MUNKAHELYI KOMFORTMUNKAHELYI KOMFORT

A hA hőőérzet jellemzéseérzet jellemzése

Az emberi test szüntelen kölcsönhatásban van a környező légtérrel, amelynek

hatására a szervezet állandó hőszabályozást végez az emberi test 36,5

°C körül ingadozó hőmérsékletének biztosításához.

A hőérzet azonban nem egyedül a léghőmérséklettől függ, hanem a

szervezet dinamikus hőviszonyaitól, amit a léghőmérséklet, a levegő

nedvességtartalma, a légmozgás sebessége és iránya, a végzett munka

nehézségi foka és a ruházat együttesen határoznak meg.

Zárt téri munkahelyeken a határoló felületek, berendezések, eszközök és munkadarabok felületi hőmérséklete is

jelentős hatású lehet, ha az igen alacsony vagy igen magas.

 A nem megfelelő klíma, ill. hőérzet

hátrányos kihatással van a munkavégzésre is. Kísérleti adatok

szerint a munkatermelékenység 6-20 %-kal csökkenhet, ugyanakkor a

balesetek gyakorisága emelkedhet.

A légtechnikai előírások célja az, hogy a tartózkodási helyeken olyan

légállapotot alakítsunk ki, amely az emberi szervezet igényének minden

szempontból megfelel. Tágabb értelemben: ne csak a káros hőhatást és légszennyeződést küszöböljük ki,

hanem biztosítsuk a teljes testi és szellemi jóérzés állapotát is.

A legegyszerűbb és leggyorsabb tájékozódást a léghőmérséklet

mérésével nyerhetjük. Az előírások közül is az a legegyszerűbb, ha csak a léghőmérséklet szükséges értékét, ill.

tartományát adjuk meg.  

Zárt térben levő munkahelyen - ha ezt a technológiai követelmények nem

zárják ki - a következő táblázat szerint kell biztosítani a munka jellegének megfelelő léghőmérsékletet /tsz/.

Amennyiben a technológia miatt ezeket a léghőmérsékleti értékeket nem lehet

biztosítani, akkor olyan összetett mutatót alkalmaznak, amely a

léghőmérsékletet, a nedvességtartalmat és a légmozgás

sebességét is figyelembe veszi: ez az effektív hőmérséklet /EH/, amit

számolóábra /nomogram/ segítségével határozunk meg a klímatényezők mért

értékeiből.

Baloldalon a száraz /tsz/, jobb oldalon a nedves /tn/ hőmérsékleti skálák, közöttük pedig a légsebességi vonalak /v/ helyezkednek el. Az ábra két változatban: normál öltözetre /normál nomogram/

és mezítelen felsőtestre /alap nomogram/ készül.

Az adott effektív hőmérsékleti értékhez a nomogram segítségével megkereshetjük azokat a tsz, tn és v kombinációkat, amelyekkel ez az

érték megvalósítható. 

Az olyan munkahelyeken, ahol jelentős hősugárzás éri a dolgozókat, vagyis ahol a

glóbuszhőmérővel mért érték legalább 5 °C-kal magasabb a száraz hőmérsékletnél,

a szervezet tényleges hő-munkájának megítéléséhez a korrigált effektív hőmérsékletet /KEH/ használjuk.

 Ez azt jelenti, hogy az EH ábrájában tsz skáláján tg

értékét tüntetjük fel.

A glóbuszhőmérő olyan hőmérő, amelynek észékelője vékony

rézlemezből készült, kívülről feketére festett gömb közepén helyezkedik el

és így alkalmas a sugárzásos hőközlés jellemzésére is.

Ha az effektív, illetőleg a sugárzó hő esetén a korrigált effektív hőmérséklet

 - közepesen nehéz fizikai munka esetén a 29 C

(EH, KEH),- nehéz fizikai munka esetén a 27 C (EH, KEH)

 maximálisan megengedhető hőmérsékleti érték

műszakátlagban nem tartható be, ilyen esetekben a műszakon belül megengedhető

expozíciós idő óránkénti arányát az adott órára eső súlyozott (K)EH alapján a következő

összefüggés szerint kell szabályozni:

közepesen nehéz fizikai munka

30,5 C-ig 31,5 C-ig 32,5 C-ig

nehéz fizikai munka 28,5 C-ig 30,0 C-ig 31,0 C-ig

munka/pihenési rend 75%/25% 50%/50% 25%/75%

Az óránként elrendelt pihenési idők nem vonhatók össze.

Ha előbbiek nem biztosíthatók, speciális intézkedések (hő-védő öltözet, hűtött

hő-védő öltözet) szükségesek, de ezekben az esetekben sem haladhatja meg a munkavállaló maghőmérséklete

a 38 C-t.

