.­Tu­laj­don­kép­-pen­ez­egy­mesekönyv,­kiegészítve­számos­korabeli­fotóval,illusztrációval.­Nem­tudományos­cikkekben,­katalógus-be­vezetőkben,­vagy­műelemzésekben­kívántam­összegez-ni­életutam­nyolc­évtizedének­regényét.­Abban­bízom,­hogy­az­album­írásai­nemcsak­ér­dek­fe­szí­-

tőek,­szórakoztatóak,­hanem­valamennyi­olvasónak,­kicsik­-nek,­és­nagyoknak­egyaránt­ta­nulságokkal­is­szolgálnak.­­­­­­­­­­­­

(Magyar Képek Kft. Kiadása)

2014 március – április 2

Tóth SándorÖssszefüggések

A­kora­reggel­fényei­fák­lábára­köt-nek­arany­szalagot.­Az­osztrák­GertJonke novellája,­ a­Georg FriedrichHändel feje­néhány­napja­került­a­ke­-zembe;­élénk­zenekari­hangzásbanhal­lom­az­ő­erdejét,­évszakok­ragyo-gásában­„tarkára­festett­lég­temp­lom­-hajójában”­hangszerek­áttetsző­fres­-kóinak­ színkavalkádját­ csodálom.Belső­képekét,­melyek­a­The­Mes­si­ah–­a­Messiás hárfazáporában az­egyet­-len­arcot.­A­zeneszerzőt­súlyos­be­teg­-­sége­után­megnyugtató­izgalom­fog­-ta­el­–­olvasom­a­novellában­–,­„ren­-díthetetlenség­kerítette­körül,­minthaegy­ pillanat­ alatt­minden­megválto-zott­volna”.­A­szövegkönyv­szerzője le-vélben­ezt­az­üzenetet­küldte:­vi­gasz­-­talódjék,­legyen­nyugodt,­ettől­kezd­-ve­semmi­sem­háboríthatja,­élete­véd­-ve­van.­És­gyűltek­a­kottalapok,­zú­-dultak-csöndesedtek­a­hangzatok­egészéjszaka.­Mit­remélhetett?­Költőien­pró­-bálja­az­író­az­érzést­visszaadni:­„…vajon­ezt­a­tüzet­és­a­hálaáldozatnak­afejét­hűsítő­lángjait­szólaltatta-e­meg,vagy­a­kezdődő­virradatnak­tüze­volt(…).­Olyan­volt,­mintha­személye-sen­az­étert­terítette­volna­átláthatómegvonalazott­kottapapírként­az­asz-talra,­és­kapkodva­pontosan­a­napsza­-kok­hullám-verését­jegyezné­le…”Körülzsong­a­kora­reggel­fény­ze­-

néje,­az­erdők­felpezsdülő­sűrűsége,a­dallamos­csend,­az­ég­barokkosannyitott­végtelensége,­amelyre­lassan-szépen­ fátyol­ terül;­ lentről­ a­hegyretóduló­gomolygás­freskóvá­változik.Imádsággá­a­természet­minden­rész­le­-te;­a­hegyvilág.­És­a­szürkén­csillogókő­is­a­kerti asztalon,­a­fűrésszel­kanya-rított­fatörzslap,­amelynek­közepén­ahasadás­akár­szobrászkézről­vall­hat­na.A­boltozatos­erdőszakasz,­amely

templombelső­struktúrájára­em­lé­kez­-tet,­a­természetben­is­úgy­van­jelen,ahogyan­építészek­költői­fan­tá­ziá­já­ban,és­ha­korunk­szerves­épí­tő­mű­vé­sze­tétnézzük,­nem­arról­van-­e­szó,­hogyvölgyhajlat,­bérci­magaslat­együtt-raj­-zában­a­mulandóság­ feletti­végtelentükörkép­látszik,­a­valóság­égi­má­sá­-ban­ lehet­ akár­ az­ „örök­ szerelem”romlatlan­ideálja,­az­isteni­derű­em­ber­-re­is­vonatkozó­teremtés­elve.

Geröly Tibor és Kratochwill Mimi (fotó:Geröly-Bársonyi Hilda)

Kratochwill­Mimit­szoros­szálak­fűzik­a­Művészetbarátok­Egyesületéhez­annak1973.­áprilisi­megalakulása­óta.­Fontos­szereplője­volt­számtalan­zsűrizésnek,kiállítási­„képválogatásnak”.­Szívesen­vállalkozott­tagtársaink­egyéni­és­kol­lek­tívtárlatainak­megnyitására.­Szakmai­észrevételei­segítették­alkotó­tagjainkat­egyé­nistílusuk­kialakításában.­A­több­mint­négy­évtized­során­a­művészeti­is­me­ret­ter­jesz­-tést­szolgáló­előadássorozatunk­folyamatos­szereplőjeként­­a­magyar­művészetiélet­jeles­képviselőinek­életútját,­munkásságát­ismerhettük­meg­tolmácso­lá­sá­ban.­­­Kratochwill­Mimi­február­19-én­az­Erzsébetvárosi­Közösségi­Házban­élet­út­-

jának­nyolc­évtizedéből,­pályafutásának­hatvan­esztendejéből­emlékezetes­pil-lanatokat­idézett,­és­kívánságra­dedikálta­„Kalendárium”-át.

Kilencvenöt éve született Prokop Péter

Január­8-án­az­Erzsébetvárosi­Közösségi­Házban­egyesületünk alapító tagjáraProkop Péter író,­költő,­festőművészre­emlékeztünk.­Művészetének­je­len­tő­sé­gétdr. Prokopp Mária, az­ELTE­Művészettörténeti­Tanszékének­emeritus­profesz-szora­elemezte.­Elmondta,­hogy­Prokop­Péter­38­évesen­kész­művészként­ér­ke­-zett­Rómába.Tehetségét­még­itthon­a­Budapesti­Képzőművészeti­Akadémián­fej­-lesztette,­és­több­jelenetős­monumentális­alkotáson­–­Sükösd,­Szend,­Baja,­Hegy­kőtemplomaiban­–­bizonyította,­hogy­a­Biblia­tanítása,­Isten­jelenléte­a­világbana­XX.­század­közepén­is­új,­erőteljes,­színvonalas­művészetre­sarkall.Az­ars­sacra­a­keresztény­művészet­feladatának­azt­tartotta,­hogy­egy­ér­tel­mű­en,

világosan­művészi­színvonalon­közvetítse­Isten­üzenetét.­Ennek­érdekében­több­-ször­nekifeszült­egy-egy­nagy­ istenélménye­megjelenítésének.­Az­Utolsó va - csora gondolatiságát­először­1957-ben,­majd­azt­követően­még­három­változat-ban­megfestette.­A­keresztre­feszített­Krisztust­ábrázoló­képek­is­az­ön­fel­ál­do­zó,igazi­szeretetnek­művészi­megjelenítései.­A­feltámadás­diadala,­az­emmauszi­ta­-­nítványok­szívének­lángolása­az­ismeretlen,­de­fénylő­vándor­láttán­több­meg-fogalmazásban­a­menny­bemenetel­csodás­víziója.­­A­festő­vetített­képei,­és Pro­koppMária­szuggesztív­előadása­méltán­aratott­elismerést­a­hallgatóság­kö­rében.­A­születésnap­kapcsán­a­Jel­Kiadónál­Méhecske módra címmel­megjelent

Prokop­Péter­könyvet­–­mely­írásainak­tizenkilencedik­kötete­–­Maróczky Er zsé betmutatta­be­a­jelenlévőknek.­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­Geröly-Bársonyi Hilda

2014 március – április 3

És­ha­már­Händel­a­zenei­tablón,­a­ro-kokóban­a­XX.­századot­is­megdo­bog­-tató­Watteau olajképe,­a­Társaság apark ban.­Amott­a­monumentalitás­er­-dősége,­emitt­a­miniatűr­kert­„gálánsünnepélye”.­Valamiféle­látomás,­az­adottkor­díszletes­realizmusában.­Vas Ist ván,a­költő­azt­mondta­a­képről,­hogy­ne­-ki­Rameau,meg­Couperin zenéje,­denem­tudja­elválasztani­Mozarttól­sem.Watteau­képzeletbeli­látóköréhez­„fél­-őrült­ábránddal”­fordult­később­Ver lai neés­a­mi­Gulácsynk.­Álom­és­esz­mény.Mint­a­másik­Watteau-kép,­az­El,­Cyt­-herébe,­amely Debussy zongoráján­Aboldog sziget-ként­muzsikál­–,­Jerseyszigetén,­ahol­a­francia­komponistanyu­galmas,­derűs­napokat­töltött.­Denem­álmot­és­eszményt­hoz­a­vi­lág­naka­művészet?­Öröknek­vallott­esz­té­ti­ká­-jával­nem­halált­is?­Rajongott­Wat­te­a­u-ért­Baudelaire,­a­Fároszokban­ek­ként:„… tündöklik és kering lobogó lep ke -ként,/friss, könnyű díszletek közt ezerbüszke csillár/önti a bálra az őrü le tetés a fényt.” Baudelaire­abszolutizáljaa­művészetet,­aztán­–­ki­tudja?­–­éle­tevége­felé­mintha­Händel­par­ti­tú­rá­já­-ban­keresné­a­végső­Szót…­Irracioná-lis,­transzcendens?­Mitől­függ a­lélekegyensúlyteremtése?­Menny­és­po­kol–­akarva,­nem­akarva –­együtt­je­lent­ke­-zik.­A­szép­árnyéka­mindkettőre­ve­-tül,­a­titok­fátylat­sző­mindkettő­fölé–­világosabbat,­sötétebbet.­A­Hal­ha­tat­-lan­Lényről­a­legmodernebbek­egyi­ke,Pierre Jean Jouve ezt­vallja:­A szív haráüt fényed/Homály tetézve szívvel/

A homályban ha fényed/ Rásüt egy -szerre a szív ver (Az olvasata töb b fé le.)Már­délutáni­napszakban­be­szé­lünk

erről.­Vendégeink­egyike­színház­szak­-értő.­Ő­hozza­szóba­a­misztikus­él­ményt,új­darabok­háztájáról­a­transzcenden­-ciát.­Hangsúlyozza:­a­legújabb­nem­ze­-dék­mennyire­szomjazza­a­spirituali­-tást,­misztikát.­Persze­vannak,­akiketez­egyáltalán­nem­érdekel…­A Ter mé -szetmagyarázat és Psziché című­köny­-vet­hozom­elő,­amely­ötven­esz­ten­dejejelent­meg­Zürichben.­Előszavát­CarlGustav Jung,­Freud „hűtlen­ta­nít­vá­nya”írta,­többek­közt­szinkronicitással­jel­-zett­eseményekről,­amelyek­jönnek,­el­-suhannak,­és­„száz­idejük­van”.­A­sváj­-ci­pszichiáter­azt­is­elmondja,­hogy­is-ismételten­olyan­összefüggésekre­buk­-kant,­amelyeket­már­nem­tudott­„vé­let­-len-csoportképzéssel­vagy­halmo­zó­dás­-sal”­megmagyarázni.­Különös­egy­be­-e­sésekről­van­szó,­amelyek­ér­te­lemsze-­rűen­ úgy­ kapcsolódnak­ egymáshoz,hogy­„véletlen­találkozásuk­akkora­va­-lószínűséget”­mutat,­melyet­„megmér­-hetetlen­nagysággal”­kellene­kifejez­ni.Domokos Mátyás irodalomtörténészWeöres Sándorról­közreadott­em­lé­ke­-zetes­munkája,­A porlepte énekes kí­ván­-kozik­ide,­amelyben­furcsa­történet­ol­-vasható.­Domokos­leírja,­hogy­a­nyolc­-vanas­évek­elején­a­Lukács­kórházba,a­„C”­épületbe­kellett­járnia­ke­ze­lés­-re.­A­kórház­régimódi­főépülete­előtteszébe­jutott:­ebben­az­ispotályban­be­-tegen­fekszik­Weöres­Sándor,­jó­len­neváratlanul­meglátogatni.­Ki­fo­gá­sok­rahivatkozva­elmulasztotta,­meg­néz­ni­aköltőt.­Másnap­a­feleség,­Ká rolyi Amy„felhívott­ telefonon­–,­ szemrehányóhangon:­Hallotta,­hogy­bekukkantottamSándorhoz,­de­Sándornak­rosszul­esetthogy­egy­pillanatra­sem­időztem­be­teg­-ágyánál.­»Maga,­csak­úgy­átsuhant­aszobán!«­Megdermedtem­és­da­dog­vakezdtem­mentegetőzni,­hogy­én­nem­isjártam­benn­a­kórházban,­csak­ar­ra­fe­-lé…”­Aztán­töprengeni­kezdett:­mi­voltez?­Jungnál­kötött­ki,­aki­elképzelhe­-tet­lennek­tartotta­az­ok­nélküli­ese­mé­-nyeket.­Ha­mégis­léteznek,­akkor­„te­-remtő­aktusokként”­kell­felfogni­őket,a­„folyamatos­teremtés”­értelmében,vagyis­gondolnunk­kell­„az­egyetlenteremtő­aktus­örökkévaló jelenlétére­is.”Jung­nem­volt­misztikus.­Fi­gyel­mez­tet:„óvakodnunk­kell,­hogy­minden­olyantörténést,­ amelynek­ oka­ ismeretlen,

mint­ok­nélkülit­értelmezzük.”­Vi­szontvalóban­ok­nélküli­események,­jelen-ségek­indokolják,­hogy­„tér,­idő­és­ok­-ság­mellé­még­egy­új­kategóriát­be­ve­-zessünk”.­Weöres­egyik­versében­„em­-berfeletti­áramokról”­ír.­„Lét­érté­ke­lé­-sének­és­Létértelmezésének­legsúlyo­-sabb­üzenete­ez”­–­jegyzi­meg­az­iro-dalomtörténész.­Többféle­spekuláció,következtetés­kísérheti­az­elmondotta-kat,­leírtakat.­Jómagam­vendégemnekegy­pár­hete­megjelent­Weöres-hagya-tékból­(Orbis­Pictus)­az­alábbit­idé­zem:­

„Isten gondol öröktől fogva téged,elméjében léted mint szikla áll.Mi ehhez mérve habfodornyi él ted?és mit változtat rajtad a halál?”

Tóth Sándor Tóth SándorAPASSIONATA

Láttalak­az­alkony-óránnaplezáró­hegyfokon,fénytől­fényig­ért­a­szívés­kéztől­kézig­a­szirom

Általúszott­felleg­árnya,meg-megállt­a­kispatakHagytad,­arcod­hadd­­fürössze,míg­a­bokrok­húrzenéjeszenvedélytelen­maradt

Akkor­újra­megragyogtál,cseppek­lepték­a­szemedBalladába­írt­magányod­–Mint­mi­elvégeztetett

Ösvény­járt­az­erdőaljonelveszőn­a­fű­közöttZöld­keresztje­nőtt­a­bércnek,lelked­arra­költözött

Láttalak­az­alkonyóránnaplemente­hegyfokon­–Kéztől­kézig­ért­a­szívés­fénytől­fényig­a­szirom

NOTTuRNO

Mozdulatlan­árnyékbólpróbálja­elérniaz­éjszakát

Hold­a­jóbarát­lomb-kosarában­üldögélPókhálóként­szövimintázatlan­sugarát

2014 március – április 4

A. Tóth Sándor a Varjúvárban

Lapunkban­többször­írtunk­a­manapság­ismételten­fel­fe­de­-zett­A. Tóth Sándor festőművészről.­Születésének 110. év -for du lóján fő­ műveiből,­ párizsi­ rajzaiból,­ vázlataiból­ ésbáb­jaiból­kiállítást­rendeztek­a­Balassi­Intézetben.­utolsónagy­sikerét­2011-ben­aratta,­amikor­egyetlen­hazai­ként­–a­ külhoni­ magyarok,­ Andre Kertész, Breuer Mar cell ésMoholy-Nagy Lászlómellett!­–­a­malagai Picassó Mú ze umszázhatvan­művészt­felvonultató­kiállításán.Örömmel­nyugtáztam­az­újabb­A.­Tóth­kiállítást.­Vi­szont

nem­ itt­ voltak­ „végre együtt a főművek”.­Azokat­hosszúideig­láthatták­az­érdeklődők­a­pápai­Esterházy­kas­tély­ban.S­együtt­voltak­–­még­a­művész­életében!­–­a­győri­Mú­ze­-u­mi­Képtárban­is.­A­legteljesebb­„együttlétet”­pedig­1994-ben­a­Szombathelyi­Képtár­biztosította.Az­újabb­kiállítás­hírére­elővettem­archívumomból­a­Pá -

pai Kollégiumi Lapok 1932.­november-decemberi­szá­má­-ból­készült­négyoldalas­útirajzot.­A­címe­szerint,­„Erdély-Ka lotaszeg, Beszámolóféle” háromhetes,­ részben­ gyalogmegtett­utazásairól­szól.­Újra­olvastam­a­szellemes­írást,­sígy­született­a­gondolat:­a­útirajz­rövid­ismertetésével­em­-lé­kezzünk­a­jeles­évfordulóra.A­hangulatos­cikkből­kiviláglik,­hogy­a­gyűjtött­ta­pasz­ta­-

­latok,­élmények­megerősítették­amúgy­is­elkötelezett­ma­-gyar­­ságtudatát.­Megfigyeléseit­hasznosította­tanári­mun­ká­-jában­és­cserkészparancsnokként­a­haza­fi­as nevelésben.Már­mögötte­volt­az­út­kétharmada,­amikor­Brassóból

Nagyenyeden­át­Kolozsvárra­érkezett­a­vicinálissal.­Az­er­-délyi­ főiskolások­konferenciájára­ igyekezett,­de­elkésett.Ba­ráti­segítséggel­a­táborozók­után­eredt­Kiskapusra.­Mintmindenütt,­ahol­megfordult,­itt­is­megtapasztalta­a­ven­dég­-szeretet.­„A faluban teljes a konferenciai hangulat” –­írja,­snyitott­szemmel­figyel­a­„kalotaszegi uzsonna”alatt.­Hi­te­-le­sen­leírja­a­felszolgáló­lányok­népviseletének­minden­da­-rabját.­Az­előadások­egy­részét­a­gótikus­templomban­tart­-ják.­ Dicséri­ Debreczeni László renováló­ mun­káját,­ aki„egyházkerületi régészként” ügyel­a­kálvinis­ta­emlékekre.Az­estei­tábortűznél­együtt­a­falu­apraja-nagyja:­együtt

énekelnek,­ő­meg­–­mivel­a­ceruza­és­rajzpapír,­jellemzőenmindig­kéznél­van!­–­ rajzolja­ a­gyerekeket.­Az­esti­ sétaszin­te­féktelen­tánccal­zárul.­A­helyiek­kezdik­és­„csárdástbokáznak”, a­vidám­sereggel­„zengjük végig a falut”. Szál­-lást­„népes kis család” tiszta­szobájában­kap.

„Harmadnap megléptem Sztánára” –­jelenti.­Adjuk­át­aszót­a­lelkes­utazónak:­„Jó ki lépés onnan. Gye rő vá sár helytmegtapasztaltam, hogy patkolják a bihalt (bivaly tu do má -nyo san), s megkóstoltam a bivalytejet is. Olánádasdon a cif -rára fűrészelt oromfalakat vettem szemügyre. Különösen tet -szett, ahol az egész dísz pávafarokként terül széjjel. Ere de -ti ségével mulattatott a bűnbeesés ábrázolása, ahol a kígyóbakának maszkírozva csábítja Évát. Még egy kapaszkodó,aztán még egy és előttem a nyaralótelep, ahol Koós Ká rolydolgozik csendes családi körben. Épít, mert építész, ír, be -szél, mert próféta, túrja a földet, mert az örök röghöz kö -tött ember is ott lobog nyugtalan vérében. A réten keresemfel, mert most is ott van. Rá is akadtam a fiával, s csak ha -mar a»Varjúvár«- nak nevezett házban vitatjuk egy változó

világ művészi kérdéseit. Ebédre marasztal, s viszontlátásraválunk el. Utána a faluban egy bolondos angol piktort keres-tem, aki tíz év óta rabja Kalotaszeg szépségeinek. Perszemost is csavarognia kellett, s csak legendás hírét hallhattam”.ugyan­ki­lehetett­a­­„bolondos angol?”A­nagytiszteletű­úr­útmutatását­követve,­Kőrösfőre­gya­-

lo­golt.­Itt­a­pap­húga,­Tőkés Irénke a­kalauza.­Betekintheta­templomba,­megnyílnak­a­szobák,­„ahol a zöld cserép-kályhákon még magyar a címer díszlik”.Másnap­már­búcsúznak.­Énekkel­fejezik­ki­hálájukat­a

vendéglátásért.­„Én még rajzolom a népet, nótát tanulok akocsmárostól, lányoktól”. Aztán­tovább­indul­ő­is.­Bán­ffy­-hunyadon,­átmászva­a­kerítésen,­építészettörténeti­vitát­foly­-tat­a­templomajtót­kitáró,­fiatalúrral,­aki­kocsival­Bikalonát­elviszi­Farmosra­is.­Nemcsak­a­templom­régi­köveit­szem­-léli,­a­boros­kancsó­mélyét­is­„tanulmányozta”.Magyarvalkó­a­következő­célállomás.­Szomorúsággal

töl­ti­el­a kerített,­bástyatornyos­istenháza­után­felkeresett

A. Tóth Sándor alkotása (fotó:Garas Kálmán)

2014 március – április 5

„oláh fa templom”. „Magyar ács művelte magyar mintasze rint”,­ s­hasonló­módon­„mindenfelé Erdélyben, pom-pázatos új oláh templomok” emelkednek.­Gyerő­mo­nos­tor­-ra­is­a­román-gót­stílusú­templom­vonzotta,­az­umlingokfestett­kazettás­mennyezetével.­„El-elmerengünk a szala dóvidék felett” –­jegyzi­föl.­–­„Mint szorul itt is, ott is ös szébba magyarság egy másik nép gyűrűjétől körülszorítva. Nemistápolta, nem védte őket senki”. Felveti­a­felelősség­kér­-dését.­Minden­ látható­volt­már­ régen.­„Ezt mi tudtuk ésbevártuk a végét” –­zárja­keserűen­gondolatmenetét.Kis­beszámolója­végén­az­ifjúságot­szólítja­meg.­Ha­fáj

a­veszteség,­akkor­siránkozás,­sóhajtozás,­csodavárás­he­-lyett­cselekedni­kell.­A­kis­tettek­is­segíthetnek:­ápolni­ba­-rátságokat,­gyűjteni,­hogy­találkozhassanak,­ha­„kis időreis”. S­int:­„Vigyázzatok! A lelki megcsonkítás út ban van…”.E­tudaterősítő­nyári­felfedező­utat­követően,­1932.­őszén

megválasztották­ ideiglenes­ tanárnak­ a­Pápai­ReformátusKollégiumba.­ „Haladó felfogásom miatt (…) később ishar colnom kellett” –­emlékezett­vissza.­Szikár­alak­ját­ke­-ményfából­faragták.­Legendás­„végleges” tanárrá­nőtt,­s­le­-tette­névjegyét­a­magyar­művészettörténetben­is.A.Tóth­Sándor­száztíz­éve,­1904.­április­elsején­szü­letett

Rimaszombatban­ és­ Zalaegerszegen­ hunyt­ el­ 1980.október­2-án.­Sírja­fölött­a­pápai,­alsóvárosi­temetőben­su­-dár­fenyő­magasodik.­Hasonlók­kísérték­erdélyi­útján­is.

Salamon N.

Baranyi FerencKÖLTŐNEK­LENNI­ITT…

Itt­gyávaság­a­töprengő­merészség,úgy­vagy­kemény,­ha­fejjel­mégy­a­falnak,csak­úgy­kék­itt,­ha­legkékebb­a­kék­ég,itt­nyár­legyél,­hogy­megfelelj­tavasznak.Itt­villám­légy,­a­lángok­lángja­légy­itt,hogy­ellobbanva­szikrának­minősülj,gyülekezetre­méretezd­igéid,ha­templomodba­pár­bolond­becsődül.Ha­itt­él­Krisztus­–­egy­keresztre-szegzése­megváltandó­népnek­szinte­semmi:ki­néki­szánta­életét,­legyen­késznaponta­érte­kínhalálba­menni.Ezért­költőnek­lenni­itt­nagyobb­szó,mint­más­helyen,­hol­nyár­a­nyár­–­hiába:marék­dohányért­sír­e­nép,­s­pazarlónfélig­se­szítt­pipáit­sutba­vágja.De­itt­költőnek­lenni­akkor­is­szép,ha­együttjár­a­hétszer-elvetéssel…

Felhő­mögül­előbukkanva­isméta­csillagon­még­tündöklőbb­a­fényjel.

