Ms útmutató - .:: · Web viewterjedelmű doc vagy pdf fájlba szerkesszék a következőképpen:...

KÉRELEM A NYELVTUDOMÁNY DISZCIPLINÁRIS MESTERKÉPZÉSI SZAK INDÍTÁSÁRA

Kérelmező intézmény: Eötvös Loránd TudományegyetemA kérelem címzettje: Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság

2011

A MAB 2010/5/II. sz. határozata a frissítésről

Ms MESTERKÉPZÉS – SZAKINDÍTÁS – ÚTMUTATÓ ÉS ŰRLAPbeadvány összeállításához

Tartalom: OldalÁLTALÁNOS ELVÁRÁSOK 0

ADATLAP 1I. A KÉPZÉS TARTALMA 2

I.1. A szakra való belépés feltételei 2I.2. A képzés programja, a szak tanterve 3I.3. Tantárgyi programok, tantárgyleírások 6I.4. A képzési folyamat, az értékelési módszerek, eljárások 46I.5. Idegen nyelven tervezett képzés

II. A KÉPZÉS SZEMÉLYI FELTÉTELEI 52II. 1. A szakfelelős és a szakirányfelelősök 52II.2. Az oktatói kör: Tantárgylista – tantárgyak felelősei, oktatói 53II.3. Összesítés az oktatói körről 56II.4. Az oktató személyi szakmai adatai 57II.5. Idegen nyelven tervezett képzésII.6. Nyilatkozatok

III. A SZAKINDÍTÁS TUDOMÁNYOS HÁTTERE 109IV. A SZAKINDÍTÁS INFRASTRUKTURÁLIS FELTÉTELEI 111

V. A KÉPZÉSI LÉTSZÁM ÉS KAPACITÁS 112VI. A SZÉKHELYEN KÍVÜL, NEM MAGYARORSZÁGON INDÍTANDÓ KÉPZÉSVII. A TÁVOKTATÁSI KÉPZÉSI FORMA SPECIÁLIS FELTÉTELEI

ÁLTALÁNOS ELVÁRÁSOK

1. A beadványokat az intézmény rektorának kísérőlevelével, tartalomjegyzékkel és folyamatos oldalszámozással, csak a kért információkat tartalmazó, a jelen

Útmutató és űrlap szerint szerkesztett és ellenőrzött formában, • kétoldalas nem színes nyomtatásban, 1 eredeti és 2 másolati nyomtatott példányban, és• elektronikus formában* is (1 CD-n vagy a [email protected] címre, vagy a MAB-TIR

adatbázisba feltöltve – 2011. szeptembertől az elektronikus változatot kizárólag a MAB-TIR adatbázisba feltöltve fogadjuk!)

kell eljuttatni a MAB titkárságra.: 1013 Bp. Krisztina krt. 39/B. IV. emelet2. Az önálló szakképzettséget adó szakirányok (ld. művészeti képzések) indítása esetén szakirányonként

külön beadványban kérjük a bemutatást és a benyújtást.

3. Az idegen nyelven (is) indítani tervezett szakokra lásd az I.5., II.5. pontokat és a IV. fejezetet.4. A székhelyen kívüli képzésben (is ) indítani tervezett szakokra lásd a VI. fejezetet.

5. A távoktatásban (is) indítani tervezett szakokra lásd a VII. fejezetet.A tanári mesterszakok indításához külön útmutató–űrlap készült!

Amennyiben a hibás, illetve elégtelen adatszolgáltatás következtében a MAB a szakindítás jogszabályi és saját bírálati szempontjai szerinti feltételeit nem tudja megítélni,

a szak indításáról nem támogató határozatot hoz.

* Kérjük, hogy a beadvány elektronikusan továbbított változatát – a csatolt rektori kísérőlevélen túl – legfeljebb 2 db, egyenként 2 MB-nál nem nagyobb terjedelmű doc vagy pdf fájlba szerkesszék a következőképpen:

1. a teljes szakindítási beadvány (címlap, tartalomjegyzék, adatlap és az I-V. (esetleg I-VI. vagy -VII.) fejezetek), bennük a rektori és esetleges oktatói nyilatkozatok (egyes AE, V oktatóktól) sajátkezű aláírás nélkül szerepelhetnek,

2. a szenátusi határozat, valamint (amennyiben vannak) a kapott felhasználói nyilatkozatok doc vagy pdf fájlba beillesztve – ha valamelyiknél a képi forma elkerülhetetlen, akkor kis felbontásban!

2011.06.03.

mailto:[email protected]

Ms MESTERKÉPZÉS – SZAKINDÍTÁS

ADATLAP

1. A véleményezést kérő felsőoktatási intézmény neve, címeEötvös Loránd Tudományegyetem1053 Budapest, Egyetem tér 1–3.Postacím: 1364 Budapest, Pf. 109

A felsőoktatási intézményben a tervezett képzésért közvetlenül felelős szervezeti egységBölcsészettudományi Kar, Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet2. A tervezett képzés helye(i) (székhely, telephely, külföld) és címe(i)1088 Budapest, Múzeum körút 4/A3. Az indítandó mesterszak megnevezése (a vonatkozó KKK szerint) Nyelvtudomány4. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése (a vonatkozó KKK szerint)

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master, rövidítve: MA)– szakképzettség: okleveles nyelvtudomány szakos bölcsész– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: MA in Linguistics

5. Az indítani tervezett szakirány(ok) megnevezése A szak KKK-jában (már) nevesített szakirány(ok)

A szak KKK-jában (még) nem nevesített szakirány(ok)Dimenzionális nyelvészetFunkcionális nyelvészet

6. Az indítani tervezett képzési formák (a megfelelők aláhúzandók!)• teljes idejű (nappali), részidejű (levelező, esti), távoktatásos (t), székhelyen kívüli (szhk)• idegen nyelven is: angol, német, francia, orosz, … • csak idegen nyelven: angol, német, francia, orosz, …

7. A tervezett hallgatói létszám képzési formánként (n, l, e, t, szhk): 30 fő nappali tagozaton

8. A képzési idő1 4 félév, az oklevél megszerzéséhez 120 kredit szükséges (a vonatkozó KKK szerint)a felkínált tanórák2 (kontaktórák) száma: 870/1245 az összóraszámon (összes hallgatói tanulmányi munkaidőn) belüla szakmai gyakorlat - ha van - időtartama és jellege: ...

9. A szak indításának tervezett időpontja: 201210. A szakfelelős oktató megnevezése (beosztása, tudományos fokozata) és aláírása

Tolcsvai Nagy Gábor egyetemi tanár, CMHAS

11. Dátum, és az intézmény rektorának megnevezése és cégszerű aláírásaMezey Barna rektor

1 Ha a tervezett részidejű [esti, levelező] képzés félévei, óraszámai eltérnek a nappali tagozatos képzésétől, azokat itt külön meg kell adni

2 A hatályos Ftv. 33.§. (1) bekezdése a teljes idejű képzésnél félévenként legalább 300 tanórát határoz meg.

1


Csatolandó dokumentumok: A szenátus támogató határozata A mesterszak képzési és kimeneti követelményeit (KKK) tartalmazó leírás, azaz az OKM

honlapján közzétett (vagy már a Közlönyben is megjelentetett) OM/OKM dokumentum. (Új, most létesülő szak indításakor az új szakra kidolgozott KKK-tervezet csatolandó!)

Csatolható dokumentumok: Felhasználói kapcsolatok, vélemények, szándéknyilatkozatok.

*********************

I. A KÉPZÉS TARTALMA

I.1. A szakra való belépés feltételei - a képzési és kimeneti követelményekkel összhangban

a) a bemenethez feltétel nélkül elfogadott (alap)szakok (KKK 4. pont)

b) a bemenethez feltételekkel elfogadott (alap)szakok, ill. kreditkövetelmények, a vonatkozó konkrét előírások (KKK 4. ill. 10. vagy 11. pont), az egyes alapszakok programjából hiányzó ismeretek pótlási módja, terve az intézményben

2


I.2. A képzés programja, a szak tanterve (az óra, kredit és vizsgaterv táblázatos összegzése)

(minta 4 féléves, nem tanári képzésre)

tantárgyak - a vonatkozó KKK 8. pontjában megadott ismeretkörök alapján

felelősök

félévek számonkérés1. 2. 3. 4. tantárgy (koll / gyj /

tanóraszám (heti/ féléves), tanóratípus (ea / sz / gy / konz)

kreditszáma egyéb)

Alapozó ismeretek (a szakra vonatkozó KKK 8. pontja alapján)Nyelvészeti filológia 1.

T. Somogyi Magda1/15 ea 3 Koll

Nyelvészeti filológia 2.T. Somogyi Magda

2/30 gy 4 Gyj

KutatásmódszertanBartha Csilla.

2/30 gy 4 Gyj

A nyelvtudomány rendszere

Kiss Jenő

2/30 ea 4 Koll

A nyelvtudomány története

Ladányi Mária

1/15 ea 3 Koll

összesen 4/60 ea,4/60 gy

18 3 koll, 2 gyj

Szakmai törzsanyag (a szakra vonatkozó KKK 8. pontja alapján)Nyelvelméletek

Ladányi Mária 2/30 ea,

1/15 konz3 Koll

Őstörténet és nyelvészetJuhász Dezső

2/30 gy,1/15 konz

3 Gyj

Nyelvtörténeti és névtani kutatások

Juhász Dezső

2/30 gy,1/15 konz

3 Gyj

FonológiaSiptár Péter

2/30 gy, 1/15 konz

3 Gyj

Leíró nyelvészetLadányi Mária

2/30 gy, 1/15 konz

4 Gyj

Nyelvi korpuszok és adatbázisok

Bartha Csilla

2/30 gy,1/15 konz

3 Gyj

Szociolingvisztika és dialektológia

Bodó Csanád

2/30 gy,1/15 konz

3 Gyj

Bevezetés a kulturális nyelvészetbe

Balázs Géza

2/30 ea, 1/15 konz

3 Koll

Nyelv és elmeGyőri Miklós

2/30 ea, 1/15 konz

3 Koll

összesen 2/30 ea,6/90 gy,4/60 konz

4/60 ea,2/30 gy,3/45 konz

2/30 gy,1/15 konz

2/30 gy,1/15 konz

28 3 koll, 6 gyj

3


Differenciált szakmai ismeretek (a szakra vonatkozó KKK 8. pontja alapján)Funkcionális nyelvészet szakirány – felelőse: Dr. Tolcsvai Nagy Gábor egyetemi tanár

Funkcionális kognitív nyelvészet

Tolcsvai Nagy Gábor

2/30 ea, 1/15 konz

3 Koll

JelentéstanTolcsvai Nagy Gábor

2/30 ea, 1/15 konz

3 Koll

Funkcionális morfológiaLadányi Mária

2/30 gy, 1/15 konz

3 Gyj

Funkcionális mondattan 1.

Laczkó Krisztina

2/30 ea,1/15 konz

3 Koll

Funkcionális mondattan 2.

Laczkó Krisztina

2/30 gy, 1/15 konz

3 Gyj

Lexikológia, lexikográfiaBenczes Réka

2/30 gy, 1/15 konz

3 Gyj

PragmatikaTátrai Szilárd

2/30 gy, 1/15 konz

3 Gyj

Szövegtan, diskurzuselemzés

Tátrai Szilárd

2/30 gy,1/15 konz

3 Gyj

Stilisztika, retorikaTátrai Szilárd

2/30 gy, 1/15 konz

3 Gyj

A nyelvi változásTolcsvai Nagy Gábor

2/30 gy, 1/15 konz

3 Gyj

BeszédtudományokGósy Mária

2/30 ea, 1/15 konz

3 Koll

Empirikus nyelvészetBartha Csilla

2/30 gy, 1/15 konz

3 Gyj

Nyelvészeti szakszeminárium 1.


2/30 gy,1/15 konz

3 Gyj



2/30 gy, 1/15 konz

3 Gyj



2/30 gy, 1/15 konz

3 Gyj

Szakdolgozati szeminárium


2/30 gy, 1/15 konz

3 Gyj

összesen4/60 ea,4/60 gy,4/60 konz

2/30 ea,10/150 gy,6/90 konz

2/30 ea,10/150 gy,6/90 konz

48 4 koll, 12 gyj

4


Dimenzionális nyelvészet szakirány – felelőse: Dr. Juhász Dezső egyetemi tanárRendszertörténet

Juhász Dezső 2/30 ea,

1/15 konz3 Koll

SzótörténetT. Somogyi Magda

2/30 gy,1/15 konz

3 Gyj

ForrásolvasásTerbe Erika

2/30 gy,1/15 konz

3 Gyj

Kulturális nyelvészetBalázs Géza

2/30 gy,1/15 konz

3 Gyj

Név, társadalom, kultúraFarkas Tamás

2/30 ea,1/15 konz

3 Koll

Történeti névtanN. Fodor János

2/30 gy,1/15 konz

3 Gyj

GeolingvisztikaJuhász Dezső

2/30 ea,1/15 konz

3 Koll

Leíró dialektológiaKiss Jenő

2/30 gy,1/15 konz

3 Gyj

Nyelvi tervezés, nyelvpolitika

Balázs Géza

2/30 ea,1/15 konz

3 Koll

Leíró szociolingvisztikaBartha Csilla

2/30 gy,1/15 konz

3 Gyj

Történeti dialektológia és szociolingvisztika

Juhász Dezső

2/30 gy, 1/15 konz

3 Gyj

Élőnyelvi terepgyakorlatKiss Jenő

2/30 gy, 1/15 konz

3 Gyj



2/30 gy, 1/15 konz

3 Gyj



2/30 gy, 1/15 konz

3 Gyj



2/30 gy, 1/15 konz

3 Gyj

Szakdolgozati szeminárium


2/30 gy, 1/15 konz

3 Gyj

összesen4/60 ea,4/60 gy,4/60 konz

2/30 ea,10/150 gy,6/90 konz

2/30 ea,10/150 gy,6/90 konz

48 4 koll, 12 gyj

szabadon választható tantárgyak A KKK szerint 6

a szakon összesen6/90 ea,10/150 gy,4/60 konz

8/120 ea,6/90 gy,7/105 konz

2/30 ea,12/180 gy,7/105 konz

2/30 ea,12/180 gy,7/105 konz

100 10 koll, 20 gyj

5


I.3. Tantárgyi programok, tantárgyleírások (a tantervi táblázatban szereplő minden tárgyról)

Tantárgy neve: Nyelvészeti filológia 1. Kreditszáma: 3

A tanóra típusa és száma: ea. 15 ó

A számonkérés módja: koll.

A tantárgy tantervi helye (hányadik félév): 1.

Előtanulmányi feltételek (ha vannak):

Tantárgyleírás: az elsajátítandó ismeretanyag és a kialakítandó kompetenciák tömör, ugyanakkor informáló leírása

A kurzus a nyelvtudomány néhány sajátos alkalmazási területét vázolja fel, középpontban az irodalmi szövegek nyelvi megközelítéseivel. Ezek a következők: nyelvészeti hermeneutika, nyelvi szövegértelmezés, szövegkritika, szövegkiadás. Az előadás kitér a nem szépirodalmi jellegű szövegek többoldalú elemzésének néhány kérdésére, pl. történeti források, nyelvtörténeti korpuszok, folklórszövegek, szaknyelvi szövegek elemzési lehetőségeire is. Az előadáshoz hasonló tartalmú szeminárium csatlakozik (l. Nyelvészeti filológia 2.).Kompetenciák: A cél az, hogy a kurzus végére a hallgatók széles körű tudás és megfelelő jártasság birtokában képesek legyenek irodalmi, történeti és folklór szövegek komplex értelmezésére, ismerjék és alkotó módon használják a különböző kritikai forráskiadásokat.

A 3-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, oldalak, ISBN)

Kötelező irodalom:Balázs János, A bibliai hermeneutika. In: Uő, Hermész nyomában. Magvető Kiadó, Budapest, 1987.

151–167. ISBN 963 14 0968 6Hargittay Emil (szerk.), Filológia. Bevezetés a régi magyar irodalom filológiájába. 3., átdolgozott és

kiegészített kiadás. Universitas Könyvkiadó, Budapest, 2003. ISBN 963 9104 80 9 Kiss Farkas Gábor, A filológia és a szövegkritika története. Szövegkritika és textológia. In: A magyar

irodalom filológiája. 8–9. fejezet. http://www.tankonyvtar.hu/konyvek/magyar-irodalom/magyar-irodalom-081028-120

Stoll Béla, Szövegkritikai problémák a magyar irodalomban. Budapest, 1987. ISBN 963 18 0386 4West, Martin L., Szövegkritika és szövegkiadás. Typotex, Budapest, 1999. ISBN 963 91132 49 7Ajánlott irodalom:Bak Borbála, A XVI-XVIII. századi magyar nyelvű források kiadásának kérdései. Fons 7. 2000: 91–

137.Horváth János, A magyar irodalom fejlődéstörténete. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1976. ISBN 963

05 1009 XKenyeres István (szerk.), A történeti forráskiadások kiadásának módszertani kérdései. Fons 7.

2000/1. számTarnai Andor, „A magyar nyelvet írni kezdik”. Irodalmi gondolkodás a középkori Magyarországon.

Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984. ISBN 963 05 3055 4Ziolkowski, Jan (ed.), On Philology. The Pennsylvania State University, H. n., 1990. ISBN 0-271-

02589-1

Tantárgy felelőse (név, beosztás, tud. fokozat): dr. T. Somogyi Magda főiskolai tanár, CSc

Tantárgy oktatásába bevont oktató(k), ha vannak (név, beosztás, tud. fokozat): dr. Sárosi Zsófia egyetemi docens, PhD, dr. Szentgyörgyi Rudolf egyetemi tanársegéd, PhD

Tantárgy neve: Nyelvészeti filológia 2. Kreditszáma: 4

6


A tanóra típusa és száma: szem. 30 ó

A számonkérés módja: gyj.




A kurzus a „Nyelvészeti filológia 1.” című előadáshoz tartozó szeminárium. Fő célja a különböző rendeltetésű, főleg irodalmi szövegek nyelvi-nyelvészeti megközelítéseinek gyakorlati bemutatása. Ezek a következők: a szövegértelmezés, szövegkritika, szövegkiadás gyakorlata. A szeminárium kitér a nem szépirodalmi jellegű szövegek többoldalú hasznosításának, kiadásának néhány kérdésére, pl. történeti források (kódexek, krónikák, misszilisek, hivatali iratok stb.), vallási és folklórszövegek, szaknyelvi szövegek, történeti adatbázisok, korpuszok stb. közzétételi és elemzési lehetőségeire is. Kompetenciák: A cél az, hogy a kurzus végére a hallgatók széles körű tudás és megfelelő jártasság birtokában képesek legyenek irodalmi, történeti és folklór szövegek komplex értelmezésére, ismerjék és alkotó módon használják a különböző kritikai forráskiadásokat, adatbázisokat, és maguk is képesek legyenek ilyenek összeállítására.


Kötelező irodalom:Hargittay Emil (szerk.), Filológia. Bevezetés a régi magyar irodalom filológiájába. 3., átdolgozott és

kiegészített kiadás. Universitas Könyvkiadó, Budapest, 2003. ISBN 963 9104 80 9 Kenyeres István (szerk.), A történeti forráskiadások kiadásának módszertani kérdései. Fons 7.

2000/1. szám.Papp Lajos, A magyar nyelvemlékkiadás szemléleti változásai. In: Kiss Jenő – Szűts László (szerk.),

Tanulmányok a magyar nyelvtudomány történetének témaköréből. Akadémiai Kiadó, Budapest, 509–515. ISBN 963 05 5924 2

Stoll Béla, Szövegkritikai problémák a magyar irodalomban. Budapest, 1987. ISBN 963 18 0386 4 West, Martin L., Szövegkritika és szövegkiadás. Typotex, Budapest, 1999. ISBN 963 91132 49 7Ajánlott irodalom:Bak Borbála, A XVI-XVIII. századi magyar nyelvű források kiadásának kérdései. Fons 7. 2000: 91–

137.Bárczi Géza, Hozzászólás a történeti forráskiadások kérdéséhez. Magyar Nyelv 57. 1961: 413–418.A. Molnár Ferenc, Balassi-kommentárok. Debrecen, 2005. ISBN 963 472 895 2Voigt Vilmos – Balogh Lajos, A népköltési (folklór) alkotások kritikai kiadásának szabályzata.

Szerkesztési irányelvek, IV. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1974. ISBN 963-05-0051-5Ziolkowski, Jan (ed.), On Philology. The Pennsylvania State University, Philadelphia, 1990. ISBN 0-

271-02589-1

Tantárgy felelőse (név, beosztás, tud. fokozat): dr. T. Somogyi Magda főiskolai tanár, CSc

Tantárgy oktatásába bevont oktató(k), ha vannak (név, beosztás, tud. fokozat): dr. Sárosi Zsófia egyetemi docens, PhD, dr. Szentgyörgyi Rudolf egyetemi tanársegéd, PhD, dr. Terbe Erika egyetemi adjunktus, PhD

Tantárgy neve: Kutatásmódszertan Kreditszáma: 4


A számonkérés módja: gyj

A tantárgy tantervi helye (hányadik félév): 1



7


A tantárgy keretében a hallgatók rövid episztemológiai bevezető után elméleti ismereteket és alapvető gyakorlati jártasságot szereznek a tudományos kutatás különböző kvalitatív és kvantitatív módszereiről és eszközeiről. A nyelvészet különböző területein alkalmazott módszerek kritikai összevetése lehetővé teszi az adat- és magyarázattípusok közötti különbségek megismerését (elicitáció, grammatikalitási ítéletek, interjúk, kísérletek, etnográfiai, illetve korpuszalapú módszerek). A tudományfilozófiai, nyelvtudomány-történeti kérdések, a kutatásmódszertani megközelítések, valamint konkrét nyelvészeti kutatások megismerése segítségével nyilvánvalóvá tehető az elméleti orientációk és a hozzájuk tartozó módszertani eljárások közötti különbség. A kurzus utolsó része külön foglalkozik a kutatási eredmények értelmezésének és közlésének kérdésével.Kompetenciák: A kurzus hozzájárul az ismeretszerzés általános módjainak és a tudományos megismerés fő kutatási módszereinek elsajátításához. A kurzus elvégzésével a hallgatók ismerni fogják a nyelvészeti kutatások módszertanának legfontosabb eljárásait, alkalmasak lesznek nyelvészeti kutatások megtervezésére. A kurzus során fejlődik a hallgatók kreativitása, kritikai gondolkodása, módszeressége a tudományos munkavégzésben.


Kötelező irodalom:Babbie, E., A társadalomtudományi kutatás gyakorlata, Balassi Kiadó, Budapest, 2003. ISBN

963 506 261 3Dörnyei, Zoltán, Research Methods in Applied Linguistics: Quantitative, Qualitative, and Mixed

Methodologies. Oxford University Press, Oxford, 2007. ISBN 978-0-1944-2258-1Majoros Pál, A kutatásmódszertan alapjai. Perfekt Kiadó, Budapest, 2004. ISBN 963-394-584-4Mason, Jennifer, Kvalitatív kutatás. Jószöveg Kiadó, Budapest, 2005. ISBN 963705207Vargha András, Matematikai Statisztika pszichológiai, nyelvészeti és biológiai alkalmazásokkal. Pólya

Kiadó, Budapest, 2010. ISBN 9638580950Ajánlott irodalom:Cameron, D. – Frazer, E. – Harvey, P. – Rampton, B. – Richardson, K., Researching language: issues of

power and method. Routledge, London–New York, 1992. ISBN 9780415057226Joseph, John E., Trends in twentieth-century linguistics: an overview. In: E.F.K. Koerner – R.E. Asher

(eds.), Concise history of the language sciences: from the Sumerians to the cognitivists. Pergamon, New York, 1995, 221–233. ISBN 978-0080425801

Litosseliti, Lia (ed.), Research Methods in Linguistics. Continuum International Publishing Group Ltd., London – New York, 2009. ISBN 978-0826489937

Milroy, L., Observing and Analysing Natural Language. Blackwell, Oxford, 1987. ISBN 978-0631136231

Paltridge, Brian – Phakiti, Aek (eds.), Continuum Companion to Research Methods in Applied Linguistics. Continuum International Publishing Group Ltd., London – New York, 2010. ISBN 978-0826499257

Tantárgy felelőse (név, beosztás, tud. fokozat): dr. habil. Bartha Csilla egyetemi docens, CSc

Tantárgy oktatásába bevont oktató(k), ha vannak (név, beosztás, tud. fokozat): dr. Kiss Jenő egyetemi tanár, MHAS, dr. Hattyár Helga egyetemi adjunktus, PhD, dr. Bodó Csanád egyetemi adjunktus, PhD

Tantárgy neve: A nyelvtudomány rendszere Kreditszáma: 4






8


A kurzus a mai nyelvtudomány diszciplináris felosztását tárgyalja áttekintően és az egyes tudományterületeket megismertetve a következő szerkezetben. 1) Nyelvelmélet, kommunikációelmélet, nyelv és kultúra. 2) A fő tartományok: leíró nyelvészet, történeti nyelvészet, nyelvtipológia, kontrasztív nyelvészet. 3) A nyelvi rendszer: szemantika, fonológia és fonetika, lexikológia, morfológia, szintaxis, pragmatika, szövegtan, stilisztika, névtan. 4) Társadalmi és területi tagolódás: szociolingvisztika, dialektológia, kontaktusnyelvészet. 5) Társtudományok: szemiotika, antropológiai nyelvészet, pszicholingvisztika, nyelvfilozófia, nyelvelsajátítás, írástörténet, jelnyelvek. 6) Alkalmazott nyelvészet: anyanyelv- és idegennyelv-oktatás, retorika, lexikográfia, korpusznyelvészet, számítógépes nyelvészet, nyelvtechnológia, szaknyelvek, terminológia, média és nyelvészet, nyelvpolitika, nyelvi tervezés, helyesírás, interkulturális nyelvészet. 7) A nyelvtudomány története.Kompetenciák: A kurzus azokat a képességeket fejleszti, amelyekkel a nyelvtudomány rendszertudományi helye és belső strukturálódása megismerhető és alkotó módon felhasználható a résztudományos diszciplínák elsajátításakor, illetve további feldolgozásakor.


Kötelező irodalom:Kertész András, Nyelvészet és tudományelmélet. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2001. ISBN 963 05

7824 7Kiefer Ferenc (szerk.), Magyar nyelv. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2006. ISBN 963 05 8324 0Kiss Jenő – Pusztai Ferenc (szerk.), Magyar nyelvtörténet. Osiris Kiadó, Budapest, 2003. ISBN

963 389 534 6É. Kiss Katalin – Kiefer Ferenc – Siptár Péter, Új magyar nyelvtan. Osiris, Budapest, 1998. ISBN

963 379 327 0 Ladányi Mária – Tolcsvai Nagy Gábor, Funkcionális nyelvészet. Általános Nyelvészeti

Tanulmányok XXII., 2008. 17–58. ISBN 978 963 05 8618 4Ajánlott irodalom:Kiss Jenő, Társadalom és nyelvhasználat. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1995. ISBN 963 19

2789 XKiss Jenő (szerk.), Magyar dialektológia. Osiris, Budapest, 2001. ISBN 963 379 879 5Kurtán Zsuzsa, Szakmai nyelvhasználat. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2003. ISBN 963 19

4189 2Szirmai Monika, Bevezetés a korpusznyelvészetbe. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005. ISBN 963

7094 42 3Wardhaugh, Ronald, Szociolingvisztika. Osiris–Századvég, Budapest, 1995. ISBN 963 379 046 8

Tantárgy felelőse (név, beosztás, tud. fokozat): dr. Kiss Jenő egyetemi tanár, MHAS

Tantárgy oktatásába bevont oktató(k), ha vannak (név, beosztás, tud. fokozat): dr. Tolcsvai Nagy Gábor egyetemi tanár, CMHAS

Tantárgy neve: A nyelvtudomány története Kreditszáma: 3






Az előadások bemutatják a nyelvészeti gondolkodás történetét a kezdetektől napjainkig, különös tekintettel az alkalmazott nyelvészetre, illetve azokra a gondolatokra, amelyek tovább éltek a modern nyelvelméletekben. Kiemelt figyelmet kap a modern értelemben vett nyelvtudomány kialakulása a 19. sz.-i történeti nyelvészet keretében, a 20. sz.-i strukturalizmus, ill. a posztstrukturalista irányzatok. A

9


legújabb kori nyelvelméleti irányzatokkal kapcsolatban az előadások az elméleti-módszertani, ill. irányzati sokszínűség kialakulására és az interdiszciplináris törekvések bemutatására teszik a hangsúlyt.Kompetenciák: Az előadások azáltal, hogy különböző korok és irányzatok eltérő nyelvfelfogását, elméleti alapvetéseit és módszertanát mutatják be, fejlesztik a diákok problémaérzékenységét, elemző- és általánosítási képességeit.


Kötelező irodalom:Antal László (szerk.), Modern nyelvelméleti szöveggyűjtemény VI/1. Tankönyvkiadó, Budapest, 1986.

(Részletek.) J 2–1466/I., ISBN-szám nélkül. Antal László, A formális nyelvi elemzés. In: A formális nyelvi elemzés. A magyar esetrendszer [szerk.

Bottyán Gergely – Kis Ádám]. SZAK Kiadó, [Bicske,] 2005. (Részletek.) ISBN 963 9131 80 6Havas Ferenc (szerk.), Nyelvtipológiai szöveggyűjtemény 1. (XIX. sz.), Tankönyvkiadó, Budapest,

1977. (Részletek.) J 2–1165, ISBN-szám nélkül.Robins, R. H., A nyelvészet rövid története. Osiris Kiadó – Tinta Kiadó, Budapest, 1999. ISBN

963 379 535 4Telegdi Zsigmond (szerk.), Szöveggyűjtemény az általános nyelvészet tanulmányozásához,

Tankönyvkiadó, Budapest, 1980. (Részletek.) J 2–477, ISBN-szám nélkül.Ajánlott irodalom:Bloomfield, L., A nyelv (részlet). In: Antal László (szerk.), Modern nyelvelméleti

szöveggyűjtemény II. Tankönyvkiadó, Budapest, 1982. 124–134. J 2–1309, ISBN-szám nélkül.

Humboldt, W. von, A nyelvek formája. In: Havas Ferenc (szerk.), Nyelvtipológiai szöveggyűjtemény 1. (XIX. sz.), Tankönyvkiadó, Budapest, 1977. 124–137. J 2–1165, ISBN-szám nélkül.

Koerner, E. F. K. – Asher, R. E. (eds.), Concise History of the Language Sciences. Pergamon, Cambridge, 1995. ISBN 0080425801 9780080425801

Sapir, E., A nyelv. In: Uő, Az ember és a nyelv. Gondolat Kiadó, Budapest, 1971. 7–43. ISBN-szám nélkül.

Saussure, F. de, Bevezetés az általános nyelvészetbe. Corvina, Budapest, 1997. ISBN 963-13-4414-2

Tantárgy felelőse (név, beosztás, tud. fokozat): dr. habil. Ladányi Mária egyetemi docens, DSc

Tantárgy oktatásába bevont oktató(k), ha vannak (név, beosztás, tud. fokozat): dr. Kiss Jenő egyetemi tanár, MHAS, dr. Constantinovitsné Vladár Zsuzsa egyetemi adjunktus, PhD

10


Szakmai törzsanyag

Tantárgy neve: Nyelvelméletek Kreditszáma: 3

A tanóra típusa és száma: ea. 30 ó + konz. 15 ó





A kurzus a nyelvtudomány elméleti és módszertani alapjait tárgyalja. Fő szempontok: a nyelv mibenléte, a nyelvi rendszer és a nyelvhasználat viszonya, a nyelvi rendszer felépítése, a nyelv és a megismerés viszonya. 1) A nyelvelmélet alapvető kérdései: tudományelmélet, módszertan, leírás, ezek egymáshoz való viszonya. A nyelvelmélet filozófiai és pszichológiai vonatkozásai. 2) Elméleti nyelvészet, formális nyelvészet és funkcionális nyelvészet. 3) Meghatározó nyelvelméletek és módszertanok: strukturalizmus, generatív grammatika, strukturális nyelvészet, posztstrukturális és posztgeneratív nyelvészet, szisztémikus-funkcionális nyelvészet, funkcionális nyelvészet, kognitív nyelvészet, konstrukciós nyelvészet. 4) Nyelvelmélet és szociolingvisztika, dialektológia, alkalmazott nyelvészet.Kompetenciák: A kurzus fejleszti a elméleti megismerés képességét, a kutatás tudományelméleti (metatudományos) szintű megalapozásának készségét, a modern nyelvtudomány fő elméleti irányzatainak megismertetésével. Elmélyíti azokat a képességeket, amelyek révén a leíró és történeti nyelvészeti kérdések tágabb tudományelméleti keretben értelmezhetővé válnak, illtve a nyelvészeti leírást mindenkori elméleti és módszertani keretével szembesíti.


Kötelező irodalom:Antal László (szerk.), Modern nyelvelméleti szöveggyűjtemény I–VI. Tankönyvkiadó, Budapest,

1981–1986. (Részletek.) ISBN-szám nélkül. Imrényi András, Generatív nyelvészet és szociolingvisztika. Magyar Nyelv 105. 2009: 50–62. É. Kiss Katalin, A generatív nyelvészet mint kognitív tudomány. In: Pléh Csaba – Győri Miklós

(szerk.), A kognitív szemlélet és a nyelv kutatása, Pólya Kiadó, Budapest, 1998, 23–39. ISBN 963 85809 0 9

Ladányi Mária – Tolcsvai Nagy Gábor, Funkcionális nyelvészet. In: Tolcsvai Nagy Gábor – Ladányi Mária (szerk.), Tanulmányok a funkcionális nyelvészet köréből. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXII., 2008. 17–58. ISBN 978 963 05 8618 4

Péter Mihály: Szinkrónia és diakrónia a prágai iskola felfogásában. Magyar Nyelv 102. 2006: 400–407.

Ajánlott irodalom:Heine, Bernd – Narrog, Heiko (eds.), The Oxford Handbook of Linguistic Analysis. Oxford

University Press, Oxford, 2009. ISBN 019954400X Kálmán László – Trón Viktor – Varasdi Károly, Lexikalista elméletek a nyelvészetben. Tinta

Könyvkiadó, Budapest, 2001. ISBN 963 9372 29 3Kertész András, Nyelvészet és tudományelmélet. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2001. ISBN 963 05

7824 7Kövecses Zoltán – Benczes Réka, Kognitív nyelvészet. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2010. ISBN 978

963 05 8925 3Tomasello, Michael, Gondolkodás és kultúra. Osiris Kiadó, Budapest, 2002. ISBN 978 963 38 9232

9

11




Tantárgy neve: Őstörténet és nyelvészet Kreditszáma: 3

A tanóra típusa és száma: szem. 30 ó + konz. 15 ó





A félév során a hallgatók áttekintik a nyelvhasonlítás és őstörténeti kutatás kapcsolatrendszerét, a nyelvészet hozzájárulását a korai történet vitás kérdéseinek tisztázásához, különös tekintettel a magyar nyelvre. Megismerkednek a magyar és néhány más európai nyelv (és nép) eredetével kapcsolatos mítoszok gyökereivel, továbbá a mítoszok újjáéledésének szociológiai és társadalomlélektani hátterével.Kompetenciák: A szeminárium célja, hogy az elmélettörténeten túl fejlessze a hallgatók vitakészségét, és eszközöket adjon a kezükbe arra az esetre, amikor vitás őstörténeti kérdésekben kell véleményt nyilvánítani.


Kötelező irodalom:Honti László (főszerk.), A nyelvrokonságról. Az török, sumer és egyéb áfium ellen való orvosság.

Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2010. (Részletek.) ISBN 978 963 9902 43 5Komoróczy Géza, Sumer és magyar? Magvető Kiadó, Budapest, 1976. ISBN 963 270 294 8Pusztay János, Az „ugor-török háború” után. Magvető Kiadó, Budapest, 1977. ISBN 963 270 502 5Rédei Károly, Őstörténetünk kérdései. Balassi Kiadó, Budapest, 1998. (Részletek.) ISBN

963 506 238 9Zsirai Miklós, Őstörténeti csodabogarak. In: Ligeti Lajos (szerk.), A magyarság őstörténete.

Budapest, 1943. (Reprint: Akadémiai Kiadó, Budapest, 1986.) 266–289. ISBN 963 05 4231 5Ajánlott irodalom:Benkő Loránd, Név és történelem. Tanulmányok az Árpád-korról. Akadémiai Kiadó, Budapest,

1998. ISBN 963 05 7498 5Hegedűs József, Hiedelem és valóság. Külföldi és hazai nézetek a magyar nyelvrokonságról.

Akadémiai Kiadó, Budapest, 2003. ISBN 963 05 7994 4Király Péter, A honalapítás vitás kérdései. A kalandozások és a honfoglalás éve. Nyíregyháza, 2006.

ISBN 963 7336 23 0 Kovács László – Veszprémy László (szerk.), Honfoglalás és nyelvészet. Balassi Kiadó, Budapest,

1997. ISBN 963 506 108 0 Róna-Tas András, A honfoglaló magyar nép. Balassi Kiadó, Budapest, 1996. ISBN 963 506 106 4

Tantárgy felelőse (név, beosztás, tud. fokozat): dr. habil. Juhász Dezső egyetemi tanár, CSc

Tantárgy oktatásába bevont oktató(k), ha vannak (név, beosztás, tud. fokozat): dr. N. Fodor János egyetemi adjunktus, PhD, dr. Szentgyörgyi Rudolf egyetemi tanársegéd, PhD

Tantárgy neve: Nyelvtörténeti és névtani kutatások Kreditszáma: 3

12







Bevezetés a modern nyelvtörténeti kutatások elméleti és módszertani alapkérdéseibe. A nyelvi változás kérdései, a diakrón szempontok összefonódása a térbeliség és társadalmiság tényezőivel, a rendszernyelvészet és a dimenzionális nyelvészet egymásra utaltsága. Adat, rekonstrukció, hipotézis és elmélet a nyelvtörténeti leírásban. A nyelvi fejlődés többokúsága, többcélúsága és többirányúsága. A nyelvi norma történeti megközelítése. A történeti elemzés korlátai. – A névtan önállósága, illetőleg beágyazottsága. A tulajdonnév specifikumaitól meghatározott sajátos kérdéskörök. Tudományköziség a névtani leírásban. A nevek mint kiemelt nyelvi jelek a korai nyelvtörténeti korszakok megrajzolásában. A név mint az újkori nyelvi és társadalmi változások tükre. A névtudomány mint segédtudomány és a névtudomány segédtudományai. Kompetenciák: A nyelvtörténeti és névtani folyamatok megértéséhez szükséges legfontosabb elméleti és módszertani ismeretek, kompetenciák elsajátítása, illetve a történeti elemzés során összekapcsolódó interdiszciplináris területek együttműködésének feltárása.


Kötelező olvasmányok:Benkő Loránd, A történeti nyelvtudomány alapjai. Tankönyvkiadó, Budapest, 1988. ISBN 963 18

0831 9 Benkő Loránd, Név és történelem. Tanulmányok az Árpád-korról, Akadémiai Kiadó, Budapest,

1998. ISBN 963 05 7498 5 Bynon, Theodora, Történeti nyelvészet. Osiris Kiadó, Budapest, 1997. ISBN 963 379 306 8Hoffmann István – Juhász Dezső – Péntek János (szerk.), Hungarológia és dimenzionális

nyelvszemlélet. Debrecen–Jyväskylä, 2002. ISBN 963 472 660 7 Kiss Jenő – Pusztai Ferenc (szerk.), Magyar nyelvtörténet. Osiris Kiadó, Budapest, 2003. ISBN

963 389 534 6Ajánlott olvasmányok: Bertényi Iván (szerk.), A történelem segédtudományai. Osiris Kiadó, Budapest, 2006. ISBN

9789633895054Hadrovics László, Magyar történeti jelentéstan. Rendszeres gyakorlati szókincsvizsgálat. Akadémiai

Kiadó, Budapest, 1992. ISBN 963 05 6225 1 Hoffmann István, A Tihanyi alapítólevél mint helynévtörténeti forrás. Debreceni Egyetemi Kiadó,

Debrecen, 2010. ISBN 978-963-473-369-0 Juhász, Dezső, Einige Fragen der historischen Morphologie des Ungarischen aus der

Sicht der Sprachgeographie. Acta Linguistica Hungarica 48. 2001: 429–453.Kiss Jenő, A nyelvi változás – kutatói dilemmák. Magyar Nyelv 104. 2008: 257–274.


Tantárgy oktatásába bevont oktató(k), ha vannak (név, beosztás, tud. fokozat): dr. N. Fodor János egyetemi adjunktus, PhD, dr. Farkas Tamás egyetemi adjunktus, PhD, dr. Slíz Mariann egyetemi tanársegéd, PhD

Tantárgy neve: Fonológia Kreditszáma: 3




13




A tárgy keretében a fonológia mint tudományág mibenlétét, történetét, illetve a magyar fonéma- és prozodémarendszer sajátosságait tekintjük át. A bevezetés körvonalazza a diszciplína tárgyát, kérdésfeltevéseit és módszereit, valamint viszonyát a fonetikához. A fonológia történetének tárgyalása rávilágít a különböző fonémaelméletek és elemzési keretek kialakulására. A magyar nyelv funkcionális hangtanán belül tárgyaljuk a fonémarendszer vitás kérdéseit, a magánhangzó-harmónia és a zöngésségi hasonulás fonológiai (posztlexikális) szabályait, végül pedig a hangsúlyozás és a hanglejtés megvalósulását a magyarban.Kompetenciák: A fonológiatörténet és a magyar fonológia alapjainak elsajátítása, a modern fonológiai módszerek, elemzési és leírási módok készség szintű ismerete, a fonológiai problémák iránti érzékenység kialakítása.


Kötelező irodalom:Durand, Jacques – Siptár Péter, Bevezetés a fonológiába. Osiris Kiadó, Budapest, 1997. ISBN

963 379 179 0Kiefer Ferenc (szerk.), Strukturális magyar nyelvtan. 2. Fonológia. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994.

ISBN 963 05 6467 XSiptár Péter (szerk.), Szabálytalan fonológia. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2001. ISBN 963 86090 3 6Varga László, A magyar beszéddallamok fonológiai, szemantikai és szintaktikai vonatkozásai.

Nyelvtudományi Értekezések 135. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993. ISBN 963 05 6275 8Ajánlott irodalom: Péter Mihály (szerk.), Újabb irányzatok a fonológiában. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XIX.

Budapest, 1998. ISBN 963 05 7501 9Siptár Péter (szerk.), Modern fonológiai szöveggyűjtemény II. JATE Press, Szeged, 1993. ISBN-szám

nélkül.Siptár Péter, A fonéma tündöklése és… Magyar Nyelv 102. 2006: 408–420.Siptár, Péter – Törkenczy, Miklós, The Phonology of Hungarian. University Press, Oxford, 2000. ISBN

0-19-823841-XKerekasztalvita a fonológia helyzetéről. 2008. Magyar Nyelv 104. 2008: 21–39.

