Munkafüzet - revai.hu ldrajz-mf/földrajz-07... · PDF filerópa...

„A természettudományos oktatás

komplex megújítása a Révai Miklós

Gimnáziumban és Kollégiumban”

Munkafüzet

FÖLDRAJZ

7. évfolyam

Rebák Sándor

Rebákné Németh Erzsébet

TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0031

Szaktanári segédanyag – Földrajz, emeltszintű érettségi

– 2 –

TARTALOMJEGYZÉK

Általános bevezető ............................................................................ 3

A laboratórium munka- és balesetvédelmi szabályzata .......................... 5

1. Világtájak ................................................................................ 9

2. A domborzati térkép: alföldek, folyók, tavak .............................. 14

3. A domborzati térkép: hegységek .............................................. 18

4. Az Európa országai c.térkép ..................................................... 21

5. A Magyarország megyéi c. térkép ............................................. 25

6. A vaktérkép ........................................................................... 28

7. Tematikus térképek ................................................................ 33

8. Helymeghatározás .................................................................. 37

9. Távolságmérés a térképen ....................................................... 39

10. Helyi idő, zónaidő ................................................................... 42

11. Győr ..................................................................................... 46

12. A Balaton .............................................................................. 48

13. A gömb alakú Föld .................................................................. 50

14. A Föld mozgásai I. .................................................................. 53

15. A Föld mozgásai II. ................................................................. 55

16. A Hold ................................................................................... 58

17. Napfogyatkozás, holdfogyatkozás ............................................. 60

18. Tekintsünk az égre! ................................................................ 63

19. Környezetvédelem I. ............................................................... 66

20. Környezetvédelem II. .............................................................. 70

Fogalomtár .................................................................................... 73

Források ........................................................................................ 75

Szaktanári segédanyag – Földrajz, 7. évfolyam

– 3 –

ÁLTALÁNOS BEVEZETŐ

A földrajz oktatás célja napjainkban már nem csupán Földünk természeti

és gazdasági jelenségeinek bemutatása, hanem társadalmi-gazdasági

környezetének összefüggéseiben, kölcsönhatásaiban történő megismerte-

tése, valamint a környezetben való tájékozódást, eligazodást segítő alap-

vető eszközök és módszerek bemutatása.

A leíró jellegű földrajztanítás helyett általánosításokra, problémafelveté-

sekre és azok megválaszolására van szükség. Meg kell keresnünk azokat a

módszereket és munkaformákat, amelyek segítségével ismerethalmaz he-

lyett egy általános földrajzi-környezeti szemlélet alakítható ki a gyerekek-

ben. A statikus szemléletmódról, a dinamikus szemléletmódra kell helyez-

ni a hangsúlyt.

A folytonosan változó és globalizálódó világunk megismeréséhez és meg-

értéséhez elengedhetetlen a folyamatos tájékozódás és információszerzés.

Mindez elképzelhetetlen a tanulók egyre önállóbbá váló információszerző

tevékenysége nélkül. Így a tanítási-tanulási folyamatban nagy hangsúlyt

kap az információszerzés és – feldolgozás, kísérletezés, vizsgálódás ké-

pességének fejlesztése.

A hagyományostól eltérő, korszerűbb, a tanulói aktivitást jobban támoga-

tó oktatási módszerekkel bizonyíthatóan jobb eredményt lehet elérni. Pe-

dagógiai munkánk eredményességének záloga, ha tanítványaink ismeret-

szerzési folyamatát élményközpontúvá tudjuk tenni. Ez mondható el a

földrajz órán végeztetett tevékenykedtetésről, kísérletek bemutatásáról és

elvégeztetéséről is.

A kísérlet a cselekvő ismeretszerzésen kívül önálló gondolkodásra nevel a

problémák megfogalmazásával, megoldásával és az eredmény értékelésé-

vel.

A Nemzeti Alaptanterv szerint: „A természettudományos és technikai

kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt alakít ki az emberben, aki ezért

igyekszik megismerni és megérteni a természeti jelenségeket, a műszaki

megoldásokat és eredményeket, nyitott ezek etikai vonatkozásai iránt,

továbbá tiszteli a biztonságot és a fenntarthatóságot.” (Nat-2012, Ember

és természet műveltségi terület). A Földünk és környezetünk műveltség-

terület „hozzájárul a korszerű természettudományi szemlélet és gondolko-

dásmód kialakulásához. A tanítási-tanulási folyamatban nagy hangsúlyt

kap az információszerzés és - feldolgozás képességének fejlesztése köz-

vetlen (részben terepi) tapasztalatszerzéssel, megfigyelésekkel és a digi-

tális világ nyújtotta lehetőségek felhasználásával.” (Nat-2012, Földünk –

környezetünk műveltségi terület).


– 4 –

A földrajz komplex, integráló tudomány. A klasszikus megközelítés szerint

két fő ága a természetföldrajz és a társadalomföldrajz. Emiatt a földrajz-

tudomány egyszerre tartozik a természettudományok és a társadalomtu-

dományok közé.

Mivel a labor a nevében is „természettudományos”, emiatt a kísérletek is

a földrajz természettudományos részéből kerültek ki. De a természettu-

domány maga is komplex, emiatt a munkafüzetben lévő kísérletek is sok-

színűek és változatosak. A leckék felépítése azonos, bevezető, ráhangoló

feladatokkal kezdődik, majd rövid elméleti rész után következnek a fela-

datok. Azokat igyekeztünk úgy összeválogatni, hogy érdekesek, izgalma-

sak, gondolkodtatók legyenek és a földrajzi fogalmak, folyamatok össze-

függések megértét szolgálják.

A szerző


– 5 –

A LABORATÓRIUM MUNKA- ÉS BALESETVÉDELMI

SZABÁLYZATA

1. A laboratóriumban a tanuló csak felügyelet mellett dolgozhat, a termet

csak engedéllyel hagyhatja el!

2. A kísérlet elvégzése előtt figyelmesen el kell olvasni a leírást! Az esz-

közöket és a vegyszereket csak a leírt módon és megfelelő körültekin-

téssel szabad használni!

3. A kísérletek során köpeny használata kötelező! Ha a gyakorlat ezt

megköveteli, védőszemüveget, illetve gumikesztyűt kell használni! A

tálcán mindig legyen száraz ruha és a közelben víz!

4. Úgy kell dolgozni, hogy közben a laboratóriumban tartózkodók testi

épségét, illetve azok munkájának sikerét ne veszélyeztessük! A kísér-

leti munka elengedhetetlen feltétele a rend és fegyelem.

5. A vegyszerhez kézzel hozzányúlni, megízlelni szigorúan tilos! Ha több-

féle vegyszert használunk, közben mindig töröljük le a kanalat! A gá-

zokat, gőzöket legyezgetéssel szabad megszagolni!

6. Vegyszerből mindig csak az előírt mennyiséget lehet használni. A ma-

radékot nem szabad visszatenni az üvegbe, hanem csak a megfelelő

vegyszergyűjtőbe! A vegyszeres üvegek kupakjait nem szabad össze-

cserélni!

7. Tartsuk be a melegítés szabályait: a kémcsőbe tett anyagokat – kém-

csőfogó segítségével – ferdén tartva, állandóan mozgatva, óvatosan

melegítsük! A kémcső nyílását ne fordítsuk a szemünk vagy társunk

felé!

8. Kísérletezés közben ne nyúljunk az arcunkhoz, szemünkhöz, a munka

elvégzése után mindig alaposan mossunk kezet! Ha a bőrünkre maró

hatású folyadék cseppen, előbb száraz ruhával töröljük le, majd bő

vízzel mossuk le!

9. Elektromos vezetékekhez, kapcsolókhoz nem szabad vizes kézzel hoz-

zányúlni, mindig tudni kell, hol lehet áramtalanítani!

10. Láng közelében tilos tűzveszélyes anyagokkal dolgozni! Tűz esetén a

megfelelő tűzoltási módot kell alkalmazni (vízzel, homokkal, letakarás-

sal vagy poroltóval)!

11. A munka befejeztével a munkahelyen rendet kell rakni! A munkahely

elhagyása előtt ellenőrizni kell, hogy a gáz- és vízcsapot elzártuk-e, ill.

a mérőkészüléket áramtalanítottuk-e!

12. A laboratóriumban étkezni és inni tilos!

13. Vegyszereket hazavinni szigorúan tilos!

Ha bármilyen baleset történik, azonnal szólni kell a tanárnak,

vagy a laboratórium dolgozóinak!


– 6 –

Néhány fontos laboratóriumi eszköz

Bunsen-égő meggyújtása

1. levegőnyílás elzárása

2. gyufagyújtás

3. gázcsap megnyitása

4. gáz meggyújtása

1. ábra 2. ábra


– 7 –

A vegyszereken szereplő (új) veszélyességi piktogramok,

jelzések és jelentésük:

Tűzveszélyes anya-gok

Robbanó anyagok Oxidáló anyagok

Nyomás alatt álló

gázok

Irritáló anyagok Mérgek

Maró hatású anyagok Emberre ártalmas Veszélyes a vízi környezetre

A vegyszerek csomagolásán ezen kívül R és S jelzést, valamint számokat

találunk.

Például a hypo esetében: R 31, R 36/38, R 52

S 1/2, S 20, S 24/25, S 26, S 37/39, S 46, S 50

Az R jelzés a környezetre és az emberre vonatkozó veszélyeket jelenti, az

S jelzés a veszélyes anyagok felhasználása során követendő biztonsági

tanácsokat jelzi.

A számok 1-től 61-ig terjednek és mindegyik egy-egy mondatot jelez,

amik jelentése a laboratórium falán lévő táblázatban található!


– 8 –

A hypo esetében:

R 31 Savval érintkezve mérgező gázok képződnek

R 36/38 Szem-és bőrizgató hatású

R 52 Ártalmas a vízi szervezetekre

S 1/2 Elzárva és gyermekek számára hozzáférhetetlen helyen

tartandó!

S 20 Használat közben enni, inni nem szabad!

S 24/25 Kerülni kell a bőrrel való érintkezést és szembejutást!

S 26 Ha szembe kerül, bő vízzel azonnal ki kell mosni, és orvos-

hoz kell fordulni!

S 37/39 Megfelelő védőkesztyűt és arc-szemvédőt kell viselni!

S 46 Lenyelése esetén azonnal orvoshoz kell fordulni, az

edényt/csomagolóburkolatot és a címkét az orvosnak meg

kell mutatni!

S 50 Savval nem kezelhető!

Egyéb munkavédelmi szimbólumok:

Védőszemüveg használata

kötelező

Védőkesztyű használata

kötelező

Vigyázz! Forró felület

Vigyázz! Alacsony hőmérséklet!

Vigyázz! Tűzveszély!

Vigyázz! Mérgező anyag!


