Misztériumok

5/12/2018 Miszt riumok - slidepdf.com

http://slidepdf.com/reader/full/miszteriumok 1/4

Sarah Iles Johnston – Misztériumok

Az ókori vallások nem nagy része váltott ki olyan nagy érdeklődést - és az érdeklődések

széles skáláját -, mint a misztérium kultuszok. A tudósok több kísérlet során vizsgálták meg aszövegeket és régészeti leleteket, hogy felfedjék titkukat (mit tettek? kik tették? kinek

tették?), és számos ember az egyetemeken kívülről felhasználta és átdolgozta a kultuszokat

saját hasznukra. Mozart Varázsfuvola című műve, amely Ízisz misztérium kultuszának 18.

századi szabadkőműves felfogásából merít, egy nagyon jól ismert példa; napjainkban

újpogány vallási csoportok a misztérium kultuszok isteneit imádják, amiben hisznek az,

amiben az ókori beavatottak is hittek.1

Nincsen tökéletes modell a misztérium kultuszokra, mert az egyes ókori kultuszoknak többvariációja is van és még azért, mert a tudósok között is vannak nézeteltérések. (…) öt

kritérium, mely a legtöbb kultuszban azonos:

• A misztérium kultuszok igénylik a titkosságot; a beavatottaknak tiltott arról beszélni,

amit tapasztaltak (a misztérium a görög müein szóból ered [bezárni]).

• A misztérium kultuszok biztosítják a beavatottak helyzetének javítását a jelen életben

és/vagy a halál után.

• A beavatottak akkor élvezhetik ezeket az előnyöket, ha a beavatottság ideje alatt egyspeciális kapcsolatot ápolnak az istenséggel.

• A misztérium kultuszok inkább voltak fakultatív kiegészítései a polgári vallásnak,

mint konkurens alternatívák (ezért hívjuk őket inkább kultusznak, mint vallásnak).

• A misztériumok összhangban voltak a kultuszokkal, elmesélték a kultusz istenségének

történeteit.2

Az eleusziszi misztériumok

Démétérnek és lányának (akit Korénak [jelentése: leány] és Perszephonénak is hívnak)

mítoszát már az ókorban is összekapcsolták Eleuszisz városával, mely 14 mérföldre volt

Athéntól nyugatra. A mítosznak több változata ismert, melyek csak kissé térnek el egymástól,

közülük a legismertebb a Homérosz Démétér-himnusza. Hadész, az alvilág ura elragadta

Perszephonét, hogy legyen az ő felesége. Démétér reménytelenül kereste elveszett lányát, és

amikor rájött Perszephoné sorsára, gyászosan meghátrált az istenek elől, átváltoztatta magát

1 Johnston 2007: 98.2 Johnston 2007: 98-99.



egy öregasszonnyá és dadaként munkát vállalt az eleusziszi királyi családnál. Amikor a titkos

kísérlete, hogy a család fiát halhatatlanná tegye megszakadt, akkor Démétér dühében ledobta

álcáját és éhséget bocsátott a Földre. A nyomás alatt Zeusz késztette Hadészt, hogy engedje

vissza Perszephonét az anyjához, de Hadész először gránátalma magokat adott

Perszephonénak, melyek kényszeríttették őt, hogy minden egyes ezt követő év egy részében

visszatérjen az alvilágba. Hadész megígérte Perszephonénak, hogy mint az ő feleségének,

„minden felett, ami él és mozog” hatalma van és képessége, hogy megtoroljon bárkit, aki

megbántotta őt. Démétér újra együtt volt lányával, visszaadta a termékenységet a földeknek és

beavatta az eleuszisziakat a misztériumába, áldást ígért a beavatottaknak jelen életükben és a

halál után illetve figyelmeztette a beavatatlanokat, hogy a túlvilágon nyirkos sötétség fog

várni rájuk.

Az ókori források tisztázzák a kapcsolatot eme mítosz és az eleusziszi misztériumok között.

Ki kell hangsúlyozni, hogy ez egy irodalmi munka és valószínűleg előadásnak készült,

egyszerű szövegkörnyezettel. Ez nem a szent szövege egy kultusznak, amely oly nagyra

értékeli a titkosságot, ahogy a misztériumok és nem feltételezhetjük azt, hogy mindent, amit

elmesél az ugyanaz, amit a beavatottak tettek Eleuszisz falain belül.3

A szamothrakéi misztériumok

A görög müsztérion szót leginkább Eleusziszhoz kötötték, de utalt más, hasonló kultuszokra

is, és a modern tudósok követték a példát, ők is használják. Hérodotosz adja első példánkat, az

időszámításunk előtti 5. századból, amikor leírást ad egy Szamothraké szigetéről származó

kultuszról, mint misztérium.

