Mobilitási hajlandóság a Mobilitási hajlandóság a Közép-magyarországi Közép-magyarországi

régióbanrégióban

Csehné dr. Papp Imola Ph.D. Csehné dr. Papp Imola Ph.D.

Szent István Egyetem, Szent István Egyetem, GödöllőGödöllő

Humántudományi, Nyelvi és Tanárképző Humántudományi, Nyelvi és Tanárképző IntézetIntézet

A vizsgálat előzményeiA vizsgálat előzményei

- A munkavállalók térbeli mobilitása: A munkavállalók térbeli mobilitása: általában a munkaerőnek, az egyik általában a munkaerőnek, az egyik régióból egy másikba irányuló, régióból egy másikba irányuló, bármilyen mozgása. bármilyen mozgása.

Megvalósulhat ingázás és belföldi Megvalósulhat ingázás és belföldi vándorlás formájában.vándorlás formájában.

- A kutatás célja: feltárni azokat a A kutatás célja: feltárni azokat a tényezőket, amelyek a munkaerő tényezőket, amelyek a munkaerő mozgását leginkább befolyásolják. mozgását leginkább befolyásolják.

Előző kutatások tapasztalataiElőző kutatások tapasztalataiViszt, 2005; Hárs, 2004; Kulcsár, 2006Viszt, 2005; Hárs, 2004; Kulcsár, 2006

a munkavállalási célú vándorlás (12%-kal) a munkavállalási célú vándorlás (12%-kal) gyakoribb a gyakoribb a férfiakférfiak, mint a nők körében, , mint a nők körében,

legelterjedtebb a legelterjedtebb a 16–24 éves16–24 éves korcsoportban (42%-kal valószínűbb, mint korcsoportban (42%-kal valószínűbb, mint a 30–39 évesek között) és a korral a 30–39 évesek között) és a korral fokozatosan csökken,fokozatosan csökken,

a régiók közötti munkavállalás sokkal a régiók közötti munkavállalás sokkal nagyobb arányban jellemzi a nagyobb arányban jellemzi a magasan magasan képzettképzett személyeket, mint az alacsonyabb személyeket, mint az alacsonyabb végzettségűeket,végzettségűeket,

Előző kutatások tapasztalataiElőző kutatások tapasztalatai

a munkanélküliek újbóli a munkanélküliek újbóli elhelyezkedésük érdekében csak elhelyezkedésük érdekében csak végső végső megoldáskéntmegoldásként választják a lakóhely- választják a lakóhely-változtatást,változtatást,

a vándorlás valószínűsége egyenesen a vándorlás valószínűsége egyenesen arányos a arányos a háztartási jövedelmek háztartási jövedelmek szintjévelszintjével, amennyiben jobban képesek , amennyiben jobban képesek fedezni a munkahely és fedezni a munkahely és lakhelyváltoztatással összefüggő, és lakhelyváltoztatással összefüggő, és rövidtávon jelentkező költségeket, rövidtávon jelentkező költségeket,

a vándorlási hajlandóság egyenesen a vándorlási hajlandóság egyenesen arányos a arányos a munkába járással töltött munkába járással töltött idővel isidővel is, ami utalhat az egyének utazási , ami utalhat az egyének utazási idő-csökkentési törekvéseire.idő-csökkentési törekvéseire.

Közép-magyarországi régióKözép-magyarországi régió

Közép-magyarországi régióKözép-magyarországi régió

Váci kistérségVáci kistérség

A Közép-magyarországi régió A Közép-magyarországi régió kistérségeikistérségei

Váci kistérségVáci kistérség

Egy főre jutó GDP az EU 25 átlagábanEgy főre jutó GDP az EU 25 átlagában

Kistérségek fejlettségeKistérségek fejlettsége

Vándorlási egyenlegVándorlási egyenleg

A vizsgálat feltevéseA vizsgálat feltevése

A munkanélküliségi ráta alakulása az A munkanélküliségi ráta alakulása az

egyes régiókban (2006)egyes régiókban (2006)

A munkanélküliségi ráta nagysága A munkanélküliségi ráta nagysága régiónkéntrégiónként

A munkanélküliségi ráta nagysága A munkanélküliségi ráta nagysága megyénkéntmegyénként

