MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava · Beültettem kiskertemet, Terjed a...
Transcript of MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava · Beültettem kiskertemet, Terjed a...
![Page 1: MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava · Beültettem kiskertemet, Terjed a meggyfa, nagy az árnyéka. Cickom, cickom. Tavaszi szél vizet áraszt… A tavasz](https://reader033.fdocuments.net/reader033/viewer/2022041621/5e3f26d73379cb4a570eccbc/html5/thumbnails/1.jpg)
MÁRCIUS –BÖJTMÁS HAVA – TAVASZELŐ – KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava
A hónap régi magyar (katolikus) neve Böjtmás hava. Ez az elnevezés arra utal, hogy március a böjt
második hónapja. A nagyböjt java többnyire valóban márciusra esik. Akkor, amikor még tíz
hónapos volt az év, az esztendő első hónapja a március volt. A rómaiak szerint illett ezért, hogy e
hónapot a Rómát alapító Romulus apjáról, Mars római istenről nevezzék el. Jelentése: ragyogó,
fényes. Névnapját e hó első napján tartották. A római mitológiában Mars a háború istene. A
kapcsolat kézenfekvő lehet, hiszen a rómaiak a háborúikat a tél elmúltával, a jó idő beköszöntével
indították meg. Marsot a mezők, a tavasz és a tavaszi vetések védelmezőjeként is nyilvántartják..
A meteorológusok Tavaszelő-ként tartják számon, a régi székely-magyar naptár szerint kikelet
havának nevezik, eleink pedig (az avisura szerint) a bölénytor (fák hava) elnevezéssel illeték
márciust. A nap a kos jegyébe és az egyenlítőbe lép, amivel egyidejűleg áll be a tavaszi
napéjegyenlőség is (20-22 között). Gergely-napi szél, Szt. György napig él. József kezessége, jó év kedvessége.
Fehér nagycsütörtök, indán sül meg a tök. Márciusi por fűnek jó, neki fáj márciusi hó. Adj Isten meleget, fűnek-fának levelet! Nyisd ki, Isten, kiskapudat, ereszd be a meleget.
Itt a tavasz, tudod-e? Leheletét érzed-e? Virágszájjal rád nevet virágszagú kikelet.
Rád füttyent egy bokorból, füttyös madár torokból. Rügyes ággal meglegyint s érzed, tavasz van megint.
Jeles napok márciusban
március 4. Az idei évben erre a napra esik húshagyó kedd, ami mozgó dátumú ünnep. Időpontja mindig húsvét időpontjától függ. (Húsvéttól visszafelé számítva a hetedik vasárnap utáni kedd.) Húshagyó kedd a farsangi szezon utolsó napja. Ekkor lehetett utoljára húst fogyasztani. március 5. Hamvazó szerda. A farsangi időszak utáni első nap. A húsvétot megelőző 40 napos böjt kezdete. Neve onnan ered,hogy az őskeresztények vezeklésként hamut szórtak a fejükre. A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra figyelmeztet . március 6. Torkos csütörtök. Igen érdekes nap a márciusi ünnepek sorában, hiszen az előző napok arról
szóltak, hogy húshagyó kedden (március 4.) lehet utoljára húst fogyasztani, mert a következő napon, hamvazó szerdán (március 5.) kezdődik a 40 napos böjt. S ekkor jön március 6-án a torkos csütörtök, amikor nemhogy szabad jókat enni, sőt kötelező a torkoskodás!! Ez az egy nap jelent kivételt a böjti időszakban. Valószínű azért alakulhatott ez így, mert a sok farsangi maradékot, a sok megmaradt, finom ételt bűn lett volna kidobni.
márcisu 12. Gergely napja, eredetileg a diákság ünnepe, A nap üneplését IV. Gergely pápa rendelte el, ezen a napon emlékeztek I. Gergely pápára, az iskolák patrónusára. Eredete a XVI. századra nyúlik vissza, amikor a tanulók maguk és tanítóik számára adományokat gyűjtöttek. Tulajdonképpen az iskolaév lezárását jelentette, a szeptemberi tanév kezdést csak a XIX. századtól vezették be. Ezen a napon a gyerekek vidám jelmezes felvonulással, köszöntők éneklésével és dramatikus
játékokkal emlékeztek Gergely pápára, bemutatták az iskolai életet, az új tanulókat iskolába hívogatták, kosarukba pedig adományokat gyűjtöttek. Megrázza még szakállát Gergely."
