Mottó: álljak egy másik emberrel szemben.” C.G. Jung ... · C.G. Jung: Emlékek, álmok,...
Transcript of Mottó: álljak egy másik emberrel szemben.” C.G. Jung ... · C.G. Jung: Emlékek, álmok,...
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja
1
Mottó:
„Szerintem az individuumhoz csakis individuális
megértéssel szabad közeledni. Más-más nyelven kell beszélni
minden egyes pácienssel. ... A döntő az, hogy emberként
álljak egy másik emberrel szemben.”
C.G. Jung: Emlékek, álmok, gondolatok
A kallódó fiatalokat segítő iskola
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja
Budapest 2013. augusztus 29.
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja
Tartalom
2
TARTALOM
TARTALOM ............................................................................................................................ 2
Bevezetés .................................................................................................................................. 3
I. Összefoglalás ...................................................................................................................... 4
Diákjaink a Tanodáról (részletek a diákokkal készült interjúkból) .......................................... 8
1. A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola fejlődése,
eredményei és működésének körülményei 1990-2010 ..................................................... 11
2. A Tanoda diákjai ............................................................................................................... 21
3. A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola működésének
szakmai, pedagógiai céljai és feladatai ............................................................................. 24
4. A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola működési módja,
módszerei és rendje ........................................................................................................... 27
5. A munkacsoportok (stábok) működése............................................................................. 37
6. A személyzet ..................................................................................................................... 41
7. A működési feltételek ....................................................................................................... 47
8. A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola külső
kapcsolatrendszere ............................................................................................................ 50
9. A Tanoda-módszer tanítása............................................................................................... 52
10. Deviancia-probléma és közoktatás: zárógondolatok tapasztalataink tükrében................ 53
II. HELYI TANTERV........................................................................................................... 57
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja
Bevezető
3
BEVEZETÉS
A Belvárosi Tanoda Alapítvány létrehozása nagymértékben köszönhető azoknak a kallódó
fiataloknak, akikkel sok időt töltöttem együtt a Tanoda létrehozását megelőző években a Budapesti
Művelődési Központ ún. „előterében”. Sokat tanultam történeteikből, gondjaikból és örömeikből.
Az, hogy megosztották velem fájdalmaikat, érzéseiket, vágyaikat és hiányérzeteiket, nagy segítséget
jelentett a Tanoda működési módjának kimunkálásában.
Sokszor, sokféle fórumon merül fel a kérdés: Vajon ki is valójában egy iskola
tevékenységének megrendelője? Meggyőződésem, hogy az iskola megrendelője elsősorban a diák,
hiszen ő az, aki hosszú időn keresztül nap mint nap élvezi vagy elszenvedi egy iskola légkörét,
működési módját, elvárásait. Jó esetben körülötte forog minden, hiszen a tevékenység róla szól.
Mai, zilált, intézményesült világunkban a fiatalok sok, túl sok időt töltenek el az iskolákban. Ezért
nem mindegy figyelünk-e véleményükre, igényeikre, érzéseikre az iskola működési módjának
alakításakor.
A Tanoda tevékenységének formálásakor mindig igyekszünk diákjaink igényeiből,
elvárásaiból kiindulni, bevonni őket közös életterünk az iskola hétköznapjainak alakításába. S ez
tapasztalataim szerint nagy nyereség. A pedagógusok elkötelezettségét, jó érzését is növelik azok a
visszajelzések, melyeket diákjaiktól kaphatnak.
Gyakran tapasztalom, hogy a tanodás diákok sokkal lényegre törőbben és meglepő
tudatossággal képesek bemutatni saját iskolájukat, mint mi, az abban dolgozó szakemberek.
Munkánk legbiztosabb értékelését is elsősorban tőlük kaphatjuk.
Fontosnak tartom, hogy meghallgassuk és érvényesülni engedjük a fiatalok ötleteit, kéréseit,
mert csak ez garantálhatja, hogy az iskolában olyan közös munkát tudjunk végezni, ami
mindannyiunk számára építő.
Ezért választottam bevezetőként diákjaink szavait, hiszen náluk jobban senki nem tudja
érzékeltetni, mi mindent keresnek és találhatnak meg a fiatalok egy iskola működésében, s mi az,
amiért a Tanoda munkáját folytatni kell.
Győrik Edit
a Belvárosi Tanoda Alapítvány
kuratóriumának elnöke
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja
Összefoglalás
4
Pedagógiai program
I. ÖSSZEFOGLALÁS
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola ellátandó alaptevékenységei
(TEAOR-számmal)
8531 általános középiskolai oktatás
853111 Nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (9-12/13. évfolyam)
853112 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű gimnáziumi oktatása (9-12/13. évfolyam)
853114 Gimnáziumi felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam
853121 Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam)
853122 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (9-12/13.
évfolyam)
853124 Szakközépiskolai felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam)
8532 szakmai középfokú oktatás
Telefonos és elektronikus ügyfélkapcsolati asszisztens (OKJ 523470300000000),
8042 máshová nem sorolt felnőtt- és egyéb oktatás
Kiegészítő tevékenységek:
- 8690 Egyéb humán-egészségügyi ellátás
- 8890 Máshová nem sorolt egyéb szociális ellátás bentlakás
nélkül
- 9319 Egyéb sport tevékenység
- 9329 Máshová nem sorolható egyéb szórakoztatás, szabadidős
tevékenység
- 9499 Máshová nem sorolt egyéb közösségi, társadalmi
tevékenység
A pedagógiai és tantervi program célcsoportja középiskolát megkezdett, de abból különböző
okokból kimaradt, kallódó, deviáns életvezetésű fiatalok.
A nevelés-oktatás általános célja, feladata az iskolai oktatásból kimaradt – köztük a
beilleszkedési, magatartási zavarokkal és tanulási zavarral küzdő, látás-, hallás-, mozgássérült, testi,
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja
Összefoglalás
5
érzékszervi fogyatékos (sajátos nevelési igényű) - fiatalok gimnáziumi képzése, érettségire való
felkészítése, kétszintű érettségiztetése, szakképzése, mentális gondozása integrált módon személyre
szabott tanulási program és személyközpontú gondoskodás alapján.
A Tanoda feladata, hogy a gimnáziumi tananyag elsajátítása, az érettségire való felkészítés,
szakképzés mellett segítse a tanulással, szocializációval kapcsolatos gátak, szorongások leépítését;
fejlessze a fiatalok tanulási és kommunikációs kedvét, készségét, képességét, a megfelelő
önértékelés kialakulását.
A legfontosabb pedagógiai célként a helyes énkép, a felelősségérzet és az önálló életvezetés
kialakítása fogalmazható meg, míg a fő oktatási cél az érettségire való felkészítés. E célok
elérésében fontosak az alábbi részfeladatok:
• a korábban szerzett gátlások oldása;
• problémamegoldásra nevelés;
• tanulásra, vizsgára, érettségire, felvételire való felkészítés;
• a megfelelő önértékelés elősegítése, az önbizalom fejlesztése;
• önállóságra és egyben felelősségtudatra nevelés;
• az életfeladatok (pl. pályaválasztás) megoldására való felkészítés;
• a szociális alkalmazkodást elősegítő társadalmi minták, értékek közvetítése a diákok felé.
A Tanoda a segítő és oktató munkát egységként alkalmazva próbál a fiatalok problémáira reagálni
és személyenként megoldást találni. Ennek eszköze a segítő pármunka (esetkezelés) és a személyre
szabott tanulási program.
Személyre szabott tanulási program kialakítása szükséges, hiszen minden diák más középiskolás
bizonyítvánnyal, tantárgyi tudással, akár tantárgyanként más tanulási képességgel rendelkezik.
Különbözőek mentális állapotukat, aktuális élethelyzetüket tekintve is. Mindezek a Tanodában
eltöltött idő folyamán változnak, ezért a személyre szabott tanulási program, mód, időbeosztás
kialakítása a bekerüléskor, aktualizálása folyamatosan szükséges. Ez mindig a diák segítő párjával
együtt történik.
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja
Összefoglalás
6
Az iskola helyi tanterve tartalmilag megegyezik az EMMI Miminiszter által jóváhagyott
„Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium – A személyre szabott iskola - alternatív
kerettanterve”-vel.
Az egyes tantárgyak tananyag-egységekre vagyis tanegységekre oszlanak, minden tanegységhez
adott óraszám tartozik. Megfelelő számú tanegység elvégzése teszi lehetővé a következő
évfolyamba lépést. A tanegységek számát, tartalmát, óraszámát és esetleges egymásra épülését, a
diákok továbbhaladási kritériumait az egyes tantárgyak tantervei szabályozzák.
Adott tanulmányi időszakban minden diáknak tanulmányi szerződése - az aktuális tanulmányi és
élethelyzetéhez igazodva - rögzíti mely tantárgyakat és tanegységeket tanul. (Egy tanulmányi
időszakban tehát mód van több tantárgyból akár több tanegységet, ill. csak bizonyos tantárgyak
tanegységeit tanulni.)
A diákok nem évfolyamokban, osztályokban, hanem tantárgyanként tanulócsoportokban tanulnak,
melyek kialakítása a diákok tanulási programjához igazodik.
A Tanodában az érettségire nappali, esti és levelező munkarendben készülhetnek fel a fiatalok.
Tartalmilag mindhárom munkarendben tanuló diák ugyanazt tanulja (hiszen az érettségi
követelményekben nincs különbség). A munkarend és a jogi státusz meghatározója diák heti összes
óraszámát A nappali munkarendben a heti óraszám min. 27, esti munkarendben min. 15, levelező
munkarendben min. 3. A személyre szabott tanulási program tartalmazza, a diák heti óraszámát, s
így - jogviszony szempontjából - tanulói státuszát. A személyre szabott tanulási program
tartalmazza:
• a diák által az adott tanulmányi időszakban tanulandó tantárgyakat,
• a tantárgyak szintjeit, tanegységeit,
• a heti óraszámot, a diák jogi státuszát
• a heti időbeosztást (vagyis az órarendet).
A személyre szabott program megvalósulását tantárgyanként a haladási napló rögzíti.
A tanév több tanulmányi időszakra oszlik. Minden tanulmányi időszak műhelymunka időszakkal
kezdődik, amely tanórákra épül, ahol a tanár és a diákok közösen dolgozzák fel a tananyagot. Ezt
követi a konzultációs- és vizsgaidőszak. Ekkor zajlanak a vizsgák, ahol a diákok számot adnak
tudásukról. A vizsgák előtt tantárgyanként egyéni és csoportos konzultációk zajlanak.
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja
Összefoglalás
7
Az értékelés vizsgarendszerben történik. Ennek célja, hogy szimulálja az érettségi helyzetét, és a
diákok vizsgarutinra tegyenek szert. A fél- és év végi osztályzatokat osztályozó vizsgán szerzik,
mely háromtagú vizsgabizottság előtt zajlik. A vizsgán 1-5 érdemjegyekkel osztályozunk.
Sikertelen vizsga esetén a diák javítóvizsgát tehet. Az egyes tantárgyak értékelési szempontjait,
követelményeit azok tantervei tartalmazzák.
A Tanoda a diákokat közép- és emeltszintű érettségi vizsgára készíti fel és érettségizteti, valamint
középfokú szakképzést valósít meg. A személyre szabott tanulási program lehetőséget ad
előrehozott érettségi vizsga letételére. Az érettségi vizsga lebonyolítására évente kétszer kerül sor.
A Tanodát módszertani sokszínűség jellemzi, alkalmazunk egyéni munkát, pármunkát,
csoportmunkát, frontális technikát, egyéni fejlesztést, stb. Minden tekintetben integrációt valósítunk
meg. Az integráltan oktatott sajátos nevelési igényű fiatalok aránya nem haladja meg a 20%-ot.
Az egyes tantárgyak jellemzően használt módszereit azok tantervei tartalmazzák.
A tankönyvek, taneszközök listáját az adott tantárgyak tantervei tartalmazzák.
A Tanoda - az alapítás - 1990- óta személyközpontú módszereket alkalmaz mind az oktatásban,
mind az esetkezelésben. 17 éves tapasztalatunk szerint ez az oktatási mód alkalmas a
középiskolából kimaradt, kallódó, deviáns fiatalok érettségire való felkészítésére és szakképzésre. A
jelenleg érvényben lévő helyi tantervünk ugyanezen a módszeren, oktatási rendszeren alapult. Jelen
tanterv elkészítését az érettségi követelmények megváltozása tette szükségessé. Ezért ennek
bevezetése nem okoz gondot, zökkenőt, lényegi változást az iskola működésében, nem érinti a
folytonosságot. A tartalmi változás beépül a tantervbe az érettségi előkészítő tanegységek részeként.
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja
Diákok a Tanodáról
8
DIÁKJAINK A TANODÁRÓL (RÉSZLETEK A DIÁKOKKAL KÉSZÜLT INTERJÚKBÓL)
„Azért jó ez a hely - most látom, hogy bekerültem -, mert ez a lelki mélypontokat tolerálni tudja, sőt
abban is tud segíteni, hogy az ember fölrugdalózzon belőle. Persze vannak olyan ügyek, amiben
nem tud senki se segíteni. Akkor annyit tudnak tenni, hogy az embernek úgy segítenek egy kicsit,
hogy tekintettel vannak erre. Meg hogy érdekel valakit, hogy mi van veled. Mert egy normál
iskolában, ahol van egy tanárnak 40 fős osztálya, ott úgy el tudsz veszni mint szürke szamár a
ködben, és senkit nem érdekel, hogy mi van.”
„Talán azt jegyezném meg, hogy itt embernek kezelik a másikat és pozitívan állnak hozzá. Míg
mondjuk a volt gimnáziumaimban inkább úgy éreztem, hogy lenézik egy kicsit a diákokat. Itt az
van, ha nem tudsz valamit, pozitívan állnak hozzád, segítenek, úgyis meg fogod tanulni és tényleg
megtanulod, mert jó szándékkal állnak hozzád, pozitívan. Én azelőtt soha nem tanultam, mielőtt a
Tanodába jöttem, max. fél órákat, de itt még a tanulást is megszerettetik az emberrel. Azután,
miután idejöttem, hazamentem és leültem magamtól tanulni, ami azelőtt - az az igazság -, hogy nem
történt meg.”
„...ettől is különbözik a Tanoda a többi középiskolától, mert máshol biztos nem rágják be az ember
szájába száztízszer. Meg nem megy oda a tanár a diákhoz, hogy ugyan már, kisfiam, készüljél már.
Ott a diáknak kell odamenni a tanárhoz, és elég egyszer is, mert többször biztos, hogy nem
foglalkoznak vele.”
„Az előző iskolám elég merev volt, mint általában az iskolák. Ami nem Tanoda, az elég merev. Sok
elhúzás van, könnyen kidobják az embert. Annak idején engem nem akartak szakmunkás vizsgára
engedni, mert nagyon hosszú volt a hajam. Ilyenek vannak. Az ember vagy behódol, vagy nem.
Akkor levágtam éppen, de nem mindenki vágja le, az biztos.”
„....Hát, amit emberileg ad. Ez az, amitől más ez az iskola, mint bármelyik egyéb középiskola. Ami
hiányzik a normális középiskolában az, hogy foglalkozzanak az emberrel meg odafigyeljenek rá,
meg hogy segítsenek ahhoz, hogy mit tudom én, 20 évesen nem biztos, hogy minden ember tudja,
hogy mit akar, meg hogy milyen ember. Nem azt akarom, hogy megmondják, hogy milyen legyek,
hanem hogy elfogadják azt, hogy valamerre elindultam, és nem mondják meg, hogy ne arra menjek,
hanem máshová. Hogy arra mehessek, amerre én akarok.”
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja
Diákok a Tanodáról
9
„Szerintem a teljesen reménytelen embereket. Lehet életképtelennek is nevezni egyeseket, lehet
deviánsnak - ez rossz szó ugyan, de fel lehet ezzel vázolni az ide felvetteket.”
„Ez nem tanulás. Itt nem tanítanak meg tanulunk, nem tanárok vannak, hanem pedagógusok. Itt a
tanárral tök jól eldumálunk, mintha én kérdezném meg, ami engem érdekel. Csak azt veszik le a
vállamról, hogy odamenjek és megkérdezzem. Pont ami a hiba bennem, a lustaságomat előzik
meg.”
„Ha ott van az ember órákon és figyel, akkor tanulni se kell szinte. Nagyon jól vannak tartva itt az
órák ilyen szempontból. Itt tanítják meg az anyagot és nem otthon kell tanulni. Persze, vizsgák előtt
mindig át kell nézni meg meg kell tanulni, ami nem volt elég. De ha odafigyelsz az órán, akkor már
nem kell tanulni.”
„Szóval nem kell attól félnem, hogy hülyének tartanak. Mondjuk leginkább az elején persze, az
tetszett, mint minden ember, aki tud linkeskedni, hogy felrakhatja a lábát az asztalra, kajálhat,
kivonulhat, stb. Utána azért rájön az ember, hogy sokkal másabb az, hogy pl. nem kell attól félnem,
hogy hülyének néznek, mert matekóra közepén megkérdezed, hogy 5x5 az mennyi. És akkor nem
fogják azt mondani, hogy hülye vagy, hanem, hogy gondold már végig, szóval normálisan
elmagyarázzák neked. Pl. az Ervin meg a Papposz is - nem tudom, hogy maguktól jött- e az ötlet,
hogy így kezdjenek el magyarázni, ha arról volt szó, úgyhogy elkezdték ilyen dedósan, amin persze
hülyére röhögtük magunkat, hogy 1 alma + 1 alma az 2 alma, és tudod, ha felvágod, az fél, ha azt is,
az negyed, és akkor eljutottunk az almapüréhez, és akkor ezek tök jó poénok voltak. Ha ezt a
Rákócziban süti el egy tanár, akkor mindenki sírógörcsöt kap szerintem, ott ez természetellenes
dolog. Itt meg nagyon jó volt. Tényleg egy kicsit dedósan, kicsit debilen, legalábbis hozzám
viszonyulva teljesen reálisan gondolkodtak.”
„Hát, hogyha odafigyelsz, és meg akarod tanulni, akkor meglehet. Ha nem figyelsz oda, akkor
persze nem lehet. Tőled függ, hogy meg lehet-e tanulni. A tanártól is függ persze. De eddig itt csak
olyan tanárokkal találkoztam, akik úgy adják elő a tananyagot, hogy aki meg akarja tanulni, az
megtanulja.”
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja
Diákok a Tanodáról
10
„Emberileg, erkölcsileg, tudásilag, önbizalmat növelt. Azt hiszem, az volt a legfontosabb, hogy
bíztak bennünk. Ezt éreztük és ez volt az, amire mindannyiunknak szüksége volt.” „Segítettek - ami
engem érdekelt, azt megpróbálták a felszínre hozni és abban mindenképpen segíteni. Tananyagokat
adtak ilyen téren a kezembe, elküldtek mindenféle rendezvényre, ha úgy látták, hogy valóban
érdekel a dolog. Megpróbálták a legtöbb pozitívat - azokból a tantárgyakból, amiket nem igazán
kedveltem - belevinni, hogy megkedveljem ezeket a tantárgyakat.”
„Itt nem csak a tananyagból tanul az ember, hanem az emberségből is. Be kell vallanom
töredelmesen, hogy én sokkal többet tanultam az emberséges bánásmódból, mint a fizikát vagy a
kémiát vagy a biológiát.”
„Megtalálni önmagamat, olyan értelemben, hogy elérjek valamit és kitartsak egy dolog mellett.
Addig úgy voltam, ha ez az iskola nem jön össze, akkor megyek egy másikba, és ha az sem, akkor
egy harmadikba. Megfutamodás volt végül is az előző életem. S mikor bekerültem a Tanodába meg
sem fordult a fejemben, hogy én nem itt fogok érettségizni. 100%-ig biztos voltam benne, hogy le
fogok most már érettségizni.”
„Baromi sok segítséget kaptam. Rájöttem, hogy lehet egész emberként élni. Egészséges, nagyjából
egészséges embereket találtam, és ez nagyon jólesett. Egy kicsit félek, hogyha elmegyek a
Tanodából, megint bürokratikus, vagy sznob emberekkel fogok találkozni. Biztos vagyok benne,
hogyha innen kikerülök, nagyon sokat fogok veszíteni. Kár, hogy nincs ilyen felsőoktatási Tanoda.
Kéne egy ilyet is csinálni.”
„Mielőtt idejöttem, semmilyen célom nem volt, meg ilyesmi. De itt legalább lett. Tényleg semmi.
És ha jobban belegondolok, célom először csak az volt, hogy leérettségizzek, aztán jött a többi.”
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola fejlődése, eredményei és működésének körülményei 1990-2010
11
1. A BELVÁROSI TANODA ALAPÍTVÁNYI GIMNÁZIUM ÉS
SZAKKÖZÉPISKOLA FEJLŐDÉSE, EREDMÉNYEI ÉS
MŰKÖDÉSÉNEK KÖRÜLMÉNYEI 1990-2010
1.1. A Tanoda megalakulása és fejlődése
A „Belvárosi Tanoda” Alapítvány egyéves felkészítő munka után, 1990 őszén kezdte meg
működését. Tevékenységének céljaként a 15-22 éves, középiskolákból kimaradt, kallódó, deviáns
fiatalok megkeresését, gondozását, képzését, mentálhigiénés ellátását jelölte meg. E cél
megvalósítása érdekében alakult meg - ugyanebben az évben - a Belvárosi Tanoda Alapítványi
Gimnázium (továbbiakban: Tanoda), amely személyközpontú módszerrel dolgozó, érettségire
felkészítő gimnázium, ahol a diákok a nappali munkarend szerinti időbeosztásban tanultak. A
tanulás-tanítás folyamata és módja, valamint módszerei azonban eltérnek a hagyományos
szerkezettől és módszerektől. A diákok egyéni képességeikhez és igényeikhez igazodó tanulási
programok szerint haladhatnak, amiket szerződésekben rögzítünk. Az évfolyam és osztályszerkezet
helyett - az egyén igényeihez ennél jobban igazítható - tanulócsoport rendszert alkalmazzuk, így
minden diák minden tantárgyból a számára legmegfelelőbb haladást és tananyagot biztosító
csoportokban tanulhat. Tudásukról diákjaink osztályozó vizsgákon számolnak be, mely vizsgákat az
érettségi vizsga mintájára bonyolítunk le minden alkalommal. Érettségi vizsgát - az elfogadott
pedagógiai programunk alapján - évente két alkalommal, egy általunk felkért független
vizsgabizottság alkalmazásával szervezünk.
A tanítás szerves része a tanulás tanítása és az egyéni fejlesztés. A tananyag összeállítása és a
tanítási módszerek tekintetében is a személyközpontúság a meghatározó.
Az egyéni fejlesztést szolgálja a segítő párrendszer is, mely biztosítja az esetkezelés
lehetőségét, az életvezetési, szociális és pszichés problémák folyamatos gondozását. Magunk
számára is meglepetést okozott, hogy a személy erősödése, a személyiség változása az iskolai
munka eszközeivel megváltoztatja diákjaink tanuláshoz való viszonyát is. A tudás értékké, a tanulás
örömforrássá válik, mert megtanulnak tanulni, s ezt a mai napig nagyon fontos eredménynek
tartjuk. A tanulási folyamat így a segítő munka szerves részét jelenti a Tanodában, melynek
személyiségformáló ereje is van.
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola fejlődése, eredményei és működésének körülményei 1990-2010
12
A munka - önmagunk számára is kísérletként definiálva azt - 1990 őszén a Nappali
Időbeosztású Tagozat működtetésével kezdődött meg, ahol 30 diák tanult és 7 segítő-oktató
dolgozott. A Tanoda működésének máig is érvényes alapelveit és elemeit alkalmaztuk már ekkor: a
személyes problémák gondozása (segítő pár rendszer, egyénizés, esetkezelés) és tanítás egy helyen,
személyre szabott tanulási program és módok, szerződéses rendszer, stábmunka, világos
követelmények és szabályok, a diákok és a hozzánk jelentkező fiatalok igényeire folyamatosan
reagáló ill. ahhoz igazodó tevékenység fejlesztés.
Az első meglepetés még a tanév elindulása előtt ért minket: a viszonylag kis
propagandamunka ellenére az első felvételi alkalmával a túljelentkezés tízszeres volt. Így a
megkereső munka fölöslegessé vált, ám azt is éreztük, bár igazán jelentését és jelentőségét még
nem értettük annak, hogy iskolánk méreteit jóval meghaladó problémakörben töltünk be hiánypótló
szerepet.
Évről évre többen jelentkeztek hozzánk, a túljelentkezés évente 12-15-szörös volt. Még az
első tanév második felében diákjaink kérésére és a jelentkezők alaposabb megismerése céljából
megkezdtük a Tanoda-Klub működtetését. Világossá vált, hogy a tanév során folyamatosan
jelentkezőkkel valamilyen szervezett rendszerben kell foglalkozni, így alakult ki a második-
harmadik tanévre a Tanoda-Ügyelet. Az Ügyelet mára a Tanodába jelentkező, ill.
krízishelyzetben lévő, de tanulói jogviszonyt a Tanodával nem létesítő kallódó fiatalokkal való
kapcsolattartás módja, önálló feladatokkal és működési módszerekkel.
A nagyarányú túljelentkezés a Nappali Tagozaton, valamint sok olyan fiatal jelentkezése,
akiknek problémái a rendszeres iskolába járást eleve lehetetlenné tették (pl.: súlyos testi vagy
idegrendszeri problémák, munka melletti tanulás, vagy egyszerűbb esetekben a túlnyomórészt
máshol végzett sikeres tanulmányok rövid időn belül történő átismétlésének, befejezésének igénye)
a Nappali Tagozat működési módjától eltérő megoldást kívántak meg. Így alakult meg és indult el
1991 őszén az Egyéni Időbeosztású Tagozat munkája, ahol újabb 30 diák – szintén nappali
munkarendben, de kötetlen, a diákok időrendjéhez alkalmazkodó időbeosztásban -létesíthetett
tanulói jogviszonyt a Tanodával.
A legtöbb sokkoló élményt kezdetben a túljelentkezések miatti mennyiségi probléma, míg
később a hozzánk forduló fiatalok állapotának látványos rosszabbodása okozta és okozza. Egyre
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola fejlődése, eredményei és működésének körülményei 1990-2010
13
többfajta probléma kezelésére kellett reagálni. Működésünk kezdetétől fogva találkozunk és
foglalkozunk szenvedélybeteg fiatalokkal is, a drog- és alkoholfogyasztást - mint minden más
deviancia-problémát is - tünetként értelmezve, melynek hátterében sok egyéb rendezetlenség áll. E
tevékenység során ismerkedtünk meg a pécsi székhelyű Leo Amici Alapítvány komlói
rehabilitációs intézetével. 1994-ben egy kábítószerfüggő tanodás diák került a komlói intézetbe és
ottani terápiájában részt kapott a tanulási folyamat. Kezelésének befejezése után újra a Tanoda
(nappali tagozatos) diákja lett és sikeresen fejezte be tanulmányait. Így indult a két intézmény közös
gondolkodása és munkája. 1995-re a max. 15 fő befogadóképességű komlói intézetben élő
szenvedélybeteg fiatalok közül már 3 fő lett a Tanoda diákja, 1996-ban ez a létszám növekedett, és
a két éves gyakorlati munka kialakította a szervezett keretek közt működő Konzultáló-levelező
munkarendet. Eddigi tapasztalataink azt igazolják, hogy ez a tevékenység és összefogás
eredményesebbé teszi a szenvedélybeteg fiatalok kezelése és a megelőzés területén folytatott
munkánkat. A két intézmény együttműködése pedig mindkettőnk tevékenységében hiányterületet
pótol.
Az évek során sok olyan fiatal is jelentkezett hozzánk, akik tanulmányaikat a negyedik
évfolyamon vagy akár annak befejezése után szakították meg eredeti iskoláikban, s tőlünk csak az
érettségi vizsga megszerzésének lehetőségét kérték. Ezt mi a legtöbb esetben lehetővé tettük
számukra, de e tevékenységünk is szervezettebb keretet kívánt. Így alakult meg 1996-ban a Esti-
levelező munkacsoport.
Ezek a fejlesztések azt is jelentették, hogy iskolánk tevékenysége szerteágazóvá vált. Az
1996-98 közti időszakban még a fenti strukturális keretek között ugyan, de újabb kezdeményezések,
specializálódások jelentkeztek. Az esti-levelező tagozat keretei között 1997-től - amikor egyik
diákunk letartóztatásba került – megkezdődött az előzetes letartóztatásban lévő fiatalok tanításának
kísérlete. Ez a munka is fejlődésnek indult, s az évek során egyre több diákkal, s egyre speciálisabb
feladatokkal bővült.
Az 1998-2001 közötti időszak egyfajta újrarendeződés, újjászületés, „újra-alapítás” jegyében
zajlott. Több esetben szerveződtek kísérleti Tagozatok, munkacsoportok, miközben folytonosan
kerestük az új helyzethez igazodó, stabil és nem szerteágazó újrarendeződés útját. Ezt az
újrarendeződést két tényező határozta meg alapvetően: Az alapítás óta eltelt időben felhalmozódott
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola fejlődése, eredményei és működésének körülményei 1990-2010
14
és természetes úton bővült szakmai tapasztalatok, tudás, a különféle ellátási módokban,
esetkezelésben kialakult specializált tudás és módszerek egyvelege, melyek immár világosabb
kereteket, átszervezést követeltek meg; A kimaradó fiatalok problémáinak jellege, mélysége,
elvárásaik, igényeik, a szélsőségesebb viselkedési formák és élethelyzetek tömeges megjelenése, és
evvel párhuzamosan mind a segítő munkában, mind a tanítási folyamatban a még erőteljesebb
személyközpontúság iránti elvárásaik. Az újrarendeződés 2001 őszére zárult. A gimnáziumban
hozzánk forduló fiatalok problémáinak speciális kezelése, a célcsoport tekintetében
munkacsoportok (stábok) különülnek el, s a feladatokhoz igazítják szakmai, pedagógiai
programjukat:
A Tanodában három munkacsoport foglalkozik a fiatalokkal, ebből kettő speciális célcsoporttal:
• A Megálló Oktatási Program, mely a szenvedélybeteg- és komoly életvezetési zavarokkal
és tanulási problémákkal küszködő fiatalok egész napos ellátását, érettségire való
felkészítését vállalja, napirendbe szervezett, terápiával is kiegészülő segítő munkával;
• A Váltó Program, mely kriminális életvezetésű, előzetes letartóztatásban lévő, büntetésüket
töltő, szabadult, ill. szabadlábon lévő fiatal felnőttek oktatását és reszocializációját végzi.
• A Tanoda Program azoknak a középiskolákból kimaradt deviáns fiataloknak is kínál
tanulási lehetőséget, akik elsősorban a személyközpontú oktatásért fordulnak hozzánk
segítségért;
A gimnáziumban nem különül el tagozatonként a nappali, esti és levelező diákok oktatása.
2004 szeptemberétől a Tanodában érettségizett fiatalok számára iskolarendszerű, középfokú
szakképzést indítottunk. Ezen új tevékenység megkezdésével az intézmény neve megváltozott.
Új neve: Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnnázium és Szakközépiskola.
Az intézmény tehát óriási fejődésen, változáson ment keresztül. A diáklétszám az eredeti 30
főről évi 150-ra nőtt, a Tanodában dolgozók száma pedig az eredeti 7 főről, mintegy 30-35 főre
növekedett. Szervezett kereteket kapott a nem tanulói jogviszonyban lévő gondozottjaink ellátása.
Sokat tanultunk, s így a munkánk minősége is sokat változott úgy a tanítás, mint a gondozás
tekintetében. Megfogalmazódtak a Tanoda-módszer területei, formát öltöttek összetevői. Ezt
nagyban elősegítette, hogy a szakma az első évtől kezdve nagy érdeklődéssel fordult a Tanoda felé.
Minden évben sok látogatót, hospitálót, terepgyakornokot fogadtunk, fogadunk és tanítottunk. Több
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola fejlődése, eredményei és működésének körülményei 1990-2010
15
felsőoktatási intézmény terephelye vagyunk (ELTE Neveléstudományi Tanszék, Bárczi Gusztáv
Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Általános Szociálismunkás Kar, stb.). Az eltelt években
számos szakdolgozat született a Tanodáról.
1995-ben csatlakoztunk a Soros Alapítvány Közösségi Iskola Programjához vállalva a
közösségi oktatás filozófiáját és azt, hogy a Tanodát közösségi iskolaként működtetjük.
1996-ban már úgy éreztük, hogy a Tanoda működésének kísérleti időszaka, első korszaka
lezárult. Ebben az évben a Soros Alapítvány Közoktatási Programjának felkérésére addigi
tapasztalatainkat, kialakult módszereinket „A segítő iskola” című 9 fejezetet tartalmazó
módszertani anyagban rögzítettük. E szakmai anyag megírása jó alkalom volt arra, hogy tudatosan
is átgondoljuk addigi tevékenységünket, hibáinkat, erényeinket és eredményeinket.
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola fejlődése, eredményei és működésének körülményei 1990-2010
16
1.2. Eredményeink
Mára biztosan állítható, hogy a Tanoda munkája már nem kísérlet. Tevékenységünk
életképes, szükséges és eredményes. A gyakorlati munka során kialakult egy speciális tudás -
pedagógia, segítő-oktató foglalkozás, esetkezelési gyakorlat -, s létrejött egy olyan alapstruktúra és
működési mód - Tanoda-módszer -, amelyről úgy véljük, hosszú távon is alkalmazható az adott
ifjúsági csoport iskolai keretek közötti kezelésében.
Mit tekintünk legfontosabb eredményeinknek?
• a kimaradás minimális;
• diákjaink szeretik a Tanodát, otthonuknak tekintik, minden gondjukat, örömüket ide hozzák,
megosztják segítőikkel és egymással;
• a segítésen alapuló tanár-diák kapcsolat megtartó erejű;
• a munka felszabadult, vidám légkörben folyik, az iskola a kellemes, fontos életterek közé
tartozik;
• a rendszeres iskolába járás alapvető változást jelent a velünk dolgozó fiatalok életmódjában
(strukturálja és betölti életüket);
• a tudás értékké válik a tanodás diákok között;
• a Tanodában senkinek nincs szüksége titkolódzásra, problémáit nyíltan vállalhatja;
• diákjaink megtanulják, hogy törődni kell társaikkal, egymással, a légkör támogató, egymásra
figyelő;
• további életükre vonatkozóan célok fogalmazódnak meg;
• a tanodás fiatalok sikeres érettségi vizsgát tesznek;
• a végzettek további életútját egyénenként más-más mélységben ismerjük;
• a Tanodából megerősödve mennek el, újra hisznek önmagukban;
• -a tanodás diákok megtanulják kezelni a másságot;
• értelmes feladatokat tudunk kínálni;
• terepe tudunk lenni a személyiség fejlődésének, változásainak;
• olyan értékeket képviselünk, melyekbe a serdülők kapaszkodhatnak;
• a tanár-diák kapcsolat a szereteten, bizalmon alapuló együttműködő kapcsolat, melyre
támaszkodni lehet, s ami minta az emberi kapcsolatok további alakításához;
• a fluktuáció a személyzet körében alacsony;
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola fejlődése, eredményei és működésének körülményei 1990-2010
17
• a Tanoda szellemi és gyakorlati műhely.
Úgy látjuk, hogy a Tanodában végzett diákok a bekerülési állapotukhoz képest valóban
éretten távoznak. Nálunk az érettségi vizsga az ismeretanyag tekintetében egy átlagos magyar
középiskola színvonalának megfelelő, az életismeretek és az önismeret tekintetében annál jobbnak
mondható. Jelentősége diákjaink számára elmondhatatlanul nagy, az érettségi bizonyítványok
kiosztása a Tanoda talán legnagyobb ünnepe.
1.2.1. A Tanoda érettségijének értéke
A Tanoda érettségijének értéke nem mérhető pusztán a megszerzett osztályzatok átlagával
vagy a tudásszintekkel. Az érettségire való felkészítés nálunk egy összetett, tanulmányi és
személyiségfejlesztő munkát egyaránt magába foglaló folyamat. Így értékét is ebben a kontextusban
lehet csak vizsgálni.
Bár munkánkban valódi végcélként nem az érettségi vizsga megszerzését jelöltük meg, hanem a
bekerülő fiatal képességeinek megismerését és az e képességekhez mért életút közös alakítását - ami
nem minden esetben az érettségi vizsga -, az elmúlt tizenkét év során diákjaink túlnyomó többsége
sikeres érettségi vizsgát tett. Úgy véljük, ez elsősorban nagyon intenzív személyre figyelő
módszerünk és munkánk eredménye. Gyakran talán túl nagy energiát is fektetünk egy-egy diák
érettségire való felkészítésébe, rengeteg külön foglalkozással, de nehéz lenne a sok évi közös
munkát félbehagyni vagy megszakítani. Fejlődésük, változásaik, életvezetésük lassú rendeződése
mindig újra és újra energiát és hitet ad a további munkához. A sok hátrány, mellyel a Tanodába
érkeznek, fokozatos leküzdése mindig meggyőző érv a munka folytatása mellett. A legfontosabb
pedig, hogy megtanulnak és sokan megszeretnek tanulni, igényük alakul ki a szellemi munkára.
Úgy gondoljuk, ez talán fontosabb eredmény az aprólékos tárgyi tudásnál, hiszen ha a művelődés
iránti igény az életforma részévé válik, fokozatosan pótolhatók a hátrányok, a tanulási képesség
pedig napjainkban fontos része a munkavállalásnak. Nem is beszélve arról, hogy bármilyen
területen dolgozzék is valaki, a művelt vagy arra igényt formáló ember nyitottabb, toleránsabb s
kreatívabb: ez pedig a mindennapi élet minőségét formáló tényező.
Fontos megemlíteni azt is, hogy minden Tanodában érettségizett diák úgy látja, máshol
képtelen lett volna erre a teljesítményre. Ez annyit jelent, hogy egy deviáns életút,
munkaképtelenség helyett - ami a társadalom szempontjából az emberi tényezőkön túl konkrét
anyagi kár is - önálló életvezetésre, tanulásra és munkára képes emberekké válnak.
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola fejlődése, eredményei és működésének körülményei 1990-2010
18
Gimnáziumi tanulmányaik befejezése után diákjaink nagy része érettségihez kötött
szakképzésben vesz részt illetve munkába áll, néhányan pedig felsőoktatási intézményekben
folytatják tanulmányaikat. A Tanodában nem elsődleges cél a diákok egyetemi vagy főiskolai
felvételire való felkészítése. Diákjaink közül csak keveseknek van arra esélye, hogy az érettségi
évében sikeres felvételi vizsgát tegyenek. Ennek fő oka, hogy már a Tanodába óriási tudás- és
képességbeli hátrányokkal érkeznek, s az itt töltött idő nem elegendő e hátrányok leküzdésére. A
tanulási képességek és a tudás tekintetében a maximálisan elérhető végcélnak az érettségi vizsga
tekinthető. A felvételi vizsgára való készülés külön foglalkozást és időt igényel, amit igény esetén
vállalunk. Egy-egy sikeres felvételi vizsga nagyon nagy eredmény és öröm.
Az érettségi vizsga utáni beszélgetéseken diákjaink mindig értékelik a maguk teljesítményét
és elmondják, mit jelent számukra ez a vizsga, valamint azt, hogy mit kaptak, mit tanultak tanodás
éveik alatt. Úgy látják és mi is, akik itt dolgozunk, ezt tekintjük a legnagyobb eredménynek és a
tanodás érettségi fő értékének, hogy az itt végzett fiatalok az érettségi idejére reális önismerettel
rendelkező emberekké válnak. Tudják, mire képesek vagy mire nem és céljaikat hogyan érhetik el.
A kilátástalanság, életképtelenség, az unalom, a problémákba fulladás és az önpusztító
viselkedésmódok helyett tenni és élni akarás, az önbecsülés, a tervezgetés jelenik meg. Az emberi
kapcsolatokat tiszteletben tartó és azt nagyra értékelő, bizalommal és elfogadással teli légkör hitet
ad. Ez fontos útravaló, mert segít a felmerülő problémák leküzdésében. A segítő, toleráns
magatartás személyiségük részévé válik. Nyitottabban és őszintébben kezdeményeznek és
alakítanak kapcsolatokat. S talán kortársaikhoz és az átlagos viselkedési módokhoz képest is
toleránsabban viszonyulnak a mássághoz vagy az emberi problémákhoz. Ugyanakkor megtanulják,
hogy bizonyos szabályokat akkor is be kell tartani, ha azok nem kedvükre valók, s érdemes
fegyelmezetten és elfogadón viselkedni olyan helyzetekben, melyek nem feltétlenül szimpatikusak
számukra, mert ez saját boldogulásuk feltétele is.
Az érettségi bizonyítványok kiosztása különösen fontos esemény a Tanodában. Ezt mindig
egy beszélgetés keretében rendezzük, és utoljára beszélünk együtt a vizsgáról, közös múltunkról és
a már érettségizett diákjaink jövőjéről. Felidézzük emlékeinket, közös élményeinket, és még
egyszer megerősítjük diákjainkat abban, hogy ez a pillanat nem veszteség, csak egy korszak
lezárása és új életük kezdete. Mindig megható és gyakran hihetetlen látni azt, mennyire lehet örülni
egy olyan dokumentumnak, mint az érettségi bizonyítvány. Sokan diákjaink közül még ilyenkor
sem hiszik el egészen, hogy tényleg kezükben van, megszerezték ezt a számukra oly fontos papírt.
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola fejlődése, eredményei és működésének körülményei 1990-2010
19
1.3. A működési körülmények
Alapítónk Belvárosi Ifjúsági Ház megszűnésével a Tanodának új helyet kellett keresni. Az
V. kerületi Önkormányzattól kaptunk tartós bérletbe minimális bérleti díjért egy helyiségcsoportot,
melyben a gimnázium 2002. július 1. óta működik.
A dologi, tárgyi feltételek tekintetében elmondható, hogy szerény keretek között működünk,
s csak a minimális szükségletek fedezésére törekszünk, s ez nem mindig szakmai megfontolás
következménye. Éves költségeinknek csak töredékét teszi ki a dologi kiadások fedezése.
A Tanoda tandíjmentes iskola. Az állami normatív támogatás az évi működési költségek
30%-át fedezi. Ez a normatíva megegyezik a minden gimnáziumra érvényes tanulói létszám után
járó összeggel, de ezt nem egészíti ki önkormányzati vagy egyéb hozzájárulás. Több éves
tárgyalások után sem sikerült elérnünk, hogy kiemelt normatív támogatást kapjunk, amit az
indokolna, hogy a Tanoda kizárólag a súlyos beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézségekkel és
magatartási rendellenességekkel küszködő diákokkal foglalkozik, s oktatásukon túl e fiatalok
mentálhigiénés ellátását is végzi. Működési költségeink fennmaradó hányadát pályázatokon elnyert
összegekkel és adományok szerzésével fedezzük. A tevékenységünket az elmúlt évek során
anyagilag is támogató szervezetek, intézmények és magánszemélyek hozzájárulásait ezúton is
köszönjük. Ez a helyzet biztonságos, hosszú távú tervezést nem tesz lehetővé, a tevékenységek
végzését és a személyzet létét az évről-évre vegetálás jellemzi és teszi egyre nehezebbé. A
Tanodában végzett munka elsősorban az itt dolgozó személyek szakmai és emberi
elkötelezettségéből fakadóan tartható fenn.
A Tanoda a finanszírozás tekintetében egy nonprofit jellegű humánvállalkozás. A
tevékenység ill. az intézmény fenntartása állandó menedzselést, az anyagi források folyamatos
keresését és önálló megteremtését igényli. Ez sok munkatárs tevékenységét érinti, de egyben az itt
dolgozó személyek szűkebb értelemben vett szakmai munkáját és hatékonyságát rombolja. A
menedzselés, a fennmaradásért vívott napi harc, de elsősorban az egzisztenciális bizonytalanság
érzése túlságosan sok energiát von el a szakmai munkától.
Ugyanakkor munkánk kísérleti fázisa véget ért, s szükségessé vált a hosszú távon is
biztonságos anyagi fedezet megteremtése. Szeretnénk a mindig bizonytalan pályázati összegek és
adományok helyett alaptevékenységünk végzéséhez állandó, állami támogatást kapni.
Míg a pedagógiai és humán segítő szakma elismeri, értékeli tevékenységünket, szakmai
hírünk és végzett tevékenységünk minősége nem áll egyenes arányban anyagi támogatottságunkkal.
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola fejlődése, eredményei és működésének körülményei 1990-2010
20
A személyzet túlterhelt és alulfizetett. A tárgyi, dologi kiadások minimumra csökkentésén túl a
munkaköri átfedések rendszere jellemző. Sok feladatot díjazás nélkül vagy minimális bérezéssel
látunk el.
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja
A Tanoda diákjai
21
2. A TANODA DIÁKJAI
A Tanoda céljainak és feladatainak megfogalmazását kizárólag a választott diákcsoport
igényei, állapota határozhatja meg. Megalakulásunkkor is az ő igényeikből indultunk ki, s ezt a
megközelítést tartjuk ma is a leghatékonyabbnak. A Tanoda nem alkalmaz egyetlen pedagógiai
módszert sem kizárólagosan. Egyfajta eklektikusság jellemzi, melynek alapja a
személyközpontúság. Az egyén megismerése, problémáinak megértése és az ezeken való közös
gondolkodás sokféle útja tevékenységünk szervező magja.
A céljaink és feladataink meghatározásakor eddigi tapasztalatainkat, a kimaradó fiatalok
jelenleg érzékelhető állapotát és igényeit vesszük figyelembe. Fontosnak tartjuk bemutatni kikkel
dolgozunk, és nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tapasztalatunkat sem, hogy az eltelt tizenkét év
alatt ezen ifjúsági csoport, a „kimaradók” állapota folyamatosan romlott, s nem látjuk annak jelét,
hogy ez a folyamat pozitív irányban mozdulna el.
A Tanoda diákjainak összetétele családi, szociális, az egyéni probléma jellege és tudásszint
szempontjából is nagyon heterogén. Ez egyrészt abból fakad, hogy a középiskolákból való
kimaradásuk oka sokféle: viselkedési problémák, beilleszkedési zavarok, tanulmányi problémák,
magas vagy adott esetben túl alacsony követelményszint miatt, betegségek, életvezetési nehézségek,
különféle függőségek, krízishelyzetek, az iskolai normák és légkör elfogadhatatlansága, zavaros
családi háttér a leggyakoribb tényezők. Másrészt széles skálán mozog - és nem csak iskolatípustól
függően - a hozott tudás. Gyakori az iskolai előéletekben a rövid idő alatt több iskolával ill.
iskolatípussal való próbálkozás, és ezáltal az iskolai jellegű kudarcélmények halmozódása.
Egységesen jellemzők ugyanakkor:
• életvezetési zavarok;
• az önismeret hiánya;
• önbizalomvesztett állapot;
• életesélyeik és céljaik tisztázatlansága;
• kudarc a hagyományos iskolákban;
• a tanulási képességek fejletlensége;
• szorongás teljesítményt elváró helyzetektől (pl.: vizsgahelyzet);
• tudásvágy;
• biztonságos felnőtt kapcsolat/ok hiánya;
• segítség- és szeretetéhség;
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja
A Tanoda diákjai
22
• bizonytalanság;
• magányosság.
Diákjaink élettörténetei fiatal koruk ellenére általában igencsak eseménydúsak és megrázók.
Lelkiállapotukban - az adott esetben igen szélsőséges szociális helyzetbeli különbségek ellenére -
felfedezhető valamiféle hasonlóság. Mindannyian túl korán értek felnőtté, miközben érzelmileg sok
esetben gyermekek maradtak. Magányosak, szorongók és tanácstalanok. A törődés és szeretet
hiánya, a sok megaláztatás gyakran veszélyes, bár átmeneti megoldást és rövid örömöket kínáló
magatartásformák felé sodorja őket. Másokat betegségük - pszichés vagy testi fogyatékosságok -
akadályoz a normális életvitelben, fejlődésben, tanulásban, kapcsolatalakításban. Viselkedésük - és
gyakran külsejük is - szembetűnő másságokat hordoz az átlagoshoz képest, és ez nemcsak az
iskolákból, de gyakran a családból és más intézményes vagy informális kapcsolatokból is kirekeszti
őket.
Sokféle probléma, deviánsnak ítélt viselkedési mód és élethelyzet jelenik így meg a
Tanodában, melyek közül kizárólag az értelmi fogyatékosságot tekintettük kizáró oknak a
felvételnél. Az egyes problémák gyakran összefonódnak és halmozottan jelentkeznek, vagy
egymást hívják életre. Sok esetben maga az iskolából való eltávolítás és ily módon a
kortárskapcsolatok és napi feladatok elvesztése, az életcélok elbizonytalanodása indít el egy
„deviáns karriert”. Ez a helyzet ugyanis számukra a lelkileg feldolgozhatatlan kirekesztettség és
alkalmatlanság érzését, átélését jelenti szinte minden esetben.
A Tanodába ilyen előzmények után, különféle veszélyekkel teli vagy magányos, a
személyiséget mindenképpen romboló életmód részeseiként, de abból kiutat remélve kerülnek.
Megoldandó gondjaik skálája igen széleskörű:
• viselkedési zavarok;
• jelentős tanulás-módszertani hiányosságok;
• szocializációs zavarok;
• szenvedélybetegségek;
• különféle szubkultúrák befolyása;
• szélsőségesen rossz vagy jó szociális körülmények;
• állami gondozottság;
• etnikai kisebbséghez tartozás;
• hosszabb ideig külföldön tartózkodás, tanulás;
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja
A Tanoda diákjai
23
• pszichés, pszichoszomatikus tünetek (szorongások, kényszerek, anorexia nervosa, mániako-
depresszió, stb.);
• beszédhibák;
• kommunikációs sérülések, gátak;
• bűnöző életmód.
A labilis pszichés állapot, az életvezetési rendezetlenségek, a szociális gondok és ezekkel
párhuzamosan a tanulási képességek elmaradottsága, s mindebből következően az önbecsülés szinte
teljes hiánya és a szorongások elhatalmasodása jellemzi a középiskolákból kimaradó fiatalokat.
Egyre lehetetlenebb és szívszorongatóbb élethelyzetekkel és állapotokkal találkozunk. Szétesett
családi háttér, az állami gondozottság, a szenvedélybetegségek, a pszichés zavarok, a kriminális
életvezetés, a börtönlét, a szegénység, a hajléktalanság egyre nagyobb számban megjelenő
problémák a Tanodában. A tanulás iskolán kívüli feltételei pedig egyre kevésbé adottak.
Ezekre a problémákra próbál a Tanoda mint ifjúságsegítő intézmény a segítő és oktató
munkát egységként értelmezve és alkalmazva reagálni, s a fenti gondokra személyenként
megoldást találni.
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola működésének szakmai, pedagógiai céljai és feladatai
24
3. A BELVÁROSI TANODA ALAPÍTVÁNYI GIMNÁZIUM ÉS
SZAKKÖZÉPISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK SZAKMAI,
PEDAGÓGIAI CÉLJAI ÉS FELADATAI
A Tanoda tevékenységének lényege, hogy az iskolai oktatásból kimaradó, beilleszkedési,
magatartási zavarokkal és tanulási zavarral küzdő, sajátos nevelési igényű, valamint deviáns
életvezetésű fiatalok számára személyre szóló életesélyeket fogalmazzon meg velük közösen, s
őket olyan pszichés, fizikai és tudással felvértezett állapotba hozza - az érettségi idejére -, hogy
esélyeikkel önállóan is élni tudjanak.
A cél az önálló, önmagát ismerő és elfogadó, problémáit kezelni képes, személyes céljait
megfogalmazó, harmonikus személyiség alakítása. Legfontosabb alapelvünk a
személyközpontúság, az egyén ill. az egyéniség tiszteletben tartása, az egyedi adottságokhoz
igazodó, azokból kiinduló személyiségfejlesztés és tanítás.
Olyan pedagógiai gondolkodás- és szemléletmód megvalósítására törekszünk, mely nem a
diák teljesítményét helyezi előtérbe, hanem személyét, emberi lényét, mint alakítható egészt kívánja
megközelíteni, megérteni és megajándékozni a változás és fejlődés lehetőségével.
Olyan tandíjmentes iskolát kívánunk működtetni, ahol a diákok és tanárok biztonságban
érzik magukat, amely bizonyos értelemben otthona is a hozzánk járó fiataloknak, ahol a tanórák és
egyéb foglalkozások a személyiségfejlődés terepei, s ahol a diákok tartalmas emberi kapcsolatokra
és értelmes tevékenységekre találnak.
Közösségi oktatást igyekszünk megvalósítani, amely az iskolát mint irányító eszközt
használja fel annak érdekében, hogy összehozza és összetartsa azokat az embereket, akik tenni
kívánnak valamit a másság és a deviáns viselkedésmódok elfogadó szemléletének és kezelésének
alakításáért, vagy az ezzel kapcsolatos problémák megoldásáért. Ezért a diákokkal való
bánásmódunkat az integráció szellemében és eszközeivel valósítjuk meg.
E célokat - eddigi tapasztalataink szerint - kizárólag azzal az egyénre minden értelemben
figyelő - komplex - működési móddal lehet elérni, amely gondozás/esetkezelés - képzés/tanulás -
szabadidős tevékenység szervezés/bonyolítás egysége.
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola működésének szakmai, pedagógiai céljai és feladatai
25
Ez egész napos és éves működést, a tanítás-tanulás - szabadidő - életvezetés egységes
átgondolását, szervezését, támogatását, s hosszú időn át állandó személyzetet kíván meg. Az itt
dolgozók elsődlegesen segítő személyek, az általuk nyújtott segítség a diák életének minden
területére kiterjedhet. A segítő-oktatók a tanítás-tanulás folyamatot is ilyen módon fogják fel, s azt
stábba szerveződve végzik. Ez a segítő attitűd és diákközpontúság garantálhatja azt a tanár-diák
kapcsolatot, mely nem hierarchikus, hanem partneri viszony, s a hatékony együttműködés alapja.
Ezt a kapcsolatot a kölcsönös elfogadás, bizalom, s egymás személyének tiszteletben tartása
jellemzi.
Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a segítésen nem azt értjük, hogy megoldjuk diákjaink
helyett problémáikat, hiszen erre nem vagyunk képesek és nem tartjuk célravezetőnek sem. A
segítés értelmezésünkben egy légkör megteremtése, melyben a problémák, krízisek biztonsággal
vállalhatók, megfogalmazhatók, átélhetők, s így feldolgozhatók. E légkör jellemzői: az elfogadás,
türelem, bizalom, törődés, felelősség, tisztelet, egymás megismerésének igénye, együttműködés,
kemény munka, egyszóval a szeretet. Fontos és talán elérhető, hogy ebben a légkörben a fiatal
vállalja és együtt tudjon élni gondjaival, hiszen csak ez lehet a változás első lépése. Életének,
életvezetésének változtatását magának kell akarnia, és ehhez lehet motiváló terep a Tanoda. Ezért az
egyik legfontosabb cél a személyiségfejlesztő munkában a változás akarásának elérése, ill. annak a
kemény munkának a vállalása, amit az eddigi életvitel megváltoztatása jelent. E célt úgy tudjuk
elérni, ha a Tanoda olyan életteret kínál, ahová érdemes betérni, ahol őszinte, támogató felnőtt- és
kortárs kapcsolatokra lehet találni, ahol a diák beleszólhat a saját ügyei, és iskolája életének
alakításába, s ahol értelmes feladatok várják. Ez az értelmes feladat elsősorban a tanulási folyamat.
A tanítás tekintetében ezért elsődleges célunk, hogy olyan módon kínáljunk feladatokat és
tanítsunk, hogy az diákjaink számára sikerélményt és szellemi kalandot jelentsen. A tanulási
folyamat a segítő, személyiségfejlesztő munka fontos eszköze: kemény munka, mely fegyelemre,
koncepciózus munkára szoktat, fejleszti a koncentrációs- és kommunikációs készséget, oldja a
szorongást, erősíti az egyén önmagába vetett hitét. A tanulásban elért sikerek növelik az önbizalmat,
erősítik a személyt, és olyan képességeket fejlesztenek, melyek birtokában könnyebb boldogulni a
mindennapi életben.
A Tanoda diákjai számára az érettségi vizsga óriási, konkrét életesély-növelő jelentőséggel
bír, hiszen előzőleg deviáns életvitelük miatt az érettségi mint továbblépési lehetőség csak az
irreális vágyak között szerepelhetett. Esetükben az érettség szó eredeti jelentése is érvényesül és
meghatározó (az ember érett lesz, felnőtt és egyedül életképes). Érthető ez, hiszen olyan eredmény
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola működésének szakmai, pedagógiai céljai és feladatai
26
születik meg az érettségi pillanatában, ami néhány évvel azelőtt még elérhetetlen, elképzelhetetlen
és alaptalan volt. Ez a bizonyítvány azt is jelképezi, hogy mégis alkalmas vagyok rendezett életre és
ezért tettem, nem is keveset.
Az érettségi vizsga letétele után a Tanoda két éves szakképzése lehetőséget biztosít a
fiataloknak egy szakma megszerzésére is. Ez növeli elhelyezkedési lehetőségeiket, erősíti a
fiatalokban a további tanulás, képzés igényét, segíti a pályaorientációt. A szakképzési programra is
jellemző személyközpontúság, az iskola támogató légköre segíti a fiatalokat az önálló élet
megkezdésében.
A Tanoda munkájának legfontosabb célja: kemény, közös munka során képessé tenni a
hozzánk kerülő fiatalokat az önálló, támogatás nélküli, értelmes és lehetőleg örömökben
gazdag életvezetésre, s felkészülni az érettségi vizsgára.
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola működési módja, módszerei és rendje
27
4. A BELVÁROSI TANODA ALAPÍTVÁNYI GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA
MŰKÖDÉSI MÓDJA, MÓDSZEREI ÉS RENDJE
4.1. A jelentkezés feltételei és a felvételi
Meggyőződésünk szerint nincs „buta diák”, vagyis minden ember ért valamihez. Az
iskolában dolgozó pedagógusoknak „csak” az a dolguk, hogy diákjaikkal együtt közösen
gondolkozva megtalálják, ki miben és hogyan tudja - érdeklődési területeinek megfelelően -
képességeit leginkább fejleszteni. Ezek után ehhez a fejlődéshez a diák számára az iskolának
biztosítania kell a lehetőséget, a megfelelő légkört.
Ezért felvételinknél nem szempont az aktuális tudásszint, vagy a hozott bizonyítvány(ok). A
felvételi egy hosszú folyamat, melynek első lépése a jelentkező tájékoztatása a Tanoda
működéséről, ill. tájékozódás az ő helyzetéről és elvárásairól. A jelentkezés augusztustól május
közepéig folyamatosan lehetséges.
Az objektív feltételek:
a gimnáziumi képzésre jelentkezés esetén:
• nappali munkarendre jelentkezőknek 16-22 éves életkor, esti és levelező munkarendre
jelentkezőknek 16-35 éves életkor
• befejezett 8. évfolyam
• a középfokú oktatásból való kimaradás ténye vagy reális veszélye;
• Mindezek mellett a Tanodába való felvétel esélyét az élethelyzetbeli és lelki rászorultság
határozza meg. Rászorultságon azt értjük, hogy a jelentkező képtelen lenne tanulmányait
egy hagyományos módon működő iskolában folytatni, mert az átlagosnál nagyobb
személyes odafigyelést igényel zavaros életvitele, betegsége, vagy kiegyensúlyozatlan,
zaklatott lelkiállapota ill. tanulási képességeinek életkorához viszonyított jelentős
elmaradása miatt.
A felvételi olyan beszélgetés, amelyen részt vesz a jelentkező és a Tanoda azon segítői, ill.
oktatói, akik felvétele esetén foglalkoznak vele. A beszélgetés témája a felvételiző eddigi életútja,
tervei, elvárásai, jelenlegi helyzete. Ezek a beszélgetések a helyzet frusztráló jellege ellenére
meglepően őszinték, kitárulkozók, a teljes bizalom légkörében zajlanak. Ez azért is van így, mert a
felvételizők szinte mindegyike a Tanodát utolsó esélyként éli és fogalmazza meg. A beszélgetés
mellett egy kézzel írott önéletrajz elkészítése szükséges.
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola működési módja, módszerei és rendje
28
A felvételről való döntést a felvételiztető stáb közösen hozza - a jelentkezőkről kapott
ismeretei és szubjektív benyomásai alapján - az összes felvételiző fiatal esetének megbeszélése
után. A döntés és annak indoklása nem nyilvános, mivel az érintettek életútja ill. személyüket érintő
információk alapján történik. A döntést követően fellebbezésre nincs mód. A döntésről minden
felvételizőt levélben értesítünk.
A túljelentkezés 10-15-szörös évente. A segítő légkör megteremtése, a személyes
kapcsolatok kialakítása, megtartása, elmélyítése csak bizonyos létszám esetén biztosítható, ezért a
tanulói létszám maximált.
4. 2. A szakmai tevékenység területei és módszerei
Alaptevékenységünk a segítő pármunka (esetkezelés) és a személyre szabott tanulási
program egységként értelmezett megvalósítása. A segítő munka és oktatás fontos módszere a
szerződéses rendszer alkalmazása. A tevékenység keretét az alapszabályok és a
tantárgystruktúra biztosítják. A Tanoda házirendjét az alapszabályok összessége adja.
4.2.1. A segítő pármunka (esetkezelés)
Folyamatosan figyelemmel kísérjük és közösen feldolgozzuk a hozzánk járó fiatalok egyéni
életútját, „életbajaikra” velük közösen keresünk megoldásokat, kiutakat. Diákjaink minél alaposabb
megismerésére és személyes igényeikhez igazodó ellátására törekszünk.
Ennek érdekében minden hozzánk járó fiatallal a stáb egy tagja segítő kapcsolatot alakít
és tart fenn. Tehát minden diákunknak van egy segítő párja, az a személy, akiben a stábtagok
közül leginkább megbízik, akivel a legjobban tud együttműködni, akivel meg tudja osztani gondjait.
Ezt a segítőt a diákok az ismerkedési szakasz lezárultával választják. A választás természetesen
kölcsönös, hiszen a kapcsolatfelvételt a stábtagok is tudatosan kezdeményezik, alakítják ebben az
első, „ismerkedő” időszakban.
A stábtagoknak értelemszerűen több, évente változó számú „párjuk” van a diákok közül. E
segítő kapcsolat formális megjelenése a diákok órarendjében az egyéni beszélgetés (ún.
„egyénizés”), segítő és diákpárja heti rendszerességű beszélgetése. E heti rendszeresség azonban
változó (heti több, vagy ennél ritkább alkalom) lehet, az igényekhez, szükségletekhez igazodva.
Az egyéni beszélgetés tartalmazza a diák heti, vagy az előző beszélgetés óta eltelt időszak
munkájának értékelését, a vele történt tanodai események megbeszélését, a következő időszak
feladataiknak kidolgozását, szükség esetén eseti szerződés megkötését, és - amennyiben erre a
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola működési módja, módszerei és rendje
29
diáknak igénye van - egyéb, iskolán kívüli életproblémáinak megbeszélését. A segítő-párrendszer
tehát többféle feladatot lát el:
• a diák életvezetésének követése, problémáinak kezelése;
• fejlődésének, változásának tudatos támogatása;
• biztos támasz a krízisekben;
• információ-áramoltatás a Tanoda minden ügyéről;
• a stábon elhangzottak közvetítése;
• a diák tanulmányi munkájának és személyiségfejlődésének folyamatos, közös értékelése;
• a diák konkrét, egyéni érdekeinek képviselete a stáb előtt.
A segítő pármunka tehát a diákkal való folyamatos, személyes törődés módja.
A segítő az a személy, akit a diák a stábtagok közül legjobban bizalmába fogadott. Már a
segítő pár választását megelőzően tisztázott, hogy a segítő az egyéni beszélgetések tartalmát, a
lényeges információkat a diák aktuális helyzetéről, állapotáról, gondjairól vagy örömeiről a
stábülésen ismerteti. Az esetkezelés közös munka és azt a Tanodában senki nem végezheti egyedül,
szakmai, stábkontroll nélkül.
A segítő pár személye bármikor változtatható, bármely fél kérésére. A segítő párrendszer
nem jelenti azt, hogy a diák kizárólag párjával oszthatja meg gondjait, s ez nem is cél. A segítő
kapcsolat nem válhat függőségi viszonnyá, sőt az egyik legfontosabb feladat elérni, hogy a diák
minél nyitottabb legyen, s megtanuljon kommunikálni a lehető legtöbb emberrel.
A segítő pármunka nagyon széles skálájú:
• lelki gondozás;
• a fizikai állapot karbantartásának kezdeményezése;
• életviteli problémák rendezése (lakás, munka, továbbtanulás, időbeosztás, stb.);
• szociális ügyek intézése;
• kapcsolattartás hosszabb kórházi kezelés, rehabilitációs programban való részvétel vagy
letartóztatás esetén;
• tanulási problémák kezelése, tanulásszervezés;
• igény szerint ill. szükség szerint kapcsolattartás, együttműködés a szülőkkel ill. gondozókkal
(nevelő, pártfogó, orvos, pszichológus, pszichiáter, stb.);
• a diákkal kapcsolatos adminisztratív teendők ellátása (esetkezelési és tanügyi).
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola működési módja, módszerei és rendje
30
Ez a sokféle feladat széleskörű együttműködést igényel Tanodán belül ill. adott esetben azon
kívül is. A segítő pár feladata az együttműködés szervezése is. Nem kell minden feladatot neki
magának elvégeznie, de a megfelelő szakember megtalálása és igénybevétele és az együttműködés
harmóniájának megteremtése az ő feladata.
A segítőknek vállalniuk kell a titoktartási kötelezettséget! A diákokról megtudott
információk, ismeretek stábon kívül nem oszthatók meg senkivel, semmilyen helyzetben, kivéve ha
az érintett abba beleegyezik.
4.2.2. Személyre szabott tanulási program, mód és értékelés
A Tanodába való felvétel után ismerjük meg minden egyes diák tudásszintjét, tanulási
képességeit és érdeklődési területeit, s mindegyikük számára vele közösen egyéni tanulási és
teljesítményprogramot alakítunk ki, melyet szerződésekben rögzítünk. A tanulási programot
tehát nem a tananyag és az életkor, hanem az egyéni tudásszint, a képességek és az érdeklődés,
valamint az adott tanár személyes, tantárgyán belüli elvárásai határozzák meg. Ily módon a
Tanodában nincsenek osztályok és évfolyamok. A diákok tantárgyanként kialakított kis létszámú
tanulócsoportokban tanulnak. Célunk, hogy minden diák olyan csoportban és módon tanuljon,
amely a saját képességeinek, tudásszintjének a legmegfelelőbb, tehát a leghatékonyabb tanulást
teszi lehetővé számára. A csoportokat és az órarendet is évente többször átrendezzük. E
megközelítés legnagyobb előnye, hogy a diákok minden órán más csoportbeosztásban tanulnak, és
ez a struktúra nyilvánvalóvá teszi számukra, hogy nincs olyan ember, aki valamihez ne értene.
Diákjainkban kialakulhat az egymásra figyelés és az egymást segítő attitűd, mert mindannyian
ismerik egymást és egymás képességeit. Ezt a megközelítést persze a Tanoda szelleme is sugallja,
hiszen az itt dolgozó tanárok nem várják el, hogy egy diák minden tantárgyból a maximumot
teljesítse. Inkább arra adunk módot és alkalmat, hogy a diák az általa választott témákban alaposan
elmerülhessen, míg a többi területen egy alapszint teljesítése az elvárás. Ugyanakkor e rendszer nem
teszi lehetővé, hogy valaki tanulás nélkül „megússza” az iskolai heteket, éveket. Az órákon nem
lehet elbújni vagy meg nem szólalni. A tanítás módját az állandó kommunikáció jellemzi, valamint
a sok, apró feladat. Ha valaki bejön a Tanodába, nem telhet el a napja anélkül, hogy valamilyen
feladatot el ne végezne, s hogy a tanóráknak aktív részese ne lenne. Az intenzív kommunikáció azt
is jelenti, hogy a tanórát vezető személy minden alkalommal mindenkit megszólít, munkára invitál
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola működési módja, módszerei és rendje
31
és késztet. Ez annál is inkább fontos, mert a hozzánk járó diákok esetében csak kevéssé lehet
számítani az otthoni munkára. A tudás megszerzésének helye számukra elsődlegesen a Tanoda. A
beszélgetés mint alapmódszer lehetővé és elkerülhetetlenné teszi az állandó gondolkodást illetve
gondolkodtatást.
A Tanoda munkatársai a tanítás tekintetében is elsődlegesen segítő személyek.
Legfontosabb dolguk a tanulási kedv felkeltése és fenntartása, személyre szóló feladatok és
tanulási módszerek megfogalmazása, kidolgozása és kipróbálása. Ilyen folyamatos motiváció
mellett - amikor a tudás megszerezhető és fontos értékké, s elsősorban belső üggyé válik - a
hatékonyságot növeli, hogy az ismeretek nemcsak a tanártól, hanem egymástól és önképzéssel is
megszerezhetők.
A tanév a tanulás módját tekintve két periódusra oszlik:
• műhelymunka;
• konzultációs-vizsgaidőszak.
A műhelymunka-időszakban történik a tantárgyanként, tanulócsoportonként és ezen belül
személyenként kidolgozott tanmenet végrehajtása. Az elvégzendő tananyagot, feladatokat ill.
teljesítendő vizsgafeltételeket a diákok minden műhelymunka-periódus elején megkapják. Így
annak ütemét vagy akár tartalmát maguk is alakíthatják, hiszen módjukban áll azon változtatásokat
kezdeményezni, a feladatok vagy a határidők módosítását új szerződésben rögzíteni. Ugyanakkor
előre tisztában vannak a határidőre el nem végzett feladatok következményeivel is. A tanulási
folyamat alakításában tudatosan és felelősen vehetnek részt.
Az értékelés ebben az időszakban elsődlegesen az egyéni beszélgetéseken történik a
stábmegbeszélésen és a diáktól szerzett információk alapján. Ezzel az értékelési móddal az a
célunk, hogy a fiatalok megtanulják önmagukat értékelni, saját maguk számára
megfogalmazni képességeikhez mért reális elvárásaikat.
A segítő-oktatók számára e rendszer nyeresége, hogy a diák nem redukálódik egy adott
szaktárgy alanyára, hiszen a folyamatos és közös értékelés révén az adott diákról mindenki, aki vele
kapcsolatban áll egységes, de ugyanakkor többszemszögű képet tud kialakítani, valamint az oktatók
szaktárgyaktól függetlenül is képessé válnak elvárások megfogalmazására, s egy toleránsabb
hozzáállás megvalósítására. Ugyanakkor lehetőség van egymás módszereinek megismerésére és
alkalmazására is. Ráadásul mindenki mindig tisztában van azzal, hogy ki, melyik tantárgyból mit
tanít ill. tanul, és hogyan.
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola működési módja, módszerei és rendje
32
Diákjaink a konzultációs-vizsgaidőszakban osztályozó vizsgákon adnak számot
tudásukról. Az írás- és szóbeli vizsgák a Tanoda segítő-oktatóiból kialakított vizsgabizottságok előtt
történnek. Egy vizsgaidőszakban minden diák minden tantárgyból a haladási programjának
megfelelően vizsgázik. A haladási ütem egy-egy diák esetében tantárgyanként különböző lehet, s
így a továbbhaladás is tantárgyanként külön-külön lehetséges. Egy vizsgaidőszakban az összes
vizsgatantárgyból egy alap- és egy pót- ill. javítóvizsgára van mód. A vizsgák eredményeit
osztályzatokkal értékeljük. Sikeres vizsga esetén az adott tantárgyból/akból a diák a következő
vizsgaszinten folytathatja tanulmányait. Adott vizsgaidőszakban az egyes tantárgyakból több
tanegység osztályzatának megszerzése is lehetséges. A vizsgák mellett a diákok egyéni és csoportos
konzultációkon vehetnek részt.
A vizsgarendszer alkalmazásának sok előnyét tapasztaltuk az elmúlt években. Ezek az
előnyök nem elsősorban a tudás számonkérésének területén fogalmazódtak meg, hiszen diákjaink
aktuális tudásszintjével minden segítő-oktató hétről hétre tisztában van. A vizsga inkább egy
helyzet tanulása-tanítása a Tanodában. Koncentrációt, összeszedettséget, jó fellépést,
viselkedési kultúrát és teljesítményt követel. Ezeknek a képességeknek a folyamatos tanulását-
tanítását nagyon fontosnak tartjuk. Ugyanakkor tagadhatatlan előnye, hogy az érettségi
időpontjára diákjaink megtanulnak viselkedni vizsgaszituációban, s ily módon az érettségi
stresszhatása a Tanodában az átlagosnál kisebb, érzelmi töltése és jelentősége viszont jóval
nagyobb.
Az érettségi vizsga a Tanoda szervezésében, két szinten, tanévente két alkalommal,
független vizsgabizottság előtt történik.
A két időpont azért fontos, mert diákjaink egyéni haladási ütemben, egyéni tanmenetek szerint
tanulnak és készülnek fel. Az őszi érettségi vizsga ennek megfelelően a Tanodában nemcsak
pótvizsga-lehetőség, hanem egyenrangú vizsga a tavaszival. Vannak, akik - egyéni tanulási
programjuknak megfelelően - erre az időpontra jutnak el a végső vizsga letételéig.
Ugyanakkor a Tanodában mód van arra, hogy a diákok előrehozott érettségi vizsgát
tegyenek. Ez azt jelenti, hogy a diák állapotától, tudásszintjétől, aktuális élethelyzetétől, haladási
ütemétől függően - segítő párjával közösen - választhatja meg, hogy mely tantárgyakból érettségizik
az adott időszakban. (Például a május-júniusi időszakban előrehozott érettségi vizsgát tesz két
tantárgyból, a maradék három tantárgyból pedig az azt követő szeptember-októberi időszakban
vagy a következő év végén szerzi meg végbizonyítványát.)
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola működési módja, módszerei és rendje
33
Az érettségi vizsgára bocsátás feltétele teljes érettségi vizsga esetén a 12. évfolyam
elvégzése, előrehozott érettségi vizsga esetén a választott vizsgatantárgyakból az évfolyamonként
szükséges zárójegyek megszerzése.
A kötelező érettségi tárgyak a hatályos jogszabályban előírtak. Választhatók: biológia,
földrajz, fizika, kémia, idegen nyelv, vizuális kultúra, informatika. Az érettségi vizsga
követelményrendszerét, lebonyolításának módját és menetét annak vizsgaszabályzata határozza
meg.
A Tanoda diákjai az érettségi vizsgát független vizsgabizottság előtt teszik. A
vizsgabizottság tanárai a diákokat a felkészülési időszakban nem tanították, felkészítésükben
közvetve sem vettek részt. A bizottság tanárai más középiskolákban dolgoznak, őket a
vizsgáztatásra a Tanoda iskolavezetője kéri fel. A független bizottság előtti érettségiztetés
bevezetésének célja, hogy diákjaink tudásának, teljesítményének minél objektívabb mérését
valósítsuk meg. Ez a független vizsgabizottság elsősorban a diákok, másrészt a segítők védelme
miatt szükséges. A diákokkal évekig szoros érzelmi kapcsolatban dolgozó segítő-oktatók
„elfogultságuk”, érzelmi befolyásoltságuk az átlagos tanár-diák kapcsolathoz viszonyítva jóval
nagyobb. Túlságosan jól ismerik és beleélik magukat diákjaik helyzetébe. A diák életére,
felkészülési periódusára vonatkozóan nagyon sok háttér-információval rendelkeznek, együtt élték át
annak nehézségeit, buktatóit és örömeit is. Ily módon a segítők maguk is érintettek diákjaik számára
oly fontos, nagy jelentőségű érettségi vizsga sikerében. Legalább annyira, ha nem jobban izgulnak
ezen a vizsgán, mint tanítványaik, diák párjaik. Átélik és átérzik a diák egész életvezetésének, napi
gondjainak ismeretében e vizsga hallatlan nagy jelentőségét. Ez a helyzet nagyon megnehezítené az
objektív viszonyulást, elbírálást, ami ugyanakkor mindannyiunk (diákok és segítők) számára
egyaránt fontos. (Érdemes megjegyezni, hogy ez az elfogultság, érintettség soha nem a
teljesítmények felülértékelésében nyilvánul meg, inkább a keményebb követelményekben,
elvárásokban. Gyakran tapasztaljuk, hogy a független érettségi bizottság bizonyos helyzetekben
elfogadóbb, mint mi magunk lennénk vagy vagyunk a Tanoda osztályozó vizsgáin.)
A diákok szemszögéből nézve szintén túl nagy érzelmi terhet jelentene, ha az érettségin a
segítőik vizsgáztatnák őket. Az ő értelmezésükben az érettségi vizsgán való szereplésük a
Tanodához és segítőikhez fűződő szeretetük, emlékeik, ragaszkodásuk utolsó kifejezése.
Megpróbálják ezen a vizsgán a képességeikből és tudásukból adódó maximumot adni. Ez az érzelmi
háttértöltés sok esetben blokkoló lehet, és a független bizottság védelmet nyújthat e helyzetben.
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola működési módja, módszerei és rendje
34
A szakképzés elveiben és módszereiben nem tér el a gimnázium személyre szabott tanulási
programjától. Tartalma nagyobb részben a gyakorlatra épül, így a diákoknak lehetőségük van
képességeiket kipróbálni, a megtanultakat alkalmazni.
4.2.3. A szerződéses rendszer
Az egyénre figyelés, esetkezelés, a személyre szabott tanulási program megvalósításának
fontos módszere a szerződéses rendszer alkalmazása. A Tanoda minden diákjával szerződést köt
éves munkájára és a kölcsönös elvárásokra vonatozóan. A szerződéseknek három formája van:
az alapszerződés, a tanulmányi szerződés és az eseti szerződés. Ezeket a szerződéseket a diák a
Tanodával köti, konkrét tartalmát segítőjével közösen alakítja ki és fogalmazza meg.
Az alapszerződés megkötésére a diák Tanodába való bekerülése után, az ismerkedő
szakasz lezárultával kerül sor. Ezen időszak célja és feladata, hogy a diák megismerje, értse és a
maga számára alkalmazni tudja a Tanoda működési módját, a segítők pedig megismerjék a diák
tanulási képességeit, hozott tudását, terveit, igényeit, személyes problémáit, életvezetésének
jellemzőit, pszichés állapotát. Az alapszerződés rögzíti az iskolába járás kereteit: az érettségi
tervezett idejét, a választott idegen nyelvet és tantárgyakat, segítőjének nevét. Módosítására
természetesen a diák vagy segítője kérésére lehetőség van.
A minden tanulmányi időszak elején megkötött tanulmányi szerződés szabályozza és
rögzíti a diákok haladását. A szerződés az aktuális időszak végéig érvényes. Tartalmazza az adott
időszakban tervezett tantárgyakat, a vizsgaszinteket, az elsajátítandó tananyag egységeit
(tanegység), a tanulási módot. A tanulmányi szerződés melléklete a diáknak az időszakra érvényes
személyre-szabott órarendje. A következő időszak elején a diák és segítője közösen értékeli az
előző tanulmányi szerződés teljesítését és ezt figyelembe véve állapodnak meg az új szerződésben.
Eseti szerződés kötésére az év során bármikor sor kerülhet. Az eseti szerződés lehet
tanulási (pl. valamilyen konkrét feladat határidőre való elvégzése), vagy szabályszegés miatti
szerződés, esetleg a diák által kezdeményezett életmódszerződés. Ezen túl tartalma lehet bármi más,
a diák vagy segítője által javasolt megállapodás, amelyről úgy gondolják, hogy fontos rögzíteni.
Bármely szerződéskötés esetén kölcsönös megállapodás születik diák és segítője közt, vagyis
elvárások fogalmazódnak meg, melyeket írásban rögzítenek, határidővel látnak el, és mindkét fél
aláírja. A szerződés mindenkor tartalmazza a nem teljesítés következményeit. A szerződések
bármely fél kezdeményezésére módosíthatók. A szerződés teljesítésekor az ügy lezárul.
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola működési módja, módszerei és rendje
35
Tapasztalataink szerint, a diákok számára a szerződés fontos, s az abban foglaltakat - mivel
azok kialakításának részesei - nagyon komolyan veszik. A szerződés biztosítja az elvárások
egyértelműségét, s hogy egymástól különálló ügyek nem keverednek (pl. nem keverednek
tanulmányi és viselkedési problémák).
A szerződéses rendszer célja és tartalma tehát:
• közösen megfogalmazott világos keretek biztosítása a diák tanodai munkájához;
• támasz az egyéni problémák megoldásában;
• a folyamatos esetkezelés segítése;
• nyílt, közösen kialakított és egyénre szabott elvárások;
• folyamatos visszajelzés tanulmányi munkában, életvezetésben és viselkedési módokban
egyaránt.
A szerződéses rendszer erősíti a partneri viszonyt, és lehetőséget ad arra, hogy a diákok
felelősen alakítsák saját tanodai életüket, valamint egyértelművé teszi a kölcsönös elvárásokat.
4.2.4. Az alapszabályok
Az alapszabály alkotja a Tanoda házirendjét. A Tanoda alapszabálya adja azt a biztonságos
keretet, amelyen belül az egyénre figyelés megvalósítható. E szabályt a stáb tagjai állítják össze, s
ez a Tanodában az egyetlen olyan elem, amely a diákok által megkérdőjelezhetetlen. A szabályok
elsődlegesen a jelenlétet, s annak minőségét határozzák meg mint a közös munka elsődleges
alapfeltételeit, s céljuk, hogy a Tanodába járó minden diák pontosan tudja, hogyan lehet kikerülni
innen, viszont e mellett azt is garantálják, hogy más módon nem.
E szabályokat minden diák tanulmányainak kezdetekor megismeri, és közös értelmezés,
megbeszélés után aláírásával is kifejezi, hogy azokat elfogadja és betartja. A szabályok keretjellege
azt jelenti, hogy egyéni elbírálás alapján a stáb dönthet úgy, hogy egy diák érdekében, de csakis rá
vonatkozóan az alapszabályoktól eltérő, egyéni normát alkalmaz. (Adott esetben a konkrét eltérésről
a személyzet a tagozat összes diákját tájékoztatja.) Ez azonban nem módosítja a Tanoda egészére
vonatkozó alapszabályok érvényességét.
4.3. Tanórán kívüli foglalkozások
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola működési módja, módszerei és rendje
36
A diákok igényeihez (ill. anyagi lehetőségeinkhez) igazodva törekszünk fakultációk
szervezésére, működtetésére, műveltségszélesítő ill. szakmaalapozó ismeretek szerzése céljából
(pl.:foto, film, ének-zene, színház, vallástörténet stb.).
A nyúlon túl a Tanodában - mivel annak épületét a diákok egész nap használhatják - sok,
nagyon értékes tevékenység szerveződik spontán módon. A tanítási idő utáni önálló tanulások,
közös feladatmegoldások, konzultációk, korrepetálások, beszélgető csoportok, diák-diák segítő
párok, közös játékok, zenélések személyiségfejlesztő és közösség kovácsoló ereje fontos része
munkánknak. Sok diákunk egész nap itt tölti idejét és fontos, hogy mindig találhat elfoglaltságot.
Ezt a lehetőséget biztosítanunk kell, de hiba lenne az így szerveződő tevékenységeket irányított
rendszerbe foglalni.
Meg kell jegyezni, hogy a mozgás-órák lebonyolításának feltételei a működési
körülményeink tekintetében nem adottak. Tornateremmel nem rendelkezünk, s annak bérlésére
nincsenek anyagi forrásaink. Ráadásul működési helyünk a főváros egy igen szennyezett területe.
Ezért is (!) nagyon fontosnak tartjuk, hogy lehetőségeinkhez mérten minél többször tudjunk
kimozdulni az épületből. A mozgás-foglalkozásokat így meghatározott időkeretben, de több
helyszínen (uszoda, Tabán, kirándulások, táborok), alternatívák kínálásával kívánjuk megvalósítani.
Az iskola az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása érdekében évente az iskolai
egészségnapon elsősegély-nyújtási tanfolyamot szervez.
4.4. Diákstáb
Alapelv, hogy a diákok minden, az iskolával kapcsolatos ügyben véleménynyilvánítási és a
megfelelő fórumokon döntési joggal rendelkeznek. A segítő-oktatók kötelessége, hogy az ehhez
szükséges nyílt, őszinte, a tanár-diák kapcsolat egyenrangúságát biztosító légkört minden
tekintetben, viselkedésükkel, alkalmazott módszereikkel, segítő attitűdjükkel támogassák és
megteremtsék, valamint biztosítsák a diákok számára a mindehhez szükséges fórumokat.
Ennek elsődleges fóruma a diákstáb, amely véleménynyilvánítási és döntéshozó fórum, melyen
részt vesz az összes diák és munkatárs, valamint a közös döntés alapján meghívott vendégek.
Hetente 1 alkalommal. ül össze, az órarendben erre biztosított időben és napon. A diákstáb
gyakorolja a diákönkormányzati jogokat. Kialakíthatja saját működésének szabályait, melyhez -
amennyiben szükséges – helyiségeket az iskola biztosít.
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja
Munkacsoportok (stábok) működése
37
5. A MUNKACSOPORTOK (STÁBOK) MŰKÖDÉSE
A Tanoda alaptevékenysége a max. 150 fő tanulói jogviszonyban lévő fiatal ellátása. Az
évek során a felmerülő igényekre, a jelentkező fiatalok speciális helyzetére három
munkacsoport stábba szerveződve válaszol. A középiskolából különböző okokból kimaradó
fiatalok, a szenvedélybeteg fiatalok és a kriminális életvezetésű fiatalok oktatására, gondozására
egy-egy stáb specializálódott.