– 9 –

VILÁGTÁJAK

Bevezető feladat:

Készíts szélrózsát! Rajzolj piros színessel egy nagyobb egyenlőszárú

keresztet! A felfelé mutató szárra rajzolj nyilat! Pirossal a szárvé-

gekhez írd a fővilágtájak betűjelét! A piros kereszt középpontjára

rajzolj egy ugyanolyan méretű negyvenöt fokkal elforgatott kék ke-

resztet! Kékkel a szárvégekhez írd a mellékvilágtájak betűjelét!

1. kísérlet: Mágneses mező kimutatása

Kis csoportban dolgozzatok!

Eszközök:

üveglap, vasreszelék, mágnes rúd, munkafüzet

A kísérlet leírása:

Üveglapra szórjatok vasreszeléket! Helyezzetek mágnes rudat az

üveglap alá! Figyeljétek meg, mi történik a vasreszelékkel! Tapasz-

talataitokat, megfigyeléseiteket rögzítsétek a munkafüzetben!

2. kísérlet: Iránytű készítése


Eszközök:

nagyobb varrótű, kisebb parafa dugó, mágnes rúd, vasreszelék, víz-

zel telt tálka, iránytű, munkafüzet

A kísérlet leírása

Szúrjatok át egy parafa dugón hosszanti irányban egy varrótűt!

Mágnesezzétek meg, azaz egy mágnes rudat 25-30-szor húzzatok


– 10 –

végig rajta a közepétől indulva, mindig egy irányba! Vasreszelékkel

ellenőrizzétek, hogy sikerült-e a mágnesezés! Ezután a mágnesezett

tűt tegyétek az asztalon lévő vízzel telt tálkába! Figyeljétek meg, mi

történik! Helyezzetek egy iránytűt a tálka mellé! Állapítsátok meg,

hogy merre mutat a mágnesezett tű két vége! Fordítsátok el a víz-

ben a tűt! Mit tapasztaltok? Tapasztalataitokat, megfigyeléseiteket

rögzítsétek a munkafüzetben!

3. kísérlet: Iránytű használata


Eszközök:

Magyarország megyéi falitérkép, tanulói atlasz, iránytű, munkafüzet


Határozzátok meg a teremben a világtájakat! Az iránytűt vízszinte-

sen tartsátok a tenyeretekben! Vigyázzatok, nagyméretű fémtárgy

ne legyen a közelben! Várjátok meg, míg a műszer mutatója megál-

lapodik! A szelencét finoman forgassátok addig, míg az É (N) betűjel

a mutató sötét vége alá nem ér. Olvassátok le a világtájak nevét a

szelence alján lévő korongról! Tapasztalataitokat, megfigyeléseiteket

rögzítsétek a munkafüzetben!

Terepen a térképet az iránytű segítségével tájoljuk. Nyissátok ki at-

laszotokat Magyarország domborzata térképénél! A térképen az

északi irányt a felső széle mutatja. Helyezzétek rá az iránytűt! Vár-

játok meg, míg a műszer mutatója megállapodik! Forgassátok addig

a térképet, míg a két széle párhuzamos nem lesz az iránytű mutató-

jával! Ekkor a térkép északi iránya és a valós északi irány megegye-

zik, azaz a térkép északi irányba van tájolva.

Elméleti ismeretek:

Az iránytű* a tájékozódás nélkülözhetetlen eszköze. Működése a

Föld mágneses mezőjének létén alapszik. Tűje így áll be mindig

észak-déli irányba. Megkülönböztetünk fő- és mellékvilágtájakat. A

térképek felső széle mutatja az északi irányt. Terepen való tájéko-

zódáskor a térképet mindig be kell forgatni északi irányba.


– 11 –

Feladatok:

1. feladat

1. Mi történt az üveglapra szórt vasreszelékkel a mágnes rúd hatá-

sára?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………………….

2. Miért mozdultak el a vasreszelék darabkái?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

3. Hol a legerősebb a mágneses tér?

…………………………………………………………………………………………………………………………………….

4. Miért áll be az iránytű mutatója (mágnestűje) mindig észak-déli

irányba?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………………….

2. feladat

1. Hogyan győződtél meg róla, hogy a mágnes hatására a varrótű is

mágneses lett?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

2. Mi történt a vízzel telt tálkába helyezett mágnesezett tűvel?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

3. Merre mutat a tű két vége?

…………………………………………………………………………………………………………………………………….


– 12 –

4. Mi történt, amikor a vízen elfordítottad a tűt?

…………………………………………………………………………………………………………………………………….

5. Miért így reagált a mágnesezett tű?

…………………………………………………………………………………………………………………………………….

3. feladat

1. Sorold fel a fő világtájakat!

……………………………………………………………………………………………………………………………………

2. Milyen betűk jelzik ezeket az iránytű korongján?

…………………………………………………………………………………………………………………………………….

3. Melyek a mellékvilágtájak?

…………………………………………………………………………………………………………………………………….

4. Határozd meg néhány tárgy irányát a tanteremben!

Északra van tőled:

…………………………………………………………………………………………………………………………………….

Délre van tőled:

…………………………………………………………………………………………………………………………………….

Keletre van tőled:

…………………………………………………………………………………………………………………………………….

Nyugatra van tőled:

…………………………………………………………………………………………………………………………………….

4. feladat

1. Dolgozz Magyarország megyéi térképén! Milyen irányban van

egyik várostól a másik? Kövessétek a munkát Magyarország me-

gyéi falitérképén is!


– 13 –

Győrtől Székesfehérvár ……………

Pécstől Zalaegerszeg ……………

Szombathelytől Sárvár ……………

Nyíregyházától Debrecen ……………

Miskolctól Salgótarján ……………

Szegedtől Orosháza ……………

Szekszárdtól Kaposvár ……………

Ajkától Győr ……………

Siófoktól Nagykanizsa ……………

Békéscsabától Szentes ……………


– 14 –

A DOMBORZATI TÉRKÉP: ALFÖLDEK, FOLYÓK,

TAVAK

Bevezető feladat:

Keresd meg a képződményeket a térképen, majd kösd össze nevü-

ket a kontinensek nevével! Kövesd a munkát A Föld domborzata fali-

térképen!

La Plata

Öreg-hűséges Európa

Nagy-Medve-tó

Lop-nór Ázsia

Darling

Viktória-vízesés Afrika

Békás-szoros

Sogne-fjord Amerika

Grand Canyon

Mekong-delta Ausztrália

Csád-tó

Nagy-korallzátony

1. kísérlet: Alföldek a homokasztalon


Eszközök:

homokasztal, műanyag kislapátok, A Föld domborzata falitérkép, Eu-

rópa domborzata falitérkép, tanulói atlasz, munkafüzet


Alakítsátok ki a három-féle síkságot a homokasztalon! Jellemezzétek

azokat szóban! Atlaszotok segítségével oldjátok meg a munkafüzet

feladatait! Kövessétek a munkát a falitérképeken!

2. kísérlet: Folyók, tavak a homokasztalon



– 15 –

Eszközök:

homokasztal, műanyag kislapátok, kancsóban víz, A Föld domborza-

ta falitérkép, Európa domborzata falitérkép, tanulói atlasz, munkafü-

zet


Alakítsatok ki vízhálózatot a homokasztalon! Legyen vízválasztó, két

jól körülhatárolható vízgyűjtőterület, főfolyó mellékfolyókkal! A főfo-

lyó torkolljon egy tóba! Jellemezzétek a vízhálózatot szóban! Atla-

szotok segítségével oldjátok meg a munkafüzet feladatait! Kövessé-

tek a munkát a falitérképeken!


A síkságok egyenletes felszínű területek. Közéjük tartoznak magas-

ságuk szerint a mélyföldek, alföldek*, fennsíkok. Az alföldek magas-

sága a tengerszint feletti 200 méterig terjed. A Föld nagy alföldjei

leginkább folyók feltöltő munkája révén keletkeztek, de vannak le-

pusztulással létrejöttek is.

A felszíni vizek közé tartoznak a folyók* és a tavak*. A folyók a for-

rásuktól a torkolatukig tartanak és vizüket a gravitáció mozgatja a

magasabb területek felől az alacsonyabb területek felé. Vízmennyi-

ségük főleg a csapadék mennyiségétől függ. A folyók vízgyűjtő terü-

leteit vízválasztók választják el egymástól. A folyókat vízgyűjtő terü-

letük nagysága, hosszuk és vízhozamuk alapján szoktuk összemérni.

A tavak állóvizek, medencéjük sokféle módon keletkezhet. Például a

Balaton süllyedéssel, a Kiskunság tavai szél vájta mélyedésben jöt-

tek létre.

Feladatok:

1. feladat

1. Gyűjtsd össze négy perc alatt minél több alföld nevét a térképről!

Húzd alá azok nevét, amelyek az északi félgömbön vannak!

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………


– 16 –

2. Csoportosítsd a táblázatban a síkságokat!

Síkság fajtája Magassága Példa

0 m alatt

Pó-síkság

fennsík

3. Színezd ki az alföld színével és térképed segítségével nevezd meg

a vaktérképen arab számokkal jelölt alföldeket!

1.…………………………………………

2.…………………………………………

3.…………………………………………

4.…………………………………………

5.…………………………………………

6.…………………………………………

7.…………………………………………

8.…………………………………………

9.…………………………………………

10.………………………………………

3. ábra

2.

3.

4.

5. 6.

7. 8.

9.

10.

1.


– 17 –

2. feladat

1. Egészítsd ki a táblázatot! Használd az atlaszodat!

A folyó neve A folyó hossza A kontinens, ahol folyik

Egy város, ame-lyiken keresztül

folyik

Jangce 6300 km

Duna 2842 km

Mississippi 3779 km

Nílus 6484 km

Volga 3531 km

Amazonas 6516 km

2. Hasonlítsd össze a folyók hosszát! Készíts szalagdiagramot (egy

egység ezer kilométer)!

Jangce

Duna

Mississippi

Nílus

Volga

Amazonas

0 1000 2000 3000 4000 5000 6000 7000 km


– 18 –

A DOMBORZATI TÉRKÉP: HEGYSÉGEK

Bevezető feladat:

1. Keresd meg a képződményeket, tájakat a térképen, majd kösd

össze nevüket a kontinensekkel!

Vezúv

Núbiai-sivatag Európa

Fuji

Kalahári-medence Ázsia

Cukorsüveg-hegy

Visztula-turzás Afrika

Tasmánia

Tibet Amerika

Uluru

Alaszka Ausztrália


A hegységek* változatos formakincsű felszínforma-együttesek. Te-

rületükön hegyek, völgyek, medencék találhatók. Magasságuk sze-

rint középhegységek (500-1500 méter) és magas hegységek (1500

méter felett) lehetnek. Szerkezetük szerint vannak törés-vetődéses

szerkezetű röghegységek és gyűrt szerkezetű lánchegységek. A

hegységeket belső erők emelik ki, felszínük folyamatosan a külső

erők pusztító hatásának van kitéve. A Föld lánchegységei az Eurá-

zsiai- és a Pacifikus- hegységrendszerben csoportosulnak.