Tantárgy felelőse (név, beosztás, tud. fokozat): dr. Siptár Péter egyetemi tanár, DSc

Tantárgy oktatásába bevont oktató(k), ha vannak (név, beosztás, tud. fokozat): dr. Markó Alexandra egyetemi adjunktus, PhD

Tantárgy neve: Leíró nyelvészet Kreditszáma: 4






A kurzus a nyelvtudomány leíró alapjait tárgyalja. Fő szempontok: nyelvi rendszer és nyelvhasználat viszonya, a nyelvi rendszer felépítése, természetes nyelvi és tudományos kategorizáció. 1) A nyelvleírás alapvető kérdései: elemzés, módszertan, rendszerépítés, adatgyűjtés és adatfelhasználás. A társtudományok (filozófia, pszichológia, nyelvelsajátítás) eredményeinek alkalmazása a leírásban. 2) A fő nyelvelméleti irányok leíró rendszerei és módszertana: formális nyelvészet, funkcionális

14


nyelvészet. 3) Meghatározó nyelvelméletek leíró rendszere és módszertana: strukturalizmus, generatív grammatika, posztgeneratív és posztstrukturális nyelvészet, szisztémikus-funkcionális nyelvészet, funkcionális nyelvészet, kognitív nyelvészet, konstrukciós nyelvészet. 4) Szociolingvisztika, dialektológia a nyelvleírásban.Kompetenciák: A kurzus elsősorban azokat a készségeket fejleszti, amelyek a nyelvleírást az elmélet és az empiria közötti viszonyban lehetővé teszik. A kurzus elmélyíti azokat a képességeket, amelyek a nyelv szinkrón rendszerét az interszubjektív helyzetekben, kulturális közegben funkcióik szerint leírhatóvá teszik. A kurzus elmélyíti azokat a képességeket, amelyek a rendszer és a használat viszonyában vizsgálhatják az egyetemes és nyelvspecifikus rendszerjellemzőket.


Kötelező irodalom:Antal László (szerk.), Modern nyelvelméleti szöveggyűjtemény I–VI. Tankönyvkiadó, Budapest,

1981–1986. (Részletek.) ISBN-szám nélkül. Keszler Borbála (szerk.), Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2000. ISBN 9

789631 900101É. Kiss Katalin – Kiefer Ferenc – Siptár Péter, Új magyar nyelvtan. Osiris, Budapest, 1998. ISBN

ISBN 963 379 327 0Kövecses Zoltán – Benczes Réka, Kognitív nyelvészet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2010. ISBN

978 963 05 8925 3Ladányi Mária – Tolcsvai Nagy Gábor, Funkcionális nyelvészet. Általános Nyelvészeti

Tanulmányok XXII., 2008. 17–58. ISBN ISBN 978 963 05 8618 4Ajánlott irodalom: Heine, Bernd – Narrog, Heiko (eds.), The Oxford Handbook of Linguistic Analysis. Oxford

University Press, Oxford, 2009. ISBN 019954400XKálmán László – Trón Viktor – Varasdi Károly 2001. Lexikalista elméletek a nyelvészetben.

Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához XIII. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2001. ISBN 963 9372 29 3

Tolcsvai Nagy Gábor, Kognitív szemantika. Konstantin Filozófus Egyetem, Nyitra, 2010. ISBN 978-80-8094-785-9

Tomasello, Michael, Gondolkodás és kultúra. Osiris Kiadó, Budapest, 2002. ISBN 978 963 38 9232 9


Tantárgy oktatásába bevont oktató(k), ha vannak (név, beosztás, tud. fokozat): dr. Tolcsvai Nagy Gábor egyetemi tanár, CMHAS, dr. habil. Kugler Nóra egyetemi adjunktus, PhD

Tantárgy neve: Nyelvi korpuszok és adatbázisok Kreditszáma: 3






A kurzus a korpusz fogalmának, a korpuszalapú empirikus megközelítések fő elemzési pespektíváinak (corpus-based és corpus-driven) kritikai értelmezése és tudománytörténeti beágyazása után megismerteti a hallgatókat a legfontosabb nemzetközi és hazai írott és beszélt nyelvi korpuszokkal, az adatbázisok osztályozási lehetőségeivel, az egyes korpusztípusok kialakításához szükséges alapelvekkel, továbbá a korpuszépítés lépéseivel a tervezéstől a mintavételen, rögzítésen, annotáláson keresztül egészen az elemzésig. A hallgatók a korpusznyelvészet legmodernebb nyelvtechnológiai megoldásait elsősorban a BUSZI és a Magyar Nemzeti Szövegtár anyagán tanulmányozhatják, miközben saját minikorpuszukat is

15


létrehozzák. Kompetenciák: A kurzus elmélyíti az empirikus adatok megszerzésének, rögzítésének, kezelésének és értelmezésének elméleti és módszertani kidolgozásához szükségesek készségeket.A kurzus elvégzésével a hallgatók ismerni fogják az írott és beszélt nyelvi korpuszok létrehozásának alapelveit, módszertanának legfontosabb eljárásait, alkalmasak lesznek korpuszalapú és korpuszvezérelt nyelvészeti kutatások megtervezésére, erősítve kreativitásukat, módszerességüket a tudományos munkavégzésben


Kötelező irodalom:Gósy Mária, Magyar spontánbeszéd-adatbázis – BEA. Beszédkutatás 2008: 194–207.M. Pintér Tibor, „Határtalan” magyar nyelv – Az első, határon túli magyar nyelvváltozatokat tartalmazó

strukturált magyar nyelvi korpuszról. Fórum Társadalomtudományi Szemle 9. 2007: 165–182. Szirmai Monika, Bevezetés a korpusznyelvészetbe. Tinta Kiadó, Budapest, 2006. ISBN 963 7094 42 3Online adatbázisok. Nyelv- és Beszédtechnológiai Platform. http://www.hlt-platform.hu/online-

adatbazisok.htmlWorking papers in Hungarian Sociolinguistics, Numbers 1–4. (BUSZI)

http://www.nytud.hu/buszi/bsi.htmAjánlott irodalom:Bodó Csanád – Vargha Fruzsina Sára, Régi nyelvatlaszok – új módszerek. Nyelvtechnológiai eljárások a

nyelvföldrajzban Magyar Nyelv 104. 2008: 335–351. Magay Tamás, Szótárak és használóik, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2006. ISBN 963-05-8341-0McEnery, Tony – Wilson, Andrew, Corpus linguistics: an introduction. Edinburgh University Press,

Edinburgh, 2001. ISBN-13: 978-0748611652Pajzs Júlia, A korpuszalapú szótárírás alternatívái. In: Tóth Szergej – Földes Csaba – Fóris Ágota

(szerk.), Lexikológiai és lexikográfiai látkép: problémák, paradigmák, perspektívák. Fasciculi Linguistici Series Lexicographica. Generália, Szeged, 2004. 134–141. ISBN 963-9167-85-1

Sinclair, John, „How to Build a Corpus”. In: Martin Wynne (ed.), Developing Linguistic Corpora: a Guide to Good Practice. Oxbow Books, Oxford, 2005. 1–16. ISBN 1-84217-205-0


Tantárgy oktatásába bevont oktató(k), ha vannak (név, beosztás, tud. fokozat): dr. Laczkó Krisztina egyetemi docens, PhD, dr. Hattyár Helga egyetemi adjunktus, PhD

Tantárgy neve: Szociolingvisztika és dialektológia Kreditszáma: 3






A nyelv társadalmi beágyazottságának és területi differenciálódásának tényéből, a nyelvhasználatnak a társadalmi cselekvés részeként való értelmezéséből kiindulva foglalkozik a kurzus a nyelvhasználat társadalmi tényezők hatását mutató és regionális jelenségeinek a kérdéskörével elméleti, módszertani és leíró szempontból. Így a nyelv társadalmi tényezőivel, a rétegződéssel, az etnicitással, a nemmel, az életkorral, a kapcsolathálózattal és a gyakorlatközösségekkel, valamint a nyelv térbeli megoszlásával – öszefüggésben az egyéni nyelvhasználattal, stílusváltozatokkal, szocio- és dialektusokkal, regiszterekkel, diskurzusokkal. A kurzus rövid, alapozó áttekintést nyújt a nyelvhasználat társadalmi jelentése, a nyelvi ideológiák, a nyelvi tervezés, nyelvpolitika és nyelvi jogok, a többnyelvűség és többnyelvváltozatúság, a nyelvi kontaktusok és a nyelvi attitűdök kérdéseiről, valamint a szociolingvisztika és dialektológia alkalmazási lehetőségeiről.

16

http://www.google.com/search?hl=hu&tbo=p&tbm=bks&q=inauthor:%22Andrew+Wilson%22

http://www.google.com/search?hl=hu&tbo=p&tbm=bks&q=inauthor:%22Tony+McEnery%22

http://www.c3.hu/~magyarnyelv/08-3/bodo-vargha.pdf

http://www.nytud.hu/buszi/bsi.htm

http://www.hlt-platform.hu/online-adatbazisok.html

http://www.hlt-platform.hu/online-adatbazisok.html


Kompetenciák: A kurzus fejleszti a nyelvhasználat és a társadalom, a nyelvhasználat és annak térbelisége közötti összefüggések tanulmányozásának készségeit, elmélyíti azokat a képességeket, amelyek a nyelvi jelenségeknek a nyelvhasználók szempontjából értelmezett elemzéséhez és az aktuális nyelvhasználati problémákhoz kapcsolódó nyelvi tervezés érdekében szükségesek. A hallgatók a kurzus során fejlesztik az önálló szakmai kutatómunkában való jártasságukat.


Kötelező irodalom:Kiss Jenő, Társadalom és nyelvhasználat. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1995. ISBN 963 19 2789

XKiss Jenő (szerk.), Magyar dialektológia. Osiris Kiadó, Budapest, 2001. ISBN 963 379 879 5Kontra Miklós (szerk.), Nyelv és társadalom a rendszerváltáskori Magyarországon. Osiris Kiadó,

Budapest, 2003. ISBN 963 389 419 0Reményi Andrea Ágnes (szerk.), Nyelv és nem. Replika 45–46. 2001: 153–237. Wardhaugh, Ronald, Szociolingvisztika. Osiris–Századvég, Budapest, 1995. ISBN 963 379 046 8Ajánlott irodalom: Chambers, J. K. – Trudgill, P., Dialectology. 2. kiadás. Cambridge University Press, Cambridge, 1998.

ISBN 978 052 159 646 6É. Kiss Katalin – Hegedűs Attila (szerk.), Nyelvelmélet és dialektológia. PPKE BTK, Piliscsaba, 2009.

ISBN 978 963 9206 717Meyerhoff, Miriam, Introducing Sociolinguistics. Routledge, 2006. ISBN 978 041 539 947 0Zelliger Erzsébet (szerk.), Nyelv, területiség, társadalom. A 14. élőnyelvi Konferencia előadásai (Bük,

2006. október 9–11.). Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 2007. ISBN 978 963 7530 87 6

Tantárgy felelőse (név, beosztás, tud. fokozat): dr. Bodó Csanád adjunktus, PhD

Tantárgy oktatásába bevont oktató(k), ha vannak (név, beosztás, tud. fokozat): dr. N. Fodor János adjunktus, PhD

Tantárgy neve: Bevezetés a kulturális nyelvészetbe Kreditszáma: 3






Kultúra és nyelv összefüggései: a) a nyelv a kulturális valóság kifejezője, b) megtestesítője (pragmatika), c) szimbóluma (kulturológia, antropológiai nyelvészet), d) variabilitása, történése (kölcsönös létrehozás). A kultúrameghatározások nyelvi vonatkozásai. Kumulatív kulturális evolúció. Mimetikus kutatások: világkép a nyelvben. – Szövegek létrejötte és funkcionálása. Beszélt és írott nyelv, orális és írott és új beszélt nyelvi kultúra. Nyelv és kulturális identitás. Nyelvek és kultúrák kapcsolatainak megközelítései (antropológiai nyelvészet, interkulturális kommunikáció). A magyar nyelv néhány kulturális sajátossága. Kompetenciák: A kulturális és nyelvi sokféleség, a kultúrák és nyelvek egymásra hatásának, egymás mellett élésének, „harcának” megértése, kulturális és nyelvi empátia fejlesztése.


Kötelező irodalom: Balázs Géza, Struktúra és kultúra. Bevezetés a kulturális nyelvészetbe. In: Balázs Géza – Veszelszki

Ágnes (szerk.), Kulturális nyelvészet, Inter Kft., 2011. (Részletek.) ISBN 978-963-89240-0-1

17


Boglár Lajos, A tükör két oldala. Bevezetés a kulturális antropológiába. Nyitott Könyvműhely, Budapest, 2005. ISBN 96386788-X

É. Kiss Katalin, Anyanyelvünk állapotáról. Osiris, Budapest, 2004. ISBN 9 789633 896624Kramsch, Claire, Language and Culture. Oxford University Press, 2000. ISBN 0-19-437214-6Tomasello, Michael, Gondolkodás és kultúra. Osiris, Budapest, 2002. ISBN 963 389 232 5Ajánlott irodalom: Balázs Géza – Veszelszki Ágnes (szerk.), Kulturális nyelvészet. Inter, Budapest, 2011. ISBN 978-

963-89240-0-1Bańczerowski Janusz, A világ nyelvi képe. Tinta, Budapest, 2008. ISBN 978 963 9902 09 1Szilágyi N. Sándor, Hogyan teremtsünk világot? Erdélyi Tankönyvtanács, Kolozsvár, 1996. ISBN-

szám nélkül.Tolcsvai Nagy Gábor, Nyelv, érték, közösség. Gondolat, Budapest, 2004. ISBN 963 9567 00 0

Tantárgy felelőse (név, beosztás, tud. fokozat): dr. habil. Balázs Géza egyetemi tanár, CSc

Tantárgy oktatásába bevont oktató(k) (név, beosztás, tud. fokozat): dr. Szili Katalin egyetemi docens, CSc

Tantárgy neve: Nyelv és elme Kreditszáma: 3






A bevezető jellegű előadás célja az, hogy áttekintést adjon azokról a kutatásokról, amelyek a nyelvet elsősorban mint idegrendszeri folyamatok alapjain megvalósuló megismerési (információfeldolgozási) működést igyekeznek megragadni. Ez az alapvetően naturalista megközelítés diszciplináris értelemben elsősorban a kognitívan orientált nyelvészetet, a pszicholingvisztikát és a neurolingvisztikát fedi. – A kurzus részletesebben bemutatja, miért jogos ez a naturalista megközelítés és az ebből fakadó empirikus-kísérleti módszertan a nyelv kapcsán; milyen korlátai vannak ennek; milyen alapkérdések, kulcsfogalmak és tipikus módszerek jellemzik ezt a szemléletmódot. A területet megosztó szemléleti vitákra is kitérve röviden vázolja a pillanatnyilag konszenzuálisnak tekinthető modelleket olyan kérdések kapcsán, mint a nyelv elsajátítása, nyelv és gondolkodás kapcsolata, a nyelvi feldolgozás alapvető mozzanatai és a nyelv idegrendszeri alapjai.Kompetenciák: A kurzus elvégzése révén a hallgatónak képessé kell válnia arra, hogy értelmezze és elhelyezze a nyelv naturalista kutatásának alapfeltevéseit és módszertani kereteit részben a nyelv más szemléletű megközelítései, részben a természettudományos módszertan alapvető jellegzetességei közt. Ismernie kell és képesnek kell lennie kritikusan értelmezni a nyelv (tágan értelmezett) biológiai természetével kapcsolatos alapvető álláspontokat, továbbá képesnek kell lennie a fenti tárgykörökkel kapcsolatos alapvető szövegek helyes értelmezésére.


Kötelező irodalom:Bánréti Zoltán (szerk.), Nyelvi struktúrák és az agy. Neurolingvisztikai tanulmányok. Corvina, Budapest,

1999. (Részletek.) ISBN 963-13-4549-1Csépe V. – Győri M. – Ragó A. (szerk.), Általános pszichológia 3. Nyelv, tudat, gondolkodás . Osiris,

Budapest, 2008. (Részletek.) ISBN 9789633899205Gósy Mária, Pszicholingvisztika. Osiris, Budapest, 2005. ISBN 963-389-773-4 Pinker, S. A nyelvi ösztön. Typotex, Budapest, 1999. (Részletek.) ISBN 963-9132-40-3Reboul, A. – Moeschler, J., A társalgás cselei. Osiris, Budapest, 2000. (Részletek.) ISBN 963-379-701-2

18


Ajánlott irodalom: Fisher, C. – Gleitman, L. R., Breaking the linguistic code: current issues in early language learning. In:

Gallistel (ed.), Stevens Handbook of Experimental Psychology, Vol. III. Wiley & Sons, Hoboken, New Jersey, 2002. ISBN 978-0-471-65020-1

Gulyás B. – Pléh Cs. – Kovács Gy. (szerk.), Kognitív idegtudományok. Osiris, Budapest, 2003. ISBN 963-389-313-5

Pléh Csaba – Győri Miklós (szerk.), A kognitív szemlélet és a nyelv kutatása. Pólya Kiadó, Budapest, 1998. ISBN ISBN 963-85809-0-9

Traxler, M. J. – Gernsbacher, M. A. (szerk.), Handbook of Psycholinguistics. 2. kiadás. Academic Press, London, 2006. ISBN 0-12-369374-8

Vizi E. Szilveszter – Altrichter Ferenc – Nyíri Kristóf – Pléh Csaba (szerk.), Agy és tudat. Books in Print Kiadó (BIP), Budapest, 2002. ISBN 9638615931

Tantárgy felelőse (név, beosztás, tud. fokozat): dr. Győri Miklós egyetemi docens, PhD

Tantárgy oktatásába bevont oktató(k), ha vannak (név, beosztás, tud. fokozat): dr. Gósy Mária egyetemi tanár, DSc, dr. Bóna Judit egyetemi adjunktus, PhD

19


Funkcionális nyelvészeti szakirány

Tantárgy neve: Funkcionális kognitív nyelvészet Kreditszáma: 3






A kurzus a funkcionális és kognitív nyelvleírás elméletét és módszertanát tárgyalja Givón, Halliday, Langacker rendszerei alapján. Fő témák: a nyelv használatközpontú leírása a mindenkori beszélő és hallgató nézőpontjából, a jelentés és annak fogalmi alapja a nyelvi szerkezetek viszonyában. A nyelvi funkciók nyelvi szerkezetekben kifejezve a morfémától a szövegig, a mondatra összpontosítva (pl. nézőpont, szemantikai szerep, topik, eset, modalitás, szubjektivizáció, határozottság, episztemikus lehorgonyzás, a mondat konceptuális magja, konstrukciótípusok, szórend). Az alaktani és mondattani, ill. a jelentéstani szerkezetek között megfelelési viszonyok. vizsgálatok empirikus anyagon, korpuszadatokkal, szövegkörnyezetben történnek, tipológiai és kontrasztív kitekintéssel.Kompetenciák: A kurzus továbbfejleszti a funkcionális és kognitív nyelvészet elméleti és módszertani ismereteit, beágyazva a kutatások nemzetközi eredményeibe, elmélyíti azokat a képességeket, amelyek a nyelvi jelenségeknek a nyelvi rendszer és a nyelvhasználat viszonyában, a nyelvhasználók szempontjából értelmezett elemzéshez és nyelvleíráshoz szükségesek. A hallgatók fejlesztik a nyelvészeti kutatásmódszertani ismereteiket.


Kötelező irodalom:Kövecses Zoltán – Benczes Réka, Kognitív nyelvészet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2010. ISBN

978 963 05 8925 3Ladányi Mária – Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.), Tanulmányok a funcionális nyelvészet köréből,

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXII., 2008. (Részletek.) ISBN 978 963 05 8618 4Ladányi Mária – Tolcsvai Nagy Gábor, Funkcionális nyelvészet, Általános Nyelvészeti

Tanulmányok XXII., 2008, 17–58. ISBN 978 963 05 8618 4Tolcsvai Nagy Gábor – Tátrai Szilárd (szerk.), Konstrukció és jelentés. Tanulmányok a magyar nyelv

funkcionális kognitív leírására. Tinta Kiadó, Budapest, 2011. (Megjelenés alatt.)Tolcsvai Nagy Gábor, Kognitív szemantika. Konstantin Filozófus Egyetem, Nyitra, 2010. ISBN 978-

80-8094-785-9Ajánlott irodalom: Biber, Douglas – Johansson, Stig – Leech, Geoffrey N. – Conrad, Susan – Finegan, Edward, The

Longman Grammar of Spoken and Written English. Longman, London, 1999, 1–46. ISBN 0-582-23725-4

Croft, William, Radical Construction Grammar: Syntactic Theory in Typological Perspective. Oxford University Press, Oxford, 2001. ISBN 0-19-829954-0

Givón, Talmy, Syntax. A functional-typological introduction. John Benjamins, Amsterdam, Philadelphia, 2001. ISBN 90 272 2577 X

Langacker, Ronald W., Cognitive Grammar. A Basic Introduction. Oxford University Press, Oxford, 2008. ISBN 978-0-19-533196-7

Radden, Günter – Dirven, René, Cognitive English Grammar. John Benjamins, Amsterdam, Philadelphia, 2007. ISBN 90 272 1904 6

Tantárgy felelőse (név, beosztás, tud. fokozat): dr. Tolcsvai Nagy Gábor egyetemi tanár, CMHAS

20


Tantárgy oktatásába bevont oktató(k), ha vannak (név, beosztás, tud. fokozat): dr. habil. Ladányi Mária egyetemi docens, DSc

Tantárgy neve: Jelentéstan Kreditszáma: 3






Szemiotikai alapvetés: a jel fogalma, a jelrendszer, jelrendszerek. A jelentés fogalmának fő kérdései, a kognitív, a strukturális és formális jelentésleírás jellemzői. A kognitív szemantika elmélete, módszertana, legfontosabb kérdéskörei. A kategorizáció. A konstruálás. A szójelentés, a poliszémia, a szinonímia, jelentéshálózatok. Nyelvi szerkezetek (igekötő – ige, segédige – ige, alany – állítmány, esetrag – főnévi tő – ige) jelentéstana. Jelentéstani összetevők a mondatban (a figyelem irányulása, nézőpont, episztemikus lehorgonyzás, topik és fókusz, szórend és kognitív ösvény). A mondat általános jelentésszerkezete.Kompetenciák: A kurzus fejleszti jelentés tanulmányozásának álalános készségeit, a nyelv és a gondolkodás (elmeműködés), a nyelvhasználat és a fogalomképzés, a kogníció közötti viszony részletes tárgyalásával elmélyíti azokat a képességeket, amelyek a nyelvhasználat, a nyelvi rendszer és a megismerés közötti összefüggések felismerését és leírását, majd tervezett alkalmazását lehetővé teszik. A hallgatók fejlesztik a nyelv, a jelentés és a kultúra közötti kapcsolatról való kutatómunkában való jártasságukat.


Kötelező irodalom:Kertész András – Pelyvás Péter (szerk.), Tanulmányok a kognitív szemantika köréből. Általános

Nyelvészeti Tanulmányok XXI., 2005. (Részletek.) ISBN 963 05 8318 6Kiefer Ferenc, Jelentéselmélet, Corvina Kiadó, Budapest, 2000. (Részletek.) ISBN 978-963-13-5682-3Kövecses Zoltán, A metafora. Typotex, Budapest, 2005. (Részletek.) ISBN 963-9548-55-3Langacker, Ronald W., Cognitive Grammar. A Basic Introduction. Oxford University Press, Oxford,

2008. (Részletek.) ISBN 978-0-19-533196-7Tolcsvai Nagy Gábor, Kognitív szemantika. Konstantin Filozófus Egyetem, Nyitra, 2010. ISBN 978-80-

8094-785-9Ajánlott irodalom: Ladányi Mária – Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.), Tanulmányok a funcionális nyelvészet köréből.

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXII., 2008. ISBN 978 963 05 8618 4Frawley, William 1992. Linguistic Semantics. Lawrence Erlbaum Associates, Publishers. Hillsdale. Cruse, D. Alan et al. (eds.), Lexikologie: ein internationales Handbuch zur Natur und Struktur von

Wörtern und Wortschätzen/Lexicology: an international handbook on the nature and structure of words and vocabularies. HSK 21.1. Walter de Gruyter, Berlin – New York, 2002. ISBN 3-11-011308-2

Geeraerts, Dirk – Cuyckens, Hubert (eds.), The Oxford Handbook of Cognitive Linguistics. Oxford University Press, Oxford, 2007. ISBN 978-0-19-514378-2

Radden, Günter – Dirven, René, Cognitive English Grammar. John Benjamins, Amsterdam, Philadelphia, 2007. ISBN 90 272 1904 6


Tantárgy oktatásába bevont oktató(k), ha vannak (név, beosztás, tud. fokozat): dr. habil. Kugler Nóra egyetemi adjunktus, PhD, dr. habil. Tátrai Szilárd egyetemi adjunktus, PhD

21


Tantárgy neve: Funkcionális morfológia Kreditszáma: 3






Az előadás a morfológiai elmélet és leírás elveit és irányzatait mutatja be, különös tekintettel két funkcionális felfogású irányzat, a természetes nyelvelmélet és a funkcionális kognitív nyelvészet felfogására. 1) Témák a természetes morfológiából: Univerzális és rendszerszintű preferenciaelvek. Fokozatiság és prototipikalitás. Produktivitás a természetes morfológiában. 2) Témák a kognitív morfológiából: A nyelvtan szimbolikus jellege, tapasztalati alapjai, szerveződése. Morfológiai egységek és morfológiai konstrukciók. Az összetett morfológiai egységek komponenseinek autonómiája vs. függetlensége, tartalmassága vs. sematikussága; kapcsolódási lehetőségei (valenciája). Nyelvtani mintázatok a mentális lexikonban. Sémák és funkcióik. Analógia. Konstrukciós sémák a ragozásban, a képzésben és a szóösszetételben – és ezek megvalósulásai. A sémák erősségének összefüggése a gyakorisággal, ill. a produktivitással. Használat alapú nyelvtan. Poliszémia, variáció és változás a morfológiában. Grammatikalizáció és morfologizáció.Kompetenciák: A kurzus fejleszti a morfológiai szerkezetek és a nyelvhasználat funkciói közötti összefüggések tanulmányozásának készségeit, elmélyíti azokat a képességeket, amelyek a morfológiai egységek tipikalitási jellemzővel, szimbolikus jellegükkel, konstrukciós kapcsolódási lehetőségeikkel, jelentésük variabilitásával kapcsolatos leíráshoz szükségesek. A morfológia empirikus vizsgálati módszereinek elsajátításával a morfémák szintaktikai funkcionálásának tanulmányozási készségét fejlesztik.


Kötelező irodalom:Kövecses Zoltán – Benczes Réka, Kognitív nyelvészet. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2010. (Részletek.)

ISBN 978 963 05 8925 3Ladányi Mária, Produktivitás és analógia a szóképzésben: elvek és esetek. Tinta Kiadó, Budapest, 2007.

(Részletek.) ISBN 978 963 7094 81 1Ladányi Mária – Tolcsvai Nagy Gábor, Funkcionális nyelvészet. In: Tolcsvai Nagy Gábor – Ladányi

Mária (szerk.), Tanulmányok a funkcionális nyelvészet köréből. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXII., 2008. 17–58. ISBN 978 963 05 8618 4

Tanos Bálint, Joan Bybee nyelvelmélete. In: Tolcsvai Nagy Gábor – Ladányi Mária (szerk.), Tanulmányok a funkcionális nyelvészet köréből. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXII., 2008. 537–566. ISBN 978 963 05 8618 4

Tolcsvai Nagy Gábor, Kognitív jelentéstani vázlat az igekötőről, Magyar Nyelv 101. 2005: 27–43. Ajánlott irodalom: Dér Csilla Ilona, Grammatikalizáció. Nyelvtudományi Értekezések 158. Akadémiai Kiadó, Budapest,

2008. ISBN 978 963 05 8668 9Kiefer Ferenc, Morfológiai elméletek. In: Kiefer Ferenc (szerk.), Strukturális magyar nyelvtan 3.

Morfológia. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2000. 51–73. ISBN 963 05 6467 X (összkiadás), ISBN 963 05 7737 2 (III. kötet)

Taylor, John R., Cognitive grammar. Chapters 14, 15, 16, Oxford University Press, Oxford, 2002. 265–321. ISBN 0198700334, 9780198700333

Tolcsvai Nagy Gábor – Tátrai Szilárd (szerk.), Konstrukció és jelentés. Tanulmányok a magyar nyelv funkcionális kognitív leírására. Tinta Kiadó, Budapest, 2011. (Megjelenés alatt.)

Tuggy, David, Cognitive approach to word-formation, in Štekauer, Pavel – Lieber, Rochelle (eds.), Handbook of Word-Formation, Springer, Dordrecht, 2005. 233–265. ISBN-10 1-4020-3597-7 (PB)


22


Tantárgy oktatásába bevont oktató(k), ha vannak (név, beosztás, tud. fokozat): dr. habil. Kugler Nóra egyetemi adjunktus, PhD, dr. Laczkó Krisztina egyetemi docens, PhD

Tantárgy neve: Funkcionális mondattan 1. Kreditszáma: 3




Előtanulmányi feltételek (ha vannak): Funkcionális morfológia


1. A kurzus a mondattan elméleti kérdéseit tárgyalja funkcionális keretben. A funkcionális és konstrukciós mondatleírás elmélete és módszertana (Halliday, Givón, ill. Langacker, Goldberg és Croft nyomán), kognitív szemantikai háttérrel. A szintaktikai szerkezetek és a szemantikai szerkezetek közötti megfelelések. A főnévi és az igei kifejezés, a tagmondat, az állítmány – alany, ill. az állítmány – tárgy vagy határozó viszony. Az elemi mondat szórendje. A mondatépítő funkciók: az eset, a szórend, a topik, a modalitás, a szubjektivizáció, a határozottság, az episztemikus lehorgonyzás és a nézőpont.Kompetenciák: A kurzus fejleszti a mondat funkcionális leírásához, a legfrissebb nemzetközi kutatási eredmények megismeréséhez és alkotó alkalmazásához, továbbfejlesztéséhez szükséges készségeket, elmélyíti azokat a képességeket, amelyek a mondatszerkezetek, a konstrukciótípusok variabilitásának kognitív, szemantikai és nyelvhasználati (konstruálási) jellemzőinek elemzéséhez, leírásához, részletes kidolgozásához szükségesek. A hallgatók fejlesztik az önálló mondattani leíráshoz szükséges szakmai kompetenciájukat.


Kötelező irodalom:Croft, William, Radical Construction Grammar: Syntactic Theory in Typological Perspective. Oxford

University Press, Oxford, 2001. ISBN 0198299540Goldberg, Adele, Constructions at work. Oxford University Press, New York, 2006. ISBN 0-19-9-

268517 978-0-19-9268511Imrényi András, Toward a unified functional account of structural focus and negation in Hungarian.

Acta Linguistica Hungarica 56. 2009: 342–374.Langacker, Ronald W., Investigations in cognitive grammar. Walter de Gruyter, Berlin, 2009. ISBN

978-3-11-021434-5Tolcsvai Nagy Gábor – Tátrai Szilárd (szerk.), Konstrukció és jelentés. Tanulmányok a magyar nyelv

funkcionális kognitív leírására. Tinta Kiadó, Budapest, 2011. (Megjelenés alatt.)Ajánlott irodalom: Tolcsvai Nagy Gábor, Topik és/vagy figura. In: Maleczki M. (szerk.), A mai magyar nyelv leírásának

újabb módszerei V. SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék, Magyar Nyelvészeti Tanszék, Szeged, 2002. 237–248. ISBN 963 582 2770

Tolcsvai Nagy Gábor, A magyar birtokos szerkezet jelentéstana, kognitív keretben. In: Kertész András – Pelyvás Péter (szerk.), Tanulmányok a kognitív szemantika köréből. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXI. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2005. 43–70. ISBN 978 963 05 8618 4

Tolcsvai Nagy Gábor, Kognitív szemantika. Konstantin Filozófus Egyetem, Nyitra, 2010. ISBN 978-80-8094-785-9

Tantárgy felelőse (név, beosztás, tud. fokozat): dr. Laczkó Krisztina egyetemi docens, PhD

Tantárgy oktatásába bevont oktató(k), ha vannak (név, beosztás, tud. fokozat): dr. habil. Kugler Nóra egyetemi adjunktus, PhD, dr. habil. Ladányi Mária egyetemi docens, DSc

23


Tantárgy neve: Funkcionális mondattan 2. Kreditszáma: 3




Előtanulmányi feltételek (ha vannak): Funkcionális morfológia


A kurzus a mondat leírásának módszertani kérdéseit tárgyalja funkcionális keretben. Fő témák: a szintaktikai szerkezetek és a szemantikai szerkezetek közötti megfelelések feldolgozása általános nyelvészeti, nyelvtipológiai nézőpontból, részletes elemzésekkel a magyar tagmondatokra és azok belső szerkezetére vonatkozóan. A mondatbeli funkciók magyar nyelvi szintaktikai megvalósulásainak elemzése, a főbb mondattípusok a magyarban kitekintéssel más nyelvekre.Kompetenciák: Az előadással szoros összefüggésben a kurzus fejleszti a mondat funkcionális leírásához, a legfrissebb nemzetközi kutatási eredmények megismeréséhez és alkotó alkalmazásához, továbbfejlesztéséhez szükséges készségeket, elmélyíti azokat a képességeket, amelyek a mondatszerkezetek, a konstrukciótípusok variabilitásának kognitív, szemantikai és nyelvhasználati (konstruálási) jellemzőinek elemzéséhez, leírásához, részletes kidolgozásához szükségesek. A hallgatók fejlesztik az önálló mondattani leíráshoz szükséges szakmai kompetenciájukat, és kontrasztív-konfrontatív személetüket a mondattani jelenségek vizsgálatában.


Kötelező irodalom:Goldberg, Adele, Constructions at work. Oxford University Press, New York, 2006. ISBN 0-19-9-

268517 978-0-19-9268511Hegedűs Rita, Magyar nyelvtan. Formák, funkciók, összefüggések. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2004.

ISBN 963 9372 92 7Imrényi, András, A dependency-based account of Hungarian structural focus. Jezikoslovlje 11. 2010: 1–

23. Ladányi Mária – Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.), Tanulmányok a funkcionális nyelvészet köréből.

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXII., 2008. ISBN 978 963 05 8618 4Tolcsvai Nagy Gábor – Tátrai Szilárd (szerk.), Konstrukció és jelentés. Tanulmányok a magyar nyelv

funkcionális kognitív leírására. Tinta Kiadó, Budapest, 2011. (Megjelenés alatt.)Ajánlott irodalom:Péteri Attila, Mondattípus és mondatmodalitás a német és a magyar nyelvben. Magyar Nyelvőr 129.

2005: 218–235. Zsilka János, Nyelvi rendszer és valóság. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971. ISBN-szám nélkül.

Tantárgy felelőse (név, beosztás, tud. fokozat): dr. Laczkó Krisztina egyetemi docens, PhD


Tantárgy neve: Lexikológia, lexikográfia Kreditszáma: 3





24



A lexikológia (szókészlettan) és a lexikográfia (szótártan) elvben két különálló tudományág, ám a gyakorlatban nehéz volna egyiket a másiktól függetleníteni, mivel számos tekintetben átfednek egymással és egyik a másikat kiegészíti, sőt feltételezi. A kognitív nyelvészeti kutatások jelentős mértékben felértékelték mindkét tudományágat, tovább mélyítve azok közös metszetét. A kurzus célja, hogy megismertesse a hallgatókat e folyamat eredményeivel, úgymint: 1) a mentális lexikon enciklopédikus felépítése; 2) a kategóriák hierarchikus elrendezése, a prototípus-elmélet és a poliszémia hatása és alkalmazása a lexikológiában és a lexikográfiában; és 3) a metafora, a metonímia és a jelentésintegráció szerepe új szavak, új jelentések kialakulásában. Végül, mindezek tükrében megvitatásra kerül az „ideális” szótár lehetséges struktúrája is.Kompetenciák: A kurzus továbbfejleszti és elmélyíti azokat a kognitív nyelvészeti ismereteket, amelyek a szókészlettan és szótártan tudományos vizsgálódásához nélkülözhetetlenek. Mivel a lexikológia elméleti, míg a lexikográfia alkalmazott tudományág, e két terület közötti összefüggések megvitatása fejleszti a hallgatók azon képességét, hogy elméleti ismereteiket miként ültethetik át a gyakorlatba.


Kötelező irodalom:Benczes, Réka, Creative Compounding in English: The Semantics of Metaphorical and Metonymical

Noun-Noun Combinations. John Benjamins, Amsterdam/Philadelphia, 2006. ISBN 978 90 272 2373 9

Geeaerts, Dirk, Words and Other Wonders: Papers on Lexical and Semantic Topics. Mouton de Gruyter, Berlin –New York, 2006. ISBN 978 3 11 019042 7

Kövecses Zoltán, A metafora. Typotex, Budapest, 2005. ISBN 963 9548 55 3Kövecses Zoltán – Benczes Réka, Kognitív nyelvészet. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2010. ISBN

978 963 05 8925 3Langacker, Ronald W., Foundations of Cognitive Grammar. Vol. I: Theoretical Prerequisites. Stanford

University Press, Stanford, 1987. ISBN 978 0804 73851 4Ajánlott irodalom: Cserép Attila, Poliszémia, szólások és szótárírás. In: Gecső Tamás (szerk.), Poliszémia, homonímia.

Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 2. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 1999: 54–64. ISBN 963 8601 310

Ladányi Mária, Metaforizáció és szóképzés. In: Kemény Gábor (szerk.), A metafora grammatikája és stilisztikája. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 10. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2001: 181–185. ISBN 963-9372-06-4

Papp, Kornélia, A Conceptual Integration Approach to the Property Word Nagy ‘Big’. Acta Linguistica Hungarica 57. 2010: 119–142.

Szili Katalin, A be igekötő jelentésváltozásai. Magyar Nyelvőr 129. 2005: 151–164.Tolcsvai Nagy Gábor, Kognitív jelentéstani vázlat az igekötőről. Magyar Nyelv 101. 2005: 27–43.

Tantárgy felelőse (név, beosztás, tud. fokozat): dr. Benczes Réka, egyetemi adjunktus, PhD

Tantárgy oktatásába bevont oktató(k), ha vannak (név, beosztás, tud. fokozat): dr. habil Brdarné Szabó Rita, PhD

Tantárgy neve: Pragmatika Kreditszáma: 3




Előtanulmányi feltételek (ha vannak): Funkcionális kognitív nyelvészet, Jelentéstan


25


A kurzus a nyelvhasználat kérdéseit a funkcionális szemléletű pragmatikai irányzatok eredményei, szempontjai és fogalomkészlete alapján tárgyalja. Fő témák: a nyelvhasználat mint társas megismerő tevékenység, mint dinamikus jelentésképzés, mint a kommunikációs igényektől és körülményektől függő választás, egyezkedés és adaptáció (alkalmazás, hozzáigazítás). Kifejtendő kérdések: a kontextus a figyelemirányítással és az episztemikus lehorgonyzással, a deixis a nézőpont szerveződésével, a beszédaktus a nyelvi interakciókkal együtt járó udvariassággal, az implicit jelentés a következtetési folyamatokkal, a deixis a nézőpont szerveződésével összefüggésben; a pragmatikai és a metapragmatikai tudatosság.Kompetenciák: A kurzus fejleszti a nyelvi rendszer és a nyelvhasználat közötti összefüggések nyelvtudományi leírásának készségeit, különös tekintettel a résztvevők által megértett beszédhelyzet térbeli, időbeli és szociális tényezőinek feldolgozására, a közös figyelemirányítás jellemzőinek leírására. A kurzus elmélyíti azokat a képességeket, amelyek a nézőpont, a deixis, a beszédaktus, a pragmatikai és a metapragmatikai tudatosság nemzetközileg élenjáró nyelvtudományi megismerését és leírását lehetővé teszik, empirikus adatok alapján. A hallgatók a kurzus során fejlesztik a nyelv és a beszélőközösség közötti kapcsolatot kutató munkában való jártasságukat.


Kötelező irodalom:Ladányi Mária – Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.), Tanulmányok a funkcionális nyelvészet köréből.

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXII., 2008. ISBN 978 963 05 8618 4Tátrai Szilárd, 2004. A kontextus fogalmáról. Magyar Nyelvőr 2004: 479–494. Tátrai Szilárd, 2010. Áttekintés a deixisről. Magyar Nyelvőr 2010: 311–332. Tomasello, Michael, Gondolkodás és kultúra. Osiris, Budapest, 2002. (Részletek.) ISBN 963 389 232 5Verschueren, Jef, Understanding Pragmatics. Arnold, London, 1999. (Részletek.) ISBN 0 340 64624 1Ajánlott irodalom: Croft, William, Toward a social cognitive linguistics. In: Evans, V. – Poursel, S. (eds.), New Directions

in Cognitive Linguistics. John Benjamins, Amsterdam, 2009. 395–420. ISBN 012 03 414 4512 6Mey, Jacob L., Pragmatics. An Introduction. Oxford (UK) – Cambridge (USA), Blackwell, 2001. ISBN

0-631-21132-2Németh T. Enikő – Bibok Károly (szerk.), Tanulmányok a pragmatika köréből. Általános Nyelvészeti

Tanulmányok XX., 2004. ISBN 963 05 8095 0Reboul, Anne – Moeschler, Jacques, A társalgás cselei. Bevezetés a pragmatikába. Osiris, Budapest,

2000. ISBN 9633897009; 9633797012Tátrai Szilárd, Bevezetés a pragmatikába. Funkcionális kognitív megközelítés. Tinta Kiadó, Budapest,

2011. ISBN 978-963-9902-93-0

Tantárgy felelőse (név, beosztás, tud. fokozat): dr. habil. Tátrai Szilárd egyetemi adjunktus, PhD

Tantárgy oktatásába bevont oktató(k), ha vannak (név, beosztás, tud. fokozat): dr. habil. Bartha Csilla egyetemi docens, CSc

Tantárgy neve: Szövegtan, diskurzuselemzés Kreditszáma: 3






A kurzus a korábbi általános elméleti és leíró ismeretekre épít, a funkcionális szemléletet alkalmazza a magyar nyelvű szövegek leírására. A szövegtani kérdések közül a szöveg szerkezeti és műveleti feldolgozására összpontosít proto-szövegtípusokra lebontva. Fontos részterületek: a perspektíva és a lehorgonyzás, a fogalmi szerkezetek és a séma jellegzetességei (aktiváltsági szintek, explicitség és

26


implicitség), a koreferencia, a topikfolytonosság, az eseményszekvencialitás, valamint a tagmondat/mondat szövegtani beágyazottsága, a spontán, beszélt, dialogikus és a tervezett, írott, monologikus szövegekben. Hálózat, hierarchia és szekvencialitás, átfogó szövegtervezés és alulról fölfelé építkezés. A diskurzuselemzés elméleti és módszertani kérdései. Fő témák: a nyelvi interakciók átírása és elemzése, a társalgás szerkezete, a beszélőváltás mechanizmusa, a preferencia-viszonyok, a nyelvi, társadalmi, ideológiai kontextus és diskurzus viszonya, az udvariasság, a társadalmi szerepek és identitások, a hatalom a nyelvhasználatban.Kompetenciák: A kurzus fejleszti a szöveg nyelvészeti leírásának készségeit a kutatások nemzetközi eredményeinek és sztenderdjeinek megfelelően: elmélyíti azokat a képességeket, amelyek a szöveg időben történő dinamikus jellegének, és egyúttal szerkezetként megértett egészként történő feldlgozását lehetővé teszik, a szöveg negyfokú összetettségében. A kurzus a funkcionális grammatika és a szövegleírás közötti szoros összefüggések tanulmányozásának készségeit erősíti, emorikus adatok és a személyes, közösségi és kultúák közötti kommunikáció sajátosságait kiemelve.


