Mozgokepkultura emelt gyakorlati javitasi 0811H · összetett szavak motiválják: SZERELEMGYEREK...
Transcript of Mozgokepkultura emelt gyakorlati javitasi 0811H · összetett szavak motiválják: SZERELEMGYEREK...
Mozgóképkultúra és médiaismeret emelt szint gyakorlati vizsga Javítási-értékelési útmutató 0811
MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET
EMELT SZINTŰ GYAKORLATI
ÉRETTSÉGI VIZSGA
JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM
ÉR
ET
TS
ÉG
I V
IZS
GA
●
2
00
8.
gyak
orla
ti vi
zsga
081
1
2
/ 42
20
08.
Moz
góké
pkul
túra
és m
édia
ism
eret
— e
mel
t szi
nt
Javí
tási
-érté
kelé
si ú
tmut
ató
A/1
. K
ÉPP
ÁR
OK
ÉS
FOT
ÓM
ON
TÁ
ZSO
K K
ÉSZ
ÍTÉ
SE
Kés
zíts
en f
ényk
éppá
roka
t, m
elye
k el
emei
t a
köve
tkező
össz
etet
t sz
avak
mot
ivál
ják:
SZE
REL
EMG
YER
EK
– G
YER
EKSZ
EREL
EM;
VÉD
ŐH
ÁLÓ
–
HÁ
LÓV
ÉDŐ
; HA
LÁLM
AD
ÁR
– M
AD
ÁR
HA
LÁL!
A
kép
páro
k m
inde
gyik
éből
kés
zíts
en e
gy-e
gy fo
tóm
ontá
zst!
Ez
után
saj
át ö
tletből
kiin
dulv
a ke
ress
en k
ét h
ason
ló s
zópá
rt, k
észí
tsen
azo
k al
apjá
n is
kép
páro
kat,
vala
min
t az
egy
es p
árok
ból
tová
bbi
két
fotó
mon
tázs
t! V
égül
az
össz
es, a
zaz
tíz a
lapk
ép fe
lhas
znál
ásáv
al s
zerk
essz
en e
gyet
len
fotó
mon
tázs
t, ös
szet
ett m
ontá
zsko
mpo
zíci
ót! A
mun
kána
k ad
jon
cím
et is
! B
eada
ndó
anya
ga te
hát ö
ssze
sen
16 k
épbő
l állj
on (5
kép
pár,
azaz
10
alap
kép
és 6
mon
tázs
)!
A k
éppá
rokh
oz é
s a
fotó
mon
tázs
okho
z m
ellé
kelje
n m
unka
napl
ót (a
viz
sgal
eírá
sban
elő
írt te
rjede
lem
ben)
, am
elyb
en é
rtelm
ezi e
lkép
zelé
sei t
arta
lmi
vona
tkoz
ásai
t, be
mut
atja
ere
deti
elké
pzel
ését
, a m
unka
font
osab
b fá
zisa
it, é
s ism
erte
ti a
meg
való
sítá
s neh
ézsé
geit,
ese
tlege
s alte
rnat
ív v
álto
zata
it!
ÉR
TÉ
KE
LÉ
SI S
ZE
MPO
NT
OK
É
S A
ME
GÍT
ÉL
ÉS
FOR
RÁ
SA
KÖ
VE
TE
LM
ÉN
YE
K
ÉS
RÉ
SZPO
NT
SZÁ
MO
K
PON
TL
EV
ON
ÁSO
K
ÉS
FŐB
B H
IBA
LE
HE
TŐ
SÉG
EK
TE
LJE
S PO
NT
SZÁ
M
Az e
lkép
zelé
s meg
terv
ezet
tsége
, a
meg
való
sítá
s elő
kész
ítetts
ége
és a
mun
ka
szer
veze
ttség
e (A
mun
ka m
egíté
lésé
nek
első
dleg
es fo
rrás
a a
mun
kana
pló.
)
Ha
a vi
zsgá
zó n
em k
észí
tette
el a
fe
lada
tkiír
ásba
n m
egje
lölt
össz
esen
10
fény
képe
t és 6
fotó
mon
tázs
t, a
fela
dat 0
po
ntta
l ért
ékel
endő
. A
háro
m k
iindu
ló fo
tóm
ontá
zs v
agy
alko
tóel
emei
k (fé
nyké
pek
és
érte
lmez
ésük
) hiá
nya
eset
én 6
(kép
-pá
ronk
ént 2
) pon
t lev
onás
az
össz
pont
szám
ból.
A ké
t saj
át ö
tletből
szár
maz
ó fo
tóm
ontá
zs v
agy
alko
tóel
emei
k (fé
nyké
pek
és é
rtel
mez
ésük
) hiá
nya
eset
én 4
pon
t (ké
ppár
onké
nt 2
pon
t) le
voná
s az ö
sszp
onts
zám
ból.
Az ö
ssze
síte
tt fo
tóm
ontá
zs v
agy
érte
lmez
ésén
ek h
iány
a es
etén
2 p
ont
max
imál
isan
8 p
ont
gyak
orla
ti vi
zsga
081
1
3
/ 42
20
08.
Moz
góké
pkul
túra
és m
édia
ism
eret
— e
mel
t szi
nt
Javí
tási
-érté
kelé
si ú
tmut
ató
levo
nás a
z öss
zpon
tszá
mbó
l. C
ím h
iány
ában
1 p
ont l
evon
ás a
z ös
szpo
ntsz
ámbó
l.
Fe
lism
eri é
s érte
lmez
i-e a
viz
sgáz
ó a
fotó
k és
mon
tázs
ok le
gfőb
b ta
rtalm
i (m
otiv
ikus
és/
vagy
dra
mat
urgi
ai)
vona
tkoz
ásai
t, ka
pcso
lódá
sait
a m
egad
ott é
s saj
át fo
galm
akho
z?
2 po
nt
A sz
empo
nt k
iseb
b m
érté
kben
hiá
nyos
, fe
lüle
tes l
eírá
sa é
s érte
lmez
ése
eset
én
pont
levo
nás.
A sz
empo
nt e
rőse
n hi
ányo
s, fe
lüle
tes
leírá
sa é
s érte
lmez
ése
vagy
telje
s hi
ánya
ese
tén
2 po
nt le
voná
s. Fe
lism
eri é
s érte
lmez
i-e a
viz
sgáz
ó a
fotó
k és
a m
ontá
zsok
legfőb
b lá
tván
ysze
rvez
ési j
elzé
seit
(plá
n,
néze
t és n
ézőp
ont,
kom
pozí
ció,
fény
-ár
nyék
vis
zony
ok)?
2
pont
A sz
empo
nt k
iseb
b m
érté
kben
hiá
nyos
, fe
lüle
tes l
eírá
sa é
s érte
lmez
ése
eset
én
pont
levo
nás.
A sz
empo
nt e
rőse
n hi
ányo
s, fe
lüle
tes
leírá
sa é
s érte
lmez
ése
vagy
telje
s hi
ánya
ese
tén
2 po
nt le
voná
s. Fe
lism
eri é
s érte
lmez
i-e a
viz
sgáz
ó a
fotó
mon
tázs
ok m
ontá
zsha
tásá
nak
műk
ödés
ét?
Hel
yese
n ne
vezi
-e m
eg a
z ál
tala
lé
treho
zott
mon
tázs
okba
n műk
ödő
mon
tázs
hatá
soka
t?
3 po
nt
A m
ontá
zsha
táso
k ré
szle
ges,
kise
bb
mér
tékb
en h
iány
os, f
elül
etes
leírá
sa é
s ér
telm
ezés
e, v
alam
int a
meg
neve
zése
ik
elm
arad
ása
eset
én (e
zek
szám
ától
és
súly
ától
függőe
n) 1
–2 p
ont l
evon
ás.
A sz
empo
nt e
rőse
n hi
ányo
s, fe
lüle
tes
leírá
sa-é
rtelm
ezés
ei v
agy
telje
s hiá
nya
eset
én 3
pon
t lev
onás
. Fe
lism
eri é
s érte
lmez
i-e a
viz
sgáz
ó az
öss
zesí
tett
fotó
mon
tázs
ha
tásm
echa
nizm
usát
? H
elye
sen
neve
zi-e
meg
az
álta
la
létre
hozo
tt m
ontá
zsba
n műk
ödő
mon
tázs
hatá
s(ok
a)t?
1
pont
A sz
empo
nt h
iány
os, f
elül
etes
leírá
sa
és é
rtelm
ezés
e va
gy te
ljes h
iány
a es
etén
pon
tlevo
nás.
A m
unka
dok
umen
tálts
ágán
ak m
inős
ége,
az
elké
szíte
tt an
yagg
al k
apcs
olat
os (ö
n)re
flexi
ó Mel
léke
lt-e
a vi
zsgá
zó a
m
unka
napl
óhoz
bár
mily
en
A fe
lsor
olt d
okum
entu
mok
felü
lete
s, hi
ányo
s meg
lét v
agy
kido
lgoz
atla
nság
a m
axim
ális
an 5
pon
t
gyak
orla
ti vi
zsga
081
1
4
/ 42
20
08.
Moz
góké
pkul
túra
és m
édia
ism
eret
— e
mel
t szi
nt
Javí
tási
-érté
kelé
si ú
tmut
ató
doku
men
tum
ot, t
erve
t (sz
öveg
es
vagy
kép
es fe
lvét
eli t
erv,
felv
étel
i és
szer
kesz
tési
var
iáci
ók li
stáj
a st
b.)?
M
enny
ire ré
szle
tese
k, k
idol
gozo
ttak
ezek
a d
okum
entu
mok
? 2
pont
eset
én p
ontle
voná
s. D
okum
entu
mok
te
ljes h
iány
a es
etén
2 p
ontle
voná
s.
Ism
erte
ti-e
mun
kana
plój
ában
a
vizs
gázó
az
elők
észí
tés (
terv
ezés
és a
té
mák
érte
lmez
ése,
mot
ívum
-, sz
erep
lő- é
s hel
yszí
nvál
aszt
ás st
b.)
foly
amat
át, i
lletv
e a
soro
zat
meg
való
sítá
sána
k fo
lyam
atát
(k
ülön
ös te
kint
ette
l a m
enet
köz
ben
felb
ukka
nó a
ltern
atív
lehe
tősé
gekr
e,
az e
gyes
alte
rnat
ívák
mel
letti
dö
ntés
ek fő
bb m
otiv
áció
ira)?
2
pont
Ilyen
típu
sú sz
öveg
es ré
szek
meg
léte
, de
az
alte
rnat
ív m
egol
dáso
k kö
zötti
vá
lasz
táso
k al
kotó
i mot
ivác
ióit
nem
te
ljese
n fe
ltáró
, fel
ület
es é
rvel
és e
seté
n po
ntle
voná
s. Ily
en tí
pusú
szöv
eges
rész
ek te
ljes
hián
ya e
seté
n 2
pont
levo
nás.
szín
vona
la
(A sz
empo
ntok
meg
ítélé
séne
k el
sődl
eges
fo
rrás
a a
mun
kana
pló
és m
ellé
klet
ei.)
Tarta
lmaz
-e a
mun
kana
pló
az
elké
szül
t any
agga
l kap
csol
atba
n ön
érté
kelő
meg
jegy
zése
ket,
össz
egzé
st?
1 po
nt
Ilyen
von
atko
zású
szöv
eges
rész
ek
e rős
en h
iány
os, f
elül
etes
kife
jtése
vag
y te
ljes h
iány
a es
etén
pon
tlevo
nás.
A ki
vite
lezé
s tec
hnik
ai é
s esz
tétik
ai m
inős
ége,
ötle
tess
ége,
szem
élye
sség
e (A
meg
ítélé
sben
elsőd
lege
s az e
lkés
zíte
tt an
yag,
de
az é
rték
elés
nél f
igye
lem
be
vehe
tőek
a m
unka
napl
óban
az a
dott
szem
pont
ra v
onat
kozó
meg
jegy
zése
k.)
A k
éppá
roka
t alk
otó
fotó
k ál
talá
nos
form
anye
lvi s
zínv
onal
a (p
l. pl
ánoz
ás, n
ézet
ek é
s nézőp
onto
k,
kom
pozí
ciók
, fén
y-ár
nyék
kez
elés
), az
egy
es k
épek
en a
lkal
maz
ott
rend
ezés
i esz
közö
k (m
otív
umok
, ke
lléke
k, h
átte
rek,
szer
eplő
veze
tés)
po
ntos
sága
és f
unkc
ioná
lis
hasz
nála
ta.
2 po
nt
A fe
lsor
olt f
orm
ai e
szkö
zök
zava
ró
vagy
funk
ciót
lan
hasz
nálta
ese
tén
(enn
ek sú
lyát
ól fü
ggőe
n) 1
–2
pont
levo
nás.
(Max
imál
isan
2 p
ont v
onha
tó le
!)
max
imál
isan
5 p
ont
gyak
orla
ti vi
zsga
081
1
5
/ 42
20
08.
Moz
góké
pkul
túra
és m
édia
ism
eret
— e
mel
t szi
nt
Javí
tási
-érté
kelé
si ú
tmut
ató
A fo
tóm
ontá
zsok
álta
láno
s for
mai
sz
ínvo
nala
(pl.
illes
ztés
ek
pont
ossá
ga, m
otív
umok
m
éret
arán
yain
ak in
doko
ltság
a,
kom
pozí
ciós
von
atko
záso
k).
2 po
nt
A fe
lsor
olt f
orm
ai e
szkö
zök
zava
ró
vagy
funk
ciót
lan
hasz
nálta
ese
tén
(enn
ek sú
lyát
ól fü
ggőe
n) 1
–2
pont
levo
nás.
(Max
imál
isan
2 p
ont v
onha
tó le
!)
Alk
alm
azot
t-e a
viz
sgáz
ó va
lam
ilyen
kü
lönl
eges
en e
gyed
i, kr
eatív
m
egol
dást
a k
iírás
ban
szer
eplő
fe
lada
tok
érte
lmez
ése
és
meg
való
sítá
sa so
rán?
Ér
zéke
lhető-
e eg
yéni
han
gvét
elre
, tu
dato
san
és e
gysé
gese
n vé
gig
vitt
form
ára
való
töre
kvés
a ré
szle
tben
? 1
pont
Alk
alm
azot
t, de
em
lítés
és i
ndok
lás,
érte
lmez
és n
élkü
l hag
yott
egye
di
tém
aérte
lmez
és é
s meg
oldá
sok
eset
én
pont
levo
nás.
Mily
enne
k íté
lhető
a pr
ojek
tmun
ka
álta
láno
s meg
jele
nése
(kép
ek
élve
zhetős
ége
és p
reze
ntác
iója
a
rend
elke
zésr
e ál
ló te
chni
kai s
zint
en,
a m
unka
napl
ó át
teki
nthe
tősé
ge é
s ke
zelh
etős
ége
stb.
)?
1 po
nt
A m
egér
tést
erő
sen
zava
ró v
agy
élve
zhet
etle
nné
tevő
meg
jele
nés e
seté
n po
ntle
voná
s.
A pr
ezen
táci
ó fo
rmai
szín
vona
la
Bet
artja
-e a
viz
sgáz
ó a
fela
datb
an é
s a
vizs
gakö
vete
lmén
yekb
en e
lőírt
, m
egha
táro
zott
terje
delm
et?
1 po
nt
A m
unka
napl
óra
meg
hatá
rozo
tt te
rjede
lem
jele
ntős
, a m
egér
tést
na
gyba
n m
egne
hezí
tő h
iány
ossá
ga
eset
én p
o ntle
voná
s.
max
imál
isan
2 p
ont
gyak
orla
ti vi
zsga
081
1
6
/ 42
20
08.
Moz
góké
pkul
túra
és m
édia
ism
eret
— e
mel
t szi
nt
Javí
tási
-érté
kelé
si ú
tmut
ató
A/2
. V
IDE
OE
TŰ
D K
ÉSZ
ÍTÉ
SE
Elem
ezze
a m
ellé
kelt
fény
kép
beál
lítás
át,
kom
pozí
ciój
át,
illet
ve a
kép
en l
átha
tó e
mbe
rek
met
akom
mun
ikác
iós
jelz
ései
t! A
beá
llítá
s, a
kom
pozí
ció
és a
met
akom
mun
ikác
iós
jelz
ések
fig
yele
mbe
véte
léve
l ké
szíts
en e
gy m
axim
um 1
0 be
állít
ásbó
l ál
ló r
övid
film
etűd
rész
lete
t, am
elyb
en a
fény
képe
n lá
that
ó sz
ituác
ió a
kép
sor e
lső
vagy
uto
lsó
snitt
jeké
nt sz
erep
el!