1. gyakorlat: Hegységek jellemzői

Eszközök:

A Föld domborzata falitérkép, Európa domborzata falitérkép, tanulói

atlasz, munkafüzet

A gyakorlat leírása:

Atlaszod segítségével oldd meg a munkafüzet feladatait! Kövesd a

munkát a falitérképeken!

2. kísérlet: Hegységek a homokasztalon



– 19 –

Eszközök:

homokasztal, műanyag kislapátok, munkafüzet


Alakítsatok ki röghegységet és lánchegységet a homokasztalon! Jel-

lemezzétek azokat szóban! Oldjátok meg a munkafüzet feladatait!

Feladatok:

1. feladat

1. Szinezd ki a hegység színével és nevezd meg a vaktérképen a be-

tűkkel jelölt hegységeket!

2. Nevezd meg a hegységeket a táblázatban is, és keresd meg a

térképen a legmagasabb pontjukat!

Betű Hegység Csúcs Magasság

A.

B.

C.

D.

E.

F.

G.

H.

J.

K.

A.

B.

C.

D.

E.

F.

G.

H.

J.

K.


– 20 –

4. ábra

3. Csoportosíts a táblázatban a hegységeket!

Hegység magassága

szerint

Magassága Példa

középhegység

1500 m felett

2. feladat

1. Kösd össze az összetartozókat!

magas hegycsúcsok

lankás lejtők

legömbölyített hegyhátak

párhuzamos vonulatok

törés-vetődéses szerkezet

kisebb-nagyobb fennsíkok

röghegységek tágas medencék lánchegységek

hosszanti völgyek

láncszerűen kapcsolódó vonulatok

széles völgyek

gyűrt szerkezet

csipkézett hegygerincek


– 21 –

AZ EURÓPA ORSZÁGAI C.TÉRKÉP

Bevezető feladat:

Nevezd meg jellemzője alapján az országot! Atlaszod is segítséget

nyújt!

A fjordok országa:

Jelentős része mélyföld:

Az Alacsony- és a Magas-Tátra országa:

Fővárosának folyója a Visztula:

Csodálatos tája a Dalmát-szigetvilág:

Legmagasabb pontja a Moldoveanu:

Fővárosa az ország nevét viselő nagy öböl mellé települt:

Afrikától csak egy keskeny tengerszoros választja el:

Szigetország az Északi-sarkkör közelében:

Albánia, Görögország, Bulgária és Szerbia határolja:

1. gyakorlat: Európa országai

Eszközök:

Európa országai falitérkép, tanulói atlasz, munkafüzet



munkát a falitérképen!


Észak-Európa: Dánia – Koppenhága, Finnország – Helsinki, Izland –

Reykjavík, Norvégia – Oslo, Svédország – Stockholm

Nyugat-Európa: Belgium – Brüsszel, Egyesült Királyság – London,

Franciaország – Párizs, Hollandia – Amszterdam / Hága, Írország –

Dublin, Luxemburg – Luxembourg

Közép-Európa: Ausztria – Bécs, Csehország – Prága, Lengyelország

– Varsó, Magyarország – Budapest, Németország – Berlin, Svájc –

Bern, Szlovákia – Pozsony

Kelet-Európa:

Észtország – Tallinn, Fehéroroszország – Minszk, Lettország – Riga,

Litvánia – Vilnius, Moldova – Chisinau, Oroszország – Moszkva, Ro-

mánia – Bukarest, Ukrajna – Kijev


– 22 –

Dél-Európa:

Albánia – Tirana, Bosznia-Hercegovina – Szarajevó, Bulgária – Szó-

fia, Ciprus – Nicosia, Görögország – Athén, Horvátország – Zágráb,

Koszovó – Pristina, Macedónia – Szkopje, Montenegró – Podgorica,

Olaszország – Róma, Portugália – Lisszabon, Spanyolország – Mad-

rid, Szerbia – Belgrád, Szlovénia – Ljubljana

Törpeállamok:

Andorra – Andorra la Vella, Liechtenstein – Vaduz, Málta – Valletta,

Monaco – Monaco, Vatikán – Vatikán

Feladatok:

1. feladat

1. Írd be a táblázatba Európa országai nevét (segítségül minden or-

szág első néhány betűjét megadtuk)! A sorszámot írd a térképen

az adott ország területére! Ott nevezd meg a fővárosokat is! Szí-

nezd ki különböző színűre az országokat! A feladat megoldásához

használd az atlaszod!

Az ország neve Az ország neve

1. Dá 21. Ír

2. Cse 22. Mol

3. Uk 23. Fi

4. Magy 24. Lu

5. Let 25. Ci

6. Bu 26. Ész

7. Be 27. Gö

8. Ol 28. Iz

9. Svá 29. Mac

10. Sp 30. Fe

11. Egy 31. Hol

12. Sze 32. Li

13. Fr 33. Mon

14. Né 34. No

15. Szlové 35. Po

16. Své 36. Al

17. Hor 37. Len


– 23 –

18. Au 38. Szlová

19. Bo 39. Or

20. Ko 40. Ro

(A táblázat a törpeállamokat nem tartalmazza.)

5. ábra


– 24 –


Párizs Atomium

London Tower

Moszkva Prater

Athén Colosseum

Berlin Felfedezők emlékműve

Brüsszel Louvre

Bécs Kreml

Róma Károly híd

Lisszabon Akropolisz

Prága Reichstag


– 25 –

A MAGYARORSZÁG MEGYÉI C. TÉRKÉP

Bevezető feladat:

Nevezd meg jellemzője alapján a megyét! Atlaszod is segítséget

nyújt!

A Tisza és legnagyobb mellékfolyója is átszeli:

Három országgal is határos:

Területén működik az ország egyetlen atomerőműve:

Két városának neve adja a megye nevét, de egy harmadik a székhe-

lye:

A Balatontól a Dráváig ér:

Folyói az Ipoly és a Zagyva:

A Kisalföld megyéje:

Területén van az ország geometriai középpontja:

A Körös-Maros Nemzeti Park központjának megyéje:

A Zengőről lehet körbetekinteni rajta:

1. gyakorlat: Magyarország megyéi

Eszközök:

Magyarország megyéi falitérkép, tanulói atlasz, munkafüzet





Magyarország megyéi és székhelyeik:

Közép-Magyarország: Pest – Budapest

Észak-Dunántúl: Fejér – Székesfehérvár, Komárom-Esztergom – Ta-

tabánya, Veszprém – Veszprém

Nyugat-Dunántúl: Győr-Moson-Sopron – Győr, Vas – Szombathely,

Zala – Zalaegerszeg

Dél- Dunántúl: Baranya – Pécs, Somogy – Kaposvár, Tolna – Szek-

szárd

Észak-Magyarország: Borsod-Abaúj-Zemplén – Miskolc, Heves –

Eger, Nógrád – Salgótarján


– 26 –

Észak-Alföld: Hajdú-Bihar – Debrecen, Jász-Nagykun-Szolnok –

Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg – Nyíregyháza

Dél-Alföld: Bács-Kiskun – Kecskemét, Békés – Békéscsaba, Csong-

rád – Szeged

Feladatok:

1. feladat

1. Írd be a táblázatba megyéink nevét (segítségül minden megye el-

ső két betűjét megadtuk)! A megyék sorszámát írd a térképen az

adott megye területére! A térképen nevezd meg a megyeszékhe-

lyeket! Színezd ki különböző színűre a megyéket! A feladat meg-

oldásához használd az atlaszod!

A megye neve A megye neve

1. Sza 11. Ko

2. Fe 12. Ba

3. Bé 13. Nó

4. Za 14. Já

5. He 15. Bá

6. To 16. Va

7. Pe 17. Ve

8. Cso 18. So

9. Ha 19. Bo

10. Győ


– 27 –

6. ábra


Pécs Tiszavirág híd

Szolnok Cifrapalota

Székesfehérvár Göcseji Falumúzeum

Veszprém Szépasszony-völgy

Szombathely Gizella-kápolna

Kecskemét Iseum

Zalaegerszeg Ókeresztény sírépítmények

Eger Avasi kilátó

Miskolc Romkert

Debrecen Református Nagytemplom


– 28 –

A VAKTÉRKÉP

Bevezető feladat:

1. Miről szól a mai óra? Fejtsd meg a rejtvényt!

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

1. A Dunántúli-középhegység egyik mészkő tagja.

2. Hazánk legnagyobb tava.

3. A Dunántúli-középhegység legkiterjedtebb része.

4. Az Északi-középhegység vulkánikus tagja.

5. Hazánk legmagasabb pontja.

6. Vulkánikus hegység az Északi-középhegységben.

7. Az Északi-középhegység mészkő tagja.

8. Város a Mecsek lábánál.

9. Az Alpokalja egyik hegysége.

1. gyakorlat: Magyarország vaktérképe

Eszközök:

Magyarország domborzata falitérkép, tanulói atlasz, munkafüzet




2. gyakorlat: Európa vaktérképe

Eszközök:

Európa domborzata falitérkép, tanulói atlasz, munkafüzet


– 29 –





A vaktérképen* jelölt földrajzi helyek (domborzati formák, folyók,

városok, stb.) nincsenek megnevezve. Azt összevetve az azonos tar-

talmú földrajzi térképpel, tanulható, gyakorolható rajta a térképis-

meret. Készülhet vaktérkép egy kontinensről, egy országról, egy

tájegységről. Természetföldrajzi és gazdasági földrajzi tartalmú vak-

térkép is van.

Feladatok:

1. feladat

1. Jelöld Magyarország vaktérképén kis karikával és nevezd meg a

következő településeket!

város a Sió csatorna kiágazásánál

város a Bodrog torkolatánál

város a Szamos torkolatánál

város a Keleti-főcsatorna kiágazásánál

város a Tisza nagy északi kanyarulatánál

megyeszékhely a Zala folyó mellett

megyeszékhely a Kapos folyó mellett

megyeszékhely a Zagyva torkolatánál

megyeszékhely a Maros torkolatánál

megyeszékhely a Rába torkolatánál


– 30 –

7. ábra

2. Nevezd meg Magyarország vaktérképén és a táblázatban is a

számokkal jelölt hegységeket! Keresd meg a térképen és írd a

táblázatba legmagasabb csúcsuk nevét és magassági számát!

Szám a tér-

képen

A hegység neve Legmagasabb pontjá-nak neve

Legmaga-sabb pont-

jának ma-gassága

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

1.

2.

3.

4.

5.

6. 7.

8.

9.

10. 11. 12. 13.

14.


– 31 –

2. feladat

1. Jelöld Európa vaktérképén kis karikával és nevezd meg a követ-

kező településeket!

főváros a Temze partján

főváros a Moldva (Vltava) partján

főváros a Tejo torkolatánál

főváros a Dnyeper partján

főváros a Duna és Száva találkozásánál

a Sváb–Bajor-medence legnagyobb városa

Románia legnagyobb tengeri kikötője

Szicília legnagyobb városa

város a Rhone és Saone találkozásánál

Kelet-Szlovákia legnagyobb városa

2. Nevezd meg Európa vaktérképén és a táblázatban is a számokkal

jelölt hegységeket! Keresd meg a térképen és írd a táblázatba

legmagasabb csúcsuk nevét és magassági számát!

