Munkahelyi egészség és...
Transcript of Munkahelyi egészség és...
Az ember az élete jelentős részét iskolában, tanműhelyben, munkahelyen tölti. Természetes az az igény, hogy ez az idő kulturált környezetben, egészséges, biztonságos körülmények között teljen el.
A munkakörnyezet és a munkafeltételek kihatnak a munkavállaló egészségére, életfeltételeire, valamint a gazdasági eredményeire is.
A munkakörnyezet emberközpontú kialakításával és folyamatos fejlesztésével az ergonómia foglalkozik.
Munkahelyi egészség és biztonság 2
Munkahelyek?
Munkahelyi egészség és biztonság 4
Gondolkodtató Belépve egy új munkahelyre azonnal szeretné
megmutatni, hogy helyesen döntött a munkáltató, amikor Önt választotta a jelentkezők közül. Az azonnali munkakezdés helyett azonban munkáltatója munkavédelmi oktatásra küldte.
Gondolkodjon el az alábbi kérdéseken!
Nem elveszett idő, hogy nem kezd Ön azonnal dolgozni? (Indokolja is meg a véleményét!)
Miért ragaszkodik a munkáltató a munkavédelmi oktatás megtartásához?
Milyen elvárásai fogalmazódnak meg a munkavédelmi oktatással kapcsolatban?
Munkahelyi egészség és biztonság 6
A munkavédelem célja, fogalma A munkavédelem a szervezett munkavégzésre
vonatkozó biztonsági és egészségvédelmi követelmények összessége, amelyet törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszere támogat.
Célja a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének megóvása, és a munkakörülmények humanizálása (emberközpontúvá tétele).
A személy és tárgyi feltételeket oly módon kell megteremteni, hogy megelőzhessük a munkabaleseteket és a foglalkozással összefüggő megbetegedéseket.
Munkahelyi egészség és biztonság 9
A munkavédelem alapkérdései 1. A balesetek és a foglakozási ártalmak megelőzhetőek,
ha az ember a maga alkotta gépeket, berendezéseket, eszközöket biztonságossá tudja tenni.
A munkabiztonság a veszélytelen technika, technológia alkalmazásával valósítható meg. A tökéletes megoldást az automatizálás széles körű elterjedése, a technológiai folyamatok zárttá tétele biztosítja.
(Milyen foglalkoztatáspolitikai mellékhatása lehet ennek?)
Az előző kérdés okán nincs „veszélytelen technika”.
Munkahelyi egészség és biztonság 10
A munkavédelem alapkérdési 2. Tehát a biztonságtechnikának kettős feladatot kell
megoldania:
Egyrészt a személyi és tárgyi feltételek tökéletesítése,
Másrészt a munkavállalók folyamatos felvilágosítását arról, hogyan tudnak biztonságosan együtt élni a jelen lévő veszélyekkel.
Munkahelyi egészség és biztonság 11
Munkavédelem Munkavédelem alatt a munkavégzésre vonatkozó
biztonsági és egészségügyi követelmények összességét értjük.
A munkavédelem célja: a biztonságos és egészségre nem ártalmas, a dolgozók munkahelyét kímélő körülmények megteremtése.
A munkavédelem területei:
Baleset-elhárítás, biztonságtechnika, munkabiztonság
Munkaegészségügy
Munkahelyi egészség és biztonság 14
Munkabiztonság A munkabiztonság az egészséget nem veszélyeztető
és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályokat határozza meg, illetve ellenőrzi azok betartását.
A munkabiztonság olyan követelményeket támaszt mind a munkáltatókkal, mind a munkavállalókkal szemben, amelyekkel a balesetmentes munkavégzés feltételei megvalósíthatóak. A szabályok betartásával csökken a veszélyforrások száma.
Veszélyforrás a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben jelentkező minden olyan tényező, amely a munkát végző vagy a munkavégzés hatókörébe tartozó személyekre veszélyt vagy ártalmat jelent.
Munkahelyi egészség és biztonság 15
Munkaegészségügy A munkaegészségügyi tevékenység célja a
munkavégzés során a munkahigiéné, valamint a foglalkozás-egészségügy réven a munkavállaló egészségének a megóvása.