(1965)

Nem­kívánom,­és­nem­is­tudnám­magamat­tanárként­jelle-mezni.­Ebben­a­diákjaim­az­illetékesek.­Mondják­ők,­kér­de­-zés­nélkül­is­volt­évfolyamaim­egyre­gyakoribb­ta­lál­ko­zó­-in.­Nagyon­érdekes,­hogy­mire­emlékeznek­20-40­év­táv­-la­tából.­Nem­lenne­ízléses,­ha­óráim­felépítéséről,­ért­he­tő­-sé­géről­szóló,­kitisztult­véleményeket­tolmácsolnám.­En­-gem­az­is­nagyon­érdekel,­hogy­szokásaimból,­azok­külsőmegnyilvánulásaiból­mi­lett­maradandó.­Néhány­közülük:Sokat­ adtam­ a­ pontos­ nyelvi­ megfogalmazásra,­ anya­-

nyel­vünk­szabályainak,­és­szellemének­megtartására.­Eztcsak­példamutatással­lehet­képviselni,­előadásaimban,­többtucat­tankönyvemben,­jegyzetemben.Vizsgákon­kü­lö­nö­sena­tanár­szakos­hallgatóktól,­nem­tűrtem­el­a­nyelvi­pon­gyo­-laságokat,­és­főként­nem­a­nyegleséget.­Azt­hiszem­volt­ta­-nítványaim­jól­emlékeznek.­Érezhető­volt,­hogy­ahol­csak­lehetett,­igyekeztem­kapcso-

latot­találni­kultúránk­többi­ágával.­Például­szívesen­hasz­-nál­tam­mottókat,­könyveimben­és­cikkeimben­sok­fontosgondolat­szerepel­nagyjainktól,­Apáczaitól­Adyig,­Mi kes tőlDsida Jenőig.­És­persze­sok­külföldi­írótól,­tudóstól­is.­Szinte­mindegyik­volt­hallgatóm­megjegyezte,­hogy­so­-

ha­semmilyen­segédeszközt,­vázlatot,­még­egy­cetlit­semvittem­be­az­óráimra.­Egyrészt­igazságtalannak­tartottamvolna,­hogy­én,­akárcsak­egy­óra­anyagát­is­„ki­pus­káz­zam”,tőlük­pedig­elvárjam,­hogy­a­vizsgán­fejből­tudják­a­teljesfélévi­anyagot.­Másrészt­meggyőződésem,­hogy­az­órán­iga-zán­élő­kapcsolat­csak­így­alakítható­ki­a­tanár­és­a­diák­kö­-zött.­Az­ilyen,­mankó­nélküli­órákra­jól­fel­kell­készülni.­Hallgatóim­több­évtized­távlatából­is­jól­emlékeznek­rá,

hogy­óráimat­kivétel­nélkül­öltönyben,­nyakkendőben­tar-tottam.­Ennek­a­diákok­iránti­megbecsülés­szándékos­ki­-mu­tatásán­kívül­története­is­van.­Egy­antikváriumban­ke­zem­-be­került­egy­nagynak­elkönyvelt­író­háború­előtti­kötetecs-kéje.­Elöl­fénykép:­egy­széken­ül­csoda­elegáns­öltönyben(ki­tűnő­szabóműhelyek­működtek­akkoriban)­kezében­a­kiskönyvecskéje.­Azután­a­Rákosi­korszak­alatt­többször­is­lát­-tam­ezt­az­írót,­a­mesterséges­összegyűrést­sejtető­mun­kás-ingben,­deformált­sapkában­stb.­Különben­ez­más­ér­tel­mi­sé­-gieknél­is­megfigyelhető­volt.­Az­álproletár­tár­saságtól­külső­-sőségekben is­különbözni­kívántam.­Öl­tönnyel,­nyak­ken­dő­vel.­Olaszországi­örökségként­gyakran­gesztikuláltam­–­mond­-

ják.­Nem­olyan­mértékben,­ahogyan­ezt­egyik­kiváló­nyel­-vészünk­tette­sokáig­a­tévében.­Enyhébben,­olaszosabban.Tavaly­találkoztam­a­tévéből­jól­ismert­H. Bóna Márta me­-teorológussal,­egykori­kedves­tanítványommal.­Nagyon­fel-vidított,­olyan­hűen­tudta­utánozni­(hölgyről­lévén­szó­nemmondom­meg­hány­év­távlatából)­testbeszédemnek­a­hall-gatók­felé­irányuló,­hol­ezt,­hol­azt­kifejező­mozdulatait.­

Részlet a Meglopott iskolák című könyvből. Kósa Andrással Benkei Ildikó beszélgetett.

Kósa AndrásA tanári hivatásról

„A természetes tehetség tanulás nélkül is sokra képes, atanulás tehetség nélkül semmire sem megy.”

Quintilianus

„...A görbe út, a féktelenség sehol se jó, vezessen az ész,közöljön a szó, ez a lényeg, ne legyen több mondás,mint mondanivaló.” Lu Csi

2014 március – április 6

Új művészeti kiadványok

Néhány­vidéken­megjelent­könyvről,­ kiadványról­ teszekem­lítést­a­következő­sorokban.­Ezek­híre­ritkán­jut­túl­a­pro­-vinciák­határain,­pedig­az­írások­több­figyelmet­ér­de­mel­né­nek.­A­Szombathelyen­élt,­általam­is­többször­méltatott­­Vár nai

Valéria festői­munkásságát­feldolgozó­emlékkönyvet­ho­-zom­szóba.­A­vasi­megyeszékhely­önkormányzata­tá­mo­-gatja­a­2012-ben­indult­„Híres szombathelyi nők” könyv-sorozatot.­Az­ötletadó­és­a­szerzők­szándéka,­hogy­felhív­-ják­az­utókor­figyelmét­azokra­a­„híres”,­különböző­tár­sa­-dalmi­rétegekből­kiemelkedő­hölgyekre,­akik­mun­kás­sá­guk­-kal­maradandót­alkotva­segítették­Szombathely­fej­lő­dé­sét.Bár­számos­festőnő­tevékenységét­tartja­számon­a­helyi

mű­vészettörténet,­elsőként­a­2012-ben­elhunyt­Várnai­Va­lé­riakerült­a­sorozatba.­Nagy Anna esztéta­vállalkozott­a­sze­rény,de­értékes­életművet­hagyó­portréjának,­pá­lya­ké­pé­nek­meg­-rajzolására.­Nem­volt­könnyű­az­empátiáját­sem­tagadó­szer-ző­vállalása.­„Hőse”­látványos­életfordulatok­nélküli­aktívközszereplő.­Alakja,­kedves­személyisége­elevenen­él­a­kor-társak­emlékezetében.­Rendszeresen­festett,­kiállított,­mégiskevés­dokumentum­maradt­utána.­A­szerző­a­fontos­adatokösszegyűjtésére­törekedett,­ésműveit­ta­nul­má­nyoz­ta.­Az­időis­sürgette.­Írása­eleve­nem­készülhetett­monográfiának,­dea­sorok­közül,­a­sok­fénykép­és­reprodukált­mű­segítsé­gé­-vel­hitelesen­jeleníti­meg­­az­egyén,­a­közéleti­ember,­a­hi­va­-talnok,­az­eredetiség­jegyeit­hor­dozó­festőművész­alakját.Várnai­Vali­a­Derkovits­Körben­tanult­rajzolni,­de­va­ló­-

jában­autodidakta­volt.­Tehetsége­legyűrte­az­akadályokat.Művésztelepek­közösségében­alakította­ki­saját­stílusát, ésműtermében­fej­lesz­tette­mesterségbeli­tudását,­Témáit­a­ter­-mészet,­környezete,­a­család,­a­város­adta,­de­igazából­a­sa­-ját­belső­világát­varázsolta­hangulatos­pasztelljeire.Nagy­Anna­a­gyökerektől­a­sírig­kísérte­életútját.­Ki­bon­-

ta­kozik­ előttünk­ miként­ jutott­ el­ a­ rajzolgató­ gyerek­ a

hivatásos­művész­státuszáig.­Iskoláit,­munkahelyeit,­ki­ál­lí­-tásait­tekinti­át.­Néhány­művét­alaposabban­is­értelmezi,­ésidéz­a­kritikákból,­a­barátok­nyilat­ko­za­tai­ból.­A­jobb­meg­ér­téstszámos­fotó,­írásos­dokumentum­és­reprodukció­szol­gálja.­A­sorozatot­a­Szülőföld Kiadó gondozza.­Köny­vé­sze­ti­leg

talán­elavult­a­„külcsín”,­az­antikizáló­barna­szín­alkal­ma­-zá­sa­sem­szerencsés,­különösen­egy­„színes”­festő­ese­té­ben.A­kötetet­mégis­jó­szívvel­ajánlom,­mert­egy­rokonszenvesszemélyiségnek­állít­emléket.Lapunk­olvasói­számára­ismerős­nevek­–­F. Csapó Irén,

Kovács Ildikó –­és­műveik­is­megtalálhatók­ama­szép­an­-to­lógiában,­amelyet­egy­valóban­kézfogást,­együttlétet,­kö­-zösséget­ kereső­ csoportosulás­ bocsátott­ közre.­ 2011-bennagyon­eltérő­életkorú,­foglalkozású­és­érdeklődésű,­az­al-kotásban­örömöt,­a­kifejezésben­önmagukat­megvalósítószemélyek­alapították­a­Győri Alkotók Napóra Egye sü le tét.Festő,­keramikus,­fafaragó,­ikonfestő,­fotóriporter­épp­úgytagja­ az­ egyesületnek,­mint­ költő,­ regényíró­ és­ újságíró.Még­az­átfedés­sem­ritka­a­művelt­műfajok­között.­A­tagokközül­alkotásaikkal­néhányan­már­sikerekesen­sze­re­pel­tek.Működésük­hátterét­egy­zenei­általános­iskola­biztosítja,­dea­város­kulturális­életének­vezetése­is­segíti­törekvései­ket.Nyilvánosságra­lépésük­dokumentuma­a­„Napóra” ké -

pes könyv.Céljukat­a­hátsó­borítón­­olvasható­mottó­fejezi­ki:„Csak a derű óráit számolom”.­Az­„órákat”­a­műteremtésörömében­lelik­meg,­műveik­„szívből­született­alkotások”.A­­szerkesztők­egymásnak­felelő­oldalakat­fűztek­kötetté.

A­páros­oldalon­egy-egy­kép,­a­páratlanon­vers­vagy­másírásmű­kapott­helyet.­Könnyen­felismerhető­az­oldalak­szel­-lemi­kapcsolata.­Egyik­inspirálta­a­másikat:­vers­a­festményt,vagy­faragott­doboz­képe­az­annak­titkát­feltáró­kis­ írás.Az­irodalomban­(vers,­mese,­novella,­regényrészlet,­esszé,emlékezés)­nyolc­szerző­osztozik,­míg­a­képeket­–­ak­va­rel­lek,ikonok,­kerámia­szobrok,­pachwork­munka,­selyemfestmé­-nyek,­litográfiák­–­tizenhárom­alkotó­munkáiból­válogatták.A­legtöbb­verset­Ferenczy Klára jegyzi.­Írásai­forma­és

téma­tekintetében­változatosak,természeti­és­érzelmi­in­dít­á­sú­ak.Többek­tollát­a­hit,­a­szakrális­gon-dolatok,­élet­és­halál,­a­múló­időkérdése­foglalkoztatja,­de­gyer-mek­kori­em­lé­ke­ket­is­idéznek.Az­alkotások­közül­egységes

stílusával­Ko­­vács­Ildikó­égetettagyagfigurái­tűnnek­ki.­Jel­leg­ze­-tes­szereplői­a­való­életből­lép-nek­a­szoborlétbe.­Az­út­ke­re­sés­tsugallják­H. Andorfi Ro záliafest­mé­nyei.­Két­alkotói­korsza-ka­határvonalát­ jelzik­F.­CsapóIrén­akvarelljei.­MegragadóakÁmonné Tóth Éva és­CsurákErzsébet meseillusztrációi.­Fu liSándor érdekes­regényrészletetöbb­alkotótársat­is­megihletett.­Országos­figyelmet­érdemlő

munka­folyik­a­Virág Je nőve­zet­-te­Art Limes tatabányai­szer­kesz­-­tő­sé­gé­ben.­A­művészeti­szem­leHíres szombathelyi nők: Várnai Valéria

2014 március – április 7

tematikus­számai­gyakran­meglepetést­okoznak.­A­képző-ésiparművészet­egyes­szegmenseivel­foglalkozó­sorozatbanszervesen­illeszkednek­a­Komárom-Esztergom­megye­vá­-rosainak­művészeti­múltját­és­jelenét­bemutató­kötetek.­ATatabányával­foglalkozó­tanulmányokat­és­lexikon­szó­cik­-keket­egyesítő­gyűjtemények­ (Kihelyezett tagozat; Fém -szobrászok Tatabányán; Képzőművészet Tatabányán),­a­Kép -zőművészek Esztergomban kötet­ után­most­ a­Kép ző mű-vészek Dorogon a XX. században címmel­jelent­meg­a­ha-sonló­szerkesztői­elveket­érvényesítő­újabb­kiadvány.A­„távoli”­olvasó­számára­újdonság­erejével­hat,­hogy

men­nyi­alkotóművész­–­közülük­többen­szélesebb­körbenis­ismertek­–­kötődött­az­előző­században­a­hajdani­bánya­-te­lep,­a­mai­város­kulturális­életéhez.A­majd­kétszáz­oldalas,­gondos­kutatómunkával­gyűj­tött,

rendszerezett­ „művészeti­szemle”­több­fe­je­zet­re­ta­go­ló­dik.Aközelmúlt­történéseit­tárgyaló­blokkot­a­lezárult­élet­mű­vek,az­átutazók­portrégalériája­pályarajzokat­tartalmazó­fe­je­-ze­tei­követik.­Monografikus­tanulmány,­interjú,­em­lé­ke­zés,kiállítási­beszámoló,­kritika­egyaránt­található­a­szövegekszínes­kavalkádjában.­A­fejezetekhez­kislexikon­társul.­A­gazdagon­illusztrált­kötet­végén­külön­képgaléria­és

vá­logatott­irodalomjegyzék­segíti­az­alaposabb­tá­jé­ko­zó­dást.S.N.

Alföldi kentaur

Holló László (1887–1976)­Kossuth-díjas­festő-­és­gra­fi­kus­-művész­életműve­évtizedekkel­halála­után­is­rejt­fel­fed­nivalókat.­Művészetének­megértését­a­„rejtett­aranytarta­lék”,a­rajz­segíti,­és­árnyalja.­Mára­majdnem­a­teljes­fes­tői,­ésgra­fikai­hagyaték­közgyűjteményekbe­került.­Az­ado­má­-nyo­zott­kollekciókat­számos­kiadvány­ismertette,­ér­té­kel­te.Kis­könyvem­mintegy­hatszáz­–­az­1910,­és­1960-as­évek

között­(nagyrészt­1937­körül)­született­–­ceruza-,­toll-­ésdiófapácvázlat,­kroki,­rajzi­jegyzetlap­tükrében­igyekszikboncolgatni­a­műhelytitkokat.­Viharvert­noteszekben,­meg­-sárgult­ jegyzetlapokon,­ „mellékes”­mappák­mélyén­ma­-rad­tak­meg­az­alkotás­fázisai.­A­nemzet-­és­önsorsot­a­lóallegóriájában­is­érzéki­módon­kifejező­„Alföldi Kentaur”rajzi­naplója­a­képpé­válás­folyamatába­is­bepillantást­en­ged.Ethnica Kiadás Debrecen 2014. Vitéz Ferenc

Madarász ImreKét állati hír

Nem­rémhír,­ám­annál­rémesebb­hír­a­sajtóból:­Egy­hu­-szonhárom­esztendős,­de­már­büntetett­előéletű­férfi­egyvasúti­váróteremben­az­ott­tartózkodó­utasok­szeme­láttáraegy­kismacskát,­a­helyiség­kályhájába­gyömöszölve,­ele­ve­-nen­elégetett,­tettét­szellemeskedő­megjegyzésekkel­kí­sér­ve.Tíz­havi­fogházbüntetésre­ítélték­jogerősen,­egy­évre­a­köz­-ügyek­gyakorlásától­is­eltiltották.­Var ga G. Gábor a Nép­-sza­badságban­ felvetette,­hogy­az­elkövető­„ugyanezt­meg­-csi­nálja­máskor­ is,­ netán­ emberrel­ is.”.­Alighanem­ túl­zókommentár,­ámbár­nem­szabad­elfelejteni,­hogy­a­so­ro­zat­-gyilkosokról­ szóló­ szakirodalom­ (mert­már­ ilyen­ is­ van)egyetért abban,­hogy­az­embervadász­„serial­killer”-ek­bű­nö-zői­karrierjében­menetrendszerűen­megjelenik­az­ál­lat­kín­zás.Az­említett­napilap­mindössze­két­nappal­később,­im­már

kommentálás­nélkül,­hírt­adott­egy­kevésbé­szörnyű,­de­nemkevésbé­elgondolkodtató­„állati”­hírről.­Egy­általános­is­-ko­lában­tornaóra­alatt­„egy­kifejlett,­nagyméretű­patkány”jelent­meg,­„amit­a­diákok­közrefogtak,­és­egy­rúddal­agyon-ütöttek”.­Az­írás­így­folytatódik:­„Az­akcióban­segített­azórát­vezető­testnevelő­tanár­is.”­Ez­az­esemény­csak­azért­kel-tett­felháborodást,­mert­közegészségügyi­botrány­e­rág­csá­-lók,­úgy­tűnik­rendszeres­jelenléte­egy­oktatási­in­téz­mény­-ben.­Pedig­az­ügy­más­okból­is­ijesztő­és­felháborító.­Is­kolásgyerekek,­az­iskolaépületben,­tanóra­alatt,­tanári­segédlettelagyonvernek­egy­állatot.­Miféle­pedagógia­ez,­polgártársak?Haa­Népszabadság­említett­kommentátorának­szel­lemében­ír­-nék,­megkockáztatnám,­hogy­a­patkányölő­kis­is­kolások­va­-lamelyike­holnap­talán­tűzhalállal­pusztítja­el­állatáldozatát.De­nincs­szükség­víziókra­és­fel­té­te­le­zé­sek­re:­a­tény­ma­gá­-ban­is­botrányos.­És­tanulságos.Talán­okulnak­belőle.

A huszadik századi magyar képzőművészet meghatározóalakjaként Holló az expresszív festőiség nyelvén szólt a pa-raszti sorsról, az emberi szenvedésről, a történelemből, ésa mitológiából fakadó drámai látomásairól. Természeti ké -peiben az emberi indulatok tükröződtek, portréiban az egy-szerű emberek méltósága jelent meg, aktjaiban a mozdulatlé nyegét ugyanúgy faggatta, mint a test esendőségét.

Újváry Zoltán

2014 március – április 8

Lelki sebeit a művészet gyógyította

Wallner Jenő Kaposvár­­furcsa,­titokzatos­életű­­emberevolt,­akiről­­kevesen­­tudták,­hogy­képeket­fest.­Pedig­kö­-zöttünk­élt­hét­ évtizeden­át.­Nem­végzett­ festészeti­ aka­-démiát,­hanem­Kaposváron­önképzés­útján,­erős­művészihivatástudattal­ igyekezett­ előrejutni­ a­ festészeti­ pályán.Szűk­környezetében­úgy­ ismerték,­mint­kiváló­angol-­ésnémet­nyelvtanárt,­aki­kizárólag­magánórákat­ad.­Sokáigaz­ismeretlenségben­élt.­aztán­úgy­döntött,­hogy­kilép­zártvilágából.­Meg­akarta­lepni­az­embereket­és­ez­jól­sikerült.Nyolcvanéves­elmúlt,­amikor­fes­tő­mű­vészként­is­ismerttévált.­A­hírnév­megszer­zé­sé­hez­már­nem­maradt­ideje.1917-ben­született­Monoron.­A­Wallner­család­1928-ban,

az­édesapa­járásbírósági­elnökké­történt­kinevezésével­ke­-rült­Kaposvárra.­Wallner­Jenő­akkor­tizenegy­éves­volt,­ésa­gimnáziumba­járt.­1940-ben­német,­angol­nyelv-­és­iroda­-lom­szakos­tanári­oklevelet­szerzett­a­budapesti­PázmányPéter­Tudományegyetem­bölcsészeti­karán.­Apját,­a­­ma­gasrangú­bírót­ az­1950-es­ években­osztályidegennek­bé­lye­-gez­­ték,­s­megfosztották­a­Noszlopy­Gáspár­utcai­ott­ho­ná­-tól,­nyugdíjától.­Az­érzékeny­fiatalembert­megverték,­meg­-alázták.­Az­anya­meghalt.­Wallner­Jenő­nem­kapott­nyelv­-ta­­nári­állást.­Családot­nem­alapított.­1950-től­segédmun­kák­-ból­igyekezett­apjának­és­magának­megélhetést­te­rem­te­ni.Művészeti­ tanulmányokra­a­Balázs­János­Kép­ző­mű­vé­-

sze­ti­Szabadiskola­nyújtott­lehetőséget,­ahol­Z. Soós Istvántanította.­Példaként­Kunffy Lajos festészete­lebegett­előtte.Az­1954-1963­közötti­ években­ rendszeres­kiállító­volt­ aKa­posvári­Tavaszi­Tárlatokon.­Amikor­művészetpolitikairendelet­született­arról,­hogy­csak­a­Művészeti­Alap­tag­-ság­gal­rendelkezők­képeit­fogadhatja­el­a­zsűri,­a­je­lent­ke­-zést­Wallner­Jenő­szándékosan­elmulasztotta.­

Tehetsége­alapján­talán­felvették­volna.­1965-ben­Pécsettközépfokú­könyvtárosi­szakképesítést­szerzett.­Négyórásmunkát­kapott­a­kaposvári­kórház­könyvtárában,­ideje­töb­-bi­részében­festett.­Úgy­vélte,­hogy­Kaposváron­Rippl-Ró naiJózsef művészete­az­egyedüli,­amelyből­tanulni­érdemes,amelyet­követni­­is­lehet.­Később,­amikor­az­1970-es­évek­-­ben­ a­ nyugati­ államokba­kapott­ turista­ útlevelet,­ a­ nagymúzeumokban­szélesítette­művészi­horizontját.Nem­volt­olyan­barátja,­vagy­festőművész­kollégája,­aki­-

­vel­gondolatait­megoszthatta­volna.­­A balsors okozta lelkisebeit a művészettel gyógyította. Magányos­élete­során­nemszakadt­el­a­társadalomtól.­Kerülte­az­embereket,­de­jó­meg­-figyelőként­lélekben­szoros­lépést­tartott­velük.­Magányosfejlődése­során­olyan­művészi­szintre­jutott,­hogy­képein,a­generációjában­egyedülálló­módon,­az­üldözött­sorsú­em­-berek­­érzésvilágának­megjelenítője­lett.­Hitelt­érdemlő,egyé­ni­művésszé­ vált.­A­Wallner­ képek­ jellegzetesek­ ésszo­rosan­illeszkednek­Kaposvár­művészeti­hagyományaiba.Festészetét­ a­kilencvenes­ években­ fedezték­ fel.­ 1997-tőltöbb­megyei­és­országos­tárlaton­szerepelt­és­díjjal­is­ér­té­-kelték­egyéni­felfogását­és­látásmódját.­A­sikereket­nem­so­-káig­élvezhette,­2001-ben,­nyolvannégy­évesen­meghalt.­­A­mostani­kiállítás­képeit­1997-ben­a­Rippl-Rónai­Mú­-

zeumban,­két­évvel­a­halála­után­a­Vaszary­Képtárbanláthatták­az­érdeklődők.­Sok felfedeznivalót,­mű­vészi­él­-ményt­rejtenek­Wallner­festmé­nyei.­Büsz­ke­va­­gyok, hogyilyen­művésze­is­volt­városunk­nak.­­­­­­­­­­­­­­­Horváth János

Az emlékkiállítás 2014. január 24-én nyílt Kaposvárott aVaszary Képtárban, mely március 15-ig látogatható.Wallner Jenő fiatalkori önarcképe

Wallner Jenő: Éjjel az erdőn (1997)

2014 március – április 9

elnyerte­a­Ferenc­József-rend­lovagkeresztjét.1870-ben­megtervezte­a­Fővámházat,­amely­elkészülte

után­számos­bírálatot­kapott.­Ney Bélaminiszteri­fő­mér­nökazonban­korszakalkotónak­nevezte­az­épületetAz­Operaház­megtervezésére­1873­szeptemberében­meg­-

hívásos­pályázatot­hirdettek,­melynek­pályadíját­Ybl­­nyer­-te­el.­A­kivitelezés­királyi­támogatással­1875­októberébenkezdődött,­és­1884.­szeptember­27-én­a­Bánk­bán­elő­adá­-sá­val­nyílt­meg,­amelyen­a­királyi­család­is­részt­vett.A­Várkert­Bazár­megvalósításán­is­dolgozott­(1875-1882),

mely­olasz,­német­és­francia­függőkertek­mintájára­ké­-szült.1882-ben­megkapta­a­Lipót-rend­lovagkeresztjét,­1885.június­21-én­pedig­a­király­a­főrendiház­tagjává­nevezte­ki.Folytatta­a­Hild József tervezte­Szent­István-bazilika­épí­-

tését­is,­majd­a­budai­Vár­újjáépítésén­fáradozott.­uno­ka­-öccse,­Ybl Lajos is­segédkezett:­ő­tervezte­a­krisztina­vá­ro­-si­szárnyat.­Ybl­Miklós­ezt­a­művét­már­nem­tudta­befe-jezni,­1891. január 22-én elhunyt.Korai­stílusát­a­romantika­jellemezte,­román­elemekkel,

később­ a­ neoreneszánsz­ vált­ stílusa­ jellemzőjévé.­ Sokatfog­lalkoztatott,­nagy­hatású­művész­volt,­akit­életében­iselismertek.­Nagy­fájdalma­volt,­hogy­bár­közreműködött­aMagyar­Tudományos­Akadémia­ székházának­ fel­épí­té­sé­-ben,­az­Akadémia­nem­választotta­­tagjai­sorába­(szemben­ama­már­kevéssé­ismert­Szkalnitzky Antallal,­akivel­együttdolgoztak).­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­-g-

Az építészet magyar mestere

Ybl Miklós 1814-ben­ született­ Székesfehérváron­ németszármazású­szülőktől:­édesapja­Ybl Miklós helyi­ke­res­ke­-dő,­a­megyei­választmány­tagja,­édesanyja­Eiman Anna.1825-től­a­párizsi­Császári­és­Királyi­Polytechnikai­In­-

tézetben­ tanult,­ 1832-től­Pollack Mihály,­majd­ 1836-tólKoch Henrik építész­irodájában­dolgozott.­1840-ben­Münc­-henben­beiratkozott­a­Bajor­Királyi­Művészeti­Aka­dé­mi­á­-ra.1841-ben­tanulmányutat­tett­Itáliába.­Hazatérésekor­szem­-besült­a­ténnyel:­a­család­anyagi­gondjai­miatt­eladni­kény­-­szerültek­székesfehérvári­házukat.Ybl­ezután­Pesten­próbált­szerencsét,­ahol­a­Helybeli­Pol­-

gá­ri­Szabadalmas­Építő­Czéh­Mesterei­első­ízben­el­uta­sí­-tot­ták­építőmesteri­folyamodványát.1843.­január­16-ánSzepesi Ferenc tanácsnok­aláírásával­kebelbeli­ kőművesmesterré­fogadták.­Pollack­Mihály­fia,­Pollack Ágoston ésYbl­Miklós­megnyitották­ az­Építészeti­ Intézetet,­ a­ pestiDorottya­utcában.Megbízást­kapott­Károlyi Istvántól,­hogy­épít­se­át­fóti

kas­télyát,­valamint­tervezze­meg­a­templomot.­Ha­ma­ro­sanKárolyi­uradalmi­építésze­lett.­Feleségül­vette­a­gra­zi­szü­le­-­tésű­Lafite Ida nevelőnőt.­1851-ben­visszaköltözött­­Pest­­re.1860-ban­Széchenyi­István­is­Yblt­kérte­fel­hogy­cenki

bir­tokára­templomot­tervezzen,­ám­a­gróf­már­a­terveketsem­láthatta.­Ebben­a­korszakban­készült­a­Múzeum­kör­-úti­átjáróház,­a­ jelenlegi­Bajcsy-Zsilinszky­út­17.­ számúbérház­ és­ a­második­ világháborúban­ elpusztult­Nem­zetiLovarda­a­mai­Bródy­Sándor­utcai­Rádió­épülete­he­lyén.Hamarosan­búcsút­mondott­a­romantikus­stílusnak,­s­neo­-

reneszánszban­ tervezte­ épületeit.­ Ekkortájt­ építette­ fel­ amai­Bródy­Sándor­utcában­a­Képviselőházat­(ma­olasz­kul­­­-túrintézet),­mely­néhány­hónap­alatt­elkészült,­Ybl­pedig

„A középület nem elvont szimbólum, hanem részt vesz a min-mindennapi életben, s az időtlennel és az általánossal ro ko -nítja. A templomban a világ és az élet általános értelme je le-nik meg, a városházában a társadalom szervezete, a színház-ban pedig az élet, ahogy az emberek megélik.”