Szám a

térké-pen

A hegység neve Legmagasabb pont-

jának neve

Legmaga-

sabb pont-jának ma-

gassága

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.


– 32 –

8. ábra

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.


– 33 –

TEMATIKUS TÉRKÉPEK

Bevezető feladat:

Mit nevezünk tematikus térképnek? Húzd alá a helyes választ!

A. A tematikus térkép természeti tájak, jelenségek bemutatását

szolgálja.

B. A tematikus térkép természeti és társadalmi jelenségeket és fo-

lyamatokat mutat be, sajátos ábrázolási módszerek segítségével.

C. A tematikus térkép segít eligazodni a társadalmi, politikai esemé-

nyek között.

D. A tematikus térkép színek segítségével különíti el az egyes jelen-

ségeket.

1. gyakorlat: Természetföldrajzi tematikus térképek

Eszközök:

Európa domborzata falitérkép, tanulói atlasz (tematikus térképek),

munkafüzet


Vizsgáld meg atlaszodban Európa csapadékmennyiség térképét és

Európa természetes növényzet térképét! Segítségükkel oldd meg a

munkafüzet feladatait!

2. gyakorlat: Gazdaságföldrajzi tematikus térképek

Eszközök:

Európa domborzata falitérkép, tanulói atlasz (tematikus térképek),

munkafüzet


Vizsgáld meg atlaszodban Európa népsűrűség térképét és Európa

mezőgazdasági típusok térképét! Segítségükkel oldd meg a munka-

füzet feladatait!


A tematikus térkép* természeti és társadalmi jelenségeket és fo-

lyamatokat, azok minőségi és mennyiségi jellemzőit, szerkezetét,

funkcióját mutatja be sajátos ábrázolási módszerek segítségével.


– 34 –

Feladatok:

1. feladat

1. Vizsgáld meg Európa csapadékmennyiség térképét! Vesd össze

Európa domborzati térképével!

2. Melyek Európa legcsapadékosabb területei?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………………..

3. Évente mennyi csapadék hullik ezeken a területeken?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

4. Mi a csapadékosságuk oka?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

5. Melyek Európa legszárazabb területei?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

6. Évente mennyi csapadék hullik ezeken a területeken?

…………………………………………………………………………………………………………………………………….

7. Mi a szárazságuk oka?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………………….

8. Vizsgáld meg Európa természetes növényzet térképét! Vesd össze

Európa domborzati térképével!


– 35 –

9. Mely természetes növényzeti övezetek alakultak ki Európában?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………………..

10. Hol és miért ott találhatók nagy kiterjedésű tűlevelű erdők?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

11. Mi a gazdasági jelentőségük?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

12. Hol és miért ott találhatók nagy kiterjedésű puszták?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

13. Mi a gazdasági jelentőségük?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

2. feladat

1. Vizsgáld meg Európa népsűrűség térképét! Vesd össze Európa or-

szágai térképével!

Népsűrűség Terület, ország

Legmagasabb:

fő/km2

Legalacsonyabb:

fő/km2


– 36 –

1. Mi a különbség oka?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

2. Melyek Európa 3 millió főnél népesebb városai?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

3. Vizsgáld meg Európa mezőgazdasági típusok térképét! Vesd ösz-

sze Európa országai térképével!

4. Hol folyik kiterjedt erdőgazdálkodás?

…………………………………………………………………………………………………………………………………..

5. Melyek a szántóföldi művelés övezetei?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

6. Az övezetek elhelyezkedéséből következtess, milyenek az egyes

szántóföldi növények éghajlati igényei?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

7. Hol húzódik a gabonatermelés, a szőlőtermelés és az olajfa-

elterjedés északi határa?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………………..

8. Hogyan fest Európa állattenyésztési térképe? Mely állatokat és

hol tenyésztik?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………………….


– 37 –

HELYMEGHATÁROZÁS

Bevezető feladat:

Írd a megállapítások elé a megfelelő betűt (I = igaz, H = hamis)!

..... A térképen a földrajzi fokhálózat segítségével tájékozódunk.

….. A fokhálózat elemei a szélességi és hosszúsági körök.

….. A kezdő hosszúsági kör az Egyenlítő.

….. A szélességi körök Ny-K irányúak.

….. A hosszúsági körök északi és déli félgömbre osztják a Földet.

..... A hosszúsági kör távolságmérésre is alkalmas.

….. A szélességi körök egymással párhuzamosak.

….. Bármely földrajzi pont helye pontosan meghatározható a tér-

képen egy szélességi és egy hosszúsági kör metszéspontjaként.

1. gyakorlat:

Eszközök:

Európa országai falitérkép, A Föld országai falitérkép, tanulói atlasz,

munkafüzet


Atlaszod segítségével oldd meg a munkafüzet feladatait!


A térképen a földrajzi fokhálózat* segítségével tájékozódunk. A fok-

hálózatot a szélességi és hosszúsági körök alkotják. Bármely földraj-

zi pont helye pontosan meghatározható a térképen egy szélességi és

egy hosszúsági kör metszéspontjaként.

Feladatok:

1. feladat

1. Végezd el a helymeghatározási feladatokat! Ha települést, földraj-

zi helyet adtuk meg, határozd meg a koordinátákat! Ha a koordi-

nátákat adtuk meg, határozd meg a települést, földrajzi helyet! A

települések, földrajzi helyek nem mindig vannak pontosan a

megadott koordináták szerinti metszéspontban, hanem csak an-

nak közelében! A szélességi illetve hosszúsági értékeket mindig

úgy határozd meg, hogy azok nullára végződjenek! Ha az adott

metszéspontban nem találsz települést, akkor ugyanannak a te-

rületnek egy másik mértékszámú* térképén próbálkozz!


– 38 –

1. Ebben a táblázatban települések, földrajzi helyek nevét adtuk

meg. Határozd meg szélességi és hosszúsági koordinátáikat!

Hely Szélesség

(É. vagy D.)

Fokérték

(0o és 90o kö-

zött)

Hosszúság

(K. vagy Ny.)

Fokérték

(0o és 180o kö-

zött)

Oslo (Norvégia)

Libreville (Gabon)

Iquique (Chile)

Dakka/Dacca/Dhaka (Banglades)

Hangcsou/Hangzhou (Kína)

Kijev (Ukrajna)

Durban (Dél-afrikai Köztársaság)

New Orleans (USA)

Valencia (Spanyo-lország)

Amazonas torkolat

(Brazília)

2. A megadott koordináták alapján határozd meg a településeket,

földrajzi helyeket! Először mindig A Föld domborzata, vagy A Föld

országai térképlapon azonosítsd megközelítően a helyet!

oordináták Település, földrajzi hely

É.sz. 60o K.h. 30o

É.sz. 20o Ny.h. 100o

É.sz. 40o K.h. 50o

É.sz. 30o K.h. 30o

É.sz. 40o K.h. 90o

É.sz. 60o K.h. 150o


É.sz. 50o K.h. 20o

É.sz. 23,5o K.h. 80o



– 39 –

TÁVOLSÁGMÉRÉS A TÉRKÉPEN

Bevezető feladat:

Becsüljétek meg a városok távolságát! A megoldáshoz használd Ma-

gyarország megyéi térképét!

Egyik település Másik település Becsült távolság

Kaposvár Székesfehérvár km

Eger Tokaj km

Gyöngyös Esztergom km

Szombathely Zalaegerszeg km

Mohács Debrecen km

1. gyakorlat: Mérések a térképen

Eszközök:

Európa országai falitérkép, Magyarország megyéi falitérkép, tanulói

atlasz, vonalas mérték (írólap), munkafüzet


A vonalas mérték tulajdonképpen egy mérőrúd rajza, ami a térkép-

lapokon mellékletként jelenik meg. Első lépésként meg kell keresni a

vonalas mérték rajzát a térképlapon. Ezután le kell másolni egy író-

lapra. Az írólap hosszabbik oldalát helyezd a vonalas mérték rajza

alá, úgy hogy a sarka pontosan a nulla pontra essen! A fekete és fe-

hér egységek határát jelöld az írólapon kis vonásokkal, a kilométer-

értékeket is másold át! Majd csúsztasd a végpontot a nullára és foly-

tasd a másolást! A kilométerértékeket folyamatosan egy-egy sza-

kaszhossz értékével növelve add meg! A másoláskor az írólap teljes

hosszát használd fel!

Két település távolságát úgy állapítjuk meg, hogy az egyik település-

jelzés közepétől a másik településjelzés közepéig mérünk. A vonalas

mértéket úgy használjuk, mint egy vonalzót. A fontos az, hogy na-

gyon pontosan dolgozzunk vele!

Vigyázz, a különböző mértékarányú térképekhez más és más vona-

las mérték tartozik! A különböző mértékarányú térképlapokon való

méréshez, le kell másolni a hozzájuk tartozó vonalas mértékeket!


– 40 –


Ha térképlapokon közvetlenül akarunk mérni, a vonalas mértéket*

kell használnunk. A vonalas mérték a térképlapok melléklete. Azt

kell pontosan lemásolnunk. Két település távolságát úgy állapítjuk

meg, hogy az egyik településjelzés közepétől a másik településjelzés

közepéig mérünk. A vonalas mértéket úgy használjuk, mint egy vo-

nalzót. A különböző mértékarányú térképekhez más és más vonalas

mérték tartozik.

Feladatok:

1. feladat

1. Mérd meg Magyarország megyéi térképén a következő távolságo-

kat!

Egyik település Másik település Távolság

Somogy megye székhelye: Fejér megye székhelye:

km

A bikavér városa:

Az aszú városa:

km

A Mátra Múzeum városa:

A Keresztény Múzeum vá-

rosa:

km

A Vasi Múzeumfalu telepü-

lése:

A Göcseji Múzeumfalu te-

lepülése:

km

A Busójárás települése:

A Virágkarnevál települé-

se:

km

Békés megye székhelye:

Bács-Kiskun megye szék-helye:

km

A Tavasbarlang települése:

A Lóczy-barlang települé-se:

km

A Leghűségesebb város:

A Legbátrabb város:

km

A Körös-Maros Nemzeti Park székhelye:

A Duna-Dráva Nemzeti Park székhelye:

km


– 41 –

Az Eszterházy-kastély te-lepülése:

A Festetics-kastély telepü-lése:

km

1. Hasonlítsd össze a mért távolságokat a bevezető feladatban sze-

replő becsléseiddel!