Kötelező irodalom:Hámori Ágnes, A társalgási műfajokról. In: Tátrai Szilárd – Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.), Szöveg,

szövegtípus, nyelvtan. Tinta Könyvkiadó., Budapest, 2008. 157–181. ISBN 978 963 7094 93 4Iványi Zsuzsanna, A nyelvészeti konverzációelemzés. Magyar Nyelvőr 2001: 74–93.Tátrai Szilárd, A kontextus fogalmáról. Magyar Nyelvőr 2004: 479–494. Tolcsvai Nagy Gábor, A magyar nyelv szövegtana. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2001.

(Részletek.) ISBN 963 19 1229 9Tolcsvai Nagy G. (szerk.), Szöveg és típus. Szövegtipológiai tanulmányok. Tinta Kiadó, Budapest, 2006.

(Részletek.) ISBN 978 963 7094 63 Ajánlott irodalom: Cameron, Deborah, Working with Spoken Discourse. SAGE, London, 2001. ISBN 0-7619-5773-1Chafe, Wallace, Discourse, consciousness and time. The University of Chicago Press, Chicago, 1994.

56–210. ISBN 0-226-10054-5Fairclough, Norman, Analysing discourse: Textual analysis for social research. Routledge, New York,

2003. ISBN -415-25893-6Langacker, Ronald W., Discourse in Cognitive Grammar. Cognitive Linguistics 12. 2001: 143–188. Tátrai Szilárd, A nézőpont szerepe a narratív megértésben. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXI.,

2005. 207–229. ISBN 963 05 8318 6


Tantárgy oktatásába bevont oktató(k), ha vannak (név, beosztás, tud. fokozat): dr. habil. Bartha Csilla egyetemi docens, CSc, dr. Laczkó Krisztina egyetemi docens, PhD, dr. Tolcsvai Nagy Gábor egyetemi tanár, CMHAS

Tantárgy neve: Stilisztika, retorika Kreditszáma: 3






A kurzus fő témája a stílus nyelvi rendszerbeli és szociokulturális tényezői a mindennapi szövegek vizsgálatában, a megértett beszédhelyzet, a közös figyelemirányítás, a beszélő célja és a kiváltott hatás szempontjából. Fő témák: a nyelvi kategóriák (szófajok, a mondattípusok) stílusértéke, a funkcionális struktúrák (a metafora, a metonímia, az alakzatok) stíluslehetőségei, szöveg és stílus (a szövegszerkezet, a szövegértelem, a szövegtípus és a beszédhelyzet stilisztikája), a szociokulturális tényezők (viselkedés, helyzet, érték, archaizmus, neologizmus). További tárgyalandó terület a szépirodalom nyelvisége, az

27

http://www.amazon.com/exec/obidos/tg/detail/-/0415258936/qid=1124891759/sr=1-1/ref=sr_1_1/002-9527482-2612008?v=glance&s=books


irodalmi mű specifikus stilisztikai jellemzői. A kurzus másik fő témája a retorika mint az igazság szónoki megformálása és a meggyőzés eszköze, a tervezett és spontán szövegek hatásszándéka.Kompetenciák: A kurzus fejleszti a stílus és a retorika elméleti és gyakorlati tanulmányozásának készségeit, amelyek egy kulturálisan tagolt társadalomban a nyelvhasználat során a szöveg értelméhez és a beszélő önazonosításához hozzájárulnak, interszubjektív viszonyban. Egyrészt a nemzetközi szakirodalom legfontosabb elméleti és módszertani eredményeit sajátítják el a hallgatók, a hazai kutatásokkal összhangban, másrészt a gyakorlati stilisztika elveit, amelyek a stílus funkcionálásának norma jellegű részeit alkotják. A kurzus elmélyíti azokat a képességeket, amelyek a nyelvi produktumok stílusának és retorikájának elemzését és értelmezését lehetővé teszik.


Kötelező irodalom:Szathmári István (szerk.), A stilisztikai alakzatok rendszerezése. Tinta Kiadó, Budapest, 2006. ISBN 963

7094 53 9Tátrai Szilárd, Narratív távolság − lírai közvetlenség. In: Tátrai Szilárd − Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.),

Szöveg, szövegtípus, nyelvtan. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2008. 49−55. ISBN 978 963 7094 93 4Tolcsvai Nagy Gábor, A magyar nyelv stilisztikája. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996. ISBN 963

18 7506 7Tolcsvai Nagy Gábor, A nyelvi variancia kognitív leírása és a stílus (Egy kognitív stíluselmélet vázlata).

In: Büky László (szerk.), A mai magyar nyelv leírásának újabb módszerei VI. SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék – Magyar Nyelvészeti Tanszék, Szeged, 2004. 143–160. ISBN 963 582 2770

Tolcsvai Nagy Gábor, A metafora alakulástörténete a magyar lírai modernségben. Történeti tipológiai vázlat. In: Bednanics G. – Bengi L. – Kulcsár Szabó E. – Szegedy-Maszák M. (szerk.), Hang és szöveg. Költészettörténeti kérdések a lírai modernségben. Osiris, Budapest, 2003. 26–61. ISBN 963 389 3569

Ajánlott irodalom: Adamik Tamás – A. Jászó Anna – Aczél Petra, Retorika. Osiris, Budapest, 2004. ISBN 963 389 466 2Brône, Geert – Vandaele, Jeroen (eds), Cognitive Poetics. Goals, Gains and Gaps. Walter de Gruyter,

Berlin – New York, 2009. ISBN 978-3-11-020560-2Semino, Elena – Culpeper, Jonathan (eds), Cognitive Stylistics. Language and cognition in text analysis.

John Benjamins, Amsterdam, Philadelphia, 2002. ISBN Hb 90 272 33314Szathmári István (szerk.), Alakzatlexikon. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2008. ISBN 978 963 9902 02 2Tolcsvai Nagy Gábor, A Cognitive Theory of Style. P. Lang, Frankfurt am Main, 2005. ISBN 3-631-

37551-7



Tantárgy neve: A nyelvi változás Kreditszáma: 3






A kurzus a nyelvi változások motivációit és jellegzetes irányait tárgyalja. Fő témák: grammatikalizációs folyamatok, metonimikus figyelemáthelyeződés és abból eredő grammatikai változások, jelentéskiterjesztés, jelentésváltozás pragmatikai hatásra (például ige segédigévé grammatikalizálódása, deontikus modalitás episztemikussá válása), komplex változások (például a határozóragok és az igekötők kialakulása és funkcionális kiterjesztődése, a deiktikus igeidőrendszer változása és a folyamatjelölés, az

28


aspektus összefüggéseinek változása). A nyelvi változások szociokulturális tényezői, a „láthatatlan kéz” működése.Kompetenciák: A kurzus fejleszti a nyelvi változások tanulmányozásának készségeit, a változás beszélőtől való szociokulturális alapú kiindulópontjára összpontosítva. Elmélyíti azokat a képességeket, amelyek elemezni és leírni képesek a nyelvi változás kulturális alapjaitól a nyelvi rendszerbeli változásokig tartó utat, amelyek ki tudják mutatni a nyelvi változások kogníciós motivációit, azok rendszerszerű, ismétlődő (szabályos) módjait, és a változások közösségi, kulturális és gazdasági jelentőségét, az ezredforduló utáni nemzetközi funkcionális nyelvészet legfontosabb eredményei alapján.


Kötelező irodalom:Benkő Loránd, A történeti nyelvtudomány alapjai. Tankönyvkiadó, Budapest, 1988. ISBN 963 18 0831

9Dér Csilla Ilona, Grammatikalizáció. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2008. ISBN 978 963 05 8668 9Hadrovics László, Magyar történeti jelentéstan. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992. ISBN 963 05 6225 1Kiss Jenő – Pusztai Ferenc (szerk.), Magyar nyelvtörténet, Osiris Kiadó, Budapest, 2003. ISBN 963 389

534 6Tolcsvai Nagy Gábor, Kognitív szemantika. Konstantin Filozófus Egyetem, Nyitra, 2010. ISBN 978-80-

8094-785-9Ajánlott irodalom: Croft, William, Explaining Language Change. An Evolutionary Approach. Longman, London, 2000.

ISBN 0-582-35677-6Geeraerts, Dirk, Diachronic Prototype Semantics: A Contribution to Historical Lexicology. Clarendon

Press, Oxford, 1997. ISBN 0-19-823652-2Keller, Rudi, Sprachwandel. Von der unsichtbaren Hand in der Sprache, Francke Verlag., Tübingen,

1990. ISBN 3-7720-1761-4Sweetser, Eve, From Etymology to Pragmatics. Cambridge University Press, Cambridge, 1990. ISBN 0-

521-32406-8Traugott, Elizabeth Closs – Dasher, Richard B., Regularity in Semantic Change, Cambridge University

Press, Cambridge, 2002. ISBN 978-0-521-58378-0



Tantárgy neve: Beszédtudományok Kreditszáma: 3






A kurzus tárgyalja a beszédtudomány főbb területeit; cél a verbális kommunikáció megismerésének megalapozása a beszédtervezéstől a beszédmegértésig. Ismerteti e két fő mechanizmus szintjeit, ezek részletes működéseit, valamint az egyes folyamatok elemzési lehetőségeit. Foglalkozik a mentális lexikon nyelvspecifikus sajátosságaival és a lexikális hozzáférés modelljeivel. Tárgyalja a spontán és a nem spontán beszéd (pl. felolvasás) tervezési és kivitelezési azonosságait és eltéréseit (szegmentális és szupraszegmentáélis tényezők), valamint az önmonitorozási folyamatokat.Kompetenciák: A kurzus elősegíti a tudatos beszéd létrehozását, a monitorozási folyamatok jó működését, alkalmassá teszi a hallgatókat a beszéd különféle formáinak több szempontú tudományos elemzésére, alapot biztosít a gyakorlati alkalmazásokhoz (pl. beszédtechnika, bűnügyi fonetika).

29



Kötelező irodalom:A Beszédkutatás folyóirat 2009, 2010, 2011. évi számai. (Részletek.) ISSN 1218-8727Gósy Mária – Menyhárt Krisztina (szerk.), Szöveggyűjtemény a fonetika tanulmányozásához. Nikol,

Budapest, 2003. ISBN 963 210 773 XGósy Mária, Fonetika, a beszéd tudománya. Osiris Kiadó, Budapest, 2004. ISBN 963 389 666 5Gósy Mária, Pszicholingvisztika. Osiris Kiadó, Budapest, 2005. ISBN 963 389 773 4Ajánlott irodalom: Bóna Judit, A gyors beszéd. Produkciós és percepciós sajátosságok. MTA Könyvtára – Lexica Kiadó,

Budapest, 2009. ISBN 978-963-06-7316-7Gósy Mária, Önellenőrzési folyamatok a beszédben. Magyar Nyelv 104. 2008: 412–432. Gráczi Tekla Etelka – Horváth Viktória, A magánhangzók realizációja spontán beszédben.

Beszédkutatás 2010: 5–16. Gyarmathy Dorottya, A beszélő bizonytalanságának jelzései: ismétlések és újraindítások. Beszédkutatás

2009: 196–216. Markó Alexandra, Kérdő funkciójú hanglejtésformák a spontán beszédben. Beszédkutatás 2007: 59–74.

Tantárgy felelőse (név, beosztás, tud. fokozat): dr. Gósy Mária egyetemi tanár, DSc

Tantárgy oktatásába bevont oktató(k), ha vannak (név, beosztás, tud. fokozat): dr. Bóna Judit egyetemi adjunktus, PhD, dr. Imre Angéla egyetemi adjunktus, PhD, dr. Markó Alexandra egyetemi adjunktus, PhD

Tantárgy neve: Empirikus nyelvészet Kreditszáma: 3






A tantárgy fő célkitűzése, hogy megismertesse a beszélt és írott nyelvhasználat empirikus kutatásának alapvető elméleti és módszertani elveit és gyakorlatát, Részletesen foglalkozik a következő kérdésekkel: Formalista versus funkcionalista megközelítések a nyelvészetben; a módszertan mint elmélet. Szociolingvisztikai paradigmák és alapfogalmak; a nyelvi adat és kezelése; módszertani elvek; etikai elvek; kvalitatív és kvantitatív módszerek. Kvantitatív módszerek: teszt, kérdőívtípusok, napló, interjú. A megfigyelő paradoxona és a „természetes nyelv”. Kvalitatív módszerek: etnográfiai megközelítés. A nyelvideológiák és attitűdök vizsgálata. Korpuszok, transzkripciós eljárások, az adatok prezentálása és elemzési lehetőségek.Kompetenciák: A kurzus fejleszti a nyelvi rendszer és a nyelvhasználat közötti kapcsolat létrehozását a leíró nyelvészeti kutatásokban, az empirikus adatok megszerzésének, rögzítésének, kezelésének és értelmezésének elméleti és módszertani kidolgozásával. Kialakítja és elmélyíti azokat a képességeket, amelyek révén a nyelvhasználat folyamatából lehetséges jelen idejű adatokat nyerni és azokat termékenyen a nyelvleírásba beépíteni. A kurzus a kompetenciák kialakítását a legfrissebb és legmegbízhatóbb módszerekkel végzi, megfelelve a funkcionális nyelvleírás követelményeinek.


Kötelező irodalom:Babbie, Earl, A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, Budapest, 2003. ISBN 963 506

563 9Borbély Anna, Nyelvcsere. Szociolingvisztikai kutatások a magyarországi románok közösségében.

Készült az MTA Nyelvtudományi Intézet Élőnyelvi Osztályán, Budapest, 2001. ISBN 963 9074 28 4

30


Falus Iván – Ollé János, Az empirikus kutatások gyakorlata. Adatfeldolgozás és statisztikai elemzés. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2008. ISBN 978-963-19-6011-2

Kontra Miklós (szerk.), Beszélt nyelvi tanulmányok. MTA Nyelvtudományi Intézete, Budapest, 1988. (Részletek.) ISBN 963-8461-28-4

Kontra Miklós (szerk.), Nyelv és társadalom a rendszerváltáskori Magyarországon. Osiris, Budapest, 2003. (Részletek.) ISBN 963 389 419 0

Ajánlott irodalom: Bodó Csanád – Vargha Fruzsina Sára, Régi nyelvatlaszok – új módszerek. Nyelvtechnológiai eljárások a

nyelvföldrajzban. Magyar Nyelv 104. 2008: 335–351. Letenyei László (szerk.), Településkutatás. Módszertani szöveggyűjtemény. L’Harmattan – Ráció Kiadó,

Budapest, 2006. ISBN 963-0606-23-2Litoselli, Lia (szerk.), Research Methods in Linguistics. Continuum International Publishing Group,

London, 2010. ISBN 978-0-826-489937McEnery, Tony – Xiao, Richard – Tono, Yukio (szerk.), Corpus-Based Language Studies: An Advanced

Resource Book. Routledge, London – New York, 2006. ISBN 978-0-415-28622-0Szirmai Monika, Bevezetés a korpusznyelvészetbe. Tinta Kiadó, Budapest, 2006. ISBN 963 7094 42 3


Tantárgy oktatásába bevont oktató(k), ha vannak (név, beosztás, tud. fokozat): dr. habil. Ladányi Mária egyetemi docens, DSc, dr. Hattyár Helga egyetemi adjunktus, PhD

Tantárgy neve: Nyelvészeti szakszeminárium 1–3. Kreditszáma: 3+3+3

A tanóra típusa és száma: szem. 3 x 30 ó


A tantárgy tantervi helye (hányadik félév): 3–4.



A szakszemináriumok a megszerzett alapismeretekre építve elmélyítik az elméleti, módszertani és tárgyi ismereteket, továbbvezetik, az önálló tudományos és gyakorlati munka irányába segítik a hallgatókat. A szakszeminárium a szak meghatározott témaköreit tárgyalja egy-egy specifikus témakörben a szakirodalomban és az aktuális kérdésekben való elméleti, módszertani és leíró elmélyedés segítségével. A szakszeminárium a tudományos kutatással, kutatásmódszertannal kapcsolatos ismereteket bővíti. Bármely tanult ismeretkörhöz kapcsolódhatnak az oktatók kutatási területeitől és a hallgatók érdeklődésétől függően. Kompetenciák:A szakszeminárium a szak meghatározott témaköreinek speciális készségeit és ismereteit bővíti, egy-egy specifikus témakörben a szakirodalomban és az aktuális kérdésekben való elméleti, módszertani és leíró elmélyedés segítségével. A szakszeminárium a tudományos kutatással, kutatásmódszertannal kapcsolatos ismeretek bővítését eredményezi.


Kötelező irodalom:A föntebb megfogalmazottak értelmében általánosan kötelező irodalom sem adható. A kötelező és ajánlott irodalom kiválasztása a mindenkori kurzusvezetők tiszte és felelőssége.Ajánlott irodalom:Babbie, Earl, A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, Budapest, 2003. ISBN 9635065639


31

http://www.c3.hu/~magyarnyelv/08-3/bodo-vargha.pdf


Tantárgy oktatásába bevont oktató(k), ha vannak (név, beosztás, tud. fokozat): dr. Balázs Géza egyetemi tanár, CSc, dr. habil. Bartha Csilla egyetemi docens, PhD, dr. Bodó Csanád egyetemi adjunktus, PhD, dr. Farkas Tamás egyetemi adjunktus, PhD,dr. N. Fodor János egyetemi adjunktus, PhD, dr. Gósy Mária egyetemi tanár, DSc, dr. habil. Juhász Dezső egyetemi tanár, CSc, dr. Kiss Jenő egyetemi tanár, MHAS, dr. habil. Kugler Nóra egyetemi adjunktus, PhD, dr. Laczkó Krisztina egyetemi docens, PhD, dr. habil. Ladányi Mária egyetemi docens, DSc, dr. T. Somogyi Magda főiskolai tanár, CSc, dr. habil. Tátrai Szilárd egyetemi adjunktus, PhD, dr. Terbe Erika egyetemi adjunktus, PhD, dr. Tolcsvai Nagy Gábor egyetemi tanár, CMHAS

Tantárgy neve: Szakdolgozati szeminárium Kreditszáma: 3






A szakdolgozati szeminárium módot ad egy kutatási területen való elmélyült munkára, az elmélet és gyakorlat együttes alkalmazására, a megszerzett nyelvtudományi ismereteknek a kreatív felhasználására. A szakdolgozati szeminárium a szakdolgozat meghatározott témaköreinek kidolgozására összpontosít, a specifikus témakörökben a szakirodalomban és az aktuális kérdésekben való elméleti, módszertani és leíró elmélyedés segítségével. Továbbá a szakdolgozat, tágabban a tudományos munka elkészítésével, szerkesztésével kapcsolatos ismereteket tárgyalja.Kompetenciák:A szakdolgozati szeminárium a szakdolgozat meghatározott témakörének speciális készségeit és ismereteit bővíti, az adott specifikus témakörben a szakirodalomban és az aktuális kérdésekben való elméleti, módszertani és leíró elmélyedés segítségével. Továbbá a szakdolgozat, tágabban a tudományos munka elkészítésével, szerkesztésével kapcsolatos ismeretek bővítését eredményezi.


Kötelező irodalom:Babbie, Earl, A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, Budapest, 2003. ISBN

9635065639Eco, Umberto, Hogyan írjunk szakdolgozatot? Kairosz Kiadó, Budapest, 2003. ISBN 139137 537Továbbá a hallgatók szakdolgozati témakörének megfelelő kötelező irodalom.Ajánlott irodalom:A hallgató szakdolgozati témájától függően megadott további irodalom.



32


Dimenzionális nyelvészet szakirány

Tantárgy neve: Rendszertörténet Kreditszáma: 3






A tantárgy a bevezető részben a nyelvi változás legfontosabb általános kérdéseit tekinti át (a változás jellege, lényeges vonásai, körülményei, indítékai, magyarázatai; állandóság és változás a nyelvben; az alak és a funkció viszonya; a variációk szerepe; a változások összefüggései) magyar és idegen nyelvi példákon keresztül. – A második rész a különböző nyelvi szinteken (hangtan, alaktan, szintaxis, jelentéstan) megvalósuló változástípusokat, rendszermozgásokat mutatja be történeti és szinkrón példákon keresztül. Kompetenciák: A tantárgy az önálló nyelvtörténeti elemzőkészség elméleti-módszertani megalapozását szolgálja a belső nyelvi tényezőkre koncentrálva.


Kötelező olvasmányok:Benkő Loránd, A történeti nyelvtudomány alapjai, Tankönyvkiadó, Budapest, 1988. 85–182, 259–

269. ISBN 963 18 0831 9Büky László – Forgács Tamás (szerk.), A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei I–V. Szegedi

/József Attila/ Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszék, Szeged, 1999–2011. (Részletek.) Kötetenként változó ISBN-számmal

Bynon, Theodora, Történeti nyelvészet. Osiris Kiadó, Budapest, 1997. (Részletek.) ISBN 963 379 306 8

Herman József, A történeti nyelvészettől a nyelvi változások elmélete felé: problémavázlatok. In: Bakró-Nagy Marianne – Bánréti Zoltán – É. Kiss Katalin (szerk.), Újabb tanulmányok a strukturális magyar nyelvtan és a nyelvtörténet témaköréből. Osiris Kiadó, Budapest, 2001. 389–407. ISBN 963 379 607 5

Kiss Jenő, A nyelvi változás. In: Kiss Jenő – Pusztai Ferenc (szerk.), Magyar nyelvtörténet. Osiris Kiadó, Budapest, 2003. 23–58. ISBN 963 389 534 6

Ajánlott olvasmányok: Haader Lea, Mikrodiakrónia és változásvizsgálat (az összetett mondatokban). Magyar Nyelvőr 2001:

354–371. Hale, Mark, Historical Linguistics: Theory and Metod. Wiley–Blackwell, Oxford, 2007. ISBN

9780631196617Juhász Dezső, Nyelvi és nyelvváltozati rendszerek, részrendszerek és mikrorendszerek a térbeliség

dimenziójában. In: É. Kiss Katalin – Hegedűs Attila (szerk.), Nyelvelmélet és dialektológia. PPKE BTK Elméleti Nyelvészeti Tanszék – Magyar Nyelvészeti Tanszék, Piliscsaba, 2009. 151–160. ISBN 978 963 9206717

Kiss Jenő, A nyelvi változás – kutatói dilemmák. Magyar Nyelv 2008: 257–274. Kiss Jenő, Nyelvromlás? Magyar Nyelv 2011: 9–20.

Tantárgy felelőse (név, beosztás, tud. fokozat): dr. habil. Juhász Dezső CSc, egyetemi tanár

Tantárgy oktatásába bevont oktató(k), ha vannak (név, beosztás, tud. fokozat): dr. Kiss Jenő egyetemi tanár, MHAS, dr. Sárosi Zsófia egyetemi docens, PhD, dr. Terbe Erika egyetemi adjunktus, PhD

33


Tantárgy neve: Szótörténet Kreditszáma: 3






A tantárgy feladata a szókészlettörténet rendszeres és módszeres áttekintése az eredetbeli kategóriákra helyezve a hangsúlyt. Eközben megismertet a történeti lexikográfia alapelveivel, folytatva a BA-képzésben elkezdett, de ott még inkább mozaikszerűen, részben adalékként felvillantott szókincstant. A rendszeres diakrón szókincsvizsgálatban ugyancsak nagy figyelmet kapnak a népiségtörténeti és művelődéstörténeti tényezők, de a belső nyelvészeti szempontok – elsősorban a szóalkotás, szóteremtés, szófaj- és jelentésváltozások típusai – is kellő súllyal érvényesülnek.Kompetenciák: A szókincset érintő változások törvényszerűségeinek felismerése, tényanyagon alapuló elemzése, a nyelvi változások és a kultúra, valamint a társadalmi változások kölcsönhatásának értelmezése a történeti és etimológiai szótárak, kézikönyvek önálló használatával.


Kötelező irodalom:Balázs János (szerk.), Nyelvünk a Duna-tájon. Tankönyvkiadó, Budapest, 1989. (Részletek.) ISBN

963 18 1581 1 Benkő Loránd, A társadalom anyagi és szellemi műveltsége a szókincs történeti vizsgálatának

tükrében. Általános Nyelvészeti Tanulmányok VIII., Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972: 11–27.Hadrovics László, Magyar történeti jelentéstan. Rendszeres gyakorlati szókincsvizsgálat. Akadémiai

Kiadó, Budapest, 1992. (Részletek.) ISBN 963 05 6225 1Kiss Jenő – Pusztai Ferenc (szerk.), Magyar nyelvtörténet. Osiris, Budapest, 2003. (Részletek.) ISBN

963 389 534 6Tolnai Vilmos, A nyelvújítás. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1929. ISBN-szám nélkül.Ajánlott irodalom:Benkő Loránd – K. Sal Éva (szerk)., Az etimológia elmélete és módszere. Akadémiai Kiadó,

Budapest, 1976. ISBN 963 05 0847 8Bybee, Joan Mechanisms of Change in Grammaticization: The Role of Frequency. In: Joseph, Brian

D. – Janda, Richard D. (eds), The Handbook of Historical Linguistics. Blackwell Publishing, Malden–Oxford–Melbourne–Berlin, 2003. 602–623. ISBN 0-631-19571-8

Mátai Mária, A magyar szófajtörténet általános kérdései. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2007. ISBN 978 963 05 8549 1

Pusztai Ferenc, A XX. század műveltségváltásai és nyelvi változásai. Magyar Nyelv 2000: 385–391. 2000.

Országh László, Angol eredetű elemek a magyar szókészletben. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1977. ISBN 963 05 1141 X

Tantárgy felelőse (név, beosztás, tud. fokozat): dr. T. Somogyi Magda főiskolai tanár CSc

Tantárgy oktatásába bevont oktató(k), ha vannak (név, beosztás, tud. fokozat): dr. Terbe Erika egyetemi adjunktus, PhD, dr. Farkas Tamás egyetemi adjunktus, PhD, dr. Slíz Mariann egyetemi tanársegéd, PhD

Tantárgy neve: Forrásolvasás Kreditszáma: 3

34







A tárgy nyelvtörténeti források olvasásán, elemzésén keresztül mutatja be, illetve foglalja össze a nyelv rendszerének és az írásbeli nyelvhasználatnak az alakulását, nyelvi szintenként és korszakonként haladva. Ennek megfelelően a hangtörténeti, morfématörténeti, szófajtörténeti, jelentéstörténeti problémákon kívül normatörténeti kérdések is terítékre kerülnek. A tananyag része a nyelvtörténet forrásainak olvasásához és értelmezéséhez szükséges legfontosabb, a társtudományok (diplomatika, kodikológia, paleográfia, forráskiadás, interdiszciplináris módszer stb.) kínálta ismeretek és módszerek megismerése is. Kompetenciák: A cél az, hogy a kurzus végére a hallgatók széles körű tudás és megfelelő jártasság birtokában képesek legyenek nyelvtörténeti források értő olvasására és értelmezésére.


Kötelező irodalom:Benkő Loránd, Az Árpád-kor magyar nyelvű szövegemlékei. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1980.

(Részletek.) ISBN 963 05 2437 6Dömötör Adrienne, Régi magyar nyelvemlékek. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2006. ISBN 963 05

8344 5Kiss Jenő – Pusztai Ferenc (szerk.), Magyar nyelvtörténet. Osiris, Budapest, 2003. (Részletek.) ISBN

963 389 534 6A. Molnár Ferenc, A legkorábbi magyar szövegemlékek. Debreceni Egyetem BTK, Debrecen, 2005.

(Részletek.) ISBN 963 472 904 5Zelliger Erzsébet, A Tihanyi Alapítólevél. Bencés Kiadó, Pannonhalma, 2005. ISBN 963 9226 42 6Ajánlott irodalom:Bertényi Iván (szerk.), A történelem segédtudományai. Osiris, Budapest, 2003. ISBN 963389505Jakó Zsigmond – Radu Manolescu, A latin írás története. Európa, Budapest, 1987. ISBN 963 07 4067

2Joseph, Brian D. – Janda, Richard D. (szerk.), Handbook of Historical Linguistics. Blackwell

Publishing Ltd., Oxford, 2003. ISBN 9780631195719 Korompay Klára – Terbe Erika – C. Vladár Zsuzsa – Zsilinszky Éva (szerk.), Forráskutatás,

forráskiadás, tudománytörténet. MNyTK. 229. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 2009. ISBN 978-963-7530-92-0

A Régi Magyar Kódexek vagy a Régi Magyar Levéltár kijelölt kötetének bevezető tanulmánya.

Tantárgy felelőse (név, beosztás, tud. fokozat): dr. Terbe Erika egyetemi adjunktus, PhD

Tantárgy oktatásába bevont oktató(k), ha vannak (név, beosztás, tud. fokozat): dr. Sárosi Zsófia egyetemi docens, PhD, dr. Szentgyörgyi Rudolf egyetemi tanársegéd, PhD

Tantárgy neve: Kulturális nyelvészet Kreditszáma: 3





35



Tantárgyleírás: Kultúra és nyelv összefüggéseinek diszciplináris sajátosságai, valamint kutatásának aspektusai. 1. A kulturális csoportok képviselőinek kommunikációja, a diszkurzusok ideológiai, szocializációs és az arcrendszereket érintő jegyei (crosscultural/intercultural communication). 2. Pragmatikai vizsgálódások (pl. udvariasság, udvariatlanság). 3. Egy adott kultúra meghatározó fogalmainak elemzése. 4. Fogalmi metaforák, metonímiák kultúráktól függő jelei. Magyar kulturális nyelvészeti kutatások, elemzések (pl. szavak, szólások). Kompetenciák: Elsősorban nyelvészeti pragmatikai területen való jártasságok, készségek kialakítása (pl. témafelfedezés, megfigyelés, témakezelés), valamint a nyelvi viselkedés modelljeinek megismerése, megértése, empátia növelése.


Kötelező irodalom: Balázs Géza – Takács Szilvia, Bevezetés az antropológiai nyelvészetbe. Pauz-Westermann,

Celldömölk, 2009. ISBN 978-963-9432-89-5Balázs Géza – Veszelszki Ágnes (szerk.), Kulturális nyelvészet. (Részletek.) Inter, Budapest, 2011.

ISBN 978-963-89240-0-1Bańczerowski Janusz, A világ nyelvi képe. A világkép mint a valóság metaképe a nyelvben és a

nyelvhasználatban. Tinta, Budapest, 2008. (Részletek.) ISBN 978-963-9902-09-1Barley, Nigel, Egy zöldfülű antropológus kalandjai. Feljegyzések a sárkunyhóból. Typotex,

Budapest, 2009. ISBN 978-963-279-050-3Szili Katalin, Nyelvbe rejtett üzenetek. Magyar Nyelv 2006: 33–43.Ajánlott irodalom: Bárdosi Vilmos (szerk.), Quo vadis philologia temporum nostrorum? Korunk civilizációjának nyelvi

képe. Tinta, Budapest, 2009. ISBN 978 963 9902 19 0Bárdosi Vilmos (szerk.), Világkép a nyelvben és a nyelvhasználatban. Tinta, Budapest, 2010. ISBN

978 963 9902 46 6Duranti, Alessandro, Linguistic anthropology. Cambridge University Press, Cambridge, 1997. ISBN

0 521 44536 1Földes Csaba, Interkulturális nyelvészet: problémavázlat. Magyar Nyelv 2007: 16–38.Serpell, Robert, Kultúra és viselkedés. Gondolat, Budapest, 1981. ISBN 963 280 873 8


Tantárgy oktatásába bevont oktató(k), ha vannak (név, beosztás, tud. fokozat): dr. Szili Katalin egyetemi docens, CSc

Tantárgy neve: Név, társadalom, kultúra Kreditszáma: 3






Tantárgyleírás: A tantárgy a tulajdonnevek típusainak, használatának, illetve keletkezésének és változásainak a névhasználó közösségekkel és kultúrájukkal való összefüggéseit tárgyalja. Bemutatja a társadalmi változók szerepét a névadás, a pragmatikai szempontokat a névhasználat területén, a nyelvi és kulturális (művelődéstörténeti, nyelvideológiai stb.) tényezők kapcsolatrendszerét a

36


névtípusok kialakulásában és változásaiban. Az ismeretközlő és rendszerező szakaszokhoz eltérő nyelvek, társadalmak, kultúrák és történeti időszakok köréből vett anyagok elemzései kapcsolódnak.Kompetenciák: Készségek fejlesztése az egyedi és az általános következetes megkülönböztetésére a névadás és névhasználat területén, a névtípusok meghatározására, valamint a név és kultúra társadalmilag meghatározott összefüggéseinek felismerésére, tudatosítására, és az összefüggések gyakorlati alkalmazására.


Kötelező irodalom:Ahrens, Wolfgang et al. (eds.), Names in Multi-lingual, Multi-cultural and Multi-ethnic Contact.

York University, Toronto, 2009. = http://pi.library.yorku.ca/dspace/handle/10315/2901 (Részletek.) ISBN 978-1-55014-521-2

Balázs Géza (szerk.), A magyar nyelvi kultúra jelene és jövője. Budapest, MTA Társadalomkutató Központ, 2004. 1: 329–402. ISBN 963 508 425 0

Eichler, Ernst et al. eds., Namenforschung / Name Studies / Les noms propres. Ein internationales Handbuch zur Onomastik / An International Handbook of Onomastics / Manuel international d’onomastique. HSK. 11. Walter de Gruyter, Berlin – New York, 1995. (Részletek.) ISBN 978–3–640–68801–2; ISBN 3 937 209 40 3

Hajdú Mihály, Általános és magyar névtan. Osiris Kiadó, Budapest, 2003. (Részletek.) ISBN 963 389 418 2

Ördög Ferenc, Válogatott tanulmányok. Czupi Kiadó, Nagykanizsa, 2008. 184–236, 251–265. ISBN 963 8254 20 3

Ajánlott irodalom:A Név hatalma. Helikon Irodalomtudományi Szemle 1992: 3–4. szám. Brendler, Andrea – Brendler, Silvio Hrsg., Namenarten und ihre Erforschung. Baar Verlag,

Hamburg, 2004. 3–935536–70–4 Farkas Tamás – Kozma István (szerk.), A családnév-változtatások történetei időben, térben,

társadalomban. Gondolat Kiadó – Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 2009. ISBN 978 963 693 191 9

Jordan, Peter et al. Hrsg., Geographical Names as a Part of the Cultural Heritage. Institut für Geographie und Regionalforschung der Universität Wien, Kartographie und Geoinformation, Wien, 2009. ISBN 978-3-900830-67-0

J. Soltész Katalin, A tulajdonnév funkciója és jelentése. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1979. ISBN 963 05 1933 X

Tantárgy felelőse (név, beosztás, tud. fokozat): dr. Farkas Tamás egyetemi adjunktus, PhD

Tantárgy oktatásába bevont oktató(k), ha vannak (név, beosztás, tud. fokozat): dr. Raátz Judit főiskolai tanár, PhD, dr. Slíz Mariann egyetemi tanársegéd, PhD

Tantárgy neve: Történeti névtan Kreditszáma: 3






Tantárgyleírás: A tantárgy a tulajdonnevek, kiemelten a hely- és személynévfajták történeti típusait, keletkezés- és fejlődéstörténetét, nyelvi változásaikat és az ezekben szerepet játszó nyelvi és nyelven kívüli tényezők (művelődés-, társadalom-, politika-, igazgatástörténet stb.) működését tárgyalja. Az ismeretközlő és rendszerező szakaszokat névtörténeti elemzések egészítik ki, melynek során a

37


téma legfontosabb témaköreivel, szakirodalmával, forrásmunkáival is megismerkednek a hallgatók.Kompetenciák: A tárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék a névtörténeti folyamatok jellemzőit, képesek legyenek a tulajdonnevek változásait meghatározó külső és belső nyelvtörténeti tényezők felismerésére és a nevek nyelvi változásainak több szempontú leírására.


Kötelező irodalom:Benkő Loránd, Név és történelem. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1998. 11–39, 111–126. ISBN 963 05

7498 5Eichler, Ernst et al. eds., Namenforschung / Name Studies / Les noms propres. Ein internationales

Handbuch zur Onomastik / An International Handbook of Onomastics / Manuel international d’onomastique. HSK. 11. Walter de Gruyter, Berlin–New York, 1995. 594–615, 1665–1696. ISBN 3 935536 70 4

Hajdú Mihály, Általános és magyar névtan. Osiris Kiadó, Budapest, 2003. 95–101, 347–422, 732–773. ISBN 963 389 418 2

Hoffmann István, A Tihanyi Alapítólevél mint helynévtörténeti forrás. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2010. 14–19, 43–60, 215–232. ISBN 978 963 473 369 0

Kiss Lajos, Történeti vizsgálatok a földrajzi nevek körében. PPKE, Piliscsaba, 1999. 96–149, 207–226. ISBN 963 03 6904 4

Ajánlott irodalom:Benkő Loránd, Beszélnek a múlt nevei. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2003. ISBN 963 05 8050 0Brendler, Andrea – Brendler, Silvio Hrsg., Europäische Personennamensysteme. Ein Handbuch von

Abasisch bis Zentralladinisch. Baar Verlag, Hamburg, 2007. ISBN 978 3 935536 65 3N. Fodor János, A magyar családnevek új szempontú rendszerezési lehetőségéről. Magyar Nyelv 2008:

286–306.Korompay Klára, Középkori neveink és a Roland-ének. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1978. ISBN

9630513579Tóth Valéria, Névrendszertani vizsgálatok a korai ómagyar korban. Debreceni Egyetem, Debrecen,

2001. ISBN 963 472 615 1

Tantárgy felelőse (név, beosztás, tud. fokozat): dr. N. Fodor János egyetemi adjunktus, PhD

Tantárgy oktatásába bevont oktató(k), ha vannak (név, beosztás, tud. fokozat): dr. Farkas Tamás egyetemi adjunktus, PhD, dr. Slíz Mariann egyetemi tanársegéd, PhD, dr. Bárth M. János egyetemi tanársegéd, PhD

Tantárgy neve: Geolingvisztika Kreditszáma: 3






A kurzus főbb céljai: a nyelvföldrajz, a térnyelvészet, a nyelvatlaszokra építő nyelvvizsgálat bemutatása; a nyelv területiségének megjelenítése és a területiségből levonható következtetések nyelv- és kultúraközi, nyelven belüli (dialektális), továbbá diakrón hasznosítása. A nemzetközi iskolák bemutatása után a magyar törekvések vázolására is sor kerül. A módszertani kérdéseken belül a nyelvatlaszok készítésének és elemzésének a legáltalánosabb vonatkozásai is helyet kapnak. Zárásul: a tudományterület perspektívái, számítógépes és multimédiás eszközök alkalmazása. Kompetenciák: A nemzetközi és magyar nyelvföldrajzi irányzatokban, módszerekben való tájékozódás készségének, továbbá a különböző atlaszokban található nyelvi térképek elemzésében való jártasságnak a fejlesztése.

38



Kötelező irodalom: Balázs János, Az areális nyelvészeti kutatások története, módszerei és főbb eredményei. MNyTK.

166. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 1983. ISBN-szám nélkül. Balázs János (szerk.), Nyelvünk a Duna-tájon. Tankönyvkiadó, Budapest, 1989. (Részletek.) ISBN

963 18 1581 1Deme László – Imre Samu (szerk.), A magyar nyelvjárások atlaszának elméleti-módszertani

kérdései. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975. (Részletek.) ISBN 963 05 0609 2Juhász Dezső, A nyelvföldrajz. In: Kiss Jenő (szerk.), Magyar dialektológia. Osiris, Budapest, 2001,

92–110. ISBN 963 379 879 5B. A. Szerebrennyikov és munkatársai, A nyelvföldrajzi kutatás módszerei. In: Általános nyelvészet.

A nyelv belső struktúrája és a nyelvészeti kutatás módszerei. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1986. 308–348. ISBN 963 05 3454 1

Ajánlott irodalom: Agris Timuška (ed.), Proceedings of the 4th International Congress of Dialectologists and

Geolinguists. Latvian Language Institute – University of Latvia, Riga, 2006.ISBN 9984-742-22-9

Bodó Csanád – Vargha Fruzsina Sára, Régi nyelvatlaszok – új módszerek. Nyelvtechnológiai eljárások a nyelvföldrajzban. Magyar Nyelv 2008: 335–351.

Juhász Dezső, Merre tovább, magyar nyelvföldrajz? In: Zelliger Erzsébet (szerk.), Nyelv, területiség, társadalom. A 14. élőnyelvi konferencia (Bük, 2006. október 9–11.) előadásai. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 2007. 33–43. ISBN 978 963 7530 87 6

Juhász Dezső, Nyelvi és nyelvváltozati rendszerek, részrendszerek és mikrorendszerek a térbeliség dimenziójában. In: É. Kiss Katalin – Hegedűs Attila (szerk.), Nyelvelmélet és dialektológia. PPKE BTK, Piliscsaba. 151–160. ISBN 978 963 9206 71 7

Juhász Dezső, Szempontok és eszközök a nyelvjárásközi folyamatok történeti nyelvföldrajzi leírásához. In: Büky László – Forgács Tamás (szerk.), A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei IV. Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszék, Szeged, 2006. 87–100.


Tantárgy oktatásába bevont oktató(k), ha vannak (név, beosztás, tud. fokozat): dr. habil. Brenner Koloman egyetemi docens, PhD, dr. Bodó Csanád egyetemi adjunktus, PhD, dr. N. Fodor János egyetemi adjunktus, PhD

Tantárgy neve: Leíró dialektológia Kreditszáma: 3






A kurzus nyelvi szintek szerint deskriptív módon bemutatja a főbb magyar nyelvjárási jelenségeket, tendenciákat, majd ezek segítségével jellemzi a tíz nyelvjárási régiót. Betekintést nyújt a nyelvhasználat regionális tartományával összefüggő releváns pragmatikai és nyelvi problémakörökbe (pl. a táji nyelvváltozatok szerepe az anyanyelvi nyelvhasználati térben; nyelvtudományi, közoktatási és nyelvi-kulturális lehetőségek, ill. feladatok az ezredforduló utáni, kultúraváltáson átmenő társadalmakban; a regionális nyelvrendszertani, szókészleti és pragmatikai változás jellemzése stb.). A kurzushoz terepgyakorlat kapcsolódik. Kompetenciák: A kurzus célja a nyelvjárási jelenségek felismerése és többoldalú elemzése

39


képességének elsajátíttatása, valamint a terepgyakorlat előkészítése és lebonyolítása során a regionális nyelvváltozatokban zajló funkcionális és strukturális átalakulások nyelvjárási környezetben történő felmérése és értékelése.