![Page 2: MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava · Beültettem kiskertemet, Terjed a meggyfa, nagy az árnyéka. Cickom, cickom. Tavaszi szél vizet áraszt… A tavasz](https://reader033.fdocuments.net/reader033/viewer/2022041621/5e3f26d73379cb4a570eccbc/html5/thumbnails/2.jpg)
1. Szent Gergely doktornak, híres tanitónknak az ő napján. Régi szokás szerint menjünk Isten szerint Iskolánkba!
március 15. Nemzeti ünnep: Az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc ünnepe; Magyar sajtó napja.. Ezen a napon a magyar szabadságharc kezdetét ünnepeljük. Jelképpé vált, nemzetünk szabadság szeretetét fejezi ki. Március 15-én minden megemlékező kokárdát tűz ruhájára. 1848-ban ezen a napon tört ki a forradalom Pesten, és ekkor nyomtatták ki az első szabad sajtó termékeit, a 12 pontot és a Nemzeti Dalt. március 18. Sándor napja. E naphoz kapcsolódó mondás: Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget!" március 19. József napja. E naphoz fűződik az időjárás - és természetjóslás, sőt a haláljóslás is. Ezen a napon érkeznek a fecskék. Ide kapcsolódik ez a kedves mondás: Fecskét látok, szeplőt hányok!" A hagyomány szerint a madarak ezen a napon szólalnak meg, mert Szent József kiosztotta nekik a sípot. Szent Józsefkor nyissad, (szőlőt) ha vízben áll is a lábad. március 21. Benedek napja. A bencés rendet alapító Szt. Benedek ünnepe. Benedek napján zsírt és fokhagymát szenteltek, amelynek gyógyító erőt tulajdonítottak. március 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony (Irén) napja. Jézus fogantatásának ünnepe. E nap alkalmas a fák oltására, szemzésére. Gyümölcsoltó hidege, téli hónapnak megölője.
Nemzeti dal
Talpra magyar, hí a haza! Itt az idő, most vagy soha! Rabok legyünk vagy szabadok? Ez a kérdés, válasszatok! – A magyarok Istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! (Petőfi Sándor)
A földművesek számára a március valóban már a tavaszi munka kezdete. Megkezdődik a munka a
szántóföldön, a gyümölcsösben, szőlőben. Az asszonyok is vetik a borsót, a répát, zöldséget, a
palántáknak való magot, dugdossák a hagymát. A korai krumpli, bab is földbe kerül. Egyszóval vége a
téli szobai munkának, a szövésnek, fonásnak ott, ahol még szőnek és fonnak, és a kézimunkázásnak. A
hónap első szerdáján sok helyen a méhészek is kiengedik a méheket, a jószágokat is kihajtják a legelőre,
ha még létezik legelő, és még legeltet a csordás, kondás. Az egészségre vonatkozó jó tanács nem
maradhat el a csízióból:
„Márciusban vagyon bőv nedvesség testben,
Diétát tarts te is italban s ételben!”
Népi megfigyelések
- Március, ha nedves, gazdának nem kedvez. - Valamennyi köd vagyon márciusban, annyi zápor lészen az esztendőben. - Ha böjtmás (március) hava száraz, szent György hava (április) nedves. - Fú és havaz, úgy lesz tavasz. - Ha márciusban ugrándoznak, láncra perdülnek a bárányok, áprilisban újra akolba rekednek. - Ha dörög Benedek (napján), akkor 40 napi szárazságra számíthatsz.
![Page 3: MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava · Beültettem kiskertemet, Terjed a meggyfa, nagy az árnyéka. Cickom, cickom. Tavaszi szél vizet áraszt… A tavasz](https://reader033.fdocuments.net/reader033/viewer/2022041621/5e3f26d73379cb4a570eccbc/html5/thumbnails/3.jpg)
Mit jövendöl a 100 éves naptár? Amilyen időjárás van március 9. körül, olyan marad egész hónapban. Ha január meleg volt, március hideg.