Az olyan telepített üzemekben, ahol a munka jellegéből adódóan a szabadban végzett munka

elkerülhetetlen, a munkát végzőknek egész napi foglalkoztatás esetén +8 °C, szakaszos foglalkoztatás esetén

+4 °C külső hőmérséklet alatt megfelelő méretű, fűtött, szellőzéssel

ellátott melegedőhelyiséget kell biztosítani.

Hidegnek minősülő környezetben végzett tartós munka, ha a szabadtéri

munkahelyeken a napi középhőmérséklet a +4 C-t, illetve zárttéri munkahelyen a +10 C-t a

munkaidő 50%-ánál hosszabb időtartamban nem éri el. Hidegnek

minősülő környezetben végzett tartós munka esetén óránként 5-10 perc -

kedvező klimatikus körülmények között eltöltendő - pihenő időt kell beiktatni.

A munkahelyi légszennyezA munkahelyi légszennyezőődésdés

Légszennyeződés alatt azt a folyamatot értjük, amelynek során természetes, vagy

mesterséges források /a szennyező források/ által a levegőbe juttatott

anyagok /a lég szennyező anyagok/ hatására a normál állapotú levegő

összetétele és/vagy összetevőinek aránya megváltozik.

MAK-érték /CMAK/: a munkahely levegőjének egy 8 órás

műszakra megengedett legnagyobb átlagos szennyeződése, amely

általában még hosszú idő után sem okoz foglalkozási betegséget.

Csúcskoncentráció /CK-érték/: egy műszakon belül meghatározott rövid

időre /általában 30 percre/ megengedett legnagyobb

szennyeződés, amely általában még nem okoz balesetet.

Ha a műszak időtartama hosszabb, mint 8 óra /tm> 8/ , akkor a megengedhető legnagyobb átlagkoncentráció értéke:

 

Cm = CMAK × 8 / tm

Ha a 8 órás megengedett érték nem tartható be, az expozíciós idő mértékét az alábbi képlet

alapján számítjuk:

Etmax = CMAK × Et8 / C

Ahol:C = a mért koncentráció

Et8 = 8 óraCMAK = megengedett koncentráció

Etmax = a maximálisan megengedett expozíciós idő

Ezzel az eljárással az expozíciós idő legfeljebb 4 órára csökkenthető. Az

expozíciós idő és a teljes napi munkaidő különbségében csak

expozíció mentes munka végezhető.

SzellSzellőőzési rendszerekzési rendszerek

A szellőzési rendszert úgy kell kialakítani, hogy a dolgozók tartózkodási zónájában biztosított legyen a kellemes hőérzet és a szennyezőanyag-tartalom ne haladja

meg a levegőminőségi értékeket.

A szellőzéshez szükséges légmennyiséget az előforduló - hő-, nedvesség- vagy

szennyezőanyag-mérleg alapján számított - legnagyobb igény alapján biztosítjuk.

 A levegő be- és elvezetésére szolgáló

nyílásokat úgy kell kialakítani, hogy a mindenkori igénynek megfelelő

légmennyiség /esetleg az irány is/ beállítható legyen és káros huzatjelenség ne jöhessen létre. Több nyílás esetén célszerű

a közös állító- és rögzítő szerkezet.

A természetes légcsere megvalósulásához egyrészt nyomáskülönbség, másrészt áramlási keresztmetszet szükséges.

 A nyomáskülönbséget a külső és a

helyiséglevegő hőmérsékletének különbsége vagy a szél - esetleg mindkettő együttes hatása - okozhatja. Ez azt jelenti,

hogy a tervezésnél biztosítani kell a kielégítő légcserét akkor is, amikor az összhatás a

legkedvezőtlenebb /szélcsend/.

Mesterséges általános /vagyis a helyiség egész légterét átöblítő/ szellőzést

/szellőztető berendezést/ akkor kell létesíteni, ha a helyiséglevegővel

szemben támasztott követelményeket természetes szellőzéssel nem lehet

kielégíteni. 

A szellőztetett helyiség levegőjének és környezete levegőjének

nyomásviszonyai alapján a szellőztetési mód lehet depressziós,

túlnyomásos vagy kiegyenlített.

A helyi elszívást akkor alkalmazzuk, amikor a szennyező-forrás koncentrált

jellege miatt lehetőség van a szennyezőanyag zárt rendszerbe

vezetésére annak szétterjedése előtt.  

Néha a szennyezőanyag távozó levegőből történő szükséges /vagy

kívánatos/ visszanyerése miatt is sor kerülhet helyi elszívó-berendezés

létesítésére.