Kötelező olvasmányok:Deme László – Imre Samu (szerk.), A magyar nyelvjárások atlaszának elmélet-módszertani kérdései.

Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975. (Részletek.) ISBN 963 05 0609 2 Juhász Dezső, Nyelvi és nyelvváltozati rendszerek, részrendszerek és mikrorendszerek a térbeliség

dimenziójában. In: É. Kiss Katalin – Hegedűs Attila, Nyelvelmélet és dialektológia. Piliscsaba, 2009. 151–160. ISBN 978 963 9206 71 7

Kiss Jenő, A magyar dialektológia újabb feladatai az ezredfordulón. Magyar Tudomány 1998: 928–935.

Kiss Jenő (szerk.), Magyar dialektológia. Osiris, Budapest, 2001. ISBN 963 379 879 5Trudgill, Peter, Szociolektusok és dialektusok az új Európában. Valóság 38. 2005/11: 107–110.Ajánlott olvasmányok: Chambers, J. K. – Trudgill, Peter, Dialectology. Cambridge Univesrsity Press, Cambridge, 1998. 2.

kiadás. ISBN 0 521 59646 7 Imre Samu, A mai magyar nyelvjárások rendszere. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971. ISBN-szám

nélkül. É. Kiss Katalin – Hegedűs Attila (szerk.), Nyelvelmélet és dialektológia. Piliscsaba, 2009. ISBN

978 963 9206 71 7Péntek János, Magyar nyelv- és nyelvjárásszigetek Romániában. Magyar Nyelv 2005: 406–413.Szabó Géza – Molnár Zoltán – Guttmann Miklós (szerk.), IV. Dialektológiai szimpozion. BDTF

Magyar Nyelvészeti Tanszékének Kiadványai V. Szombathely, 2002. ISBN 963 9290 52 1


Tantárgy oktatásába bevont oktató(k), ha vannak (név, beosztás, tud. fokozat): dr. habil. Juhász Dezső egyetemi tanár, CSc, dr. N. Fodor János egyetemi adjunktus, PhD

Tantárgy neve: Nyelvi tervezés, nyelvpolitika Kreditszáma: 3






A világ nyelvi helyzetképe, problémái. A globális nyelvrendszer. A nyelvi tervezés elmélete, szinteződései (nyelvpolitika – nyelvi tervezés – nyelvstratégia). Eszmei törekvések/ideológiák a nemzetközi és a magyar nyelvpolitikában. Lingvicizmus, diszkrimináció. Nyelvi kisebbségek. Az Európai Unió és a nyelvek. Státustervezés, korpusztervezés. Nyelvújítások, nyelvi reformok, nyelvi revitalizáció. Nyelvtörvények, jogi szabályozások. Nyelvipresztízs-tervezés.Kompetenciák: A nyelv spontán és tervezett változásának, alakulásának, alakíthatóságának a megismerése történeti és jelenkori példák (esettanulmányok) alapján. Eligazodás a világ nyelvpolitikai jellegű problémáiban.


Kötelező irodalom:De Swann, Abram, A nyelvek társadalma. A globális nyelvrendszer. Typotex, Budapest, 2004. ISBN

40


963-9548-14-6 Gál Noémi, A nyelvi revitalizáció. Elméletek, módszerek, lehetőségek. AESZ, Kolozsvár, 2010.

ISBN 978-973-88654-5-7Szépe György, Nyelvpolitika: múlt és jövő. Iskolakultúra, Pécs, 2001. ISBN 963-00-6261Szépe György – Derényi András (szerk.), Nyelv, hatalom, egyenlőség. Nyelvpolitikai írások.

Corvina, Budapest, 1999. ISBN 963-13-4547-5Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.), Nyelvi tervezés. Universitas Kiadó, Budapest. 1998. ISBN 963 9104

159.Ajánlott irodalom: Balázs Géza, Nyelvi politika. In: Sipos Lajos (szerk.), A magyar nyelv és irodalom enciklopédiája.

Magyar Könyvklub, 2002. 194–201. ISBN 963-547-680-9Kontra M. – Robert Phillipson – Tove Skutnabb-Kangas – Tibor Várady (ed.), Language: A Right

and a Resource. Approaching Linguistic Human Rights. CEUPress, Budapest, 1999. Pusztay János, Nyelvével hal a nemzet. Teleki László Alapítvány, Budapest, 2006. ISBN 963708110-

0Veszélyeztetett kisebbségi kultúrák Európában. Európa Tanács Információs és Dokumentációs

Központ, Budapest, 2002. ISBN 963 9341 03 7


Tantárgy oktatásába bevont oktató(k) (név, beosztás, tud. fokozat): dr. Pomozi Péter egyetemi docens, PhD, dr. Bodó Csanád egyetemi adjunktus, PhD

Tantárgy neve: Leíró szociolingvisztika Kreditszáma: 3






A nyelvhasználattal kapcsolatos társadalmi vonatkozások állnak a stúdium középpontjában: a nyelvi sokféleség, valamint a nyelvek belső változatossága, a két- és kettősnyelvűség, a különböző nyelvváltozatokhoz való viszony, nyelvi attitűd, a kisebbségi nyelvi helyzetek (beleértve a határon túli magyar és a hazai német, szlovák, szerb, horvát, román, cigány stb. kisebbségek nyelvi helyzetét), a nyelvcsere, nyelvhalál körülményei és a felvetett kérdésekből fakadó nyelvtudományi, oktatási, nyelvi tervezési és nyelvpolitikai feladatok – mindezek kiegészülve az Európai Unió perspektívájából való szemlélettel is. A kurzus betekintést nyújt a felsorolt területekre vonatkozó legújabb kutatási eredményekbe, továbbá az egyes területeken alkalmazható kutatási módszerekbe.Kompetenciák: A hallgatók a kurzus elvégzésével megismerik az időszerű nyelvhasználati kérdéseket, a nyelvhasználat és a társadalom összefüggésének különböző aspektusait, a személyes, intézményi és kultúrák közötti kontaktusok sajátosságai. Alkalmasak lesznek a nyelvi szocializáció és a nyelvhasználat sokoldalú és sokirányú tanulmányozására.


Kötelező irodalom:Bartha Csilla, A kétnyelvűség alapkérdései. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999. 268 p. ISBN

963 19 0009 6Borbély Anna – Vančoné Kremmer Ildikó – Hattyár Helga (szerk.), Nyelvideológiák, attitűdök és

sztereotípiák. 15. Élőnyelvi Konferencia. Párkány (Szlovákia), 2008. szeptember 4–6. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2009. (Részletek.) ISBN 9789639074514

Kiss Jenő, Társadalom és nyelvhasználat. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1995. ISBN 963 19

41


2789 XKontra Miklós (szerk.), Nyelv és társadalom a rendszerváltáskori Magyarországon. Osiris Kiadó,

Budapest, 2003. ISBN 963 389 419 0Wardhaugh, Ronald, Szociolingvisztika. Osiris–Századvég, Budapest, 1995. ISBN 963 379 046 8Ajánlott irodalom: Bartha Csilla, A kisebbségi nyelvek megőrzésének lehetőségei és az oktatás. In: Nádor Orsolya –

Szarka László (szerk.), Nyelvi jogok, kisebbségek, nyelvpolitika Kelet-Közép-Európában. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2003. 56–75. ISBN 963 05 8000 4

Bartha Csilla (szerk.), Cigány nyelvek és közösségek a Kárpát-medencében. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. ISBN978 963 19 6009 9

Borbély Anna, Nyelvcsere. Szociolingvisztikai kutatások a magyarországi románok közösségében, készült az MTA Nyelvtudományi Intézet Élőnyelvi Osztályán, Budapest, 2001. 305 lap. ISBN 963 9074 28 4

Coupland, Nikolas – Jaworski, Adam (szerk.), The New Sociolinguistics Reader. Palgrave Macmillan, Basingstoke, 2009. ISBN 978-1-4039-4415-3.

Sándor Anna, Anyanyelvhasználat és kétnyelvűség egy kisebbségi magyar beszélőközösségben. Kolonban. Kalligram, Pozsony, 2000. ISBN 80-7149-365-1


Tantárgy oktatásába bevont oktató(k), ha vannak (név, beosztás, tud. fokozat): dr. Kiss Jenő egyetemi tanár, MHAS, dr. Bodó Csanád egyetemi adjunktus, PhD, dr. Hattyár Helga egyetemi adjunktus, PhD

Tantárgy neve: Történeti dialektológia, szociolingvisztika Kreditszáma: 3




Előtanulmányi feltételek (ha vannak): Leíró szociolingvisztika, Leíró dialektológia


A tantárgy azt kívánja bemutatni, hogy a nyelvtörténetnek, a dialektológiának és a szociolingvisztikának milyen érintkezési pontjai, közös céljai és módszerei vannak. Az elméleti alapok lerakása után néhány esettanulmányon keresztül a történeti társasnyelvészet és a történeti dialektológia feladataira, módszereire, eszköztárára és egymást kiegészítő jellegére mutat rá. Vizsgálja az írástudás, könyvnyomtatás, a vallás és az iskoláztatás szerepét, hatását a művelődésre és nyelvhasználatra. Szó esik a régi magyar nyelvjárások főbb jellemzőiről, a nyelvi tudatosság fejlődéséről és az irodalmi nyelvhez vezető útról. – A tárgy rövid betekintést ad a történeti szociopragmatikába is, tárgyalva többek között e tudományterület módszereit és lehetőségeit, illetve kapcsolatát a történeti szociolingvisztikával. Kompetenciák: A tárgy célja, hogy kialakítson egy olyan komplex látásmódot, melynek segítségével az ezt alkalmazó képessé válik a nyelvi rendszer és nyelvhasználat téren, időn és társadalmi rétegeken átívelő összefüggéseinek, az egyéni és a közösségi nyelvhasználatot meghatározó tényezőknek a felismerésére, értelmezésére.


Kötelező irodalom:Benkő Loránd, Magyar nyelvjárástörténet. Tankönyvkiadó, Budapest, 1957. ISBN-szám nélkülJuhász Dezső, Magyar nyelvjárástörténet és történeti szociolingvisztika: tudományszemléleti

kérdések. In: Hoffmann István – Juhász Dezső – Péntek János (szerk.), Hungarológia és dimenzionális nyelvszemlélet. Debrecen–Jyväskylä, 2002, 165–172. ISBN 963 472 660 7

Németh Miklós, Nyelvjárás, beszélt nyelv és spontán sztenderdizációs törekvések a XVIII. századi

42


szegedi írnoki nyelvváltozatban. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2004. ISBN 963 05 8188 4 Papp László, Nyelvjárás és nyelvi norma XVI. századi deákjaink gyakorlatában. NytudÉrt. 25.

Akadémiai Kiadó, Budapest, 1961. ISBN-szám nélkül.Sárosi Zsófia, Történeti szociopragmatika – magyar nyelvtörténet más megközelítésben. Magyar

Nyelv 2003: 434–448. Ajánlott irodalom:Culpeper, Jonathan, Historical Sociopragmatics: An introduction. In: Special Issue of Journal of

Historical Pragmatics. Volume 10. 2009. 179–186. Deme László, A XVI. század végi nyelvi norma kérdéséhez. NytudÉrt. 20. Akadémiai Kiadó,

Budapest, 1959. ISBN-szám nélkül.Gréczi-Zsoldos Enikő, Nógrád vármegye nyelve a XVII. században. Adatok, források és

tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból. Nógrád Megyei Levéltár, Salgótarján, 2007. ISBN 978 963 7243 66 0

Juhász Dezső, Egy fejezet a történeti jelentésföldrajzból. In: Büky László – Forgács Tamás (szerk.), A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei III. Magyar és finnugor jelentéstörténet. 2002. október 16–17. Szeged, 2003. 107–117.

Révay Valéria, A nyelvhasználat szintjei a XVII-XIX. században Északkelet-Magyarországon. Iskolakultúra-könyvek. Iskolakultúra, Veszprém, 2010. ISBN 978 963 693 255 8


Tantárgy oktatásába bevont oktató(k), ha vannak (név, beosztás, tud. fokozat): dr. Sárosi Zsófia egyetemi edocens, PhD, dr. N. Fodor János egyetemi adjunktus, PhD

Tantárgy neve: Élőnyelvi terepgyakorlat Kreditszáma: 3

A tanóra típusa és száma: gyak. 30 ó + konz. 15 ó





A terepgyakorlat legszorosabban a Leíró dialektológia és a Leíró szociolingvisztika című tantárgyakhoz kapcsolódik. A szociolingvisztikai, dialektológiai terepmunka elméleti és módszertani megalapozása után, illetve azzal párhuzamosan a hallgatók saját kutatómunkát végeznek, az anyaggyűjtés többféle módját alkalmazva (kérdőíves gyűjtés, interjúkészítés, terepkísérletek/tesztek stb.). Közös terepmunkán való részvétel után a saját gyűjtés megtervezése, előkészítése, a kutatópont, terep, adatközlő kiválasztása, majd a gyűjtés lebonyolítása, az anyag rendszerezése és megadott szempontok szerinti feldolgozása oktatói segítséggel, egyénileg történik. A terepmunka eredményéről szakszerű beszámoló vagy dolgozat készül. Kompetenciák: A kurzus fejleszti a nyelvhasználat és a társadalom közötti összefüggések, a különböző dialektusok és csoportnyelvek tanulmányozásának gyakorlati készségeit, elmélyíti azokat a képességeket, amelyek az aktuális nyelvhasználati problémákhoz kapcsolódó nyelvi tervezés érdekében szükségesek. A hallgatók a kurzus során fejlesztik az önálló szakmai kutatómunkában való jártasságukat.


Kötelező irodalom:Balogh Lajos, A nyelvjárási anyaggyűjtés. In: Kiss Jenő (szerk.), Magyar dialektológia. Osiris,

Budapest, 2001. 157–174. ISBN 963 379 879 5Deme László – Imre Samu (szerk.), A magyar nyelvjárások atlaszának elméleti-módszertani kérdései.

Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975. ISBN 963 05 0609 2 (Részletek.)Kiss Jenő, Társadalom és nyelvhasználat, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1995. ISBN 963 19 2789

X (Részletek.)

43


Kontra Miklós, Hasznos nyelvészet. Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2010. (Részletek.)Wardhaugh, Ronald, Szociolingvisztika, Osiris–Századvég, Budapest, 1995. ISBN 963 379 046 8

(Részletek.)Ajánlott irodalom: Chambers, J. K. – Trudgill, P., Dialectology. 2. kiadás. Cambridge University Press, Cambridge, 1998.

ISBN 978 052 159 646 6Kontra Miklós (szerk.), Nyelv és társadalom a rendszerváltáskori Magyarországon. Osiris Kiadó,

Budapest, 2003. ISBN 963 389 419 0 Kontra Miklós – Borbély Anna (közzétevők), A Budapesti Szociolingvisztikai Interjú (BUSZI-2)

egydimenziós tesztadatai. MTA Nyelvtudományi Intézet, Élőnyelvi Kutatócsoport, Budapest, 2010. ISBN 978-963-315-029-0

Meyerhoff, Miriam, Introducing Sociolinguistics. Routledge, London, 2006. ISBN 978 041 539 947 0Zelliger Erzsébet (szerk.), Nyelv, területiség, társadalom. A 14. élőnyelvi Konferencia előadásai (Bük,

2006. október 9–11.). Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 2007. ISBN 978 963 7530 87 6


Tantárgy oktatásába bevont oktató(k), ha vannak (név, beosztás, tud. fokozat): dr. habil. Bartha Csilla egyetemi docens, PhD, dr. Bodó Csanád egyetemi adjunktus, PhD, dr. N. Fodor János egyetemi adjunktus, PhD

Tantárgy neve: Nyelvészeti szakszeminárium 1–3. Kreditszáma: 3+3+3

A tanóra típusa és száma: szem. 3 x 30 ó


A tantárgy tantervi helye (hányadik félév): 3–4.



A szakszemináriumok a megszerzett alapismeretekre építve elmélyítik az elméleti, módszertani és tárgyi ismereteket, továbbvezetik, az önálló tudományos és gyakorlati munka irányába segítik a hallgatókat. A szakszeminárium a szak meghatározott témaköreit tárgyalja egy-egy specifikus témakörben a szakirodalomban és az aktuális kérdésekben való elméleti, módszertani és leíró elmélyedés segítségével. A szakszeminárium a tudományos kutatással, kutatásmódszertannal kapcsolatos ismereteket bővíti. Bármely tanult ismeretkörhöz kapcsolódhatnak az oktatók kutatási területeitől és a hallgatók érdeklődésétől függően. Kompetenciák:A szakszeminárium a szak meghatározott témaköreinek speciális készségeit és ismereteit bővíti, egy-egy specifikus témakörben a szakirodalomban és az aktuális kérdésekben való elméleti, módszertani és leíró elmélyedés segítségével. A szakszeminárium a tudományos kutatással, kutatásmódszertannal kapcsolatos ismeretek bővítését eredményezi.


Kötelező irodalom:A föntebb megfogalmazottak értelmében általánosan kötelező irodalom sem adható. A kötelező és ajánlott irodalom kiválasztása a mindenkori kurzusvezetők tiszte és felelőssége.Ajánlott irodalom:Babbie, Earl, A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, Budapest, 2003. ISBN 9635065639


Tantárgy oktatásába bevont oktató(k), ha vannak (név, beosztás, tud. fokozat): dr. Balázs Géza egyetemi tanár, CSc, dr. habil. Bartha Csilla egyetemi docens, PhD, dr. Bodó Csanád egyetemi adjunktus, PhD, dr. Farkas Tamás egyetemi adjunktus, PhD,

44


dr. N. Fodor János egyetemi adjunktus, PhD, dr. Gósy Mária egyetemi tanár, DSc, dr. habil. Juhász Dezső egyetemi tanár, CSc, dr. Kiss Jenő egyetemi tanár, MHAS, dr. habil. Kugler Nóra egyetemi adjunktus, PhD, dr. Laczkó Krisztina egyetemi docens, PhD, dr. habil. Ladányi Mária egyetemi docens, DSc, dr. T. Somogyi Magda főiskolai tanár, CSc, dr. habil. Tátrai Szilárd egyetemi adjunktus, PhD, dr. Terbe Erika egyetemi adjunktus, PhD, dr. Tolcsvai Nagy Gábor egyetemi tanár, CMHAS

Tantárgy neve: Szakdolgozati szeminárium Kreditszáma: 3






A szakdolgozati szeminárium módot ad egy kutatási területen való elmélyült munkára, az elmélet és gyakorlat együttes alkalmazására, a megszerzett nyelvtudományi ismereteknek a kreatív felhasználására. A szakdolgozati szeminárium a szakdolgozat meghatározott témaköreinek kidolgozására összpontosít, a specifikus témakörökben a szakirodalomban és az aktuális kérdésekben való elméleti, módszertani és leíró elmélyedés segítségével. Továbbá a szakdolgozat, tágabban a tudományos munka elkészítésével, szerkesztésével kapcsolatos ismereteket tárgyalja.Kompetenciák:A szakdolgozati szeminárium a szakdolgozat meghatározott témakörének speciális készségeit és ismereteit bővíti, az adott specifikus témakörben a szakirodalomban és az aktuális kérdésekben való elméleti, módszertani és leíró elmélyedés segítségével. Továbbá a szakdolgozat, tágabban a tudományos munka elkészítésével, szerkesztésével kapcsolatos ismeretek bővítését eredményezi.


Kötelező irodalom:Babbie, Earl, A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, Budapest, 2003. ISBN

9635065639Eco, Umberto, Hogyan írjunk szakdolgozatot? Kairosz Kiadó, Budapest, 2003. ISBN 139137 537Továbbá a hallgatók szakdolgozati témakörének megfelelő kötelező irodalom.Ajánlott irodalom:A hallgató szakdolgozati témájától függően megadott további irodalom.



45


I.4. A képzési folyamat, az értékelési módszerek, eljárások

A mesterszak kimeneti céljául kitűzött általános és szakmai kompetenciák (KKK 7. pontja elsajátíttatásának, illetve elmélyítésének megvalósítási terve: az adott kompetenciák megszerzését biztosító tantárgyak, oktatási módszerek és gyakorlatukA képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett nyelvészeti és kutatásmódszertani ismereteik birtokában képesek a társadalmi nyelvhasználatban megjelenő nyelvváltozási folyamatok, valamint az új nyelvhasználati igények kezelésében történő sikeres közreműködésre; a hazai és nemzetközi nyelvtudományi kutatás, oktatás és szolgáltatás kapcsolatrendszerében zajló információátviteli folyamatokban való közreműködésre; a nyelvészet témakörére vonatkozó ismeretek magas szintű továbbadására és nyelvészeti kutatások végzésére. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.A képzés átfogó nyelvészeti ismeretek megszerzésének lehetőségét biztosítja, és fejleszti ezen ismeretek megszerzésének és alkalmazásának képességét, ugyanakkor a szakirányokkal az egyes területeken történő elmélyültebb tájékozódásra, illetőleg kutatómunkára is lehetőséget ad.

Ismeret jellegű kompetenciák

Az alapozó ismereteket és a szakmai törzsanyagot közvetítő tantárgyak az alábbi szakmai kompetenciák elsajátítását, illetve elmélyítését szolgálják:

A nyelvészeti kutatások nemzetközi eredményeinek és sztenderdjeinek, valamint a különféle nyelvészeti elméletek irányainak és modelljeinek a megismertetésében kiemelt szerepet kap A nyelvtudomány rendszere (a nyelvtudomány rendszertudományi helyére és belső strukturálódására összpontosítva), A nyelvtudomány története (a különböző korok és irányzatok eltérő nyelvfelfogására, elméleti alapvetéseire és módszertanára összpontosítva), a Nyelvelméletek (a modern nyelvtudomány fő elméleti irányzatainak szisztematikus bemutatására összpontosítva), valamint a maga specifikus kiindulópontjából a Leíró nyelvészet és a Fonológia.

A nyelvészeti kutatások módszertanával külön tantárgy, a Kutatásmódszertan foglalkozik. A nyelvre vonatkozó empirikus adatok feldolgozásának, analízisének, értelmezésének lehetőségeit mutatja be egyfelől a Nyelvészeti filológia 1-2. (a különböző kritikai forráskiadások, adatbázisok használatára, illetve összeállítására összpontosítva), másfelől a Korpuszépítés (az írott és beszélt nyelvi korpuszok létrehozására és a korpuszalapú és korpuszvezérelt nyelvészeti kutatások megtervezésére összpontosítva).

A nyelv és a nyelvhasználat változási folyamatainak elveivel és vizsgálati módszereivel ismertet meg a Nyelvtörténeti és névtani kutatások (a nyelvtörténeti és névtani folyamatok megértéséhez szükséges legfontosabb elméleti és módszertani ismeretekre összpontosítva), valamint specifikusabban az Őstörténet és nyelvészet (a nyelvhasonlítás és őstörténeti kutatás kapcsolatrendszerére összpontosítva).

A nyelv és a gondolkodás/megismerés, illetve a nyelv/nyelvhasználat társadalmi kapcsolatának szerteágazó kérdéseit helyezi előtérbe a Nyelv és elme (a nyelvre elsősorban mint idegrendszeri folyamatok alapjain megvalósuló megismerési (információfeldolgozási) működésre összpontosítva), illetve a Szociolingvisztika és dialektológia (a nyelv társadalmi beágyazottságára és területi differenciálódására összpontosítva). A személyes, intézményi (társadalmi) és kultúrák közötti kommunikáció sajátosságainak tárgyalása pedig a Bevezetés a kulturális nyelvészetbe tantárgy keretében kap kiemelt szerepet.

A Funkcionális nyelvészet szakirány tantárgyai, amelyek a nyelv rendszerszintű leírását mutatják be, funkcionális kognitív nézőpontból, azaz rendszer és használat, valamint grammatikai konstrukció és jelentés összefüggéseiben, az alábbi szakmai kompetenciák elsajátításában, illetve elmélyítését szolgálják:

A nyelv rendszerének funkcionális személetű ismerete, a nyelvi rendszer és a nyelvhasználat közötti szisztematikus kapcsolatoknak és a nyelvi rendszer variabilitásának felismerése

46


(Funkcionális nyelvészet, Empirikus nyelvészet), a jelentésszerkezetek és a grammatikai szerkezetek közötti megfelelések rendszerszerű ismerete (Jelentéstan), a megismerés és a társas jelentésképzés, valamint a nyelvi szerkezetek összefüggései, a funkcionális, kognitív nyelvleírás elméleti és módszertani ismerete. A kultúrába ágyazott, a közös figyelemirányításon alapuló, használatban működő nyelvi rendszer funkcionális áttekintő, elemző és leíró képessége.

A nyelvtan szimbolikus jellegének, a nyelv grammatikai rendszerének funkciók szerinti ismerete, a morfológiai szerkezetek és a mondatkonstrukciók, valamint a lexikai egységek struktúrája, jelentésszerkezete, a konstrukciós sémák funkciója, tipikalitási jellemzőinek tanulmányozási készsége (Funkcionális morfológia, Funkcionális mondattan, Lexikológia, lexikográfia).

A nyelvi rendszer és a nyelvhasználat közötti összefüggések nyelvtudományi leírásának készségei, a résztvevők által megértett beszédhelyzet térbeli, időbeli és szociális tényezőinek feldolgozása, a közös figyelemirányítás jellemzőinek leírása (Pragmatika), a szöveg nyelvészeti leírásának készségei, a funkcionális grammatika és a szövegleírás közötti szoros összefüggések tanulmányozásának készségei (Szövegtan, diskurzuselemzés). A stílus és a retorika elméleti és gyakorlati tanulmányozásának készségei, a gyakorlati stilisztika elveinek ismerete, a nyelvi produktumok stílusának és retorikájának elemzési és értelmezési képessége (Stilisztika, retorika).

a nyelvi változások tanulmányozásának készségei, a nyelvi változások kogníciós motivációinak, azok rendszerszerű, ismétlődő (szabályos) módjainak, és a változások közösségi, kulturális és gazdasági jelentőségének elemzési és leíró képessége (Nyelvi változás).

A Dimenzionális nyelvészet szakirány tantárgyai, amelyek a nyelv szinkrón, strukturális és funkcionális leírásának kiegészítéseképpen a nyelv területi, társadalmi és kulturális sokszínűségét és időbeli (diakrón) változását tekintik át, az alábbi szakmai kompetenciák elsajátításában, illetve elmélyítését szolgálják:

A hallgatók a szakirány elvégzésével képesek lesznek eligazodni az élő nyelv és nyelvhasználat közösségi szintű működésében, a nyelvközi kapcsolatokban, a dialektusok és szociolektusok jelenségeinek rendszerszerű vizsgálatában (Leíró dialektológia, Leíró szociolingvisztika, Geolingvisztika), továbbá képesek lesznek a megszerzett elméleti-módszertani szaktudás gyakorlati felhasználására, alkalmazására (Nyelvi tervezés, nyelvpolitika, Élőnyelvi terepgyakorlat).

Mivel a nyelv a legfőbb kultúrahordozó, a nyelvi sokszínűség egyik forrása a kommunikáció kulturális beágyazottsága. A nyelv és kultúra szoros kapcsolatának tanulmányozása során a hallgatók olyan műveltség- és tudáselemeket is elsajátítanak, amelyek birtokában a nyelvhasználatnak és a nyelvi változások hátterének ezeket a vonatkozásait is képesek lesznek meglátni és láttatni, szélesebb körű értelmiségi vagy szaktudományos tevékenységükbe beépíteni (Kulturális nyelvészet, Név, társadalom, kultúra).

A széles körű nyelvtudományi képzés nélkülözhetetlen modulját adják a történeti stúdiumok. Ezek során nemcsak a nyelvben zajló vagy már befejeződött bonyolult folyamatok kapnak kellő magyarázatot (Rendszertörténet), hanem időbeli távlatba helyeződnek társas nyelvészeti, területi vagy kulturális nyelvi összefüggések is (Történeti dialektológia, szociolingvisztika, Szótörténet, Történeti névtan). A nyelvtörténeti tanulmányok során a hallgatók olyan kompetenciákat szereznek meg, amelyek nyitottá teszik őket a nyelvi és társadalmi folyamatok komplex, dinamikus nyelvészeti és interdiszciplináris szemléletére és vizsgálatára, továbbá ezen ismeretek gyakorlati alkalmazására. Az előadások és gyakorlatok anyaga mindenekelőtt az anyanyelv, a nemzeti történelembe beágyazva, de az elemzések során kellő fogékonyság fejlődik ki a nyelvközi kapcsolatok történeti aspektusai iránt is. A történeti és interdiszciplináris ismeretszerzést, az elemzési készségek induktív támogatását a Forrásolvasás szeminárium is biztosítja.

Egyéb kompetenciák

A fentebb vázolt ismeretek birtokában a szakon végzettek alkalmassá válnak a diakrón és szinkrón, illetve alap és alkalmazott nyelvészeti kutatások és elemzések végzésére, a magyar nyelv

47


történetének, rendszerének, változási folyamatainak, általános nyelvészeti kérdéseknek különböző nyelvelméletek kereteiben történő leírására, valamint a nyelvészeti kutatási módszerek megfelelő alkalmazására. Ehhez az alapozó és a törzsképzés átfogóan, a két szakirány pedig a maga eltérő hangsúlyaival járul hozzá.

Mivel mind a törzsképzésben, mind a szakirányokban kiemelt szerepet kapnak a nyelvhasználattal, a nyelv szociokulturális beágyazottságával összefüggő kérdések, illetve témák (a Funkcionális nyelvészeti szakirányban l. pl. Pragmatika, Szövegtan, diskurzuselemzés, Stilisztika, retorika, Beszédtudomány, Empirikus nyelvészet, a Dimenzionális nyelvészet szakirányon l. pl. Geolingvisztika, Kulturális nyelvészet, Név, társadalom, kultúra, Nyelvi tervezés, nyelvpolitika, Leíró szociolingvisztika), a szakon végzettek alkalmassá válnak arra, hogy szakértőként a nyelvhasználattal, a nyelvfejlesztéssel, a nyelvi tervezéssel kapcsolatos feladatokat ellássanak az állami és a civil szféra különböző intézményeiben.

A képzés emellett nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a végzettek alkalmasak legyenek egyfelől bekapcsolódni a szűkebb szakterület tudományos életébe (konferenciákon való részvétel, publikációs tevékenység szakfolyóiratokban), másfelől a szakterület problémáinak és eredményeinek a szélesebb közönséggel megismertetni. Ehhez a szemináriumi dolgozatok és a szakdolgozat elkészítéséhez kapcsolódó konzultációk, szak- és szakdolgozati szemináriumok, valamint az elkészített munkák alapos szakmai értékelése, továbbá a kiselőadások, beszámolók biztosítanak kellő alapot.

A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok, készségek (a szakterület iránti magas fokú érdeklődés, elkötelezettség és motiváció; problémafelismerő és -megoldó gondolkodás; kreativitás, önállóság, intuíció és módszeresség; absztrakció és információfeldolgozási képesség; igény az elmélyült és minőségi munkára; kritikai szemlélet; a szakmai továbbképzéshez való pozitív hozzáállás; rugalmasság és jó kommunikációs készség magyar és idegen nyelven) fejlesztését a kurzusokon tartott kiselőadások, a csoportban végzett projektmunka, a szakirodalom egyéni és közös kritikai feldolgozása, a kooperatív és egyéni tanulás különféle formái, a tudományos, szakmai fórumokon kialakított személyes kapcsolatok, az egyéni felkészülést szolgáló kutatómunka, anyaggyűjtés, az egyénileg elkészített szemináriumi dolgozatok, szakdolgozat, a közös szakmai viták stb. biztosítják.

A kiemelkedő képességű hallgatók segítése, a hallgatói kutatómunka, a tehetséggondozás a képzési folyamatban – eddigi gyakorlat és tervek A szak hallgatóinak felkészítése a doktori képzésre

A tehetséggondozás az ELTE Bölcsészettudományi Karán kiemelt stratégiai feladat. (Az ELTE tehetséggondozási koncepciója: http://www.elte.hu/file/tehetseggondozas.pdf.) 2006-ban a karon új minőségbiztosítási bizottság jött létre, amelyhez középtávú minőségbiztosítási terv is kapcsolódik. A tehetséggondozás hosszú évtizedes hagyományokra tekint vissza, ezeket a kétciklusú képzésre történő átállás során újabb elemekkel gazdagítottuk.

A tehetséggondozás legfontosabb formái:– az Eötvös Collégium (szakkollégium),– a kutatószemináriumok,– a mentori rendszer,– a tútori rendszer a legkitűnőbb hallgatóknak a TVSZ szerint egyéni tantervvel,– tudományos diákkörök, felkészítés az OTDK-ra,– publikációs lehetőség biztosítása,– házi konferenciák, ülésszakok,– pályázati felhívások tudományos konferenciák diákszekcióin való szereplésre,– a Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet pályázati rendszerrel működő

gyakornoki programja.

A tehetséggondozásban fontos szövetségesünk a kari hallgatói önkormányzat, amely minden félévben tudományos publikációs pályázatot ír ki, és a benyújtott dolgozatokat az intézetek

48


bevonásával komoly szakmai értékelésnek veti alá. A magyar szakos hallgatói érdekképviselet szervezésében a hallgatók félévente doktorandusz-előadássorozaton vehetnek részt.

Az Intézetben a tehetséggondozást szolgálják a tudományos diákkörök is. A Nyelvészeti Tudományos Diákkör 2008 áprilisában alakult újjá azzal a céllal, hogy a nyelvészet iránt érdeklődő, illetve a nyelvészeti kutatásokban elmélyülni kívánó hallgatók számára fórumot biztosítson egymás kutatási területeinek megismerésére, a közös eszmecserékre, érdeklődési köreink bővítésére és a kötetlen beszélgetésekre. Ennek megfelelően a Diákkör tudományterületek szerint tagozódik az alábbi műhelyekre:

Alkalmazott nyelvészeti Élőnyelvi (dialektológia, szociolingvisztika) Finnugrisztikai Fonetikai Funkcionális-leíró nyelvészeti Kommunikáció: internet és média Nyelvtörténeti-névtani Anyanyelv-pedagógiai

A műhelytalálkozók mellett az egyes műhelyek közös, nyilvános üléseket is tartanak egy megadott témában, amelyen a különböző szekciók képviselői mutatják be kutatási eredményeiket. A diákköri munka fontos összetevője az OTDK-ra történő felkészülés, felkészítés.

A tehetséggondozás legfontosabb színterei a szakirányok. A szakirányvezetők személyre szabottan kísérik figyelemmel a hallgatók szakmai fejlődését. Évente értékelik a hallgatók tevékenységét. Különösen fontos a szakdolgozati témavezető szerepe. Lehetőség szerint már a 3. félévben körvonalazódnia kell az elkészítendő szakdolgozat témájának. A dolgozat alakulását a témavezető legalább két féléven keresztül heti egy konzultáció gyakorisággal figyelemmel kíséri.

A szakgazda Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet valamennyi tanszékén folyamatosan folyik – több esetben más tudományos intézményekkel együttműködésben – K+F tudományos kutatás (OTKA, OKM, NKFH stb. támogatással). Ezekbe a kutatásokba bevonják az oktatók a kutatás iránt érdeklődő hallgatókat, akik ily módon tevőlegesen is bekapcsolódhatnak a tudományos szocializációba. Az elmúlt időszakban a Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézetben különösen a fonetikai, funkcionális kognitív nyelvészeti, névtani, nyelvjárástani,, nyelvstratégiai és stilisztikai (kutató-, illetve munkacsoportokban, l. III. A képzés tudományos háttere) folyt és folyik élénk, a hallgatókat is aktivizáló kutatómunka (kutatási programban való részvétel, fordítás, publikáció, konferenciaszereplés, tanulmányút).

A tehetséggondozást szolgálja az Intézet gyakornoki programja is, amelynek keretében a legjobbak gyakornoki „kinevezést” kapnak, és bekapcsolódnak a tanszékek mindennapi, valamint tudományos programjaiba. Emellett az egyetem körüli művészeti és tudományos klubok, folyóiratok, rendezvények, az EPER (Első Pesti Egyetemi Rádió) műhelyei további teret nyújtanak a tehetséges hallgatók kibontakozásának.

Az Intézetből évente legalább 10 hallgató jut el Erasmus-ösztöndíjjal külföldi tanulmányútra.

1994-ben megtörtént a Nyelvtudományi Doktori Iskola akkreditálása. A Nyelvtudományi Doktori Iskola a szakhoz is kötődő doktori programja: Magyar nyelvtudomány (Kiss Jenő). A magyar nyelvtudományi doktori program alprogramjai: Fonetika/Pszicholingvisztika (Gósy Mária), Kognitív nyelvészet és stilisztika (Tolcsvai Nagy Gábor), Leíró grammatika (Keszler Borbála), Névtan (Farkas Tamás), Nyelvtörténet (Korompay Klára), Szociolingvisztika/Dialektológia (Kiss Jenő). A doktori programokra évente átlagosan 10-15 doktorandusz nyer felvételt.

A Nyelvtudományi Doktori Iskola sikeresen működő doktori programjai természetes

49


folytatását jelentik a nyelvtudomány szakos mesterképzés szakirányainak. Az elképzelések szerint a mesterszakos diplomát végzetteknek legalább 30%-a folytathatja majd tanulmányait a már működő Magyar nyelvtudomány doktori programban.

A doktori képzésre a mesterszak kurzusai és szakirányai készítenek elő. A szakdolgozati témák meghatározása, valamint a témavezetés metodikájában már a doktori iskolai munka előkészítésének célját szolgálja. A jeles eredményű szakdolgozat garantálja a jelölt rátermettségét a doktori képzésben való részvételre.

Az értékelés és ellenőrzés módszerei, eljárásai és szabályai A záróvizsga tartalma, tematikája, szerkezete és értékelési rendszere

Az aktuális hallgatói követelményrendszer és egyéb intézményi szabályzatok internetes elérhetősége: http://www.elte.hu/file/ELTE_SZMSZ_II_110901.pdfAz értékelés a szemináriumok és szakdolgozati konzultációk esetében gyakorlati jeggyel, előadások esetében kollokviumi jeggyel történik. Az egyes kurzusokhoz kapcsolódó konzultációk nem külön tanegységek, jegy nem jár értük. A szakdolgozatára a hallgató a szöveges értékelésen kívül érdemjegyet kap, majd végül jegyet kap záróvizsgájára is. A tanulmányok során szerzett jegyekből számítják ki az oklevél minősítését.

Gyakorlati jegyA gyakorlati jegy ötfokozatú, amelyet a vizsgaidőszak első hetének végéig kell megadni. A számonkérés a szorgalmi időszakban történik, mégpedig tanórán tett írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámolóval, írásbeli (zárthelyi) dolgozattal, illetve otthoni munkával készített feladat értékelésével. Ha a hallgató nem kapott felmentést, az oktató a gyakorlati jegyet nem tagadhatja meg, amennyiben a hallgató a meghirdetett foglalkozások legfeljebb negyedéről hiányzott, viszont egyharmadot meghaladó távollét esetén a gyakorlati jegyet meg kell tagadni.

Vizsga (kollokvium)A vizsga leheta) szóbeli;b) írásbeli;c) „A” típusú kombinált vizsga, amikor a vizsga írásbeli és szóbeli részből áll és az eredményét a tantervben rögzített módon, a két rész eredménye alapján állapítják meg, azonban a sikeres teljesítés feltétele mindkét rész sikeres teljesítése;d) „B” típusú kombinált vizsga, amikor a vizsga írásbeli és szóbeli részből áll és az írásbeli rész sikeres teljesítése előfeltétele a szóbeli részen való részvételnek, a vizsga eredménye a szóbeli rész eredménye, azonban az írásbeli rész eredménytelensége esetén elégtelen.A kollokviummal záruló tantárgyakat az ajánlott tanterv határozza meg.

A végbizonyítvány (abszolutórium)A végbizonyítvány annak igazolása, hogy a hallgató a szak tantervében előírt tanulmányi és vizsgakötelezettségeknek (a szakdolgozat, az előírt államilag elismert nyelvvizsga és a záróvizsga kivételével) mindenben eleget tett, illetve a szakdolgozathoz rendelt kreditpontok kivételével a képesítési követelményekben előírt kreditpontokat megszerezte. A végbizonyítványt abban a félévben kell kiadni, mely félévben a hallgató az abszolutórium feltételeit teljesítette.

A szakdolgozat (diplomamunka)

A szakdolgozat a képzési és kimeneti követelmény által előírt tartalmú, a tanulmányok lezárásakor írt dolgozat. Minden mesterképzésben részt vevő hallgató a szak lezárásaként – a képesítési követelményekkel összhangban – szakdolgozatot ír. A szakdolgozat formai

50


követelményeit a szak képesítési követelményei és tanterve rögzítik. Tartalmi követelmények: a szakterület szempontjából releváns, kellő elmélyültséggel, szakszerűen, színvonalasan kidolgozott és megformált, önálló kutatásra és a szakirodalom ismeretére egyaránt építő diplomamunka elkészítése. A szakdolgozatok megformálásával kapcsolatos további eligazítás a Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet honlapján található (http://mnyfi.elte.hu). A tartalmi és formai követelményekre a kari tanács, a kari tanulmányi bizottság, illetve a kari tudományos tanács ajánlásokat és kötelező előírásokat is megfogalmazhat. A szakdolgozatot a hallgatónak bizottság előtt kell megvédenie. A bizottság ötfokozatú értékeléssel minősít.

A záróvizsgaA záróvizsga részeit a képesítési követelmények (képzési és kimeneti követelmények) határozzák meg. A záróvizsga az oklevél megszerzéséhez szükséges ismeretek, készségek és képességek ellenőrzése és értékelése, amelynek során a hallgatónak arról is tanúságot kell tennie, hogy a tanult ismereteket alkalmazni tudja. A záróvizsgán az a hallgató vehet részt, aki a végbizonyítványt (abszolutórium) megszerezte, tandíjjal, költségtérítéssel, kártérítéssel, egyéb díjakkal és térítésekkel nem tartozik, az Egyetem leltári tárgyait leadta, szakdolgozatát határidőre benyújtotta, és azt legalább elégséges érdemjegyre minősítették. A záróvizsgát záróvizsga-bizottság előtt kell letenni, a vizsgát a bizottság zárt ülésen ötfokozatú értékeléssel minősíti. A záróvizsga két részből: a szakdolgozat védéséből és az alább felsorolt tételeket tartalmazó vizsgából áll. A záróvizsga-tételek a következők:

1. Általános nyelvészet (nyelvelmélet, a nyelvtudomány rendszere, nyelv és elme)2. Filológia, korpusznyelvészet3. Beszédtudományok, fonológia4. Nyelv és kultúra5. Pragmatika6. Jelentéstan7. Leíró grammatika (morfológia, mondattan, lexikológia)8. Szövegtan, diskurzuselemzés, stilisztika, retorika9. Szociolingvisztika10. Dialektológia, geolingvisztika11. Névtan12. Nyelvtörténet13. Őstörténet és nyelvészet, nyelvhasonlítás

Az oklevélSikeres záróvizsga alapján az Egyetem a hallgató részére – a nyelvvizsgát igazoló okirat bemutatásától számított harminc napon belül – kiállítja az oklevelet. Az oklevél a végzettség és szakképzettség megszerzését igazolja. Az oklevél mellé térítésmentesen ki kell adni az Európai Bizottság és az Európa Tanács által meghatározott oklevélmellékletet.