A munkahigiéné feladata a munkakörnyezetből származó egészségkárosító veszélyek és kockázatok előrelátása, felismerése, értékelése és kezelése.
A foglakozás- egészségügy feladata a káros munkakörnyezet okozta és a munkavégzésből származó megterhelések, ill. igénybevételek vizsgálata és befolyásolása, továbbá a munkát végző személyek munkaköri egészségi alkalmasságának megállapítása, ellenőrzése és elősegítése.
Munkahelyi egészség és biztonság 16
Munkavédelem Központi államigazgatási szervek:
Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelet (OMMF)
Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ)
Magyar Bányászati Hivatal (MBH)
Munkahelyi egészség és biztonság 20
Munkahelyek létesítése Üzemek kialakításánál, létesítésekor figyelembe kell
venni a meglévő épített- (lakó-), és a természeti környezet adottságait, azok védelmét biztosítani szükséges.
Új ipari létesítmény telepítését lehetőség szerint ipari övezetben kell megvalósítani. Figyelembe kell venni az uralkodó szélirányt, a folyók folyási irányát. Szükség esetén védőövezetet (pl.: erdő) kell létesíteni.
Munkahelyi egészség és biztonság 23
Az üzem elrendezésének típusai Pavilon-rendszerű:
Több kicsi, földszintes épület egymástól távol.
Előnye a zaj csökken és minden h
Hátránya: ha kapcsolódó munkamenet van, fűtése több energiát vesz el, mert minden épületet külön kell fűteni. (Az épületek egymásnak nem adják át a hőt).
Munkahelyi egészség és biztonság 24
Az üzem elrendezésének típusai Tömb-rendszerű:
Egy épület (többszintes is lehet).
Előnye: nem kell szállítani az épületek között, nagyobb a rakfelület, kevesebb energia kell a fűtéshez.
Hátránya: a zajszint megnő.
Munkahelyi egészség és biztonság 25
Belső kialakítási szempontok Megfelelő hely legyen a közlekedésre, szállításra, a
víz- és szennyvízelvezetés, valamint a szeméttárolás megoldása.
Megfelelő szociális létesítmények kialakítása: A létszámnak és munkahelynek megfelelően kell
kialakítani megfelelő mennyiségű, zuhanyozót, öltözőt, társalgót, étkezőt, pihenő helyiséget, kijelölt dohányzó helyet, stb.
Fűtés és szellőzés, és a tevékenységhez megfelelő világítás kialakítása.
Biztosítani kell a megfelelő hőmérsékletet, páratartalmat és a minimális szennyezőanyag koncentrációt.
Munkahelyi egészség és biztonság 26
Belső kialakítási szempontok Világítási színdinamika:
Arra kell törekedni, hogy a természetes megvilágítást közelítsük meg. Az ablak felületének el kell érnie a padló felületének 1/8 részét.
A mesterséges világítással szemben támasztott követelmények:
Megfelelő fényerősség (ide tartozik, hogy a különböző munkaköri feladatok ellátásához különböző megvilágítás lehet szükséges).
Káprázatmentes legyen (villogás – elkerülése).
Megfelelő árnyék (a munkaanyag, vagy felület jó irányból való megvilágítása) és színhatás (hidegszín elkerülése).
Munkahelyi egészség és biztonság 27
Tűzmegelőzés A tűzvédelem feladatai:
a tűzesetek megelőzése,
a tüzek eloltása,
a tüzek keletkezési körülményeinek kivizsgálása.
A TŰZOLTÓSÁG TELEFONSZÁMA: 105
ÁLTALÁNOS SEGÉLYHÍVÓ SZÁM 112
Állampolgárok tűzvédelmi feladatai:
Aki tüzet észlel, köteles azt haladéktalanul jelenteni a tűzoltóságnak!
A tűz jelzéséhez mindenki köteles a saját tulajdonában lévő telefont, járművet rendelkezésre bocsátani.
Munkahelyi egészség és biztonság 30
Tűzjelzés, tűz A tűzjelzésnek tartalmaznia kell a következőket:
a tűzeset pontos helyét, címét,
mi ég, milyen káreset történt, mi van veszélyben,
emberélet van-e veszélyben
a jelző személy nevét,
a tűzjelzésre használt készülék telefonszámát.