Christian Norberg-Schulz

2014 március – április 10

1919-ben.­vidéken­született.­Csa­lád­jaazt­akarta,­hogy­ő­is­tanár­legyen,­mintaz­apja.­1935-ben­iratkozott­be­egyelektrotechnikai­szakközépiskolába,­stanulóévei­alatt­ismerkedett­meg­ZhuDequn-nal­(1920­–­),­akit­kínai-fran­ciafestőnek­tartanak­manapság,­és­aki­aNemzeti­Művészeti­Akadémián­ta­nultHangzhou-ban.­Általa­ismerte,­és­sze­-rette­meg­a­művészeteket­Wu.­1936-ban­átiratkozott­az­akadémiára,­de1937-ben­kitört­a­japán-kínai­háború.A­kitelepített­­akadémiával­­ván­do­rol­t.1942-ben­szerzett­diplomát.1947-ben­­ösztöndíjjal­­Párizsba­­uta­-

­zott,­­hogy­­tanulmányozza­­az­­EcoleNa­tionale­Superieure­des­Beaux­Artsmunkásságát.­Látogatta­a­mú­zeu­mo­-kat­és­tanulmányozta­az­európai­mo­-dern­művészeteket.­Elsősorban­VanGogh munkássága ragadta meg,­deazonosult Gauguin, és­­Cé zan ne mű­-vészetével­is.­Világossá­­vált­­szá­má­-ra,­hogy­­több­­kulturális,­és­­vallási­­kü­-lönbség­­jellemzi­az­európai­és­a­tá­vol-keleti­országokat. 1950-ben­tért­visz-sza­Kínába,­hogy­részt­vegyen­a­Kí­-nai­Népköztársaság­munkájában.­Az1950–53-as­években­a­Pekingi­Szép­-művészeti­Akadémián­tanított.­Az­ál­-tala­oktatott­francia­formalista­mű­vé­-szetet­azonban­nem­nézték­jó­szem-mel­ tanártársai,­ ezért­ állást­ kellettváltoztatnia.1966-ban­a­kulturális­forradalom­meg-

tiltotta­számára­az­alkotást­és­a­mű­-vészeti­ írást,­ sok­ festményét­meg­ issemmisítették.­Három­éven­keresztülátnevelő­táborba­került,­a­családjátóltávol élt. A­­mezőgazdasági és­bányá-­­szati munkák­­­mellett­­­–­vasárna­pon­-­ként –­festett,­de­ezeknek­a­képekneknagy­részét­sajátkezűleg­égette­el,­mertfélt­a­­megtorlástól.­­1972-ben­­ismét­Pe-kingbe­került,­­szállodák­dekorációit,­fal-festményeit­­készítette.­1975-ben­­Japán-­ban­a­­kínai­­kortárs­­festők­műveibőlkiállítást­rendeztek,­de­kikötés­volt,­hogycsakhagyományos­alkotások­kerülhet-nek­bemutatásra.­Ezért­tért­vissza­Wua­hagyományos­stílusra,­és­képei­nagyelismerést­arattak.1976-ban,­Mao Ce-tung halála­után

Wu­és­a­hozzá­hasonló­alkotók­ha­tá­-rozhatták­meg­a­kínai­kép­ző­mű­vé­szetirányát.­Ellentétben­sok­más­fes­tő­vel,Wu­képes­volt­visszatérni­ahhoz­a­stí­-lushoz,­amelyet­a­franciaországi­útjasorán­szabott­ki­magának,­s­amelyetéveken­keresztül­nem­gyakorolhatott.1979-ben­napvilágot­ látott­esszéje

már­azt­bizonygatta,­hogy­moderni-zálni kell­a­kínai­festészetet,­mert­csakez­egyesítheti­Keletet­Nyugattal.­Kar­-rierje­az­1979.­évi­egyéni­­kiállítássalkezdődött.1991-ben­­francia­ki­tün­te­­téstis­kapott­­munkássága­elismeréséért.1992-től­számos­önálló­kiállítása­voltAngliában­és­az­Egyesült­Ál­la­mok­banis.­Első­kínai­élő­festőként­munkájátbemutatták­a­Metropolitan­Mu­se­um­-ban­is.­Írásaiban­próbálta­meggyőznia­művészetet­szerető­emberek­arról,hogy­ nem­ kell­ a­ nyugati­ absztrakt

művészeteket­gyanakvással­szemlélni.­Wu­Guangzhong­2010-ben­halt­meg

Pekingben.­Azóta­a­munkái­bekerül-tek­a­világ­képkereskedelmi­háló­za­-tá­ba,­méghozzá­ igen­ eredményesen.A­nemrég­Pekingben­rendezett­­auk-ción­egy­1970-ben­készült­festménye23­millió­dollárért­(mintegy­ötmilli­árdforintért)­kelt­el.­

Teng Hsziao-ping­­politikája,­­amelymegváltoztatta­­Kína­­gazdasági­­éle­tét,azt eredményezte,­hogy­napjainkra­va-­lós­világhatalommá­vált.­Bár Kí­na ve­-zetése­­sohasem­­alkal­maz­ta az­­euró-pai országok­­által­megszokott­gyar­ma­-tosító politikát,­­mégis­­attól­­fél­­mostEurópa­­és­­az­­Egyesült­Államok,­­hogya­kínai­gazdasági­hatalom­a­jövőbengyarmatosító­politikába­kezd,­vagy­haezt­ mégsem­ teszi,­ akkor­ átveszi­ azEgyesült­Államoktól­a­világ­irá­nyí­tá­-sát.­Azt­pedig­megszokhattuk­a­má­-so­dik­világháború­­befejezése­­óta,­­hogyaz­amerikai­hatalmi­pozíciók­em­be­reiezt semmiképpen sem akarják megen­-gedni.­Ahogy­az­Európában­meg­tör­téntkétezer­évvel­ezelőtt,­amikor­a­világihatalmasságok­ (karöltve­ az­ egyház-zal)­megakadályozták,­hogy­rajtuk­kí­-vül­is­lehessen­számottevő­hatalom­atérségben,­ úgy­most­ –­ a­már­ beváltnyugati­normák­szellemében­–­a­kí­naikultúrán­keresztül­indítanak­támadásta­hatalom­megtörése­érdekében.­Pon­-tosan­tudják,­hogy­a­kínai­hatalom­alap-pillére­a­sajátos­civilizáció­és­kultúra,s­ezért fejlődhetett­a­birodalom­teljesenmásként,­mint­az­európai­nem­ze­tek.Ne­felejtsük­el,­hogy­az­ország,­amelyelveszti­identitását,­az­elveszíti­a­ha­-talmát­is.­Az­amerikai­politikusok­feltudtákmérni,­hogy­sem fegyverrel, semblokáddal,­de még bojkottal­sem­kísér­-letezhetnek­Kína­esetében­(példa­a­pe­-kingi­olimpia), mert az­nemvezet ered­-ményre. Megpróbálták­kikezdeni­a­ha-ha­talmat­a­demokrácia­nevében­is,szép szóval­és­fenyegetéssel,­de­sem-mire­sem­mentek­vele.­A­kultúra­el­le­-ni­támadásuk­azonban­láthatóan­ered­-ményessé­vált.­Elárasztották­az­orszá-got­ a­ silány,­ erkölcstelen,­ agy­bom­-lasztó­termékekkel­(a­filmtől­kezdvea­hamburgerig),­ s­ ami­még­ennél­ isveszélyesebb,­­a­­fiatalságot­­egy­­olyanszellemiség átvételére ösztökölték,­amisohasem volt­­sajátjuk.­Az­ifjúság­­azújdonság­varázsának­engedve­azt­gon­-dolta,­ez­magasabb­rendű­életmód­és

Horváth IvánWu Guangzhong

Ez a Wu akvarell már magán viseli az európai jegyeket, mert az ég nem üresség,vagy kompozíciós elem, hanem a valóságos táj egy része. Hi ány zik belőle a köny-nyedség és a filozófiai mélység is, amely a kínai tájképfestészet sa játja volt.

2014 március – április 11

szellemiség,­mint­az­övéké,­amely­két­-ezer éve­változatlan.­Ennek­meg­fe­le­lő-en­megölték­a­kortárs­tájképfestők­lel­-kében a­hagyomány tiszteletének szel­-lemét,­amely­magával­vonja­a­sajátostaoista­világszemlélet­leépülését­is.­Afelforgató­tevékenységhez­nem­kellettmás,­csak­megtalálni,­akik­hajlandók­

voltak­a­gaz­dag­ság,­és­a­hatalom­meg­-szerzése­ér­dekében­az­eszmét­is­fel­-áldozni.­Árulásához –­­sajnos­­–­­ala­potbiztosított­­a­­Mao­­Ce-tung­­által­ ve­ze­-tett­­politikai­irányvonal,­az­őt­kö­ve­tő,még­nálánál­is­rosszabb­hatalmi­té­nye-zők­tevékenysége­(gondoljunk­csak­anégyek­bandájára),­akik­annak­idején

legalább­ilyen­helytelenirányba­­próbálták­­terelniaz­­alkotókat­­(az­­úgyne­-vezett­­szocialista­­realiz­-mus jelszavával),­­így­­nemcsodálkozhatunk­ azonsem, ha­­ezek­­a­­meg­fe­nye­-getett,­kisemmizett­em­be­-rek­a­Teng­Hsziao-pingáltal­generált­rendszer­vál­-tás­után­hátat­fordítottakaz­ősi­hagyományoknakés­elhitték­azt,­hogy­a­nyu­-gatikultúra­magasabb­ren-dű­eredményeket­produ­-kálhat,­mint­a­hagyo­má­-nyos­kínai.­Azok­pedig,akik­nem­akarták­meg­-vál­toztatni­mun­kás­sá­guks z e l l em i ­ h á t t e r é t ,ugyan­akkor­jó­pénzért­akarták eladni­a­képeiket:a­két­kö­vetelményt­öt­-vözték.­Wu Huang­z­hongis­közéjük­tartozott.­Nemaz­én­ tisz­tem­megítélni,hogy­ez­a­„felemás”­művé­-szet jobb­vagy­rosszabb-e,mint­a­„tisztán”­kínai,

vagy­nyugati,­ezt­majd­eldöntik­a­jövőszázadban­­élők.­­Az­­viszont­­egy­ér­tel­műszámomra,­hogy­ezeknek­­a­mun­kák­-nak­a­lényege­meg­sem­közelíti­az­év­-századokkal­ezelőtt­létrehozott­mű­vekszellemiségét,­a­kvalitását­pedig­vég­-képp nem.­Az­pedig,­hogy­a­kortárs­fes-tők­képei­esetenként­magasabb­áronkel­nek­el,­mint­az­évszázadokkal­előbbkeletkezettek,­azt­jelenti,­hogy­mind­-ezt­a­nemzetközi­képzőművészeti­maf­-fia­mesterségesen­ idézi­elő,­s­amelyegyúttal­azt­­is­­eredményezheti,­hogyazok­­a­­gyűjtők,­­akik­­horribilis­­árat­fi­-zetnek­ma­egy­Wu­Huangzhong­al­ko­-tásért,­holnap­akár­koldusbotra­is­jut­-hatnak.­A­műkereskedelem­sok­tekin­-tetben­kiszámíthatatlan.

A kép példája annak, amikor a festő meg akar felelni az európai elvárásoknak.Wu feladta az elveit a szent cél: az eladhatóság érdekében. A grafika egyetlenszempontból sem felel meg a régi kínai tájképfestészet szellemiségének.

A kortárs kínai tájképfestők törekvéseit mutatja ez agrafika. Átvenni mindent nyugatról, mert ez a divat.Átvenni akkor is, ha ez nem is a kínai ember sajátja.

Li Tai PoAZ­ISTENEK­TÁNCA

Fuvolaszómra­én­az­embereknekDalt­énekeltem­mely­szivembe­zengettÉs­engemet­a­népek­kinevettek.És­akkor­fájdalommal­újra­kezdtemS­a­hangomat­az­ég­felé­emeltemS­az­isteneknek­sirtam­el­keservem.S­az­istenek­gyönyörrel­hallgatóztakBiborló­kárpitján­a­csillagoknakÉs­énekemre­boldog­táncba­fogtak.Most­újra­éneklek­az­embereknekÉs­az­öröm­dalától­részegednek,Megértenek­már­s­ők­is­énekelnek.

Juhász Gyula fordítása

Tu Fu MERENGÉS­A­TAVASZON­

Pusztul­a­nép,­de­él­a­hegy,­a­víz.­Tavasz.­Egy­virág­a­főváros­is.­Fut­az­idő.­S­könnyem­a­szirmokon.Beh­messze­estem.­Fáj­a­madárének.­A­hadi-tüzek­harmad­hava­égnek.­Beh­örülnék­csak­egy­hazai­sornak.­Ritkuló,­fehér­hajam­vakarom.­Nem­tartja­meg­a­fésűt­sem­maholnap.­

Illyés Gyula fordítása

Liu Csen

A­hegytetőn­fenyő­mered.A­völgyben­zúgnak­a­szelek,Tombolnak­irgalmatlanul.Attól­a­fa­csak­izmosul!

2014 március – április 12

Dr. S. Nagy JánosBarátságom Gy. Molnár Istvánnal

Gy. Molnár István festőművészt­1993­nyarán­ismertem­meg,amikor­hatvanadik­születésnapja­alkalmával­kiállítása­volta­Fő­téri­Képtárban.­A­Műhely­Galériában­ültünk­HoldasGyurival,­az­akkori­direktorral,­hűsölve­a­nyári­melegben.A­falakon­a­művésztelep­régi­festőinek­eladásra­szánt­ké­peivoltak.­Váratlanul­bejött­egy­jó­svádájú,­magas,­kar­csú,­sza­-kállas­férfi,­világos­színű­kezeslábasban,­ingujja­lezserenfeltűrve.­Rögtön­tudtam,­hogy­művész.­Bemutatkoztunk,­ésbeszédbe­elegyedtünk.­Megnyerő­modora,­férfias,­határozotthangja,­és­sugárzó­intellektusa­hamar­rokonszenvet­kel­tett.A­várost­szerető­embert­ismertem­meg­benne.­A­képtárbankiállított­képei­a­természetelvűség­jegyében­és­Szent­end­rénszülettek,­ezért­mint­gyűjtő­kíváncsi­lettem­rá és­alkotásaira.Előtte­sohasem­jártam­az­új­művésztelepen,­gyűjtői­látás-módom­behatárolódott­a­régi­ telepen­alkotók­kapcsolatá-val.­Gy.­Molnárt­többször­is­meglátogattam,­és­ta­núja­lehet-tem­az­alkotás­közbeni­vívódásainak­is.­A­gyűjtő­és­a­festőkapcsolata­barátsággá­alakult…­Néhány­alkalom­mal­meg-nyitóként­ott­bábáskodhattam­a­kiállításain.Gy.­Molnár­ István­ festő,­ és­ grafikus­ 1933-ban­ született

Kunhegyesen.­A­Képzőművészeti­Főiskolán­­hosszú­ívű­pá­-lyát­ futott­be­attól­kezdve,­hogy­Bernáth Aurél festő­osz­tá­-lyá­­ból kikerült­a­főiskoláról.­1933-ban­született­Kun­he­gye­-sen.­A­Képzőművészeti­Főiskolán­Pap Gyula, Bán Béla,Barcsay Jenő,­1956­után­Bernáth Aurél volt­a­mestere.­A­főiskola­elvégzése­után­sokáig­hitt­a­világot­megváltó

modern­nonfiguratív­művészetben.­A­pályája­első­év­ti­ze­dé­-ben­grafikusként­dolgozott­Budapesten.­Biztos­kezű­rajzo­lóvolt,­számtalan­rézkarcot­készített­megrendelésre,­amibőlcsaládjával­meg­tudott­élni.1969-ben­Szentendrére­költözése­fordulatot­jelentett­éle­-

tében­és­művészetében.­A­későbbi­Pro­urbe-díjas­alkotóaz­abban­az­évben­megnyílt­új­művésztelep­állandó­lakójalett.­Kísérletező­típus,­aki­a­korai­korszak­absztraháló­kife-jezését­a­világról,­környezetéről­felcserélte­a­ter­mé­szet­el­vűképek­megfestésére,­amire­nyilvánvalóan­a­fővárosi­kör­nye­-zet­után­a­kisváros­hangulatos­varázsa­késztetette.­Meg­koc­-káztatom­azt­is,­hogy­a­komoly­grafikai­múlttal­is­ren­del­ke­-ző­Bernáth-növendék­műfajkeresése­művészi­pályamódo­-sí­tásai­hasonlóságot­mutatnak­mesterével.­Jelentős­non­fi­gu­-ra­tív­életpálya­után­Szentendre­hangulati­tényezőként­a­ter­-mészetelvű­ ábrázolás­ mellett­ tör­ lándzsát­ olyan­ korban,amikor­pálya-­és­kortársai­már­mind­az­absztrakció­és­azavantgarde­szellemében­saját­útjukat­járva­dolgoznak.­Az­új­műterem­ lehetőséget­nyújtott­ a­nagyobb­méretű

gra­fikák,­és­kollázsok­készítésére.­Először­szí­nes­gra­fi­ká­katkészített,­majd­a­kisváros­és­környezete,­a­szabad­levegő,­atérben­is­kinyílt­világ­az­olajfestésre­inspirálta.­A­nyolc­va­-nas­években­a­geometriai­absztrakt­mellett­népművészetimotívumokból­építkező­festményeket­készített,­majd­a­ter­-mészet­utáni­festés­következett.­A­pilisi­hegyek­ihlette­imp­-resszionista­tájképek­elkötelezték­az­olajfestés­iránt.­A­tra­-di­cionalista­tájfestészet­kitelje­se­dé­sét­jelentette­a­kisvárosmég­érintetlen­részeinek­megörökítése.­Számára­ez­visszalépés­talán?­Aligha.­A­csak­spekulatív

módon­szerkesztett­nonfiguratív­formáció­nem­elégíti­ki­ter-mészetszeretetét,­­belső­harmóniáját­a­zenei­ké­pességgel­ismegáldott­alkotót.­Most­egy­hos­szú­természetet­meg­ö­rö­kítőkorszakból­ismét­az­absztrakció­felé­vált.­A­képeken­a­ma­-gyar­ történelmi­mesehősök­mint­a­Furulyás Palkó,­vagytörténelmi­figurák­a­janicsári Aga,­személye­körüli­varázstálmodja­meg,­mely­a­messzeségbe,­az­időtlenségbe­ha­jó­zika­piros­Regattán.­A­tiszta­geometriai­képszerkesztést­a­szí-narchitektura sorozat­reprezentálja.­­A­formák­feszes­rendben,a­tónus­gazdag­színek­remek­összeillesztésével,­a­forma­éstérhatás­eddig­nem­látott­érdekes­hatásait­éri­el.Felüdülést­a­téli­hónapokban­néhány­geometrikus­szín­kom­-

pozíció­­szer­kesz­tése­közben­vi­rág­csend­é­let, vagy­mű­ter­mi­en­-teriőr­festése­ad­számára.­A­ter­mé­szet­áb­rá­zolás­különbözőfokozataiban­a­stílus­több­szó­lamúságát­fedezem­fel.­Mind­a­legtöbb­festő,­ő­is­rájön­a­portré,­és­az­aktfestés

ízére.­utóbbiakból­kiállítást­is­rendez­a­szentendrei­ErdészGalériában.­Az­aktokon­gőgös­szerénység,­bájos­könnyed-ség­sugárzik,­melynek­finom­színei­a­női­test­apoteózisát­ad­-ják!­A­képek­kedvesek­és­szépek.­A­szépség­örök­ti­tok.­Kitudná­megmondani:­miért,­mikor,­mire­mondjuk,­és­mireérezzük­azt,­hogy­szép­–­írja­Szerb Antal.Az­utolsó­évek­képi­világát­tekintve­meggyőződésem,­hogy

nála­a­vegytiszta­geometriai­absztrakció­csak­a kortárs­szel­-lem­divatigényét­fejezi­ki,­mert­Gy.­Molnár­Ist­ván igazán­so­-hasem­hitt­a­természet­kizárásával­létrehozott­mű­vé­szet­ben.­A­biográfiai­adatokat­tekintve­művészi­pályája­vál­to­za­tos.