Száraz március szép májust jövendöl. Éjnapegyenkori szélvészek termékeny esztendőre mutatnak. Ha a harangok messze hallatszanak, nagy eső következik. Sűrű köd égiháborút hoz.
Amilyen a március kilencedik napja,olyan lesz az egész hónap folyamatja."
Igaz, hogy a csillagászati év, a tavasz 21-én kezdődik, amikor a nappalok hosszúsága éppen beéri az éjszakákét,
mégis, a néphagyomány 24-ére, a „harmatszedés napjára” teszi az igazi tavasz kezdetét. Huszonötödike, Gyümölcsoltó Boldogasszony napja fontos vallási ünnep: Jézus Krisztus fogantatásának napjaként tartja számon a katolikus egyház. (Éppen kilenc hónapra vagyunk ilyenkor december 25-étől, Jézus születésnapjától.) A naphoz kötődő népszokás a búzaszentelés.
Húsvét legkorábban március 22-ére eshet, így ha nem is túl gyakran, de március Jézus feltámadásának, a legnagyobb egyházi ünnepek egyikének hónapja is. A húsvéttal együtt mozognak az ahhoz kötődő ünnepek is – így például a húsvétot megelőző Virágvasárnap, a barkaszentelés ideje. Mivel ez és a kos jegye a kezdet, az elindulás, a nappalok hosszának növekedése is e naptól indul meg, mindenképpen jelentős nap a naptári évben. E napon érdemes elindítani
dolgokat az életünkben. A megelőző időszak alkalmas volt arra, hogy befelé forduljunk, terveket készítsünk, és e napon kell kinyilvánítani az akaratunkat, hogy ezeket megvalósítsuk, illetve elindítani ezeket, lehetőleg valamilyen tevőleges formában is. A kos ugyanis egy aktív, cselekvő energia.
Márciusban születtek
Arany János - egyik legnagyobb költőnk. (Toldi, Buda halála,...) 1817. 3.2
Bartók Béla, - világhirű zeneszerző, zongoraművész, zenetudós 1881. 3.25.
II. Rákóczi Ferenc, - Erdély és Magyarország fejedelme, a szabadságharc vezére. 1676. 3.27.
Kőrösi Csoma Sándor, - nyelvtudós, Ázsiakutató, a magyar őshaza keresője. 1784. 3.27.
Kosztolányi Dezső, - író, költő, műfordító 1885. 3.29.
Rejtő Jenő, - író 1903. 3.29
Készítsünk huszárt!
![Page 4: MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava · Beültettem kiskertemet, Terjed a meggyfa, nagy az árnyéka. Cickom, cickom. Tavaszi szél vizet áraszt… A tavasz](https://reader033.fdocuments.net/reader033/viewer/2022041621/5e3f26d73379cb4a570eccbc/html5/thumbnails/4.jpg)
Talán sokan hallottak már közületek a huszárokról. Kik is voltak ezek a huszárok? Katonák voltak, akik az 1848-49-es szabadságharcban is harcoltak, abban a háborúban, amely ezzel a március 15-ei forradalommal kezdődött és két hosszú esztendőn át tartott Magyarország szabadságáért. Sok történet, mese őrzi a
huszárok hírét, Elkészítés: Felnagyítjuk a rajzokat. Kivágjuk a huszárt és a lovat is kétszer. A lovat és a huszárt kifestjük, majd amikor megszáradt a huszárt fejtől derékig, a lovat fejtől a teste közepéig összeragasztjuk. Ló és huszár lábait kissé kihajlítjuk.
Tevékenységi formák és lehetőségek márciusban Séta az erdőben, parkban, hallgatjuk a madarak hangját mondókák felidézésével:
Fű, fű, fű..., Madarak voltunk.., Süss fel nap..., Új hold, új király , Gyere tavasz, várva várlak … Tavaszi virágok megismerése, és tavaszi dalok énekelgetése: Beültettem kiskertemet, Terjed a meggyfa, nagy az árnyéka. Cickom, cickom. Tavaszi szél vizet áraszt… A tavasz kezdeti időszakában az énekes-táncos játékok vannak túlsúlyban. Ezeket többnyire pünkösdig lehet játszani. Húsvéthoz kötődnek a tüzes játékok. Eredete: régen a tüzet nagyon vigyázták, s csak húsvétkor volt szabad tüzet szítani. Tüzet nem kölcsönöztek, mert tiltották a hatóságok a gyakori tűzesetek miatt. A régi életformának az emléke él a „tüzet viszek” típusú játékokban. Dalok: Tüzet viszek, lángot viszek... Tüzet viszek, nem látjátok... Tavaszi játékainkban nagy szerepet kap a kendő. Nemcsak a hajviseletet szolgálta, hanem a mindennapok játékeszköze is volt. Később helyét felváltotta a zsebkendő, ami az ünnepi viselethez tartozott. A kendő legismertebb emléke a Veronika-kendő. – Húsvétra küldjünk képeslapot! Beszélgetés az örömszerzésről.