Az
elké
szül
t m
unká
hoz
mel
léke
ljen
(a v
izsg
aleí
rásb
an e
lőírt
ter
jede
lem
ben)
mun
kana
plót
, am
ely
tarta
lmaz
za a
kiin
duló
kép
elem
zést
, ere
deti
elké
pzel
ését
a te
ljes
etűd
nar
ratív
ájár
ól, a
sze
replő(
k) é
s a
hely
szín
(ek)
meg
vála
sztá
sána
k s
zem
pont
jait!
A m
unka
napl
óban
rész
lete
sen
fejts
e ki
, ho
gy a
z el
kész
ült a
nyag
hog
yan
illes
zked
ik a
z el
képz
elt e
tűdb
e, m
iért
vála
szto
tt na
rrat
ív (
eset
leg
nem
törté
netm
esél
ésre
épí
tő)
form
át, v
agyi
s m
iért
dolg
ozta
fel a
fény
képe
n lá
that
ó sz
ituác
iót a
vál
aszt
ott m
ódon
!
gyak
orla
ti vi
zsga
081
1
7
/ 42
20
08.
Moz
góké
pkul
túra
és m
édia
ism
eret
— e
mel
t szi
nt
Javí
tási
-érté
kelé
si ú
tmut
ató
ÉR
TÉ
KE
LÉ
SI S
ZE
MPO
NT
OK
É
S A
ME
GÍT
ÉL
ÉS
FOR
RÁ
SA
KÖ
VE
TE
LM
ÉN
YE
K
ÉS
RÉ
SZPO
NT
SZÁ
MO
K
PON
TL
EV
ON
ÁSO
K
ÉS
FŐB
B H
IBA
LE
HE
TŐ
SÉG
EK
TE
LJE
S PO
NT
SZÁ
M
A
kiin
duló
foto
gráf
ia e
lem
zésé
nek
elm
arad
ása
eset
én a
dol
goza
t ös
szpo
ntsz
ámáb
ól 4
pon
tot l
e ke
ll vo
nni!
Men
nyire
ala
pos é
s árn
yalt
a vi
zsgá
zó le
írása
és é
rtelm
ezés
e a
kiírá
sban
szer
eplő
foto
gráf
ia
kom
pozí
ciós
és a
test
besz
édet
ér
telm
ező
vona
tkoz
ásai
ról?
2
pont
A sz
empo
nt k
iseb
b m
érté
kben
hiá
nyos
, fe
lüle
tes l
eírá
sa é
s érte
lmez
ése
eset
én
pont
levo
nás.
A sz
empo
nt e
rőse
n hi
ányo
s, fe
lüle
tes
leírá
sa é
s érte
lmez
ése
vagy
telje
s hi
ánya
ese
tén
2 po
nt le
voná
s. Fe
lism
eri é
s hel
yese
n ér
telm
ezi-e
a
vizs
gázó
az
álta
la lé
treho
zott
rész
let
narr
atív
sajá
toss
ágai
t (sz
erep
lők
jelle
mzé
se, h
elys
zín(
ek) b
emut
atás
a és
a k
örny
ezet
jelz
ései
, sze
rkez
eti
egys
égek
meg
neve
zése
, elh
atár
olás
a,
műf
aji j
elle
mző
k st
b.)?
1
pont
A sz
empo
nt k
iseb
b m
érté
kben
hiá
nyos
, fe
lüle
tes l
eírá
sa é
s érte
lmez
ése
vagy
te
ljes h
iány
a es
etén
pon
tlevo
nás.
Felis
mer
i és h
elye
sen
érte
lmez
i-e a
vi
zsgá
zó a
z ál
tala
létre
hozo
tt ré
szle
t sz
erep
lőin
ek sz
erep
játé
kjel
zése
it,
ezek
dra
mat
urgi
ai sz
erep
ét?
2 po
nt
A sz
empo
nt k
iseb
b m
érté
kben
hiá
nyos
, fe
lüle
tes l
eírá
sa é
s érte
lmez
ése
eset
én
pont
levo
nás.
A sz
empo
nt e
rőse
n hi
ányo
s, fe
lüle
tes
leírá
sa é
s érte
lmez
ése
vagy
telje
s hi
ánya
ese
tén
2 po
nt le
voná
s.
Az e
lkép
zelé
s meg
terv
ezet
tsége
, a
meg
való
sítá
s elő
kész
ítetts
ége
és a
mun
ka
szer
veze
ttség
e (A
mun
ka m
egíté
lésé
nek
első
dleg
es fo
rrás
a a
mun
kana
pló.
)
Felis
mer
i és h
elye
sen
érte
lmez
i-e a
vi
zsgá
zó a
z etűd
mon
tázs
ának
je
lzés
eit (
pl. l
ineá
ris m
ontá
zs
foly
amat
tere
mtő
meg
oldá
sai,
párh
uzam
os c
sele
kmén
yvez
etés
A sz
empo
nt k
iseb
b m
érté
kben
hiá
nyos
, fe
lüle
tes l
eírá
sa é
s érte
lmez
ése
vagy
te
ljes h
iány
a es
etén
pon
tlevo
nás.
Max
imál
isan
8 p
ont
gyak
orla
ti vi
zsga
081
1
8
/ 42
20
08.
Moz
góké
pkul
túra
és m
édia
ism
eret
— e
mel
t szi
nt
Javí
tási
-érté
kelé
si ú
tmut
ató
meg
oldá
sai,
expr
essz
ív h
atás
ok)?
1
pont
Fe
lism
eri-e
és h
elye
sen
érte
lmez
i-e a
vi
zsgá
zó a
z etűd
beá
llítá
sain
ak
látv
ánys
zerv
ezés
i meg
oldá
sait
(pl.
plán
ok, n
ézet
ek é
s nézőp
onto
k,
kom
pozí
ciók
, kam
eram
ozgá
sok,
fé
ny-á
rnyé
k vi
szon
yok)
2
pont
A sz
empo
nt k
iseb
b m
érté
kben
hiá
nyos
, fe
lüle
tes l
eírá
sa é
s érte
lmez
ése
eset
én
pont
levo
nás.
A sz
empo
nt e
rőse
n hi
ányo
s, fe
lüle
tes
leírá
sa é
s érte
lmez
ése
vagy
telje
s hi
ánya
ese
tén
2 po
nt le
voná
s.
Mel
léke
lt-e
a vi
zsgá
zó a
m
unka
napl
óhoz
bár
mily
en
doku
men
tum
ot, f
orga
tókö
nyve
t (pl
. sz
öveg
es te
chni
kai f
orga
tókö
nyv,
st
oryb
oard
, sze
rkes
ztés
i ter
v)?
Men
nyire
rész
lete
sek,
kid
olgo
zotta
k ez
ek a
dok
umen
tum
ok?
2 po
nt
A fe
lsor
olt d
okum
entu
mok
felü
lete
s, hi
ányo
s meg
léte
vag
y ki
dolg
ozat
lans
ága
eset
én p
ontle
voná
s. D
okum
entu
mok
telje
s hiá
nya
eset
én 2
po
ntle
voná
s.
Ism
erte
ti-e
mun
kana
plój
ában
a
vizs
gázó
az
elők
észí
tés (
terv
ezés
és a
té
ma
érte
lmez
ése,
hel
yszí
n- é
s sz
erep
lővá
lasz
tás s
tb.)
foly
amat
át,
illet
ve a
soro
zat m
egva
lósí
tásá
nak
foly
amat
át (k
ülön
ös te
kint
ette
l a
men
et k
özbe
n fe
lbuk
kanó
alte
rnat
ív
lehe
tősé
gekr
e, a
z eg
yes a
ltern
atív
ák
mel
letti
dön
tése
k fő
bb
mot
ivác
ióira
)?
2 po
nt
Ilyen
típu
sú sz
öveg
es ré
szek
meg
léte
, de
az
alte
rnat
ív m
egol
dáso
k kö
zötti
vá
lasz
táso
k al
kotó
i mot
ivác
ióit
nem
te
ljese
n fe
ltáró
, fel
ület
es é
rvel
és e
seté
n po
ntle
voná
s. Ily
en tí
pusú
szöv
eges
rész
ek te
ljes
hián
ya e
seté
n 2
pont
levo
nás.
A m
unka
dok
umen
tálts
ágán
ak m
inős
ége,
az
elké
szíte
tt an
yagg
al k
apcs
olat
os (ö
n)re
flexi
ó sz
ínvo
nala
(A
szem
pont
ok m
egíté
lésé
nek
első
dleg
es
forr
ása
a m
unka
napl
ó és
mel
lékl
etei
.)
Tarta
lmaz
-e a
mun
kana
pló
az
elké
szül
t any
agga
l kap
csol
atba
n ön
érté
kelő
meg
jegy
zése
ket,
össz
egzé
st?
1 po
nt
Ilyen
von
atko
zású
szöv
eges
rész
ek
e rős
en h
iány
os, f
elül
etes
kife
jtése
vag
y te
ljes h
iány
a es
etén
pon
tlevo
nás.
max
imál
isan
5 p
ont
gyak
orla
ti vi
zsga
081
1
9
/ 42
20
08.
Moz
góké
pkul
túra
és m
édia
ism
eret
— e
mel
t szi
nt
Javí
tási
-érté
kelé
si ú
tmut
ató
Az
etűd
álta
láno
s for
man
yelv
i sz
ínvo
nala
: a c
sele
kmén
yvez
etés
és
szer
epjá
ték
érth
etős
ége
és
köve
thetős
ége;
a sz
erke
szté
s-m
ontá
zs lo
gika
i kap
csol
atai
(pl.
térb
eli e
ligaz
odás
t seg
ítő je
lzés
ek
meg
léte
, moz
gáso
k ka
pcso
lódá
sai);
a
beál
lítás
ok p
onto
sság
a és
kö
vetk
ezet
essé
ge (k
övet
hető
ség
és
funk
cion
alitá
s), r
ende
zésh
ez ta
rtozó
eg
yéb
elem
ek (p
l. he
lysz
ínek
, ke
lléke
k) fu
nkci
onál
is h
aszn
álat
a.
4 po
nt
Szer
kesz
tési
-ille
szté
si p
onta
tlans
ágok
, ér
telm
ezés
t zav
aró
csel
ekm
ényv
ezet
ési
vagy
meg
oldá
sok
eset
én (e
lőfo
rdul
ásuk
gy
akor
iság
a va
gy é
rtelm
ezhe
tősé
get
zava
ró sú
lyuk
szer
int)
1–2
pont
le
voná
s.
A p
láno
zás é
s beá
llítá
sok
érte
lmez
ést
zava
ró v
agy
funk
ciót
lan
hasz
nála
ta
eset
én (e
lőfo
rdul
ásuk
gya
koris
ága
vagy
az
érte
lmez
hető
sége
t zav
aró
súly
uk
szer
int)
1–2
pont
levo
nás.
A fe
lsor
olt e
gyéb
rend
ezés
i esz
közö
k za
varó
has
znál
ta é
s érte
lmez
etle
nül
hagy
ása
eset
én p
ontle
voná
s. (K
ivév
e, h
a a
mun
kana
pló
elfo
gadh
ató
indo
kot é
s ért
elm
ezés
t köz
öl a
z ado
tt m
egol
dáso
kkal
kap
csol
atos
an.)
(Max
imál
isan
4 p
ont v
onha
tó le
!)
A ki
vite
lezé
s tec
hnik
ai é
s esz
tétik
ai m
inős
ége,
ötle
tess
ége,
szem
élye
sség
e (A
meg
ítélé
sben
elsőd
lege
s az e
lkés
zíte
tt an
yag,
de
az é
rték
elés
nél f
igye
lem
be
vehe
tőek
a m
unka
napl
óban
az a
dott
szem
pont
ra v
onat
kozó
meg
jegy
zése
k.)
Alk
alm
azot
t-e a
viz
sgáz
ó va
lam
ilyen
eg
yedi
, kre
atív
meg
oldá
st a
z er
edet
i ké
pen
szer
eplő
szitu
áció
érte
lmez
ése
és tö
rténe
tbe
ágya
zása
sorá
n?
Érzé
kelh
ető-
e eg
yéni
han
gvét
elre
, tu
dato
san
és e
gysé
gese
n vé
gigv
itt
form
ára
való
töre
kvés
a ré
szle
tben
? 1
pont
Alk
alm
azot
t, de
em
lítés
és i
ndok
lás,
érte
lmez
és n
élkü
l hag
yott
egye
di
tém
aérte
lmez
és é
s egy
sége
s for
mát
adó
m
egol
dáso
k es
etén
pon
tlevo
nás.
max
imál
isan
5 p
ont
A pr
ezen
táci
ó fo
rmai
szín
vona
la
M
ilyen
nek
ítélh
ető
a pr
ojek
tmun
ka
álta
láno
s meg
jele
nése
(kép
ek
élve
zhetős
ége
és p
reze
ntác
iója
a
rend
elke
zésr
e ál
ló te
chni
kai s
zint
en,
a m
unka
napl
ó át
teki
nthe
tősé
ge é
s ke
zelh
etős
ége
stb.
)?
A m
egér
tést
, a c
sele
kmén
y m
enet
ét
erős
en z
avar
ó pr
ezen
táci
ó es
etéb
en
pont
levo
nás.
max
imál
isan
2 p
ont
gyak
orla
ti vi
zsga
081
1
1
0 / 4
2
20
08.
Moz
góké
pkul
túra
és m
édia
ism
eret
— e
mel
t szi
nt
Javí
tási
-érté
kelé
si ú
tmut
ató
1 po
nt
Bet
artja
-e a
viz
sgáz
ó a
fela
datb
an é
s a
vizs
gakö
vete
lmén
yekb
en e
lőírt
, m
egha
táro
zott
terje
delm
et?
1 po
nt
A m
unka
napl
óra
meg
hatá
rozo
tt te
rjede
lem
jele
ntős
, a m
egér
tést
na
gyba
n m
egne
hezí
tő h
iány
ossá
ga
vagy
a fe
lada
tkiír
ásba
n sz
erep
lő
beál
lítás
szám
bár
mily
en ir
ányú
átlé
pése
eset
én p
ontle
voná
s. A
/3.
INT
ER
JÚ K
ÉSZ
ÍTÉ
SE
Kés
zíts
en m
inim
um 5
, max
imum
8 p
erce
s m
egsz
erke
szte
tt in
terjú
t egy
védőnőv
el a
leán
yany
aság
sor
shel
yzet
éről
, neh
ézsé
geirő
l, pr
oblé
mái
ról,
a je
lens
égge
l kap
csol
atos
tapa
szta
lata
iról!
Az
inte
rjúho
z m
ellé
kelje
n m
unka
napl
ót (a
viz
sgal
eírá
sban
elő
írt te
rjede
lem
ben)
, am
elyb
en v
ázol
ja a
mun
ka e
lőké
szíté
séne
k fá
zisa
it, v
alam
int a
z in
terjú
alan
y ki
vála
sztá
sána
k sz
empo
ntja
it! T
érje
n ki
arr
a, h
ogy
mik
éppe
n ké
szül
t fel
a b
eszé
lget
ésre
, hog
yan
szer
vezt
e m
eg a
z in
terjú
t, s
mily
en
körü
lmén
yek
közö
tt za
jlott
a fe
lvét
el, m
ajd
mut
assa
be,
hog
y m
ilyen
sze
mpo
ntok
sze
rint s
zerk
eszt
ette
meg
a n
yers
anya
got!
Vég
ül a
felk
észü
lés
és a
vág
ás sz
empo
ntja
it, v
alam
int a
z el
kész
ült a
nyag
ot ö
ssze
vetv
e m
utas
son
rá a
kés
z in
terjú
erő
s és/
vagy
gye
nge
pont
jaira
!
ÉR
TÉ
KE
LÉ
SI S
ZE
MPO
NT
OK
É
S A
ME
GÍT
ÉL
ÉS
FOR
RÁ
SA
KÖ
VE
TE
LM
ÉN
YE
K
ÉS
RÉ
SZPO
NT
SZÁ
MO
K
PON
TL
EV
ON
ÁSO
K
ÉS
FŐB
B H
IBA
LE
HE
TŐ
SÉG
EK
TE
LJE
S PO
NT
SZÁ
M
Az e
lkép
zelé
s meg
terv
ezet
tsége
, a
meg
való
sítá
s elő
kész
ítetts
ége
és a
mun
ka
szer
veze
ttség
e (A
mun
ka m
egíté
lésé
nek
első
dleg
es fo
rrás
a a
mun
kana
pló.
)
Felis
mer
i és h
elye
sen
érte
lmez
i-e a
vi
zsgá
zó a
ripo
rt sa
játo
sság
ait
(min
dene
kelő
tt a
ripor
ter s
zere
pét é
s a
kérd
ések
funk
ciój
át)?