Kezdetekben­ő­is­a­kor­divatját­követte.­A­világmegváltóavantgarde­és­az­absztrakt­különféle­válfajait,­mint­a­vi­lág­-­megváltás­diszciplináit,­ő­is­kipróbálta.­Miután­a­nyolc­va­-nas­évek­végén­lecsillapodott­–­ehhez­talán­utazásai­sorántett­múzeumi­látogatásai­is­hozzájárultak­–­visszatért­a­tra­-di­cionális­festészethez.­Minden­visszatérés,­újrakezdés­ne­-héz,­de­kiváló­rajzkészsége­ebben­is­segítette.­Nem­hitte,hogy­a­látás,­és­a­természet­kapcsolatában­gyö­kerező­mű­vé­-szet­valaha­is­kiiktatható,­elhanyagolható­le­het­ne,­kü­lön­benelérnénk­a­vizuális­művészet­határát,­ahol­a­festői­téma­mon­-danivalója­jelentéktelenné­válna.­Szentendrei­festő­volt-e­Gy.­Molnár­István?­Válaszul­az

1993-as­szentendrei­Képtárban­rendezett­kiállítás­kapcsánké­szült­kiadványból­saját­szavait­idézem.­(Saj­nos­valódi­ka­-talógus­nem­készült.­Valahogy­a­fontos­kiállításokra­so­sem jutelég­pénz!)­„Hosszú volt az út, tele tévelygésekkel, de még -is eljutottam vissza, a természettől a természethez. 1986óta csak a természet után festek, és szabadabbnak érzemmagam, mint valaha. Igaz, többé-kevésbé egyedül marad-tam a társadalomban, de részévé váltam a bioszférának. Atermészetfestés is élő hagyomány Szentendrén, ámbár le het,hogy ezt sokan nem fogják nekem elhinni. Én mégis mindentmegteszek, hogy ez a hagyomány élő hagyomány ma rad jon.”A­korszerűségről­így­vélekedett:­„A kor, amelyben élünk

va lamilyen formában mindenképpen rányomja bélyegét gon -dolkodásunkra, és azon keresztül minden cselekedetünkre.Mindez akaratunkon kívül történik, az idő haladásával na -ponta születik és naponta érvényét veszíti, a művészetbennincs meghatározó jelentősége. Az »újdonság tényező« csaka műkereskedelemben érték, a képzőművészetben el ha nya -gol ható. A jó mű mindig jó, mindig korszerű, kívül áll az időn.Ma – többekkel együtt – úgy látom, hogy a korszerűség

2014 március – április 13

fogalma a gya kor lat ban a műkereskedelem harci jelszava,a piacokért fo lyó küz de lem ben”.A­Duna­szeretete­erős­volt­benne,­hiszen­alföldi­ember­lé­-

vén­számára­ez­újdonságot­jelentett.­A­várost­szinte­kö­rül­-ölelte­a­folyó,­ez­a­látvány­rendkívüli­módon­elbűvölte.­Ővolt­az­utolsó­festő,­aki­a­város­korabeli­régi­utcáit,­jel­leg­-ze­tes­„ősmotívumait”­olajba­„öntötte”.­Örök­bánata­volt­atelepülés­arculatának­változása,­a­városképbe­illetlen­házakmegjelenése.­Az­egyik­1995-ben­készült­ceruzarajzát,­me­-lyet­nekem­ajándékozott,­így­ajánlotta:­„Szentendrei­em­lékDr.­Nagy­János­barátomnak­a­városról,­amíg­van!”­A­„fes­-tői­témák­egyre­fogytak”,­s­talán­ezért­is­szaporodtak­a­csend­-életek,melyek­a­belső­nyugalmat,­a­szépség­mik­ro­koz­mo­szátmegértő­ember­belső­harmóniáját­tükrözték.­Színvilága­is­egyéni­volt.­Művészetének­már­korai­kor­-

szakában­felfedezi­a­színek­jelentőségét,­s­a­kor­divatja­ge­-nerálta­világmegváltó­absztrakciót­felcseréli­a­színekkel­ope­-ráló­természet­utáni­festészetre.­Műveiben­a­szí­nek­fi­no­mod­-nak,­a­kompozíciók­mintegy­zenei­decrescendo-t­fejeznek­ki.­Gy.­Molnár­István­nagyszerű­ember­volt.­Festői­aktivi­tá­-

sa,­munkabírása­és­szorgalma­eredményeként­számbelilegis­kerek­életművet­hagyott­hátra.­Önzetlen­barát­volt,­aki­-vel­a­társalgás­–­hihetetlen­műveltsége­és­magas­in­tel­lek­-tu­sa­ révén­ –­ rövid­ idő­ alatt­ elfeledtette­ az­ elidegenedettkörnyezet­és­társadalom­depressziót­sugárzó­hatását.­Aligvolt­és­van­hivatott­művész­ember­a­városban,­akivel­úgytudtam­beszélgetni­művészetről,­irodalomról,­tu­do­mány­ról,azaz­a­gondolkodó­ember­alapkérdéseiről,­mint­vele.Köszönet­Neked­festői­szolgálataidért,­nemes­hivatásod

gyakorlásáért,­Szentendre­ iránti­hűségedért.­A­háborút­ ismegélt­nagy­nemzedék­tagjai­sorra­itt­hagynak­minket­fe­-lejthetetlen­emlékükkel.­Egyre­nyomasztóbb­a­túlélők­fe­-le­lőssége,­hogy­akik­még­pályájuk­szemtanúi­voltunk,­mit

tehetünk­értékes­hagya­té­kukbemutatásáért,­alkotásaik­mű-vészi­rangjának­meg­be­csü­-léséért,­megőrzéséért.Gy.Molnár­István­nem­volt

elkényeztetett­alkotó,­sem­akritikusok,­sem­a­szakma­ré­-széről.­Igaz,­nem­is­volt­tör­-tető,­könyöklő­típus.­Sohanem­foglalkozott­karrier­é­-pítéssel,­nem­kilincselt­be­-folyásos­ kollégáknál,­ sema­politikus­–­mű­vé­szet­po­-li­tikus­(ál)barátoknál.­Csakannyira­érdekelte­a­pénz,hogy­festékreés­vászonra­jus-son.­Számára­a­festés­élet­-forma,­hivatás­volt.­A­mű­te­-rem­csendes­világába­vissza­-vonuló­intellektus,­a­finombelső­hangokra­érzékeny­sze-mélyiség élete­és­mű­vé­sze­-te­ a­ tisztesség­ idolja­ volt.Halála­érzékeny­veszteségminden­művészetszerető,gyűjtő­és­barát­számára.

Ahogy­múlik­az­idő,­hiánya­egyre­erősebb,­nyo­masz­tóbb…Köszönöm­személyemet­kitüntető­barátságodat!

Szentendre, 2014. február

Gy. Molnár István ceruzarajza Szentendréről

Udud IstvánKOSZTOLÁNYI

Anyanyelvünk­szelíd­szerelmese,legrejtettebb­titkainak­tudója.Tündér­valóság­és­igaz­mese,ahogy­tolla­a­sort­sor­alá­rója.A­rakoncátlan­tincs­szemébe­hull,és­újra­visszahull,­ha­elsimítja.Szertelen­szíve­szikrázón­kigyúl,ha­ablakát­hajnalban­égre­nyitja.Szegény­kisgyermek­és­bús­férfi­ő,Néró­császár­s­a­cseléd­Édes­Anna,a­végtelen­tér­és­a­mért­idő,mennyekbe­száll­s­pokolra­hull­zuhanva.Mint­könny,­pereg­ezer­fehér­virág.Siratják­az­Üllői­úti­fák.

Kosztolányi Dezső író, költő, műfordító, újságíró em lé ké reszülővárosában Szabadkán egészalakos szobrot emel nek.A Nyugat első nemzedékének legnagyobb alakja 1885. már-cius 29-én született. A szegény kisgyermek panaszai című(1910) versciklusa hozott népszerűséget számára. Ha lá -la után hét évig nem jelenhettek meg írásai, mivel az iroda -lompolitika erkölcsileg elfogadhatatlannak minősítette.

2014 március – április 14

Száz éve született Illés Sándor

Egy­nagy­formátumú­magyar­író­utolsó­evilági­lakhelye­ésemléktáblája­előtt­hajtunk­fejet­születésének­századik­év­-for­dulóján.­Illés Sándor író,­költő,­újságíró,­műfordító­élőfe­kete­doboznak­nevezte­magát,­pedig­első­sorban­világítóto­rony,­égő­fáklya­volt.­Itt­állunk,­akik­nagyra­becsültük,­sze­-rettük,­példaképünknek,­mesterünknek­tartottuk­Illés­Sán­dort.Innen­kívülről­is­látom­a­Cházár­András­utcai­patinás­zug­-lói­ház­falait­képzeletben­átvilágítva­a­könyvespolcokkalkör­be­bélelt­szellemi­fészket,­az­otthonos­polgári­lakást,­fa­-lán­a­temerini­szülőházat­megörökítő­akvarellt,­amelyreSán­dor­bácsi­ráillesztette­szüleinek­fényképét.­Egy­évtizeden­át­a­Magyar Nemzet szerkesztőségében­együtt

dolgoztunk.­Ennek­is­köszönhetem­a­megtiszteltetést,­hogytöbb­ interjút­ készíthettem­ Illés­Sándorral,­ többek­között,ami­kor­Fábián Gyula barátunktól­átvette­elsőként­az­irodal­-mi­újságírás­legrangosabb­kitüntetését,­a­Mikszáth Kálmán-díjat. És­nekem­jutott­a­szomorú­misszió­2009.­július­8-án,hogy­a­nyomtatott­és­az­internetes­Magyar­Nemzetben­el­-bú­csúztassam­őt­és­a­temetéséről­tudósítsak.Sándor­bácsi­írásban­is,­szóban­is­érzékletesen­je­le­ní­tet­-

te­meg­gyermek-­és­felnőttélményeit.­Úgyannyira­film­sze­-rű­en­írt­és­mesélt,­hogy­már-már­azt­hittem­jelen­voltam,amikor­Illés­Sándor­1914.­február­12-én­megszületett­a­nyá­-jas­délvidéki,­temerini­házban.­Írásaitól­és­élő­szavaitól­el­-varázsolva­magam­is­ott­voltam­a­Temerin­közeli­családi­ta­-nyán­is,­ahol­Illés­Sándor­író­még­suttyó­gyermekként,­me­-zítláb­terelgette­a­kacsát,­a­libát,­a­malacot­és­úgy­érezte,nincs­nála­boldogabb­gyermek­e­Földön.­Mintegy­szim­bo­-li­kus­kezdetét­ vette­ költői­ írói­ pályája­ is­ azzal­ a­ nappal,amikor­édesanyja­kézen­fogva­elvezette­az­imádott­ta­nyá­-tól­a­nem­kevésbé­kedves­szülőházig­és­azt­mondta:­na,­mostmár­menjünk­otthonról­haza­lakni,­mert­szeptembertől­is­-ko­lába­kell­járnod.­Illés­Sándor­fogalmazásaiban­korán­meg­-mutatkozott­a­páratlan­megjelenítő­erő,­a­képszerű­ér­zék­le­-tesség,­ amely­ később­ pengeéles­ szabatossággal,­ fogalmitisztasággal­párosult.­Tizennyolc­éves­fejjel­avatta­őt­köl­-tő­vé­a­Csillaghullás,­majd­rá­két­évre­a­Halott mesék címűeredeti­ tehetséget­mutató­verseskönyv.­A­prózaírói­nyelvköltői­hajlékonysága,­és­a­szuggesztív­megjelenítő­erő­mára­Virradatban című­első,­1938-as­keltezésű­novellás­köny­-vében­mutatta­az­érett­író­ígéretét.­Illés­Sándor­ekkor­márkét­esztendeje­volt­a­zombori­Új Hírek szerkesztője,­majda­Délvidék főszerkesztője.­A­második­világháború­alatt­akeleti­fronton­haditudósítóként,­a­Honvéd című­lapot­szer­-kesz­tette.­A­ felnőtté­ avató­ élmények­ korán,­ huszonévesko­rában­érett,­ifjan­kész­íróvá­nevelték,­ki­költői­ihlettel­ésmí­vességgel­metszi­a­szavakat,­mondatokat­és­új­ságírókéntis­letagadhatatlanul­szépíró.­Sorsát­megpecsételte,­megjelölte,­hogy­Zomborban­1941.

április­11-én­a­Magyar feltámadás című­cikkében­köszön-tötte­a­magyar­hadsereg­bevonulását,­megörökítvén­a­ha­-ran­gok­zúgását­és­az­örömkönnyeket.­S­bár­haditu­dó­sí­tó­-ként­nem­hallgatott­a­háború­borzalmairól,­gyászolván­aVisztulában­úszó­lengyel­hősi­halottakat­és­minden­ka­to­-nát,­Tito partizánjai 1944-ben a halálra keresettek lis tá já ratették. Így­a­háború­végnapjaiban,­egy­titkos­és­futó­bács­kai

látogatás­után,­–­ahol­meg­-fogadta­édesanyjának,hogy nem­ír­többé­egyet­-len­sort­sem,­–­ka­land­re­-génybe­illő­szökéssel,­egyéletveszélyes,­és­pusztítóvihar­ sötétjét­ kihasznál-va­jutott­át­az­anya­or­szág­-ba.­Egy­sváb­faluban,Har - tán bujkált­napszá­mos­-ként.­A­kitelepített­né­me­-tek­he­lyé­re­a­Felvidékrőlel­ül­dö­zött,­és ide­be­te­le­pí­-tettek­között­találta megélete­hű­séges­társát. Ké­-sőbb­öt­éven­át­Hartáról

in­gázva,­Csuka Zoltán délvidékről­elszármazott­költő,­majdVeres Péter, Szabó Pál, Lestyán Sándor támogatásával­elő­-ször­a­Szabad Szó,­annak­1949-es­megszűnése­után­a FrissÚjság szerkesztőségében­kapott­munkát­és­horvátból­for­-dít­va­kezdte­el­jelentőssé­terebélyesedett­műfordítói­te­vé­-kenységét­is.­Ám­a­minden­korábbinál­szörnyűbb­dikta­tú­-ra­az­utóbbi­lapot­is­megszüntette.­Kiváló,­akkor­is­őszinteri­portjainak,­szociografikus­novelláinak­köszönhetően­egy­-re­többen­ismerték­el­az­anyaországi­írótársak­közül­is­IllésSándor­kivételes­tehetségét.­s­1950-ben­beajánlották­a­Ma­-gyar­Nemzet­­viszonylag­jóindulatú­balosan­népfrontos­fő­-szer­kesztőjének,­Boldizsár Ivánnak.­„Ettől kezdve egyszersem hagytam el nemzetes őrhelyemet”Mindössze­az­1956-osforradalom­után­ítélte­őt­egy­év­szilenciumra­a­MÚOSZ­fe­-gyelmi­bizottsága­szolnoki,­és­újpesti­forradalmi­te­vé­keny­-­sége­miatt.­A­ tollat­ ki­lenc­ven­két­ esztendős­ ko­rá­ban­ semtet­te­le,­csak­feleségének,­hűséges­társának­ha­lá­­lakor.­E­páratlan­életút­és­életmű­birtokosa,­idézve­a­Szé­kely­-

föl­dön­ született­ kollégát,­Varga Gabriellát,­ Illés­ Sándorutolsó­köteteinek­szerkesztőjét­„Sándor­bácsi­egy­kivétel-lel­teljesítette­édesanyjának­tett­minden­ígéretét:­ugyanis­azírást­nem­hagyta­abba­haláláig.­Ám­ez­az­egyetlen­idé­ző­je­-­les­szószegés­is­a­javára­írható.­­Annak,­aki­a­zseni­lángje­gyétviseli­a­homlokán,­nem­szabad­hallgatnia.”­Viszonylag­ke­-vesen­tudják,­hogy­Tito­partizánjai,­kikről­1990­előtt­csaka­szabadság­csillaghomlokú­fiaiként­volt­szabad­beszélni,negyvenezer­ártatlan­magyar­civilt­gyilkoltak­le­a­másodikvilágháború­ napjaiban,­ illetve­ a­megtorlás­ békeidejében.Il­lés­ Sándor­ világító­ tornyából­ elsőként­ tárta­ a­ világ­ elé(1977-ben)­a­Sirató című­regényében­a­partizánok­bácskaitömegmészárlását.­A­regényötös­megjelenése­csak­1990­utánfolytatódhatott­az­­Akiért nem szól a harang,­az­Utolsó na pok,az­Irgalom napja,­a­Reménység hídja című­regényekkel,­il-letve­az­Újvidéki kaland című­novelláskötet­számos­el­be­-szé­lésével.­Magnetikus­erővel,­költői­erudícióval­je­le­ní­tet­temeg­a­kisbíró­történetét,­akit­a­partizánhóhérok­sortüze­nemtalált­el,­s­halottnak­tétetve­magát­túlélte­saját­kivégzését.Megrázó­és­fölemelő­a­­partizánlányok­által­meztelenre­vet­-kőztetett­magyar­fiúk­esete­is,­akiket­a­Himnusz énekléseközben­mészároltak­le­a­sátáni­amazonok.­Illés­Sándor­meg­-örökítette­Bujdosó bácsi hősiességének­történetét,­akinekmegkegyelmeztek­volna­a­jugoszláv­katonák,­ha­leköpi­amagyar­ zászlót,­ de­ inkább­ a­ halált­ választotta…1990-ig

2014 március – április 15

kéz­iratban­maradtak­­a­Hartai emlékeketmegörökítő­köny­-vek,­akár­az­erőszakos­téeszesítésről,­akár­a­faji­alapon­ki­-te­le­pí­tett,­ ártatlan­ magyarországi­ németek­ internálásárólszóltak. S­ ami­ a­ leghihetetlenebb:­ 1990­ előtt­ nem­ jelen-hetett­meg­Il­lés­Sándor­Miképpen mi is megbocsátjuk címűregénye,­amely­a­német­fasizmus­rémtetteit­örökítette­megegy­meg­rázó­emberi­sors­interpretációjában.­Főhőse,­Sáraasszony­gyermekeit­elvesztette,­sejtése­szerint­náci­átnevelőtá­bor­ban formálták­őket­birodalmi­németté.­A­haszid­lel­kü­-letű­zsi­dó­asszony­megtalálja,­vagy­megtalálni­véli­egyik­leá­-nyát.­Ma­ga­is­sejti,­nem­biztos,­hogy­igaza­van,­ám­olyan-nyira­meg­kedveli­ azt,­ akit­megtalált,­ hogy­ kései­magza-tává­avatja­a­leányt.­Csodálatos­történet,­melyet­Illés­Sándorköltői­fi­nom­sággal­lebegtetve­ír­meg­a­szeretet­himnuszaként.Ám­ez­a­re­gény­is­húsz­évvel­születése­után­lát­napvilágot.Egyik­lek­to­ra­szerint­erről­az­át­ne­velő­táborról­mindenkinekeszébe­jut­na­Auschwitz,­Birkenau,­Majdanek,­Buchenwaldmellett­Kolima,­Vorkuta,­Vác­és­Recsk­is.­Kárpáti Kamilköltőt,egykori­recski­internáltat,­az­Írószövetség­1956-es­lapja,­aSzózat­főszerkesztőjét­idézve:­„falak nélküli börtön volt.” Illés­Sándor­egyetlen­sort­nem­írt­le­a­gyűlöletkeltés­szán­-

­dékával.­Az­volt­a­célja,­hogy­emlékművet­állítson­hő­sök­-nek,­és­áldozatoknak,­s­hogy­legalább­a­Németh László fé­-le­szellemi­hazában­egyesítse­a­Kárpát-­medence­magyar­sá­gát.­Életútját­sok-sok­szenvedés­és­kaland­tette­rendkívülivé,

egyedülállóvá,­emlékezik­az­újságíróra­­Dr. Liszkay Gá bor,a­Magyar­Nemzet­igaz­ga­tó-szerkesztője.­utolsó­kötetébenBúcsúzik a kapitány nehéz­szívvel­válik­meg­a­tolltól,­devigaszt­adott­neki­is,­olvasóinak­is­az­a­tudat,­hogy­tel­jes­ség­gel

zárult­az­életmű.­Illés­Sándort­a­minőség­mellett­az­im­po­-náló­mennyiség:­harmincöt önálló könyv, és a legalább ti -zen öt kötetre való cikk halhatatlanná­teszi.­Nemcsak­a­té­mákkülönlegessége,­hanem­a­kifinomultan­bölcs,­a­tragédia­lá­tónkönnyed­stílus,­és­formavilág­is­kimondatja­velünk:­Illés­Sán­dortanultan­is­írói­őstehetség­volt­minden­műfajban.­A­Kár­pát-medence­fekete­dobozának­nevezte­magát,­én­hoz­zá­ten­ném:égő­fáklya,­világítótorony,­vátesz­volt,­aki­tudta,­hogy­az­írószámára­a­legnagyobb­bűn­elhallgatni­az­igazságnak­akár­afelét­is.­Őrá­maradéktalanul­igaz­Márai Sándormondása:­azírót­egyes­egyedül­a­művei­védhetik­meg­a­kortársak­és­azutó­kor­támadásától.­Még­csak­nem­is­a­művei­minősége,­ha­-nem­a­szándék,­mely­egy­írói­élet­munkáján­átvilágít.­Nos,­eza­rejtélyes­sugár­és­erő,­a­magyarság­fekete­dobozának­és­fá­-roszának­hitelesen­végigvitt­missziója­avatja­Illés­Sándoréletművét­örök­érvényűvé.­S­ez­a­tudat­és­bizonyosság­is­te­-szi,­hogy­Illés­Sándor­immár­nyugodtan­nézhet­le­reánk,­ün-neplőkre,­századik­születésnapján­Isten­országából.

Pósa Zoltán

A 2014. február 14-én a zuglói Cházár András utca 18.számú házon – Illés Sándor utolsó lakhelyén – elhelyezett

emléktábla leleplezésekor elhangzott emlékbeszédszerkesztett változata.

Vántsa ZoltánMADÁCHI­­SZÍVVEL

Roppant­derékkal,­hajlott­háttal,kutakodom­az­emlék-széfben.Áporodott­levegője/az­ózon-dús­meg­ne­ölje/elvarázsol­az­Őszben­–­Télben.

És­beszél­a­múlt,­rekedt­hangon....Tudja,­hogy­jó­barát­vagyok.Lant-zene­szól­és­táncra­kelnek,évszázadokról­énekelneka­téglák,­tárgyak,­papírlapok.

Én­a­múltból­erőt­merítek.Már­nincs­jövőm­–­csak­jelenem.Minden­percben­csatákat­vívok,ott­ahol­kell­–­ész-tüzet­szítok....Hálás­a­múlt,­s­én­szeretem.

Testemben­a­madáchi­szívvel:a­reményt­nem­adom­fel­soha!„EMBER­­KÜZDJ­­­ÉS­­BÍZVA­­BÍZZÁL”Fölötted­a­Teremtő­áll,s­a­Holnap­–­nem­lesz­mostoha!

A Debrecenben élő Vántsa Zoltán első verseskötete„Kitárom bezárt kapumat” címmel 1992-ben a Mű vé szet -

ba rátok Egyesülete kiadásában jelent meg.

2014 március – április 16

Farsangi tárlat

Az­Erzsébetvárosi­Közösségi­Ház­banjanuár­29-én­az­egyesület­tagjainak­kol-lektív­tárlata­fogadta­a­vendégeket.­Aházigazda­szerepét­vállaló­LipcseynéHorváth Ágnes köszöntője­után­Se mes-Bogya Eszter gitármuzsikáját­hall­gat­-hatták­a­jelenlévők,­aki­1990­óta­sze­-repel­különböző­műsorokban­magyardalokat,­evangéliumi­énekeket,­kor­társköltők­megzenésített­verseit­adja­elő.Ismert­fafaragóként­is,­a­magyar­tör­té­-nelmi­múltat­álmodja­alkotásaiba.­Már­hagyomány,­hogy­évente­kol­-

lek­tív­kiállításon­mutatkoznak­be­a­Mű­-

vészetbarátok­Egyesületének­tagjai.­Afalakon­az­egyesület­harmincöt­tagjá-nak­munkája­látható.­­A­legismertebb­alakoskodó­szokás

magyar­nyelvterületen­a­mohácsi­bu­-só­járás.­A­délszláv­erdetű­sokácok­fa­-álarcos­ felvonulásairól­ már­ a­ XIX.szá­zadból­ vannak­ feljegyzések,­ bárezek­általában­a­vigadalom­bot­rá­nyosrészleteit­hangsúlyozzák.­Mivel­az­ál­-arcok­a­szereplőknek­inkognitót­biz-tosítottak,­viszonylag­gyakran­kerültsor­verekedésre,­nők­molesztálására.A­XX.­század­folyamán­aztán­ezt­azizgalmas­ünnepet­sikerült­mederbe­te­-relni,­és­ekkor­terjedt­el­a­busójárás­el­-nevezés­is,­melynek­történéseit­a­ma­-gyar­festők­közül­többen­is­meg­örö­kí­-tették.­Kőhegyi Gyula és­M. Kass Ju ditötlete­volt,­hogy­az­ez­évi­kollektív­ki­-állítás­mottója­a­farsang­legyen.­A­Művészeti­Tanács­sok-sok­al­ko­-

tásból­válogatta­a­tárlat­képeit.­Az­el­-

múlt­év­májusától,­amikor­is­MolnárJózsef­festőművész­korára­való­tekin­-tettel­e­funkcióról­lemondott,­az­egye­-sület­közgyűlése­Ürmös Pé tert­vá­lasz­-totta­erre­a­posztra.­Ő­a­fiatalabb­kor­-osztályhoz­tartozik,­1956-ban­szü­le­tett.1978-ban­ Pécsett­ tanárként­ végzett,majd­litográfiát­tanult­Salzburgban.­AMűegyetemen­színdinamikai­dip­lo­mátszerzett.­Irodalmi­kötődésű­képgra­fi­-káit,­illusztrációit,­ex­libriseit­a­hagyo­-mánytisztelet,­a­természetelvű­szem-lélet­és­friss,­mai­gondolkodás­egy­sé­-ge­jellemzi. Két alkalommal­is­járt­ösz-töndíjasként­Olaszországban.­Évekiga­Képcsarnok­lektorátu­sán dolgozott.­A­ kollektív­ kiállítás­ a­ látogatók

ízlését­fejleszti,­ítélőképességét­reá­li­-sabbá­teszi.­Összehasonlítási­le­he­tő­-sé­get­teremt­stílusok,­festészeti­el­já­-rá­sok,­gondolati­megfogalmazások­kö­-zött.­A­Művészetbarátok­Egye­sü­le­té­-nek­szervezésében­évente­több­kiál-lításra­kerül­sor.­A­mai­be­mu­tat­ko­zás­-nak­mégis­jelentőséget­ad,­hogy áp ri - lis ban születésének negyvenegyedik év-fordulójára emlékezhet ez­a­civil­szer­-veződés,­amely­a­többi­egyesülethezhasonlóan­­fennmaradásáért­küzd.