Hallgatói tájékoztatás: a kidolgozott tájékoztató kiadvány3 internetes elérhetősége (link): http://mnyfi.elte.hu.

I.5. Idegen nyelven tervezett képzés esetén kitöltendő, ill. csatolandó az adott idegen nyelven:• a tantervi táblázat és a tantárgyak leírása az előzőek szerint• esetleges eltérések a magyar nyelvű képzéstől, ezek indokolása

3 A 289/2005. Korm. rend. 11.§ (3) bb) bekezdés előírja tájékoztató kiadvány kidolgozását és annak a bemutatását.

51

http://mnyfi.elte.hu/


II. A KÉPZÉS SZEMÉLYI FELTÉTELEI

4

II.1. A szakfelelős és a szakirányfelelős(ök)Felelősök neve és a felelősségi típus

szf: szakfelelős, szif: szakirányfelelős

a szakiránya megadásával.

Tudományos fok /cím

(PhD/CSc/DSc/akad.)

Munkakör

(e/f tan/ e/f doc.)

FOI-hez tartozás és

munka-viszony típusa (AT vagy AE)

Milyen szak(ok) felelőse

(B (pl. a szif),M?,

B+M?,M+tM?)

Hány kreditértékű tantárgy felelőse

a szakon / azintézményben

B és M képzésben összesen

Tolcsvai Nagy Gábor szf akad. e. tan. AT 17/35Juhász Dezső szif CSc. e. tan. AT B 18/42Tolcsvai Nagy Gábor szif akad. e. tan. AT 17/35

4 A fejezet táblázataiban a fejlécekben előforduló megjelölések értelmezése:Tudományos fokozat / cím: PhD, DLA, CSc, DSc, akadémikus. (2007. jan. 1. óta a dr. univ. cím akkreditációs szempontból sem váltja ki a tudományos fokozatot!).Munkakör: egyetemi / főiskolai tanár, ill. docens, adjunktus, tanársegéd; tudományos (fő)munkatárs; egyébFelsőoktatási intézményhez (FOI) tartozás és munkaviszony típusa:Akkreditációs célból az adott FOI-nak nyilatkozatot tett oktató, aki az Ftv 84. §-ának (5) bekezdése szerint kizárólag az adott felsőoktatási intézményt jelölte meg annak, amelyben figyelembe veendő a működési feltételek vizsgálatában – A(T/E)

Teljes munkaidős, határozott vagy határozatlan idejű munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, ill. ezekkel azonos elbírálás alá eső jogviszony: T

Egyéb (nem teljes munkaidős, pl. részmunkaidőben, vagy megbízási szerződésessel foglalkoztatott, prof. emer. stb.): E „Vendégoktató”, aki más FOI-nek írt alá, vagy sehol sem írt alá „kizárólagossági” nyilatkozatot: V

B(achelor): alapszakM(aster): mesterszaktM(aster): tanári mesterszak

52


II.2. Az oktatói kör: Tantárgylista – tantárgyak felelősei, oktatói

A TÖRZSANYAG TANTÁRGYAI

(ALAPOZÓ ÉS SZAKMAI TÖRZSTÁRGYAK)

(a szakra vonatkozó KKK 8. pontja alapján)

A tantárgy oktatói

Oktató neve(több oktató

esetén a tantárgy blokkjában első

helyen a tantárgy felelőse legyen)

Tud. fok. /cím

(PhD/CSc/DSc/

MTA tag)

Munkakör(ts. / adj./e/f doc./e/f tan./

tud. mts./egyéb)

FOI-hez tartozás

és munka-viszony típusa

(AT/AE/V)

Részvétel az ismeret-átadásban

Hány kreditértékű

tantárgy felelősea szakon, ill. azintézményben


tantárgy elő-adója

I / N

gyak. fogl.-t

tartI / N

alap

ozó

tárg

yak

1. Nyelvészeti filológia 1.

T. Somogyi Magda CSc. f. tan. AT. I N 10/10

Sárosi Zsófia PhD. e. doc. AT. I N 0/17

Szentgyörgyi Rudolf PhD. e. ts. AT. I N 0/0

2. Nyelvészeti filológia 2.

T. Somogyi Magda CSc. f. tan. AT. N I 10/10

Sárosi Zsófia PhD. e. doc. AT. N I 0/17

Szentgyörgyi Rudolf PhD. e. ts. AT. N I 0/0

Terbe Erika PhD. e. adj. AT. N I 4/4

3. Kutatásmódszertan

Bartha Csilla PhD. e. doc. AT. N I 16/

Hattyár Helga PhD. e. adj. AT. N I 0/0

Kiss Jenő MTA tag e. tan. AT. N I 8/37

Bodó Csanád PhD. e. adj. AT. N I 3/3

4. A nyelvtudomány rendszere

Kiss Jenő MTA tag e. tan. AT. I N 8/37

Tolcsvai Nagy Gábor MTA. tag e. tan. AT I N 17/35

5. A nyelvtudomány története

Ladányi Mária DSc. e. doc AT. I N 14/36

Kiss Jenő MTA tag e. tan. AT. I N 8/37

Constantinovitsné Vladár Zsuzsa PhD. e. adj. AT. I N 0/5

szak

mai

törz

stár

gyak

1. NyelvelméletekLadányi Mária DSc. e. doc AT. I N 14/36


2. Őstörténet és nyelvészet

Juhász Dezső CSc. e. tan. AT. N I 18/42

N. Fodor János PhD. e. adj. AT. N I 3/3

Szentgyörgyi Rudolf PhD. e. ts. AT. N I 0/0

3. Nyelvtörténeti és névtani kutatások

Juhász Dezső CSc. e. tan. AT. N I 18/42


Farkas Tamás PhD. e. adj. AT. N I 3/6

Slíz Mariann PhD. e. ts. AT. N I 0/0

4. FonológiaSiptár Péter CSc. e. tan. AT. I N 3/3

Markó Alexandra PhD. e. adj. AT. I N 0/16

5. Leíró nyelvészet

Ladányi Mária DSc. e. doc AT. I N 14/36


Kugler Nóra PhD. e. adj. AT. I N 0/0

6. Korpuszépítés: írott és beszélt nyelvi korpuszok

Bartha Csilla PhD. e. doc. AT. N I 16/44

Bárdosi Vilmos CSc. e. tan. AT. N I 0/24

Laczkó Krisztina PhD. e. doc. AT. N I 7/28

Péteri Attila PhD. e. doc. ? N I 0/15

Hattyár Helga PhD. e. adj. AT. N I 0/0

53


7. Szociolingvisztika és dialektológia

Bodó Csanád PhD. e. adj. AT. N I 3/3


8. Bevezetés a kulturális nyelvészetbe

Balázs Géza CSc. e. tan. AT. I N 10/33

Szili Katalin PhD. e. doc. AT. I N 7/32

9. Nyelv és elmeGyőri Miklós PhD. e. doc. AV. I N 3/3

Gósy Mária DSc. e. tan. AT. I N 3/24

54


A DIFFERENCIÁLT SZAKMAI ISMERETEK

TANTÁRGYAI(a szakra vonatkozó

KKK 8. pontja alapján)

A tantárgy oktatói

Oktató neve(több oktató esetén a tantárgy blokkjában

első helyen a tantárgy felelőse legyen)

Tud. fok. /cím

(PhD/CSc/DSc/akad.)

Munka-kör(ts. / adj./e/f doc./e/f tan./

tud. mts./egyéb)

FOI-hez tartozás


(AT/AE/V)

Részvétel az ismeret-átadásban

Hány kreditértékű

tantárgy felelősea szakon, ill./ az intézményben


tantárgy előadója

I / N

gyak. fogl.-t

tartI / N

Funkcionális nyelvészet szakirány

1. Funkcionális kognitív nyelvészet

Tolcsvai Nagy Gábor MTA. tag e. tan. AT I N 17/35Ladányi Mária DSc. e. doc AT. I N 14/36

2. JelentéstanTolcsvai Nagy Gábor MTA. tag e. tan. AT I N 17/35Kugler Nóra PhD. e. adj. AT. I N 0/0Tátrai Szilárd PhD. e. adj. AT. I N 11/18

3. Funkcionális morfológia

Ladányi Mária DSc. e. doc AT. I N 14/36Kugler Nóra PhD. e. adj. AT. I N 0/0Laczkó Krisztina PhD. e. doc. AT. I N 7/28

4. Funkcionális mondattan 1.

Laczkó Krisztina PhD. e. doc. AT. I N 7/28Kugler Nóra PhD. e. adj. AT. I N 0/0Ladányi Mária DSc. e. doc AT. I N 14/36

5. Funkcionális mondattan 2.

Laczkó Krisztina PhD. e. doc. AT. N I 7/28Kugler Nóra PhD. e. adj. AT. N I 0/0Ladányi Mária DSc. e. doc AT. N I 14/36

6. Pragmatika Tátrai Szilárd PhD. e. adj. AT. N I 11/18Bartha Csilla PhD. e. doc. AT. N I 16/44

7. Szövegtan, diskurzuselemzés

Tátrai Szilárd PhD. e. adj. AT. N I 11/18Bartha Csilla PhD. e. doc. AT. N I 16/44Laczkó Krisztina PhD. e. doc. AT. N I 7/28Tolcsvai Nagy Gábor MTA. tag e. tan. AT N I 17/35

8. Stilisztika, retorika Tátrai Szilárd PhD. e. adj. AT. N I 11/18Tolcsvai Nagy Gábor MTA. tag e. tan. AT N I 17/35

9. A nyelvi változásTolcsvai Nagy Gábor MTA. tag e. tan. AT N I 17/35Kugler Nóra PhD. e. adj. AT. N I 0/0Ladányi Mária DSc. e. doc AT. N I 14/36

10. BeszédtudományokGósy Mária DSc. e. tan. AT. I N 3/24Imre Angéla PhD. e. adj. AT. I N 0/8Markó Alexandra PhD. e. adj. AT. I N 0/16

11. Empirikus nyelvészet

Bartha Csilla PhD. e. doc. AT. N I 16/44Ladányi Mária DSc. e. doc AT. N I 14/36Hattyár Helga PhD. e. adj. AT. N I 0/0

12. Nyelvészeti szakszeminárium 1. Tolcsvai Nagy Gábor MTA. tag e. tan. AT N I 17/35


14. Szakdolgozati szeminárium Tolcsvai Nagy Gábor MTA. tag e. tan. AT N I 17/35

55


Dimenzionális nyelvészet szakirány

1. Rendszertörténet

Juhász Dezső CSc. e. tan. AT. N I 18/42Kiss Jenő MTA tag e. tan. AT. N I 8/37Sárosi Zsófia PhD. e. doc. AT. N I 0/17Terbe Erika PhD. e. adj. AT. N I 4/4

2. Szótörténet

T. Somogyi Magda CSc. f. tan. AT. I N 10/10Terbe Erika PhD. e. adj. AT. I N 4/4Slíz Mariann PhD. e. ts. AT. I N 0/0Farkas Tamás PhD. e. adj. AT. I N 3/6

3. ForrásolvasásTerbe Erika PhD. e. adj. AT. I N 4/4Sárosi Zsófia PhD. e. doc. AT. I N 0/17Szentgyörgyi Rudolf PhD. e. ts. AT. I N 0/0

4. Kulturális nyelvészet Balázs Géza CSc. e. tan. AT. N I 10/33Szili Katalin PhD. e. doc. AT. N I 7/32

5. Név, társadalom, kultúra

Farkas Tamás PhD. e. adj. AT. I N 3/6Raátz Judit PhD. f. tan. AT. I N 0/18Slíz Mariann PhD. e. ts. AT. I N 0/0

6. Történeti névtan

N. Fodor János PhD. e. adj. AT. N I 3/3Farkas Tamás PhD. e. adj. AT. N I 3/6Slíz Mariann PhD. e. ts. AT. N I 0/0Bárth János PhD. e. ts. AT. N I 0/0

7. Geolingvisztika

Juhász Dezső CSc. e. tan. AT. N I 18/42Brenner Koloman PhD. e. doc. AT. N I 0/23Bodó Csanád PhD. e. adj. AT. N I 3/3N. Fodor János PhD. e. adj. AT. N I 3/3

8. Leíró dialektológiaKiss Jenő MTA tag e. tan. AT. I N 8/37Juhász Dezső CSc. e. tan. AT. I N 18/42N. Fodor János PhD. e. adj. AT. I N 3/3

9. Nyelvi tervezés, nyelvpolitika

Balázs Géza CSc. e. tan. AT. I N 10/33Pomozi Péter PhD. e. doc. AT. I N 0/0Bodó Csanád PhD. e. adj. AT. I N 3/3

10. Leíró szociolingvisztika

Bartha Csilla PhD. e. doc. AT. N I 16/44Kiss Jenő MTA tag e. tan. AT. N I 8/37Bodó Csanád PhD. e. adj. AT. N I 3/3Hattyár Helga PhD. e. adj. AT. N I 0/0

11. Történeti dialektológia és szociolingvisztika

Juhász Dezső CSc. e. tan. AT. N I 18/42Sárosi Zsófia PhD. e. doc. AT. N I 0/17N. Fodor János PhD. e. adj. AT. N I 3/3

12. Élőnyelvi terepgyakorlat

Kiss Jenő MTA tag e. tan. AT. N I 8/37Bartha Csilla PhD. e. doc. AT. N I 16/44Bodó Csanád PhD. e. adj. AT. N I 3/3N. Fodor János PhD. e. adj. AT. N I 3/3



15. Szakdolgozati szeminárium Tolcsvai Nagy Gábor MTA. tag e. tan. AT N I 17/35

II.3. Összesítés az oktatói körről

a képzés tantárgyainak

száma

a képzésben résztvevő

összes oktató száma

az összes oktatóból tantárgy-

felelős

oktatókminősítettsége

oktatókFOI-hez tartozása és munkaviszony típusa

oktatókmunkaköri beosztása

PhD/CSc

DSc AT AE V ts. / adj.

docens tanár

f. e. f. e42 25 15 21 4 24 0 1 13 0 8 2 7

56


II.4. Az oktató személyi-szakmai adatai

Név: Tolcsvai Nagy Gábor Születési év: 1953

Végzettség és szakképzettség, az oklevél kiállítója, éve

Magyar nyelv és irodalom, angol nyelv és irodalom szakos okleveles tanár, ELTE, 1978

Jelenlegi munkahely(ek), a kinevezésben feltüntetett munkakör(ök), több munkahely esetén aláhúzás jelölje azt az intézményt, amelynek „kizárólagossági” nyilatkozatot (A) adott!

ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet – egyetemi tanár

Tudományos fokozat (a tudományág és a dátum megjelölésével) az Ftv. 149.§-a (5) bekezdésében foglaltak szerint: (PhD / CSc vagy DLA, stb.) (5 éven belül megszerzett PhD esetén az értekezés címe is!) Tudományos/művészeti akadémiai cím/tagság: „dr. habil” cím, MTA doktora cím (DSc); MTA tagság, (lev. vagy r. tag), egyéb címek

PhD/CSc nyelvtudomány, 1994az MTA doktora (DSc) 2000dr. habil, ELTE, 2001MTA lev. tag, 2010

Széchenyi professzori ösztöndíj, Széchenyi István ösztöndíj, vagy Békéssy György posztdoktori ösztöndíj, stb. és juttatásának időpontja

Széchenyi István ösztöndíj 2001. szeptember 1-től 2004. augusztus 31-ig

Az eddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak, oktatásban töltött idő, oktatás idegen nyelven, külföldi intézményben, stb.)

Egyetemi oktatói tevékenység 1985 óta folyamatosan.Oktatott tárgyak: szeminárium: jelentéstan, szövegtan, stilisztika, pragmatika, a kognitív nyelvészet alapjai, irodalomértés és kognitív szemantika, szófajtan, alaktan, nyelvművelés; előadás: stilisztika, jelentéstan, szövegtan, antropológiai nyelvészet, nyelvművelés. A PhD-képzésben: leíró nyelvészet, kognitív szemantika, kognitív stilisztika. A Helsinki Egyetemen 1996–2000 között leíró nyelvészeti, szövegtani, szociolingvisztikai, valamint a magyar nyelv művelődéstörténetéről szóló előadások angolul és magyarul.Idegen, angol nyelvű oktatás 2000 óta: szemantikai, szövegtani, irodalomtörténeti, művelődéstörténeti kurzusok a Helsinki Egyetemen (Helsingin yliopisto), a Groningeni Egyetemen (Rijksuniversiteit Groningen).Magyar nyelvű oktatás külföldi intézményben: jelentéstan, szövegtan BA, MA szintű kurzusok, valamint A nyelvtudomány időszerű kérdései, Funkcionális nyelvészet PhD kurzusok (Nyitrai Egyetem, Univerzita Konstantína Filozofa v Nitre)

Az eddigi szakmai (tudományos, kutatás-fejlesztési, alkotói, művészeti) gyakorlat és eredményei

Funkcionális (kognitív) szemléletű stilisztika és szövegtan kidolgozása, bevezetése az egyetemi oktatásba, a funkcionális kognitív nyelvészet adaptálása és kidolgozása a magyar nyelv leírására, különös tekintettel a magyar nyelv szemantikai rendszerére, bevezetése az egyetemi oktatásba, a nyelvi norma fogalmának funkcionális antropológiai kidolgozása és a nyelvi tervezés autentikus módszertanának honosítása, alkalmazása.2005-ben alapítója és azóta vezetője a DiAGram Funkcionális nyelvészeti műhelynek (ELTE), vezetője a Kognitív nyelvészeti programnak az ELTE Magyar nyelvtudományi doktori programján belül, egy sikeresen befejezett és kettő futó OTKA-pályázat vezetője. A DiAGram kutatócsoport Beyond Dichotomies nemzetközi tudományos konferenciájának (Budapest, 2010) szervezője. Az Annales Sectio Linguistica (Linguistic journal of Eötvös Loránd University) felelős szerkesztője.

Az oktatott tárgy/tárgyak és az oktató szakmai/kutatási tevékenysége kapcsolatának bemutatása:a) az elmúlt 5 év szakmai, tudományos (művészeti) munkássága a szakterületen (az 5 legfontosabb publikáció

vagy alkotás felsorolása)b) az eddigi tudományos-szakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás felsorolása -

amennyiben azok az a) pontban megadottaktól különböznek Mindkét lista szabályszerű bibliográfiai adatokkal: szerző(k), cím, a megjelenés helye/ könyv kiadója, éve, terjedelme (oldalszáma).

a) Tolcsvai Nagy Gábor – Ladányi Mária, Funkcionális nyelvészet, Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXII.,

2008, 17–58. Tolcsvai Nagy Gábor, Topik, információfolyam, szórend, Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXII., 2008, 455–

57


500.Tolcsvai Nagy Gábor – Ladányi Mária (guest editors), Acta Linguistica Hungarica 2009 (56) 3, 337–480, Acta

Linguistica Hungarica 2010 (57) 1, 1–164.Tolcsvai Nagy, Gábor, The auxiliary + infinitive construction in Hungarian, Acta Linguistica Hungarica, 2010

(57) 1, 143–164.Tolcsvai Nagy Gábor, Kognitív szemantika, Nyitra, Konstantin Filozófus Egyetem, 2010, 140 p.

b) Tolcsvai Nagy Gábor, A magyar nyelv stilisztikája, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1996, 281 p.Tolcsvai Nagy Gábor, A nyelvi norma, Budapest, Akadémiai, 1998, 82 p.Tolcsvai Nagy Gábor, A magyar nyelv szövegtana, Budapest:, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2001, 380 p.Tolcsvai Nagy, Gábor, A Cognitive Theory of Style, Frankfurt am Main, P. Lang, 2005, 162 p.Tolcsvai Nagy, Gábor, Kognitív jelentéstani vázlat az igekötős igéről, Magyar Nyelv, 2005, 27–43.

Tudományos / szakmai közéleti tevékenység, nemzetközi szakmai kapcsolatok, elismerések

2002– tag: a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Bizottsága,1986–1997, 2000– tag: a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Nyelvi Bizottsága,2005–2006 tag: Károli Gáspár Református Egyetem, Társadalmi Tanács,2007-től tag: ELTE Tudományos Tanács2007-től tag: MAB Nyelvtudományi szakbizottsága, 2010-től MAB Bölcsészettudományi szakbizottság2006-tól tag: Magyar Nyelvtudományi Társaság, választmány1994-től tag: a Magyar Nyelvőr szerkesztőbizottsága, 2008-tól: az Annales Sectio Linguistica szerkesztője,1997-től tag: Protestáns Szemle szerkesztőbizottsága, 1996-tól tag: Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, végrehajtó bizottság, 1996-tól 2000-ig tag: a helsinki Hungarologian Tutkijaverkosto vezetősége,1999: a Société Finno-Ougrienne tiszteleti tagja.

58


II.4. Az oktató személyi-szakmai adatai Név: Juhász Dezső Születési év: 1955.


Okleveles magyar nyelv és irodalom, orosz nyelv és irodalom szakos középiskolai tanár, ELTE, 1979


ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet: igazgató; Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszék: tanszékvezető egyetemi tanár

Tudományos fokozat (a tudományág és a dátum megjelölésével) az Ftv. 149.-a (5) bekezdésében foglaltak szerint: (PhD / CSc vagy DLA, stb.) (5 éven belül megszerzett PhD esetén az értekezés címe is!) Tudományos/művészeti akadémiai cím/tagság: „dr. habil” cím, MTA doktora cím (DSc); MTA tagság, (lev. vagy r. tag), egyéb címek

CSc (nyelvtudomány) 1991, dr. habil. 2002


Széchenyi professzori ösztöndíj: 1999– 2003


Oktatói beosztások: – 1981–1985: tanársegéd (ELTE BTK Magyar Nyelvtörténeti és Nyelvjárástani Tanszék – későbbi nevén: Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszék), – 1986–1994: adjunktus (ugyanott), – 1994–2007: docens (ugyanott),– 2007–: professzor (ugyanott). Oktatott témakörök: minden, a fenti tanszék profiljába tartozó témakör és óra, az oktatás minden szintjén, azaz: nyelvtörténet, szociolingvisztika, dialektológia, névtan. A Nyelvtudományi Doktori Iskola Magyar Nyelvészeti Programjában nyelvtörténeti és névtani kurzusok tartása.


A legfontosabb eredmények: 1993 és 2010 között 12 sikeresen lezárt pályázat témavezetése, 3 másikban résztvevő kutató. A magyar nyelv történeti nyelvtana c. akadémiai nyelvtan (1991–1992) és a Magyar dialektológia c. egyetemi tankönyv (2001) egyik társszerzője, A romániai magyar nyelvjárások atlasza c. 11. kötetes sorozat szerkesztője, a Magyar Nyelvtudományi Társaság folyóiratának, a Magyar Nyelvnek szerkesztője, majd felelős szerkesztője.




a) Az elmúlt 5 év szakmai, tudományos munkássága:

Juhász Dezső, Szempontok és eszközök a nyelvjárásközi folyamatok történeti nyelvföldrajzi leírásához, In: A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei IV. 2005. április 21–22. Szerk. Büky László és Forgács Tamás. Szeged, 2006. 87–100.

Juhász Dezső, Die ungarische Onomatodialektologie: Ergebnisse, Tendenzen, In: Agris Timuška (ed.), Proceedings of the 4th International Congress of Dialectologists and Geolinguists. Latvian Language Institute, University of Latvia, Riga, 2006. 260–266.

Juhász Dezső, Merre tovább, magyar nyelvföldrajz?, In: Nyelv, területiség, társadalom. A 14. élőnyelvi konferencia (Bük, 2006. október 9–11.) előadásai. Szerk. Zelliger Erzsébet. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Bp., 2007. 33–43.

Juhász Dezső, Nyelvi és nyelvváltozati rendszerek, részrendszerek és mikrorendszerek a térbeliség dimenziójában, In: Nyelvelmélet és dialektológia. Szerk. É. Kiss Katalin – Hegedűs Attila. PPKE BTK Elméleti Nyelvészeti Tanszék – Magyar Nyelvészeti Tanszék. Piliscsaba, 2009. 151–160.

59


Juhász Dezső, Rendszertörténet, kronológia, területiség. Egy nagy ívű tendencia szerkezetéről és mozgásáról, In: Nyelvelmélet és diakrónia. Szerk. É. Kiss Katalin – Hegedűs Attila. PPKE BTK Elméleti Nyelvészeti Tanszék – Magyar Nyelvészeti Tanszék. Piliscsaba, 2011. 225–246.

b) Az eddigi tudományos-szakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció:

Juhász Dezső, A magyar tájnévadás, Akadémiai Kiadó, Bp., 1988. Juhász Dezső, A magyar nyelv történeti nyelvtana I. (1991), II/1. (1992), Főszerk. Benkő Loránd. Bp.

(Társszerző.) A kötőszók (I: 476–500, II/1: 772–814) és A módosítószók (I: 501–513, II/1: 815–838) fejezetei.

Juhász Dezső (szerkesztő), A romániai magyar nyelvjárások atlasza I–XI. Bp., 1995–2010. Juhász Dezső (társszerző), Magyar dialektológia, Szerk. Kiss Jenő. Osiris Kiadó, Bp., 2001. – A következő

fejezetek: A nyelvföldrajz (91–110), A nyelvföldrajz magyar eredményeiből (111–130), A magyar nyelvjárások területi egységei (262–316).

Juhász Dezső, A magyarosított családnevek morfológiájának és szemantikájának konnotációs megközelítéséhez, In: Hoffmann István – Juhász Dezső szerk., Nyelvi identitás és a nyelv dimenziói. (Nyelv, nemzet, identitás III. A VI. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus nyelvészeti előadásai). Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, Debrecen–Budapest, 2007. 165–173.


– az MTA Magyar Nyelvészeti Munkabizottságának titkára: 1991–2002;– a Névtani Értesítő c. folyóirat szerkesztőbizottságának tagja: 1995-től;– az MTA Nyelvtudományi Bizottságának tagja: 2003-tól; – az MTA doktorképviselője: 2004-től 2009-ig; – a Magyar Nyelvtudományi Társaság főtitkára: 2005 decemberétől; – az Anyanyelv-pedagógia c. folyóirat szerkesztőbizottságának tagja: 1998-tól– a MAB Nyelvtudományi Szakbizottságának tagja: 2007-től 2010-ig.

60


II.4. Az oktató személyi-szakmai adatai Név: Balázs Géza Születési év: 1959

Végzettség és szakképzettség, az oklevél kiállítója, éve:

magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanár, közművelődési előadó (ELTE, 1984), néprajzkutató (ELTE, 1985)


ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszék – tszvez. egyetemi tanár

Tudományos fokozat (a tudományág és a dátum megjelölésével) az Ftv. 149.§-a (5) bekezdésében foglaltak szerint: (PhD / CSc vagy DLA, stb.)Tudományos/művészeti akadémiai cím/tagság:

CSc (néprajztudomány, MTA TMB), 1991, habilitáció ELTE, 2001.


Széchenyi professzori ösztöndíj: 1998-2002.


ELTE és más magyarországi egyetemek: 1984-1990 mai magyar nyelv (grammatika), 1985- szemiotika, 1985- szövegtan, 1985-1995. folklórlingvisztika, 1990-kommunikációtan, 1992- antropológiai nyelvészet, etnolingvisztika, 1998- retorika, 2002- alkalmazott nyelvészet, 2006- pragmatikaKülföld (magyarul, angolul., németül): 1993, 1994, 1995, 1998 Amszterdami Egyetem (Hollandia)1996, 1999 Katrineberg Népfőiskola (Svédország)1999, 2003 Bukaresti Egyetem (Románia)2000, 2002 Helsinki Egyetem (Finnország)2011. Tartu, Tallinn (Észtország)


2000. Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport megalapítása2005. Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda megalapítása Konferenciaszervezések: 1999–2004 Magyarország az ezredfordulón. Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián 2003- Semiotica Agriensis 2007- Új nézőpontok a magyar nyelv leírásában (ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék)Nyertes pályázatok: 1992–1994. Nyelvészeti antropológiai kutatások (OTKA)1999–2004. A magyar nyelv jelene és jövője (kiemelt MTA program; MTA Társadalomkutató Intézet) (programvezető)1999–2002. Magyar nyelvstratégiai kutatások (FKFP)2003–2006. A magyar nyelv az informatika korában (OTKA)




a)Balázs Géza, Szövegantropológia. Szövegek többirányú megközelítése, BDF, Szombathely, 2007. 175 p.

Balázs Géza – Zimányi Árpád, (szerk., szerző), Magyar nyelvhasználati szótár, Pauz-Westermann, Celldömölk, 2007. 325 p.

Balázs Géza (szerk.), Jelentés a magyar nyelvről, Inter, MSZT, Budapest, 2010. 386 p.Balázs Géza (szerk., szerző), Nyelvészetről mindenkinek, Inter, Budapest., 2011. 384 p. Balázs Géza, Sms-nyelv és – folklór. MSZT, Budapest, 2011. 180 p.

61


b)Balázs Géza, Kapcsolatra utaló nyelvi elemek a magyarban, Akadémiai Kiadó, Bp., 1993. 63 p.Balázs Géza, The Story of Hungarian, Corvina, Budapest, 1997. 189 p.Balázs Géza, A magyar pálinka, Aula, Budapest, 1998. 168 p. Balázs Géza, Magyar nyelvkultúra az ezredfordulón. A–Z, Budapest, 1998. 203 p.Balázs Géza – Bódi Zoltán (szerk., szerző), Az internetkorszak kommunikációja, Gondolat/Infónia, Budapest,

2005. 354 p.


Hazai tudományos társaságok:1984- Magyar Néprajzi Társaság (tag, 1987- titkár, 1990–1993 szervezőtitkár)1989- Anyanyelvápolók Szövetsége (tag, 2009- ügyv. elnök)1992- Magyar Nyelvtudományi Társaság (tag, 1997- választmányi tag)1992- Magyar Szemiotikai Társaság (1992- titkár, 2005- főtitkár)1992- MTA Magyar Nyelvi Bizottság (1992- tag, 1998- titkár, 2006- alelnök)2000- Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága (elnökségi tag, 2010- társelnök)2002- MTA Nyelvhelyességi Tanácsadó Testület (tag)Nemzetközi kapcsolatok: 1994-2000 Universiteit van Amsterdam: Oost Europa Institut tudományos tanács1995- Association for Semiotic Studies (USA, Bloomington) 1995- Össterreichischen Gesellschaft für Semiotik 2003- Terminologia et Corpora – editorial board (tag)2009. The Oxford Dictionary of the Middle Ages (részvétel a lexikon munkájában)2011- The Journal for Languages and Literatures of the Faculty of Philosophy in Novi Sad (editorial board)Kitüntetések: 1989. Jankó János-díj (Magyar Néprajzi Társaság)1990. Gombocz Zoltán-emlékérem (Magyar Nyelvtudományi Társaság)2001. Lőrincze-díj (Anyanyelvápolók Szövetsége)2003. Táncsics Mihály-díj (NKÖM)2004. Pethő Sándor-díj (Hemingway Alapítvány)

62


II.4. Az oktató személyi-szakmai adatai Név: Bartha Csilla Születési év: 1965


Egyetemi diploma: ELTE BTK, magyar szakos középiskolai tanár, dialektológia, 1988


ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszék — egyetemi docensMTA Nyelvtudományi Intézet, Pszicho- és Neurolingvisztikai Osztály — 2002-től részmunkaidős tudományos főmunkatárs, 2008-tól a Többnyelvűségi Kutatóközpont vezetője

Tudományos fokozat Tudományos/művészeti akadémiai cím/tagság: „dr. habil” cím, MTA doktora cím (DSc); MTA tagság, (lev. vagy r. tag), egyéb címek

Egyetemi doktori értekezés: ELTE BTK, 1991, Summa cum laude; Kandidátusi fokozat: MTA, a nyelvtudomány kandidátusa (CSc), 1995„dr habil” cím— 2001, PTE


-


Korábban oktatott tárgyak: Bevezetés a nyelvtudományba; Szemantika; Szövegtan; Lexikológia; A magyar nyelv kontaktusváltozatai, Nyelvi tervezés; Szociolingvisztikai tereptechnikák; A beszélt nyelv szabályai; Jelenleg oktatott tárgyak: Szociolingvisztika; Leíró szociolingvisztika; Alkalmazott szociolingvisztika; Kutatásmódszertan; Diskurzuselemzés; A kétnyelvűség alapkérdései, Két- és többnyelvűség; Nyelvi kisebbségek; Empirikus nyelvészet, Alkalmazott nyelvészet; Kommunikáció szóban és írásban; Oktatásban töltött idő: 22 év. Oktatás az egyetemi graduális és posztgraduális programokban, a jelnyelvi specializáció szakmai irányítása, továbbá szakdolgozók, PhD-hallgatók munkájának vezetése.Oktatás külföldi intézményekben (angol nyelven):2009 Portoi Egyetem, Portugália; 2008 Groningeni Egyetem, Hollandia; 2004 Rutgers Egyetem, USA; 2001 Amsterdami Egyetem, 2000 Groningeni Egyetem; 1995 Salamancai Egyetem, Spanyolország; 1992 Comenius Egyetem, Pozsony, Szlovákia


Kutatói tevékenységem szorosan összefonódik a beszélt nyelv különféle (egy- és kétnyelvű) változatainak empirikus vizsgálatával. A kétnyelvűség alapkérdései (Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999; 2005.) című könyvem a kétnyelvűség kérdéskörének első magyar nyelvű monografikus összefoglalása. A szociolingvisztika és a kétnyelvűség-kutatás művelése mellett másfél évtizede foglalkozom pragmatikai kérdésekkel, a diskurzuselemzés főbb irányzataival, köztük az interakcionális szociolingvisztika, a beszélésnéprajz, illetve a társalgáselemzés elméleti és gyakorlati megközelítéseivel. Könyveim és tanulmányaim közül nem egy kötelező anyagként szerepel több hazai és határainkon túli egyetem, főiskola alap-, illetve posztgraduális képzésében. Munkáimra eddig 376 általam ismert független hivatkozás történt (ebből 142 külföldi).Kutatói gyakorlat és eredményei: Dimensions of Linguistic Otherness (European Commission, FP6, Priority 7, Specific Support Action (SSA) Contract number: 029124, 2006-2008; konzorciumvezető); Nyelvi kisebbségek Magyarországon; Nyelvcsere és nyelvi revitalizáció, A kétnyelvűség elmélete; Kétnyelvű oktatási modellek; Nyelvi asszimiláció cigány közösségekben; Az amerikai magyarok nyelvhasználata; Beszélt nyelvi kutatások (OTKA 60403); A siket közösség integrációs esélyei, siketoktatás; (NKFP) 5/126/2001 — konzorciumvezető (2001 – 2004); NKFP 5/044/2002 – témavezető (2002–2005); NKFP 5/45/2001/ — kutató (2001–2004); OKTK 0216/2003 — kutató (2003–2004); Bolyai János Kutatási Ösztöndíj – (2000–2003); Bolyai János Kutatási Ösztöndíj – BO/00259/07 2007–2010; a BUSZI II korpuszának interjúira alapozva közös beszélt nyelvi kutatások Hámori Ágnessel a stílus, a stílusváltás és a beszédalkalmazkodás elméleti és empirikus vizsgálatával; a siketek nyelvelsajátítási, nyelvi szocializációs és nyelvhasználati mintáit, valamint a jelnyelvnek az identitásban betöltött szerepét feltáró kutatás (SINOSZ–Többnyelvűségi Kutatóközpont (Identitás) – FOG-FOF-10; témavezető 2010–2011); 2010-től magyarországi témavezetés két újabb nemzetközi projektumban:Mercator Network of Language Diversity Centers tagjaként az öt országot magában foglaló nemzetközi projektum munkájában (EACEA LLP– EAC/30/07) (2009–2012). (Konzorciumvezető: Cor van der Meer, Fryske akademy),

63


Language Rich Europe (LLP/DG EAC/41/09) (2010–2013) (Konzorciumvezető: British Council)

Az oktatott tárgy/tárgyak és az oktató szakmai/kutatási tevékenysége kapcsolatának bemutatása:

a) az elmúlt 5 év szakmai, tudományos (művészeti) munkásságaBartha Csilla, A magyarországi siketek közössége és a magyarországi jelnyelv, [The Hungarian Deaf Community

and Hungarian Sign Language], In: Ferenc Kiefer (ed.), Magyar nyelv [Hungarian Language]. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2006. 852–906. (Co-authors: Helga Hattyár and Mária Helga Szabó)

Bartha Csilla, Dimensions of linguistic otherness: prospects of minority language maintenance in Hungary. (with Anna Borbély), Language Policy, 5. 2006. 3: 337–365 (29) .

Bartha Csilla, Cigány nyelvek és közösségek a Kárpát-medencében. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2007. 343 l. ISBN: 978 963 19 6009 9

Bartha Csilla, Foreign language education in Hungary: Concerns and controversies. Ammon, Ulrich, Darquennes, Jeroen, Wright, Sue, (szerk.), Sociolinguistica. Band 24. 2010. 61–84. (Kontra H. Edit szerzőtárssal)

Bartha Csilla, Stílus a szociolingvisztikában, stílus a diskurzusban. Nyelvi variabilitás és társas jelentések konstruálása a szociolingvisztika „harmadik hullámában”. Magyar Nyelvőr 134. 2010. 3: 298–321. (Hámori Ágnes szerzőtárssal)

b) az eddigi tudományos-szakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikációBartha Csilla, 1999; 2005 A kétnyelvűség alapkérdései: Beszélők és közösségek. Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó.

268 oldal. ISBN: 963 19 0009 6Bartha Csilla, 1998 A szociolingvisztika alapjai. Magyar Nyelvészeti Továbbképzési Füzetek 2. 1998. Budapest:

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Mai Magyar Nyelvi Tanszék. 48 l.Bartha Csilla, 1995/96 Social and linguistic characteristics of immigrant language shift — The case of Hungarians

in Detroit. Acta Linguistica Hungarica, Vol. 43 (3–4): 405–431.Bartha Csilla, 2003a. A kisebbségi nyelvek megőrzésének lehetőségei és az oktatás. [The role of education in

minority language maintenance] In: Nádor, Orsolya and Szarka, László eds. Nyelvi jogok, kisebbségek, nyelvpolitika Kelet-Közép-Európában. Budapest: Akadémiai Kiadó. 56–75.

Bartha Csilla, 2003b. Die Möglichkeiten der Bewahrung der Minderheitensprachen in Ungarn. Über eine soziolinguistische Zweisprachigkeitsuntersuchung im Landesmasstab. In: Herausgeben von Ferenc Glatz, Sprache und die kleinen Nationen Ostmitteleuropas. Studien von Cs. Bartha, A. Borbély, M. Erb, F. Glatz, A. Gyivicsán, O. Nádor, Zs. Ritoók, L. Szarka, Gy. Szépe, B. Vizi. Budapest: Europa Institut. (Begegnungen, Band 21.) 225–236.


Tudományos / szakmai közéleti tevékenység: 1985-Nyelvtudományi Társaság, tagság; 1988- Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság, tagság; MTA Köztestülete, tagság; 2001-2006 MTA Kárpát-medencei magyar kutatóállomásai magyarországi tudományos koordinátora; 1998- ELTE BTK Nyelvtudományi Diákkör tanárelnöke; 2007- ELTE funkcionális kognitív nyelvészeti műhely külső tagja (vezetője: Tolcsvai Nagy Gábor); 2011- ELTE bölcsész tanári diskurzuskutató csoport vezetője; 2011- Magyarországi Nemzetiségi Kutatóintézetek Kutatási platformja (alapító tag); 2006- MERCATOR Education (Fríz Akadémia, Ljouwert / Leeuwarden) kisebbségi nyelvi szakértője; 2006- Multilingualism in the world - UNESCO projektum magyarországi kutató szakértője; 2005-2007 ICML 11 Academic Committe elnöke; 17 th Sociolinguistics Symposium (2008, University of Amsterdam) Academic Committee tagja; ICME 2011 (Int. Conf. Multilingualism in Europe) Academic Committe elnöke; Európai Parlament Disability Intergroup szakértőjeként részvétel a Brüsszeli Deklaráció előkészítésében, illetve a jelnyelvek európai szintű jogi szabályozásának és a szakmai alapkövetelmények (minimum standards) kidolgozásának munkálataiban; szakértői tevékenység az EP Minority Intergroup-jával (EP szakértői konzultációk a Duna-régió nyelvi kisebbségeinek helyzetéről, nyelveik megerősítéséről, továbbá a nyelvtanulás helyzetéről ); 2011- Research Platform of Mercator Multilingual Research Centres (alapító tag); Nemzetközi kapcsolatok: 1994 óta részvétel előadással 63 nemzetközi szakmai rendezvényen, 24 esetben külföldön előadás felkérésre. Az egyéni szakmai kapcsolatok mellett az irányított projekteknek köszönhetően kiterjedt intézményes szakmai kapcsolatok: DILING network (Károly Egyetem, Prága; Gramma Nyelvi Iroda, Szlovákia; II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, Beregszász, Nemzeti Taras Shevchenko Egyetem, Kijev; Újvidéki Egyetem; Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár; Ljubjanai Egyetem, Multilingual Centre for Terminology, Moldáv állami Egyetem; Trinity Collage, Dublin; Department of Anthropology, University of Chicago; Fryske Akademy, Hollandia, Waikato Egyetem, Új-Zéland); A Mercator Hálózatban való részvételből s a Többnyelvűségi Kutatóközpontban végzett kutatásokból származó kapcsolatok: Mercator European Research Centre on Multilingualism and Language Learning, Ljouwert/Leeuwarden (Hollandia); Institutt for lingvistiske og nordiske studier, Universitetet i Oslo; Baltic Language and Integration Network, British Academy; University of the Basque Country, San Sebastian, Spain, Institut für Sprachwissenschaft, GrazElismerések, ösztöndíjak: Felsőoktatási Tanulmányi Érdemérem 1988; MTA Ifjúsági Díj 1992; OTDK Elismerő

64


oklevél kiváló tanári munkáért, 1993, 1999, 2011; Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriuma oklevele (2004); AFS ösztöndíj, USA, 1987; TEMPUS ösztöndíj, Belgium, 1993; IREX ösztöndíj, USA, 1994; Telegdi Zsigmond Ösztöndíj 1995–1996; Bolyai János Ösztöndíj 2000–2003; 2007-2010; 2010- Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége tiszteletbeli tagja a magyar jelnyelvért és kutatásáért végzett tevékenység elismeréseként

65


II.4. Az oktató személyi-szakmai adatai Név: Bárth János Születési év: 1981


Magyar szakos középiskolai tanár, ELTE BTK 2005Finn nyelv és kultúra szakos bölcsész, ELTE BTK 2008


ELTE BTK, Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet – egyetemi tanársegéd


PhD (nyelvtudomány) – „Székelyföldi történeti helynevek nyelvi elemzése” 2011. (sikeres védés időpontja: 2011. május 31. az oklevél kiállítása folyamatban)


–


Oktatásban töltött idő: 6 évOktatott tárgyak2005–2008: helynévkutatással, helynévelemzéssel foglalkozó szakszemináriumok, általános névtan, dialektológia, élőnyelvi terepgyakorlat2010–: nyelvészeti proszeminárium, dialektológia, helynévelemzés, stílusgyakorlat, kiadói szerkesztés Külföldi intézményben:2010: Helsinki Egyetem, Finnugor tanszék: magyar helynevek (magyar és finn nyelven)


Kutatási terület: helynévkutatás, névföldrajz, dialektológia; névtani és dialektológiai számítógépes adatbázisok építése. Szakmai gyakorlat: részvétel élőnyelvi gyűjtéseken és informatizált nyelvi atlaszok kialakításában. Előadások névtani, történeti és nyelvészeti konferenciákon.