A munkanélküliségi ráta nagysága A munkanélküliségi ráta nagysága kistérségenkéntkistérségenként

A vizsgálat jellemzőiA vizsgálat jellemzői

A vizsgálati minta jellemzője: az A vizsgálati minta jellemzője: az álláskeresők munkaerő mobilitásának álláskeresők munkaerő mobilitásának vizsgálata a Közép-magyarországi vizsgálata a Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Váci Regionális Munkaügyi Központ Váci Kirendeltségén, 160 főKirendeltségén, 160 fő

A vizsgálati módszer: kérdőíves A vizsgálati módszer: kérdőíves felmérésfelmérés

A vizsgálat ideje: 2007. szeptemberA vizsgálat ideje: 2007. szeptember

FeltevésekFeltevések

a munkaerő-piaci mobilitási hajlandóság a munkaerő-piaci mobilitási hajlandóság erősen korfüggő, vélhetően az idősebbek erősen korfüggő, vélhetően az idősebbek alacsonyabb hajlandóságot mutatnak a alacsonyabb hajlandóságot mutatnak a mobilitásra, mint a fiatalabbak. mobilitásra, mint a fiatalabbak.

a magasabb iskolai végzettségű a magasabb iskolai végzettségű álláskeresők inkább mutatnak szándékot álláskeresők inkább mutatnak szándékot a mobilitásra, mint az alacsonyabb iskolai a mobilitásra, mint az alacsonyabb iskolai végzettségűek.végzettségűek.

Az elemzett mintát az alábbi jegyek Az elemzett mintát az alábbi jegyek

jellemzikjellemzik A nemek szerinti megoszlás közel megegyezik.A nemek szerinti megoszlás közel megegyezik. A megkérdezett A megkérdezett

160 főből 86 fő (54 %) volt nő és 74 fő (46 %) volt férfi. 160 főből 86 fő (54 %) volt nő és 74 fő (46 %) volt férfi.

A mintából kimagaslik a 25-34 éves korosztályA mintából kimagaslik a 25-34 éves korosztály, amely 50 fő (31 , amely 50 fő (31 %). A vizsgált mintában a megkérdezettek életkorát tekintve a %). A vizsgált mintában a megkérdezettek életkorát tekintve a 25 évnél fiatalabb (28 fő, azaz 18 %) illetve a 35-44 (34 fő, 25 évnél fiatalabb (28 fő, azaz 18 %) illetve a 35-44 (34 fő, vagyis 21 %) és a 45-54 (28 fő, azaz 18 %) év közötti korosztály vagyis 21 %) és a 45-54 (28 fő, azaz 18 %) év közötti korosztály közel megegyező arányban fordult elő. Legkevesebben az 55 év közel megegyező arányban fordult elő. Legkevesebben az 55 év felettiek közül kerültek ki, amely 20 fő (12 %). felettiek közül kerültek ki, amely 20 fő (12 %).

A kérdőívet kitöltött álláskeresők, A kérdőívet kitöltött álláskeresők, több mint háromnegyede több mint háromnegyede (76%-a) városban él.(76%-a) városban él. A 160 főből, mindössze 38-an (24%) A 160 főből, mindössze 38-an (24%) laknak községben. laknak községben.

A vizsgált mintában A vizsgált mintában túlreprezentáltak (42 fő) a túlreprezentáltak (42 fő) a szakközépiskolai vagy gimnáziumi érettségivel rendelkezők.szakközépiskolai vagy gimnáziumi érettségivel rendelkezők. A A 160 fő közül a 8 osztályt mindenki elvégezte, ebből 30 főnek 160 fő közül a 8 osztályt mindenki elvégezte, ebből 30 főnek (19%) nincs ennél magasabb végzettsége. A csak szakmunkás (19%) nincs ennél magasabb végzettsége. A csak szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezők száma 40 fő (25 %). 68 fő (42 %) bizonyítvánnyal rendelkezők száma 40 fő (25 %). 68 fő (42 %) pedig középfokú végzettséggel rendelkezik. 22 fő (14 %) pedig középfokú végzettséggel rendelkezik. 22 fő (14 %) szerzett felsőoktatási végzettséget. szerzett felsőoktatási végzettséget.