A stábok a Tanoda alapcéljait, értékeit vállalva és módszereit alkalmazva tevékenykednek,
az esetkezelés mértéke, hangsúlyai, területei azonban különbözőek.
Tevékenységünk szerves részét képzi ugyanakkor a hozzánk forduló nem tanulói
jogviszonyban lévő fiatalok gondozása. Ezt egyfelől felvételi rendszerünk indokolja. Mivel a
felvételinél elsődleges szempont a lelki, élethelyzetbeli rászorultság, a felvételiztetés lebonyolítása
kizárólag egy hosszabb ismerkedési folyamat lehet. Másrészt a jelentkezők különféle segítségeket
igényelnek az információktól, ügyintézéstől a komoly esetkezelésig.
Velük foglalkozik a Tanoda - Ügyelet
Bár a Tanoda nem tartja céljának és feladatának a szülőkkel való foglalkozást, mert ez
családterápia és/vagy a szülő számára is biztosított segítő kapcsolat folyamatos működtetését
igényelné, ami meghaladja szakmai és feltétel-rendszerbeli kereteinket, a szülők bizonyos mértékű
gondozása mégsem zárható ki teljesen. Igényeknek megfelelően egyéni beszélgetésekre,
szülőcsoporton való részvételre van lehetőség.
A Tanoda Közösségi Iskola funkciójából következően - a tanítási idő keretein túl és a
látogatók számára nyitottan - évről-évre szervez olyan programokat, rendszeresen működő
tevékenységi formákat, melyek kisebb közösségek, csoportok szerveződésére adnak lehetőséget.
5.1. Tanulói jogviszonyban
A Tanoda munkarendje (rendszeres elfoglaltság) a diákok számára életmódszervező
segítséget (is) jelent. A tevékenység hangsúlya az oktatás mellett a segítő, esetkezelő munka, a
segítő-párrendszer folyamatos működtetése, a tanulási képességek és készségek fejlesztése,
felzárkóztatás, egyéni fejlesztés: a folyamatos személyre szabott törődés biztosítása. A tanulási
folyamat elsődlegesen az iskolában zajlik. A kortárs önsegítés fontos szerepet kap az iskola
munkájában.
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja
Munkacsoportok (stábok) működése
38
A Tanoda minden önállóan működő egységét stáb működteti. E stáb hetente
megbeszéléseket tart, amelyen átgondolja teendőit, az összes diák aktuális helyzetét, s
természetesen a stábtagok problémáit is. A felmerülő kérdésekben megoldási stratégiákat dolgoz ki
vagy döntéseket hoz, amelyeket következetesen és egységesen képvisel a diákok előtt. A napi
gyors, fontos és egyértelmű információ-áramlás, a diákok helyzetének pontos ismerete érdekében
ügyeleti naplót vezet ill. napi ügyeleti rendszert működtethet.
A stábtagok alapfeladata az oktatás és esetkezelés. Tevékenységi területeik:.
• önálló oktatási tervek és tananyagok tantárgy- vagy tantárgy-csoportonkénti kidolgozása;
• szaktárgyi tanítás, egyéni fejlesztés;
• a tanított diákok számára személyre szabott tanulási program és módszerek kidolgozása,
alkalmazása;
• a tanulási-tanítási folyamatok dokumentálása, módszertani anyagok készítése;
• vizsgáztatás;
• felvételiztetés;
• segítő párként esetkezelő munka végzése;
• az esetek kezelésének dokumentálása;
• esetmegbeszélések;
• napi ügyelet ellátása;
• aktív részvétel a Tanoda programjain, rendezvényein;
• részvétel a stáb heti megbeszélésein;
• folyamatos önképzés (humán-segítő és szaktárgyi);
• kölcsönös igény szerint szülőkkel való kapcsolattartás
• adminisztráció.
A stáb mindenféle értelemben mintacsoport. Viselkedése, állapota és működése
tapasztalataink szerint mindig meghatározza a diákcsoport működését is. Ezért nagyon fontos a
stáb, mint csoport, s benne a személyek egyénenkénti folyamatos karbantartása, s a nagyon intenzív
és nyílt egymás közti kommunikáció. A stáb és a benne dolgozó személyek legfőbb törekvése a
hitelesség. Fontos értéke és jellemzője e stábmunkának, hogy ez a működési mód lehetővé teszi azt,
hogy az iskola, a munkahely a segítő-oktatók személyes igényeit, fejlődését ugyanúgy szolgálja,
mint diákjaiét, s az önmegvalósítás terepe legyen.
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja
Munkacsoportok (stábok) működése
39
A Tanoda működési módjának legfőbb jellemzője az intenzív, közös munkán,
elfogadáson, bizalmon és őszinteségen alapuló, egyenrangú partnerként együttműködő tanár-
diák kapcsolat, a napi odafigyelés minden diákra, az otthon-érzet, a családias légkör, a
kölcsönös törődés, a diákok és tanárok személyes igényeinek tiszteletben tartása, az egymás
iránti türelem, s a közösen végzett munka örömei és buktatói, a folytonos változás és tanulás.
5.2. Nem tanulói jogviszonyban
5.2.1. A Tanoda - Ügyelet
A tanítási idő keretein túl (július hónap és augusztus első fele kivételével) előre
meghatározott, egyeztetett időpontokban a jelentkezők, érdeklődők személyes fogadását,
tájékoztatását, alkalmi támogatását, valamint a felvételik előkészítését és lebonyolítását végzi az
Ügyelet. Az ellátottak köre az eddigi tapasztalatok alapján évente több száz fő, akik nincsenek
tanulói jogviszonyban a Tanodával.
Az Ügyeleten a Tanoda egy segítő-oktatója fogadja az érdeklődőt, jelentkezőt Ez az Első
Beszélgetés, melyen sor kerül egy adatlap kitöltésére, a jelentkező aktuális élethelyzetének,
problémáinak felvázolására, s egy részletes tájékoztatásra a Tanoda tevékenységi kereteiről, az
együttműködési lehetőségekről. A beszélgetés végén megállapodás születik a további
együttműködésre vonatkozóan:
• a jelentkezőt másik iskolába próbáljuk irányítani;
• jogi, ügyintézési tanácsot, segítséget nyújtunk;
• segítő kapcsolatot kezdeményezünk;
• speciális szakintézménybe való elhelyezését kezdeményezzük és támogatjuk;
• meghívjuk a Tanoda felvételi beszélgetésére;
• az előbbiek ötvözetei.
Az ügyeletes feladata annak eldöntése, milyen típusú segítség szükséges a jelentkező fiatalnak.
A jelentkező a megállapodástól függően, folyamatosan tarthatja a személyes kapcsolatot az
őt fogadó ügyeletessel, aki nyomon követi élethelyzetének alakulását. Ez a folyamat az ügyeleti-
stáb utolsó megbeszélésén zárul, ahol rendszerezzük, hogy a jelentkezők közül kiket hívunk be a
Tanoda felvételijére és kik azok, akik nem, mert helyzetük más módon rendeződött.
Az ügyeleti feladatokat a Tanoda segítő-oktatói stábbá szerveződve látják el. Az ügyeleti
stáb havi rendszerességgel megbeszélést tart, melyen:
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja
Munkacsoportok (stábok) működése
40
• sorra veszik az Ügyeleten az eltelt időszakban újonnan megjelentekkel történt
megállapodásokat;
• megbeszélik az esetkezelések, nyomon követések, kapcsolattartások aktuális állapotát;
• közösen döntést hoznak a megkeresésekről;
• regisztrálják a felvételi behívással kapcsolatos jelentkezői döntéseket;
• előkészítik, szervezik és lebonyolítják a felvételit;
• támogatják a fel nem vettek iskolakeresését és megállapodnak a velük történő további
együttműködés keretiben.
Az ügyeletes az általa fogadott fiatal minél hatékonyabb ellátásának érdekében további
együttműködéseket kezdeményezhet:
• más intézményhez, ott dolgozó személyhez történő átirányítás;
• az ügyeletes stáb másik tagjához történő átirányítás;
• a Tanoda valamely munkacsoportjával való együttműködés megkezdésének támogatása.
Szükség esetén pedig az ügyeletes megkezdi a jelentkezővel a folyamatos kapcsolattartást,
az esetkezelést.
5.3. Kapcsolattartás a szülőkkel
A deviancia - probléma hátterében minden esetben valamilyen értelmű családi
rendezetlenség is áll. A Tanoda alapelvei szerint ugyan nem végez családgondozást, de ugyanakkor
nem zárkózik el, ill. bizonyos esetekben akár kezdeményezi is a szülőkkel való folyamatos vagy
alkalmi kapcsolattartást. E kapcsolattartás módja az egyéni beszélgetések lehetőségének biztosítása.
A szülőknek elsősorban abban próbálunk segíteni e találkozásokkal, hogy képesek legyenek
gyerekeik családról való leválását támogatni s feldolgozni.
A találkozást szinte minden esetben a szülő kezdeményezi, a Tanoda nem. Ennek oka, hogy
a Tanoda minden értelemben a diákokkal áll szerződéses viszonyban, többek között a diák iskolai
életének felelősségét sem hárítja a szülőre. Ugyanakkor bizonyos helyzetekben szükséges a szülő
bevonása vagy tájékoztatása az esetkezelés folyamatában.
Szülői értekezletet - tájékoztatás és ismerkedés céljából - évente egyszer, a tanév elején
szervezünk. Ezen túl csak olyan esetben, ha a Tanoda sorsát érintő kérdésekben szeretnénk
konzultálni a szülőkkel.
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja
A személyzet
41
6. A SZEMÉLYZET
A Tanodában alkalmazott módszer lényege a személyközpontúság. Ennek megfelelően
a személyi feltételek biztosítása és a személyzet állapota meghatározó.
Alapelvünk, hogy egy segítő intézményben minden munkatárs - a gondnoktól a vezetőig -
a tartalmi munka képviselője, a saját területén ugyan, de azonos értékkel fontos, a személyzet
szerves része. Ha csak egy munkatárs is akad, aki nem képviseli a segítő hozzáállás attitűdjét, az
rombolja az intézmény munkájának hatékonyságát. Ez azért van így, mert a segítés a Tanoda
értelmezésében egy légkör megteremtése. Ezt a légkört pedig elsősorban a személyzet gondolkodás-
és munkamódja, fizikai és lelki állapota, belső kapcsolat- és kommunikációs rendszere teremti,
határozza meg.
A Tanodában segítő foglalkozású szakemberek (pedagógusok, szociális munkások,
népművelők) dolgoznak (segítő-oktatók), akiknek legfontosabb feladata a segítő kapcsolat alakítása
valamint fenntartása, és akik a tanár-diák kapcsolatot is így értelmezik, működtetik.
6.1. A segítő személyével kapcsolatos elvárások
A segítő legfontosabb munkaeszköze saját személye. Nem lehet bárki alkalmas erre a
munkára. A legfontosabb elfogadni, hogy egy ilyen munka vállalása folyamatosan karbantartott,
elemző önismeretet, önmagunk nyílt vállalását és személyes, valamint szakértelmünk határainak
pontos, naprakész ismeretét igényli. Ez nem könnyen teljesíthető elvárás. Mégis nagyon fontos,
hiszen a segítő munka egyik legnagyobb csapdája a túlvállalás úgy személyes, mint intézményi
szinten. Szívszorongató, de az önvédelem és az elvállalt feladatok sikeres elvégzése érdekében is a
legfontosabb feladat a „nemek” kimondásának és megvalósításának megtanulása. A segítők
esetleges túlvállalásai, s az ebből következő kimerülés a teljes tevékenység létét veszélyeztetheti.
A segítő-oktatók személyével kapcsolatban - a Tanodában - megfogalmazott elvárások:
Életviteli jellemzők:
büntetlen előélet, semmilyen politikai, vallási, módszertani irányzattól nem függ, nem
kábítószerfüggő, képes a magánélet és a szakmaszétválasztására, van jövőképe, értékrendje stabil.
A személyiséget és a munkastílust alapvetően jellemző jegyek:
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja
A személyzet
42
érzelmi elkötelezettség, őszinteség, hitelesség, empátia, az átlagosnál nagyobb tolerancia, alázat,
nyitottság, érzékenység, fejlődőképesség, fegyelmezettség, önuralom, képes kezelni saját előítéleteit,
mértéktartás, a szakmai tájékozottság folyamatos igénye.
A személyközpontú gondolkodásmódot meghatározó vonások:
szeretetvezérelt (tudjon szeretetet adni és kapni), helyzetfelismerése rugalmas, szemléletmódja
perspektivikus, következetes, fogékony, szellemiekben fiatal, szabálytartása rugalmas, minden
problémát egyediként közelít meg.
Elő- és továbbképzéssel fejleszthető jellemzők:
naprakész tárgyi tudás, önismeret, szervezőképesség, kommunikációs készség, kooperációs készség,
konfliktusmegoldó technikák széles repertoárja, döntésképesség;
segítő módszerek széles repertoárja, saját korlátok ismerete.
A segítőt az ezek megvalósítására való állandó törekvés jellemzi (függetlenül attól, hogy
pályakezdő, vagy éppen hosszú szakmai múlttal rendelkezik, hogy milyen szintű és minőségű
képzettséget kapott a segítő szakmában). A személyiségfejlődés és a változás igénye és az ebbe
fektetett munka szándéka kell, hogy jellemezze azt, aki a Tanodában kíván dolgozni. (A fiatalok
irányában érzett segítő szándék kevés!) Aki másoknak akar segíteni, annak elsősorban önmagával
kell tudnia bánni, hiszen a fiatalok számára a legfontosabb minta és támogatás a segítő viselkedése!
6.2. A segítő személyzet munkastílusa: a stábmunka
A Tanoda minden munkacsoportjában a személyzet stábbá szerveződve dolgozik. Mi is ez a
stáb, és miért ilyen fontos munkánkban?
Alapelvünk szerint esetkezelő munkát nem lehet a stáb kontrollja nélkül végezni a
Tanodában. A segítő kapcsolat mindenképpen kontrollt igényel úgy a segített, mint a segítő
védelmének érdekében. Ezért kimondtuk, akinek „párja” van (esetkezelő munkát végez), annak
stábtagnak kell lennie. A másik fontos szempont - mivel a Tanodában a segítők egyben tanárok is -,
hogy az alaptantárgyat tanító személy stábtag legyen. Csak így követhető és végezhető naprakészen
a személyre szabott oktatás, fejlesztés. Az óraadók nem tagjai a stábnak, így értelemszerűen párjaik
sincsenek. Igény esetén egy-egy alaposabb és közös elemzést kívánó probléma felmerülésekor részt
vehetnek a stábülésen.
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja
A személyzet
43
A stáb tehát egy minden résztvevő által fontosnak tartott ügy érdekében együtt
tevékenykedő és gondolkodó szakmai csoport. Ugyanakkor egy kis szervezet, amely állandó
karbantartást és fejlesztést igényel. A stáb több, mint személyek/személyiségek összessége, egy
ezen túlmutató új minőség. A stáb közös döntéseket hoz, felelősséget vállal, az egyéneknek
csoportszintű kontrollt biztosít. A stábtagok egyéniségük, személyes felelősségük megtartása
mellett képesek a közös döntéshozatalra, folyamatos információcserére, egymás támogatására. Csak
egy mentálisan jól karbantartott csoportban - a stábban - képzelhető el folyamatos, stabil,
megbízható (mintaértékű) értékrend közvetítése.
A stáb feladata nagyon sokrétű:
• felelős a benne dolgozó szakemberek lelki és szakmai karbantartásáért, vagyis egyfajta
szupervíziót lát el (segíti a segítőket);
• együttműködik a fiatalok közös kezelésének - gondozásának, tanításának - érdekében
(esetmegbeszélő csoportfunkciót lát el);
• folyamatosan naprakész visszajelzést ad az egyes munkatársak és a személyzet közös
munkájáról (kontrollfunkció);
• alakítja a Tanoda, mint segítő intézmény - a változó igényekhez folytonosan igazodó -
koncepcióját;
• alakítja a Tanoda hétköznapi életét;
• döntéseket hoz, és megoldási stratégiákat alakít ki a napi ügymenetre;
• adminisztratív feladatokat lát el;
• kialakítja az egészséges munkamegosztást;
• biztosítja az állandó szakmai fejlődést (szellemi műhely);
• közös gondolkodáson és felelősségvállaláson alapuló vezetési mód.
A stábok tagjait természetesen titoktartási kötelezettség terheli
minden, az esetekkel kapcsolatos és a stábon elhangzó, személyeket érintő információk
tekintetében. Ugyanez vonatkozik a dokumentációkra, s a tanodás diákok ill. a jelentkezők
adatlapjaira.
A Tanodában minden segítő személynek alkalmasnak kell lennie a stáb-munkamódra.
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja
A személyzet
44
Segítők vagyunk és ez azt is jelenti, hogy képesnek kell lennünk magunkkal mindazt megtenni,
amit a segítettekkel teszünk vagy tőlük elvárunk. Első lépésként tehát képesnek kell lennünk
egymás előtt kitárulkozni, megmutatni magunkat és elfogadni a stábon belül is a másképp
gondolkodást, a másságokat. A stábban való dolgozás a segítő munka személyiségpróbája is. A
magam megmutatása, vállalása, az őszinteség, az elfogadás és az együttműködési képesség, a
nyitott - másokat saját munkánkba belelátni engedő - szakmai munka talán a legfontosabb
kritériumok. Az igénye és folytonos vállalása annak, hogy hosszú időn keresztül kitárjam és
fejlesszem saját személyiségemet e kis csoport tükrében a legnagyobb kihívás. Akinek erre nincs
igénye vagy nem képes erre, az nem tud stábban dolgozni. Aki viszont vállalja ezt, az minél több
időn keresztül tartozik e csoporthoz, nyilvánvalóan annál jobban kötődik és elköteleződik. Az olyan
munkakapcsolatokra tehet szert, melyektől nehéz megválni.
Mindez nem jelenti azt, hogy a stáb egy „terápiás” vagy önmarcangoló csoport lenne. Hogy
saját személyiségünkkel bánni tudjunk, és állandó visszajelzéseket kapjunk azért szükséges, mert
mindennapi munkánk során diákjaink vagy a fiatalok, akikkel találkozunk, önmaguknak és nekünk
is mindig a legfontosabb kérdést teszik fel: ki vagyok én? A stáb segít abban, hogy először magunk
számára tudjuk megválaszolni ezt a kérdést, és így képesek legyünk szakmai munkánkat jól
végezni. Segít önmagukat keresgélő diákjaink számára saját válaszainkkal, magatartásunkkal és
életvitelünkkel egyfajta pozitív mintát adni.
A stábtagoknak vannak olyan feladataik, amelyeket mindannyian ellátnak, de
mindenkinek van saját felelős területe is. Vannak alkalmi, csak egy adott időszakot érintő
feladatok is. E feladatelosztásokat évről évre ill. alkalmanként a stábüléseken közösen beszéljük
meg, és a lehetőségekhez mérten mindig figyelembe vesszük; ki mire a legalkalmasabb vagy mire
nem, mit csinál szívesen ill. aktuálisan mit bír el. Így közösen tudjuk kontrollálni a túl- vagy
alulvállalásokat is.
A stáb tagjainak feladatai az alábbiak:
• segítő párként esetkezelő munka végzése;
• az esetkezelés dokumentálása;
• esetmegbeszélésen való részvétel;
• szaktárgyi tanítás;
• önálló oktatási tervek és tananyagok tantárgy-, vagy tantárgyi csoportonkénti kidolgozása;
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja
A személyzet
45
• minden tanított diáknak személyre szóló tanulási program és módszerek kidolgozása és
alkalmazása;
• a tanulási-tanítási folyamatok dokumentálása, módszertani anyagok készítése;
• a párokkal kapcsolatos tanügyi és egyéb adminisztráció;
• vizsgáztatás;
• felvételiztetés;
• táboroztatás;
• részvétel a stáb heti megbeszélésein;
• folyamatos önképzés (humán-segítő és szaktárgyi);
• igény szerint szülőkkel való kapcsolattartás;
• a Tanoda napi működtetése.
Alkalmi ill. egy-egy stábtagot érintő feladatok, feladattípusok:
ügyelet, klubvezetés, stábvezetés, tantárgyi munkacsoportok kezelése, menedzselés, pályázatírás,
adminisztráció, szakmai érdeklődők, látogatók fogadása, terepgyakorlatok lebonyolítása,
szakdolgozók, kutatók segítése, tábor- és kirándulás szervezése, könyvtár karbantartása, érettségi
szervezése, adatfeldolgozás és -elemzés, kutatómunka, anyagbeszerzés, karbantartás, leltározás.
A szakmai képzéseken, továbbképzéseken és konferenciákon való rendszeres részvétel a
Tanodában dolgozók számára létszükséglet lenne, és ezt minden stábtag igényli és feladatának is
tekinti. Törekvésünk, hogy legalább évente egyszer minden stábtag részt vehessen valamilyen
szakmai fejlődését szolgáló programon, rendezvényen, konferencián vagy továbbképzésen.
A stábmunka ugyanakkor intézményvezetési módszer is. Ezeken a fórumokon történik a
Tanoda munkájának folyamatos alakítása. Minden, az intézmény életét érintő fontos döntés
stábmegbeszéléseken születik meg, s e döntéseket azok hajtják végre és képviselik a napi
gyakorlatban, akik hozták, s azok így hatékonyabban működnek az intézmény és a személyek
szempontjából is. Egy olyan kollektív bölcsesség érvényesül így, ami minden személy erőforrásait
kihasználja. Ez a közös bölcsesség - bár időigényesebb és talán fárasztóbb is, mégis - sokkal
biztonságosabb vezetési mód, mint az egyszemélyi döntéshozatal, hiszen sokkal nagyobb így az
esély az alkalmazható és jó döntések meghozására. A napi vagy koncepcionális ügyek
megbeszélése közös gondolkodáson, minden, a stábba tartozó személy igényének, érdekének,
véleményének figyelembe vételén alapul, s a döntések érdek- és álláspont egyeztető szakmai viták
eredményeként születnek. Egy-egy végleges megállapodás előtt a nagyon is különböző személyek
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja
A személyzet
46
megközelítései, szempontjai csökkentik egy rossz megoldás választásának esélyét. Ugyanakkor így
minden munkatársnak felelőssége és feladata van az intézmény tevékenységének és minőségi
munkájának alakításában.
A Tanodában nincs hagyományos munkahelyi hierarchia. A stáb-munkamódszer egyszerre
biztosít tagjainak nagy szakmai szabadságot és igényel önálló felelősségvállalást. A stábtag
felelőssége egyrészt a közös döntések, koncepciók, feladatok kialakításában másrészt azok
képviselésében, megvalósításában, végrehajtásában van. Ugyanakkor a stáb fenntartás nélküli
bizalommal viszonyul a stábtagok személyes szakmai döntéseihez és azokat minden esetben
képviseli, támogatja. Ezt az ideális együttműködési módszert törekszünk megvalósítani a
mindennapokban.
Ez a működési, vezetési mód nehéz, de pezsgő, állandó szakmai vitákra épülő, egymás
személyét tiszteletben tartó, vidám, felszabadult és kellemes munkahelyi légkört és szakmai munkát
eredményez.
6.3. A stáb vezetése
A stáb vezetése adminisztratív eszközökkel nem oldható meg. A vezető részvétele az összes
munkafolyamatban feltétele hitelességének, hatékonyságának. A stábon belül - a tanodai munka
tekintetében -a legtapasztaltabb szakember az, akit az adott stáb bíz meg a vezetés feladatával. Egy
segítő intézményben fontos és alapfeltétel, hogy a munkatársak legalább ugyanakkora figyelemben,
elfogadásban, türelemben részesüljenek, mint az intézmény diákjai. S ennek megvalósítása
elsősorban a stáb vezetőjének feladata, ezért személye, gondolkodásmódja meghatározó.
Alkalmasnak kell lennie a stábtagok egyénenkénti és csoportszintű kezelésére. Képesnek kell lennie
adott helyzetben saját álláspontját, véleményét háttérbe helyezni. Csak így előzhető meg a nagyon
intenzív, a fizikumot és a pszichét teljes mértékben igénybe vevő munka mellett a személyzet
kiégése és a fluktuáció.
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja
A működési feltételek
47
7. A MŰKÖDÉSI FELTÉTELEK
A Tanoda fenntartója a Belvárosi Tanoda Alapítvány. A kuratórium felelős a szakmai
munka irányításáért és az anyagi alapok megteremtéséért. A bevételi források között igen fontos az
állami normatív támogatás, az elnyert pályázati összegek, az adományok.
A Tanoda fontos intézményvezetési és döntési fórumai a stábok. A stábrendszerű működés
az intézmény minden dolgozója számára lehetővé teszi a szakmai tevékenység alakításában való
részvételt és beleszólást. A stábok problémafelvető, javaslattevő, véleményezési és belső ügyeikben
döntési jogkörökkel rendelkeznek.
A diákok közös véleménynyilvánítási fóruma a diákstáb. A diákok egyéni javaslatokat,
véleményeket és problémákat vethetnek fel segítő párjuknak az egyéni beszélgetéseken és igény
szerint résztvehetnek egy-egy stábmegbeszélésen.
7.1. A tárgyi, infrastrukturális feltételek
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola székhelye: Budapest, V.
ker. Irányi u. 19. A 300 m2-es földszinti helyiség-együttesben 5 tanterem 2 iroda 1 klubhelyiség, 1
tárgyaló, közösségi és kommunális helyiségek találhatók.
A tantermek többfunkciósak. Kabinetrendszer biztosítja, hogy a termekben kapjanak helyet az
egyes tantárgyakhoz kapcsolódó taneszközök, felszerelések, könyvtár, számítógépek,
természettudományos laboratórium, videó- és hangtechnikai berendezések. A tantermekben a
tanítási időn kívül szabadidős és kreatív alkotó tevékenység is folyik. Itt zajlanak az egyéni és
csoportos beszélgetések is. Klubhelyiségünk alkalmas a diákok munkáiból összeállított időszaki
kiállítások, rendezvények szervezésére, lebonyolítására. Amennyiben az iskolában sajátos nevelési
igényű diák tanul, számára a megfelelő taneszközöket biztosítjuk.
A Tanoda számítógépekkel való ellátottsága (ld. mellékelve) kielégítőnek mondható. A
gépeket közös használatú, kimondottan erre a célra tervezett bútorzattal berendezett helyiségekben
helyeztük el.
A Tanoda könyvtára szintén egy közös használatú helyiség néhány szekrényében kapott
helyet; karbantartása és működtetése egy segítő-oktató feladata. (A könyvállomány ld. mellékelve)
A szakképzési programok megvalósításához az iskola meglévő infrastrukturális feltételeit
folyamatosan bővíti.
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja
A működési feltételek
48
7.2. A szakmai, személyi feltételek
A Tanodában alkalmazott módszer lényege a személyközpontúság, ezért külön és
részletesen esett szó a Tanoda személyzetéről, az azt tárgyaló 6. fejezetben.
A Tanodában segítő-oktatók dolgoznak, mely foglalkozásnak kialakult képzési rendszere
nincs. Minden munkatárs rendelkezik egy főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzettséggel, amely
jelenleg az alábbi területeket öleli fel: pedagógus, népművelő, pszichopedagógus, szociális munkás.
Ez az alapképzettség egészül ki folyamatosan a deviáns fiatalok gondozásában és oktatásában
szükséges ill. alkalmazható készségekkel, képességekkel, ismeret- és tudásanyaggal. „Amennyiben
az iskolában sajátos nevelési igényű diák tanul, számára fejlesztő pedagógust, vagy a megfelelő
gyógypedagógust biztosítjuk.” A gimnáziumi képzésben és a szakképzésben nem különülnek el a
segítő-oktatók, hiszen a két program szervesen kapcsolódik egymáshoz.
Ezen túl a Tanodában meghatározott feladatokra egy segítő-oktató irányításával
foglalkoztatható kortárs segítő, laikus segítő, valamint minden olyan érettségivel rendelkező
személy, aki alkalmas a segítő munkára, és vállalja az e munka melletti folyamatos kiképzést,
tanulást.
A képzés, továbbképzés módjai, színterei, formái:
• önképzés;
• műhelymunka a Tanodában;
• szakirányú tanfolyam;
• posztgraduális képzés;
• személyiségfejlesztő csoport;
• esetmegbeszélő csoport;
• interaktív kurzus;
• módszer demonstrációs tréning csoport;
• konzultáció sorozat;
• előadások, előadássorozatok;
• szakmai konferenciák;
• külső szupervízió;
• módszercsere program.
Cél, hogy minden munkatárs évente legalább egy alkalommal részt vegyen a felsorolt
tanulási formák valamelyikében. Erre a költségvetésben tanévenként továbbképzési keretet
különítünk el, annak elosztását stábkeretben döntjük el, és személyenkénti megállapodást kötünk.
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja
A működési feltételek
49
Ezek a megállapodások tartalmazzák az intézményi és az önrész arányait hosszabb távú képzések
esetén.
A Tanodában stábtagok és óraadók dolgoznak. A segítő munka folyamatos kontrollját a stáb
biztosítja, ezért a segítő-oktatók stábba szerveződve dolgoznak.
A stábtagként való alkalmazás menete:
A Tanodában való munka megkezdését hospitálási idő előzi meg. Ez idő alatt a leendő
alkalmazott, egy a stábtagok közül választott vagy kijelölt segítő-oktató - instruktor - támogatásával
és irányításával megismeri a Tanoda szakmai elveit és teljes működési körét, s próbaidőben
megkezdheti munkáját egy adott területen. Végzett tevékenységét folyamatosan elemzi és értékel
instruktorával közösen, aki fokozatosan beavatja a stábmunkába. Az elemzés során megállapítják
azt az időpontot, ill. munkafázist, amikor az új munkatárs megkezdheti a stábmunkában való
részvételt. A stáb új tagja innen kezdve további egy éven keresztül instruktora támogatásával és
irányításával végzi munkáját.
Az óraadók munkáját a stáb vezetője irányítja és kontrollálja.
A személyzet saját munkáját a stáb- vagy munkacsoport - üléseken folyamatosan értékeli és
elemzi. A tanév végén minden stábtag értékelő beszámolót készít végzett tevékenységéről és
helyzetéről. A tanév végi záróstábon - az éves munka elemzésének részeként - minden munkatárs
visszajelzést kap a stábtagoktól éves tevékenységéről, jelenlétéről.
7.3. A finanszírozási feltételek
A Tanoda alaptevékenysége a működési engedély szerint maximum 150 tanuló
gimnáziumi, 15 tanuló szakképzésbeli ellátása.
Tevékenységünk szerves részét képzi ugyanakkor a hozzánk forduló, nem tanulói
jogviszonyban lévő fiatalok gondozása is: mivel a felvételi döntésnél elsődleges szempont a lelki,
és/vagy élethelyzetbeli rászorultság, a felvételiztetés csak egy hosszabb ismerkedési folyamatként
képzelhető el. Másrészt viszont a jelentkezők különféle segítséget igényelnek, az információ-
nyújtástól kezdve a ügyintézésen keresztül egészen az elmélyült esetkezelésig.
Az állami normatíván felül a működési költségek jelentős részét közvetlen pályázatokból
teremtjük elő, a többit a fenntartó biztosítja.
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola külső kapcsolatrendszere
50
8. A BELVÁROSI TANODA ALAPÍTVÁNYI GIMNÁZIUM ÉS
SZAKKÖZÉPISKOLA KÜLSŐ KAPCSOLATRENDSZERE
8.1. Belvárosi Ifjúsági Ház
A Belvárosi Ifjúsági Ház, a Belvárosi Tanoda Alapítvány alapítója, 12 évig volt az
Alapítvány által működtetett gimnázium legfontosabb támogatója. Otthont és helyet adott a
komplex tevékenység végzéséhez, vállalva az üzemeltetési és fenntartási költségeket. Szakmai
programjának részeként kezelte a kallódó fiatalok befogadását. Együttműködésünk folyamatos és
állandó volt. A Belvárosi Ifjúsági Házat fenntartója, az V. kerületi önkormányzat 2001. december
31-i hatállyal megszűntette.
8.2. Alternatív Pedagógusképző Műhely
A Műhely kezdeményezésére, annak keretei között indítottuk el és tartjuk évek óta a
’Deviancia’ kurzust a Tanoda munkatársainak részvételével.
A Műhelyben megjelenő alternatív iskolák képviselőitől, munkatársaitól és az e tevékenységet
támogató szakemberektől sok hitet és szakmai támogatást kapunk a közös rendezvényeken és
találkozásokon. A Tanoda munkatársai közül többen rendszeresen részt vesznek a Műhely
kurzusain.
A Műhely fórumot biztosít azoknak a speciális problémáknak, melyekkel az alternatív
iskolák küszködnek, továbbá szakmai hátteret és támogatást nyújt.
8.3. Leo Amici Alapítvány
A Leo Amici Alapítvány szenvedélybetegeket kezelő komlói terápiás intézetével 1994 óta
folyamatos munkakapcsolatban állunk. Több pályázaton vettünk részt közösen és sikeresen.
Együttműködésünk a gyakorlati munka terén mindkét intézmény szakmai, módszertani repertoárját
bővíti és előmozdítja a deviáns, szenvedélybeteg fiatalok hatékonyabb kezelését. Az esetkezelő,
segítő munkában a stábok számára kölcsönös tanulást, fejlődést jelent. Több szakmai fórumon,
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola külső kapcsolatrendszere
51
rendezvényen jelenünk meg közösen. Terveink közt szerepel egy új szemléletű megelőzési modell
kidolgozása és megvalósítása.
8.4. Felsőoktatási intézmények
Minden évben több felsőoktatási intézmény hallgatóit fogadjuk eseti megállapodások
alapján, de folyamatosan, helyszínt biztosítva a terepgyakorlatok számára. Az alkalmi
látogatásoktól a féléves gyakorlatig fogadunk hallgatókat. Ezek a kapcsolatok külső kontrollt és
segítséget jelentenek munkánk értékelésében, a pedagógiai és a segítő szakmán belüli helyünk
meghatározásában és tevékenységünk fejlesztésében.
Állandó partnereink: Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Általános
Szociálismunkás Kar, ELTE Neveléstudományi Tanszék, Pszichológia Tanszék, Alternatív
Pedagógusképző Műhely.
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja
A Tanoda-módszer tanítása
52
9. A TANODA-MÓDSZER TANÍTÁSA
A Tanoda működési módja - véleményünk szerint - egészében vagy akár elemeiben is
átvehető, tanulható, alkalmazható. (Bizonyos elemei hagyományos iskolai keretek között is
megvalósíthatók.) Mindezt azért is fontos kimondanunk, mert a Tanodán belül tevékenységünk a
diáklétszám szempontjából nem bővíthető. Az egyre növekvő igény kielégítésének több hasonló
iskola létrejöttében, ill. pedagógiai gondolkodásmódunk terjesztésében látjuk lehetségesnek. Egy
ilyen irányú változás az évente növekvő túljelentkezők száma s az esetek súlyosbodása miatt
sürgető igény! S ugyanígy sürgető igény lenne a hagyományos módon működő iskolákban
felfigyelni a kimaradás, ill. a deviancia problémájára, s lépéseket tenni annak megelőzésére és
kezelésére.
A Tanoda eddigi működése során igen sok gyakorlati és elméleti tapasztalatot, valamint
nagy mennyiségű, a deviancia problémára vonatkozó adatot halmozott fel. Kialakult egy speciális
pedagógia, segítő-oktató szemlélet és módszer, esetkezelési gyakorlat, mely alkalmazható
deviáns fiatalok elsősorban iskolai keretek közötti kezelésében.
E tapasztalataink terjesztése, s a deviancia-probléma szélesebb körű kezelésének
kezdeményezése és megvalósítása érdekében vállaljuk, hogy a Tanoda a humánsegítő és pedagógia
szakma számára a lehetőségekhez mért legnyitottabb módon működik. Célunk olyan pedagógiai
gondolkodás- és szemléletmód terjesztése valamint szaktudás bővítése, mely nem a diák
teljesítményét helyezi előtérbe, hanem személyét, emberi lényét mint alakítható egészt kívánja
megközelíteni, megérteni és biztosítani számára a változás és fejlődés lehetőségét.
Ennek érdekében az egész tanév során előre egyeztetett időpontokban fogadjuk az alkalmi
látogatókat, hospitálókat, terepgyakornokokat, szakdolgozókat, és tesszük minél szélesebb körben
olvashatóvá szakmai anyagainkat. A látogató a stábmegbeszélésen kívül a Tanoda minden
munkaformájában részt vehet a diákok, fiatalok beleegyezésével. Terepgyakorlat esetén konkrét
feladatokat vállalhat, és láthat el egy tanodás segítő-oktató szakmai irányításával.
A látogatók számát szakmai megfontolások, az intézmény, a diákok és a munkatársak teherbírása
szabályozza. Adódhatnak olyan időszakok, amikor az alaptevékenység zavartalan ellátását
veszélyeztetheti a látogatók fogadása, ezért a Tanoda fenntartja a jogot, hogy a látogatók
fogadásának mértékét minden időszakban meghatározza.
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja
Deviancia-probléma és közoktatás: zárógondolatok tapasztalataink tükrében
10. DEVIANCIA-PROBLÉMA ÉS KÖZOKTATÁS:
ZÁRÓGONDOLATOK TAPASZTALATAINK TÜKRÉBEN
Az oktatási rendszerből kihulló, deviáns életútra sodródó fiatalok kezeléséhez,
gondozásához szükséges szaktudás megjelenését és bevezetését a közoktatásban és
pedagógusképzésben több tényező miatt is sürgetőnek és indokoltnak tartjuk.
Köztudott tény, hogy a magyar társadalom állapota mindenféle értelemben romlik. E
romlás egyik tünete az ifjúság mentálhigiénés állapotának évről évre tapasztalható
rosszabbodása, s az egyre kilátástalanabb jövőkép. A Belvárosi Tanodában évente több száz
marginalizálódott helyzetbe került fiatallal találkozunk, beszélgetünk, megismerjük
élettörténetüket, aktuális helyzetüket, próbálunk velük együttműködve megoldásokat keresni.
Működésünk ideje alatt a következő fontos tényekről győződtünk meg:
• A deviancia-probléma nemcsak hogy létezik, de az érintett fiatalok száma egyre nő és
várhatóan az elkövetkezendő években is nőni fog.
• A deviancia jelenségkörébe sorolható problémák súlyossága fokozódik.
• Egyre emelkedik azon fiatalok száma, akik nem találnak segítő kézre,
marginalizálódott helyzetük állandósul, s ily módon társadalmilag hasznos
tevékenységet sem tudnak folytatni.
• A közoktatás intézményrendszerének fejlődése nem a tolerancia, a másság kezelése, a
személyre figyelő és nemcsak a jó képességű gyermekért dolgozó gondolkodásmód,
hanem a teljesítmény-orientáltság irányába tolódik el, s így a középiskolákból
kimaradó fiatalok száma évről évre nő.
• A kimaradók helyzete teljesen kilátástalan (ráadásul a fiatal csak 16 éves koráig
tanköteles), iskolai pályafutásuk gyakorlatilag lezárul, mentálhigiénés ellátásuk is
megoldatlan.
• A kallódó, deviáns fiatalokat ellátó speciális intézményrendszer ill. szakember kínálat
igen fogyatékos. A gyermek- és ifjúságvédelmi szakmán belül a fiatal, fiatal-felnőtt
korosztályt ellátó szakemberek olyan perifériális helyzetben vannak, mint klienseik.
Jól igazolja ezt az állítást az a tény, hogy a Tanodához forduló fiatalok közel fele a
szubkultúrájukban lévő kortársak tanácsára fordul hozzánk, nem pedig az
intézményesített csatornák közvetítésével. Olyan fiatalokat is ellátunk, akikkel a
hagyományos intézményi keretek között működő segítő rendszerek egyáltalán nem
kerülnek kapcsolatba, illetve együttműködésük sikertelen volt.
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja
Deviancia-probléma és közoktatás: zárógondolatok tapasztalataink tükrében
• A közoktatás intézményeiben természetesen megjelenik a deviancia minden
problémája, de az iskolák a megelőzés, beavatkozás, kezelés helyett eltávolítják a
diákot, amely elsősorban a hozzá nem értés és tehetetlenség félelméből fakad.
• A pedagógusképzésben nem elégséges a deviancia-problémára való speciális
felkészítés, valamint az, a szemlélet, miszerint minden pedagógus segítő foglalkozású
szakember.
• A pedagógusok deviancia-problémára való felkészítéséhez hiányoznak a megfelelő
feltételek (pl. szakkönyvek, tanulmányok, gyakorlóhelyek stb.).
Meggyőződésünk szerint a legfontosabb feladat a pedagógusok felkészítése a deviáns
viselkedésjegyek felismerésére, azok kezelésére, az iskolából való kimaradás
megelőzésére és mindehhez saját személyük, személyiségük folyamatos fejlesztésére.
Hisszük, hogy az iskolából való kimaradás megelőzése, a diákok megtartása minden
esetben jobb megoldás, mint eltávolításuk, mert ez egy deviáns karrier első lépcsője
lehet.
Mindezeken túl biztos, hogy a deviancia különféle megnyilvánulási formáival való
foglalkozásnak csak alternatívák bemutatásán alapuló, állandóan megújuló útkeresés lehet a
módja, s nem egységesített megoldási sablon. A Tanoda módszer alkalmazható, de minden
intézménynek vagy munkacsoportnak a maga gyökereiből kiindulva elképzeléseihez kell
kialakítania saját módszerét.
A deviancia kezelése a Tanoda értelmezésében olyan komplex beavatkozási mód,
amely a segítő munkán belül, speciálisan képzett szakemberekkel, személyközpontú
szellemben, a deviáns létformára, karrierre mint egészre - a probléma megjelenési
helyén - reagálva, működik. A deviancia puszta kimondása csupán megbélyegzés. Csak
akkor van értelme, ha a beavatkozás azzal egy időben megkezdődik. Ezt pedig felelősséggel
csak olyan munkacsoport vállalhatja, mely folyamatosan együttműködve az érintettekkel
kezelést, megoldási alternatívát tud nyújtani.
Helyzeténél fogva a közoktatás intézményrendszere alapvető helyszíne a
deviancia észlelésének. A tankötelezettség (6-18 év) érvényesülésével ezek azok az
intézmények, ahol a tárgyalt korosztály biztos, hogy problémáival együtt megjelenik. A
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja
Deviancia-probléma és közoktatás: zárógondolatok tapasztalataink tükrében
deviancia felismerése, kezelése így azoknak a pedagógusoknak a feladata, akik folyamatos
kapcsolatban vannak velük. Nekik biztos, hogy módjukban áll a fiatalok hosszabb
életszakaszainak részeseiként, a deviáns létforma kialakulását észlelni, s megfelelő tudással és
segítő szemléletmóddal felvértezve részt vállalni a deviáns karrier megakadályozásában.
Magunk ebből azt tudjuk vállalni, hogy működtetjük a Tanodát, nyitottak vagyunk, a
látogatók fogadásával és módszereink megmutatásával, terjesztésével veszünk részt a
megelőző munkában.
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja
Deviancia-probléma és közoktatás: zárógondolatok tapasztalataink tükrében
A BTAG pedagógiai programja a „Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium - A személyre
szabott iskola - alternatív kerettanterve” alapján készült és azzal megegyezik a következő
kiegészítésekkel:
- Btag lemond arról a pedagógiai eszközről, hogy tanulóit magatartás és szorgalom
osztályzattal értékelje. Az értékelés módját, tartalmát lásd a programban.
- A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokat és végrehajtásukat részben a
Biológia, részben pedig a – főként e célra létrehozott - Környezet- és embertan
tantárgyak részletes leírása tartalmazza.
- Budapesten élő nemzetiségek kultúrájának megismerését szolgáló tananyagok az
Ember- és társadalomismeret, etika, valamint a Környezet és embertan tantárgyban
találhatók.
- A tanulók fizikai állapotának mérése évente egy alkalommal az iskolai egészségnapon
szervezett 5,2 km síkfutás időre mérésével történik.
- Az egészségnevelés és környezeti nevelés elveit és tartalmát az erre a célra létrehozott
Környezet- és embertan tantárgy tartalmazza.
- Az iskola személyközpontú szemlélete és gyakorlata biztosítja az esélyegyenlőséget.
Bővebben lásd esélyegyenlőségi terv.
- A tanulók jutalmazásban nem részesülnek.
- A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek nincsenek.
- A tanulókra az adott műhelymunka időszakban az előre megadott
vizsgakövetelményekben meghatározottakon felül egyéb otthon elvégzendő feladat
nem róható.
- A sajátos nevelési igényű tanulók a többi diákkal integráltan végzik a teljes programot
azzal a kiegészítéssel, hogy számukra a javasolt, előírt egyéni fejlesztéseket külön
szakember a tantárgystruktúrában fogalt órakereten felül végzi.
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja
Helyi tanterv
II.
BELVÁROSI TANODA ALAPÍTVÁNYI GIMNÁZIUM ÉS
SZAKKÖZÉPISKOLA
A SZEMÉLYRE SZABOTT ISKOLA
HELYI TANTERV
A helyi tanterv a 2013-ban az EMMI Miniszter által jóváhagyott „Belvárosi Tanoda
Alapítványi Gimnázium – A személyre szabott iskola – alternatív kerettanterve” alapján
készült, azzal tartalmában megegyezik.
9-12. évfolyam
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
59
TARTALOMJEGYZÉK
BEVEZETŐ ..............................................................................................................61
TANTÁRGYSTRUKTÚRA........................................................................................70
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ...........................................................................71
TÖRTÉNELEM.......................................................................................................104
MATEMATIKA........................................................................................................112
BIOLÓGIA ..............................................................................................................142
KÉMIA ....................................................................................................................148
FÖLDRAJZ.............................................................................................................153
KÖRNYEZET- ÉS EMBERTAN..............................................................................158
FIZIKA ....................................................................................................................161
INFORMATIKA.......................................................................................................175
EMBER- ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA......................................................191
IDEGEN NYELVEK ................................................................................................199
ANGOL NYELV......................................................................................................210
FRANCIA NYELV...................................................................................................228
NÉMET NYELV......................................................................................................251
MŰVÉSZETEK.......................................................................................................258
RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA..............................................................................273
TESTNEVELÉS......................................................................................................279
1. MELLÉKLET.......................................................................................................285
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
60
Bevezető
2012
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium 1990 óta működik, egyike volt az első
bejegyzett alternatív alapítványi iskoláknak. Az iskola folyamatos működése közben alakult
ki az a komplex ifjúságsegítő modell, amely alapján 2004-ben elkészítettük alternatív
kerettantervünket. Ezt az akkori oktatási törvény alapján engedélyezésre benyújtottuk az
oktatási miniszterhez. A programot az akkori eljárásrendnek megfelelően kerettantervi
szakértők véleménye alapján az OKNT Kerettantervi Bizottsága megtárgyalta, szakmailag
támogatta és elfogadásra javasolta. Ez alapján a Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium
alternatív kerettantervét az illetékes miniszter jóváhagyta.
E kerettanterv speciális célcsoport oktatására készült, 16-25 év közötti, az iskolai
lemorzsolódás által veszélyeztetett, középiskolából kimaradt, olykor deviáns életvezetésű
fiatalok számára. Az ő problémáikra, sajátos helyzetükre készült program 23 éve sikeresen
működik, a Belvárosi Tanoda diákjai érettségit tesznek, munkába állnak, vagy tovább
folytatják tanulmányaikat és deviáns életútjukat hátrahagyva integrálódnak a társadalomba.
Kislétszámú iskolánkba jelentkező fiatalok száma az elmúlt években nem csökken. Ezért és a
célcsoport sajátosságai miatt a Tanoda pedagógusai és vezetése továbbra is indokoltnak látja
speciális programjának működtetését. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma elismeri a 2004-
ben jóváhagyott hatályos alternatív kerettanterv alapján működő iskolánk szükségességét és
szakmai munkánkat, hiszen a Közoktatási Megállapodás 2012 pályázaton ismét nyertesnek
minősítették intézményünket.
A Nemzeti Köznevelési Törvény (CXC./2011), illetve az EMMI rendelete (51/2012)
nem rendelkezik az eddig jóváhagyott (de a miniszter által nem kiadott) alternatív
kerettantervek jóváhagyásának megszüntetéséről, ezért a Belvárosi Tanoda Alapítványi
Gimnázium alternatív kerettanterve jelenleg hatályos. A 2004 óta eltelt jogszabályi
változások viszont indokolják felülvizsgálatát. Ezért tantervünket 2012-ben a jogszabályi
változások (A Nemzeti Köznevelésről szóló törvény, a Nemzeti Alaptanterv, és a
kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló rendelet) alapján felülvizsgáltuk és ahol
szükséges volt kiegészítettük.
Új elemként jelenik meg az elektronikus tanügyigazgatási szoftver használata. Minden
egyéb tekintetben az alábbi kerettanterv megegyezik a jelenleg hatályos előzővel.
Budapest, 2012. december 29.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
61
BEVEZETŐ
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium 1990-ben jött létre azzal a céllal, hogy a
középiskolából kimaradt, hátrányos helyzetű, kallódó, olykor deviáns életvezetésű fiatalok
számára egy olyan iskolát működtessen, amely a gimnáziumi képzésen és az érettségire való
felkészítésen kívül a fiatalok mentális gondozását is ellátja. Ezek a fiatalok sok és sokféle
problémával küszködnek. A tanulási gondok, zavarok mögött vagy mellett sok esetben más
jelentős szociális, pszichés, életvezetési, egészségi vagy egyéb probléma állt. A fiatalok
elsődleges céljukként mindig az érettségi vizsga megszerzését jelölték meg, ahhoz azonban,
hogy ez sikerüljön, a többi problémájukat is kezelni kellett. Ezért a Tanoda egy olyan
komplex személyközpontú szemléletű módszert fejlesztett ki, amely a nevelés-oktatás célját
egységként értelmezve és kezelve, az oktatást és a mentális gondozást együtt valósítja
meg. A módszer lényege, hogy a fiatalok problémáira személyenként igyekszik reagálni és
velük közösen megoldást találni. Legfontosabb jellemzője a személyközpontú megközelítés
és bánásmód. Ez a módszer egy 14 éve folyó műhelymunkában érlelődött és minden
elemében kipróbált, jelenleg is működő modell. E munka most került abba fázisba, hogy
összegezzük, a mindennapi gyakorlatot írásba foglaljuk és akár más iskolák számára is
hozzáférhetővé, kipróbálhatóvá tegyük. Ennek eredménye ez a kerettanterv. Sokévi
tapasztalat bizonyítja a személyközpontú bánásmód, a segítő párrendszer, az egyéni haladási
ütem, az osztott érettségi (ami a Belvárosi Tanodában 1990 óta gyakorlat, és az új érettségi
rendszerben 2005-től minden iskola számára lehetséges), a kurzusrendszer, a stábszerű
vezetés működését középiskolai keretek között.
Az iskola szemléletének lényege, hogy érték a személyiség egyedisége, az egyén
törekvéseinek tiszteletben tartása és segítése. A diák és tanár egyenrangú fél, és a
nevelőtestület célja:
- a személyközpontú bánásmód megvalósítása,
- a fiatalok önállóságának fejlesztése és az arra való építés,
- az egyéni fejlesztés mind a lemaradások, mind a tehetségek területén,
- az egyéni haladási ütem, tanrend biztosítása.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
62
A nevelés-oktatás célja
A nevelés-oktatás általános célja a diákok gimnáziumi képzése, kétszintű érettségire való
felkészítése. Mindezt e kerettanterv személyközpontú szemléletmóddal, személyre szabott
tanulási program biztosításával kívánja megvalósítani.
A tanterv ajánlott célcsoportja 16-25 év közötti más, egyéb középiskolát megkezdett, de
valamilyen okból azt be nem fejezett fiatalok.
A fiatalok rendkívül heterogén képet mutathatnak
- a készségek, képességek,
- a hozott tudás,
- a szociális-
- és szociokulturális háttér,
- mentális érettség tekintetében.
A célcsoport jellemzői:
- nagyrészt hátrányos helyzetűek,
- különböző tanulási, szociális, mentális, életvezetési problémákkal küzdenek,
- részben sajátos nevelési igényűek,
- és vagy roma, vagy egyéb kisebbség tagjai,
- a középiskolásoknál idősebb korosztály életkori sajátosságaiból fakadóan sajátos ellátást
igényelnek.
A célcsoport sajátos igényei miatt az iskola feladata, hogy a gimnáziumi tananyag elsajátítása,
az érettségire való felkészítés mellett segítse a tanulással, szocializációval kapcsolatos gátak,
szorongások leépítését; fejlessze a fiatalok tanulási és kommunikációs kedvét, készségét,
képességét, a megfelelő önértékelés kialakulását.
A legfontosabb nevelési célként a helyes énkép, a felelősségérzet és az önálló életvezetés
kialakítása fogalmazható meg, míg a fő oktatási cél az érettségire való felkészítés. E célok
elérésében fontosak az alábbi részfeladatok:
- a korábban szerzett gátlások oldása;
- problémamegoldásra nevelés;
- tanulásra, vizsgára, érettségire, felvételire, vagyis az élethosszig tartó tanulásra való
felkészítés;
- a megfelelő önértékelés elősegítése, az önbizalom fejlesztése;
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
63
- önállóságra és egyben felelősségtudatra nevelés;
- az életfeladatok (pl. pályaválasztás) megoldására való felkészítés;
- a szociális alkalmazkodást elősegítő társadalmi minták, értékek közvetítése a diákok felé;
- olyan iskolai légkör megteremtése, amelyben elsődleges érték a személy, ugyanakkor
meghatározó szerepe van a közösségnek.
A képzés módszere
Mindezen széleskörű problémák kezelését, a hátrányok leküzdését, a korábban kudarcos
fiatalok számára az érettségi megszerzését egy olyan iskola működése teszi lehetővé, ahol
egyszerre valósul meg az integrált és a személyközpontú oktatás.
Az integráció célja az esélyegyenlőség biztosítása, és a diszkriminációmentes környezet
megteremtése a különböző hátrányokkal érkező fiatalok számára. Az integráció azonban
önmagában nem nyújt megoldást az egyéni hátrányok leküzdésére. Az egyéni szükségletek
kielégítését, problémák kezelését a személyközpontú oktatás valósítja meg.
A személyközpontú oktatás biztosítja, hogy minden diák a maga tempójában juthasson el az
érettségiig.
A személyközpontú oktatás elemei:
Egyéni haladási ütem biztosítása:
A diákok iskolai helyzetét nem osztályokban és évfolyamokban állapítjuk meg. (Az előző
középiskolákban szerzett év végi osztályzatok a törvény szerint beszámíthatók.) Minden diák
más tantárgyi tudással, akár tantárgyanként más tanulási képességgel rendelkezik. Ezért
diákonként és tantárgyanként különböző, vagyis mindenkinek személyre szabott haladási
ütemet biztosítunk. Így saját képességeiknek, hozott tudásuknak, mentális állapotuknak
megfelelően tantárgyanként különböző ütemben haladhatnak.
Ennek megvalósulását minden diák számára biztosítja az egyéni ütemterv (amely tartalmazza
a tantárgyi és időbeli ütemezést), tanmenet és órarend elkészítése. Ez lehetővé teszi, hogy
azokból a tantárgyakból, amikből a fiatal ügyesebb, tehetségesebb, gyorsabban haladhasson,
és a nehezebb tárgyakból lassabban. Így nagyobb energiákat koncentrálhat a fejlesztendő
területekre. Az egyéni haladást segíti az előrehozott vagy osztott érettségi rendszer, amelyben
a tanulmányok ütemezését megkönnyíti az érettségi vizsgák több vizsgaidőszakra történő
elosztásának lehetősége.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
64
Kurzusrendszer:
A célcsoport fent említetett problémái, különbözőségei és életkori sajátosságai
figyelembevételével kurzusrendszerben folyik az oktatás.
A kerettanterv a tananyagot nem évfolyamokra, hanem tematikus kurzusokra osztja. Ez
lehetővé teszi a személyre szabott egyéni haladási ütem kialakítását.
Az érettségire bocsátás feltétele az egyes tantárgyakból az előírt számú és tartalmú kurzus
sikeres elvégzése. A kurzusok számát, tartalmát, óraszámát és esetleges sorrendiségét, ill.
egymásra épülését, a diákok továbbhaladási kritériumait az egyes tantárgyak tantervei
szabályozzák.
Mivel a fiatalok tudásuk és képességeik tekintetében rendkívül heterogének, a tananyag-
tartalmak nem épülhetnek sem más tantárgyakra, sem a diákok előzetesen megszerzett
tudására. Ezért a kerettanterv szerint tanulmányaikat tantárgyanként alapozó, ill. bevezető
kurzusokkal kezdik és az érettségi felkészítő kurzusokkal fejezik be.
A kurzusrendszer mindamellett megalapozza a fiataloknak a felsőoktatásba való
beilleszkedését (ahol szintén ez a szisztéma válik egyre inkább általánossá), ill. felkészíti őket
az egész életen át tartó tanulásra.
Személyre szabott tanítási-tanulási módszerek alkalmazása:
A célcsoport problémáinak, különböző tanulási gondjainak, szociális és szociokulturális
hátteréből fakadó hátrányainak kezelése, leküzdése személyre szabott módszerek
alkalmazását igényli. Ugyanakkor mivel az integrációs célok megvalósítása érdekében a
fiatalok kislétszámú heterogén tanulócsoportokban tanulnak, egyszerre kell megvalósulnia az
integratív és a differenciált módszertani megközelítésnek, oktatásszervezésnek.
A tanulásszervezés jellemző formái:
- frontális munka;
- pármunka, csoportmunka;
- csoporton belüli differenciálás;
- egyéni fejlesztés;
- konzultációs felkészítés,
- gyakorlati tevékenység.
Az egyes tantárgyak jellemző tanítási módszerei a tanterveknél külön szerepelnek.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
65
Értékelés; vizsgarendszer:
A fiatalok értékelése az oktatás-nevelés minden tevékenysége során folyamatosan és velük
közösen történik, nagy hangsúlyt fektetve az önértékelésre. Ennek célja, hogy az állandó
visszajelzések segítsék a fiatalok reális énképének, önismeretének kialakulását. Ennek
megfelelően a diákok magatartását és szorgalmát érdemjeggyel nem értékeljük.
A diákok vizsgákon adnak számot tudásukról. Ennek célja egyrészt az érettségihez és a
továbbtanuláshoz nélkülözhetetlen vizsgarutin megszerzése, másrészt a szintetizáló képesség
fejlesztése. A vizsgák anyaga az egyes kurzusok tematikáján alapul (elsajátított tananyag,
készségek, képességek alkalmazása, stb.). A vizsgák tantárgyanként az érettségi vizsgákhoz
hasonlóan szerveződnek és bonyolódnak (a vizsga részei, időtartama, módja, értékelése, stb.).
Az értékelés két részből áll. A vizsga után közvetlenül részletes szóbeli szöveges értékelésben
kap a diák visszajelzést teljesítményéről, tudásáról.
Ennek szempontja kettős:
- hol tart önmagához képest: mit és mennyiben változott, milyen irányban kell
továbbhaladnia,
- hol tart az érettségi követelményekhez képest.
Emellett a tanár százalékosan, majd azt 1-5-ig érdemjegyre átváltva értékeli a vizsgázó
teljesítményét. Ez kerül be a diák bizonyítványába. Mivel a kurzusok nem azonosíthatók az
évfolyamok szintjeivel, a vizsgákon szerzett osztályzatokat sorban kell bevezetni a
bizonyítványba. 1-1 kurzus vizsgajegye az évfolyamos szisztémában 1-1 féléves jegynek felel
meg, az év végi osztályzatot a kettő átlaga adja.
Előrehozott érettségi
Az egyéni haladási ütem megvalósulását, a hozott hátrányok leküzdését nagy mértékben
segíti az előrehozott érettségi lehetősége. Ez lehetővé teszi, hogy a diákok az öt érettségi
tárgyból különböző időben érettségizhessenek. Így képességeiknek, lehetőségeiknek
megfelelően bizonyos tárgyakból gyorsabban, ill. lassabban haladva, a kötelező
osztályzatokat megszerezve tegyék le az érettségi vizsgákat. A középiskola elvégzésének
ideje tehát szintén személyre szabott.
Sajátos nevelési igényű tanulók
A személyre szabott oktatási rendszer egésze különösen alkalmas sajátos nevelési igényű
tanulók tanítására, fejlesztésére, érettségire való felkészítésére. Esetükben a személyre szabott
tanulmányi programot a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
66
szakvéleménye alapján kell összeállítani és megvalósítani. Szükség esetén a tanítási
folyamatba fejlesztő pedagógust kell bevonni.
Az oktatásszervezés módja
A tanulmányi időszakok számát és hosszát az iskolák helyi tanterve szabályozza.
A diákok nem évfolyamokban, osztályokban, hanem tantárgyanként tanulócsoportokban
tanulnak, melyek kialakítása a diákok tanulási programjához igazodik.
Személyre szabott tanulási program kialakítása szükséges, hiszen minden diák más
tantárgyi tudással, akár tantárgyanként más tanulási képességgel rendelkezik. Különbözőek
mentális állapotukat, aktuális élethelyzetüket tekintve is. Mindezek az iskolában eltöltött idő
folyamán változnak, ezért a személyre szabott tanulási program, mód, időbeosztás kialakítása
a bekerüléskor, aktualizálása tanulmányi időszakonként szükséges.
A személyre szabott tanulási program tartalmazza:
- az adott tanulmányi időszakban a diák által tanulandó tantárgyakat,
- tantárgyaként a látogatandó kurzusokat,
- a heti kötelező óraszámot,
- a heti időbeosztást, vagyis a személyes órarendjét (az egyéni órarendek elkészítésekor
figyelembe kell venni a törvény által maghatározott napi és heti maximum óraszámokat),
- az érettségi várható időpontját,
- a választott érettségi tantárgyakat, ill. idegen nyelveket.
A személyre szabott tanulási program kialakítása minden esetben a diákokkal közösen
történik, és egy tanulmányi szerződés keretében rögzítendő. Ez biztosítja, hogy a program
valóban a diák igényeihez, képességeihez, lehetőségeihez és szükségleteihez igazodjék és az
egyéni haladási ütem megvalósulását szolgálja.
A személyre szabott tanulási program diákkal közös kialakítását, a diák tanulmányi
előmenetelének és mentális állapotának, személyes problémáinak, iskolai életének
figyelemmel kísérését, oktatásszervezési feladatait, tantárgyi és egyéb adminisztrációját a
segítő tanárpár végzi.
E program iskolai adminisztrációját az illetékes miniszter által akkreditált és a Belvárosi
Tanoda Alapítványi Gimnázium rendszerére alkalmazható AROMO elektronikus tanügy-
igazgatási szoftverrel végezzük.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
67
Tér- és helyiségkialakítás, eszköz- és felszerelés
A diákok problémáiból és az iskola személyre szabott programjából következően a
személyesség az iskola egyik meghatározó jellemzője. Ez a térkialakításban és eszközökben,
felszerelésekben is megnyilvánul.
A tér és eszközök felhasználását az azokat éppen aktuálisan használók határozzák meg. Ezek
kiválasztása a tanárstáb feladata.
A tantermek mérete és kialakítása, valamint az eszközhasználat tekintetében a praktikusság és
a sokféle használhatóság az elsődleges szempont. Mivel a program 100-150 fővel működik
optimálisan, nincs szükség nagy számú, nagy méretű helyiségre. Ugyanakkor mivel a nevelés
kiemelt célja a közösségteremtés, szükséges olyan közösségi tér kialakítása, ahol diákok és
tanárok a mindennapokban természetes körülmények között élhetnek együtt. Az iskolai
eszközök, felszerelések is ezt szolgálják.
Működési és vezetési modell: a stábszerű vezetés
Az iskolát minden szinten stábok működtetik. A stáb az a fórum, ahol az adott témában
érintett és mélyen involvált munkatársak vesznek részt. Közösen beszélik végig a csoportot
érintő ügyeket és közösen, konszenzusosan hozzák meg döntéseiket. Ehhez szükséges a stáb
minden tagjának hozzáértő, aktív közre- és együttműködése. Mivel a döntések nem a többség
akaratán múlnak, hanem mindenki számára elfogadható megállapodások, ezért a stáb minden
tagja hitelesen és következetesen tudja képviselni azokat. A stábszerű vezetés jellemzője
tehát a stábtagok szakmai aktivitásán alapuló működtetés, közösen hozott konszenzusos
döntés és a közös felelősségvállalás. Az iskola legfontosabb fóruma a tanárstáb – vagyis a
tantestület is stábformában működik – amelyen minden olyan tanár és segítő részt vesz, aki
nagy óraszámban sok időt tölt az iskolában a fiatalokkal ill. segítő tanárpári feladatokat is
ellát. Ez a stáb részben az iskola napi ügyeit, részben a nevelési-oktatási célokkal
összhangban a diákok tanulmányi- és egyéb ügyeit beszéli meg és hoz döntéseket, illetve
végzi el az aktuális teendőket. Ez a stáb tesz javaslatot a felvételi és a tanulói jogviszony
megszüntetésének ügyében is. A tanárstáb tagjainak aktuális feladatait (diákpárok számát,
óraszámokat, egyéb feladatokat) az iskola éves munkaterve tartalmazza. Az iskola egyéb
szintjeit is ez a stábszerű működés jellemzi pl. tantárgyi munkacsoportok, stb. Az
iskolavezetőnek döntéseiben figyelembe kell vennie a stábok véleményét. Segítő tanárpári
feladatokat az végezhet, aki sikeresen elvégezte a „Problémás gyerekek az iskolában” 60 órás
akkreditált pedagógus továbbképzési kurzust (Eng.sz: OKM-4/107/2009).
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
68
A diákok érdekképviseleti és érdekérvényesítő fóruma a diákstáb. Ez heti rendszerességgel a
diákok és a tanárok részvételével zajlik.
A személyre szabott nevelési-oktatási modell a nevelési-oktatási célokkal összhangban a
diákok tanulmányainak figyelemmel kísérését, oktatásszervezési ill. adminisztrációs
ügyeinek intézését és mentális gondozását a segítő tanárpár végzi. A segítő tanárpárt a
diákok a tanárok közül szabadon maguk választják. A választás a tanév elején történik, és ha
szükséges, új tanárpár választható. A diák-tanárpár kapcsolat alapja a bizalom és az
együttműködés. A segítő tanárpár munkáját segíti és támogatja a tanárstáb.
Tartalma és követelményei
A kerettanterv a Nemzeti Alaptantervben meghatározott irányelveket, célokat, fejlesztési
követelményeket szem előtt tartva született, de a célcsoport életkori sajátosságai, problémái,
ill. a kurzusrendszer lehetőségei miatt nem alkalmazkodik az évfolyamonkénti
meghatározottsághoz. A közép- és emeltszintű vizsga tananyagterve tantárgyanként a közép-,
ill. emeltszintű érettségi felkészítő kurzusokban szerepel.
Időkeret, tantárgystruktúra
Az egészségfejlesztéssel, fogyasztóvédelemmel, környezetvédelemmel és a környezeti
neveléssel kapcsolatos feladatok ellátására egy külön tantárgyat hoztunk létre környezet- és
embertan néven.
A célcsoport életkori sajátosságai miatt a kerettanterv tantárgystruktúrájában a testnevelés
nem szerepel önálló kötelező tantárgyként. A testmozgás különböző önkéntes és választható
mozgásformaként szerepelhet.
A második idegen nyelv tantárgy választható.
Egyebek
A kerettanterv a törvény szerint a nevelés-oktatás céljáról beszél, de elsősorban és
hangsúlyosan az oktatásra vonatkozó feladatokat rögzíti. Ez az alternatív kerettanterv is
főként erre koncentrál. Tapasztalataink szerint azonban e személyre szabott oktatási modell
egy személyközpontú mentális gondozással megtámogatva hatékony és sikeres igazán. Ennek
eszköze a segítő pármunka, az esetkezelés és a személyre szabott tanulási program egységes
alkalmazása, ahol az esetkezelő pármunkát a segítő tanárpár végzi. Minderről bővebb leírás
olvasható az 1. számú mellékletben.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
69
Tanulmányi időszakok bontásában ajánlott harmadévekre osztani a tanévet, ez lehetővé teszi,
hogy egy tanévben három vizsgaidőszakban vizsgázhassanak a diákok.
A kerettanterv szerint nincsenek évfolyamok, illetve osztályok. Bizonyos esetekben – például
a bizonyítványok kiállításakor – szükség van a program megfeleltetésére az évfolyamokra
bontott struktúrához, amely a tantárgystruktúra táblázatának használatával történik.
Készítették:
Aradi Bence
Baranyi Tamás
Baross Dóra
Buglyó Ildikó
Burányi Marcell
Gerhard Katalin
Gulyás Péter
Gyenes Bernadett
Győrik Edit
Hajdu Ágnes
Horváth Nelli
Kiss Virág
Kovács András
Lázár Melinda
Molnár Gábor
Mucsa Angéla
Ökördi Réka
Papp Péter
Petrou Thesszália
Pitti Melinda
Rozbroy Viktor
Tildyné Ruh Borbála
Szabó Tamás
Szebényi Csilla
Tajta Gábor
Thury Katalin
Vidor Róbert
Walkovszky Attila
Zsár László
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
70
TANTÁRGYSTRUKTÚRA
évfolyam 9 9 10 10 11 11 12 12
Irodalom 48 48 48 48 48 48 48 36
emelt szint 72 66
Magyar nyelv 24 24 24 24 24 24 24 18
emelt szint 72 66
Történelem 48 48 48 48 48 48 48 36
emelt szint 72 66
1. Idegen nyelv 60 60 60 60 60 60 60 45
emelt szint 72 66
2. Idegen nyelv 60 60 60 60 60 60
Matematika 60 60 60 60 60 60 60 45
emelt szint 72 66
Informatika 24 24 24 24 24 24 24 18
emelt szint 72 66
Fizika 24 24 24 24 24 24 48 36
emelt szint 72 66
Biológia 24 24 24 24 24 24 48 36
emelt szint 72 66
Földrajz 24 24 24 24 24 24 48 36
emelt szint 72 66
Kémia 24 24 24 24 - - 48 36
emelt szint 72 66
Környezet- és embertan 24 24
Művészetek 24 24 24 24 24 24 24 18
Rajz és vízuális kultúra 24 24 24 18
emelt szint 72 66
Ember- és társ. ism., etika 12 12 12 12 12 12 48 36
emelt szint 72 66
Testnevelés
magyarázat választható
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
71
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
A képzés célja
A kerettanterv értelmében a magyar nyelv és irodalom tantárgy tanításának célja az olvasó,
felfedező, gondolkodó, önmagát és a világot ismerni és érteni képes, valamint kifejezni tudó,
másokra, más kultúrákra, új tudásra nyitott fiatalok útra bocsátása a középiskolából.
Cél annak megértése és elfogadása, hogy az irodalmi művek nyitottak, az értelmezés és a
hozzáférés számára végtelenek. Ez lehet nyugtalanító, de lehet termékeny is. Számunkra
fontos ennek a "létezésnek" a megkínálása, megmutatása, a benne rejlő örömök feltárása.
Ennek alapján képessé kell tenni a diákokat az értő olvasásra és az önálló értelmezésre.
Mindezen túl fontos, hogy az irodalmi szövegekkel való foglalkozás fejlesztő hatással legyen
az általános problémamegoldó gondolkodásra, olyan logikai készségekre, mint a
rendszerezés, következtetés, analízis, szintézis, indukció, dedukció.
Részcélok:
Az irodalom két alapformájának, a befogadásnak és a kifejezésnek a támogatása, alakítása,
segítése.
Célok a befogadás terén:
- Az irodalmi (illetve publicisztikai és tudományos-ismeretterjesztő, vagyis általában) a
szövegek világával való ismerkedés, valamint a szövegek értő-értelmező olvasása
képességének alakítása. További cél az írott, valamint a beszélt szöveg lényegkiemelésének
fejlesztése, különböző vázlatolási-jegyzetelési technikák megmutatása, s az egyénenként
legmegfelelőbbek megtalálása.
- A befogadás módjainak, a hangos és a néma olvasásnak a formálása.
- A tudás megszerzése különböző módszereinek megkínálása és megmutatása. Az alapszintű
lexikális tantárgyi tudás megszerzése mellett fontos és talán lényegesebb a szemléletformálás,
az összefüggések keresésére és felismerésére való törekvés, a problémamegoldó és az
irodalmi gondolkodás alakítása, a kérdezés és a többféle válaszadás lehetőségének a
megmutatása. A tanuláshoz szükséges eljárások és módszerek megismertetése és használata.
- A műolvasó képesség lehetőség szerinti legtágasabbá tétele. Ehhez szükséges a műértéshez
szükséges kódok és kódrendszerek valamint eljárások ismerete; az irodalom hagyományos
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
72
témáinak és feldolgozási módjainak, műfajainak stb. megismerése; és az önálló, felfedező,
kérdező és állandóan kétkedő, számos megoldási módra, olvasatra nyitott olvasói magatartás
kialakítása; valamint lehetőség teremtése a nagy klasszikus művekkel való kapcsolatra és az
irodalmi szöveggel való személyes és elmélyült viszony kialakítására.
- Annak a képességnek a fejlesztése, hogy a diák az éppen olvasott művet több szempont
alapján is be tudja illeszteni eddigi olvasmányai sorába, kapcsolatot tudjon teremteni
különböző korok, nemzetek, szerzők művei között.
- Az érdeklődés folyamatos fenntartása és a fiatal saját, személyes érdeklődési körének
figyelembe vétele, beépítése az órai munkába, a személyre szabott feladatok kialakításában.
- Az önálló könyvtári munka lehetőségének bemutatása, ennek gyakorlása, valamint a
különféle információhordozók megismertetése és készségszintű használatukra való nevelés
egy-egy problémakör feldolgozása kapcsán.
Célok a kifejezés területein:
- Az irodalom mint tudomány elméleti (elsősorban esztétikai és irodalomelméleti, ezenkívül
irodalomtörténeti) alapelemeinek elsajátítása, és ennek megfelelő reprodukálása
vizsgahelyzetekben illetve ezeken kívül.
- Egy vagy több aktuálisan tárgyalt irodalmi műről önálló vélemény alkotása, a mű önálló
értelmezésének kísérlete, valamint a megismert elemzési támpontok alapján elfogadható,
objektív elemzés megfogalmazása.
- Annak a képességnek a kialakítása, hogy a diák saját gondolatait, érzéseit nyelvtanilag és
stilisztikailag helyesen és világosan, ugyanakkor a személyiségének megfelelő, egyéni
stílusban tudja kifejezni szóban és írásban egyaránt, egy-egy meghatározott célnak
megfelelően.
- Annak megmutatása, hogy a nyelv mint kommunikációs eszköz birtoklása nagy kincs,
lehetőségei korlátlanok, hogy alkalmas a gondolkodásra és a vélemények megfogalmazására,
a művészi önkifejezésre és az érzelmek, hangulatok, indulatok kifejezésére.
- Elsősorban a magyar, de a világirodalmi alkotások közül is néhány, közkinccsé vált sor, vers
vagy próza-, drámarészlet pontos emlékezetbe vésése, memorizálása, valamint a memoriterek
megtanulása hasznosságának, az emlékezetre és a gondolkodásra gyakorolt pozitív hatásainak
elfogadtatása a diákokkal.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
73
Összefoglalva: az irodalom mint tudomány fogalomtárának elsajátítása és biztonságos
használata, az irodalom mint tantárgy elsajátításának, megtanulásának a "megtanítása",
felkészítés az érettségi vizsga követelményeinek teljesítésére.
Általában a humán műveltség iránti igény és érdeklődés felkeltése, a kultúrába való
bekapcsolódás lehetőségeinek megmutatása.
A magyar nyelv és kommunikáció tantárgy tanításának célja
- A kulturált nyelvi magatartásra való fölkészítés, mely magában foglalja a minden
beszédhelyzetben a beszédpartnerekkel való együttműködés képességét, a másként vélekedők
álláspontjának felfogását, tiszteletét, a saját vélemény megvédését, illetve korrigálását.
- A szövegértés képességének folyamatos fejlesztése. Cél, hogy a diákok képesek legyenek
egy először látott szöveget is értően elolvasni, feldolgozni, a lényeget kiemelni és
megjegyezni.
- A szóbeli és az írásbeli kifejezőkészség, az önálló és pontos szövegalkotás, a
véleményformálás, az érvelés, a meggyőzés, a beszélgetés, a gondolatok és érzések helyes és
világos kifejezési képességnek kialakítása.
- A helyesírás készségszintű, biztos használata; az olvasható kézírás és a rendezett íráskép
alkalmazása.
- A diákok tisztában legyenek a magyar nyelv szabályaival; nyelvtani ismereteiket képesek
legyenek használni a szövegértelmezés és szövegalkotás eljárásaiban.
- A nyelv mint jelrendszer, mint a kommunikáció eszköze rendkívül fontos a társas
érintkezésben. A diáknak képesnek kell lennie a beszédhelyzetnek, a műfajnak és a témának
megfelelő nyelvi norma alkalmazására, lényegre törő, világos felépítésű, stilárisan megfelelő,
a fogalomhasználat szempontjából is szabatos, árnyalt kifejezésmódra - mind szóban, mind
írásban.
- Műfajok és szövegtípusok ismerete és alkalmazása: vázlat, ismertetés, ajánlás,
összefoglalás, kommentár, értekezés, összehasonlítás, esszé, fejtegetés, érvelés, leírás,
jellemzés, elbeszélés, beszámoló, önéletrajz, magyarázat, bizonyítás, előadás, megbeszélés,
hozzászólás, kérvény, pályázat stb.
- Az egyéni stílusnak, vagy kialakításának bátorítása a diák magánéletének és társas-
társadalmi életének szóbeli és írásbeli megnyilatkozásaira vonatkozóan.
- Fontos feladat a kreatív szövegalkotó tevékenység, az, hogy egy diák képes legyen megadott
szöveget folytatni, saját célra felhasználni (pl. egy adott minta alapján saját önéletrajzot írni),
illetve egyéni szöveget alkotni, mely lehet egy baráti levél, de egy hivatalos kérvény is.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
74
- Mivel napjainkban már legalább egy idegen nyelv ismerete elengedhetetlennek tűnik, így
fontos, hogy a diák biztos alapokkal rendelkezzenek leíró nyelvtani kérdésekről (szófajok,
szó- és mondatszerkezetek), hiszen ezek megértése és tudása nélkülözhetetlen alapját képezi
az idegen nyelvek elsajátításának is.
Követelmények magyar nyelv és irodalomból a 12. évfolyam végére
A diák ismerjen egy, a tantárgyhoz kapcsolódó gondolkodás- és szemléletmódot, tudja
készségszinten megnevezni, megkülönböztetni és meghatározni az alapvető irodalomelméleti,
-történeti és nyelvészeti szakfogalmakat. Képes legyen a tantárgyon belül felmerülő
problémák megoldására, önállóan ismerjen fel összefüggéseket.
A diák képes legyen önálló véleménynyilvánításra, érvelésre, saját álláspontja megvédésére,
bizonyításra, értékelésre, összehasonlításra - mindezt stilisztikailag és a beszédhelyzetnek
megfelelően tegye.
Próbáljon önállóan tájékozódni az adott szaktárgyakon belül; értő olvasóvá váljék.
A diák képes legyen alkalmazni a megtanult ismereteket.
Az irodalom- és magyar nyelv-tanítás képzési ideje
A gimnáziumi tanulmányok elvégzéséhez összesen nyolc kurzus sikeres teljesítése szükséges.
Egy kurzus elvégzése a hagyományos iskolai osztályozási rendszerben egy féléves
osztályzatnak felel meg. Eszerint egy kurzus óraszáma irodalomból 48, az utolsó, érettségi
előkészítő kurzusé 36, míg magyar nyelvből egy kurzus óraszáma 24, az utolsó, érettségi
előkészítő kurzusé pedig 18.
Az irodalomtanítás módszere
A tematikus tanítás egyik fontos jellemzője a felfedezve tanulás. Csak olyan esetekben
folyamodhatunk a frontális oktatáshoz, amikor valóban ez látszik a leginkább célravezető,
legeredményesebb módszernek. A kérdés-válasz stratégia, ahol a diák és a tanár is felváltva a
kérdező, illetve a válaszadó szerepében találja magát, a figyelem legintenzívebb fenntartását
is lehetővé teszi, miközben folyamatos visszajelzést is biztosít arról, hogy diákjaink mennyire
vonódtak be az órába, mennyire tudják követni, felfogni, megérteni a hallottakat. Ez a
módszer jól érzékelhetővé teszi a diák témához, műhöz való pillanatnyi viszonyát. A kérdés-
válasz stratégia mellett talán még fontosabb módszer a diákok foglalkoztatása a tanórán.
Minden órába bele kell férjen egy-egy rövidebb-hosszabb egyéni vagy csoportos feladat, amin
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
75
a diáknak aktívan dolgoznia kell, hiszen ennek megoldása, elvégzése közben hasznosíthatja
legjobban azt a tudást, amit már elméletben megszerzett, illetve szembesülhet azzal, hogy mi
az, amit valójában ért, illetve hol vannak még hiányosságok.
A magyar nyelv tanításának módszere
Amennyiben az irodalom tantárgy tanításánál fontos a felfedezve tanítás elve, a kérdések és
válaszok útján történő megismerés, úgy ez a magyar nyelv tanítása során kiemelten igaz. Az a
feladat, hogy rámutassunk e tantárgy hasznosságára, és a benne rejlő számtalan szépségre.
A magyar nyelv tanításakor szinte kivétel nélkül a példáktól kell megpróbálni eljutni a
szabályig, az egyes esetektől az általános következtetésekig. Nagy hangsúlyt kell fektetni arra,
hogy ne a nyelvtan könyvek számára gyártott példaszövegekkel, hanem irodalmi, vagy a
mindennapi életből vett nyelvi példákkal dolgozzunk. Ennek nem egyszer tapasztalható
pozitív hatása az irodalom órákon való aktivitásra is, hiszen a diák örül, ha talál valami
kapcsolatot a két tantárgy között, ha rájön, hogy egy-egy szöveg mindkét órán előkerül, és az
egyik órán szerzett ismereteit fel tudja használni a másikon is.
A szövegek kreatív-produktív megközelítésének szintén komoly haszna van a magyar nyelv
tantárgy elsajátításában. A játékosság sok esetben fontos elemét képezi a tematikus tanítás
módszereinek.. A fiatalok nagy része szívesen veszi, ha egy-egy órán a célirányosan
előkészített nyelvi játékok kerülnek előtérbe.
A vita, a beszélgetés ugyancsak lényeges elem a tanítás során. Fontos, hogy a diákoknak
önálló véleménye alakuljon ki a már eltűnőben lévő régi, vagy éppen megjelenőben lévő új
nyelvi jelenségekről, hogy a nyelvi jelenségekhez kapcsolódó saját értékítéletük alakuljon ki,
tudatos nyelvhasználóvá váljanak.
Tanulási segédeszközök
A tematikus tanításhoz nem használható kifejezetten csak egy, a középiskolák számára
készülő tankönyvsorozat. Egy széles tankönyvlistának kell rendelkezésre állnia, és ennek
alapján állítható össze az, hogy egy-egy kurzus egy-egy témaköréhez mi az igazán hasznos.
Így előre jól átgondoltan lehet javasolni a diákoknak iskolai pályafutásuk során kb. három-
négy tankönyv megvételét, illetve adhatunk nekik fénymásolt segédanyagokat. A hangsúly
mégis magukon az irodalmi alkotásokon van, melyeknek készségszintű használata és ismerete
igen fontos a tanórákon illetve a vizsgákon.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
76
A magyar nyelv tanításánál-tanulásánál a gyakorlás, a készségek fejlesztése miatt
feladatlapokat, feladatgyűjteményeket célszerű készíteni. Ezeket ajánlatos folyamatosan
átdolgozni, bővíteni, javítani.
Az értékelés
Minden munkafolyamat fontos része az értékelés: ki, hogyan, milyen mértékben végezte el a
számára kijelölt, a közösen megbeszélt feladatokat. Az értékelés fontos jellemzője az, hogy
nemcsak egy-egy időszak zárásaként, hanem folyamatosan történik. Beépül, és szervesen
jelen van a mindennapi órai munkában, valamint az iskola egész életében.
Fontos, hogy a tanárnak minden fiatalt és minden általuk készített alkotást (saját vers, novella,
műelemzés, nyelvtani feladatlap kitöltése stb.) komolyan kell vennie, és azt is jó tudni, hogy a
diákokat nagyon érdekli a tanár véleménye alkotásaikról. Mindig érdemes képviselni azt a
magatartást, miszerint a jó és a rossz kategóriák igen szegényesek, a legtöbb esetben
alkalmatlanok a véleménynyilvánításra, ennél sokkal bonyolultabb a világ, az emberi létezés.
A konkrét osztályzat megszerzése vizsgákon történik. Ezek a vizsgák mindig az érettségit
mintázzák, ezzel is arra készítve fel a diákokat, hogy ezen az utolsó középiskolai
megmérettetésen is sikeresen helyt tudjanak majd állni. Az érettségi mintájára tehát a vizsgák
is két részből állnak: írásbeli és szóbeli részből, melyek részfeladatai szintén megegyeznek az
érettségin is előforduló feladattípusokkal. Kivételt ezek alól csak az alapozó kurzus vizsgája
jelenthet, hiszen akkor még nem az érettségire készítünk fel, hanem inkább a szintrehozás a
cél. A számonkérés mindig gyakorlatcentrikus, a tanár által adott osztályzat mellett pedig
mindig nagy hangsúlyt kell fektetni az önértékelésre is.