Bárth M. János, Szabó T. Attila Erdélyi helynévtörténeti Adattára, In: Emlékkönyv Szabó T. Attila születésének 100. évfordulójára Bárth M. János (szerk.), Bp. 2006. 63–66.

Bárth M. János, Háromszéki helynevek nyelvészeti elemzése informatikai módszerekkel, In: Helynévtörténeti tanulmányok 2. Hoffmann István – Tóth Valéria (szerk.) Debrecen. 2007. 207–217.

Bárth M. János, Székelyföldi történeti helynevek névföldrajzi vizsgálata, In: Név és valóság. A VI. Magyar Névtudományi Konferencia (Balatonszárszó, 2007) előadásai. Bölcskei Andrea – N. Császi Ildikó (szerk.) Bp. 2008. 65–74.

Bárth M. János, Helynevek vagy körülírások? Hágó, menő, járó és társaik a székelyföldi helynevekben, In: Helynévtörténeti tanulmányok 5. Hoffmann István – Tóth Valéria (szerk.) Debrecen. 2010. 252–263.

Bárth M. János – Hajdú Mihály – N. Fodor János (szerk.), Szabó T. Attila erdélyi történeti helynévgyűjtése, 10. (A, B, C) kötet. Kolozs megye. Bp. 2009.


Magyar Nyelvtudományi Társaság

66


II.4. Az oktató személyi-szakmai adatai Név: Bodó Csanád Születési év: 1971.


nyelvtudomány szakos bölcsész, Janus Pannonius Tudományegyetem (ma: Pécsi Egyetem), 1997.


ELTE, Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet, egyetemi adjunktus

Tudományos fokozat (a tudományág és a dátum megjelölésével) az Ftv. 149.§-a (5) bekezdésében foglaltak szerint: (PhD / CSc vagy DLA, stb (5 éven belül megszerzett PhD esetén az értekezés címe is!) .) Tudományos/művészeti akadémiai cím/tagság: „dr. habil” cím, MTA doktora cím (DSc); MTA tagság, (lev. vagy r. tag), egyéb címek

PhD (nyelvtudomány) 2006. – „Nyelvcsere és közösségi nyelvvesztés a felsőőri magyar–német kétnyelvű beszélőközösségben”


Bolyai János ösztöndíj, 2011-től


Nyelvészeti proszeminárium, Dialektológia, Szociolingvisztika, Élőnyelvi terepgyakorlat, Antropológiai nyelvészet (szemináriumok), Nyelvi kisebbségek, Nyelv és társadalom, Nyelvi kontaktusok (előadások); 1998-tól folyamatosan


Az oktatott tárgy/tárgyak és az oktató szakmai/kutatási tevékenysége kapcsolatának bemutatása:a) az elmúlt 5 év szakmai, tudományos (művészeti) munkássága a szakterületen (az 5 legfontosabb

publikáció vagy alkotás felsorolása)b) az eddigi tudományos-szakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás

felsorolása - amennyiben azok az a) pontban megadottaktól különböznek Mindkét lista szabályszerű bibliográfiai adatokkal: szerző(k), cím, a megjelenés helye/ könyv kiadója, éve, terjedelme (oldalszáma).

a) Bodó Csanád, A magyar nyelvi vitalitás területisége Moldvában. In. Zelliger Erzsébet (szerk.),

Nyelv – területiség – társadalom. A 14. Élőnyelvi Konferencia (Bük, 2006. október 9–11.) előadásai. Budapest: Magyar Nyelvtudományi Társaság. (MNyTK. 228.) 2007. 123–142.

Bodó Csanád, Követéses geolingvisztikai vizsgálat Moldvában. In. Guttmann Miklós és Molnár Zoltán (szerk.), V. Dialektológiai Szimpozion. Szombathely: Berzsenyi Dániel Főiskola Magyar Nyelvi Tanszéke. 2007. 37–47.

Bodó Csanád, Régi nyelvatlaszok – új módszerek. Nyelvtechnológiai eljárások a nyelvföldrajzban. Magyar Nyelv 104 [2008.]: 377–392. (Társszerző: Vargha Fruzsina Sára.)

Bodó Csanád, Nyelvi megkülönböztetés és etnicitás (Nyelvi ideológiák a magyarországi cigányok tudományos osztályozásában). Néprajzi Látóhatár 2009.

Bodó Csanád, A magyar–német nyelvcsere Felsőőrben – Mi változott 25 év alatt?/Der ungarisch-deutsche Sprachwechsel in Oberwart: Was hat sich in 25 Jahren verändert? In. Szoták Szilvia (szerk.), Őrvidéki magyarokról őrvidéki magyaroknak/Über warter Ungarn für warter Ungarn. Városkapu – Magyar Média- és Információs Központ – Imre Samu Nyelvi Intézet, Kőszeg–Alsóőr. 2008–2009. 34–48, 180–196. (Imre Samu Nyelvi Intézet Kiadványai I.)

b) Bodó Csanád, Szociolingvisztikai szempontok a moldvai magyar–román kétnyelvű közösségek

kutatásában. Magyar Nyelv 100 [2004.]: 347–358.Bodó Csanád, Nyelvi szocializáció és nyelvi tervezés a moldvai magyar–román kétnyelvű beszélő-

közösségekben. In. Kiss Jenő (szerk.), Nyelv és nyelvhasználat a moldvai csángók körében. Budapest: Magyar Nyelvtudományi Társaság. 37–66. 2004. (MNyTK. 221. sz.)

67


Bodó Csanád, Hungarian in Austria. In. Anna Fenyvesi (szerk.), Hungarian Language Contact Outside Hungary. Amsterdam: Benjamins. 2005. 241–263.


A Magyar Nyelvtudományi Társaság tagja.

68


II.4. Az oktató személyi-szakmai adatai

Név: Farkas Tamás Születési év: 1970


Magyar–történelem szakos középiskolai tanár, ELTE, 1994


ELTE, BTK, Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet – egyetemi adjunktus


PhD (nyelvtud.) 2002


–


Oktatott tárgyak: Nyelvészeti proszeminárium (1997–); Magyar nyelvtörténeti szemináriumok (1997–), ill. előadás (2003–); Névtani szemináriumok (1994–), ill. előadás (2004–); Nyelvi lektorálás (2009–)Oktatási formák: magyar szakos nappali képzés (1994–), esti kiegészítő képzés (2003–), magyar nyelvtudományi doktori képzés (2004–); BA képzés (2006–), MA képzés (2009–)Oktatásszervezési tevékenység: Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet, oktatásszervezési titkár (2008–)


Kutatási pályázati tevékenység:1998 OTKA-pályázat témavezetője: „Helynévgyűjtés az erdélyi Háromszék területén” (F 026273)2005–2008 OTKA-pályázat témavezetője: „A magyarországi családnév-változtatások kutatása 1867–1896” (K 49095), lezárva kiváló eredménnyel2006–2009 Bolyai János kutatói ösztöndíj: „A magyar családnévanyag kutatása: természetes és mesterséges névrendszerek elemzése”, lezárva kiemelkedő eredménnyel2008–2009 OTKA-pályázat témavezetője: „Régi magyar családnevek névvégmutató szótárának elkészítése” (K 68540), lezárva kiváló eredménnyelEgyéb tudományszervezői tevékenység:Névtani Értesítő, társszerkesztő (2003–2004), szerkesztő (2005–)Magyar Nyelvtudományi Társaság, titkár (2005–)Magyar Nyelv, technikai szerkesztő (2004–)Publikációs adatok:3 önállóan megjelent munka, 5 idegen nyelvű tanulmány, 31 magyar nyelvű tanulmány, 15 recenzió, 22 egyéb és kisebb közlemény, 4 kéziratos munka, 9 szerkesztett kötet, 18 magyar és idegen nyelvű tudományos előadás

Az oktatott tárgy/tárgyak és az oktató szakmai/kutatási tevékenysége kapcsolatának bemutatása:a) az elmúlt 5 év szakmai, tudományos (művészeti) munkássága a szakterületen (az 5 legfontosabb

publikáció vagy alkotás felsorolása)b) az eddigi tudományos-szakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás

felsorolása - amennyiben azok az a) pontban megadottaktól különböznek Mindkét lista szabályszerű bibliográfiai adatokkal: szerző(k), cím, a megjelenés helye/ könyv kiadója, éve, terjedelme (oldalszáma).

Farkas Tamás, Családnév-változtatás Magyarországon. A névváltoztatások tényezői és története a 20. század második felében. Nyelvtudományi Értekezések 159. sz. Akadémiai Kiadó,

69


Budapest, 2009. 116 lap. ISBN 978 963 05 8826 3.Farkas Tamás – F. Láncz Éva Anna, Régi magyar családnevek névvégmutató szótára XIV–XVII.

század. ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet – Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 2009. 191 lap. ISBN 978 963 284 125 0.

Farkas, Tamás, Surnames of Foreign Origin in a Language Contact Situation. The Reasons and Ways of Their Changes and Their Influence on the Surname Stock in Hungary. In: Wolfgang Ahrens – Sheila Embleton – André Lapierre eds., Names in Multi-Lingual, Multi-Cultural and Multi-Ethnic Contact. Proceedings of the 23rd International Congress of Onomastic Sciences. August 17–22, 2008, York University, Toronto, Canada. York University, Toronto, 2009: 365–74. ISBN 978 1 55014 521 2.

Farkas Tamás, Kárpáti, Kárpáthy és a Kárpáti-k. Egy újkeletű magyar családnév művelődés-története. In: Hoffmann István – Juhász Dezső szerk., Nyelvi identitás és a nyelv dimenziói. Debrecen–Budapest, 2007: 147–164. ISBN 978-963-87595-1-1

Farkas Tamás, Névkultúránk helyzete és változásai. In: Balázs Géza szerk., A magyar nyelvi kultúra jelene és jövője. Budapest, 2004. 1: 383–402. ISBN 963 508 426 9


Tudományos testületi tagság:Magyar Nyelvtudományi Társaság, titkár (2005–)MTA Köztestülete, tag (2006–)International Council of Onomastic Sciences, tag (2010–)Szakmai elismerések:Gombocz Zoltán-emlékérem, Magyar Nyelvtudományi Társaság (2004)Kiss Lajos-díj, Kiss Lajos-díj kuratóriuma (2010)Bolyai Emléklap, Magyar Tudományos Akadémia (2010)

70


II.4. Az oktató személyi-szakmai adatai Név: Tasnádiné Gósy Mária Születési év: 1952.


középiskolai magyar–orosz szakos tanár, ELTE 1975 (egyetemi doktor, kandidátus, a nyelvtudomány doktora/az MTA doktora)


ELTE Bölcsészettudományi Kar - tanszékvezető egyetemi tanárMTA Nyelvtudományi Intézet - tudományos tanácsadó

Tudományos fokozat (a tudományág és a dátum megjelölésével) az Ftv. 149.§-a (5) bekezdésében foglaltak szerint:

CSc (nyelvtudomány) - 1986, „dr. habil” cím - 1996, DSc (nyelvtudomány) - 1993.


Széchenyi professzori ösztöndíj: 2000.


Oktatott tárgyak: fonetika, pszicholingvisztika, anyanyelv-elsajátítás, mentális lexikon, beszédzavarok, kísérleti fonetika, kutatásmódszertan, alkalmazott fonetika, alkalmazott pszicholingvisztika, beszédtudomány, beszédprodukció, beszédpercepció, az olvasás folyamata, hangszínképelemzés, beszédviselkedés, beszéd és agy, megakadásjelenségek, kriminalisztikai fonetika, beszédpatológia, beszédtechnológia, spontán beszéd. Oktatás angol és német nyelven: Bécsi Egyetem, Általános Nyelvészeti Tanszék, Bostoni Egyetem (USA)Oktatásban töltött idő: 1992-től (jelenleg is).


Több mint 260 tudományos publikáció hazai és nemzetközi folyóiratokban, illetve kötetekben, 5 önálló könyv, számos tankönyv és szerkesztett kötet, a Beszédkutatás folyóirat főszerkesztése 1993 óta, nemzetközi folyóiratok szerkesztőbizottsági tagja. A GMP Beszédpercepciós diagnosztika és terápia kifejlesztése, a Kísérleti és alkalmazott fonetika program létrehozása és működtetése, a Nyelv- és beszédfejlesztő mesterszak kidolgozása és oktatásának irányítása, az ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskolájában az Alkalmazott Nyelvészeti Doktori Program létrehozása és irányítása. PhD-t szerzett hallgatók száma: 21.


a) az elmúlt 5 év szakmai, tudományos (művészeti) munkássága a szakterületen (az 5 legfontosabb publikáció vagy alkotás felsorolása)

Gósy Mária, Speech perception processing in first and second lagnuage in bilinguals and L2 learners. In: The mental lexicon of second language learning. Ed.: Singleton, David. Cambridge University Press, Cambridge, 2007, pp. 39–59.

Gósy Mária, Synthesized speech used for the evaluation of children’s hearing and speech perception. Human Factors and Voice Interactive Systems. Eds. Gardner-Bonneau, Daryle, Blanchard, Harry E. Springer, New York. 2008. pp. 127–139.

Gósy Mária, Szóejtés és szóészlelés: változatosság és adaptálódás. Beszédkutatás 2009, 46–75.Gósy Mária, Changes in articulation accompanying functional changes in word usage, Journal of the

International Phonetic Association 40/2, 135–161. (Társszerző: Horváth Viktória)Gósy Mária: Koartikulációs diftongusok. Beszédkutatás 2010, 3–27.

b) az eddigi tudományos-szakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás felsorolása – amennyiben azok az a) pontban megadottaktól különböznek

Gósy Mária, Fonetika, a beszéd tudománya, Osiris, Budapest, 2004. pp. 350.Gósy Mária, Pszicholingvisztika, Osiris, Budapest, 2005. pp. 401.

71


Gósy Mária, Önellenőrzési folyamatok a beszédben, Magyar Nyelv CIV/4, 2008, 412–432.Gósy Mária, Magánhangzó-időtartamok a spontán beszédben, Magyar Nyelvőr 134/2, 140–165.

(Társszerző: Beke András)


MTA Elnökségének tagja (2004–2007), Doktori Tanács tagja (2011–). Részvétel több nemzetközi pályázatban, közös kutatás külföldi szakemberekkel. Számos meghívás külföldön előadás tartására, három plenáris előadás nemzetközi konferencián. Jelenleg az International Phonetic Association elnökségi tagja. Elismerések: MTA Ifjúsági Díj, Kempelen Farkas Emlékérem, Brassai-Díj és Emlékérem, Akadémiai Díj, Bárczi Gusztáv Díj, Pro Neophilologia Érdemérem.

72


II.4. Az oktató személyi-szakmai adatai Név: Hattyár Helga Születési év: 1974


a magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanár, ELTE BTK, 1999általános és alkalmazott nyelvészet szakos előadó, ELTE BTK, 1999


ELTE BTK, Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet, Magyar Nyelvtörténeti, Szocio ling visztikai, Dialektológiai Tanszék – egyetemi adjunktusMTA Nyelvtudományi Intézet, Többnyelvűségi Kutatóközpont – tudományos munkatárs

Tudományos fokozat (a tudományág és a dátum megjelölésével) az Ftv. 149.§-a (5) bekezdésében foglaltak szerint: Tudományos/művészeti akadémiai cím/tagság: „dr. habil” cím, MTA doktora cím (DSc); MTA tagság, (lev. vagy r. tag), egyéb címek

PhD (nyelvtudományok, magyar nyelvészet szakterület) 2009 – „A magyarországi siketek nyelvelsajátításának és nyelvhasználatának szociolingvisztikai vizsgálata”


–

Az eddigi oktatói tevékenység

Oktatásban töltött idő: három félévOktatott tárgyak: Szociolingvisztika; Kutatásmódszertan; Kommunikáció szóban és írásban; Magyarországi jelnyelvi változatok; Jelnyelvészeti kutatások gyakorlata; Terepmunka; Sajátos nevelési igényű tanulók az oktatásban; Siketség, a siket közösségek és a jelnyelvek alkalmazott nyelvészeti megközelítései; A jelnyelv lingvisztikája I.; A bilingvális oktatás alapjai


– A magyarországi siketek nyelvelsajátításának és nyelvhasználatának szociolingvisztikai szempontú tanulmányozása (a kutatás során nyert eredmények egy részét dolgoztam fel a PhD-értekezésemben, illetve több tanulmányban)

– Részvétel a Budapesti Szociolingvisztikai Interjú kutathatóvá tételében, feldolgozásban és a korpusz kutatásában (konferencia-előadások, tanulmányok születtek a munka nyomán)

– Részvétel a felsőoktatási jelnyelvi akkreditációs anyagok (BA, MA) kidolgozásában– Részvétel a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége és az MTA Nyelvtudományi Intézet

Többnyelvűségi Kutatóközpontja együttműködésében zajló identitáskutatásban (FOG-FOF-10-0055)– Felkért oktató a SINOSZ tolmácsképző tanfolyamain

Felkért oktató a ME jelnyelvimentor-képzésében



Hattyár Helga, Van-e Budapesten zárt ë? Magyar Nyelv 105/4 (2009): 453–468. (Kontra Miklós és Vargha Fruzsina szerzőtársakkal.)

Hattyár Helga, A sztereotípiák, előítéletek és attitűdök hatása a siketek nyelvelsajátítására. In: Borbély Anna – Vančoné Kremmer Ildikó – Hattyár Helga (szerk.) Nyelvideológiák, attitűdök és sztereotípiák (15. Élőnyelvi Konferencia Párkány (Szlovákia), 2008. szeptember 4–6.). Budapest – Dunaszerdahely – Nyitra: MTA Nyelvtudományi Intézet – Gramma Nyelvi Iroda – Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kar – Tinta Könyvkiadó, 2009. 191–199.

Hattyár Helga, A magyarországi siketek nyelvelsajátításának és nyelvhasználatának szociolingvisztikai vizsgálata. Budapest: ELTE BTK, PhD-értekezés, kézirat. 2008. 303 lap.

Hattyár Helga, A jelnyelvhasználat jogi szabályozásának néhány kérdése és a mindennapi gyakorlat Magyarországon. In: Benő Attila és Szilágyi N. Sándor (szerk.) Nyelvi közösségek – nyelvi jogok. Kolozsvár, Szabó T. Attila Nyelvi Intézet, 2006. 144–152.

Hattyár Helga, A magyarországi siketek közössége és a magyarországi jelnyelv. In: Kiefer Ferenc (főszerk.) Magyar nyelv (Akadémiai kézikönyvek). Budapest, Akadémiai Kiadó, 2006. 852–906. (Bartha Csilla és

73


Szabó Mária Helga társszerzőkkel.)

b) az eddigi tudományos-szakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás felsorolása - amennyiben azok az a) pontban megadottaktól különböznek

Hattyár Helga, A siketközösségek kialakulása és néhány főbb jellegzetessége. In: Laki Ildikó (szerk.), Fogyatékosság és a mai magyar társadalom. Konferenciakötet. Budapest: Belvedere Meridionale, MTA Szociológiai Kutatóintézet. 2009. 69–83.

Hattyár Helga, A siket közösségek és a nyelvcsere. In: P. Lakatos Ilona és T. Károlyi Margit (szerk.) Nyelvvesztés, nyelvjárásvesztés, nyelvcsere [A 12. Élőnyelvi Konferencia előadásai]. Budapest, Tinta Kiadó, 2004. 77–87.

Hattyár Helga, Jelnyelvek – Természetes emberi nyelvek eltérő modalitással. In: Ladányi Mária, Dér Csilla és Hattyár Helga (szerk.) „…még onnét is eljutni túlra…” – Nyelvészeti és irodalmi tanulmányok Horváth Katalin tiszteletére. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2004. 342–346.

Hattyár Helga, Szegregáció, diszkrimináció vagy társadalmi integráció? – A magyarországi siketek nyelvi jogai. In: Kontra Miklós és Hattyár Helga (szerk.) Magyarok és nyelvtörvények. Budapest, Teleki László Alapítvány, 2002. 73–123. (Bartha Csilla társszerzővel.)

Hattyár Helga, A siketoktatás elméleti és gyakorlati kérdései. Educatio 9. (2000): 776790.


– Részvétel hazai és nemzetközi konferenciákon, workshopokon– Ismeretterjesztő előadások tartása– tagság: Magyar Nyelvtudományi Társaság

74


II.4. Az oktató személyi-szakmai adatai Név: Imre Angéla Születési év: 1973


német nyelv és irodalom szakos középiskolai tanár, ELTE, 1999


ELTE BTK, Fonatikai Tsz. – adjunktus


PhD (német nyelvtudomány) 2006 – „Beszédészlelési és beszédmegértési vizsgálatok német anyanyelvű gyermekek körében”


–


Fonetika, A beszédmegértés gyermekkortól időskorig, A kísérleti fonetika története, Anyanyelv-, idegennyelv-elsajátítás, Az akcentus, Az olvasás folyamata, Beszéd és írás, Beszédpercepciós kísérletek, Fonetikai alkalmazások a nyelv- és beszédoktatásban, Fonetikatörténet, Megakadásjelenségek a spontán beszédben, Társalgáselemzés, Beszéd és agy, Beszédtechnika, Beszédviselkedés, Előadói készségek fejlesztése, Hangképzési és beszédzavarok, Pszicholinvisztika, A kétnyelvűség pszicholingvisztikája, Szociolingvisztika, NyelvgyakorlatokAlapfokú- és felsőoktatásban eltöltött idő: 17 év


1996–2000: demonstrátor a BDTF budapesti kihelyezett tagozatán2000: óraadó a BDTF budapesti kihelyezett tagozatán2000: óraadó a PPKE Német Tanszékén2000–2003: tanársegéd a Miskolci Egyetem Német Tanszékén2003-2006 júl.: tanársegéd az ELTE Fonetikai Tanszékén2006 aug. óta: adjunktus az ELTE Fonetikai TanszékénGMP Beszédpercepciós diagnosztika és terápia (OM 1223/9/2001)



amennyiben azok az a) pontban megadottaktól különböznek Mindkét lista szabályszerű bibliográfiai adatokkal: szerző(k), cím, a megjelenés helye/ könyv kiadója, éve,

terjedelme (oldalszáma).

a)Imre Angéla, Az anyanyelv-elsajátítás vizsgálata. In. Gósy Mária (szerk.) Beszédészlelési és beszédmegértési

zavarok az anyanyelv-elsajátításban. Nikol, Budapest 2007, 58–69.Imre Angéla, A beszédmegértés és az olvasás összefüggése. In. Gósy Mária (szerk.) Beszédészlelési és

beszédmegértési zavarok az anyanyelv-elsajátításban. Nikol, Budapest 2007, 184–201.Imre Angéla, Olvasási nehézség és diszlexia a beszédfeldolgozás tükrében. In. Gósy Mária (szerk.)

Beszédészlelési és beszédmegértési zavarok az anyanyelv-elsajátításban. Nikol, Budapest 2007, 214–228. (Társszerzők: Gósy Mária és Gráczi Tekla Etelka.)

Imre Angéla, Beszédpercepciós fejlesztő modulok. Nikol, Budapest, 2007. (Társszerző: Gósy Mária.)

Imre Angéla, A hangsúlyeltolódás hatása a beszédfeldolgozásra. Beszédkutatás 2007. 75–82. (Társszerző: Bóna Judit)

b)Imre Angéla, A diszlexia tünetei a spontán beszédben. Beszédkutatás 2009. 240–256. (Társszerző: Horváth

Viktória)

75


Imre Angéla, Egynyelvű, magyar anyanyelvű iskolások beszédpercepciós folyamata idegen nyelven. In. Lengyel Klára – Navracsics Judit (szerk.) Tanulmányok a mentális lexikonról. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 92. Tinta Könyvkiadó, Budapest 2009, 326–335. (Társszerző: Gráczi Tekla Etelka)

Imre Angéla, A rövid–hosszú magánhangzók óvodás és kisiskolás gyermekek beszédprodukciójában. In. Navracsics Judit (szerk.): Nyelv, beszéd, írás. Pszicholingvisztikai tanulmányok I. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 107. Tinta Könyvkiadó 2010, Budapest. 49– 56. (Társszerző: Bóna Judit)

Imre Angéla, How do Hungarian adults read aloud? In. M L Dionísio, J A Brandao de Carvalho, R V Castro (szerk.): Discovering Worlds of Literacy: Proceedings of the 16th European Conference on Reading and 1st Ibero-American Forum on Literacies. Braga, Portugália, 2009. 07. 19. – 2009. 07. 22. Braga, 2010 (Társszerző: Bóna Judit)

Imre Angéla, A diskurzusjelölők használatának fejlődése: a hümmögés formai és funkcionális sajátosságai különböző életkorokban. In. Navracsics Judit (szerk.): Nyelv, beszéd, írás. Pszicholingvisztikai tanulmányok I. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 107. Tinta Könyvkiadó, 2010. Budapest, 82–92. (Társszerző: Markó Alexandra – Gráczi Tekla Etelka)


IPA, ICPhS, Magyar Nyelvtudományi Társaság tagja, Magyar Olvasástársaság vezetőségi tagja, IRA (International Reading Association) tagja,Szervezés: a Pedagógusjelöltek Kazinczy Ferencről elnevezett szép magyar beszéd versenyének ELTE-s fordulói, „A fonetika a felsőoktatásban” szakmai tanácskozás (2003), „International Workshop in Phonetics Dedicated to the Memory of Farkas Kempelen” (2004), Az olvasás össztantárgyi feladat konferencia (2011)Előadások hazai és nemzetközi szakmai szimpóziumokon és konferenciákon, valamint tanártovábbképzésen

II.5. Idegen nyelven (is) folyó képzés esetében az oktatók szakmai életrajzát a fenti adatokkal a tervezett idegen nyelven is mellékelni kell. Emellett minden oktatónál az idegennyelv-tudást, idegen nyelvi előadóképességet és oktatási gyakorlatot bizonyító adatok, információk (nyelvvizsga szint, külföldi, adott nyelvterületi oktatási gyakorlat, hosszabb idejű, aktív, igazolt hallgatói tapasztalat; az adott idegen nyelven tartott konferencia előadások, stb.) megadása is szükséges!

Idegen nyelven tartott előadások:

On the personality of Farkas Kempelen. International Workshop in Phonetics Dedicated to the Memory of Farkas Kempelen. MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest, 2004. március 11–13.

Similarities of mental representations in speech production. VIII. Pszicholingvisztikai Nyári Egyetem, Balatonalmádi, 2005. május 29 – június 3.

A beszédészlelés, beszédmegértés és az olvasott szöveg értésének összefüggése. IX. Pszicholingvisztikai Nyári Egyetem, Balatonalmádi, 2006. május 21–24. (társelőadók: Balogh Gertrud és Szerepiné Persa Mária)

Phonological perception in German by Hungarian-speaking monolingual schoolchildren. X. Pszicholingvisztikai Nyári Egyetem, Balatonalmádi, 2007. június 3–8. (társelőadó: Gráczi Tekla Etelka)

Speech processing operations in children with reading difficulties. 15. európai olvasáskonferencia. Berlin, 2007. augusztus 5–8.

How do Hungarian adults read aloud? 16. európai olvasáskonferencia. Braga (Portugália), 2009. július 19–22. (társelőadó: Bóna Judit)

Egyéb nyelv(ek)

Önértékelés Szövegértés Beszéd Írás

Európai szint (*) Hallás utáni értés

Olvasás Társalgás Folyamatos beszéd

Német C2 mesterfokú nyelvhasználó C2 mesterfokú

nyelvhasználó C2 mesterfokú nyelvhasználó C2 mesterfokú

nyelvhasználó C2 mesterfokú nyelvhasználó

Angol B2 önálló nyelvhasználó C1 önálló

nyelvhasználó B2 önálló nyelvhasználó B2 önálló

nyelvhasználó B2 önálló nyelvhasználó

Spanyol B2 önálló nyelvhasználó B2 önálló



Portugál B1 önálló nyelvhasználó B2 önálló



76


Orosz A2 alapszintű nyelvhasználó A2 alapszintű

nyelvhasználó A1 alapszintű nyelvhasználó A1 alapszintű

nyelvhasználó A1 alapszintű nyelvhasználó

77


II.4. Az oktató személyi-szakmai adatai Név: Kugler Nóra Születési év: 1965. 12. 13.



ELTE BTK Magyar Nyelvtudoányi és Finnugor Intézet, Mai Magyar Nyelvi Tanszék – egyetemi adjunktus


PhD (nyelvészet) 2001.

Bolyai János kutatói ösztöndíj 2007–2009, 2010–2012


1992. Kanizsai Dorottya Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnázium, óraadó tanár.1993. ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszék, (gyakornokként majd megbízott előadóként): helyesírás tanítása; 1994-től ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszék, szemináriumok vezetése az alaktan, szófajtan, szószerkezettan, mondattan tárgykörében;1998-tól Tanári továbbképzéseken előadó, gyakorlatvezető; 1999-től ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszék, előadás az alaktan és a szófajtan témaköréből, speciális kollégium attitűdjelölő elemekről (módosítószókról és partikulákról), A magyar nyelv tanítása című gyakorlat vezetése (1999–2003);2001-től ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszék, szakdolgozati szeminárium vezetése;2004–2006. A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem magyar szakán szószerkezettan-mon-dattan előadások (vendégtanárként a tavaszi félévekben);2005-től ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszék, előadás a szószerkezettan és a mondattan témaköréből, szakmódszertani szakszeminárium vezetése;2007-2009. ELTE BTK részvétel a levelező hallgatók képzésében2008-tól ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszék, jelentéstani előadás2009. Erasmus-program keretében szakmódszertani órák a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemen 2009-től ELTE BTK

Magyar Nyelvészet doktori program Kognitív nyelvészeti alprogram, szeminárium vezetése a modalitás témakörében, „egyéni témakör”-benNyelv és beszédtudomány szakirányon szeminárium vezetése (Szintaktikai kutatások)

2010-től ELTE BTK MA-képzés magyartanári MA, grammatikai és szemantikai elemzések; magyar nyelv és irodalom MA, funkcionális kognitív nyelvészeti szakirány, szeminárium kognitív jelentéstanból, szakszeminárium az evidencialitás témakörében


Bolyai János kutatói ösztöndíj 2010–2012: Az evidencialitás jelölői a magyarban különös tekintettel az inferenciális evidenciatípusra (BO/00584/10/1)

Bolyai János kutatói ösztöndíj 2007–2009: A szubjektív episztemikus modalitást jelölő módosítószók funkcionális vizsgálata, lexikonszerű feldolgozása (BO/00045/07); a záró kutatói jelentés minősítése: jó.

Egy funkcionális magyar nyelvtan előmunkálatain dolgozik. Szűkebb kutatási területe a modalitás és az evidencialitás morfológiai és lexikai jelölése. A

témában 2 értekezést, 3 könyvfejezetet, 8 tanulmányt, illetve kisebb publikációt készített. Társszerzője A nyelvi fogalmak kisszótára című nyelvészeti lexikonnak.Részt vett a Magyar grammatika című egyetemi tankönyv munkáiban, elkészítette a tankönyv 9

fejezetét. Tagja az ESF Research Networking Programme 2009-es felhívására szerveződött kutató-

csoportnak (vezetője Prof. Dr. habil. Björn Wiemer). A kutatási program címe: A unified

78


account of evidential markers in European languages (EURO-EVID).Tagja az ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszékén működő DiAGram funkcionális-kognitív

nyelvészeti kutatócsoportnak (vezetője Tolcsvai Nagy Gábor professzor), ennek keretében jelenleg a szubjektivizáció és az episztemikus lehorgonyzás jelenségét kutatja. Közreműködött a csoport által készített Általános Nyelvészeti Tanulmányok (XXII. kötet, 2008) és az Acta Linguistica Hungarica folyóirat két tematikus számának elkészítésében (56/4., 57/1, 2009–2010).

Tagja az ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszékén működő grammatikai kutatócsoportnak (vezetője Keszler Borbála professzor). Részt vesz a tanszéki beszélt nyelvi gyűjtemény fel-dolgozásában, egy erre épülő grammatika kidolgozásában.

Megalakulásától egy évig tagja volt az ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszékén működő Szemere Gyula módszertani kutatócsoportnak.

A DiAGram kutatócsoport Beyond Dichotomies nemzetközi tudományos konferenciájának (Budapest, 2010) egyik szervezője.

Tankönyvsorozatot készített Lengyel Klárával és Tolcsvai Nagy Gáborral a 10–18 éves korosz-tály számára, ennek 5 kötete és 1 tanári kézikönyve jelent meg.

Doktori védéseken két alkalommal opponens, több alkalommal titkár és tag.A Magyar Nyelvtudományi TDK Funkcionális nyelvészeti diákműhelyének mentortanára.Lektori tevékenységet folytat nyelvészeti folyóiratok, szakkönyvkiadók felkérésére. Lektora

Kiefer Ferenc: Lehetőség és szükségszerűség. Tanulmányok a nyelvi modalitás köréből c. könyvének (Budapest: Tinta Könyvkiadó. 2005).



Nóra Kugler: Modal adverbs in Hungarian. (The case of talán ’perhaps’) Acta Linguistica Hun-garica 57-1 [2010]: 75–98.

Kugler Nóra: Az episztemikus modalitást és evidencialitást jelölő módosítószók funkciói és a hozzájuk kapcsolódó műveletek. In Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXII. (Tanulmányok a funkcionális nyelvészet köréből) Budapest: Akadémiai Kiadó. 2008. 269–307.

Kugler Nóra: A talán lexéma vizsgálata beszélt nyelvi korpuszon (összevetésben az írott korpuszból származó adatokra vonatkozó eredményekkel). Magyar Nyelvőr 131 [2007]: 212–235.

Kugler Nóra: A talán és az esetleg módosítószók funkciói írott és beszélt szövegekben. In Tátrai Szilárd–Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.) Szöveg – szövegtípus – nyelvtan. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 2008: 202–211.

Kugler Nóra: A módosítószók funkcionális megközelítése. (Miért hangsúlytalanok a módosítószók, vagy miért nem?) In Keszler Borbála – Tátrai Szilárd (szerk.): Diskurzus a grammatikában – grammatika a diskurzusban. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 2009. 130–139.


Mindkét lista szabályszerű bibliográfiai adatokkal: szerző(k), cím, a megjelenés helye/ könyv kiadója, éve, terjedelme (oldalszáma).Kugler Nóra: A módosítószók a magyar nyelv szófaji rendszerében. Osiris Kiadó, Budapest, 2002.

159 p.Kugler Nóra: A módosítószók funkciói. Nyelvtudományi Értekezések 152. Akadémiai Kiadó, Buda-

pest, 2003. 122 p.Nóra Kugler: Modal adverbs in Hungarian. (The case of talán ’perhaps’) Acta Linguistica Hun-

garica 57-1 [2010]: 75–98. Kugler Nóra: Az episztemikus modalitást és evidencialitást jelölő módosítószók funkciói és a

hozzájuk kapcsolódó műveletek. In Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXII. (Tanulmányok a funkcionális nyelvészet köréből) Budapest: Akadémiai Kiadó. 2008. 269–307.

Kugler Nóra–Tolcsvai Nagy Gábor: Nyelvi fogalmak kisszótára. Korona Kiadó, Budapest, 2000. 303 p.

Tudományos / szakmai közéleti tevékenység, nemzetközi szakmai kapcsolatok, elismerésekTagja az MTA köztestületének. Választmányi tagja és jegyzője a Magyar Nyelvtudományi Társaságnak.Az ELTE BTK Esélyegyenlőségi bizottságának megalakulása (2007) óta tagja, 2010-től elnöke.Intézeti Erasmus-koordinátor.1999. Gombocz Zoltán-díj

79


II.4. Az oktató személyi-szakmai adatai Név: Laczkó Krisztina Születési év: Laczkó Krisztina

Végzettség és szakképzettség

magyar–latin szakos középiskolai tanár, ELTE, 1990


ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet Mai Magyar Nyelvi Tanszék – egyetemi docens

Tudományos fokozat (a tudományág és a dátum megjelölésével) az Ftv. 149.§-a (5) bekezdésében foglaltak szerint: (PhD / CSc vagy DLA, stb.)

PhD, nyelvtudomány, 1996



1990 óta az ELTE-n: előadások és szemináriumok: morfológia és szintaxis (hagyományos grammatikai keretben, valamint funkcionális nyelvelméleti keretben), helyesírás, szövegtan (funkcionális-kognitív keretben), onomasztika, pragmatika (Eötvös Collegium)1990–1992: Miskolci Bölcsészegyesület (leíró nyelvtan)1996–1998: Pázmány Péter Katolikus Egyetem (leíró nyelvtan, helyesírás)2004: Groningeni Egyetem (Erasmus): leíró nyelvtan (magyarul)2005: Babes-Bolyai Egyetem, Kolozsvár: Leíró mondattan (magyarul)Oktatási tevékenység: BA, MA és doktori iskola


Leíró grammatika: Magyar grammatika című egyetemi tankönyv elkészítésében betöltött szerep.Funkcionális műhely: a deixis jelenségének kutatása a magyar nyelvben (ehhez kapcsolódóan 2005 óta 5 nemzetközi konferencián való részvétel).Helyesírás: az első helyesírási kézikönyv elkészítése a magyar nyelvre vonatkozóan, a Helyesírási Bizottság előkészítő munkálatai a 12. kiadás vonatkozásában.A magyar nyelv nagyszótára: a morfológiai kódolás elvégzése.Névtani kutatócsoport: a mai asszonynév-használat felmérése kérdőíves kutatással.Orvosi nyelv: a magyar orvosi helyesírás szabályzatának kidolgozása.Szövegtan: az internetes szövegtípusok kutatása funkcionális nyelvelméleti keretben

BA-s és MA-s szakdolgozat-vezető, 2 doktori iskolás témavezetője



Laczkó Krisztina, A magyar névmási rendszer – nyelvtan és funkció. MartinOpitz Kiadó, Budapest, 2006. 108 p.Laczkó Krisztina, A mutató névmási deixisről. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXII. Akadémiai Kiadó,

Budapest, 2008. 38 p.Laczkó Krisztina, Demonstrative pronouns in spatial deixis, discourse deixis, and anaphora. Acta Linguistica 57.

1. szám. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2010. 19 p.Laczkó Krisztina, Spatial deixis and demonstrative pronouns in Hungarian. 3rd UK Cognitive Linguistics

Conference. http://www.uk-cla.org/proceedings. (Megjelenés alatt.)Laczkó Krisztina–Tátrai Szilárd, Személyek és/vagy dolgok. A harmadik személyű és a mutató névmási deixis a

magyarban. In: Tolcsvai Nagy Gábor–Tátrai Szilárd (szerk.): Konstrukció és jelentés. Tanulmányok a magyar nyelv funkcionális kognitív leírására. Budapest: Tinta Kiadó. 2011. (Megjelenés alatt.)


Kugler Nóra–Laczkó Krisztina, A névmások. In: Keszler Borbála (szerk.): Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2000. 23 p.

80


Laczkó Krisztina–Mártonfi Attila, Helyesírás. Osiris Kiadó, Budapest, 2004. 1539 p.Elekfi László–Laczkó Krisztina, Segédletek. Ragozási táblázatok. In: Ittzés Nóra (főszerk.): A magyar nyelv

nagyszótára I. MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest, 2006. 312 p.Laczkó Krisztina–Mártonfi Attila, Helyesírási tanácsadó. Osiris Kiadó, Budapest, 2008. 375 p.Bősze Péter–Laczkó Krisztina, Helyesírási meggondolások az orvosi nyelvben. In: Bősze Péter (szerk.): Az

orvosi nyelv tankönyve. Medicina Kiadó, Budapest, 2009. 67 p.


Az MTA Magyar Nyelvi Bizottságának tagja (1994-től)A Nyelvtudományi Társaság jegyzője (1995–1999)MTA Magyar Nyelvi Munkabizottság titkára (2008-tól)Eötvös Collegium magyar műhely nyelvészeti kabinet vezetője (2009–2011), 2011-től a műhely vezetője

Gombocz Zoltán-díj: 1997Nagy J. Béla-díj: 2008

Szerkesztőbizottsági tagság: Magyar Nyelvőr, Névtani Értesítő, Magyar Orvosi Nyelv

81


II.4. Az oktató személyi-szakmai adatai Név: Ladányi Mária Születési év: 1954


magyar nyelv és irodalom – orosz nyelv és irodalom szakos középiskolai tanár, ELTE, 1977;általános és alkalmazott nyelvészet szakos előadó, ELTE, 1984


ELTE, BTK, Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék – egyetemi docens


Tudományos fokozat : CSc (nyelvtudomány) 1994; Tudományos cím: „dr. habil.”, ELTE, 2006; MTA doktora (DSc), 2010


Széchenyi professzori ösztöndíj, 2000-2003


Közoktatás: 1977-től 1981-ig; 4 év (magyar-orosz szakos tanár, Kossuth Lajos Ipari Szakközépiskola)Felsőoktatás: 1987-től mostanáig (2011-ig) 24 év (kötelező órák és speciális kollégiumok általános/elméleti nyelvészeti, szemantikai, morfológiai, szociolingvisztikai és diskurzuselemzési témákból - főként magyar és alkalmazott nyelvészet szakon - a korábbi osztatlan képzésben, ill. a jelenlegi képzés BA-, MA- és PhD-szintjén


Tudományos eredmények: magyar és idegen nyelvű tudományos publikációk, magyar és nemzetközi konferencia- és egyéb előadások




a) Ladányi Mária, Produktivitás és analógia a szóképzésben: elvek és esetek, Tinta Könyvkiadó, Budapest 2007, 300

lap.Ladányi Mária, Produktivitás és analógia a szóképzésben: a magyar főnévképzés néhány esete, in Tolcsvai Nagy

Gábor és Ladányi Mária (szerk.), Tanulmányok a funkcionális nyelvészet köréből. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXII., Akadémiai Kiadó, Budapest 2008, 349–430.

Ladányi Mária, Rendszeres igei poliszémia, in Kiefer Ferenc (szerk.), Strukturális magyar nyelvtan 4. A szótár szerkezete, Akadémiai Kiadó, Budapest 2008, 269–321.

Ladányi Mária – Tolcsvai Nagy Gábor: Funkcionális nyelvészet, in Tolcsvai Nagy Gábor és Ladányi Mária (szerk.), Tanulmányok a funkcionális nyelvészet köréből. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXII., Akadémiai Kiadó, Budapest 2008, 17–58.