Lipcseyné Horváth Ágnes

Ürmös Péter

A zsűrizésről

érkezett,­ de­műfaji­ sok­szí­nű­sé­gük­azelő­ző­évekével­ve­tek­szik.­Képző-­ésipar­művészeti­alkotások,­kép-­és­al­-kal­­mazott­grafikai­művek,­egyedi­éssokszorosító­technikák­változatosságajellemzi­a­tárlatot.­Megállapíthatjuk­a­festői­meg­ol­dá­-

sok,­és­műfajok­uralkodó­szerepét,­ésez­igaz­akkor­is,­ha­rajzművészeti­al­-ko­tással­van­dolgunk.Technikák­vi-szonylatában­olajfestmény,­akril­és­víz­-festmény,­pasztell­és­zsírkréta,­vegyestechnikai­megoldások,­rézkarc­és­folt­-maratású­lapok,­alkalmazott­grafikákilletve­fotók­mindegyike­hordoz­olyanértéket,­ amely­ alapján­ a­ zsűri­ al­kal­-masnak­ítélte­a­művet­a­tárlaton­valószereplésre.­Szerencsésnek­mond­hat­-juk­azt­a­tényt,­hogy­műfaji­egyezésesetén­is­betekintést­nyerhetünk­a­szak­-ágú­különbségekre,­mint­például­a­zo­-máncképek­esetében.­A­zsűrinek­fi­gye­-­lembe­kellett­vennie­a­képépítés­kom­-pozíciós­szabályait,­a­különböző­ké­-pek­eltérő­formarendjét,­a­tárlat­té­má­-­ját,­és­még­olyan­szempontokat­ is,amelyek­révén­a­kiállításnak­egyre­egy­-ségesebb­vizuális­képe­bontakozhatottki.­A­bíráló­bizottság­több­esetben­ta­-nácsokkal­is­szolgált­a­későbbi­si­ke­resalkotómunkát­illetően­azok­számára,akiknél­több­alkotás­közül­kellett­ki­-választania­a­megfelelőt.­Itt­is­a­tárlatminél­egységesebb­arculata­jelentettea­fő­szempontot.­Szerencsésnek­mond­-hatom­azt­a­tényt,­hogy­ha­gyo­má­nyosműfajok­határozzák­meg­ki­ál­lí­tá­sun­-kat,­szemben­a­korunkra­jellemző­kí­-sérleti­ tendenciákkal.­Ebből­a­szem-pontból­az­egyesület­értékteremtő­te­-vékenysége­mellett­ugyanolyan­fon­-tos­sággal­bír­ az­ értékőrzés,­ amely­ amai­kulturális­sokszínűségben­ritkánkap­pozitív­hangsúlyt.­Pontosan­ezértolyan­fontos,­hogy­egyesületünk­mi­-nél­ többször­és­minél­ több­ fórumonbemutassa­a­hagyományos­kulturálisés­művészeti­értékeink­meg­őr­zé­sé­benés­védelmében­végzett­te­vé­keny­sé­gétés­áldozatos­munkáját.

Ürmös PéterA­Farsangi­Tárlat­zsűrizésének­ta­pasz­-talatait­kívánom­megosztani.­A­bi­zott­-­ságba­–­mint­a­Művészeti­Tanács­ve­-zetője­–­A. Bak Péter, Gombai Zsó ka,Juhász Erika, Kemenes Katalin, Kő­he­gyiGyula,­és­M.­Kass­Judit­köz­re­mű­ködé-­sét­kértem.­Bár­az­előző­évek­kiállítá­-tásaihoz­viszonyítva­kevesebb­alkotás

„A festészet, szobrászat, irodalom, ze -ne sokkal közelebb áll egymáshoz, mintaz emberek általában hiszik. Mind e -gyi kük az emberi léleknek a termé szet -tel szemben érzett érzelmeit fejezi ki.

Rodin

2014 március – április 17

Kiállítók

A.Bak­Péter­ LábatlanArató­Irén BudapestCsordás­Zsuzsa BudapestBeleznay­Diána BudapestBerecz­Antal BielefeldDeákné­G.­Katalin BudapestGulyás­Anna BudapestHalpert­Mária BudapestHorváth­Györgyné BudapestJuhász­Erika BudapestKarsainé­T.Ghislaine­­­­ BudapestKeczely­Gabriella BudapestKemenes­Katalin BudapestKiss­János PomázKiss­Zita BudapestKőhegyi­Gyula BudapestLászló­Lilla BudapestLigeti­Nelly BudapestL­Szabó­Péter BudapestLuczi­János DebrecenMinker­Tibor BudaőrsM.Kass­Judit BudapestMohainé­B.M.­Ágnes BudapestMolnár­Edit BudapestNagy­Vince DebrecenSifter­István BudapestSütő­Ágnes BudaőrsSzabados­István BudapestSzántó­Sándor TahitótfaluSzántó­K.­Tünde TahitótfaluSzemenyei­Klára BudapestSz.Varga­Irén BudapestTábori­Zsuzsánna­D.a. BudapestÜrmös­Péter BudapestZichó­Gabriella Lábatlan

Kiss Zita: Farsang (fotó:Mágnes)

Mohainé B.M.Ágnes: Maszkos lány

S milyen a költő?

A­lángész­felismerése,­és­elismerésesohasem­volt,­és valószínűleg­so­ha­semlesz­egyértelmű.­Igazán­az­idő­igazol­-ja­a­talentumot.­S­milyen­a­költő?­El­-érzékenyülhet,­loboghat­a­szépségekvisszaadásán,­elmerenghet­a­táj­moz-dulatlanságában,­gázolhat­benne,­ames­szi­róna­rabul­ejtheti,­és­elé­ge­det­-len­lehet, ha­„elvadult­tájon­kel­át,­mertaz­a­magyar­ugar”.­Állhat­a­nyári­napnak­alkonyula­tá­-

nál,­és­a­légen­át­már­a­tudatába­épüla­kitörni­készülő­szelíd­folyó,­mertdrámai­megérzései­vannak.­Mezítláblépdelhet­a­Parnasszus­csúcsaira,­míglába­elé­rózsa­helyett­töviseket­szór-nak,­s­az­általa­kimondottakat­hivata-los­pódiumokon­visszatukmálnák­be­-lé,­cellákba­gyömöszölnék,­pilla­nat­-nyi­gyöngeségében­fémkerekek­alá­se­-gítik,­ s­menetoszlopokban­ terelhetika­megsemmisítés­felé. „Ez hát a köl -tő sorsa, mindig ez,/Hogy örök vészűtengeren evez.” Igen.­A­méltatlanság­kíséri­őket,­s

kapnak­halhatatlanságot,­és­be­é­pü­lésta­népek­lelkébe,­az­emberek­szívébe,mert­ éltetik­ a­ szabadságvágyat,­ két-szeresen­szeretnek,­és­meghatározzákaz­emberi­magatartást,­és­az­ér­zel­mekhúrjain­dalt­zengetnek.

Szántai Sándor

Szántai SándorJELEN­VILÁGuNK

És­sok­a­szó,­a­zavart­beszéd,az­ígéret­csak­úgy­gyöngyözik,különös­hangsúlyba­öltözik,mint­kiknek­elvették­az­eszét!

Szidalmak­különös­hangjaiígéret­gyanánt­csapódnak­ránk,régóta­szenved­szegény­hazánkÉs­zengenek­hamisak­dalai.

Én­szólnék:­munkára­fel,­népem!Annyi­a­tétel­valóbans­tisztelni­egymás­emberi­voltát.

Nem­élhetünk­keserűségben,megannyi­nehezedő­gondban,de­építhetjük­létünk­sorsát!

2014. január

Pásztohy DomokosÁRNYAK­FÖLÉ

M.Tóth Pista festőművészre emlékezve

A­nádkunyhó­befogadott.Biztos­otthon.­Nem­zavarnakvizek-földje­messzi­végén.Viharok­se­jutnak­ide.Fatördelő­óriásokmáshol­járna­k.Ősnyugalom­borul­itt­rád.Testvéreid­tavirózsák,danka­sirály­a­vendéged,Alkothatsz­szent-maradandót,örökélő­hasznos-szépet.Árnyak­fölé­emelkedtél:igazi­mester­most­lettél.

Király LajosMODERN­PILÁTuSOK

Égig­nőnek­álnokmodern­Pilátusokmegbocsátnak­sok-sokvétkes­Barabásnak

Keresztre­feszítikkörön­kívül­állótderékba­törik­vagyocsmány­vermet­ásnak

Lelkük­tisztagondolják­őkés­azt­is­hogyszeplőtelenés­minden­bűnmegbocsájtatikaz­áldott­nép­nevében

2014 március – április 18

A magyar ex libris

Száz évét ünnepli. A­tavalyi­ cen­te­-ná­­ri­umi­kiállítás­a­kőbányai­Ar­to­té­ká­-ban­az­1913–2013­közti­időszak­kis­-gra­fikáit­tekintette­át,­főként­az­al­ko­-tók­szemszögéből,­melyet­idén­Pá­pánláthattak­az­érdeklődők.­A­mostani­tárlaton­–­mint­a­Gyűj te -

mények kiállítása alcím­is­utal­rá­–­nema­grafikusok­középpontba­he­lye­zé­sé­-vel­történik­a­bemutatás,­hanem­rend­-hagyóan­a­gyűjtők,­az­ex­libris­ren­de­-lők­oldaláról.­A­két­kiállítás­erősíti­egy­-mást,­ezáltal­teljesebb­kép­alakulhat­kiaz­ex­libris­készítők­és­készíttetők­tá­-bo­ráról,­a­Kisgrafika Barátok Kö ré hözkötődő­alkotók­technikai-műfaji-te­ma­-tikai­sokszínűségéről,­a­gyűjtők­vi­lág­-viszonylatban­is­számottevő­lap­jai­ról.­Az­1913-as­első­hazai­nemzetközi­ex

libris­kiállítás­és­a­jelen­tárlat­közti­év­-század­több­generációt,­és­stíluskor­sza­-kot­­foglal­magában,­a­századelőről­ésa­század­első­feléből­olyan­neves­exlibris­gyűjtőkkel,­mint­Emich Gusz táv,Kühnemann Viktor, Rozsnyay Kál mán,Reich Milton Oszkár, Siklóssy László.Említenem­kell­Arady Kálmán, Csá nyiIstván, Diamant Izsó, Lustig István,Lux Gyula, Lyka Károly, Nagy Jó zsef,Pinterits Tibor, Némedy Gyula, BereiSoó Rezső nevét­is.­Ők­a­XX.­századelső­felében­a­gyűj­tő­szer­vezetek­va­-la­melyikéhez­–­a­Szent György Céh(1909),­a­MEGE (1932),­vagy­az­Aj -tósi Dürer Céh (1935)­–­tartoztak.A­második­világháború­okozta­ át­-

me­neti­megtorpanás­után­az­ex­librisgyűjtés­új erőre­kapott.­1959-ben­meg-alakult­a­Kisgrafika­Barátok­Köre,­mely­-nek­tagjai­a­kezdetektől­napjainkig­olyanneves­gyűjtők,­mint­Réthy István, Kri erRudolf, Rei singer Jenő, Semsey An dor,Galambos Ferenc, Ebergényi Tibor,Illyés Sándor László, Katona Gábor,Kovács József, Lippóczy Norbert, SzíjRezső, Lippóczy Miklós, Szigeti István,Petrikovits László, és Szentesi Fló ri án. A­helyszín­nemcsak­Budapest,­pé­csi,

egri,­szegedi,­debreceni,­esztergomi,szerencsi­gyűjtők,­sőt­határon­túliak­(­azerdélyi­Demeter Jenő, Gábor Dénes,a­kárpátaljai­Dalmay Árpád),­ illetvekülföldre­elszármazottak­is­be­kap­cso­-lódtak­az­ex­libris­gyűjtésbe­(gondo-lok­itt­a­Lippóczyakra).­Közülük­töb­-ben­egész­életüket­a­kisgrafika,­ex­lib­ris

gyűjtés­és­terjesztés­szolgálatába­ál­lí­-tották­(Réthy­István,­Reisinger­Jenő,Szentesi­Flórián).A­jelen­kiállítás­bemutatását­az­élők

sorából­nemrég­eltávozott­tagtársa­ink­-nak­emléket­állító­tablókkal­kezdem.Minden­ex­librisük­egy-egy­emlékfosz­-lány,­egy­szavakká­nehezen­for­mál­ha­-tó­hangulat,­üzenet­közvetítője,­Ba bitsMihály szavaival:­„Életed gyenge szálamellyel szőnek/a tájak s mult dobhurkot a jövőnek:/ (…). / Nem magadnyomát veted: csupa nyom vagy/ma -gad is…” (Babits:­Csak­posta­vol­tál).A­sárospataki­református­családból

származó­Király Zoltán (1933–2011)író,­költő,­műfordító,­bulgarológus.­Akisgrafikával­1980­körül­került­kapcso-latba.­Feleségével,­Király Ágnessel­lét­-rehozott­ gyűjteménye­ több­ ezer­ da­-ra­bot­ számlál.­Mintegy­ hatvannégy,a­Király­család­valamely­tagja­ne­vé­reszóló­ex­librist­készíttettek.­A­bolgárPencho Kulekov kiállításon­szereplőgrafikáin­az­Ezeregyéjszaka meséi mo­-tívumkincse­elevenedik­meg.­A­többikönyvjegyen­is­jellemző­az­irodalmivonatkozás,­Király­kedvelt­köl­tőineksze­­repeltetése,­így­Várkonyi Ká roly gra-fikáján­Csokonai Vitéz Mihály,­Vin czeLászló lapjain­Dsida Jenő és­Ady End reportréja­látható,­utóbbin­az­Őrizem aszemed című­vers­gyönyörű­soraival:„Nem tudom, miért, meddig/Ma ra dok

meg még neked,/De akezedet fogom /S őri -zem a szemedet”. Pesti László1939-2013kertész,­képeslap,­kis­-grafika­gyűjtő,­hely­-történeti­ kiadványokírója.­A­Múzeum-kert,majd­ év­ti­ze­de­kig­ aNép­liget­ főkertészevolt.­Rendszeresen­ka­-lauzolta­az­ér­dek­lő­dő­-ket,­katalogizálta­a­nö-vényfajtákat.­A­gyűj­-tés­terén­is­a­nö­vény­-világot­bemutató­gra­-fikákra­szakosodott.­Exherbario­lapokat­ké­szít­-tetett­Fery Antal, Kö nigRóbert, Kerék gyár tóLászló, Ürmös PéterWinternitz Má ria, gra­-fikusokkal.­Pesti­Lász­lóa­Zerge­(ma­Ho­ránsz­-ky)­utca­12.­szám­alatt

lakott,­erre­is­találunk­utalást.­Soós Imre (1921–2013)­jogász­sok

szálon­kötődött­ a­művészetekhez.­Akisgrafikák­tekintetében­Van Gogh té­-májú­lapok­gyűjtésére­szakosodott,­hat-van­éven­át­tanulmányozta­a­művészmunkásságát,­és­annak­hazai­recepció­-ját.­Van­Gogh­tárgyú­ex­librisei,­ér­mei,cikkei­számos­kiállítás­alapját­ je­len­-tették.­Ezekből­láthatunk­válogatást,­agrafikusok­ közt­Nagy László Lázár,Horváth Hermina, Pásztor Csaba,Farkas József nevével­találkozunk.­Az­irodalom­és­ének-zene­szakos­ta­-

nár­Szász Sándorné Gasztonyi Má ria(1932–2012)­1970-től­gyűjtött­ex­lib-riseket,­melyre­Veres Péter sorai­ösz­-tönözték:­„... a lelket már nem lehetelaltatni./Az kitör, és szépségvágyának,áhítatának tárgyat keres ...”. A­zenei,és­a­virágos­témájú­lapokat­kedvelte.Gyűjtéséből­Olexa József, Vén Zol tán,Ifj. Feszt László, Fery Antal, MoskálTibor, Póka György alkotásait­lát­hat­juk.A­sort­azokkal­folytatom,­akik­­je­-

len­létükkel­erősítik­a­kisgrafikát­gyűj­-tők­táborát.­A­nőkkel­kezdem.A­törökbálinti­Antalné Tari Zsu zsa

(1958–)­építészmérnök.­Szász­Mara­ré­-vén­kerül­kapcsolatba­a­gyűjtőkkel.­Azépületeket­és­a­bibliai­tárgyú­gra­fi­ká­-kat­kedveli.­Eddig­Antal Péter,­OlexaJózsef­és­König­Róbert­készített­la­potsaját,­illetve­családja­nevére.­

Bakacsi Lajos grafikája

2014 március – április 19

Az­ajkai­Krajcsi Tiborné (1941–)­pe­-dagógusnak­hatezer­körüli­a­gyűj­te­mé­-nye,­mely­főleg­irodalmi,­és­zenei­té­-má­ra­irányul.­Nevére­eddig­har­minc­kétművésztől­kilencvenhat­lap­készült,­alegtöbb­Nagy László Lázár alkotása,aki­rézkarcban­a­Szent László füve cí­-mű­népmon­dát­ is­ átültette­ a­ grafikanyelvére.­Drámaiságával­kie­mel­ke­dikkörünk­nemrég­elhunyt­elnöke,­Kö­nigRóbert,­Munkácsy-díjas­gra­fikus­mű­-vész,­Móricz Zsigmond: Barbárok cí­-mű­művét­idéző­alkotása.­Ke­rék­gyár­­tóLászló­ ex­ librise­Krajcsi Tímea há­-rom­haiku­költeménye­alapján­szü­le­tett.Az­érdi­Skornyák Ferencné Tur ner

Zsuzsanna (1941–)­áruforgalmi­elő­-a­dó.­Németh Nándor grafikusművészhagyatékának­gondozója.­A­Skor­nyákFerencék­nevére­szóló­ex­libris­a­ké­-szíttető­atléta­múltjára­utal.­Több­könyv­-jegy­motívumkincsében­megjelennek

nemzeti­ emlékhelyeink,­ és­ a­ Szózathazafiságra­buzdító­sorai:­„Ha zádnakrendületlenül/Légy híve, oh magyar!”A­budapesti Szanka Rózsa (1938–)

az­ ELTE­ Bölcsészettudományi­ Ka­-rán­dolgozott.­Cseh Gusztáv ko­lozs­-vá­ri­grafikus­készítette­első­ex­libri-seit.­Mostanra­ötvenhét­lapot­rajzolt.Számára­az­igazi­szellemi,­esz­té­­tikaiél­ményt Vén­Zoltán­alkotásai­jelentik.

Kalotaszeget­Cseh­Gusztáv­és­BálintFerenc alkotása­idézi.­Meg­ele­ve­ne­dikWeöres Sándor: Holdbeli csónakos cí-mű­műve.­Id. Feszt Lász ló a Ko lozs váritestvérek Szent­György­szob­rát,­BaászImre kígyóölő­katonát­jelenít­meg.A­női­gyűjtők­közül­utolsóként­szó­-

lok­saját ex libriseimről.­Az­Or­szá­gosSzéchényi­Könyvtár­ kutatójaként,­ aműfajjal­megismerkedve­ kezdtem­ agyűjtésbe.­Ez­ideig­mintegy­há­rom­e­zer­-ötszáz­darabos­a­készletem,­melyet­or­-szágok,­és­grafikusok­szerinti­rendbentárolok,­és­folyamatosan­katalogi­zá­lok.Sokat­köszönhetek­Palásthy La jos nak,Ürmös­Péternek,­Varga Editnek,­akikelső­lapjaimat­adták,­illetve­ké­szí­tet­-ték.­A­későbbi­években­Csiby Mi hály,Stockinger József, Újszászi Róbert,Rácz Mária,­Szanka­Rózsa,­Nagy­Lász­­lóLázár­segítettek.­Külföldi­gyűjtőkkelfőleg­nemzetközi­ex­libris­kong­resz­-

szusokon,­ta­lál­ko­zó­kon,vagy­levelezés­útján­ke-kerültem­cserekapcso­-latba.­Eddig­húsz­exlibrist­készíttettema­ne-nevemre­szólóan­két­té­-makörre­bontva.­A­tör­-ténelmi­tabló­darabjaia­Rákóczi-szabadság -harc bukása 300. év for -dulójához kapcso­ló­dó­-an­készültek,­a­gra­fi­ku­-sok­Imets László, Var­ga Edit, Kő he gyi Gyula,Vecserka Zsolt, Ür­mösPéter,­Imre Lajos,­Ke­-rék­gyártó­Lász­­ló.­Az­iro-dalmi­tabló­lapjai­Ba­bitsMihályhoz,­GárdonyiGézához,­­Juhász Gyulá-hoz,­és­Weöres­Sán­dor­-hozkötődnek,­illetve­mi-tológiai­témájúak,­VénZoltán,­Bakacsi­La­jos,Imre­Lajos,­Éles Bul csúalkotásai.­Aférfi­gyűjtők­kö­zül:

Arató Antal (1942–)­könyvtáros,­nyu­-galmazott­könyvtárigazgató­élete­főbbszínterei­Budapest,­Jászberény,­Szé­-kesfehérvár.­Számos­könyv­tári­és­mű­-vészeti­tárgyú­cikk­szerzője.­Mintegynegyven­lapot­készíttetett­a­ne­vé­re­szó­-lóan.­Kedvelt­grafikusai­Perei Zol tán,Vén­Zoltán­és­König­Róbert.­And rus kóKároly, Deák Fe renc, ifj.­Feszt­László,Fery­Antal,­Stettner Bé la, Kazinczy

Gá bor, Kőhegyi­Gyula,­Mos­kál Tibor­iskészített­számára­ex­librist.Az­irodalmi­vonatkozású,­és­a­Szent

Györgyöt ábrázoló­grafikákhoz­von­zó­-dik.­A­kiállításon­König­Róbert­a­Je le -nések könyvét, az­Apokalipszis lo va -sa it,­Dürert­idéző­expresszív­erejű­gra­-fikáit­láthatjuk,­melyek­a­gyulai­nem­-zetközi­pályázaton­első­díjat­nyertek.­

Harmath Gábor (1938–)­bu­da­pes­tigyűjtő,­nyugdíjas­kertészeti­szak­ta­nár.Tizenhatezer­lapot­gyűjtött­kü­lön­bö­zőtémakörökben.­Saját­nevére­hat­ex­lib-rist­készíttetett.­Kollekciójában­a­Ro­-mániában­élő­Vecserka­Zsolt,­OvidiuPetca, Bíró I. Géza,­Ár kos sy István,az­Egyesült­Királyságban­ élő­OlexaJózsef,­az­uSA-ban­letelepedett­Pet ryBéla lapjai­szerepelnek.­­

Palásthy Lajos (1931–)­gé­pész­mér­-nök.­Gyűjteményébe­ötvenezer­ex­lib­-ris,­és­alkalmi­grafika­tartozik.­Főlega­két­világháború­közötti­magyar­gra-fikusok­alkotásait­szereti.­Nevére­szó-lóan­százötven­ex­librist­készíttetett,az­elmúlt­54(!)­esztendőben.­Az­el­ső­-ket­Kaveczky Zoltán, Sós Zsigmond,Drahos István alkotta­a­számára.­Leg­-kedvesebb­lapjai­a­családtörténettel­kap­-csolatosak.­A­kiállításon­az­újabb,­ne­-vére­készült­grafikákból­szerepeltet­töb-bet.­Ezek­között­Baranyai Ferenc ésRá ba Judit réz­karcait,­ Imre­ Lajos­ ésImets­László­fa­metszeteit,­valamintSalamon Árpád linómetsze­tét­lát­hat­juk.

Imets László grafikája

ifj. Feszt László grafikája

2014 március – április 20

Stockinger József (1946–)­székesfe-hérvári­nyomdász,­könyv-­és­könyv­-jegygyűjtő,­ az­Alba­Regia­Nép­tánc­-együttes­tagja.­Mintegy­négyezer­exlibris­tulajdonosa.­A­jeles­napokhoz,ünnepekhez,­kiállításokhoz,­kong­resz­-szusokhoz­kapcsolódó­lapokat,­a­hí­-res­emberek­portréit,­a­zene,­a­tánc­vi­-lágát­részesíti­előnyben.­A­tárlaton­Pe -rei Zoltán, Müller Árpád, KazinczyGábor,­Debreczeni László, VárkonyiKároly, Petry Béla,­Kerékgyártó­Lász­ló,Bordás Ferenc, Diskay Lenke nevé-vel­jegyzett­munkák­szerepelnek.­

Kerékgyártó László (1950–)­gra­-fi­kusnak­jelentős­szerepe­volt­a­ki­ál­lí­-­tás­technikai­kivitelezésében.­Tablójána­magyar­származású­Horváth Her minaés­férje,­a­belga­Antoon Vermeylen al­-kotásai­szerepelnek.

Kőhegyi Gyula (1933–)­gra­fi­kus­-mű­vész­nem­tekinti­magát­gyűj­tő­nek,de­a­kortárs­művésztársak­lapjait­akisgrafika­iránti­érdeklődésből­őrzi.Az­évek­során­kétezerötszáz­lappal

rendelkezik,­ ma-gyar­ és­ külföldiművészektől.­ Amagyar­ ex­ librisszáz­évét­be­mu­-tató­Artotékabelikiállításhoz­a­leg­-fontosabb­for­rásKő­he­gyi­ Gyulagyű j ­t emé ­nyevolt.­Kol­lek­ció­já­-ból­a­jelen­tárlatona­litván­Gra zi naDi de li te, VincasKi sa ra us kas, alengyel­ HenrykP ł ó c i e n n i k ,W. Ja ku bow s ki,Leszek Róza,­ acseh Zdeněk Mézl,az­orosz­Ana to lijKalasnyikov mű­-vei láthatók.­Ürmös Péter(1956–)­ gra­fi­kus­-mű­vész.­Kép­gra­-fikái,­il­luszt­rá­ci­ói,ex­librisei­el­ső­sor­-ban­irodalmi-tör­-ténelmi­és­épí­té­-szeti­ kö­tő­dé­sű­-ek.­A­ki­ál­lí­tá­sonolasz­gyűj­temé­-nyi­lapjaiból­lát­-

hatunk­válogatást,­köztük­Maria Eli saLeboroni a­budapesti­kongresszusra,Ernesto Guffanti Katona Gábor ne­-vé­re,­Furio de Denaro a­Kolumbuszpályázatra készült­alkotását,­Cos tan teCostanini Pinocchio-lapját,­Remo Wolfújévi­grafikáját.A­ további­ tablókon­Budai Tibor

(1946–)­rézkarcainak­meseszerű­vi­lá­-gába­ nyerhetünk­ betekintést,­ illetvea­Szlovéniában­élő­Salamon Árpád(1930–)­művésztanár­ intézményi­exlibriseit,­négyzetes­kompozícióit­szem-lélhetjük.­Számos­gyűjtő,­alkotó­ne­vétsorolhatnám­még,­akik­már­többszörszerepeltek­kiállításokon,­akár­önállóanis,­mint­Rácz Mária, Lenkey István,Mayer József, Kundermann Jenő,Zenei József,­vagy­Gombos László.Az­ex­librisek­a­gyűjtők­–­és­a­ké­szí­-

­tők­–­sokféleségét,­ér­ze­lem­gaz­dag­sá­-gát­tükrözik.­Találhatunk­köztük­jo­gászt,mérnököt,­tanárt­éppúgy,­mint­költőt,könyvtárost,­ nyomdászt,­ ker­tészt. Ese­-ten­ként­a­grafikusok­maguk­is­gyűj­tő­vé

válnak.­Ez­a­sokféleség­a­kiállított­gra­-fikákon­is­tükröződik,­Karinthy Fri gyesszavaival:­„mennyi szín és furcsaság ésélet mindez és mennyi emlék és meny -nyi remény.”