K
ellő
képp
en is
mer
i és h
elye
sen
érte
lmez
i-e a
vál
aszt
ott m
édiu
m fő
bb
ripor
tsaj
átos
sága
it (p
l. rá
diór
ipor
tnál
rip
orta
lany
és h
elys
zín
ripor
teri
bem
utat
ása,
hát
tér h
angi
jelz
ései
nek
hite
lesí
tő sz
erep
e, te
leví
ziós
ripo
rtnál
A sz
empo
nt k
iseb
b m
érté
kben
hiá
nyos
, fe
lüle
tes l
eírá
sa é
s érte
lmez
ése
eset
én
pont
levo
nás.
A sz
empo
nt e
rőse
n hi
ányo
s, fe
lüle
tes
leírá
sa é
s érte
lmez
ése
vagy
telje
s hi
ánya
ese
tén
2 po
nt le
voná
s.
max
imál
isan
8 p
ont
gyak
orla
ti vi
zsga
081
1
1
1 / 4
2
20
08.
Moz
góké
pkul
túra
és m
édia
ism
eret
— e
mel
t szi
nt
Javí
tási
-érté
kelé
si ú
tmut
ató
vágó
képe
k fo
ntos
sága
, nar
ráto
r és
felir
atok
szer
epe)
? 2
pont
Ti
sztá
zza
és k
ellő
képp
en
alát
ámas
ztja
-e a
viz
sgáz
ó, h
ogy
a tu
dósí
tásá
t mily
en je
llegű
méd
ium
sz
ámár
a, m
ilyen
cél
lal é
s fun
kció
val
(tény
feltá
ró-o
knyo
moz
ó in
terjú
vag
y in
fota
inm
ent j
elle
gű m
agaz
inan
yag
stb.
) kés
zíte
tte?
Elem
zi-e
, hog
y a
vála
szto
tt fe
ldol
gozá
si m
ód m
ilyen
bef
ogad
ói
célc
sopo
rtot f
elté
tele
z?
2 po
nt
A sz
empo
nt k
iseb
b m
érté
kben
hiá
nyos
, fe
lüle
tes l
eírá
sa é
s érte
lmez
ése
eset
én
pont
levo
nás.
A sz
empo
nt e
rőse
n hi
ányo
s, fe
lüle
tes
leírá
sa é
s érte
lmez
ése
vagy
telje
s hi
ánya
ese
tén
2 po
nt le
voná
s.
Kel
lő m
élys
égbe
n ér
telm
ezi-e
a
vizs
gázó
, hog
y a
vála
szto
tt fe
ldol
gozá
si m
ód m
édia
üzen
etei
ho
gyan
repr
ezen
táljá
k a
fela
dath
oz
kapc
solh
ató
nem
i és f
ogla
lkoz
ási
szer
epek
et?
Elem
zi-e
a v
izsg
ázó
a ne
mi s
zere
pek
repr
ezen
táci
ójáb
an (a
kár s
aját
an
yagá
ban)
meg
figye
lhető
szet
ereo
típiá
kat?
2
pont
A sz
empo
nt k
iseb
b m
érté
kben
hiá
nyos
, fe
lüle
tes l
eírá
sa é
s érte
lmez
ése
eset
én
pont
levo
nás.
A sz
empo
nt e
rőse
n hi
ányo
s, fe
lüle
tes
leírá
sa é
s érte
lmez
ése
vagy
telje
s hi
ánya
ese
tén
2 po
nt le
voná
s.
Töre
kszi
k-e
arra
, hog
y az
ado
tt té
máb
an k
ellő
tájé
kozo
ttság
gal é
s sz
emél
yes t
apas
ztal
atok
kal b
író,
font
os (v
élem
ényf
orm
áló)
szer
eplő
t sz
ólal
tass
on m
eg?
1 po
nt
A sz
empo
nt k
iseb
b m
érté
kben
hiá
nyos
, fe
lüle
tes l
eírá
sa é
s érte
lmez
ése
vagy
te
ljes h
iány
a es
etén
pon
tlevo
nás.
gyak
orla
ti vi
zsga
081
1
1
2 / 4
2
20
08.
Moz
góké
pkul
túra
és m
édia
ism
eret
— e
mel
t szi
nt
Javí
tási
-érté
kelé
si ú
tmut
ató
Hel
yese
n al
kalm
azza
és é
rtelm
ezi-e
avi
zsgá
zó a
ripo
rt ké
szíté
se so
rán
a té
ma
szem
élyi
ségi
jogi
vo
natk
ozás
ait?
1
pont
A sz
empo
nt k
iseb
b m
érté
kben
hiá
nyos
, fe
lüle
tes l
eírá
sa é
s érte
lmez
ése
vagy
te
ljes h
iány
a es
etén
pon
tlevo
nás.
Mel
léke
lt-e
a vi
zsgá
zó a
m
unka
napl
óhoz
bár
mily
en
forg
atók
önyv
et v
agy
terv
ezet
et (p
l. a
felv
étel
i hel
yszí
nek
rögz
ítésé
vel,
a rip
orta
lany
ok b
emut
atás
ával
és
jelle
mzé
séve
l)?
Mel
léke
lt-e
kérd
éslis
tát (
az
ered
etile
g te
rvez
ett k
érdé
sekk
el),
vagy
a sz
erke
szté
s-vá
gást
segí
tő
szöv
eges
dok
umen
tum
ot (s
crip
tlist
át,
amel
yben
jelz
i a fe
lvet
t any
ag
sűrít
ésén
ek m
enet
ét)?
2
pont
A fe
lsor
olt d
okum
entu
mok
felü
lete
s, hi
ányo
s meg
léte
vag
y ki
dolg
ozat
lans
ága
eset
én p
ontle
voná
s. D
okum
entu
mok
telje
s hiá
nya
eset
én 2
po
nt le
voná
s.
Ism
erte
ti-e
mun
kana
plój
ában
a
vizs
gázó
az
elők
észí
tés
(any
aggyűj
tés,
enge
dély
ezte
tés é
s te
rvez
és, h
elys
zín-
és
szer
eplő
kivá
lasz
tás,
elői
nter
júk
lebo
nyol
ítása
, fel
véte
l m
egsz
erve
zése
-elő
kész
ítése
) fo
lyam
atát
? 1
pont
Az
elők
észí
tési
szak
asz
(fők
ént a
z in
terjú
alan
y ki
vála
sztá
sána
k in
dokl
ása,
az
inte
rjúra
felk
észü
lés i
smer
teté
se)
hián
yos,
felü
lete
s kife
jtése
vag
y hi
ánya
es
etén
pon
tlevo
nás.
A m
unka
dok
umen
tálts
ágán
ak m
inős
ége,
az
elké
szíte
tt an
yagg
al k
apcs
olat
os (ö
n)re
flexi
ó sz
ínvo
nala
(A
szem
pont
ok m
egíté
lésé
nek
első
dleg
es
forr
ása
a m
unka
napl
ó és
mel
lékl
etei
!)
Indo
kolja
-e a
z an
yag
a te
rvez
ett,
a fe
lvet
t és a
meg
szer
kesz
tett
anya
g el
téré
seit
(kül
önös
teki
ntet
tel a
sz
erep
lő m
egje
lené
sére
és a
tudó
sító
sz
e rep
ének
ala
kulá
sára
)?
Az
elté
rése
k le
írása
, de
indo
klás
nél
kül
hagy
ása,
elé
gtel
en é
rtelm
ezés
e va
gy
ezek
telje
s hiá
nya
eset
én p
ontle
voná
s.
max
imál
isan
5 p
ont
gyak
orla
ti vi
zsga
081
1
1
3 / 4
2
20
08.
Moz
góké
pkul
túra
és m
édia
ism
eret
— e
mel
t szi
nt
Javí
tási
-érté
kelé
si ú
tmut
ató
1 po
nt
Tarta
lmaz
-e a
mun
kana
pló
önér
téke
lő (a
kár p
ozití
v, a
kár
kriti
kai)
meg
jegy
zése
ket a
kés
z an
yagn
ak a
terv
ezet
tekh
ez v
aló
visz
onyá
ról,
a m
unka
foly
amat
sorá
n ta
pasz
talta
kkal
és a
mun
ka so
rán
felm
erül
t pro
blém
ák m
egol
dásá
val
kapc
sola
tosa
n?
1 po
nt
Ilyen
von
atko
zású
szöv
eges
rész
ek
meg
léte
, de
azok
érv
elés
ének
nem
ke
llően
tago
lt és
logi
kus f
elép
ítése
, va
gy e
zek
telje
s hiá
nya
eset
én
pont
levo
nás.
Cél
irány
osak
, a fe
lada
tban
meg
jelö
lt té
máh
oz il
lőek
-e a
ripo
rteri
kérd
ések
? M
egin
doko
lja-e
a m
unka
napl
ó a
szer
kesz
tett
válto
zatb
an sz
erep
lő
kérd
ések
és a
kiír
ásba
n m
egje
lölt
fela
dat k
apcs
olat
át?
2 po
nt
Telje
sen
vagy
túln
yom
órés
zt
funk
ciót
lan
kérd
ezés
(a fe
lada
t sz
empo
ntjá
ból k
iem
elt t
émák
hoz
nem
ka
pcso
lhat
ó, a
zt fe
l nem
táró
kér
dése
k)
eset
én (e
nnek
súly
ától
függőe
n) 1
–2
pont
levo
nás.
Ha
a vi
zsgá
zó n
em in
doko
lja m
eg a
ké
rdés
ek é
s a fe
lada
t kap
csol
atát
, po
ntle
voná
s. (M
axim
ális
an 2
pon
t von
ható
le!)
Kel
lőké
ppen
info
rmat
ív-e
az
elké
szíte
tt ha
ngan
yag
(köz
li-e
az
anya
g, h
ogy
ki a
meg
szól
aló,
mily
en
mód
on k
apcs
olód
ik a
tém
ához
, hol
ké
szül
t a ri
port
stb.
)?
1 po
nt
A fe
lsor
olt a
lapv
ető
info
rmác
iók
hián
ya e
seté
n po
ntle
voná
s.
max
imál
isan
5 p
ont
A ki
vite
lezé
s tec
hnik
ai é
s esz
tétik
ai m
inős
ége,
ötle
tess
ége,
szem
élye
sség
e (A
meg
ítélé
sben
elsőd
lege
s az e
lkés
zíte
tt an
yag,
de
az é
rték
elés
nél f
igye
lem
be
vehe
tőek
a m
unka
napl
óban
az a
dott
szem
pont
ra v
onat
kozó
meg
jegy
zése
k.)
Érzé
kelh
ető-
e a
szer
kesz
tésb
en –
az
inte
rjú k
eret
ei k
özöt
t leh
etsé
ges –
lo
gika
i-dra
mat
urgi
a ép
ítkez
és,
stuk
túra
képz
és sz
ándé
ka?
Indo
kolja
, érte
lmez
i-e a
Logi
kátla
n va
gy k
usza
szer
kesz
tés (
pl.
arán
ytal
anul
terje
ngős
ripo
rteri
vagy
in
terjú
alan
yi m
egsz
ólal
ás, i
lletv
e a
rend
elke
zésr
e ál
ló a
nyag
kín
álta
cé
lirán
yos,
gond
olat
ébre
sztő
gyak
orla
ti vi
zsga
081
1
1
4 / 4
2
20
08.
Moz
góké
pkul
túra
és m
édia
ism
eret
— e
mel
t szi
nt
Javí
tási
-érté
kelé
si ú
tmut
ató
mun
kana
plób
an a
z an
yag
kész
ítője
a
szer
kesz
tésr
e vo
natk
ozó
elké
pzel
ései
t, ez
ek k
ivite
lezé
séne
k ne
hézs
égei
t?
1 po
nt
szer
kesz
tés h
iány
a va
gy e
rős z
avar
a), a
sz
erke
szté
s log
ikáj
ának
, ille
tve
a sz
erke
szté
s neh
ézsé
gein
ek in
dokl
ás,
érte
lmez
és n
élkü
l hag
yása
ese
tén
pont
levo
nás.
A
lkal
maz
-e a
ripo
rt a
vála
szto
tt m
édiu
mho
z ill
eszk
edő
ered
etin
ek,
egye
dine
k ér
téke
lhető
ötle
tet (
pl.
atm
oszf
érat
erem
tő, a
felv
étel
i sz
ituác
ióka
t jól
jelle
mző
há
ttérz
ajok
at é
s han
ghat
ások
at,
vágó
képe
ket é
s egy
éb k
apcs
olód
ó do
kum
entu
mok
at, v
alam
ilyen
sz
erke
szté
si le
lem
ényt
)?
1 po
nt
Alk
alm
azot
t, de
indo
klás
, érte
lmez
és
nélk
ül h
agyo
tt m
egol
dás e
seté
n po
ntle
voná
s.
Mily
enne
k íté
lhető
a pr
ojek
tmun
ka
álta
láno
s meg
jele
nése
(a k
épek
és
/vag
y a
hang
élv
ezhe
tősé
ge, é
s pr
ezen
táci
ója
az a
dott
tech
nika
i sz
inte
n, a
mun
kana
pló
átte
kint
hető
sége
, kez
elhe
tősé
ge
stb.
)?
1 po
nt
A ri
port
meg
érté
sét e
rőse
n m
egne
hezí
tő p
reze
ntác
ió (r
ossz
m
inős
égű
kép
és/v
agy
hang
), a
mun
kana
pló
kusz
a sz
erke
zet e
seté
n po
ntle
voná
s.
A pr
ezen
táci
ó fo
rmai
szín
vona
la
Bet
artja
-e a
viz
sgáz
ó a
fela
datb
an é
s a
vizs
gakö
vete
lmén
yekb
en e
lőírt
, m
egha
táro
zott
terje
delm
et?
1 po
nt
A fe
lada
tkiír
ásba
n sz
erep
lő
időt
arta
mtó
l val
ó bá
rmily
en ir
ányú
el
téré
s vag
y a
mun
kana
plór
a m
egha
táro
zott
terje
dele
mtő
l val
ó je
lentős
elté
rés,
a m
unka
napl
ó m
egér
tést
nag
yban
meg
nehe
zítő
hi
ányo
sság
a es
etén
(ann
ak sú
lyát
ól
függőe
n) p
ontle
voná
s.
max
imál
isan
2 p
ont
gyak
orla
ti vi
zsga
081
1
1
5 / 4
2
20
08.
Moz
góké
pkul
túra
és m
édia
ism
eret
— e
mel
t szi
nt
Javí
tási
-érté
kelé
si ú
tmut
ató
B/1
. SZ
ÍNH
ASZ
NÁ
LA
T É
S K
AR
AK
TE
RT
ER
EM
TÉ
S (E
LE
MZŐ
ESS
ZÉ
) El
emez
ze (a
viz
sgal
eírá
sban
elő
írt te
rjede
lem
ben)
, hog
yan
járu
l hoz
zá a
tuda
tos s
zính
aszn
álat
, szí
nkez
elés
Koc
sis Á
gnes
Fri
ss L
evegő c
ímű
műv
ében
a k
arak
tere
k (V
iola
, Ang
éla,
Mar
ina)
meg
tere
mté
séhe
z! A
z el
emzé
sben
térje
n ki
a sz
ínha
szná
lat s
zim
bolik
áján
ak é
rtelm
ezés
ére
is!
ÉR
TÉ
KE
LÉ
SI S
ZE
MPO
NT
OK
É
S A
ME
GÍT
ÉL
ÉS
FOR
RÁ
SA
KÖ
VE
TE
LM
ÉN
YE
K
ÉS
RÉ
SZPO
NT
SZÁ
MO
K
PON
TL
EV
ON
ÁSO
K
ÉS
FŐB
B H
IBA
LE
HE
TŐ
SÉG
EK
TE
LJE
S PO
NT
SZÁ
M
Ha
a vi
zsgá
zó n
em tá
mas
zkod
ik
önál
ló m
egfig
yelé
sekr
e, a
do
lgoz
at c
sak
álta
láno
s ism
erte
tő
(éle
traj
z, fil
mtö
rtén
eti v
ázla
t, a
film
cse
lekm
ényé
nek
és
tört
énet
ének
leír
ása)
, vag
yis a
z es
szé
nem
mut
at m
egfe
lelő
ol
vasa
ti sz
inte
t, a
dolg
ozat
0 p
ont.
Érzé
kelte
és k
iem
elte
-e a
viz
sgáz
ó a
szín
hasz
nála
tban
han
gsúl
yos s
zíne
k (p
iros,
zöld
, róz
sasz
ín, i
lletv
e a
kék)
sz
erep
ét?
Meg
fele
lően
kap
csol
ta-e
vi
zsgá
zó a
szín
eket
a k
ülön
böző
ka
rakt
erek
hez?