Ladányi Mária, Loan affixes in Hungarian word formation: regularity, productivity, rivalry. Acta Linguistica Hungarica 56, 2010, 375–404.

b) Kiefer Ferenc – Ladányi Mária, Az igekötők, in Kiefer Ferenc (szerk.), Strukturális magyar nyelvtan 3.

Morfológia, Akadémiai Kiadó, Budapest 2000, 453–518.Dressler, Wolfgang U. – Mária Ladányi, Productivity in Word Formation (WF): a morphological approach, Acta

Linguistica Hungarica 47, 2000, 103–144.Ladányi Mária, Jelentésváltozás és grammatikalizáció – kognitív és szerves nyelvészeti keretben, Magyar Nyelv

82


94, 1998, 407–423.Kiefer Ferenc – Ladányi Mária, A szóképzés, in Kiefer Ferenc (szerk.), Strukturális magyar nyelvtan 3.

Morfológia, Akadémiai Kiadó, Budapest 2000, 137–164.Ladányi Mária, A grammatikalizáció kutatása és a modern nyelvelméletek, in Oszkó Beatrix és Sipos Mária

(szerk.), Budapesti Uráli Műhely 4. Uráli Grammatizáló, MTA Nyelvtudományi Intézete, Budapest 2005, 7–32.


Magyar kutatási projektumokban való részvétel A „Funkcionális műhely” nevű kutatócsoport kutatásai (2005-től); ezen belül: Funkcionális nyelvészet –

az OTKA által támogatott kutatás, 2008–2011; projektszám: K 7687; vezető: Tolcsvai Nagy Gábor; Az MTA Nyelvtudományi Intézetének lexikonelméleti – az OTKA által támogatott kutatás, 2000–2008;

projektszám: T 030295, ill. T/F 042687; vezető: Kiefer Ferenc. Az MTA Nyelvtudományi Intézetének morfológiai kutatásai – az OTKA által támogatott kutatás, 1991–

1994, 1995–99; projektszám: T018131; vezető: Kiefer Ferenc.Szakmai/közéleti tevékenység: 1999-től az MTA Nyelvtudományi Bizottságának tagja; 2005-től a bizottság titkára; 1996-tól a Magyar Nyelvtudományi Társaság Általános Nyelvészeti Szakosztályának a titkára; 1993-tól 1998-ig, valamint 2005 őszétől az ELTE Közalkalmazotti Tanácsának tagja; 2009: a MAB felkért szakértője.Nemzetközi kutatás: külföldi ösztöndíjak (1995: kéthónapos Advanced Study Fellowship, Wassenaar (Hollandia), 1997: egyhónapos, 1999: kéthónapos, 2001-2002: hathetes, 2005: egyhónapos bécsi Collegium Hungaricum-ösztöndíj); pályázati projektumok:

1. Productivity in word formation – with special emphasis on Hungarian and German – az OMAA által támogatott osztrák–magyar kutatás, 1998; projektszám: 32öü15; résztvevők: Prof. W. U. Dressler, Bécs és Ladányi Mária, Budapest.

2. Terminological Creativity and Dynamics in Domain of Scientific Communication – az OMAA által támogatott osztrák–magyar kutatás, 2004–2005; projektszám: 57öu15; vezető: Prof. G. Budin, Bécs; résztvevők: Prof. W. U. Dressler, Bécs és Ladányi Mária, Budapest.

Magyar szakmai elismerések/ösztöndíjak (egyéni kutatás): 1997/98-as tanév: tízhónapos Telegdi Zsigmond Ösztöndíj; 2000–2003: Széchenyi Professzori Ösztöndíj; 2004: öthónapos Hajdú Péter Kutatóösztöndíj (MTA Nyelvtudományi Intézete).

83


II.4. Az oktató személyi-szakmai adatai Név: Markó Alexandra Születési év: 1974


általános és alkalmazott nyelvészet szakos bölcsész, ELTE BTK, 1998magyar nyelv és irodalom szakos bölcsész, ELTE BTK, 1999magyar mint idegen nyelv szakos bölcsész, ELTE BTK, 2002


ELTE BTK Fonetikai Tanszék – egyetemi adjunktus


PhD (nyelvtudomány) 2006 (A spontán beszéd néhány szupraszegmentális jellegzetessége)


Bolyai János kutatási ösztöndíj 2009–


Magyar fonetika, Fonetika szeminárium; szakszemináriumok a magyar nyelv, illetve a spontán beszéd szupraszegmentális jellemzőiről; Beszédtechnika; Retorika előadások és szemináriumok; Beszédképzés és akusztikum I. – szegmentális fonetika; Beszédképzés és akusztikum II. – szupraszegmentális fonetika; Beszédtechnológia; Univerzális és nyelvspecifikus beszédjelenségek; Beszédelemzések; Fonetikai alkalmazások a nyelv- és beszédoktatásban; A beszéd rögzítésének elmélete és gyakorlata; Alkalmazott fonetika; A nyelv-és beszédoktatás módszertana; Beszédtudományok; PhD-kurzusok a spontán beszéd elemzésével kapcsolatbantöbb szakdolgozó, 4 doktorandusz (2 ösztöndíjas) témavezetésenappali és esti felsőoktatási képzésben töltött idő: 12 év, doktori képzésben eltöltött idő: 4 év


A spontán beszéd szupraszegmentális szerkezetével kapcsolatos kísérleti fonetikai vizsgálatok, ezen belül a társalgás fonetikai elemzése, a nonverbális diskurzusjelölők kutatása terén végzett munkám több vonatkozásban előzmény nélküli. Jelentős eredményeim születtek az irreguláris zöngeképzés beszédbeli funkcióival kapcsolatosan.



amennyiben azok az a) pontban megadottaktól különböznek

Markó, Alexandra, Stigmatizált hanglejtésforma a spontán beszédben. Beszédkutatás 2009. 88–106.Markó, Alexandra – Gráczi, Tekla Etelka–Bóna, Judit, The realisation of voicing assimilation rules in Hungarian

spontaneous and read speech: case studies. Acta Linguistica Hungarica,Vol. 57 (2–3), 2010. pp. 210–238.Dér, Csilla Ilona–Markó Alexandra, A pilot study of Hungarian discourse markers. Language and Speech, 53 (2),

2010. 135–180.Markó, Alexandra, A prozódia szerepe a spontán beszéd tagolásában. Beszédkutatás 2010. 82–99.Markó, Alexandra, A glottalizáció határjelző szerepe a felolvasásban. Beszédkutatás 2011. 31–45.


a Magyar Nyelvtudományi Társaság; az ISPhS (The International Society of Phonetic Sciences); az IPA (International Phonetic Association); a Magyar Fonetikai, Foniátriai és Logopédiai Társaság tagjaa Beszédkutatás szerkesztőbizottságának tagja 2007-tőla The Phonetician című nemzetközi folyóirat 95. számának társszerkesztője (2007), 99/100. számának vendégszerkesztője (2009)az MTA Alkalmazott Nyelvészeti Munkabizottságának tagja 2008-tólSpontánbeszéd-kutató műhely alapítása és vezetése 2008-tólaz MTA Fiatal Kutatók Testületének tagja 2008-tól

84


Bolyai János kutatási ösztöndíj 2009-tőlGombocz Zoltán-emlékérem 2009

85


II.4. Az oktató személyi-szakmai adatai Név: N. Fodor János Születési év: 1976


magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanár, KRE, 2000történelem szakos középiskolai tanár, KRE, 2000


ELTE BTK, Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet, Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tsz. — egyetemi adjunktus (2001–)

MTA–ELTE Geolingvisztikai Kutatócsoport — tudományos segédmunkatárs (2007–)


PhD (nyelvtudomány) 2009Északkelet-Magyarország személyneveinek komplex nyelvi elemzése (1401–1526) I–III. k., Bp., 2008. (I. k. 226, II. k. 219, III. k. 295 lap)

Széchenyi professzori ösztöndíj, Széchenyi István ösztöndíj, vagy Békéssy György posztdoktori ösztöndíj stb. és juttatásának időpontja

Deák Ferenc Ösztöndíj (OM), 2007–2008


Oktatói tevékenység:egyetemi tanársegéd (2001–2009): nyelvészeti alapozó tárgyak oktatása, szakszemináriumokegyetemi adjunktus (2009–): részvétel a Bolognai-képzésben (BA, MA)

Oktatott tárgyak:Nyelvészeti proszeminárium (kredites képzés, BA-képzés)Nyelvtörténet 2. (BA), Nyelvtörténet 3. (BA)Dialektológia (BA)Nyelvtörténeti és névtani kutatások (MA)Nyelvtörténeti elemzés (MA)Nyelvészeti szakszemináriumok névtani és geolingvisztikai témakörben (kredites, BA)Magyar dialektológia (kredites), Élőnyelvi terepgyakorlat (kredites)A magyar nyelv története 1. (hangtörténet, a nyelvtörténet alapjai) (kredites)A magyar nyelv története 2. (történeti szótan) (kredites)Terepgyakorlat a helynevek vagy a személynevek körében (kredites, Névtan program)


MTA–ELTE Geolingvisztikai Kutatócsoport, sedégmunkatárs (2007–) A kutatócsoport nyelvjárási követéses vizsgálata a geolingvisztikához, nyelvföldrajzhoz, fonetikához,

etnicitáshoz és identitáshoz kapcsolódó kérdésköröket érint. Nemzeti Kulturális Alap, alkotói támogatás (2009–2010): Dél-Erdély magyar kulturális emlékei és a

szórványmagyarság nyelvi viszonyaiOTKA 49095, társkutató (2005–2008): A magyarországi családnév-változások kutatása 1867–1896




a) N. Fodor János, A kórógyi nyelvjárás nyelvföldrajzi tanulságai. In: Szoták Szilvia szerk., In: Nyelvi sokszínűség

és helyi sajátosságok Burgenland, Muravidék és Szlavónia beszélő-közösségeinek nyelvében. Az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság és az UMIZ–Imre Samu Nyelvi Intézet 2010.

86


november 26-i konferenciájának előadásai. Alsóőr, 2011. (Megjelenés előtt!)N. Fodor János, Személynevek rendszere a kései ómagyar korban. Magyar Névtani Értekezések 2. ISBN 978-

963-284-144-1. Budapest, 2010. 160 lap (270000 karakter)N. Fodor János, A Felső-Tisza-vidék késő középkori személyneveinek szótára (1401–1526). Magyar Névtani

Értekezések 3. ISBN 978-963-284-145-8. Budapest, 2010. 330 lap (932000 karakter)Mazurka Károly – N. Fodor János (szerk.), Szuhogyi palóc tájszótár. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Tinta

Könyvkiadó. Budapest, 2008. 184 lapN. Fodor János, Néhány adalék Északkelet-Magyarország ómagyar kori nyelvjárástörténetéhez a helynevek

alapján. A hangsúlytalan ö-zésről. In: Mártonfy Attila ‒ Papp Kornélia ‒ Slíz Mariann (szerk.), 101 írás Pusztai Ferenc tiszteletére. Argumentum Kiadó, Budapest, 2006. 171‒176.

b) N. Fodor János, A magyar családnevek új szempontú rendszerezési lehetőségéről. Magyar Nyelv 104 (2008):

286–306.N. Fodor János, A természetes családnevek lexikális-morfológiai vizsgálata. In: Hoffmann István – Juhász Dezső

szerk., Nyelvi identitás és a nyelv dimenziói. Nemzetközi Magyarság-tudományi Társaság. Debrecen–Bp., 2007. 113–129.

N. Fodor János, Adalék a XVI. századi nyelvjárásaink kutatásához. In: Hajdú Mihály–Keszler Borbála (szerk.): Köszöntő könyv Kiss Jenő 60. születésnapjára. Budapest, 2003. 485–490.


2004–: Magyar Nyelvtudományi Társaság Csűry-díj Bizottsága, tag1999–: Magyar Nyelvtudományi Társaság, tag

87


Név: Pomozi Péter Születési év: 1963

Végzettség és szakképzettség, az oklevél kiállítója,

magyar nyelv és irodalom, olasz nyelv és irodalom szakos tanár, finnugor szakos előadó, ELTE 1989, magyar mint idegen nyelv szakos tanár ELTE, 1991


ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet, Finnugor Tanszék, egyetemi docens


PhD (nyelvtudomány, 1997) ELTE


MTA Bolyai fiatal kutatói ösztöndíj 2000-2003


1988-tól: ELTE BTK folyamatosan mindmáig, eközben1993–1998 Tartui Egyetem Uráli Nyelvek Tanszéke (Észtország)1998–2004 BDF Uralisztikai Tanszék

Magyarországon oktatott tárgyak: történeti nyelvészet, észt szociolingvisztika, észt leíró nyelvészet, mari nyelvtörténet, mari mondattan, balti finn tárgyi néprajz, észt folklór. Külföldi egyetemeken oktatott tantárgyak:Történeti nyelvészet és balti finn néprajz (Firenze 2002BA/MA) Oktatás nyelve: olaszSzociolingvisztika és nyelvpolitika (Oulu 2004, Tartu 2008 MA/PhD) Oktatás nyelve: finn, észtMagyar nyelvtörténet és nyelvtipológia ill. Uráli történeti mondattan (Tartu 2009, 2010, 2011 MA/PhD) Oktatás nyelve: észt


Több sikeres felsőoktatási tananyag, széles nemzetközi kapcsolatok, joint-projectek több egyetemmel is, tudományos akadémiai és doktori iskolai nyelvtörténeti-szociolingvisztikai tárgyú együttműködés az észtországi Tartui Egyetemmel.

Az oktatott tárgy/tárgyak és az oktató szakmai/kutatási tevékenysége kapcsolatának bemutatása:Mindkét lista szabályszerű bibliográfiai adatokkal: szerző(k), cím, a megjelenés helye/ könyv kiadója, éve, terjedelme (oldalszáma).


Pomozi Péter, Az észt és a finn akkuzatívuszról. Grammatika és kontextus. Urálisztikai Tanulmányok 17. ELTE, Budapest, 2007. 280–294. l.

Pomozi Péter, Kodukeele õigused Kagu-Eestis. "Agenda parva" tähendus lõunaeesti kirjakeele ajaloos. (Az anyanyelvjárás jogán Délkelet-Észtországban: Az Agenda Parva jelentősége a délészt irodalmi nyelv történetében). Õdagumeresoomõ kodo. Võro Instituudi Toimõndusõq 20. Võro, 2007. 75–86.

Pomozi Péter, Eesti kaerajaanid ja tantsutüpoloogia. (On Estonian Kaerajaan Dances and Typology of Dance). Mäetagused 41. Tartu. 33–52. l. http://www.folklore.ee/tagused/nr41/pomozi.pdf

Pomozi Péter, Nyelvideológia és attitűdök a võrui irodalmi nyelv tervezése során. Nyelvideológiák, attitűdök és sztereotípiák. 15. élőnyelvi konferencia. szerk.: Borbély Anna–Vančoné Kremmer Ildikó–Hattyár Helga. MTA Nyelvtudományi Intézet-Gramma Nyelvi Iroda, Budapest-Dunaszerdahely-Nyitra, 2009. 301–308.

Pomozi Péter, A nyelvcsalád születése és a családfák. (The Birth of a Language Family and the family Trees)

88


Történelmünk kezdetei. Vasi Szemle 64/1 (2010): 96–113; 140; 143.


Pomozi Péter, Satzwertige Partizipien auf -mE/-mAš/-‚-δ6mE im Tscheremissischen: Problematik und Klassifikation. Bibliotheca ceremissica 2. Szombathely, 1997. 128 l.

Pomozi Péter, Gondolatok a történeti összehasonlító mondattanról. Népr. és Nytud. 41/II (2001). Szeged. Pomozi Péter, Cseremisz-magyar nyelvhasonlítás. Budapesti Finnugor Füzetek 17. Budapest, 2002. 100 l.Pomozi Péter, – Markus, Kaija: Suomi-unkari-suomi rektiosanakirja. Finn Lectura, Helsinki, 2004. 181 l.Pomozi Péter, A nyelvcsalád születése és a családfák. (The Birth of a Language Family and the family Trees)

Történelmünk kezdetei. Vasi Szemle 64/1 (2010): 96–113; 140; 143.


Több nyelvtudományi és folklorisztikai társasági tagság itthon és külföldön, MTA-Észt Tud. Akadémia közötti 4. projektpont magyar vezetője, a nemzetközileg indexált Mäetagused c. észt folklorisztikai szakfolyóirat szerk. biz. tagja, a Võro Instituudi Toimõndusõq c. nemzetközileg indexált észt nyelvpolitikai és szociolingvisztikai sorozat szerk. biz. tagja. ELTE doktori együttműködés koordinátora a Tartui Egyetemmel.

89


II.4. Az oktató személyi-szakmai adatai Név: Raátz Judit Születési év: 1957


középiskolai magyar nyelv és irodalom szakos tanár, ELTE, 1986.


ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszék - főiskolai tanár MTA Nyelvtudományi Intézet - tudományos munkatárs


PhD Nyelvtudomány 1997.


2003–2006. Békéssy György Posztdoktori Ösztöndíj


alaktan, szófajtan, hangtan, beszédművelés, jelentéstan, szókészlettan, szövegtan, a magyar nyelv tanításának gyakorlata, elmélete, kommunikációtan, névtan, magyar mint idegen nyelv, tanári kommunikáció, bevezetés a pedagógiai kommunikációba, a kommunikáció oktatásának módszertana, üzleti levelezés, retorika, tárgyalástechnika, idegen nyelvű írásbeli kommunikációFelsőoktatásban: 27 év


Fő kutatási területek: onomasztika, kommunikációtan, az anyanyelv, különös tekintettel a kommunikáció tanításának módszertana. Folyamatos publikálás névtani témákban: a személynevek, a névdivat, a névváltoztatás indítékai, illetve a mai hazai és külföldi névadási szokások, a különleges keresztnevek divatjának és a számítógépes csevegőcsatornán használt nevek típusainak vizsgálata. 1995-től: a Nemzeti Tankönyvkiadó megbízásából társszerzővel nyolc évfolyamra szóló (5–12. évfolyam) tankönyvcsalád elkészítése, folyamatos javítása, átdolgozása.A kommunikáció oktatásának, gyakorlati képzésének segítésére több jegyzet, tankönyv szerzője. Részvétel több egyetemi és főiskolai kommunikációs tantárgy elméleti és gyakorlati anyagának kidolgozásában.

tematikák, tantárgyleírások kidolgozása- a BA alapszakok és az MA szakindításához szükséges tantárgyi programok, illetve tantárgyi követelmények leírása- jegyzetek, tankönyvek, E-learninges anyagok készítése- a hallgatók nyelvészeti TDK munkáinak vezetése: OTDK-án eddig három tanítványom ért el harmadik helyezést, ketten névtanból (1991, 2001), egy módszertanból (1999).- 2005-től meghívott előadóként részt veszek a névtani doktori iskolában– 2009-től induló alkalmazott nyelvtudományi doktori iskolában oktató




RetorikaRaátz Judit, A retorika és a tárgyalástechnika kapcsolata. In: Raátz Judit – Tóthfalussy Zsófia (szerk.) A retorika

és határtudományai. Trezor Kiadó. 2010. 71–85. KommunikációFercsik Erzsébet – Raátz Judit, Kommunikáció és nyelvhasználat. Budapest. Nemzeti Tankönyvkiadó. 2006. 205

90


p. Raátz Judit – Szőke-Milinte Enikő, Üzleti kommunikáció. Nemzeti Tankönyvkiadó. 2010. 279.Anyanyelvi tantárgy-pedagógiaRaátz Judit, A hallás utáni szövegértés fejlesztése. In: Heltai Pál (szerk.) Nyelvi modernizáció. Szaknyelv,

fordítás, terminológia. XVI: Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus. MANYE Vol.3/1. MANYE-Szent István Egyetem. Pécs-Gödöllő. 2007. 890–897. p.

Raátz Judit, A tér kifejezőeszközei általános iskolás diákok írásbeli szövegalkotásaiban. In: Keszler Borbála–Tátrai Szilárd (szerk.) diskurzus a grammatikában – grammatika a diskurzusban. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 88. Budapest. Tinta Könyvkiadó. 2009. 243–251. p.

Szakterülethez tartozó publikációk:Raátz Judit, A nők névviselési szokásai Magyarországon és az EU-ban. In: Barát Erzsébet – Sándor Klára (szerk.)

A nő helye a magyar nyelvhasználatban. JATEPress. Szeged. 2007. 169–177.Raátz Judit, Névadás az interneten. In: Bölcskei Andrea–N. Császi Ildikó (szerk.) Név és valóság. A VI. Magyar

Névtudományi Konferencia előadásai. A Károli Gáspár református Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének Kiadványai 1. Budapest. 2008. 443–450.

Raátz Judit, Geschlechtsstereotype im ungarischen Vornamenschatz. In: Erika Kegyes (Hrsg.) Genderbilder aus Ungarn. Verlag Dr. Kovač. Hamburg. 2008:117–130.

Fercsik Erzsébet – Raátz Judit, A keresztnevek enciklopédiája. Tinta Kiadó. 2009. 439. p.Raátz Judit, Egy újabb tárgynévtípus: a 4-es metró fúrópajzsainak névadásáról. Névtani Értesítő 31. szám. 2009.

157–165.


SZAKMAI SZERVEZETEKBEN VALÓ RÉSZVÉTEL:2005 – HUNRA Magyar Olvasástársaság2005 – Magyar Nyelvtudományi Társaság Névtani Tagozat2005 – Magyar Nyelvtudományi Társaság Magyartanári Tagozat, titkár2002 – International Council of Onomastic Sciences (ICOS) tagja2002 – Szemere Gyula anyanyelv-pedagógiai kutatócsoport2000 – Magyar Nyelvtudományi Társaság1997– Anyanyelvápolók SzövetségeDÍJAK, KITÜNTETÉSEK:

2005. Érdemes tankönyvíró kitüntető díj2001. A tanárképzésért kitüntető oklevél (ELTE TFK)1998. Csűry Bálint–emlékérem és -díj

91


II.4. Az oktató személyi-szakmai adatai Név: Sárosi Zsófia Születési év: 1958.


magyar–angol szakos középiskolai tanár, ELTE BTK 1982


ELTE BTK Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszékegyetemi docens

Tudományos fokozat (a tudományág és a dátum megjelölésével) az Ftv. 149.§-a (5) bekezdésében foglaltak szerint: (PhD / CSc vagy DLA, stb.) Tudományos/művészeti akadémiai cím/tagság: „dr. habil” cím, MTA doktora cím (DSc); MTA tagság, (lev. vagy r. tag), egyéb címek

PhD nyelvtudomány



29 év egyetemi oktatói tevékenység: nyelvészeti proszeminárium, magyar nyelvtörténeti szemináriumok 1-2-3, 1982-től; szociolingvisztika szeminárium 1990-től; szakdolgozati témavezetés 1999-től; nyelvtörténet évfolyamelőadás 2007-től; történeti szociopragmatika a Doktori Iskolában 2009-től; angol nyelvű magyar nyelvtörténeti előadás külföldi hallgatóknak 2009-től; nyelv, kultúra, nyelvhasználat előadás Hungarológia MA-n 2010-től; történeti szociopragmatika spec.kol. BA-n 2010-től, MA-n 2011-től.


Oktatás: 1982-től tudományos segédmunkatársként, 1988-tól tud. munkatársként, 2006-tól egyetemi docensként. Egyetemi doktori cím 1984, PhD. 1997. Kutatási terület: nyelvtörténet, főleg morfématörténet, történeti szociolingvisztika, történeti szociopragmatika. Ösztöndíjak: 2002–2003: „Hajdú Péter” vendégkutatói Ösztöndíj, MTA Nyelvtudományi Intézet; 2003. tavasz: Kolozsvár, Babes-Bolyai Egyetem (vendégkutató)


Sárosi Zsófia, A névszótövek. In: Benkő Loránd főszerk., A magyar nyelv történeti nyelvtana. I. kötet. A korai ómagyar kor és előzményei. Akadémiai Kiadó. Budapest. 1991. 160–187.

Sárosi Zsófia, A névszótövek. In: Benkő Loránd főszerk., A magyar nyelv történeti nyelvtana. II./1. kötet. A kései ómagyar kor. Morfematika. Akadémiai Kiadó. Budapest. 1992. 239–267.

Sárosi Zsófia, Történeti szociopragmatika – magyar nyelvtörténet más megközelítésben. In: Magyar Nyelv 2003. (XCIX) 4. sz. 434–448. angol változat: Historical sociopragmatics: a new approach to the study of the history of Hungarian. In: Acta Linguistica, Vol. 50. (3–4), 435–456

Sárosi Zsófia, Az igeragok az ősmagyar, ómagyar, középmagyar, újmagyar és újabb magyar korban. (Morfématörténet) In: Kiss Jenő és Pusztai Ferenc szerk., Magyar nyelvtörténet. Osiris Kiadó. Budapest 2003. 159–169, 366–368, 616, 723–724, 802.

Sárosi Zsófia, Az igejelek az ősmagyar, ómagyar, középmagyar, újmagyar és újabb magyar korban. (Morfématörténet) In: Kiss-Pusztai szerk., 150–155, 362–364, 614–615, 721–722, 802.


a Magyar Nyelvtudományi Társaság tagja

92


II.4. Az oktató személyi-szakmai adatai Név: Siptár Péter Születési év: 1954

Végzettség és szakképzettség: angol nyelv és irodalom szakos középiskolai tanár, általános és

alkalmazott nyelvészet szakos előadó, ELTE, 1978

Jelenlegi munkahely(ek):

ELTE Elméleti Nyelvészet Kihelyezett Intézeti Tanszék – tanszékvezető egyetemi tanárMagyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete – tudományos tanácsadó

Tudományos fokozat: Tudományos/művészeti akadémiai cím/tagság:

CSc (nyelvtudomány) 1994 dr. habil 2002, MTA doktora (DSc) 2004

Széchenyi professzori ösztöndíj (1998–2001), Akadémiai Díj (1998)

Az eddigi oktatói tevékenység:

(a) Angol nyelv, angol nyelvtan, angol fonetika/fonológia:1978–1984: Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Nyelvi Intézet, angol tanszék, tudományos

továbbképzési ösztöndíjasként; 1980-tól egyetemi tanársegédként. 1985–1986: ELTE Általános Iskolai Tanárképző Főiskolai Kar, angol tanszék, főiskolai adjunktusként.1985–1988: Janus Pannonius Tudományegyetem (Pécs), angol tanszék, vendégelőadóként.1990–2000: ELTE BTK angol nyelvészeti tanszék, vendégelőadóként, ezen belül 1993–1995: részfogl. egy.

adjunktusként, 1999–2000: az Angol Nyelvészeti Doktori Iskola oktatójaként.1992–1993: József Attila Tudományegyetem (Szeged), angol tanszék, vendégelőadóként. 1996–1997: Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Angol Intézet (Piliscsaba), vendégelőadóként. 2010: ELTE BTK angol nyelvészeti tanszék, vendégelőadóként.(b) Általános fonológia, fonológiaelmélet:1987–1991: ELTE Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék, vendégelőadóként.1991–1992: ELTE Elméleti Nyelvészeti Szakcsoport, vendégelőadóként.1994: ELTE Magyar Nyelvi Tanszék, vendégelőadóként.1995– ELTE Elméleti Nyelvészeti Szakcsoport (ma: Elméleti Nyelvészet Kihelyezett Intézeti Tanszék)

egyetemi docensként, 2010-től egyetemi tanárként.1996–1997: Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Általános Nyelvészeti Intézet, vendégelőadóként.2001– ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskola alapító tagjaként.(c) Magyar fonológia:1995– ELTE Elméleti Nyelvészeti Szakcsoport (ma: Elméleti Nyelvészet Kihelyezett Intézeti Tanszék)

egyetemi docensként, 2010-től egyetemi tanárként.2001– ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskola alapító tagjaként.

(d) Az utóbbi tíz évben a következő tantárgyakat tanította az ELTE Bölcsészettudományi Karán: Magyar fonológia, Haladó magyar fonológia (Ph.D. kurzusként is), Szabálytalan fonológia (Ph.D. kurzusként is); Bevezetés a nyelvtudományba, Nyelvészeti alapfogalmak, Bevezetés az általános nyelvészetbe, Általános nyelvészet; English Phonology Overview (Ph.D. előadás), Advanced Phonology (Ph.D. előadás), A fonetika és fonológia alapvonalai (Ph.D. előadás), Ph.D. kutatói szeminárium.


Teljes publikációs jegyzéke jelenleg 201 tételből áll, ebben (14 nemzetközi konferencián elmondott, valamint 3 egyéb külföldi és 20 hazai előadás mellett) önálló és társszerzővel írt – magyar és angol nyelvű – könyvek (10), könyvszerkesztések (30), könyvfordítások (angolra 3 és angolból 3), tanulmányok (köztük 14 nemzetközi folyóiratban és további 17 angol nyelvű), tanulmányfordítások (angolból 26), kisebb közlemények és recenziók találhatók. A munkáira történt független hivatkozások száma jóval 1000 fölött jár.


a) az elmúlt 5 év szakmai, tudományos (művészeti) munkássága a szakterületen (az 5 legfontosabb publikáció vagy alkotás felsorolása):

Hayes, Bruce – Zuraw, Kie – Siptár, Péter – Londe, Zsuzsa: Natural and unnatural constraints in Hungarian vowel harmony. Language 85 (2009): 821–862.

Siptár, Péter: Morphology or phonology? The case of Hungarian -ni. In: Marcel den Dikken – Robert M. Vago

93


(szerk.): Approaches to Hungarian 11: Papers from the 2007 New York Conference. Amsterdam: John Benjamins, 2009. 197–215.

Siptár, Péter: Hiatus resolution in Hungarian: An optimality theoretic account. In: Christopher Piñón – Szentgyörgyi Szilárd (szerk.): Approaches to Hungarian 10: Papers from the Veszprém Conference. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2008. 187–208.

Kovács János – Siptár Péter: A–Z angol kiejtés. Tankönyv és gyakorlókönyv [CD-melléklettel]. Budapest: Corvina Kiadó. Első kiadás: 2006. Második kiadás: 2010. 422 oldal.

Siptár Péter: Alakváltozatok, allomorfok, alternációk. Magyar Nyelv 107 (2011): 147–160.

b) az eddigi tudományos-szakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás felsorolása – amennyiben azok az a) pontban megadottaktól különböznek

Siptár, Péter – Törkenczy, Miklós: The phonology of Hungarian (The phonology of the world’s languages, series editor: Jacques Durand). Oxford/New York: Oxford University Press. Első kiadás: 2000. 319 oldal. Második kiadás: 2007. 323 oldal.

Siptár, Péter – Szentgyörgyi, Szilárd: Hungarian H-type segments in Optimality Theory. In: Christopher Piñón – Siptár Péter (szerk.): Approaches to Hungarian 9. Papers from the Düsseldorf Conference. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2005. 261–281.

É. Kiss Katalin – Kiefer Ferenc – Siptár Péter: Új magyar nyelvtan. Budapest: Osiris Kiadó. Első kiadás: 1998. Második kiadás: 1999. Harmadik kiadás: 2003. 413 oldal.

Durand, Jacques – Siptár Péter: Bevezetés a fonológiába. Budapest: Osiris Kiadó, 1997. 190 oldal.Siptár Péter: A magyar mássalhangzók fonológiája. Linguistica, Series A: Studia et Dissertationes 18. Budapest:

MTA Nyelvtudományi Intézet, 1995. 124 oldal.

Tudományos / szakmai közéleti tevékenység, nemzetközi szakmai kapcsolatok, elismerések:

1996 óta az Acta Linguistica Hungarica társszerkesztője, 1999-től részt vesz a Magyar Nyelvőr, 2000-től a Magyar Nyelv szerkesztőségének munkájában; 2007-től a Beszédkutatás kiadványsorozat, 2008-tól a Magyar Nyelv folyóirat szerkesztőbizottságának tagja. Eddig harminchat tudományos kötet kiadásában vett részt szerkesztőként és/vagy fordítóként. 1999 óta a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Nyelvi Bizottságának tagja. 2001-től 2004-ig az OTKA nyelvtudományi zsűrijének titkára, 2007-ben ugyanezen zsűri elnöke volt. 2003 óta az MTA Nyelvtudományi Bizottságának tagja, 2003–2005 között a bizottság titkára volt. 2006-tól a Magyar Nyelvtudományi Társaság választmányi tagja, 2008-tól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán a Kari Doktori Tanács és a Kari Habilitációs Bizottság tagja. 2010-től a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriuma szakértői kollégiumának tagja és a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésének választott képviselője.Számos hazai és nemzetközi tudományos konferencián vett részt, pl. La description des langues du monde (Pézenas, Franciaország, 1996); Eighth International Phonology Meeting (Bécs, 1996), Current Trends in Phonology II. Models and Methods (meghívott előadóként, Abbaye de Royaumont, Franciaország, 1998); Fifth International Conference on the Structure of Hungarian (Budapest, 2001); Sixth International Conference on the Structure of Hungarian (Düsseldorf, 2002); Seventh International Conference on the Structure of Hungarian (Veszprém, 2005); Eighth International Conference on the Structure of Hungarian (meghívott előadóként, New York, 2007).Rendszeresen lektorál a hazaiak mellett nemzetközi folyóiratok (Phonology, The Phonetician, Language and Speech, Linguistic Inquiry) és nemzetközi konferenciák felkérésére (pl. Sounds of Silence: Empty Elements in Syntax and Phonology (Tilburg, 2006), Third Old World Conference in Phonology (Budapest, 2006), Eighth International Conference on the Structure of Hungarian (New York, 2007), International Seminar on Speech Production (Strasbourg, 2008), Ninth International Conference on the Structure of Hungarian (Debrecen, 2009)). Készített lektori véleményeket a Magyar Tudományos Akadémia, a Cambridge University Press és a National Science Foundation (az USA legfontosabb kutatási-fejlesztési támogatási alapja) felkérésére is.

94


II.4. Az oktató személyi-szakmai adatai Név: Slíz Marianna Ilona Születési év: 1979.


Magyar nyelv és irodalom szakos bölcsész és tanár, ELTE BTK, 2003.Történelem szakos bölcsész és tanár, ELTE BTK, 2004.Általános és alkalmazott nyelvészet szakos bölcsész, ELTE BTK, 2004.


ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet – egyetemi tanársegéd


PhD (nyelvtud.) 2010. – „Névadás és történelem: az Anjou-kor I. felének személynevei I–II.”



2002–2006. Az ELTE BTK magyar szakán névtani szakszemináriumok tartása2003–2006. Az Eötvös József Kollégium seniora és tanára; tárgyak: nyelvtudomány-történet, szemantika, névtan2004–2006. Az ELTE Tanító- és Óvóképző Főiskola Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén óraadó tanár, 2006–2008. ugyanott tanársegéd; tárgyak: szociolingvisztika, leíró nyelvészet, helyesírás, beszédművelés,

nyelvhelyesség, retorika, névtan2006–2007. és 2008–2009. A Károli Gáspár Református Egyetemen óraadó tanár; tárgyak: szemantika,

helyesírás, névtan, szerkesztési ismeretek2009– Az ELTE BTK Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszékén tanársegéd; tárgyak:

nyelvészeti proszeminárium, szociolingvisztika, nyelvtörténet, névtan





a)Slíz Mariann, Az oklevélírási gyakorlat hatása a családnevek kialakulására a XIV. században. Magyar Nyelv

(2008) 104: 186–196. Slíz Mariann, Családnév vagy névszerkezet? Szempontok az Anjou-kori személynevek vizsgálatához. Magyar

Nyelv (2009) 105: 291–300.Slíz Mariann, Which out of the four? The origin of family names in the light of cognitive semantics. Annales

Sectio Linguistica (2010) 27: 101–112.Slíz Mariann, A történeti személynévkutatás terminológiájához. Névtani Értesítő (2011) 32: 157–172.Slíz Mariann, A helynévi adatok szerepe az Anjou-kori személynevek vizsgálatában. (Az Egrimihalhaza típus).

In: HOFFMANN ISTVÁN szerk., Helynévtörténeti Tanulmányok 5. A Magyar Névarchívum Kiadványai 17. 2011, 105–111.

b)Slíz Mariann, Az Árpád-ház névadása Géza fejedelemtől III. Andrásig. Magyar Névtani Dolgozatok 168. sz.

Budapest, 2000.Slíz Mariann, Bölcskei Andrea – Havas Péter – Slíz Mariann: A háromszéki Angyalos és Kökös család- és

helynevei. Magyar Névtani Dolgozatok 203. sz. Budapest. 2008.Slíz Mariann, A beszélő nevek mint a posztmodern eszközei. Magyar Nyelvőr (2006) 130: 290–301.

95


Slíz Mariann, Az Anjou-kori személynevek kutatásának kérdései. Névtani Értesítő (2006) 28: 171–180.


Tudományos/szakmai:1999–2003. részvétel a Szabó T. Attila-hagyaték feldolgozásában (az Erdélyi Helynévtörténeti Tár folyamatosan

készülő köteteinek kiadása)2001. Kerekasztal-beszélgetés az Olvasás Éve alkalmából az olvasás és az oktatás szerepéről a 21. században

(Várkonyi Gábor és Papp István történészekkel); Mezőtúr2003. Helynévgyűjtés Háromszék (Erdély) területén2004– Közreműködés az Oktatási Minisztérium által kiadott Nemzeti Évfordulóink című évkönyvekben

szerzőként2005–2006. Az ELTE Magyar Nyelvészet Doktori Iskola Félúton elnevezésű konferenciájának életre hívása

(Érsok Nikolettával és Csizmár Edinával), az I. és II. konferencia szervezője és résztvevője, a III. konferencia résztvevője

2006– A Magyar Nyelvtudományi Társaság periodikájának, a Névtani Értesítőnek a technikai szerkesztője2011– A Magyar Könyvszemle olvasószerkesztője

Tagság:2002– A Magyar Nyelvtudományi Társaság tagja

Ösztöndíj:2009–2010. Deák Ferenc Ösztöndíj

96


II.4. Az oktató személyi-szakmai adatai Név: T. Somogyi Magda Születési év: 1954


Magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanár; általános és alkalmazott nyelvészet előadó, ELTE 1977.


ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet főiskolai tanár

Tudományos fokozat (a tudományág és a dátum megjelölésével) az Ftv. 149.§-a (5) bekezdésében foglaltak szerint: (PhD / CSc vagy DLA, stb) (5 éven belül megszerzett PhD esetén az értekezés címe is!) Tudományos/művészeti akadémiai cím/tagság: „dr. habil” cím, MTA doktora cím (DSc); MTA tagság, (lev. vagy r. tag), egyéb címek

CSc. (nyelvtudomány) 1995.



BME Nyelvi Intézet (1984–2003)Magyar mint idegen nyelv Szaknyelv és terminológia (speciális kollégium és szeminárium)A műszaki nyelv szakszókincse és morfológiája (előadás szakfordítóknak)ELTE TFK Magyar Nyelvtudományi Tanszék (1993–2005)A magyar nyelv története I – III.(előadás és szemináriumok)A történeti morfológia kérdései (speciális szeminárium)Földrajzi nevek (speciális szeminárium)ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet (2005–)Helyesírás, tipográfia (szeminárium)Kiadói szerkesztés I–II. (szeminárium)Nyelvi lektorálás (szeminárium)Szövegkritika, szövegkiadás (minor előadás 2009–)Szövegkritika, szövegkiadás (MA előadás 2010–)Proszeminárium (2010–)Nyelvtörténet 2., 3.(szemináriumok 2010–)PPKE BTK Magyar Nyelvészeti Intézet (1995–2001)Szófajtan, alaktan (előadás és szeminárium)Mondattan (szeminárium)Morfológiai kérdések (speciális szeminárium)A nyelvújítás problémái (speciális szeminárium)Magyar hangtörténet (szeminárium)Magyar szótörténet (szeminárium)A krakkói Jagelló Egyetem magyar filológiai tanszéke 1995 tavasza A magyar nyelv története (előadássorozat; meghívott előadó).A prágai Károly Egyetem magyar tanszéke, 1998. áprilisaElőadások és konzultációk a történeti és a leíró morfológia kérdéseiről


Sikeres pályázatok:Témavezető: Általános és magyar morfológia. AMFK 918/95. (1996. Bencze Lóránttal)Budapest földrajzi nevei. MKM 320. (1996–1997) Magyar etimológiai toldaléktár. OTKA T 024010 1 (1997–2001)Résztvevő:Strukturális morfológia. OTKA T 018131. Témavezető: Kiefer Ferenc. 1990–1994.Magyar szókincstár. OTKA T 22278. Témavezető: Kiss Gábor. (1997–1998) Babits Mihály Műveinek Kritikai Kiadása. Halálfiai. OTKA Témavezető: Sipos Lajos. (2001–2005)

97





a) T. Somogyi Magda, Etimológiai kérdések az önálló szói eredetű toldalékok körében. 101 írás Pusztai Ferenc

tiszteletére. Argumentum Kiadó, pp. 2006. 140–147.T. Somogyi Magda, A regény szövegének változatai (Babits életében és halála után). In: Babits Mihály: Halálfiai.

Kritikai kiadás. Sajtó alá rend. Szántó Gábor András, Némediné Kiss Adrienn, T. Somogyi Magda. II. kötet, Jegyzetek. Argumentum Kiadó, 2006. pp. 256–366.

T. Somogyi Magda, A toldalékok szócikkei. In: Zaicz Gábor főszerk. Etimológiai szótár. Tinta Könyvkiadó. 2006.

T. Somogyi Magda, A morfológiai leírás korlátai a toldalékelemzésben. In: Keszler Borbála–Tátrai Szilárd szerk., Diskurzus a grammatikában – grammatika a diskurzusban. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2008. pp. 121–130.

T. Somogyi Magda, Családnév-változtatás az írói névadásban. In: Farkas Tamás–Kozma István szerk., A családnév-változtatások történetei időben, térben, társadalomban. Gondolat Kiadó – Magyar nyelvtudományi Társaság, Budapest, 2009. pp. 313–331.

b) T. Somogyi Magda, A passzív igetövek leíró vizsgálata a magyarban. NytudÉrt. 125. Akadémiai Kiadó, 1987. 80

p. T. Somogyi Magda, Jókai-szótár. (Társszerzők:Balázs Géza, Eőry Vilma, J. Soltész Katalin.) Unikornis Kiadó,

1994. I. kötet 478 p., II. kötet 446 p. T. Somogyi Magda, Toldalékrendszerezésünk vitás kérdései. Tinta Könyvkiadó. Budapest, 2000. 118 p.T. Somogyi Magda, Névtan és alaktan. Névtani Értesítő. 25: 251–257. 2003.T. Somogyi Magda, Az önálló szói eredetű kötött morfémák csoportosítása, különös tekintettel a jelentés- és

funkcióváltozásokra. In: Büky László–Forgács Tamás szerk. A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei III. Magyar és finnugor jelentéstörténet. Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszék, pp. 177–186. 2003.


Részvétel bizottsági tagként az ELTE TFK-n működő Tudományos Bizottság, valamint a kari kreditbizottság munkájában A Kar megszűnéséig, Tag: Magyar Nyelvtudományi Társaság, Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság.Rendszeres részvétel és előadás hazai és nemzetközi tudományos kongresszusokon, konferenciákon.