„A művészet nem önmagától fej lő -dik, az emberek gondolatai változ nak,s velük változik kifejezésük módja is”–­vallja­Picasso. E­gondolatok­je­gyé­-ben­ajánlom­figyelmükbe­a­ki­­állítást.­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­

Vasné Tóth Kornélia

A 2014. február 12-én Budapesten, aH13 Diák- és Vállalkozásfejlesztési Köz -pontban elhangzott megnyitóbeszédszerkesztett, rövidített változata.

Vén Zoltán grafikája

Lengyel GézaGENEZIS

Idézem­Lengyel­nagyapát.Fonott­fotelben­üldögél,csöndes­Búcsúra­készülő,őrzik­színpompás­dáliák,örökre­elment,­szótalan.

Apámnak­anyja,­Bódi­klánszülötte,­arcán­mély­redők,jelzik,­kőkemény.­EstelenBalassit­olvas,­istenest,s­dalában­ízzik­rőzseláng.

Anyám­vonása­mongolid,konok­hűségre­hivatott,Ázsia­sztyeppéin­tulipán,fagytűrő,­edzett,­ősalany­–titokzatos,­szép­származás!

Húgom,­öcsén­és­jómagambelőlük­vagyunk,­létezünkmint­génszármazék­és­mikéntdeterminált­kód,­átvivők.Ép­folytatás?­Génerodált?!

Népek­öröklött­láncai:fonódnak­eggyé­és­szakadidő-­s­tér-kuszált­kapcsolat;Sátán­vagy­Isten­tervezi?!Hogy­és­miként­lesz­majdanán?

HAIKu

Költészet­napja­–hajnali­rigófütty­ésmandulavirág.

2014 március – április 21

Szabó TiborAz „anonim” nonfiguratív festő

Szinte­megdöbbentő,­hogy­mennyire­rejtőzködött­életében­akorán,­negyvenöt­éves­korában­elhunyt­szegedi­festő­és­gra­-fikus­Kereszty Zsolt (1967–2012).­A­Szegedi­AkadémiaiBizottságban­2014­február­és­március­hónapban­rendezettemlékkiállításán­szinte­minden­alkotása­név,­és­cím­nélküljelent­meg.­A­mintegy­negyven­mű­az­„érett” időszakából­va­-ló:­teljesen­egységes­szemlélet­jellemzi­azo­kat.­Kereszty­Zsoltnonfiguratív­kompozíciói­geometrikus­szerkesztésűek,­másművei­pedig­finoman­megmunkált­szintén­nonfiguratív­té-ma-sejtetések.­Az­előbbire­jellemzőek­azok­a­kisméretű­al­-kotásai,­amelyek­színes,­oly­korharsány­színű­(zongora-bil­len­-tyűt­idéző)­felületek­egymásrakövetkező­sorából­állnak­ösz­-sze,­az­utóbbira­azok­a­ki­sebb-nagyobb­vörös­vagy­fekete­szí­-nű­képek­a­jellemzőek,­amelyekidőnként­spirituális­tartalma­katsugallnak.­Kereszty­Zsoltot­va­-lószínűleg­foglalkoztatták­val­-lásos­témák,­hiszen­a­szegeditárlaton­két,­keresztet­sej­te­tő­il­-letve­mutató­alkotása­is­lát­ha­-tó.­Kiállított­képei­között­van há­-rom­figuratív­hatású­műve­is.Ezek­közül­kettő­–­nem­is­tud­-ha­tó,­milyen­indíttatásból­–­(gro­-teszk­formájú)­disznót­ábrázol,ahogyan­bejön­illetve­ahogyankimegy­a­képből,­a­harma­dikon­egy­kutyát­láthatunk,­aho­-gyan­elől­távozik.­Az­állatok­Kereszty­Zsolt­számára­(akitősgyökeres­városi­ ember­volt) nem­valamilyen­ tartalmi,hanem­festészeti­témát­jelentett.­A kilépés­és­belépés­va­-lószínűleg­az­elvágyódás,­a­távozás­képi­megjelenítése­voltszámára.­Emberi­alakok­nin­cse­nek nonfiguratív­ké­pe­in,­vagyha­igen,­akkor­azok­el­mosódottak,­vagy­rejtélyesek.­Kereszty­kompozíciói­között­viszonylag­jelentős­szám­ban

vannak­kollázsok.­Ezek­a­kisebb,­szabálytalan­alakú­mű­vektulajdonképpen­formák­és­színek­kombinációi.­Bá lint Endrebizonyos­korszakának­alkotásaihoz­hasonlíthatóak,­igaz,­ittnem­találhatóak­meg­azok­a­szimbólumok,­ame­lyek a­szent-endrei­művészt­jellemezték.­Mégis,­Kereszty­Zsolt­kollázs-technikával­készült­művei­az­egységesség­(kevés­rajzos­ság,a­farost­lemez­megmunkálása)­benyomását­keltik,­mint­aho­-gyan­egész­kiállítása­is.­Alkotásaira­jellemző,­hogy­olykor­nagyüres­felületek­vannak­képein.­Ez­óha­tatlanul­a­korra­annyirajellemző­üresség,­kiüresedettség,­sőt­magányosság­érzetétsugallják.­Képei­nem­egy­életvidám,­boldog­ember­benyo­má­-sát­keltik­a­befogadóba,­hanem­éppen­ellenkezőleg,­sok-szor­a­szomorúság,­az­élet­nehézségeivel­küzdő­alkotót­lát­-tatják.­Ezt­erősíti­bennünk­néhány­grafikája­is.­Ezek­sötét­tó­-nusúak­és­nem­azonosítható­elvont­„tárgyakat”­ jelenítenekmeg. En­nek­ellenére­az­alkotások­minősége,­festészeti­meg­-ol­dá­sai­lenyűgözik­a­tárlatlátogatót.­A­kiállítás­tehát­egy­-sé­ges:­Kereszty­Zsoltot­nonfiguratív­alkotóként­mutatja­be.

Ez­helyes­rendezési­elv­volt,­hiszen­e­rövid­életút­olyan­ki­-váló,­ és­ nagy­ reményekkel­ kecsegtető­ életművet­ zárt­ le,amely­méltán­érdemel­a­későbbiek­során­is­kitüntető­fi­gyel­-met­a­befogadó­és­értő­közönség,­illetve­a­kritika­részéről.Annál­inkább­is­kívánatos­(lenne)­ez,­hiszen­Kereszty­Zsolt

életpályája­sem­volt­mindennapi.­A­szolnoki­születésű­fia­tal­-ember­gimnazista­korában­építésznek­készült.­Fejében­te­-hát­a­rend,­a­feladatok­elrendezésének­kívánalma­már­ko­-rán­jelentkezett.­Szegedre­kerülése­azonban­ezen­az­úton­kez­-detben­egy­kitérőre­kényszerítette:­beiratkozott­és­el­vé­gez­tea­Szegedi­Tudományegyetem­Állam-­és­Jogtudományi­ka­-rát,­így­„dr.­Kereszty­Zsolt”­lett.­Mégsem­a­jogászi­pá­lyát­vá-lasztotta,­hanem­kezdetben­önképzés­útján,­majd­a­Sze­ge­diTudományegyetem­Rajz-­és­Művészettörténeti­ tan­székén

művészettörténetet,­rajzot,­festészetet­tanult,­egyszóval­mű­-vészi­pályára­lépett.­Már­főiskolás­korában­jól­krokizott,­ki­­­-­válóan­rajzolt,­különleges­rajzkészségéről­tett­tanúbizony­-ságot:­több­helyi­és­országos­pályázaton­ért­el­első­he­lye­-zést.­Ekkor­már­lakberendezőként­dolgozott,­mert­családotis­alapított.­Rajztanári­ambíciói­voltak,­tagja­volt­a­MagyarRajztanárok­Országos­Egyesületének,­a­HÁM­MűvészetiEgyesületnek.­Megérdemelten­került­a­Magyar­Al­ko­tó­mű­-vé­szek­Országos­Egyesületének­ tagjai­közé,­amely­teljeselismerést­hozott­rövid­életművének.­Egyéni­kiállítások,­kol-lektív­tárlatok­rendszeres­szereplője­volt,­(többek­között­e­so-rok­írójával­együtt­Orosházán,­1998-ban).­A­zsűri­mindenalkalommal­elfogadta­alkotásait­­neves­hazai­időszaki­kiállí­-tásokra:­a­szegedi­Nyári Tárlatra,­a­hódmezővásárhelyi­Ta - va szi Tárlatra vagy­a­Táblakép Festészeti Biennáléra.A­kép­-zőművészeti­alkotások­iránt­érdeklődők­budapesti­galériáktárlatain­is­találkozhattak­festményeivel.­Kereszty­Zsolt­rendkívül­ígéretes­pályán­indult,­amely

sajnálatos­módon­fiatalon­derékba­tört,­mégis­teljes­egé­szetalkotott.­Aki­közelebbről­is,­tanárként,­mesterként­is­mer­te,be­pillantást­ nyerhetett­ kiemelkedő­ szakmai­ tudásába.Eztemelte­ki­a­tárlat­megnyitása­alkalmából­Szuromi Pálmű­-vészeti­író­is.­Ennek­a­ki­vá­ló, szelíd­ter­mé­szetű,­egyedi­kül­-sejű,­érdeklődő,­visszahúzódóan­barátságos­„ano­nim”­al­ko­-tónak­állít­méltó­emléket­a­kiállítás,­hiszen­fon­tos­sze­replőjevolt­Sze­ged­képzőművészeti­éle­té­nek.

Kereszty Zsolt: Emlékkép II. (fotó:Szabó Tibor)

2014 március – április 22

Salamon NándorKiállítási körkép

A­bőség­zavara­miatt­a­jegyzetíró­kénytelen­magát­fe­gyel­-mezni,­hogy­beszámolójában­minél­több­kiállításról­hírt­ad­jon.

Sárváron a Galéria Arcisban Nagy Béla 1923–2009­fes­-tő­művész­termékeny­életművéből­válogatott­emlékkiállí­tástrendeztek.­A­ceglédi­születésű­mester­Észak-Ma­gyar­or­szágtöbb­városában­volt­rajztanár.­A­Képzőművészeti­Fő­is­ko­-lán­Kontuly Béla és­Kmetty János voltak­a­­­­mesterei.­Éle­-té­nek­utolsó­éveit­Bakonykoppányon­töltötte,­ahol­meg­rom­-lott­egészsége­ellenére­is­szüntelen­alkotott.­Festészetét­ater­mészeti­látványok­és­élmények­szabták­meg.­Tájak,­vá­ro­-sok,­kies­falurészletek­megörökítésén­fáradozott.­Korábbiműveit­expresszív­lendület­jellemezte,­de­tájékozott­volt­másstílusformák­használatában­is.­Életerői­fogytán­fellazult­fest­-ményei­rendje,­széthullottak­a­formák,­bizonytalanná­váltecsetkezelése.­Jelentős­életművet­hagyott­hátra,­de­az­ala­po­-sabb válogatás­kedvezőbb­képet­adott­vol­na­mun­kás­sá­gá­ról.A­Sopron­díszpolgárává­fogadott­Giczy János nyolc­van-

éves­festőművész­kiállítása­több­hónapig­láthatták­az­ér­-dek­lődők­a­sopronbánfalvi Kolostorban.­­A­mintaszerűenrenovált,­felújított,­„elvonulási­központként”­működő­in­-téz­mény­folyosói,­termei­a­képzőművészeti­alkotások­köz­-ve­títésével­kínálnak­meditációra­késztető­gondolatokat­a­ven­-dégeknek.­(Egy­helyen­Szalay Lajos remek­rajzainak­so­ro­-za­tát­pillantottam­meg!­Másutt­Péreli Zsuzsa kisebb­mé­re­-tű­falkárpitjaiból,­vegyes­munkáiból­fedeztem­fel­egy­mi­-nitárlatra­ valót!)­Az­ életműből­ válogatott­ Giczy­ festmé­-nyek­téma-­és­eszmevilága­magas­fokú­esztétikai­élménytnyújtva­hozzájárult­a­lélekgyógyításhoz.A­gyönyörű­tetőtéri­architektúrában­ott­ho­no­san­érezték

magukat­az­ősök­–­nagyszülők,­szülök,­ro­ko­nok­–­em­lé­ke­ze­tét

keretbe­foglaló­festmények.­Fes­tő­jüknagyszerű­mestere­az­egyszerű,­köz­-napi­események­szakrális­szférába­eme­-lésének.­A­kendőjét­emelő­Veronikaegyszerű,­mezítlábas­parasztlány,­akittalán­a­mezőn­pillantott­meg­egy­ko­-ron.­A­Golgota szenvedő­ Isten­ fiaesendő,­szenvedő­ember,­akit­a­múlt­-ból­előtűnő,­kíváncsi­arcok­övez­nek.Szárnyas­oltárainak­ „szentjei”­ szü­-lőfaluja­valóságából­merülnek­föl,­sa­„szárnyakra”­festett­attribútumok,jelképek­is­onnét­vétetnek.­Képeit­még-sem­a­nosztalgia­lengi­át.­Tudatábanvan,­hogy­egy­letűnt­életformának­ál­-lít­emléket,­amely­ugyan­nem­biz­to­sí­-tott­könnyű­életet,­de­mélyen­em­be­risorsoknak­adott­keretet.Giczy­életprogramja­a­„hírhozó”­és

„hagyománymentő”­ szerep­ vál­la­lá­-sára­épült,­s­azt­hűséggel­telje­sí­tet­te.A­felfedezés­erejével­hatott­a­győ ri

Rómer Flóris Művészeti és Tör té -neti Múzeum „Titkos gyűjtemény”Nagy Béla: Falurészlet (fotó:Garas Kálmán)

Giczy János: Veronika kép nagyszüleim emlékére (fotó:Garas)

2014 március – április 23

című­kiállítása.­Az­Esterházy­palotában,­a­Radnai­termekszomszédságában­meglepetés­várt­a­látogatóra:­egy­hírbőlsem­hallott­magángyűjtemény­remekműveivel­és­kamara­-da­rabjaival­szembesült.­S­nem­mellesleg,­átismételhette­amúlt­évszázad­művészettörténetének­leckéjét.A­gyűjteményt­egy­vácrátóti hentes,­Kövesi István

(1911–1981)­hozta­létre,­aki­váci­és­fővárosi­üzleteibengya­korolta­mesterségét,­gyűjtötte­vagyonát,­amelyet­az­u­tánfestmények­vásárlására­fordított.­Szenvedélyének­gyü­möl­-cse­kerülhetett­az­örökösök­jóvoltából­nyilvánosságra.A­mennyiség­sem­megvetendő,­de­néhány­re­mek­képet

és­alkotót­érdemes­kiemelnem.­Az­világosan­felismerhető,hogy­a­gyűjtő­nem­törekedett­kizárólagosságra­a­stíluso­-kat,­iskolákat,­csoportosulásokat­illetően.­Az­alkotók­neve,rangja­jelentette­az­iránytűt.­Így­azután­jól­megfér­egymásmellett­Szinyei Merse Pál hangulatos­Bodrogpart-ja­Kas sákLajos kései­ kompozícióival,­ Rippl Rónai József „kuko-ricás”­zongorázó­hölgye­Czóbel Béla Fekete­ruhás­hölgy(1957)című­portréjával.­Megállító­erővel­bírt­tüzes­szí­nei­-vel­Koszta József Marokszedők­Szolnokon­(1916)­olaj­fest­-ménye,­de­Egry József korai­munkáján­–­Hazafelé­(1908)­–is­megakadt­a­ szem.­Élete­utolsó­éveiben­ festette­háromké­pét­Ámos Imre.­Lírai­hangvételű­a­Séta­Szentendrén(1938),­vallomásos­kép­a­társról­az­Anna­Margit­portréja(1941).­Jellemző,­egyik­szivaros­önarcképéről­tekintett­ránk–­ több­munkájától­ övezve­ –­Scheiber Hugó Aba NovákVil mos két­kompozíciója­kedvelt­témáit­képviseli­(Székelyvásár,­ 1935;­ Ivanoff­ cirkusz,­ 1932).­ Egész­ sorozat­ kép­-viseli­Mednyánszky László művészetét­vázlatoktól­ tanul-mányokon­át­befejezett­képeiig.­Szőnyi István Zebegényiudvar-a­(1935)­mellett­itt­láthattuk­a­gyermekeit­ábrázolóZsuzsa­és­Péter­(1937)­egyik­változatát.­Még­két­nevet­je­-gyeztem­föl!­Izgalmas,­indákból,­faágakból­szőtt­kör­nye­-ze­t­ben­ábrázolta­modelljét­Permutter Izsák (Hölgy­nap­er­-nyő­vel,1921),­s­nők­a­szereplői­Vaszary János fest­mé­nyei­-nek­is­Modell,­1909;­Nő­macskával,1909).Örülök­a­„titok”­fel­ol­dá­sának,­pedig­ez­csak­ízelítő­a­Kö­-

vesi­gyűjtemény­sok­ré­tű­ségéből,­és­gazdagságából.­A­Kossuth­díjas­Keserű Ilona a modern­magyar­fes­té­-

sze­t­kiemelkedő­alakja.­Lehet­a­nonfiguratív,­elvont­mű­vé­-sze­tet­több­nézőpontból­szemlélni,­értelmezni,­de­a­XX.­szá­-zad­megkerülhetetlen­irányzatait­jelentik,­amelyek­sze­re­petjátszottak­a­kor­művészettörténetében.­Keserű­Ilona­többszálon­kötődik­e­törekvésekhez,­de­a­balatonudvari­temetőszív­alakú­sírköveinek­formáit­integrálva­saját,­több­tech­-ni­kát­alkalmazó­művészetébe­teljesen­eredeti,­önálló­for­-ma­világgal­járult­az­összképhez.­Az­íves,­feminin­formák­-hoz­kapcsolt,­a­szivárvány­színsávjait­alkalmazó,­har­mo­-nikus­kompozíciói­elől­nem­lehet­kitérni.­Nem­volt­szán­-dé­kában­ iskolát­ teremteni,­ de­ húszesztendei­ tanári­mun­-kája­–­1983-tól­főiskolai­tanár,­majd­a­mesteriskola­mega-lapítója,­végül­a­doktori­program­vezetője!­–­aligha­marad-hatott­hatástalan­számos,­keze­alól­kikerülő­tanítványára.Súlyosabb­egyéniség­annál,­hogy­könnyű­lenne­el­sza­kí­tania­kötelékeket.­Ezt­ tanúsítja­ az­ a­ tárlat,­ amelyet­ a­Szom­-bathelyi­Képtárban­szerveztek­tanítványai­Párhuzamok éstalálkozások címmel­születésnapja­tiszteletére.A­kiállítást­rendező­Johan van Dam elképzelése­szerint,

egymás­mellett­mutatta­be­a­mester­és­tanítványai­mun­ká­it,

jórészt­festményeket.­Az­„irányt”­Keserű­Ilona­motívumotvagy­korszakot­jelző­művei­szabták­meg,­s­mellettük­vagyközelükben­helyezte­el­–­az­összevetést­segítve!­–­a­ta­nít­-vá­nyok­hasonló­vagy­éppen­ellentétes­munkáit.­Így­iz­gal­-mas­párbeszédet­folytattak­a­művek,­és­a­látogatók­is.Keserű­Ilona­művein­nyomon­kö­vet­het­tem­–­nagy­mé­-

ret­beli­válto­za­tosságban­–­for­ma­i,­szín­és­műfaji­kísérle­tei­-­nek­eredményeit.­A­kor­szinte­minden­ törekvésével­kon­-tak­tust­teremtett.­Kreativitása­lenyűgöző.­­Szellemisége­átsugárzott­tanítványaira­is,­bár­útjuk­­töb­-

bé-kevésbé­más­irányba­folytatódott.­A­hűvös,­kiszámítottgeometriától­a­gesztusfestészeten­át­a­fi­­gurálisig,­a­már­íz­-lés­határt­súroló­impresszionista­tájfelvételig,­mindenre­lát-tam­példát.­Hogy­aztán­végül­milyen­nyomot­hagynak­aXXI.­századi­művészetünkben?­–­a­­jövő­dönti­el.A­Répce Galériában a­magát­önérzetesen­roma­fes­tő­mű­-

vész­nek­valló,­de­valójában­az­egyetemes­művészet­útjaitjá­ró­Ferkovics Ferenc alkotásait­mutatták­be,­aki­Szom­-bat­­helyen­él.­A­tehetség­jelei­ko­rán­megmutatkoztak­az­ál­-lami­gondozottból­vájártanulónak­állt,­a­KépzőművészetiFőiskolát­végzett,­szerény,­de­erős­akaratú­emberben.­Kí­-sér­letező,­de­marad­a­látványnál,­a­képszerűségnél.­Ér­zel­-mi­leg­azonosul­választott­témáival,­kedveli­a­bibliai­tör­té­-ne­teket,­példázatokat­(Mózes,­Jákob­küzdelme­az­angyallal).

Keserű Ilona (fotó:Garas Kálmán)

2014 március – április 24

Szívesen­festi­népcsoportja­eredeti­szépségű­lányait­(Ta­ná­ravárva,­Műteremben).­Közelről­szemlélve­festményeit,­fel­-tű­nik­háttereinek­érdekes­kidolgozása,­a­jellemző­műgond.Csendes­ melankólia­ lengi­ át­ tájképeit­ (Őszi­ táj,­ Bánat).Újabb,­a­látványt­sávokra­„feldaraboló”,­mértani­szer­ke­ze­tűképeit­azonban­mesterkéltnek­érezzük.A­Művészet­és­Barátai­egy­korábbi­számában­már­írtam

a­celldömölki­születésű­Móritz Sándor művészetéről.­Avá­ros­tulajdonában­lévő­hagyaték­azonban­akkor­„rej­tőz­-kö­dött”.­Örömmel­tapasztaltam,­hogy­végre­érdemi­vál­-to­zás történt.­A­Művelődési­Központban­kialakított­ga­lé­ri­-át­a­kilencven éve született festőművészről­nevezték­el.­Eb­-ből­az­al­ka­lomból­ január­24-én­a­kölcsön­zé­sek­kel­kie­gé­-szí­tett­alkotásokból­nyitottak­emlékkiállítást.­A­tárlat­szinte­teljes­képét­nyújtja­az­alig­húszévnyi­élet­-

műnek.­A­Szőnyi­István­közvetítette­nagybányai­ha­gyo­má­-­nyok­szellemében­alkotott­művei­minden­szokásos­té­ma­körtfelölelnek.­Hangvételük­–­bár­munkásságát­­Munkácsy-díjjalelismerték­ugyan­­–­ jól­tükrözik­a­korszak­árnyakkal­teli­ko­-morságát.­Ezzel­együtt,­érdemes­lenne­állandó­helyet­ke­-res­ni­a­különleges­hagyatéknak.­Újabb­vonzó­helyszín­le­-het­ne­a­Vul­­kánparkot,­gyógyfürdőt­felkereső,­és­a­Sághegybo­rait­kós­tolgató­odalátogató­turisták­számára.Körutam­végén­a­Répce Galériába tértem­vissza.­Itt­mu­-

tatták­be­ugyanis­Ke mény Judit (1918-2009) sike­res­ró­mai(2013)­kiállítását­követően­mintegy­húsz­grafikáját.­A­modernszob­rászként­ismert­alkotó­–­nem­mellékesen!­–­gazdag­fes­-tői­és­grafikai­életművet­is­hátra­hagyott.­A­kis­gyűjteményaz­1932-es­Baba­című­akvarelljétől­a­Gerald­Phi­lipe­port­rénát­a­Zene­című­szobortervig­követi­a­sok­ol­dalú,­bátor­kí­-sér­letező,­szobrászatában­formaalkotó­mű­vész­mun­kás­sá­-gá­nak­egyik­műfaji­vonulatát.

Ferkovics Ferenc: Tanára várva (fotó:Garas Kálmán)

Kemény Judit: Hamvas Béla egykori lakhelye (fotó:Garas)

Nádudvari Nagy JánosJAJ­A­PÁSZTORNAK!