2
pont
A sz
empo
nt te
ljes e
lhag
yása
va
gy d
öntő
rész
ben
érvé
nyte
len
meg
álla
pítá
sok
eset
én 1
–2 p
ont
levo
nás.
Elem
ezte
-e a
viz
sgáz
ó a
főbb
kar
akte
rek
(Vio
la, A
ngél
a, M
arin
a) tu
lajd
onsá
gait,
je
llem
zőit,
sors
hely
zeté
t (pl
. ko
mm
unik
áció
s zav
arok
, zár
kózo
ttság
, el
külö
nülé
s, tá
rske
resé
s)?
2 po
nt
A sz
empo
nt te
ljes e
lhag
yása
va
gy d
öntő
rész
ben
érvé
nyte
len
meg
álla
pítá
sok
eset
én 1
–2 p
ont
levo
nás.
A pr
oblé
ma
érte
lmez
ésén
ek m
inős
ége,
a
fela
dat m
egol
dása
sorá
n fe
lhas
znál
t há
ttéra
nyag
ok é
s ism
eret
ek é
rvén
yess
ége
Kap
csol
ta-e
a v
izsg
ázó
a ka
rakt
erje
gyek
H
a a
tanu
ló e
sszé
jébe
n ne
m
max
imál
isan
8 p
ont
gyak
orla
ti vi
zsga
081
1
1
6 / 4
2
20
08.
Moz
góké
pkul
túra
és m
édia
ism
eret
— e
mel
t szi
nt
Javí
tási
-érté
kelé
si ú
tmut
ató
meg
tere
mté
sét a
szín
ek k
övet
keze
tes
rend
szer
éhez
? A
látá
mas
ztot
ta-e
a v
izsg
ázó
érve
it fil
mny
elvi
meg
figye
lése
kkel
?
Péld
ául:
– A
jelm
ez- é
s tár
gyi v
ilág
szín
eine
k ös
szha
ngja
, ille
tve
ütkö
zése
; –
A je
lmez
ek je
llem
zői s
zíne
inek
ös
szha
ngja
, ille
tve
ütkö
zése
a tá
rgyi
vi
lág
szín
eive
l; –
A sz
ínek
álta
l meg
tere
mte
tt „f
olto
k”
és a
tárg
yak
(ajtó
k,ab
lako
k, fü
ggön
yök
stb.
) álta
l meg
szer
kesz
tett
vona
lak
össz
játé
ka, k
ontra
sztja
; –
A k
arak
tere
k, sz
ínek
és a
szer
epjá
ték
össz
efüg
gése
i. 2
pont
említ
ett l
egal
ább
két f
ilmny
elvi
m
egol
dást
, vag
y el
emzé
se
érvé
nyte
len,
2 p
ont l
evon
ás.
Egy
film
nyel
vi m
egfig
yelé
s, ill
etve
az
elem
zés p
onta
tlans
ága
eset
én 1
–2 p
ont l
evon
ás.
Meg
foga
lmaz
ta-e
a v
izsg
ázó,
hog
y az
eg
yes s
zíne
k m
ilyen
szim
bolik
us
jele
ntés
sel b
írnak
? Pé
ldáu
l:
– Pi
ros,
vörö
s – v
ágy,
tiltá
s, vé
r/éle
t –
Zöld
– te
rmés
zete
sség
, ére
tlens
ég,
szab
ad je
lzés
–
A k
örny
ezet
től e
lütő
színű
figur
ák –
m
agán
y, e
lideg
ened
és.
2 po
nt
A sz
empo
nt te
ljes e
lhag
yása
va
gy d
öntő
rész
ben
érvé
nyte
len
meg
álla
pítá
sok
eset
én 1
–2 p
ont
levo
nás.
A sz
öveg
átte
kint
hető
sége
(log
ikus
st
rukt
úráj
a) é
s érv
elés
tech
niká
ja, s
tilár
is
szín
vona
la
Átte
kint
hető
ek-e
, ren
dsze
reze
ttek-
e az
eg
yes é
rtelm
ezés
i irá
nyok
, érv
elés
i cs
omóp
onto
k, fo
lyam
atos
-e a
szöv
eg
logi
kai é
pítk
ezés
e?
2 po
nt
Zava
ros,
nehe
zen
köve
thető
leíró
-el
emző
szer
keze
ti ta
golá
s: 1
pon
t le
voná
s. A
szöv
eg e
gyes
rész
eine
k ka
pcso
lódá
sát,
egym
ásra
épü
lésé
t
max
imál
isan
5
pont
gyak
orla
ti vi
zsga
081
1
1
7 / 4
2
20
08.
Moz
góké
pkul
túra
és m
édia
ism
eret
— e
mel
t szi
nt
Javí
tási
-érté
kelé
si ú
tmut
ató
elm
ulas
ztó
szer
kesz
tés e
seté
n 1
pont
levo
nás.
Logi
kaila
g m
enny
ire h
elyt
álló
a fe
ltárt
ism
eret
ekhe
z ka
pcso
lódó
ele
mző
-ér
telm
ező
kife
jtés,
érvr
ends
zer?
(Mily
en
az é
rvel
és v
alid
itása
, érv
énye
sség
e)?
2
pont
Hiá
nyos
vag
y fe
lüle
tes é
rvel
és
(hiá
nyos
pre
mis
szák
ból l
evon
t kö
vetk
ezte
tés v
agy
hely
es
prem
issz
ákbó
l lev
ont n
em
hely
tálló
köv
etke
ztet
ések
) ese
tén
pont
levo
nás.
Túln
yom
óan
vagy
telje
sen
téve
s ér
velé
s, tá
rgyi
téve
szté
sek
eset
én
2 po
nt le
voná
s. Eg
ység
es, é
lvez
hető
a sz
öveg
stílu
sa?
Az
elvá
rhat
ó sz
inte
n tu
dom
ányo
s, sz
akm
ai a
ny
elvh
aszn
álat
?
1 po
nt.
A m
egér
tést
zav
aró
tago
lás,
stílu
sfor
dula
tok,
ille
tve
a sz
akm
ai
kife
jezé
sek
és n
yelv
ezet
hel
ytel
en
hasz
nála
ta, t
úlny
omó
rész
ben
vagy
telje
sen
funk
ciót
lan,
el
hibá
zott
stilá
ris m
egol
dáso
k (e
sszé
szöv
eg tu
dom
ányo
s kö
vete
lmén
yeitő
l elté
rő
stílu
srét
eg á
ltalá
nos h
aszn
álat
a)
eset
én p
ontle
voná
s. M
enny
ire ö
nálló
a d
olgo
zat o
lvas
ási-
érte
lmez
ési t
echn
ikáj
a?
2 po
nt
Az
olva
sási
-érte
lmez
ési t
echn
ika
mér
téké
től f
üggő
en 0
–2 p
ont
levo
nás
Öná
lló m
egfig
yelé
sek,
fel
veté
sek
előf
ordu
lás
és m
inős
ége
M
enny
ire k
reat
ív, l
elem
énye
s és t
elje
s az
egye
s elm
élet
i pro
blém
ater
ület
ek
meg
köze
lítés
e, fe
ltárá
sa é
s a k
öztü
k lé
vő
kapc
sola
tok
tiszt
ázás
a, m
inde
nnek
nye
lvi
form
ába
önté
se é
s meg
szer
kesz
tése
?
2 po
nt.
Bár
mily
en lo
gika
i, re
torik
ai é
s sz
erke
zeti
ötle
t, ki
emel
ési é
s ka
pcso
latte
rem
tési
meg
oldá
s (b
ekez
désr
e tö
rdel
és, s
zám
ozás
, ki
emel
és, g
rafik
ai k
iem
elés
), am
ely
a pr
oblé
ma
feltá
rásá
t, a
logi
kus é
s kö
veth
ető
szer
kesz
tést
, át
teki
nthe
tősé
get m
egkö
nnyí
ti,
max
imál
isan
5
pont
gyak
orla
ti vi
zsga
081
1
1
8 / 4
2
20
08.
Moz
góké
pkul
túra
és m
édia
ism
eret
— e
mel
t szi
nt
Javí
tási
-érté
kelé
si ú
tmut
ató
érté
kele
ndő.
Ilye
nek
rész
lege
s előf
ordu
lása
, nem
köv
etke
zete
s al
kalm
azás
a es
etén
po
ntle
voná
s. A
szer
kesz
tési
ötle
tek
hián
ya
vagy
azo
k kö
vetk
ezet
len
alka
lmaz
ása,
ille
tve
a sz
öveg
telje
sva
gy tú
lnyo
mór
észt
tago
latla
n vo
lta e
seté
n 2
pont
levo
nása
. Ta
rtalm
az-e
a d
olgo
zat e
gyén
i ál
lásf
ogla
lást
, ref
lexi
ót?
1 po
nt.
Ref
lexí
v-kr
itika
i, ér
téke
lő
meg
jegy
zése
k, v
alam
int
önre
flexí
v, a
fela
datb
an
feld
olgo
zott
tém
ához
fűző
dő
visz
onyt
tuda
tosa
n m
egfo
galm
azó
meg
álla
pítá
sok
rész
lege
s előf
ordu
lása
, ink
oher
ens k
ifejté
se
és a
refle
ktál
ás te
ljes h
iány
a es
etén
pon
tlevo
nás.
A pr
ezen
táci
ó sz
ínvo
nala
Bet
artja
-e a
dol
goza
t a fe
lada
ttól e
lvár
t te
rjede
lmi k
övet
elm
énye
ket?
A
terje
delm
i köv
etel
mén
yek
be
nem
tartá
sa v
agy
az a
dato
k hi
ánya
es
etén
1–2
pon
t lev
onás
max
imál
isan
2
pont
(F
igye
lem
! A n
em
meg
fele
lő
terj
edel
emér
t aká
r 2
pont
is le
vonh
ató,
fü
gget
lenü
l attó
l, ho
gya
vizs
gázó
, a
prez
entá
ció
form
ai
szín
vona
lát é
rintő
egyé
b kö
vete
lmén
yekn
ek
eleg
et te
tt. H
a a
dolg
ozat
nem
tesz
gyak
orla
ti vi
zsga
081
1
1
9 / 4
2
20
08.
Moz
góké
pkul
túra
és m
édia
ism
eret
— e
mel
t szi
nt
Javí
tási
-érté
kelé
si ú
tmut
ató
eleg
et a
terje
delm
i kö
vete
lmén
yekn
ek, é
sa
prez
entá
ció
érté
kelé
se e
gyéb
fo
rmai
pro
blém
áiér
t ipo
ntle
voná
s jár
, ak
kor i
s m
indö
ssze
sen
csak
2
pon
t von
ható
le.)
B/2
. A
Z E
LB
ESZ
ÉL
ÉS
KÓ
DJA
INA
K S
AJÁ
TO
SSÁ
GA
I A F
LOR
IDA,
A P
ARA
DIC
SOM
CÍM
Ű F
ILM
BE
N (E
LE
MZŐ
ESS
ZÉ
) K
észí
tsen
(a v
izsg
aleí
rásb
an e
lőírt
terje
dele
mbe
n) k
ompl
ex fo
rman
yelv
i sze
mpo
ntú
elem
zést
Jim
Jarm
usch
Flo
rida
, a p
arad
icso
m cí
mű
műv
ének
ex
pozí
ciój
áról
– a
zt e
lem
ezve
, hog
y az
exp
ozíc
ió n
arra
tív, l
átvá
nysz
erve
zési
meg
oldá
sai,
vala
min
t a sz
erep
játé
k m
egol
dása
i és a
mon
tázs
al
kalm
azot
t esz
köze
i hog
yan
járu
lnak
hoz
zá a
z el
besz
élés
stílu
sána
k ki
alak
ításá
hoz!
É
RT
ÉK
EL
ÉSI
SZ
EM
PON
TO
K
ÉS
A M
EG
ÍTÉ
LÉ
S FO
RR
ÁSA
KÖ
VE
TE
LM
ÉN
YE
K
ÉS
RÉ
SZPO
NT
SZÁ
MO
K
PON
TL
EV
ON
ÁSO
K
ÉS
FŐB
B H
IBA
LE
HE
TŐ
SÉG
EK
TE
LJE
S PO
NT
SZÁ
M
Ha
a vi
zsgá
zó n
em tá
mas
zkod
ik
önál
ló m
egfig
yelé
sekr
e, a
do
lgoz
at c
sak
álta
láno
s ism
erte
tő
(éle
traj
z, fil
mtö
rtén
eti v
ázla
t, a
film
cse
lekm
ényé
nek
és
tört
énet
ének
leír
ása)
, vag
yis a
z es
szé
nem
mut
at m
egfe
lelő
ol
vasa
ti sz
inte
t, a
dolg
ozat
0 p
ont.
A pr
oblé
ma
érte
lmez
ésén
ek m
inős
ége,
a
fela
dat m
egol
dása
sorá
n fe
lhas
znál
t há
ttéra
nyag
ok é
s ism
eret
ek é
rvén
yess
ége
Ism
eri é
s alk
alm
azza
-e a
viz
sgáz
ó az
ex
pozí
ció
álta
láno
s fun
kció
it (té
r, idő,
sz
erep
lők
meg
ism
erés
e) a
nar
ratív
sz
erke
zetb
en?
Elem
zi-e
a v
izsg
ázó
ezen
A sz
empo
nt fi
gyel
men
kív
ül
hagy
ása
vagy
dön
tő ré
szbe
n té
ves,
felü
lete
s érte
lmez
és e
seté
n 2
pont
levo
nás.
max
imál
isan
8 p
ont
gyak
orla
ti vi
zsga
081
1
2
0 / 4
2
20
08.
Moz
góké
pkul
túra
és m
édia
ism
eret
— e
mel
t szi
nt
Javí
tási
-érté
kelé
si ú
tmut
ató
funk
ciók
meg
lété
t és
elbi
zony
tala
nítá
sát (
pl. a
töre
déke
sség
ha
tásá
t) a
cse
lekm
ény
indí
tásá
ban?
2
pont
Biz
onyt
alan
érv
elés
, a p
robl
éma
átfo
gó m
egkö
zelít
ésén
ek k
iseb
b hi
ányo
sság
ai e
seté
n po
ntle
voná
s.
Elem
zi-e
a v
izsg
ázó
a na
rrat
ív
szer
keze
t kié
pülé
séne
k re
ndsz
erét
, ill
etve
ann
ak e
llipt
ikus
szer
keze
tét?
El
emzi
-e a
viz
sgáz
ó a
térs
zerk
ezet
ki
építé
séne
k sa
játo
sság
ait?
El
emzi
-e a
viz
sgáz
ó az
idő
meg
jelö
lésé
nek
kódj
ait,
illet
ve
elbi
zony
tala
nítá
sána
k es
zköz
eit (
pl. a
ko
r, de
a n
apsz
ak m
egha
táro
zásá
nak
nehé
zség
ei)?
2
pont
A sz
empo
nt te
ljes e
lhag
yása
va
gy d
öntő
rész
ben
érvé
nyte
len
meg
álla
pítá
sok,
szem
pont
ok
eset
én 2
pon
t lev
onás
. H
a a
vizs
gázó
kev
eseb
b sz
empo
ntot
jelö
lt m
eg, v
agy
foga
lom
hasz
nála
ta é
s érv
elés
e bi
zony
tala
n, 1
–2 p
ont l
evon
ás.
Lega
lább
hár
om m
egfig
yelé
s men
tén
érté
keli-
e a
vizs
gázó
a c
sele
kmén
y ny
itásá
nak
látv
ánys
zerv
ezés
i m
egol
dása
it? (P
l. sz
ínha
szná
lat,
a sz
ürke
tónu
sain
ak a
lkal
maz
ása,
az
árny
ék n
élkü
li, se
mle
ges f
elül
etek
ki
alak
ítása
, a se
mle
ges,
illet
ve
radi
kális
nézőp
ontv
álas
ztás
, az
irány
ok, v
onal
ak st
iláris
hat
ása
stb.
) 2
pont
A sz
empo
nt te
ljes e
lhag
yása
va
gy d
öntő
rész
ben
érvé
nyte
len
meg
álla
pítá
sok,
szem
pont
ok
eset
én 2
pon
t lev
onás
. H
a a
vizs
gázó
kev
eseb
b sz
empo
ntot
jelö
lt m
eg, v
agy
foga
lom
hasz
nála
ta é
s érv
elés
e bi
zony
tala
n, 1
–2 p
ont l
evon
ás
Rám
utat
-e a
viz
sgáz
ó a
szín
észv
ezet
és
sajá
toss
ágai
ra?
(Pl.
egys
zerű
, apr
ó cs
elek
vése
k, m
ozgá
sok.