A kurzusok témakörei, beosztása
A kurzusrendszer megalkotásakor az irodalom, illetve a magyar nyelv tantárgyak középszintű
és emelt szintű érettségi követelményeit veszi figyelembe a kerettanterv. Ennek alapján az
irodalom és a magyar nyelv középiskolai anyaga tematikus csoportokra oszlik. Ezek a
csoportok változhatnak. Változhat akár az összetartó erőt képviselő motívum, akár az
ugyanazon szempont alapján összeállított olvasmánylista is. Mindkét tantárgynál az érettségi
előkészítő két-két kurzus zárja a tanulmányokat, melyek már nem tematika szerint haladnak,
hanem összefoglalnak, kronologikus sorrendben ismételnek (az irodalom esetében), érettségi
témaköröket tárgyalnak újra. Az egyes tematikus kurzusok összetartó ereje mindig valamilyen
fontos kérdés, problémakör, melyeknek kapcsán az irodalom terén lehetőségünk nyílik az
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
77
egyes - korban, szemléletben, stílusban - egymástól távol eső műveket összefüggéseikben
vizsgálni. Ezzel lehet megteremteni azt a lehetőséget, hogy a diákok az irodalom órát ne mint
a kronologikus sorrendben egymást követő, illetve egy-egy alkotó életművéből a tananyagban
szereplő, kötelezően elolvasandó és elemzendő művek tárgyalását éljék meg, hanem olyan
műhelynek, ahol lehetőségük nyílik a gondolkodásra, a felfedezés örömére is. Ám lehetőség
nyílik például arra is, hogy egy adott tanulmányi időszakban egy alkotó életművével
foglalkozzanak rendkívül körültekintően. A kurzusrendszer ahhoz is jó keretet biztosít, hogy a
kötelező olvasmányok listája az éppen a csoportot alkotó diákok érdeklődési körének
figyelembe vételével alakuljon, bővüljön. Fontos leszögezni, hogy irodalomból egy tematikus
kurzuson belül nem az éppen ott említett szerző teljes életművét kell tárgyalni (kivéve azt a
kurzust, amelynek témája éppen egy szerző teljes életműve), hanem azokat a műveit,
munkásságának azon részeit, melyek az adott kurzus tematikája szerint fontosak lehetnek.
A magyar nyelv tanításában a kurzusrendszer arra ad jó lehetőséget, hogy egy-egy témakört
alaposan, egy tanulmányi időszakban csak az adott problémára koncentrálva dolgozzanak fel
a diákok (pl. mondatelemzés, a stílusrétegek).
Mind az irodalom, mind a magyar nyelv tantárgyra igaz, hogy a tanulmányok egy alapozó
kurzussal indulnak. A cél az, hogy az esetleges tantárgyi hiányosságokkal érkező diákok a
kurzus végére biztos alapokkal rendelkezzenek mind irodalom, mind magyar nyelv
tantárgyból. E kurzus követelményszintje az általános iskola nyolcadik osztályának végén
elvárható követelményekhez igazodik. A biztos tudással érkező diák esetében differenciált
oktatás keretein belül érhető el az a cél ezen a kurzuson, hogy olvasmányélményeit
gazdagítsa, stílusa még választékosabbá váljék, illetve még magabiztosabban mozogjon a
nyelvtan területén, akár néhány bonyolultnak tűnő problémát, feladatot is sikeresen oldjon
meg. A közös cél mégis minden diák esetében az, hogy ennek a kurzusnak a végére olyan
tudással rendelkezzen e két tantárgyat tekintve, amelyre biztosan lehet építeni a tematikus
kurzusokon való munka során. Éppen ezért az alapozó kurzusok sikeres teljesítése
elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a diák a tanulmányait a neki tetsző, vagy megfelelő
tematikus kurzussal folytathassa. Az öt tematikus kurzus teljesítése után, az érettségi évében
mindkét tantárgyból kötelező az Érettségi előkészítő 1. és az Érettségi előkészítő 2. kurzus
elvégzése, illetve annak, aki emelt szintű érettségit tesz, további két emelt szintű érettségire
előkészítő kurzus is kötelező.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
78
Az irodalom tantárgy témakörei, követelmények
Az irodalom tantárgy témaköreinek és az azokhoz tartozó elemzendő műveknek az
összeállításakor fontos szempont volt, hogy az összes témakör tárgyalása kapcsán a diákok
találkozzanak lírai és epikai, valamint lehetőség szerint drámai művekkel is. Ezzel egyrészt az
a célunk, hogy a fiatalok folyamatában lássák az irodalom egyes területeinek, motívumainak
összefüggéseit, az egyes korok irodalmát meghatározó stílusok stílusjegyeinek megjelenését a
lehető legtöbb műfajban, másrészt pedig az, hogy hozzászokjanak ahhoz, hogy az irodalom
tanulása időigényes munka, nem lehet egy kurzus során „csak” verseket olvasgatni, elkerülve
ezzel hosszabb lélegzetű művek önálló, elmélyült feldolgozását. E szempontok alól
természetesen kivétel volt a három, célzottan egy-egy műnemet feldolgozó kurzus.
Az egyes kurzusok témaköreinek címe után megadjuk azt, hogy melyek azok a szempontok,
melyek alapján az egyes kurzusok tematikáját időnként újítva, változtatva felépítjük. A
témakörök irányadó, összefoglaló címén kívül a tematikus kurzusok címeit nem rögzítjük
pontosan, hiszen az mindig más és más lehet, attól függően, hogy milyen szempontok alapján
tanítja az adott tanár az adott tanulmányi időszakban az általa választott témakört. Azt
azonban rögzítjük, hogy kik azok a szerzők, melyek azok a művek, akiknek, illetve
amelyeknek a tárgyalása egy adott tematikus kurzus témája lehet. Megadjuk továbbá azt is,
hogy mik az elvárható követelmények egyes tematikus kurzus elvégzéséhez. A bemeneti
követelményeket nem rögzítjük külön-külön minden egyes tematikus kurzusnál, hiszen az
összes kurzus felvételének közös követelménye az alapozó kurzus sikeres elvégzése. Éppen
ezért az alapozó kurzus követelményeit részletesen felsoroljuk. Ennél a kurzusnál azonban
nem adunk meg tárgyalandó műveket, szerzőket, mert az a tanár mindenkori döntése, hogy
mely műveken keresztül tanítja meg az alapozó kurzuson elsajátítandó készségeket,
tudásanyagot.
Az irodalom témakörök címei:
Irodalmi alapozó
Szerelem, mint ihletforrás és téma az irodalomban
A számadás formái és fajtái az irodalomban
A komikum forrásai az irodalomban
A haza, a nemzet, a nép fogalmának megjelenése az irodalomban
Az epika műfajai
A dráma fejlődésének útja
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
79
Műfajok a lírában
A világirodalom néhány jelentős alkotója, műfaji újításai, témáinak sokszínűsége
A kortárs magyar irodalom
A XX-XXI. századi magyar és világirodalom néhány művének összevetése
Ember és világ
Élet és életmű
Stílusok, korstílusok megjelenési formái az irodalomban
Az irodalom határterületei
Motívumok megjelenése és vándorlása az irodalomban (pl. kert, sziget, család stb.)
Szabad témakör
Érettségi előkészítő I.
Érettségi előkészítő II.
Emelt szintű érettségi előkészítő I.
Emelt szintű érettségi előkészítő II.
Irodalmi alapozó kurzus
Ajánlott óraszám: 48 óra
A cél az, hogy az esetleges tantárgyi hiányosságokkal érkező diákok a kurzus végére biztos
alapokkal rendelkezzenek irodalom tantárgyból. E kurzus követelményszintje az általános
iskola nyolcadik osztályának végén elvárható követelményekhez igazodik.
Követelmények a kurzus végére:
A szó szerinti és az átvitt jelentés megkülönböztetése szépirodalmi és más olvasmányokban,
a szavak alapjelentésének, hangulatának, stílusértékének fölismerése szépirodalmi és egyéb
művekben, az előismeretet feltáró szövegszintű és a szójelentésre épülő szövegelemző
eljárások önálló alkalmazása irodalmi és ismeretterjesztő szövegek jelentésének feltárásában,
képesség a szöveg tagolására, a lényeg kiemelésére, a szöveg tömörítésére, a leírás, a
jellemzés különféle kifejezőeszközeinek megfigyelése szépirodalmi és nem irodalmi
művekben, vázlatkészítés önállóan, a vázlat felhasználása különböző műfajú, témájú
szövegek megértéséhez, ill. megfogalmazásához, kulturált könyvtárhasználat: a könyvek
tartalmának megállapítása, ismertetése tartalomjegyzék, bevezető fülszöveg alapján, ill.
átlapozással, önálló ismeretszerzés könyvtári munkával: könyvek keresése bármely tantárgyi
témához. Segédkönyvek, szótárak, lexikonok használata ismeretlen kifejezések
magyarázatára, személyekhez, témákhoz kapcsolódó adatok gyűjtése
Tudatos és biztonságos internethasználat.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
80
Önálló jegyzetelési technikák elsajátítása, a jegyzetek felhasználása a tanulásban.
Az idézés és forrásjelölés módjainak megismerése és használata.
Folyamatos hangos és néma olvasási képesség és szövegértés bizonyítása kérdésekre adandó
válasszal, rövid szóbeli beszámolóval, különböző témájú és műfajú művek értelmes
felolvasásával, memoriterek kifejező előadásával.
Szépirodalmi művek vagy részletek szöveghű felidézése (egész lírai művek: Ady Endre,
Arany János, Babits Mihály, József Attila, Kosztolányi Dezső, Petőfi Sándor néhány
költeménye, részletek epikai és drámai művekből).
A szövegelemzés bővítése: a téma önálló megállapítása, lényegkiemelés, adatkeresés,
kérdésekre adandó válaszként részletek kiemelése, időrend, ok-okozati összefüggés
fölismerése.
A gyakoribb tömegkommunikációs műfajok felismerése, elemzése, jelentésének kibontása, a
tájékoztató és a véleményt közlő műfajok elkülönítése: pl. hír, tudósítás; cikk, kommentár;
riport, interjú.
Népköltészeti alkotások megismerése.
Az olvasott szépirodalmi és egyéb szövegek mögöttes jelentéseinek tudatos keresése, önálló
megfogalmazása. A művészi kifejezésmódok, stíluseszközök funkcióinak megfigyelése,
értelmezése. Az adott műhöz kötődő kifejezésmód néhány jellemzőjének értelmezése,
értékelése a szükséges fogalmak használatával, az egyéni vélemény néhány szavas
megfogalmazásával.
Hangnemek és esztétikai minőségek felismerése (szép, rút, fenséges, humor, groteszk, irónia,
abszurd, tragikum, komikum, idill, katarzis).
Mindennapi élethelyzetekhez, irodalmi olvasmányokhoz kapcsolódó véleményalkotás és -
nyilvánítás árnyalt kifejezésmódjainak ismerete és használata.
Mindennapi, közéleti és szakmai problémákról vagy irodalmi témákról ismeretek, érvek,
példák gyűjtése a könyvtári tárgyi katalógus segítségével.
A befogadás tapasztalatainak tudatosítása, a téma, az írói látásmód és álláspont megértése
Szerelem mint ihletforrás és téma az irodalomban
Ajánlott óraszám: 48 óra
Cél: A szerelemnek mint ősi és örök témának, megjelenésének, műnemektől és műfajoktól
való független voltának a bemutatása, valamint annak megismerése, hogy különböző
korokban különböző szerzők hogyan fejezték ki ezt az érzést. Cél annak megvitatása is, hogy
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
81
mit mondanak nekünk ma ezek a művek a szerelemről, hogyan viszonyulnak mai
felfogásunkhoz.
Elsajátítandó fogalmak:
cím, címadás, líra, dráma, epika, a három műnemhez tartozó néhány műfaj, lírai én, szóképek,
alakzatok, ritmus, verselés, versszervező elv, cím és műegész kapcsolata
A kurzushoz ajánlott szerzők és művek:
néhány történet az antik mitológiából
részletek a Bibliából
a középkor európai lírikusainak egy-két alkotása (pl. Vogelweide, Villon)
néhány Petrarca-szonett
néhány Shakespeare-szonett
egy Shakespeare-dráma
Balassi Bálint lírájának néhány jellegzetes alkotása
Janus Pannonius néhány alkotása
Csokonai Vitéz Mihály munkásságának néhány jellegzetes alkotása
Petőfi Sándor munkásságának néhány jellegzetes alkotása
Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde
Jókai Mór egy regénye
Vajda János egy-két költeménye
Elbeszélő mű/művek vagy részletek Gogol, Tolsztoj, Dosztojevszkij vagy Flaubert
munkásságából
Ady Endre főbb művei
Tóth Árpád és/vagy Juhász Gyula egy-két verse
József Attila néhány alkotása
Radnóti Miklós néhány verse (pl. Hetedik ecloga)
További alkotások a XX. század magyar irodalmából (pl. Áprily Lajos, Dsida Jenő, Nagy
László, Sinka István)
Néhány vers a XX. század második felének magyar irodalmából és néhány kortárs alkotó
egy-két műve (pl. Nemes Nagy Ágnes, Vas István, Orbán Ottó, Pilinszky János, Szilágyi
Domokos, Weöres Sándor, Varró Dániel stb.)
Ízelítő a XX. század lírájából (pl. Garcia Lorca, Eliot, Paszternak, Kavafisz, Prévert stb.)
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
82
A számadás formái és fajtái az irodalomban
Ajánlott óraszám: 48
Cél: A cél a létértelmezés, létösszegzés megfogalmazása, megközelítése különböző irodalmi
műveken keresztül. Fontos annak megmutatása, hogy ilyen témájú költeményeket nemcsak,
illetve nem feltétlenül egyes költők, írók utolsó művei között kell keresni, hanem bármely
alkotói korszakban előfordulhatnak.
Elsajátítandó fogalmak:
cím, címadás, tér és idő viszonya, líra, dráma, epika, a három műnemhez tartozó néhány
műfaj, megszólító-megszólított viszony, versszervező elv, lírai én, cím és műegész
kapcsolata, az esztétikai minőség fogalma, elemzés és értelmezés fogalma és különbségei,
metaforizálódás, időszerkezet és logikai szerkezet, hiány, testamentum, leíró-elmélkedő
költemény, elégia, idő- és értékszembesítő költemény, önmegszólító verstípus
A kurzushoz ajánlott szerzők és művek:
a középkor európai lírikusainak egy-két alkotása (pl. Vogelweide, Villon)
Balassi Bálint lírájának néhány jellegzetes alkotása
Berzsenyi Dániel néhány jellegzetes alkotása
Arany János számadás-versei, néhány balladája
Ady Endre néhány alkotása
Egy-két Csehov-dráma és/vagy egy-két Ibsen-dráma
Tóth Árpád és/vagy Juhász Gyula egy-két verse
Kosztolányi Dezső néhány lírai alkotása
Babits Mihály: Jónás könyve
Babits Mihály néhány lírai alkotása
József Attila néhány műve
Radnóti Miklós néhány verse
A komikum forrásai az irodalomban
Ajánlott óraszám: 48
Cél: A cél annak megmutatása és közös felfedezése, hogy a nevetés alapvető emberi igény és
élmény, a nevettetés pedig nagyszerű eszköz, közvetítő csatorna a világ, az ember és magunk
megismerésére, elfogadására.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
83
Elsajátítandó fogalmak:
esztétikai minőségek, hangnemek – abszurd, groteszk, komikum, tragikum, helyzet- és
jellemkomikum, humor, irónia, gúny, színház, színházi konvenciók, a színházi hatás
összetevői, érték, értékrend, műfaji és tematikus konvenciók, a jellemzés eszközei, archetípus,
eposz, eposzi kellékek, tragikomédia, abszurd dráma
A kurzushoz ajánlott szerzők és művek:
egy Shakespeare-dráma
néhány történet az antik mitológiából
egy-két francia klasszicista vígjáték (pl. Moliere, Beaumarchais)
Csokonai Vitéz Mihály munkásságának néhány jellegzetes alkotása
Petőfi Sándor munkásságának néhány jellegzetes alkotása
Arany János egy műve (pl. A nagyidai cigányok)
egy komikus eposz a magyar irodalomból
Mikszáth Kálmán egy regénye és/vagy néhány novellája
Karinthy Frigyes néhány alkotása
Örkény István egy regénye vagy néhány novellája
Egy-két dráma a kortárs magyar irodalom alkotóitól (pl. Kárpáti Péter, Egressy Zoltán,
Tasnádi István)
A haza, a nemzet, a nép fogalmának megjelenése az irodalomban
Ajánlott óraszám: 48
Cél: A kurzus segít az identitás megtalálásában, a nemzeti irodalmi hagyomány
megismerésében, valamint felismerni azt, hogy egyén és haza sorsa sokszor összefonódik.
Példák segítségével mutatunk rá arra, amit talán sajátos magyar „politikai irodalomnak”
nevezhetnénk, a vátesz-szerep jellemzőire, a történelem megjelenésére az irodalomban, a
sajátos magyar irodalmi korszakokra és törekvésekre, úgy mint a reformkori nemzeti
romantika, a nemzeti konzervatív irodalom vagy a népi írók mozgalma.
Elsajátítandó fogalmak:
erkölcs, erkölcsi érték, érték, értékrend, választás, ítéletalkotás, jellem, típus, hőstípus,
megszólító-megszólított viszony, versszervező elv, lírai én, cím és műegész kapcsolata,
metaforizálódás, időszerkezet és logikai szerkezet, szerepvers
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
84
A kurzushoz ajánlott szerzők és művek:
szemelvények a homéroszi eposzokból
egy Szophoklész- vagy más görög dráma
Balassi Bálint lírájának néhány jellegzetes alkotása (Egy katonaének)
Janus Pannonius néhány alkotása
Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem – részletek
Mikes Kelemen: Törökországi levelek (részlet)
Berzsenyi Dániel néhány jellegzetes alkotása (pl. A magyarokhoz I.)
Kazinczy Ferenc egy epigrammája
Katona József: Bánk bán
Kölcsey Ferenc néhány alkotása (pl. Hymnus)
Vörösmarty Mihály néhány alkotása (pl. Előszó, Szózat)
Petőfi Sándor munkásságának néhány jellegzetes alkotása
Móricz Zsigmond egy regénye és/vagy néhány novellája
Ady Endre főbb művei
József Attila főbb művei
Radnóti Miklós főbb művei
Illyés Gyula néhány alkotása
Az epika műfajai
Ajánlott óraszám: 48
Cél: A cél az epika legjellemzőbb műfajainak megismerése, annak megmutatása, hogy miként
kell és lehet ezeket a műveket értően olvasni, elemezni, értelmezni.
Elsajátítandó fogalmak:
cím, címadás, tér és térszemlélet, jellem, típus, hőstípus, epikai műfajok – anekdota,
elbeszélés, elbeszélő költemény, eposz, legenda, mese, monda, novella, regény,
regényváltozatok, regénytípusok, epikus közlés – elbeszélő, elbeszélői nézőpont, narráció,
belső monológ, cselekmény, dialógus, epizód, leírás, fikció, műfaji és tematikus konvenciók,
próza, történet (eseménysor) és szövegszerkezet viszonya, elbeszélő, elbeszélői
beszédhelyzet, az elbeszélés tempója, időrendje, tér és idő viszonya, a jellemzés eszközei,
képzelet, fikció
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
85
A kurzushoz ajánlott szerzők és művek:
néhány történet az antik mitológiából
a különböző teremtéstörténetek
részletek a Bibliából (az Ó és Új Szövetségből)
szemelvények a homéroszi eposzokból
Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem – részletek
Petőfi Sándor egy epikai alkotása
Arany János néhány balladája és/ vagy Toldi estéje
Jókai Mór egy regénye
egy komikus eposz a magyar irodalomból
Elbeszélő mű/művek vagy részletek Gogol, Tolsztoj, Dosztojevszkij vagy Flaubert
munkásságából
Mikszáth Kálmán egy regénye és/vagy néhány novellája
Móricz Zsigmond egy regénye és/vagy néhány novellája
Kosztolányi Dezső egy regénye és/vagy néhány novellája
Karinthy Frigyes egy alkotása
Ottlik Géza vagy Örkény István egy műve vagy művei (pl. Iskola a határon vagy Tóték vagy
néhány egyperces)
Néhány további epikai mű vagy műrészlet a 20. század magyar irodalmából (pl. Esterházy
Péter, Gion Nándor, Nádas Péter, Nyírő József, Szabó Magda, Sánta Ferenc, Sütő András
Vámos Miklós stb.)
Egy epikai mű a XX. század világirodalmának egy jelentős szerzőjétől (pl. Kafka, Bulgakov,
Garcia Marquez, Borges, Styron stb.)
Egy példa Közép-Európa népeinek XX. századi irodalmából (pl. Mrozek, Kundera, Hrabal
vagy más szerzők)
Az irodalom és határterületei, egy-két szerző és mű ismerete (pl. Rejtő Jenő, Agatha Christie,
Szepes Mária, J. R. R. Tolkien, Isaac Asimov, Stephen King)
A dráma fejlődésének útja
Ajánlott óraszám: 48
Cél: A cél a dráma legjellemzőbb műfajainak megismerése, annak megmutatása, hogy miként
kell és lehet ezeket a műveket értően olvasni, elemezni, értelmezni.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
86
Elsajátítandó fogalmak:
erkölcs, erkölcsi érték, választás, ítéletalkotás, katarzis, jellem, típus, drámai műfajok –
tragédia, színmű, commedia del’arte, drámai költemény, analitikus dráma, epikus színház,
abszurd dráma, dialógus, dikció, szituáció, bonyodalom, tetőpont, megoldás, prológus,
epilógus, helyzet- és jellemkomikum, színház, színházi konvenciók, a színházi hatás
összetevői
A kurzushoz ajánlott szerzők és művek:
egy Szophoklész- vagy más görög dráma
egy-két Shakespeare-dráma
egy-két francia klasszicista vígjáték (pl. Moliere, Beaumarchais)
Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde
Egy-két Csehov-dráma és/vagy egy-két Ibsen-dráma
Brecht, Beckett vagy Dürrenmatt egy vagy egy-egy drámája
Egy drámai mű a XX. század egy-két jelentős szerzőjétől (pl. Ionesco, Mrozek stb.)
Egy-két dráma a kortárs magyar irodalom alkotóitól (pl. Kárpáti Péter, Egressy Zoltán,
Tasnádi István)
Műfajok a lírában
Ajánlott óraszám: 48
Cél: A cél a líra legjellemzőbb műfajainak megismerése, annak megmutatása, hogy miként
kell és lehet ezeket a műveket értően olvasni, elemezni, értelmezni.
Elsajátítandó fogalmak:
cím, címadás, művelődéstörténeti korszak, korstílus, stílusirányzatok, lírai műfajok – dal,
elégia, himnusz, óda, episztola, jeremiád, rapszódia, epigramma, szonett, költői magatartás,
szerep, élménylíra, tárgyias költészet, hangulatlíra, szerepvers, vershelyzet, lírai én, dallamra
írott vers, képvers, verstípusok: önmegszólító, idő- és értékszembesítő, létösszegző,
műköltészet, népköltészet, ritmus, verselés, hangsúlyos verselés, időmértékes verselés,
verslábak, hexameter, pentameter, disztichon, szabad vers, zeneiség, rím, rímfajták, alakzatok
A kurzushoz ajánlott szerzők és művek:
részletek a Bibliából
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
87
a középkor európai lírikusainak egy-két alkotása (pl. Vogelweide, Villon)
néhány Petrarca-szonett
néhány Shakespeare-szonett
Ómagyar Mária-siralom
Janus Pannonius néhány alkotása
Balassi Bálint lírájának néhány jellegzetes alkotása
Csokonai Vitéz Mihály munkásságának néhány jellegzetes alkotása (pl. A tihanyi Ekhóhoz)
Berzsenyi Dániel néhány jellegzetes alkotása
Kölcsey Ferenc néhány alkotása
Petőfi Sándor munkásságának néhány jellegzetes alkotása
Arany János néhány lírai alkotása
Vörösmarty Mihály néhány lírai alkotása
a francia szimbolisták egy-két alkotása (Baudelaire, Verlaine, Rimbaud)
Tóth Árpád és/vagy Juhász Gyula egy-két verse
Ady Endre főbb művei
Kosztolányi Dezső főbb lírai művei
Babits Mihály főbb lírai alkotásai (többek között: Halotti beszéd és könyörgés)
József Attila főbb művei
Radnóti Miklós főbb művei
További alkotások a XX. század magyar irodalmából (pl. Áprily Lajos, Dsida Jenő, Nagy
László, Sinka István)
Néhány vers a XX. század második felének magyar irodalmából és néhány kortárs alkotó
egy-két műve (pl. Nemes Nagy Ágnes, Vas István, Orbán Ottó, Pilinszky János, Szilágyi
Domokos, Weöres Sándor, Varró Dániel stb.)
Ízelítő a XX. század lírájából (pl. Garcia Lorca, Eliot, Paszternak, Kavafisz, Prévert stb.)
A világirodalom néhány jelentős alkotója, műfaji újításai, témáinak sokszínűsége
Ajánlott óraszám: 48
Cél: A cél az, hogy a diákok kitekintést nyerjenek a világirodalomra, felfedezzék, hogy
milyen sokszínű maga az irodalom, és a más népek kultúrájának, irodalmának megismerésére
irányuló igénynek a felkeltése, megerősítése.
Elsajátítandó fogalmak:
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
88
tér és térszemlélet, idő, időszemlélet, idősíkok, szimultanizmus, jellem, típus, hőstípus,
esztétikai minőségek – abszurd, groteszk, hangnemek, interkulturalitás, irodalmi hagyomány,
szöveghagyomány, szabad vers, futurizmus, szürrealizmus, modernizmus
A kurzushoz ajánlott szerzők és művek:
néhány történet az antik mitológiából
a különböző teremtéstörténetek
részletek a Bibliából
szemelvények a homéroszi eposzokból
egy Szophoklész- vagy más görög dráma
a középkor európai lírikusainak egy-két alkotása (pl. középkori himnuszok, Vogelweide,
Villon)
részletek Dante Isteni színjáték című művéből
néhány Petrarca-szonett
néhány Shakespeare-szonett
egy Shakespeare-dráma
egy-két francia klasszicista vígjáték (pl. Moliere, Beaumarchais)
Elbeszélő mű/művek vagy részletek Gogol, Tolsztoj, Dosztojevszkij, Balzac, Dickens, Swift,
Voltaire, Victor Hugo vagy Flaubert munkásságából
Egy-két Csehov-dráma és/vagy egy-két Ibsen-dráma
a francia szimbolisták egy-két alkotása (Baudelaire, Verlaine, Rimbaud)
Brecht, Beckett vagy Dürrenmatt egy vagy egy-egy drámája
Goethe, Shelley, Keats, Poe néhány műve
Néhány epikai vagy drámai mű a XX. század egy-két jelentős szerzőjétől (pl. Kafka,
Bulgakov, Faulkner, Garcia Marquez, Hemingway, Hrabal, Thomas Mann, Borges, Ionesco,
Styron, Llamazares stb.)
Ízelítő a XX. század lírájából (pl. Garcia Lorca, Eliot, Paszternak, Kavafisz, Prévert, Walt
Whitman stb.)
Az irodalom és határterületei (pl. Asimov, Tolkien, Stephen King)
Legalább két példa Közép-Európa népeinek XX. századi irodalmából (pl. Mrozek, Kundera,
Hrabal vagy más szerzők)
Magyar irodalom a XX. század második felében és a kortárs magyar irodalom
Ajánlott óraszám: 48
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
89
Cél: A cél az, hogy olyan XX. századi illetve kortárs magyar irodalmi műveket mutassunk
meg a diákoknak, amelyek időben közel állnak hozzájuk, ugyanakkor az őket foglalkoztató
gondolatokon kívül más aspektusból is reagálnak a világra, az egyéni létre. Fontos annak is a
megismertetése, hogy milyen műfajokban, azoknak milyen műfaji sajátosságait felhasználva
alkotnak a jelentősebb alkotók. Egyes műveken keresztül azt is megvizsgáljuk, hogyan
viszonyulnak az írók, költők ahhoz a jelenhez és múlthoz, ami számukra és a diákok számára
is közös.
Elsajátítandó fogalmak:
tér és térszemlélet, idő, időszemlélet, idősíkok, szimultanizmus, jellem, típus, hőstípus,
esztétikai minőségek – abszurd, groteszk, hangnemek, interkulturalitás, irodalmi hagyomány,
szöveghagyomány, szabad vers
A kurzushoz ajánlott szerzők és művek:
Ottlik Géza vagy Örkény István művei (pl. Iskola a határon vagy Tóték vagy néhány
egyperces)
Néhány vers a XX. század második felének magyar irodalmából és néhány kortárs alkotó
egy-két műve (pl. Nemes Nagy Ágnes, Vas István, Pilinszky János, Weöres Sándor, Varró
Dániel stb.)
Néhány epikai mű vagy műrészlet a 20. század második felének magyar irodalmából és a
kortárs magyar irodalomból (pl. Esterházy Péter, Nádas Péter, Vámos Miklós, Térey János,
Spiró György stb.)
Egy-két dráma a kortárs magyar irodalom alkotóitól (pl. Kárpáti Péter, Egressy Zoltán,
Tasnádi István)
A XX-XXI. századi magyar és világirodalom néhány művének összevetése
Ajánlott óraszám: 48
Cél: Ezen a kurzuson a diákok megismerkedhetnek olyan művekkel, melyek egyrészt
hozzájuk, másrészt egymáshoz is közel állnak időben, ám térben nem mindig. A cél annak
megmutatása, hogy a jelenben, illetve a közelmúltban milyen közös gondolatok
foglalkoztatják, vagy foglalkoztatták az egyes szerzőket szerte a világban, milyen
hasonlóságok és különbségek vannak témaválasztás, megközelítés, műfajválasztás között.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
90
Fontos, hogy a diákok felfedezzék, mindaz, ami nálunk megjelenik az irodalomban, nem
feltétlenül egyedülálló, és képesek legyenek egyes irodalmi műveket az alkotásokon kívül eső
szempontok alapján is vizsgálni. Ennek keretében fontos, hogy megismerjék nemcsak
Magyarország, de az egész Kárpát-medence és az emigráció magyar nyelvű irodalmát is.
Elsajátítandó fogalmak:
tér és térszemlélet, idő, időszemlélet, idősíkok, szimultanizmus, jellem, típus, hőstípus,
esztétikai minőségek – abszurd, groteszk, hangnemek, interkulturalitás, irodalmi hagyomány,
szöveghagyomány, szabad vers, futurizmus, szürrealizmus, modernizmus, emigráció.
A kurzushoz ajánlott szerzők és művek:
Ottlik Géza vagy Örkény István művei (pl. Iskola a határon vagy Tóték vagy néhány
egyperces)
Néhány vers a XX. század második felének magyar irodalmából és néhány kortárs alkotó
egy-két műve (pl. Nemes Nagy Ágnes, Vas István, Pilinszky János, Weöres Sándor, Varró
Dániel, Faludy György, Határ Győző, Márai Sándor, Wass Albert stb.)
Néhány epikai mű vagy műrészlet a 20. század második felének magyar irodalmából és a
kortárs magyar irodalomból (pl. Esterházy Péter, Nádas Péter, Vámos Miklós, Térey János,
Spiró György stb.)
Egy-két dráma a kortárs magyar irodalom alkotóitól (pl. Kárpáti Péter, Egressy Zoltán,
Tasnádi István)
Brecht, Beckett vagy Dürrenmatt egy vagy egy-egy drámája
Néhány epikai vagy drámai mű a XX. század egy-két jelentős szerzőjétől (pl. Kafka,
Bulgakov, Garcia Marquez, Borges, Ionesco, Styron, Llamazares stb.)
Ízelítő a XX. század lírájából (pl. Garcia Lorca, Eliot, Paszternak, Kavafisz, Prévert stb.)
Az irodalom és határterületei (pl. Asimov, Tolkien, Stephen King)
Egy-két példa Közép-Európa népeinek XX. századi irodalmából (pl. Mrozek, Kundera,
Hrabal vagy más szerzők)
Ember és világ
Ajánlott óraszám: 48
Cél: A cél az emberi lét nagy kérdéseivel foglalkozó művek közül néhány alaposabb
megismerése. Fontos kérdések, melyeket szem előtt kell tartani: az értékek, választás, szabad
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
91
akarat, önismerethez vezető út, öndefiníció, ember és a vallás, illetve ember és a
természetfeletti viszonya.
Elsajátítandó fogalmak:
a Biblia irodalmi műfajai: zsoltár, evangélium, példázatos történet, irodalmi hagyomány,
szöveghagyomány, mitológia, mítosz, szóbeliség, írásbeliség, drámai költemény
A kurzushoz ajánlott szerzők és művek:
néhány történet az antik mitológiából
a különböző teremtéstörténetek
részletek a Bibliából
néhány bibliai ihletésű magyar vagy világirodalmi alkotás
szemelvények a homéroszi eposzokból
1-2 részlet Dante Isteni színjátékából
Balassi Bálint lírájának néhány jellegzetes alkotása
Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem – részletek
részletek Goethe Faust című művéből
Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde
Madách Imre: Az ember tragédiája
Ady Endre főbb művei
Kosztolányi Dezső néhány lírai alkotása
Babits Mihály: Jónás könyve
Babits Mihály néhány lírai alkotása
József Attila néhány alkotása
Radnóti Miklós néhány verse
Pilinszky János: Harmadnapon és még egy műve
Néhány epikai vagy drámai mű a XX. század egy-két jelentős szerzőjétől (pl. Kafka,
Bulgakov, Garcia Marquez, Borges, Ionesco, Styron, Llamazares stb.)
Élet és életmű
Ajánlott óraszám: 48
Cél: E kurzus keretein belül azt mutatjuk meg, hogy mikét lehet egy teljes életművet
feldolgozni, hogyan lehet az egyes műveket a teljes életmű keretein belül értelmezni. Nagy
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
92
hangsúlyt fektetünk arra, hogy a kurzus során világossá váljék a különbség életmű és életrajz
között, valamint arra, hogy mi az, ami fontos lehet egy életrajzból az életmű megértéséhez.
Elsajátítandó fogalmak:
művelődéstörténeti korszak, korstílus, stílusirányzat, valamint az adott szerzőnél szóba jövő
műnemek, műfajok, szóképek, alakzatok, stíluseszközök, életrajz és életmű, alkotói korszak,
motívum
A kurzushoz ajánlott szerzők (egy szerző életműve részletesen) és művek:
Petőfi Sándor (többek között: A puszta télen, A XIX. század költői, Európa csendes, újra
csendes, Szeptember végén és még három-négy műve)
Arany János (többek között: Epilogus, Letészem a lantot és még két-három műve; egy
értekező szépprózája)
Ady Endre (többek között: A Sion-hegy alatt, Góg és Magóg fia vagyok én..., Kocsi-út az
éjszakában és még négy-öt műve; egy értekező szépprózája)
Babits Mihály (többek között: Esti kérdés, Ősz és tavasz között, Jónás könyve és még egy-két
műve; egy értekező szépprózája)
Kosztolányi Dezső (többek között: Hajnali részegség, Halotti beszéd és még egy-két műve;
egy értekező szépprózája)
József Attila (többek között: Külvárosi éj, Óda, Tudod, hogy nincs bocsánat és még négy-öt
műve)
Stílusok, korstílusok megjelenési formái az irodalomban
Ajánlott óraszám: 48
Cél: Ezen a kurzuson az irodalmi műveket annak alapján közelítjük meg, hogy miként
jelennek meg bennük egy-egy stílus, korstílus jellemző jegyei. Fontos annak megmutatása,
hogy egy-egy korszakban uralkodó stílusirányzat hogyan hatott egyes szerzőkre, miként
befolyásolhatta a téma- és műfajválasztást.
Elsajátítandó fogalmak:
irodalomtörténet, művelődéstörténeti korszak, korstílus, stílusirányzat – ókori irodalom,
középkor, reneszánsz, barokk, rokokó, klasszicizmus, szentimentalizmus, romantika,
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
93
realizmus, szimbolizmus, szecesszió, avantgárd, futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus,
modernizmus
A kurzushoz ajánlott szerzők és művek:
szemelvények a homéroszi eposzokból
a középkor európai lírikusainak egy-két alkotása (pl. Vogelweide, Villon)
néhány Petrarca- vagy Shakespeare-szonett
egy-két francia klasszicista vígjáték (pl. Moliere, Beaumarchais)
Janus Pannonius néhány alkotása
Balassi Bálint lírájának néhány jellegzetes alkotása
egy Shakespeare-dráma
Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem – részletek
Csokonai Vitéz Mihály egy-két jellegzetes alkotása
Berzsenyi Dániel néhány jellegzetes alkotása
Kölcsey Ferenc néhány alkotása
Petőfi Sándor munkásságának néhány jellegzetes alkotása
Vörösmarty Mihály néhány lírai alkotása
Elbeszélő mű vagy műrészletek Gogol, Tolsztoj, Dosztojevszkij vagy Flaubert
munkásságából
Mikszáth Kálmán egy regénye és/vagy néhány novellája
Móricz Zsigmond egy regénye és/vagy néhány novellája
Baudelaire és/vagy Verlaine és/vagy Rimbaud néhány jellegzetes alkotása
Tóth Árpád és/vagy Juhász Gyula egy-két verse
Ady Endre főbb művei
Kosztolányi Dezső néhány lírai alkotása
Babits Mihály: Jónás könyve
Babits Mihály néhány lírai alkotása
Karinthy Frigyes néhány alkotása
Móricz Zsigmond egy-két novellája
József Attila néhány alkotása
néhány vers a XX. század második felének magyar irodalmából és néhány kortárs alkotó egy-
két műve (pl. Nemes Nagy Ágnes, Vas István, Pilinszky János, Weöres Sándor, Varró Dániel
stb.)
Ízelítő a XX. század lírájából (pl. Garcia Lorca, Eliot, Paszternak, Kavafisz, Prévert stb.)
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
94
Egy-két dráma a kortárs magyar irodalom alkotóitól (pl. Kárpáti Péter, Egressy Zoltán,
Tasnádi István)
Néhány epikai vagy drámai mű a XX. század egy-két jelentős szerzőjétől (pl. Kafka,
Bulgakov, Garcia Marquez, Borges, Ionesco, Styron stb.)
Az irodalom és határterületei, néhány szerző és mű ismerete (pl. Rejtő Jenő, Agatha Christie,
Szepes Mária, J. R. R. Tolkien, Isaac Asimov, Stephen King)
Egy-két példa Közép-Európa népeinek XX. századi irodalmából (pl. Mrozek, Kundera,
Hrabal vagy más szerzők)
Az irodalom határterületei
Ajánlott óraszám: 48
Cél: A cél annak megmutatása, hogy hol és hogyan húzható meg a határvonal szépirodalmi és
más művek között, meghúzható-e egy ilyen vonal, valamint annak, hogy miként lehet a nem a
szépirodalom körébe tartozó művek közül is értékeset találni és megismerni.
Elsajátítandó fogalmak:
regényváltozatok, regénytípusok, könyvnyomtatás, digitális közvetítés, virtualitás,
tömegkultúra – bestseller, krimi, tudományos-fantasztikus irodalom, irodalmi konvenciók
A kurzushoz ajánlott szerzők és művek:
Az irodalom és határterületei, néhány szerző és mű ismerete (pl. Rejtő Jenő, Agatha Christie,
Sir Arthur Conan Doyle, Szepes Mária, J. R. R. Tolkien, Isaac Asimov, Stephen King)
Néhány dráma a kortárs magyar irodalom alkotóitól (pl. Kárpáti Péter, Egressy Zoltán,
Tasnádi István)
Motívumok megjelenése és vándorlása az irodalomban (pl. kert, sziget, család stb.)
Ajánlott óraszám: 48
Cél: Ezen a kurzuson az irodalom egyik legizgalmasabb, ugyanakkor egyik legösszetettebb
megközelítési módjával ismertetjük meg a diákokat. A cél a motívum fogalmának
megértésén, a motívumok mentén való műelemzés elsajátításán túl az, hogy rámutassunk,
miként kapcsolódhatnak egymáshoz sokszor térben és időben is egymástól távol eső
alkotások.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
95
Elsajátítandó fogalmak:
téma, motívum, vándormotívum, életmű, irodalmi hagyomány, interkulturalitás, szóképek,
alakzatok
A kurzushoz ajánlott szerzők és művek:
néhány történet az antik mitológiából
a különböző teremtéstörténetek
részletek a Bibliából
néhány bibliai ihletésű magyar vagy világirodalmi alkotás
egy-két francia klasszicista vígjáték (pl. Moliere, Beaumarchais)
Berzsenyi Dániel néhány jellegzetes alkotása (pl. Közelítő tél)
Petőfi Sándor munkásságának néhány jellegzetes alkotása
Vörösmarty Mihály néhány lírai alkotása
Kölcsey Ferenc néhány alkotása
Madách Imre: Az ember tragédiája
Jókai Mór egy-két regénye (Aranyember)
Mikszáth Kálmán egy regénye és/vagy néhány novellája
Arany János néhány alkotása
Ady Endre főbb művei
Kosztolányi Dezső egy regénye és/vagy néhány novellája
Kosztolányi Dezső néhány lírai alkotása
Móricz Zsigmond egy regénye és/vagy néhány novellája
Tóth Árpád és/vagy Juhász Gyula egy-két verse
Babits Mihály: Jónás könyve
Babits Mihály néhány lírai alkotása
Egy-két Csehov-dráma és/vagy egy-két Ibsen-dráma
József Attila főbb művei
Radnóti Miklós néhány verse
néhány vers a XX. század második felének magyar irodalmából és néhány kortárs alkotó egy-
két műve (pl. Nemes Nagy Ágnes, Vas István, Pilinszky János, Weöres Sándor, Varró Dániel
stb.)
Brecht, Beckett vagy Dürrenmatt egy vagy egy-egy drámája
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
96
Néhány epikai vagy drámai mű a XX. század egy-két jelentős szerzőjétől (pl. Kafka,
Bulgakov, Garcia Marquez, Borges, Ionesco, Styron stb.)
Néhány epikai mű vagy műrészlet a 20. század második felének magyar irodalmából és a
kortárs magyar irodalomból (pl. Esterházy Péter, Nádas Péter, Vámos Miklós, Térey János,
Spiró György stb.)
Ízelítő a XX. század lírájából (pl. Garcia Lorca, Eliot, Paszternak, Kavafisz, Prévert stb.)
Egy-két példa Közép-Európa népeinek XX. századi irodalmából (pl. Mrozek, Kundera,
Hrabal vagy más szerzők)
Szabad témakör
Ajánlott óraszám: 48
Cél: Ezt a témakört nyitva hagyjuk azokra az esetekre, ha a közös tanulás során előkerülnek
olyan aktualitások, újonnan megjelent művek, felmerülő témák, amelyek a tanárt, a diákokat,
vagy akár mindkettőjüket foglalkoztat. Ez esetben ez a téma lesz az adott kurzus
tematikájának összeállításában az irányadó szempont. E kurzus célja az élethez való
alkalmazkodás, valamint annak megmutatása, hogy az irodalom nem valami lezárt,
végérvényes dolog, hanem olyasvalami, amivel mindig érdemes foglalkozni. Így például
érdemes bemutatni az irodalom kulturális szerepét, az irodalmi élet pezsgő mivoltát, az
irodalmi díjakat (irodalmi Nobel-díj, pl. Kertész Imre Sorstalanság című regénye), a digitális
irodalom, a hangoskönyvek szerepét, illetve a legfontosabb könyvünnepeket, sikerkönyveket.
A szabad témakör fontos eleme lehet az erkölcsi és esztétika érzék fejlesztése, a diákok
megismerhetik lakhelyük irodalmi hagyományait, irodalmi emlékhelyeit, amely segítheti
hagyománytiszteletük és nemzeti identitásuk alakulását.
A kurzus tartalmát és részletes követelményeit a helyi tantervben kell kidolgozni.
Érettségi előkészítő I.
Ajánlott óraszám: 48
A műnemek, műfajok elméleti kérdései, jellemzői és példák (ismétlés)
Szövegértési feladatok gyakorlása
az érettségi témakörök első részének részletes áttekintése
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
97
Érettségi előkészítő II.
Ajánlott óraszám: 36
az érettségi témakörök második részének részletes áttekintése
szövegértési feladatok gyakorlása
az írásbeli irodalom érettségi tartalmi és formai követelményei
Emelt szintű érettségi előkészítő I.
Ajánlott óraszám: 72
Az emelt szintű érettségihez követelmény még az alábbiak ismerete:
Az ókori epikus irodalom 1-2 alkotása vagy annak részletei (pl. Petronius)
Plautus egy vígjátéka
Anakreón és az anakreóni versek (pl. Csokonai, Vas István)
Catullus néhány alkotása
szemelvények középkori drámákból
Boccaccio: Dekameron – 1-5 novella ismerete
részletek Goethe Faustjából
két mű részletes ismerete a felvilágosodás korának világirodalmából (pl. Goethe, Voltaire
művei stb.)
Egy-két epikai műrészlet a XIX. század első felének világirodalmából: Balzac, Stendhal,
Puskin vagy mások műveiből
Krúdy Gyula egy-két írása
Az avantgárd irodalom jellemzői és egy-két képviselője
Orwell: 1984 vagy más a negatív utópia műfajába tartozó mű
Egy dráma a 20. század második felének világirodalmából (pl. Lorca, Bulgakov stb.)
Egy-két abszurd dráma (pl. Ionesco, Mrozek)
Emelt szintű érettségi előkészítő II.
Ajánlott óraszám: 66
Két regény részletes ismerete a XX. század második felének magyar irodalmából (pl.
Esterházy Péter, Nádas Péter, Térey János, Márai Sándor, Németh László stb.)
Franz Kafka egy műve
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
98
Bulgakov egy műve és/vagy Orwell egy regénye (pl. 1984, Állatfarm) és/vagy Vonnegut egy
regénye
Legalább két szerző a XX. század második felének irodalmából (pl. Boris Vian, Saint-
Exupéry, Gabriel Garcia Màrquez, Mario Vargas Llosa, Julio Llamazares vagy más szerző)
Az alábbi szerzők életművének alaposabb ismerete:
Radnóti Miklós
Illyés Gyula
Szabó Lőrinc
A magyar nyelv tantárgy témakörei, követelmények
A magyar nyelv és kommunikáció kurzusok címei:
Magyar nyelvi alapozó
Nyelv, nyelvtan, nyelvhasználat
A nyelvi szintek. A fonéma és a morféma
Mondatelemzés
Szövegtan
Stílus és stílusrétegek
A magyar nyelv múltja és jelene
A retorika alapjai
Érettségi előkészítő I.
Érettségi előkészítő II.
Emelt szintű érettségi előkészítő I.
Emelt szintű érettségi előkészítő II.
Magyar nyelv és kommunikáció kurzusok
Témakörök Tartalmak Magyar nyelvi alapozó Ajánlott óraszám: 24
Könyvtári katalógusok, számítógépes adatbázisok A forráshasználat etikai normái és formai kötöttségei Tájékozottság a magyar nyelv életére vonatkozó alapvető nyelvtörténeti tényekről, a magyar nyelv jellemző sajátosságairól (nyelvtípusáról) A magyar nyelv alaktani típusa A főbb világnyelvek alaktani típusai A szófajok általános kérdései A szófajok csoportosítása Átmeneti szófajúság Kettős szófajúság A névszók és mondatbeli szerepük
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
99
Az ige és mondatbeli szerepe Az igenevek és mondatbeli szerepük A határozószók és mondatbeli szerepük A módosítószók és mondatbeli szerepük A nyelvi rendszerről szerzett tudás alapján egy szövegben előforduló szavak szófajának fölismerése, megnevezése, jellemző jegyeik összegyűjtésével magyarázat (definíció) készítése A szóalkotási módok ismerete, a szóösszetétel, a szóképzés és a jelentés összefüggésének elemzése szépirodalmi és nem irodalmi szövegekben Szóösszetétel, alapszó, képzett szó, szókapcsolat megkülönböztetése A szófajra, szóalakra, szóképzésre vonatkozó ismeretek megfogalmazása A magyar nyelv helyesírásának alapelvei A helyesírás értelemtükröztető szerepének belátása és felhasználása A tulajdonnevek és a belőlük képzett melléknevek nehezebb eseteinek helyesírása Az egybe- és különírás elveinek ismerete és biztos alkalmazása a tanult esetekben A magyar nyelv legfőbb szórendi szabályainak helyes alkalmazása A mondattani (különös tekintettel az egyszerű mondatokra) és nyelvhelyességi ismeretek biztonságos alkalmazása a szóbeli és írásbeli megnyilatkozásokban Az egyszerű mondat részeinek és szintagmáinak biztos elemzése, értelmezése Biztonság az egyszerű mondat központozásában, a gondolatjel, zárójel, kettőspont, pontosvessző értelmező szerepének ismerete és helyes használatuk Minimális mondatelemzési jártasság az összetett mondat feldolgozásában: a tagmondatok sorrendjének, a szintagmák szerkezetének és jelentésének fölismerése A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentésének felismerése, az elsődleges és másodlagos jelentés megkülönböztetése A mondatfajták és kifejezőeszközeik felismerése, megnevezése, helyes használatuk Mondatátalakítás rokon és ellentétes értelmű mondatokkal A mondatalkotáshoz kapcsolódó nyelvhelyességi ismeretek biztonságos alkalmazása Tapasztalatszerzés a mindennapi élet alapvető hivatalos iratainak (kérdőív, nyugta, kérvény, önéletrajz) megfogalmazásában Rövid ismertetés, könyvajánlás, kritika írása Elsajátítandó fogalmak: Indoeurópai nyelvek, finnugor nyelvcsalád, a főbb nyelvtípusok; a helyesírás alapelvei: a kiejtés, a szóelemzés, a hagyomány, az egyszerűsítés elve; központozás: gondolatjel, zárójel, kettőspont, pontosvessző, idézőjel szerepe, szófajok, mondatrészek, mondatfajták, hangalak és jelentés kapcsolata, a magyar nyelv rokonsága, szóösszetétel, szóképzés
Nyelv, nyelvtan, nyelvhasználat Ajánlott óraszám: 24
A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói A nyelv mint elemek és szabályok rendszere Természetes és mesterséges nyelvek A nyelvtan mint az anyanyelvtudás modellje
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
100
A nyelvhasználat Az állandóan alakuló nyelvi jelenségek Nyelvjárások, csoportnyelvek A nyelvtervezés elvei és feladatai Nyelvünk helyzete a határon túl A magyar nyelv helyesírásának alapelvei Nyelvhelyességi kérdések a legújabb kommunikációs csatornák megjelenésének kapcsán Elsajátítandó fogalmak: A tömegkommunikáció tájékoztató, véleményformáló, ismeretterjesztő műfajai: cikk, glossza, recenzió, kritika, kommentár, interjú, riport; jel, jelrendszer, a jelek típusai; modell, szabály, norma; összehasonlító nyelvtudomány, diakrónia, szinkrónia
A nyelvi szintek. A fonéma és a morféma Ajánlott óraszám: 24
A nyelvi szintek A magyar hangállomány A hangok egymásra hatásának okai Magánhangzó-törvények Mássalhangzó-törvények A magyar nyelv helyesírásának alapelvei A fonémák szerepe a jelentés megkülönböztetésében A szóelemek A szóelemek kapcsolódása és változataik Esetek, egyeztetés Idő-, mód-, szám-, és személyjelölés Rokonértelműség és többjelentésűség a szóelemek szintjén Szépirodalmi szövegek hangtani, alak- és szótani, mondattani és jelentéstani elemzése Elsajátítandó fogalmak: Szóelemek: szótő, képző, jel, rag; fonéma, morféma, szintagma, lexéma, glosszéma, jelentéselem, szinonimia, poliszémia
Mondatelemzés Ajánlott óraszám: 24
A mondatok osztályozása szerkezet és a modalitás szempontjából A magyar mondatszerkezet és a bővítmények szerkezetét kialakító szabályok A mondattani funkciók szerkezeti helye és szemantikája Az igekötő helye, aspektusjelölő funkciója Az összetett mondatok főbb típusainak szerkezeti felépítése és szemantikai tartalma A központozás. A központozás az összetett mondatokban Elsajátítandó fogalmak: Szintagma, aktív és passzív szerkezet, aspektus; ellipszis, kötőszóhiány, ismétlődés, gondolatpárhuzam
Szövegtan Ajánlott óraszám: 24
A szó és a szöveg A szöveg és a mondat A szöveg felépítése, a szövegegységek A szövegösszefüggés grammatikai kapcsolóelemei A szövegösszefüggés logikai kapcsolóelemei Témahálózat, tételmondat, kulcsszavak
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
101
Szövegtípusok és helyzetek A szöveg központozása A szövegtípusok rendszerezése A vita és az érvelés A meggyőzés és a véleménynyilvánítás A szónoklat A levél műfaji jellemzői A hivatalos írásművek Kreatív szövegalkotási feladatok A továbbtanuláshoz, illetve a munka világában szükséges szövegtípusok normáinak ismerete és alkalmazása (pl. kérvény, önéletrajz, pályázat, hivatalos levél stb.) Elsajátítandó fogalmak: Szöveg, szövegmondat, rendszermondat, szövegegységek; szövegkohézió; szövegkapcsoló elemek: kötőszó, névmás, névelő, határozószó, előre- és visszautaló kapcsolatok, egyeztetés a szövegben; a hiány összetartó szerepe; jelentésrétegek, témahálózat, tételmondat, kulcsszó; aktuális tagolás; szövegfonetikai eszközök
Stílus és stílusrétegek Ajánlott óraszám: 24
A hangalak és jelentés viszonya Stíluselem, stílushatás, állandó és alkalmi stílusérték A stílusrétegek főbb jellemzői A szépirodalmi stílus A szóképek nyelvi szempontból Az alakzatok Egyéb stíluseszközök A helyesírás szerepe a szépirodalmi és egyéb szövegekben A szakmai-tudományos stílus Nyelvhelyességi vétségek a mindennapi nyelvhasználatban Elsajátítandó fogalmak: Jelentésszerkezet, jelentéselem, jelentésmező; denotatíi, konnotatív jelentés; motiváltság, motiválatlanság; stíluselem, stílushatás, állandó és alkalmi stílusérték, metaforizáció; szóképek: metafora, hasonlat, szinesztézia, metonímia, szinekdoché, összetett költői kép; alakzatok: ellipszis, kötőszóhiány, ismétlődés, gondolatpárhuzam; mondatstilisztikai eszközök: verbális stílus, nominális stílus; hangszimbolika, alliteráció, áthajlás, figura etimologica
A magyar nyelv múltja és jelene Ajánlott óraszám: 24
A magyar nyelv eredete, rokonsága A magyar nyelv történetének korszakai A nyelv természetes változása és beavatkozás a nyelvbe A nyelvújítás és a nyelvművelés szerepe A mai magyar nyelvváltozatok Nyelvészeti problémák és témák régi és új, írásbeli és szóbeli szövegekben Magyar nyelvhasználat a határon túl; Nemzetiségi nyelvhasználat és kultúra; Nyelvi tervezés, nyelvpolitika, nyelvművelés; Elsajátítandó fogalmak: Finnugor nyelvcsalád; nyelvemléktelen kor, ősmagyar, ómagyar, középmagyar kor, nyelvújítás, újmagyar korszak; szórványemlék, kódex,
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
102
ősnyomtatvány; ősi szók, jövevény- és idegen szavak; mai magyar nyelvhasználat, nyelvi norma, kevert nyelvűség, kettős nyelvűség, két nyelvűség
A retorika alapjai Ajánlott óraszám: 24
A retorika mint a meggyőzés művészete a gondolatközlésben A nyilvános beszéd, a közszereplés főbb nyelvi és viselkedésbeli kritériumai Az élőbeszéd fajtái A beszéd felépítése, a szövegszerkesztés lépései Az érvelés technikája; érvek, ellenérvek felsorakoztatása, a cáfolat módszerei. A hatásos meggyőzés és véleménynyilvánítás nyelvi kifejezésbeli eszközei a különféle szövegműfajokban. A kulturált vitatkozás kritériumai, vita értelmezése Az írásbeliség meggyőző eljárásai, az érvelés műfajai: a bizonyítás, a cáfolat, néhány érvtípus Hitelesség, hatás, meggyőzési szándék, a manipuláció felismerése, értékelése A spontán megnyilatkozás és a megtervezett szöveg különbsége Az összefoglalás funkciója és típusai Elsajátítandó fogalmak: tájékoztató, érvelő, esszé típusú szövegek, vélemény, álláspont, következtetés, a nyilvános beszéd részei, artikuláció, beszédtempó, hangerő, hangsúly, hanglejtés, szünet, retorikai alapfogalmak, a tömegkommunikáció tájékoztató, véleményformáló műfajai, szórend, hangsúlyos hely a mondatban
Érettségi előkészítő I. Ajánlott óraszám: 24
Könyvtári katalógusok, számítógépes adatbázisok (ismétlés) Az internet szerepe az információszerzésben, témák feldolgozásában A forráshasználat etikai normái és formai kötöttségei (ismétlés) Szövegértési feladatok gyakorlása Érettségi témakörök – első rész
Érettségi előkészítő II. Ajánlott óraszám: 18
Érettségi témakörök – második rész Az irodalom érettségi írásbeli részének formai követelményei
Emelt szintű érettségi előkészítő I. Ajánlott óraszám: 72
A leíró grammatika mint a magyar nyelvi rendszer modellje A helyesírás stilisztikai változatai A magyar nyelv szórendi típusa A magyar szórend logikai-retorikai szerepe A modalitás, a szórend és az aktuális tagolás szerepe a mondat és a szöveg jelentésében A szöveg lineáris és globális kohéziója, elsődleges és mögöttes jelentése A mondat- és szövegfonetikai eszközök szerepének ismerete és helyes alkalmazása az előadásban és a szövegmondásban
Emelt szintű érettségi
Korstílusok felismerése és példákkal való jellemzése A nyelv diakrón és szinkrón változásainak jellemzése példákkal
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
103
előkészítő II. Ajánlott óraszám: 66
A nyelvújítás képviselői és jelentősége A nyelvtörténet forrásai Írók a magyar nyelvről Etnikumok és nemzetiségek nyelve és kultúrája Magyarországon A retorika jelentősége és alkalmazásának társadalmi színterei A retorika mint a szónoklás tudománya Néhány történeti értékű és jelenkori szónoki beszéd retorikai eszközei és esztétikai hatása Hangzó szövegek elemzése, összehasonlítása
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
104
TÖRTÉNELEM
Általános célok:
A történelem az egyén és a társadalom közös emlékezete. A történelem középiskolai
tanításának célja olyan tudásanyag megszerzésének biztosítása, mely lehetővé teszi a helyes
kommunikációt az egyén és a lakóhelyéül választott közösség között akár Magyarországon,
akár Európában. A történelem ilyen módon hozzájárul az egyéni, a nemzeti (nemzetiségi)
valamint az európai identitástudat kialakításához, elmélyítéséhez.
Kiemelt célok:
Kiemelt célként kell kezelni a történeti gondolkodás elsajátítását, a múlt ismereteinek,
történéseinek helyes értelmezését, mely segíti az egyén jelenbeli helyzetének pontos
meghatározását, a mindennapok eseményeinek megbízható értelmezését, a jövőkép biztos
alapokon nyugvó alakítását.
Kiemelt cél továbbá az egykorvolt emberek életének, mindennapjainak, írásos emlékeinek
megismerése, feldolgozása.
Fontos szempont továbbá a történelem folyamatának sodrában, az egyes korszakokon
keresztül vizsgálni Magyarország és Európa viszonyának alakulását a társadalmi, gazdasági,
politikai változások tükrében.
Módszerek
A történelemtanítás sikere az elméleti és gyakorlati foglalkozások helyes arányán múlik.
Kiscsoportos és egyéni foglalkozási kereteken belül zajlik az órák első felében átadott
elméleti ismeretek gyakorlatok segítségével történő rögzítése.
Az órák elméleti részében a történelmi tényanyag keretein belül a nagy ívű történelmi
folyamatok eseményláncának felfejtése csakúgy helyet kap, mint a történelmi korok
mikrovilágának megismerése. Elsődleges célunk, hogy a diákok képesek legyenek a régmúlt
korok világának valós megismerésére, s a történelem hagyatékának napjainkig nyúló
gyökereinek helyes értelmezésére. Mindemellett kiemelkedő fontossággal bír a saját
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
105
személyüket érintő történelmi mikrokörnyezet tudatos megismerésére irányuló érdeklődés
felkeltése.
A gyakorlati célokat szolgáló foglalkozások keretein belül zajlik a tényanyag kézzelfogható
formába öntése. A történeti földrajzi ismeretek, a helyes térképhasználat évek óta
elengedhetetlen feltételei a sikeres érettségi vizsgának. Mindez kiegészül történelmi korokról
készült dokumentumfilmek megtekintésével, elemzésével, korhű festmények, rézkarcok,
rajzok, fotók stb. mentalitás és művelődéstörténeti szempontokat is figyelembe vevő
bemutatásával. Fontos részét képezi (az írásbeli érettségi vizsga bevezetésével még
hangsúlyosabbá váló) írásbeli munka, ami történelmi források (visszaemlékezések, naplók,
törvények stb.) komplex, egymásra, és más diszciplinákra épülő elemzésével egészül ki.
Belépő tevékenységformák:
A történelem oktatás minden diák számára két alapozó kurzussal indul, melyek az alapvető
történelmi fogalmak, készségek elsajátítását teszi lehetővé. Ezek sikeres teljesítése után a
diákok tematikus tagolásban ismerhetik meg a történelem legalapvetőbb problémaköreit,
eszmeáramlatait. Ezek a kurzusok nem épülnek egymásra sem tartalmi sem pedig kronológiai
szempontból. A tematikus kurzusok elsődleges célja a diákok ismereteinek gyarapítása,
gondolkodásmódjuk, világnézetük szélesítése. A szükséges számú kurzus (6) elvégzése után a
diákok tanulmányaikat a középszintű érettségi esetében 2, emeltszintű érettségi esetében 4
érettségi előkészítő kurzussal zárják
Számonkérés:
A számonkérés vizsgákon történik, írásbeli és szóbeli formában. Mind jellegében, mind pedig
formájában az érettségihez hasonló vizsgát kell letennie a diákoknak. A sikeres írásbeli vizsga
a feltétele a szóbeli vizsgának.
Témakörök:
Alapozó kurzusok:
Alapozó kurzus: Államformák és politikai alakulatok
Ajánlott óraszám: 48 óra
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
106
A kurzus teljesítése során a diákok megismerik a történelem különböző korszakaiban
megszületett államformák típusait, az államszervezeteket, felépítésüket és azok működési
módját, valamint a rájuk épült politikai rendszereket. Képet kaphatnak a hatalommegosztás
formáiról és szintjeiről, valamint a forradalmakról, reformokról és kompromisszumokról.
Megtanulják a kisállamok és a nagyhatalmak helyzetét az évszázadok alatt, illetve azok
függetlenségét és alávetettségét.
Tartalom:
A despotikus állam az ókori Keleten. A klasszikus athéni demokrácia és az oligarchikus
köztársaság. Nép és népképviselet. A törvényhozás és a végrehajtás irányítása az ókorban.
Bírói testületek és törvénykezés az ókori Hellaszban és Rómában. Rendiség és rendi állam a
középkori Európában és Magyarországon. Törvénykezés és ítéletek. Boszorkányság.
Önkormányzat és képviselet, parlamentarizmus a középkorban. Az abszolút állam
megszületése Európában. Rendiség és abszolutizmus Kelet-Európában és Magyarországon.
Az abszolutizmusok Nyugat-Európában. Alkotmányos monarchia és a köztársaság eszméje.
Köztársaság Franciaországban és az USA-ban. Az országgyűlés működése a tizenkilencedik
századi Magyarországon. A dualista állam. A diktatúrák rendszere a XX. században. A
modern népképviselet megszületése. A szocialista állam működése Magyarországon.
Választás, pártok, képviselet a jelenkori Magyarországon és Európában. Az Európai Unió
létrejötte, alapelvei, intézményei, működése.
Alapozó kurzus: Társadalmi és gazdasági alakulatok.
Ajánlott óraszám: 48 óra
A kurzus keretein belül a diákok megismerik az alapvető társadalmi, gazdasági rendszereket,
melyek az ókortól napjainkig meghatározták az egyén mindennapjainak legalapvetőbb
kérdéseit, s kijelölték az egyén helyzetét kora társadalmában. Ezen belül megtanulják, az
életformákat, a nők és férfiak életmódját és társadalmi helyzetét, a szegények és gazdagok
világát, az egyenlőség és az emancipáció fogalmát, valamint a népesség és a demográfia
alakulását. Megismerik a különböző korszakok erőforrásait, a termelési kultúrákat, a technikai
fejlődés feltételeit és következményeit, illetve a lemaradó országok felzárkózásait.
Tartalom:
Az emberi civilizáció kezdetei. Ázsiai termelési mód az ókori Keleten. A klasszikus
árutermelő rabszolgaság. Kasztrendszer. Társadalmi küzdelem az ókori Athénban és
Rómában. A rabszolgatartás bomlása és a feudalizmus kialakulása. A hűbériség Európában és
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
107
Magyarországon. Mezőgazdasági és ipari termelés a kora középkorban. Technika a
középkorban. Városok, gildék, céhek. A földrajzi felfedezések és az ipari forradalmak hatásai
Európára. A tőkés viszonyok kialakulása. Világgazdaság. Bekerítések és manufaktúrák. Adam
Smith és a Nemzetek gazdagsága. Társadalmi osztályok és osztályharc a középkorban és a
kora újkorban. Monopolkapitalizmus és a világgazdaság. A szabadversenyes kapitalizmus. A
tudomány és technika fejlődése. Gazdaság és társadalom a huszadik században
Magyarországon és Európában. A tudományos- technikai forradalom, a jóléti állam, a globális
világ.
Továbbhaladás feltételei:
A két alapozó kurzus sikeres teljesítése után a diákok kötelezően választhatnak a tematikus
kurzusok közül.
Belépő tevékenységformák:
A diákok az alapozó kurzusok sikeres teljesítésével megszerezhették azokat az ismereteket,
melyek segítségével könnyen el tudnak igazodni bármely kor társadalmi, gazdasági és
politikai viszonyi között. Képesek lesznek a történelmi folyamatok átfogó áttekintésére és egy
kiválasztott problémakör korokon átívelő értelmezésére.
Tematikus kurzusok:
Vallás és kultúra kapcsolata. Egyházak története.
Ajánlott óraszám: 48 óra
Tartalom:
Az antik kultúra öröksége, a filozófiai gondolkozás kezdetei. A nagyobb vallások története,
kialakulása, eszmerendszerük. Judaizmus, kereszténység, iszlám, hinduizmus, buddhizmus.
Középkori egyház (invesztitúra, kereszteshadjáratok, eretnekség, oktatás.) Reformáció.
Egyház a modern korban, keresztényszocializmus, egyház és politika a huszadik században (a
Vatikán, antiszemitizmus). A vallással kapcsolatos társadalmi-politikai struktúrák az ókortól
napjainkig. Világképek, korok és korstílusok.
Népvándorlás Eurázsiában és a honfoglalás.
Ajánlott óraszám: 48 óra
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
108
Tartalom:
Migráció és mobilitás. A népmozgások a római birodalomban. A Bizánci Birodalom. Népek
és kultúráik (gallok, kelták, gótok stb.). Népességmozgás a középkorban. Vikingek, frankok,
szlávok. A magyarok eredete, honfoglalása és a kalandozások kora. Európa korai
nemzetállamainak kialakulása. Népességmozgások a középkor derekán. A tatárjárás.
Kitekintés a jelenkori társadalmak állapotára, migrációs folyamatokra.
Társadalmi változások Magyarországon az államalapítástól Hunyadi Mátyás uralkodásáig.
Ajánlott óraszám: 48 óra
Tartalom:
Szent István és az államalapítás, törvények. A feudális állam és társadalmának bemutatása
Szent László és Könyves Kálmán törvényeinek feldolgozásán keresztül. II. András és az
Aranybulla. Károly Róbert, Nagy Lajos, Zsigmond és a magyar nemesség megszületése. A
Hármaskönyv. A magyar művelődés és kultúra emlékei.
Az Európán kívüli világ története: egy civilizáció részletes bemutatása. Az amerikai
kontinens története.
Ajánlott óraszám: 48 óra
Tartalom:
A prekolumbiánus Amerika civilizációi. Az inkáktól az anaszázikig. A nagy földrajzi
felfedezések és Amerika gyarmatosítása. Észak Amerika gyarmatosítása és a gyarmati
háborúk. Az észak-amerikai függetlenségi háború. Az USA megszületése. Rabszolgaság és
indiánkérdés. Az USA polgárháborúja. Az USA politikai rendszere és alkotmánya. Dél
Amerika függetlenedése. Az USA a huszadik században. Háborúk és világválság. A
hidegháborútól Irakig..
Reformáció, a felvilágosodás és a kapitalizmus összefüggései.
Ajánlott óraszám: 48 óra
Tartalom:
Reformáció és ellenreformáció. Egyház és társadalom. A weberi munkaethosz és
kapitalizmus.
Felvilágosodás és egyház. A kapitalizmus és világgazdaság kialakulása. Egyház és
munkásmozgalom. Keresztényszocializmus. Egyház és politika Európában és
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
109
Magyarországon. Állami befolyásolás mértéke a tizenkilencedik és a huszadik században.
Egyház és kommunizmus. A magyar egyházak helyzete 1945 után.
A középkori Magyarország függetlenségének elvesztése. Magyarország a Habsburg és
oszmán török terjeszkedésének útjában.
Ajánlott óraszám: 48 óra
Tartalom:
A Hunyadiak törökellenes küzdelmei. Mohács előzményei és következményei. Magyarország
az európai birodalmi politikában. Az oszmán nagyhatalom a tizenhatodik században.
Küzdelmek, hétköznapok, kultúra a három részre szakadt Magyarországon. A hódoltság
társadalma és kultúrája. A Habsburgok nagyhatalmi politikája. Erdély a nagyhatalmak között
a tizenhetedik században. Összeurópai kereszteshadjárat : Buda visszafoglalása. Rákóczi-
szabadságharc. Népesedési, társadalmi, nemzetiségi és gazdasági változások. A polgárosodás
csírái Mária Terézia és II. József uralkodása alatt.
Forradalmak kora. Az ipari forradalomtól 1848-ig.
Ajánlott óraszám: 48 óra
Tartalom:
Az angol polgári forradalom. Az ipari forradalom. Az észak-amerikai függetlenségi harc. A
nagy francia forradalom. Eszmék és értékek a forradalmak sodrásában. Napóleoni háborúk.
Nacionalizmus és liberalizmus Európában. A Szent Szövetség és az 1830-as évek forradalmi
megmozdulásai. Munkásmozgalom. A 1848-as forradalmak Európában és Magyarországon.
Magyar polgárosodás. Mária Teréziától az első világháborúig.
Ajánlott óraszám: 48 óra
Tartalom:
Magyar társadalom Mária Terézia korában. Felvilágosodás és liberális eszmék, a jakobinus
mozgalom. A jozefinizmus. A polgári átalakulás igénye II. Lipót és I. Ferenc uralkodása alatt.
Polgárosodás és reformkor. Oktrojált polgárosodás az önkényuralom idején, Magyarország a
Habsburg birodalomban. A kiegyezés és a dualizmus. Társadalom és gazdaság, feudalizmus
és kapitalizmus a tizenkilencedik század végén.
A háborúk évszázada. Az első világháborútól az iraki háborúkig.
Ajánlott óraszám: 48 óra
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
110
Tartalom:
Nagyhatalmak és szövetségi rendszerek a tizenkilencedik század végén. Gyarmati
konfliktusok. Háborús válsággócok. Az első világháború Európában, és a világban, a háborút
lezáró békék és azok következményei. Magyarország története a korszakban. Nagyhatalmi
politika a két világháború között, Németország, Olaszország, Japán terjeszkedése és
összeütközése a többi nagyhatalommal. A spanyol polgárháború. A második világháború fő
hadszínterei, hadi és diplomáciai eseményei. Holocaust. Hidegháború és fegyverkezési
verseny. Háborúk a huszadik század végén, etnikai konfliktusok, népirtás a holocaust után. A
huszonegyedik század háborúi: Irak. Új válságjelenségek, terror, intifáda, antiszemitizmus. A
gyarmati rendszer felbomlása és következményei a harmadik világban.
Szélsőséges ideológiák és diktatúrák a XX. Században.
Ajánlott óraszám: 48 óra
Tartalom:
Oroszország és a bolsevikok. Kommunista diktatúra kiépítése Sztálin alatt. Fasizmus
Olaszországban. Nemzetiszocializmus Németországban. Szélsőjobboldali mozgalmak
Európában. Kaszáskereszt és hungarista mozgalom. A szélsőjobboldali mozgalmak
Magyarországon. Szálasi és a nyilaskeresztes mozgalom. Fajvédelem és antiszemitizmus
Magyarországon a harmincas években. A totális diktatúra a Szovjetunióban és
Németországban. A megtorlás intézményesülése: munkatáborok, GULAG, koncentrációs
táborok. A holocaust Magyarországon és Európában. Kommunista hatalomátvétel
Magyarországon. A Rákosi diktatúra. Az 56’-os forradalom. A Kádár rendszer. Diktatúrák a
huszonegyedik században. A Szovjetunió, Csehszlovákia és Jugoszlávia felbomlása.
Népek, etnikumok, kisebbségek Európában a XX. Században.
Ajánlott óraszám: 48 óra
Tartalom:
Nacionalizmus és kisebbségek a huszadik század elején. Az ír kérdés. Az Osztrák –Magyar
monarchia nemzetiségi problémái. Határon túli magyarság Trianon után. A Népszövetség,
szuverenitás és kisebbségvédelem. Antiszemitizmus Európában és a Szovjetunióban. Határon
túli magyarság a második világháború után. Etnikai villongások a világháborúban. Az ENSZ
és a kisebbségek védelme. Terrorizmus és etnikai kérdés. Az IRA és az ETA. Előítélet és
diszkrimináció Európában és a mai magyar társadalomban. A romák helyzete
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
111
Magyarországon és Európában. A balkáni háborúk. Etnikai konfliktusok a világban és
Európában a huszonegyedik században. Demográfiai változások, népesedés.
Továbbhaladás feltételei:
A megfelelő számú, kötelezően választható tematikus kurzus teljesítése után vehet részt a
diák a középszintű érettségi előkészítő kurzuson. Amennyiben az emeltszintű érettségit
választja, további 2 emelt szintű érettségi előkészítő kurzuson kell részt vennie.
Érettségi kurzusok
Belépő tevékenységformák:
A diákok az alapozó és a tematikus kurzusok sikeres teljesítésével megszerezhették azokat az
ismereteket, melyek segítségével könnyen el tudnak igazodni bármely kor társadalmi,
gazdasági és politikai viszonyai között. Ismeretanyaguk gyarapítása, valamint a
rendelkezésükre álló fogalomkészlet lehetővé teszi számukra a történelmi kérdések pontos
megfogalmazását, a történelmi források problémamentes feldolgozását.
Képesek lesznek a történelmi folyamatok átfogó áttekintésére és egy kiválasztott problémakör
korokon átívelő értelmezésére.
Középszintű érettségire felkészítő kurzus I. Ajánlott óraszám: 48 óra
Középszintű érettségire felkészítő kurzus II. Ajánlott óraszám: 36 óra
Emeltszintű érettségire felkészítő kurzus I. Ajánlott óraszám: 72 óra
Emeltszintű érettségire felkészítő kurzus II. Ajánlott óraszám: 66 óra
Tartalom:
Az érettségi kurzusok tematikája a mindenkori OM által kiadott érettségi követelmények
határozzák meg.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
112
MATEMATIKA
Célok és feladatok
A matematika tanításának célja, hogy a tanítási-tanulási folyamat során a diákjaink olyan
állapotba kerüljenek - tudásszint, vizsgarutin, ráhangoltság, tanulástechnikai készségek,
jövőkép szempontjából -, hogy az érettségi vizsga feltételeinek meg tudjanak felelni.
Feladatunk diákjaink önálló, rendszerezett, logikus gondolkodásának kialakítása, fejlesztése.
Mindezt a tanítási-tanulási folyamat biztosítja, amelynek során fokozatosan kiépítjük a
matematika belső struktúráját (fogalmak, axiómák, tételek, bizonyítások elsajátítása), és a
tanultakat változatos területeken alkalmazzuk. A problémák felvetése indokolja a tanulók
számára a pontos fogalomalkotást. Ezek a folyamatok váljanak a tanulók felfedező tanulási
tevékenységének részévé. Tapasztalataink szerint számos diák küzd a matematika tanulásával,
elveszik az elvont fogalmak között, nem látja ezek kapcsolatát a mindennapi gyakorlattal.
Ezért a mindenkiben meglévő képességeket készségekké kívánjuk fejleszteni a matematikai
gondolkodásmód tanulmányozása közben, a gyakorlati feladatok, kérdések megoldása során.
A fogalmakat „nem bevágni kell”, hanem a természetes megismerési folyamatot követve,
próbálkozással, a problémák megoldásával kell megtapasztalni.
Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint
tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről.
A matematika tanulása érzelmi és motivációs vonatkozásokban is formálja, gazdagítja a
személyiséget, fejleszti az önálló, rendszerezett gondolkodást, és alkalmazásra képes tudást
hoz létre. A matematikai gondolkodás fejlesztése emeli a gondolkodás általános kultúráját.
A matematikatanítás feladata a tudományterület különböző arculatainak bemutatása.
A matematika:
- kulturális örökség;
- gondolkodásmód;
- alkotó tevékenység;
- a gondolkodás örömének forrása;
- a mintákban, struktúrákban tapasztalható rend és esztétikum megjelenítője;
- önálló tudomány;
- más tudományok segítője;
- a mindennapi élet része és a szakmák eszköze.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
113
A műveltségi terület a különböző témakörök szerves összeépülésével kívánja feltárni a
matematika és a matematikai gondolkodás világát.
Fejlesztési követelmények
A matematikai szemlélet fejlesztése
A középiskolai tanulmányok során a korábban szemléletesen, tevékenységek segítségével
kialakított fogalmak megerősítésére, bizonyos fogalmak definiálására, általánosítására kerül
sor. A különböző témakörökben megismert összefüggések feladatokban, gyakorlati
problémákban való alkalmazása, más témakörökben való felhasználhatóságának felismerése,
alkalmazásképes tudása fejleszti a tanulók matematizáló tevékenységét. A tanulmányok
végére szükség van a valós számkör biztos ismeretére, e számkörben megismert műveletek
gyakorlati és elvontabb feladatokban való alkalmazására is. A tananyag különböző
fejezeteiben a számításokhoz fontos a zsebszámológép, a számítógép biztos alkalmazása.
Műveleteket az algebrai kifejezések és a vektorok körében is értelmezünk és használunk.
Elengedhetetlen az elemi függvények ábrázolása koordináta-rendszerben és a legfontosabb
függvénytulajdonságok meghatározása nemcsak a matematika, hanem a természettudományos
tárgyak megértése miatt, különböző gyakorlati helyzetek leírásának érdekében is. A
geometriai ismeretek bővülése, a megismert geometriai transzformációk rendszerezettebb
tárgyalása fejleszti a dinamikus geometriai szemléletet. A trigonometriai számítások a
gyakorlat szempontjából fontosak (távolságok, szögek meghatározása számítás útján). A sík-
és térgeometriai fogalmak és tételek mind a térszemlélet, mind az analógiás gondolkodás
fejlesztése szempontjából lényegesek. A terület-, felszín-, térfogatszámítás más tantárgyakban
is elengedhetetlen. A koordináta-geometria elemeinek tanításával a matematika különböző
területeinek összefüggéseit s így a matematika komplexitását mutatjuk meg. A következtetési,
a bizonyítási készség fejlesztése hangsúlyos ennél a korosztálynál. A „ha ..., akkor ...” az
„akkor és csak akkor” helyes használata az élet számos területén (nem csak a matematikában)
fontos.
Gyakorlottság a matematikai problémák megoldásában, jártasság a logikus gondolkodásban
A problémaérzékenységre, a problémamegoldásra nevelés fontos feladatunk. Ehhez
elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése, valamint az, hogy a
tanulók minél többször oldjanak meg önállóan feladatokat, aktívan vegyenek részt a tanítási-
tanulási folyamatban. A diszkussziós képesség fejlesztése, a többféle megoldás keresése,
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
114
megtalálása és megbeszélése a logikus gondolkodást is fejleszti. Hasznos a mindennapi élet
problémái és a különböző tudományok megértéséhez (a társadalomtudományokéhoz is) a
gyakorlatban fontos témák megismerése, pl. a geometriai számítások, a leíró statisztika és
valószínűség-számítás elemeinek alkalmazása. Ez megmutatja a tanulók számára a
matematika használhatóságát. El kell érnünk, hogy az érettségi előtt állók e területen bizonyos
gyakorlottságra tegyenek szert.
Az elsajátított megismerési módszerek és gondolkodási műveletek alkalmazása
A 9–12. évfolyam matematikatanításában az induktív módszer mellett nagyobb szerepet
kapnak a deduktív következtetések is. A tanítandó anyagban sejtéseket fogalmazunk
(fogalmaztatunk) meg, melyek néhány lépésben bizonyíthatók vagy megcáfolhatók.
Tanításunkban fontos a bizonyítás iránti igény felkeltése. Sor kerül néhány egyszerű tétel
bizonyítására, bizonyítási módszerek megismerésére, valamint a fogalmak, szabályok pontos
megfogalmazására. A matematikatanításban alapvetően fontos az absztrakciós képesség
fejlesztése. Az érettségi előtti rendszerező összefoglaláskor a matematika komplexitását
mutatja meg az elemi halmazelméleti és logikai ismeretek alkalmazása különböző
témakörökben, valamint egyszerű modellek (pl. gráfok) szerepeltetése. A logikus
gondolkodás a problémamegoldásban, az algoritmikus eljárások során és az alkalmazásokban
egyaránt lényeges. A matematika különböző területein néhány lépéses algoritmus készítése az
informatika tanulmányozásához is fontos. Természetesen ezen időszakban is elengedhetetlen
a szemléltető ábrák és egyéb eszközök alkalmazása nemcsak a geometriában
(trigonometriában), hanem a kombinatorikában és a statisztikában is. Az adatsokaságok
különböző jellemzési lehetőségeinek megismertetésével ezen a téren is fejlesztjük az
alkalmazásképes tudást.
Helyes tanulási szokások fejlesztése
A gyakorlati számítások során alkalmazott újabb ismeretek egyre fontosabbá teszik az
elektronikus eszközök célszerű használatát. A közelítő értékekkel való számoláshoz
különösen elengedhetetlen a becslés, a kerekítés, az ellenőrzés különböző módjainak
alkalmazása, az eredmény realitásának eldöntése. A tanulóktól megkívánjuk a szaknyelv
pontos használatát, a jelölésrendszer helyes alkalmazását. A matematikai szöveg értő
olvasása, tankönyvek, lexikonok használata, szövegekből a lényeg kiemelése, a helyes
jegyzeteléshez szoktatás a felsőfokú tanulást is segíti. A helyes érvelésre szoktatással sokat
tehet (és tesz is) a matematikatanítás a kommunikációs készség fejlesztéséért. Fontos
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
115
elérnünk, hogy a tanulók meg tudják különböztetni a definíciót, a sejtést és a tételt.
Matematikatudásról akkor beszélhetünk, ha a definíciókat, tételeket alkalmazni is tudja a
tanuló. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a matematika a kultúrtörténet része. Komoly
motiváció lehet tanításunkban a matematikatörténet egy-egy mozzanatának megismertetése, a
máig meg nem oldott egyszerűnek tűnő matematikai sejtések megfogalmazása, nagy
matematikusok élete, munkássága. Ehhez segítséget ad a könyvtár és az internet használata is.
A kulcskompetenciáknak megfelelően a matematikai műveltség fejlesztésének kiemelt
területe a biztos számolási készség kialakítása. Ugyancsak nagy gondot kell fordítani a
kommunikáció fejlesztésére (a szövegértésre, mások szóban és írásban közölt gondolatainak
meghallgatására, megértésére, a saját gondolatok közlésére), az érveken alapuló vitakészség
fejlesztésére.
Fontos néhány neves matematikus és a tudomány fejlődése során felmerült, érdekes
matematikai probléma megismertetése a diákokkal.
Módszerek
A matematikával szemben meglévő gátak, frusztrációk csökkentése, megszüntetése
A matematikával szemben kialakult gátak, frusztrációk csökkentésének és megszüntetésének
egyik leghatásosabb eszköze egy olyan légkör megteremtése, amely lehetővé teszi a diákok
gondolatainak spontán kifejezését és utat ad kreativitásuknak, elősegítve sikerélményhez
jutásukat. Ezért rendkívül fontos a közös munkához az órákon a felszabadult hangulat és
biztonságos légkör kialakítása. A tanulás az önálló problémamegoldásra épül, a tanár akár
minden diáknak külön-külön is segítséget nyújt. A magyarázat szintje és módja minden
esetben a fiatalok tudásától, tanulási stílusától, és személyiségétől függ. Az önálló munka
mellett az órán nagyon lényeges, hogy a diákok segítsék egymást. A közös problémamegoldás
párokban, kiscsoportokban, többletmotivációt, tanítási-tanulási folyamat mindkét szerepének
megtapasztalása siker-élményt jelent számukra. A felszabadult hangulat és biztonságos légkör
a közös munka során lehetőséget nyújt az önismeret és a tolerancia fejlesztése.
Minden életkori szakaszban fontos a differenciálás. Ez nemcsak az egyéni igények
figyelembevételét jelenti. Sokszor az alkalmazhatóság vezérli a tananyag és a tárgyalásmód
megválasztását, más esetekben a tudományos igényesség szintje szerinti differenciálás
szükséges. Egy adott csoport matematikatanítása során a célok, feladatok teljesíthetősége
igényli, hogy a tananyag megválasztásában a tanulói érdeklődés és a pályaorientáció is
szerepet kapjon.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
116
Képességek és készségek fejlesztése
A mindenkiben meglévő képességeket készségekké kívánjuk fejleszteni a matematikai
gondolkodásmód tanulmányozása közben, azaz a gyakorlati feladatok, problémák megoldása
során. (Ez sok esetében a logikus gondolkodás, térlátás, analizáló, szintetizáló képességek
fejlesztése hiányának pótlását is jelenti.) Célunk fejleszteni a tanulók absztrakciós és
szintetizáló képességét. A célszerű, új fogalmak alkotása, az összefüggések felfedezése és az
ismeretek feladatokban való alkalmazásával fejleszteni a kombinatív készséget, a kreativitást,
a helyzetek önálló, megfelelő önbizalommal történő megközelítését, megoldását.