A tűz keletkezésének három, egyidejű feltétele:
éghető anyag,
oxidáló anyag,
megfelelő hőmérséklet.
Munkahelyi egészség és biztonság 31
A tűzoltás lehetséges módszerei A tűz közvetlen környezetéből el kell távolítani az
éghető anyagokat, illetve az éghető anyag utánpótlását meg kell szakítani, ezáltal a tűz tápforrása megszűnik.
A tüzek esetében az oxidáló anyag leggyakrabban a levegő oxigénje, ezért az éghető anyag levegőtől való elzárása jelent megoldást.
A hőmérsékletcsökkentés módszerében egyrészt az égő anyagot a gyulladási hőmérséklet alá hűtjük, másrészt a még nem égő, de a tűz közelében lévő anyagokat gyulladáspont alatti hőmérsékleten tartjuk.
Munkahelyi egészség és biztonság 32
Tűzoltáshoz használt anyagok Víz:
a leggyakrabban használt tűzoltó anyag,
a tűz mindhárom feltételét meg lehet vele szüntetni,
nem használható elektromos tüzek oltásához, mivel vezeti az elektromos áramot,
nem használható a víznél kisebb sűrűségű anyagok oltásához (pl. olaj), mivel az úszik a felszínén, így az oltóvízzel tovább tud terjedni a tűz.
A víz, mint oltóanyag használata kerülendő olyan helyeken, ahol a tárolt anyagokban vagy eszközökben a járulékos károk túl nagyok lehetnek (pl. irattár).
Munkahelyi egészség és biztonság 33
Tűzoltáshoz használt anyagok Szén-dioxid:
A levegőnél nagyobb sűrűségű gáz, amely az égést nem táplálja, kiszorítja az oxigént a tűz közeléből.
Por: A tüzet elzárja a levegő oxigénjétől, ezzel fejti ki tűzoltó
hatását. Olyan helyeken is jól alkalmazható, ahol az oltóvíz komoly károkat okozna (pl. irattár, múzeum).
Hab: Az oltóhabok olyan rendszerek, amelyeknél folyadékban
gáz van eloszlatva.
Nem használható elektromos tüzek oltására!
A tüzet elzárja a levegő oxigénjétől, ezzel fejti ki tűzoltó hatását.
Munkahelyi egészség és biztonság 34
Tűzoltáshoz használt anyagok Halon:
Nagy sűrűségű szerves gáz.
A levegő oxigénjétől zárja el a tüzet.
Az ózonréteget károsítja, ezért ma már csak néhány kritikus helyen és esetben szabad alkalmazni.
Munkahelyi egészség és biztonság 35
Tűzvédelmi szabályok A tűzvédelmi szabályokat akkor lehet betartani, ha
ismerjük őket. A munkavállalók és a tevékenység során velünk kapcsolatba kerülő ügyfelek egyaránt okozhatnak tüzet.
Ennek kivédése érdekében előzetesen meg kell ismertetnünk velük a tűzvédelmi szabályokat. Ha ezt igazolható módon — dokumentálva — tesszük, akkor a szabályok megszegése miatt bekövetkező tűzesetek következményeiért nekik kell vállalniuk a jogi felelősséget.
Csak olyan munkavállaló foglalkoztatható, aki a munkájához szükséges tűzvédelmi ismeretekkel tisztában van!
Munkahelyi egészség és biztonság 36
Anyagmozgatás Az anyagmozgatás – amit a munkavállaló hajt végre –
egy tervszerűen előirányzott helyváltoztatás, amelynek során nyersanyagokat, félkész vagy késztermékeket, munka- és segédeszközöket stb. viszünk a technológiailag szükséges helyre.
Ha az anyagmozgatás nagyobb távolságok között valósul meg, akkor szállításról beszélünk.
Fajtái:
Kézi: segédeszközök (horgok, tapadókorong, emelőrúd, görgő, kézikocsi, „béka”, csiga, stb.)