) El
emzi
-e a
viz
sgáz
ó a
kara
kter
ek
sajá
tság
os műk
ödés
ét a
m
egis
mer
kedé
s ko
mm
unik
áció
s he
lyze
tébe
n? 2
pon
t
A sz
empo
nt fi
gyel
men
kív
ül
hagy
ása
vagy
dön
tő ré
szbe
n té
ves,
felü
lete
s érte
lmez
és e
seté
n 2
pont
levo
nás.
Biz
onyt
alan
érv
elés
, a p
robl
éma
átfo
gó m
egkö
zelít
ésén
ek k
iseb
b hi
ányo
sság
ai e
seté
n po
ntle
voná
s.
gyak
orla
ti vi
zsga
081
1
2
1 / 4
2
20
08.
Moz
góké
pkul
túra
és m
édia
ism
eret
— e
mel
t szi
nt
Javí
tási
-érté
kelé
si ú
tmut
ató
Átte
kint
hető
ek, r
ends
zere
zette
k-e
az
egye
s érte
lmez
ési i
rány
ok, é
rvel
ési
csom
ópon
tok,
foly
amat
os-e
a sz
öveg
lo
gika
i épí
tkez
ése?
2
pont
Zava
ros,
nehe
zen
köve
thető
leíró
-el
emző
szer
keze
ti ta
golá
s: 1
pon
t le
voná
s. A
szöv
eg e
gyes
rész
eine
k ka
pcso
lódá
sát,
egym
ásra
épü
lésé
t el
mul
aszt
ó sz
erke
szté
s ese
tén
1 po
nt le
voná
s. Lo
gika
ilag
men
nyire
hel
ytál
ló a
feltá
rt is
mer
etek
hez
kapc
soló
dó e
lem
ző-
érte
lmező
kife
jtés,
érvr
ends
zer?
(M
ilyen
az
érve
lés v
alid
itása
, ér
vény
essé
ge)?
2
pont
Hiá
nyos
vag
y fe
lüle
tes é
rvel
és
(hiá
nyos
pre
mis
szák
ból l
evon
t kö
vetk
ezte
tés v
agy
hely
es
prem
issz
ákbó
l lev
ont n
em
hely
tálló
köv
etke
ztet
ések
) ese
tén
pont
levo
nás.
Túln
yom
óan
vagy
telje
sen
téve
s ér
velé
s, tá
rgyi
téve
szté
sek
eset
én
2 po
nt le
voná
s.
A sz
öveg
átte
kint
hető
sége
(log
ikus
st
rukt
úráj
a) é
s érv
elés
tech
niká
ja, s
tilár
is
szín
vona
la
Egys
éges
, élv
ezhe
tő a
szöv
eg st
ílusa
? A
z el
várh
ató
szin
ten
tudo
mán
yos,
szak
mai
a n
yelv
hasz
nála
t?
1 po
nt.
A m
egér
tést
zav
aró
tago
lás,
stílu
sfor
dula
tok,
ille
tve
a sz
akm
ai
kife
jezé
sek
és n
yelv
ezet
hel
ytel
en
hasz
nála
ta, t
úlny
omó
rész
ben
vagy
telje
sen
funk
ciót
lan,
el
hibá
zott
stilá
ris m
egol
dáso
k (e
sszé
szöv
eg tu
dom
ányo
s kö
vete
lmén
yeitő
l elté
rő
stílu
srét
eg á
ltalá
nos h
aszn
álat
a)
eset
én p
ontle
voná
s.
max
imál
isan
5
pont
Men
nyire
öná
lló a
dol
goza
t olv
asás
i-ér
telm
ezés
i tec
hnik
ája?
2
pont
Az
olva
sási
-érte
lmez
ési t
echn
ika
mér
téké
től f
üggő
en 0
–2 p
ont
levo
nás.
Öná
lló m
egfig
yelé
sek,
felv
etés
ek e
lőfo
rdul
ása
éés
minős
ége
M
enny
ire k
reat
ív, l
elem
énye
s és t
elje
s az
egy
es e
lmél
eti p
robl
émat
erül
etek
m
egkö
zelít
ése,
feltá
rása
és a
köz
tük
Bár
mily
en lo
gika
i, re
torik
ai é
s sz
erke
zeti
ötle
t, ki
emel
ési é
s ka
pcso
latte
rem
tési
meg
oldá
s
max
imál
isan
5
pont
gyak
orla
ti vi
zsga
081
1
2
2 / 4
2
20
08.
Moz
góké
pkul
túra
és m
édia
ism
eret
— e
mel
t szi
nt
Javí
tási
-érté
kelé
si ú
tmut
ató
lévő
kap
csol
atok
tisz
tázá
sa, m
inde
nnek
ny
elvi
form
ába
önté
se é
s m
egsz
erke
szté
se?
2
pont
.
(bek
ezdé
sre
törd
elés
, szá
moz
ás,
kiem
elés
, gra
fikai
kie
mel
és),
amel
ya
prob
lém
a fe
ltárá
sát,
a lo
giku
s és
köve
thető
szer
kesz
tést
, át
teki
nthe
tősé
get m
egkö
nnyí
ti,
érté
kele
ndő.
Ilye
nek
rész
lege
s előf
ordu
lása
, nem
köv
etke
zete
s al
kalm
azás
a es
etén
po
ntle
voná
s. A
szer
kesz
tési
ötle
tek
hián
ya
vagy
azo
k kö
vetk
ezet
len
alka
lmaz
ása,
ille
tve
a sz
öveg
telje
sva
gy tú
lnyo
mór
észt
tago
latla
n vo
lta e
seté
n 2
pont
levo
nás.
Ta
rtalm
az-e
a d
olgo
zat e
gyén
i ál
lásf
ogla
lást
, ref
lexi
ót?
1 po
nt.
Ref
lexí
v-kr
itika
i, ér
téke
lő
meg
jegy
zése
k, v
alam
int
önre
flexí
v, a
fela
datb
an
feld
olgo
zott
tém
ához
fűző
dő
visz
onyt
tuda
tosa
n m
egfo
galm
azó
meg
álla
pítá
sok
rész
lege
s előf
ordu
lása
, ink
oher
ens k
ifejté
se
és a
refle
ktál
ás te
ljes h
iány
a es
etén
pon
tlevo
nás.
A pr
ezen
táci
ó sz
ínvo
nala
Bet
artja
-e a
dol
goza
t a fe
lada
ttól e
lvár
t te
rjede
lmi k
övet
elm
énye
ket?
A
terje
delm
i köv
etel
mén
yek
be
nem
tartá
sa v
agy
az a
dato
k hi
ánya
es
etén
1–2
pon
t lev
onás
max
imál
isan
2
pont
(F
igye
lem
! A n
em
meg
fele
lő
terj
edel
emér
t aká
r 2
pont
is le
vonh
ató,
fü
gget
lenü
l attó
l, ho
gya
vizs
gázó
, a
prez
entá
ció
form
ai
gyak
orla
ti vi
zsga
081
1
2
3 / 4
2
20
08.
Moz
góké
pkul
túra
és m
édia
ism
eret
— e
mel
t szi
nt
Javí
tási
-érté
kelé
si ú
tmut
ató
szín
vona
lát é
rintő
egyé
b kö
vete
lmén
yekn
ek
eleg
et te
tt. H
a a
dolg
ozat
nem
tesz
el
eget
a te
rjede
lmi
köve
telm
énye
knek
, és
prez
entá
ció
érté
kelé
seeg
yéb
form
ai
prob
lém
áiér
t is
pont
levo
nás j
ár,
akko
r is
min
döss
zese
n cs
ak
2 p
ont v
onha
tó le
.) B
/3.
A M
ÉD
IA É
S A
SO
RO
ZA
TE
LV
(EL
EM
ZŐ
ESS
ZÉ
) D
okum
entá
lja e
gy o
lyan
ese
mén
y m
édia
meg
jele
nésé
nek
válto
zata
it, a
mel
y eg
y id
eig
soro
zato
san
szer
epel
t a m
édia
tém
ái k
özöt
t! G
yűjte
mén
ye
lega
lább
hat
dok
umen
tum
ot ta
rtalm
azzo
n! A
tets
zőle
gese
n ki
vála
szto
tt es
emén
y m
édia
repr
ezen
táci
ója
kapc
sán
dolg
ozza
fel a
z es
emén
y „m
édia
karr
ierjé
t”, m
ajd
a vi
zsgá
lt es
et a
lapj
án m
utas
sa b
e és
ele
mez
ze (a
viz
sgal
eírá
sban
elő
írt te
rjede
lem
ben,
rövi
d es
széb
en) a
soro
zato
sodá
s je
lens
égét
! É
RT
ÉK
EL
ÉSI
SZ
EM
PON
TO
K
ÉS
A M
EG
ÍTÉ
LÉ
S FO
RR
ÁSA
KÖ
VE
TE
LM
ÉN
YE
K
ÉS
RÉ
SZPO
NT
SZÁ
MO
K
PON
TL
EV
ON
ÁSO
K
ÉS
FŐB
B H
IBA
LE
HE
TŐ
SÉG
EK
TE
LJE
S PO
NT
SZÁ
M
A pr
oblé
ma
érte
lmez
ésén
ek m
inős
ége,
a
fela
dat m
egol
dása
sorá
n fe
lhas
znál
t há
ttéra
nyag
ok é
s ism
eret
ek é
rvén
yess
ége
H
a a
vizs
gázó
dol
goza
tába
n ne
m
tám
aszk
odik
a fe
lada
tban
kiír
t gyűj
tem
ényr
e, il
letv
e an
nak
elem
zésé
re, d
e az
ess
zé é
rvén
yes
olva
sati-
elem
zési
szin
tet m
utat
, a
dolg
ozat
ért
ékel
hető
, de
a
max
imál
isan
8 p
ont
gyak
orla
ti vi
zsga
081
1
2
4 / 4
2
20
08.
Moz
góké
pkul
túra
és m
édia
ism
eret
— e
mel
t szi
nt
Javí
tási
-érté
kelé
si ú
tmut
ató
dolg
ozat
pon
tszá
mát
az a
lább
iak
szer
int c
sökk
ente
ni k
ell:
– a
gyűj
tem
ény
telje
s hiá
nya:
10
pont
levo
nás;
–
a g
yűjte
mén
y ke
vese
bb, m
int 6
do
kum
entu
mot
tart
alm
az, d
e ér
vény
esen
mut
at rá
a
soro
zato
sodá
s jel
ensé
gére
: 4 p
ont
levo
nás.
A gyűj
tem
ény
keve
sebb
, min
t 6
doku
men
tum
ot ta
rtal
maz
, csa
k eg
yes e
lem
eket
illu
sztr
ál, n
em
mut
at rá
a so
roza
toso
dás
jele
nség
ére:
8 p
ont l
evon
ás.
Ha
a vi
zsgá
zó n
em tá
mas
zkod
ik
önál
ló m
egfig
yelé
sekr
e, é
s a
dolg
ozat
nem
mut
at m
egfe
lelő
ol
vasa
ti sz
inte
t, a
dolg
ozat
0
pont
ot é
r. Ér
telm
ezte
, ille
tve
elem
ezte
-e a
vi
zsgá
zó a
dol
goza
t sor
án a
fela
dat
alap
jául
szol
gáló
jele
nség
et, a
so
roza
toso
dás o
kát,
a be
foga
dásr
a gy
akor
olt h
atás
át?
1 po
nt
A sz
empo
nt fi
gyel
men
kív
ül
hagy
ása
vagy
biz
onyt
alan
érv
elés
, a
prob
lém
a át
fogó
m
egkö
zelít
ésén
ek k
iseb
b hi
ányo
sság
ai e
seté
n po
ntle
voná
s.
Meg
fele
lő, r
elev
áns p
éldá
n ke
resz
tül
mut
atta
-e b
e a
vizs
gázó
a so
roza
t ki
épül
ését
? El
emzé
sébe
n vé
gigk
övet
te-
e az
ese
mén
ynek
a g
yűjte
mén
yben
ki
mut
atha
tó a
laku
lást
örté
neté
t?
2 p
ont
Ha
a pé
ldák
több
sége
érv
ényt
elen
, in
doko
latla
n, 2
pon
t lev
onás
. Ér
vény
tele
n, in
doko
latla
n pé
lda
eset
én 1
–2 p
ont l
evon
ás.
Elem
ezte
- a g
yűjte
mén
yben
az
egye
s A
szem
pont
telje
s elh
agyá
sa v
agy
gyak
orla
ti vi
zsga
081
1
2
5 / 4
2
20
08.
Moz
góké
pkul
túra
és m
édia
ism
eret
— e
mel
t szi
nt
Javí
tási
-érté
kelé
si ú
tmut
ató
elem
ek, „
rész
ek”
egym
ásho
z va
ló
visz
onyá
t?
Pl:
– na
rrat
ív é
pítk
ezés
; –
a sz
erep
lők
élet
e/ut
óéle
te;
– az
ese
mén
yhez
kap
csol
ódó
alté
mák
m
egje
lené
se;
– m
agaz
inos
odás
; –
a tá
rsad
alm
i érd
eklő
dés/
mor
ális
pá
nik
jele
nség
ének
felk
orbá
csol
ása,
fe
lold
ása;
–
mor
ális
funk
ció.
2
pont
döntőe
n he
lyte
len
érte
lmez
és é
s sz
empo
ntok
ese
tén
2 po
nt
levo
nás.
A fe
lvet
ett s
zem
pont
ok k
iseb
b ré
szbe
n ér
vény
tele
n va
gy fe
lüle
tes
alka
lmaz
ása
eset
én (a
hib
ák
szám
ától
és s
úlyá
tól f
üggő
en) 1
–2
pont
levo
nás.
Men
nyib
en á
ltalá
nos v
agy
men
nyib
en
érde
kes e
gyed
i pél
dána
k ta
rtja
a vi
zsgá
zó a
z ál
tala
viz
sgál
t ese
mén
yt?
Érte
lmez
te-e
a so
roza
toso
dás t
anul
t, ál
talá
nos j
elen
sége
it, m
egny
ilván
ulás
i fo
rmái
t a v
izsg
ázó
sajá
t pél
dájá
n? V
agy
talá
lt-e
vala
mily
en ú
j, m
ás, e
ltérő
je
lens
éget
?
2 po
nt
A sz
empo
nt te
ljes e
lhag
yása
vag
y dö
ntőe
n he
lyte
len
érte
lmez
és
eset
én 2
pon
t lev
onás
. K
iseb
b ré
szbe
n ér
vény
tele
n va
gy
felü
lete
s érv
elés
ese
tén
1–2
pont
le
voná
s.
Tuda
tosí
totta
-e a
viz
sgáz
ó, h
ogy
az
álta
la k
ivál
aszt
ott e
sem
ény
nem
telje
s ké
pet a
d a
prob
lém
áról
, han
em
képv
isel
i/ábr
ázol
ja a
z el
emze
tt té
mát
? 1
pont
A sz
empo
nt e
lhag
yása
ese
tén
pont
levo
nás.
A sz
öveg
átte
kint
hető
sége
(log
ikus
st
rukt
úráj
a) é
s érv
elés
tech
niká
ja, s
tilár
is
szín
vona
la
Átte
kint
hető
ek, r
ends
zere
zette
k-e
az
egye
s érte
lmez
ési i
rány
ok, é
rvel
ési
csom
ópon
tok,
foly
amat
os-e
a sz
öveg
lo
gika
i épí
tkez
ése?
2
pont
Zava
ros,
nehe
zen
köve
thető
leíró
-el
emző
szer
keze
ti ta
golá
s ese
tén
1 po
nt le
voná
s. A
szöv
eg e
gyes
rész
eine
k ka
pcso
lódá
sát,
egym
ásra
épü
lésé
t
max
imál
isan
5
pont
gyak
orla
ti vi
zsga
081
1
2
6 / 4
2
20
08.
Moz
góké
pkul
túra
és m
édia
ism
eret
— e
mel
t szi
nt
Javí
tási
-érté
kelé
si ú
tmut
ató
elm
ulas
ztó
szer
kesz
tés e
seté
n 1
pont
levo
nás.
Logi
kaila
g m
enny
ire h
elyt
álló
a fe
ltárt
ism
eret
ekhe
z ka
pcso
lódó
ele
mző
-ér
telm
ező
kife
jtés,
érvr
ends
zer?
(M
ilyen
az
érve
lés v
alid
itása
, ér
vény
essé
ge)?
2
pont
Hiá
nyos
vag
y fe
lüle
tes é
rvel
és
(hiá
nyos
pre
mis
szák
ból l
evon
t kö
vetk
ezte
tés v
agy
hely
es
prem
issz
ákbó
l lev
ont n
em
hely
tálló
köv
etke
ztet
ések
) ese
tén
pont
levo
nás.
Túln
yom
óan
vagy
telje
sen
téve
s ér
velé
s, tá
rgyi
téve
szté
sek
eset
én 2
pont
levo
nás.