A fogalmak, összefüggések érlelése és a gondolkodásmód kialakítása egyre emelkedő szintű
spirális felépítést indokol, az életkori, egyéni fejlődési és érdeklődési sajátosságoknak, a
bonyolódó ismereteknek, a fejlődő absztrakciós képességnek megfelelően. Ez a felépítés
egyaránt lehetővé teszi a hatékony foglalkozást a lassabban haladókkal és a tehetség
kibontakoztatását.
A képességek, készségek gyakorlati használata.
Fontosnak tartjuk, hogy a tanulók a matematikát ne egy elszigetelt tantárgynak tekintsék,
hanem egy eszköznek és gondolkodási módnak, amit életük minden területén segítségül
hívhatnak. Az oktatás során ezért különösen figyelünk a hétköznapi, gyakorlati,
alkalmazásokra, és a más tantárgyakkal való kapcsolatok megvilágítására. A matematikai
nevelés sokoldalú eszközökkel fejleszti a tanulók modellalkotó tevékenységét, kialakítja a
megfogalmazott összefüggések, hipotézisek bizonyításának igényét, megmutatja a
matematika hasznosságát, belső szépségét, az emberi kultúrában betöltött szerepét. Fejleszti a
tanulók térbeli tájékozódását, esztétikai érzékét. A matematika a maga hagyományos és
modern eszközeivel segítséget ad a természettudományok, az informatika, a technikai és a
humán műveltségterületek tanulmányozásához, a mindennapi problémák értelmezéséhez,
leírásához és kezeléséhez. Fontos, hogy a tanulók képessé váljanak a pontos, kitartó,
fegyelmezett munkára, törekedjenek az önellenőrzésre, legyenek képesek várható eredmények
becslésére.
A tanulók matematikai fejlődése és a tanulási folyamat során alapvető, hogy ki tudják
választani és alkalmazni tudják a természeti és társadalmi jelenségekhez illeszkedő
modelleket, gondolkodásmódokat (analógiás, heurisztikus, becslésen alapuló, matematikai
logikai, axiomatikus, valószínűségi, konstruktív, kreatív stb.), módszereket (aritmetikai,
algebrai, geometriai, függvénytani, statisztikai stb.) és leírásokat. Ugyanakkor fontos a
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
117
modellek érvényességi körének és gyakorlati alkalmazhatóságának eldöntését segítő
készségek kialakítása, valamint az ezeket megalapozó képességek fejlesztése. Egyaránt
lényeges a reproduktív és a problémamegoldó, alkotó gondolkodásmód megismerése,
elsajátítása, miközben nem szorulhatnak háttérbe az alapvető tevékenységek (pl. mérés,
alapszerkesztések), műveletek (pl. aritmetikai, algebrai, transzformációk) automatizált
végzése sem. A tanulás elvezethet a matematika szerepének megértésére a természet- és
társadalomtudományokban, a humán kultúra számos ágában.
A tanítás folyamán tudatosítandó, hogy érték a pontos, kitartó, fegyelmezett munkavégzés,
az önellenőrzés igénye, a sajátunkétól eltérő szemlélet tisztelete.
A rendelkezésre álló segédeszközök készség szintű használata
A matematika feladatok megoldása jól modellezi a hétköznapi életben felmerülő feladatok,
problémák megoldási módját. A jó kérdés feltétele, a keresett ismeretlen, "megoldás" pontos
meghatározása elengedhetetlen. A rendelkezésre álló adatok közül a feladathoz használhatók
kiválasztása, az adatok és a "megoldás" között fennálló összefüggések felismerése adja meg a
lehetőséget az algoritmus kialakításához. A "levezetésben" a segédeszközök (saját
ismeretanyag, képletgyűjtemény, függvénytáblázatok, számológép, tudományos kalkulátor,
számítógép) használatával lehet egzaktul válaszolni a kérdésre, megmondani a megoldást.
A matematikai értékek és eredmények megismerésének köszönhetően a tanulók hatékonyan
használhatják megszerzett kompetenciáikat az élet különböző területein.
A vizsgahelyzet sikeres megoldása
Érdemjegyeket a vizsgaidőszakokban tartott írásbeli vizsgákon lehet megszerezni. Fontosnak
tartjuk a vizsgahelyzet tanítását-tanulását is, hogy az érettségire a diákok lelkileg is a
legjobban fel tudjanak készülni. Minden vizsga az érettségit modellezi, ezért a dolgozat
szerkezete, pontozása az érettségi mintájára készül, és a lebonyolítása is megegyezik az
érettségi vizsgáéval. Célunk, hogy a vizsgadolgozat megírásakor a fiatal képes legyen
koncentrálni, tudását összegezni és előhívni, a feladatok megoldásához a megengedett
segédeszközöket készség szinten használni, illetve a vizsgák idejére fizikailag, lelkileg és
szellemileg saját magához képest a lehető legjobb állapotba kerülni.
Reális kép kialakítása a matematikai megismerési folyamatról
Ezt a megismerési, fogalomalkotási, gondolkodási folyamat bemutatásával kívánjuk
kialakítani, nem pedig a folyamat eredményeinek közlésével. A fogalmakat a diákoknak a
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
118
természetes megismerési folyamatot követve, problémák megoldásával, próbálkozással kell
megtapasztalni. Próbálkozásaik során kell rájönniük összefüggésekre, elvekre, és
tapasztalataik vizsgálata, elemzése és rendszerezése után a fogalmakat definiálni.
Keret biztosítása az intézmény által végzett segítő munkához
A tanórát a segítés egyik színtereként, a tantárgyat pedig a segítés eszközeként értelmezzük.
A tanítás-tanulási folyamatban számunkra a hangsúly nem csak a tanítás tartalmán van,
hanem azon is, hogyan tanítunk.
Belépő tevékenységformák:
A matematika tanulása minden diák számára két alapozó kurzussal kezdődik, melyek az
alapvető fogalmak, készségek elsajátítását teszik lehetővé. Ezek sikeres teljesítése után a
diákok tematikus kurzusokon ismerhetik meg a matematika különböző témaköreinek
ismereteit, fejleszthetik képességeiket. Ezek a kurzusok nem épülnek egymásra. A tematikus
kurzusok elsődleges célja a diákok ismereteinek gyarapítása, készségeinek fejlesztése, a
hétköznapi élet gyakorlati problémáinak megoldása, gondolkodásmódjuk, világnézetük
szélesítése. A szükséges számú tematikus kurzus elvégzése után a diákoknak két középszintű
érettségire felkészítő kurzusokon kell részt venni. Az emeltszintű érettségire jelentkező
diákoknak további két emeltszintű érettségi előkészítő kurzuson kell a kiegészítő ismereteket
megszerezni. A megfelelő kurzusok sikeres elvégzése után bocsáthatók az általuk választott
szintű érettségi vizsgára.
Az értékelés módja
Alapvető fontosságúnak tartjuk annak a felismerését, hogy mindenki csak a saját tudásához és
képességeihez mérten tud fejlődni, tehát teljesítményét is csak saját magához viszonyítva,
fejlődésének mértékét figyelembe véve lehet értékelni. Úgy gondoljuk, hogy az értékelés
legjobb formája az önértékelés. Ezért elsődleges célunk az, hogy a diákok megtanulják saját
maguk értékelni munkájukat, eredményeiket, fejlődésüket. Ennek megfelelően úgy látjuk,
hogy a tanár legfontosabb feladata a diákok munkájának értékelésében egy olyan légkör
megteremtése, amely elegendő külső, nem "megítélő" visszajelzést biztosít a fiatalok számára.
A diákok tudásának, fejlődésének értékelése legyen folyamatos (rendszeres visszajelzések,
beszélgetések formájában), szerves része minden órának, szője át az iskola mindennapi életét.
Fontosnak tartjuk, hogy a diákok munkáit közösen átnézzük, a hibákat, hiányosságokat
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
119
megbeszéljük, a munkát közösen szóban értékeljük, a továbblépési lehetőségeket
megvitassuk. Az érdemjegyeket minden kurzus végén írásbeli vizsgákon lehet megszerezni.
Fejlesztési Feladatok
1. Tájékozódás
1.1. Tájékozódás a térben
Tájékozódás a valóságos viszonyokról térkép és egyéb vázlatok alapján (pl. térkép olvasása, készítése; térbeli mérési adatok felhasználása számításokban, arányérzék fejlesztése; a valóságos viszonyok becslése térkép alapján, koordináta-módszer). A térképkészítési elvek megértése; tájékozódást segítő eszközök használata.
1.2. Tájékozódás az időben
Időtől függő periodikus jelenségek.
1.3. Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban
A mennyiségi jellemzők kifejezése számokkal; a számok értelmezése a valóság mennyiségeivel. Például mérőszám és darabszám (halmaz számossága); természetes szám, racionális szám, valós szám; pontos szám és közelítő szám. Mennyiségi következtetések (pl. azonos egység esetén mennyiség és mérőszám kapcsolata alapján; azonos mennyiség esetén egység és mérőszám viszonya szerint).
2. Megismerés
2.1. Tapasztalatszerzés: a tapasztalatok tudatosítása, közlése, rögzítése, jelölése, ezek
értelmezése, visszaolvasása
Statikus helyzetek, képek, tárgyak megfigyelése. Szétválogatás két szempont szerint; megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése. Modellezés; fogalmak, összefüggések megjelenítése. Halmazok eszközjellegű használata. Geometriai alkotások létrehozása szabadon és másolással; transzformációk elvégzése, a „kép” eredetijének megalkotása. Változó helyzetek, időben lejátszódó történések megfigyelése, megismétlése szavakkal; a változás kiemelésének képessége (analízis); az időbeliség tudatosítása. Adatok jegyzése, rendezése, ábrázolása. Együttváltozó mennyiségek összetartozó adatpárjainak jegyzése: tapasztalati függvények, sorozatok alkotása, értelmezése stb.; változások leírására szolgáló matematikai modell keresése. Geometriai transzformációkban megfigyelt megmaradó és változó tulajdonságok tudatosítása.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
120
Szavakban megfogalmazott helyzet, történés matematizálása: matematikai modellek választása, keresése, készítése, értelmezése adott szituációkhoz. (Pl. egyszerűsített rajz, számfeladat, nyitott mondat, sorozat, táblázat, egyenlet-megoldási módszerek, gráfok.) Rajzolt, illetve tárgyi jelek értelmezése tevékenységgel, történés kitalálásával. Szavakban megfogalmazott helyzetről, történésről készült matematikai „szöveg” értelmezése. Konkrét matematikai modellek (nyitott mondat, szakaszos ábra stb.) értelmezése a modellnek megfelelő szöveges feladat alkotásával. Tudatos megfigyelés elvont szituációkban; analízis, azonosítás, megkülönböztetés, szemponttartás: megfigyelés adott tulajdonságok szerint; felismert tulajdonságok és kapcsolatok szerint; változó szempontok, feltételek szerint; szempontok önálló megválasztása. Esetfelsorolások, érvelés a szempontok, feltételek, paraméterek önálló megválasztásával és változtatásával (pl. kombinatorika, egyenletek, szerkesztések).
2.2. Képzelet (követő, alkotó)
Alakuló, illetve kialakult matematikai fogalmak, relációk példáinak elképzelése, ilyenek keresése, alkotása. Számok, műveletek, egyéb matematikai szimbólumok (pl. képek, szakaszos ábrák, diagramok, grafikonok, táblázatok, műveletek, nyitott mondatok) alapján az általuk leírt valóságos helyzetek, történések, összefüggések elképzelése. A szabványos mértékegységekhez tartozó mennyiségek és többszöröseik, törtrészeik felidézése képzeletben. Adott tárgy, elrendezés, kép elképzelése más nézőpontból, például testek építése különböző nézeteikből, vetületeikből. Adott feltételeknek megfelelő alkotások elképzelése az elkészítésük előtt; vázlatos ábrák alkotása; a tényleges alkotás összevetése az elképzelttel. Szerkesztések különféle szerkesztési eszközökkel és eljárásokkal. Képzeletben történő mozgatás (pl. átdarabolás elképzelése; testháló összehajtásának, szétvágásának elképzelése; testek különféle síkmetszetének elképzelése). Matematikai úton megoldható probléma megoldásának elképzelése, becslés, sejtés megfogalmazása; megoldás után a képzelt és tényleges megoldás összevetése.
2.3. Emlékezés
Képi emlékezés statikus helyzetekben (kép, helyzet felidézése összképben; részletek felidézése; a szabvány mértékegységek nagysága; összesség felidézése: darabszám, elemek, elrendezés, sorrend; minták és szerkezetek felidézése statikus képen; jelek helyzetének, alakjának felidézése; függvények grafikus képe). Történésre való emlékezés (lejátszott és lejátszódott események felidézése; emlékezés a részletekre, időrendre; kombinatorikus összeszámlálások; kísérlet, megfigyelés eseményeinek felidézése; az emlékezést segítő jegyzetek, rajzok, jelek készítése, használata, visszaolvasása; a feljegyzéshasználat szokásainak kialakítása). Emlékezés szóbeli és írásbeli információkra és kérdésekre (információk felidézése; adatok, feltételek megjegyzése a feladatmegoldás idejére; elnevezések, jelek, jelölések és egyéb megállapodások megjegyzése, definíciókra való emlékezés). Emlékezés elmondott, elolvasott történetre, problémákra; szöveges feladat lényegét tekintve pontos felidézése; emlékezést segítő ábrák, vázlatok, rajzok készítése, visszaolvasása. Adatokra és összefüggéseikre való együttes emlékezés.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
121
Ismeretek tudatos memorizálása, felidézése; az elsajátítást segítő eszközök megismerése. Tényismeretek memorizálása, mozgósítása. Ismeretek megtanulásához összefüggések felhasználása, jegyzetek készítése, visszaolvasása; tudatos gyakorlás; ismeretek mozgósítása kérdésre, alkotás létrehozásához, új ismeret szerzésében, az új ismeret beillesztéséhez, problémamegoldáshoz. Eljárásokra, módszerekre való emlékezés. Megértett állításokra, szabályokra, összefüggésekre való emlékezés: viselkedési, mozgásos, játékra vonatkozó szabályok felidézése; tények közti kapcsolatok, viszonyok, összefüggések felidézése, állítások, tételek jelentésére való emlékezés; elvontabb összefüggések megjegyzése. Emlékezés érvelésre, cáfolásra, következtetésre, gondolatmenetre; ezek alkalmazása új helyzetekben, bizonyítási módszerekre való emlékezés.
2.4. Gondolkodás
Két állítás megítélése aszerint, hogy jelentésük milyen viszonyban van egymással (függetlenek; ugyanazt jelentik; egymást kizárják, de nem tagadásai egymásnak; egymás tagadásai); egy megoldás megítélése aszerint, hogy összhangban van-e a feltételekkel (valósággal, gyakorlati igényekkel). Megítélés értékek szerint (egyértelműség, érthetőség, egyszerűség, szépség, gyakorlati felhasználhatóság); információ megítélése aszerint, hogy fontos-e, illetve felhasználjuk-e az adott szituációban, adott kérdés eldöntéséhez, adott probléma megoldásához. Következtetés megítélése helyessége szerint. Kvantorokkal megfogalmazott állítások. Fogalmak egymáshoz való viszonyának, összefüggéseinek megértése (alá- és fölérendeltségi viszony; mellérendeltség megértése; rendszer felfogása; a rendszerezés módszere). Matematikai modellek megértése (pl. számok, műveletek, nyitott mondatok, sorozatok, függvények, táblázatok, rajzos modellek, diagramok, gráfok, grafikonok); átkódolás más modellbe. Adott modellhez példa, probléma megfogalmazása. Gondolatmenet követése; egyszerű gondolatmenet megfordítása. Oksági kapcsolatok keresése, megértése. Gondolkodás a saját gondolkodási folyamatokról. Következtetés további igazságokra (példák, ellenpéldák keresése, alkotása; egylépéses intuitív következtetés további állítások igazságára, amely még nem társul tudatos nyelvi megfogalmazással), bizonyítás. Absztrahálás, konkretizálás (fogalmak megalkotása, besorolás adott fogalom alá). Egyedi tapasztalatok, modellek; általános tapasztalatok, univerzális modellek értelmezése (pl. ujjszámolás; számrendszerek, különféle számalakok, különféle alakú, de azonos értelmű kifejezések, állítások; műveleti tulajdonságok; számolás műveleti tulajdonságok és kapcsolatok alapján, analógiák segítségével). Újabb elemek besorolása a megalkotott belső kép alá: ráismerés. A megértett fogalmi jegyeknek megfelelő további konkrétumok keresése, alkotása. Fogalmi általánosítás. Analógiás gondolkodás és korlátai. Idealizáló absztrakció (kör, háromszög, négyszög; pont egyenes, sík, tér). Általánosítás, specializálás, példák, ellenpéldák keresése, alkotása (az általános állítás igazolása következtetéssel; bizonyítás; cáfolás: a tévedés megmutatása ellenpéldával). A valószínűségi gondolkodás fejlesztése. A statisztikai gondolkodás fejlesztése. A gondolkodás és a nyelv összefonódása, kölcsönhatása. A szó mint egy-egy komplexumhoz, előfogalomhoz, fogalomhoz tartozó példák
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
122
osztályának jelölője. Köznyelvi kifejezések és szakkifejezések. Jelek szerepe, alkotása, használata. Az értő-elemző olvasás fejlesztése. Írásban kapott utasítás végrehajtása, helyzetleírás rekonstruálása. A matematikai logika nyelvének fokozatos megismerése, tudatosítása. A köznyelvi kötőszavak és a matematikai logikában használt kifejezések jelentéstartalmának összevetése; a matematikai logika nyelvi sajátosságainak elfogadtatása. Gondolatmenet. Tevékenységbe öltöztetés (pl. alkotás végrehajtása és ennek elmondása időrendben; manuális problémamegoldás megismétlése szavakban).Elképzelt tevékenység gondolatban és szavakban való végigjárása (pl. alkotás, problémamegoldás tervének elmondása).Elmondott gondolatmenet követése. Átélt folyamat lejátszása, leírása szabad szöveggel; (közösen kialakított megfogalmazások), leírása szavakkal, szimbólumokkal. Átélt folyamatról készült leírás gondolatmenetének értelmezése (pl. egy szerkesztés leírt lépéseiről a folyamat felidézése, összevetés saját emlékkel, feljegyzéssel, a feljegyzések tartalmának összevetése; a leírás vizsgálata abból a szempontból, hogy ténylegesen megfelel-e az átélt folyamatnak). Megismert gondolatmenet panelként való felhasználása új folyamatban. A gondolatmenet tagolása. Algoritmus követése, értelmezése, készítése.
2.5. Az ismeretek rendszerezése
Definíció, tétel. A matematika különböző területei közötti kapcsolatok tudatosítása.
2.6. Az ismerethordozók használata
A tanulás manipulatív eszközeinek célszerű használata (pl. színesrúd-készlet, mérőszalag, logikai készletek, játékok, számtáblázatok, modellező készletek). Könyvek (pl. matematikai zsebkönyvek, szakkönyvek, ismeretterjesztő könyvek, lexikonok, feladatgyűjtemények, táblázatok, képletgyűjtemények), számológépek, számítógépek használata. Tanári segítség, társak segítsége (pl. az ismeretszerzés szervezése, jó munkalégkör biztosítása, érdekes problémák, projektek szerepeltetése, kérdések felvetése, szakkörök, táborok, versenyek). Oktatási-tanulási technológiákkal való megismerkedés, azok értelmes, interaktív használata. Nyitottság és önbizalom az újjal való ismerkedéshez.
3. Az ismeretek alkalmazása
Friss vagy felfrissített ismeretek, információk, felismerések közvetlen alkalmazása egyszerű utasítás végrehajtásában, döntésben. Régebbi ismeretek, információk, felismerések mozgósítása, felhasználása az ismeretszerzés szituációjával analóg helyzetben. Régebbi ismeretek mozgósítása, összeillesztése, felhasználása új helyzetben; sejtés, ellenőrzés. Ismeretek alkalmazása az újabb ismeretek megszerzésében a gyakorlati életben és más tantárgyak keretében (pl. százalék, terület-, felszín-, térfogatszámítás, relatív gyakoriság, valószínűség), érvelésben, sejtések, indoklások megfogalmazásában, bizonyításban,
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
123
cáfolásban, alkotásokban (pl. transzformációk alkalmazása szerkesztésben), egyes szakmák esetében. Új tapasztalatok visszarendezése előfogalmakhoz, fogalmakhoz.
4. Problémakezelés és -megoldás
Probléma felismerése (problémahelyzet átélése); problémaérzékenység. Az ismert elemek és az ismeretlen momentumok ütköztetése; sejtések, kérdések megfogalmazása. Egyszerű probléma áttekintése. A probléma megoldására való készség, a probléma vállalása. Sikertelen megoldási kísérlet után újjal való próbálkozás. A sikertelenség okának feltárása (pl. kihagytunk egy feltételt). A problémához hasonló egyszerűbb (már megoldott) probléma keresése. Önálló eljárások keresése, megoldási kísérletek, tippelések szabad végzése, összevetése a kapott információkkal, a valósággal. A problémához illeszthető matematikai modell választása, keresése, alkotása. (A probléma részekre bontása; összetett probléma áttekintése. Átfogalmazás más, ismertebb problémává; analógia keresése.) Megoldás a matematikai modellen belül. Matematikai modellek (pl. nyitott mondatok, gráfok, sorozatok, függvények, függvényábrázolás, számítógépes programok, statisztikai elemzések) ismerete, alkalmazásának módja, korlátai (pontosság, értelmezhetőség). Önellenőrzés; felelősségvállalás az eredményért. Többféle megoldási mód keresése, az alternatív megoldások összevetése, a problémához leginkább illő megoldási mód (módok) kiválasztása; indoklása. Az eredmény vonatkoztatása az eredeti problémára. Az eredmény összevetése a feltételekkel, az előre vetített eredménnyel, a valósággal, diszkusszió. (A lehetőségek számbavétele. A feltételekkel való összevetés során annak tudatosítása, hogy miben és hogyan befolyásolják a feltételek az eredményt. Ha elhagyjuk, megváltoztatjuk valamelyiket, hogyan módosul a megoldás?) Válasz megfogalmazása szóban, később írásban is.
5. Alkotás és kreativitás: alkotás öntevékenyen, saját tervek szerint; alkotások adott
feltételeknek megfelelően; átstrukturálás
Objektumok alkotása szabadon; másolással, adott feltételek szerint. Állítások, kérdések megfogalmazása képről, helyzetről, történésről szóban, írásban. Saját gondolatok megfogalmazása; elképzelések, definíciók és tételek alkotása, megfogalmazása, kimondása, leírása. Összességek alkotása adott feltétel szerint; halmazalkotás; definiáló tulajdonság megalkotása; a tulajdonság tagadásának megalkotása a komplementer halmaz elemeinek közös, meghatározó ismérveként. Elnevezések jelölések, szimbólumok, alkotása (alkalmi elnevezések a képzethez, előfogalomhoz jól illeszkedő köznyelvi szavakkal; alkalmi jelölések), fogalmak alkotása (összességek elemeinek közös, meghatározó, lényeges tulajdonságainak szintetizálása; további példák besorolása, ellenpéldák kiszűrése a meghatározó ismérvek szerint). Fogalmak módosulása újabb tapasztalatok, ismeretek szerint; egy-egy fogalom újabb fogalommá bővítése. Fogalmak alkotása specializálással. Rendszeralkotás: elemek elrendezése különféle szempontok szerint; rendszerezést segítő eszközök használata, készítése (fadiagram, útdiagram, táblázatok). Megalkotott rendszer
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
124
átalakítása. Kombinatorikus gondolkodás. Számrendszeres gondolkodás. Sorozatok alkotása. Megfigyelésben, mérésben, számlálásban, számolásban gyűjtött adatok, elemek sorozatba rendezése; a keletkező sorozat tulajdonságai szabályosságának vizsgálata (pl. periodikus sorozatok, számtani, mértani sorozat). Megkezdett sorozat folytatása, kiegészítése adott szabály szerint, felismert összefüggés alkalmazásával. Az „összefüggés” megalkotása a sorozat elemei közti kapcsolat általánosításaként; ellenőrzése. Táblázatok készítése. Megfigyelésben, mérésben, számlálásban, számolásban, kísérletben gyűjtött adatpárok, adathármasok rendezése (pl. táblázatba), kapcsolatok vizsgálata. Táblázat hiányzó adatainak keresése adott szabálynak, összefüggésnek megfelelően, illetve felismert kapcsolat szerint. Az „összefüggés” megalkotása a táblázat elempárjai (elemhármasai) közti kapcsolat általánosításaként; ellenőrzése.
Modell alkotása helyzet megértéséhez: eljátszás, mímelés, képek, egyszerűsített képek, egyszerűsített mozgatható kirakások, szakaszos ábrák, gráfok készítése probléma, szöveges feladat értelmezéséhez. Modell alkotása, értelmezése fogalmakhoz. A természetes szám modellként való kezelése (különféle fogalmi tartalmak - darabszám, mérőszám, értékmérő, jel - szerint), tört szám, negatív szám, egész szám, racionális szám modellként való kezelése; számegyenes; az aritmetikai műveletek mint történések és viszonyok matematikai modelljei; egyenletek, egyenlőtlenségek; reláció, függvény, sorozat mint modellek; ábra, diagram mint modell. Koordináta-geometriai modellek. Valószínűségi modellek. Kombinatorikus modellek. Statisztikai jellemzők. Modell alkotása probléma megoldásához (eljátszás, mímelés, képek, egyszerűsített képek, egyszerűsített mozgatható kirakások, szakaszos ábrák, gráfok, számfeladatok, nyitott mondatok, sorozatok, táblázatok készítése és értelmezése, olvasása probléma és szöveges feladat megoldásához; probléma és modell „elemeinek” tudatos összerendezése). Átkódolás különböző modellek között. Sejtések megfogalmazása; divergens gondolkodás. (Megértett probléma „eredményének” elképzelése, előrevetítése; a sejtés megfogalmazása, lejegyzése, megoldás utáni ellenőrzése. Becslés. Újabb lehetőségek, kérdések, újabb problémák felvetése, feltételek változtatása.) Gondolatmenet kiépítése (pl. „megoldási terv” szöveges feladathoz). Manuálisan elvégzett tevékenység gondolati lépésként való értelmezése, tudatosítása. Megértett probléma részletproblémákra bontása modell nélkül vagy modell segítségével; a részletproblémák sorrendbe állítása, pl. megoldhatóságuk időrendje szerint; az így képzett terv tudatosítása elmondással, írásban jelsorozattal (folyamattervezés). A tervkészítés módjának megalkotása. Stratégia alkotása. Kidolgozás megalkotása. (Az eltervezett megoldás lépéseinek végrehajtása; a részeredmények értelmezése, a végeredmény vonatkoztatása az eredeti problémára, válaszadás diszkusszió nélkül, illetve diszkusszióval.)
6. Akarati, érzelmi szabályozás, az önfejlesztés képessége és az együttéléssel
kapcsolatos értékek
6.1. Kommunikáció
Elnevezések, megállapodások, jelölések értése, kezelése: köznyelvi szavak használata és
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
125
elfogadása előfogalmak jelölésére; egyszerű szakszavak és jelölések alakuló és kialakult fogalmak megnevezésére; a kifejezések pontosítása (pl. számok és jelöléseik; műveletek jelölése, egyenlőség és egyenlőtlenség jelölése, mérések, mértékegységek). A matematika tanulásához szükséges nyelvi-logikai szerkezetek fokozatos megismerése. A köznyelv és a matematikai nyelv különbözőségeinek, értékeinek és korlátainak megértése és elfogadása. Törekvés mások gondolatainak megértésére (példák és ellenpéldák keresése, kérése; kérdések megfogalmazása; magyarázat kérése; átfogalmazásra, egyszerű következtetésre tett próbálkozások). Vitába szállás mások gondolataival és a kulturált vitatkozás. Saját gondolatok kifejezése, rögzítése (szóbeli elmesélés; matematikai szöveg írása, értelmezése, jegyzet készítése, visszaolvasás; jegyzetfüzet vezetése). Törekvés a saját gondolatok megértetésére (szóbeli érvelés: szemléletes indoklás; egyszerű bizonyítás; írásbeli érvelés: bizonyítás írásban, jelek használatával; sejtések megfogalmazása, sejtések megerősítése, elvetni tudása; a bizonyítás alapgondolatának kiemelése).
6.2. Együttműködés
Közös munka (páros, kiscsoportos munka, csoportmunka) vállalása; együttműködés, egymásra figyelés; egyéni felelősség és közös felelősségvállalás. A munka tervezése, szervezése, megosztása. Az egyén képességrendszerének és igényeinek figyelembevétele a közös eredmény érdekében és tiszteletben tartása az egyén fejlődése szolgálatában; tolerancia, egymás segítése. A munkamegosztásban betöltött szerepek értékeinek ismerete és elfogadása. Vitakészség, kifejezőkészség fejlesztése. Az együttműködő partnerek részeredményeinek értelmezése, értékelése, összerendezése. Együttműködés projektben.
6.3. Motiváltság
Az önálló tapasztalat- és tudásszerzés, valamint a képességek kibontakoztatásának és a műveltség fejlesztésének igénye. (Az „én is tudom”, „én is meg tudtam oldani”, „én találtam ki” élménye a fejlődés egyik leghatékonyabb hajtóereje. Az önállósodás, a függetlenedés igénye, a saját értékek érvényesítésének igénye - helyes pedagógusmagatartás esetén - háttérbe szorítja, sőt egy idő után szükségtelenné is teheti a külső motivációt.) A világ megismerésének igénye. (A matematikai ismeretek kezdetben közvetlenül a világ tárgyainak, jelenségeinek megismeréséhez járulnak hozzá. Eszközt és módszert adnak különféle tulajdonságok megfigyeléséhez, kiemeléséhez, tárgyak, jelenségek jellemzéséhez. A szűkebb és egyre bővülő környezet iránti kíváncsiság lehet a tanulás egyik hajtóereje.) Igény a matematika értékei és eredményei megismerésére. (A hasznosság, más tudományok, a gyakorlati élet, a gondolatok, gondolatmenetek, minták, struktúrák stb. érdekessége, szépsége tegye vonzóvá ki-ki számára a tárgy tanulását.) Igény a matematikai módszerek és eszközök megismerésére. (A matematika módszerei és eszközei a gondolkodás számos területére hatást gyakorolhatnak.)
6.4. Önismeret, önértékelés, reflektálás, önszabályozás
Önismeret. Saját értékek (pl. pontosság, tervszerűség, monotóniatűrés, kitartás a munkában, kudarctűrés, megnyilatkozni tudás, önfegyelem, egyéni felelősség, kíváncsiság), saját korlátok ismerete, tudatosítása; technikák megismerése ezek ellensúlyozására.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
126
A képességösszetevők megismerése, gondolkodási tevékenységek meg- és felismerése, tudatosítása. Reflektálás. Önértékelés. Önellenőrzés. Érzelmi reakciók és fegyelmezésük. Önmotiválás. Önszabályozás.
7. Matematikai tapasztalatszerzés, a matematika épülésének elvei
Modellek alkotása a matematikán belül; matematikán kívüli problémák modellezése. Az egyértelműség igénye, például szemléletes fogalmak használata, definíciók bevezetésének szükségessége, definiált fogalmak megismerése, definíciók alkotása. Az újabb esetekre, valamint minden esetre való alkalmazhatóság, különös esetekre való kiterjesztések, permanencia elv (az algebrai nyelv jelentősége; a hatványozás, a szögfüggvények fogalmának kiterjesztése). Axiomatizálás egyszerű példán való bemutatása.
Tartalmak, témakörök, továbbhaladás feltételei
1. Alapozó kurzus Ajánlott óraszám: 60
Fejlesztési feladatok, tevékenységek
Témakör Tartalom
A továbbhaladás feltételei
A szemléletes fogalmak definiálása, tudatosítása.
Halmazok Alapfogalmak
halmazok megadása, elem, halmazok egyenlősége, részhalmaz, üreshalmaz, véges és végtelen halmaz, komplementer halmaz
Halmazok Halmazműveletek
egyesítés, metszet, különbség, ponthalmazok ábrázolása koordinátarendszerben
Részhalmaz, unió, metszet, két halmaz különbsége.
Halmazok Számhalmazok
természetes, egész, racionális
Tájékozottság a racionális számkörben
Műveletek végzése számokkal és algebrai kifejezésekkel, a szaknyelv használata.
Számok, műveletek Alapműveletek
alapműveletek elvégzése az egész és a racionális halmazon (számológéppel is) műveletek azonosságai, kommutativitás, asszociativitás, disztributivitás
A négy alapművelet egyszerű algebrai kifejezésekkel
A matematika iránti érdeklődés erősítése az elemi számelmélet alapvető problémáival és matematikatörténeti vonatkozásaival.
Számok, műveletek Oszthatóság fogalma
oszthatósági alapfogalmak, osztó, többszörös, prímszám, összetett szám, prímtényezőkre bontás, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös, oszthatósági szabályok (2, 3, 4, 5, 6, 8, 9, 10), relatív prímek,
3-mal, 9-cel való oszthatóság ismerete. Számok prímtényezőkre való bontása. 2-es alapú számrendszer kapcsolata a 10-es
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
127
számelmélet alaptétele alapú számrendszerrel.
A számfogalom célszerű kiterjesztése, a számok nagyságrendjének tudása.
Számok, műveletek Hatvány fogalom
hatvány fogalom egészkitevőkre, azonosságok számrendszerek
Az azonosságok ismerete és alkalmazásuk
Tájékozottság a megismert síkidomok tulajdonságaiban
Geometria alapok Síkbeli alakzatok
Térelemek és a szögek fogalma, szögek osztályozása, nevezetes szögpárok, térelemek távolsága, szöge, kör, szakaszfelező merőleges, szögfelező fogalma
Speciális háromszögek, négyszögek és szabályos sokszögek tulajdonságainak ismerete
A transzformációk mint függvények értelmezése, a matematika különböző területei közötti kapcsolatok keresése.
Geometria alapok Transzformációk
eltolás, tengelyes tükrözés, középpontos tükrözés elforgatás, egybevágóság, háromszög egybevágóság alapesetei, szimmetria, hasonlóság, nagyítás, kicsinyítés, háromszögek hasonlóságának alapesetei
Az eltolás és tükrözések tulajdonságainak felhasználása egyszerű feladatokban.
A térszemlélet fejlesztése. Az esztétikai érzék fejlesztése.
Geometria alapok Térbeli alakzatok
testek hálója, tulajdonságai, csoportosításuk, felszíne, térfogata forgáshenger, forgáskúp, gúla, hasáb, gömb, csonkakúp, csonkagúla
A testek hálójának, tulajdonságainak ismerete
A statisztikai adatok helyes értelmezése.
Statisztika alapok Adatok rendezése
táblázatok, grafikonok Kördiagram, oszlopdiagram adatainak értelmezése
A statisztikai adatok helyes értelmezése
Statisztika alapok Medián, módusz
medián, módusz fogalma Számsokaság számtani közepének kiszámítása, a középső érték (medián) és a leggyakoribb érték (módusz) ismerete.
2. Alapozó kurzus Ajánlott óraszám: 60
Fejlesztési feladatok, tevékenységek
Témakör Tartalom
A továbbhaladás feltételei
Sejtések megfogalmazása, új összefüggések felfedezése, bizonyítási igény kialakítása
Geometria alapok Síkbeli alakzatok
háromszögek csoportosítása oldalai és szögei szerint, háromszög egyenlőtlenség, nevezetes vonalak, pontok, négyszögek fajtái,
A nevezetes vonalak és a háromszög beírt és köréírt körének ismerete.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
128
tulajdonságai, belső és külső szögek összege, kerület, terület, Pitagorasz-tétel, Thálész-tétel
A bizonyítási készség fejlesztése
Koordináta-geometria Pontok ábrázolása
két pont távolsága, szakasz felezőpontja, harmadoló pontja, háromszög súlypontja
Szakasz felezőpontja koordinátáinak kiszámítása
Geometriai feladatok megoldása algebrai eszközökkel
Koordináta-geometria Vektorok
vektor fogalma, abszolútértéke, nullvektor, ellentett, vektorok összege, különbsége, skalárszorzata, azonosságok,vektorok felbontása, koordinátái, összeg, különbség, skalárral való szorzatának koordinátái, skalárszorzat kiszámítása
Vektorok koordinátáinak biztos használata.
A függvényszemlélet fejlesztése: a hozzárendelések szabályként való értelmezése..
Függvények
alapfogalmak, értelmezési tartomány, hozzárendelés, képhalmaz, helyettesítési érték, értékkészlet, inverzfüggvény, alap függvények ábrázolása táblázatból, jellemzése grafikon alapján, értékkészlet, zérushely, növekedés, szélsőértékek, periodicitás, paritás szempontjából, transzformációk ábrázolása
Az alapfüggvények tulajdonságainak ismerete. Képlettel megadott függvény ábrázolása értéktáblázat segítségével.
Algoritmikus gondolkodás és a gyakorlati problémák modellezése, értő szövegolvasás
Egyenletek Elsőfokú egyenlet
megoldási módszerek, mérlegelv, grafikus, ekvivalens átalakítások, egyenletek alkalmazása szöveges feladatok megoldásában
Egyenletek megoldása
Módszer keresése az összes eset áttekintéséhez
Kombinatorika Kombinatorika
egyszerű sorbarendezési feladatok megoldása, permutációk
Egyszerű sorbarendezési és kiválasztási feladatok konkrét elemszám esetén
A valós helyzetek értelmezése, megértése és értékelése.
Kombinatorika Relatív gyakoriság
véges sok kimenetel esetén számítható valószínűségek (egyenlő esélyű elemi eseményekből) egyszerű feladatokban
Egyszerű problémák megoldása a klasszikus valószínűségi modell alapján.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
129
3. Tematikus kurzus Ajánlott óraszám: 60
Fejlesztési feladatok, tevékenységek
Témakör Tartalom
A továbbhaladás feltételei
Algoritmikus gondolkodás és a gyakorlati problémák modellezése, értő szövegolvasás, A rendszerezőképesség fejlesztése, A megoldás keresése többféle úton, tanulói felfedezések, önálló eljárások keresése, A matematika eszközként való felhasználása gyakorlati és természettudományos problémák megoldásában.
Egyenletek Egyenletek, egyenletrendszerek
másodfokú egyenletek általános alakja, diszkriminánsa, megoldása megoldóképlettel, teljes négyzetté alakítás, gyöktényezős alak, másodfokú egyenletre vezető törtes egyenletek, szöveges feladatok, másodfokú egyenletrendszerek megoldása, másodfokúra visszavezethető egyszerűbb magasabb fokú egyenletek, négyzetgyökös, abszolútértékes egyenletek megoldása, arányossági és százalékszámítási feladatok megoldása
Egyszerű egyenletrendszerek biztos megoldása, A megoldóképlet biztos ismerete és alkalmazása, Különböző típusú egyszerű szöveges feladatok megoldása
Az algebrai és grafikus módszerek együttes alkalmazása a problémamegoldásban
Egyenletek Egyenlőtlenségek
alaptulajdonságok, egyszerű első- és másodfokú egyenlőtlenségek, egyismeretlenes egyenlőtlenségrendszerek megoldása
Egyenlőtlenségek megoldása
Az algoritmikus gondolkodás fejlesztése
Egyenletek Középértékek
Két pozitív szám számtani és mértani közepének fogalma, kapcsolatuk, használatuk
Két pozitív szám számtani és mértani közepének fogalma
A matematika alkalmazása a gyakorlati életben. Matematikatörténeti
Egyenletek Sorozatok
számsorozat fogalma, megadási módok, számtani és mértani sorozatos feladatok megoldása, az an-re és az Sn-re vonatkozó összefüggések használata
Számtani és mértani sorozat esetén az n. tag, és az első n elem összegének kiszámítása feladatokban. Kamatoskamat-számítás alkalmazása egyszerű gyakorlati feladatokban.
Kreatív problémamegoldás.
Geometria Síkgeometria
háromszögekre vonatkozó feladatok megoldása,
A nevezetes vonalak és a
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
130
Geometriai ismeretek alkalmazása, biztos számolási készség, zsebszámológép célszerű használata.
kerület, területszámítási feladatok, sokszögek belső és külső szögei, átlói, a kör részei, középponti és kerületi szögek, Thalész-tétel, nevezetes négyszögek, szabályos sokszögek, kör, körcikk, körszelet kerülete, területe
háromszög beírt és köréírt körének ismerete. A körrel kapcsolatos fogalmak és az érintő tulajdonságának ismerete. Az alapesetek ismerete. A felsorolt tételek ismerete és alkalmazása egy vagy két lépéssel megoldható számítási feladatoknál.
A matematika gyakorlati alkalmazásai a térgeometriában. Sík- és térgeometriai ismeretek összekapcsolása, analógiák felismerése.
Geometria Térgeometria
Felszín, térfogat szemléletes fogalma, hasáb, gúla, forgáshenger, forgáskúp, csonkagúla, csonkakúp, gömb felszín- és térfogatszámítási feladatok
A megismert felszín- és térfogat-számítási képletek alkalmazása egyszerű feladatokban.
4. Tematikus kurzus Ajánlott óraszám: 60
Fejlesztési feladatok, tevékenységek
Témakör Tartalom
A továbbhaladás feltételei
A köznapi gondolkodás és a matematikai gondolkodás megkülönböztetése. A bizonyítási igény további fejlesztése
Matematikai logika, halmazok Matematikai logika
matematikai szövegek értelmezése, állítás, ítélet fogalma, állítás tagadása, „és”, „vagy” logikai jelentése, összekapcsolásuk halmazműveletekkel, az implikáció és az ekvivalencia használata, „minden” és a „van olyan” kvantorok használata, a „szükséges”, az „elégséges” és a „szükséges és elégséges” fogalmak használata definíciók és tételek pontos megfogalmazása
A csak kimondott, illetve be is bizonyított összefüggések megkülönböztetése.
A matematika különböző területei közti
Matematikai logika, halmazok
részhalmaz, komplementer halmaz, számosság,
Feladatok megoldása
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
131
összefüggéseinek tudatosítása. A deduktív gondolkodás további fejlesztése.
Halmazok Descartes szorzat, szöveges feladatok megoldása
A térszemlélet fejlesztése. Pontos fogalomalkotásra törekvés.
Koordináta-geometria Vektorok
műveletek, skaláris szorzat fogalma használata, feladatok megoldása
Vektorműveletek és tulajdonságaik (összeadás, kivonás, skalárral való szorzás).Vektorok alkalmazásai
Adott probléma többféle megközelítése.
Koordináta-geometria Egyenes
különböző adatokkal meghatározott egyenesek egyenletének felírása, egyenesek metszéspontjának kiszámítása, párhuzamosság, merőlegesség feltételei, elemi feladatok megoldása
Az egyenes egy szabadon választott egyenletének tudása. Két egyenes metszéspontjának meghatározása.
Adott probléma többféle megközelítése.
Koordináta-geometria Kör
adott középpontú és sugarú kör egyenletének felírása, a kör középpontjának és sugarának meghatározása, kör és egyenes metszéspontjának meghatározása, a kör adott pontjába húzott érintő egyenletének felírása, feladatok megoldása
Kör és egyenes kölcsönös helyzetének vizsgálata.
5. Tematikus kurzus Ajánlott óraszám: 60
Fejlesztési feladatok, tevékenységek
Témakör Tartalom
A továbbhaladás feltételei
Tervszerű munkára nevelés. Az esztétikai érzék fejlesztése.
Trigonometria Trigonometria
hegyesszög szögfüggvényeinek definíciója, használatuk feladatokban, szögfüggvények általános definíciója, alapvető összefüggések, nevezetes szögek, szinusz- koszinusztétel alkalmazása általános esetekben
A szinusztétel és a koszinusztétel alkalmazása alapfeladatok megoldásában (a háromszög hiányzó adatainak meghatározása).
A statisztikai adatok helyes értelmezése.
Statisztika Leíró statisztika
adathalmaz szemléltetése, táblázatba rendezés, táblázattal megadott adatok feldolgozása, véletlenszerű mintavétel fogalma, kör- és
Számsokaság számtani közepének kiszámítása, a középső érték
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
132
oszlopdiagram készítése, információk kiolvasása diagramból, osztályba sorolás, gyakorisági diagram, relatív gyakoriság
(medián) és a leggyakoribb érték (módusz) ismerete. Kördiagram, oszlopdiagram adatainak értelmezése.
A számítógép alkalmazása statisztikai adatok, illetve véletlen jelenségek vizsgálatára. A mindennapi problémák értelmezése, a statisztikai zsebkönyvek, a napi sajtó adatainak elemzése.
Statisztika Statisztikai mutatók
aritmetikai átlag (súlyozott számtani közép), medián, módusz, terjedelem, átlagos abszolút eltérés, szórás meghatározása adott adathalmaz esetén, adathalmazok összehasonlítása statisztikai mutatók segítségével
Számsokaság számtani közepének kiszámítása, a középső érték (medián) és a leggyakoribb érték (módusz) ismerete. Kördiagram, oszlopdiagram adatainak értelmezése.
6. Tematikus kurzus Ajánlott óraszám: 60
Fejlesztési feladatok, tevékenységek
Témakör Tartalom
A továbbhaladás feltételei
Műveletek végzése számokkal és algebrai kifejezésekkel, a szaknyelv használata.
Számok, műveletek Racionális számok
racionális számok fogalma, rac. kifejezések azonos átalakításai, nevezetes azonosságok alkalmazása, algebrai kifejezések egyszerűbb alakra hozása, összevonás, szorzás, osztás, szorzattá alakítás, kiemelés, polinomok fokszáma, rendezése
A négy alapművelet egyszerű algebrai kifejezésekkel, A másodfokú azonosságok alkalmazása,
A permanencia elve a számfogalom bővítésében,
Számok, műveletek Valós számok
a valós számkör felépítése, ábrázolása számegyenesen, abszolút érték definíciója, irracionális szám fogalma, normálalak,
Tájékozottság a valós számok halmazán, a racionális és irracionális számok tizedestört alakja, nevezetes irracionális számok ismerete. Számok abszolútértéke, normál alakja.
A matematikai fogalom Számok, műveletek a hatványozás értelmezése A négyzetgyök
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
133
célszerű kiterjesztése, a fogalmak általánosításánál a permanencia elv felhasználása, Az absztrakciós és szintetizáló képesség fejlesztése.
Hatvány, gyök, logaritmus
racionális kitevők esetén, azonosságok az n-edik gyök definíciója és használata, gyökvonás azonosságai logaritmus fogalma, azonosságai, használata
azonosságainak alkalmazása egyszerű esetekben, A hatványozás definíciója, műveletek, azonosságok ismerete egész kitevő esetén, A logaritmus fogalmának ismerete, azonosságainak alkalmazása egyszerűbb esetekben.
A gráf modellként való felhasználása
Kombinatorika gráfok
feladatok megoldása, binomiális együtthatók, konkrét szituációk szemléltetése gráfokkal, feladatok megoldása
A gráf szemléletes fogalma, egyszerű alkalmazásai
A valós helyzetek értelmezése, megértése és értékelése, A körülmények kellő figyelembevétele
Valószínűség-számítás
a klasszikus (Laplace)-modell ismerete, relatív gyakoriság és a valószínűség közötti kapcsolat, valószínűségek kiszámítása visszatevéses mintavétel esetén, binomiális eloszlás
Egyszerű problémák megoldása a klasszikus valószínűségi modell alapján, A relatív gyakoriság és a valószínűség közötti szemléletes kapcsolat ismerete, egyszerű valószínűségi feladatok megoldása
7. Középszintű érettségi előkészítő kurzus I. Ajánlott óraszám: 60
Fejlesztési feladatok, tevékenységek
Témakör A továbbhaladás feltételei
A matematika különböző terü-letei közti összefüggéseinek tudatosítása. A deduktív gon-dolkodás további fejlesztése.
Halmazok Alapfogalmak, Halmazműveletek, Számhalmazok
Halmazelméleti alapfogalmak. Halmazműveletek, műveleti tulajdonságok. A halmazfogalom és a halmazműveletek használata a matematika különböző területein (pl. számhalmazok, ponthalmazok).
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
134
A köznapi gondolkodás és a matematikai gondolkodás megkülönböztetése. A bizonyítási igény további fejlesztése
Matematikai logika Logikai műveletek Bizonyítások
A negáció, konjunkció, diszjunkció, implikáció, ekvivalencia ismerete, alkalmazása. A “minden”, “van olyan” logikai kvantorok ismerete, alkalmazása. Egyszerű matematikai szövegek értelmezése. A tárgyalt tételek pontos megfogalmazása. Tétel, tétel megfordítása. Szükséges és elégséges feltételek helyes alkalmazása.
Műveletek végzése számokkal és algebrai kifejezésekkel, a szaknyelv használata.
Számok, műveletek Számfogalom
A valós számkör. Alapműveletek, műveleti tulajdonságok ismerete, alkalmazása a valós számkörben. Az adatok és az eredmény pontossága, számolások közelítő értékekkel. Abszolútérték fogalma. Számok normálalakja. Számrendszerek, a helyiértékes írásmód.
A matematika iránti érdeklődés erősítése az elemi szám-elmélet alapvető problémáival és matematikatörténeti vonatkozásaival
Számok, műveletek Oszthatóság fogalma
Az osztó, többszörös, prímszám, összetett szám fogalma. A számelmélet alaptétele, számok prímtényezőkre bontása, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös. Egyszerű oszthatósági feladatok.
A matematikai fogalom célszerű kiterjesztése, a fogalmak ál-talánosításánál a permanencia elv felhasználása, Az absztrakciós és szintetizáló képesség fejlesztése.
Számok, műveletek Hatvány, gyök, logaritmus fogalom Definíciók, műveletek, azonosságok (egész
kitevőjű hatványok, racionális kitevőjű hatványok). A logaritmus fogalma, a logaritmus azonosságainak alkalmazása egyszerű esetekben.
Tájékozottság a megismert síkidomok tulajdonságaiban
Geometria Háromszögek, négyszögek, sokszögek, kör
Tételek az oldalakra, szögekre, nevezetes pontokra, vonalakra alkalmazásuk bizonyítási és szerkesztési feladatokban. Thalész-tétel, Pitagorasz-tétel ismerete, alkalmazása. Arányossági tételek derékszögű háromszögben. Nevezetes négyszögek (trapézok, deltoidok) és tulajdonságaik. Szabályos sokszögek. A kör részei. A kör érintője.
A transzformációk mint függvények értelmezése, a matematika különböző területei közötti kapcsolatok keresése.
Geometria Transzformációk
A geometriai transzformáció mint függvény. Egybevágósági transzformációk ismerete, alkalmazása. Középpontos hason-lóság, a hasonlósági transzformáció fogalma. Hasonló alakzatok tulajdonságai. Az egybevágóságra és a hasonlóságra vonatkozó ismeretek alkalmazása egyszerű feladatokban.
A matematika gyakorlati alkalmazásai a térgeometriában. Sík- és
Geometria Térbeli alakzatok
Henger, kúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla, csonkakúp
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
135
térgeometriai ismeretek összekapcsolása, analógiák felismerése.
A mindennapi problémák értelmezése, a statisztikai zsebkönyvek, a napi sajtó adatainak elemzése
Statisztika Leíró statisztika
Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai (kördiagram, oszlopdiagram). Gyakoriság, relatív gyakoriság. Átlagok: számtani közép, súlyozott közép, rendezett minta közepe (medián), leggyakoribb érték (módusz). Szórás.
8. Középszintű érettségi előkészítő kurzus II. Ajánlott óraszám: 45
Fejlesztési feladatok, tevékenységek
Témakör A továbbhaladás feltételei
Sík- és térgeometriai ismeretek összekapcsolása, analógiák felismerése
Geometria Trigonometria, kerület, terület, felszín, térfogat
Egyszerű síkidomok és részeik kerülete, területe. Hasonló síkidomok területe. Testek felszínének és térfogatának számítása. Hasonló testek térfogata. Szögfüggvények fogalma. Nevezetes szögek szögfüggvényei. Egyszerű összefüggések a szögfüggvények között, egyszerű trigonometrikus egyenletek. Szinusztétel, koszinusztétel alkalmazása
Geometriai feladatok megoldása algebrai eszközökkel
Koordináta-geometria Pont, egyenes, kör
Egyenes egyenlete. Kör egyenlete. Kör és egyenes kölcsönös helyzete. A kör adott pontjába húzott érintőjének egyenlete.
Geometriai feladatok megoldása algebrai eszközökkel
Koordináta-geometria Vektorok
A vektor fogalma. Vektorműveletek (összeadás, kivonás, skalárral való szorzás, skaláris szorzat) és tulajdonságaik. Vektor koordinátái. Vektorok alkalmazása.
A függvényszemlélet fejlesztése: a hozzárendelések szabályként való értelmezése.
Függvények
A függvény matematikai fogalma, megadásának módjai. Az alapfüggvények (lineáris, másodfokú, hatvány- és gyök-függvények, fordított arányosság, exponenciális és logarit-musfüggvény, trigonometrikus függvények, abszolútérték függvény) és egyszerű transzformáltjaik, Egészrész-, tört-rész- és előjelfüggvény. Zérushely, növekedés, fogyás, szélsőérték, periodicitás, paritás
Algoritmikus gondolkodás és a gyakorlati problémák mo-dellezése, értő szövegolvasás, A rendszerezőképesség fej-lesztése, A megoldás keresése többféle úton, tanulói fel-fedezések, önálló eljárások keresése,
Egyenletek
Műveletek egyszerű algebrai kifejezésekkel. Másod- és harmadfokú nevezetes azonosságok alkalmazása, Első- és másodfokú egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása. Az egyenletmegoldás alkalmazása szöveges feladatokban. Egy-szerű négyzetgyökös, algebrai törtes, abszolútértékes egyenletek. Egyszerű exponenciális, logaritmusos és trigonometrikus egyenletek. Két pozitív szám
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
136
A matematika esz-közként való felhasználása gyakorlati és természettudományos problémák megoldásában.
számtani és mértani közepének viszonya. Kétismeretlenes lineáris és másodfokú egyenletrendszerek. Egyismeretlenes egyenlőtlenségrendszerek.
A valós helyzetek értelmezése, megértése és értékelése.
Kombinatorika Permutációk, variációk, kombinációk. Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása.
A gráf modellként való felhasználása
Gráfok A gráf szemléletes fogalma, egyszerű alkalmazásai. Gráfelméleti alapfogalmak
A valós helyzetek értelmezése, megértése és értékelése, A körülmények kellő figyelembevétele
Valószínűség-számítás
Relatív gyakoriság, valószínűség. A valószínűség klasszikus kiszámítási módja. Visszatevéses mintavétel, a binomiális eloszlás.
A matematika alkalmazása a gyakorlati életben.
Sorozatok Számtani sorozat, mértani sorozat, nnSa ,
ismerete és használata. Kamatos kamat számítása.
9. Emeltszintű érettségi előkészítő kurzus I. Ajánlott óraszám: 72
Fejlesztési feladatok, tevékenységek
Témakör A továbbhaladás feltételei
A matematika különböző területei közti összefüggéseinek tudatosítása. A deduktív gondolkodás további fejlesztése.
Halmazok Alapfogalmak, Halmaz-műveletek, Számhalmazok
Halmazelméleti alapfogalmak. Halmazműveletek, műveleti tulajdonságok. A halmazfogalom és a halmazműveletek használata a matematika különböző területein (pl. számhalmazok, ponthalmazok), Ismerjen példát véges, megszámlálhatóan végtelen és nem megszámlálhatóan végtelen halmazra
A köznapi gondolkodás és a matematikai gondolkodás megkülönböztetése. A bizonyítási igény további fejlesztése
Matematikai logika Logikai műveletek Bizonyítások
A negáció, konjunkció, diszjunkció, implikáció, ekvivalencia ismerete, alkalmazása. A “minden”, “van olyan” logikai kvantorok ismerete, alkalmazása. Egyszerű matematikai szövegek értelmezése. A tárgyalt tételek pontos megfogalmazása. Tétel, tétel megfordítása. Szükséges és elégséges feltételek helyes alkalmazása. Alkalmazza tudatosan a nyelv logikai elemeit. Ismerje az alábbi bizonyítási típusokat és tudjon példát mondani alkalmazásukra: direkt és indirekt bizonyítás, skatulyaelv. Tudja megfogalmazni konkrét esetekben tételek megfordítását.
Műveletek végzése számokkal és algebrai kifejezésekkel, a szaknyelv használata.
Számok, műveletek Számfogalom
A valós számkör. Alapműveletek, műveleti tulajdonságok ismerete, alkalmazása a valós számkörben. Az adatok és az eredmény pontossága, számolások közelítő értékekkel. Abszolútérték fogalma. Számok normálalakja. Számrendszerek, a helyiértékes írásmód. Tudja a számokat átírni 10-es
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
137
alapú számrendszerből n alapú számrendszerbe és viszont.
A matematika iránti érdeklődés erősítése az elemi szám-elmélet alapvető problémáival és matematikatörténeti vonatkozásaival
Számok, műveletek Oszthatóság fogalma
Az osztó, többszörös, prímszám, összetett szám fogalma. A számelmélet alaptétele, számok prímtényezőkre bontása, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös. Egy-szerű oszthatósági feladatok. Tudja pontosan megfogalmazni a számelmélet alaptételét. Oszthatósági feladatok.
A matematikai fogalom célszerű kiterjesztése, a fogalmak általánosításánál a permanencia elv felhasználása, Az absztrakciós és szintetizáló képesség fejlesztése.
Számok, műveletek Hatvány, gyök, logaritmus fogalom
Definíciók, műveletek, azonosságok (egész kitevőjű hatványok, racionális kitevőjű hatványok). A logaritmus fogalma, a logaritmus azonosságainak alkalmazása egyszerű esetekben. Permanencia elv. Irracionális kitevőjű hatvány értelmezése szemléletesen. Bizonyítsa a hatványozás azonosságait egész kitevő esetén, a négyzetgyökvonás azonosságait, a logaritmus azonosságait.
Tájékozottság a megismert síkidomok tulajdonságaiban
Geometria Háromszögek, négyszögek, sokszögek, kör
Tételek az oldalakra, szögekre, nevezetes pontokra, vonalakra alkalmazásuk bizonyítási és szerkesztési feladatokban. Thalész-tétel, Pitagorasz-tétel ismerete, alkalmazása. Arányossági tételek derékszögű háromszögben. Nevezetes négyszögek (trapézok, delto-idok) és tulajdonságaik. Szabályos sokszögek. A kör részei. A kör érintője. Bizonyítsa a háromszög nevezetes vonalaira, pontjaira és köreire vonatkozó tételeket (körülírt és beírt kör középpontja; magasságpont, súlypont, középvonal tulajdonságai), a Pitagorasz-tételt és megfordítását, a magasság- és a befogótételt, a húr-négyszög, érintő-négyszög tételét, a Thalész-tételt és meg-fordítását, a kör érintője merőleges az érintési pontba húzott sugárra, valamint hogy a külső pontból húzott érintőszakaszok egyenlő hosszúak., a kerületi és középponti szögek tételét, a konvex sokszög átlóinak száma, a belső és külső szögösszegre vonatkozó tételeket, használja a látókör fogalmát
A transzformációk mint függvények értelmezése, a matematika különböző területei közötti kapcsolatok keresése.
Geometria Transzformációk
A geometriai transzformáció mint függvény. A sík- és térbeli egybe-vágósági transzformációk ismerete, alkalmazása. A hasonlóság, a hasonlósági transzformáció fogalma, a merő-leges vetítés definícióját, tulajdonságai, alkalmazása. Hasonló alakzatok tulajdonságai, a sík-idomok egybevágóságának fogalmát, valamint a sokszögek egybe-vágóságának elégséges feltételét Az egybevágóságra és a hasonlóságra vonatkozó ismeretek alkalmazása egyszerű feladatokban.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
138
A matematika gyakor-lati alkalmazásai a tér-geometriában. Sík- és térgeometriai ismeretek összekapcsolása, analógiák felismerése.
Geometria Térbeli alakzatok
Henger, kúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla, csonkakúp ismerete, alkalmazása feladatokban
A mindennapi prob-lémák értelmezése, a statisztikai zsebkönyvek, a napi sajtó adatainak elemzése
Statisztika Leíró statisztika
Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai (kördiagram, oszlopdiagram). Gyakoriság, relatív gyakoriság. Átlagok: számtani közép, súlyozott közép, rendezett minta közepe (medián), leggyakoribb érték (módusz). Szórás. Tudjon hisztogramot készíteni, és adott hisztogramról információt kiolvasni. Ismerje az adathalmazok egyesítése és átlaguk közötti kapcsolatot
Algoritmikus gondolkodás és a gyakorlati problémák modellezése, értő szövegolvasás, A rendszerezőképes-ség fejlesztése, A megoldás keresése többféle úton, tanulói fel-fedezések, önálló eljárások keresése, A matematika esz-közként való felhasználása gyakorlati és természettudo-mányos problémák megoldásában.
Egyenletek
Műveletek egyszerű algebrai kifejezésekkel. Másod- és harmadfokú nevezetes azonosságok alkalmazása, Első- és másodfokú egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása. Az egyenletmegoldás alkalmazása szöveges feladatokban. Egyszerű négyzetgyökös, algebrai törtes, abszolútértékes egyenletek. Egyszerű exponenciális, logaritmusos és trigonometrikus egyenletek. Két pozitív szám számtani és mértani közepének viszonya. Kétismeretlenes lineáris és másodfokú egyenletrendsze-rek. Egyismeretlenes egyenlőtlenségrendszerek, paramé-teres elsőfokú egyenleteket megoldása, Két- és háromismeretlenes elsőfokú egyenletrendszerek megoldása. kétismeretlenes lineáris paraméteres egyenletrendszer megoldása, Igazolja a másodfokú egyenlet megoldóképletét, a gyökök és együtthatók közötti összefüggéseket, Másodfokú paraméteres feladatok megoldása, másodfokúra visszavezethető egyenletrendszereket megoldása. Értelmezési tartomány, illetve értékkészlet-vizsgálattal, valamint szorzattá alakítással megoldható feladatok, összetett feladatok megoldása. Tudjon két négyzetre emeléssel megoldható egyenleteket megoldani. Abszolút-értékes egyenletek algebrai megoldása. Tudjon egyszerű négyzetgyökös, abszolútértékes, exponenciális, logaritmikus és trigonometrikus egyenlőtlenségeket megoldani. Ismerje n szám számított középértékeit (aritmetikai, geometriai, négyzetes, harmonikus), valamint a nagyságrendi viszonyaikra vonatkozó tételeket, alkalmazásukat. Tudjon megoldani feladatokat számtani és mértani közép közötti összefüggés alapján.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
139
10. Emeltszintű érettségi előkészítő kurzus II. Ajánlott óraszám: 66
Fejlesztési feladatok, tevékenységek
Témakör A továbbhaladás feltételei
Sík- és térgeometriai ismeretek összekapcsolása, analógiák felismerése
Geometria Trigonometria, kerület, terület, felszín, térfogat
Egyszerű síkidomok és részeik kerülete, területe. Hasonló síkidomok területe. Testek felszínének és térfogatának számítása. Hasonló testek térfogata. Szögfüggvények fogalma. Nevezetes szögek szögfüggvényei. Egyszerű összefüggések a szögfüggvények között, egyszerű trigonometrikus egyenletek. Szinusztétel, koszinusztétel alkalmazása, Tudjon szögfüggvényeket kifejezni egymásból, függvénytáblázat segítségével tudja alkalmazni egyszerű feladatokban az addíciós ösz-szefüggéseket, Bizonyítsa a szinusz- és a koszinusztételt, A három-szög területének kiszámítására használt képletek bizonyítása. A területképletek bizonyítása.
Geometriai feladatok megoldása algebrai eszközökkel
Koordináta-geometria Pont, egyenes, kör
Egyenes egyenlete. Kör egyenlete. Kör és egyenes kölcsönös helyzete. A kör adott pontjába húzott érintőjének egyenlete. Az egyenes egyenletének levezetése különböző kiindulási adatokból a síkban. A kör egyenletének levezetése. Két kör kölcsönös helyzetének meghatározása, metszéspontjainak felírása. A parabola ú egyenletének levezetése. Feladatok a koordinátatengelyekkel párhuzamos tengelyű parabolákra.
Geometriai feladatok megoldása algebrai eszközökkel
Koordináta-geometria Vektorok
A vektor fogalma. Vektorműveletek (összeadás, kivonás, skalárral való szorzás, skaláris szorzat) és tulajdonságaik. Vektor koordinátái. Vektorok alkalmazása. A skalárszorzat koordinátákból való kiszámításának bizonyítása
A függvényszemlélet fejlesztése: a hozzárendelések szabályként való értelmezése.
Függvények
A függvény matematikai fogalma, megadásának módjai. Az alap-függvények (lineáris, másodfokú, hatvány- és gyök-függvények, fordított arányosság, exponenciális és logaritmusfüggvény, trigonometrikus függvények, abszolútérték függvény) és egyszerű transz-formáltjaik, Egészrész-, törtrész- és előjelfüggvény. Zérushely, nö-vekedés, fogyás, korlátosság, szélsőérték, periodicitás, paritás, konvexitás, összetett függvények képzése, függvényvizsgálat, grafikus ábrázolás
Egy probléma matematikai megoldása három lépése: a matematikai modell megalkotása, a matematikai feladat megoldása a
Analízis Ismerje a végesben vett véges, a végtelenben vett véges és a tágabb értelemben vett határérték szemléletes fogalmát. A folytonosság szemléletes fogalma. Tudja a differencia- és differenciálhányados definícióját. Alkalmazza az összeg, konstansszoros, szorzat- és há-nyadosfüggvény deriválási szabályait. Alkalmazza egyszerű esetekben az összetett függvény deriválási szabályát. Ismerje a trigonometrikus
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
140
modellen belül, és az eredmény értelmezése.
függvények deriváltját. A differenciálszámítás alkalmazása érintő egyenlete, szélsőértékek meghatározása, polinomfüggvények vizsgálata során. Ismerje folytonos függvényekre a határozott integrál szemléletes fogalmát és tulajdonságait, a kétoldali közelítés mód-szerét, az integrálfüggvény fogalmát, a primitív függvény fogalmát, valamint a Newton–Leibniz-tételt. Tudja polinomfüggvények, illetve a szinusz és koszinusz függvény grafikonja alatti területet számolni.
A valós helyzetek értelmezése, megértése és értékelése.
Kombinatorika Permutációk, variációk, kombinációk. Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása. Ismerje, bizonyítsa és alkalmazza a permutációk, variációk (ismétlés nélkül és ismétléssel), kombinációk (ismétlés nélkül) kiszámítására vonatkozó képleteket. Ismerje és alkalmazza a binomiális tételt.
A gráf modellként való felhasználása
Gráfok A gráf szemléletes fogalma, egyszerű alkalmazásai. Gráf-elméleti alapfogalmak. Definiálja a következő fogalmakat: pont, él, fok, út, kör, összefüggő gráf, fa. Ismerje az egyszerű gráf pontjainak foka és éleinek száma, valamint a fa pontjai és élei száma közötti összefüggést.
A valós helyzetek értelmezése, megértése és értékelése, A körülmények kellő figyelembevétele
Valószínűség-számítás
Relatív gyakoriság, valószínűség. A valószínűség klasszikus kiszámítási módja. Visszatevéses mintavétel, a binomiális eloszlás. Ismerje és alkalmazza a következő fogalmakat: események egyesítésének, metszetének és komplementerének valószínűsége, feltételes valószí-nűség, függetlenség, függőség. A nagy számok törvényének szemléletes tartalma. Geometriai valószínűség. A binomiális eloszlás (visszatevéses modell) és a hipergeometriai eloszlás (visszatevés nélküli modell) tulajdonságai és ábrázolása. Várható érték, szórás fogalma és kiszámítása a diszkrét egyenletes és a binomiális eloszlás esetén. A binomiális eloszlás alkalmazása. A minta relatív gyakoriságának becslése a sokaság paraméterének ismeretében
A matematika alkalmazása a gyakorlati életben.
Sorozatok Számtani sorozat, mértani sorozat, nnSa , ismerete és
használata. Kamatos kamat számítása. Sorozat jellemzése (korlátosság, monotonitás), a konvergencia szemléletes fogalma. rekurzív képlettel megadott sorozatok, Bizonyítsa a számtani és a mértani sorozat általános tagjára vonatkozó összefüggéseket, valamint az összegképleteket, a végtelen mértani sor fogalma, összege, gyűjtőjáradék és törlesztőrészlet számítás
A tankönyv-választás szempontjai:
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
141
A tanítás a konkrét, gyakorlati feladatok megoldását helyezi előtérbe. Ezért a legfontosabb a
feladatgyűjtemények használata. Mivel a matematika tanítás célja a közép- és emeltszintű
érettségire való felkészítés, elsődleges az érettségihez hasonló feladatokat tartalmazó
feladatgyűjtemény (pl. Egységes érettségi feladatgyűjtemény matematika I-II. KT-0321)
használata, de bármilyen hétköznapi, gyakorlati életből vett problémákat, kérdéseket
tartalmazó, feldolgozó példatár használható.
A tananyag elsajátítása elsősorban a tanórákon, konzultációkon történik, az önálló tanulásra
olyan szemléletű tankönyveket ajánlunk, amelyek gyakorlati, a fiatalokat érdeklő, hétköznapi
életből vett problémákból kiindulva dolgozzák fel a középiskolai matematika tananyagot. (pl.
a Műszaki Kiadó Matematika tankönyvcsalád, Ráció Könyvek szerk. Dr. Vancsó Ödön MK-
0901107)
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
142
BIOLÓGIA
1. Általános célok
Megismertetni a diákokkal a bioszféra egészének összefüggő működését, az ember és
környezete kölcsönhatásait.
A holisztikus és modern természetszemlélet kialakítása.
Megismertetni a diákokkal saját szervezetük működését és egészségét.
Megismertetni őket a logikus, természettudományos ismeretszerzési módszerekkel, és
képessé tenni őket használatukra.
2. Kiemelt célok
Az érettségire való sikeres felkészülés.
A környezettudatos szemlélet kialakítása.
A folyamatos tanulás igényének kialakítása.
Kialakítani az új ismeretek önálló feldolgozásának és megszerzésének igényét és ismeretét.
3. Kurzusok és belépő tevékenység
A biológia kerettanterv a kurzusrendszerű oktatásra épül. A diákok kötelező, kötelezően
választható, illetve a biológiát érettséginek választók érettségi előkészítő kurzusokon vesznek
részt.
3.1. Kötelező alapozó kurzus
A biológia tanulmányok a kötelező alapozó kurzussal kezdődnek. A tanulmányikat megkezdő
diákok sokféle tudásszinttel és képességekkel rendelkeznek, ezért ehhez a kurzushoz egységes
belépő tevékenységeket nem lehet hozzárendelni.
Az alapozó kurzus fő célja hogy differenciált foglalkozással, felzárkóztatással a tanulók
ismereteit egységes szintre hozza.
A továbbhaladás feltétele minden diáknak a sikeres vizsga letétele.
Az alapozó tartalma széles körű és általános ismereteket tartalmaz, hogy a nagy
lemaradásokkal küzdők, vagy a középfokú biológia-oktatásban még nem részesülők az alapok
elsajátításával kezdhessék meg tanulmányaikat. Mindez minden diáknak lehetővé teszi, hogy
későbbi kurzusaikat biztonságos alapismeretek elsajátítása után kezdhessék meg. A kurzus
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
143
általános volta lehetővé teszi az interdiszciplináris témák tárgyalását is, valamint a
környezettudatos- és egészségnevelés elkezdését.
Az alapozó kurzus egy vizsgával zárul, melynek érdemjegye féléves jegynek felel meg, ez
egyben a továbbhaladás feltétele is.
3.1.1. Módszerek, módszertani ajánlás
Az alapozó kurzus általános témakörei lehetővé teszik a sok gyakorlati órát és órán kívüli
tevékenységeket. Mivel a kerettanterv szerint ez a tanulók első találkozása a biológia
tudományával, ezért ajánlott a módszerek legszélesebb köréből válogatni, amelyekkel a
tudomány sokszínűségének és szépségének bemutatására törekszünk. A módszerek
kiválasztásánál a legfontosabb szempont, hogy alkalmasak legyenek a diákok differenciált
felzárkóztatásra, egyéni felkészítésre.
3.2. Kötelezően választható tematikus kurzusok
A diákok tanulmányikat kötelezően választható kurzusokkal folytatják. Ezek a kurzusok az
alapozó sikeres elvégzése után hallgathatók.
A tematikus kurzusok célja, hogy megismertesse a diákokkal a biológia fő részterületeit. Az
alapozón szert tett alapismeretekre építve ezek a tematikus kurzusok speciális, részletes és
mély ismereteket nyújtanak egy-egy témán belül.
A tematikus kurzusok végén megszerzett jegyek, féléves jegyeknek felelnek meg. Az alapozó
kurzussal együtt legfeljebb hat tematikus kurzust lehet elvégezni, amely hat féléves, illetve
három év végi jegyet jelent. Az év végi jegyeket a féléves jegyek átlaga adja. A tematikus
kurzusok bármilyen sorrendben elvégezhetők, nincs sorrendi-időrendi megkötés. Azoknak a
diákoknak, akik már tanultak biológiát középfokú intézményben, ajánlott az olyan témájú
kurzusok elvégzése, amellyel még nem találkoztak megelőző tanulmányaik során.
3.2.1. Belépő tevékenységformák, módszerek
A tematikus kurzusok megkezdéséhez nélkülözhetetlenek az alapfokú ismeretek és készségek
a biológia tárgyán belül, a biológia tárgyán kívüli tantárgyközi kapcsolatok ismerete, a
mikroszkóp készségszintű használata, a tudományismereti alapok ismerete, valamint alapfokú
ismeretek elsajátítása az élőlények szerveződési fokairól és a bioszféra egészének összefüggő
és egymással kölcsönható folyamatairól. Nélkülözhetetlen a környezettudatos szemlélet
ismerete.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
144
Hangsúlyozottan szerepelnek olyan módszerek, melyek a mindennapi élettel összefüggő,
alkalmazható tudás és ismeretek elsajátítását, valamint a megalapozott véleménynyilvánítás
igényének kialakítását teszik lehetővé.
Ajánlott egy-egy témát a lehető legnagyobb módszertani arzenállal körüljárni. A kurzusok
tematikus jellege kedvező alapfeltétele a projektoktatásnak. Ezen belül is cél a vizsgálati
módszerek bemutatása, az egyes módszerek korlátainak, problémáinak érzékeltetése. Fontos a
betegségek, diszharmonikus állapotok felismerése, az életünkben előforduló testi változások,
következményeik és a teendők ismerete, valamint a megelőzési lehetőségek, az egészséges
életmód szabályainak ismerete. Fontos a globális- és lakókörnyezetünk sajátos problémáinak,
a környezet- és természetvédelem szempontjainak figyelembevétele.
3.3. Választható érettségi előkészítő kurzusok
A biológia választható érettségi tárgy. A diákok közép- és emeltszintű érettségit akkor
kezdhetik meg, ha az alapozó kurzust, megfelelő számú tematikus kurzust és az érettségi
előkészítő kurzust elvégzik, sikeres vizsgát tesznek.
A középszintű érettségi megkezdésének a feltétele a középszintű érettségi előkészítő kurzus
elvégzése, az emeltszintű érettségi megkezdésének feltétele mind a középszintű érettségi
előkészítő kurzus, mind az emeltszintű érettségi előkészítő kurzus sikeres elvégzése.
Az emeltszintű érettségi előkészítő kurzus a középszintű érettségi előkészítő kurzus
tananyagára építve, bővebb ismeretekkel kiegészítve azt készít fel az emeltszintű érettségire.
Mivel a kerettanterv kiemelt célja a sikeres érettségire való felkészítés, ezért módszereiben az
érettségi előkészítő kurzusok eltérnek a tematikus és az alapozó kurzusoktól. Az érettségi
előkészítő kurzusok kiemelt óraszámmal szerepelnek a diákok órarendjében. Az órák egy
részében célzottan az írásbeli érettségi tesztek gyakorlása, az írásbeli vizsga rutinjának
elsajátítása zajlik. Az órák más részében az érettségi vizsga szóbeli részére kell felkészíteni a
diákokat. Kiemelten fontos a rendszeres biológiai megfigyelések, egyszerű kísérletek
elvégzésének, értelmezésének valamint a biológiai ismeretek alkalmazásának készségét
kialakítani.
4. Témakörök, tartalmak a kurzusokon
4.1. Alapozó kurzus
Ajánlott óraszám: 24
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
145
Az élő fogalma. Az egyed alatti és feletti szerveződési szintek és rendszertani kategóriák. A
biológia tudománytörténete, módszerei, részterületei, határterületei. Az élővilág
rendszerezése, a mesterséges és természetes rendszer felépítésének alapelvei.
A sejtszintű biológia alapfogalmai. Az állatok, növények és a gombák testszerveződésének és
életműködésének összehasonlítása. A növényi és állati sejt felépítésének vizsgálata,
fénymikroszkópos megfigyelések.
Ismerkedés a különböző ismeretszerzési módszerekkel a tantárgyon belül.
Természet- és környezetvédelmi alapfogalmak, az ember helye az Univerzumban. A biológia
szerepe mindennapjainkban.
4.2. Sejtszintű biológia
Ajánlott óraszám: 24
A sejtek általános felépítése a biogén elemektől a sejtalkotókig. Különbségek a prokariota,
eukariota, autotrof és heterotrof sejtfelépítésben. A sejtek anyagcsere folyamatai.
A fotoszintézis és a biológiai oxidáció lényege, alapegyenlete. A sejtciklus és a sejtosztódás.
A sejtmagban zajlódó folyamatok és a genetikai információ. A fehérjeszintézis. Sejtszintű és
Mendeli genetika. Az öröklődés törvényszerűségei. A biotechnológia és a genetika gyakorlati
és mindennapi vonatkozásai.
Mutációk típusai, kiváltó okok, következmények. Szűrővizsgálatok. A genetikai tanácsadás
jelentősége.
Sejttípusok. A sejtek differenciálódása az egyedfejlődés során. Az őssejt kutatások
jelentősége.
4.3. Az ember vegetatív működése
Ajánlott óraszám: 24
Az ember vegetatív szervrendszereinek, szerveinek, szöveteinek felépítése. A homeosztázis
fogalma, jelentősége. A dinamikus egyensúly biológiai értelmezése. A táplálkozás, légzés,
vér- és nyirokkeringés, immunrendszer, kiválasztás és a mozgás szervrendszereinek
egészséges működése és betegségei.
Táplálkozási zavarok okai, következményei. Az egészséges életmód, a rendszeres testmozgás
testi és lelki hatásai.
A szervek szöveti felépítése, egészségük védelme. A betegségek kialakulását elősegítő
rizikófaktorok. A betegségek megelőzésének lehetőségei.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
146
A szervrendszerek működésének összekapcsolása a korábban megszerzett sejtbiológiai és
szerves kémiai ismeretekkel. A lelki –és testi egészség egymásra hatása az immunrendszer
működésén keresztül. Alapvető elsősegély nyújtási ismeretek, az újraélesztés alapfokú
elsajátítása.
4.4. Az ember szaporodása, érzékelése és a szabályozás
Ajánlott óraszám: 24
A központi és környéki idegrendszer felépítése. A szervrendszer szervei és szöveti
felépítésük, funkcióik. Az idegrendszer érző és mozgató működése. Az érzékszervek
felépítése és működése. A központi idegrendszer szabályozó működése. A szervrendszer
betegségei, megelőzés és rizikófaktorok.
A hormonrendszer szabályozó működése, a belső elválasztású mirigyek felépítése és
funkciója.
Szabályozókörök, a pozitív és negatív visszacsatolás fogalma.
A nemi működés és a hormonrendszer kapcsolata. Az ember szaporodása és egyedfejlődése.
A családtervezés kérdései. Nemi és szervi betegségek, terjedésük, megelőzésük és a
rizikófaktorok ismerete.
A születés előtti és utáni teljes emberi életút szakaszai. A nemi élet érzelmi és etikai
vonatkozásai.
A szaporodás és öröklődés kapcsolata, változékonyság az öröklődésben, lappangó – és
megjelenő tulajdonságok. A hajlam és a kockázati tényező fogalma, ezek egymásra hatása.
Egy és többgénes öröklődés. Kapcsolt öröklődések. Tanult és öröklött magatartásformák az
emberi viselkedésben. A környezet hatása a tulajdonságok kialakulásában.
Családfaelemzés.
4.5. Az élővilág evolúciója
Ajánlott óraszám: 24
Az evolúciókutatás története. Az élet földi kialakulására vonatkozó elméletek és
bizonyítékaik. A vírusok és a prokarioták testfelépítése, egészségügyi, gyakorlati és ökológiai
jelentőségük. Az eukariota egysejtű és többsejtű heterotrof és autotrof élőlények
testszerveződése és életműködése. Ökológiai szerepük és evolúciós fejlődésük.
A biológiai sokféleség evolúciós jelentősége.
4.6. Ökológia
Ajánlott óraszám: 24
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
147
Az élettelen környezet és az ember hatása a bioszférára. A szén, az oxigén, a víz és a nitrogén
körforgása az élő és az élettelen környezetben. Az egyed feletti szerveződési szintek.
Populációk jellemzése és kölcsönhatásaik. Az életközösségek tulajdonságai, kölcsönhatásaik,
hazai képviselőik. Ökológiai rendszerek jellemzése és működése. Az élővilág sokfélesége. A
környezetvédelem története. A környezettudatos magatartás fogalma. A bioszféra jelene és
jövője.
Aktuális környezeti problémák ( üvegházhatás, globális klímaváltozás, savas esők, ózonlyuk)
kialakulásának okai és következményei. A környezeti kár fogalmának bemutatása konkrét,
ismert példákon (vörös iszap katasztrófa, tiszai cianid szennyezés) Ipari és természeti
katasztrófák – megelőzés, védekezés.
Az egyén szerepe az ökológiai egyensúly fenntartásában. Környezettudatos életmód,
fogyasztás, hulladékgazdálkodás. A tudatos állampolgári attitűd elsajátítása.
Helyi környezeti problémák felismerése – megoldási tervek készítése, megvalósítás projekt
keretében.
A tanév során egy nemzeti park meglátogatása.
4.7. Középszintű érettségi elkészítő kurzus I. Ajánlott óraszám: 48
4.8. Középszintű érettségi elkészítő kurzus II. Ajánlott óraszám: 36
4.9. Emeltszintű érettségi elkészítő kurzus I. Ajánlott óraszám: 72
4.10. Emeltszintű érettségi elkészítő kurzus II. Ajánlott óraszám: 66
A közép- és emeltszintű érettségi előkészítő kurzusok tartalmai, témakörei és követelménye
megegyezik a mindenkor érvényes , az OM által közzétett
„Részletes érettségi vizsgakövetelmények” témaköreivel és követelményeivel.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
148
KÉMIA
1.Általános célok
Az általános iskolában megszerzett alapokon tovább építeni a kémiai ismeretrendszert, a többi
természettudományban szerzett tudással egyre több ponton érintkezni. Részben alapozni,
részben megerősíteni és más szempontú megközelítéssel továbbfejleszteni a tanulók
ismeretrendszerét, világképét és képességeit.
Az általános kémia tudományos igényű tárgyalásával a korábbi szervetlen kémiai tudást
értelmezni és olyan alapot adni a jelenségek megértéséhez, ami az élő rendszerekben lezajló,
bonyolult szerves kémiai folyamatokat is kezelni tudja.
Az anyagismeret kiegészítése a háztartás, a közvetlen környezet, a gazdaság és a természet
szempontjából kiemelkedő szerves anyagok tulajdonságaival. Itt ismerni meg az egészség
károsító szenvedélybetegségek kulcsvegyületeit – alkohol, nikotin, koffein, drogok – és ezek
biológiai, társadalmi hatását tudatosítani.
A molekulamodellek használatával megértetni az atomszerkezetet, fejleszteni a
térszemléletet. Ezzel is a logikus, természeti törvények ismeretén és megértésén alapuló
természettudományos gondolkodásmódot kell kialakítani, fejleszteni.
2. Kiemelt célok
A tantárgyi koncentrációk egymást erősítő hatása eredményeként színvonalas szóbeli és
írásbeli szövegalkotásra késztetni, kihasználva, hogy ezeket a tevékenységeket végezzék
számítógép segítségével.
Fogékonnyá, nyitottá kell tenni a tanulókat a környezeti gondokra, ezzel alakítani a
világképet, környezetszemléletet, környezetvédelmet, kifejleszteni a környezettudatos
értékrendet és a mindennapi szokásokat.
Olyan kémiai ismeretrendszer és képességkészlet elsajátíttatása, amely továbbépíthető alapot
ad a mindennapi élet szintjén az anyagok és a velük kapcsolatos információk kezeléséhez.
Kiegészítéssel lehetővé tenni az alaptudományok, vagy az alkalmazott tudományok területén
az eredményes felsőfokú tanulmányok folytatását.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
149
3. Kurzusok
A kémia kerettanterv a kurzusrendszerű oktatásra épül, a diákok kötelező, kötelezően
választható, illetve a kémiát érettséginek választók érettségi előkészítő kurzusokon vesznek
részt.
A diákok a kötelező alapozó kurzussal kezdik meg tanulmányikat, majd választható tematikus
kurzusokkal folytatják. Akik érettségi tárgyként választják a kémiát, az érettségit megelőzően
az érettségi előkészítő kurzusokból kell vizsgát szerezniük.
3.1 Kötelező alapozó kurzus
A diákok változó tudásszinttel és képességekkel rendelkeznek. A kémia tanulmányaikat ezért
egy kötelező alapozó kurzussal kezdik, melyen alapszintű ismereteket sajátítanak el. A
továbbhaladás feltétele minden diáknak a sikeres vizsga tétele.