Nem­menekülhetünk­el­innen:hogy­itt­maradjunk­mindhalálig,azt­rendelte­számunkra­Isten!Nem­menthetjük­az­életünket,mint­a­féreg,­rettegve,­gyáván,s­nem­bújhatunk­el­sehová­sema­vihar­végét­ott­kivárván,A­nyájat­se­hagyja­ott­a­pásztorha­vihar­jő,­nem­fut­el­tőle,hanem­tovább­vigyáz­a­helyéna­villámlós,­szörnyű­időbe.Mert­jaj­a­pásztornak,­ha­gyávánott­hagyja­nyáját,­s­magát­menti,az­ilyen­pásztornak­soha­többénem­hisz­a­nyáj­és­nem­hisz­senki.

2014 március – április 25

Pósfai JánosKét x - Két évtized

Húsz­év,­húsz­önálló­kis­kötet;­válogatás­a­magyar­iro­da­-lom­zsengéiből.­Mi­ennek­tekintjük­antológia-so­ro­za­tun­kat.Az­extrém­irodalomkedvelők­talán­leszólják;­ifjú­szer­ző­-ink,­írópalántáink­álmaik­megvalósulását­látják­benne.­ Éven­-te­tisztességgel­ajánlottuk­a­jószándékú­olvasóknak.­A­húszéve­éledő­„oladi­tavasz”­teremti­a­nemes­versengés­sikereit.

Miért színesek a pillangók? Egy­kisiskolás­keltette­felaz­érdeklődést­sok-sok­pajtása,­társa­lelkében­–­így­szü­le­tettmeg­az­első­kötet­címe.­Rá­egy­évre­A Nagyravágyó kis -e gér című­válogatás­már­egyértelműen­bizonyította,­hogya­Simon­István­utcai­Általános­Iskola­és­az­Oladi­Mű­ve­-lő­dési­központ­közös­pályázata­sikeresen­startolt,­be­váltottaa­hozzá­fűzött­reményeket,­s­alkalmat­teremt­a­tehetség­ki­-bon­takoztatására,­az­önmegvalósításra.A­következő,­A Hótündér visszatér című­kötetünk­azt­je­-

lezte,­hogy­a­várakozások­most­már­évről-évre­meg­is­mét­lőd­-nek,­sőt,­meglepetéssel­is­járnak,­ugyanis­a­negyedik­könyvcíme­Ki lakik a tökben? jelképesen­azt­kérdezi:­ki­lesz­agyőztes,­ki­érdemli­meg­az­első,­vagy­második­helyezett­dí­-ját,­ily­módon,­kinek­a­munkája­jelenhet­meg­az­an­to­ló­giá­ban.Az­Oladi kilátó című­összeállításunk­címlapján­már­ez

ol­vasható:­Vasi gyermekírók antológiája.­Öt­év­alatt­meg­-háromszorozódott­a­pályázók­száma,­a­szombathelyi­is­ko­-lák­mellett­a­megye­több­intézménye­örömmel­vállalta­azezzel­járó­feladatokat,­a­versengés­izgalmát.­A­tanárok,­ta­-ní­tók,­könyvtárosok­lelkes­támogatói­lettek­az­ügynek.A­következő­antológián­jelképes­a­cím:­Kilátás a völgy -

ből. A­kötet­bevezető­soraiból­idézek:­„Hatodik­éve­buz­-dít­juk­alkotásra­gyermekeinket.­Történik­ez­olyan­időben,amikor­a­felnőtt­világ­hátat­fordít­az­irodalomnak;­kábánés­félrevezetetten­a­szappanoperákban­keresi­a­szépet,­a­ma­-radandót;­pénzhajhász­hétköznapjaiban­könyvet­csak­rit­-kán­vesz­a­kezébe,­még­ritkábban­vásárol.”A­hetes­szám­mágikus­erejével­látott­napvilágot­az­Égi

keringő 2001-ben.­Minden­eddiginél­több­pályamű­ér­ke­zettaz­általános­iskolákból:­128­intézmény­647­diákja­ra­ga­dotttollat,­s­összesen­806­mese,­vers­illetve­novella­kelt­szárny­-ra,­hogy­eljusson­Oladba.­S­az­ifjú­alkotók­a­Csil lag ba rá tok-ban­egy­újabb­tényt­közölnek­a­következő­évben,­ne­ve­ze­-te­sen,­hogy­a­legtöbb­pályázó­szakított­a­„hol­volt,­hol­nemvolt”­mesekezdéssel,­ a­ tündérekkel.­Helyükbe­ számolni,ol­vasni­tudó,­emberi­hangon­beszélő­állatok­kerültek.­A­Gyémántszelence című kötetből­kiderült,­hogy­távoli

országrészek­iskolásai­fedezik­fel­Oladot,­kis­és­nagyob-bacska­diákok­kutatják­helyét­a­térképen,­mert­tudni­sze­-retnék,­hová­küldték­alkotásaikat,­és­várják­a­hírt­a­si­ker­-ről,­vagy­a­szelíd­intést,­biztatást­a­legközelebbi­alkalomra…Az­izgalom­fokozódik:­ünnepi­külsővel,­keménytáblás

bo­­rítóval­látott­napvilágot­a­­tizedik­kötet,­a­Szó szi vár vány.Hátlapján­örökítettük­meg:­„Tíz­év­után,­kissé­el­ér­zé­ke­nyülaz­ember,­az­idő­múlása­felkavar;­de­gyorsan­elszállt!­Akikelőször­jelentkeztek­megmérettetésre,­kinőtték­már­a­gye­-rek­cipőt.­Felnőttként­eszükbe­jut-e­miért színesek a pillangók?Álmodnak-e­még­a­visszatért­Hótündérrel,­vagy­a­ tök­benlakó­Manócskával?­Az­oladi kilátó­magasából­für­ké­szik-emég

a­biztató­távlatokat?­Találkozásaink­megszépítik­az­éle­tü­-ket,­a­versengés­izgalma,­a­nagy­játék­feltüzelt­gyer­me­ke­-ket­és­felnőtteket­egyaránt.”Szép­volt­a­tíz­év,­szép­a­folytatás.­Mintha­álom­vált­vol­-

na­valósággá­az­Álomkapu-val.­„­Az­első­szó­most­JózsefAttiláé...­úgy­is,­mint­a­„Vers­éve”,­úgy­is,­mint­tisztelgés,főhajtás.­Pályázatunk­minden­évben­nevével­szólítja­csa-tasorba­a­vers-­és­meseírásra­kész­ifjú­tehetségeket,­ek­kénttehát­szelleme­folyamatosan­velünk­van,­őrzi­a­kötet.Lankadatlan­buzgalom­és­egyre­táguló­mezőny­jelzi­az­or­-

szágos­érdeklődést:­magyarok­lakta­távoli­vidékek­csatla­-koznak­hozzánk­egy-egy­versikével,­hangulatos­novellá­val,varázslatos­mesével.­A­Csillagösvényen című­váloga­tás­-sal­hangsúlyosabban­utaltunk­a­„távolabbi­vidékekre”,­je­-lesül­Erdélyre,­ahonnét­sok­pályamű­érkezett.­„Ezek­az­írásokjelzésértékűek,­az­anya­or­szág­hoz­ragaszkodás­ki­fe­je­ző­i.”A­kor­szelleme­támadt­föl­Az öreg tölgyfa meséi című

kötetünkben.­„…a­mesék­a­mindenkori­valóságot­tük­rözték,mostani­valóságunk­jó­példa­arra,­hogy­gyerme­ke­ink fantá­-zi­ája­ mennyire­ a­ mához­ kapcsolható;­ a­ kor­ tük­rö­ző­dikszinte­mindegyik­történetben,­mesében.­Még­a­ver­sek­ben is­fel­lelhető­a­mai­kor­lüktetése”­–­írja­a­kötet­be­ve­zetője.2008-ban­bővült­a­pályázatra­hívottak­köre:­a­kö­zép­is­ko­-

lák­diákjait­is­versenyre­hívta­a­kiíró.­Gyermekírók­an­to­ló­-giája­helyett­gyermek,­és­ifjúsági­írók­antológiája­szerepelmostantól­a­címlapon.­A­szemafor­zöldre­váltott­–­adta­hí­rüla­Gyöngyhalászok című­kiadvány,­mely­utat­nyitott­az­újabbkorosztályoknak.­Bővült­a­mesélők­köre:­az­olvasóknak­mód­-jában­állhat­összehasonlítani,­van-e,­s­ha­van,­mekkora­akü­lönbség­a­gyermek,­és­a­kamasz­világképe­között.A­sorozat­ tizenötödik­darabja­a­Tükörkép a­szer­kesz­-

tés­ben­hozott­változást.­Az­ál­talános­iskolák­alsó­ta­go­za­-to­saival­ indult,­a­ felsősökkel­folytatódott,­majd­a­kö­zép­-iskolások­munkáival­teljesedett­ki.­A­témaválasztást,­témakeresést­állította­a­középpontba­a

Megtalált meseország.­„Külső­segítség”­érkezett,­mégpe­-dig­az­ismert­szombathelyi­költő,­korábban­a­zsűri­mun­ká­-jában­is­részt­vállaló­Böröczki Mihály személyében.­A­Mindigkék szomorú­kötelezettségnek­tesz­eleget:­bú­-

csúzik­a­váratlanul­elhunyt­irodalomtanártól,­költőtől,­akia­zsűri­tagjaként­segítette­munkánkat.­Balogh József a­ti­-zedik­kiadványunkban­emlékezett­erre­a­segítő­támogatás-ra.­„Nemesedtem­közben én­is­,­aki­a­kezdetektől­hallhattamaz­ifjak­madárseregének­szárnysuhogását,­alázatos­öröm-mel­téve­eleget­a­fölkérésnek…”Magasztos,­szép­köntösben­látott­napvilágot­az­Ének a

csöndben. Vetélkedők,­ versengések­ országa­ lettünk…„Nagy­utat­tettünk­meg­az­indulástól,­fél­időben­átfordul-tunk­a­huszonegyedik­századba.­Érződik­ez­a­pályázat­mi-nőségi­gyarapodásán,­a­versek­érettségén,­gondol­ko­dá­sán…”Végezetül:­Örökszép címet­visel­ legfrissebb­kötetünk.

Új­donság:­gyakorló,­sőt­már­nyug­díjas­éveikben­járó­pe­da­-gógusok­is­megtiszteltek­bennünket­pályamunkáikkal.­Né­-­hányuk­szerepel­ebben­a­könyvben,­ugyancsak­helyet­ka­-pott­több­kimagaslóan­teljesítő­pályázó­az­elmúlt­évekből.A­versengésnek­természetesen­nincs­vége,­a­jubileum­csu­-

pán­egy­állomás.­Alkalmat­ad­a­számvetésre,­de­az­örömre,és­az­ünneplésre­is.­Lélekemelő­a­visszapillantás,­és­joggalreménykeltő­a­jövőbe­látás­is.­Szép­munka­volt,­megérte.

2014 március – április 26

Pósa ZoltánCsillagtalálkozó

Viszockij­legendája­újra­éledt­Bálint Márta és­Marina Vla dyjóvoltából.­A megszakított repülés, avagy sze rel mem Vi szoc kij -jal című­monodrámát­a­közelmúltban­a­Kulti­Sza­lon­–­Új­-budai­Kulturális­Intézetben­mutatták­be.­A­darabot írta,­ésrendezteGergely László, aki­azt­jó­érzékkel,­a­„cso­mó­pon­tok”okos­kiemelésével­álmodta­színpadra.­A­mo­no­dráma­azorosz­származású­nagy­francia­filmcsillag­Ma­ri­na Vlady,­ésaz­orosz-szovjet­zeneszerző,­zenész,­költő,­Vla di mirVi szoc kijviharos,­önpusztító­szerelmét­és­tragikus­halálát­örökíti­meg.Miért­adtam­e­különös­címet­írásomnak?­Fölkavaró,­föl­-

emelő­monodrámával­varázsolja­el­a­közönséget­az­első­­csil­-lag­Bálint­Márta,­aki­a­nyolcvanas­évek­végéig­Ma­ros­vá­sár­-hely­vezető­színésze,­a rendszerváltozást­követően­mindmá­-ig­a­versmondás­és­a­monodráma­nagyasszonya.­­A­másik­kétcsillag,­Vladimir­Viszockij­és­Marina­Vlady­tragikus­vég­ki­fej-letbe­torkolló,­a­lelombozó­fináléval­együtt­is­fölemelő­sze­-relmi­drámája­tárul­elénk.­Vladimir­Szemjonovics­Viszockij­1938.­január­25-én­­szü­-

­le­tett­Moszkvában­és­szülővárosában­hunyt­el­1980.­július25-én.­Az­eltelt­ijesztően­rövid­negy­ven­két esztendő­soránvált­a­Brezsnyev­korszak­enciklopédikusává­verseivel,­da­-laival,­amelyeket­maga­szólaltatott­meg­erőteljesen­re­ked­-tes­hangján,­felkavaró­gitárkísérettel­expresszív­és­szug­gesz­-tív­erővel.­E­dalokban­megjelent­a­világtörténelem­leg­sö­-té­tebb­és­legtöbb­emberáldozatot­követelő­baloldali­mosz­-ko­vita­diktatúrájának­látszólag­enyhébb,­a­szürkeségével­ésa­pangásával­együtt­legalább­annyira­rémületes­te­het­ség­-gyil­kos,­lélekölő­korszaka.­Iszonyatos­feszültséget­jelentetta­szovjet-orosz­bárd,­mindenki­Vologyája­számára,­hogymegközelítően­ezer­dalát,­és­költeményét­az­egész­országénekelte,­ám­a­szerző­életében­közülük­csak­egy­jelenhe­tettmeg­nyomtatásban.­Két­nagy­találkozásnak­köszönheti,­hogynem­veszett­el­a­periférián­az­önsorsrontás,­az­alkohol­és­akábítószerezés­áldozataként.­A­Taganka színház ren­de­ző­je,a­legendás­Jurij Petrovics Ljubimov, a­hatvanas-nyolc­va­-nas­évek­másik­ikonja­fölfedezte,­elismerte­tehetségét,­mint-egy­harminc­főszerepben­adott­neki­lehetőséget,­többek­kö­-zött­Hamletként.­Színpadra­engedte­Viszockij­elő­adó­est­je­-it,­s­azt­is­hagyta,­hogy­beleépítse­dalait­akár­a­klasszikusszínházi­előadásokba­is.­­Marina­Vladyval,­a­harmadik­csillaggal,­az­orosz­szár­-

ma­zású­színésznővel­az­1967-es­moszkvai­fesztiválon­ta­-lál­kozott,­ s­ különbözőnek­ látszó­ életpályájuk­ ellenére­ iséletre­ szóló­ szerelem­ szövődött­ közöttük.­ Az­ 1938-banszületett­­Marina­Vladyt­el­söprő­sikere­­sztárrá­tette.­Már­gye-gyerekfővel,­1949-ben­játszotta­első,­2011-ben utolsó­fil­mesfőszerepét.Többre­tartotta­színházi­alakításait,­például­Iri nátA három nővérben­(Csehov),­vagy­a­köny­ve­it:­(SzerelmemViszockijjal, Az én cseresznyéskertem),­pedig­mintegy­száz­-szor­ szerepelt­ a­ filmvásznon­ és­ a­ te­le­ví­zió­ képernyőjén,töb­bek­között­a­francia­új­hullám­legnagyobbja,­Jean-LucGodard: Két, vagy három dolgot tu dok csak róla,­vagy­Jan csóMiklós-Hernádi Gyula Sirokkó, Mészáros Márta Ők kettencímű­filmjeiben.­utóbbiban­Viszockij­is­szerepet­kapott,­aki­-vel­bürokratikus­procedúra­után­1970-ben­kötött­há­zas­sá­got.­

Marina­Vlady­megpróbálja­megmenteni­szerelmét­démo-naitól,­magával­vitte­világkörüli­utakra,­többek­között­Ma­-gyarországra­is.­­Ám­a­nagy­nyugati­(valódi,­vagy­álságos?)szabadság­csak­siettette­az­önmaga­ellen­forduló­zseni­tra­-gédiáját,­­Marina­Vladimir­1980-ban­bekövetkezett­ha­lá­lá­-ig­kitartott­a­párja­mellett.­A­nagyívű­közös­pálya­meg­sza­-kadt.Viszockij­temetése­alig­burkolt­rendszer­elleni­tün­­te­-tés­sé­vált­Moszkvában…A­ megszakított­ repülés­ avagy­ szerelmem­ Viszockijjal

című­monodrámában­Marina­Vlady­kamerájával­kí­sér­het­-jük­végig­a­szerelmesek­tragikus­végű,­orkáni­erejű­ro­mán­-cát.­ Bálint­Márta,­ aki­Kárpát­medence­ és­ Európa-szertedia­­dalútra­vitte­Jókai Anna remekművét,­a­Szegény SudárAnna című­monodrámát,­az­erdélyi­magyar­értelmiségi­nőidentitásának­színművét,­száz­százalékosan­azonosult­Ma­ri­naVlady­mondén­alakjával­is.­Bálint­Márta­Gergely­László­esz­-köztelen,­pu­ritán­rendezésében,­fekete­ruhában­elemi­erő­-vel­ jeleníti­meg­a­ szerelméért­ az­utolsó­pillanatig­küzdőasszony­belső­vívódását.­Elhisszük­neki,­hogy­az­igazi­tra­-gédia,­a­halálnál­is­talán­szörnyűbb­fiaskó,­hogy­nem­sike­-rült­megmentenie­az­önpusztító­tehetséget,­Vologyát.­Ahogy­ elhagytam­ a­ Kulti­ Szalont­ –­ emblematikus,

helyen­áll,­a­Bartók­Béla­út,­Gellért­tér,­Budafoki­út­ta­lál­-kozásánál,­a­Duna­partján,­a­XI­kerület­Istentől­meg­é­rin­tettszakrális­helyén­–­megidéztem­magamban­azokat­a­hatva­-nas-hetvenes­évekbeli­nagy­pillanatokat,­amikor­ tra­gi­ku­-san­korán­elhunyt­barátommal,­Szilassy Zoltán köl­tővel­re­-csegős­magnótekercsről­hallgattuk­Viszockij,­és­a­magyarViszockij­Cseh Tamás dalait­olykor­kemény­iszogatás­köz­-ben.­Jómagam,­kit­sokan­neveztek­méltatásaikban a­Kádár-Brezsnyev­korszak­írói-költői­enciklopédikusának,­a­majd­-nem­Viszockij-sorsú­magyar­írónak,­sors­kö­zös­séget

Vladimir Viszockij és Marina Vlady

2014 március – április 27

éreztem,­de­engem­mú-zsám, Barna Már ta ki­-mentett­ az­ ön­sors­ron­-tás­pok­lából,­­Vi­szoc­kijtMarinának­nem sike­rült,és­egy­szer­csak­­CsehTamás­szobra­mellett­ta­-lálom­magam.­Föl­nézekaz­ égre,­ meg­próbálommegkeresni­–­persze­nemsikerülhetett­–­azt­a­boly­-gót,­amelyet­krími­csil-lagászok­ Vladimir­ ha­-lá­la­után­Marina­Vladyés­ Viszockij­ emlékéreVlad viszockijnak­ne­vez­-tek­el.­És­hálás­vagyok,hogy­a­három­csillag­ta­-lálkozásának­pontjai­banBá­lint­Márta­újjáéleszti­aa­hatvanas,­hetvenes,­ ésnyolc­vanas­évek­nagy­le-­gendáját,­Vladimir­ésMarina­ ro­mán­­cát...­Amonodrámát­a­Bu­daör­siSzínház­is­műsorára­tű­zi. Bálint Márta

Csepeli Szabó BélaKÉK­PARABOLÁK­VÁNDORA

1.

Kék­parabolák­vándora­vagyok,ember,­akiben­vihar­kavarog,

ember,­kit­minden­a­Földhöz­kötöz,a­tél,­a­nyár,­a­tavasz­és­az­ősz,–

de­már­Neander­gyilkos­tájainsziklák­hegyére­vittek­vágyaim,

szárazság,­láz­és­fagy­baltája­ölt,ezernyi­gond­és­háború­gyötört,

mégsem­torpanhattam­meg­soha:­erőm,egyre­tovább­űz,­fel­a­végtelenbe,

hogy­porba­lökve­minden­láncot,­önkényt,diadalra­juttassam­a­Törvényt:

nagy­álmomat,­a­békét­és­a­rendet,a­józan­észt,­a­munkát­és­szerelmet,

hogy­lent­a­földön­s­túl­e­földi­téren,egy­Határtalan­Új­Hazátteremtsek…

2.

Égi­ösvények,­végtelen­utak.szép,­merész-ívű­hajtűkanyarok,kék­parabolák­vándora­vagyok.Hogy­mennyi­tüskés­tájat­kell­bejárnom,míg­csillaghazám­földjét­megtalálom?

Nem­tudom­még.­De­eljön­majd­a­nap,mikor­levetve­szűk­bakancsomat,

–­s­mi­rátapadt,­évezredek­sarát­–ha­fáradtan­is,­Célhoz­érkezem,

s­friss,­vidám­tüzet­lobbantva­az­éjnek,eloltva­kínzó­éhemet­és­szomjamat,

szabad­vándorlegény,végre­boldogan,­jót­nyújtózkodomÖrök-Anyám,­a­Mindenség­ölén.

A Csepeli Munkásotthonban 2014. április 29-én em -lékeznek az egy esztendeje 89 éves korában elhunyt

köl tőre.

Prokop Péter: Emmausi figyelmeztetés (1966)

2014 március – április 28

Hírek

Béres Tímea és­Vigh Kristóf közöszenei­ estjét­ április­ 16-án­Milánóbanaz­Emmaus­Galériában­rendezik,­ahola­zeneszerző­Obersovszky Gyula ver-seire­írott­ciklusa­is­elhangzik.

Garas Kálmán fotográfus,­fo­tó­mű­-vész­Musica Savaria – Muzsikus port -rék Szombathelyről –­című­fotókiál-lítását­ Budapesten­ március­ 21-én­ aMusic­Centerben­(IX.­Mátyás­u.­8)Malina János zenetörténész­nyitja­meg,melyet­április­30-ig­tekinthetnek­megaz­érdeklődők.

Az 1848-49-es magyar forra da lom-és szabadságharc 166.­évfordulójánaz­ART­ 16­művészcsoport­ kiállítástrendez­Budapesten­a­Napfény­Ga­lé­-ri­ában­(XVI.­Hunyadvár­u.­43/b).

Dozvald János neoklasszikus dia-poráma bemutatóra­hívja­az­ér­dek­lő­-dőket­március­ 12-én­ 18­ órára­ a­ Fé­-szek­Művész­Klub­(VII.­Kertész­utca36)­­gobelin­termébe.

Tanár és növendéke címmel­aMun­kácsy­Mihály­Általános­Iskola­ésAlapfokú­ Művészeti­ Iskola­ (XIV.Csáktornya­ park­ 1)­ kiállítás­ rende­-zett,­melyet­Gombai Zsóka nyitott­meg.­

Keczely Gabriella Tobzódás címűfotókiállítása­március­7-től­március27-ig­ tekinthető­meg­a­VIII.­kerületMikszáth­tér­1­szám­alatti­ga­lé­riá­ban.

Rehovics Anita restaurátor,­fes­tő­-mű­vész­tárlata­március­6-án­nyílik­aFővárosi­Szabó­Ervin­Fi­ók­könyv­tár­-ban­(XVI.­Veres­Péter­út­53).

Bánki H. Margó és­Farkas Katifestményeit­a­Béke­Hotel­Galériáján(VI.­Teréz­krt.­43)­március­2-től­már­-cius­30-ig­lehet­megtekinteni.­

Ghyczy György alkotásaiból­A tá -bornok térképei címmel­ április­ 5-énnyílik­kiállítás­a­Tranzit­Art­Cafe-ban(XI.­Kosztolányi­Dezső­tér).­

Szénási Sándor István Ne siess időcímű­ verseskötetét­ a­ Kőrösi­ CsomaSándor­Kőbányai­Kulturális­Köz­pont­-ban­mutatták­be.­

Király Lajos Az énekes madár és­aKöltő lelke című,­a­közelmúltban­meg-jelent­ köteteit­ március­ 20-án a­ ZilahKávéházban­ (XVIII.­ Üllői­ út­ 452.)mutatják­be­a­Krúdy­Irodalmi­Kör­szer­-vezésében.­Egyúttal­Vincze An gélafestőművész­képeiből­tárlatot rendez­-nek,­melyet­Cserép Emese nyit­meg.

Resánszky Mária alkotásait­–­már­-ci­usban­–­a­Széchenyi­fürdő­épü­le­té­-ben­(XIV.­Koós­Károly­sétány)­lehetmegtekinteni.

Bicskei anzix címmel­március­29-énkollektív­fotókiállítás­nyílik­Bicskéna­Batthyány­Kastélyban­(Kossuth­u.42).­A­tárlaton­többek­között­BánkyTibor, Keczely Gabriella, Kemény Já nos,Kiss Sándor, Mohainé Burián MáriaÁgnes képei­szerepelnek.­A­tárlat­má­-jus­11-ig látogatható.­

Koday LászlóMonoron­élő­fes­tő­-mű­vész­alkotásaiból­februárban­azÜllői­Művelődési­Központban­nyílttárlat,­melyet­március­végéig­te­kint­-het­­nek­meg­az­érdeklődők.­

Urmánczy Losonci Lilla Tavasz atélben című­kiállítása­április­4-én­nyí­-lik­Pilisvörösváron­a­Mű-hely­Ga­lé­riá­-ban­(Hunyadi­János­út­70).­Az­al­kotómunkásságát­Feledy Balázs mél­tatja.A­tárlat­május­3-ig­tekinthető­meg.