Egys
éges
, élv
ezhe
tő a
szöv
eg st
ílusa
? A
z el
várh
ató
szin
ten
tudo
mán
yos,
szak
mai
a n
yelv
hasz
nála
t?
1 po
nt.
A m
egér
tést
zav
aró
tago
lás,
stílu
sfor
dula
tok,
ille
tve
a sz
akm
ai
kife
jezé
sek
és n
yelv
ezet
hel
ytel
en
hasz
nála
ta, t
úlny
omó
rész
ben
vagy
telje
sen
funk
ciót
lan,
el
hibá
zott
stilá
ris m
egol
dáso
k (e
sszé
szöv
eg tu
dom
ányo
s kö
vete
lmén
yeitő
l elté
rő
stílu
srét
eg á
ltalá
nos h
aszn
álat
a)
eset
én p
ontle
voná
s. M
enny
ire ö
nálló
a d
olgo
zat o
lvas
ási-
érte
lmez
ési t
echn
ikáj
a?
2 po
nt
Az
olva
sási
-érte
lmez
ési t
echn
ika
mér
téké
től f
üggő
en 0
–2 p
ont
levo
nás.
Öná
lló m
egfig
yelé
sek,
felv
etés
ek e
lőfo
rdul
ása
éés
minős
ége
M
enny
ire k
reat
ív, l
elem
énye
s és t
elje
s az
egy
es e
lmél
eti p
robl
émat
erül
etek
m
egkö
zelít
ése,
feltá
rása
és a
köz
tük
lévő
kap
csol
atok
tisz
tázá
sa, m
inde
nnek
ny
elvi
form
ába
önté
se é
s m
egsz
erke
szté
se?
2
pont
.
Bár
mily
en lo
gika
i, re
torik
ai é
s sz
erke
zeti
ötle
t, ki
emel
ési é
s ka
pcso
latte
rem
tési
meg
oldá
s (b
ekez
désr
e tö
rdel
és, s
zám
ozás
, ki
emel
és, g
rafik
ai k
iem
elés
), am
ely
a pr
oblé
ma
feltá
rásá
t, a
logi
kus é
s kö
veth
ető
szer
kesz
tést
, át
teki
nthe
tősé
get m
egkö
nnyí
tik
max
imál
isan
5
pont
gyak
orla
ti vi
zsga
081
1
2
7 / 4
2
20
08.
Moz
góké
pkul
túra
és m
édia
ism
eret
— e
mel
t szi
nt
Javí
tási
-érté
kelé
si ú
tmut
ató
érté
kele
ndő.
Ilye
nek
rész
lege
s előf
ordu
lása
, nem
köv
etke
zete
s al
kalm
azás
a es
etén
po
ntle
voná
s. A
szer
kesz
tési
ötle
tek
hián
ya
vagy
azo
k kö
vetk
ezet
len
alka
lmaz
ása,
ille
tve
a sz
öveg
telje
sva
gy tú
lnyo
mór
észt
tago
latla
n vo
lta e
seté
n 2
pont
levo
nás.
Ta
rtalm
az-e
a d
olgo
zat e
gyén
i ál
lásf
ogla
lást
, ref
lexi
ót?
1 po
nt.
Ref
lexí
v-kr
itika
i, ér
téke
lő
meg
jegy
zése
k, v
alam
int
önre
flexí
v, a
fela
datb
an
feld
olgo
zott
tém
ához
fűző
dő
visz
onyt
tuda
tosa
n m
egfo
galm
azó
meg
álla
pítá
sok
rész
lege
s előf
ordu
lása
, ink
oher
ens k
ifejté
se
és a
refle
ktál
ás te
ljes h
iány
a es
etén
pon
tlevo
nás.
A pr
ezen
táci
ó sz
ínvo
nala
Bet
artja
-e a
dol
goza
t a fe
lada
ttól e
lvár
t te
rjede
lmi k
övet
elm
énye
ket?
A
terje
delm
i köv
etel
mén
yek
be
nem
tartá
sa v
agy
az a
dato
k hi
ánya
es
etén
1–2
pon
t lev
onás
.
max
imál
isan
2
pont
(F
igye
lem
! A n
em
meg
fele
lő
terj
edel
emér
t aká
r 2
pont
is le
vonh
ató,
fü
gget
lenü
l attó
l, ho
gya
vizs
gázó
a
prez
entá
ció
form
ai
szín
vona
lát é
rintő
egyé
b kö
vete
lmén
yekn
ek
eleg
et te
tt. H
a a
dolg
ozat
nem
tesz
gyak
orla
ti vi
zsga
081
1
2
8 / 4
2
20
08.
Moz
góké
pkul
túra
és m
édia
ism
eret
— e
mel
t szi
nt
Javí
tási
-érté
kelé
si ú
tmut
ató
eleg
et a
terje
delm
i kö
vete
lmén
yekn
ek, é
sa
prez
entá
ció
érté
kelé
se e
gyéb
fo
rmai
pro
blém
áiér
t ipo
ntle
voná
s jár
, ak
kor i
s m
indö
ssze
sen
csak
2
pon
t von
ható
le.)
C/1
. FI
LM
- VA
GY
FO
TÓ
ETŰ
D K
ÉSZ
ÍTÉ
SE
Kés
zíts
en f
ilmetűd
öt v
agy
diap
orám
át (
zené
vel
kísé
rt fé
nyké
psor
ozat
ot)
Petri
Gyö
rgy
Nya
ralá
s cí
mű
vers
e al
apjá
n! T
örek
edje
n ar
ra, h
ogy
a ké
psor
ele
mei
, ké
pkap
csol
atai
, so
rren
dje
és r
itmus
a a
vers
han
gula
tát
is é
rzék
elte
sse,
fel
erős
ítse!
A m
unká
hoz
mel
léke
ljen
mun
kana
plót
(a
vizs
gale
írásb
an e
lőírt
ter
jede
lem
ben)
, am
elyb
en v
ázol
ja e
rede
ti ko
ncep
ciój
át,
a Pe
tri-v
ersn
ek a
z Ö
n sz
ámár
a fo
ntos
viz
uális
an m
otiv
áló
és
hang
ulat
ilag
meg
idéző
elem
eit,
a m
unka
elő
kész
ítésé
nek
fázi
sait,
val
amin
t a m
egva
lósí
tás
sorá
n fe
lmer
ülő
prob
lém
ákat
! Nap
lójá
ban
vess
e ös
sze
Petri
Gyö
rgy
vers
ét a
z Ö
n er
edet
i elk
épze
lésé
vel,
vala
min
t az
elké
szül
t műv
el!
ÉR
TÉ
KE
LÉ
SI S
ZE
MPO
NT
OK
É
S A
ME
GÍT
ÉL
ÉS
FOR
RÁ
SA
KÖ
VE
TE
LM
ÉN
YE
K
ÉS
RÉ
SZPO
NT
SZÁ
MO
K
PON
TL
EV
ON
ÁSO
K
ÉS
FŐB
B H
IBA
LE
HE
TŐ
SÉG
EK
TE
LJE
S PO
NT
SZÁ
M
Az e
lkép
zelé
s meg
terv
ezet
tsége
, a
meg
való
sítá
s elő
kész
ítetts
ége
és a
mun
ka
szer
veze
ttség
e (A
mun
ka m
egíté
lésé
nek
első
dleg
es fo
rrás
a a
mun
kana
pló.
)
Kel
lőké
ppen
feltá
rja é
s érte
lmez
i-e a
vi
zsgá
zó a
fotó
soro
zat v
agy
az e
tűd
beál
lítás
aina
k, te
ljes s
zerk
ezet
ének
és
az
alap
jául
szol
gáló
ver
snek
a
visz
onyá
t (pl
. meg
erős
ítés,
elle
npon
tozá
s, na
rrat
ív k
arak
ter
és/v
agy
szim
bolik
us v
iszo
nyok
)?
Érte
lmez
i, in
doko
lj a-e
a v
ers
vizu
ális
an m
egva
lósí
tott
rész
eine
k
A sz
empo
nt fe
lüle
tes,
hián
yos
leírá
sa-é
rtelm
ezés
e es
etén
(ann
ak
súly
ától
függőe
n) 1
–2 p
ont l
evon
ás.
max
imál
isan
8 p
ont
gyak
orla
ti vi
zsga
081
1
2
9 / 4
2
20
08.
Moz
góké
pkul
túra
és m
édia
ism
eret
— e
mel
t szi
nt
Javí
tási
-érté
kelé
si ú
tmut
ató
legfőb
b vá
loga
tási
, sűr
ítési
, áb
rázo
lási
szem
pont
jait?
2
pont
Fe
lism
erte
és k
ellő
mél
ység
ben
érte
lmez
i-e a
viz
sgáz
ó az
elk
észí
tett
anya
gban
(az
álta
la a
lkal
maz
ott
meg
oldá
stól
függőe
n) a
mon
tázs
cs
elek
mén
ysze
rvező,
idő-
és
téra
naliz
áló
és sű
rítő
jelle
gét v
agy
expr
essz
ív-s
zim
bolik
us, e
setle
g sz
eriá
lis je
llegz
etes
sége
it,
építk
ezés
ét?
2 po
nt
A sz
empo
nt fe
lüle
tes,
hián
yos
leírá
sa-é
rtelm
ezés
e es
etén
(ann
ak
súly
ától
függőe
n) 1
–2 p
ont l
evon
ás.
Felis
mer
te é
s kel
lő m
élys
égbe
n ér
telm
ezi-e
a v
izsg
ázó
az e
lkés
zíte
tt an
yagb
an a
látv
ánys
zerv
ezés
(fők
ént
a pl
ánoz
ás) á
ltala
alk
alm
azot
t es
z köz
eine
k (p
l. dr
amat
urgi
ai,
kiem
elő-
sűrítő
vagy
uta
láso
s-sz
imbo
likus
) sze
repé
t, ér
zi-e
azo
k ha
szná
latá
nak
törv
énys
zerű
sége
it?
2 po
nt
A sz
empo
nt fe
lüle
tes,
hián
yos
leí rá
sa-é
rtelm
ezés
e es
etén
(ann
ak
súly
ától
függőe
n) 1
–2 p
ont l
evon
ás.
Leírj
a és
érte
lmez
i-e a
viz
sgáz
ó (n
arra
tív, s
zere
pját
ékot
alk
alm
azó
meg
oldá
s ese
tébe
n) a
szer
eplő
k m
egje
lené
sét é
s a sz
erep
játé
k je
llem
zőit
(egy
éb, p
l. tá
rgya
nim
áció
s m
egol
dás e
seté
ben)
, az
alka
lmaz
ott
mot
ívum
ok (t
árgy
ak, h
elys
zíne
k st
b.)
jele
ntés
tula
jdon
ító sz
erep
ét?
1 po
nt
A sz
empo
nt fe
lüle
tes,
hián
yos
leírá
sa-é
rtelm
ezés
e (a
nnak
súly
ától
fü
ggőe
n) p
ontle
voná
s.
Indo
kolja
, érte
lmez
i-e a
viz
sgáz
ó az
A sz
empo
nt fe
lüle
tes,
hián
yos
gyak
orla
ti vi
zsga
081
1
3
0 / 4
2
20
08.
Moz
góké
pkul
túra
és m
édia
ism
eret
— e
mel
t szi
nt
Javí
tási
-érté
kelé
si ú
tmut
ató
etűd
műf
aji v
agy
stilá
ris e
szkö
zeit,
vi
lágá
t?
1 po
nt
leí rá
sa-é
rtelm
ezés
e va
gy te
ljes
hián
ya e
seté
n po
ntle
voná
s.
Mel
léke
lt-e
a vi
zsgá
zó a
m
unka
napl
óhoz
bár
mily
en
forg
atók
önyv
et (s
zino
pszi
s, sz
öveg
es
tech
nika
i for
gató
köny
v, st
oryb
oard
), a
film
rész
let e
lkés
zíté
séhe
z sz
üksé
ges e
gyéb
terv
et (p
l. vá
gási
te
rv)?
Men
nyire
rész
lete
sek,
ki
dolg
ozot
tak
ezek
a
doku
men
tum
ok?
1 po
nt
A fe
lsor
olt d
okum
entu
mok
telje
s hi
ánya
vag
y bá
rmel
yiké
nek
meg
léte
, de
kev
ésbé
kid
olgo
zott,
hiá
nyos
fo
rmáj
a es
etén
pon
tlevo
nás.
A m
unka
dok
umen
tálts
ágán
ak m
inős
ége,
az
elké
szíte
tt an
yagg
al k
apcs
olat
os (ö
n)re
flexi
ó sz
ínvo
nala
(A
meg
ítélé
s elsőd
lege
s for
rása
a
mun
kana
pló
és m
ellé
klet
e.!)
Ism
erte
ti-e
mun
kana
plój
ában
a
vizs
gázó
az
elők
észí
tés (
terv
ezés
, he
lysz
ín- é
s sze
replőv
álas
ztás
, ke
lléke
k és
fels
zere
lés e
lőké
szíté
se),
a fo
rgat
ás é
s az
anya
gsze
rkes
ztés
fo
lyam
atát
, a fe
lada
t m
egva
lósí
tásá
nak
külö
nböző
szak
asza
iban
elő
állt
dönt
ési
hely
zete
ket,
alte
rnat
ívák
at, é
s az
alka
lmaz
ott m
egol
dás m
otiv
áció
it?
Jelz
i-e a
viz
sgáz
ó a
kész
any
agna
k a
terv
ezet
tekh
ez é
s a v
ersh
ez v
aló
álta
láno
s vis
zony
ulás
át, a
m
unka
foly
amat
sorá
n ta
pasz
talta
kat,
a m
unka
köz
ben
felm
erül
t pr
oblé
mák
at, a
zok
meg
oldá
sait?
2
pont
Ilyen
típu
sú sz
öveg
es ré
szek
m
eglé
te, d
e az
alte
rnat
ív m
egol
dáso
k kö
zötti
vál
aszt
ások
alk
otói
m
otiv
áció
it fe
lüle
tes é
rvel
ésse
l tö
rténő
– n
em te
ljes –
feltá
rása
es
etén
pon
tlevo
nás.
Ilyen
típu
sú sz
öveg
es ré
szek
telje
s hi
ánya
ese
tén
2 po
nt le
voná
s.
max
imál
isan
4 p
ont
gyak
orla
ti vi
zsga
081
1
3
1 / 4
2
20
08.
Moz
góké
pkul
túra
és m
édia
ism
eret
— e
mel
t szi
nt
Javí
tási
-érté
kelé
si ú
tmut
ató
Tarta
lmaz
-e a
mun
kana
pló
az
elké
szül
t any
agga
l kap
csol
atba
n ön
érté
kelő
meg
jegy
zése
ket,
össz
egzé
st?
1 po
nt
Ilyen
von
atko
zású
szöv
eges
rész
ek
erős
en h
iány
os, f
elül
etes
kife
jtése
va
gy te
ljes h
iány
a es
etén
po
ntle
voná
s.
A fo
tóso
roza
t vag
y az
etű
d ál
talá
nos
form
anye
lvi s
zínv
onal
a: a
mon
tázs
lo
gika
i kap
csol
atai
és
foly
amat
ossá
ga-g
ördü
léke
nysé
ge (p
l. m
ozgá
sra
vágá
s, té
rbel
i elig
azod
ást
segí
tő je
lzés
ek m
eglé
te, i
lletv
e a
tér-
és
cse
lekm
ényb
eli i
llesz
tése
k fe
lhas
znál
t tec
hnik
ától
függő
pont
ossá
ga);
a ka
mer
akez
elés
és
kom
poná
lás p
onto
sság
a és
kö
vetk
ezet
essé
ge (k
övet
hető
ség
és
funk
cion
alitá
s); a
cse
lekm
ényv
ezet
és
és sz
erep
játé
k ér
thetős
ége;
a
rend
ezés
hez
tarto
zó e
gyéb
ele
mek
(p
l. vi
lágí
tás,
dísz
lete
lem
ek,
kellé
kek,
ese
tlege
sen
alka
lmaz
ott
anim
áció
s meg
oldá
sok)
funk
cion
ális
ha
szná
lata
. 3
pont
A je
lzet
t vág
ási v
agy
soro
zats
zerk
eszt
ési p
onta
tlans
ágok
, ér
telm
ezés
t zav
aró
meg
oldá
sok
eset
én (e
lőfo
rdul
ásuk
gya
koris
ága
vagy
érte
lmez
hető
sége
t zav
aró
súly
uk sz
erin
t) 1
pont
levo
nás.