2. Mérd meg Európa országai térképén a következő távolságokat!

Egyik település Másik település Távolság

Litvánia fővárosa:

Albánia fővárosa:

km

É.sz. 60o K.h. 10o met-széspontjában fekvő vá-

ros:

É.sz. 50o K.h. 20o met-széspontjában fekvő város.

km

A Boszporusz városa:

A Gibraltári-szoros városa:

km

A „fehér éjszakák” városa:

Fehéroroszország főváro-

sa:

km

Az Elba torkolatának váro-

sa:

A Szajna torkolatának vá-

rosa:

km

Az Eiffel-torony városa:

A Manneken Pis városa:

km

Románia fővárosa:

Portugália fővárosa:

km

Az Oktoberfest városa:

A Christkindlmarkt Wien

városa:

km

A Pergamon Múzeum váro-

sa:

A British Múzeum városa:

km

Lódz Torino km


– 42 –

HELYI IDŐ, ZÓNAIDŐ

Bevezető feladat:

Az elméleti ismeretek segítségével oldd meg a feladatokat!

1. Mit nevezünk helyi időnek?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

2. Mit nevezünk zónaidőnek?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

3. Az időzóna melyik hosszúsági körének helyi ideje azonos az idő-

zóna zónaidejével?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

4. Hány időzónára osztották Földünket?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

1. gyakorlat: Helyi idő számítása

Eszközök:

A Föld országai falitérkép, Európa országai falitérkép, tanulói atlasz,

munkafüzet


A helyi idő számításának menete: 1. településen adott, hogy hány

óra van helyi idő szerint. Azt keressük, hogy ekkor hány óra van he-

lyi idő szerint 2. településen. A térképről meg kell állapítani mindkét

településről, hogy melyik hosszúsági kör halad rajtuk keresztül. Az

adatokból ki kell számítani a hosszúságkülönbséget. 1 fok hosszú-

ságkülönbség 4 perc időkülönbségnek felel meg. Földünkön az idő

kelet felé haladva növekszik, nyugat felé haladva csökken.


– 43 –

2. gyakorlat: Zónaidő számítása

Eszközök:

A Föld országai falitérkép, Európa országai falitérkép, tanulói atlasz,

munkafüzet


A zónaidő számításának menete: 1. településen adott, hogy hány

óra van zónaidő szerint. Azt keressük, hogy ekkor hány óra van zó-

naidő szerint 2. településen. A térképről meg kell állapítani mindkét

településről, hogy melyik országban található. Majd a zónaidő térké-

pen azonosítani időzónájukat. Meg kell számolni, hogy hány időzóna

különbség van közöttük. Végül el kell végezni a számítást!


Az emberiséget kezdetektől foglalkoztatja az idő mérése. A helyi

idő* a Nap járásához mért idő. Óráink nem ezt mutatják. Helyi idő

szerint déli 12 óra van adott helyen, ha rajta átmenő hosszúsági kö-

rön delel* a Nap. Földünkön 1 hosszúsági fok különbség 4 perc helyi

időkülönbséget jelent. 360o : 24 óra = 15o egy óra időkülönbség. 60

perc : 15o = 4 perc egy fok különbség.

A zónaidő* az időzónában számított idő. Óráink ezt mutatják. Föl-

dünket 24 időzónára osztották. Két szomszédos időzóna zónaidő kü-

lönbsége 1 óra. Földünkön az idő kelet felé haladva növekszik, nyu-

gat felé haladva csökken. A zónaidő tulajdonképpen nem más, mint

az időzóna középső hosszúsági körének helyi ideje. Egy időzóna ki-

terjedése 15 hosszúsági fok. Földünk országait páros és páratlan

időzónákba sorolták. Zónaidő számításhoz az időzónák térképét

használjuk. Hazánk a közép-európai időzónában fekszik. A green-

wichi Kezdő hosszúsági kör a nyugat-európai időzóna középső hosz-

szúsági köre, a többi időzóna időeltérését ehhez viszonyítjuk.

Feladatok:

1. feladat

1. Számítsd ki a következő települések helyi időkülönbségét, illetve

határozd meg helyi idejüket! Használd az atlaszod! Ha az adott

országban nem találod a települést, akkor egy ugyanazt a terüle-

tet megjelenítő másik térképlapon próbálkozz!


– 44 –

1. telepü-lés

Hosz-szúsági

érték

Helyi idő

2. telepü-lés

Hosszú-sági ér-

ték

Hosszú-ság-

különb-ség

Helyi idő

Hamburg

(Németo.)

9 óra 30 perc

Szentpé-tervár

(Oroszo.)

London (Egyesült

Királyság)

20 óra 15 perc

Baku (Azerbajzs

án)

Jaroslavl

(Oroszo.)

23 óra

50 perc

Tunisz

(Tunézia)

Tókió (Ja-pán)

12 óra 5 perc

Dak-ka/Dacca/

Dhaka (Bangla-

des)

Pittsburgh

(USA)

11 óra

45 perc

Colombo

(Sri Lan-

ka)

Accra

(Ghána)

10 óra

10 perc

Madras/

Chennai (India)

Santo

Domingo (Domini-

kai Közt.)

13 óra

25 perc

Alexandria

(Egyip-tom)

Helsinki

(Finno.)

15 óra

8 perc

Lvov/Lviv

(Ukrajna)

Kapuvár (Győr-

Moson-Sopron)

17 óra 21 perc

Visegrád (Pest)

Mezőbe-rény

(Békés)

22 óra 5 perc

Szentlőrinc (Baranya)

2. feladat

1. Számítsd ki a következő települések zónaidő különbségét, illetve

határozd meg zónaidejüket! Először határozd meg melyik ország-

ban találhatók! Majd használd atlaszod zónaidő térképét! Azon

megtalálod a greenwichi időtől való eltérést és abból kiindulva


– 45 –

tudod megoldani a feladatot! A greenwichi Kezdő hosszúsági kör

nyugat-európai időzóna középső hosszúsági köre, a többi időzóna

időeltérését ehhez viszonyítjuk.

1. telepü-lés

Ország Zóna-idő

2. telepü-lés

Ország Zóna-idő-

különb-ség

Zó-na-

idő

Párizs

10

óra

Prága

Bukarest

21

óra

London

Róma

11 óra

Ankara

New York

8 óra Berlin

Peking

7 óra Kairó

Los Ange-

les

20

óra

Torontó

Sydney

17 óra

Mexikóvá-ros

Stockholm

14 óra

Tokió

Athén

23

óra

Madrid

Buenos

Aires

22

óra

Johannes-

burg


– 46 –

GYŐR

Bevezető feladat:

1. Írjatok négysoros, Győrt népszerűsítő versikét!

……………………………………………………………………

……………………………………………………………………

……………………………………………………………………

……………………………………………………………………

1. gyakorlat: Projektfeladat

Eszközök:

4 db A0-ás méretű karton, 20-30 db győri képeslap, olló, ragasztó,

színes ceruzák, színes filcek, A4-es papírok, 2 db laptop (PowerPoint

program, internet), projektor, vetítővászon, tábla, gyurmaragasztó


Válasszatok Győr témaköréből az alábbi négy feladat közül! Adjatok

címet munkátoknak! Beszéljétek meg a tennivalókat! Csoportotok

minden tagja kapjon feladatot! A foglalkozás végén mutassátok be

munkátok eredményét prezentáció formájában az osztálynak!

Feladatok:

1. Győri képeslapok tablójának készítése

2. A győri idegenforgalmat népszerűsítő plakát készítése

3. Kiselőadás készítése Győrről (PowerPoint segítségével)

4. Győri kvíz készítése (internet használattal)


A foglalkozáson projektfeladatot kell megoldanotok! Alakítsatok az

osztályból négy csoportot valamely csoportképzési módszerrel. A

csoportok négy feladat közül választhatnak. Egy feladatot kettőnél

több csoport ne válasszon! A csoportok minden tagja kapjon részfe-

ladatot! Készítsetek időtervet! Kérjetek tanácsot tanárotoktól! A

program végén az osztály előtt mutassátok be munkátok eredmé-

nyét!

A projektmunka megszervezésének lépései:


– 47 –

1. Témaválasztás

2. Célkitűzés

3. Tervezés és szervezés

4. A projektfeladatok megoldása

5. A produktumok bemutatása és értékelés

Feladatok

1. Készítsetek tablót győri képeslapokból! Igyekezzetek a rendelke-

zésre álló képeslapokat egy témakört kiválasztva csoportosítani!

Esztétikus munkára törekedjetek!

Projekttermék: Győri képeslapok tablója

Az elkészült tablót 5 perces kiselőadással mutassátok be az osz-

tálynak!

2. Készítsetek Győr várost népszerűsítő, idegenforgalmi plakátot!

Törekedjetek arra, hogy minél színesebb, felhívó jellegű legyen!

Projekttermék: Győr várost népszerűsítő idegenforgalmi plakát

Az elkészült plakátot 5 perces kiselőadással mutassátok be az

osztálynak!

3. Készítsetek Győr várost bemutató kiselőadást (PowerPoint segít-

ségével)! Figyeljetek a város minél sokszínűbb megjelenítésére!

Projekttermék: Győr várost bemutató kiselőadás

Tartsatok 5 perces vetített képes előadást Győrről az osztálynak!

4. Készítsetek győri kvízt (internethasználattal)! A kérdések a város

minél több sajátosságára vonatkozzanak!

Projekttermék: Győri kvíz

Tartsatok 5 perces kvízjátékot Győrről az osztálynak!


– 48 –

A BALATON

Bevezető feladat:

1. Írjatok négysoros, a Balatont népszerűsítő versikét!

……………………………………………………………………

……………………………………………………………………

……………………………………………………………………

……………………………………………………………………

1. gyakorlat: Projektfeladat

Eszközök:

4 db A0-ás méretű karton, 20-30 db balatoni képeslap, olló, ragasz-

tó, színes ceruzák, színes filcek, A4-es papírok, 2 db laptop (Power-

Point program, internet), projektor, vetítővászon, tábla, gyurmara-

gasztó, munkafüzet


Válasszatok a Balaton témaköréből az alábbi négy feladat közül! Ad-

jatok címet munkátoknak! Beszéljétek meg a tennivalókat! Csopor-

totok minden tagja kapjon feladatot! A foglalkozás végén mutassá-

tok be munkátok eredményét prezentáció formájában az osztálynak!

Feladatok:

1. Balatoni képeslapok tablója

2. A balatoni idegenforgalmat népszerűsítő plakát készítése

3. A Balaton bemutatása, kiselőadás készítése (PowerPoint segítsé-

gével)

4. Balatoni kvíz készítése (internet használattal)


A foglalkozáson projektfeladatot kell megoldanotok! Alakítsatok az

osztályból négy csoportot valamely csoportképzési módszerrel. A

csoportok négy feladat közül választhatnak. Egy feladatot kettőnél

több csoport ne válasszon! A csoportok minden tagja kapjon részfe-

ladatot! Készítsetek időtervet! Kérjetek tanácsot tanárotoktól! A


– 49 –

program végén az osztály előtt mutassátok be munkátok eredmé-

nyét!

A projektmunka megszervezésének lépései:

1. Témaválasztás

2. Célkitűzés

3. Tervezés és szervezés

4. A projektfeladatok megoldása

5. A produktumok bemutatása és értékelése

Feladatok

1. Készítsetek tablót balatoni képeslapokból! Igyekezzetek a rendel-

kezésre álló képeslapokat egy témakört kiválasztva csoportosíta-

ni! Esztétikus munkára törekedjetek!