Radó Károly szobrászművész­egyesztendeje­hunyt­el.­A­Máglya-közi al­-kotók­emblematikus­alakjának­mun­-káiból­március­26-án­az­angyalföldiJózsef­Attila­Művelődési­Köz­pont­bannyílik­kiállítás,­melyet­április­14-ig­lát­-hatnak­az­érdeklődők.­­­

Lonovics László festményeinek­tár­latátGyomaendrődön a­Vi­dovsz­kyBé­la­Hely­történeti­Gyűjteménybenmárcius­29-én­Cs.Tóth János mű­-vészeti­író­ajánlja­az­érdeklődők­fi­-gyelmébe.­A­kiállí­tás­június­1-ig­hét­-főn,­szerdán,­pénteken­délután,­ked­-den,­csütörtökön­délelőtt­látogatható.

Resánszky Mária: Újpest

Elvált apák

Kaiser László legújabb­könyvét­feb­-ruárban­a­Ma­gyar­Írószövetségbenmu­tatták­be.­Esztétikát,­szeretetet­su­-gár­zó­kis­kötete­statisztikák,­interjúk,val­lomások­gyűjteménye.­

Béke és háború alcímmel­felhívó­éskihívó­helyzeteket­listázó­tanulmány,melynek­egyik­alapigazsága,­hogy­amegaláztatást­könnyebb­elviselni,­mintbeszélni­róla.­A­szerző­maga­is­több-szörösen­elvált­apa,­de­a­szerencsé­sekegyike.­Boldog­házasság­fe­de­zé­ké­ből,és­az­eseményeket­megszépítő­idő­táv­-latából­idézheti­fel­mások­zátonyra­fu­-tott­kapcsolatait.­Prob­lémákról,­tenden­-ciákról­szól,­er­köl­csi,­lélektani­és­jogiabszurditáso­kat­feltárva­vallja:­„te szemmindezt a jobbítás érdekében…, hogybéke, leg alább viszonylagos béke le -gyen…” (Hungarovox Kiadó 2014)

Holland Kocka

Kecskeméten­a­Bozsó Gyűjtemény2011­tavaszán­a­Nemzetközi Geo met -rikus Absztrakció reprezentánsait­vo­-nultatta­fel­Francia Kocka címmel­ren­-dezett­kiállításán.­A­válogatás­sike­rétaz­is­bizonyítja,­hogy­az­alkotások­kö­-vetkező­állomása­a­Moszkvai­Mo­dernTretyakov­Képtár­volt.­Az­európai­kortárs­képzőművészetiirányzatok­legjavából­március­25-tőla­gyűjtemény­Klapka­utca­34.­számalatti­helyiségében­Holland Kocka mot-tóval­kilenc­nemzetközileg­ismert­éselismert­művész­alkotásait­mutatják­be,melyet­április­27-ig­lehet­megtekinte­ni.­

A kalap

Május­15-én­aDuna­Pa­lo­tá­ban(V.­Zrí­nyi­u.­5)A ka lap címmelBe reg szá sz iOl ga san­zonest-jén­nép­sze­rű­slá­-gerek­hang­za­nakel­ MedgyaszayVilmától Ka rá dyKa ta linig. A­zon­-­goránál­He ge dűsValér. (geröly)

2014 március – április 29

Katona Áron Sándor művészete

Katona­Áron­ Sándor­Budapesten­ született,­ de­ gyermek­-éveit,­és­ifjúkorát­Székesfehérváron­töltötte.­A­rajzolás,­ésa­festés­iránt­­korán­kezdett­érdeklődni,­és­tizenegy­évesenmár­ szabadiskolába­ járt­ rajzot­ tanulni.­Mestere­M. TóthIst ván volt.­A­nyolcévnyi­szabadiskolai­tanulmányok­ala­-pot­adtak­a­továbblépéshez,­hiszen­a­képzőművészet­bár­-mely­ágának­mesteri­műveléséhez­elengedhetetlen­a­rajztu­-dás.­Katona­Áron­Sándor­mindig­is­alapos,­az­adott­mű­fajt,eszközt,­technikát,­vagy­formát­a­legmesszebbmenőkig­el­-sajátító,­és­alkalmazó­művész­volt.­1970-ben­a­Fiatal­Művészek­Klubjában­mutatta­be­festmé­-nyeit.­Itt­találkozott­a­zománctechnikával,­ami­nagy­ha­tás­-sal­volt­rá.­Autodidakta­módon­tanulni­kezdte­a­csodálatosmesterségművészet­fogásait,­fortélyait.­1973-ra­már­úgy­ké­-szített­lapos­relief­zománcot,­hogy­azt­szakmai­érdeklődésis­ kísérte.­ 1978-ban­ a­ zománcművészet­ fellegvárában,­ afran­ciaországi­Limoges-ben­ részt­ vehetett­ a­NemzetköziTűzzománc­Biennálén.­Ezt­a­bemutatkozást­egy­év­ti­zed­delkésőbb­ első­ és­ egyedüli­magyarként­ csoportos­ kiállításirész­vétel­követte­Párizsban­a­Grand­Palaisban.­

Hosszú­évek­kísérletezése,­és­újító­alkotói­lendülete­alap­jánKatona­Áron­ Sándor­ tűzzománcképei­ a­ két­ technika,­ ésműfaj,­a­zománc,­és­az­olajfestmény­erényeit­egyesítették.

A­zománc­nagyonrégi,­igen­de­ko­ra­-tív,­és­rendkívül­ne­-héz­művészeti­tech­-nika,­ám­amíg­a­ré­-gebbi­ ko­rokban­ azománcművészetcsupán­kiszolgá­ló­-ja­volt­az­öt­vös­ség-nek,­mostanra­ön-álló­mű­vészeti­ág­gáfejlődött. Ka­to­naÁron­Sándor­máratechnikában­is­újí­-tott,­hiszen­ő­a­kü­-lön­váló­formákat­afémlap­dombo­rí­tásá­-val­szeparálja.­Eh-hez­kivételes­tech­-nikai­tudás,­az­anya­-gok­alapos­ismerete,­és­egyfajta­merészség­is­szükséges.­Talánéppen­ezért­a­szó­legnemesebb­értelmében­a­képzőművé-szet­jeles­mesterének­tekintjük.­2012-ben­kórházba­került,

Katona Áron Sándor: Ikon II. (fotók:Geröly-Bársonyi Hilda)

ahol­néhány­napos­kóma­után­si­-keresen­felébresztették,­s­mára­új­-ra­tervekkel­telve­dolgozik.­

Az írás a festőművész munkássá gátméltató album fülszövegének szer -kesztett változata.

(Seriart Nyomdaipari Stúdió)

Budapestért­Díj­(1988);­Orosz­or­-szág­Szentpétervár,­Master­Class,­Nemzetközi­Mester­Díj­(1997);­Wekerléért­Díj,­Kós­Károly­pla­-kett­(1997);­Kispestért­Díj­(2000).Művészetbarátok­Egyesületénekplakettjei­(1973,1988,­2003).­

Katona Áron Sándor február 26-án az ErzsébetvárosiKözösségi Ház ban – úgyis mint egyesületünk alapító tagja– a klubösszejövetel elő adója, vendége volt.

Kitüntetései

Kathy Horváth Lajos elismerése

A­salzburgi­székhelyű­Európai­Tudományos­és­MűvészetiAkadémia­tagja­lett­a­világszerte­ismert­hegedűművész,­amely1990-benFelix Unger szívsebész­kezdeményezésére­ala­kult,melynek­tagja­többek­között­Balázs Árpád ze­ne­szer­ző, ésSó tonyi Péter orvosprofesszor,­akik­egyesületünk­mű­vé­sze­tiéletének­is­szereplői. Kathy Horváth Lajos ötéves­korábankezdett­hegedülni,­de­zongorán,­gitáron,­hárfán­és­cimbalmonis­játszott.­A­Pá­rizs melletti­San­Lise-ben­a­Cziff­ra­Ala­pít­-vány­ösztöndíja­sa­ként Yehudi Menuhin tanársegédje­volt.­

Szabados György Az esküvő című­műve­volt­az­első­le­-mez­felvétel,­amely­rögzítette­Kathy­Horváth­Lajos­egyéni­já­-­té­kát,­és­amely­a­kortárs­zene­és­az­avantgárd­dzsessz­ösz­-szefonódásának­kiemelkedő­darabja.­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­g.t.

2014 március – április 30

Az egyesület adományozói

10.000.- Ft-ot dr.­ Iván­ Géza­ (Budapest);­ 7.000.- Ft-otResánszky­Mária­(Budapest);­6.500.- Ft-ot Kardos­Már­ton(Lőrinci);­5.500.- Ft-ot dr.­Sólyom­Ferenc­(Érd);­5.000.-Ft-ot Bánki­H.­Margit­(Budapest);­3.500.- Ft-ot Bágyi­Ist­ván(Pécs),­ifj.Szabó­Béla­(Budapest);­3.000.- Ft-ot Erdős­Al­bert­né(Budapest),­Koltayné­Zolder­Klára­(Budapest),­dr.­Vass­Zol­tán(Baja);­2.500.- Ft-ot Berényi­Sándor­ (Kőszeg),­dr.­BodaBéláné­(Budapest);­2.000.- Ft-ot Cserépy­György­(Bu­da­-pest),­dr.­Kiss­Ernő­(Szekszárd),­Kiss­Zita­(Budapest),­Ná­dorMara­(Budapest),­Pásztohy­Domokosné­(Polgárdi);­1.500.-Ft-ot dr.­Csorba­László­(Vecsés),­Déri­Györgyné­(Bu­da­pest),Jakabné­Garbóci­Mária­(Budapest),­Sorki­Dala­Andor­(Bu­-dapest),­Varga­Péter­András­(Budapest),­Zombori­Katalin­(Bu­-dapest);­1.000.- Ft-ot dr.­Ferenczy­László­(Budaörs);­500.-Ft-ot Ferenczy­Judit­(Magyarnándor),­Harmatné­SzabóMar­git­(Budapest),­Kalmus­Péter­(Budapest),­Mezei­Zsu­zsa(Budapest),­Schóbertné­Várhalmi­Éva­(Siófok).Az­Alapítvány a Közjóért kedvezően­bírálta­el­pá­lyá­za­-tun­kat,­így­350.000.- Ft támogatásban­részesültünk.­

Az egyesület 2013. évi pénzforgalma

Del Medico Imre 90 éves

2013.­évi­nyitó­egyenleg­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­1.620.-Bevételek Terv Tagdíj 730.000.-­­­­­­­­­­­­­­­­873.100.-Adomány­­­­­­­­­­­­­­­­­700.000.- 499.619.-Pályázatok 2.800.000.-­­ 1.730.000.-NAV­1% 150.000.- 32.361.-Banki­kamat­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­16.-Kiadvány­értékesítés­150.000.- 17.500.-Telefon­és­áram­­­ 6.367.-Összesen 3.158.963.-2013.­évi­tagi­kölcsön­ 200.000.-Mindösszesen­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­3.358.963.-KiadásokBankköltség 100.000.-­­ 121.493.-Postaköltség 900.000.- 592.400.-Telefon 100.000.- 79.161.-Internet­ 120.000.- 106.680.-Áram 60.000.- 94.698.-Bérleti­díjak 630.000.-­­­ 522.419.-Irodaszer,­nyomt.­­­­­­100.000.-­­ 72.214.-Nyomdaköltség­­­­­­1.200.000.-­­ 1.176.930.-Könyv­(ajándék)­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­61.793.-Könyvelési­díj­­­­­­­­­­130.000.-­­­ 260.000.-Szállítás,­közlekedés­150.000.-­­ 173. 900.-Koszorúk,­virág­­­­­­­­­­50.000.-­ 55.650.-Hatósági­díj,­illeték­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­4.500.-Tagdíj 6.000.-Reprezentáció 4.376.-Kerekítés 29.-Összes kiadás 3.332.243.-2013.­évi­záró­pénzkészlet­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­28.340.-A 2011-2012. évi tagi kölcsön 200.000.- Ft-tal emel ke -dett, december 31-i összege 1.320.000.- Ft. Imró Mihály

Dr.­Del­Medico­Imre­nyugalmazott­jogász­a­múlt­év­no­vem­-ber­25-én­töltötte­be­90.­életévét.­A­Pázmány­Péter­Tu­do­-mányegyetemen­1948-ban­szerezte­diplomáját.­1953-tól aSzerzői­Jogvédő­Hivatal­nemzetközi­osztályának­fő­elő­adó­-ja,­1970-től­nyugdíjazásáig­a­Művészeti­Alap­jogi­osz­tá­lyá­-nak­csoportvezetője­volt.­A­nyolcvanas­évek­elejétől­kezdve­másfél­évtizeden­át­le­-

velek­ezreit­író­–­és­publikáló­–­Del­Medico­Imre­neve­mais­fogalom,­annak­ellenére,­hogy­vannak­olyan­aktív­kor­osz­-tályok,­amilyenek­nem­lehettek­olvasói­„sajtólevelező”­kri­-tikáinak,­hozzászólásainak,­pontosításainak,­emlékezései­-nek.­A­sajtólevél­–­funkciója­is,­de­a­szerzője,­Del­MedicoImre­maga­is­–­más,­több­volt,­mint­a­nép­„hangja”­–­.­Mind-ezt­elmulasztotta­volna,­ha­nem megy­idejekorán­­nyugdíj-ba –­emlékezik­vissza­„munkájára”­minden­idők­leg­is­mer­-tebb sajtólevelezője.­Del­Medico­Imre­harminc éve lépett a Művészetbarátok

Egyesületébe. Előadásaival,­tanácsaival­szolgálta­a­min­dignehéz­körülmények­között­működő­szervezetünket.­Éve­kigaz­alelnöki tisztséget is­vállalta.­Egyesületünk­elnöksége­nevében­kívánom,­hogy­még­hosz­-

szú­évekig­vál­to­zat­lan­érdeklődéssel,­és­kritikus­szemlé­let­-tel­minősítse­a­köz­hasznára­végzett­tevékenységünket.

Geröly Tibor

A Művészetbarátok Egyesületének bankszámlaszáma

11706016-20020031

2014 március – április 31

Anyám, édesanyám

Abban­a­világban,­amelyben­születtem,imádságos­harangozással­kezdődött­anap,­és­avval­is­ért­véget.­A­családokgazdagságát­nyolc-tíz-tizenkét­gyer­mekjelentette.­Az­öt­évestől­a­leg­öre­geb­be­-kig­mindenkinek­nélkülözhetetlen­sze­-repe­volt.­Hétköznap­azért­dolgozott­azember­erővel­és­szorgalommal,­mertelőtte­állt­egy-egy­ünnep,­melyre­min-dig­nagy­készülődések­voltak.­Az­em­-berek­kitisztították­lelküköt,­életüköt,házukat,­istállóikat,­óljaikat,­kertjei­ket,falujukat,­megbocsátottak,­megbé­kül­-tek,­misére­mentek­szép­ün­nep­lő­ru­há­-ba,­és­délután­megjárták­egymást.­Azünnepek­nagy­örömmel­teltek,­a­csán­-gók­mindent­meg tudtak­maguknak­te-teremteni. Nem­voltak­senki­szolgái.­Tudták,­hogy­mi­a­rendje­a­Vi­lág­nak,

mert­a­Nap,­a­Hold,­a­csillagok,­az­idő-járás­és­a­mélységes­hitük­út­bai­ga­zí­-tották­őköt.­Akármit­nem­csele­ked­tek,akármit nemejtettek­ki­a­szájukon.­Név­-telen­szentek­között­nőttem­fel,­akik­asereg­gyermekükkel­körülvéve­tud­takénekelve­szőni,­fonni,­gyönyörűen­hí­-mezni,­varázslatossá­tenni­azt­a­ne­hézvilágot.­Böjttel­és­imádsággal,­Máriaerejével­elmesszítették­a­testi-lelki­ba­-jokat.­Az­ő­képüköt­tárom­a­Vi­lág elé­.

Petrás Mária

Petrás­Mária­és­Petrás Alina ke­rámi­-kusművészek­kiállítását­2014.­május5-én­18.30­órakor­az­Erzsébetvárosi­Kö­-zösségi­Házban­Szakolczay Lajos iro­-dalom-­és mű­vészetkritikus­nyitja­meg.

Weöres SándorBuBA­ÉNEKE

Ó,­ha­cinke­volnék,­útra­kelnék,­hömpölygő­sugárban­énekelnék­–minden­este­morzsára,­buzára­visszaszállnék­anyám­ablakára.

Ó,­ha­szellő­volnék,­mindig­fújnék,­minden­bő­kabátba­belebújnék­–nyári­éjen,­fehér­holdsütésben­elcsitulnék­jó­anyám­ölében.

Ó,­ha­csillag­volnék­kerek­égen,­csorogna­a­földre­sárga­fényem­–jaj,­de­onnan­vissza­sose­járnék,­anyám­nélkül­mindig­sírdogálnék.

Szeretettel köszöntjük a gyermekeiknek mindig mindent megbocsájtó édes -a nyá kat, akik szülötteiket oly sokszor hazavárják, nem ritkán hiába.

Geröly-Bársonyi Hilda őrbottyáni fotóján egy „várakozó”, Marcsók Jánosné.

Böröndi LajosHÚSVÉTRA­VÁRVA

Vasárnap­ébred,­tele­fénnyela­kert.­Fénylik­a­világ.Mi­is­megtelünk­reménnyel,hogy­Isten­végül­idelát.

S­ránk­is­gondol­egy­kevéssel.Fénylik­egy­szentelt­barkaág.Ragyog­a­nap,­öleléssellesz­tele­a­világ.

Milyen­hosszú­sötét­az­éjjel,csillagtalan,­remény­nélküli,s­félelmek­ébrednek­benne.

Egyik­jaj­a­másikat­szüli.De­most­újra­feltámad­a­remény.Szívünk­csordultig­teli.

Kardos Nagy IbolyaSZÍVEKET­NE!

Vigyázzatok,­vigyázzatok,Szíveket­ne­tiporjatok!Mert­ha­rajtatok­az­átok,Iszonyat­lesz­elmúlástok.

Nem­lesz,­aki­szomjat­oltson.Nem­lesz,­aki­tüzet­rakjon.Nem­lesz,­aki­megfürösszön,Nyílt­sebeket­bekötözzön.

Hogyha­rajtatok­az­átok,És­közelg­a­végórátok,Elindultok­számadásra,Legfőbb­urunk­zsámolyához­–Isten­elé­hogyan­álltok?

(1992)

2014 március – április 32

Programok

Március 5-én (szerdán)­17.30­órakoraz­Erzsébetvárosi­Közösségi­Házban(VII.­Wesselényi­u.­17.)­Tar Lőrincpokoljárása (purgatóriumi víziók) –Tóth Sándor József­Attila-díjas­köl­-tő,­egyetemi­tanár­gondolatai.

Március 12-én (szerdán)­17.30­óra­-kor­az­Erzsébetvárosi­Közösségi­Ház-ban­ (VII.­Wesselényi­ u.)­ „A fe ke tekutya éjszakája” –­Szent iday KláraMária új­ regényének­ bemutatójánzon­gorán­ közreműködik­ dr. RépásyGyörgy. Háziasszony­Farkas Ka ta lin.

Március 14-én (pénteken)­15­órakora­XIII.­kerület­Keszkenő­utca­35.­szá­-mú­ házon­ elhelyezett­Obersovszkyemléktáblánál csendes koszorúzás aköltő,­író,­újságíró­halálának­13.­év­-for­dulóján.­Emlékezik­Herzum Pé ter.

Március 19-én (szerdán)­17.30­óra-kor­az­Erzsébetvárosi­Közösségi­Ház­-ban­(VII.­Wesselényi­u.)­Kettős iden -titás a legújabb kori magyar köl té -szetben. A C.E.T. társadalmi, tu do -mányos, és irodalmi folyóirat szü -le tése, és rövid élete – Koppány Zsoltelőadása.­Házigazda­Geröly Tibor.

Március 26-án 17­órakor­Pécsett aVasutas­Művelődési­Házban­(Váradyu.7)­Martyn Ferenc (1899 – 1986)sokoldalú művészi munkássága –­Dr.Pandur József előadása.­Házigazdadr. Sikó Ágnes.

Március 26-án (szerdán)­17.30­óra-kor­az­Erzsébetvárosi­Közösségi­Ház­-ban­ (VII.­Wesselényi­ u.)­A magyaror-szági humanista irodalom – Né methSándor előadása.

Április 2-án (szerdán)­17.30­órakoraz­Erzsébetvárosi­Közösségi­Házban(VII.­Wesselényi­u.­17.)­Apám P. BakJános festői pályája – A. Bak Péterelőadása.­Házigazda­Gombai Zsóka.

Április 3-án (csütörtökön)­ 17.30órakor­ a­ Neumann­ János­ Szá­mí­tás­-technikai­ Szakközépiskolában­ (XIV.Kerepesi­út­124.)­Kaizler Gitta fest-ménykiállítását­dr. Tóth István Du­na­-új­város­nyugalmazott­címzetes­fő­jegy­-zője­nyitja­meg.­Közreműködnek­aziskola­ irodalmi­ színpadának­ tanulói.A­tárlat­2014.­május­18-ig­mun­ka­na­-pokon­12-18­óráig­tekinthető­meg.­­

Április 9-én (szerdán)­ 17.30­ óra­-kor­az­Erzsébetvárosi­Közösségi­Ház-ban­(VII.­kerület­Wesselényi­u.­17.)­

A „Nyugat” csillagainak versei azelső vi lág há ború kitörésének 100. év -for dulója tükrében – Koppány Zsoltíró-kri­tikus­előadása.­KözreműködikBékés Attila mandolinművész,­Mo haiGá bor előadóművész,­Regényi Ildikóíró-köl­tő.­Házigazda­Lipcsey Ágnes.AKözösségi­Házzal­együt­tesen­szer­-vezett­Költészet­Napi­program.­

Április 16-án (szerdán)­17.30­óra­koraz­Erzsébetvárosi­Közösségi­Házban(VII.­Wesselényi­u.­17.)­Mátyás királyés kora –­Németh Sándor elő­adása.Házigazda­Gombai Zsóka.

Április 23-án (szerdán)­17.30­óra­koraz­Erzsébetvárosi­Közösségi­Házban(VII.­Wesselényi­u.­)­Költészet, tör-ténelem, filozófia Az Ember tra gé di -ájában (száz éve született MadáchImre!)­–­Madarász Imre előadása.­Há­-zigazda­Geröly Tibor.

Április 30-án (szerdán)­17­órakorPécsett a­Vasutas­Művelődési­Ház­ban(Váradi­A.­u.­7/2)­A monoprint tech -nika – Dr. Orbán Józsefné elő­a­dá­sa.Házigazda­dr. Sikó Ágnes.

Április 30-án (szerdán)­17.30­óra­-kor­az­Erzsébetvárosi­Közösségi­Ház­-ban­(VII.­Wesselényi­u.­17.)­A biblia -fordítások kora (Heltai Gáspár,Szilveszter János és­Bornemissza Pé ter)Németh Sándor előadása.­Há­zi­gaz­daGombai Zsóka.Május 7-én (szerdán)­17.30­órakor­azErzsébetvárosi­Közösségi­Házban­(VII.Wesselényi­u.)­Nőköltők a peri fé ri án

MŰVÉSZET­ÉS­BARÁTAI

A­Művészetbarátok­Egyesületének­lapja.Megjelenik­minden­páratlan­hónapban

július­kivételével.ISSN­1217-14-09

Felelős­kiadó­és­szerkesztõ:Geröly Tibor

Szerkesztőség­és­kiadóhivatal:Budapest,­VII.,­István­u.­42.Postacím:­1388­Bp.­Pf.­60.­Telefon:06-1-322-6926

muvbaratok@gmail.comwww.muvbaratok.uw.hu

Szerkesztőségi­órák­azonosak­a­közöltügyeletek­idejével.

Kéziratokat­nem­őrzünk­meg,­ésnem­küldünk­vissza.

Készült­1500­példányban.Előkészítés­és­nyomás:­

Bíró­Print­Kft.­Felelős­vezető:­Biró Krisztián

Martyn Ferenc: „I”-betűs kompozíció

–­Gutai Magda, Kiss Emőke, KátayJudit, Nádasdy Éva,Pincési Judit –Koppány Zsolt előadása.­Há­zi­gaz­daGeröly Tibor.

Május 14-én (szerdán)­17.30­óra­koraz­Erzsébetvárosi­Közösségi­Ház­ban(VII.­Wesselényi­u)­Papköltők, akiktúlléptek a dogmatikán –­Sík Sán dor,Mécs László, Puszta Sándor és­Csa nádBéla verses­életműve.­Kop pány Zsoltelőadása.­Házigazda­Geröly Tibor.

Május 15-én (csütörtökön)­14-17óráig­Nyílt Nap az István utcai szék -helyen.Betekintési­le­he­tő­ség a­2013.évi­pénzügyi­elszámolásokba.

Május 17-én (szombaton)­9.30­óra­-­kor­az­Erzsébetvárosi­Közösségi­Ház­-ban­(VII.­Wesselényi­u.­17.)­az egye sü-let rendes évi taggyűlése. Ha­tá­ro­-zat­képtelenség­esetén­10­órakor,­ami­-kor –­Alapszabályunk­értelmében­–­ajelenlévők­létszámától­függetlenül­is­dön-téshozatalra­jogosult.­­

A Művészet és

Barátai című

lapunk

megjelenését

támogatja