A
plá
nozá
s érte
lmez
ést z
avar
ó va
gy
funk
ciót
lan
hasz
nála
ta e
seté
n 1
pont
le
voná
s. A
több
i fel
soro
lt fo
rmai
esz
köz
érte
lem
zava
ró v
agy
funk
ciót
lan
hasz
nála
ta e
seté
n 1
pont
levo
nás.
(Kiv
éve,
ha
a m
unka
napl
ó el
foga
dhat
ó in
doko
t és é
rtel
mez
ést
közö
l az a
dott
meg
oldá
sokk
al
kapc
sola
tosa
n.)
A ki
vite
lezé
s tec
hnik
ai é
s esz
tétik
ai m
inős
ége,
ötle
tess
ége,
szem
élye
sség
e (A
meg
ítélé
sben
elsőd
lege
s az e
lkés
zíte
tt an
yag,
de
az é
rték
elés
nél f
igye
lem
be
vehe
tőek
a m
unka
napl
ónak
az a
dott
szem
pont
ra v
onat
kozó
meg
jegy
zése
i.)
Alk
alm
az-e
az
etűd
bár
mily
en e
gyéb
sa
játo
s for
man
yelv
i lel
emén
yt a
ver
s sz
öveg
ének
meg
jele
níté
sére
(ann
ak
hang
súly
ozás
ára,
elle
npon
tozá
sára
), a
szöv
eg h
angu
latá
nak,
kar
akte
réne
k áb
rázo
lásá
ra?
Érzé
kelh
ető-
e eg
yéni
han
gvét
elre
, tu
dato
san
és e
gysé
gese
n vé
gig
vitt
Alk
alm
azot
t, de
em
lítés
és i
ndok
lás,
érte
lmez
és n
élkü
l hag
yott
kép-
szöv
eg m
egje
lení
tési
és s
tilár
is
meg
oldá
sok
eset
én (a
zok
súly
ától
fü
ggőe
n) 1
–2 p
ont l
evon
ás.
Alk
alm
azot
t, de
em
lítés
és i
ndok
lás,
érte
lmez
és n
élkü
l hag
yott
egyé
ni
és/v
agy
egys
éges
, köv
etke
zete
s
max
imál
isan
6 p
ont
gyak
orla
ti vi
zsga
081
1
3
2 / 4
2
20
08.
Moz
góké
pkul
túra
és m
édia
ism
eret
— e
mel
t szi
nt
Javí
tási
-érté
kelé
si ú
tmut
ató
form
ára
való
töre
kvés
(pl.
érze
lmi
álla
pot v
agy
fesz
ülts
ég m
egje
lení
tése
a
kam
erak
ezel
ésbe
n, p
láno
zásb
an,
vilá
gítá
sban
; kís
érő
hang
hatá
s vag
y bá
rmily
en k
iegé
szítő
tech
nika
i m
egol
dás a
lkal
maz
ása
stb.
) a
rész
letb
en?
3 po
nt
form
át a
dó m
egol
dáso
k es
etén
(azo
k sú
lyát
ól fü
ggőe
n) 1
–2 p
ont l
evon
ás.
(Max
imál
isan
3 p
ont v
onha
tó le
!)
Mily
enne
k íté
lhető
a pr
ojek
tmun
ka
álta
láno
s meg
jele
nése
(a k
épek
és
/vag
y a
hang
élv
ezhe
tősé
ge, é
s pr
ezen
táci
ója
az a
dott
tech
nika
i sz
inte
n, a
mun
kana
pló
átte
kint
hető
sége
, kez
elhe
tősé
ge
stb.
)?
1 po
nt
A m
egér
tést
erő
sen
zava
ró v
agy
élve
zhet
etle
nné
tevő
meg
jele
nés
eset
én p
ontle
voná
s.
A pr
ezen
táci
ó fo
rmai
szín
vona
la
Bet
artja
-e a
viz
sgáz
ó a
fela
datb
an é
s a
vizs
gakö
vete
lmén
yekb
en e
lőírt
, m
egha
táro
zott
terje
delm
et?
1 po
nt
A m
egér
tést
erő
sen
meg
nehe
zítő
fe
lvét
elsz
ám v
agy
hoss
z, il
letv
e a
mun
kana
plór
a m
egha
táro
zott
terje
dele
mtő
l val
ó je
lentős
elté
rés,
a m
unka
napl
ó m
egér
tést
nag
yban
m
egne
hezí
tő h
iány
ossá
ga e
seté
n po
ntle
voná
s.
max
imál
isan
2 p
ont
gyak
orla
ti vi
zsga
081
1
3
3 / 4
2
20
08.
Moz
góké
pkul
túra
és m
édia
ism
eret
— e
mel
t szi
nt
Javí
tási
-érté
kelé
si ú
tmut
ató
C/2
. O
RSZ
ÁG
IMÁ
ZS
ÉS
MÉ
DIA
RE
PRE
ZE
NT
ÁC
IÓ (E
LE
MZŐ
ESS
ZÉ
) G
yűjts
ön ö
ssze
bár
mel
y tá
voli,
egz
otik
us o
rszá
gról
szól
ó hí
rany
ago(
ka)t
(újs
ágci
kkek
et, r
ádió
- és t
elev
ízió
s hírb
lokk
okat
, int
erne
tes h
íradá
soka
t) –
de le
galá
bb h
at k
ülön
böző
szöv
eget
–, i
lletv
e az
ado
tt or
szág
ról s
zóló
turis
tacs
alog
ató
úti-
vagy
rekl
ámfil
met
(leg
aláb
b ké
t any
agot
)!
Írjo
n (a
viz
sgal
eírá
sban
meg
adot
t ter
jede
lem
ben)
ele
mző
ess
zét,
amel
yben
öss
zeve
ti a
hír-
és a
pro
móc
iós a
nyag
ban
kial
akul
t és m
egal
koto
tt or
szág
képe
t, el
emzi
az
adot
t ors
zág
méd
iare
prez
entá
ciój
át! E
lem
zésé
ben
felté
tlenü
l tér
jen
ki a
rra
is, h
ogy
a sz
öveg
ek k
ódja
i mily
en
célk
özön
sége
t sej
tetn
ek, m
ely
kultu
rális
köz
össé
gnek
val
ó m
egfe
lelé
s sze
rint f
orm
áltá
k m
eg a
z ad
ott s
zöve
geke
t! É
RT
ÉK
EL
ÉSI
SZ
EM
PON
TO
K
ÉS
A M
EG
ÍTÉ
LÉ
S FO
RR
ÁSA
KÖ
VE
TE
LM
ÉN
YE
K
ÉS
RÉ
SZPO
NT
SZÁ
MO
K
PON
TL
EV
ON
ÁSO
K
ÉS
FŐB
B H
IBA
LE
HE
TŐ
SÉG
EK
TE
LJE
S PO
NT
SZÁ
M
A pr
oblé
ma
érte
lmez
ésén
ek m
inős
ége,
a
fela
dat m
egol
dása
sorá
n fe
lhas
znál
t há
ttéra
nyag
ok é
s ism
eret
ek é
rvén
yess
ége
H
a a
vizs
gázó
dol
goza
tába
n ne
m
tám
aszk
odik
a fe
lada
tban
kiír
t gyűj
tem
ényr
e, il
letv
e an
nak
elem
zésé
re, d
e az
ess
zé é
rvén
yes
olva
sati-
elem
zési
szin
tet m
utat
, a
dolg
ozat
ért
ékel
hető
, de
a do
lgoz
at p
onts
zám
át a
z alá
bbia
k sz
erin
t csö
kken
teni
kel
l: –
a gyűj
tem
ény
telje
s hiá
nya
eset
én: 1
0 p
ont l
evon
ás a
z ös
szpo
ntsz
ámbó
l; –
ha
a gyűj
tem
ény
keve
sebb
, min
t 6+
2 do
kum
entu
mot
tart
alm
az, d
e ér
vény
esen
mut
at rá
a
soro
zato
sodá
s jel
ensé
gére
: 4 p
ont
levo
nás a
z öss
zpon
tszá
mbó
l; –
ha a
gyű
jtem
ény
keve
sebb
, min
t 6+
2 do
kum
entu
mot
tart
alm
az, d
e cs
ak e
gyes
ele
mek
et i
llusz
trál
, és
nem
mut
at rá
a so
roza
toso
dás
max
imál
isan
8 p
ont
gyak
orla
ti vi
zsga
081
1
3
4 / 4
2
20
08.
Moz
góké
pkul
túra
és m
édia
ism
eret
— e
mel
t szi
nt
Javí
tási
-érté
kelé
si ú
tmut
ató
jele
nség
ére:
8 p
ont l
evon
ás a
z ös
szpo
ntsz
ámbó
; –
ha a
viz
sgáz
ó ne
m tá
mas
zkod
ik
önál
ló m
egfig
yelé
sekr
e, é
s a
dolg
ozat
nem
mut
at m
egfe
lelő
ol
vasa
ti sz
inte
t, a
dolg
ozat
0
pont
ot é
r. El
emzi
és é
rti-e
a v
izsg
ázó
az
imáz
sépí
tés t
echn
ikái
t, sz
abál
yait,
sz
üksé
gess
égét
a m
édia
piac
i fel
ület
en?
1 po
nt
A sz
empo
nt fi
gyel
men
kív
ül
hagy
ása
vagy
biz
onyt
alan
érv
elés
, a
prob
lém
a át
fogó
m
egkö
zelít
ésén
ek k
iseb
b hi
ányo
sság
ai e
seté
n po
ntle
voná
s. El
emez
te-e
a v
izsg
ázó,
hog
y az
an
yago
k m
ilyen
cél
közö
nség
hez,
ku
lturá
lis k
özeg
hez
szól
nak?
2
pont
Ha
a pé
ldák
több
sége
érv
ényt
elen
, in
doko
latla
n, 2
pon
t lev
onás
. Ér
vény
tele
n, in
doko
latla
n pé
lda
eset
én 1
–2 p
ont l
evon
ás.
Elem
ezte
-e a
gyű
jtem
ény
egye
s el
emei
ben
az o
rszá
gkép
kia
lakí
tásá
nak
képi
, nye
lvi k
ódja
inak
műk
ödés
ét, a
z im
ázsé
píté
s tec
hnik
áját
? 3
pont
A sz
empo
nt te
ljes e
lhag
yása
vag
y dö
ntőe
n he
lyte
len
szem
pont
ok é
s ér
telm
ezés
ese
tén
3 po
nt le
voná
s.A
felv
etet
t sze
mpo
ntok
kis
ebb
rész
ben
érvé
nyte
len
vagy
felü
lete
sal
kalm
azás
a es
etén
(a h
ibák
sz
ámát
ól é
s súl
yátó
l füg
gően
) 1–
2–3
pont
levo
nás.
Ö
ssze
vete
tte-e
a v
izsg
ázó
a hí
r- é
s a
rekl
áman
yago
k el
téré
seit,
ha
sonl
óság
ait,
tech
niká
it (p
l. a
repr
ezen
táci
ó és
a b
rand
-stra
tégi
ák
össz
efüg
gése
i)?
2 po
nt
A sz
empo
nt te
ljes e
lhag
yása
, va
gy d
öntő
en h
elyt
elen
ér
telm
ezés
ese
tén
2 po
nt le
voná
s.K
iseb
b ré
szbe
n ér
vény
tele
n va
gy
felü
lete
s érv
elés
ese
tén
1–2
pont
le
voná
s.
gyak
orla
ti vi
zsga
081
1
3
5 / 4
2
20
08.
Moz
góké
pkul
túra
és m
édia
ism
eret
— e
mel
t szi
nt
Javí
tási
-érté
kelé
si ú
tmut
ató
Átte
kint
hető
ek, r
ends
zere
zette
k-e
az
egye
s érte
lmez
ési i
rány
ok, é
rvel
ési
csom
ópon
tok,
foly
amat
os-e
a sz
öveg
lo
gika
i épí
tkez
ése?
2
pont
Zava
ros,
nehe
zen
köve
thető
leíró
-el
emző
szer
keze
ti ta
golá
s ese
tén
1 po
nt le
voná
s. A
szöv
eg e
gyes
rész
eine
k ka
pcso
lódá
sát,
egym
ásra
épü
lésé
t el
mul
aszt
ó sz
erke
szté
s ese
tén
1 po
nt le
voná
s. Lo
gika
ilag
men
nyire
hel
ytál
ló a
feltá
rt is
mer
etek
hez
kapc
soló
dó e
lem
ző-
érte
lmező
kife
jtés,
érvr
ends
zer?
(M
ilyen
az
érve
lés v
alid
itása
, ér
vény
essé
ge?)
2
pont
Hiá
nyos
vag
y fe
lüle
tes é
rvel
és
(hiá
nyos
pre
mis
szák
ból l
evon
t kö
vetk
ezte
tés v
agy
hely
es
prem
issz
ákbó
l lev
ont n
em
hely
tálló
köv
etke
ztet
ések
) ese
tén
pont
levo
nás.
Túln
yom
óan
vagy
telje
sen
téve
s ér
velé
s, tá
rgyi
téve
szté
sek
eset
én
2 po
nt le
voná
s.
A sz
öveg
átte
kint
hető
sége
(log
ikus
st
rukt
úráj
a) é
s érv
elés
tech
niká
ja, s
tilár
is
szín
vona
la
Egys
éges
, élv
ezhe
tő a
szöv
eg st
ílusa
? A
z el
várh
ató
szin
ten
tudo
mán
yos,
szak
mai
a n
yelv
hasz
nála
t?
1 po
nt.
A m
egér
tést
zav
aró
tago
lás,
stílu
sfor
dula
tok,
ille
tve
a sz
akm
ai
kife
jezé
sek
és n
yelv
ezet
hel
ytel
en
hasz
nála
ta, t
úlny
omó
rész
ben
vagy
telje
sen
funk
ciót
lan,
el
hibá
zott
stilá
ris m
egol
dáso
k (e
sszé
szöv
eg tu
dom
ányo
s kö
vete
lmén
yeitő
l elté
rő
stílu
srét
eg á
ltalá
nos h
aszn
álat
a)
eset
én p
ontle
voná
s.
max
imál
isan
5
pont
Men
nyire
öná
lló a
dol
goza
t olv
asás
i-ér
telm
ezés
i tec
hnik
ája?
2
pont
Az
olva
sási
-érte
lmez
ési t
echn
ika
mér
téké
től f
üggő
en 0
–2 p
ont
levo
nás.
Öná
lló m
egfig
yelé
sek,
felv
etés
ek e
lőfo
rdul
ása
éés
minős
ége
M
enny
ire k
reat
ív, l
elem
énye
s és t
elje
s az
egy
es e
lmél
eti p
robl
émat
erül
etek
m
egkö
zelít
ése,
feltá
rása
és a
köz
tük
Bár
mily
en lo
gika
i, re
torik
ai é
s sz
erke
zeti
ötle
t, ki
emel
ési é
s ka
pcso
latte
rem
tési
meg
oldá
s
max
imál
isan
5
pont
gyak
orla
ti vi
zsga
081
1
3
6 / 4
2
20
08.
Moz
góké
pkul
túra
és m
édia
ism
eret
— e
mel
t szi
nt
Javí
tási
-érté
kelé
si ú
tmut
ató
lévő
kap
csol
atok
tisz
tázá
sa, m
inde
nnek
ny
elvi
form
ába
önté
se é
s m
egsz
erke
szté
se?
2
pont
.
(bek
ezdé
sre
törd
elés
, szá
moz
ás,
kiem
elés
, gra
fikai
kie
mel
és),
amel
yek
a pr
oblé
ma
feltá
rásá
t, a
logi
kus é
s köv
ethe
tő sz
erke
szté
st,
átte
kint
hető
sége
t meg
könn
yíti,
ér
téke
lendő.
Ilye
nek
rész
lege
s előf
ordu
lása
, nem
köv
etke
zete
s al
kalm
azás
a es
etén
po
ntle
voná
s. A
szer
kesz
tési
ötle
tek
hián
ya
vagy
azo
k kö
vetk
ezet
len
alka
lmaz
ása,
ille
tve
a sz
öveg
telje
sva
gy tú
lnyo
mór
észt
tago
latla
n vo
lta e
seté
n 2
pont
levo
nása
. Ta
rtalm
az-e
a d
olgo
zat e
gyén
i ál
lásf
ogla
lást
, ref
lexi
ót?
1 po
nt.
Ref
lexí
v-kr
itika
i, ér
téke
lő
meg
jegy
zése
k, v
alam
int
önre
flexí
v, a
fela
datb
an
feld
olgo
zott
tém
ához
fűző
dő
visz
onyt
tuda
tosa
n m
egfo
galm
azó
meg
álla
pítá
sok
rész
lege
s előf
ordu
lása
, ink
oher
ens k
ifejté
se
és a
refle
ktál
ás te
ljes h
iány
a es
etén
pon
tlevo
nás.