Az alapozó kurzus legfőbb célja, hogy az általános tartalmak mentén átfogó képet adjon a
modern kémia kialakulásáról és mindennapi vonatkozásairól. Az alapozó átfogó ismeretei,
alapvető fogalmai megteremtik a későbbi tematikus kurzusok biztos alapjait. Kiemelten
fontos, hogy ezeket az alapfogalmakat a diákok gyakorlatokon, kísérletekkel, projektekben,
iskolán kívüli eseményekhez kapcsolva ismerjék meg és sajátítsák el. Fontos továbbá, hogy
ezen a kurzuson megalapozzuk a későbbi környezettudatos neveléséhez szükséges
alapfogalmakat. Ebben a kurzusban nyílik lehetőség arra is, hogy kialakítsuk a diákokban azt
az igényt és képességet, hogy a kémiát a későbbiekben sem pusztán elméleti tárgyként
kezeljék, hanem mindennapi, gyakorlati problémáik önálló megoldásainak egyik lehetséges
forrásaként.
A kurzus általános és gyakorlatias jellege lehetővé teszi a tantárgyközi kapcsolatoknak a
mindennapi életből való megismerését.
3.2.1. Kötelezően választható tematikus kurzusok
A diákok tanulmányikat a kötelezően választható kurzusokkal folytatják.
Ezek a kurzusok az alapozó elvégzése után hallgathatók.
3.2.2. Belépő tevékenységformák, módszerek
A tematikus kurzusok az alapozón szert tett ismeretekre építenek. A legfontosabb belépő
tevékenységforma az önálló ismeretszerzés készsége. A világ kémiai hátterű aktuális
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
150
eseményeinek, híreinek rendszeres megbeszélése. Az új eseményekről megjelenő hírek
követése, összekapcsolása, összehasonlítása és értékelése. A megismert kémiai fogalmak
szabatos és tudatos használata írásban és szóban. A periódusos rendszer és az atomok
elektronszerkezete közötti összefüggések tudatos alkalmazása. Következtetés az anyag
szerkezetéből tulajdonságára, tulajdonságaiból az anyag szerkezetére. Az anyagot összetartó
erők okozta energiaviszonyok megismerése. Egyszerű kémiai reakciók szerkesztése, és a
reakciók besorolása típusok szerint. A megismert vegyületek sav-bázis sajátságainak
megállapítása. A kémiai jelek és a kémiai egyenlet mennyiségi értelmezésére vonatkozó
ismeretek alkalmazása. Szerves vegyületek kémiai sajátosságainak megismerése, mindennapi
életünk során megjelenő szerves vegyületek számbavétele. A tanult vegyületek élettani
hatásának, felhasználásának és előállításának megismerése. A tanult makromolekuláris
anyagok besorolása a vegyületek fajtáiba, jellegzetes építőköveik és a felépülés elvének
megadása. A környezetünkben előforduló műanyagok megismerése, felhasználási
lehetőségeik, környezetkárosítású hatásuk.
Ajánlott a tanítási módszerek széleskörű alkalmazása. A diákok ezeken a kurzusokon induktív
módon szerezzék meg ismereteiket, fontos a sok kísérlet, gyakorlati óra, és az ismeretek
megszerzési útjainak feltérképezése, gyakorlása. Fontos, hogy a diákok képesek legyenek
korábbi és új ismereteiket analizálva felépíteni új tudásukat.
3.3.1. Választható (érettségi előkészítő) kurzusok
A kémia választható érettségi tárgy. A diákok közép- és emeltszintű érettségit tehetnek az
alapozó, a megfelelő számú kötelezően választható tematikus kurzusok és az érettségi
előkészítő kurzusok elvégzése után. A középszintű érettségi megkezdésének a feltétele a
középszintű érettségi előkészítő kurzus elvégzése, az emeltszintű érettségi megkezdésének
feltétele mind a középszintű érettségi előkészítő kurzus, mind az emeltszintű érettségi
előkészítő kurzus sikeres elvégzése. Az emeltszintű érettségi előkészítő kurzus a középszintű
érettségi előkészítő kurzus tananyagára építve, bővebb ismeretekkel kiegészítve azt, készít fel
az emeltszintű érettségire.
3.3.2. Módszertani ajánlás
Mivel a kerettanterv kiemelt célja a sikeres érettségire való felkészítés, ezért módszereiben az
érettségi előkészítő kurzusok eltérnek a tematikus és az alapozó kurzusoktól. Az érettségi
előkészítő kurzusok kiemelt óraszámmal szerepelnek a diákok órarendjében. Az órák egy
részében célzottan az írásbeli érettségi tesztek gyakorlása, az írásbeli vizsga rutinjának
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
151
elsajátítása zajlik. Az órák más részében az érettségi vizsga szóbeli részére kell felkészíteni a
diákokat.
4.Kurzusok témái, tartalmai
4.1. Alapozó
Ajánlott óraszám: 24
A kémia tudománytörténeti múltja. A kémiai megismerés útjai. Elemi részecskék és
kölcsönhatásaik. Atommodellek a tudománytörténetben és ma. A radioaktivitás alkalmazása
és veszélyei. A molekulaszerkezet. Anyagi halmazok. A kémiai reakciók a részecskék
ismeretében. A galvánelemek gyakorlati alkalmazása. Elektrolízis és alumíniumgyártás. A
kémhatás. A kémia környezetvédelmi vonatkozásai.
4.2. Szervetlen kémia
Ajánlott óraszám: 24
A periódusos rendszer. A csoportok jelentős elemeinek és fontos vegyületeinek
anyagszerkezete, tulajdonságai, előállítása, felhasználása és vonatkozásaik a mindennapi
életünket és a környezeti hatásaikat illetően.
4.3. Szénvegyületek a háztartásban és az iparban
Ajánlott óraszám: 24
Szénhidrogének. Felhasználásuk, környezeti problémáik. Alkánok és cikloalkánok a
mindennapjainkban. Aromás szénhidrogének. Műanyagok gyártása, ipari jelentősége,
környezetvédelmi vonatkozásaik. Alkoholok szerkezete. Ipari, háztartási, és egészségügyi
vonatkozásaik. Egyéb oxigéntartalmú vegyületek a mindennapi életünkben: ecetsav,
zsírsavak, tejsav. Jelentős észteret, zsírok, olajok, gliceridek és mosószerek. Felhasználásuk,
szerkezetük és reakcióik. Nikotin, koffein, kábítószerek, ”E” vegyületek, gyógyszerek,
műtrágyák szerkezete, felhasználása, hatásmechanizmusa a környezetben vagy
szervezetünkben.
4.4. Az élőlényeket felépítő szerves vegyületek
Ajánlott óraszám: 24
A kolloidok élő szervezetben betöltött szerepe. Kémiai szerkezet és biológiai funkció
összefüggése a hidrogénkötések, az apoláros csoportok és a felületaktív anyagok példáján.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
152
Anyagáramlási folyamatok: a diffúzió és az ozmózis értelmezése. Az anyagvizsgálat néhány
fontos módszere, egyes tulajdonságok anyagszerkezeti értelmezése. Lipidek, fehérjék,
nukleotidok, nukleinsavak és szénhidrátok szerkezete és a szervezet felépítésében,
működésében betöltött szerepe. Fehérjék, szénhidrátok és zsírok a táplálékunkban. Az
egészséges táplálkozás fogalma.
A továbbhaladás feltételei:
A tanuló legyen képes szabatosan használni a megismert kémiai fogalmakat. Tudja használni
a szak- és kommersz irodalmat. Legyen képes mulatni a reklámok blődlijein. Ismerje az
anyagok atomos szerkezetét. Állapítsa meg a tanult atomok elektronszerkezetét a periódusos
rendszer használata segítségével. Következtessen az atom vegyértékelektronjainak számából
az atomból keletkező ion töltésszámára. Ismerje a fontosabb elemek és szervetlen vegyületek
nevét, jelét és tulajdonságait. Tudja a tanult molekulák szerkezetét, térbeli alakját, polaritását.
Ismerje az anyagi halmazok jellemző sajátosságait. Legyen képes termokémiai szempontból
reakciókat értelmezni.. Tudja a megismert reakciók egyenletét rendezni. Ismerje fel egyszerű
esetekben a hétköznapi életben előforduló redoxi- és sav – bázis reakciókat részecske
átmenettel. Ismerje az elektrolízis és a galvánelemek gyakorlati felhasználását. Értelmezzen
egyszerű kémiai ismereteket tartalmazó ábrákat, grafikonokat, táblázatokat. A tanuló ismerje
a szerves vegyületek elemi összetételét. Tudja a szerves vegyületek alaptípusait. Ismerje a
köznapi életben is előforduló, tanult szerves vegyületeket, adja meg köznapi nevüket, ismerje
környezeti és élettani hatásukat. A szenvedélybetegségekhez kapcsolódó anyagokat sorolja fel
és ismerje hatásukat az emberi szervezetre. Használja szakszerűen és balesetmentesen a
háztartási vegyszereket. Értse, hogyan kell a szerves vegyipari termékeket környezet- és
egészségvédő módon felhasználni.
4.5. Középszintű érettségi elkészítő kurzus I. Ajánlott óraszám: 48
4.6. Középszintű érettségi elkészítő kurzus II. Ajánlott óraszám: 36
4.7. Emeltszintű érettségi elkészítő kurzus I. Ajánlott óraszám: 72
4.8. Emeltszintű érettségi elkészítő kurzus II. Ajánlott óraszám: 66
A közép- és emeltszintű érettségi előkészítő kurzusok tartalmai, témakörei és követelménye
megegyezik a mindenkor érvényes , az OM által közzétett „Részletes érettségi
vizsgakövetelmények” témaköreivel és követelményeivel.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
153
FÖLDRAJZ
1.Általános célok
A tantárgy megismerteti a tanulókat a földrajzi környezet természeti és társadalmi-gazdasági
jellemzőivel. Elősegíti, hogy megismerjék az ember életteréül szolgáló Földet, a természet és
a társadalom főbb sajátosságait, jelenségeit, folyamatait. Bemutatja azok kölcsönhatásait,
egymásra hatásuk tér- és időbeli rendjét, következményeit.
Célja, hogy a tanulók tudják értelmezni az élettelen és az élő természet folyamatainak,
fejlődésének társadalomra gyakorolt hatásait, azok időbeli változásait. Lássák, hogy a
társadalom működése hogyan hat vissza a saját környezetükre. Segítse a tanulókat abban,
hogy a természeti-társadalmi folyamatokat összefüggéseikben értelmezzék. Legyenek
képesek általánosítani és felépíteni, valamint tudják a jelenségeket és a folyamatokat átfogó
rendszerként értelmezni.
A földrajzoktatás célja továbbá, hogy felismertesse a földrajzi helyzet összetevőinek változó
megítélését a földrajzi térszerkezet átalakulásában. Megismertesse az egyre növekvő
társadalmi igények kielégítéséért folyó termelőtevékenységet, és annak eltérő vonásait,
teljesítményeit a Föld különböző térségeiben. Felismertesse a társadalmi-gazdasági életben
jelenlévő többirányú, kölcsönös függőséget. Megértesse a termelés és a fogyasztás viszonyát,
növekedésük korlátait és következményeit, ezzel együtt a Föld globális problémáit.
2. Kiemelt célok
A természet és a társadalom kölcsönhatásainak, összefüggéseinek megismerése nyomán
alakuljon ki a tanulókban a környezettudatos gondolkodás. Tudatosítsa a tanulókban, hogy a
Föld egységes rendszer, amelyben az ember természeti és társadalmi lényként él. Mutassa
meg, hogy az ember társadalmi-gazdasági tevékenysége során jelentősen átalakította, és ma is
alakítja környezetét. Tegye világossá a diákok számára, hogy a társadalmi-gazdasági és a
környezeti problémák megoldása a tudomány és a technika, a gazdasági és a politikai
tényezők összehangolását, és nemzetközi összefogást igényel.
A tantárgy tanítása elő kívánja segíteni a különböző társadalmi csoportok, nemzetiségek,
népek életformája, kultúrája, értékei iránti érdeklődés és tisztelet kialakulását.
A földrajz tantárgy tananyaga komplex és több szempontból is szemléletformáló, hiszen a
földrajzi-környezeti jelenségeket, folyamatokat összefüggéseikben vizsgálja, részben a
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
154
természettudományok, részben a társadalomtudományok, valamint az egyéb
környezettudományok szempontjai szerint. A tananyag az általános természeti és társadalmi-
gazdasági folyamatok térbeli és időbeli változásainak vizsgálatával, az összefüggések,
kölcsönhatások feltárásával valósítja meg a szemléletformáló szerepét.
3. Kurzusok és belépő tevékenység
A diákok kötelező, kötelezően választható és amennyiben érettségi tárgynak választják,
érettségi előkészítő kurzusokon vesznek részt. Érdemjegyeiket a kurzusokat lezáró vizsgákon
szerzik.
3.1. Kötelező alapozó kurzusok
3.1.1 Célok, belépő tevékenységek, módszertani ajánlások
.A diákok változó tudásszinttel és képességekkel rendelkeznek. A földrajz tanulmányaikat
ezért két kötelező alapozó kurzussal kezdik, melyen a tanulók alapszintű ismereteket
sajátítanak el. Földrajzból az általános ismeretek bősége miatt két alapozó kurzust kell
elvégezni. Az alapozókon szerzett érdemjegyek féléves jegyeknek felelnek meg.
A természetföldrajz alapozó fő célja, hogy megismertesse a diákokat élettelen környezetük
általános geológiai, meteorológiai és csillagászati eseményeivel és tulajdonságaival. A
társadalom- és gazdaságföldrajzi alapozó kiemelt célja, hogy olyan fogalmakat és készségeket
sajátítsanak el a diákok, melyekkel tájékozódni tudnak a mindennapjaikban, a média hírei
között, és képesek legyenek önálló ismeretszerzésre későbbi életükben.
Ajánlott a módszereket úgy megválasztani, hogy a diákoknak alkalma legyen eddig
megszerzett ismereteiket is felhasználva elsajátítani az új alapfogalmakat. A kurzus bőséges
új-ismeret anyaga nem ad lehetőséget az egyes témakörök nagyon mély elsajátíttatására, ezért
érdemes inkább az egyes tartalmak tantárgyközi, és mindennapi gyakorlati szerepére
irányítani a diákok figyelmét.
A továbbhaladás feltétele minden diáknak a sikeres vizsgák tétele.
3.2. Kötelezően választható tematikus kurzusok
A diákok tanulmányikat kötelezően választható kurzusokkal folytatják A tematikus kurzusok
vizsgával zárulnak, amelyek érdemjegyei féléves jegyeknek felelnek meg. Ezek a kurzusok
az alapozó elvégzése után hallgathatók.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
155
A tematikus kurzusok tartalma regionális jellegű. Cél, hogy a kontinensekről átfogó képet
kapjanak a diákok. Ismerjék fel a természetföldrajz a társadalomföldrajz és a regionális
gazdaság jellegzetességeinek összefüggéseit. Értsék az aktuális természet- és
gazdaságföldrajzi eseményeket.
Ajánlott az egyes kontinenscsoportok tananyagát a legszínesebb módszerekkel, induktív
módon feldolgozni
3.2.1. Belépő tevékenységformák:
Alapvető tájékozódás a térben. Térképen, a Világegyetemben és a Földön. Térképek
készségszintű használata. Természetföldrajzi alapok. Társadalom- és gazdaságföldrajzi alapok
ismerete.
3.3. Választható (érettségi előkészítő) kurzusok
A földrajz választható érettségi tárgy. A diákok közép- és emeltszintű érettségit tehetnek a
megfelelő számú kötelezően választható tematikus kurzusok és az érettségi előkészítő
kurzusok elvégzése után. A középszintű érettségi megkezdésének a feltétele a középszintű
érettségi előkészítő kurzus elvégzése, az emeltszintű érettségi megkezdésének feltétele mind
a középszintű érettségi előkészítő kurzus, mind az emeltszintű érettségi előkészítő kurzus
sikeres elvégzése. Az emeltszintű érettségi előkészítő kurzus a középszintű érettségi
előkészítő kurzus tananyagára építve, bővebb ismeretekkel kiegészítve azt készít fel az
emeltszintű érettségire.
4. Témakörök, tartalmak a kurzusokon
4.1. Természetföldrajzi alapozó
Ajánlott óraszám: 24
Térképhasználati alapok, és gyakorlatok. Térképi ábrázolások értelmezése, a légi fotózás
alkalmazása a térképkészítésben, helymeghatározás, távolságmérés különböző léptékű
térképeken. Térképfajták bemutatása. Csillagászati alapok. Tájékozódás a Földön és a
Naprendszerben. A földrajzi fokhálózat ismerete, használata. A Föld elhelyezése az
Univerzumban. A világegyetem és a Föld kialakulásának és történetének folyamata, elméletei
és bizonyítékai. A lemeztektonikai események, jelenségek, következményei és okai a Földön.
A Föld felszínének formálódása. Külső és belső erők. Ásvány- és kőzettani alapismeretek.
Meteorológiai és hidrológiai alapismeretek. A természeti globális problémák.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
156
4.2. Társadalom- és gazdaságföldrajzi alapozó
Ajánlott óraszám: 24
A világnépesség növekedésének és demográfiai jellemzőinek változása az emberiség
történelme során az egyes földrajzi élettereken. A világvallások területi elterjedése és
gazdasági-társadalmi vonatkozásai. Az emberi települések jellemzői és környezeti problémái.
Településtípusok. A népesség számbeli megoszlása a Földön, népességkoncentrációk.
A világgazdaság szereplői és működése. A világkereskedelem. A globalizáció. A világ
élelmiszer- és energiagazdasága. Alternatív energiaforrások megismerése, alkalmazásuk
területei, lehetőségei. A világ iparának és mezőgazdaságának területi szerveződése. Az e-
gazdaság, tőke, tőzsde. A gazdasági fejlettség mérése.
4.3. Európa regionális földrajza
Ajánlott óraszám: 24
A kontinens általános földrajzi képe. A kontinens részeinek természet- és gazdaságföldrajzi
jellegzetességei. Domborzati, politikai és vízrajzi topográfiai alapfogalmak. Az Európai Unió
kialakulása, az integrációs folyamat, nemzetközi gazdasági együttműködések. Európa
kulturális sokszínűségének földrajzi háttere. A Kárpát-medence és Magyarország helye
Európában. A Kárpátok és a Kárpát-medence kialakulása, természet, társadalom és
gazdaságföldrajzi jellemzői. A Kárpát-medence népei. Magyarok az ország határain kívül,
hazánk területén élő nemzetiségek. Magyarország földrajzi jellemzői, természeti adottságai,
nagytájai, országrészei. Iparának és mezőgazdaságának szerkezetváltása az elmúlt évtizedben.
Településhálózatunk és idegenforgalmunk. A magyarországi régiók közötti különbségek.
Hazánkkal szomszédos országok jellemzői, világgazdasági jelentőségük, gazdasági és
társadalmi kapcsolataink. Nemzeti Parkok és természetvédelem Magyarországon.
Nemzeti kultúránk, hagyományaink, hungarikumok.
4.4 Ázsia regionális földrajza
Ajánlott óraszám: 24
A kontinens általános földrajzi képe. Domborzati, politikai és vízrajzi topográfiai
alapfogalmak. Népesedési gócok Ázsiában. Kína és India népességének összehasonlítása.
Japán és az újonnan iparosodott és iparosodó országok. A Közel-kelet fogalma és
problematikája. Belső Ázsia népei, magyar vonatkozásai. Kína gazdasági fejlődése. Ázsia
világgazdasági szerepe. A kontinens környezeti problémái.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
157
A komplex földrajzi övezetesség fogalma, elemei. Az övezetesség hatása a gazdaság és a
társadalom fejlődésére. A regionális gazdasági fejlettség különbségeinek okai.
4.5. Amerika regionális földrajza
Ajánlott óraszám: 24
A kontinens általános földrajzi képe. Domborzati, politikai és vízrajzi topográfiai
alapfogalmak. Nagy nemzeti parkok. Az USA világgazdasági szerepe. Multinacionális
vállalatok és az USA. Közép- Amerika népessége és világgazdasági szerepe. Dél-Amerika
népessége és világgazdasági szerepe. A kontinens környezeti problémái. Integrációk
Amerikában.
A globalizáció fogalma, területei. Transznacionális vállalatok.
4.6. Afrika és Ausztrália regionális földrajza
Ajánlott óraszám: 24
A kontinens általános földrajzi képe. Domborzati, politikai és vízrajzi topográfiai
alapfogalmak. Észak –Afrika népessége és országainak világgazdasági jelentősége. Az arab
világ és az iszlám. Közép-Afrika természeti adottsága, erőforrásai és országainak társadalmi
és gazdasági fejlettsége. Dél-Afrika színes társadalmi képe. Az apartheid. A térség erőforrásai
és világgazdasági szerepe. A népességrobbanás helyi és globális hatásai, élelmezési válság,
migráció, háborúk. Az elsivatagosodás folyamata, a Száhel övezet. Nemzetközi
segélyszervezetek szerepe.
Ausztrália általános földrajzi képe. Domborzati, politikai és vízrajzi topográfiai alapfogalmak.
A kontinens szerepe a világgazdaságban és a világkereskedelemben.
4.7. Középszintű érettségi elkészítő kurzus I. Ajánlott óraszám: 48
4.8. Középszintű érettségi elkészítő kurzus II. Ajánlott óraszám: 36
4.9. Emeltszintű érettségi elkészítő kurzus I. Ajánlott óraszám: 72
4.10. Emeltszintű érettségi elkészítő kurzus II. Ajánlott óraszám: 66
A közép- és emeltszintű érettségi előkészítő kurzusok tartalmai, témakörei és követelménye
megegyezik a mindenkor érvényes , az OM által közzétett „Részletes érettségi
vizsgakövetelmények” témaköreivel és követelményeivel.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
158
KÖRNYEZET- ÉS EMBERTAN
1.Általános célok
A tantárgynak kiemelt szerepe van a környezeti- és egészségnevelés program szempontjából.
Kiemelt jelentőségű abból a szempontból is, hogy modern, komplex és integrált tananyagot
dolgoz fel, erősíti a tantárgyközi kapcsolatokat.
E külön tantárgy a legfontosabb színtere a diákok környezeti- és egészségnevelésének,
valamint a tudatos és kritikus fogyasztói- és állampolgári magatartás kialakításának és
fejlesztésének. A kerettanterv minden tárgyának oktatásában valamint az iskolán- és órán
kívüli programokban is egyaránt megjelenik a környezettudatos szemléletmód.
A környezet- és embertan két kötelező kurzusból áll, melyet minden diáknak teljesítenie
kell. A kerettantervi óraszámok a hagyományos tanítási órákra vonatkoznak, de ezen kívül a
tárgyhoz szorosan kapcsolódnak tanórán kívüli foglalkozások (kirándulások, sportvetélkedők,
bajnokságok, nemzetközi diákcsereprogramok, konferenciák, előadások), és nem
hagyományos szervezésű tanítási órák (múzeumlátogatás, terepgyakorlatok, tanulmányi
kirándulások, epochák, témahetek, projektek).
Ajánlatos a két kurzust a lehető legsokfélébb módszerekkel feldolgozni, például hagyományos
módszerek, interaktív, vagy tevékenységközpontú módszerek, élményközpontú oktatás vagy érzékenyítő
módszerek.
Nem választható érettségi tárgy.
2. Kiemelt célok
Készségek fejlesztése:
Problémamegoldó gondolkodás
Ökológiai szemlélet
Kreativitás
Tolerancia
Kritikus véleményalkotás és vitakészség
Tudatos fogyasztói magatartás
Kritikus médiahasználat
Állampolgári felelősségérzet
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
159
Alapvető ismeretek:
A fenntartható fejlődés fogalmának ismerete
A globalitás, a globális szemlélet fogalmának ismerete
Az alapvető emberi biológiai szükségletek ismerete
Az egészség megőrzésének alapvető ismerete
Alapvető emberi jogok
A szűkebb lakókörnyezet értékeinek, problémáinak feltérképezése
Kialakítani diákokban:
A természet tiszteletét
Igényt a Föld szépségeinek, és a bioszféra természetes működésének megőrzésére
Környezettudatos magatartást
Személyes felelősségérzetet és érzékenységet a környezetünk iránt
Takarékosságot
Holisztikus világképet
Az egészséges életmód igényét
3. Kurzusok és témaköreik
3.1. Embertan
Ajánlott óraszám: 24
Az egészséges életmód és táplálkozás. Sport, egészség és szabadidő kapcsolatai. A szabadidő
hasznos, egészséges és értelmes eltöltése. Önismeret. Az ember egészségkárosító magatartása.
A környezet egészségkárosító tényezői. Vészhelyzetek a mindennapi életben. Káros
szenvedélyek és függőség. Családtervezés és szexuális kultúra. Betegségek szűrése. Amit a
magyar egészségügyről tudni érdemes. Az ember fogyasztói jogai. A tudatos és kritikus
fogyasztói magatartás. A reklám, a marketing és a média. Minőség és biztonság a
fogyasztásban. Reklamáció és jogérvényesítés. Takarékosság és gazdaságosság. Veszélyes
termékek és eljárások.
3.2. Környezettan
Ajánlott óraszám: 24
A fenntartható fejlődés fogalma. A fenntartható növekedés korlátai. Kölcsönös függőség a
bioszférában. A jelenlegi globális környezeti válságterületek. Természeti és társadalmi
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
160
válságövezetek és a problémák okai. A környezeti katasztrófák rendezésének és
megakadályozásának módja. Világszervezetek, konferenciák, egyezmények.
Magyarország, Budapest és a Belváros környezeti problémái. Otthonaink és háztartásunk
környezeti szerepe. Bekapcsolódás a környezetvédelembe. Saját felelősség, mindennapi
környezetvédelem. A környezetvédelem helyzete ma Magyarországon. Magyar szervezetek.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
161
FIZIKA
Célok és feladatok
A fizika oktatás célja a természet megszerettetése, ezen belül a fizikai környezet
természettudományos megismerési módszerének bemutatása, megismertetése. A hétköznapi
mindenki által tapasztalható jelenségek, történések észlelésével, megfigyelésével, a kapott
adatok számbavételével és azok magyarázatával kívánjuk elérni, hogy a tanulók tapasztalatot
szerezzenek a megfigyelés – modellalkotás - jelenségek előrejelzése folyamatban. A fizikai
megismerési módszer hasznosságának és kereteinek megismertetésével célunk a diákok reális
világképének kibontakoztatása. A fizika tantárgy a tanulási és a megismerési folyamata a
személyes élményekre, a megfigyelésekre, az észlelés és a felfedezés eredményeire épül.
Fejlesztési követelmények
A tanuló tanúsítson érdeklődést a természet jelenségei valamint a környezettudatos életmód
iránt. Törekedjen azok megértésére.
Legyen jártas a vizsgálódás szempontjából lényeges és lényegtelen jellemzők, tényezők
megkülönböztetésében.
Legyen jártas az SI és a gyakorlatban használt SI-n kívüli mértékegységek, azok tört
részeinek és többszöröseinek használatában.
Legyen képes a tananyaghoz kapcsolódó, de nem feldolgozott jelenségeket értelmezni.
A környezet- és természetvédelmi problémák kapcsán tudja alkalmazni fizikai ismereteit,
lehetőségeihez képest törekedjék a problémák enyhítésére, megoldására.
Tudja, hogy a technika eredményei mögött a természet törvényeinek alkalmazása áll. Ismerje
fel a mindennapi technikai környezetben a tanult fizikai alapokat.
Ismerje a számítógép által kínált lehetőségeket a fizika tudományában és a fizika tanulásában.
Legyen képes fizikai ismereteinek bővítésére önállóan használni könyvtári segédkönyveket,
különböző lexikonokat, képlet- és táblázatgyűjteményeket. Értse a szellemi fejlettségének
megfelelő szintű természettudományi ismeretterjesztő kiadványok, műsorok információit,
tudja összevetni azokat a tanultakkal. Tudja megkülönböztetni a médiában előforduló
szenzációhajhász, megalapozatlan “híradásokat” a tudományos értékű információktól.
A fizikai információk megszerzésére, az ismeretek önálló bővítésre gazdag lehetőséget kínál a
számítógépes világháló. Az Interneten tudományos információk, adatok, fizikai
ismeretterjesztő anyagok, érdekességek éppúgy megtalálhatók, mint a fizika tanulását segítő
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
162
segédanyagok. A gimnáziumi tanulmányok során a tanulóknak meg kell ismerniük az
Interneten történő információkeresés lehetőségét és technikáját
Módszerek
A fizikával szemben kialakult gátak, frusztrációk csökkentésének és megszüntetésének egyik
leghatásosabb eszköze egy olyan légkör megteremtése, amely lehetővé teszi a diákok
gondolatainak spontán kifejezését és utat ad kreativitásuknak, elősegítve sikerélményhez
jutásukat. Ezért rendkívül fontos a közös munkához az órákon a felszabadult hangulat és
biztonságos légkör kialakítása. A tanulás az önálló megfigyelésre, értelmezésre
modellalkotásra, problémamegoldásra épül, a tanár akár minden diáknak külön-külön is
segítséget nyújt. A magyarázat szintje és módja minden esetben a fiatalok tudásától, tanulási
stílusától, és személyiségétől függ. Az önálló munka mellett az órán nagyon lényeges, hogy a
diákok segítsék egymást. A közös problémamegoldás párokban, kiscsoportokban,
többletmotivációt, tanítási-tanulási folyamat mindkét szerepének megtapasztalása siker-
élményt jelent számukra. A felszabadult hangulat és biztonságos légkör a közös munka során
lehetőséget nyújt az önismeret és a tolerancia fejlesztésére.
A mindenkiben meglévő képességeket készségekké kívánjuk fejleszteni a fizikai
gondolkodásmód tanulmányozása közben, azaz a jelenségek észlelése, megfigyelése,
magyarázata, modellalkotás és következtetések levonása során. Célunk fejleszteni a tanulók
analizáló, absztrakciós és szintetizáló képességét.
Fontosnak tartjuk, hogy a tanulók a fizikát ne egy elszigetelt tantárgynak tekintsék, hanem
egy eszköznek és gondolkodási módnak, amit életük minden területén segítségül hívhatnak.
Az oktatás során ezért különösen figyelünk a hétköznapi, gyakorlati, alkalmazásokra, és a más
tantárgyakkal való kapcsolatok megvilágítására. Az első 6 kurzusban az ismeretszerzés
döntően induktív módon történik. A fizikai nevelés sokoldalú eszközökkel fejleszti a tanulók
modellalkotó tevékenységét, kialakítja a megfogalmazott összefüggések, hipotézisek,
modellek használhatóságának bizonyítási igényét, megmutatja a fizika hasznosságát, belső
szépségét, az emberi kultúrában betöltött szerepét. A fizika a maga hagyományos és modern
eszközeivel segítséget ad a természettudományok, az informatika, a technikai és a humán
műveltségterületek tanulmányozásához, a mindennapi problémák értelmezéséhez, leírásához
és kezeléséhez. Fontos, hogy a tanulók képessé váljanak a pontos, kitartó, fegyelmezett
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
163
munkára, törekedjenek az önellenőrzésre, legyenek képesek várható események, jelenségek,
eredmények „előrejelzésére”. A természettudományos ismeretszerzés másik módszere, a
dedukció, inkább az érettségi felkészítő kurzusokra jellemző.
A fizika, a problémák, jelenségek tanulmányozása, a modellezés megoldási módszert
jelenthet a hétköznapi életben felmerülő feladatok, problémák megoldása során. A
megfigyelés, a kísérletezés, a jó kérdés feltétele, az összefüggések meghatározásának igénye
elengedhetetlen. A rendelkezésre álló adatok közül a használhatók kiválasztása, a célszerű és
szükséges elhanyagolások, az adatok, jelenségek között fennálló összefüggések felismerése
adja meg a lehetőséget a probléma megértéséhez. Érvek és ellenérvek összevetésének igénye
egy-egy problémával kapcsolatban a mai modern ember egyik alapvető jellemzője. Informális
társadalmunkban nagyon fontos a tudomány és áltudomány közti különbségtétel, a sajtóban
megjelenő, nemcsak fizikai témájú, aktuális kérdések kritikai vizsgálata, elemzése
Mivel az érdemjegyeket a vizsgaidőszakokban tartott írásbeli vizsgákon lehet megszerezni.
Fontosnak tartjuk a vizsgahelyzet tanítását-tanulását is, hogy az érettségire a diákok lelkileg is
a legjobban fel tudjanak készülni. Célunk, hogy a vizsgadolgozat megírásakor a fiatal képes
legyen koncentrálni, tudását összegezni és előhívni, a feladatok, problémák
tanulmányozásához, megoldásához a rendelkezésre álló segédeszközöket készség szinten
használni, illetve a vizsgák idejére fizikailag, lelkileg és szellemileg saját magához képest a
lehető legjobb állapotba kerülni.
A tanórát a segítés egyik színtereként, a tantárgyat pedig a segítés eszközeként értelmezzük.
A tanítás-tanulási folyamatban számunkra a hangsúly nem csak a tanítás tartalmán van,
hanem azon is, hogyan tanítunk.
Belépő tevékenységformák:
A fizikaoktatás egy alapozó kurzussal indul, melyen a fizika kultúrtörténeti ismereteivel,
valamint a fizika legalapvetőbb összefüggéseivel, módszerivel ismerkednek meg a tanulók,
illetve megtanulnak néhány alapvető matematikai eljárást, melyre a későbbi tanulmányaik
során fizikából szükségük lesz. Ennek sikeres teljesítése után a diákok tematikus kurzusokon
ismerhetik meg a fizika különböző témaköreinek ismereteit, fejleszthetik képességeiket. Ezek
a kurzusok nem épülnek egymásra. A tematikus kurzusok elsődleges célja a diákok
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
164
ismereteinek gyarapítása, készségeinek fejlesztése, a hétköznapi élet gyakorlati problémáinak
megfigyelése, magyarázata, gondolkodásmódjuk, világnézetük szélesítése.
Azok számára, akik nem választják érettségi tantárgyként a fizikát, összesen 6 kurzus
elvégzése kötelező, melyekből a 9.,10.,11., évfolyam év végi osztályzatai születnek.
Azon diákoknak, akik a fizikát érettségi tárgynak választják, további két középszintű
érettségire felkészítő kurzusokon kell részt venni. Ennek tartalmi része megegyezik az
érettségi követelményekkel. Az emeltszintű érettségire jelentkező diákoknak további két
emeltszintű érettségi előkészítő kurzuson kell a kiegészítő ismereteket megszerezni. A
megfelelő kurzusok sikeres elvégzése után bocsáthatók az általuk választott szintű érettségi
vizsgára.
Az értékelés módja
Alapvető fontosságúnak tartjuk annak a felismerését, hogy mindenki csak a saját tudásához és
képességeihez mérten tud fejlődni, tehát teljesítményét is csak saját magához viszonyítva,
fejlődésének mértékét figyelembe véve lehet értékelni. Úgy gondoljuk, hogy az értékelés
legjobb formája az önértékelés. Ezért elsődleges célunk az, hogy a diákok megtanulják saját
maguk értékelni munkájukat, eredményeiket, fejlődésüket. Ennek megfelelően úgy látjuk,
hogy a tanár legfontosabb feladata a diákok munkájának értékelésében egy olyan légkör
megteremtése, amely elegendő külső, nem "megítélő" visszajelzést biztosít a fiatalok számára.
A diákok tudásának, fejlődésének értékelése legyen folyamatos (rendszeres visszajelzések,
beszélgetések formájában), szerves része minden órának, szője át az iskola mindennapi életét.
Fontosnak tartjuk, hogy a diákok munkáit közösen átnézzük, a hibákat, hiányosságokat
megbeszéljük, a munkát közösen szóban értékeljük, a továbblépési lehetőségeket
megvitassuk. Ez a fajta közös értékelés betekintést enged a diákok számára a mai fizikai
kutatás team munkájának hangulatába. Az érdemjegyeket minden kurzus végén, írásbeli
vizsgákon lehet megszerezni. Fontosnak tartjuk a vizsgahelyzet tanítását-tanulását is, hogy az
érettségire a diákok lelkileg is a legjobban fel tudjanak készülni.
Tartalom:
1. Bevezetés a középiskola fizikájába
Ajánlott óraszám: 24
Érvek és ellenérvek összevetése egy-egy problémával kapcsolatban (pl. a világegyetem
keletkezése kapcsán).A tudomány és áltudomány közti különbségtétel. A sajtóban megjelenő
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
165
fizikai témájú aktuális kérdések kritikai vizsgálata, elemzése. Kitekintés az aktuális kutatások
irányába például az űrkutatás témaköréhez kapcsolódóan (ismeretterjesztő Internet-anyagok
felhasználásával)
Tájékozódás az iskolai könyvtárban, más könyvtárakban, az interneten a fizikával kapcsolatos
ismerethordozókról (kézikönyvek, lexikonok, segédkönyvek, ismeretterjesztő folyóiratok,
folyóiratok, weblapok,…) Hipotézis, tudományos elmélet és a kísérletileg, tapasztalatilag
igazolt állítások megkülönböztetése.
Egyszerű matematikai műveletek elsajátítása.
Témakörök Tartalmak
Tudománytörténet Asztrológia és asztronómia. A földközéppontú és a napközéppontú világkép jellemzői. Az atom fogalmának átalakulásai, az egyes atommodellek mellett és ellen szóló érvek, tapasztalatok. A Föld, a Naprendszer és a Kozmosz fejlődéséről alkotott csillagászati elképzelések.
Tudomány, technika,
társadalom
A fizikai-matematikai világleírások hatása az európai kultúrára. A fizika tudományának hatása az ipari-technikai civilizációra. A tudományos gondolkodás mindennapi életben való hasznosságának belátása, a módszerek tudatos alkalmazása, az áltudomány ismérvei és veszélye. A tudománytörténeti folyamatok értelmezése a modellek, az elképzelések fejlődése, egymásra épülése révén. A törvények, elvek szerepe. Megismerési módszerek előnyeinek és korlátainak elemzése. Jelentős külföldi és hazai természettudósok módszereinek, tudományos eredményeinek és ezek érvényességi körének megismerése.
Mérés, mértékegységek
A távolságmérés és helyzet-meghatározás módjai (háromszögelés, helymeghatározás a Nap segítségével, radar, GPS, műholdak).
A mértékegységek rövid történeti áttekintése
Az SI mértékegység rendszer. Az anyagok mechanikai jellemzői. Az anyagok vizsgálatában leggyakrabban használt mennyiségek, mérésük, mértékegységek.
Matematikai alapok Számolás kis és nagy számokkal. Egyenletek megoldása. A munka értelmezése A munka kiszámítása különböző esetekben. Mechanikai energia-fajták
Az energia fogalma, számítása. Mozgási energia, magassági energia, rugalmas energia. Munkatétel és alkalmazása egyszerű feladatokban.
A mechanikai energia-megmaradás törvénye.
A mechanikai energia megmaradásának törvénye és érvényességi köre. A mechanikai energia megmaradás alkalmazása egyszerű feladatokban.
A teljesítmény és hatásfok Az energia fogalom tágabb értelmezésének lehetőségei
A teljesítmény és hatásfok fogalma, kiszámítása hétköznapi példákon. Energiafajták. „Energiatermelés.” Hagyományos és megújuló energiaforrások Földünkön. Az energiatakarékosság módszerei és fontosságuk megismerése. Az egyes energiahordozók és források előnyei és hátrányai. Gyakorlati alkalmazások (a járművek
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
166
üzemanyag-fogyasztását befolyásoló gyakorlati tényezők, azok fizikai háttere).
Az életműködések fizikai háttere.
Egyszerű gépek és működésük a szervezetben (csontok, ízületek, izmok). Az emberi szervezet működésének energetikai vonatkozásai (légzés, keringés, hőháztartás). A táplálkozás energetikai vonatkozásai (a táplálékok energiatartalma, az energia felhalmozása, energiafelhasználás).
A környezettudatos magatartás fizikai alapjai
A takarékos, kényelmes, biztonságos közlekedés technikái.
Halmazállapot-változások Diffúzió, felületi feszültség.
Olvadás-fagyás, forrás/párolgás – lecsapódás jellemzése .a nyomás szerepe a halmazállapot-változásokban. Halmazállapot-változások energetikai vizsgálata, olvadáshő, párolgáshő.
A továbbhaladás feltételei
- Legyen képes fizikai jelenségek megfigyelésére, az ennek során szerzett tapasztalatok
elmondására.
- Ismerje a mérési adatok grafikus ábrázolását: tudjon egyszerű grafikonokat készíteni, a kész
grafikonról következtetéseket levonni (pl. tudja az állandó és változó mennyiségeket
megkülönböztetni, legyen képes a változásokat jellemezni).
- Tudjon példákat mondani a tanult jelenségekre, a tanult legfontosabb törvényszerűségek
érvényesülésére a természetben, a technikai eszközök esetében. Tudja a tanult
mértékegységeket a mindennapi életben is használt mennyiségek esetében használni.
- Legyen képes a tanult összefüggéseket, fizikai állandókat a képlet- és táblázatgyűjteményből
kiválasztani, a formulákat értelmezni.
Tudja, hogy a számítógépes világhálón számos érdekes és hasznos adat, információ elérhető.
2. Hőtan
Ajánlott óraszám: 24
A általános érvényű fizikai fogalmak kialakítására, a törvények lehető legegyszerűbb
matematikai megfogalmazására való törekvés bemutatása az gázhőmérsékleti skála
bevezetése kapcsán. Az állapotjelzők, állapotváltozások megértése, szemléltetése p-V
diagramon.
Következtetések az anyag láthatatlan mikroszerkezetére makroszkopikus mérések, összetett
fizikai kísérletek alapján. Makroszkopikus termodinamikai mennyiségek, jelenségek
értelmezése részecskemodell segítségével.
Szimulációs PC-programok alkalmazása a kinetikus gázelmélet illusztrálására.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
167
Témakörök Tartalmak Az anyag szerkezete A szilárd anyagok, folyadékok és gázok tulajdonságai, ezek
értelmezése részecskemodell és kölcsönhatás-típusokkal. Kölcsönhatások határfelületeken.
Hőtani alapjelenségek Az anyagok hőtani jellemzői (hőtágulás, olvadáspont, forráspont…) Hőmérséklet-mérés.
Gázok állapotváltozásai
Az anyagok vizsgálatában leggyakrabban használt állapotleírások állapotjelzők (hőmérséklet, térfogat, nyomás, anyagmennyiség) alkalmazása, mérése, a mértékegységek szakszerű és következetes használata. .Boyle-Mariotte és Gay-Lussac törvények, Kelvin-féle hőmérsékleti skála. Az egyesített gáztörvény, a gázok állapotegyenlete. Izoterm, izobár, izochor állapotváltozások értelmezése, ábrázolás p-V diagramon.
Az anyag atomos szerkezete
Súlyviszonytörvények, Avogadro – törvény új szempontú rendszerezése. Az atomok, molekulák mérete.
Molekuláris hőelmélet Nyílt és zárt rendszerek jellemzői. Az "ideális gáz" és modellje. Makroszkopikus termodinamikai mennyiségek, jelenségek értelmezése a részecskemodell alapján (a kinetikus gázelmélet alapjai).A gáz belső energiája.
A hőtan I. főtétele
A belső energia fogalmának általánosítása. A belső energia megváltoztatása munkavégzéssel, melegítéssel. Az energia-megmaradás törvényének általános megfogalmazása – I. főtétel. Termikus kölcsönhatások vizsgálata, szilárd anyagok és folyadékok fajhője. Gázok állapotváltozásainak (izobár, izoterm, izochor és adiabatikus folyamat) kvalitatív vizsgálata az I. főtétel alapján, a gázok fajhője.
A hőtan II. főtétele A folyamatok iránya. Megfordítható és megfordíthatatlan folyamatok. Hőmérsékletváltozások vizsgálata spontán hőtani folyamatok során. Első és másodfajú örökmozgó lehetetlensége. A termodinamika főtételeinek alkalmazása konkrét problémák megoldásában. Rend és rendezetlenség, rendeződési folyamatok a természetben.
Hűtés, fűtés A hatásfok fogalma. A hőerőgép. A hőenergia „előállítása”, szállítása, felhasználása konkrét rendszerekben. A mindennapi életben használt gépeink működésének vázlatos ismertetése. (pl. hűtőgép, légkondicionáló berendezés, központi fűtés, stb.) Az energiatakarékosság lehetőségei.
Földfelszín és éghajlat A légkörzések és tengeráramlások fizikai jellemzői, a mozgató fizikai hatások. A globális klímaváltozás jelensége, lehetséges fizikai okai.
A légkör fizikai jellemzői és az időjárást befolyásoló fizikai folyamatok
Nyomás, hőmérséklet, páratartalom. Légköri optikai jelenségek (szivárvány keletkezése, lemenő nap színe) Az üvegházhatás jelensége, elve, gyakorlati példái, az üvegházhatást befolyásoló tényezők. Az időjárás elemei, csapadékok, a csapadékok kialakulásának fizikai leírása.
A környezettudatos magatartás fizikai alapjai
Lakókörnyezetünk energetikai problémái (energiatakarékos építkezés, hőszigetelés, ablakok illesztése, megfelelő építőanyagok). A lakókörnyezet energiaellátásának gazdaságos módszerei, a környezet hasznosítható energiája (napkollektor,
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
168
hőszivattyú, kondenzációs kazán). Az energiatermelés kockázati tényezői. A globális éghajlatváltozások lehetséges okainak és következményeinek elemzése. Egyes környezeti problémák (fokozódó üvegházhatás, savas eső, „ózonlyuk”) hatásainak és okainak megértése.
Fizikai folyamatok a szervezetben
Az emberi szervezet működésének energetikai vonatkozásai (légzés, keringés, hőháztartás). A táplálkozás energetikai vonatkozásai (a táplálékok energiatartalma, az energia felhalmozása). Vérnyomás, véráramlás.
- Ismerje fel, hogy a termodinamika általános törvényeit – az energia megmaradás
általánosítása (I. főtétel), a spontán természeti folyamatok irreverzibilitása (II. főtétel) – a
többi természettudomány is alkalmazza, tudja ezt egyszerű példákkal illusztrálni.
- A kinetikus gázmodell segítségével tudja értelmezni a gázok fizikai tulajdonságait, értse a
makroszkopikus rendszer és a mikroszkopikus modell kapcsolatát.
- Ismerje fel és tudja magyarázni a mindennapi életben a tanult hőtani jelenségeket.
- Ismerjen olyan kísérleti eredményeket, tapasztalati tényeket, amelyekből arra kell
következtetnünk, hogy az anyag atomos szerkezetű.
3. Mechanika
Ajánlott óraszám: 24
Egyszerű mechanikai mérőeszközök használata, a mérési hiba fogalmának ismerete, a hiba
becslése alátámasztása. A tanult általános fizikai törvények alkalmazása hétköznapi
jelenségek magyarázatára (pl. közlekedésben, sportban,…).
Témakörök Tartalmak A testek haladó mozgása
Az egyenes vonalú egyenletes mozgás
Az egyenes vonalú egyenletes mozgás kísérleti vizsgálata és jellemzése. Út- idő grafikon készítése és elemzése, a sebesség kiszámítása. Egymásra merőleges két egyenletes mozgás összegződése. A sebesség mint vektormennyiség.
Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás
A egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás kísérleti vizsgálata. A sebesség változásának értelmezése, átlag- és pillanatnyi sebesség. A gyorsulás fogalma. Az egyenletesen változó mozgás grafikus leírása. A négyzetes úttörvény. Szabadesés. A szabadon eső test mozgásának kísérleti vizsgálata. A nehézségi gyorsulás. Az egyenletes és a gyorsuló mozgások összehasonlítása számításokkal.
Egyenletes körmozgás
Az anyagi pont egyenletes körmozgásának kísérleti vizsgálata és kinematikai jellemzői.
Mozgások Függőleges- és vízszintes hajítás.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
169
szuperpozíciója Dinamika
Tömeg, erő, súly A tömeg és az erő értelmezése, mértékegysége, esetleges kapcsolatuk. Mindennapjainkban megjelenő hibák ezzel kapcsolatban. Az erő, mint kölcsönhatás. Az erővektor.
A tehetetlenség törvénye.
A mozgásállapot fogalma, a testek tehetetlenségére utaló kísérletek, A tehetetlenség törvényének alapvető szerepe a dinamikában. Az inerciarendszer.
Newton II. törvénye
A mozgásállapot-változás és a kölcsönhatás vizsgálata. Kiterjedt testek mozgása, tömegközéppont.
Hatás-ellenhatás törvénye
A kölcsönhatásban fellépő erők vizsgálata.
Erőtörvények
A természet alapvető erői, kölcsönhatásai. A gravitáció. Nehézségi erő. Kényszererők. Súrlódás, közegellenállás. Rugóerő.
Erők együttes hatása Az erőhatások függetlensége .Az erők vektoriális összegzése, erők egyensúlya. Forgatónyomatékok egyensúlya. Egyszerű gépek.
A lendület-megmaradás
A lendület és perdület fogalma, szerepe a mozgások leírásában. A lendület-megmaradás törvénye és alkalmazása kísérleti példák. Mindennapi jelenségek (pl. ütközések, rakéta).
Körmozgás dinamikai vizsgálata
Az egyenletes körmozgás dinamikai leírása: Newton II. törvényének alkalmazása a körmozgásra. A centripetális gyorsulást okozó erő felismerése mindennapi jelenségekben.
A továbbhaladás feltételei
- Tudja helyesen használni a tanult legfontosabb mechanikai alapfogalmakat (tehetetlenség,
tömeg, erő, súly, sebesség, gyorsulás, energia, munka, teljesítmény, hatásfok).
- Legyen képes egyszerű mechanikai feladatok megoldására a tanult alapvető összefüggések
segítségével. Ismerje és használja a tanult fizikai mennyiségek mértékegységeit.
4. Elektromosságtan
Ajánlott óraszám: 24
Érzékeinkkel közvetlenül nem megtapasztalható erőtér (elektromos, mágneses) fizikai
fogalmának kialakítása, az erőtér jellemzése fizikai mennyiségekkel.). Az anyagok
csoportosítása elektromos vezetőképességük alapján (vezetők, félvezetők, szigetelők).
Az elektromosságtani fizikai ismeretek alkalmazása a gyakorlati életben (érintésvédelem,
baleset-megelőzés, energiatakarékosság). Elektromos technikai eszközök működésének
fizikai magyarázata modellek, sematikus szerkezeti rajzok alapján. Az elektromos energia-
ellátás összetett technikai rendszerének elemzése fizikai szempontok szerint.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
170
Témakörök Tartalmak Elektromos alapjelenségek
Egyenáram, váltóáram a mindennapi életben. Áramforrások: elem, a 220 V-os hálózat. Áramkörök. Elektromos áramkörök, hálózatok felépítése, legfontosabb jellemzői. Az áramütés veszélyei. Az elektromos hálózatok biztonsági elemei. Élő rendszereket veszélyeztető fizikai hatások elkerülése (érintésvédelem, villám, villámhárító). Az internet elemei, a kapcsolódás módja. A elektromos állapot, a töltés fogalma, töltött testek, megosztás, vezetők, szigetelők. Töltések közti kölcsönhatás, Coulomb-törvény.
Az elektromos tér
A térerősség fogalma, homogén tér, ponttöltés tere, erővonalak. A feszültség és potenciál fogalma. vezetők viselkedése elektromos térben.(gyakorlati alkalmazások: csúcshatás, árnyékolás, elektromos kisülés, földelés).
Kondenzátorok
A kapacitás fogalma. A kondenzátor (az elektromos mező) energiája.
Egyenáramok Az egyenáram Az egyenáram fogalma, jellemzése. Ohm-törvény. Vezetők
ellenállása, fajlagos ellenállás. Az elemi töltés
Az elektromosság atomos szerkezete (elektrolízis, Millikan-kísérlet - az elemi töltés).Áramvezetés mechanizmusa fémekben, félvezetőkben. Vezetőképesség.
Egyenáramú hálózatok A váltó áram
Kirchhoff-törvények, ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása. Áramerősség és feszültség mérése, műszerek kapcsolása, méréshatárok. Egyenáramú áramforrás – galvánelem. A váltakozó áram fogalma. Frekvencia.
Elektromos teljesítmény Egyszerűbb eszközök
Az elektromos teljesítmény fogalma. Fogyasztók teljesítménye. Pl.: lámpa, hősugárzó
Elektromágneses indukció A mágneses tér
A mágneses tér kísérleti vizsgálata – magnetométer. A mágneses tér jellemzése . A Föld mágnessége.
Lorentz-erő
Árammal átjárt vezetők mágneses térben. Vezetők kölcsönhatása. Az egyenáramú motor működésének elve. Mozgó töltések mágneses térben a Lorentz-erő fogalma. Kísérletek katódsugarakkal - a fajlagos töltés fogalma.
Mozgási indukció
A mozgási indukció kísérleti vizsgálata, a jelenség magyarázata, az indukált feszültség és kiszámítása. Lenz-törvény. Váltakozó feszültség kísérleti előállítása, váltófeszültség, váltóáram fogalma és jellemzése - effektív teljesítmény, effektív feszültség, effektív áramerősség fogalma és mérése. A hálózati elektromos energia előállítása.
Nyugalmi indukció
A nyugalmi indukció kísérleti vizsgálata, Lenz törvény általánosítása. Önindukció. Önindukciós jelenségek a mindennapi életben. Az áramjárta tekercs (mágneses tér) energiája. A transzformátor működésének alapelve. A transzformátor gyakorlati alkalmazásai.
Elektromágneses energia a
Az elektromos energia tárolása. Elektromos generátorok és motorok működésének fizikai háttere (indukciós jelenségek).
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
171
mindennapokban Információs és kommunikációs rendszerek működésének fizikai elvei (mobiltelefon, világháló). A számítógépek felépítése, a részegységek működésének fizikája. A villamos energia előállítása, szállítása (transzformátor, váltakozó feszültség és áram előállítása). Az elektromos energia fogyasztásával kapcsolatos kérdések a háztartásban (villanyszámla, izzók, biztosíték, újratölthető elem).
Diagnosztika és terápia Diagnosztikai módszerek alkalmazásának célja és fizikai alapelvei a gyógyászatban (a testben keletkező áramok kimutatása). Terápiás módszerek alkalmazásának célja és fizikai alapelvei a gyógyászatban.
A továbbhaladáshoz szükséges feltételek
- Ismerje fel a környezet anyagai közül az elektromos vezetőket, szigetelőket.
- Tudjon biztonságosan áramerősséget és feszültséget mérni, rajz alapján egyszerű áramkört
összeállítani. Tudja, mi a rövidzárlat és mik a hatásai.
- Ismerje a mindennapi elektromos eszközeink működésének fizikai alapjait.
- Tudja, hogyan történik az elektromos energia előállítása. Legyen tájékozott az elektromos
energiával történő takarékosság szükségszerűségéről és lehetőségeiről.
5. Csillagászat, atomfizika
Ajánlott óraszám: 24
Témakörök Tartalmak Csillagászat Tér és idő A természet méretviszonyai (atommag, élőlények, Naprendszer,
Univerzum). A gravitáció élővilágra gyakorolt hatásának megismerése. Az idő mérése és homogenitása. A Naprendszer fölépítése, helyzete a Tejútrendszerben. A galaxisok és szerkezetük. A galaxishalmazok.
Csillagfejlődés
A csillagok születése, fejlődése és pusztulása .Kvazárok, pulzárok, neutron csillagok, fekete-lyukak galaktikák,
Földünk, mint bolygó Kozmológia alapjai
Az univerzum fejlődése. Ősrobbanás elmélet. Az Univerzum tágulása. Hubble-törvény. A Világegyetem múltjával és jövőjével kapcsolatos elméleteket alátámasztó, illetve cáfoló tények és érvek megismerése. A Világegyetem szerkezetének megismerése. A kutatás néhány módszerének, céljának és eredményének áttekintése.
Naprendszerünk
A bolygók mozgásai, anyaga, gravitációja, légköre, felszíne. Üstökösök, meteorok, meteoritok, kisbolygók jellemzői, mozgásuk sajátságai. A Hold jellemzői, fogyatkozásai, fázisai, mozgása. A Nap felépítése, napjelenségek (napszél, napfolt, napkitörés). A Nap sugárzása, hatása, sarki fény. A bolygók mozgásának leírása. A bolygók fizikai-, kémiai tulajdonságai és a bolygók környezeti
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
172
viszonyai közötti összefüggés megértése. A holdfázisok és a holdfogyatkozás okának megkülönböztetése. Árapály jelenség, dagály hullám.
Űrkutatás
A világűr megismerése, a kutatás irányai, hasznosítása, társadalmi szerepe
Atommodellek
Ókori elképzelések. Egy probléma a XIX. század elején. A modellek kísérleti alapjai, előremutató sajátságai és hibái. Thomson féle atommodell. Rutherford-modell (az atommag).Bohr-modell: diszkrét energiaszintek. Vonalas színkép, fény kisugárzása és elnyelése. Kvantummechanikai atommodell. Anyagszerkezetre vonatkozó atomfizikai ismeretek. Proton, neutron, elektron, atomok, molekulák és egyéb összetett rendszerek (kristályok, folyadékkristályok, kolloidok). Az anyag kettős természete. Néhány anyagvizsgálati módszer ismerete, a módszer fizikai háttere.
Magfizika Az atommag szerkezete
A nukleonok (proton, neutron), a nukleáris kölcsönhatás jellemzése. Tömegdefektus. Tömeg-energia egyenértékűség.
A radioaktivitás
Alfa-, béta- és gammabomlás jellemzése. Aktivitás fogalma, időbeli változása. A felezési idő. Radioaktív sugárzás környezetünkben, a sugárvédelem alapjai. A természetes és mesterséges radioaktivitás gyakorlati alkalmazásai.
Maghasadás
A maghasadás jelensége, láncreakció, sokszorozási tényező. atombomba, atomerőmű. az atomenergia felhasználásának előnyei és kockázata.
Magfúzió Atomreaktor, atombomba
A magfúzió jelensége, a csillagok (Nap) energiatermelése. A hidrogénbomba. A nukleáris energia felhasználásának lehetőségei. Atomerőművek működése. Kockázati tényezők és rendszerbiztonság az atomerőművek működésénél. A stabilitás fogalmának alkalmazása a magfizikában, az atomerőművek működésének, a szabályozás biztonsági tényezőinek megértése. Az élő rendszereket veszélyeztető fizikai hatások elkerülése (sugárvédelem). A sugárzások élővilágra gyakorolt hatásának megismerése.
Diagnosztika és terápia Diagnosztikai módszerek alkalmazásának célja és fizikai alapelvei a gyógyászatban (röntgen, képalkotó eljárások, radioaktív nyomjelzés, endoszkóp használata). Terápiás módszerek alkalmazásának célja és fizikai alapelvei a gyógyászatban.
A továbbhaladás feltételei
- Legyenek ismeretei a csillagászat vizsgálati módszereiről.
- Ismerje a legfontosabb csillagászati objektumokat (bolygó, különböző típusú csillagok,
galaxis, fekete lyuk), legyen tisztában valódi fizikai tulajdonságaikkal.
- Ismerje az atomelmélet fejlődésében fontos szerepet játszó fizikatörténeti kísérleteket.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
173
- Ismerje az atommag összetételét. Tudjon kialakítani önálló véleményt a Magyarországon
(esetlegesen) működő atomerőművel kapcsolatban.
6. Hullámok, fény, hang
Ajánlott óraszám: 24
Az általánosított hullám-tulajdonságok megfogalmazása, az absztrakt hullám-fogalom
kialakítása kísérleti tapasztalatokból kiindulva (kísérletek kötél-hullámokkal,
vízhullámokkal).
Az általános fogalmak alkalmazása egyszerű konkrét esetekre. Kapcsolatteremtés a
hullámjelenségek - hang, fény - érzékileg tapasztalható tulajdonságai és fizikai jellemzői
között. A fizikai tapasztalatok, kísérleti tények értelmezése modellek segítségével, a modell és
a valóság kapcsolatának megértése. A fizikai valóság különböző szempontú megközelítése –
az anyag részecske- és hullámtulajdonsága. Esetleg számítógépes szimulációs és szemléltető
programok felhasználása a modern fizika közvetlenül nem demonstrálható jelenségeinek
megértetéséhez.
Témakörök Tartalmak Rezgések, hullámok Rezgések jellemzése. Hullámok terjedése, állóhullámok. Mechanikai rezgés A harmonikus rezgőmozgás kísérleti vizsgálata, grafikus
ábrázolása. A rezgést jellemző mennyiségek. Newton II törvényének alkalmazása a rugón lévő testre. A rezgésidő kiszámítása. A rezgés energiája, energia-megmaradás. A rezgést befolyásoló külső hatások következményei (csillapodás, rezonancia kísérleti vizsgálata).A fonálinga kísérleti vizsgálata.
Mechanikai hullámok
A hullám mint a közegben terjedő rezgésállapot, longitudinális és transzverzális hullám, a hullámot jellemző mennyiségek: hullámhossz, periódusidő, terjedési sebesség. Hullámjelenségek kísérleti vizsgálata gumikötélen és hullámkádban .hullámok visszaverődése és törése, elhajlás, interferencia. Állóhullámok kialakulása kötélen, (a hullámhossz és kötélhossz kapcsolata).
Kontinuumok fizikája Hidrosztatika, az áramlástan elemei. A légkörzések és tengeráramlások jellemzői, a mozgató fizikai hatások. Mechanikai hullámok a természetben, árapály jelenség, dagály hullám. A kőzetlemezek mozgása, a mozgás következtében felhalmozódó feszültségek, földrengések. Az időjárás elemeinek, s az ezeket jellemző adatok összefüggéseinek elemzése.
A hang hullámtulajdonságai
A hang fizikai jellemzői, terjedésének mechanizmusa. Az emberi hangérzékelés fizikai alapjai. Ultrahang a természetben és gyógyászatban. A hangképzés sajátságai egy húros hangszer (pl. gitár) esetében. A hang terjedése közegben. A hétköznapi hangtani fogalmak fizikai értelmezése (hang magassága, hangerősség, alaphang, felhangok,
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
174
hangszín, hangsor, hangköz. Doppler jelenség. Elektromágneses hullámok
Az elektromágneses hullám fogalma, keletkezése, jellemzése. Az elektromágneses hullámok spektruma, elektromágneses hullámok a mindennapi életben. A fény, mint elektromágneses hullám. Az adatátvitel módja (rádió-, televízióadás és -vétel). A digitális adattárolás (CD, merevlemez). Optikai eljárások az adatátvitelben (üvegszálak). A fényelektromos hatás elve és gyakorlati alkalmazása (digitális fényképezőgép, fénymásoló, vagy lézernyomtató működésének elve). Az elektromágneses hullámok információátvitelben játszott szerepének megismerése. Az elektromosság, a mágnesség élővilágra gyakorolt hatásának megismerése.
Hullámoptika A fény tulajdonságainak vizsgálata. A fény terjedése vákuumban és anyagban (terjedési sebesség).Visszaverődés, törés (Snellius-Descartes - törvény, teljes visszaverődés, optikai eszközök képalkotása, leképezési törvény). Képalkotó eszközök: tükrök (sík, homorú, domború), gyűjtő és szórólencse. A szem, mint optikai rendszer, látáshibák, gyakorlati alkalmazások (színlátás, térlátás, 3D filmek). A fehér fény színekre bontása, színkeverés. Elhajlás résen, rácson, interferencia, fénypolarizáció. Hullámhossz-mérés. A fénysebesség mint határsebesség.
A fény kettős természete
A fény hullámtulajdonságainak összefoglalása. A fényelektromos jelenség - a fény részecske-természete. Fotocella, napelem, gyakorlati alkalmazások.
Az elektron kettős természete
Az elektron mint részecske. Elektroninterferencia, elektron-hullám. Gyakorlati alkalmazás: elektronmikroszkóp.
A továbbhaladás feltételei
- Ismerje a frekvencia és hullámhossz jelentését.
- Ismerje a legegyszerűbb optikai eszközök működését (szemüveg, nagyító, mikroszkóp,
távcső).
- Legyen tisztában azzal, hogy a zaj (hang) és az elektromágneses sugárzás is a
környezetszennyezés sajátos változata lehet.
7. Középszintű érettségi elkészítő kurzus I. Ajánlott óraszám: 48
8. Középszintű érettségi elkészítő kurzus II. Ajánlott óraszám: 36
9. Emeltszintű érettségi elkészítő kurzus I. Ajánlott óraszám: 72
10. Emeltszintű érettségi elkészítő kurzus II. Ajánlott óraszám: 66
A közép- és emeltszintű érettségi előkészítő kurzusok tartalmai, témakörei és követelménye
megegyezik a mindenkor érvényes, az OM által közzétett „Részletes érettségi
vizsgakövetelmények” témaköreivel és követelményeivel.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
175
INFORMATIKA
Célok és feladatok
Az egyén alapvető érdeke, hogy időben hozzájusson a munkájához és élete alakításához
szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és
alkalmazni. Az iskola feladata felkészíteni a tanulókat a megfelelő információszerzési,
feldolgozási és átadási technikákra, valamint megismertetni velük az információkezelés jogi
és etikai szabályait. Ennek leghatékonyabb módját a több évig tanult informatika tantárgy és
az iskolai élet egészét átható informatikai nevelés biztosíthatja.
Az intelligens és interaktív hálózati technológiák, szolgáltatások fejlődésével, valamint
elterjedésével kibővültek a kommunikáció lehetőségei, ami jelentősen befolyásolja a
személyközi társas-kulturális kapcsolatokat. A tanulóknak gyakorlatot kell szerezniük a
különböző kommunikációs technológiák használatában annak érdekében, hogy a dinamikusan
változó kommunikációs környezetben eligazodjanak, tudatosan és felelősen éljenek az
információszerzési és interaktív lehetőségekkel. A számítástechnika - beleértve a multimédia-
és az Internet-használatot is - a könyvtárhasználattal együtt alkotja az informatika tantárgy
legfontosabb területeit. A földrajzi elhelyezkedésből és az anyagi különbségekből adódó
esélyegyenlőtlenség jelentősen csökkenthető az informatikai eszközök és a könyvtári
szolgáltatások használatával. Az információ nyilvánossá és mindenki számára hozzáférhetővé
válása esélyt ad a demokrácia erősítésére.
A tantárgy célja felkelteni és folyamatosan ébren tartani a tanulók érdeklődését az
informatika iránt, megismertetni eszközeit, módszereit és fogalmait, amelyek lehetővé teszik a
tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását. Az informatikai nevelés amennyiben
logikusan gondolkodni, problémákat megoldani, alkotni tanít, és praktikus alkalmazói tudást,
készséget és képességet kíván kialakítani, korszerű (számítógépes) informatikai eszközök
alkalmazásával, felkészít a munkára, a mindennapi életre, és valamennyi tantárgy tanulását
segíti. Az informatikai nevelés célja annak megmutatása, hogy az információs és
kommunikációs technológiák gyors fejlődése a társadalmat átalakítja, kialakulóban van az
információs társadalom, amelyben élni és dolgozni kell. Cél, hogy a tanuló érezze: képes
bekapcsolódni az egész világra kiterjedő információs társadalomba.
Ezen a gyorsan változó, fejlődő területen különösen fontos, hogy a tanulókban kialakuljon
informatikai ismereteik folyamatos megújításának igénye.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
176
Az új eszközök közül sokoldalúságával kiemelkedik a számítógép, amely újszerű probléma-
megoldási lehetőségeket biztosít, hálózatba kapcsolva pedig újfajta kommunikációs
lehetőségeket nyújt, (például Web, csevegés; e-mail, levelezési listák, FTP). Történelmi
jelentősége az íráshoz mérhető.
Az informatika műveltségterület fejlesztési céljai akkor valósulhatnak meg, ha az egyes
tantárgyak, műveltségterületek tanítása és a tanórán kívüli iskolai tevékenységek szervesen,
összehangolt módon kapcsolódnak az informatikához. Az informatika műveltségterület egyes
elemeinek elsajátíttatása, a készségek fejlesztése, az informatikai tudás alkalmazása tehát
valamennyi műveltségterület feladata.
A számítástechnika oktatásának fő célkitűzései
- Korszerű alkalmazói készség kialakítása: a tanulók képesek legyenek arra, hogy a
számítógépeket és az informatikai eszközöket célszerűen használják, A feladatnak
megfelelően képesek legyenek az összetett munkához szükséges eszközkészletet kiválasztani .
- Az algoritmikus gondolkodás fejlesztése: a matematikához hasonló gondolkodásfejlesztő
szerep, amely nemcsak az iskolában, hanem a hétköznapi életben is alapvető fontosságú.
- Önálló munkára nevelés, differenciáit tanulás: a számítógép, mint interaktív eszköz
lehetőséget teremt az egyéni ütemű Tanulásra és a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára.
- Együttműködésre nevelés, csoportmunka: nagyobb számítógépes feladatok megoldása
megköveteli a csoportmunkát, feladatok részekre osztását, a másokkal való kapcsolattartást,
tervszerű, összehangolt munkát.
- Alkotó munkára nevelés: akár táblázatot készítünk a számítógéppel, akár szöveges
dokumentumot, a végeredmény egy új produktum lesz.
- Az informatika társadalomban játszott szerepének felismertetése: az informatika rohamos
fejlődése az egész társadalmat gyökeresen átalakítja, s ebben az állandóan változó világban
otthon kell éreznie magát a tanulónak.
- Az informatikai ismeretek rendszeres alkalmazása: az iskolai élet eseményeihez vagy a
tantárgyakhoz kapcsolódó feladatók megoldására a tanulók használjanak informatikai
eszközöket (dolgozat, előadás, bemutatás, tantárgyi feladatmegoldás, szervezés, tanulás).
- Az informatika etikai és jogi szabályainak megismertetése: tudatosítani kell a tanulókban az
információszerzés, -feldolgozás és -felhasználás etikai és jogi szabályait.
tanulóknak képesnek kell lenniük az adatok biztonságos tárolására, az ehhez kapcsolódó
technikai fogások alkalmazására. A tanulóknak ismerniük kell az adatvédelmi
alapfogalmakat, és az információhitelesség megőrzési technikáit.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
177
Az elsajátítani kíván ismeretek listáján szerepel a Szerzői jogi alapfogalmak ismerete,
valamint az infokommunikációs publikálási szabályok megismerése.
- Az esztétikai készség fejlesztése: igény és készség a számítógépes produktum esztétikus
formájának kialakítására.
A könyvtárhasználat oktatásának célkitűzései
- Felkészítés az információs társadalom kihívásainak fogadására: az információszerzés
bővülő lehetőségeinek felhasználására, az információk elérésére, kritikus szelekciójára,
feldolgozására és a folyamat értékelésére.
- A könyvtárra alapozott önművelés képességének kialakítása, fejlesztése a könyvtári
információs rendszer lehetőségeinek felhasználásával.
-A forrásokat komplex és alkotó módon alkalmazó tanulási technikák és módszerek
kifejlesztése. Az iskolai és más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök
megismertetésével, valamint a velük végzett tevékenységek elsajátíttatásával tudatos; biztos
használói magatartás kialakítása.
-A könyvtárhasználati tudás eszközjellegű beépítése a tanulók tantárgyi képzéséhez, iskolai
fejlődéséhez és a mindennapi problémák megoldásához szükséges információszerzésbe és
feldolgozásba.
-A forrás felhasználás etikai szabályainak elsajátíttatása és a normakövetés követelményének
elfogadtatása. A különböző társadalmi szerepekbe beilleszkedni, azokat szükség szerint
változtatni, és bennük hasznosan tevékenykedni tudó személyek nevelése.
A tantárgy szerkezete
Az első 6 kurzus minden diák számára kötelező, további 2 kurzus a középszintű érettségire
készít fel, további két kurzus az emeltszintű érettségire készít fel.
Fejlesztési követelmények, és feladatok
A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes munka szabályait, különös tekintettel a
balesetek megelőzésére. A berendezésekkel fegyelmezetten, a használati utasításokat
pontosan követve dolgozzon. Legyen tisztában a számítógépes környezet alapvető ergonómiai
kérdéseivel, az egészségvédelem lehetőségeivel számítógépes munkakörnyezetben. Sajátítsa
el a számítógép-kezelés alapjait, mozogjon otthonosan a számítástechnikai környezetben:
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
178
felhasználói szinten tudja kezelni a számítógépet és perifériáit: Szerezzen tapasztalatokat az
informatikai eszközök és információhordozók használatában.
Különféle formákban tudjon információt megjeleníteni; legyen képes a különböző formákban
megjelenő információt felismerni, a megszerzett információit kiértékelni és felhasználni.
Sajátítsa el az önálló tájékozódás, ismeretszerzés alapjait. Szerezzen jártasságot a könyv- és
médiatár, az Internet használatában.
Legyen képes a számítógéppel való interaktív kapcsolattartásra, tudja alkalmazni az operációs
rendszer és a segédprogramok legfontosabb szolgáltatásait. Tartsa be a program- és
adatvédelem szabályait.
Tudja önállóan használni a hálózatot és annak alapszolgáltatásait. Tudjon kapcsolatot
teremteni másokkal a hálózat révén, tudjon magáról, környezetéről adatokat közölni hálózati
úton és formában, tudjon adatokat megkeresni, elérni a hálózati szolgáltatások
alkalmazásával.
Ismerje a legalapvetőbb dokumentumformákat, ezeket minta alapján legyen képes előállítani,
legyén igénye a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására, különböző
formában való megjelenítésére.
A kívánt ismeretek közt szerepel az összetettebb dokumentumok létrehozása, átalakítása,
formázása.
Különböző formátumú produktumok készítése, a megfelelő formátum célszerű kiválasztása.
Legyen képes az adott probléma megoldásához kiválasztani az általa ismert módszerek,
eszközök és alkalmazások közül a megfelelőt.
Ismerje fel és legyen képes különféle formákban megfogalmazni a környezetében előforduló
tevékenységek algoritmizálható részleteit. Egyszerű feladat megoldásához legyen képes
algoritmusokat tervezni és megvalósítani.
Ismerje meg alkalmazásokon keresztül a szabályozó eszközök hatását. Legyen tudomása az
intelligens eszközökről (szoftver és hardver) és növekvő jelentőségükről.
Tudjon keresni nyilvántartásokban kézzel, adatbázisokban egyszerű keresővel. Legyen képes
értelmezni a programok által szolgáltatott válaszokat. Ismerje fel az adatok közötti
összefüggéseket.
Ismerje meg az informatika társadalmi jelentőségét, szerepét, a programok használatának jogi
és etikai alapjait. Értékelje a magyar tudósok szerepét, tevékenységét a világ informatikai
kultúrájának fejlődésében.
Legyen tudatában az öncélú és túlzott informatikai eszközhasználat egészségkárosító,
személyiségromboló hatásának. (pl. a számítógép-függőség videojáték-függőség problémái).
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
179
Tájékozódjon arról, milyen szerepük van az informatikai eszközöknek az iskola szakmai
irányultságának megfelelő szakmákban.
Ismerje meg és igényelje a könyvtárak szolgáltatásait. Rendszeres, sokoldalú könyvtári
tevékenységével alakuljon ki biztos használói magatartása.
Legyen tisztában a különböző dokumentumtípusok (hagyományos és legújabb
technológiákon alapuló ismerethordozók), tömegkommunikációs és hálózaton elérhető
források sajátos közlésmódjával, információs és esztétikai értékével.
Tanulmányaihoz érdeklődése szerint tudja szelektálni a különböző információs forrásokat.
Az iskolai és a mindennapi problémahelyzeteknek megfelelően tudja kiválasztani a megoldást
kínáló könyvtári tájékoztató segédleteket (kézikönyvtár, a könyvtári katalógusok, bibliográfiai
adatbázisok), és legyen képes információhordozókat, információkat keresni belőlük.
Legyen képes feladatához a probléma és az ismeretkör jellegének megfelelő könyvtártípust,
tájékoztató eszközt, dokumentumtípust kiválasztani. Tudja alkalmazni a szelektív adatgyűjtés
teljes műveletsorát, tudjon forrásjegyzéket készíteni.
Tudjon feladata megoldásáról beszámolni a különböző forrásokból szerzett információk
elemezésé és rendszerezése alapján. Munkája közben tegyen eleget a forrásfelhasználással
kapcsolatos etikai követelményeknek.
Értse meg a különböző könyvtártípusok szerepét az önművelésben, a felsőfokú
tanulmányokban, a szakmai ismeretszerzésben, a közhasznú tájékozódásban és igénybe tudja
venni szolgáltatásaikat.
Ismerje a korszérű technológiákon alapuló könyvtári ismerethordozókból, adatbázisokból,
számítógépes hálózatokból való információszerzés lehetőségét, módját, szükségleteinek és
érdekeinek megfelelően tudja azokat használni.
Oktatási módszerek és eszközök
A tárgy sajátosságából adódik, hogy némi előadás után a hangsúly az egyéni felfedező,
feltáró, gyakorlati munkára helyeződik, de időnként lehetőség adódik egy-egy megadott téma
kollektív feldolgozására is. Alapvető oktatási eszközként az iskolában rendelkezésre álló
számítógépeket és a világhálót lehet használni.
Értékelés
Az értékelés folyamatos. Minden órán lehetőség van a tanulók aktív segítésére. Az
osztályzatokat a diákok vizsgákon szerzik
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
180
Tartalomorientált kompetenciák
Információs társadalom
• A tanuló legyen tájékozott a jelek és kódok világában;
• értse és tudja használni a gyakorlatban a telekommunikációs eszközöket, rendszereket,
képes legyen bekapcsolódni az információs társadalomba;
• képes legyen a korszerű eszközök használatával információt szerezni, feldolgozni, és
tudását gyarapítani;
• ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb állomásait;
• ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat veszélyeit;
• ismerje az informatika etikai és jogi vonatkozásait!
Informatikai alapok – hardver, informatikai alapok – szoftver
• A tanuló ismerje a jelátalakítás és kódolás jelentőségét és módszereit a korszerű
informatikában;
• ismerje és használja a rendelkezésre álló (személyi) számítógépet és perifériáit;
• ismerje a helyi és a távhálózatok alapvető szolgáltatásait;
• legyen tisztában a számítógépes munkakörnyezet munkavédelmi és ergonómiai
kérdéseivel!
• A tanuló ismerje a tanult operációs rendszer(ek) felhasználói felületét és felépítését;
• tudja kezelni a könyvtárszerkezetet;
• ismerje az állománykezelés, adatkezelés lehetőségeit;
• ismerje a számítógépes hálózat(ok) alapvető kommunikációs szolgáltatásait!
Szövegszerkesztés
• A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló szövegszerkesztő programot;
• tudja használni a szövegszerkesztő program lehetőségeit;
• tudjon önállóan készíteni egyszerű szöveges dokumentumokat;
• részletes feladatleírás alapján legyen képes bármilyen szöveges dokumentum
előállítására;
• ismerje a fontosabb típusdokumentumok (pl. meghívó, levél, …) lehetséges tartalmát
és szerkezetét, tudjon ilyeneket önállóan elkészíteni;
• tudja dokumentumait esztétikus formára hozni;
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
181
• tudja kezelni a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit (helyesírás ellenőrző,
szinonima szótár), törekedjen a helyes és igényes fogalmazásra;
• tudjon szöveges dokumentumaiba képeket, táblázatokat (más programok által készített
objektumokat) beilleszteni!
Táblázatkezelés
• A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló táblázatkezelő programot;
• tudja használni a táblázatkezelő program lehetőségeit;
• legyen képes adatokat egyszerű táblázatokba rendezni, azokon elemi számításokat
végezni;
• legyen képes egyszerű kimutatásokat készíteni;
• tudjon adatokat célszerűen csoportosítani, közülük meghatározottakat kigyűjteni;
• tudja kimutatásait diagramokkal kiegészíteni, a diagramokat esztétikusan megtervezni!
Adatbázis-kezelés
• A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló adatbázis-kezelő programot;
• legyen képes adatmodellt alkotni egy konkrét feladat alapján;
• az adatmodell alapján tudjon adatbázist definiálni, annak tartalmát folyamatosan
karbantartani;
• tudjon egyszerű adatbeviteli sémát (űrlapot) tervezni és alkalmazni;
• tudjon adattáblák között kapcsolatokat felismerni és felépíteni;
• nagy adatbázisokból is tudjon lekérdezéssel információt nyerni;
• a nyert adatokat tudja esztétikus, használható formába elrendezni!
Információs hálózati szolgáltatások
• Tudjon Interneten információt keresni barangolással, illetve tematikus
keresőprogramokkal;
• tudjon elektronikus levelet írni, fogadni, leveleihez különböző dokumentumokat
csatolni;
• tudjon hálózaton keresztül közvetlen kapcsolatokat létrehozni;
• tudjon szöveges dokumentumokat, adatállományokat hálózatra elhelyezni;
• tudjon célszerű hiperszöveges dokumentumokat készíteni!
Prezentáció (bemutató) és grafika
• A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló rajzoló, valamint prezentációs programot;
• tudja használni a rajzoló, valamint prezentációs program lehetőségeit;
• tudjon egyszerű ábrákat rajzolni, azokkal műveleteket végezni;
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
182
• tudjon képekkel műveleteket végezni, minőségüket javítani;
• grafikus ábráit, képeit legyen képes szöveges környezetbe esztétikusan elhelyezni;
• képekből, szövegekből tudjon bemutatókat létrehozni!
Könyvtárhasználat
• A tanuló legyen képes az információs társadalom kihívásainak fogadására;
• rendelkezzen a könyvtárra alapozott önművelés képességével;
• a forrásokat komplex és alkotó módon tudja használni;
• ismerje a forrásfelhasználás etikai/formai szabályait!
Algoritmizálás, adatmodellezés
• A tanuló legyen képes egy programozási feladatot szabatosan megfogalmazni;
• tudjon pontos feladat-meghatározás után adatmodellt felállítani;
• tudjon használni legalább 2 algoritmust leíró eszközt;
• tudjon a megoldandó feladathoz algoritmust készíteni;
• legyen képes algoritmusok számítógépes megvalósítására, az elkészült algoritmus
helyességének ellenőrzésére!
A programozás eszközei
• A tanuló legyen képes egy programozási feladatot adott programozási nyelven
megoldani;
• legyen képes használni egy programozási nyelv fejlesztői környezetét; legyen képes
tesztelni programját, hibát keresni, majd javítani benne!
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
183
1. Információs társadalom
Ajánlott óraszám: 24
Témák Követelmények 1.1. A kommunikáció 1.1.1. A kommunikáció általános modellje 1.1.2. Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek 1.1.3. Számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban 1.1.4. Közhasznú információs források
Ismerje a kommunikáció modelljét és tudjon gyakorlati példákat (kommunikációs rendszereket) bemutatni értelmezni.
Ismerje a használatos (tele)kommunikációs rendszereket (pl. telefon, TV, …).
Ismerjen számítógépes katalógusokat és adatbázisokat. Legyen képes összetett keresésre az Interneten, keresőszerverek segítségével.
1.2. Információ és társadalom 1.2.1. Az informatika fejlődéstörténete 1.2.2. A modern információs társadalom jellemzői 1.2.3. Informatika és etika 1.2.4. Jogi ismeretek
Ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb fázisait, eseményeit. Legyen elképzelése a legújabb információs és kommunikációs technológiák társadalmi hatásairól. Ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat személyiségromboló, egészségkárosító hatását. Ismerje a helyi és a távhálózatok netikettjét. Tudja, hogy a vírusok a szoftverben és hardverben károkat okozhatnak. Legyen tisztában azzal, hogy az adat, az információ áru, jelentős értéket képviselhet. Ismerje a szerzői jog fogalmát. Tudja csoportosítani a szoftvereket felhasználói szerződés szerint (freeware, shareware, üzleti).
2. Informatikai alapismeretek – hardver, informatikai alapismeretek – szoftver
Ajánlott óraszám: 24
Témák Követelmények 2.1. Jelátalakítás és kódolás 2.1.1. Analóg és digitális jelek 2.1.2. Az adat és az adatmennyiség 2.1.3. Bináris számábrázolás 2.1.4. Bináris karakterábrázolás 2.1.5. Bináris kép- és színkódolás 2.1.6. Bináris hangkódolás
Ismerje az analóg és a digitális jel fogalmát, különbözőségeit. Tudja, hogy minden érzékelhető jel jó közelítéssel digitalizálható.
2.2. A számítógép felépítése 2.2.1. A Neumann-elvű számítógépek 2.2.2. A (személyi) számítógép részei és jellemzőik: Központi feldolgozó egység, memória, buszrendszer, interfészek (illesztő),
Ismerje a Neumann-elvet és azt, hogy más elven felépülő és működő számítógépek is léteznek.
Ismerje a számítógép részeinek és
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
184
ház, tápegység, alaplap 2.2.3. A perifériák típusai és főbb jellemzőik: bemeneti eszközök, kimeneti eszközök, bemeneti/kimeneti eszközök, háttértárak 2.2.4. A (személyi) számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése 2.2.5. Hálózatok
perifériáinak funkcióit és fontosabb jellemzőit. Ismerje a helyi és távhálózatok felépítését és fontosabb jellemzőit Ismerje a logikai alapműveleteket és tudja alkalmazni feladatok megoldása során. .
2.3.1. Az operációs rendszer és főbb feladatai 2.3.1.1. Az operációs rendszerek (fajtái) részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete 2.3.1.2. Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, törlése, átnevezése 2.3.1.3. Állományok típusai, keresés a háttértárakon 2.3.1.4. Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás 2.3.1.5. Az adatkezelés eszközei: Tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem 2.3.1.6. A szoftver és a hardver karbantartó (segéd)programjai: víruskeresés és -irtás, víruspajzs, lemezkarbantartás, … 2.3.1.7. A hálózatok működésének alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem
Ismerje az operációs rendszerek fajtáit, fő részeit és legfontosabb feladatait. Legyen képes egy rendszer megjelenését, néhány paraméterét igényei szerint beállítani. Ismerje az operációs rendszer felhasználói felületét.