A vizsgálat eredményeiA vizsgálat eredményei

A megkérdezettek csoportosítása a munkanélküliség oka szerint (%)

Még nem akar elhelyezkedni

Már keresett állást, de még nemtalált megfelelőt

Nem talált végzettségénekmegfelelőt

Nem megfelelő bért kínáltak

Nem voltak megfelelőek amunkakörülmények

Egyéb

A vizsgálat eredményeiA vizsgálat eredményei

A megkérdezettek megoszlása ingázási hajlandóság szerint (%)

Vállalná az ingázást

Nem vállalná az ingázást

A vizsgálat eredményeiA vizsgálat eredményei

Az ingázást vállalók feltételei (%)

A vállalat f izetné a közlekedésköltségét

A munkáltató különjáratotbiztosítana

Egyéb okok

A vizsgálat eredményeiA vizsgálat eredményei

Az ingázásra hajlandók vállalt utazási ideje (%)

0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

50

1

max 30 perc

30-60 perc

1-2 óra

bármennyi

A vizsgálat eredményeiA vizsgálat eredményei

Az álláskeresők ingázási hajlandóságának megoszlása korcsoportok szerint (fő)

0

10

20

30

40

50

60

25 év alatt 25-34 35-44 45-54 55 felett

Nem ingázna

Ingázna

Az ingázást vállalók korcsoportok szerinti

csoportosítása (%)

25 év alatt

25-34

35-44

45-54

55 felett

A vizsgálat eredményeiA vizsgálat eredményei

Az ingázási hajlandóság iskolai végzettség szerinti megoszlása (fő)

0

10

20

30

40

50

60

70

8 osztály szakmunkásképző szakközépiskola,gimnázium

főiskola, egyetem

Nem ingázna

Ingázna

Az ingázást vállalók iskolai végzettség szerinti szerkezete

(%)

8 osztály

szakmunkásképző

szakközépiskola,

gimnázium

főiskola, egyetem

A vizsgálat eredményeiA vizsgálat eredményei

A munkanélküliség hossza és az ingázási hajlandóság közötti kapcsolat (fő)

0

10

20

30

40

50

60

70

80

kevesebb, int 3 hónapja 3-6 hónapja 6-12 hónapja több, mint 12 hónapja

Nem ingázna

Ingázna

Az ingázást vállalók megoszlása a munkanélküliség ideje szerint

(%)

kevesebb, int 3 hónapja

3-6 hónapja

6-12 hónapja

több, mint 12 hónapja

ÖsszefoglalásÖsszefoglalás

Első hipotézisemben feltételezem, hogy a fiatalabbak Első hipotézisemben feltételezem, hogy a fiatalabbak magasabb hajlandóságot mutatnak a mobilitásra, mint magasabb hajlandóságot mutatnak a mobilitásra, mint az idősebbek. az idősebbek. Nem igazolódott be.Nem igazolódott be.

A vizsgálatból kiderült, hogy A vizsgálatból kiderült, hogy nincs alapvető nincs alapvető összefüggés a kor és az ingázási hajlandóság között.összefüggés a kor és az ingázási hajlandóság között.

Második hipotézisem, miszerint a mobilitást Második hipotézisem, miszerint a mobilitást nagymértékben befolyásolja a képzettségi szint, nagymértékben befolyásolja a képzettségi szint, beigazolódott. beigazolódott.

Iskolai végzettség szerinti csoportosításban, Iskolai végzettség szerinti csoportosításban, legnagyobb ingázási hajlandóságot az érettségizettek legnagyobb ingázási hajlandóságot az érettségizettek mutattak. mutattak.

Nem állapítottam fel hipotézist az ingázási hajlandóság Nem állapítottam fel hipotézist az ingázási hajlandóság és a munkanélküliség hossza közötti kapcsolatra, de a és a munkanélküliség hossza közötti kapcsolatra, de a vizsgálatból kiderül, hogy ez a két tényező igencsak vizsgálatból kiderül, hogy ez a két tényező igencsak összefügg. összefügg.

Azok a munkanélküliek vállalták leginkább az ingázást, Azok a munkanélküliek vállalták leginkább az ingázást, akik kevesebb mint 3 hónapja voltak munkanélküliek.akik kevesebb mint 3 hónapja voltak munkanélküliek.