A pr
ezen
táci
ó sz
ínvo
nala
Bet
artja
-e a
dol
goza
t a fe
lada
ttól e
lvár
t te
rjede
lmi k
övet
elm
énye
ket?
A
terje
delm
i köv
etel
mén
yek
be
nem
tartá
sa v
agy
az a
dato
k hi
ánya
es
etén
1–2
pon
t lev
onás
.
max
imál
isan
2
pont
(F
igye
lem
! A n
em
meg
fele
lő
terj
edel
emér
t aká
r 2
pont
is le
vonh
ató,
fü
gget
lenü
l attó
l, ho
gya
vizs
gázó
, a
prez
entá
ció
form
ai
gyak
orla
ti vi
zsga
081
1
3
7 / 4
2
20
08.
Moz
góké
pkul
túra
és m
édia
ism
eret
— e
mel
t szi
nt
Javí
tási
-érté
kelé
si ú
tmut
ató
szín
vona
lát é
rintő
egyé
b kö
vete
lmén
yekn
ek
eleg
et te
tt. H
a a
dolg
ozat
nem
tesz
el
eget
a te
rjede
lmi
köve
telm
énye
knek
, és
a pr
ezen
táci
ó ér
téke
lése
egy
éb
form
ai p
robl
émái
ért i
pont
levo
nás j
ár,
akko
r is
min
döss
zese
n cs
ak
2 p
ont v
onha
tó le
.) C
/3.
FÉN
YT
AN
UL
MÁ
NY
OK
, FÁ
ZIS
KÉ
PEK
KÉ
SZÍT
ÉSE
El
emez
ze ré
szle
tese
n az
alá
bbi k
ép fé
nyko
mpo
zíci
óját
, maj
d a
rend
elke
zésé
re á
lló e
szkö
zökk
el a
lehe
tő le
gpon
tosa
bban
reko
nstru
álja
azt
!
Ezut
án k
észí
tsen
hár
om fá
zisk
épet
, mel
yekb
en b
emut
atja
, aho
gy a
szék
ben
ülő
szer
eplő
felá
ll, é
s oda
lép
az a
jtóba
n ál
ló fé
rfih
oz!
Kés
zíts
en m
unka
napl
ót a
viz
sgal
eírá
sban
meg
adot
t ter
jede
lem
ben,
am
elyb
en a
fény
tani
ele
mzé
sre
tám
aszk
odva
öss
zeve
ti az
ere
deti
képe
t ann
ak
reko
nstru
ált v
álto
zatá
val,
vala
min
t meg
indo
kolja
, hog
y m
ilyen
ábr
ázol
ási m
egol
dáso
k ha
táro
zzák
meg
a fá
zisk
épek
et! N
apló
jába
n vá
zolja
ere
deti
konc
epci
óját
, val
amin
t a m
egol
dás s
orán
adó
dó p
robl
émák
at is
!
gyak
orla
ti vi
zsga
081
1
3
8 / 4
2
20
08.
Moz
góké
pkul
túra
és m
édia
ism
eret
— e
mel
t szi
nt
Javí
tási
-érté
kelé
si ú
tmut
ató
É
RT
ÉK
EL
ÉSI
SZ
EM
PON
TO
K
ÉS
A M
EG
ÍTÉ
LÉ
S FO
RR
ÁSA
KÖ
VE
TE
LM
ÉN
YE
K
ÉS
RÉ
SZPO
NT
SZÁ
MO
K
PON
TL
EV
ON
ÁSO
K
ÉS
FŐB
B H
IBA
LE
HE
TŐ
SÉG
EK
TE
LJE
S PO
NT
SZÁ
M
Ha
a pr
ojek
tmun
ka n
em ta
rtal
maz
za a
fe
lada
tkiír
ásba
n sz
erep
lő e
lem
zést
, a
fotó
reko
nstr
ukci
ó va
gy a
hár
om
fázi
skép
bár
mel
yiké
t, a
dolg
ozat
ös
szpo
ntsz
ámáb
ól 1
0 po
ntot
le k
ell
vonn
i, ha
a fe
lsor
olta
k kö
zül k
ettő
vag
y m
indh
árom
hiá
nyzi
k, a
dol
goza
t 0
pont
tal é
rték
elen
dő!
Az e
lkép
zelé
s meg
terv
ezet
tsége
, a
meg
való
sítá
s elő
kész
ítetts
ége
és a
mun
ka
szer
veze
ttség
e (A
mun
ka m
egíté
lésé
nek
első
dleg
es fo
rrás
a a
mun
kana
pló.
)
Felis
mer
te é
s kel
lő m
élys
égbe
n ér
telm
ezte
-e a
viz
sgáz
ó a
A sz
empo
nt k
iseb
b m
érté
kben
hiá
nyos
-fe
lüle
tes l
eírá
sa é
s érte
lmez
ése
eset
én
max
imál
isan
8 p
ont
gyak
orla
ti vi
zsga
081
1
3
9 / 4
2
20
08.
Moz
góké
pkul
túra
és m
édia
ism
eret
— e
mel
t szi
nt
Javí
tási
-érté
kelé
si ú
tmut
ató
fotó
reko
nstru
kció
és a
fázi
skép
ek
meg
vilá
gítá
sána
k le
író-d
okum
entá
ló,
hang
súly
ozó-
dram
atur
giai
és
hang
ulat
-, at
mos
zfér
ater
emtő
fu
nkci
óit?
2
pont
pont
levo
nás.
A sz
empo
nt e
rőse
n hi
ányo
s, fe
lüle
tes
leírá
sa é
s érte
lmez
ése
vagy
telje
s hi
ánya
ese
tén
2 po
nt le
voná
s.
Felis
mer
te é
s kel
lő m
élys
égbe
n ér
telm
ezte
-e a
viz
sgáz
ó a
fotó
reko
nstru
kció
és a
fázi
skép
ek
szer
epjá
téká
ban
a m
etak
omm
unik
áció
s jel
zése
k je
lent
ésho
rdoz
ó fu
nkci
óit
(moz
góké
pes m
egva
lósí
tás e
seté
n az
al
kalm
azot
t egy
éb
szer
epjá
tékj
elzé
sekk
el e
gyüt
t)?
2 po
nt
A sz
empo
nt k
iseb
b m
érté
kben
hiá
nyos
, fe
lüle
tes l
eírá
sa é
s érte
lmez
ése
eset
én
pont
levo
nás.
A sz
empo
nt e
rőse
n hi
ányo
s, fe
lüle
tes
leírá
sa é
s érte
lmez
ése
vagy
telje
s hi
ánya
ese
tén
2 po
nt le
voná
s
Felis
mer
te é
s kel
lő m
élys
égbe
n ér
telm
ezte
-e a
viz
sgáz
ó a
fázi
skép
ek
tér-
és f
olya
mat
építő
műk
ödés
ét,
funk
ciói
t?
2 po
nt
A sz
empo
nt k
iseb
b m
érté
kben
hiá
nyos
, fe
lüle
tes l
eírá
sa é
s érte
lmez
ése
eset
én
pont
levo
nás.
A sz
empo
nt e
rőse
n hi
ányo
s, fe
lüle
tes
leírá
sa é
s érte
lmez
ése
vagy
telje
s hi
ánya
ese
tén
2 po
nt le
voná
s.
Felis
mer
te é
s kel
lő m
élys
égbe
n ér
telm
ezte
-e a
viz
sgáz
ó a
fotó
reko
nstru
kció
és a
fázi
skép
ek
látv
ánys
zerv
ezés
i jel
zése
inek
(pl.
plán
, néz
et, n
ézőp
ont,
mél
ység
éles
ség
stb.
) jel
enté
shor
dozó
műk
ödés
ét?
2 po
nt
A sz
empo
nt k
iseb
b m
érté
kben
hiá
nyos
, fe
lüle
tes l
eírá
sa é
s érte
lmez
ése
eset
én
pont
levo
nás.
A sz
empo
nt e
rőse
n hi
ányo
s, fe
lüle
tes
leírá
sa é
s érte
lmez
ése
vagy
telje
s hi
ánya
ese
tén
2 po
nt le
voná
s.
A m
unka
dok
umen
tálts
ágán
ak m
inős
ége,
az
elké
szíte
tt an
yagg
al k
apcs
olat
os (ö
n)re
flexi
ó Mel
léke
lt-e
a vi
zsgá
zó a
m
unka
napl
óhoz
bár
mily
en
A fe
lsor
olt d
okum
entu
mok
erő
sen
hián
yos,
érte
lmez
ést n
ehez
ítő fo
rmáj
a, m
axim
ális
an 5
pon
t
gyak
orla
ti vi
zsga
081
1
4
0 / 4
2
20
08.
Moz
góké
pkul
túra
és m
édia
ism
eret
— e
mel
t szi
nt
Javí
tási
-érté
kelé
si ú
tmut
ató
doku
men
tum
ot, f
orga
tókö
nyve
t (h
elys
zínv
ázla
t és v
ilágí
tási
terv
, sz
öveg
es te
chni
kai f
orga
tókö
nyv,
st
oryb
oard
stb.
)?
Men
nyire
rész
lete
sek,
kid
olgo
zotta
k ez
ek a
dok
umen
tum
ok?
1 po
nt
kido
lgoz
atla
nság
a va
gy a
fels
orol
t do
kum
entu
mok
telje
s hiá
nya
eset
én
pont
levo
nás.
Tarta
lmaz
-e a
mun
kana
pló
a fo
tóre
kons
trukc
ió é
s a fá
zisk
épek
el
kész
ítésé
vel é
s meg
való
sítá
sáva
l ka
pcso
lato
s leí
ráso
kat (
hely
szín
- és
szer
eplő
vála
sztá
s, he
lysz
ínre
kons
trukc
ió, v
ilágí
tási
be
állít
ások
, és a
meg
való
sítá
s va
riáci
ói st
b.) é
s eze
k ér
telm
ezés
ét?
3 po
nt
A fo
tóre
kons
trukc
ió é
s a fá
zisk
épek
elők
észí
tésé
vel é
s meg
való
sítá
sáva
l ka
pcso
lato
s rés
zlet
ek k
iseb
b m
érté
kű
hián
yos-
felü
lete
s leí
rása
és é
rtelm
ezés
e es
etén
(ann
ak sú
lyát
ól fü
ggőe
n) 1
–2
pont
levo
nás.
A sz
empo
nt e
rőse
n hi
ányo
s, fe
lüle
tes
leírá
sa é
s érte
lmez
ése
vagy
telje
s hi
ánya
ese
tén
3 po
nt le
voná
s. (M
axim
ális
an 3
pon
t von
ható
le.)
szín
vona
la
(A sz
empo
ntok
meg
ítélé
séne
k el
sődl
eges
fo
rrás
a a
mun
kana
pló
és m
ellé
klet
ei.)
Tarta
lmaz
-e a
mun
kana
pló
az
elké
szül
t any
agga
l kap
csol
atba
n ön
érté
kelő
meg
jegy
zése
ket,
össz
egzé
st?
1 po
nt
Ilyen
von
atko
zású
szöv
eges
rész
ek
e rős
en h
iány
os, f
elül
etes
kife
jtése
vag
y te
ljes h
iány
a es
etén
pon
tlevo
nás.
Mily
enne
k íté
lhető
a fo
tóre
kons
trukc
ió e
szté
tikai
sz
ínvo
nala
(elsős
orba
n a
térta
golá
s és
hel
yszí
nber
ende
zés,
a fe
lvét
el
látv
ánys
zerv
ezés
i és m
egvi
lágí
tási
, va
lam
int a
szer
epjá
ték
jelle
mző
i al
apjá
n)?
2 po
nt
A fe
lsor
olt j
elle
mző
k ki
sebb
mér
tékű
kö
vetk
ezet
lens
égei
, pon
tatla
nság
ai
eset
én p
ontle
voná
s. A
z er
edet
i fel
véte
lt te
ljese
n té
vese
n ér
telm
ező
és re
kons
truál
ó m
egva
lósí
tás
eset
én 2
pon
t lev
onás
. (Ö
ssze
sen
2 po
nt v
onha
tó le
!)
A ki
vite
lezé
s tec
hnik
ai é
s esz
tétik
ai m
inős
ége,
ötle
tess
ége,
szem
élye
sség
e (A
meg
ítélé
sben
elsőd
lege
s az e
lkés
zíte
tt an
yag,
de
az é
rték
elés
nél f
igye
lem
be
vehe
tőek
a m
unka
napl
óban
az a
dott
szem
pont
ra v
onat
kozó
meg
jegy
zése
k.)
Mily
enne
k íté
lhető
a fá
zisk
épek
es
ztét
ikai
szín
vona
la (e
lsős
orba
n A
fázi
skép
ek fe
lsor
olt j
elle
mző
inek
ki
sebb
mér
tékű
köv
etke
zetle
nség
ei,
max
imál
isan
5 p
ont
gyak
orla
ti vi
zsga
081
1
4
1 / 4
2
20
08.
Moz
góké
pkul
túra
és m
édia
ism
eret
— e
mel
t szi
nt
Javí
tási
-érté
kelé
si ú
tmut
ató
azok
tér-
és f
olya
mat
építő
je
llegz
etes
sége
i és k
apcs
olás
ai,
meg
vilá
gítá
si é
s lát
vány
szer
vezé
si,
vala
min
t azo
k sz
erep
játé
kjel
lem
zői
alap
ján)
? 2
pont
pont
atla
nság
ai e
seté
n po
ntle
voná
s. A
fázi
skép
ek m
egér
tést
erő
sen
meg
nehe
zítő
vag
y a
fela
datk
iírás
t té
vese
n ér
telm
ező
meg
való
sítá
sa e
seté
n 2
pont
levo
nás.
Alk
alm
azot
t-e a
viz
sgáz
ó va
lam
ilyen
eg
yedi
, kre
atív
meg
oldá
st a
fela
dat
meg
való
sítá
sa so
rán?
Ér
zéke
lhető-
e eg
yéni
han
gvét
elre
, tu
dato
san
és e
gysé
gese
n vé
gig
vitt
form
ára
való
töre
kvés
a ré
szle
tben
? 1
pont
Alk
alm
azot
t, de
em
lítés
és i
ndok
lás,
érte
lmez
és n
élkü
l hag
yott
egye
di
tém
aérte
lmez
és é
s egy
sége
s for
mát
adó
m
egol
dáso
k es
etén
pon
tlevo
nás.
Mily
enne
k íté
lhető
a pr
ojek
tmun
ka
álta
láno
s meg
jele
nése
(kép
ek
élve
zhetős
ége
és p
reze
ntác
iója
a
rend
elke
zésr
e ál
ló te
chni
kai s
zint
en,
a m
unka
napl
ó át
teki
nthe
tősé
ge é
s ke
zelh
etős
ége
stb.
)?
1 po
nt
A m
egér
tést
, a c
sele
kmén
y m
enet
ét
e rős
en z
avar
ó pr
ezen
táci
ó es
etén
po
ntle
voná
s.
A pr
ezen
táci
ó fo
rmai
szín
vona
la
Bet
artja
-e a
viz
sgáz
ó a
fela
datb
an é
s a
vizs
gakö
vete
lmén
yekb
en e
lőírt
, m
egha
táro
zott
terje
delm
et?
1 po
nt
Am
enny
iben
nem
kés
zíte
tt le
galá
bb k
ét
fázi
sfel
véte
lt va
gy a
mun
kana
plór
a m
egha
táro
zott
terje
dele
m je
lentős
, a
meg
érté
st n
agyb
an m
egne
hezí
tő
hián
yoss
ága
tapa
szta
lhat
ó, p
ontle
voná
s.A
men
nyib
en a
viz
sgáz
ó cs
ak e
gyet
len
fázi
skép
et k
észí
t, a
fela
datra
m
axim
ális
an 1
0 po
ntot
kap
hat.
Am
enny
iben
a fe
lada
t más
odik
rész
ét –
a fé
nyre
kons
trukc
iót –
nem
kés
zíti
el, a
fe
lada
t érté
kelh
etet
len,
arr
a 0
pont
ot
kell
adni
.
max
imál
isan
2 p
ont
gyakorlati vizsga 0811 42 / 42 2008.
Mozgóképkultúra és médiaismeret — emelt szint Javítási-értékelési útmutató
maximálispontszám
elért pontszám
maximális pontszám
tartalom 18 A feladat forma 2 20
tartalom 18 B feladat forma 2 20
tartalom 18 C feladat forma 2
20
ÖSSZESEN 60 javító tanár
Dátum: ................................................. __________________________________________________________________________
elért
pontszám
programba bevitt
pontszám
tartalom A feladat forma
tartalom B feladat forma
tartalom C feladat forma
ÖSSZESEN
javító tanár jegyző Dátum: ................................................. Dátum: .................................................