Projekttermék: Balatoni képeslapok tablója

Az elkészült tablót 5 perces kiselőadással mutassátok be az osz-

tálynak!

2. Készítsetek a Balatont népszerűsítő, idegenforgalmi plakátot! Tö-

rekedjetek arra, hogy minél színesebb, felhívó jellegű legyen!

Projekttermék: A Balatont népszerűsítő idegenforgalmi plakát

Az elkészült plakátot 5 perces kiselőadással mutassátok be az

osztálynak!

3. Készítsetek a Balatont bemutató kiselőadást (PowerPoint segítsé-

gével)! Figyeljetek a tó minél sokszínűbb megjelenítésére!

Projekttermék: A Balatont bemutató kiselőadás

Tartsatok 5 perces vetített képes előadást a Balatonról az osz-

tálynak!

4. Készítsetek balatoni kvízt (internethasználattal)! A kérdések a tó

minél több sajátosságára vonatkozzanak!

Projekttermék: Balatoni kvíz

Tartsatok 5 perces kvízjátékot a Balatonról az osztálynak!


– 50 –

A GÖMB ALAKÚ FÖLD

Bevezető feladat:

Rajzold be a Föld ábráján a nevezetes szélességi köröket! Jelöld fok-

számukat! Színezd és nevezd meg az éghajlati övezeteket!

1. kísérlet: A látóhatár alakja és méretének változása –

tanári kísérlet

Eszközök:

földgömb (vagy helyettesítő 20 cm átmérőjű labda), három hurka-

pálca, gumigyűrű, kréta, munkafüzet


A három hurkapálcát együtt a végüktől kb. 2 centiméterre gumigyű-

rűvel összefogatjuk. Az a pont ahol összekapcsoltuk jelenti a felszí-

nen álló személy szemét. Szétnyitva a szerkezetet a földgömb fölé

helyezzük, hogy a hurkapálcák egymástól egyenlő távolságra érint-

sék a földgömb felületét. Krétával jelöljük meg a felületen az érintési

pontokat, majd kössük össze őket vonallal! Ez a vonal jelöli azt a tá-

volságot, ameddig a megfigyelő ellát.

A földgömbre helyezett hurkapálcás szerkezet helyzetét változtassuk

meg! Először a gumigyűrűvel összekapcsolt pont közel legyen a

földgömb felszínéhez, majd távolabb és még távolabb! Tehát a


– 51 –

szemlélő egyre magasabbról nézzen szét. Krétával minden esetben

jelöljük meg az érintkezési pontokat!

2. kísérlet: A Föld gömb alakjának következménye – ta-

nári kísérlet

Eszközök:

ezüst-higany-jodiddal bevont nagyobb rögzített gömb, legalább 100

W-os izzólámpa, munkafüzet


Az ezüst-higany-jodiddal bevont nagyobb rögzített gömb (Föld) kö-

zelébe helyezzük a legalább 100 W-os izzólámpát (Nap). Azt vizsgál-

juk, hogyan melegítik fel a Nap sugarai a felszínt. Figyeljük meg,

hogyan változik a gömb citromsárga színe!


A gömb alakú Föld felszínén kontinensek* és óceánok* találhatók. A

kontinensek: Európa, Ázsia, Afrika, Amerika, Ausztrália és Antark-

tisz. Az óceánok Csendes-óceán, Atlanti-óceán, Indiai-óceán.

Egy pontból körbetekintve a legtávolabb látott pontok összessége a

látóhatár*. Földünkön a látóhatár kör alakú. Kör alakú látóhatár

csak gömbfelszínen rajzolódik. Így a látóhatár kör alakja a Föld

gömb alakjának bizonyítéka. Magasabbról messzebbre látunk.

A Föld gömb alakjának következménye az éghajlati övezetek kiala-

kulása. A gömbfelszínt a Nap sugarai a különböző helyeken különbö-

ző szögben érik. Minél nagyobb a napsugarak hajlásszöge, annál

nagyobb a felmelegedés, mert egységnyi felületre annál nagyobb

napsugármennyiség jut. Az éghajlati övezetek: forró vagy trópusi

övezet, mérsékelt övezet, hideg övezet. Határaikat a sarkkörök és a

térítők jelölik.


– 52 –

Feladatok:

1. feladat

1. Hogy nevezzük a megfigyelő helyünkről körbetekintve látott leg-

távolabbi pontok összességét?

…………………………………………………………………………………………………………………………………….

1. Földünkön milyen alakú a látóhatár?

…………………………………………………………………………………………………………………………………….

2. Mit bizonyít ez?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

2. feladat

1. Hogyan reagált az ezüst-higany-jodid oldattal bevont gömb az iz-

zólámpa melegítő hatására?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

2. Mit bizonyít a kísérlet a Föld felszínének felmelegedése tekinteté-

ben?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

3. Mi történt a gömbbel, amikor megszüntettük a melegítést (hűlni

hagytuk)?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………


– 53 –

A FÖLD MOZGÁSAI I.

Bevezető feladat:

1. Milyen helyzetváltoztató mozgást végez a Föld?

…………………………………………………………………………………………………………………………………….

2. A mozgás jellemzőit rögzítsd a táblázatba!

A Föld helyzet-változtató moz-

gása

A moz-gás irá-

nya

Időtartama (2 mértékegységgel)

Következménye

1. kísérlet: A Föld tengely körüli forgása és annak követ-

kezménye – tanári kísérlet

Eszközök:

földgömb, elemlámpa, munkafüzet


Az asztalra helyezett földgömbnek megállapítjuk Ny-K-i forgásirá-

nyát. Az elsötétített teremben kellő távolságról erős fényű elemlám-

pával megvilágítjuk a földgömböt. Lassan megfordítjuk egyszer ten-

gelye körül, közben figyeljük a világos és sötét terület határvonalá-

nak eltolódását (nappal-éjszaka határvonala).

2. kísérlet: A Föld tengely körüli forgásának igazolása –

tanári kísérlet

Eszközök:

hurkapálca, 1 méteres fonál, kisebb súly, Foucault-féle ingakísérlet

(vagy internet filmje), munkafüzet


Először a hurkapálcára kötött fonálra függesszünk fel kisebb súlyt.

Ezt a kis ingát indítsuk be. Lengés közben forgassuk el a hurkapál-

cát! Figyeljük meg, mi történik!


– 54 –

A Foucault-féle inga megfelelően magasra speciálisan felfüggesztett

acélhuzalon függő nehéz fémgolyó, amelynek alsó részéből egy rö-

vid fémtű áll ki. Az oldalra kihúzott inga elindítása a rögzítésére

szolgáló zsinór elégetésével történik. Alatta lehet finoman elegyen-

getett homok vagy lehetnek a lengési felületre speciális rendben fel-

állított bábuk. Az indítás után figyelni kell a lengési folyamatot és a

történéseket.


Földünk forog a tengelye körül. Egy körülfordulás időtartama 1 nap

= 24 óra. A tengely körüli forgás következménye a nappalok és éj-

szakák váltakozása. A Nap felőli oldal megvilágított (nappal), az el-

lenkező oldal sötét (éjszaka). A kettő közötti határvonal a forgással

fokozatosan eltolódik. A tengely körüli forgás igazolására a Foucault-

féle ingakísérlet szolgál.

Feladatok:

1. feladat

1. Írd le a Foucault-féle ingakísérletet!

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………………..

2. Mi az inga lengésének fő sajátossága?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

3. Mit bizonyít a Foucault-féle ingakísérlet?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………………….


– 55 –

A FÖLD MOZGÁSAI II.

Bevezető feladat:

1. Milyen helyváltoztató mozgást végez a Föld?

…………………………………………………………………………………………………………………………………….

2. A mozgás jellemzőit rögzítsd a táblázatba!

A Föld helyvál-toztató moz-

gása

A mozgás iránya

Időtartama (2 mértékegységgel)

Következménye

1. kísérlet: A Föld Nap körüli keringése – tanári kísérlet

Eszközök:

tellurium


A tellurium működtetésével, a Föld egy keringése során kövessük

meg a csillagászati eseményeket! Figyeljük meg a Föld tengelyfer-

deségét! Hogyan változik a tengelyferdeség egy keringés során! Kö-

vessük a merőleges delelés helyének változását! A kitüntetett csilla-

gászati időpontokban egyenként vizsgáljuk meg a következőket: az

időpont, a merőleges delelés helye, a csillagászati esemény, az év-

szakok kezdete a két félgömbön! Vizsgáljuk meg a Föld megvilágí-

tottságát, a nappalok és éjszakák hosszának változását! Vizsgáljuk

meg a sarkvidékek megvilágítottságát!


Földünk ellipszis alakú pályán kering a Nap körül. Egy keringés idő-

tartama 1 év = 365 nap 6 óra (kerekítve). A Föld tengelye 66,5 fo-

kos szöget zár be a keringés síkjával, és egy keringés során nem

változik. A Nap körüli keringés és a tengelyferdeség közös követ-

kezménye az évszakok váltakozása. Egy év során négy kitüntetett

csillagászati időpont van. Március 21.: napéjegyenlőség* az egész

Földön és a tavasz kezdete az északi félgömbön. Június 22.: a nyári

napforduló és a nyár kezdete az északi félgömbön. Szeptember 23.:


– 56 –

napéjegyenlőség az egész Földön és az ősz kezdete az északi fél-

gömbön. December 22.: téli napforduló és a tél kezdete az északi

félgömbön. Az évszakok a két félgömbön ellentétesek, például az

északi félgömb nyarán, a déli félgömbön tél van.

Feladatok:

1. feladat

1. Mi történik az év során az alábbi csillagászatilag kitüntetett idő-

pontokban?

Időpont A merőle-

ges dele-lés helye

Csillagászati

esemény

Évszak

kezdet az É-i fél-

gömbön

Évszak

kezdet a D-i fél-

gömbön

03.21.

06.22.

09.23.

12.22.

2. Mekkora szöget zár be a Föld tengelye a keringés síkjával?

…………………………………………………………………………………………………………………………………….

3. Hogyan változik a tengelyferdeség egy keringés során?

…………………………………………………………………………………………………………………………………….

4. Miért nevezik a térítőkön való delelés időpontjait napfordulónak?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………


– 57 –

5. Hogyan változik a nappalok és éjszakák hossza Földünkön?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………………..

6. Hogyan változik a sarkvidékek megvilágítottsága?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………


– 58 –

A HOLD

Bevezető feladat:

Melyek a Hold felszínének jellemzői?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

1. kísérlet: A Hold jellemzői és a Hold mozgásai – tanári

kísérlet

Eszközök:

A Hold térképe, tellurium, munkafüzet


A Hold térképe segítségével állapítsd meg felszínének jellemzőit!

Oldd meg a munkafüzet feladatait!