Gépi: emelővillás targonca, daru
Munkahelyi egészség és biztonság 37
Raktározás Az anyagtárolás a munkafolyamatot megelőző
beszállítás után, valamint a felhasználás közbeni és a kiszállítás előtti anyagok megfelelő elhelyezése.
Fajtái (anyagok alaki, fizikai, vegyi tulajdonságától függően):
Szabadtéri tárolás (pl. építőanyagok),
Részben fedett tárolás (pl. betonelemek),
Zártterű tárolás (pl. elektronikai alkatrészek).
Munkahelyi egészség és biztonság 38
A környezet védelme A munkahely minősége alapvetően befolyásolja a
munkateljesítményt. Az irodai munkahelyek kialakítása, berendezése és működtetése számtalan olyan kérdést vet fel, ami közvetve vagy közvetlenül hatással van az emberi és a természeti környezet védelmével.
Munkahelyi egészség és biztonság 41
A számítógépek és a monitor Tévhit, hogy a folyamatos számítógépes irodai munka
betegségekhez vezet. Fontos azonban, hogy ha nem megfelelő minőségű gépek előtt töltjük napjainkat, valóban káros következményeket tapasztalhatunk.
A látásunk romlása, a rendszeres fejfájás, migrén és a monitor beállítások között gyakorta kapcsolat fedezhető fel. Az emberi szem bizonyos frissítési frekvencia alatt nem képes tartósan követni a monitoron váltakozó képeket és ez főképpen a régebbi monitorokon – alig érzékelhető – villódzásként akár epilepsziát is kiválthatott. A mai modern TFT monitorok esetében inkább a kontraszt hiánya terhelheti meg látásunk.
Munkahelyi egészség és biztonság 42
A számítógépek és a monitor A megfelelő munkaasztal világítással, az
ergonomikus (Jelentése: "Tervezésben: A test és a lélek sajátosságait tudatosan figyelembe vevő. Kivitelezésben: A használó testét és lelkét nem károsító.") kialakítású eszközökkel, és az egészséges tartást javító ülőalkalmatosságokkal sokat javíthatunk a számítógépes munkahely kockázatain.
A folyamatos ülés hatásait pedig rendszeres mozgással, illetve a munkánkba beillesztett pihenőkkel enyhíthetjük.
Ha nem használjuk, kapcsoljuk ki a monitorokat, hangszórókat, vezeték nélküli eszközeinket!
Munkahelyi egészség és biztonság 43
Jogszerű foglalkoztatás Jogszerű a foglalkoztatás ha:
a dolgozónak van írásos munkaszerződése
be van jelentve
megfelelő munkaidő nyilvántartás, nincs kettős nyilvántartás
a nők, a fiatal munkavállalók és a megváltozott munkaképességűekre vonatkozó sajátos szabályokat nem sértenek meg
a munka- és pihenőidőre vonatkozó szabályokat a munkáltató betartja
a munkaerő kölcsönzés hatóságilag be van jelentve
a munkabér kifizetés a jogszabályoknak megfelel
a szakszervezetek jogszerűen szervezhetők
a munkajogi védelemben részesülök jogszerűen működhetnek
Munkahelyi egészség és biztonság 47
Egészségügyi vizsgálat 33/1998(VI.24) rendelet a munkaalkalmasságról
teljeskörű kikérdezés
szemészet (látásélesség, színlátás)
fizikális vizsgálat
hallás és idegrendszeri vizsgálat
a foglalkozástól függően lehet rutin laboratóriumi (T. vérkép és vizelet)
40 év felett vagy szükség esetén EKG illetve terheléses EKG vizsgálat
A vizsgálatra mellkas-rtg bemutatás szükséges, amely 1 évnél nem régebbi (kerületi tüdőgondozó)
Munkahelyi egészség és biztonság 48
Képesítési feltételek Meghatározott munkakörök szakképesítéshez
köthetők, és van amelyet a törvény szerint csak szakképesítéssel lehet ellátni.
A munkáltató néha nem valamilyen iskolai végzettség meglétét kéri, hanem valamilyen szakismeret meglétét.
Munkahelyi egészség és biztonság 49
Foglalkoztatási feltételek A munka biztonságos elvégzéséhez szükséges
létszám.