A hónap meséi A szél és a Nap (népmese), A kiskakas gyémánt félkrajcárja, Mese az ifjító madárról, A papucsszaggató
királykisasszonyok, A szegény ember kakasa, Mondák a Mátyás király országlása c. könyvből
Tovább a tetejetlen fáról… 3. rész
Hasonlóan csodálatos fák népmeséinkben és mondáinkban is megtal{lhatók. Több v{ltozatban az „égig érő, tetejetlen fa”
egy nagy hegyen van, a király udvarán áll (jelezve a szakrális jellegét) törzsén egy házban él a hold anyja és a hold,
ungyancsak egy házban a nap anyja és a nap, vagyis a fény és a sötétség, a nap, mint a kiáradó erő, a hold, mint a
befogadó erő. A világfa képzete minden nagy kultúrában megtalálható, és az indoeurópai népek körében általánosan
ismeretes. A magyar és az indoeurópai népek mondái között azonban találunk egy lényeges különbséget, ami a két fát
élesen elválasztja egymástól. A magyar fa csúcsán, vagy az ágai között égitestek vannak. Ez csak a magyar mondákban
és díszítőelemekben fordul elő, az indoeurópai népek körében ismeretlen. A magyar népi díszítőműszetben
(fafaragásokban, hímzésekben) is megtalálható a hatalmas fa – a gerincoszlop, az örök szellemi erő – ágai közt a nappal,
(férfi erő), a holddal (a női erő). Ízes, szép magyar nyelven elbeszélve a világfa vagy életfa tudománya szellemi erő, {g, jó
szellem. A kereszténység felvételével az égi nagycsaládok rétegei lassan a múltba vesztek és kialakult belőlük a rétegekre
osztott mennyország. Az alsó rétegekben lakik az isteni lények többsége, felfelé haladva egyre kevesebb lény tartózkodik,
míg legfelül székel az Úristen. Ehhez a világos rendhez járul még hozzá a teremtéssel kapcsolatos hitvilágunk, miszerint
ami létezik, azt teremtett dolognak képzeljük. Az égig érő fa (életfa vagy vil{gfa) népművészetünk leggyakoribb jelképe.
Őseink l{tt{k, hogy a növények megszületése, növekedése és hal{la az emberek szeme előtt folyik le és teljesen hasonlatos
az ember életrendjéhez. Az emberek saját életüket átvitték a fa életére, egy olyan fáéra, amely nem nyújtja az árnyékot,
egy távoli, mesés helyen érleli gyümölcseit, ahová csak a kiválasztottak juthatnak el. (folyt. köv.)
![Page 5: MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava · Beültettem kiskertemet, Terjed a meggyfa, nagy az árnyéka. Cickom, cickom. Tavaszi szél vizet áraszt… A tavasz](https://reader033.fdocuments.net/reader033/viewer/2022041621/5e3f26d73379cb4a570eccbc/html5/thumbnails/5.jpg)
A napos-holdas világfa képzete kétségtelenül igen régi
alapszimbóluma a t{ltos hitű népeknek, és egész Közép-
Ázsiában és Kelet-Ázsiában mindenütt ismert. Több
mint 2000 éves hun sziklarajzokon már megjelenik a
napos és a holdas világfa. Az avarok szintén nagy
jelentőséget tulajdonítottak a világfa
jelképrendszerének. A föld közepéből nő ki, és a koron{ja
az eget tartja fenn. Az ég fordított üsthöz hasonlóan
borul a világra, és a világfa körül lassan forog. A
világfát csak a táltos képes megmászni.