Ismerje a könyvtárrendszer felépítését, igazodjon el benne. Ismerje a könyvtárműveleteket. Tudjon állományokat megkeresni. Ismerje és tudja használni az állománykezelő funkciókat. Értse a tömörítés lényegét, az archiválás és az adatvédelem szükségességét. Tudjon tömöríteni és kicsomagolni. Ismerje a vírus fogalmát, a leggyakoribb vírusok terjedési módját, valamint a védekezés eszközeit, módszereit. Tudja ellátni a lemezkarbantartás feladatait: lemez törlése, új lemez használatba vétele. Tudjon a hálózatba be- és kijelentkezni. Ismerje a (helyi) hálózati szolgáltatásokat és a felhasználói jogosultságokat.
3. Szövegszerkesztés
Ajánlott óraszám: 24
Témák Követelmények 3.1. A szövegszerkesztő használata 3.1.1. A program indítása 3.1.2. A munkakörnyezet beállítása 3.1.3. A szövegszerkesztő menürendszere 3.1.4. Dokumentum megnyitása, mentése, nyomtatása
Tudja az általa tanult szövegszerkesztő programot indítani. Ismerje a szövegszerkesztő kezelő felületét. Tudjon szöveget bevinni, javítani, törölni.
Tudjon többféle formátumú dokumentumot megnyitni, menteni és nyomtatni.
Tudjon fontosabb típusdokumentumokat (pl. meghívó, levél, …) önállóan készíteni.
3.2. Szövegszerkesztési alapok 3.2.1. Szövegbevitel, szövegjavítás 3.2.2. Karakterformázás 3.2.3. Bekezdésformázás 3.2.4. Felsorolás, számozás
Ismerje a szövegszerkesztés alapfogalmait (karakter, szó, sor, bekezdés, blokk, szakasz, oldal). Legyen képes karakterek betűtípusát, méretét, stílusát, színét megadni.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
185
3.2.5. Tabulátorok használata 3.2.6. Oldalformázás
Tudjon bekezdéseihez behúzást és térközt állítani, szövegbeosztást megadni, szegélyt, mintázatot megadni. Készítsen felsorolást, sorszámozott felsorolást. Tudjon különböző fajtájú tabulátorokat használni. Legyen tisztában az oldalbeállítás alapjaival (élőfej, élőláb, lapszámozás, margók, …)
3.3. Szövegjavítási funkciók 3.3.1. Keresés és csere 3.3.2. Kijelölés, másolás, mozgatás, törlés 3.3.3. Helyesírás ellenőrzés, szinonima szótár, elválasztás
Ismerje a szövegszerkesztő keresési, cserélési funkcióit. Tudjon kijelölni betűt, szót, bekezdést, szövegblokkot, legyen képes ezeket másolni, mozgatni, törölni. Tudjon ilyet más dokumentumból is beilleszteni. Használja a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit.
3.4. Táblázatok, grafikák a szövegben 3.4.1. Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel, sorba rendezés 3.4.2. Körlevélkészítés 3.4.3. Táblázatok, grafikák, szimbólumok és más objektumok beillesztése a szövegbe, valamint formázásuk
Tudjon szöveges dokumentumokban táblázatokat szerkeszteni (sorokat, oszlopokat, cellákat beszúrni, törölni). Tudja a sorokat adott oszlop szerint sorba rendezni. Tudjon kördokumentumot készíteni. Legyen képes szimbólumokat és egyéb objektumokat beilleszteni a szövegbe, s azokat esztétikusan elhelyezni.
4. Táblázatkezelés
Ajánlott óraszám: 24
Témák Követelmények 4.1 A táblázatkezelő használata 4.1.1 A program indítása 4.1.2 A munkakörnyezet beállítása 4.1.3 A táblázatkezelő menürendszere 4.1.4 A táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása
Tudja az általa tanult táblázatkezelő programot indítani. Ismerje a program kezelő felületét. Tudjon adatokat bevinni, illetve azokat törölni. Tudjon a megjelenítési üzemmódok között váltani. Tudjon többféle formátumú táblázatot megnyitni, menteni és nyomtatni.
4.2 A táblázatok felépítése 4.2.1 Cella, oszlop, sor, aktív cella, tartomány, munkalap
Ismerje a cella, az oszlop, a sor, az aktív cella és a tartomány, valamint a munkalap fogalmát. Tudjon cellát, sort és oszlopot beilleszteni, illetve, törölni.
4.3 Adatok a táblázatokban 4.3.1 Adattípusok 4.3.2 Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás 4.3.3 A cellahivatkozások használata 4.3.4 Képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény
Ismerje a szöveg, a szám és dátum adattípusokat. Tudjon egyszerű képleteket és függvényeket használni (összeg, átlag, maximum, minimum, darabszám, feltételek a képletben, keresés stb.) Tudja a táblázat összetartozó adatait adott
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
186
szempont szerint rendezni. Tudjon hivatkozást használni munkalapon belül. Tudjon hivatkozást használni munkalapokon keresztül. Ismerje a címzési módokat: relatív, abszolút és vegyes címzést.
4.4 Táblázatformázás 4.4.1 Sorok, oszlopok, tartományok kijelölése 4.4.2 Karakter-, cella- és tartomány-formázások 4.4.3 Cellák és tartományok másolása
Tudja alkalmazni a karakterformázás és a cellaformázás lehetőségeit. Tudja alkalmazni a cellán, illetve a tartományon belüli igazítás lehetőségeit. Tudja beállítani az oszlopszélességet és a sormagasságot. Tudja alkalmazni a szegélyezés és mintázat készítés lehetőségeit. Tudjon fejlécet és láblécet készíteni.
4.5 Táblázatok, szövegek, diagramok 4.5.1 Egyszerű táblázat készítése 4.5.2 Formázási lehetőségek 4.5.3 Diagramtípus kiválasztása, diagramok szerkesztése
Tudjon egyszerű táblázatot létrehozni. Ismerje a kapcsolatot a táblázatkezelő és a szövegszerkesztő rendszerek között. Tudja alkalmazni az oldalbeállításhoz kapcsolódó formázási lehetőségeket (tájolás, margó). Ismerje a diagramok és grafikonok szerkesztésének, módosításának lépéseit. Tudjon az ábrázolandó adatoknak és a belőle levonandó következtetéseknek megfelelő grafikontípust választani (pont, vonal, oszlop, kör). Tudjon grafikont és más objektumot beilleszteni.
4.6 Problémamegoldás táblázatkezelővel 4.6.1 Tantárgyi feladatok megoldása 4.6.2 A mindennapi életben előforduló problémák
Tudjon statisztikai problémákat megoldani táblázatkezelővel. Tudjon egyszerű és jól áttekinthető nyilvántartást készíteni. Tudjon táblázatot tervezni szöveges feladat alapján.
5. Adatbáziskezelés
Ajánlott óraszám: 24
Témák Követelmények 5.1. Az adatbázis-kezelés alapfogalmai 5.1.1. Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mező, kulcs
Tudjon különbséget tenni adattábla és adatbázis között. A rendelkezésére álló adathalmazból tudjon adatrekordokat összeállítani. Legyen tisztában az adattábla és a kulcs fogalmával, tudjon kulcsmezőt kiválasztani.
5.2. Az adatbázis-kezelő program interaktív használata 5.2.1. Adattípusok 5.2.2. Adatbevitel, adatok módosítása, törlése 5.2.3. Adatbázisok létrehozása, karbantartása
Ismerje az adatbázis-kezelőben használatos fontosabb mező típusokat (szöveg, különböző számtípusok, dátum, logikai); milyen adat tárolására alkalmasak, mik a velük végezhető műveletek.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
187
Tudjon létező adatbázist megnyitni, abból az adatokat a képernyőn megjeleníteni. Tudjon rekordokat vagy egyes mezőket kitörölni, vagy a benne levő adatokat újakkal felülírni. Tudja a módosított adatokat kimenteni. Tudjon megadott szerkezetű adattáblát létrehozni. Képes legyen az adattábla mezőit helyesen kiválasztani, a kulcsmezőt meghatározni, az új táblát feltölteni.
5.3. Alapvető adatbázis-kezelési műveletek 5.3.1. Lekérdezések, függvények használata 5.3.2. Keresés, válogatás, szűrés, rendezés 5.3.3. Összesítés
Tudjon a létező adatbázisban adott feltételeknek megfelelő rekordokat megjeleníteni és azokkal műveletet végezni. Tudja kiválasztani, hogy a kérdéshez mely mezők megjelenítése szükséges.
5.4. Képernyő és nyomtatási formátumok 5.4.1. Űrlapok használata 5.4.2. Jelentések használata
Tudjon az adattáblákból számítandó információkat megjeleníteni. Tudjon adott mezők felhasználásával jelentést kialakítani és nyomtatni.
6. Információs hálózati szolgáltatások
Ajánlott óraszám: 24
Témák Követelmények 6.1. Kommunikáció az Interneten 6.1.1. Elektronikus levelezési rendszer használata 6.1.2. Állományok átvitele 6.1.3. WWW 6.1.4. Keresőrendszerek 6.1.5. Távoli adatbázisok használata
Ismerje az Internet fontosabb szolgáltatásait, alkalmazza a szolgáltatások fontosabb használati szabályait. Ismerjen egy levelezési rendszert. Tudjon levelet küldeni, fogadni, megválaszolni, továbbítani és törölni. Ismerje az elektronikus levél részeit és a levél jellemzőit. Tudjon a levélhez csatolást készíteni és fogadni. Ismerjen és tudjon alkalmazni egy állomány átviteli segédprogramot. Ismerje az állomány átvitel szolgáltatást. Tudjon Internetről állományokat letölteni. Tudjon egy böngészőt használni. Ismerje a böngésző programok navigációs eszközeit. Tudjon kulcsszavas és tematikus keresőt használni. Tudjon egyszerű és összetett keresési feladatokat megoldani. Tudjon on-line adatbázisokat használni.
7.2. Weblap készítés 7.2.1. Hálózati dokumentumok szerkezete 7.2.2. Weblap készítése Web-szerkesztővel 7.2.3. Formázási lehetőségek
Ismerje a Weblap jellemző elemeit. A címsor, háttérszín, háttérkép, különböző színű, méretű, igazítású szöveg, listák, táblázatok, képek, animációk, hivatkozások elhelyezése egy grafikus webszerkesztővel.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
188
Tudjon egyszerű weblap szerkesztési feladatot elvégezni.
7. Prezentáció és grafika
Ajánlott óraszám: 24
Témák Követelmények 7.1. Prezentáció (bemutató) 7.1.1. A program indítása 7.1.2. A munkakörnyezet beállítása 7.1.3. A program menürendszere 7.1.4. Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, táblázat, rajz, diagram, grafika, fotó, hang, animáció, dia-minta …) és formázása
Tudja az általa tanult bemutató-készítő programot indítani. Ismerje a program kezelő felületét. Tudjon bemutatót megnyitni, menteni és lejátszani különböző módokon. Tudjon bemutatót készíteni.
7.2. Grafika 7.2.1. A program indítása 7.2.2. A munkakörnyezet beállítása 7.2.3. A program menürendszere 7.2.4. Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása 7.2.5. Képek beillesztése, formázása
Tudja az általa tanult grafikai programot indítani. Ismerje a program kezelő felületét. Tudjon grafikát, illetve képállományokat megnyitni, menteni és nyomtatni. Tudjon elemi ábrákat rajzolni, javítani, transzformálni. Tudjon képeket képfeldolgozó programmal kezelni, módosítani, minőségét javítani. Grafikus ábráit, képeit tudja szöveges környezetben esztétikusan elhelyezni.
8. Könyvtárhasználat
Ajánlott óraszám: 18
Témák Követelmények 8.1. Könyvtárak 8.1.1. A könyvtár fogalma, típusai 8.1.2. Eligazodás a könyvtárban: olvasóterem, szabadpolcos rendszer, multimédia övezet 8.1.3. A helyben használható és a kölcsönözhető könyvtári állomány 8.1.4. A könyvtári szolgáltatások
Ismerje a könyvtár fogalmát, típusait: hagyományos és elektronikus könyvtárak. Tudja kiválasztani a dokumentumokat és használni az eszközöket. Ismerje és tudja használni a gyakoribb könyvtári szolgáltatásokat.
8.2. Dokumentumok 8.2.1. Nyomtatott dokumentumok 8.2.2. Nem nyomtatott dokumentumok, illetve adathordozók (kazetta, diakép, film, CD, mágneslemez, DVD)
Tudja használni a kézikönyveket és a közhasznú információs forrásokat. Tudja használni a gyakoribb nem nyomtatott dokumentumokat.
8.3. Tájékoztató eszközök 8.3.1. Katalógusok 8.3.2. Adatbázisok 8.3.3. Közhasznú információs források (pl. telefonkönyv, menetrend, térkép)
Tudjon keresni a betűrendes leíró katalógusban. Tudjon adatokat gyűjteni számítógépes adatbázisból. Tudjon információt keresni az Interneten, ismert kereső-programokat használni.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
189
9. Algoritmizálás, adatmodellezés, programozási ismeretek (csak emelt szinten)
Ajánlott óraszám: 72
Témák Követelmények 9.1. Elemi és összetett adatok, állományszervezés, relációs adatstruktúrák 9.1.1. Egész és valós számok, logikai értékek, karakterek 9.1.2. Szöveg, sorozat, tömb, rekord, halmaz 9.1.3. Állományok
Ismerje az adattípusok osztályozásának lehetséges fajtáit. Tudjon különbséget tenni egyszerű és összetett típusok között. Tudja a felsorolt összetett típusokat definiálni. Ismerje az egyes típusokhoz tartozó műveleteket. (Numerikus, logikai, karakter-, ill. szövegműveletek; továbbá tömbből elem kiválasztása indexével, rekordból mező kiválasztása nevével, halmazműveletek; szekvenciális állományokra alkalmazható műveletek)
9.2. Elemi algoritmusok típusfeladatokra 9.2.1. Összegzés, eldöntés, kiválasztás, keresés, megszámlálás, maximum-kiválasztás, kiválogatás, elemi rendezések
Ismerje a strukturált programozás alapelveit, a lehetséges programszerkezeteket. Tudja a szükséges változókat kiválasztani, és programbeli használatukat szabatosan megfogalmazni. Tudja pontosan leírni az egyes típusfeladatok kiinduló állapotát (azaz felsorolni az értékkel rendelkező változókat és tulajdonságukat) és a várt eredményt (azaz mely változóba, milyen feltételek mellett, milyen értékeket kell visszaadnia a programnak). Tudja leírni a megfelelő algoritmusokat valamely algoritmus-leíró nyelven.
9.3. Rekurzió 9.3.1. Rekurzió a feladatok és az algoritmusok világában
Ismerje a rekurzió fogalmát. Néhány egyszerű rekurziós feladaton tudjon bemutatni a rekurzív algoritmusokat.
9.4. A programkészítés, mint termék-előállítási folyamat 9.4.1. A programkészítés lépései: feladat-meghatározás, tervezés, kódolás, tesztelés, hibakeresés, hatékonyság- és minőségvizsgálat, dokumentálás
Világosan lássa a tervezés és a kódolás közötti különbséget. Tisztában legyen a tesztelés szerepével, és alapelveivel. Tudjon adott feladathoz olyan tesztadatokat meghatározni, amelyek a hibás működés kiszűrésére alkalmasak.
9.5. Számítógép a matematikában, a természet- és társadalomtudományi tantárgyakban 9.5.1. Matematikai feladatok, egyszerű természettudományos szimulációs problémák, a középiskolai tantárgyakkal kapcsolatos egyszerű feladatok megoldása
Tudjon programot készíteni a felsorolt tantárgyak köréből megfogalmazott probléma megoldására, ha a megoldó módszerről részletes leírást kap.
10. A programozás eszközei (csak emelt szinten)
Ajánlott óraszám: 66
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
190
Témák Követelmények 10.1. Algoritmusleíró eszközök 10.1.1. Feladatmegoldás egy algoritmus-leíró eszköz segítségével 11.1.2. Az algoritmus-leíró eszközök fajtái
Ismerje a struktogramot vagy a folyamatábrát, és a mondatszerű algoritmus-leíró eszközt. Tudjon az egyikkel programot tervezni.
10.2. Programozási nyelv 10.2.1. Egy programozási nyelv részbeni (specialitások nélküli) ismerete
Ismerjen egy programozási nyelven: típusdefiníciót, változódeklarációt, input és output utasításokat, alapvető programszerkezeteket (azaz szekvenciát, elágazást, ciklust), eljárásokat, állományból adatbeviteli és -kiviteli műveleteket
10.3. Programfejlesztői környezet 10.3.1. Kódolási, szerkesztési eszközök valamilyen programnyelvi fejlesztői környezetben 10.3.2. Programkipróbálási eszközök valamilyen programnyelvi fejlesztői környezetben
Tudjon egy közepes nehézségű, de összetett feladatot strukturáltan megoldani az ismert programnyelven. Tudjon e felhasználóval kulturáltan kommunikáló adatbevitelt és adatkivitelt írni. Legyen képes a program különböző kimeneteinek tesztelésére alkalmas mintaadatokat adni. Tudjon nyomkövetéssel programot tesztelni.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
191
EMBER- ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA
Célok és feladatok
A társadalomismeret tanítás célja, hogy segítse a felkészülést a felelős társadalmi
szerepvállalásra, a demokratikus közéletben való aktív részvételre. Megismertesse a diákokat
a jog alapelveivel, az állam intézményeivel, a társadalom életének legfőbb vonásaival,
valamint a gazdaság működésével.
A lelki jelenségek és a társas viselkedés tudományos igényű megközelítése támpontokat
nyújthat a tanulóknak a mindennapos élethelyzetekben való eligazodáshoz, személyiségük és
kapcsolataik tudatos formálásához.
A tárgy segítségével ábrázolni lehet az ezredforduló nagy civilizációs változásait, a kultúra, a
társadalom, a gazdaság és a természet világában zajló folyamatok rendszerösszefüggéseit.
Cél, hogy segítsen eligazodni korunk legégetőbb kérdéseiben egy olyan nemzedéknek,
melynek egyéni és nemzeti identitását már a globális integrációs fejlemények által
meghatározott szellemi környezetben kell felépítenie.
Témakörök
Állampolgári és társadalmi ismeretek
Az önálló életvezetés és meggyőződés kialakításához, a mások véleményének megértéséhez
és tiszteletéhez szükséges képességek kibontakoztatása. A tudatos választói magatartás
hátterének kialakítása.
Gazdasági ismeretek I.-II.
Cél a gazdasági folyamatok és döntési helyzetek elemzéséhez szükséges ismeretek
elsajátítása. A tervezés és elemzés képességeinek fejlesztése az alábbi területeken: üzleti
vállalkozás, munkavállalás, pályázatkészítés, eligazodás a mindennapi élettel szorosan
összefüggő bürokrácia rejtelmeiben.
Szociológia
Célja fejleszteni a kooperatív, kommunikatív, konfliktusok kezelésére képes magatartást.
Hozzásegít az ember társas természetének megértéséhez, ideértve kapcsolataink szerepét a
személyiség fejlődésében, valamint az egyén felelősségét kapcsolataiért.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
192
E tanulmányok segítséget nyújtanak a mai magyar társadalommal kapcsolatos kérdések
megértéséhez.
Szociálpszichológia
Hozzásegít az ember társas természetének megértéséhez, ideértve kapcsolataink szerepét a
személyiség fejlődésében. Segít a tudatos és felelősségteljes kapcsolatépítés kialakításában.
Etika
Az etika nem kész válaszokat kínál, hanem a kérdések felismerésére és értelmezésére
törekszik. A morális helytállás értelmének sokoldalú megvilágításával segít különbséget tenni
jó és rossz döntés között. Az etika oktatása feltárja és fogalmilag megragadhatóvá teszi azokat
az értékelveket, amelyeken a társadalmi együttélés bevett normái alapulnak és segíti a
kulturális sokszínűség értékének felismerését.
Jelenismeret
A kurzus tematikus középpontjában a globalizáció, valamint a modernizáció kérdéseire
adható válaszok kialakítása, a helyes egyéni és kollektív magatartás alapjainak megteremtése
áll.
Célszerűnek látszik a mai világgazdaságban érvényesülő törvényszerűségek megértése, a
folyamatok hatásmechanizmusainak ismerete. Az egyéni, valamint a nemzeti és európai
identitás értelmének és jelentőségének felfogása. A természeti környezetben az emberi
beavatkozás hatására végbemenő változások társadalmi és gazdasági meghatározottságának
sokoldalú értelmezése.
Módszerek
Az ember és társadalomismeret tárgy sikere a diákok egyéni munkára való sikeres
felkészítésén múlik. Célunk nem elsődlegesen elméleti ismeretek átadása, - noha
természetesen egy fogalmakra, társadalmi-politikai-gazdasági folyamatokra épülő elméleti
anyag ismerete elengedhetetlen-, hanem a diákok felkészítése arra, hogy önálló
kutatómunkájukon keresztül legyenek képesek ezen folyamatok elemzésére, megismerésére.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
193
Elsődleges célunk, hogy a diákok képesek legyenek jelen koruk világának valós
megismerésére, az őket érdeklő, érintő problémák feldolgozására, esetlegesen írásos
bemutatására.
Számonkérés
A diákok írásban és szóban teljesíthetik vizsgakötelezettségüket. Házi dolgozat megírásával a
diákok a tanév szorgalmi időszaka alatt, tanári segítséggel dolgozhatnak egy általuk
kiválasztott hétköznapi, vagy tudományos probléma feltárásán. E feladat alapvetően az önálló
kutatási tevékenységet és a komplex (interdiszciplináris) megközelítést helyezi a
középpontba.
A szóbeli vizsga a diákok által hallgatott tematikus kurzusok anyagából összeállított tételsor
felhasználásával a vizsgaidőszakban tehető le.
A kurzusok tartalma
1. Állampolgári és társadalmi ismeretek
.Ajánlott óraszám: 12
Témakörök Tartalmak A társadalomismeret A társadalom fogalma. A társadalmak fejlődése, tagolódásuk.
Osztályok és rétegek. Családformák a mai világban. Az egyén és a jog Az emberi alapjogok. A jogegyenlőség elve. A gyermekek jogai.
Diákjogok. Jogok és kötelezettségek Magyarországon és az Európai Unióban.
Jogi alapismeretek Jogi alapismeretek. Polgári peres eljárások. A büntetőeljárás szereplői és főbb szakaszai.
Ügyeink intézése Kihez forduljunk? Hatóságok a mindennapi életben. Közigazgatási eljárások.. A legfontosabb iratminták és kezelésük A fontosabb intézmények. Adózás.
Politikai ismeretek Az állam fogalma. Államformák, politikai rendszerek. A legitim uralom. Az alkotmányosság alapelvei és védelme. A hatalmi ágak megkülönböztetése. Az állam és polgárai. A demokrácia működése. A nyilvánosság szerepe a demokráciában. A politika intézményrendszere, választási rendszer a mai Magyarországon és az Európai Unió országaiban. Nemzetközi konfliktusok, szövetségi rendszerek. A kisebbségek helyzete és jogai. Az állam feladatai. Az önkormányzatiság. Civil szervezetek szerepe.
Továbbhaladási feltételek
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
194
A tanuló legyen tisztában alapvető állampolgári jogaival és kötelességeivel. Ismerje
Magyarország állam-és közigazgatási intézményrendszerét.
2. Szociológia
Ajánlott óraszám: 12
Témakörök Tartalmak A szociológia módszertana
Mintavétel, közvéleménykutatás. Kérdőívek, interjú.
Szociálpszichológia. Kultúra, értékek és normák
Egyén, közösség, társadalom. Tanulás és szocializáció. Norma, szerep, státusz. Értékváltozás és életminőség Magyarországon és a nagyvilágban. A tudás fogalmánk átalakulása, az élethosszig tartó tanulás.
Egyenlőtlenség, szegénység
A társadalom rétegződése életkor, nemek, műveltség, vagyoni helyzet, foglalkozás, településformák, vallás és etnikum szerint. Életmód és társadalmi helyzet összefüggései. Kisebbségi élethelyzetetek. Nemzetiség és nemzet. Hátrányos társadalmi helyzetek, társadalmi felelősségvállalás és szolidaritás. A társadalmi helyzet változásai: egyéni és csoportos mobilitás.
Népesedés, népesség Alapfogalmak: termékenység, halandóság, reprodukció, halálozás. Kiemelt demográfiai csoportok: Nők, idősek, fiatalok, gyerekek. Magyarországi és nemzetközi tendenciák
A helyi társadalom A lakóhely, mint közösség. Konfliktusok a helyi társadalomban (pl. környezeti kockázatok, biztonság, szegénység, munkanélküliség). A településszerkezet változásai a mai Magyarországon. Város és falu. Urbanizációs és regionális problémák. Családformák, kortárs csoport és ifjúsági szubkultúrák.
A továbbhaladás feltételei
A tanuló legyen képes társadalmi problémák azonosítására, összetevőik felismerésére, ezek
megvitatására, önálló véleményalkotásra.
3. Szociálpszichológia
Ajánlott óraszám: 12
Egyén és csoport. Társas interakciók. Komformitás. Tömegkommunikáció
Félelem, harag, agresszió. Normák, normakövetés. Deviáns magatartásformák. Tömeglélektan, csoportlélektan. Sztereotip magatartásformák. Előítélet, diszkrimináció. A média lélektana. A reklám pszichológiája.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
195
Továbbhaladás feltételei: A diák legyen képes a társas interakciók formáinak felismerésére és
helyes alkalmazására. Legyen képes az előítéletes magatartásformák társadalmilag káros
hatásának tudatos felmérésére.
4. Gazdasági ismeretek I.
Ajánlott óraszám: 12
Témakörök Tartalmak Vállalkozás A vállalkozások csoportosítása méret, tevékenységi kör,
vállalkozási forma, tulajdonforma szerint. Kht, bt, rt, kft, állami tulajdon, magántulajdon. Egy kisvállalkozás alapítása (ötlet, terv, piac, források,) Profit, árbevétel, költségek. A vállalkozás sikerességének és kudarcának főbb okai. A nonprofit szféra főbb területei és sajátosságai. Public relations. Marketing.
A munka világa Munkaviszony adózási, biztosítási, egészség- és nyugdíjbiztosítási összefüggései. Munkaszerződés, kollektív szerződés. A munkáltató és a munkavállaló kapcsolata. Egyéni és kollektív érdekek, érdekképviselet, érdekvédelmi szervezetek. Munkaerőpiac. Álláskeresés, önéletrajzírás, felvételi elbeszélgetés. Munkajogi alapok, foglalkoztatási formák. Munkaerő-piaci elvárások itthon és külföldön. Munka nélkül.
Nemzetgazdaság A költségvetés. A gazdaság főbb sarokpontjai – gazdasági növekedés, foglalkoztatottság, infláció, belső egyensúly (költségvetés), külső egyensúly (fizetési mérleg), adósságállomány. A költségvetési hiány okai, veszélyei. Adók.(személyi jövedelemadó, ÁFA, társasági adó, helyi adók, eva). Konjunktúra és válság. A főbb nemzetgazdasági teljesítménymutatók (GDP, GNP). Az állam gazdasági szerepvállalása, pénzügyi közvetítők a nemzetgazdaságban.
5. Gazdasági ismeretek II
Ajánlott óraszám: 12
Világgazdaság Külkereskedelem, export, import. A külgazdasági kapcsolatok főbb fajtái, a külkereskedelem. Export, import hazai jellemzői. Valuták, árfolyamok. A kereskedelem korlátai. Vámok, protekcionizmus. Hazánk és a nemzetközi gazdasági szervezetek (IMF, Világbank, WTO – volt GATT). EU-tagság gazdasági nézőpontból. EU-tagság előnyei és hátrányai gazdasági szempontok alapján, (pl. a munkaerő, tőke mobilitása milyen hatással lesz a diákok, mint leendő munkavállalók, vállalkozók életére). Környezetszennyezés, erőforrások korlátozottsága, szegénység.
A továbbhaladás feltételei
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
196
A tanulók tudják, hogy mi a különbség a vállalkozási forma és a tulajdonforma között.
Tudjanak példát mondani arra, hogy mivel foglalkozik egy vállalkozás. A tanulók tudjanak
önéletrajzot írni. Legyenek képesek önálló véleményt formálni egy-egy gazdasági probléma
okairól és megoldási lehetőségeiről
6. Etika
Ajánlott óraszám: 12
Témakörök Tartalmak Erkölcsi gondolkozás Tények és értékek. A cselekedet erkölcsi megítélése. Etikai
álláspontok a jó és a rossz ismeretének eredetéről. A szenvedés kérdése. Hit és vallás. A világvallások emberképe és erkölcsi tanítása.
Törvény és lelkiismeret
Az erkölcsi gondolkozás fejlődése. Szokás, hagyomány, törvény. Az egyén választása. Szándék és következmény. Erények, jellem, erkölcsi érzék, erkölcsi nevelés. Önállóság, önmegvalósítás és önkorlátozás.
Kapcsolatok Szeretet, barátság, szerelem, szexualitás. Szülők és gyerekek, otthon, család. Egyén és közösség. Állampolgárság és nemzeti érzés. Többség és kisebbség. Szolidaritás. Társadalmi igazságosság. Erkölcs és politika. Részvétel a közéletben, szólásszabadság.
Korunk erkölcse Ökológiai válság. Környezettudatos életmód, az emberek felelősége. Világszegénység. Közösségi és társadalmi korrupció. Intolerancia, kirekesztés, rasszizmus. Az emberiség közös öröksége.
A továbbhaladás feltételei
A tanulók meg tudják ítéli a különbséget, jó és rossz döntések között. Fel tudják mérni a
Fontosabb összefüggéseket korunk erkölcsi kihívásainak okairól. Ismerik a fontosabb
Fogalmakat (erkölcs, érték, szolidaritás, empátia, lelkiismeret…).
7. Jelenismeret
Ajánlott óraszám: 12
Témakörök Tartalmak Az új gazdasági világrend
A piacgazdaság globális tendenciái és mechanizmusai. A növekedés dilemmái. A racionális gazdasági magatartás összetevői a piacgazdaságban. A mikro- és makroökonómia konfliktusai..
Innen és túl a nemzetállamon
Magyarország és a globalizáció kihívása. Az európai integráció kérdései. A “helyi társadalom” fogalma és működése. A nemzeti szuverenitás jelentősége a globalizáció korában. Civilizációs konfliktusok (etnikai, környezeti, vallási, gazdasági). Nemzetközi szervezetek és a nemzetek közössége. A gazdasági világverseny hatása a nemzetgazdaságra, a helyi társadalmakra és a politika nemzetközi intézményrendszerére.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
197
Kultúra és globalizáció A tömegkultúra jelenségeinek értelmezése. A kulturális sokféleség jelentősége és a fennmaradását fenyegető tendenciák.
Hitek és remények Szellemi és vallási körkép az ezredfordulón. A technológiai-gazdasági fejlődés hatása a mindennapi életre
Munkába lépés, pályaválasztás, munkavállalói stratégiák a mai gazdaságban. A hatékonyságelv és a gazdasági világverseny következményei. A munkanélküliség kérdése. A társadalmi tér átalakulása a közlekedési és a távközlési technológia fejlődésének hatására.
A fogyasztók társadalma
A fogyasztói társadalom. A reklám. A jóléti állam. A politikai nyilvánosság átalakulása.
A családi élet változásai
A család kulturális, gazdasági és társadalmi funkcióinak átalakulása. Változások a szexuális viselkedésben és a nemi szerepekben. A feminizmus törekvései.
Az életmód átalakulásának hatása a testi és lelki egészségre
Civilizációs és környezeti ártalmak. A kémiai biztonság kérdései. Az E számok vonzásában. A géntechnológia alkalmazásának társadalmi és ökológiai kockázata.
A növekedés határai A technikai civilizáció és a gazdasági növekedés hatása a természeti környezetre. Klímaváltozás, erdőpusztulás, talajerózió, az ivóvízbázisok és más természeti erőforrások kimerülése. Környezetszennyezés: az ipari és kommunális hulladék növekedésének és kezelésének kérdései, megelőzés és újrahasznosítás.
Népesedési kérdések Migráció globális méretekben. A menekültkérdés gazdasági, politikai és ökológiai szempontból.
A továbbhaladás feltételei
A tanuló ismerje korunk modernizációs és globális folyamatait, legyen képes az önálló
tájékozódásra és véleményformálásra a felmerülő világjelenségekkel és hazai problémákkal
kapcsolatban. Tudja. értelmezni e folyamatoknak a kulturális és természeti környezetre
gyakorolt hatását.
8. Filozófia Témakör Tartalom A filozófia Fogalma, keletkezése, kiindulópontjai, kezdetei, helye a
tudományok rendszerében, hatása a társadalmi struktúrára és az emberi gondolkodásra. Filozófiai diszciplínák, résztudományok: ontológia, gnoszeológia, kozmogónia, axiológia, logika, religionisztika, politológia, szociológia, etika, esztétika, teológia stb.
Logika Fogalma, lényege, kapcsolata más tudományokkal. Arisztotelész logikai alapfogalmai (premissza, konklúzió, szillogizmus), Zénón apóriái (logikai paradoxon, filozófiai logika).
Ismeretelmélet A tudományos megismerés forrásai, lehetőségei, módszerei. Az univerzáliák vitájának hagyatéka, a filozófiai irányzatok dialektikája: realizmus – patrisztika – racionalizmus; nominalizmus – skolasztika – empirizmus.
Lételmélet “Rádöbbenés a létre”, a létezés megfogalmazása, a kérdés feltevése. Ideák és kategóriák; dualizmus, pluralizmus, monizmus
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
198
és empirizmus. Az irodalom lételméleti kérdésfeltevései: Hamlet – Candide – Meursault.
Erkölcsfilozófia Az erkölcs, mint társadalmi konvenció. Különböző társadalmak különböző erkölcsrendszerei – a morál szinkron és diakron vizsgálata.
Tudományfilozófia A tudomány fejlődése és a különböző korok tudományossága. A tudományos érvelés sajátosságai, paradigmái.
Vallásfilozófia Ismerkedés az alapfogalmakkal: religionisztika, világvallás, vallás, szekta, egyház, hit, ideológia… A mítosz. Törzsi, tradicionális és modern vallásviszonyulás. Távol-keleti vallások, közel-keleti vallások, atlanti kultúra.
Politikai filozófia Egyén és közösség. Törzsi, tradicionális és modern társadalmak. Államformák, társadalmi rendszerek, utópiák. A nyugati kultúrkör evolúciója, paradigmaváltásai: Periklész paradoxonja – Jézus nonkonformizmusa – Gutenberg galaxisa – Kolumbusz tévedése – Mirabeau hídja – Watt gőzgépe – Ford futószalagja – Európa újrafelosztása – Teller atomreaktora – Neumann elve.
Érettségi kurzusok
Belépő tevékenységformák:
A diákok a tematikus kurzusok sikeres teljesítésével megszerezhették azokat az ismereteket,
melyek segítségével könnyen el tudnak igazodni a jelen kor társadalmi, gazdasági és politikai
viszonyai között. Ismeretanyaguk gyarapítása, valamint a rendelkezésükre álló
fogalomkészlet lehetővé teszi számukra a társadalmi kérdések pontos megfogalmazását, s az
azokra adandó válaszok gondos kifejtését.
Középszintű érettségi felkészítő kurzus I. Ajánlott óraszám: 48
Középszintű érettségi felkészítő kurzus II. Ajánlott óraszám: 36
Emeltszintű érettségi felkészítő kurzus I. Ajánlott óraszám: 72
Emeltszintű érettségi felkészítő kurzus II. Ajánlott óraszám: 66
Tartalom:
Az érettségi kurzusok tematikája megegyezik a mindenkori érettségi követelményekkel
(írásbeli példasorok, szóbeli témakörök).
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
199
IDEGEN NYELVEK
ÁLTALÁNOS BEVEZETŐ
Általános célok és feladatok
Cél a tantárgyakkal szemben kialakult gátak, negatív hozzáállás és frusztráció csökkentése,
megszüntetése, és így – a lehetőségek szerint – igyekszünk segíteni a nyelvekhez való pozitív
viszony kialakítását.
A kommunikációs készségek fejlesztésekor nagy hangsúlyt helyezünk a személyiséget
fejlesztő célokra is, miközben magát az elsajátítható tudást adjuk át. A tanulók az órán
különböző társas szituációkban, a mindennapi életükhöz közelálló helyzeteken keresztül
gyakorolhatják az önkifejezés lehetséges formáit. Az órai társas helyzetek során a másokkal
való együttműködés ösztönzi a diákok személyiségének fejlődését pl. az empátia, a kölcsönös
odafigyelés területén.
Idegen nyelvek tanulása elképzelhetetlen az adott népek kultúrájának és hagyományainak
megismerése nélkül. Ezért érdekes, mindennapi életből vett anyagokkal igyekszünk felkelteni
és fenntartani a diákok érdeklődését, valamint bővíteni tudásukat, rálátásukat a célnyelvi
ország kultúrájára.
Célunk, hogy a diákok a hétköznapi életben felhasználható, hasznosítható nyelvi ismeretekkel
rendelkezzenek, valamint elsajátítsák az önálló nyelvfejlesztéshez elengedhetetlen
stratégiákat, amelyek ösztönözhetik őket az egész életen át tartó tanulásra.
Kiemelt célok
Legfontosabb célunknak tartjuk, hogy a diákok saját haladási ütemükben tanulhassák a
nyelvet. Figyelembe véve a diákok idegen nyelvekkel és azok tanulásával kapcsolatos
félelmeit és fenntartásait, kommunikációs képességeit, személyiségét, érdeklődését,
ismereteit, biztosítjuk, hogy a számukra legmegfelelőbb tempóban érhessék el az általuk
kitűzött célt.
Cél, hogy az adott idegen nyelvet első helyen választó diákok eljussanak- az Európa Tanács
skálájához igazodva – középszinten a B1 szintre, emelt szinten a B2 szintre, a nyelvet
második helyen választók pedig eljussanak legalább az A2 szintre.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
200
Részcélok
A kerettanterv az idegennyelv-tanítás követelményeit úgy alakította ki, hogy az felkészítse a
diákokat a fent említett feladatokra, akár első, akár második nyelvként választják az adott
idegen nyelvet. A cél, hogy a tanulók megállják helyüket különböző kommunikációs
szituációkban, és tudják a nyelvet céljaik megvalósítására használni. Olyan kommunikatív
emberek képzése a feladat, akik egy adott idegen nyelvi szituációban képesek kreatívan és
hatékonyan megnyilvánulni.
- érdeklődés felkeltése a célnyelv iránt, illetve a nyelvhez való pozitív viszony kialakítása
- a nyelvvel kapcsolatban fennálló félelmek, frusztrációk és gátak csökkentése a felszabadult,
bátorító, és biztonságos légkör megteremtésével, amely lehetővé teszi, hogy a tanuló meg
merjen szólalni, és gondolatait spontán kifejezze a célnyelv használatával
- különböző kommunikatív eszközök használatának inspirálása, utat adva a tanulók
kreativitásának, és fejlesztve ezzel önálló problémamegoldó képességeiket
- A diákok mindennapi életében előforduló szituációkban az idegen nyelv használat előnyeire
való rávilágítás, s a készségek, képességek gyakori, aktív használatának ösztönzése. A tanuló
minél többet szembesüljön a nyelv használatának szükségességével, s ne úgy tekintse a
nyelvet, mint egy tantárgyat, hanem mint az emberek közti értékes kommunikáció eszközét.
- A kulturális kompetencia fejlesztése. A nyelvtanulás során a tanuló betekintést nyer más
kultúrákba, ami hozzájárul az interkulturális tudatossághoz, készségekhez. Ennek gyakorlati
haszna a hatékonyabb kommunikáció, távlati eredménye pedig tapasztalatszerzés saját
kultúránkon kívüli kultúrákról, amely közelebb visz megismerésükhöz, megértésükhöz. A
tanuló nyitottabbá válik egy más kultúra új élményeinek befogadására, aminek segítségével
gazdagabb, összetettebb személyiséggé fejlődhet
- Fontos szempont az oktatás során, hogy a tanulók felismerjék, hogyan tudják alkalmazni,
illetve hogyan lehet segítségükre a célnyelv más ismeretek elsajátítása, más tantárgyak
tanulása során.
- Sok diák számára nehézséget okoz a vizsgaszituációban megkövetelt kommunikáció, ezért
tudatosan fel kell őket készíteni, hogy képesek legyenek a szituációt kezelni.
- A való életben a nyelvi készségek általában nem izoláltan jelennek meg: gyakran előfordul,
hogy egy levélre szóban válaszolunk, egy újságcikkre, rádióműsorra írásban reagálunk stb.
Éppen ezért fontos, hogy a nyelvi készségeket lehetőleg a nyelvórán is integráltan fejlesszük.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
201
- Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) sokrétű lehetőséget nyújtanak a
nyevltanulóknak az önálló nyelvtanulásra, illetve célnyelvvel és célnyelvi közösséggel
kialakítható kapcsolatra. Ezen alkalmazások készségszintű kialakítása és fejlesztése fontos
feladat, ahhoz, hogy a diákok autonóm, nyelvtanulókká illetve nyelvhasználókká váljanak.
A képzés módszere
A középiskolába újonnan bekerülő diákok tudásukat illetően meglehetősen heterogén képet
mutatnak, ezért a nyelvoktatás nem támaszkodhat közvetlenül a már megszerzett ismeretekre,
hanem a diákok aktuális tudásszintje, mentális állapota, meglévő készségeik és nyelvvel
kapcsolatos céljaik határozzák meg a tanulási folyamatot (óraszám, csoport, tanulási idő stb.)
A tantervben a nyelvtudás szintjeit a könnyebb követhetőség kedvéért öt nagy egységre
bontottuk, amelyet az európai hatfokú szisztéma alapján állapítottunk meg (A1-, A1, A2, B1,
B2). Egyik szintről a másikra a diákok meghatározott számú kurzusokon keresztül jutnak el.
Az idegen nyelvet második helyen választóknak az A2 szintre kell eljutni, ez hat kurzus
teljesítését jelenti amennyiben a diák hozott tudása megfelel az Európa tanács szintleírása
szerinti A1- szintnek, vagyis a bemeneti követelménynek. A középszintű érettségihez (B1
szint) további két érettségi előkészítő kurzus szükséges. Ha valaki emeltszintű érettségit
szeretne tenni, annak még további két, emeltszintű érettségire felkészítő kurzuson kell részt
venni a 8 kurzus után, tehát összesen 10 darab kurzus fedi le a szintleírásnak megfelelő B2-es
szintet.
A nyelvtanítás sajátosságai miatt, az idegennyelv-tanítás eltér a többi tantárgytól abban, hogy
a kurzusok sorrendje kötött. Az egyes kurzusok nem választhatóak szabadon, hanem a diákok
- aktuális adott idegen nyelvi kommunikációs készségeik, és képességeik
- mentális állapota
- nyelvvel kapcsolatos elképzelései
- különböző életkorbeli, csoporton belül betöltött szerephez fűződő stb. sajátosságai
határozzák meg, mely kurzusokat választhatják. A kommunikációs kompetencia tekintetében
tehát linearitást, azaz egymásra épülést mutatnak a kurzusok. Tanulmányaik során a tanulók a
kommunikációs céljaik megvalósításában egyre magasabb szintre jutnak el, amely szintek
nem felcserélhetőek.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
202
A témakörök, a kommunikációs szándékok, és a nyelvtani kompetencia tekintetében azonban
nincs ilyen mértékű kötöttség. A különböző témák és nyelvtani szerkezetek, a különböző
szinteken újra és újra megjelenhetnek, s meg is jelennek, természetesen eltérő nehézségi
fokon. Ezzel biztosítható az egyéni haladási ütem valamint a rendszer átjárhatósága.
Az egyes kurzusokon előforduló témakörök az érettségi követelményekben meghatározott
témakörök közül kerülnek ki, szem előtt tartva az aktuális tanulócsoport érdeklődési körét,
mentális beállítottságát. Az első hat kurzus végére azonban a tanulók az összes témakörrel
megismerkednek, s a tanult témákról, a tanult nyelvi, és szókincsbeli eszközök segítségével
idegen nyelven képesek kifejteni véleményüket gondolataikat, s a felmerülő egyszerűbb
kérdésekre válaszolni tudnak a tőlük elvárható nyelvi szinten. A középszintű érettségire
felkészítő kurzusokon újra előkerül minden témakör, bár már nem olyan részletességgel, mint
az első hat kurzus során, inkább részben ismétlő, nagyobb részben kiegészítő, illetve a
meglévő ismereteket elmélyítő céllal. Az emelt szintű érettségire felkészítő kurzusokon újra
előkerül minden téma, természetesen még magasabb nyelvi szinten, bővebb szókinccsel,
elvontabb gondolatokkal gazdagítva.
A hat kurzus során előkerülő témakörök az érettségi követelményrendszerben
meghatározottak szerint:
- személyes vonatkozások és a család /tanuló személye, családi élet/
- ember és társadalom /emberek külső belső jellemzése, ünnepek vásárlás/
- környezetünk /otthon, lakóhely és környéke, időjárás/
- az iskola /saját iskola, nyelvtanulás/
- a munka világa /diákmunka, pályaválasztás/
- életmód /napirend, kedvenc ételek/
- szabadidő, művelődés, szórakozás /színház, mozi, kedvenc sport/
- utazás, turizmus /tömegközlekedés, utazási előkészületek/
- tudomány és technika /népszerű tudományok, ismeretterjesztés, a technikai eszközök
szerepe a mindennapi életben/
- célnyelvi ország kultúrája, földrajza, és egy két fontosabb történelmi esemény
Ahhoz, hogy a tanulók interakciókban részt tudjanak venni, nem elég az, hogy adott témáról
ki tudják fejteni nézeteiket. Hogy egy beszélgetésbe be tudjanak kapcsolódni néhány szóval,
vagy egy-két mondattal, illetve, hogy reagálni tudjanak az elhangzottakra, meg kell
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
203
ismerkedniük a társas viselkedés szabályaival. Meg kell tanulni beszélgetést kezdeményezni,
udvariasan szót kérni, átadni a szót a beszélgetőpartnernek, figyelmesen hallgatni a másikat és
lezárni a beszélgetést. Tudni kell, hogy kivel milyen hangnemet illik megütni, mi számít
viccnek, mi durvaságnak. A tanulóknak el kell sajátítani azokat a stratégiákat, azokat a kis
„forgatókönyv mintákat” (szcenáriókat), amelyeket akkor alkalmazunk, amikor kiszámítható
helyzetekben feladatokat végzünk (pl. ételrendelés). Ezeknek a „forgatókönyveknek” elemi
részei a beszédszándékok, vagy kommunikációs szándékok. (pl. információkérés és -adás,
vélemények cseréje). Ezek tanításának sorrendje a témakörökhöz hasonlóan szabadon
választható. Az első hat kurzus során a tanulók megismerkednek az összes olyan egyszerűbb
beszédszándékkal, amelyekkel a mindennapjaiban a leggyakrabban találkozhat. A közép- és
emelt színtű érettségire felkészítő kurzusokon ezen kommunikációs szándékok gyűjteménye
némileg bővül amellett, hogy a már ismert beszédszándékok árnyaltabb kifejezésére is
felkészülnek a tanulók.
Az első hat kurzus során előforduló beszédszándékok:
Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok:
- megszólítás;
- köszönés, elköszönés;
- bemutatás, bemutatkozás;
- telefonálásnál bemutatkozás és elköszönés
- személyes levélben megszólítás és elbúcsúzás;
- érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás;
- engedélykérés és arra reagálás;
- köszönet és arra reagálás;
- bocsánatkérés és arra reagálás;
- gratuláció, jókívánságok és arra reagálás.
Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok:
- sajnálkozás;
- öröm;
- elégedettség, elégedetlenség;
- csodálkozás;
- remény;
- bosszúság.
Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok:
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
204
- véleménynyilvánítás, véleménykérés és arra reagálás;
- valaki igazának az elismerése és el nem ismerése;
- egyetértés, egyet nem értés;
- érdeklődés,;
- tetszés, nem tetszés;
- dicséret, kritika;
- ellenvetés;
- akarat, kívánság, képesség, kötelezettség, szükségesség, lehetőség;
- ígéret; szándék, terv,
- érdeklődés értékítélet, kívánság, preferencia iránt.
Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok:
- dolgok, személyek megnevezése, leírása;
- események leírása;
- információkérés, információadás;
- igenlő vagy nemleges válasz;
- tudás, nem tudás;
- bizonyosság, bizonytalanság;
- ismerés, nem ismerés.
A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok:
- kérés;
- tiltás, felszólítás;
- segítségkérés és arra reagálás;
- javaslat és arra reagálás;
- kínálás és arra reagálás;
- meghívás és arra reagálás.
Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok:
- visszakérdezés, ismétléskérés;
- nem értés;
- betűzés kérése, betűzés;
- felkérés lassabb, hangosabb beszédre;
- beszélési szándék jelzése, téma bevezetése;
- megerősítés
- témaváltás, beszélgetés lezárása.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
205
Az érettségihez szükséges kommunikációs szándékok:
Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok:
- megszólítás;
- köszönés, elköszönés;
- bemutatás, bemutatkozás;
- telefonálásnál bemutatkozás, elköszönés;
- szóbeli üdvözletküldés;
- személyes és hivatalos levélben megszólítás;
- személyes és hivatalos levélben elbúcsúzás;
- érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás;
- engedélykérés és arra reagálás;
- köszönet és arra reagálás;
- bocsánatkérés és arra reagálás;
- gratuláció, jókívánságok és arra reagálás;
- együttérzés és arra reagálás.
Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok:
- hála;
- sajnálkozás;
- öröm;
- elégedettség, elégedetlenség;
- csodálkozás;
- remény;
- félelem;
- bánat;
- bosszúság.
Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok:
- véleménynyilvánítás, véleménykérés és arra reagálás;
- valaki igazának az elismerése és el nem ismerése;
- egyetértés, egyet nem értés;
- érdeklődés, érdektelenség;
- tetszés, nem tetszés;
- dicséret, kritika,;
- ellenvetés;
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
206
- ellenvetés visszautasítása;
- akarat, kívánság, bizonytalanság, képesség, szükségesség, kötelezettség, lehetőség;
- ígéret;
- szándék, terv,
- érdeklődés értékítélet, kívánság, preferencia, érdeklődési kör iránt.
Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok:
- dolgok, személyek megnevezése, leírása;
- események leírása;
- információkérés, információadás;
- igenlő vagy nemleges válasz;
- válaszadás elutasítása;
- tudás, nem tudás;
- bizonyosság, bizonytalanság,
- emlékezés, nem emlékezés.
A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok:
- kérés;
- tiltás, felszólítás;
- segítségkérés és arra reagálás;
- javaslat és arra reagálás;
- kínálás és arra reagálás;
- meghívás és arra reagálás;
- reklamálás;
- tanácskérés, tanácsadás;
- segítség felajánlása és arra reagálás;
- ajánlat és arra reagálás.
Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok:
- visszakérdezés, ismétléskérés;
- nem értés;
- betűzés kérése, betűzés;
- felkérés lassabb, hangosabb beszédre;
- beszélési szándék jelzése, téma bevezetése, félbeszakítás;
- megerősítés;
- körülírás;
- témaváltás, beszélgetés lezárása.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
207
A kommunikációs stratégiák egy adott szituációban, valamint a szükséges beszédszándékok
természetesen erősen függenek a célnyelvi konvenciók, szabályok ismeretétől, ezért a
célnyelvi kultúrával kapcsolatos ismeretek tanításának kiemelkedő szerepe van az idegen
nyelvtanítás során.
A nyelvi kompetenciák tekintetében a tapasztalatok szerint a szorosan nem egymásra épülő
nyelvtani szerkezeteket egymástól függetlenül, nem egymásra építve is lehet tanítani.
Különösen fontos ez azoknak a tanulóknak az esetében, akik már sokat tanulták a nyelvet, de
sokat elfelejtettek, vagy bizonyos szerkezeteket bár ismernek, de hibásan használnak, avagy
korábbi negatív tapasztalataik miatt bizonyos szerkezetek használatát mellőzik, esetleg
teljesen elutasítják. A tananyag rendszerint nem nyelvtani anyagrészek köré csoportosul,
hanem inkább a csoport tagjait érintő és őket érdeklő témák köré. A nyelv tanításának módja
így a témaközpontú megközelítés.
Ezért az elsajátítandó nyelvi kompetenciák nem kurzusokra lebontva tagoltak, hanem
alkalmazkodva az Európai tanács által meghatározott, és az érettségi követelményekben
célként kitűzött szintrendszerhez, 4 csoportra bomlanak, amelyből az utolsó csoport az emelt
szintű érettségihez szükséges elemek gyűjteménye. Az első három kurzus után /A1 szint/, a
hatodik /A2/, a nyolcadik /B1/ és a 10-ik /B2/ kurzus meghatározott nyelvi struktúrák, elemek
permutációjából kerülnek ki az egyes kurzusokon előforduló nyelvi kompetenciák, így
biztosítva, a nyelvtanítás a tanulócsoport tudásszintjéhez és érdeklődési köréhez
szabhatóságát.
Minden kurzuson az újabb elsajátítandó nyelvi szerkezetek mellett természetesen, újra és újra
előkerülnek a korábbi kurzusokon tanult nyelvi elemek, elősegítve azok rögzülését,
ösztönözve használatukat.
Fejlesztési Követelmények
A kurzusok végére a diákok az ismert témakörökben képesek érdemben megnyilvánulni,
hallott és olvasott szövegeket alkotni és értelmezni a kurzus szintjének megfelelően, valamint
a tanult élethelyzetekben a célnyelven helytállni.
Bemeneti követelmények:
A diákok nyelvtudás-szintje eltérő, van aki ténylegesen eléri a 8. évfolyam kimeneti szintjét,
az A2-es szitntet, de ez nem minden esetben van így, ezért szintfelmérés után a
tudásszintjüknek megfelelő kurzusban folytatják idegen nyelvi tanulmányaikat. Jórészük A1-
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
208
szintnek megfelelő tudást hoz az általános iskolai tanulmányaiból. Ez azt jelenti, hogy
képesek a legegyszerűbb utasításokat, kéréseket megérteni és azokra válaszolni, illetve
egyszerűbb kérdéseket feltenni. A legalapvetőbb szavakat, kifejezéseket felismerik írott
szövegben és le is tudják írni azokat, illetve egyszerűbb mondatokba is képesek foglalni őket.
Amennyiben a diák egy új idegen nyelv tanulását kezdi meg a középiskolában, számára a
tanulmányok a 0. kurzussal indulnak, melynek a végső értékelése nem érdemjeggyel történik,
hanem megfelelt/nem megfelelt minősítéssel, amelynek alapján folytathatja tanulmányait az
1. kurzuson.
Tartalom:
0. kurzus
A diák képes a legegyszerűbb utasításokat, kéréseket megérteni és azokra válaszolni, illetve
egyszerűbb kérdéseket feltenni. A legalapvetőbb szavakat, kifejezéseket felismeri írott
szövegben és le is tudja írni azokat, illetve egyszerűbb mondatokba is képes foglalni őket.
1.-3.kurzus
Három kurzus szükséges az európai minimumszint, vagyis az A1 eléréséhez. A harmadik
kurzus végére a diák megérti és használja a leggyakoribb mindennapi kifejezéseket, be tud
mutatkozni, képes személyes jellegű kérdésekre válaszolni és azokat feltenni. Írott szövegben
is megérti az ismerős szavakat, valamint képes egyszerű nyomtatványok kitöltésére,
üdvözlőlapok írására, kisebb, összefüggő fogalmazások alkotására. Felfigyel a mindennapi
életében felbukkanó ismert idegen nyelvű szavakra és szófordulatokra, és ezeket képes a
célnyelven helyesen kimondani.
4.-5.-6. kurzus
A diák megérti a közvetlen környezetéhez kapcsolódó kifejezéseket, képes ezen témákban
egyszerűbb nyelvi eszközökkel beszélni valamint begyakorolt nyelvi helyzetekben
kommunikálni. Képes a vele kapcsolatos eseményekről egyszerűen beszélni, magát
megértetni. Tud röviden mesélni magáról, családjáról, otthonáról és tanulmányairól, rövid
magánlevelet írni.
7.-8. kurzus
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
209
Ezek a középszintű érettségire felkészítő kurzusok, ezért a kurzus végén a követelmények
megegyeznek az érettségi követelményben meghatározottakkal.(B1)
Ezen a szinten a diák már önállóan használja a célnyelvet. Megérti a hétköznapi szövegekben
található fontosabb információkat. Képes boldogulni egy esetleges külföldi utazás kapcsán
felmerülő helyzetekben, valamint összefüggően írni vagy beszélni írni az általa ismert és őt
érdeklő témákban. Ki tudja fejezni jövőre vonatkozó terveit, élményeit, és képes
megindokolni álláspontját.
9.-10. kurzus
Ezek az emelt szintű érettségire felkészítő kurzusok, amelyek követelményei megegyeznek az
érettségi követelményben meghatározottakkal.(B2)
A diák ezen a szinten megérti az elvontabb témájú szövegek gondolatmenetét, viszonylag
zökkenőmentesen kommunikál akár anyanyelvű beszélőkkel is. Képes világos és részletekbe
menő szövegeket alkotni elvontabb témakörökben, véleményét az aktuális témákról
részletesen kifejteni.
A továbblépés feltételei és az értékelés módja
A kurzusok során a tanulók folyamatos írásbeli és szóbeli visszajelzést kapnak fejlődésükről.
Fontosnak tartjuk, hogy a diákok rendszeresen szembesüljenek a tanulási folyamat során az
idegen nyelvi kommunikációban elért eredményeikkel, ezzel igyekszünk fejleszteni
önértékelésüket, és bátorítani őket a célnyelv használatára.
A diákok érdemjegyeiket a kurzusok tananyagán alapuló, szerkezetében az érettségihez
hasonló vizsgákon szerezhetik meg. A vizsgák általában mind írásban, mind szóban mérik fel
a tanulók képességeit.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
210
ANGOL NYELV
Célok és feladatok
Az angol nyelvtanítás jelentősége Magyarországon az elmúlt évtizedekben lényegesen
megnőtt. Ennek oka egyfelől az angol nyelv nemzetközi kommunikációban betöltött
szerepének erősödése szerte a világon. Az Internet elterjedése elősegítette, hogy az angol
nyelv már nemcsak a tudományok, vagy a technika területén, de a hétköznapi ember számára
is egyre fontosabb kommunikációs eszköz lett a különböző országok között. Európában az
Internet és a technikai fejlődése mellett az Európai Unió megalakulása további ösztönző
erőként jelent meg a nemzetközi kommunikációban, amelynek eszköze szintén az angol
nyelv. Ezzel az angol nyelv szerepe a többi modern nyelvtől kissé elkülönült, egyfajta
univerzális nyelv lett.
Magyarország Európai Uniós csatlakozásával ezért az angol nyelvtudás létfontosságúvá vált,
a nyelvoktatás szerepe pedig megnőtt szerte az országban a nagyobb mobilitás, a hatékonyabb
nemzetközi kommunikáció, az információ hozzáférhetőségének javítása érdekében. Mind a
továbbtanulásban, mind a munkavállalásban fontos szerepet játszik az angol nyelv ismerete és
használata. Ezen kialakult igényhez az oktatásnak alkalmazkodnia kell.
A kerettanterv az angol nyelvtanítás követelményeit úgy alakította ki, hogy az felkészítse a
diákokat a fent említett, a modern társadalmakban felmerülő feladatokra, akár első, akár
második nyelvként választják ezt a tárgyat. A cél, hogy a tanulók megállják helyüket
különböző kommunikációs szituációkban, és tudják a nyelvet céljaik megvalósítására
használni. Olyan kommunikatív emberek képzése a feladat, akik egy adott idegen nyelvi
szituációban képesek kreatívan és hatékonyan megnyilvánulni.
Módszerek:
Az angol nyelv tanítása teljes mértékben megfelel a idegen nyelv általános bevezetőjében
leírtaknak. A nyelvtanítás témaközpontú és az előforduló témák, illetve kommunikációs
szándékok gyűjteménye megegyezik az érettségi követelményben és az általános bevezetőben
szereplőekkel.
A nyelvi kompetenciák csoportra bomlanak, amelyből az utolsó csoport az emelt szintű
érettségihez szükséges elemek gyűjteménye. Az első három kurzus után /A1 szint/, a hatodik
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
211
/A2/, a nyolcadik /B1/ és a 10-ik /B2/ kurzus után meghatározott nyelvi struktúrák, elemek
permutációjából kerülnek ki az egyes kurzusokon előforduló nyelvi kompetenciák.
Elsajátítandó nyelvi formulák:
1. csoport
- főnevek és azok többesszáma
- névelők
- tő-és sorszámnevek
- névmások
- some, any, no, somebody, anybody ,stb.
- sok és kevés /many much, a lot of , few, little/
- összes, minden / all, every, each/
- birtokviszony
- Múltbeli események elmesélése
- Jelen idejű egyszerű és folyamatos szemlélet
- Egyszerű jövőbeli események kifejezése
- Állító és kérdő szórend egyszerű kérdésekben, állításokban, kérdőszavak
- Egyszerű felszólító mondatok, kérések, Do it!, Can you..?, Could you…?Don’t do that!
- hely-és időhatározós prepozíciók
- There is/There are
- Melléknevek és fokozásuk
- Like+ing
2. csoport
- névelők
- tő-és sorszámnevek
- névmások
- főnevek és azok többesszáma
- some, any, no, somebody, anybody , both, either, neither, stb.
- sok és kevés /many much, a lot of , few, little/
- összes, minden / all, every, each/
- birtokviszony
- Korábbi események egyes esetei, és a múltbeli események
- Jelen és múlt idejű egyszerű és folyamatos szemlélet
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
212
- Jövőbeli események kifejezése (going to/will future)
- indirect present questions
- néhány segédige
- összehasonlító mondatok, melléknevek és fokozásuk
- néhány kötőszó, egyszerűbb összetett mondatok
- time clauses
- Állító és kérdő szórend kérdésekben, állításokban, kérdőszavak
- Néhány ige +gerund/ infinitive /want to. Prefer doing, etc./
- There is/There are
- hely-és időhatározós prepozíciók
3. csoport
- névelők
- névmások
- some, any, no, somebody, anybody ,
- főnevek és azok többesszáma megszámlálható megszámlálhatatlan főnevek
- sok és kevés /many much, a lot of , few, little/
- összes, minden / all, every, each/
- Korábbi események esetei, és a múltbeli események
- Egyszerű és folyamatos szemlélet
- Jövő különböző kifejezésmódjai és összehasonlításuk
- Állító és kérdő szórend kérdésekben, állításokban, alanyra kérdezés
- causative cases
- concessive clauses
- had better, would rather
- indirect speech /egyszer- mondatokban/
- present probability
- first, second conditional sentences
- present, past passives
- képességet és lehetőséget kifejező segédigék jelen ideje és szinonimáik
- clause of purpose
- time clauses
- relative pronouns (that/which stb.), egyszerű összetett mondatok
- indítványozás (shall, let’s)
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
213
- question tags
- összehasonlító mondatok
- néhány kötőszó, összetett mondatok
- Állító és kérdő szórend kérdésekben, állításokban, kérdőszavak
- Néhány ige +gerund/ infinitive /want to. Prefer doing, etc./
- There is/There are
- Melléknevek és fokozásuk
- Prepozíciók
- Pár vonzatos ige
4. csoport
- névelők
- névmások
- some, any, no, somebody, anybody ,
- főnevek és azok többesszáma megszámlálható megszámlálhatatlan főnevek,
- sok és kevés /many much, a lot of , few, little/
- összes, minden / all, every, each/
- átfogó igeidő szemlélet
- embedded questions
- kötőmód
- hangsúlyozás
- inversion
- relative clauses, relative pronouns
- causative clauses
- concessive clauses
- clause of purpose
- time clauses
- segédigék jelen és múlt ideje, különböző jelentései
- present and past probability
- all conditionals
- I wish, if only
- had better, would rather
- indirect speech
- indítványozás
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
214
- question tags
- összehasonlító mondatok
- Kötőszavak, összetett mondatok
- szórend
- gerund/ infinitive
- participle constructions
- There is/There are
- Prepozíciók
- Vonzatos igék, Phrasal verbs
Az angol nyelvtanítás a kommunikatív kompetencia tekintetében egymásra épülő kurzusokon
keresztül valósul meg.
Bemeneti követelmények:
Az angol nyelvtanítás, figyelembe véve a diákok általános iskolában megszerzett tudását, az
Európai tanács szintleírásának megfelelő A1- szintről indul. Azon diákok, akik nyelvtudása
nem éri el ezt a szintet valamilyen okból kifolyólag, mégis az angol nyelvet választják, egy
nulladik kurzuson vehetnek részt, amelyen megszerezhetik ezt a hiányzó tudást.
TARTALOM:
0. kurzus
Ajánlott óraszám 60 óra
Fejlesztési követelmények:
Kommunikatív készségek:
Beszédértés és hallott szöveg értése:
A tanulók képesek a hozzájuk intézett egyszerűbb utasításokat, kéréseket, és kérdéseket
megérteni, különösen, ha a beszéd tagolt jól érthető, és segítségként egyéb kommunikációs
eszközök is kísérik, vagy támasztják alá az információt.
Képesek a tanult szavakat hallás után megérteni és leírni helyesen.
Beszédkészség:
A tanulók képesek egyszerűbb utasításokat, kéréseket, és kérdéseket megérteni és azokra
egyszerű választ adni, vagy reagálni. Beszédében a nyelvi hiányosságaiból adódó félreértések
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
215
elkerülése, vagy nyomatékosítás végett, kreatívan használja a kommunikáció egyéb eszközeit
segítségként.
A környezetével kapcsolatos témákban /pl. barátok, család, mindennapos cselekvések/
ismerik az alapszavakat, kifejezéseket /pl. számok, dátumok, óra, színek, hétköznapi tárgyak,
igék/, s ezeket felhasználva, képesek alapvető kérdéseket feltenni, illetve megérteni.
Használni tudják a legegyszerűbb nyelvi formulákat ,/pl. am/are/is, present simple, felszólítás,
there is/there are szerkezet, Can, névmások/.
Szövegértés /olvasott szöveg értése/:
A tanult szavakat, nyelvi formulákat írott szövegben is felismerik, s képesek segítségükkel
rövid rendkívül egyszerű szövegek tartalmára következtetni
Íráskészség:
Magukról, közvetlen környezetükről, képesek, írásban pár egyszerű, jól begyakorolt
tőmondatban információt adni a tanult nyelvi formulák felhasználásával. A tanult szavakat
helyesen írják le.
1. kurzus
Ajánlott óraszám: 60
Fejlesztési követelmények:
Kommunikatív készségek:
Beszédértés és hallott szöveg értése:
Világos, tagolt, érthető beszédben, vagy hallott szövegben a tanuló mindennapi szükségleteire
vonatkozó egyszerűbb mondatok, instrukciók, kérdések megértése. A tanuló a hozzá intézett,
és gondosan megfogalmazott instrukciókat meg tudja érteni, és azokra reagálni tud.
Lassú, szünetekkel ellátott, esetleg többször megismételt szövegben a tanulók felismerik és
értelmezni tudják az egyszerűbb tanult, nyelvtani szerkezeteket, és szavakat.
Beszédkészség:
Beszélgetés:
A tanult egyszerűbb nyelvtani szerkezetek és szavak használata a kommunikációs célok
megvalósítására. A tanuló képes érdemben reagálni olyan egyszerűbb, begyakorolt
szituációkban, amelyekkel mindennapjai során szembesülhet. /pl. külföldieknek való
segítségnyújtás/ Beszédszándéka megvalósítása érdekében, kreatívan képesek alkalmazni
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
216
különböző, ismert, //nem feltétlenül nyelvi??// kommunikációs eszközöket és stratégiákat a
nyelvtani szerkezetbeli, és szókincsbeli hiányosságaiból adódó nehézségeinek áthidalására. A
beszéde által kiváltott hatást, reakciót értelmezni tudja.
Összefüggő beszéd:
A tanuló begyakorlott témákról képes néhány rendkívül egyszerű tőmondatban
megnyilvánulni.
Szövegértés /olvasott szöveg értése/:
Egyszerűbb mondatok, tanult szerkezetek, szavak felismerése írott szövegben is. A tanuló
felfigyel rájuk, és értelmezni is tudja azokat az egyszerűbb szlogeneket és feliratokat
amelyekkel mindennapi élete során találkozik.
Íráskészség:
Egyszerűbb formanyomtatványokat képes kitölteni. Pár tőmondatban megfogalmazott
irányított fogalmazást, vagy minta alapján levelet tud írni a tanult témákban a begyakorolt
szavak és nyelvtani szerkezetek felhasználásával.
2. kurzus
Ajánlott óraszám: 60
Fejlesztési követelmények:
Kommunikatív készségek
Beszédértés és hallott szöveg értése
A tanuló képes felismerni és értelmezni hallás után a tanult egyszerűbb nyelvtani
szerkezeteket, szavakat mind társas szituációban, mind audio eszközök közvetítésével /Tv,
magnó, videó/ amennyiben azokat tisztán és érthetően hallja, és zavaró tényezők nincsenek.
Kb.100 szavas tagolt, egyszerű, köznyelvi szövegből a számára lényeges információt megérti.
Beszédkészség:
Beszélgetés:
A tanuló képes egyszerűbb mondatokban közlések megfogalmazására, kérdések feltevésére.
Egyszerűbb, begyakorolt, kommunikációs helyzetben a szituációhoz, és beszédszándékhoz
illően tudja magát kifejezni a szituációhoz kapcsolódó, tanult beszédfordulatok, nyelvi elemek
felhasználásával. A beszéde által kiváltott hatást, reakciót értelmezni tudja.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
217
Összefüggő beszéd:
A tanult nyelvtani szerkezetek és szavak segítségével egyszerűbb mondatokban el tudja
mesélni a vele kapcsolatos eseményeket, bár még beszédében sokszor szünetet tarthat, amikor
a kifejezéseket keresgéli, vagy mondanivalóját helyesbíti. A tanult nyelvtani szerkezetek
helyes használatára még erőteljesen figyelnie kell, ezért még többször vét hibát, az igeidőket
összekeverheti.
Szövegértés /olvasott szöveg értése/:
Egyszerűbb mondatok, tanult szerkezetek, szavak felismerése írott szövegben is. A tanuló
felfigyel rájuk, és értelmezni is tudja azokat az egyszerűbb szlogeneket és feliratokat,
amelyekkel mindennapi élete során találkozik különösen, ha kép is van hozzá.
Íráskészség:
Egyszerűbb formanyomtatványokat képes kitölteni. Pár mondatos, kb. 100 szavas szöveget
tud írni, amelyben képes megfogalmazni élményeit és vele történt eseményeket. Minta alapján
rövid feljegyzést, egyszerű e-mailt, vagy levelet képes írni.
3. kurzus
Ajánlott óraszám: 60
Fejlesztési követelmények:
Kommunikatív készségek:
Beszédértés és hallott szöveg értése:
Rövidebb, összefüggő szöveg megértése. A tanuló képes kb. 150 szavas gondosan
megfogalmazott, tagolt, de összefüggő beszédet követni, amennyiben annak szókincse és
nyelvi elemkészlete nem tér el jelentősen a diák tanult készletétől. Tud következtetni a
tanultak felhasználásával egyes esetleg nem ismert nyelvi elem jelentésére, ha erre hosszabb
szünet áll rendelkezésére.
Felfigyel a környezetében hallott autentikus szövegekre, amelyekkel mindennapi élete során
többször találkozik. /pl. média közvetítésével, véletlenül hallott beszélgetésből, stb./
Beszédkészség:
Beszélgetés:
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
218
A tanuló egyszerű módon kommunikálni tud. Már nem csak a begyakorolt, adott
szituációkhoz kapcsoló fordulatok meglehetősen korlátozott készletére épít, hanem a tanult
szavakat, nyelvi elemeket kreatívabban kombinálva képes feltenni, és meg válaszolni
egyszerű kérdéseket, megállapításokat. Ha értési, vagy kifejezési problémái adódnak, képes a
célnyelven segítséget kérni, s így rövidebb, társalgásban részt venni, különösen, ha a
beszélgető partner segítőkész, és a tanulónak segít formába önteni mondandóját.
Összefüggő beszéd:
Tanult témákról és cselekvésekről pár mondatos, egyszerű leírást tud adni, amelyek többnyire
különálló fordulatokat tartalmaznak. Beszéde során néhány egyszerű nyelvtani szerkezet és
mondatfajta betanult készletét korlátozott mértékben alkalmazza. /lsd. ezek készletét a
nyelvtani kompetenciák részben//
Szövegértés /olvasott szöveg értése/:
Egyszerűbb olvasott szövegből képes a számára lényeges információt kiszűrni, bár szükség
szerint többször újraolvassa, mert a lényeges elkülönítése a lényegtelentől még nehézséget
okozhat. Fogalmat tud alkotni egyszerűbb, rövid információs anyagok, leírások tartalmáról, fő
gondolatáról.
Íráskészség:
Az egyszerű formanyomtatványokat elég nagy maga biztonsággal ki tudja tölteni. Rövid,
egyszerű feljegyzéseket, üzeneteket, képeslapokat tud írni barátainak. Begyakorlott kötött
fordulatokat használ, és többnyire különálló egyszerű mondatokban fogalmaz, az előforduló
összetett mondatokat pedig legtöbbször az „and” „or” „but”, „then” kötőszavak kapcsolják
össze. Szótár segítségével rövid levelet, üzenetet, e-mailt tud írni.
4. kurzus
Ajánlott óraszám: 60
Fejlesztési követelmények:
Kommunikatív készségek
Beszédértés és hallott szöveg értése:
Köznyelven, ismerős témáról folyó világos beszéd fő vonalának megértése. A tanuló képes
megállapítani egy rövid egyszerű, hétköznapi beszélgetés témáját magnófelvételről, vagy élő
segítőkész beszélgető partnerek közvetítésével, ha az a tanuló számára ismert témákat érint,
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
219
jól érthető, lassú, és világos, illetve nehézség esetén ismétlésre vagy átfogalmazásra lehetőség
van.
Beszédkészség:
Beszélgetés:
Ismerős begyakorolt feladatokban egyszerű és közvetlen információcsere lebonyolítása. A
tanuló boldogul a mindennapos, gyakorlati szituációkban, mert képes egyszerű, tényszerű
információ megszerzésére és továbbadására. Jelezni tudja mikor követi a társalgást, és ha
elveszti a fonalat.
Összefüggő beszéd:
Egyszerű leíró nyelv használatával rövid állításokat és összehasonlításokat tud alkotni. El
tudja mondani mit miért szeret, vagy nem így önálló véleményét korlátozott módon, de ki
tudja fejteni a tanult szavak és egyszerű nyelvi szerkezetek felhasználásával. Bár még
rendszeresen elkövet alapvető nyelvi hibákat, például hajalmos összekeverni az igeidőket,
azonban rendszerint világos, hogy mit akar elmondani..
Szövegértés /olvasott szöveg értése/:
Meg tud érteni olyan egyszerű szövegeket, amelyek a leggyakrabban előforduló szókincset,
valamint nemzetközileg használt szavakat tartalmaznak. A mindennapi témájú, konkrét, rövid
szövegek általános mondanivalójának segítségével a szövegösszefüggésből egy-két ismeretlen
szó valószínű jelentésére következtetni tud. Meg tud találni bizonyos információt, egyszerű
mindennapi szövegekben, például levelekben, brosúrákban, prospektusokban, menetrendben,
telefonkönyvben, stb.
Íráskészség:
Begyakorolt témákban, adott céllal önállóan képes rövid egyszerű magánlevelet megírni. A
tanuló mindennapi életére, szükségletekre, személyes eseményekre vonatkozó közvetlen
üzenetet, feljegyzést tud készíteni.
5. kurzus
Ajánlott óraszám: 60
Fejlesztési követelmények:
Kommunikatív készségek:
Beszédértés/hallott szöveg értése/:
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
220
Hétköznapi dolgokkal foglalkozó szövegből a lényeges információ elkülönítése. A tanuló
képes hallás után elkülöníteni a számára lényeges információt a lényegtelentől, ha az
információ nem túl hosszú, tisztán érthető, a tanuló számára ismert témájú szövegben hangzik
el akár. Megérti a körülötte zajló eszmecsere témáját, ha a beszélők lassan beszélnek, és
témában, szókincsben, nyelvi elemek használatában az egyszerűségre törekszenek.
Felfigyel a médiára mint információforrásra, s a számára fontos utasításokat, egyszerű
mondatokban megfogalmazott információt ki tudja szűrni a televízió, vagy rádió adásaiból.
Beszédkészség
Beszélgetés:
A tanuló begyakorolt, kiszámítható szituációkban nagyobb erőfeszítés nélkül boldogulni tud.
Egyszerű társalgásban megérteti magát. Ismert, vagy az érdeklődési körébe tartozó témákkal,
hétköznapi tevékenységekkel kapcsolatos kérdéseit, gondolatait, és adott kérdésekre adott
válaszait önállóan meg tudja fogalmazni, még ha gyakran meg is akad, és újra kezdi,
átfogalmazza mondandóját. Bizonyos árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre odaillő
árnyalt választ tud adni, s így egyszerűen, de hatékonyan képes társadalmi kapcsolatokat
létesíteni, és társasági érintkezést fenntartani.
Összefüggő beszéd:
Egyszerű fordulatok és mondatok sorozatával és egy-két /és, de, mert kötőszavakkal
összekapcsolt/ összetett mondattal rövid alapvető leírást tud adni eseményekről és
tevékenységekről. Ismerős, a mindennapi élettel kapcsolatos témákban rövid, begyakorolt
előadást tud tartani, s az előadással kapcsolatos egyszerű kérdéseket meg tudja válaszolni.
Szövegértés /olvasott szöveg értése/:
A tanuló megért egyszerű, standard, begyakorolt ismerős témákkal kapcsolatos leveleket és
faxokat, amelyek szókincse, nyelvi elem készlete nem tér el lényegesen a tanuló készletétől.
Ilyen típusú szövegekből nehézség nélkül tudja kiszűrni a számára lényeges információt
anélkül, hogy sokszor újraolvasná a szöveget, ugyanakkor szükség esetén, részleteiben is
értelmezni tudja a szöveget, az ismeretlen szavak, nem jelentenek nagy akadályt.
Képes értelmezni egyes közhasznú táblát, feliratot: pl. nyilvános helyen, utcán, étteremben,
vasútállomáson az utasításokat, veszélyre figyelmeztető táblákat.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
221
Íráskészség
A tanuló élményeiről, eseményekről, cselekvésekről alapvető leírást tud adni, levélben,
képeslapon, stb. A mondatok közt már összefüggések is találhatók, bár még a begyakorolt
fordulatok túlsúlya érezhető.
6. kurzus
Ajánlott óraszám: 60
Fejlesztési követelmények:
Kommunikatív készségek:
- Beszédértés és hallott szöveg értése:
Hétköznapi témájú, tagolt, köznyelven folyó, begyakorolt beszélgetések, eszmecserék
erőfeszítések nélküli követése. A tanuló a körülötte folyó nem túl gyors, világos, ismert
témájú beszédben egyes ismeretlen szavak jelentését képes a szövegösszefüggésből
kikövetkeztetni, s az előforduló egy-két ismeretlen nyelvi elem nem gátolja a lényeges
információk kiszűrését. A tanuló egyértelműen el tudja különíteni a nem tanult nyelvi
elemeket a lassú beszédben, és az emiatt felmerülő nehézségeit tisztázni tudja./ pl. ismétlést
kér, átfogalmazást, következtetésében megerősítést./
Kb. 200 szavas hangfelvételről elhangzott összefüggő, de ismert témájú és szókincsű
szöveget a diák követni tud, és benne adott információt képes megtalálni, és megérteni. A
médiát, mint információforrást használni tudja. A hétköznapi, a tanuló számára ismert témájú,
tudósító, televíziós hírek főbb pontjait megérti, amikor vizuális anyag is alátámasztja a
kommentárt.
Beszédkészség:
Beszélgetés:
A tanuló a strukturált, kiszámítható, mindennapi szituációk többségében könnyed,
erőfeszítések nélküli, korlátozott mértékben árnyalt kommunikációra képes. Egyszerű,
beszélgetést tud kezdeményezni, azt fenntartani, és befejezni. Ismerős, a tanuló érdeklődési
körébe tartozó témákról folyó társalgásban meg tudja magát értetni, információt cserél,
javaslatokat tesz, gondolatait, véleményét ki tudja fejezni. Jól begyakorolt és memorizált
fordulatokat adaptálni tud bizonyos körülményekhez korlátozott lexikai behelyettesítések
révén
Összefüggő beszéd:
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
222
Képes hosszabb ideig összefüggően beszélni élményeiről, tanult témákról, vagy érdeklődési
körébe tartozó egyéb témákról. Kifejezésmódjában világos egyszerű mondatokra törekszik.
Képes a bonyolult, összetett gondolatait a nyelvi szintjének megfelelően, kreatívan
átfogalmazni, és így megértetni mondanivalóját.
Szövegértés /olvasott szöveg értése/:
Meg tud találni számára szükséges információt egyszerű nyelvezetű, hétköznapi
hirdetésekben, levelekben, brosúrákban, rövid eseményleíró újságcikkekben is.
Meg tudja érteni az egyszerű nyelven írt előírásokat, /pl. biztonsági előírásokat/, táblákat, a
mindennapi életben előforduló berendezésekre írt instrukciókat, /pl. egy nyilvános telefon
esetében/. Köznyelven írott, egyszerű magánleveleket kellő biztonsággal megérti ahhoz, hogy
levelezni tudjon külföldi barátokkal.
Íráskészség:
Összefüggő mondatokban tud írni környezete mindennapi aspektusairól pl. élményekről
tevékenységekről. A megfogalmazásban még az egyszerűségre és a lényegre törekszik. Szótár
segítségével baráti magánlevelezést képes folytatni.
7. kurzus
Ajánlott óraszám: 60
Fejlesztési követelmények:
Kommunikatív készségek:
Beszédértés és hallott szöveg értése:
Mindennapi témákban, köznyelven folyó rögzített, vagy közvetített beszédben, és
társalgásban egyaránt megérti a tényszerű információk lényegét, azonosítani tudja a fő
mondanivalót, és néhány részletet is amennyiben a beszélők tisztán tagoltan, ismerős
akcentussal beszélnek, az értést külső zavaró tényezők nem akadályozzák.
A média angol nyelvű, vizuális eszközökkel közvetített programjainak fő gondolatát megérti,
az egyszerűbb nyelvezetű, rövid történetek fő cselekményszálát nyomon tudja követni.
Beszédkészség:
Beszélgetés:
A külföldi utazások alkalmával felmerülő szituációkban egyszerű szavakra, nyelvtani
szerkezetekre támaszkodva magabiztosan boldogul. Ismerős témákban felkészülés nélkül tud
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
223
részt venni társalgásban. Érdeklődési köréhez tartozó témákban ki tudja fejteni nézeteit és
véleményét, valamint rá tud kérdezni másokéra, így fenntartva a társalgást. Meggyőződését,
véleményét, egyetértését, és egyet nem értését udvariasan tudja kifejezni.
Összefüggő beszéd:
Az érdeklődési köréhez tartozó, ismert témák lényegéről viszonylag folyamatosan tud
beszélni. Élményeiről, különböző eseményekről részletesen be tud számolni, érzései, reakciói
bemutatásával. Össze tudja foglalni, és el tudja mondani egy film, vagy könyv történetét, s
véleményt tud a történetről mondani.
Szövegértés /olvasott szöveg értése/:
Kielégítő szinten meg tud érteni az érdeklődési köréhez kapcsolódó lényegre törő tényszerű
szövegeket. Erőfeszítések nélkül megérti a köznyelven folyó levelezést. Képes megkeresni, és
értelmezni a lényeges információt mindennapi anyagokban, pl. brosúrákban, rövid hivatalos
dokumentumokban. Tanult témáról szóló szövegben jól el tudja különíteni a kulcsszavakat, és
az ismeretlen szavak jelentésére a szövegösszefüggésből következtetni tud.
Íráskészség:
Egyszerű összefüggő szöveget tud írni számos érdeklődési köréhez tartozó, ismerős témában,
rövid különálló elemek lineáris összekapcsolásával. Meg tud írni nagyon rövid beszámolókat,
standard hagyományos formában, amelyben begyakorolt, tényszerű információt közöl.
Tudakolózással, problémákkal kapcsolatos üzeneteket tud írni.
8. kurzus
Ajánlott óraszám: 45
Fejlesztési követelmények:
Kommunikatív készségek:
Beszédértés és hallott szöveg értése:
Ismert témájú, lényegre törő, világosan felépített hosszabb beszédet, előadást, eszmecserét
követni tud, megérti a fő mondanivalót és néhány részletet, ha a beszéd nem túl gyors.
A viszonylag lassú, világos hanganyagok többségének információtartalmát megérti,
amennyiben a szövegek mindennapi témákra korlátozódnak. Az ismert témájú és dialektusú,
/elsősorban angliai vagy amerikai/, autentikus rádiós hírműsorok, rádióhirdetések fő
gondolatát követni tudja vizuális segédanyagok nélkül is, és képes elkülöníteni, és értelmezni
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
224
a kulcsszavakat, ha a beszéd viszonylag lassú, világos, és egyszerű nyelvezetű. Egyes
ismeretlen szavak jelentését a szöveg kontextusból, találgatással ki tudja következtetni.
A tanuló érdeklődési köréhez kapcsolódó témákkal kapcsolatos információ megszerzéséhez
használni tudja a média angol nyelvű programjait. Egyszerű történetű, világos nyelvezetű
filmek fő gondolatait megérti, amelyben a cselekményt nagyrészt vizuális eszközök és
események közvetítik.