A tellurium működtetésével figyeljük meg a Hold mozgásait! Melyik

mozgást szemlélteti az eszköz? Mennyi ideig tartanak a mozgások?

2. kísérlet: Holdfázisok – tanári kísérlet

Eszközök:

tellurium, munkafüzet


Vizsgáljuk meg, hogy a Nap-Föld-Hold rendszerben a Földről, meny-

nyit látunk a Hold Nap által megvilágított félgömbjéből! Lassan moz-

gatva a szerkezetet figyeljük az egyes holdfázisok alakját!


A bolygók körül holdak* keringenek. Földünknek egy kísérője van, a Hold. Keringésének és tengely körüli forgásának egyszeri időtartama

egyaránt 27,3 nap, ezért mindig ugyanazt az oldalát mutatja a Föld felé. A Holdon nincs víz és nincs levegő. Kopár felszínét finom por

borítja. A nagyszámú holdkráter meteorit becsapódások során kelet-kezett. A Hold az egyetlen Földön kívüli égitest, ahol ember járt.

1969. július 20-án az amerikai Apollo 11 űrhajósa, Neil Armstrong (parancsnok) lépett először a Holdra. A legénység további tagjai:

Edwin Aldrin és Michael Collins.

A Nap a Hold feléje forduló félgömbjét világítja meg. A megvilágított

részből a Földről mindig más méretű részt látunk. Ezek a holdfázi-sok: újhold, első negyed, telihold, utolsó negyed. Egy holdhónap*

29,5 nap alatt zajlik le.


– 59 –

Feladatok:

1. feladat

1. Olvasd le néhány holdtenger nevét A Hold térképéről!

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

1. Melyek a Hold mozgásai?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

2. A Földről a Holdnak miért csak az egyik oldalát láthatjuk?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………………….

2. feladat

1. Mi az oka a Hold fényváltozásainak?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………………….

2. Meddig tart egy holdhónap?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

3. Rajzold le és nevezd meg a holdfázisokat!

1. fázis:

2. fázis: 3. fázis: 4. fázis:


– 60 –

NAPFOGYATKOZÁS, HOLDFOGYATKOZÁS

Bevezető feladat:

Mi a Hold Földre gyakorolt legfontosabb hatása?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

1. kísérlet: A napfogyatkozás – tanári és tanulói kísérlet

Eszközök:

tellurium, 3 db különböző méretű labda


Állítsuk be a telluriumot abba a helyzetbe, amikor napfogyatkozás

következhet be! Vizsgáljuk meg, milyen helyzetbe került a Nap, a

Föld és a Hold! Melyik holdfáziskor lehetséges a jelenség?

Ismételjük meg a kísérletet különböző méretű labdákkal! Három ta-

nuló hozza létre a Nap, a Föld és a Hold labdával a napfogyatkozás

bekövetkezésének helyzetét! A kísérlet után a megfigyelteket a ta-

nulók rögzítsék a munkafüzetben!

2. kísérlet: A holdfogyatkozás – tanári és tanulói kísérlet

Eszközök:

tellurium, 3 db különböző méretű labda


Állítsuk be a telluriumot abba a helyzetbe, amikor holdfogyatkozás

következhet be! Vizsgáljuk meg, milyen helyzetbe került a Nap, a

Föld és a Hold! Melyik holdfáziskor lehetséges a jelenség?

Ismételjük meg a kísérletet különböző méretű labdákkal! Három ta-

nuló hozza létre a Nap, a Föld és a Hold labdával a holdfogyatkozás

bekövetkezésének helyzetét!


– 61 –


A napfogyatkozás és holdfogyatkozás idején a három égitest – Nap,

Föld, Hold – egy vonalba kerül. A napfogyatkozás idején a Hold

részben vagy egészben eltakarja a Napot. Ez csak újholdkor lehet-

séges. A holdfogyatkozás idején a Föld árnyéka eltakarja a Holdat

vagy annak egy részét. Ez csak teliholdkor lehetséges.

Feladatok:

1. feladat

1. Rajzold le a Nap-Föld-Hold rendszert napfogyatkozás idején! Írd

le hogyan és mikor következhet be a jelenség!

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

2. feladat

1. Rajzold le a Nap-Föld-Hold rendszert holdfogyatkozás idején! Írd

le hogyan és mikor következhet be a jelenség!


– 62 –

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………………….


– 63 –

TEKINTSÜNK AZ ÉGRE!

Bevezető feladat:

Olvasd el az elméleti ismeretetek szövegét és oldd feladatokat!

1. Sorold fel a Naprendszerünk részeit!

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

2. Milyen részekből épül fel az üstökös?

…………………………………………………………………………………………………………………………………….

3. Hogyan alakul ki a csóva?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

1. kísérlet: Miért kék az ég?


Eszközök:

üvegkádban víz, kevés tej, lámpa, munkafüzet


Egy üvegkádat töltsetek meg vízzel és öntsetek hozzá egy kevés te-

jet! Világítsátok meg oldalról! Milyen színűnek látjátok a kádban lévő

folyadékot? Mivel magyarázzátok? Tapasztalataitokat írjátok le a

munkafüzetbe!

2. kísérlet: Az üstökös csóvája



– 64 –

Eszközök:

porított szárazjég, vizes jég, homok, színezőanyag, nylonzacskó, vi-

zes tálca, munkafüzet


Készítsetek üstököst! A porított szárazjegyet, jeges vizet, homokot

és egy kevés színezőanyagot alaposan keverjetek össze, majd

nyomjátok össze egy nylonzacskóban! Így elkészítettétek az üstökö-

sünk magját. A kis labdát helyezzétek egy vizes tálcára és erősen

fújjátok meg! Mit tapasztaltok? Megfigyeléseiteket rajzoljátok le a

munkafüzetbe!


A Naprendszerünk a Napból, a körülötte keringő 8 nagybolygóból, az

azok körül keringő holdakból valamint törpebolygókból, kisbolygók-

ból, üstökösökből*, meteorokból és csillagközi anyagból épül fel.

Az üstökösök 1-50 km átmérőjű kisméretű égitestek, amelyekben a

kisebb nagyobb kődarabkákat és porszemeket megfagyott gázok és

vízjég ragasztja össze. Ez képezi az üstökös magját. Anyagai a Nap-

hoz közeledve gázzá alakulnak, és az un. kómával veszik körül a

magot. Még közelebb a Naphoz a kóma megnyúlik és a Nappal el-

lentétes oldalon a napszél hatására kialakul a csóva, ami rendkívül

ritka.

Feladatok:

1. feladat

1. Milyen színűnek látod az üvegkádban lévő folyadékot?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

1. Mi a jelenség magyarázata?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………………….


– 65 –

2. Hol játszódik hasonló jelenség a természetben?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

2. feladat

1. Mit tapasztalsz, ha megfújod, az „üstökösöd” magját!

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………


– 66 –

KÖRNYEZETVÉDELEM I.

Bevezető feladat:

Gyűjtsd össze, milyen káros hatásai vannak a savas esőknek!

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………………

1. kísérlet: Üvegházhatás


Eszközök:

két fehér láda, homok, fehérpapír, üveglap, két hőmérő, hősugárzó,

munkafüzet


Két egyforma fehér ládát egyharmad részéig töltsetek meg homok-

kal! Az egyiket fedjétek le üveglappal úgy, hogy a homok és az

üveglap között 10 cm legyen a távolság! A másik ládában a homokot

hagyjátok szabadon! Mindkét ládába fektessetek fehérpapírral erő-

sen árnyékoltan hőmérőt! Helyezzétek a ládákat napsugárzásnak ki-

tett helyre vagy melegítsétek őket hősugárzóval! Negyedóra múlva

olvassátok le a hőmérőkről a hőmérsékleti értékeket! Tapasztalatai-

tokat rögzítsétek a munkafüzetben!

2. kísérlet: A savas eső hatása



– 67 –

Eszközök:

4-5 zöld falevél, olló, dörzsmocsár törővel, mosott kvarchomok, for-

ró víz főzőpohárban, 80 %-os etil-alkohol, Erlenmeyer-lombik, redős

szűrőpapír, főzőpohár, tölcsér, csavaros befőttesüveg, szemcsep-

pentő, csipesz, kénlap, indikátor papír, gyufa, munkafüzet


Falevélből készítsetek levélzöld-oldatot a következő módon! 4-5 zöld

falevelet mártsatok forró vízbe, majd vegyétek ki és daraboljátok

fel! Ezután tegyétek dörzsmozsárba, adjatok hozzá kevés mosott

homokot a sejtek roncsolásához! Öntsetek kb. 20 cm3 80%-os etil-

alkohol-oldatot az elegyre és néhány percig dörzsöljétek tovább!

Redős szűrőn szűrjétek le Erlenmeyer-lombikba!

Ezután készítsetek „savas esőt”! Egy csavaros befőttesüveget töltse-

tek meg félig vízzel! Csipesszel tartsatok bele égő kénlapot, meg-

várva, hogy az üveg megteljen kéndioxid gázzal! Ezután csavarjátok

rá az üveg fedelét és jól rázzátok össze! Szemcseppentővel csep-

pentsetek indikátorpapírra az elegyített folyadékból, ellenőrizve

kémhatását! Majd a „savas esőből” cseppentsetek a levélzöld-

oldatba! Mit tapasztaltok? Megfigyeléseiteket rögzítsétek a munka-

füzetben!


A Napból a Föld légkörébe érkező sugárzás a Föld felszínéről vissza-

verődik, energiája nem jut vissza teljes egészében a világűrbe, mert

egy részét visszatartja a légkör. Hőcsapda keletkezik, akárcsak egy

üvegházban. Ott az üvegfedél tartja fogva a hő egy részét, és a bel-

ső tér jócskán felmelegszik. A Föld légkörében is hasonló jelenség

játszódik le. Az üveg szerepét itt a vendéggázok és a vízpára tölti

be, ezeket üvegházhatású gázoknak nevezzük. Ilyen gázok többek

között a szén-dioxid, a metán, az ózon. Az üvegházhatás* jelensége

nélkül a Föld hidegebb bolygó lenne. Az erősödő üvegházhatás kö-

vetkeztében Földünkön az átlaghőmérséklet emelkedik. Ez komoly kör-

nyezeti problémát jelent.

A savas esők* a levegőszennyezés következményei. Az energiahor-

dozók és az üzemanyagok elégetésekor a szén-dioxid és a víz mel-

lett más égéstermékek, például nitrogén- és kén-oxidok is képződ-

nek. Az égéstermékek reakcióba lépnek a levegőben található víz-

gőzzel. Az átalakulás során savak: szénsav, salétromsav és kénsav

keletkeznek. A légkörben képződő savak a felfelé áramló levegővel a

felhőkbe jutnak. A savas kémhatású szennyeződéseket tartalmazó


– 68 –

felhőket a szél messzire szállítja. A környezeti kár a szennyezés he-

lyétől több száz kilométerre is jelentkezhet.