98


II.4. Az oktató személyi-szakmai adatai Név: Szentgyörgyi Rudolf Születési év: 1969


Filozófia és teológia Pontificio Ateneo Sant’ Anselmo in Urbe (Róma), 1994.Latin szakos középiskolai tanár ELTE, BTK 1998.Magyar szakos középiskolai tanár ELTE, BTK 1999.


ELTE BTK, Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet – egyetemi tanársegéd


PhD (nyelvtudomány) 2011. – „A tihanyi apátság alapítólevele mint a magyar nyelvtörténet forrása” (sikeres védés időpontja: 2011. május 24. az oklevél kiállítása folyamatban)


–


Oktatásban töltött idő: 10 év1996–1998: Latin nyelv és oklevélolvasás (ELTE BTK, Történelem Segédtud. Tsz.)2003– Nyelvészeti proszeminárium, nyelvtörténeti szemináriumok, nyelvtörténeti elemzések tanár szakosoknak, szakszemináriumok, forrásolvasás, kutatásmódszertan, magyar nyelvjárástan, élőnyelvi terepgyakorlat (ELTE BTK, Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tsz.)2011– Doktori műhelymunka: ómagyar nyelvemlékeink művelődés- és vallástörténeti háttere (ELTE BTK, Nyelvtudományi Doktori Iskola)


Kutatási területek: 1. Nyelvtörténet, korai ómagyar kor; 2. Történeti szociolingvisztika és dialektológia: középmagyar kor. További szakmai gyakorlat: élőnyelvi gyűjtések és feldolgozásuk; forráskiadások; hazai és nemzetközi konferenciákon való részvétel, ezeken a tudományos eredményekről való beszámolás (előadások); együttműködés a Debreceni Egyetem helynévkutató műhelyével.




a)Szentgyörgyi Rudolf, A Tihanyi alapítólevél latin szövege és helyneveinek lokalizálása. In: Bölcskei Andrea – N.

Császi Ildikó szerk., Név és valóság. A VI. Magyar Névtudományi Konferencia előadásai. (A Károli Gáspár Református Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének Kiadványai 1.) Károli Gáspár Református Egyetem BTK Magyar Nyelvtudományi Tanszéke, Budapest. 2008. 255–267.

Szentgyörgyi Rudolf, Hogyan szólának? Az első magyar vers(töredék). Magyar Nyelv (2009), 105: 411–431.Szentgyörgyi Rudolf, A tihanyi alapítólevél szövege. In: Hoffmann István, A Tihanyi alapítólevél mint

helynévtörténeti forrás. A Magyar Névarchívum Kiadványai 16. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen. 2010. 21–41.

Szentgyörgyi Rudolf, A Tihanyi alapítólevél görög helynevei. Magyar Nyelv (2010), 106: 295–307, 385–396. Szentgyörgyi Rudolf, A nyelvi kölcsönhatás nyomai korai ómagyar okleveleinkben. In: É. Kiss Katalin –

Hegedűs Attila szerk., Nyelvelmélet és kontaktológia. PPKE BTK, Elméleti Nyelvészeti Tanszék – Magyar Nyelvészeti Tanszék, Piliscsaba. 2010. 71–86.

b)

99


Szentgyörgyi Rudolf, A magyar–szlovák kétnyelvűség változatai egy XVII. századi boszorkányperben. In: Hoffmann István – Juhász Dezső szerk., Nyelvi identitás és a nyelv dimenziói. Nyelv, nemzet, identitás III. A VI. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus nyelvészeti előadásai. Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, Debrecen–Budapest. 2007. 329–343.

Szentgyörgyi Rudolf, Egyéni és közösségi kétnyelvűség. Történeti szociolingvisztikai esettanulmány. In: Benő Attila – Fazakas Emese – Szilágyi N. Sándor szerk., Nyelvek és nyelvváltozatok. Köszöntő kötet Péntek János tiszteletére 2. Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége Kiadó, Kolozsvár. 2007. 333–343.

Szentgyörgyi Rudolf, Pozsony vármegye XVII. századi nyelvjárásai a hivatali írásbeliségben. In: Guttmann Miklós – Molnár Zoltán szerk., V. Dialektológiai Szimpozion. A Berzsenyi Dániel Főiskola Magyar Nyelvészeti Tanszékének Kiadványai VIII., Szombathely. 2007. 252–264.

Szentgyörgyi Rudolf, Kanyar igénk lehetséges finnugor etimológiája. In: Pomozi Péter szerk., Navigare humanum est… Pusztay János hatvanadik születésnapjára. Finnugor Népek Világkongresszusa Magyar Nemzeti Szervezete, Budapest. 2008. 203–208.

Szentgyörgyi Rudolf, Szivárvány a harmatcseppben, avagy a Szovárd-kérdés és a történeti névtudomány. Névtani Értesítő (2010), 32: 151–155.


Tudományos tagságok: Magyar Nyelvtudományi Társaság, Magyar Történeti Társaság, Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság

100


II.4. Az oktató személyi-szakmai adatai Név: Szili Katalin Születési év: 1952


magyar nyelv és irodalom -orosz nyelv és irodalom szakos középiskolai tanár, ELTE, BTK 1975.magyar mint idegen nyelv szakos tanár ELTE BTK, 1985


Tudományos fokozat (a tudományág és a dátum megjelölésével) az Ftv. 149.-a (5) bekezdésében foglaltak szerint: (PhD / CSc vagy DLA, stb.) (5 éven belül megszerzett PhD esetén az értekezés címe is!) Tudományos/művészeti akadémiai cím/tagság: „dr. habil” cím, MTA doktora cím (DSc); MTA tagság, (lev. vagy r. tag), egyéb címek

dr. habil cím, nyelvtudományok, 2006.



A magyar mint idegen nyelv oktatás módszertana: 26 évMagyar mint idegen nyelv: angol és német közvetítő nyelvvel 26 évA magyar mint idegen nyelv oktatás diszciplináris kérdései: 26 év Nyelvészeti pragmatika: 11 évInterkulturális kommunikáció: 11 év


Szakmai munkásságom egyfelől a választott kutatási témáimban (l. alább) való publikációkban, konferenciaelőadásokban, illetve a nagyrészt ezekhez kapcsolódó tárgyak egyetemi oktatásában (MA képzés, Pécsi Nyelvtudományi Doktori Iskola; Fordítástudományi Doktori Iskola, ELTE) merül ki.Tudományos eredményekI. Az aspektualitás, az igekötők vizsgálata területén

Az aspektualitás, illetve az igekötők funkcionális, szemantikai vizsgálatának kérdései a nyelvészeti pályám kezdete óta foglalkoztatnak (lásd az egyetemi doktori fokozat, valamint a kandidátusi cím megszerzéséhez írt dolgozataimat, illetve folyamatosan megjelenő tanulmányaimat). Az utóbbi munkáimban kognitív keretbe helyeztem elemzéseimet. Az orientációs helymetaforák segítségével sikerült a vizsgált igekötők jelentéseit egy olyan homogén, egymásnak megfeleltethető metaforarendszerre felfűznöm, amely egyben létrejöttük mikéntjére is magyarázatul szolgált. II. Pragmatika, a beszédaktusok empirikus kutatása területén

Pragmatikával, közelebbről beszédaktus-elmélettel, valamint a beszédaktusok empirikus vizsgálatával egy 1999-től 2003-ig tartó OTKA-pályázat témavezetőjeként foglalkoztam. A kutatásaim eredményeit összegyűjtő kötet a kiemelkedő OTKA-pályázatok közé soroltatott. Elméleti fejezetei elsőként adnak összegző áttekintést magyarul a pragmatikáról, de egyben az első magyar empirikus beszédaktus-kutatások lelőhelye is.III. Interkulturális kommunikáció a magyar nyelv és kultúra viszonya

Az ELTE BTK magyar mint idegen nyelv szakának, valamint a Pécsi Tudományegyetemen folyó hasonló képzésnek az igényeihez igazodva létrehoztam egy ilyen elnevezésű tanegységet, kidolgoztam a tematikáját. E tárgykörben írt dolgozataimban, konferenciaelőadásokon főként a magyar nyelvhasználatban megtestesülő kulturális értékeket taglalom.




a)Szili Katalin, Nyelvbe rejtett üzenetek. Magyar Nyelv. 2006. 33–43.

101


Szili Katalin, Adalékok a nyelvhasználat és a kultúra viszonyának vizsgálatához. In: Nyelv, nemzet, identitás. Debrecen, Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, 2007. II. köt. 131–140.

Szili Katalin, Az udvariasság pragmatikája Magyar Nyelvőr 131. 2007. 1–17.Szili Katalin, Szavak dialógusa. 2009. THL2 (THL2 Journal of Teaching Hungarian as a 2nd Language and

Hungarian Culture). A magyar nyelv és kultúra tanításának szakfolyóirata) 15–27.Szili Katalin, The Linguistic Forms of Modesty in the Hungarian Language or The Pragmatics of Compliment

Response. Pragmatic Perspectives on Language and Linguistics. Volume II. 2010. Cambridge Scholars Publishing, Newcastle upon Tyne, 149–164.

b)Szili Katalin, A perfektivitás mibenlétéről a meg- igekötő funkciói kapcsán. Magyar Nyelv, 2001. 3.sz.Szili Katalin, A ki igekötő jelentésváltozásai. Magyar Nyelv. 2003. 2.sz. 163–188.Szili Katalin, Tetté vált szavak (Dolgozatok a beszédaktusok elméletének és gyakorlatának köréből) Budapest,

Tinta Kiadó. 192 lap, 2004.Szili Katalin, Vezérkönyv a magyar grammatika tanításához (A magyart idegen nyelvként oktató tanároknak)

Budapest, Enciklopédia Kiadó, 214 lap, 2006.Szili Katalin, Édes hazánktól Magyarországig. Magyar Nyelvőr 2008. 2.sz. 151−170.


Ludwig Maximilian Egyetem, Finnugor Intézet: előadások tartása angolul és németülFirenzei Egyetem, magyar képzés: előadások tartása interkulturális kommunikáció témakörbenMagyar nyelvi és magyarságtudományi nyári egyetemek szervezése 11 éve Erasmus szakmai kapcsolatok irányítása a következő egyetemekkel:Université Sorbonne Nouvelle – Paris 3Ludwig Maximilian Universität, München, Institut für FinnougristikUniwersytet Im. A. Mickiewicza, Université Sorbonne Nouvelle – Paris 3. 2010–13Ludwig Maximilian Universität, München, Institut für Finnougristik 2011–14Uniwersytet Im. A. Mickiewicza, Finnugor Tanszék, Poznan 2011–14Finnugor Tanszék, Poznan

102


II.4. Az oktató személyi-szakmai adatai Név: Tátrai Szilárd Születési év: 1972


egyetem, magyar és történelem szakos középiskolai tanár és bölcsész előadó, ELTE BTK, 1995


ELTE BTK, Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet, Mai Magyar Nyelvi Tanszék – egyetemi adjunktusJagelló Egyetem, Magyar Filológiai Tanszék (Krakkó) – egyetemi adjunktus


PhD (nyelvtudomány) 2001(2011. jún. 23-án megtartott habilitációs előadás, a Szakmai Bíráló Bizottság 97%-os szavazati aránnyal javasolta a habilitált cím odaítélését)



Oktatott tárgyak: szövegtan, stilisztika, jelentéstan, pragmatika, retorika, helyesírásEgyetemi oktatásban töltött idő: 15 év (1996-tól)2000: előadások a Groningeni Egyetemen (Erasmus-ösztöndíj)2001: előadások a Helsinki Egyetemen (Erasmus-ösztöndíj)2002-től: rendszeres óratartás a Jagello Egyetem Magyar Filológiai Tanszékén2006: előadás az Innsbrucki Egyetemen (meghívás)2007: előadások a Helsinki Egyetemen (Erasmus-ösztöndíj)


2003–2006: MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj (Deiktikus nyelvi elemek szerveződése narratív szövegekben)2008–2010: MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj (A nézőpont pragmatikája)1998-től: részvétel a Stilisztikai kutatócsoport munkájában

(témavezető: Szathmári István)2005-től: részvétel a DiAGram Funkcionális nyelvészeti műhely munkájában

(témavezető: Tolcsvai Nagy Gábor)2008-tól: a Stilisztikai kutatócsoport vezetése Tolcsvai Nagy Gáborral




a)Tátrai Szilárd, Perspective and deixis in narrative discourses, in: Gábor Tolcsvai Nagy (ed.): Function and genres.

Studies on the linguistic features of discourse types, Peter Lang, Frankfurt am Main, 257–270.Tátrai Szilárd, Irónia. In: Szathmári István (főszerk.): Alakzatlexikon. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 311–320.Tátrai Szilárd, Perspectivization and modes of quoting in Hungarian, Acta Linguistica Hungarica, Vol. 56 (4),

2009, 441–468. (Csontos Nóra társszerzővel)Tátrai Szilárd, Áttekintés a deixisről (funkcionális kognitív kiindulópontból). Magyar Nyelvőr 2010, 211–232.Tátrai Szilárd, Bevezetés a pragmatikába. Funkcionális kognitív megközelítés, Tinta, Budapest, 2011. 318 l.

(megjelenés alatt)b)

103


Tátrai Szilárd, Az ‘én’ az elbeszélésben: a perszonális narráció szövegtani megközelítése, Argumentum Kiadó, Budapest, 2002. 168 l.

Tátrai Szilárd, A történet hangsúlyozott elbeszéltsége mint a történetmondás pragmatikus alakzata, Az alakzatok világa 7., Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002. 24 l.

Tátrai Szilárd, A kontextus fogalmáról, Magyar Nyelvőr 2004, 479–494.Tátrai Szilárd, A nézőpont szerepe a narratív megértésben, Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXI., 2005, 207–

229.Tátrai Szilárd, A narratív diskurzusokról – pragmatikai nézőpontból, in: Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.), Szöveg és

típus, Tinta, Budapest, 2006, 211–232.


2008-tól az MTA köztestületi tagja2009-től a Magyar Nyelvtudományi Társaság Magyar Nyelvi Szakosztályának titkára, választmányi tag (1996-tól tag)2010-től az Annales Sectio Linguistica (Linguistic journal of Eötvös Loránd University, chief editor: Gábor Tolcsvai Nagy) szerkesztője

2010-től az International Pragmatics Association tagja

104


II.4. Az oktató személyi-szakmai adatai Név: Friczné Terbe Erika Születési év: 1965


magyar nyelv és irodalom–történelem szakos középiskolai tanár, ELTE 1989; levéltáros, ELTE 1990


ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet, adjunktus

Tudományos fokozat (a tudományág és a dátum megjelölésével) az Ftv. 149.§-a (5) bekezdésében foglaltak szerint: (5 éven belül megszerzett PhD esetén az értekezés címe is!) Tudományos/művészeti akadémiai cím/tagság: „dr. habil” cím, MTA doktora cím (DSc); MTA tagság, (lev. vagy r. tag), egyéb címek

PhD nyelvtudomány, 2007 – „Batthyány Ferencné Svetkovics Katalin levelei 1538–1575”



1995– : proszeminárium, nyelvtörténet (hangtan, szótan, mondattan), dialektológia, kiadói szerkesztés, helyesírás, könyvtárinformatika tanegységek ELTE BTK; 2001–2005, 2007: óraadó a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Magyar Nyelvészeti Intézetében; Erasmus Oktatói Mobilitás pályázat 2010: Kolozsvár, Babes-Bolyai Tudományegyetem, 2011: Nyitra, Konstantin Filozófus Egyetem




Terbe Erika, Batthyány Ferencné Svetkovics Katalin levelei 1538–1575. Magyar Nyelvtudományi Társaság. Budapest. 296 p. 2010.

Terbe Erika, (Juhász Dezsővel társszerzőként) Der Atlas der ungarischen Dialekte in Rumänien steht vor der Vollendung. Slavia Centralis 2010/1/3: 61–73.

Terbe Erika, Egy 16. századi levelezés feldolgozásának tanulságai. In: Forráskutatás, forráskiadás, tudománytörténet. Szerk. Korompay Klára, C. Vladár Zsuzsa, Terbe Erika, Zsilinszky Éva. Magyar Nyelvtudományi Társaság. Budapest [MNyTK. 229.] 2009. 132–139.

Terbe Erika, 16. századi magyar nyelvű misszilisek nyelvtörténeti tanulságai. In: A magyar nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei IV. Szerk.: Büky László és Forgács Tamás. Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszék. Szeged, 2007. 181–186.

Terbe Erika, 16. századi magyar nyelvű misszlisek forrástörténeti, nyelvtörténeti tanulságai. [Disszertáció. Kézirat.] 2006.


Magyar Nyelvtudományi Társaság tagság; Köztestületi tag 2010.

105


Név: Győri Miklós Születési év: 1967

Végzettség és szakképzettség,

pszichológus, 1993, ELTE BTK


ELTE BGGYK Gyógypedagógiai Pszichológia Intézet; egy. docens, intézetvezető

Tudományos fokozat (a tudományág és a dátum megjelölésével) az Ftv. 149.-a (5) bekezdésében foglaltak szerint: Tudományos/művészeti akadémiai cím/tagság: -

Ph.D., 2004, kognitív pszichológia

Széchenyi professzori ösztöndíj, Széchenyi István ösztöndíj, vagy Békéssy György posztdoktori ösztöndíj, stb. és juttatásának időpontja -


1993-tól rendszeres egyetemi oktatói tevékenység az ELTE alábbi karain: BGGYK, BTK, PPK. Külsős óraadóként kurzusok a SZTE-n és a Bécsi Egyetem Nyelvtudományi Intézetében. Főbb oktatott tárgyak: pszichológiatörténet, kognitív pszichológia, kognitív fejlődéslélektan, autizmus

spektrum zavarok, pszicholingvisztika, kognitív tudomány, kutatásmódszertan – mindegyik tárgy alkalmanként angol nyelvű kurzus formájában is.


Új vizsgálóeljárások s ezekkel nemzetközileg is új eredmények pragmatika és megismerés mintázatairól részben tipikusan fejlődő, részben autizmus spektrum zavarral élő gyermekeknél és felnőtteknél.

A tekintetkövetéses (gaze-tracking) technika első alkalmazása a hazai pszicholingvisztikai kutatásban. Új vizsgálóeljárások s ezekkel nemzetközileg is új eredmények nyelv és társas megismerés kapcsolatáról

részben tipikusan fejlődő, részben autizmus spektrum zavarral élő gyermekeknél. Részvétel támogató technológiai eszközök kialakításában nemzetközi kutató-fejlesztő konzorciumban

nyelvi, kommunikációs és kognitív nehézségekkel küzdő serdülők és gyermekek számára.



Győri M., Autism and cognitive architecture. Domain specificity and psychological theorising on autism. Budapest: Akadémiai. (2006).

Csépe V., Győri M., Ragó A. (szerk.), Általános pszichológia 3. Nyelv, tudat, gondolkodás. Budapest: Osiris. (2008).

Győri M., A tudatelméleti képesség változatossága autizmusban – és implikációi az atipikus megismerésre és tanulásra nézve. Gyógypedagógiai Szemle, 2009., (2–3), 96–111.o. (2009).

Várnagy Zs., Győri M., Bérdi M., A megismerés modellezése autizmusban: a konnekcionista (mesterséges neuronhálózatos) szimulációk rövid áttekintése. Magyar Pszichológiai Szemle. 66(2): (elfogadva, 2010) 335–360.

Lázár, A.S., Lázár Z.I., Bíró, A., Gyori, M., Tárnok, Z., Prekop, C., Keszei, A., Stefanik, K., Gádoros, J., Halász, P., Bódizs, R., Reduced fronto-cortical brain connectivity during NREM sleep in Asperger syndrome: An EEG spectral and phase coherence study. Clinical Neurophysiology. Vol. 121, Issue 11, (elfogadva, 2010) 1844–1854.


Pléh Cs. & Győri M., (szerk.), A nyelv a megismerés kutatásában. Budapest: Pólya Kiadó. (1998).Győri M., (szerk.), Az emberi megismerés kibontakozása. Társas kogníció, emlékezet, nyelv. Budapest: Gondolat.

(2004).Pléh Cs. & Győri M., (szerk.), Olvasmányok a kísérleti lélektan történetéből. Budapest: Osiris. (2004).

106



107


II.5. Idegen nyelven (is) folyó képzés esetében az oktatók szakmai életrajzát a fenti adatokkal a tervezett idegen nyelven is mellékelni kell. Emellett minden oktatónál az idegennyelv-tudást, idegen nyelvi előadóképességet és oktatási gyakorlatot bizonyító adatok, információk (nyelvvizsga szint, külföldi, adott nyelvterületi oktatási gyakorlat, hosszabb idejű, aktív, igazolt hallgatói tapasztalat; az adott idegen nyelven tartott konferencia előadások, stb.) megadása is szükséges!Kizárólag idegen nyelven folyó képzés esetén a MAB véleményezési lehetőségeit mérlegelve egyedi döntést hoz arról, hogy az oktatók személyi-szakmai adatainak megadása az adott nyelven elegendő-e.

II.6. Nyilatkozatok Az intézmény rektora által aláírt névsor az A T és A E oktatókról (név, születési idő, FIR azonosító

szám), mely tanúsítja, hogy minden felsorolt oktató a vonatkozó jogszabályi előírás5 szerinti („kizárólagossági”) nyilatkozatot adott a FOI-nek. Ha az oktató nem szerepel a rektor által aláírt listán, akkreditációs szempontból nem vehető figyelembe!

Létesítés alatt álló intézmény vagy más okból történő „átlépés” esetében az átlépő szándék-nyilatkozó6 oktató csak akkor vehető figyelembe akkreditációs szempontból, ha csatolják a korábbi/addigi intézménye rektorának nyilatkozatát, mely szerint a rektornak tudomása van arról, hogy az adott oktató ennek az intézménynek tett akkreditációs nyilatkozatát visszavonja/visszavonta.

Az intézményvezető szándéknyilatkozata arról, hogy biztosítja a fenti táblázatokban megnevezett oktatók foglalkoztatását a jelzett módon az intézményben az indítandó képzés egy teljes ciklusára, illetve gondoskodik a személyi feltételek bemutatott szakmai megfelelőségének fenntartásáról.

Az intézménnyel (köz)alkalmazotti jogviszonyban / munkaviszonyban) nem állók (pl. egyes AE, valamint a V oktatók) nyilatkozata arról, hogy vállalják a nevük alatt feltüntetett tantárgyak oktatását és az oktatási követelmények teljesítését.

* * *

5 A hatályos Ftv. 84. §. (5) bekezdése szerint egy oktató csak egy felsőoktatási intézményben vehető figyelembe az intézmény működési feltételeinek mérlegelése során.6 Átlépő szándéknyilatkozó az, aki egy adott FOI-ban A oktató, ugyanakkor más FOI által benyújtott szakindítási kérelemben úgy szerepel, mint aki ebben a másik intézményben szándékozik majd A oktató lenni. Ez esetben ehhez a beadványhoz kérjük csatolni a korábbi/addigi intézménye REKTORÁNAK NYILATKOZATÁT arról, hogy az illető oktató szándékáról tudomása van, az oktató neki adott nyilatkozata visszavonása megtörténik/megtörtént.

108


III. A SZAKINDÍTÁS TUDOMÁNYOS HÁTTERE

A szak indításának tudományos hátterét biztosító, országosan (és nemzetközileg) elismert szakmai műhely(ek) tudományos (alkotói, K+F, művészeti) programja, fontosabb publikációs, pályázati és együttműködési eredményei, azok vezetői és résztvevői (max. 2 oldal terjedelemben)

Az ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézetben működő kutatócsoportok közül az alább felsoroltak közvetlenül biztosítják a szakindítás tudományos hátterét. E kutatócsoportok egy része több évtizede jelen van a nyelvtudományos diskurzusban, mások az utóbbi évtizedben, a nyelvészeti kutatások újabb kihívásaira válaszolva jöttek létre. E műhelyek számos projektet valósítottak meg eredményesen, és számos projekt megvalósításán dolgoznak, továbbá több egyetemi tankönyvet és segédkönyvet is készítettek, illetve készítenek. A kutatócsoportok munkájában az intézeti kollégák mellett más felsőoktatási intézményekben és tudományos intézetekben dolgozó szakemberek is részt vesznek. Az egyes kutatócsoportok résztvevőiről, illetve publikációs tevékenységükről a kutatócsoportok honlapjai adnak tájékoztatást.

DiAGram Funkcionális nyelvészeti műhelyVezető: Tolcsvai Nagy GáborTudományos program: A 2005-ben alakult kutatócsoport a magyar nyelv funkcionális kognitív leírásának elméleti és módszertani kidolgozását és meghatározott nyelvi jelenségek részletes leírását végzi el alapkutatásként, a legfrissebb nemzetközi szakirodalommal diskurzusban. A műhely eddigi kutatási eredményei jelentek meg az Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXII. (2008) és az Acta Linguistica Hungarica (2009/4, 2010/1) tematikus számaiban. Hazai konferenciák: Szöveg, szövegtípus, nyelvtan (2007), Diskurzus a grammatikában – grammatika a diskurzusban (2008, a Grammatikai kutatócsoporttal közösen). Nemzetközi konferencia: Beyond Dichotomies (2010). Pályázat, projekt: OTKA K 76878 (2008-2011). Nemzetközi kapcsolatok: Helsingin Yliopisto, Turkun Yliopisto, Universität Wien, Universität Hamburg.További információk: http://linguistics.elte.hu/research/FNYM/index.html

Geolingvisztikai kutatócsoportVezető: Kiss JenőTudományos program: Új magyar nyelvjárási atlasz anyagának felgyűjtése s elemzések készítésekövetéses vizsgálattal a Magyar nyelvjárások atlasza (adatait 1949 és 1964 között gyűjtötték)kérdőívének részleges újrakérdezésével (220 kérdés közös), ritkított kutatópont-hálózattal (200kutatópont), s 48 új kérdéssel a magyar nyelvterületet átfogóan. A kérdőíves, beszédfelvételes,digitalizált, nagy mennyiségű anyag szinkrón és diakrón összehasonlító elemzések forrása lesz. Pályázat, projekt: MTA-ELTE Geolingvisztikai Kutatócsoport, 2006TKI217.További információk: http://umnya.elte.hu

Geolingvisztikai műhelyVezető: Kiss JenőTudományos program: A Vékás Domokos jegyezte Bihalbocs számítógépes dialektológiai szoftver továbbfejlesztéses alkalmazására támaszkodva olyan nyelvtechnológiai rendszerek kidolgozása, amelyek az új, digitális hangrögzítő eljárások és számítógépes programok elhasználásával a szinkrón és történeti nyelvjárási és névtani anyagok informatizálásának, prezentálásának és feldolgozásának új útjait nyitják meg. Pályázatok, projektek: 2004-től 2007-ig NKFP-projekt keretében, újabban OTKA-támogatásnak köszönhetően folynak kutatások). További információk: http://geolingua.hu

Grammatikai kutatócsoportVezető: Keszler BorbálaTudományos program: A kutatócsoport jegyzi a klasszikus grammatika megújítását megcélzó, az ország több egyetemén és főiskoláján tanított Magyar Grammatika c. munkát (szerk.: Keszler Borbála, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2000). A kutatócsoport az utóbbi években a beszélt nyelvi kutatások felé fordult, a Mai Magyar Nyelvi Tanszéken a 70-es évektől gyűjtött beszélt nyelvi anyag sztenderdhez közeli (köznyelvi) változatainak, stílusainak és regisztereinek korpuszalapú vizsgálata végezte, illetve végzi el. Hazai konferencia: Diskurzus a grammatikában – grammatika a diskurzusban (2008, a DiAGram Funkcionális nyelvészeti műhellyel közösen). Pályázat: OTKA TO46179 (2004–2007).

109


Magyar nyelvstratégiai kutatócsoportVezető: Balázs GézaTudományos program: A kutatócsoport 2000-ben alakult meg, számos egyetem és főiskola tanárai látogatják. A kutatócsoport szorosan együttműködik a Magyar Szemiotikai Társasággal is, az Akadémiai Klubban megalakult Szarvas Gábor asztaltársasággal, további tudományos és társadalmi szervezetekkel (pl. Anyanyelvápolók Szövetsége, Bárczi Géza Értékőrző Alapítvány). A kutatások középpontjában az informatikai (technokulturális) társadalom nyelvhasználatra gyakorolt hatásának vizsgálata áll. Pályázat, projekt: MTA Társadalomkutató Központ (1997–2004), Nemzeti Kulturális Alap (2003), OTKA T43725 (2003–2006).További információk: http://linguistics.elte.hu/research/MNYK/index.html

Magyar nyelvtörténeti kutatócsoportVezető: Juhász Dezső, Terbe ErikaTudományos program: Az 1960-as évektől 2006-ig akadémiai támogatással, Benkő Loránd vezetésével működő kutatócsoport az MTA Nyelvtudományi Intézete Nyelvtörténeti Osztályával közösen több évtizedes munkával elkészítette a magyar nyelvtörténet két nagyszabású alapművét, A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárát (I–IV. Bp., 1967–1984) és A magyar nyelv történeti nyelvtanát (I–II. Bp., 1991–1995.), továbbá elindította a Régi Magyar Kódexek sorozatot, amelyben több mint kéttucat középkori magyar nyelvű kódex korszerű kiadása jelent meg. A kutatócsoporthoz kapcsolódik továbbá a Magyar nyelvtörténet (szerk. Kiss Jenő – Pusztai Ferenc, Osiris, 2004) című egyetemi tankönyv elkészítése. Jelenleg régi magyar nyelvi források kiadásra való előkészítése és kiadása folyik. Pályázat, projekt: OTKA K 37516 (2002-2005), K 62815 (2006-2010), K 81537 (2010-2014). További információk: http://nyelvtort.elte.hu

Névkutató munkaközösségVezető: Hajdú Mihály, Farkas TamásTudományos program: Az 1970-es években alakult munkaközösség kiterjedt kutatásokat folytat elsősorban a magyar személynévtörténet és -anyag, a történeti és mai helynévrendszerek, egyéb névtípusok, valamint az általános és az alkalmazott névtan területén. Kiadója a magyar névkutatásfolyóiratának (Névtani Értesítő, 1979-től, szerk.: Farkas Tamás) és több kiadványsorozatnak (Magyar Névtani Dolgozatok. Budapest, 1976-tól, szerk.: Bárth M. János; Magyar Névtani Értekezések. Budapest, 2005-től, szerk.: N. Fodor János), ill. önálló kötetnek. Pályázat, projekt: OTKA K 42640 (2003–2007, 2007–2009), K 48542 (2005–2008), K 49095 (2005–2008), K 68540 (2008–2009).További információk: http://nevkutatas.elte.hu

Spontánbeszéd-kutató műhelyVezető: Gósy Mária, Markó AlexandraTudományos program: A – sok korábbi előzmény, előtanulmány, eredmény folytatásaként – indult kutatás a spontán beszéd interdiszciplináris elemzésére vállalkozik. A kutatócsoport tagjai a tárggyal foglalkozó különböző érdeklődésű (fonetika, pszicholingvisztika, mondattan, szövegtan, pragmatika stb.) nyelvészek mellett beszédtechnológiával foglalkozó mérnökök és a spontán beszéd vizsgálatával foglalkozó más tudományágak képviselői. A kutatások eredményei többek között folyamatosan megjelennek a Beszédkutatás (Szerk. Gósy Mária, MTA Nyelvtudományi Intézet) c. sorozatban.Nemzetközi kapcsolat: Ludwig-Maximilians-Universität München, Institut für Phonetik und Sprachverarbeitung. További információk: www.spontanbeszed.hu

Stilisztikai kutatócsoportVezető: Tolcsvai Nagy Gábor, Tátrai SzilárdTudományos program: A több mint harminc éve működő, Szathmári István által alapított stíluskutató csoport kutatásainak középpontjában 2001 és 2007 között az alakzatkutatás állt (l. Alakzatlexikon, szerk. Szathmári István, Tinta, 2008). 2008-tól a csoport új kutatásának az a legfőbb célja, hogy korszerű funkcionális kérdésirányokat nyisson és válaszoljon meg az általános stíluselméletben és a magyar stilisztikában, mind módszertani, mind leíró vonatkozásban. Hazai konferenciák: Az alakzatok világa (2001), Alakzatok – alakzatlexikon (2005). Pályázat, projekt: OTKA K 42535 (2003-2007), K-81315 (2010-2014). További információk: http://linguistics.elte.hu/research/SKCS/index.html

110


IV. A SZAKINDÍTÁS INFRASTRUKTURÁLIS FELTÉTELEI

A képzés tárgyi feltételei, a rendelkezésre álló infrastruktúra (ha a KKK szabályozza, akkor annak alapul vételével, számszerű adatokkal alátámasztott) bemutatása:

Tantermek, előadótermek, laboratóriumok és eszközellátottságuk, műhelyek, gyakorlóhelyek

A gyakorlati képzés általában kisebb termekben folyik, részben erre a célra kialakított szemináriumi szobákban és a tanári szobákban. A nagyobb létszámú hallgatóságnak tartott elméleti órák az ELTE BTK előadótermeiben zajlanak. A Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet órái 8 darab 50 főt és 2 db 100–400 főt befogadó termekben zajlanak. A képzés jellegének ez a kialakult rendszer megfelel, a teremellátottság jó. A tantermek fel vannak szerelve táblával, székekkel, asztalokkal vagy padokkal, az előadótermek vetítővászonnal és projektorral. A tantermi órákhoz több (4?) projector és laptop áll rendelkezésre. Számítástechnikai, oktatástechnikai ellátottság

Az Intézet tanári szobáiban rendelkezésre áll szobánként (2–3 oktatónként) egy vagy két számítógép. A gépek csatlakoznak az ELTE belső hálózatára és azon keresztül az internetre. Az intézetben létesített adatbázisok (nyelvjárási, beszélt nyelvi stb.) kezelésére külön hálózatokat építettünk ki. Oktatástechnikai segédanyagok a számítógépekhez csatlakoztatott különböző nyomtatók, lapolvasók, valamint a fénymásoló gépek segítségével készíthetők. A tanórákon a hagyományos és a modern audiovizuális segédanyagok lejátszására többféle gép áll rendelkezésre: diavetítő, projektor, magnetofon, video-, CD- és DVD-lejátszó. Az empirikus nyelvészeti vizsgálatokhoz speciális magnetofont is beszereztünk. Könyvtári ellátottság; a papíralapú, illetve elektronikusan elérhető fontosabb szakmai

folyóiratok és a szak szempontjából fontos szakkönyvek könyvtári, ill. internetes elérhetősége, a könyvtár ezen adatait tartalmazó honlap címe

Az ELTE közvetlen környezetében találhatók az ország vezető tudományos gyűjteményei. Az ELTE könyvtára helyben olvasási és kölcsönzési szolgáltatással áll a hallgatók rendelkezésére. A kari kampuszon belül található kari könyvtár, valamint a kar intézeti és tanszéki könyvtárai – köztük a Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet könyvtára – több százezres könyvállománnyal rendelkeznek. A kari könyvtári kapacitásról: http://www.konyvtar.elte.hu/szolgaltatasok/index.html. A kari és intézeti könyvtárakról: www.btk.elte.hu/konyvtarak. A hallgatói tanulmányok eredményes elvégzését segítő további szolgáltatások, juttatások, a

biztosított taneszközök (tankönyv, jegyzet ellátás, stb.), mindezek az idegen nyelven folyó képzésben az adott idegen nyelvű anyaggal!

Az ELTE BTK Trefort-campusa területén jegyzetbolt működik. A nemzetközi HEFOP-pályázat keretében több digitális tananyag készült és készül jelenleg is. Ezek a tananyagok a kari honlapon keresztül díjmentesen elérhetők a regisztrált hallgatók számára. Az oktatás egyéb, szükségesnek ítélt feltételei

Az ELTE BTK hallgatói a tanulmányaikkal kapcsolatos hivatalos ügyeket

111

http://www.konyvtar.elte.hu/szolgaltatasok/index.html


(tárgyfelvétel, vizsgajelentkezés, jegybeíratás stb.) ETR-en keresztül végzik. Az ETR-hez kapcsolódva tanulmányi és kommunikációs célokra igénybe vehetők a Moodle és a CooSpace keretprogramok is. A Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet önálló titkárságot működtet. A titkársági ügyintézők naponta 10–16 óráig tanulmányi ügyekben a szakos hallgatók rendelkezésére állnak. Az Intézet hivatalos weblapja (http://www.btk.elte.hu/mnyfi/) naprakész tájékoztatást ad az oktatási ügyekről.

112

http://www.btk.elte.hu/mnyfi/


V. A KÉPZÉSI LÉTSZÁM ÉS KAPACITÁS

1. A tervezett hallgatói létszám és annak indoklása.A szak tervezett létszáma 30 fő. A képzés szakirányonként 15-15 fővel számol. A Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézetben 57 főállású oktató dolgozik, 4 tanársegéd kivételével valamennyien rendelkeznek tudományos fokozattal. Az Intézetben 2 akadémikus és7 egyetemi tanár oktat. Így a jelenlegi képzések mellett az Intézetnek van szakmai és oktatói kapacitása a jelzett létszámú képzés beindítására.2. Az intézmény képzési kapacitása az érintett képzési területen, ill. szakon

(OH adatok). Az Oktatási Hivatal legutóbbi adatai szerint az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a bölcsészettudomány képzési területen, magyar képzési nyelven teljes időben 10091, részidőben 100 fő, összesen 11099 fő a képzési kapacitás.

113


VI. A SZÉKHELYEN KÍVÜL, NEM MAGYARORSZÁGON INDÍTANDÓ KÉPZÉS

Az Útmutató I-V. fejezete szerint összeállított anyag az alábbi kiegészítésekkel7:

1. A székhelyen kívüli képzésért felelős helyi oktató személyi-szakmai adatai.

2. A székhelyen kívüli képzésbe bevont helyi illetőségű oktatók személyi-szakmai adatai.

3. A székhelyen kívüli infrastruktúra részletes bemutatása.

7 Ha a beadvány székhelyen és azon kívüli indításra is vonatkozik, akkor a székhelyen kívül indítandó képzés bemutatásakor a személyi és tárgyi, infrastrukturális feltételek külön ismertetését kérjük a fenti pontok figyelembe vételével.

114


VII. A TÁVOKTATÁSBAN INDÍTANDÓ KÉPZÉS Az Útmutató I-V. fejezete szerint összeállított anyagot képzési formától függetlenül minden szakindítási

beadványnak tartalmaznia kell. Távoktatási képzés véleményeztetése esetén ezt ki kell egészíteni egy további fejezettel, az alábbiak szerint összeállított dokumentumokkal:

VII.1. A képzés tartalmaA távoktatási szervezeti egység leírása A képzést szolgáló szervezeti struktúra, a képzési rendszer logisztikája, az oktatástechnológiai folyamatok

Az egész tanulmányi időszakra vonatkozó tájékoztatás (tanulmányi útmutató), amelyet a belépő hallgatók az egyéni tanulás eszközeiről, a tananyagokról, a konzultációs- és vizsgarendszerről kapnak.

Az alkalmazott távoktatási (képzési menedzsment) keretrendszer bemutatása

Távoktatási tananyagcsomagokA mintatanterv szerinti első tanulmányi év tantárgyaihoz (lásd I.2. pont) tartozó tananyagcsomagok – az alábbiak szerint:

Egy tantárgyhoz elég csak egy tananyagot bemutatni, és a többi tankönyvet, szakirodalmat felsorolni a tantárgyak leírásánál.

A csatolt tantárgyi leírások sorrendjében listázott dokumentáció: az egyes tantárgyakhoz tartozó, egyértelmű azonosítóval ellátott elektronikus vagy nyomtatott tananyag, tanulási útmutató, minta vizsgasorok, egyéb segédlet.

A folyamatos tananyagfejlesztés bemutatása, külső fejlesztő esetén a szerződés másolatának csatolása.

Azon paraméterek, amelyek hallgatói szintű jogosultsággal azonos hozzáférést biztosítanak a MAB bírálói számára:

Az ellenőrzés és értékelés technikája

Tantárgyanként: az önellenőrzéshez szükséges feladatok jellege, száma és a tananyagon belüli helye, a beküldendő feladatok száma és ütemezése a félévek teljesítésének tantárgyi követelményrendszere

Konzultációk

A tervezett konzultációk célja és gyakorisága

A konzultációs rendszer módszereinek, logisztikájának illeszkedése a teljes képzési folyamathoz, különös tekintettel az önértékelésre és ellenőrzésre

115


VII.2. A távoktatási képzés személyi feltételeia) A szakfelelős, szakirány-felelős, törzstantárgy felelősökre, oktatókra vonatkozó adatokat a

beadvány II. fejezete tartalmazza! Itt: a távoktatási képzéshez szükséges további speciális feladatokat ellátó személyi háttér bemutatása az

alábbi táblázatban.Név és feladattípus tf: tananyag-felelelős ti: tutorok irányítója t: tutor

FOI-hez tartozás


(AT/AE/V)

A szak mely tantárgya(i)hoz

látja el a feladatot

A szakon és az intézményben összesen hány

tantárgyhoz látja el a feladatot

Részt vett-e távoktatási

továbbképzésben, van-e távoktatási

tapasztalata

Akonzultációhelyszíne

b) Személyi-szakmai adatok: (csak az előző táblázatban felsorolt személyekhez!)

Név: … Születési év: …

Végzettség és szakképzettség, az oklevél kiállítója, éve (pl. okl. gépészmérnök, BME, 1975)Tudományos fokozat / cím (a tudományág megjelölésével)


Milyen, a távoktatási tagozaton történő közreműködéshez szükséges speciális képzésben vett részt?

Az eddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak, oktatásban töltött idő)

A távoktatásban szerzett eddigi gyakorlat.

c) Nyilatkozatok Az intézményvezető hiteles nyilatkozata arról, hogy a (csatolt) listán felsorolt oktatók a

vonatkozó jogszabályi előírás szerinti („kizárólagossági”) nyilatkozatot az adott FOI-nek megtették.

Az intézményvezető szándéknyilatkozata arról, hogy a fenti táblázatokban megnevezett oktatóknak a jelzett módon való foglalkoztatását biztosítja az intézményben az indítandó képzés egy teljes ciklusára, illetve gondoskodik a személyi feltételek bemutatott szakmai megfelelőségének fenntartásáról.

Az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban / munkaviszonyban) nem állók (pl. egyes AE és a V oktatók) nyilatkozata arról, hogy vállalják a nevük alatt feltüntetett tantárgyak oktatását és az oktatási követelmények teljesítését.

VII.3. Infrastrukturális feltételek

Az alkalmazott infrastruktúra. Konzultációs központok létrehozása esetén, helyszínenként a rendelkezésre álló infrastruktúra, a gyakorlati képzéshez szükséges gyakorló helyek ismertetése.

116

Ms útmutató - .:: · Web viewterjedelmű doc vagy pdf fájlba szerkesszék a következőképpen:...

Documents

Transcript of Ms útmutató - .:: · Web viewterjedelmű doc vagy pdf fájlba szerkesszék a következőképpen:...