Beszédkészség:
Beszélgetés:
A külföldi utazások alkalmával esetlegesen felmerülő szituációkban erőfeszítések nélkül,
gördülékenyen kommunikál. Nehézségei esetén el tudja magyarázni mi miért jelent
problémát. Egyszerű, ismert témában folyó társalgásban aktív részt tud vállalni felkészülés
nélkül, s adott esetben képes a társalgás fenntartására. Mások nézeteihez rövid megjegyzést
tud fűzni, össze tud hasonlítani, ellentétbe tud állítani különböző, de alapvető alternatívákat.
Érdeklődési körébe tartozó témákban magabiztosan tud információt cserélni, nézeteit
világosan ki tudja fejteni, mások véleményére rákérdez és megbirkózik kevésbé begyakorolt
helyzetekkel. Elfogadható nyelvhelyességgel kommunikál, általában jól alkalmazza tudását,
bár észrevehető anyanyelvi hatások mutatkoznak.
Összefüggő beszéd:
Érthető folyamatossággal tud beszélni ismert témákról felkészülés nélkül is. Nézeteit
véleményét kifejti, érvekkel támasztja alá, s ki tudja hangsúlyozni azokat a gondolatokat,
amelyeket lényegesnek vél. Össze tud foglalni egy elbeszélést, újságcikket, előadást,
eszmecserét, interjút, vagy dokumentumfilmet, kifejti ezzel kapcsolatos véleményét, és
válaszol a további részletekre vonatkozó egyszerű kérdésekre.
Szövegértés /olvasott szöveg értése/:
A tanuló felismeri a számára ismerős témáról szóló, a lényegre koncentráló újságcikkek főbb
pontjait. Megérti egy adott téma leírása során alkalmazott érvelés fonalát, és a főbb
következtetéseket. Erőfeszítések nélkül meg tudja érteni az események, érzések, kívánságok
leírását, pl. magánlevelekben.
Át tud fésülni hosszabb szövegeket, hogy megtalálja a kívánt információt, és egy adott feladat
elvégzéséhez össze tudja gyűjteni a szükséges információt egy szöveg különböző részeiből,
illetve különböző szövegekből.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
225
Íráskészség:
Le tudja írni a híreket, néhány egyszerű mondatban ki tudja fejezni gondolatait absztrakt, és
kulturális témákkal kapcsolatban. Érdeklődési köréhez kapcsolódó számos ismerős témában
lényegre koncentráló, részletes leírást tud adni. Beszámolót, tud írni élményeiről úgy, hogy
érzéseit és reakcióit egyszerű, összefüggő szövegben írja le. Esszét tud írni számára érdekes
témákról. Az összegyűlt tényszerű információt bizonyos mértékig magabiztosan össze tudja
foglalni, és egyszerű formában ki tudja fejezni a témával kapcsolatos véleményét.
9. kurzus
Ajánlott óraszám: 72
Fejlesztési követelmények:
Kommunikatív készségek:
Beszédértés és hallott szöveg értése:
Köznyelvi szöveg megértése részleteiben. A tanuló bizonyos háttérzaj mellett is képes
megérteni a az élő vagy közvetített beszélt köznyelvet minden olyan témában, amelyek
tanulmányai során előfordultak. Hosszabb, összetett beszéd fonalát képes követni.
A legtöbb köznyelven folyó rögzített, vagy közvetített hanganyagot megérti, és meg tudja
állapítani a beszélő hangulatát, és hangnemét. A köznyelven folyó, nem túl elvont témájú
legtöbb film cselekményszálát követni tudja.
Beszédkészség:
Beszélgetés:
Olyan folyékony és természetes interakcióra képes, amely lehetővé teszi a rendszeres
interakciót és hosszabb kapcsolat fenntartását anyanyelvű beszélőkkel anélkül, hogy az
bármelyik fél számára megerőltető lenne. A helyzetnek megfelelően tudja megválasztani
beszédstílusát és kisebb hibákkal, de árnyaltan fejezi ki magát. Ki tudja fejezni események és
élmények személyes jelentőségét, világosan meg tudja indokolni, és fenn tudja tartani
nézeteit.
Összefüggő beszéd:
Világos, részletes leírást és bemutatást tud adni az érdeklődési köréhez kapcsolódó témák
széles skálájában. Gondolatait kiegészítő adatokkal és megfelelő példákkal fejti ki, és
támasztja alá. Beszédét, érveit logikusan építi fel.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
226
Szövegértés /olvasott szöveg értése/:
Gyorsan át tud olvasni hosszú és összetett szövegeket, és megtalálja a lényeges részleteket.
Érdeklődési köréhez tartozó témákban képes hírek, cikkek, és beszámolók tartalmának, és
fontosságának gyors meghatározására, és eldönti, hogy érdemes-e a szöveget alaposan is
áttanulmányozni.
Íráskészség:
Érdeklődési köréhez tartozó változatos témában, valós, vagy képzelt eseményekről világos és
részletes leírást tud adni. A mondatok között világos kapcsolat. Összetett mondatokban
fogalmaz, s a gondolatai közti viszonyok kifejezésére a kötőszavak változatos körét tudja
használni.
10. kurzus
Ajánlott óraszám: 66
Fejlesztési követelmények:
Kommunikatív készségek:
Beszédértés/hallott szöveg értése/:
Az élő, vagy közvetített beszélt köznyelv megértése ismert, és olyan ismeretlen témákban,
amelyek a tanuló életében általában előfordulnak. Az ilyen beszédértését csak a nagy
háttérzaj, nem világos struktúra, vagy az idiomatikus nyelvhasználat akadályozhatja. Az
elvontabb témákban folyó társalgás, érvelés gondolatait megérti, az összetett gondolatokat, és
nyelvhasználatot tartalmazó előadások és hosszabb beszédek, beszámolók, prezentációk
lényegét el tudja különíteni.
A tanuló megérti legtöbb rádiós dokumentum műsort, televíziós hírműsort, aktuális ügyekkel
foglalkozó programot, mint például dokumentumfilmeket, élő interjúkat, terefere műsorokat,
színdarabokat, köznyelven folyó filmeket.
Beszédkészség:
Beszélgetés:
Jó nyelvhelyességgel, természetes módon tud kommunikálni anélkül, hogy láthatóan
korlátozni kellene mondanivalóját. A körülményeknek megfelelő stílust alkalmaz. Valódi
beszélgetőpartnerként tud részt venni hosszú társalgásban a legtöbb általános témában, még
zajos környezetben is. Követni tudja az anyanyelvűek közt zajló élénk eszmecserét, pontosan
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
227
ki tudja fejezni gondolatait, meggyőzően tud előadni összetett érveléseket, illetve tud azokra
reagálni így rövidebb vitákban is részt tud venni.
Összefüggő beszéd:
Világos szisztematikusan kifejtett leírást és bemutatatást tud adni, érvel a főbb pontok
megfelelő kiemelésével és megfelelő alátámasztó részletekkel Szisztematikusan kifejtett
előadást tud tartani, s természetes módon el is tud térni egy előre elkészített szövegtől, és
reagálni tud a hallgatóság által felvetett érdekes szempontokra. Viszonylag magas szintű
grammatikai biztonsággal kezeli a nyelvet, nem követ el olyan hibákat, amelyek
félreértésekhez vezetnek.
Szövegértés /olvasott szöveg értése/:
Magas fokú önállósággal olvas, a különböző szövegeknek és céloknak megfelelően
változtatja olvasási stílusát és sebességét, és szelektíven használja a megfelelő
referenciaforrásokat. Széleskörű olvasási szókinccsel rendelkezik, de ritkán előforduló
idiómák esetén nehézségekbe ütközhet. Meg tud érteni napjaink problémáival foglalkozó
cikkeket és beszámolókat, amelyekben az író bizonyos álláspontot, vagy nézőpontot képvisel.
Íráskészség:
Hírek, események mellett nézeteinek is hangot tud adni írásban. Véleményét érvekkel
alátámasztva fejti ki. Állásfoglaláskor mások véleményéhez való viszonyát is kifejezésre
juttatva meg tudja szerkeszteni a helyes érvelés láncolatát, amelyben megfelelően
hangsúlyozza a lényeges pontokat alátámasztó gondolatokat. Film, könyv vagy színdarab-
ismertetőt tud írni. A több forrásból származó információt és érvelést szintetizálni tudja.
Folyamatos szöveg írásakor figyel a szöveg elrendezésére és tagolására vonatkozó
hagyományos normákra.
A tankönyvválasztás szempontjai
A kerettantervben megfogalmazottak szerint a témaközpontú megközelítés miatt a diákok
nem egy konkrét tankönyvből tanulnak. A tanárok a kommunikatív nyelvoktatást preferáló
tankönyvek széles skálájából válogathatnak a tanulók igényei és szükségletei szerint. A
tankönyvek mellett fontosnak tartjuk más kiegészítő nyelvtani, szókincs, és egyéb
készségeket fejlesztő könyvek használatát, valamint hangzóanyagok, különböző
médiaeszközök, az Internet, és egyéb, a tanulók érdeklődésének megfelelő elbeszélések,
prózai alkotások, versek, dalok használatát.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
228
FRANCIA NYELV
A francia nyelv tanításának tervezése során figyelembe kell venni, hogy a diákok döntő
többsége az általános iskolában nem ezt az idegen nyelvet tanulta, tehát e nyelv választásánál
nem tartozik feltétlenül a szempontjai közé, hogy folytatni szeretné azt, amit már megkezdett.
Általában elmondható, hogy a franciát választók körében sokan vannak, akiknek vagy a nyelv
tetszik nagyon, vagy pedig a francia kultúra iránt vonzódnak. Bár akármelyik idegen nyelv
tanítása során fontos az adott nyelvet beszélő népek kultúrájára nagy hangsúlyt fektetni, a fent
leírtak alapján úgy tűnik, a francia nyelv esetében ez még inkább kiemelendő.
Mivel ahhoz, hogy a francia nyelvet választó diákok minél hamarabb átéljék azt az örömöt,
hogy meg tudnak szólalni ezen a nyelven, jó néhány nyelvtani ismeretre már a tanulás
kezdetétől szükségük van (pl. egy-két ige néhány alakja, főnevek neme, néhány prepozíciós
szószerkezet még nem kreatív használata stb.), továbbá a francia kiejtés számukra korántsem
egyszerűnek tűnő voltával is barátkozniuk kell, a nyelvtanulás kezdeti szakasza intenzív kell
legyen. Ellenkező esetben a fiatalok hamarabb elveszíthetik bizalmukat, türelmüket,
kedvüket, minthogy először tudjanak néhány egyszerű, ám tartalmas mondatot összeállítani.
A francia nyelv tanítása során a kiejtés nehézségei miatt különösen nagy hangsúlyt kell
fektetni a hangos olvasás folyamatos gyakoroltatására. Ahhoz azonban, hogy ez ne váljon
monotonná, a már megtanult egyszerű szerkezeteket sokféleképpen tudják a diákok
gyakorolni, szükség van a szókincs intenzív fejlesztésére szinte már az első tanórától kezdve.
Mivel a francia olyan idegen nyelv, amit itthon nem sokan hallanak akár naponta élőben
(vagy rádióban, filmekben stb.), a magnóhallgatás is fontos a kezdetektől fogva, és ezt jó, ha
minél gyakrabban kiegészíti videó, televízió vagy egyéb audiovizuális forrás is.
Az eddig elmondott követelményeknek a kurzusrendszerben való oktatással lehet igazán
eleget tenni, hiszen ezen keresztül, egy-egy témánál hosszabban elidőzve jól lehet fejleszteni
az ahhoz tartozó szókincset, és így az éppen megtanult nyelvtani szerkezeteket sok hasonló
szituációban, ámde részben más szavakkal lehet folyamatosan gyakorolni. Egy-egy témakör
aztán újra és újra elő kell kerüljön a nyelvtanulás folyamán, méghozzá állandóan bővítve
azoknak az aspektusoknak a körét, amelyeket figyelembe véve a diák egyre nagyobb
szókinccsel és egyre biztosabb nyelvtani tudással tud információt közölni, bekapcsolódni egy
beszélgetésbe stb. (pl. személyes bemutatkozás, később ehhez kapcsolódóan a jövőbeli tervek,
az eddigi életrajz stb.)
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
229
A kurzusrendszerről, az idegen nyelv tanításának további módszereiről, a célokról az idegen
nyelv kerettanterv általános bevezetőjében lehet olvasni, amelyhez a francia nyelv
kerettanterve is igazodik. Eszerint a követelményeket nem kurzusonként határozza meg a
kerettanterv, hanem az érettségi követelményekben is célként kitűzött szintrendszer alapján az
A1 szint (az első három kurzus során elérendő), az A2 szint (a 4-6. kurzus során elérendő), a
B1 szint (a 7-8. kurzus során elérendő) és a B2 szint (a 9-10. kurzus során elérendő)
követelményeiben adja meg. Ez a felosztás keretet biztosít arra, hogy az egyes csoportok,
egyének a saját haladási ütemüknek megfelelően haladjanak egy-egy hosszabb tanulási
időszak folyamán (pl. 1-3. kurzus), és csak ezek végén, egy-egy szint elérésével legyen a
továbblépés feltétele egységes. A francianyelv-tanítás kapcsán mindenképpen számolni kell
azzal is, hogy szükség van egy kiegészítő, 0. kurzusra, ahol a cél a minimális nyelvi
kompetenciák elsajátítása, tulajdonképpen a nyolcadik osztály végén elvárható tudásszint
elérése.
Az egyes szintek követelményei között megjelenik az, hogy mi várható el a szókincs, illetve a
civilizáció területén. Ezekkel kapcsolatban azonban fontos leszögezni, hogy mindez inkább
csak irányadó lehet. Előfordulhat, hogy valamelyik csoport előbb tanul a baráti körről, és csak
később az otthonról, lakóhelyről, ez függhet a tanár döntésétől, a tankönyvtől, amit a csoport
használ és természetesen a diákok érdeklődési körétől is. A lényeges az, hogy a felsorolt
követelmények mennyiségükben irányadóak, illetve abban, hogy a tanulmányok során milyen
témaköröknek kell előkerülnie. Az itt leírtak a nyelvtani tudásra nem vonatkoznak.
Az 1-3. kurzus által alkotott szint végére elvárható követelmények:
- Szókincs, társalgás:
- Rövid bemutatkozás
- Családi élet, családi kapcsolatok
- A családi élet mindennapjai, otthoni teendők
- A másik ember külső és belső jellemzése
- Az otthon, a lakóhely és környéke
- (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása)
- Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka
- Szabadidős elfoglaltságok, hobbik
Civilizáció:
- Köszönés, tegezés, magázás
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
230
- Híres emberek
- Francia utónevek és családnevek
Nyelvtani tudás:
- c’est / ce sont, (le) voici / (la) voilà,
- il y a, il est
- c’est ... qui / c’est ... que
- je, tu / vous, il / elle, ils / elles, on, nous
- moi, toi, lui, elle...
- le genre et le nombre des noms
- le, l’, la, les + nom commun
- article contracté du / des, au / aux
- un,une, des + nom commun
- ce, cet, cette, ces + nom commun
- oui, non, si
- ne pas, ne... pas... non plus
- est-ce que... ? qui / que... ?
- N1 de N2 (le fils du pharmacien)
- adejctif qualificatif : genre et nombre
- où ? ici, là, là-bas, à / chez,
- article contracté au / aux
- au, aux, dans, sur, par, de + nom de lieu
- entre... et...
- aujourd’hui, demain
- présent
- futur proche
- passé récent
- pourquoi ? parce que
- comme (mivel értelemben)
- me, te, nous, vous, le, l’, la, les
- les verbes modaux :
- pouvoir, vouloir, devoir
- assez / beaucoup / peu de + nom
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
231
A 4-6. kurzus által alkotott szint végére elvárható követelmények:
- Szókincs:
- A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai)
- Baráti kör
- A tizenévesek, a fiatalok világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel
- Női és férfi szerepek
- Ünnepek, családi ünnepek
- A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek
- Növények és állatok a környezetünkben
- Saját iskolájának bemutatása
- (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat)
- Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok
- Napirend, időbeosztás
- Színház, mozi, koncert, kiállítás stb.
- Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport
- Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet
Civilizáció:
- Egy francia diák napja
- A francia iskolarendszer
- Családi és nemzeti ünnepek Franciaországban
Nyelvtani tudás:
- ce qui... c’est / ce que... c’est,
- c’est ce que / c’est ce qui,
- voilà ce que / voilà ce qui
- impératif, affirmatif / négatif
- me, te lui, nous, vous, leur
- y, en
- le/la/les, lui/leur, me/te/etc, y, en helye, sorrendje az ige előtt
- article „zéro” + nom commun
- celui / celle / ceux / celles de + nom
- celui qui / celui que etc.
- le mien, la mienne, les miens, les miennes, etc.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
232
- du, de l’, de la + nom non dénombrable
- ne... ni... ni, , ne... jamais, jamais / toujours,
- ne... pas / ne... plus, ne... plus jamais, encore / toujours,
- pas toujours / toujours pas,
- ne... pas encore, déjà / pas encore
- quelqu’un
- ne... personne
- quelque chose
- ne... rien
- tout, tous, toutes
- ne... rien, tout, tous, toutes
- ne... que, seulement
- qui est-ce qui / qui est-ce que... ?
- qu’est-ce qui / qu’est-ce que... ?
- inversion verbe-sujet
- demander qui / où / quand / comment
- adverbes en „ -ment ”
- depuis + date fixe
- depuis + expression de la durée
- puisque
- c’est pour cela que, c’est pourquoi
- d’une part, d’autre part
- comparatif, superlatif
- pour + nom de lieu
- hier
- en / pendant
- en + date ou époque
- à + époque
- le + date
- à partir de
- depuis
- avant / après
- rarement, toujours, souvent, quelquefois, une fois
- les verbes modaux :
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
233
- pouvoir, vouloir, devoir, savoir + infinitif
- il est possible de + infinitif
- demander de + infinitif
- futur simple
- passé composé
- imparfait
- adverbes de manière, qualité, quantité
- plus / autant / moins que
- le plus / le moins
- alors, donc
A 7-8. kurzus által alkotott szint végére elvárható követelmények:
- Szókincs:
- Személyes tervek
- Öltözködés, divat
- Hasonlóságok és különbségek az emberek között
- Vásárlás, szolgáltatások (posta)
- A városi és a vidéki élet összehasonlítása
- Időjárás
- A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága
- Étkezési szokások a családban
- Ételek, kedvenc ételek
- Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben
- Gyakori betegségek, sérülések, baleset
- Kulturális események
- Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése
Civilizáció:
- Franciaország földrajza, éghajlata
- Franciaország nyelvei, francia nyelvterületek
- A francia konyha és étkezési szokások
- Üzletek Franciaországban
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
234
Nyelvtani tudás:
- quelques + nom dénombrable
- autant / plus / moins de + nom commun
- le plus / moins de + nom commun
- quelque part
- partout
- ne... nulle part
- sauf
- ″concordance ” des temps
- les propositions relatives
- qui, que, où, dont
- jusqu’à + nom de lieu
- en / y (pronoms de reprise d’un lieu)
- il y a + expression de la durée
- dans + expression de la durée
- tout à coup, alors, et puis
- plus-que-parfait
- imparfait, plus-que-parfait (le système hypothétique : si + imparfait)
- si + présent
- à cause de, grâce à
- par contre
- cependant
- au lieu de
- d’abord, ensuite, enfin
- d’ailleurs, pourtant
- en tout cas, de toute façon
- le factitif
- excepté
- discours indirect
- dire que
- demander si,
- demander ce qui / ce que,
- les relatives et l’indicatif
- il y a... que
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
235
- tout à coup, alors, et puis, etc.
- en + participe présent
- (une fois) le travail terminé...
- avant que, pendant que, après que
- jusqu’à ce que
- valeurs et emplois du subjonctif
- pour + infinitif / pour que + subjonctif
- bien que + subjonctif
- tandis que
- quand même
- du moins, au moins
- la voix passive
A 9-10. kurzus által alkotott szint végére elvárható követelmények:
Szókincs :
- Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a
természet megóvásáért?
- Diákmunka, nyári munkavállalás
- Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás
- Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az
egészség megőrzésében, testápolás)
- Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak)
- Nyaralás itthon, illetve külföldön
- Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai
- Népszerű tudományok, ismeretterjesztés
- A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben
Civilizáció:
- A francia politikai rendszer
- A francia történelem néhány jellemző alakja, meghatározó eseménye
- A francia irodalom és gyermekirodalom jelentős alakjai (néhány rövid irodalmi mű
részletének feldolgozásán keresztül)
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
236
Nyelvtani tudás:
- n’importe qui
- n’importe quoi
- n’importe où
- chacun
- demander que + subjonctif
- les relatives et le subjonctif
- tout en + participe présent
- auquel, à laquelle, auxquels, auxquelles
- chaque fois que
- c’est que
- si...
- car
- sous prétexte de / que
- étant donné que / vu que
- il est vraisemblable que
- d’où
- tant... que (consécutive)
- quoique
- alors que
- en revanche
- avoir beau + infinitif
- toutefois
- par ailleurs
- en effet
- passé simple
- futur antérieur
- dès
- par conséquent
- de sorte que + subjonctif
- quoique
- en revanche
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
237
Bemeneti követelmények:
Az francia nyelvtanítás, figyelembe véve a diákok általános iskolában megszerzett tudását, az
Európai tanács szintleírásának megfelelő A1- szintről indul. Azon diákok, akik nyelvtudása
nem éri el ezt a szintet valamilyen okból kifolyólag, mégis az a francia nyelvet választják, egy
nulladik kurzuson vehetnek részt, amelyen megszerezhetik ezt a hiányzó tudást.
TARTALOM:
0. kurzus
Ajánlott óraszám 60 óra
Fejlesztési követelmények:
Kommunikatív készségek:
Beszédértés és hallott szöveg értése:
A tanulók képesek a hozzájuk intézett egyszerűbb utasításokat, kéréseket, és kérdéseket
megérteni, különösen, ha a beszéd tagolt jól érthető, és segítségként egyéb kommunikációs
eszközök is kísérik, vagy támasztják alá az információt.
Képesek a tanult szavakat hallás után megérteni és leírni helyesen.
Beszédkészség:
A tanulók képesek egyszerűbb utasításokat, kéréseket, és kérdéseket megérteni és azokra
egyszerű választ adni, vagy reagálni. Beszédében a nyelvi hiányosságaiból adódó félreértések
elkerülése, vagy nyomatékosítás végett, kreatívan használja a kommunikáció egyéb eszközeit
segítségként.
A környezetével kapcsolatos témákban /pl. barátok, család, mindennapos cselekvések/
ismerik az alapszavakat, kifejezéseket /pl. számok, dátumok, óra, színek, hétköznapi tárgyak,
igék/, s ezeket felhasználva, képesek alapvető kérdéseket feltenni, illetve megérteni.
Használni tudják a legegyszerűbb nyelvi formulákat
Szövegértés /olvasott szöveg értése/:
A tanult szavakat, nyelvi formulákat írott szövegben is felismerik, s képesek segítségükkel
rövid rendkívül egyszerű szövegek tartalmára következtetni
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
238
Íráskészség:
Magukról, közvetlen környezetükről, képesek, írásban pár egyszerű, jól begyakorolt
tőmondatban információt adni a tanult nyelvi formulák felhasználásával. A tanult szavakat
helyesen írják le.
1. kurzus
Ajánlott óraszám: 60 óra
Fejlesztési követelmények:
Beszédértés és hallott szöveg értése:
Világos, tagolt, érthető beszédben, vagy hallott szövegben a tanuló mindennapi szükségleteire
vonatkozó egyszerűbb mondatok, instrukciók, kérdések megértése. A tanuló a hozzá intézett,
és gondosan megfogalmazott instrukciókat meg tudja érteni, és azokra reagálni tud.
Lassú, szünetekkel ellátott, esetleg többször megismételt szövegben a tanulók felismerik és
értelmezni tudják az egyszerűbb tanult, nyelvtani szerkezeteket, és szavakat.
Beszédkészség:
Beszélgetés:
A tanult egyszerűbb nyelvtani szerkezetek és szavak használata a kommunikációs célok
megvalósítására. A tanuló képes érdemben reagálni olyan egyszerűbb, begyakorolt
szituációkban, amelyekkel mindennapjai során szembesülhet. /pl. külföldieknek való
segítségnyújtás/ Beszédszándéka megvalósítása érdekében, kreatívan képesek alkalmazni
különböző, ismert, /nem feltétlenül nyelvi/ kommunikációs eszközöket és stratégiákat a
nyelvtani szerkezetbeli, és szókincsbeli hiányosságaiból adódó nehézségeinek áthidalására. A
beszéde által kiváltott hatást, reakciót értelmezni tudja.
Összefüggő beszéd:
A tanuló begyakorlott témákról képes néhány rendkívül egyszerű tőmondatban
megnyilvánulni.
Szövegértés /olvasott szöveg értése/:
Egyszerűbb mondatok, tanult szerkezetek, szavak felismerése írott szövegben is. A tanuló
felfigyel rájuk, és értelmezni is tudja azokat az egyszerűbb szlogeneket és feliratokat
amelyekkel mindennapi élete során találkozik.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
239
Íráskészség:
Egyszerűbb formanyomtatványokat képes kitölteni. Pár tőmondatban megfogalmazott
irányított fogalmazást, vagy minta alapján levelet tud írni a tanult témákban a begyakorolt
szavak és nyelvtani szerkezetek felhasználásával.
2. kurzus
Ajánlott óraszám: 60 óra
Fejlesztési követelmények:
Beszédértés és hallott szöveg értése:
A tanuló képes felismerni és értelmezni hallás után a tanult egyszerűbb nyelvtani
szerkezeteket, szavakat mind társas szituációban, mind audio eszközök közvetítésével /Tv,
magnó, videó/ amennyiben azokat tisztán és érthetően hallja, és zavaró tényezők nincsenek.
Kb.100 szavas tagolt, egyszerű, köznyelvi szövegből a számára lényeges információt megérti.
Beszédkészség:
Beszélgetés:
A tanuló képes egyszerűbb mondatokban közlések megfogalmazására, kérdések feltevésére.
Egyszerűbb, begyakorolt, kommunikációs helyzetben a szituációhoz, és beszédszándékhoz
illően tudja magát kifejezni a szituációhoz kapcsolódó, tanult beszédfordulatok, nyelvi elemek
felhasználásával. A beszéde által kiváltott hatást, reakciót értelmezni tudja.
Összefüggő beszéd:
A tanult nyelvtani szerkezetek és szavak segítségével egyszerűbb mondatokban el tudja
mesélni a vele kapcsolatos eseményeket, bár még beszédében sokszor szünetet tarthat, amikor
a kifejezéseket keresgéli, vagy mondanivalóját helyesbíti. A tanult nyelvtani szerkezetek
helyes használatára, a nem- és számbeli egyeztetésekre, az igeragozásra még erőteljesen
figyelnie kell, ezért még többször vét hibát, az egyeztetéseket elvétheti.
Szövegértés /olvasott szöveg értése/:
Egyszerűbb mondatok, tanult szerkezetek, szavak felismerése írott szövegben is. A tanuló
felfigyel rájuk, és értelmezni is tudja azokat az egyszerűbb szlogeneket és feliratokat,
amelyekkel mindennapi élete során találkozik különösen, ha kép is van hozzá.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
240
Íráskészség:
Egyszerűbb formanyomtatványokat képes kitölteni. Pár mondatos, kb. 100 szavas szöveget
tud írni, amelyben képes megfogalmazni élményeit és vele történt eseményeket. Minta alapján
rövid feljegyzést, egyszerű e-mailt, vagy levelet képes írni.
3. kurzus
Ajánlott óraszám: 60 óra
Fejlesztési követelmények:
Beszédértés és hallott szöveg értése:
Rövidebb, összefüggő szöveg megértése. A tanuló képes kb. 150 szavas gondosan
megfogalmazott, tagolt, de összefüggő beszédet követni, amennyiben annak szókincse és
nyelvi elemkészlete nem tér el jelentősen a diák tanult készletétől. Tud következtetni a
tanultak felhasználásával egyes esetleg nem ismert nyelvi elem jelentésére, ha erre hosszabb
szünet áll rendelkezésére.
Felfigyel a környezetében hallott autentikus szövegekre, amelyekkel mindennapi élete során
többször találkozik. /pl média közvetítésével, véletlenül hallott beszélgetésből, stb./
Beszédkészség:
Beszélgetés:
A tanuló egyszerű módon kommunikálni tud. Már nemcsak a begyakorolt, adott
szituációkhoz kapcsoló fordulatok meglehetősen korlátozott készletére épít, hanem a tanult
szavakat, nyelvi elemeket kreatívabban kombinálva képes feltenni, és meg válaszolni
egyszerű kérdéseket, megállapításokat. Ha értési, vagy kifejezési problémái adódnak, képes a
célnyelven segítséget kérni, s így rövidebb, társalgásban részt venni, különösen, ha a
beszélgető partner segítőkész, és a tanulónak segít formába önteni mondandóját.
Összefüggő beszéd:
Tanult témákról és cselekvésekről pár mondatos, egyszerű leírást tud adni. Beszéde során
néhány egyszerű nyelvtani szerkezet és mondatfajta betanult készletét korlátozott mértékben
alkalmazza.
Szövegértés /olvasott szöveg értése/:
Egyszerűbb olvasott szövegből képes a számára lényeges információt kiszűrni, bár szükség
szerint többször újraolvassa, mert a lényeges elkülönítése a lényegtelentől még nehézséget
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
241
okozhat. Fogalmat tud alkotni egyszerűbb, rövid információs anyagok, leírások tartalmáról, fő
gondolatáról.
Íráskészség:
Az egyszerű formanyomtatványokat elég nagy maga biztonsággal ki tudja tölteni. Rövid,
egyszerű feljegyzéseket, üzeneteket, képeslapokat tud írni barátainak. Begyakorlott kötött
fordulatokat használ, és többnyire különálló egyszerű mondatokban fogalmaz, az előforduló
összetett mondatokat pedig legtöbbször az et, mais, parce que kötőszavak kapcsolják össze,
vagy a comme pour vezetik be. Szótár segítségével rövid levelet, üzenetet, e-mailt tud írni.
4. kurzus
Ajánlott óraszám: 60 óra
Fejlesztési követelmények:
Beszédértés és hallott szöveg értése:
Köznyelven, ismerős témáról folyó világos beszéd fő vonalának megértése. A tanuló képes
megállapítani egy rövid egyszerű, hétköznapi beszélgetés témáját magnófelvételről, vagy élő
segítőkész beszélgetőpartnerek közvetítésével, ha az a tanuló számára ismert témákat érint, jól
érthető, lassú, és világos, illetve nehézség esetén ismétlésre vagy átfogalmazásra lehetőség
van.
Beszédkészség:
Beszélgetés:
Ismerős begyakorolt feladatokban egyszerű és közvetlen információcsere lebonyolítása. A
tanuló boldogul a mindennapos, gyakorlati szituációkban, mert képes egyszerű, tényszerű
információ megszerzésére és továbbadására. Jelezni tudja mikor követi a társalgást, és ha
elveszti a fonalat.
Összefüggő beszéd:
Egyszerű szerkezetek, rövid mondatok használatával rövid állításokat és összehasonlításokat
tud alkotni. El tudja mondani mit miért szeret, vagy nem szeret, így önálló véleményét
korlátozott módon, de ki tudja fejteni a tanult szavak és egyszerű nyelvi szerkezetek
felhasználásával. Bár még rendszeresen elkövet alapvető nyelvi hibákat, például hajlamos
elrontani az egyeztetéseket, a melléknevek helyét, azonban rendszerint világos, hogy mit akar
elmondani..
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
242
Szövegértés /olvasott szöveg értése/:
Meg tud érteni olyan egyszerű szövegeket, amelyek a leggyakrabban előforduló szókincset,
valamint nemzetközileg használt szavakat tartalmaznak. A mindennapi témájú, konkrét, rövid
szövegek általános mondanivalójának segítségével a szövegösszefüggésből egy-két ismeretlen
szó valószínű jelentésére következtetni tud. Meg tud találni bizonyos információt, egyszerű
mindennapi szövegekben, például levelekben, prospektusokban, menetrendben,
telefonkönyvben, stb.
Íráskészség:
Begyakorolt témákban, adott céllal önállóan képes rövid egyszerű magánlevelet megírni. A
tanuló mindennapi életére, szükségletekre, személyes eseményekre vonatkozó közvetlen
üzenetet, feljegyzést tud készíteni.
5. kurzus
Ajánlott óraszám: 60 óra
Fejlesztési követelmények:
Beszédértés/hallott szöveg értése/:
Hétköznapi dolgokkal foglalkozó szövegből a lényeges információ elkülönítése. A tanuló
képes hallás után elkülöníteni a számára lényeges információt a lényegtelentől, ha az
információ nem túl hosszú, tisztán érthető, a tanuló számára ismert témájú szövegben hangzik
el. Megérti a körülötte zajló eszmecsere témáját, ha a beszélők lassan beszélnek, és témában,
szókincsben, nyelvi elemek használatában az egyszerűségre törekszenek.
Felfigyel a médiára mint információforrásra, s a számára fontos utasításokat, egyszerű
mondatokban megfogalmazott információt ki tudja szűrni a televízió, vagy rádió adásaiból.
Beszédkészség
Beszélgetés:
A tanuló begyakorolt, kiszámítható szituációkban nagyobb erőfeszítés nélkül boldogulni tud.
Egyszerű társalgásban megérteti magát. Ismert, vagy az érdeklődési körébe tartozó témákkal,
hétköznapi tevékenységekkel kapcsolatos kérdéseit, gondolatait, és adott kérdésekre adott
válaszait önállóan meg tudja fogalmazni, még ha gyakran meg is akad, és újrakezdi,
átfogalmazza mondandóját. Bizonyos árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre odaillő
árnyalt választ tud adni, s így egyszerűen, de hatékonyan képes társadalmi kapcsolatokat
létesíteni, és társasági érintkezést fenntartani.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
243
Összefüggő beszéd:
Egyszerű fordulatok és mondatok sorozatával és egy-két /és, de, mert, mivel kötőszavakkal
összekapcsolt/ összetett mondattal rövid alapvető leírást tud adni eseményekről és
tevékenységekről. Ismerős, a mindennapi élettel kapcsolatos témákban rövid, begyakorolt
előadást tud tartani, s az előadással kapcsolatos egyszerű kérdéseket meg tudja válaszolni.
Szövegértés /olvasott szöveg értése/:
A tanuló megért egyszerű, standard, begyakorolt ismerős témákkal kapcsolatos leveleket és
faxokat, amelyek szókincse, nyelvi elem készlete nem tér el lényegesen a tanulóétól. Ilyen
típusú szövegekből nehézség nélkül tudja kiszűrni a számára lényeges információt anélkül,
hogy sokszor újraolvasná a szöveget, ugyanakkor szükség esetén, részleteiben is értelmezni
tudja a szöveget, az ismeretlen szavak, nem jelentenek nagy akadályt.
Képes értelmezni egyes közhasznú táblákat, feliratokat: pl. nyilvános helyen, utcán,
étteremben, vasútállomáson az utasításokat, veszélyre figyelmeztető táblákat.
Íráskészség
A tanuló élményeiről, eseményekről, cselekvésekről alapvető leírást tud adni, levélben,
képeslapon, stb. A mondatok közt már összefüggések is találhatók, bár még a begyakorolt
fordulatok túlsúlya érezhető.
6. kurzus
Ajánlott óraszám: 60 óra
Fejlesztési követelmények:
Beszédértés és hallott szöveg értése:
Hétköznapi témájú, tagolt, köznyelven folyó, begyakorolt beszélgetések, eszmecserék
erőfeszítések nélküli követése. A tanuló a körülötte folyó nem túl gyors, világos, ismert
témájú beszédben egyes ismeretlen szavak jelentését képes a szövegösszefüggésből
kikövetkeztetni, s az előforduló egy-két ismeretlen nyelvi elem nem gátolja a lényeges
információk kiszűrését. A tanuló egyértelműen el tudja különíteni a nem tanult nyelvi
elemeket a lassú beszédben, és az emiatt felmerülő nehézségeit tisztázni tudja./ pl. ismétlést
kér, átfogalmazást, következtetésében megerősítést.
Kb. 200 szavas hangfelvételről elhangzott összefüggő, de ismert témájú és szókincsű
szöveget a diák követni tud, és benne adott információt képes megtalálni, és megérteni. A
médiát, mint információforrást használni tudja. A hétköznapi, a tanuló számára ismert témájú,
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
244
tudósító, televíziós hírek főbb pontjait megérti, amikor vizuális anyag is alátámasztja a
kommentárt.
Beszédkészség:
Beszélgetés:
A tanuló a strukturált, kiszámítható, mindennapi szituációk többségében könnyed,
erőfeszítések nélküli, korlátozott mértékben árnyalt kommunikációra képes. Egyszerű,
beszélgetést tud kezdeményezni, azt fenntartani, és befejezni. Ismerős, a tanuló érdeklődési
körébe tartozó témákról folyó társalgásban meg tudja magát értetni, információt cserél,
javaslatokat tesz, gondolatait, véleményét ki tudja fejezni. Jól begyakorolt és memorizált
fordulatokat adaptálni tud bizonyos körülményekhez korlátozott lexikai behelyettesítések
révén.
Összefüggő beszéd:
Képes hosszabb ideig összefüggően beszélni élményeiről, tanult témákról, vagy érdeklődési
körébe tartozó egyéb témákról. Kifejezésmódjában világos egyszerű mondatokra törekszik.
Képes a bonyolult, összetett gondolatait a nyelvi szintjének megfelelően, kreatívan
átfogalmazni, és így megértetni mondanivalóját.
Szövegértés /olvasott szöveg értése/:
Meg tud találni számára szükséges információt egyszerű nyelvezetű, hétköznapi
hirdetésekben, levelekben, brosúrákban, rövid eseményleíró újságcikkekben is.
Meg tudja érteni az egyszerű nyelven írt előírásokat, /pl. biztonsági előírásokat/, táblákat, a
mindennapi életben előforduló berendezésekre írt instrukciókat, /pl. egy nyilvános telefon
esetében/. Köznyelven írott, egyszerű magánleveleket kellő biztonsággal megért ahhoz, hogy
levelezni tudjon külföldi barátokkal.
Íráskészség:
Összefüggő mondatokban tud írni környezete mindennapi dolgairól pl. élményekről
tevékenységekről. A megfogalmazásban még az egyszerűségre és a lényegre törekszik. Szótár
segítségével baráti magánlevelezést képes folytatni.
7. kurzus
Ajánlott óraszám: 60 óra
Fejlesztési követelmények:
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
245
Beszédértés és hallott szöveg értése:
Mindennapi témákban, köznyelven folyó rögzített, vagy közvetített beszédben, és
társalgásban egyaránt megérti a tényszerű információk lényegét, azonosítani tudja a fő
mondanivalót, és néhány részletet is amennyiben a beszélők tisztán tagoltan, ismerős
akcentussal beszélnek, az értést külső zavaró tényezők nem akadályozzák.
A média francia nyelvű, vizuális eszközökkel közvetített programjainak fő gondolatát
megérti, az egyszerűbb nyelvezetű, rövid történetek fő cselekményszálát nyomon tudja
követni.
Beszédkészség:
Beszélgetés:
A külföldi utazások alkalmával felmerülő szituációkban egyszerű szavakra, nyelvtani
szerkezetekre támaszkodva magabiztosan boldogul. Ismerős témákban felkészülés nélkül tud
részt venni társalgásban. Érdeklődési köréhez tartozó témákban ki tudja fejteni nézeteit és
véleményét és rá tud kérdezni másokéra, így fenntartva a társalgást. Meggyőződését,
véleményét, egyetértését, és egyet nem értését udvariasan tudja kifejezni.
Összefüggő beszéd:
Az érdeklődési köréhez tartozó, ismert témák lényegéről viszonylag folyamatosan tud
beszélni. Élményeiről, különböző eseményekről részletesen be tud számolni, érzései, reakciói
bemutatásával. Össze tudja foglalni, és el tudja mondani egy film, vagy könyv történetét, s
véleményt tud a történetről mondani.
Szövegértés /olvasott szöveg értése/:
Kielégítő szinten meg tud érteni az érdeklődési köréhez kapcsolódó lényegre törő tényszerű
szövegeket. Erőfeszítések nélkül megérti a köznyelven folyó levelezést. Képes megkeresni, és
értelmezni a lényeges információt mindennapi anyagokban, pl. brosúrákban, rövid hivatalos
dokumentumokban. Tanult témáról szóló szövegben jól el tudja különíteni a kulcsszavakat, és
az ismeretlen szavak jelentésére a szövegösszefüggésből következtetni tud.
Íráskészség:
Egyszerű összefüggő szöveget tud írni számos érdeklődési köréhez tartozó, ismerős témában,
rövid különálló elemek lineáris összekapcsolásával. Meg tud írni nagyon rövid beszámolókat,
standard hagyományos formában, amelyben begyakorolt, tényszerű információt közöl.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
246
8. kurzus
Ajánlott óraszám: 45 óra
Fejlesztési követelmények:
Beszédértés és hallott szöveg értése:
Ismert témájú, lényegre törő, világosan felépített hosszabb beszédet, előadást, eszmecserét
követni tud, megérti a fő mondanivalót és néhány részletet, ha a beszéd nem túl gyors.
A viszonylag lassú, világos hanganyagok többségének információtartalmát megérti,
amennyiben a szövegek mindennapi témákra korlátozódnak. Az ismert témájú autentikus
rádiós hírműsorok, rádióhirdetések fő gondolatát követni tudja vizuális segédanyagok nélkül
is, és képes elkülöníteni, és értelmezni a kulcsszavakat, ha a beszéd viszonylag lassú, világos,
és egyszerű nyelvezetű. Egyes ismeretlen szavak jelentését a szöveg kontextusból,
találgatással ki tudja következtetni.
A tanuló érdeklődési köréhez kapcsolódó témákkal kapcsolatos információ megszerzéséhez
használni tudja a média francia nyelvű programjait. Egyszerű történetű, világos nyelvezetű
filmek fő gondolatait megérti, amelyben a cselekményt nagyrészt vizuális eszközök és
események közvetítik.
Beszédkészség:
Beszélgetés:
A külföldi utazások alkalmával esetlegesen felmerülő szituációkban erőfeszítések nélkül,
gördülékenyen kommunikál. Nehézségei esetén el tudja magyarázni mi miért jelent
problémát. Egyszerű, ismert témában folyó társalgásban aktív részt tud vállalni felkészülés
nélkül, s adott esetben képes a társalgás fenntartására. Mások nézeteihez rövid megjegyzést
tud fűzni, össze tud hasonlítani, ellentétbe tud állítani különböző, de alapvető alternatívákat.
Érdeklődési körébe tartozó témákban magabiztosan tud információt cserélni, nézeteit
világosan ki tudja fejteni, mások véleményére rákérdez, és megbirkózik kevésbé begyakorolt
helyzetekkel. Elfogadható nyelvhelyességgel kommunikál, általában jól alkalmazza tudását,
bár észrevehető anyanyelvi hatások mutatkoznak.
Összefüggő beszéd:
Érthető folyamatossággal tud beszélni ismert témákról felkészülés nélkül is. Nézeteit
véleményét kifejti, érvekkel támasztja alá, s ki tudja hangsúlyozni azokat a gondolatokat
amelyeket lényegesnek vél. Össze tud foglalni egy elbeszélést, újságcikket előadást,
eszmecserét, interjút, vagy dokumentumfilmet, kifejti ezzel kapcsolatos véleményét, és
válaszol a további részletekre vonatkozó egyszerű kérdésekre.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
247
Szövegértés /olvasott szöveg értése/:
A tanuló felismeri a számára ismerős témáról szóló, a lényegre koncentráló újságcikkek főbb
pontjait. Megérti egy adott téma leírása során alkalmazott érvelés fonalát, és a főbb
következtetéseket. Erőfeszítések nélkül meg tudja érteni az események, érzések, kívánságok
leírását pl magánlevelekben.
Át tud fésülni hosszabb szövegeket, hogy megtalálja a kívánt információt, és egy adott feladat
elvégzéséhez össze tudja gyűjteni a szükséges információt egy szöveg különböző részeiből,
illetve különböző szövegekből.
Íráskészség:
Le tudja írni a híreket, néhány egyszerű mondatban ki tudja fejezni gondolatait egy-két
absztrakt témával kapcsolatban is. Érdeklődési köréhez kapcsolódó számos ismerős témában
lényegre koncentráló, részletes leírást tud adni. Beszámolót, tud írni élményeiről úgy, hogy
érzéseit és reakcióit egyszerű, összefüggő szövegben írja le. Esszét tud írni számára érdekes
témákról. Az összegyűlt tényszerű információt bizonyos mértékig magabiztosan össze tudja
foglalni, és egyszerű formában ki tudja fejezni a témával kapcsolatos véleményét.
9. kurzus
Ajánlott óraszám: 72 óra
Fejlesztési követelmények:
Beszédértés és hallott szöveg értése:
Köznyelvi szöveg megértése részleteiben. A tanuló bizonyos háttérzaj mellett is képes
megérteni az élő vagy közvetített beszélt köznyelvet minden olyan témában, amelyek
tanulmányai során előfordultak. Hosszabb, összetett beszéd fonalát képes követni.
A legtöbb köznyelven folyó rögzített, vagy közvetített hanganyagot megérti, és meg tudja
állapítani a beszélő hangulatát, és hangnemét. A köznyelven folyó, nem túl elvont témájú
legtöbb film cselekményszálát követni tudja.
Beszédkészség:
Beszélgetés:
Olyan folyékony és természetes interakcióra képes, amely lehetővé teszi a rendszeres
interakciót és hosszabb kapcsolat fenntartását anyanyelvű beszélőkkel anélkül, hogy az
bármelyik fél számára megerőltető lenne. A helyzetnek megfelelően tudja megválasztani
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
248
beszédstílusát és kisebb hibákkal, de árnyaltan fejezi ki magát. Ki tudja fejezni események és
élmények személyes jelentőségét, világosan meg tudja indokolni és fenn tudja tartani nézeteit.
Összefüggő beszéd:
Világos, részletes leírást és bemutatást tud adni az érdeklődési köréhez kapcsolódó témák
széles skálájában. Gondolatait kiegészítő adatokkal és megfelelő példákkal fejti ki, és
támasztja alá. Beszédét, érveit logikusan építi fel.
Szövegértés /olvasott szöveg értése/:
Gyorsan át tud olvasni hosszú és összetett szövegeket, és megtalálja a lényeges részleteket.
Érdeklődési köréhez tartozó témákban képes hírek, cikkek, és beszámolók tartalmának, és
fontosságának gyors meghatározására, és eldönti, hogy érdemes-e a szöveget alaposan is
áttanulmányozni.
Íráskészség:
Érdeklődési köréhez tartozó változatos témában valós, vagy képzelt eseményekről világos és
részletes leírást tud adni, miközben a mondatok között világos a kapcsolat. Összetett
mondatokban fogalmaz, s a gondolatai közti viszonyok kifejezésére a kötőszavak változatos
körét tudja használni.
10. kurzus
Ajánlott óraszám: 66 óra
Fejlesztési követelmények:
Beszédértés/hallott szöveg értése/:
Az élő, vagy közvetített beszélt köznyelv megértése ismert, és olyan ismeretlen témákban,
amelyek a tanuló életében általában előfordulnak. Az ilyen beszédértését csak a nagy
háttérzaj, nem világos struktúra, vagy az idiomatikus nyelvhasználat akadályozhatja. Az
elvontabb témákban folyó társalgás, érvelés gondolatait megérti, az összetett gondolatokat, és
nyelvhasználatot tartalmazó előadások és hosszabb beszédek, beszámolók, prezentációk
lényegét el tudja különíteni.
A tanuló megérti a legtöbb rádiós dokumentum műsort, televíziós hírműsort, aktuális
ügyekkel foglalkozó programot, mint például dokumentumfilmeket, élő interjúkat, terefere
műsorokat, színdarabokat, köznyelven folyó filmeket.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
249
Beszédkészség:
Beszélgetés:
Jó nyelvhelyességgel, természetes módon tud kommunikálni anélkül, hogy láthatóan
korlátozni kellene mondanivalóját. A körülményeknek megfelelő stílust alkalmaz. Valódi
beszélgetőpartnerként tud részt venni hosszú társalgásban a legtöbb általános témában, még
zajos környezetben is. Követni tudja az anyanyelvűek közt zajló élénk eszmecserét, pontosan
ki tudja fejezni gondolatait, meggyőzően tud előadni összetett érveléseket, illetve tud azokra
reagálni, így rövidebb vitákban is részt tud venni.
Összefüggő beszéd:
Világos, szisztematikusan kifejtett leírást és bemutatást tud adni, érvel a főbb pontok
megfelelő kiemelésével és megfelelő alátámasztó részletekkel Szisztematikusan kifejtett
előadást tud tartani, s természetes módon el is tud térni egy előre elkészített szövegtől, és
reagálni tud a hallgatóság által felvetett szempontokra. Viszonylag magas szintű grammatikai
biztonsággal kezeli a nyelvet, nem követ el olyan hibákat, amelyek félreértésekhez vezetnek.
Szövegértés /olvasott szöveg értése/:
Magas fokú önállósággal olvas, a különböző szövegeknek és céloknak megfelelően
változtatja olvasási stílusát és sebességét, és szelektíven használja a megfelelő
referenciaforrásokat. Széleskörű olvasási szókinccsel rendelkezik, de ritkán előforduló
idiómák esetén nehézségekbe ütközhet. Meg tud érteni napjaink problémáival foglalkozó
cikkeket és beszámolókat, amelyekben az író bizonyos álláspontot, vagy nézőpontot képvisel.
Íráskészség:
Hírek, események mellett nézeteinek is hangot tud adni írásban. Véleményét érvekkel
alátámasztva fejti ki. Állásfoglaláskor mások véleményéhez való viszonyát is kifejezésre
juttatva meg tudja szerkeszteni a helyes érvelés láncolatát, amelyben megfelelően
hangsúlyozza a lényeges pontokat alátámasztó gondolatokat. Film, könyv vagy
színdarabismertetőt tud írni. A több forrásból származó információt és érvelést szintetizálni
tudja. Folyamatos szöveg írásakor figyel a szöveg elrendezésére és tagolására vonatkozó
hagyományos normákra.
A tankönyvválasztás szempontjai
A témaközpontú megközelítés miatt a diákok nem egy konkrét tankönyvből tanulnak. A
tanárok a kommunikatív nyelvoktatást preferáló tankönyvek skálájából válogathatnak a
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
250
tanulók igényei és szükségletei szerint. A tankönyvek mellett fontosnak tartjuk más kiegészítő
nyelvtani, szókincs, és egyéb készségeket fejlesztő könyvek használatát, valamint
hangzóanyagok, különböző médiaeszközök, az Internet, és egyéb, a tanulók érdeklődésének
megfelelő elbeszélések, prózai alkotások, versek, dalok használatát. A jelenlegi
tankönyvkínálatból a tematikus tanítás követelményeinek, valamint a színvonalas nyelvtanítás
igényeinek jól megfelel
Vida Enikő: Allons-y 1. és Allons-y 2. nyelvkönyve.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
251
NÉMET NYELV
A német nyelv tanulásának a menete IV szintre oszlik. A szintek tartalmai követik az Európa
Tanács nyelvi szintleírásait. A szintek kurzusokra oszlanak. Az 1-3. kurzus (I. szint) az A1-es
szintnek, a 4-6. kurzus (II. szint) az A2-es szintnek felel meg. Aki a németet, mint második
idegen nyelvként tanulja, az befejezi a tanulmányait a 6. kurzus (II. szint) után. Aki
középszintű érettségit akar tenni, az a 7-8. kurzus (III. szint) elvégzése után próbálkozhat. Ez
az Európai Tanács nyelvi szintleírásában a B1-es szintnek felel meg. Az emelt szintű
érettségit megcélzó diákok a 9-10. kurzusokat (IV. szint) végzik el, ami a B2-es szintet fedi le.
A témakörök, nyelvtan területén elmondható, hogy cirkulárisan, azaz a különböző szinteken
újra, s újra megjelenhetnek, s meg is jelennek a szintnek megfelelő nehézségi fokon. A német
nyelv tanítására általánosságban vonatkoznak az idegen nyelv bevezetőben leírtak.
0. szint:
Ajánlott óraszám: 60 óra
Belépési feltételek:
A következő tartalmak, témakörök ismerete, használni tudása:
Üdvözlés, elbúcsúzás, nevek, származási hely megkérdezése, égtájak, távolságokra
rákérdezés, megnevezés, tájékozódás a német nyelvű országokban, bemutatkozás, nyelvek,
nemzetiségek nevei, számolás ezerig, betűzés, helyesírás: kis, nagy kezdőbetű, az abc,
szórend: kijelentő mondat, kérdőszó és anélküli kérdő mondat, igeragozás jelen időben,
rendhagyó, tőhangváltós, umlautos igék, létige ragozása, személyes névmások alanyesetben,
kérdőszavak: mi, mit, ki, hol, honnan.
I. szint:
1. kurzus:
Ajánlott óraszám: 60 óra
Alapvető célok:
A nyelvi, szociális formákban való elmélyülés, különböző készségek (hallás utáni értés,
beszéd, olvasás, írás) alapozása. A németül beszélő népek gondolkodása iránti elfogadás
támogatása. Pozitív attitűd megteremtése a német nyelv iránt. Addig kialakult esetleges
kommunikációs gátlások oldása.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
252
Témakörök:
Foglalkozás, hobbi megnevezése, rákérdezés, tanulmányok, kívánt foglalkozás, személy
bemutatása. Országismeret. Helyesírás: ss vagy ß, haben ragozása, módbeli segédigék:
können, wollen, möchte.
Értékelés módja:
Szóbeli, írásbeli vizsga.
Továbbhaladás feltételei:
A témakörökben említett tartalmak elfogadható mértékű ismerete, viszonylag adekvát
használni tudása.
2. kurzus:
Ajánlott óraszám: 60 óra
Alapvető célok:
A különböző készségek folyamatos, egyidejű fejlesztése. A különböző szociális formákban
való dolgozni tudás stabilizálása.
Témakörök:
Útleírás, városnézés, helyek iránti kérdezés, tanácstalanság kifejezése, várostérkép,
levelezőlap, telefonbeszélgetés, élményekről beszámolni. Országismeret. Határozott,
határozatlan névelő, kérdőszavak, személyes névmások alany és tárgyesete, főnevek többes
száma, összetett szavak, létige és a haben egyszerű múltja, felszólító mód, doch, mal
partikula, összetett múlt.
Értékelés módja:
Szóbeli, írásbeli vizsga.
Továbbhaladás feltételei:
A témakörökben említett tartalmak elfogadható mértékű ismerete, viszonylag adekvát
használni tudása.
3. kurzus:
Ajánlott óraszám: 60 óra
Alapvető célok:
Az első szint tartalmainak biztos ismeretén kívül a különböző készségek folyamatos, egyidejű
fejlesztése.
Témakörök:
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
253
Idő, óra, napok, napszakok, érkezés, indulás, menetrend, időbeosztás, napirend, nyitvatartási
idők megkérdezése. Országismeret. Időhatározók, elváló igekötős igék.
Értékelés módja:
Szóbeli, írásbeli vizsga.
Továbbhaladás feltételei:
A témakörökben említett tartalmak elfogadható mértékű ismerete, viszonylag adekvát
használni tudása.
Az I. szint végére a tanuló megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és
alapvető fordulatokat, amelynek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Képes
egyszerű interakciókra.
II. szint:
0. Kurzus:
Ajánlott óraszám: 60 óra
Alapvető célok:
Az általános célokon túl a németül beszélő népek gondolkodásmódjával való folyamatos,
célirányos ismerkedés.
Témakörök:
Közlekedés, közlekedési eszközök, környezet, hasonlítás, értékelés. Országismeret.
Vesszőszabályok, mellékmondati szórend: weil, módbeli segédigék: können, müssen, dürfen,
személyes névmás, névelő részes esete, összetett múlt: elváló, nem elváló igéknél. .
Értékelés módja:
Szóbeli, írásbeli vizsga.
Továbbhaladás feltételei:
1. kurzus.
Ajánlott óraszám: 60 óra
Alapvető célok:
A készségek folyamatos fejlesztése.
Témakörök:
Összejövetel, ünnepek, barátság, nemzetközi kapcsolattartás, rokonság, család, családi viták,
idős emberek, gratuláció, személy bemutatása, meghívás, történet elmesélése, vitatkozás.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
254
Országismeret. Igék tárgyas és részes eset vonzattal, személyes névmás alany, tárgy, részes
esete, határozott, határozatlan névmás alany, tárgy esete, a tagadás, birtokos névmás,
mellékmondat: wenn, birtokos eset, módbeli segédigék egyszerű múltja.
Értékelés módja:
Szóbeli, írásbeli vizsga.
Továbbhaladás feltételei:
A témakörökben említett tartalmak elfogadható mértékű ismerete, viszonylag adekvát
használni tudása.
2: kurzus
Ajánlott óraszám: 60 óra
Alapvető célok:
A készségek folyamatos fejlesztése, a nyelvtani, országismereti tartalmak bővítése.
Témakörök:
Lakás, lakáskeresés, berendezés, étkezés, étteremben, rendelés, étkezési szokások, egészséges
táplálkozás. Országismeret. Elbeszélő múlt, elöljárók alany és tárgyesettel, melléknevek
ragozása.
Értékelés módja:
Szóbeli, írásbeli vizsga.
Továbbhaladás feltételei:
A témakörökben említett tartalmak elfogadható mértékű ismerete, viszonylag adekvát
használni tudása.
A II. szint végére a tanuló megért olyan mondatokat, és gyakrabban használt kifejezéseket,
amelyek az őt közvetlenebbül érintő területekhez kapcsolódnak. Az egyszerű és rutinszerű
nyelvi helyzetekben tud kommunikálni. Le tudja írni egyszerű formában a viszonyulását
valamihez a közvetlen környezetében.
III. szint
0. kurzus
Ajánlott óraszám: 60 óra
Alapvető célok:
A készségek folyamatos fejlesztése, a nyelvtani, országismereti tartalmak bővítése.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
255
Témakörök:
Vásárlás, ruházat, öltözködés, reklám, reklamáció, a bankban, jövedelem, keresetek.
Országismeret. Konjunktiv II. : würde+ Infinitiv, reflexive Veben, melléknévragozás.
Értékelés módja:
Szóbeli, írásbeli vizsga.
Továbbhaladás feltételei:
A témakörökben említett tartalmak elfogadható mértékű ismerete, viszonylag adekvát
használni tudása.
1. kurzus
Ajánlott óraszám: 45 óra
Alapvető célok:
A készségek folyamatos fejlesztése, a nyelvtani, országismereti tartalmak bővítése.
Témakörök:
Betegségek, orvosnál, testrészek, gyógyítás, időjárás, évszakok, környezeti hatások.
Országismeret. Vonatkozó mondat, Passiv, Konjunktiv II.: sein, haben és a módbeli
segédigék, Plusquamperfekt.
Értékelés módja:
Szóbeli, írásbeli vizsga.
Továbbhaladás feltételei:
A témakörökben említett tartalmak elfogadható mértékű ismerete, viszonylag adekvát
használni tudása.
A III. szint végére a tanuló megérti a fontosabb információkat a világos, standard
szövegekben, amelyek ismert témákról szólnak Elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely
a nyelvterületre történő utazás során adódik. Egyszerű, folyamatos szöveget tud alkotni olyan
témákban, amiket ismer, vagy amelyek az érdeklődési területébe tartoznak. Le tudja írni a
tapasztalatait és különböző eseményeket, valamint vázlatosan meg tudja indokolni a
különböző álláspontokat és terveket.
IV. szint
0. Kurzus:
Ajánlott óraszám: 72 óra
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
256
Alapvető célok:
A készségek folyamatos fejlesztése, a nyelvtani, országismereti tartalmak bővítése.
Témakörök:
Szabadidő, utazás, kapcsolatok, házasság, gyerekvállalás, népességcsökkenés, válás.
Országismeret. Infinitiv mit zu, indirekt kérdések, es névmás, komplex mondatok, um…zu,
damit, Konjunktiv II. múlt idő, módbeli segédigék másodlagos jelentése.
Értékelés módja:
Szóbeli, írásbeli vizsga.
Továbbhaladás feltételei:
A témakörökben említett tartalmak elfogadható mértékű ismerete, viszonylag adekvát
használni tudása.
1. kurzus:
Ajánlott óraszám: 66 óra
Alapvető célok:
A készségek folyamatos fejlesztése, országismereti tartalmak bővítése, az addig tanult
nyelvtani tartalmak áttekintése, a vizsga típusfeladataira való célirányos készülés.
Témakörök:
Az eddig tanult tartalmakkal való folyamatos foglalkozás. Újságcikkek. Indirekte Rede.
Országismeret.
Értékelés módja:
Szóbeli, írásbeli vizsga.
A IV. szint végére a tanuló meg tudja érteni az összetettebb konkrét vagy elvont témájú
szövegek fő gondolatmenetét beleértve a szakmai beszélgetéseket is. Világos, részletes
szöveget tud alkotni különböző témákról, és képes kifejteni a véleményét valamilyen témáról,
úgy, hogy részletezni tudja a különböző lehetőségekből adódó előnyöket és hátrányokat.
Tankönyvek, tananyagok:
Stufen I-III
Deutsch mit Grips I-II
Themen neu I-III
Bausteine
Mittelstufe Deutsch
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
257
Deutsch Aktiv neu I-III
Die Schöne ist angekommen, Grammatikkrimi
Klipp und Klar
2000 x Egyperces teszt, Német nyelvtan
Német nyelvtani gyakorlókönyv
Német felvételi és érettségi feladatgyűjtemény
Schrittweise
Sichtwechsel
Kreuz und quer
Geschichten mit Humor in Grundstufe
Geschichten mit Humor in Mittelstufe
Német szókincskönyv, Érettségihez és középfokú nyelvvizsgához
Abiturschule, Német feladatgyűjtemény érettségizőknek
Érettségi, felvételi, nyelvvizsga tesztek
Schreiben
Vater und Sohn
Ich liebe Wörter
Porträts- Große Menschen in ihrer Zeit
Deutsche Lieder
Hägar
egyéb könyvek
szépirodalom, országismereti anyagok, újságok, dalok, filmek
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
258
MŰVÉSZETEK
A művészetek tantárgy a főbb művészeti ágakat és a tömegkommunikáció egyes területeit
foglalja magában. A tárgy a hagyományos képzőművészet, zene, irodalom, színház-tánc
művészeti ágak mellett a mozgókép- és filmművészet, média, a fotó a tárgy- és
környezetkultúra és a vizuális kommunikáció mára nagyon hangsúlyossá vált területeit
(tipográfia, kiadványtervezés, alkalmazott grafika, plakát….) tartalmazza.
Ez a műveltségterület a fiatalok számára nagyon sok izgalmas élményt hordozhat magában és
a személyiségfejlesztés szempontjából kulcsfontosságú. A tantárgy tanításának céljai közt is a
leghangsúlyosabbak a személyiségfejlődés különböző területei és lehetőségei (erről később
részletesebben is lesz szó). A kurzusok a tanulmányi kötelezettségek mellett egyszerre
szabadidős tevékenységként is megjelenhetnek, tapasztalataink szerint mindig vannak olyan
fiatalok, akik szívesen látogatják ezeket a kurzusokat azután is, hogy tanulmányi
kötelezettségeiknek eleget tettek, egyben tehát művészeti műhelyként is működtethető.
A művészetek területéről közép- és felsőszintű érettségi lehetősége vizuális kultúrából van,
ehhez a fakultatív vizuális kultúra nevű tantárgy elvégzése is szükséges, részletesebb
ismertetés a vizuális kultúra tantárgy leírásánál található.
A művészetek tantárgy felépítésének sajátosságai
A művészeti ágak:
A tantárgy tanítása a művészeti ágak szempontjából integrált és specializált jellegű egyszerre:
a kurzusok egy része komplex, azaz minden művészeti ágat érintő, ilyen például a két
kötelező alapozó kurzus.
A többi kurzus az egyik művészeti ágat, vagy annak egy területét önállóan megjelenítő
jellegű, így ezekben lehetőség nyílik valamelyik művészeti ág mélyebb megismerésére, az
alaposabb, specializáltabb ismeretek megszerzésére.
A művészetek tantárgy tanításánál arra törekszünk, hogy a diákok a művészeti ágak sajátos
kifejezésmódjával, nyelvezetével ismerkedjenek meg, értő befogadóvá váljanak, esetleg
alkotói adottságaik kibontakozhassanak. A kerettanterv nem törekszik arra, hogy minden
jelentős alkotóval, művel is megismertessük a diákokat minden művészeti területen.
Tantárgyunk egy-egy részterület alaposabb, elmélyültebb megismerését tűzi ki célul, mert a
fogalomrendszer és a művészeti ágak sajátos nyelvezete ezen a módon mélyebben
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
259
megismerhető, minden részben ott rejlik az egész teljessége. Aki pedig került már egy művel
értő, meghittebb kapcsolatba, nyitottabb lesz a többi felé is.
Tevékenységformák:
1. Gyakorlati-elméleti:
Az elméleti (befogadó) és gyakorlati, alkotó jellegű tevékenységek vegyesen szerepelnek az
egyes kurzusokon, megoszlásuk azokon belül változó lehet. Az alkotótevékenységek az
elméleti témák köré szerveződnek, azok befogadását erősítik, elmélyítik. Az elméleti és
gyakorlati tevékenységformák aránya és jellege határozza meg a kurzus követelményeit és
értékelési módját.
2. Tanár által vezetett önálló tevékenységformák
Az egyes kurzusokra (az alapozó kurzusok kivételével) nagyon különböző felkészültséggel és
önállósági fokkal rendelkező diákok járhatnak
A szintre hozás, illetve a diák számára megfelelő szintű tevékenységforma (tanár által vezetett
tevékenységtől az önálló, megtervezett projekt-jellegű munkáig) személyre szabottan
alakítandó ki az egyes kurzusok hallgatóinak. Mivel a kurzusok hallgatói létszáma nem
magas, ez megoldható. Tehát a kurzusvezető tanár feladata, hogy az adott kurzuson a
tevékenységformákat minden diákja számára személyre szabottan szervezze, ebben
differenciáljon. Cél, hogy a diákok idővel minél önállóbbak legyenek az egyes
tevékenységekben, mind a befogadó-elemző, mind a gyakorlati-alkotó tevékenységek terén.
Egymásra épülés:
Az egyes kurzusok önálló egységekként jelennek meg a művészetek tantárgy esetében. Még a
művészettörténeti kurzusokat is úgy kell felépíteni, hogy önmagában is érthető egységet
képezzen.
Az alapfogalmak tisztázására és a „szintre hozásra”, egyben a későbbi kurzusválasztás
orientációjára a két, minden diák számára kötelező alapozó kurzus szolgál. Ez a két alapozó
kurzus a művészet két időbeli végpontja, a művészet kialakulása és a kortárs művészet.
Mindkét alapozó kurzus komplex, azaz minden művészeti ágat érintő, és gyakorlati-elméleti
jellegű tevékenységformákat is tartalmaz. Mindkét téma alkalmas a legfontosabb
alapfogalmak bevezetésére, átismétlésére, és bevezeti a diákot a különböző művészeti ágak és
tevékenységformák világába. Ezek elvégzése alapján tud a többi, választható művészeti
kurzusok közül a saját érdeklődése és beállítottsága alapján választani.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
260
Kurzusok választása
A diákok érdeklődésüknek és tanulmányi helyzetüknek megfelelően választhatnak az
aktuálisan meghirdetett kurzuskínálatból, így az egyes diákok tanulmányaiban
érdeklődésüknek megfelelően hangsúlyeltolódás jöhet létre a választhatóan felvett kurzus
jellegének megfelelően. Ezen a módon lehetőség van minden művészeti területről
alapélményeket szerezni a kötelező és választható integrált, azaz komplex kurzusokon, de
lehetőség nyílik arra is, hogy valamelyik területet hangsúlyozottabban tanulhassa a diák saját
szabad választása szerint. Ugyanígy az alkotó és befogadó jellegű tevékenységek arányát is a
saját igényeihez szabhatja.
A művészetek tantárgy célja
Általános célok:
– A művészetek tantárgy az általános nevelési célok közül különösen a kreativitás, a
problémafelismerő- és megoldó képesség, az értelmi képességek, a képi és képzetekben
gazdag gondolkodás, az ízlés, az empátia, a kommunikációs készség, az érzékenység, a
nyitottság mind a fejlesztéshez járul hozzá.
– Művészeti jellege miatt értékközvetítő, egyben értékteremtő, jellemformáló tevékenység.
Nagy szerepe van a kultúra értékeit megbecsülő, a természeti környezetet védő magatartás
kialakításában és az értelmi és érzelmi intelligencia kiművelésében.
– A művészeti nevelés a világ érzéki - tapasztalati birtokbavételével az érzékszervek
kiművelésével foglalkozik, célja a művészeti alkotó- és befogadóképesség fejlesztése.
– A megsokszorozódott technikai és rábeszélő képek, hangok korában a tantárgy újszerű célja
az információk közti szelekciónak, a kritikus befogadásnak a kialakítása, az adatbiztonsággal,
jogtudatossággal, a függőség és egyéb veszélyek elkerülésével kapcsolatos ismeretek
tudatosítása.
– Fontos célja e tantárgynak a tehetséggondozás, az e területek felé érdeklődő fiatalok
pályaorientációja, képességeik kibontakoztatása és fejlesztése. Ezt segíti elő a kurzusrendszer
specializációs lehetősége. A tehetséggondozás fontos része az is, hogy bemutatkozási
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
261
lehetőségeket, alkalmakat teremtsünk a diákoknak, mert ez tud a legerősebb motivációs
tényező lenni az alkotáshoz, és elindítja tehetsége kibontakoztatásának és az érvényesülésének
az útján. A bemutatkozási lehetőségek (kiállítások, előadások…) teremtése nem szorosan
tantervi feladat ugyan, de fontos kiegészítése kell hogy legyen a művészeti tanulmányoknak.
– A művészet alkotó- és befogadó tevékenységek tanításának az a célja, hogy felkészítsen a
mindennapi életre: a jelentkező problémák önálló felismerésére és megoldására, azaz a
munkára, valamint a természeti és mesterséges környezet felelős használatára, az információk
kritikus kezelésére, az árucikkek tudatos kiválasztására, a művészi, esztétikai értékek iránti
fogékonyságra.
– A tantárgy célja emellett az információkezelés megtanításával a többi tantárgy tanulásának
megkönnyítése. Tanulási problémákkal küzdő fiatalok számára fontos célja e tantárgynak a
tanulást, munkát segítő képességfejlesztés: gondolatok áttekinthetővé, szemléletessé tétele,
ábrák értelmezése és készítése (különösen a matematikához szükséges térgeometriai ábrák
elkészítésének megtanítása) valamint a vizuális információk megértése a tanulásban, a
munkában és a mindennapi életben. A művészetek tantárgy feladata e módszerek átadása,
továbbá a vizuális információforrások (pl. könyvtár, képtár, internet) célszerű használatának
megtanítása.
– A középiskolás korosztályban a személyes útkeresés szerepe megnő. A tantárgy feladata az
egyéniség keresésének segítése, a kultúra példáinak bemutatásán keresztül egyfajta követhető
stílus, mintaválaszték felkínálása. Az azonosulás az alkotó munka elmélyült állapotában megy
végbe a legkönnyebben, ezért az önkifejezés tág és minél önállóbb választási lehetőségeit kell
felkínálni.
A művészeti tantárgyak mind alkotó mind befogadó vonatkozásokban komoly
személyiségfejlesztési lehetőségeket hordoznak a fiatalok számára:
Az alkotótevékenység speciális, személyiségfejlesztő céljai:
– A diákok indulataikat, szorongásaikat „kirajzolhatják”, „kizenélhetik”, „kijátszhatják”
magukból. Erre kifejezetten szeretnénk is őket megtanítani, azaz olyan lehetséges önkifejezési
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
262
és önmegvalósítási eszközt adni ezáltal a kezükbe, amivel saját lelkük egyensúlyát meg tudják
teremteni és fenn tudják tartani, indulataikat tudják levezetni.
– A diákok sokszor életvezetési problémákkal küzdenek, szoronganak, egy részük gyakran
unatkozik, nem találja a helyét. Unalmát sokszor illegális és/vagy káros tevékenységekkel űzi
el és az őt meg nem értő, sikerélményektől megfosztó külvilág, ami őt nem „díjazza”, ellen
lázad. Szubkultúrájuk pót-sikerekhez és -élvezetekhez juttatja őket ugyan, de milyen áron!
Számukra a vizuális alkotótevékenység (rajzolás, festés, tervezés, építés …) értelmes és
élvezetes, legális és egészséges elfoglaltságokat próbál kínálni, illetve ezen elfoglaltságok
élvezetére próbálja a diákokat rávezetni. Ehhez először bizalmat kell ébreszteni bennük a
tanárban és önmagukban, mert az unatkozás, kallódás hátterében bizony nagyon gyakran az
önbizalomhiány áll, ami a diákok többségének – képességeiktől függetlenül – fő problémája.
Egyik fő cél tehát az unalom és az életuntság elűzése és a fiatalok sikerélményekhez juttatása,
ami alapja az önbizalomnak és az élvezhető teljes életnek.
Befogadó-tevékenységek speciális személyiségfejlesztő céljai:
– A képekről, zenéről, filmekről … azaz műalkotásokról beszélgetve önmagunkról
beszélgethetünk, mégsem direkt formában. A műalkotások nagy része olyan emberi
problémákat fejez ki, amelyeket mindannyian átélünk, és a diákok számára alkalom nyílik
ezekről a témákról a művek apropóján beszélgetni. A család, az emberi kapcsolatok, a
szorongások, az érzelmek nehezen megérthető világa mind olyan témák, amik a fiatalok
számára a legérzékenyebb területeket érintik. A műalkotások mély beszélgetésekbe
vezethetnek bennünket önmagunkról anélkül, hogy saját konkrét élethelyzetünket,
problémánkat meg kéne nevezni, de persze akár el is vezethet odáig egy-egy ilyen
beszélgetés, hogy a személyes szintek is előkerülnek.
– Mind az alkotó mind a befogadó tevékenységek erősítik a toleranciát, egymás elfogadását
és megismerését. A művészetek minden területe nagyon alkalmas a másság elfogadásának és
az egyéniség tiszteletben tartásának a hangsúlyozására és fejlesztésére, adott esetben a saját
másságom önmagammal való elfogadtatására is. Ha én saját magamat el tudom fogadni,
könnyebben megtalálom a helyemet a világban, a társadalomban.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
263
– Célja a művészetek tanulmányozásának a különböző világképek és világképrendszerek
illetve szimbólumrendszerek megismertetése, hogy a világban saját helyüket nehezen találó
diákok számára lehetséges utakat, modelleket mutassunk, hogy a sajátjukat ezeken keresztül
könnyebben felismerjék, megtalálják.
– Fontos cél, hogy a diákok megtalálják a nekik személyre szabottan megfelelő kurzusokat,
tevékenységformákat, ezáltal az önismeret és a felelősségvállalás területén fejlődjenek.
Fejlesztési követelmények
– A tanult művészeti ágak és a mindennapi környezet, a tömegkommunikáció átfogó
műfajainak, összefüggéseinek ismerete, sajátos kifejezőeszközeinek tudatosítása, a kritikai
érzék fejlesztése, a kulturális, a művészeti értékek, különösen az európai és magyar értékek
iránti nyitottság kialakítása, néhány kiemelkedő mű és alkotóik ismerete, az értékes
műalkotásokat, tárgyakat, információkat megbecsülő, környezettudatos és etikus magatartás
kialakítása, a hagyományok ápolása,
– A leírástól az ítéletalkotásig terjedő műelemző képesség, saját korunk művészeti és
tömegkommunikációs nyelvének tudatosítása, a kritikai készség fejlesztése, a tartalmak
tudatos megválasztása, a megfontolt fogyasztói szerep kialakítása,
– a mindennapi élet képi, és hang-információinak megértése, a tárgyi környezet
rendeltetésszerű használata, a mindennapi élethez szükséges ábrázolóképesség kialakítása,
hétköznapi esztétikai ítéleteket megalapozó tapasztalat és ízlés kialakítása, az érzékszervek
fejlesztése, az érzékelés tudatosítása (pl. testbeszéd, hanglejtés-hangszín, öltözködés,
metakommunikáció…), emberismeret, és tolerancia fejlesztése, tudatos és kreatív részvétel a
kommunikációban,
– Önismeret fejlesztése. Saját maga számára testre szabott feladat kiválasztásának, esetleg
megfogalmazásának kialakítása, ezzel együtt fejleszteni az ehhez nélkülözhetetlen
önismeretet, illetve hogy fel tudja mérni a feladat mértékét (azaz mekkora munkát,
terjedelmet, milyen mértékű elmélyülést igényel), ezeket se alul, se túl ne becsülje
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
264
– Adatok, összefüggések megjelenítésének képessége a tanult szinten, történet, eseménysor,
változás és mozgás közérthető megjelenítésének képessége. Önállóság a problémamegoldás
lépéseiben: helyzetfelismerés, tájékozódás, vázlatkészítés - tervezés, alkotás - konstruálás és a
munka értékelése.
– A tanulást, munkát segítő képességfejlesztés: gondolatok áttekinthetővé, szemléletessé
tétele, valamint az információk megértése a tanulásban, a munkában és a mindennapi életben,
ábrák értelmezése és készítése. Az információforrások (pl. könyvtár, képtár, internet) célszerű
használatának megtanítása.
Témakörök
A művészetek tantárgy az alábbi műveltségi területeket tartalmazza:
1. Képzőművészet: képzőművészeti műfajok, technikák; személyes, kifejező-expresszív
tevékenységek
2. Zene: a komoly-, a könnyű- és a népzene műfajai, kifejezőeszközei, a zeneelmélet
alapfogalmai; személyes, kifejező-expresszív zenei tevékenységek. Zene és tánc.
3. Színház, tánc: Színpadi műfajok és kifejezőeszközök. A szerep. Testbeszéd, gesztusok.
Előadó és befogadó tevékenységek.
4. Vizuális kommunikáció: a köznapi - tájékoztató - tudományos vizuális információk világa
és a tömegkommunikáció egyes elemei;
Tárgy- és környezetkultúra: használati tárgyakkal, az iparművészettel, a népművészettel és az
építészettel kapcsolatos alkotó és elemző tevékenységeket tartalmazza.
5. Tömegkommunikáció, mozgókép és médiaismeret: a film- és video-művészettel és a
tömegkommunikációval kapcsolatos alkotó és elemző tevékenységek, tudatos
médiafogyasztásra nevelés.
Tanítási tartalmak, témakörök (kurzusok)
Alapozó kurzusok:
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
265
1. A művészet ősi formái (komplex, azaz a főbb művészeti ágakat érintő; vegyes azaz
befogadó és alkotó)
2. Kortárs művészet és a klasszikus avantgarde (komplex, vegyes)
Kötelezően választható kurzusok:
1. Európai stílustörténet: görög-római, román, gótikus, reneszánsz, barokk (komplex; vegyes,
de inkább elméleti hangsúlyú)
2. Európai stílustörténet: klasszicizmus, romantika, realizmus, impresszionizmus,
posztimpresszionizmus, szecesszió (komplex; vegyes, de inkább elméleti hangsúlyú)
3. Ókori kultúrák művészete (komplex, vegyes)
4. Műelemzések (komplex, illetve változó; vegyes, de elméleti hangsúlyú)
5. Népművészet (komplex, vegyes)
6. Festészet (alkotó)
7. Építészet és környezetkultúra (vegyes)
8. Tárgykultúra (változó, de inkább alkotó hangsúlyú)
9. Fotó (vegyes de alkotó hangsúlyú)
10. Grafika, tipográfia, kiadványtervezés (vegyes de alkotó hangsúlyú)
11. Mozgókép, animáció (vegyes de alkotó hangsúlyú)
12. Zene (változó)
13. Színház, Tánc
A kurzusok tananyagtartalmának részletezése:
Alapozó kurzusok:
1. A művészet ősi formái (komplex, azaz a főbb művészeti ágakat érintő)
Ajánlott óraszám: 24
Az ősi életmód
A vallások ősi formái (totemizmus, fétisizmus…), mágia, szertartások
A művészeti ágak (zene, képzőművészet, tárgyalkotás, építészet, irodalom, színház) ősi
formái, kialakulása, fejlődése
Művészeti alapfogalmak: ritmus, dallam, vonal, kontúr, szín, folt, térábrázolás …
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
266
2. Kortárs művészet és a klasszikus avantgarde (komplex)
Ajánlott óraszám: 24
A művészet fogalmának kérdése, a hagyományos formák felbomlása
A műfajok határainak eltolódása, új műfajok, művészeti ágak (pl. film) megjelenése
Műelemzések minden művészeti ágat érintve (zene, film, képzőművészet)
Építészet a XX. (XXI.) sz.-ban
Kötelezően választható kurzusok:
1. Európai stílustörténet: görög-római, román, gótikus, reneszánsz, barokk (komplex)
Ajánlott óraszám: 24
– Az antik görög és római világ szellemisége, világképe, mitológiája
– Az antik kultúra a művészetekben (képzőművészet, zene, színház)
– A középkor szellemisége, a kereszténység, a lovagi kultúra
– A középkori (román és gótikus) stílusú képzőművészetek, a középkori zene (gregorián…)
– A humanizmus és a reneszánsz szellemisége
– Reneszánsz művészet: képzőművészet, zene (tánc, színház…)
– Ellenreformáció és a barokk szellemisége
– A barokk művészet: képzőművészet, zene, jellegzetes barokk műfajok (kastély,
csendélet, opera, oratórium)
2. Európai stílustörténet: klasszicizmus, romantika, realizmus, impresszionizmus,
posztimpresszionizmus, szecesszió (komplex; vegyes, de inkább elméleti hangsúlyú)
Ajánlott óraszám: 24
A felvilágosodás, a klasszicizmus és a romantika szellemi háttere
A klasszicizmus irányzata a művészetben (zene, képzőművészet, színház)
A romantika irányzata a művészetben (zene, képzőművészet, színház)
A realizmus a művészetben (képzőművészet)
Szellemi irányzatok a XIX. sz. második felében és a századfordulón
Az impresszionizmus a művészetekben (képzőművészet, zene)
A posztimpresszionizmus, az eklektika és a szecesszió a művészetekben (képzőművészet,
zene)
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
267
3. Ókori kultúrák művészete (komplex, vegyes)
Ajánlott óraszám: 24
Egyiptom és Mezopotámia életmódja, vallása
Egyiptom és Mezopotámia művészete és kultúrája
Az ókori keleti és dél-amerikai kultúrák
Tárgykultúra, építészet, környezetalakítás
Az írás történetének elemei
Ábrázolási rendszerek jellegzetességei
Testbeszéd
4. Műelemzések (komplex, illetve változó; vegyes, de elméleti hangsúlyú)
Ajánlott óraszám: 24
A műelemzés kurzus jellege változó lehet a művészeti ágak szempontjából, azaz zenei,
képzőművészeti, irodalmi, film illetve színházi alkotások is lehetnek a műelemzés tárgyai
Valamilyen szempont alapján kiválasztott műalkotások teljes körű elemzése
Műelemzési szempontok megismerése
Egy-egy mű elmélyültebb tanulmányozása
A művek mitológiai, jelentéstani hátterének felkutatása
Más művekkel való összehasonlítása, kapcsolata
A mű „átírása”, azaz a diák által való továbbgondolása, szubjektív átalakítása
5. Népművészet (komplex, vegyes)
Ajánlott óraszám: 24
A néprajz és a népművészet fogalma. Etno, folklór, világzene fogalma
A magyar népművészet jellemzői (zene, tánc, tárgykultúra, építészet, viselet,
díszítőművészet…)
Más népek népművészetébe betekintés
A népművészet szimbólumrendszere
Táncház-mozgalom; A népművészet ma
A népművészet feldolgozása, a „magaskultúrában” való megjelenése
6. Festészet (alkotó)
Ajánlott óraszám: 24
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
268
Festészeti technikák
Ábrázolásmódok
Színtan
Kompozíció
Stílus, egyéni kifejezésmódok
Ismert festmény tanulmányozása
7. Építészet és környezetkultúra (vegyes)
Ajánlott óraszám: 24
Az építészet jellegzetességei, sajátosságai
Építészeti megoldások (térlefedés, alaprajz, térszervezés, boltozások, díszítés)
Forma és funkció kapcsolata
Épületelemzések
Makettkészítés, modellezés
8. Tárgykultúra (változó, de inkább alkotó hangsúlyú)
Ajánlott óraszám: 24
Forma és funkció
Kézművesség és sorozatgyártás
Tárgyalkotás
Díszítés, ornamentika
9. Fotó (vegyes de alkotó hangsúlyú)
Ajánlott óraszám: 24
a fényképezés kialakulása
a fotózás műfajai, technikái
a képkivágás, kompozíció
a fény és a megvilágítás szerepe
stílus, szubjektivitás-objektivitás
kreatív fotózás: fotogram, fotómontázs…
a fotózás napjaink vizuális nyelvének alapja (reklám, kiadványok…)
10. Grafika, tipográfia, kiadványtervezés (vegyes de alkotó hangsúlyú)
Ajánlott óraszám: 24
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
269
Az írás története. A kommunikáció történetének alapfordulatai.
A nyomtatás technikái (könyvnyomtatás, sík-, magas- és mélynyomás: litográfia, rézkarc,
lino, fametszet, ofszet…)
Betűtípusok, betűírás
Betű és kép. Szerkezet és kifejezésmód elemzése, összehasonlítása.
Reklámgrafika: plakát, könyvborító, csomagolás, szórólap…
Kiadványtervezés, tipográfia
Számítógépes kiadványtervezés. Szövegtípusok a hagyományos és az új médiában.
11. Mozgókép, animáció (vegyes de alkotó hangsúlyú)
Ajánlott óraszám: 24
A mozgókép kialakulása, a tájékoztató- és szórakoztató filmtípus (Lumiéres, Mélies)
A mozgókép műfajai, technikái, befolyásoló erejük felismerése
A valós és virtuális tér különbségének tudatosítása. A figyelemfelkeltés, a hangulatteremtés
és az értelmezés legfontosabb eszközei. Képkivágás, kompozíció.