Feladatok:

1. feladat:

1. A ládákba helyezett hőmérők milyen értékeket mutattak?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

1. Mivel magyarázod a hőmérsékleti értékeket?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

2. Hol játszódik le hasonló jelenség a természetben?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………………….

2. feladat

1. Hogyan készítettetek „savas esőt”?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………


– 69 –

2. Mi történt a levélzöld-oldattal, amikor a „savas esőből” cseppen-

tettetek bele?

…………………………………………………………………………………………………………………………………….

3. Hogyan zajlik ez a folyamat a természetben?

…………………………………………………………………………………………………………………………………….

3. Mely fajok a különösen veszélyeztetettek? Miért?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………


– 70 –

KÖRNYEZETVÉDELEM II.

Bevezető feladat:

Gyűjtsd össze, milyen környezetszennyezésekről hallottál?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………………….

1. kísérlet: Üvegházhatás


Eszközök:

két másfél literes műanyagpalack, fekete kartonpapír, fehér selyem-

papír, olló, két hőmérő, szigetelőszalag, munkafüzet


A másfél literes műanyagpalackok oldalán vágjatok nagy ablakokat!

Ragasszatok fekete kartonpapírt a palackok hátsó oldalára belülről!

Az egyik palackra ragasszátok vissza a kivágott ablakot, a másikon

hagyjátok szabadon az ablaknyílást! Mindkét palack szájába stabilan

helyezzetek bele egy fehér selyempapírba csavart hőmérőt! Ezután

a két palackot fektessétek egymás mellé a napos ablakpárkányra

vagy irányítsatok feléjük hősugárzót! Negyedóra múlva olvassátok le

a hőmérőkről a hőmérsékleti értékeket! Tapasztalataitokat rögzítsé-

tek a munkafüzetben!

2. kísérlet: Talajvízszennyezés



– 71 –

Eszközök:

lombik, tölcsér, vatta, vegyszeres kanál, főzőpohárban homok, főző-

pohárban víz, rézszulfát, munkafüzet


Egy üres lombikba tegyetek egy tölcsért, amibe előzőleg laza vatta-

dugót helyeztetek, és arra vastagon halmozzatok homokot! Tegye-

tek egy vegyszeres kanál rézszulfát kristályt a homok tetejére, és

töltsetek rá lassan egy főzőpohárnyi csapvizet! Figyeljétek meg, mi

történik? Tapasztalataitokat rögzítsétek a munkafüzetben!


Az üvegházak átengedik a napsugarakat, de a visszaverődő hősuga-

rakat nem. Így melegebb van bennük, mint környezetükben. Ugya-

nígy viselkedik Földünk légköre is, amely képes megtartani a Nap

melegét. A levegőn áthaladó napsugarak felmelegítik a felszínt. A

felszín által visszasugárzott hőt a levegőben lévő szén-dioxid és víz-

gőz visszatartják. Ezt a jelenséget nevezzük üvegházhatásnak. Nél-

küle Földünkön sokkal szélsőségesebb hőmérsékleti viszonyok ural-

kodnának. Napjainkban az üvegházhatás erősödése tapasztalható.

Földünk átlaghőmérséklete az utolsó száz évben 0,5 oC-kal emelke-

dett, ami a légkör növekvő szén-dioxid tartalmának köszönhető. Ez

a tüzelő- és üzemanyagok nagymértékű felhasználásának és az eső-

erdők folyamatos irtásának következménye. Egyre súlyosabb prob-

lémát okoz majd az átlaghőmérséklet emelkedése, az éghajlati övek

eltolódása, az időjárási szélsőségek fokozódása. Az ezzel kapcsola-

tos környezetvédelmi intézkedések a folyamat lassítása érdekében

történnek.

A talajrészecskékhez hártyaszerűen tapadó talajnedvességet, de a

talajvizet is a beszivárgó mérgező hatású anyagok elszennyezik. A

folyamat azért veszélyes, mert ezt szívják fel a növények és így a

mérgező anyagok bekerülnek a táplálékláncba.

Feladatok:

1. feladat

1. A műanyagpalackokba helyezett hőmérők milyen értékeket mu-

tattak?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………………….


– 72 –

1. Hol játszódik le hasonló jelenség a természetben?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

2. Sorolj fel üvegházhatású gázokat?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

3. Hogyan változik napjainkban az üvegházhatás Földünkön? Milyen

hatása van ennek éghajlatunkra?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

4. Hogyan védekezhet az emberiség az üvegházhatás erősödése el-

len?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………………….

2. feladat

1. Mit történt, amikor a víz a rézszulfátot feloldva átszivárgott a ho-

mokon?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………

2. A mezőgazdaságban permetezőszerként használt rézszulfát tar-

talmú vegyszerek hogyan viselkednek a valóságban?

…………………………………………………………………………………………………………………………………….

3. Milyen veszélyeket rejt ez magában?

……………………………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………………….


– 73 –

FOGALOMTÁR

A fogalomtárban szereplő fogalmakat a szövegben csillag jelöli.

Alföld: 0 és 200 méter között fekvő síkság. Például: Kisalföld.

Delelés: a Nap látszólagos égi útjának legmagasabb pontjára ér. A dele-

lés időpontjában van adott helyen helyi idő szerint déli 12 óra.

Folyó: felszíni víz, amely a forrásától a torkolatáig tart és vizét a gravitá-

ció mozgatja. Például: Duna.

Földrajzi fokhálózat: szélességi és hosszúsági körökből áll, a helymeg-

határozás nélkülözhetetlen eszköze. Bármely földrajzi pont helye

pontosan meghatározható a térképen egy szélességi és egy hosszú-

sági kör metszéspontjaként. Például: Krakkó (Lengyelország) É. sz.

50o, K. h. 20o.

Hegység: változatos formakincsű felszínforma-együttes. Területén he-

gyek, völgyek, medencék találhatók. Például: Alpok.

Helyi idő: a Nap járásához mért idő. Helyi idő szerint déli 12 óra van

adott helyen, ha rajta átmenő hosszúsági körön delel a Nap.

Hold: a bolygók körül keringő égitest. A Föld holdjának a neve is Hold.

Holdhónap: 29,5 napig tart. Egy teljes holdciklus ideje, az az időtartam,

amíg a holdfázisok egyszer lezajlanak.

Iránytű: a tájékozódás nélkülözhetetlen eszköze, melynek működése a

Föld mágneses mezőjének létén alapszik.

Kontinens: Földünkön a legnagyobb kiterjedésű szárazföldek a földrészek

vagy kontinensek. Például: Európa.

Látóhatár: egy pontból körbetekintve a legtávolabb látott pontok összes-

sége. Földünkön a látóhatár kör alakú.

Mértékszám: a térképlapok kötelező melléklete. A kisebbítés mértékét

mutatja meg. Például: Európa domborzata térképe 1 : 20 000 000.

Azt jelenti, hogy ami a térképen 1 centiméter az a valóságban

20 000 000 centiméter, azaz 200 kilométer.

Napéjegyenlőség: időpontjában a nappal és az éjszaka időtartama

egyenlő, 12-12 óra.

Óceán: Földünkön a legnagyobb kiterjedésű állóvizek az óceánok. Példá-

ul: Atlanti-óceán.

Tellurium: a Földdel kapcsolatos csillagászati eseményeket bemutató

eszköz. Szemléltethetők vele a Nap-Föld-Hold rendszer mozgásai és

azok következményei.


– 74 –

Tematikus térkép: amely a földfelszínre vonatkozó tárgyak és jelensé-

gek minőségi és mennyiségi jegyeit mutatja be. Például: Magyaror-

szág évi csapadékmennyiség térképe.

Tó: felszíni állóvíz. Medencéje sokféleképpen keletkezhet. Például: a Bala-

ton süllyedéssel keletkezett.

Üstökös: kisméretű égitest, amelyben a kisebb-nagyobb kődarabkákat és

porszemeket megfagyott gázok és vízjég ragasztja össze. Például:

Halley-üstökös.

Üvegházhatás: a légkör hőmegtartó tulajdonsága, ami függ a Nap su-

gárzásától az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjától és az

atmoszféra sűrűségétől.

Savas eső: különböző gázoknak a levegő víztartalmával való reakciója

során keletkező csapadék, ami a környezetet károsítja.

Vaktérkép: A vaktérképen jelölt földrajzi helyek (domborzati formák, fo-

lyók, városok, stb.) nincsenek megnevezve. Például: Magyarország

természetföldrajzi vaktérképe.

Vonalas mérték: a térképlapok melléklete. Segítségével közvetlenül tu-

dunk mérni azon a térképlapon, amelyhez tartozik.

Zónaidő: az időzónában számított idő. Óráink ezt mutatják. Földünket 24

időzónára osztották. Két szomszédos időzóna zónaidő különbsége 1

óra. Földünkön az idő kelet felé haladva növekszik, nyugat felé ha-

ladva csökken.


– 75 –

FORRÁSOK

Felhasznált irodalom:

Békési-Rigóczki-Simon (1999): Földrajzi névanyag- és

vaktérképgyűjtemény. Budapest:AKG Kiadó.

Amery, Heather (1989): Kísérletek. Budapest: Novotrade Rt.

Konsztantyinovszkij, Majlen (1982): Miért mágneses a Föld? Buda-

pest: Móra Könyvkiadó.

Konsztantyinovszkij, Majlen (1981): Miért nedves a víz? Buda-

pest:Móra Könyvkiadó.

Kovács István (1967): Hogyan kutassunk? Budapest:Móra Könyvki-

adó.

Köthe, Rainer(1994): Kísérletek könyve. Budapest:Tessloff és Babi-

lon Kiadó.

Menzel, Donald H. (1980): Csillagászat. Budapest:Gondolat Kiadó.

Miskolci Szilvia – Pirisi Anna. (2010): Kalandtúra a természetben.

Celldömölk:Apáczai Kiadó.

Öveges József (1979): Kísérletezzünk és gondolkozzunk! Buda-

pest:Gondolat Kiadó.

dr. Papp-Váry Árpád (2007): Földrajzi atlasz a 10-16 éves tanulók

számára. Budapest:Cartographia Tankönyvkiadó Kft.

Rebák Sándor (2010): Természetismeret – földrajzi feladatgyűjte-

mény Budapest:Nemzeti Tankönyvkiadó.

Szenográdi Ferenc: Természettudományi önképző általános iskolá-

sok részére Budapest:Magazin Kiadó.

dr. Tóth Aurél (1982): 200 földrajzi kísérlet. Buda-

pest:Tankönyvkiadó.

Tóthné Pánya Marianna (1997): Földrajzi fogalomtár. Budapest:Tóth

Könyvkereskedés Kft.

A képek forrásai:

http://vcsaba93.uw.hu/html/4fejezet/hoforras/bunsen.html

(1. ábra)

http://metal.elte.hu/~phexp/doc/fgm/e21s3.htm (2. ábra)

Munkafüzet - revai.hu ldrajz-mf/földrajz-07... · PDF filerópa...

Documents

Transcript of Munkafüzet - revai.hu ldrajz-mf/földrajz-07... · PDF filerópa...