A munkáltató feladata meghatározni, hogy az adott munka elvégzéséhez hány fő és milyen szakképzettségű munkaerő szükséges, és köteles azt biztosítani.
Munkahelyi egészség és biztonság 52
Egyedül történő munkavégzés tilalma A munkavédelmi törvény megtiltja, hogy ott, ahol
veszély fenyeget, a munkavállaló egyedül munkát végezzen.
A törvény általános tiltó rendelkezésén túl egyes jogszabályok tételesen meghatározzák azokat a tevékenységeket, amelyeknél az egyedüli munkavégzés tilos (pl. FAM – feszültség alatti – munkák, tartály belsejében ún. beszállással végzett munkák stb.).
Munkahelyi egészség és biztonság 53
Munkairányító kijelölése A biztonságos munkavégzés lényeges eleme a munka
irányítása. Ott, ahol a munkát egyidejűleg két vagy több munkavállaló végzi, meg kell bízni az egyik munkavállalót a munka irányításával.
Az irányítás magában foglalja:
az elvégzendő munka összehangolását,
a szükséges munkavégzési elemek és a kapcsolódó vezényszavak és jelzések meghatározását és ismertetését a feladatban részt vevő munkavállalókkal,
a vezényszavak és jelzések pontos alkalmazását,
a fegyelem megkövetelését az irányított személyektől.
Munkahelyi egészség és biztonság 54
Munkaeszköz fogalma Munkaeszköz minden gép, készülék, szerszám vagy
berendezés, amelyet a munkavégzés során alkalmaznak, vagy azzal összefüggésben használnak (kivéve: az egyéni védőeszköz).
Munkahelyi egészség és biztonság 57
Munkaeszköz megfelelősége Munkaeszközt üzembe helyezni, valamint
használatba venni csak abban az esetben szabad, ha az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit kielégíti, és rendelkezik az adott munkaeszközre, mint termékre, külön jogszabályban meghatározott gyártói megfelelőségi nyilatkozattal, illetve a megfelelőséget tanúsító egyéb dokumentummal.
Munkahelyi egészség és biztonság 58
Az a meghatározott sorrendben végrehajtott, több műveletből álló munkafolyamat, amelynek során a feszültségmentesítendő villamos berendezés vagy berendezésrész kapcsolata minden lehetséges energiatápláló berendezéssel megszűnik és feszültség alá kerülése meg van akadályozva.
Lépései: leválasztás;
visszakapcsolás elleni biztosítás;
a villamos berendezés feszültség nélküli állapotának ellenőrzése;
földelés és rövidre zárás végrehajtása;
a közeli, aktív részek elleni védelem biztosítása. Amennyiben nincs maradéktalanul végrehajtva a feszültségmentesítés 5 lépése, akkor csak feszültség nélküli állapotban van a berendezés!
Feszültségmentesítés
Munkahelyi egészség és biztonság 59
Veszélyforrások A munkabiztonság feladata a veszélyforrások
feltárása lehetséges kiküszöbölése vagy az ellene való felkészítés.
A veszélyforrás a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben jelentkező olyan dolog, amely a munkát végzőre vagy a munkavégzés környezetében tartózkodó személyre ártalmat vagy veszélyt jelent.
Munkahelyi egészség és biztonság 63
Veszélyforrások Fizikai veszélyforrások (munkaeszközök,
járművek, teheremelés, csúszós, éles, sorjás felületek, zaj rezgés, sugárzás, rossz világítás, áram, stb.)
Veszélyes anyagok (Minden olyan anyag, amely fizikai, kémiai vagy biológiai hatása révén károsítja az embert.)
Biológiai veszélyforrások (mikroorganizmusok [baktériumok, gombák], makroorganizmusok [növények, állatok])
Fiziológiai, idegrendszeri és pszichés tényezők (színek, monoton munka, stb.)
Munkahelyi egészség és biztonság 64
A képernyő előtti munka kockázatai Látásromlást előidéző tényezők
Pszichés (mentális) tényezők
Fizikai állapotromlást előidéző tényezők
Az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet 3. paragrafusa előírja, hogy a fenti kockázatokat a munkáltatónak folyamatosan vizsgálnia kell, és ha szükséges mihamarabb be kell avatkoznia. Képernyő előtt műszakonként legfeljebb 6 órát szabad dolgozni.