A vágás, a montázs
Mozgás, gesztusok, testbeszéd. Önreprezentáció megtervezése.
Karakter. Identitások megjelenítése a virtuális térben. Sztereotípia, reprezentáció, tematizáció.
Önreprezentáció megtervezése.
Történet, cselekmény. Nem-lineáris és összetett cselekményű szövegformák felismerése,
tagolása, értelmezése, létrehozása. Példák és gyakorlatok.
12. Zene (változó)
Ajánlott óraszám: 24
A zene sajátos kifejezésmódja
A zene alapelemei: ritmus, dallam, tempó
A zenei műfajok
Hangszerek, hangszínek
Előadásmód, alkotók és előadók
13. Színház, Tánc (változó)
Ajánlott óraszám: 24
A színpadi produkciók sajátosságai
Dramaturgia, történet, konfliktus
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
270
Színpadkép, színpadi mozgás
Szerep, karakter, jellem
Testbeszéd
Zene az előadásban
Dráma alapozó
Témakör Tartalom Csapatépítés Önismeret, önbemutatás, társismeret, együttműködés,
kommunikáció fejlesztése. Bizalom kialakítása a csoportban.
Kommunikáció Verbális és nonverbális kommunikáció fejlesztése. Verbális kifejezésmód adekvát használata. Beszédtechnika. Művészi beszéd megismerése.
Mozgás és tánc Mozgással, tánccal, tánczenével kapcsolatos anyagok megismerése, felhasználása csoportos illetve önálló munka során. Egyszerű színpadi mozgások megismerése, alkalmazása egyéni és csoportos alkotómunka során. Mozgásszínházi előadás megtekintése, értékelése, elemzése.
Kifejezőképesség Stílusgyakorlatok, helyzetgyakorlatok, karakterépítés, jellemábrázolás, fogalmak, hangulatok kifejezése, stilizálás, improvizáció. Színházi kifejezésmódok megismerése, ezek segítségével gondolatok, élmények kifejezése.
Önálló munka Összehangolt, együttes tevékenység drámás, mozgásos és színházi munkában. Közös munka önálló megszervezése. Helyzetértékelés és döntési képesség gyakorlása. Önálló vélemény kialakítása, megfogalmazása. Mások véleményének értékelése, improvizáció.
Befogadás, értelmezés, felhasználás
Vizuális, verbális és metaforikus kifejezőeszközök valamint a dramatikus eszköztár önálló felhasználása színházi jellegű tevékenységben és előadás értékelésben. Színházi előadások csoportos elemző, értelmező, összehasonlító megbeszélése, értékelése.
Színházismeret
Témakör Tartalom Színházismeret Az ókori színjátszás, az angol reneszánsz színház, a francia
klasszicista színház, a XIX – XX. századi magyar színház, a modern polgári színház, a XX. század meghatározó színháza, irányzatai, alkotói valamint a kortárs színjátszás egy-egy alkotásának megismerése.
Drámatörténet Az ókori dráma, az angol reneszánsz dráma, a francia klasszicista dráma, a XIX – XX. századi magyar dráma, a polgári dráma, a XX. század meghatározó drámaírói, valamint a kortárs drámairodalom néhány alkotásának megismerése az irodalomórákon tanultakkal összhangban. A kortárs megfogalmazásmódok nyelvi, kommunikációs és formai
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
271
sajátosságainak megismerése. Színház- és drámaelmélet
A drámai műnem sajátosságai, a dráma felépítése. Dramaturgiai és színházelméleti alapfogalmak. A színházművészet sajátosságai. Színházi szakmák. Színházi műfajok: rituális játék, tragédia, komédia, realista színjáték, bábjáték, zenés színház stb.
Alkotótevékenység Dramatikus tevékenységek (szöveg, zene, kellék, díszlet, jelmez, fény stb. kiválasztása, értelmezése, dramatizálása, sűrítése, színpadra állítása). Fokozás, késleltetés stb. használata játék során. Szöveges és mozgásos improvizációk felhasználása előadás során. Egyéni vagy csoportos produkció létrehozása. Közreműködés egyéb produkciós munkákban (szcenika, zene, hangtechnika, dramaturgia stb.), az így megszerzett ismeretek felhasználása saját munka során.
Mozgás és tánc Mozgásszínházi és tánctörténeti ismeretek alapismeretek. Tánc- és mozgásszínházi műfajok megismerése. Táncstílusok és azok felhasználásai különböző alkalmakkor, különböző közösségekben és kapcsolatuk a kulturális élettel. Táncos rögtönzések, táncstílusok jellemző jegyeinek elsajátítása, egymástól való megkülönböztetése, és az egyes motívumok összefüggési lehetőségeinek ismerete. Az ismert mozgásszínházi elemek és táncstílusok segítségével önálló mozgásos előadások létrehozása, improvizálása, zene, szituáció, téma elemek alkalmazásával, esetleg szöveg vagy egyéb vizuális elemek felhasználásával.
Drámajátékos ismeretek Az alkalmazott tevékenységek különböző fajtái, eszköztára, alkalmazásuk célja. Különböző összetételű közösségek drámajátékainak módszertani és eszköztárbeli különbségei (család, kortárs csoportok, vegyes korosztályú közösségek stb.).
Módszerek
A művészet tantárgy sajátosságainak megfelelően ajánlott kiscsoportos, esetenként egyéni
foglalkozásokat tartani. A feladatokban személyre szabott mértékben a diákok önálló
tevékenységére is lehet építeni.
– A különböző tevékenységformák és a tananyag kurzusonként egy téma köré szerveződnek,
azt a témát komplex, sokoldalú módon lehet kidolgozni. Az alkotó és befogadó tevékenység
aránya személyre szabottan változik; erre a tevékenységformák kurzusokon való kombinálása
ad lehetőséget.
Számonkérés, értékelés
– egy kurzust egy gyakorlati-bemutató (portfolió, előadás, vetítés…) és/vagy (a kurzus
tevékenységformájától függően) az elméleti tananyagból egy szóbeli vizsga zárja. A két
osztályzatból összesített jegy születik.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
272
Az osztályzásnál figyelembe veendő szempontok:
– a diák hozzáállása a munkához,
– milyen szinten oldotta meg a feladatait
– felismeri-e saját munkájának erényeit-hibáit
Tankönyvek:
Az egyes kurzusokhoz használandó tankönyv választásának szempontjai:
– Minél teljesebben tartalmazza a kurzus tananyagát, hogy minél kevesebb tankönyvet kelljen
használni egy kurzushoz; ajánlott irodalomjegyzékkel érdemes kiegészíteni
– Minél könnyebben hozzáférhető legyen
– A tananyag feldolgozása jól tagolt, érthető és jól tanulható legyen
A tanulást azonban egy áttekinthetően és részletesen megfogalmazott vizsgatematika segíti a
leginkább, a tanult témakörök megadásával minden témakörhöz a tanult fogalmak és
alkotások felsorolásával. Ehhez csatolandó a tankönyvek és ajánlott irodalmak jegyzéke,
illetve néhány olyan könyv esetleg internetes honlapcím megadása is, ahol a diák a tanár által
felsorolt fogalmaknak, alkotóknak, műveknek utána tud nézni.
Szükség esetén saját jegyzet kiadásával is kell a diákok felkészülését segíteni.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
273
RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA
A Rajz és vizuális kultúra tantárgyat azoknak a diákoknak ajánljuk, akik ebből a tárgyból
specializálódnak, e tárgyból közép- vagy emelt szintű érettségit kívánnak tenni. A tantárgy
kurzusai, tematikája elsősorban az érettségire való felkészülést szolgálja, de természetesen
azok számára is lehetséges e tárgy tanulása, akik nem kívánnak ebből érettségizni, csak
érdeklődnek a terület iránt.
A vizuális kultúra tárgy a művészetek tantárgy kurzusaira épít, és azokat csak kiegészíti, aki
tehát e területen akar elmélyültebb tanulmányokat folytatni, az a művészetek tárgy vizuális
témájú kurzusaival együtt tudja mindezt megtenni.
Mivel a vizuális kultúra tantárgy a művészetek tárgy folytatása illetve kiegészítése, a célok,
fejlesztési követelmények, módszerek stb. terén nem ismertetjük újra részletesen mindazt,
amit a művészetek tárgynál már megtettünk, csak hivatkozunk rá és kiegészítjük azt.
A rajz és vizuális kultúra tantárgy célja:
A művészetek tantárgynál részletesen megfogalmazott célok a vizuális kultúra tantárgyra is
érvényesek, hiszen ez a tárgy annak egy specializáltabb folytatása. Különösen nagy hangsúlyt
kap azonban a tehetséggondozás és az érettségire, illetve az esetleges továbbtanulásra való
minél alaposabb felkészítés.
Fejlesztési követelmények
A művészetek tantárgynál részletesen megfogalmazott fejlesztési követelmények a vizuális
kultúra tantárgyra is érvényesek.
Megismerő- és befogadóképesség
– Műalkotások, építészeti és természeti térélmények megfogalmazása szóban és megjelenítése
az ábrázolás során.
– Műalkotások kompozíciójának elemzése.
– Új technikák kipróbálása.
– Makettek, modellek konstruálása.
– képzőművészeti technikák ismerete és minél gyakorlottabb alkalmazása, eszközök tiszta,
esztétikus használata
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
274
– Önálló témakutatás
– fogalmak, tudástartalmak rendszerezett és minél teljesebb elsajátítása
– műelemző képesség minél magasabb szintű elsajátítása
– a vizuális kultúra területeinek, művészeti ágainak és műfajainak, a művészeti és
tömegkommunikációs területek sajátosságainak értő ismerete
– a művészettörténet főbb korszakainak, stílusainak, alkotóinak és alkotásainak rendszerezett
ismerete
– A tömegkommunikáció formáinak csoportosítása.
Kreativitás
– Egyszerű terek, tárgyak tervezése
– Probléma megoldása, és annak indoklása, dokumentálása
Ezek kiegészülnek a következő speciális fejlesztési követelményekkel:
– térlátás, térábrázolás fejlesztése, az ábrázolási rendszerekben való jártasság kialakítása
– vizuális memória fejlesztése
– minél önállóbb feladatmegoldás mind az alkotói, mind a befogadói területen, projekt-jellegű
hosszabb, tervezettebb feladatmegoldásra való képesség kialakítása
A művészetek tantárgy esetében egy szemléletmód kialakítása történik, a vizuális kultúra
tantárgy konkrét specializált ismeretek és képességek-készségek kialakítására-megszerzésére
törekszik.
A vizuális kultúra tantárgy felépítésének sajátosságai
A vizuális kultúra területei:
A vizuális kultúra tantárgy az alábbi műveltségterületeket foglalja magában:
Képzőművészet: képzőművészeti műfajok, technikák; személyes, kifejező-expresszív
tevékenységek
Vizuális kommunikáció: a köznapi - tájékoztató - tudományos vizuális információk világa és
a tömegkommunikáció egyes elemei;
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
275
Tárgy- és környezetkultúra: használati tárgyak, az iparművészet, a népművészet és az
építészettel kapcsolatos alkotó és elemző tevékenységeket tartalmazza.
Mozgókép és médiaismeret: a film- és videó-művészettel és a tömegkommunikációval
kapcsolatos alkotó és elemző tevékenységek
Ezek a területek az egyes vizuális kultúra kurzusokon vegyesen, kombináltan szerepelnek.
Tevékenységformák:
1. Gyakorlati-elméleti:
A vizuális kultúra kurzusok a művészettörténet témái köré szerveződnek, azonban nem csak
elméletiek, hanem gyakorlati-alkotó jellegű tevékenységek is segítenek elmélyíteni a
művészettörténeti tudástartalmakat. Egyben az érettségi vizsga portfoliójához-gyakorlati
vizsgarészéhez is itt gyűlik az anyag.
2. Tanár által vezetett-önálló:
A vizuális kultúra kurzusokon hangsúlyozottan törekedni kell a diákok minél önállóbb
tevékenykedtetésére az alkotói és elemző területeken a tantárgy specializált, érettségire
felkészítő jellege miatt. Mindemellett szintén az érettségi követelmények nagy mennyiségű
konkrét műveltségtartalom megismertetését is szükségessé teszik, ezek ismertetése (képek-
művek, alkotók, fogalmak…) a tanár feladata.
Egymásra épülés:
A vizuális kultúra tantárgy alapvetően épít a művészetek tantárgy során megszerzett
ismeretekre, és kiegészíti azokat. Nem feltétlenül kell azonban mindent korábban tanulni a
művészetek tárgy keretében, ez a kurzusrendszer miatt nem is volna megoldható.
A vizuális kultúra tantárgy kurzusai, mivel a művészettörténet témái köré szerveződnek
többségükben, egymásra épülő jellegűek. Nem feltétlenül szükséges, inkább csak ajánlott a
történeti sorrendet betartani. Az egyes kurzusokat úgy kell felépíteni, hogy önmagukban is
egy teljes egészet alkossanak, olyanok is látogathassák, akik esetleg az előző korok kurzusait
csak később tudják felvenni.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
276
Alapozó kurzus: A vizuális kultúra tantárgy tanítása is egy bevezető, alapozó kurzussal
kezdődik, ami a tárgy tanulásához szükséges alapismereteket ismétli, rendszerezi és egészíti
ki. Itt történik a szintrehozás, az esetleges fogalmi- és készséghiányok pótlása.
Kötelező kurzusok – Közép- és emelt szintű érettségi: Az emelt szinten érettségizőknek
nagyobb óraszámban kell tanulni e tárgyat, esetünkben a középszintű kurzusok elvégzése
mellé még kiegészítő jellegű emelt szintű kurzusokat is fel kell venni. A középszintű és az
emelt szintű érettségire felkészítő kurzusok egymásra épülőek, egymást kiegészítő jellegűek.
Az emelt szintű kurzus az ugyanazon témájú közép szintű kurzust egészíti ki az emelt szintű
érettségi központilag meghatározott követelményrendszere szerint.
Tanítási tartalmak, témakörök (kurzusok)
Alapozó kurzus:
Ajánlott óraszám: 24
Ábrázolási rendszerek (vegyes), Színtan, képzőművészeti technikák (vegyes, de alkotó
hangsúlyú)
Kötelező kurzusok, középszint:
Művészettörténet I.: Őskor, Ókor, … Európa a gótikáig (vegyes, de befogadó hangsúlyú)
Ajánlott óraszám: 24
Művészettörténet II.: Európai művészet a reneszánsztól a realizmusig (vegyes, de befogadó
hangsúlyú)
Ajánlott óraszám: 24
Művészettörténet III.: Művészet az impresszionizmustól napjainkig (vegyes, de befogadó
hangsúlyú)
Ajánlott óraszám: 18
Kötelező kurzusok, emelt szint:
Művészettörténet I.: Őskor, Ókor, Európa a gótikáig. Európai művészet a reneszánsztól a
realizmusig – kiegészítő (vegyes, de befogadó hangsúlyú)
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
277
Ajánlott óraszám: 72
Művészettörténet II.: Művészet az impresszionizmustól napjainkig – kiegészítő (vegyes, de
befogadó hangsúlyú)
Rajz, alkotás
Ajánlott óraszám: 66
A kurzusok konkrét tartalmait a központilag kiadott érettségi követelményrendszer
(fogalmak, alkotók, alkotások, műtárgylista …) határozza meg.
Módszerek
(a művészetek tantárgynál leírtakhoz hasonlóan):
– A művészet tantárgy sajátosságainak megfelelően ajánlott kiscsoportos, esetenként egyéni
foglalkozásokat tartani. A feladatokban személyre szabott mértékben a diákok önálló
tevékenységére is lehet építeni.
– A különböző tevékenységformák és a tananyag kurzusonként egy téma köré szerveződnek,
azt a témát komplex, sokoldalú módon lehet kidolgozni. Az alkotó és befogadó tevékenység
aránya személyre szabottan változik; erre a tevékenységformák kurzusokon való kombinálása
ad lehetőséget.
Számonkérés, értékelés
– Egy kurzust az érettségi vizsgához hasonló vizsga zár le.
Középszinten: írásbeli vizsgaként egy művészettörténeti feladatlap megoldása, a vizsga
szóbeli részeként az alkotásokból készített portfólió bemutatása és ismertetése a feladat.
Emelt szinten: Írásbeli vizsgaként egy kombinált (elméleti azaz művészettörténeti és alkotói
feladatokból álló) feladatlap megoldása, szóbeli vizsgaként pedig művészettörténeti témájú
vizsgát kell letenni. A szóbeli rész kiegészül egy, az adott kurzuson készült alkotásokból
összeállított portfólió bemutatásával. Ez utóbbi ugyan nem szerepel az érettségin, de a kurzus
alkotói tevékenységét mindenképpen érdemes a motiváció miatt a kurzust lezáró értékelésbe
belevonni.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
278
Az osztályzásnál figyelembe veendő szempontok:
– összefüggések megértése, pontos lexikális tudás
– alkotói feladatok megoldásában: esztétikusság, igényesség, eredetiség
– a diák hozzáállása a munkához, önállóság, igényesség, alaposság
– felismeri-e saját munkájának erényeit-hibáit
Tankönyvek:
Az egyes kurzusokhoz használandó tankönyv választásának szempontjai:
– Minél teljesebben tartalmazza a kurzus tananyagát, hogy minél kevesebb tankönyvet kelljen
használni egy kurzushoz; ajánlott irodalomjegyzékkel érdemes kiegészíteni
– Minél könnyebben hozzáférhető legyen
– A tananyag feldolgozása jól tagolt, érthető és jól tanulható legyen
A tanulást azonban egy áttekinthetően és részletesen megfogalmazott vizsgatematika segíti a
leginkább: a tanult témakörök megadásával minden témakörhöz a tanult fogalmak és
alkotások felsorolásával. Ehhez csatolandó a tankönyvek és ajánlott irodalmak jegyzéke,
illetve néhány olyan könyv, esetleg internetes honlapcím megadása is, ahol az általunk
felsorolt fogalmaknak, alkotóknak, műveknek utána tud nézni a diák.
Szükség esetén saját jegyzet kiadásával is kell a diákok felkészülését segíteni.
Ennél az érettségire felkészítő jellegű tárgynál különösen fontos a fogalomtárak és az ajánlott
szakirodalom minél hangsúlyozottabb használata. Szükséges a központilag kiadott érettségi-
követelményekben szereplő műtárgylista-képanyag összegyűjtése a diákok számára.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
279
TESTNEVELÉS
A képzés célja
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium diákjai középiskolából kimaradt, hátrányos
helyzetű, kallódó, olykor deviáns életvezetésű fiatalok Ezek a fiatalok sok és sokféle
problémával küszködnek. A tanulási gondok, zavarok mögött vagy mellett sok esetben más
jelentős szociális, pszichés, életvezetési, egészségi vagy egyéb probléma áll.
Kudarcok sorozatával érkeznek mind az érzelmi életükben, emberi kapcsolataikban, mind az
iskolai életben. Mindemellett tanulási problémáik vannak, melyek hátterében éppen az
említett illetve egyéb speciális problémák húzódnak meg. Tanulási nehézségeket okoz a
koncentráció zavara, a rövid ideig tartó, nem kellő mélységű, szaggatott, szakaszos figyelem;
tanulás-módszertani, tanulástechnikai hiányosságok; analizáló (jegyzetelési, lényegkiemelési,
vázlatolási) és szintetizáló (összefüggések felismerése) nehézségek. A mindezekből fakadó
szorongás képtelenné teszi őket az iskolai teljesítményre.
A fiatalok elsődleges célja az érettségi vizsga megszerzése, ahhoz azonban, hogy ez
sikerüljön, a többi problémájukat is kezelni kell. A személyközpontú megközelítés, személyre
szabott oktatás és mentálhigiénés gondozás mellett ezt szolgálja a testnevelés tantárgy is.
Serdülő korú diákjainkra igen jellemző a mozgásszegény életmód, a táplálkozási problémák,
az egészségtelen életvitel. Önértékelésük, önelfogadásuk alacsony szintű, és ebben igen nagy
szerepet kap saját testük el nem fogadása. Sokan küzdenek testképzavarral. Ők a
hagyományos testnevelés órákon olyan mérvű szorongást éltek át, amely sok esetben
megbetegítette őket. Ezért többnyire nem vettek részt az órákon. Sokuk esetében ezek a
hiányzások is hozzájárultak előző iskoláikból való kimaradásukhoz.
A Belvárosi Tanodában sok év tapasztalata, hogy a jelentős problémahalommal küszködő
diákok számára a leghasznosabb és általuk is szívesen végzett mozgásforma a jóga.
A XXI. század világa eleddig új kihívások elé állítja a világ ama részét, amelyet Spengler óta
a Nyugatnak nevezünk. Egyrészről soha nem látott kényelem és jólét veszi körül az emberiség
egy részét, ami elkényelmesedéshez és az ebből fakadó testi és lelki elpuhuláshoz vezet.
Másrészt az információ mennyisége olyannyira megnőtt, az életritmus olyannyira felgyorsult,
hogy a testi-lelki tespedéssel párhuzamosan egyfajta felfokozottság, hiperaktivitás, a túlzott
stimulusokra adott túlságosan agresszív reakciók is megfigyelhetőek. A modern, sőt
posztmodern kor e két, ellentétes irányú folyamatából származó feszültség feloldására
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
280
alkalmas eszköz a jóga, a keleti bölcselet egy formája, amely mind testi, mind szellemi erők
felébresztésében, helyes irányba terelésében segítséget nyújt.
A jógának mind fizikai, mind szellemi-lelki alapjai könnyedén elsajátíthatóak, és nem
kívánnak szinte semmilyen anyagi befektetést: ezért műveltségre, társadalmi beágyazottságra
vagy testi adottságokra való tekintet nélkül elkezdhető ennek a később egyre komplexebbé
váló rendszernek a művelése. A különböző szintek elérése során a jóga művelője egyre
komplexebb technikákat sajátít el, ezáltal önfegyelme illetve önismerete is fejlődik. A jóga
filozófiája pedig a maga gyakran metaforikus, a nyugati ember szemében időnként elvontnak
tűnő logikai rendszere segítségével segít megismerni a más kultúrák, eszmerendszerek
gondolkodását, ezáltal hozzájárulhat ahhoz, hogy a jóga rendszeres művelője meg tudjon
felelni az egyszerre egyre multikultúrálisabbá-globálisabbá váló világ XXI. századi
kihívásainak.
Iskolánkban 2007 óta vannak heti rendszersségű jógaórák. Ezeken a diákok örömmel vesznek
részt. A foglalkozásokon egyre oldottabbak, egyre könnyebben kapcsolódnak testükhöz,
egyre inkább mindennapi éltük részévé válik a mozgás. Mindeközben összeszedettebbé
válnak, javul koncentrációjuk, ami a tanulási folyamatra, és annak eredményére is kihat.
Önismeretük fejlődik, önelfogadásuk, önbizalmuk erősödik, kommunikációjuk nyíltabbá
válik. Értékrendszerükben is változás történik. Egyre fontosabbá válik számukra az
egészséges szemlélet és életmód, a testi és lelki egészség egysége, a teljes élet igénye.
Mindezen tapasztalatok alapján alakítottuk ki a testnevelés tantárgy tartalmát és időkeretét.
A mindennapos testnevelés a Belvárosi Tanodában testnevelés tantárgy formájában a
napindító jóga foglalkozás keretében valósul meg. A jógafoglalkozások minden tanítási napon
a nulladik, vagy az első órában zajlanak. A diákok ezzel az egy órás mozgás- és koncentrációs
gyakorlatsorral kezdik tanítási napjukat. Ez segíti őket, hogy fizikailag, lelkileg és szellemileg
tanuláskész állapotba kerüljenek.
A foglalkozásoknak különösebb helyigénye nincs, a tantermek alkalmasak lebonyolításukra.
A tantárgy eszközigénye földre helyezhető szőnyeg, matrac vagy párna, amely alkalmas a
gyakorlatok kényelmes elvégzésére.
A jógafoglalkozásokat a Belvárosi Tanoda iskolavezető által megbízott segítő oktatói
végezhetik. (Hivatkozva a Nkt, 9.§ (8) h))
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
281
A tantárgy tartalma
(Hivatkozva a Nkt, 9.§ (8) b))
Az alább található gyakorlatsorokból a foglalkozásvezető a csoport összetétele, aktuális
állapota, fejlődési szintje alapján rugalmasan választja meg a végzendő gyakorlatokat.
A diákok teljesítményét a foglalkozásvezető nem értékeli. A továbbhaladás feltétele az
önértékelés.
1.
Anandasana – lazítás
Hasi légzés
Nyújtógyakorlat
Fejfordítás
Csavarás felhúzott lábbal
Oldalra gördülés felhúzott lábbal
Vállemelés
Vállkörzés behajlított karral
Karkeresztezés a fej fölött
Karhajlítás és –nyújtás
Súlypontáthelyezés
A lábszár megfeszítése
Anandasana – lazítás
Pavana Muktasana – Térdhúzássa a fejhez – változat
Fél pillangó
Marjari – macska
Khatu Pranam – Üdvözlet Khatunak
Anandasana – lazítás
Nadi Shodhana Pranayama – Idegek tisztítása/1. szint
Önvizsgálati Meditáció
2.
Anandasana – Lazítás
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
282
Teljes jógajelzés
Légzőgyakorlat nyújtott karral
Nyújtógyakorlat – változások
Gördülés
Csavarás nyújtott lábbal
Fejemelés
Pavana Muktasana – Térdhúzás a törzshöz – változat
A gerinc nyújtása
A gerinc hajlítása
Mardjari – Macska
Malomkörzés
A mellkas tágítása
Úszómozgás
Törzsfordítás
Törzsdöntés oldalra
Anandasana – Lazítás
Nadi Shodhana Pranayama – Idegek tisztítása /1. szint
Önvizsgálati meditáció
3.
Anandasana – Lazítás
Teljes jógalégzés
Légzőgyakorlat nyújtott karral
Nyújtógyakorlat vátozatok
Gördülés
Pavana Muktasana – Térdhúzás a fejhez – változat
Csónak
Mardjari – Macska
A nyak lazítása
Törzshajlítás oldalra
Törzsfordítás
Kar- és kézgyakorlatok
Fél pillangó
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
283
Karemelés
Térdhúzás a törzshöz
Nyújtógyakorlat
Anandasana – Lazítás
Nadishodhana Pranayama – Idegek tisztítása/ 1. szint
Önvizsgálati meditáció
4.
Anandasana – Lazítás
Teljes jóga légzés
Légzőgyakorlat nyújtott karral
Nyújtógyakorlat változatok
Gördülés
Gerinccsavarás hanyatt fekvésben
Kerékpározás hanyatt fekvésben
Marjari – Macska
Fél pillangó
Pillangó
Kötélhúzás
Karhajlítás és –nyújtás ülésben
Vállkörzés ülve
Lábfej- és lábujjgyakorlatok
Járás lábujjhegyen és sarkon
Anandasana – Lazítás
Nadi Shodhana Pranayama – Idegek tisztítása/ 1. szint
Önvizsgálati meditáció
5.
Anandasana – Lazítás
Teljes jógalgzés
Légzőgyakorlat nyújtott karral
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
284
Nyújtógyakorlat változatok
Gördülés
Marjari – Macska
Vízszintes karhúzás
Malomkörzés
Előrehajlás nyújtott lábbal
Fél pillangó
Pillangó
Pavana Muktasana – Térdhúzás a fejhez – változatok
Lazítás hason fekve
Nyújtózkodás hason fekve
Karhúzás és kézkulcs a hát mögött
Fejemelés behajlított lábbal
Fej- és lábemelés
Lazítás tigrispózban
Nadi Shodhana Pranayama – Idegek tisztítása /1. szint
Önvizsgálati meditáció – 1/5 szint
6.
Anandasana – Lazítás
Teljes jógalgzés
Légzőgyakorlat nyújtott karral
Nyújtógyakorlat változatok
Gördülés
Csavarás kitámasztott lábbal - változatok
Marjari – Macska
Evezés
Karkeresztezés
Combfeszítés
Előrehajlás ülésben
Fél pillangó – változat
Pillangó
Manduki Asana - Béka
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
285
Guggolásból felállás
Varjújárás
Anandasna - Lazítás
Nadi Shodhana Pranayama – Idegek tisztítása /1. szint
Önvizsgálati meditáció – 1/6 szint
7.
Shashankasana – Nyúl állás
Meru Akaranasana – A gerinc nyújtsa
Bhunamanasana – A föld üdvözlése
Ashva Sanchalanasana (A) – Lovaglás
Utthana Prishthasana – Törzsemelés
Hasta Utthanasana – Karkeresztezés a fej fölött
Utthita Lolasana – Törzs és karlendítés terpeszállásban
Akarana Dhanurasana – Íjfeszítés
Meru Prishthasana – Törzscsavarás döntéssel
Chatushpadasana – Talp-tenyér állás (Medve állás)
Katichakrasana – Gémeskút
Dvikonasana – Dupla háromszög
Utthanasana – Felállás guggolásból
Setu Asana – Híd
Hasta Padangushthasana – A kéz és a láb nyújtása
Sumeru Asana – Mount Everest-állás
Meru Vakrasana – Egyszerű csavart ülés
Nadi Shodhana Pranayama – Idegek tisztítása
Önvizsgálati meditáció
A testnevelés tantárgy jóga gyakorlatsorai Paramhans Swami Maheshwarananda rendszere
alapján készültek.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
286
1. MELLÉKLET
BELVÁROSI TANODA
A SZEMÉLYRE SZABOTT SEGÍTŐ ISKOLA MŰKÖDÉSI
RENDSZERE
1. Bevezető
A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium 1990-ben jött létre. Az iskola olyan
fiatalok számára, és igényére született, akik kimaradtak az iskolarendszerből. Iskolába járás
helyett csellengtek, különböző szubkultúrákhoz csatlakoztak, marginalizálódtak, zűrös
életvitelbe, deviáns életmódba keveredtek. A velük való beszélgetések során kiderült, hogy az
iskolából való kimaradásuk mögött nem a tanulás elutasítása áll. Épp ellenkezőleg komoly
vágyuk és igényük van arra, hogy kortársaik között tanulhassanak, érettségit szerezzenek, és
egyéniségüket megtartva visszailleszkedjenek a társadalomba.
Egy fiatal népművelőkből és pedagógusokból álló csapat 1 évig készült az iskola
kialakítására. Akkor éppen iskolába nem járó, kallódó fiatalokkal sokat beszélgetve alakult ki
a Tanoda koncepciója. Az alapítók az iskolához kapcsolódó minden fogalmat és
tevékenységet újragondoltak, értelmeztek. Egy olyan intézmény született meg, ahová ezek az
iskolától megcsömörlött, a pedagógusokban bizalmukat vesztett fiatalok szívesen járnak, ahol
a tanuláson kívül életproblémáik megoldásához is segítséget kapnak. Ez – ahogy mi
nevezzük- a segítő iskola.
A Tanoda alapfilozófiája szerint segítő iskola, melynek feladata, hogy a hozzánk
forduló középiskolából kimaradó, súlyos problémákkal küszködő, kallódó fiatalok számára
egy olyan iskolát működtessen, ahol életproblémáinak megoldásához, a középiskola
elvégzéséhez és az érettségi vizsga letételéhez segítséget kapnak. A segítségnek - amit
biztosítunk - több eleme van, de legfontosabb gondolata, hogy ezek nem válnak el egymástól.
A segítést egy egységes, összefüggő folyamatként értelmezzük, melynek része minden
tevékenység, amelyet a fiatalokkal együtt végzünk.
A Tanodában teret, lehetőséget biztosítunk azoknak a fiataloknak, akik tanulási szándékkal
keresnek meg minket és rendelkeznek a tanulás képességével - bár ez valami miatt
akadályoztatott, hiszen más iskolában nem tudtak boldogulni.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
287
A Tanoda módszerének legfontosabb elemei:
• segítő párrendszer;
• a segítő munka és a Tanoda stábszerű működtetése;
• személyre szabott tanulási program és módszerek;
• elfogadó, biztonságos, támogató iskolai légkör kialakítása és biztosítása;
• egész napos strukturált elfoglaltság lehetőségének biztosítása;
Ebben a személyközpontú támogató légkörben az itt eltöltött idő alatt, - amely sokszor
többéves személyiségépítő folyamat - a fiatalok egyfelől megerősödött önbizalomra, másfelől
tartalmas emberi kapcsolatokra tesznek szert, és a tanulásban sikereket érnek el. Ezek
együttesen azt eredményezik, hogy a hozott problémák csökkenek, esetleg megszűnnek.
A fiatalok általános állapota, problémái
A Tanodába járó fiatalokra általában jellemző a labilis pszichés állapot, a nem reális
önértékelés, az önbizalom, értelmes tevékenységek, célok, jövőkép hiánya. Többségük
zárkózott, bizalmatlan, nehezen alakítanak kapcsolatokat. A felnőtt társadalmat és életformát -
csalódásból és kiábrándultságból, a felnőtteknek a fiatalokkal szembeni intoleranciájának
tapasztalatából - gyakran elutasítják. Szeretethiány, az érzések őszinte vállalásának hiánya
jellemzi őket. Kudarcok sorozatával érkeznek mind az érzelmi életükben, emberi
kapcsolataikban (szülő, pedagógus, kortárs), mind az iskolai életben. Mindemellett tanulási
problémáik vannak, melyek hátterében éppen az említett illetve egyéb speciális problémák
húzódnak meg. Tanulási nehézségeket okoz a koncentráció zavara, a rövid ideig tartó, nem
kellő mélységű, szaggatott, szakaszos figyelem; tanulás-módszertani, tanulástechnikai
hiányosságok; analizáló (jegyzetelési, lényegkiemelési, vázlatolási) és szintetizáló
(összefüggések felismerése) nehézségek. A mindezekből fakadó szorongás képtelenné teszi
őket az iskolai teljesítményre.
Az említett mentális, pszichés, állapot és a belőlük fakadó problémák kezelésére alkalmazott
módszerünk egyik legfontosabb eleme a segítő párrendszer.
2. Segítő párrendszer
A közoktatásból már kihulló fiatalok akkor lehetnek sikeresek, ha iskolai életük során
személyes törődést, odafigyelést, minden tekintetben személyközpontú bánásmódot kapnak.
A hagyományos osztályfőnöki szerepbe nem férnek bele azok a szerepek, és feladatok, amik a
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
288
fiatalok iskolai sikerességét eredményezheti. A Belvárosi Tanodában nincs osztályfőnök, a
diákok támogatását a segítő párrendszer, biztosítja. Ez az iskola alapítása óta az egyik
legmeghatározóbb eleme a Tanoda segítő, személyközpontú szemléletének és pedagógiai
gyakorlatának.
A segítő pár (tanár pár) alapvető legfontosabb funkciója az iskolában a fiatal
támogatása, életének figyelemmel kísérése. Ebben meghatározó a napi kapcsolattartás.
Fontos, hogy ismerje a fiatal életmódját, élethelyzetét, időbeosztását, aktuális problémáit.
Egyszerre lássa őt a jelenben és az iskolában eltöltött idő távlatában, ismerje jól
személyiségét, problémáit és annak változásait. A segítő pár az iskolában elérhető,
megtalálható kell legyen, így a diák gondjaival, problémáival bármikor megkeresheti. A fiatal
számára biztonságos támaszt és segítséget jelent problémáinak megoldásában.
Visszajelzéseivel segíti a fiatal reális önértékelésének, énképének kialakulását.
A segítő pár rendszer a kölcsönös bizalmon alapul és a személyes kötődés, egymás elfogadása
és tisztelete, az őszinteség működteti.
Ezért alapvetően fontos, hogy a diákok segítő párjukat a tanárok közül maguk válasszák.
A Belvárosi Tanodában a diákok az iskolában eltöltött első néhány hét után az addig
megismert, őket tanító tanárok közül választják ki őt. Ehhez szükséges, hogy a fiatalok és a
tanárok ne csak az órán, hanem azon kívül is találkozzanak, beszélgessenek, hogy módjuk
legyen alaposabban megismerni egymást. A találkozás lehetőségeit bővíti, ha tanórán kívüli
iskolai programokon tudnak együtt részt venni, pl. délutáni közös kulturális vagy
sportprogramban, együtt tanulás, vagy közös táborozás, kirándulás stb. során. Ez lehetőséget
ad a nem iskolai közegben való együttlétre, egymás jobb megismerésére természetesebb,
kötetlenebb körülmények között. A diákok a tanároktól, segítőktől olyan mintákat láthatnak,
amivel a mindennapokban nem találkoznak. Ezen kívül a különleges együttlét erősíti a
csoport összetartozását, illetve az egyes diákok csoporthoz tartozásnak érzését.
A diákok számára lehetővé tesszük, hogy – ha szükségesnek érzik – új tanár párt
válasszanak.
2.1. A segítő pár -diák viszony, segítő kapcsolat
A kallódó, iskolai kudarcok miatt bizalmatlan, önbizalomvesztett fiatalok akkor
tudnak az iskolában diákként jól működni, ha a tanárok, de elsősorban is a segítő pár részéről
nyitottságot, kíváncsiságot, hitelességet tapasztalnak.
A segítő pár-diák kapcsolatot a partneri viszony jellemezi.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
289
A segítő pár a diáknak segítője, aki támogatja őt minden olyan tevékenységben, ami az
érettségi letételéhez vezet. Ennek része a tanulás és az ahhoz kapcsolódó dolgok, és része a
személyiségfejlődés is, amelynek során a fiatal érett felnőtt személyiséggé válik.
A segítő pár-diák kapcsolat egy bizalmi viszony. Ennek a bizalmi viszonynak a kialakulása
hosszú folyamat, minél kudarcosabb, sérültebb a fiatal, annál hosszabb.
Ez a segítő kapcsolat akkor tud kiteljesedni, a leghatékonyabban működni, ha a pár részéről a
kíváncsiság, odafordulás, őszinteség, valamint a diákban való hit jellemzi.
Ez a kapcsolat a fiatalok önismeretének fejlődését segíti, a reális énkép, és önértékelés
kialakulását. A fejlett önismeret csökkenti a kudarcokat, hiszen a diák jobban fel tudja mérni
képességeit, lehetőségeit. Az esetleges kudarc feldolgozása is könnyebb, és a további fejlődést
szolgálja. Az önismeret fejlődése növeli a sikerességet, ami hatványozottan erősíti az
önbizalmat, ami újra visszahat a sikerességre.
A bizalmi viszonyt erősíti, ha a diák azt érzi, az őt érintő ügyekbe minden esetbe maximálisan
be van vonva. A saját ügyeiben kizárólag ő dönt, és nem helyette döntenek mások. A serdülő
fiatalnak a gyerek lét és a felnőtt lét határán már komoly igénye van arra, hogy maga irányítsa
az életét. Meg kell tanulnia, hogy az önállósággal felelősség is jár, a döntésiért neki kell
viselnie a következményeket. Ezért engedni kell, hogy életük ügyeiben vele közösen
átgondolva, a mérlegelésben őt segítve maga hozzon döntéseket és viselje annak előnyös és
hátrányos következményeit. Ez egy fontos tanulási folyamat, amit a fiatal csak a gyakorlatban
tud megtanulni.
2.2. Egyéni beszélgetés mint a segítő munka megvalósulása
A diák támogatásához elengedhetetlen, hogy a tanár pár alaposan megismerje diák
párját. A megismerés a mindennapi tanórai és egyéb időben kötetlen együttlét mellett fontos
terepe az egyéni beszélgetés.
Ez rendszeres heti - a fiatal igényétől, állapotától, élethelyzetétől függően, ha szükséges akár
napi- gyakoriságú beszélgetés a diák és segítő párja között. E beszélgetések témája a
tanulásszervezési kérdések mellett minden a fiatalt érintő, érdeklő dolog lehet. Ezek a
beszélgetések adnak a legtöbb alkalmat a diák megismerésére.
Ezeken az egyéni beszélgetéseken elsősorban a fiatal iskolai jelenléte, tanulási
programjának helyzete, tanulási problémái, szociális kapcsolatai, mentális állapota és ezek
kapcsán életvezetési, szociális és egyéb problémái kerülnek szóba, melyekre közösen keresik
a megoldásokat. Lényeges, hogy a fiatal maga találja és fogalmazza meg a számára
eredményes probléma-megoldási módokat, életstratégiákat, hiszen saját gondjait csak ő
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
290
oldhatja meg. A segítő pár feladata, hogy segítsen neki a konkrét napi lépések, teendők
megfogalmazásában és bizalmával, türelmével, biztatással, illetve folyamatos visszajelzéssel
támogassa azok megvalósulását. A beszélgetések időről időre visszatérnek e témákra, és
közösen elemzik a változásokat, alakítják ki a továbblépés lehetőségeit.
A folyamat lépései:
• célok megfogalmazása,
• feladatok kitűzése,
• a megvalósítás lépéseinek hosszú- és rövidtávú tervezése,
• a folyamatban a diák, illetve a segítő pár szerepének, feladatának tisztázása,
• szóbeli vagy írásbeli megállapodás kötése (ld. szerződés)
• az eredmény, illetve a folyamat értékelése.
Ez a munka a segítő pár részéről valójában egy esetkezelő folyamat.
2.3. Szerződéses rendszer mint a partneri viszony megvalósulása és a segítő munka
eszköze
A Belvárosi Tanodában a személyközpontú segítő munkát a közös tervezés –
szerződéskötés – értékelés folyamata határozza meg. Ennek egyik gyakorlati megvalósulása a
szerződéses rendszer, amelyet a tanár pár-diák segítő kapcsolatban több szinten is használunk.
A szerződés természeténél fogva eleve egy partneri viszony bizonyos helyzetekre vonatkozó
tartalmának, kereteinek tisztázására, illetve a közösen megállapított cél elérésére szolgál.
Ezért minden esetben egy közös tervezés előzi meg. Szerződést lehet kötni bármilyen
helyzetben, ami elég fontos, amikor a diák vagy éppen a segítő pár számára segítség a
megbeszéltek formai rögzítése. Sokszor könnyebb egy ilyen dologhoz tartani magunkat, mint
felelőtlenül ígérgetni. Nagyobb súlya, komolysága van a szerződéses ügyeknek.
Ez lehet szóbeli megállapodás, vagy írásbeli szerződés. Szóbeli megállapodás esetén is
mindig tisztázzuk, hogy ez most valóban az, hogy mindkét félnek világos legyen a betartás
kötelezettsége, illetve a be nem tartás következménye.
Szerződéskötéskor törekedünk a tiszta, egyértelmű megfogalmazásra. Tartalmazza az elérni
kívánt célt, a hozzá vezető eszközt, és a következményt. Nagyon fontos, hogy a szerződést
nem büntetésként fogjuk fel, és nem így alkalmazzuk. Ügyelünk arra, hogy nem teljesülés
esetére csak olyan következményt szerepeltessünk, amit valóban vállalni lehet, és ami valóban
visszatartó erejű, illetve inspiratív, és semmiképpen sem végzetes. A szerződés eszköz és nem
cél. Ezért a szerződés szinte bármikor módosítható. A szerződésnek motiváló ereje kell
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
291
legyen, ezért semmiképpen nem jó, ha nagyon nehéz betartani, ha túl könnyen elbukható,
vagy túl súlyos a következmény, vagy éppen túl könnyen teljesíthető.
Nem kötünk olyan szerződést, amit nem beszéltünk meg nagyon alaposan a diákkal, nem
tártuk fel teljes mélységében a célját, tartalmát, következményeit, és ami nem vállalható teljes
mértékben a diák számára.
A szerződéses rendszer mindenki (diák, segítő pár, tanárok, stáb) számára követhetővé
és tisztává teszik a diák céljait, vállalásait, eredményeit, fejlődését. Biztosítja, hogy a fiatalt
mindig önmagához, saját vállalásához, változásához képest láthassuk. Ez a fiatal számára a
legfontosabb, hiszen ezáltal tükröt tart saját magának. Világos, hogy a siker a saját sikere, és a
sikertelenségért is ő a felelős. Mindezek közös elemzése során azonban mindig a jövőre, a
továbblépésre fókuszálunk, vagyis a siker biztatásként jelenik meg, a kudarcból pedig tanulni
lehet. A szerződés lezárultát minden esetben közös értékelés követi.
A Belvárosi Tanodában a szerződéses rendszernek több szintje van:
• Alapszerződés, karrierterv
• Tanulmányi időszakos szerződés
• Eseti szerződés
2.4. A segítő pár feladatai
A segítő pár feladata kettős:
- Egyrészt intézi a diák tanulmányi és adminisztratív ügyeit, a fiatallal közösen folyamatosan
nyomon követi tanulási folyamatát.
- Másrészt minden olyan problémában, ügyben, amiben a fiatal segítséget kér, próbál vele
közösen megoldásokat találni, s támogatja annak megvalósítását.
Ezek közt a problémák között lehetnek életvezetési, nehézségek, mentális, ill. családi vagy
egészségügyi problémák, szociális, lakhatási ill. munkakeresési gondok, egyebek.
2.4.1. Tanulmányi kérdések, adminisztráció
A Belvárosi Tanodában a segítő munka elsősorban, és nagy hangsúllyal a diák
tanulmányaira fókuszál. A közös munka céljait, feladatit elsődlegesen e mentén tűzi ki, és
követi. A diákok speciális igényeinek, hátránykompenzációjának megvalósulását a személyre
szabott tanulási terv és az egyéni haladási ütem szolgálja. Ennek koordinálása a segítő pár
feladata.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
292
Ezt szolgálják a tervezés (karrierterv, egyéni órarend), a szerződéses rendszer bizonyos
elemei (alapszerződés, tanulmányi időszakos szerződés), és az értékelés folyamata. Ennek
bonyolítása az egyéni beszélgetések keretében zajlik.
A segítő pár feladata a tanulmányi adminisztráció pontos elvégzése.
2.4.2. A diák tanulási képességének vizsgálata
A tanár párnak meg kell ismernie a diák tanulási képességeit, és ha van, problémáit.
Ehhez természetesen a diákot tanító tanártársaktól, fejlesztő- és akár gyógypedagógustól
kérhet segítséget. A mérések sokféleségének köszönhetően ez közös akarattal viszonylag
gyorsan feltárható. Ha indokolt, tanulási képességet vizsgáló szakértői bizottság is bevonható.
Ha konkrét tanulási zavart, vagy díszfunkciót állapítanak meg a szakemberek, ki kell dolgozni
a fejlesztés módját, menetét, a felmentések rendjét. Ennek végigfuttatása, intézése,
teljesítésének ellenőrzése a segítő pár feladata.
Sokszor kiderül azonban, hogy a tanulási teljesítés problémája mögött nem áll zavar, vagy
díszfunkció. Ilyenkor többféle támogatást biztosítunk: tanulásmódszertani tréning,
életvezetési támogatás, szociális segítség, egyebek.
2.4.3. A diák családi környezete
A segítő párnak ismernie kell a diák családi állapotát, helyzetét. Amikor a diák
megkezdi iskolai életét a Tanodában a szülőket, a családot részletesen tájékoztatjuk arról,
hogy mi vár gyerekükre. Évről-évre több szülő keresi fel iskolánkat gyermekével kapcsolatos
kérdéseivel, gondjaival. Minden esetben a diákkal és a szülővel együtt beszélgetünk, és
igyekszünk a szülőknek is segítséget nyújtani akár a család mindennapjait érintő kérdésekben
is. Ennek a folyamatnak fontos szereplője az iskolában dolgozó szociális munkás. Ő
természetesen nemcsak a szülőknek, hanem leggyakrabban a hozzá forduló diákoknak segít.
2.4.4. A diák életmódja, életvezetése, kapcsolatrendszere
A tanár párnak meg kell ismernie a diák életmódját, életvezetését.
Az egyéni beszélgetéseken, közös – akár iskolán kívüli - programokon (pl. kirándulás) a diák
életmódja feltárulhat. Fontos ennek megismerése, hiszen az iskolai életét, a tanulás
sikerességét nagyon meghatározza az életvezetése.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
293
2.4.5. A diák személyisége, gondolkodásmódja, világképe
A beszélgetések során feltárul előttünk a diák egész személyisége, gondolkodásmódja,
világképe, magához, a szűkebb és tágabb környezetéhez való viszonya, kapcsolatrendszere,
konfliktusai, problémái, probléma-megoldási stratégiái. Megmutatkoznak előttünk azok a
problémák is, amelyek az iskolai, tanulási kudarcokat okozták. Ezek közt sokszor olyan
mélységű és összetettségű problémák vannak, amelyek feltárása, megoldása hosszú, bonyolult
folyamat. Ezek segítő beszélgetések során lépésről lépésre megtehetők.
E segítő munka során a pár feladata a folyamatos vezetés, kísérés, támogatás,
visszatükrözés, bátorítás, bíztatás. A fiatal érzéseinek, gondolatainak megfogalmaztatása, és
tisztázása, egyáltalán a tisztánlátás kialakulásának segítése.
2.5. Szociális ügyintézés
A diákok szociális ügyintézésében (iratok beszerzése, segélyek felkutatása, intézése,
munkakeresés, lakhatási probléma kezelése, tartozások kezelése, kölcsönök intézése,
gyámság, gondnokság ügyében intézkedés stb.) a segítő párnak nagyon fontos konkrét segítő
és támogató szerepe van.
Számos diákunk nehéz anyagi helyzetben élő, mindennapi gondokkal küszködő családból
szármaszik, illetve nehezen tartja fenn önmagát. Így számos esetben – az iskola
lehetőségeihez mérten – anyagi segítséget is nyújtunk:
- A Tanoda kirándulásain való részvételhez igyekszünk hozzásegíteni a rászorulókat.
Kérvényt nyújthatnak be, aminek kedvező elbírálása esetén meghatározott százalékban az
iskola biztosítja az adott diák kirándulási költségeit.
- A szükséges tankönyvekhez való – könyvtári kölcsönzésen keresztül megvalósuló –
hozzáférést az erre jogosultakon felül minél több diák számára biztosítjuk.
- Indokolt esetben a diák egyszeri szociális támogatásért fordulhat az iskolához.
Belvárosi Tanodában a segítő pár munkáját esetmegbeszélő stáb támogatja.
3. A segítő munka és a Tanoda stábszerű működtetése
3.1. A stábműködés alapjai és a konszenzusos döntés
A stáb-működés a kezdetektől fogva alapvető fontosságú, nélkülözhetetlen
tevékenysége az iskolának. Alapvető fontosságú egyrészt az információáramlás, másrészt a
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
294
konszenzusos döntés szempontjából. Mivel a diákok sok tanárral kerülnek kapcsolatba, ezért
az őket érintő információ elakadása esetén a segítő tevékenyég nem teljesedhet ki.
A stáb tagjai egy közös cél érdekében működnek együtt egymással, sok esetben nagy
komplexitású feladatok megoldására szerveződnek. A tagok képességei, kompetenciái és
megoldási stratégiái gyakran nagyon eltérőek, de a közös cél érdekében egyfajta áramlatba
terelik ezeket a képességeket. Sőt, a stáb-működés természetéből fakadóan maximalizálni
képes a tagok erősségeit, és minimalizálni gyengéit, fokozza a kreativitást, facilitál és új
motivációkat ad. A csoport létszáma is fontos, ami természetesen az elvégzendő feladattól is
függ, de általános értelemben is lehet róla beszélni. Az ideális stáb-létszám 5-12 fő között
van, kutatások bizonyítják, hogy 5 fő alatt a kreativitás és facilitáció még elég alacsony, 12 fő
fölött viszont megnő a konfliktusok és szubcsoportok alakulásának esélye.
A stábfajták közül iskolánkra az ún. ön-irányító stáb(ok) jellemző(ek). Ez nagyjából
azt jelenti, hogy a stáb-vezetők nem klasszikus értemben vezetők. Nem döntenek egy
személyben, nem irányítanak, nem osztanak ki feladatokat. A döntések konszenzus alapján
születnek, irányítás helyett inkább koordinálnak, és végül hagyják a csoportot önállóan a
munkára strukturálódni. A konszenzushoz való eljutás azzal jár együtt, hogy minden egyes
csoporttag véleményét komolyan veszik és megfontolják. A döntés meghozatala után fontos,
hogy a csoport tagjai mindannyian képviseljék a döntést.
A konszenzus kifejezést lehetne a csoport kollektív bölcsességével is helyettesíteni,
azzal kiegészítve, hogy a véleményeltérés és vélemény változatok mértéke az egyes tagok
között akár igen nagyfokú is lehet, és ha azt akarjuk, hogy az egyes tagok a döntésnek
megfelelően cselekedjenek, akkor ez a különbség fenn kell maradjon a későbbiekben is. A
konszenzus rendszerint együttműködéssel jár együtt, nem pedig kompromisszummal.
Ahelyett, hogy egy véleményt fogadna el a többség, a tagok úgy hozzák össze az érdekelt
feleket, hogy addig tárgyaljanak, amíg egy-egy irányba mutató döntéshez nem érkeznek. Az
igazi konszenzushoz az kell, hogy a tagok az érdekeltek közti kapcsolatra koncentráljanak,
hogy olyan egyetértés alakuljon ki köztük, amelyben hajlandóak a lemondáson
(beleegyezésen) alapuló megegyezésre. Az ilyen döntések azért fontosak az iskolában, mert
meghozatalukba minden stáb-tag bevonódik, magáénak érzi, így hitelesen tudja képviselni a
diákok felé, vagy akár az iskolán kívül
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
295
3.2 A stábok rendszere
Az iskolában a stáb-működés ráadásul nem egyféle állandó stáb létrehozását és
fenntartását jelenti, hanem több egymásra épülő csapat munkáján alapul. A könnyebb átlátás
érdekében az iskolai stáb-működést az alábbi ábra szemlélteti:
3.3 A stábok leírása
3.3.1. A vezetői stáb
A vezetői stáb tagjai (az iskolavezető és a vezetőhelyettesek) hetente találkoznak, és az iskola
finanszírozásával, legfontosabb szervezeti kérdéseivel foglalkoznak. Ez a stáb csak nevében
áll a többi felett, hiszen az itt született döntéseket a vezetői stáb tovább viszi a szervezeti
stábra, illetve az a szervezeti stáb javaslatait a vezetői stáb újra megtárgyalja. A vezetők olyan
kérdésekben hoznak döntéseket, amelyek az iskola működésével, humán erőforrásával,
pályázataival, finanszírozásával kapcsolatosak, de nem tárgyalnak konkrét diákokkal
kapcsolatos esetekről. Munkájuk különösen fontos olyan helyzetekben, amikor a vezetés
Iskolavezető
Feladata: a stábok döntéseinek
Vezetői stáb
Feladata: iskolafinanszírozás,
Esetkezelő stáb
Feladata: diákok eseteinek
Szervezeti stáb
Feladata: koncepcionális kérdések megvitatása, az iskola
Tantárgyi munkacsoportok
Feladata: szaktárgyi kérdések megvitatása
Ügyeleti stáb
Feladata: az iskolába jelentkező diákok ügyeinek
Diákstáb
Feladata: közös gondolkodás és tervek az iskoláról
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
296
kérdésében szakértelemmel rendelkező szűk szakmai stáb határozott döntésére van szükség.
Mivel a vezetői stáb tagjai (az iskolavezetőn kívül) minden más stábnak tagjai, a legtöbb
információ és nézőpont az ő kezükben koncentrálódik, így az iskola működésével
kapcsolatos, nagy horderejű döntésekben ez a stáb a legkompetensebb.
Úgy is lehetne mondani, hogy a szervezeti stáb működteti, a vezetői stáb pedig vezeti az iskolát, a
vezetői stábnak inkább döntés-előkészítési funkciója van, hiszen a szervezeti stáb a kérdéseket
általában újratárgyalja és konszenzusos döntést hoz.
Ebben a stábban a tagoknak konkrét területük, irányítási feladataik, felelősségük van (általános
vezetőhelyettes, szakmai-pedagógiai helyettes, oktatási helyettes, adminisztrációs helyettes). A vezetői
stábon a helyettesek ezekről a területekről referálnak, illetve gondolkodnak koncepcionális, stratégiai
kérdésekben segítve ezzel a vezető munkáját
3.3.2. A szervezeti stáb
A vezetői stáb megfelelő működéséhez elengedhetetlen az ugyancsak heti
rendszerességgel, más időpontban találkozó szervezeti stáb. A szervezeti stáb 12-15 tagú, és
az iskola életével kapcsolatos, tulajdonképpen bármilyen operatív kérdést megvitat. A
diákokkal kapcsolatos esetek tárgyalása ennek a stábnak nem feladata, csak olyan helyzetben,
ha egy konkrét eset az iskola szervezeti életét érinti. Legfontosabb kérdéskörei az iskola egész
éves tanulmányi időszakonkénti menetrendjének elkészítése, a tanuló időszakok és
vizsgaidőszakok időbeosztása, az iskola rendezvényeinek koordinálása, más iskolákkal és
szervezetekkel való kapcsolattartás, egyes pályázatokkal kapcsolatos tevékenységek
munkabeosztása, az alkalmazottak munkarendjének és feladatköreinek megvitatása,
felvételivel kapcsolatos kérdések tárgyalása. De ide tartozik az iskola arculatának kialakítása
vagy az iskolába érkező gyakorlatos hallgatók és egyéb látogatók, pedagógusok szakmai
irányítása, látogatások megszervezése. A szervezeti stáb dönt különböző tanórák, iskolai
tevékenységek stratégiájáról (pl. színház- vagy múzeumlátogatások, kirándulások,
tankönyvvásárlás stb.), az iskolai érettségi szervezéséről. A szervezeti stáb valójában az iskola
mindennapos működésének zavartalanságáról és strukturáltságáról gondoskodik, minden
döntése konszenzuson alapul. Közösen gondolkodik szakmai kérdésekről, az iskola szakmai
irányáról, jövőjéről, a konszenzusos döntés után pedig a megvalósításról (kerettanterv, stb.).
3.3.3. Az esetkezelő (vagy tanár-) stáb
A diák-tanár segítő munka legfontosabb fóruma az esetkezelő stáb. Heti
rendszerességgel találkozik az a 8-10 fő, aki segítő pármunkát végez az iskola diákjaival.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
297
Működése elengedhetetlenül fontos, hiszen minden olyan munkatárs tagja, akinek diákpárja
van, eseteket kezel. Célja az iskola diákjaival kapcsolatos információk cseréje, az esetekkel
kapcsolatos látókör, szempontok kiszélesítése és színesítése, az esetleges elakadások
megoldása, ventilálás és továbblendítés. A diákokkal kapcsolatos fontos döntések itt is
konszenzus alapján születnek, minden esetben, hosszas viták és eszmecserék után születik a
stáb minden tagja számára megnyugtató, elfogadható megoldási terv. A stáb nagy hangsúlyt
fektet az esetek fontosságuk alapján való tárgyalására, azaz a krízishelyzetek vagy a gyors
megoldást igénylő problémák prioritására, de lehetőség szerint két stábülés alatt (két hét)
minden diákról szó esik.
Így a diákokkal kapcsolatos információk gazdát cserélnek, a segítők nem maradnak
egyedül a problémával, védve vannak attól, hogy esetleg játszmákba csalják őket, vagy éppen
azzal tudnak túllendülni kritikus helyzeteken, hogy új megoldási szempontokat kapnak a stáb
tagjaitól, esetleg maguk gondolják át eddigi segítő munkájuk erősségeit vagy zsákutcáit.
Az esetkezelő stáb legfontosabb funkciója tehát a segítő munka minőségének
biztosítása, illetve a segítők mentálhigiénés védelme.
Az esetkezeléshez gyakran hozzá tartozik az is, hogy akut helyzetekben meghívjuk a
diákot és beszélgetést kezdeményezünk vele, vagy olykor ezt a diák maga kezdeményezi.
Ilyenkor lehetősége van a stáb előtt bemutatni helyzetét, motivációit, konfliktusait, egyéni
céljait ismertetni és érdekeit képviselni. Az ilyen beszélgetések gyakori kimenetele egy olyan
kétoldalú szerződés, amelynek tartalma a diák és a stáb közös megegyezése alapján jön létre,
biztosítva ezzel az egyén akaratát és felelősségét saját helyzetének építésében.
3.3.4. A diákstáb
A stáb-működés negyedik szintje a hetenként megtartott diákstáb, amelybe az iskola
összes diákja és minden tanára hivatalos. Itt ismertetünk a diákokkal minden olyan közös
ügyet, ami az iskola életével kapcsolatos: kirándulások, vizsgához és tanulmányokhoz köthető
közérdekű információk, aktuális ügyek. Ezen túl lehetőséget biztosítunk minden diáknak arra,
hogy a közös fórumon saját ötletekkel, javaslatokkal, tervekkel álljon elő, hogy azokat
közösen megvitassuk. Fontos ez, hiszen a diákok érezhetik, hogy a döntések nem a fejük
fölött születnek, hogy az iskola életével kapcsolatos dolgokba nekik is beleszólásuk van, sőt
azokat együtt, közösen alkotjuk meg. A diákok többsége él ezzel a lehetőséggel, és aktív
részese a diákstábnak.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
298
3.4. Egyéb stábok
Létezik még két periférikusabb, de fontosságát tekintve nem elhanyagolható stáb-
munka. Az egyik a különböző tárgyakat tanító tanárok munkacsoportja, más néven a tantárgyi
munkacsoport. Ezeken a stábokon a szaktanárok megvitatják az adott tárgy tanításának
koncepcióját, vizsgáztatási és értékelési szempontjait, amelyeket később a szervezeti stábon
ismertetnek és egyeztetnek más munkacsoportokkal. Jelentősége azért is indokolt, mert a
szervezeti stábokon gyakran nincs elég idő arra, hogy a különböző tárgyakat tanító
pedagógusok egyenként ismertessék tapasztalataikat és elképzeléseiket, a konszenzusos
döntést tehát ők a munkacsoport stábokon meghozzák, és már kész koncepcióval érkezhetnek
a szervezeti stábra.
A másik „kis” stáb az ügyeleti stáb, amelynek azok a segítő pedagógusok a tagjai, akik
a felvételivel kapcsolatos előmunkálatokat végzik: azaz a tanév során folyamatosan fogadják
az iskolába jelentkező diákokat, beszélgetnek velük, és a jelentkezővel közösen megegyeznek
abban, hogy diák eljöjjön-e a felvételire vagy más iskolát javaslunk neki. Az évente néhány
alkalommal összeülő ügyeleti stáb tagjai kicserélik tapasztalataikat, összesítik a jelentkezők
adatait, és rendkívül fontos szerepük van a hivatalos felvételi eljárás előkészítésében.
4. Személyre szabott tanulási program
4.1. Problémafeltárás a bekerülést követően
Személyközpontú oktatási módszerünk feladatai között a diákok iskolánkba kerülését
követően egyrészről a szorongások feloldása, a mihamarabbi sikerélményhez való juttatás,
másrészről a tanulási képességek fejlesztése szerepel. A fiatalok bekerülése utáni első néhány
hónapban igyekszünk megtalálni a tanulási probléma okát, és ha kell egyéni fejlesztéssel, de
elsősorban csoportba integrálva, próbáljuk meg fejleszteni tanulási képességeiket, tanulási
sikerekhez juttatni őket, erősíteni önbizalmukat. A tanulási problémák feltárásával
párhuzamosan az ezek mögött sokszor meghúzódó életviteli, személyiségbeli, pszichés,
mentális, szociális problémákat is igyekszünk feltárni. A tanulási problémák feltárása az első,
alapozó szakaszban intenzíven zajlik, de a későbbiekben sem tekinthetjük ezt a munkát
befejezettnek, hiszen sok diák esetében számos módszerrel kell próbálkozni ahhoz, hogy
feltárjuk azokat a hiányosságokat, melyek őt a tanulásban akadályozzák. Így eszközeink
lehetnek a következők:
- személyes beszélgetés
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
299
- készségeket, képességeket mérő feladatok
- fejlesztő pedagógus segítségének igénybevétele
- egyéb szakember (pszichológus, pszichiáter) segítségének igénybevétele
- különböző tanulásszervezési formák adta keretek között lehetőség biztosítása a
diáknak, hogy kipróbálja magát
- az iskolai tanulás, előrehaladás folyamatában egyes elemek megváltoztatása (pl. a
rendes vizsgaszituáció módosítása a diákkal való megegyezés alapján)
- differenciálás a tanítás-tanulás folyamatában
- mindenkori kreatív megoldási javaslatok a felmerülő problémás helyzetekben
4.2. Személyközpontú oktatás
Feladatunk kettős: egyrészt fel kell oldani szorongásukat, sikerélményekhez kell
segítenünk őket a tanulás terén is, másrészt fejleszteni kell tanulási képességeiket. Munkánkat
személyközpontúság és módszertani sokszínűség jellemzi. Igyekszünk mindenben diákhoz
megtalálni a “kulcsot”, azt illetve azokat a módszereket, megközelítéseket, tananyagokat,
amelyek az egyes diák problémájára megoldást jelenthetnek, hozzásegítik a sikerekhez. A
diákok és tanulási gondjaik mögött meghúzódó problémáik is igen különbözők, nincsenek
mindenkire érvényes, minden diák esetében működő megoldások, ezért nem a rutin, hanem a
kreativitás és a rugalmasság kell jellemezze munkánkat. Minden tanórába igyekszünk
beépíteni a tanulásmódszertan elemeit. Ezek célja, hogy elsajátítsák, illetve fejlesszék a
lényegkiemelés, a jegyzetelés, a vázlatkészítés technikáját, fejlődjön szövegértésük, képesek
legyenek egy szöveget a megértés után megtanulni és felidézni, visszamondani, illetve hozzá
kapcsolódó feladatokat megoldani. Mindezeket nem külön tanóra keretében végezzük, hanem
minden tantárgy bármely tananyagát ezen módszerek segítségével dolgozzuk fel. Célunk,
hogy végső soron diákjaink megszerezzék az önálló tanulás képességét, és átéljék a tanulás
örömét. Úgy látjuk, a XXI. század változó világában csak a nyitott, az élethosszig való
tanulásra alkalmas személyiségek tudnak boldogulni.
4.2.1. Egyéni haladási ütem
A korábbi tanulási kudarcok gyakori oka, hogy a diákokat stresszeli a nagy osztálylétszám, a
tanár nehezen követhető magyarázata. Szoronganak a napi, sokszor kiszámíthatatlan, váratlan
számonkéréstől. A Tanodában a diákok 10-15 fős tanulócsoportban dolgoznak, ahol a
tanárnak mindig mindenkire van figyelme és türelme. A tanórákon nem a frontális oktatási
forma, hanem a beszélgetés, a differenciált és csoport-, olykor kooperatív tanulásszervezés
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
300
jellemző. Ha szükséges diákjaink számára egyéni konzultációt és tanulószobát szervezünk. A
diákokat folyamatosan feladatokkal foglalkoztatjuk, gondolkodásra, kérdések feltevésére,
kreativitásra, megnyilvánulásra inspiráljuk, ez azonban nem számonkérés, hanem a tanulás
formája, módja. Fontos, hogy ne váljanak passzívvá, megtanulják mozgósítani képességeiket,
tudásukat, kifejezni magukat. A csoportok kis létszáma lehetővé teszi, hogy bátrabban
megnyilvánuljanak és megnyíljanak egymás előtt. Jó terepe ez a kommunikációs és
vitakészség fejlődésének, egymás megismerésének, elfogadásának. Ugyanakkor a társak és a
tanár visszajelzései segítik a reális énkép, és önértékelés kialakulását, az önbizalom
erősödését.
A tanulmányi sikereket és az önbizalom erősödését segíti az egyéni haladási ütem biztosítása
is. Ennek lényege, hogy a Tanodában nincsenek osztályok és évfolyamok, hanem minden diák
minden tantárgyból a számára épp megfelelő tanulócsoportban tanul. A különböző
tantárgyakból különböző szinteken állhat, tanulhat, vizsgázhat. Így mód van arra, hogy
azokból a tantárgyakból, amiket könnyebben tanul, gyorsabban haladjon. Amikor
megszerezte a 12 évfolyam zárójegyeit, ezekből a tantárgyakból - és csak ezekből -
előrehozott érettségi vizsgát tehet. A számára nehezebb tantárgyakra több időt szánhat, s csak
akkor kell érettségiznie, ha kellően felkészült. Mivel minden diáknak vannak könnyebb, általa
jobban kedvelt tantárgyai, ezekben könnyebben jut sikerélményhez is.
4.2.2. Szerződéses rendszer
Bekerüléskor minden diák számára - vele közösen - személyre szabott tanulási programot
készítünk és azt az alapszerződésben rögzítjük. Ebben megtervezzük az érettségi tárgyakat, az
érettségi várható időpontját, vagy időpontjait, a tanulás ütemezését. Ezt tanulmányi
időszakonként átnézzük, újraértelmezzük, ha kell módosítjuk és aktualizáljuk. Az aktualizálás
nem más, mint az adott tanulmányi időszakban a diák órarendjének elkészítése. Ezt is mindig
közösen, a diákokkal együtt csináljuk az egyéni ütemezés, a diák érdeklődése és ráérése
illetve egyéb szempontok alapján. Ezt tanulmányi szerződésben rögzítjük. A szerződések
természetesen módosíthatók. A szerződéseket a tanulmányi időszak végén közösen átnézzük.
Így látható, hogy a tervezett célokból mit sikerült teljesíteni és mit nem. Ezt értékeljük, a
sikertelenség okait a fiatallal közösen tárjuk fel, beszéljük meg a továbblépés lehetőségeit. A
szerződéses rendszer mindenki (diák, segítő pár, tanárok, stáb) számára követhetővé és
tisztává teszik a diák céljait, vállalásait, eredményeit, fejlődését. Biztosítja, hogy a fiatalt
mindig önmagához, saját vállalásához, változásához képest láthassuk.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
301
4.3. Az értékelés terepe, formái
Ahhoz, hogy minden egyes kicsi lépést sikerként könyvelhessünk el, nélkülözhetetlen
az elfogadó légkör, ahol a tanár mindenre, amire lehet, pozitívan reagál, és ahol arra törekszik,
hogy a diák az esetlegesen megfogalmazott kritikákat is építő jellegű megjegyzésekként
dolgozza fel, és legyen számára világos, hogy ezek nem a személyét ért támadások. Fontos
továbbá az is, hogy minden pillanatban készen álljunk a visszajelzésre az iskolai élet minden
területén, csakúgy, mint az ezekre érkező visszajelzések meghallgatására, az azokról való
eszmecserére.
4.3.1. Vizsgarendszer
A tanévet több tanulmányi időszakra osztjuk, azokat műhelymunka-időszakra és
vizsgaidőszakra. A műhelymunka-időszakban a tanórákon közösen dolgozzuk fel a
tananyagot, a vizsgaidőszakban pedig több, változatos, alkalmanként egyénre szabott
formában, ám az érettségihez közeledve ahhoz egyre inkább hasonló módon adnak számot a
diákok tudásukról. A vizsgarendszer egyrészt megszabadítja a fiatalokat a napi számonkérés
szorongásaitól, másrészt rutint jelent az érettségi vizsgához.
Arra törekszünk, hogy a vizsga egy helyzet tanításának-tanulásának színterévé váljék, ahol a
fiatal célja elsősorban az kell legyen, hogy a vizsgák idejére fizikailag, lelkileg és szellemileg
saját magához képest a lehető legjobb állapotba kerüljön. A vizsgaszituáció koncentrációt,
összeszedettséget, jó fellépést, viselkedési kultúrát és teljesítményt követel. Tehát az, hogy a
diák mennyire sajátította el az adott tananyagot, csak egy szempont a vizsga értékelésekor,
amit még mindig tovább kell árnyalnunk aszerint, hogy mi volt a teljesítendő „objektív”
feladat, és ehhez képest mit vártunk el egy adott fiataltól, illetve ő mit várt el magától.
4.4. Kurzusrendszer
A tananyag tartalmilag az érettségi követelményekhez igazodik, de a lehetőségekhez
képest igyekszünk azt rugalmasan kezelni. Ezt segíti a kurzusrendszer, és a tematikus
tananyagszervezés. A középiskolás tananyagot az általunk kialakított kurzusrendszerben
tanítjuk. Ez jobban alkalmazkodik a fiatalok érdeklődéséhez, és a változó világhoz. A
tananyagok így rugalmasabban kezelhetők. Célunk, hogy az érettségi vizsga tananyaga
mellett praktikus, a mindennapokban is hasznosítható tudást adjunk a fiataloknak.
4.5. Érettségi vizsga
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
302
Az érettségi vizsgát független vizsgabizottság előtt rendezzük. A független
vizsgabizottság azt jelenti, hogy nem azok a tanárok, segítő-oktatók érettségiztetik a
fiatalokat, akik az évek során felkészítették őket, és akik nem csupán tanáraik, hanem segítőik
is, hanem az iskola által felkért, más iskolában tanító tanárok. A fiatalok ekkor szembesülnek
igazán azzal, hogy a Tanodában eltöltött idő alatt mennyit változtak, képességeik, tudásuk
mennyit fejlődött. Ekkor mérettetik meg magukat először ismeretlenek előtt is. A független
érettségi bizottság biztosítja az elfogulatlanságot és emeli a fiatalok érettségi vizsgájának
értékét. Már maga a vizsgán való megjelenés, teljesítés az önálló élet első lépése, a valódi
érettség bizonyítéka.
5. Iskolai légkör
Alapvető feladatunk olyan légkör kialakítása és folyamatos biztosítása, ahol a fiatalok
személyük elfogadását, nyílt, hiteles, őszinte emberi kapcsolatokat (tanár-diák, diák-diák,
tanár-tanár) személyes törődést élhetnek meg mindennapjaikban. Arra törekszünk, hogy
diákjaink a Tanodában egy bizalommal és türelemmel teli támogató légkörben élhessenek.
Érezzék, tanáraik bíznak abban, hogy céljaikat meg tudják valósítani, ehhez támogatást és
türelmet kapnak. A diákok által megfogalmazott célokat (középiskola elvégzése, érettségi
vizsga letétele, strukturált, rendezett életmód, szociális kapcsolatok, egészséges, normális élet
kialakítása) közös célként értelmezzük és azokat a megoldásokat keressük, amelyek számukra
ehhez a legtöbb segítséget biztosítják.
E légkört diákok és segítő-oktatók közösen alakítjuk a mindennapokban. Legfontosabb része
a napi együttlét az iskolában: a közös élet a tanórákon a szünetekben; a szabadidő együttes
eltöltése; kötetlen, spontán beszélgetések; kulturális és alkotó tevékenység; kirándulások,
sportolás stb. Ez a természetes együttélés a mindennapokban hatékony segítség a fiatalok
számára. Életteret és lehetőséget kapnak, megtalálhatják azokat a tevékenységeket, ahol
sikeresek, ahol tehetségüket kibontakoztathatják. Maguk alakíthatják emberi és tárgyi
környezetüket. Szembesülnek mások problémáival, megélhetik azt, hogy gondjaikkal
nincsenek egyedül és egymás segítéséből is sokat meríthetnek. Láthatják és maguk is
megtapasztalhatják az aktív, örömteli, egészséges, normális élet lehetőségét.
E támogató, biztonságos légkör fontos eleme, hogy a Tanodában diákok és segítő-oktatók
közösen alakítjuk a szabályokat, így mindenki számára elfogadottak és egyértelműek az
elvárások, követelmények, következmények. Az átlátható viszonyok lehetővé teszik, hogy
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
303
közös tevékenységeink során a fiatalok korrekt visszajelzést kapjanak magukról, ami fejleszti
a reális önértékelés és énkép kialakulását.
6. Egész napos strukturált elfoglaltság
Egész napos strukturált elfoglaltság lehetőségét igyekszünk biztosítani, mely értelmes
napi feladatok, megfogalmazható rövid és hosszútávú célok, a fiatalok számára reális jövőkép
kialakítására adnak módot. A Tanoda a fiatalok többségének nem csupán egy iskola, hanem -
amíg ide jár - életének színtere is. Sokan egész napjukat itt töltenék, és itt is töltik.
Véleményünk szerint egy serdülő, ill. fiatal felnőtt életében - bár ők maguk elsődleges célként
az érettségit nevezik meg - nem csak az iskola és a tanulás kell, hogy a középpontban álljon.
Különösen így van ez a Tanoda többszörös problémahalommal küszködő, kallódó, olykor
deviáns életvezetésű diákjaival. Számukra a szabadidő hasznos eltöltéséhez mintát,
lehetőséget és társakat, problémáik megoldásához alkalmat, közeget, terepet kell biztosítani.
Ezért arra törekszünk, hogy a tanórák, közös és egyéni tanulás mellett sport, művészeti alkotó,
kulturális és egyéb szabadidős tevékenységek, gyakran spontán szerveződő beszélgetések
töltsék ki a Tanoda hétköznapjait. Ezeknek fontos eleme egyfelől közösségi jellegük, másfelől
a nyitottságuk, az hogy diák és tanár együtt vesz bennük részt, mindenki a maga örömére,
épülésére, a maga tehetsége, képessége szerint. A programokat a fiatalok igénye szerint
szervezzük, illetve hagyjuk és inspiráljuk őket arra, hogy maguk szervezzék,
kezdeményezéseiket támogatjuk. Nincsenek leosztott, megmerevedett szerepek, a diákok
kezdeményezői, irányítói lehetnek egy-egy tevékenységnek. Így mindannyian
megtapasztalhatjuk, hogy mindenki ért valamihez, mindannyian tanulhatunk egymástól. Az a
fiatal is, aki a tanulásban kevésbé sikeres, más területen megmutathatja tehetségét, és a siker
mellett átélheti, azt az érzést, hogy valamit ő adott társainak, tanárainak. Mindez
természetesen a tanítási órákra is igaz. A tananyag kialakításakor alapvetően a fiatalok
érdeklődésére, meglévő tudására, képességikre támaszkodunk. Igyekszünk az órák tartalmát,
légkörét, hangulatát, a tanulás-tanítás módszereit úgy alakítani, hogy a fiatalok hasznosnak
találják, sikerélményük legyen a tanulásban is, és érezzék, hogy hozzásegíti őket céljuk - az
érettségi vizsga - eléréséhez. Vagyis érdemes legyen bejárni a tanulás, a hasznos, érdekes
tevékenységek, a társas együttlét, a közösség miatt.
7. A fiatalok speciális egyedi problémái és azok kezelésére alkalmazott
módszerek
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
304
A Tanodába járó fiatalok mentális, pszichés állapota mögött meghúzódó okok
sokfélék. Mindezekre alapvetően a Tanoda egészét jellemző eddig vázolt segítő módszerekkel
reagálunk. A speciális, egyedi problémák kezelésében, megoldásában azonban egy-egy
elemnek nagyobb szerepe, súlya lehet.
7.1. Depresszió és egyéb pszichés problémák, zavarok
A fiatalok depressziója, pszichés zavarai mögött gyakran a magány, az unalom, a
sikerélmények és a szeretetkapcsolatok hiánya állnak. Számukra a Tanodában a legfontosabb
segítség a támogató iskolai légkör, és az értelmes, tartalmas napi elfoglaltság, ahol a
tevékenységek segítségével el tud feledkezni problémájáról, ahol sikerek érik, önbizalmuk
megerősödik. Az iskola kortárs közegében kapcsolatai alakulnak, s szembesül nem csak a
saját, hanem mások problémáival is. Számára a segítő pár egy bizalmon alapuló
felnőttkapcsolatot jelent, aki segíti problémáinak megfogalmazását, és a megoldásban
türelmével és bizalmával támogatja.
7.2. Csonka család vagy bizonytalan családi háttér, az önellátás, önfenntartás
szükségessége
Sok fiatal nem rendelkezik biztos családi hátérrel, sőt az önfenntartás mellett kell az
iskolát elvégeznie. Számukra a támogató légkör a személyes törődés, figyelem, szeretet a
legfontosabb. Sokuk egyáltalán nem ismeri vagy nem veszi igénybe a szociális háló
lehetőségeit. Jelentős segítség lehet a szociális tanácsadás, ügyintézés. A rugalmas
tanulásszervezés, az egyéni haladási ütem lehetővé teszi számukra a munka melletti iskolába
járást, tanulást.
7.3. Állami gondozottság; ebből adódó hátrányok, életvezetési nehézségek
Az állami gondoskodásban felnövő fiatalokra gyakran jellemző a szeretethiány, nem reális
önértékelés, jövőkép hiánya, életvezetési nehézségek. Problémát jelent számukra az önálló
élet kialakítása. Gyakran nyúlnak kábítószerhez, alkoholhoz, menekülnek pótcselekvésekhez.
Számukra a Tanoda egész közege, segítő módszere és kortárs csoportja lehet alkalmas a
normális élet kialakításához. Esetükben kulcsszerepe van a segítő párnak, aki a személyes
törődést biztosíthatja, mindamellett a praktikus életstratégiák kialakításában is támogatja.
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
305
7.4. Saját gyerek eltartása, nevelése
Diákjaink között vannak olyanok, akik saját gyermeket nevelnek. Sokszor még ők maguk
sem értek teljesen felnőtté, küzdenek az önidentifikációval, saját helyük keresésével.
Többnyire egyedül, segítség nélkül kénytelenek eltartani, felnevelni gyereküket. Számukra a
segítő kapcsolat támogatása és a nagyon rugalmas időbeosztás, az egyéni haladási ütem, a
differenciált tanulásszervezés, az egyéni konzultációk jelenthetnek segítséget. A napi
problémák praktikus megoldásai mellett segítség a szociális és gyereknevelési tanácsadás.
7.5. Sajátos nevelési igény
A hozzánk járó fiatalok tanulási problémái mögött gyakran húzódnak meg
részképesség hiányok, egyéb tanulási, magatartási problémák. A probléma feltárása után
szakemberhez irányítjuk őket. Az érettségi vizsga letételének szempontjából megoldás lehet a
szükséges felmentések beszerzése. A legfontosabb mindemellett az egyéni fejlesztés,
differenciált tanulásszervezés biztosítása, önbizalmuk erősítése, a fiatal számára sikereket
biztosító tevékenységek megtalálása.
7.5. Deviáns karrier
E mögött gyakran áll a fiatalok magányossága, kortárs és felnőttkapcsolatok hiánya, az
unalom, értelmes tevékenységek, célok, jövőkép hiánya. Gyakran menekülnek felületes
kortárs kapcsolatokba, szélsőséges szubkultúrák vonzásába. Könnyen sodródnak deviáns
viselkedési formák, karrier felé.
Számukra a Tanoda mint közeg a legfontosabb segítség, ahol megtapasztalhatja és
megtanulhatja a normális élet kialakításának, a szabadidő értelmes eltöltésének módját, és
valódi kortárs közösségre talál. A segítő pár bizalmon alapuló felnőttkapcsolatot jelent, aki
támogatja önismeretének kialakításában, saját helyének, értelmes célok, reális jövőkép
megtalálásában.
7.6. Rendszeres drog-, alkohol-, gyógyszerhasználat utáni állapot
Diákjaink között vannak, akik rendszeres kábítószer- alkohol-, gyógyszerhasználat után
keresik meg iskolánkat, és józan életmódjuk megtartásában valamint az érettségi
megszerzésében kérik segítségünket. Jellemző rájuk az üres, magányos, cél nélküli,
önbizalomvesztett, értékrendhiányos állapot, élet újrakezdési nehézségek. Számukra
elengedhetetlen, hogy régi kapcsolataikat, életformájukat, életterüket felszámolják és
életükben új célokat, tevékenységeket találjanak. A Tanoda nekik egy inspiráló közeget az
Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv
306
élet újrakezdéshez támogató otthont jelenthet. Segítő párjukkal az egyéni beszélgetéseken
legfontosabb segítség az önidentifikáció, a továbblépés lehetőségeinek, új célok,
tevékenységek és jövőkép közös keresése, a napi program, időbeosztás kialakítása. Számukra
a felépülés és a tanulás apró léptekből álló hosszú folyamat, melyhez támogatást, türelmet és
biztatást kapnak.
7.7. Mentális és biológiai kor közötti nagy különbség
Diákjaink egy részét érzelmi és szocializációs éretlenség vagy éppen ellenkezőleg
koraérettség jellemez. Többségüknél problémát okoz az elhúzódó kamaszkor, a szülőktől való
leválás. A koraérett fiatalok nem találják helyüket kortársaik között, nem értik és nem értetik
meg magukat velük. Számukra a Tanoda elfogadó, türelmes légköre, az egyéni beszélgetések
és a kortárs kapcsolatok kialakulása jelenthet segítséget. Fejlődik önismeretük, kialakul reális
énképük, könnyebben találják meg helyüket a világban.
7.8. Testi fogyatékosság
A testi fogyatékos fiatalok gyakran küzdenek szegregációs problémákkal és ezeknek
pszichés következményeivel. Nincs reális én- és jövőképük, problémás az önértékelésük.
Gyakran nem fogadják el önmagukat, nehezen vállalják fogyatékosságukat. Nincs
önbizalmuk, és bizalmatlanok a világgal szemben is. Gyakran választják a könnyebb utat,
nehézségek esetén az emberek szánalmára apellálva. A Tanoda szeretetteli, támogató légköre,
a kortársak és a segítők őszinte, korrekt visszajelzései alakítják önértékelésüket, segítik
megtalálni céljaikat, tehetségüket, helyüket. Fontos számukra az állandó tevékenység, hiszen
ezek által juthatnak valódi sikerekhez.
7.9. Nyelvi problémák
Diákjaink közt vannak olyanok, akik gyermekkorukat vagy annak egy részét külföldön
töltötték. Ők komoly nyelvi problémákkal küzdenek, különösen, ha az általános iskolát sem
magyar környezetben töltötték. Hasonló gondjaik vannak a Magyarországon élő, magyarul
valamennyire beszélő fiataloknak. A probléma többszörös. Többnyire komoly gond a
szövegértés, helyesírás, fogalmazás, kifejezés. Legfőbb probléma az idegen nyelven való
gondolkodás. Tanításukban fontos elem a magyar tantárgy idegen nyelvként való tanítása.
Számukra a differenciált tanulásszervezés, az egyéni haladási ütem jelenthet komoly
segítséget.