Következtetések, javaslatokKövetkeztetések, javaslatok A lakóhelyhez és lakókörnyezethez való erős kötődés A lakóhelyhez és lakókörnyezethez való erős kötődés

miatt miatt a munkavállalási célú utazások erőteljes a munkavállalási célú utazások erőteljes támogatásatámogatása hasznos eszköz lehet azok számára, hasznos eszköz lehet azok számára, akiknek életbevágóan fontos a mielőbbi akiknek életbevágóan fontos a mielőbbi elhelyezkedés. elhelyezkedés.

A távolabbi munkaerőpiacokról A távolabbi munkaerőpiacokról nehezen eljutó nehezen eljutó információkinformációk mellett sok esetben mellett sok esetben a tömegközlekedési a tömegközlekedési lehetőségeklehetőségek színvonala vagy hiánya akadályozhatja a színvonala vagy hiánya akadályozhatja a gyors munkába állást, ami felhívja a figyelmet a gyors munkába állást, ami felhívja a figyelmet a tömegközlekedés gyorsabb és rugalmasabb tömegközlekedés gyorsabb és rugalmasabb változtatásának igényére.változtatásának igényére.

A munkahelyek nem minden esetben jönnek létre a A munkahelyek nem minden esetben jönnek létre a munkanélküliségi helyzetben megkívánt ideális munkanélküliségi helyzetben megkívánt ideális állapotban és helyen, ezért a nagytérségi szintű, állapotban és helyen, ezért a nagytérségi szintű, súlyos mértékű és tartós munkanélküliségi helyzet súlyos mértékű és tartós munkanélküliségi helyzet megoldására valószínűleg megoldására valószínűleg nem jelent egyedüli nem jelent egyedüli megoldást az ingázás elősegítése sem.megoldást az ingázás elősegítése sem.

Felhasznált irodalomFelhasznált irodalom

Csehné Papp Imola: Regionális és foglalkoztatási Csehné Papp Imola: Regionális és foglalkoztatási különbségek a rendszerváltástól napjainkig, IV. Európai különbségek a rendszerváltástól napjainkig, IV. Európai Kihívások nemzetközi tudományos konferencia, Szegedi Kihívások nemzetközi tudományos konferencia, Szegedi Tudományegyetem, 2007. okt. 12.Tudományegyetem, 2007. okt. 12.

Cseres-Gergely Zsombor: Elméleti megfontolások a Cseres-Gergely Zsombor: Elméleti megfontolások a munkavállalók területi mozgásának okaival és munkavállalók területi mozgásának okaival és eredményeivel kapcsolatban, Munkaerőpiaci Tükör, MTA KTI, eredményeivel kapcsolatban, Munkaerőpiaci Tükör, MTA KTI, 20022002

Hárs Ágnes: A magyar munkaerő-migráció regionális Hárs Ágnes: A magyar munkaerő-migráció regionális sajátosságai, MTA, KTI, műhelytanulmányok, 2004sajátosságai, MTA, KTI, műhelytanulmányok, 2004

Kulcsár Gábor: A munkaerő területi mobilitását akadályozó Kulcsár Gábor: A munkaerő területi mobilitását akadályozó tényezők, Esély, 2006/3tényezők, Esély, 2006/3

Viszt Erzsébet: A munkaerő-mobilitás alakulása és hatásai a Viszt Erzsébet: A munkaerő-mobilitás alakulása és hatásai a magyar munkaerőpiacra az EU-csatlakozás után, Munkaügyi magyar munkaerőpiacra az EU-csatlakozás után, Munkaügyi Szemle, 2005/3Szemle, 2005/3

További információTovábbi információ

Szent István Egyetem GödöllőSzent István Egyetem GödöllőGazdaság- és Társadalomtudományi KarGazdaság- és Társadalomtudományi KarHumántudományi, Nyelvi és Tanárképző Humántudományi, Nyelvi és Tanárképző

IntézetIntézet

Csehné Dr. Papp Imola Ph.D.Csehné Dr. Papp Imola Ph.D.egyetemi docensegyetemi docens

2100 Gödöllõ, Páter Károly u.1.2100 Gödöllõ, Páter Károly u.1.(36-28)522-(36-28)522-000/000/20492049

E-mail:papp.imolaE-mail:papp.imolagtk.szie.hugtk.szie.hu

Köszönöm a figyelmet !Köszönöm a figyelmet !