Munkahelyi egészség és biztonság 67
Szem kiszáradása képernyő előtt Mikor számítógépes munkahelyen, képernyő előtt végzünk
munkát akkor meredten nézzük az előttünk elhelyezett monitort. Ebből kifolyólag kevesebbet pislogunk. Normál esetben percenként 22-24-et, képernyő előtt ez a szám lecsökken 7-10-re. A kevesebb pislogás a szem kiszáradásához vezet, ez pedig a látás minőségének a romlásához. A szem korai kifáradásának a munka során az alacsony pislogási szám a fő oka.
Egy számítógépes munkahelyen számos tényező szárítja még a szemet:
A folyamatos klímázás, a túlzott megvilágítás stb.
Képernyő előtti munkavégzés közben érdemes szemcseppet használni a szem kiszáradásának megelőzésére.
Munkahelyi egészség és biztonság 68
A munkáltatók és a munkavállalók kötelezettségei és jogai • Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos
munkavégzés követelményeinek megvalósítása, rendszeres ellenőrzése.
– munkaszervezéssel biztosítani tudja munkavédelmi kötelezettségeit,
– szükséges információkkal a munkavállalót időben ellátni, oktatni,
– a munkakörülmények megfelelősségét rendszeresen ellenőrizni,
– rendellenességeket kivizsgálni és intézkedni, szakszerűen eljárni,
Munkahelyi egészség és biztonság 70
A munkáltatók és a munkavállalók kötelezettségei és jogai • A munkavállaló kötelességei:
– munkaeszközöket és védőeszközöket (ruhát) szakszerűen használni,
– munkaterületén fegyelmet, rendet és tisztaságot megtartani,
– a biztonságos munkavégzés ismereteit elsajátítani, oktatáson részt venni,
– rendellenességeket, baleseteket, sérüléseket azonnal jelenteni,
– Előírt orvosi vizsgálaton részt venni.
Munkahelyi egészség és biztonság 71
Munkabaleset Balesetről beszélünk, ha az emberi szervezetet a
sérült akaratától függetlenül külső hatás éri.
Munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló közrehatásának mértékétől függetlenül.
Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező munkabalesetnek az a baleset, amely a sérültet a lakásáról a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.
Munkahelyi egészség és biztonság 73
Munkaegészségügy A munkaegészségügy célja: a munkavégzés során
bekövetkező esetleges ártalmaktól megvédeni a dolgozót.
Feladatai:
a környezeti hatások pozitív irányú befolyásolása,
a munkateljesítmény növelése: a munkaeszközök állagának javítása, karbantartása,
foglalkozási ártalmak megelőzése, megszüntetése: a munkavállalók egészségének rendszeres ellenőrzése (alkalmassági vizsgálat, rendszeres vizsgálatok).
Munkahelyi egészség és biztonság 74
Foglalkozásártalom és Betegség Egyoldalú igénybevétel:
Oka: a tartós kényszerű testhelyzet.
Ártalmai: csontrendszeri, ízületi és izomrendszeri elváltozások.
Megelőzése: A munkafolyamat gépesítésével, munkaszünet beiktatásával és egyéni védőeszközök biztosításával.
Munkahelyi egészség és biztonság 75
Foglalkozásártalom és Betegség Zaj: hangerőség és a hang frekvenciája:
Ártalmai: 80-90 dB-től ártalmas. Halláskárosodást, figyelemcsökkenést, vérnyomásnövekedést és hőemelkedést, valamint súlyveszteséget okoz.
Megelőzése: zajszint csökkentése, hangszigetelés és fülvédő, fülhallgató használata.
Porártalom: Szerves és szervetlen formáját különböztetjük meg.
Ártalmai: szerves: állati, növényi eredetű, ami allergiát okoz,
szervetlen: szilikózist okoz.
Mindkettő ellen légszűrővel, elszívóval és mosdóhelyiséggel védekezhetünk.
Munkahelyi egészség és biztonság 76