A szamothrakéi misztériumok majdnem olyan hosszú életűek és népszerűek voltak, mint az

eleuszisziak (Konstantin uralkodásáig fennálltak), de kevesebbet tudunk róluk. Olyan

isteneket helyeztek a középpontba, akiknek titkos volt a nevük, és akiket az ókori írók

kapcsolatba hoztak számos más istennel, tartalmazva (valószínűleg eleusziszi mintára)

Démétért, Perszephonét és Hadészt; más bizonyítékok szerint pedig egy főistennő és két

másik férfi isten volt. Három részletet tudunk a szamothrakéiek éjjeli beavatási rítusáról: a

beavatottaknak lila selyemövet kellett viselniük, el kellett mondaniuk a papnak, hogy mi a

legrosszabb cselekedet, amit valaha elkövettek, és ha egyszer már be lettek avatva, akkor egy

vasgyűrűt kellett viselniük. A beavatottak védelmezve voltak a tengeri veszélyekkel szemben;

nem tudunk arról, hogy a halál után milyen előnyökkel járt a beavatottság és csak töredéke

3 Johnston 2007: 99.



maradt fenn a mítoszoknak, melyeknek köze van a kultuszhoz. Eleusziszhoz képest nem csak

évente lehetett beavatás, hanem bármikor.4

Meter kultusza

Meter (Kübelé) az istenek azon csoportjához tartozik, melyek honosak voltak

Görögországban is vagy be lettek hozva Anatóliából. Az ő istentiszteletük tartalmazott egy

eksztatikus táncot, amely immunitást idézett elő a fájdalomra; a legdurvább az volt, hogy

néhány férfi kasztrálta saját magát, felajánlva férfiasságát az istennőnek, hogy örökké

szolgálja, mint eunuch pap. A mítosza egy önálló kasztrálásnak a késő hellenisztikus korból

maradt fenn: Kübelé megőrjítette halandó hitvesét, Attiszt, mert elhagyta őt. Attisz kasztrálta

magát és elvérzett. Nem tudni, hogy ilyen dolgok mindig részei voltak-e a beavatásnak, dehallani olyan eunuch és egyéb papokról, akik hasonlóan a bacchusi papokhoz vándorolnak, és

beavatásokat szerveznek.

Kübelé Rómában hivatalosan időszámításunk előtt 205-204-ben jelent meg Magna Mater

néven, a Szibülla-könyvek javaslatára. Később, a császárság korából hallani először a kultusz

legmeglepőbb jellegzetességéről, a tauroboliumról (bikamészárlás), valami hasonló volt

régebben Anatóliában is. Nem teljes a bizonyíték a tauroboliumról, de Philippe Borgeaud5

határozottan állítja, hogy ez abból állt, hogy a frissen kasztrált bika heréjéből a vért a

beavatottakra fröcskölték. Így a férfiak, akik nem akarták kasztrálni magukat (és a nők) mégis

részesültek az istennőtől kapott előnyben. Ezt a beavatottak megújíthatták a taurobolium

megismétlésével.6

Mithrász kultusza

Mithra egy régi indoiráni napisten volt, (…) aki a római emberek által lett átalakítva

Mithrásszá, a misztériumok istenévé az időszámításunk előtti első században. Mithrászmisztériumai főleg a harcosokat vonzotta.7

A beavatottak Mithraeaban gyűltek össze, ezek igazi vagy mesterséges barlangok voltak,

melyek freskókkal és domborművekkel voltak díszítve.8

A Mithraeaban a központi folyosó mindkét oldalán padok voltak, melyeken a beavatottak

étkezhettek, hogy úgy tűnjön, megosztják az ételt Mithrásszal (…). Tudjuk, hogy hét4 Johnston 2007: 101.5 A Genovai egyetem professzora6

Johnston 2007: 103.7 Johnston 2007: 103.8 Johnston 2007: 104.



lépcsőfoka volt a beavatásnak – a holló, a menyasszony, a harcos, az oroszlán, a perzsa, a nap

küldötte és az atya – de keveset tudunk arról, hogy mit jelentettek vagy mit követeltek meg. A

tauroctony (bikamészárlás) a kultusz lényeges eleme volt.9

Készítette:Horváth Ákos (HOASABB.PTE)

Sarah Iles Johnston 2007: Mysteries. In: Sarah Iles Johnston (szerk.): Ancient religions

The Belknap Press of Harvard University Press

Cambridge, Massachusetts, London, 98-111.

9 Johnston 2007: 104.

Misztériumok

Documents

Transcript of Misztériumok