Minden jog fenntartva, beleértve bárminemakonyv.hu/adobe_photoshop_elemei/photoshop_light... ·...

2

Minden jog fenntartva, beleértve bárminemű sokszorosítás, másolás és közlés jogát is.

Kiadja a Mercator Stúdió Felelős kiadó a Mercator Stúdió vezetője Lektor: Gál Veronika Szerkesztő: Pétery István Műszaki szerkesztés, tipográfia: Dr. Pétery Kristóf ISBN-10: 963-606-146-7 ISBN-13: 978-963-606-146-3

© Dr. Pétery Kristóf PhD, 2008 © Mercator Stúdió, 2008 Mercator Stúdió Elektronikus Könyvkiadó 2000 Szentendre, Harkály u. 17. www.akonyv.hu és www.peterybooks.hu Tel/Fax: 06-26-301-549 Mobil: 06-30-305-9489 e-mail: [email protected]

Photoshop Lightroom 2 – Kezdő lépések

http://www.akonyv.hu/

http://www.peterybooks.hu/

TARTALOM 3

TARTALOM

TARTALOM ...................................................................................... 3

ELŐSZÓ............................................................................................ 4

KÉPSZERKESZTÉS ......................................................................... 9 Alapismeretek................................................................................. 9 Ablaktáblák beállítása................................................................... 13 Képhatások alkalmazása.............................................................. 15 A kép visszaállítása ...................................................................... 18 A kép elemzése ............................................................................ 19 A Develop modul képjavítása ....................................................... 27

A kép vágása, forgatása............................................................ 27 Alapvető hibák javítása.............................................................. 31 Tónusgörbe állítás ..................................................................... 45 Színösszetevők állítása ............................................................. 49 Felosztott színezés.................................................................... 52 Részletezés ............................................................................... 53 Vignettálás javítása ................................................................... 56 Kamera kalibráció...................................................................... 58

Helyi javítások .............................................................................. 59 Folteltávolítás ............................................................................ 60 A vörös szemek eltávolítása...................................................... 63 Színátmenetes szűrő ................................................................. 63 Helyi javítás ecsettel.................................................................. 66

Vágólappal végezhető feladatok................................................... 68 Képek szinkronizálása .................................................................. 70 Parancsvisszavonásról ismét ....................................................... 72 Képszerkesztés külső alkalmazásban .......................................... 73

Felhasznált és ajánlott irodalom .................................................. 78


ELŐSZÓ 4

ELŐSZÓ

Tisztelt Olvasó! A grafikus programok a képkezelés és tárolás szempontjából két csoportra oszthatók. A vektorgrafikus szoftverek az ábrázolás során a képet alkotó alakzatokat matematikai egyenletekkel írják le, ebből adódik az az előny, hogy az ilyen képek korlátlan mértékben nagyít-hatók és kisebb helyet foglalnak el, hátrányuk, hogy fényképek ke-zelésére nem alkalmasak (bár ma már léteznek hibrid rendszerek is). Ezzel szemben a rasztergrafikus kép pixelekből áll, és az állo-mányok a kép minden egyes képpontjának színét és egyéb jellem-zőit eltárolják. E tárolási és feldolgozási mód előnye, hogy minden egyes képpont külön szerkeszthető, így fényképek feldolgozására, retusálására kiválóan használható, hátránya viszont az, hogy ezek a képek sokkal nagyobb lemezterületet foglalnak és a számítógép memóriájának méretével szemben is igényesebbek, ugyanakkor az ilyen képek minőségromlás nélkül csak korlátozottan nagyíthatók.

A rasztergrafikus programok közé tartozik az Adobe Systems Incorporated cég Photoshop nevű programja, amely egyfajta etalon a képfeldolgozással és grafikával foglalkozók körében, ugyanakkor azonos szintű konkurenciával alig rendelkezik (a fejlesztő honlapja: www.adobe.com). Ezzel a szoftverrel szinte mindenféle képfeldol-gozással kapcsolatos probléma megoldható. A programban koráb-ban többféle újítás jelent meg, amelyet előbb vagy utóbb a konku-rens programok fejlesztői is átvettek. Ezek közé tartozik a rétegek kezelése (amikor a kép jellemző részeit különböző rétegekre he-lyezzük, és rétegenként módosítjuk), vagy a beépülők, azaz a „plugin”-ek használata (ezek egy külön könyvtárban elhelyezkedő, esetleg más fejlesztőtől származó, speciális funkciójú fájlok, külön programok, amelyek betöltés után beépülnek a Photoshop program menürendszerébe).

A képek rétegenkénti kezelése azért előnyös, mert a rétegekre helyezett objektumokat a kép más rétegeinek módosítása nélkül


ELŐSZÓ 5

változtathatjuk meg, tartalmukat önállóan mozgathatjuk. A rétegeket átlátszóvá tehetjük, közöttük különféle csoportosítási és egyéb mű-veleteket végezhetünk, sorrendjüket másíthatjuk, rajtuk külön-külön más grafikus szűrőt alkalmazhatunk stb.

A beépülők is szabvánnyá váltak, ezeket szintén használják más retusáló programok. A legtöbbjük egyfajta grafikus szűrő, a szak-nyelvi zsargonban „effekt”, de készültek, fájlátalakító, védjegykezelő pluginek is. A grafikus szűrők a kép kijelölt részén vagy az aktuális réteg tartalmán hajtanak végre valamilyen látványosak műveletet. Ezeket a szűrőket néhány másik programban (például az Adobe Illustrator, CorelDraw, Corel Photo-Paint, Paint Shop Pro szoftve-rekben) is használhatjuk.

A Photoshop a nyomdai előkészítés és képfeldolgozás legelter-jedtebb programja. Külön érdekesség, hogy már az 5.0-ás változatot is lefordították magyar nyelvre. 2002-ben jelent meg a program 7.0-ás, 2004-ben CS (8.0), majd 2005-ben CS2 (9.0), 2007-ben CS3 (10.0) változata. E programnak is csakhamar megjelent a magyar nyelven lokalizált változata.

Ez a képszerkesztő program az egész világon szabvánnyá vált a Macintosh és a PC platformon egyaránt. A program kezeli a CMYK színmódot is, ezért jól használható a dokumentumok nyomdai elő-készítésére is.

A Photoshop professzionális felhasználók számára készült, en-nek megfelelő az árfekvése és bonyolultsága is. Sikerein felbuzdul-va az Adobe megjelentette a nagyközönség számára is (árban és összetettségben egyaránt) elfogadható Photoshop Elements prog-ramot, amelynek 7. változata éppen idén jelent meg. Ennek leglé-nyegesebb eltérése a „nagy” változattól, hogy a CMYK színmódot nem kezeli, a képeket csak RGB módban dolgozhatjuk fel, ami vi-szont magáncélokra tökéletesen megfelelő. Emellett elérhetünk sok olyan eszközt, amellyel vektoros objektumokat, szövegeket helyez-hetünk a képre. Az Elements után megjelent az Express változat is, amely interneten keresztül elérhető és a fentieknél jóval kevesebbre képes.

Ezek a programok mind mélyen megváltoztatják (vagy legalábbis képesek erre) az eredeti fényképeket, ezt pedig egyes nívós fotópá-lyázatokon már nem engedik. Ezért is találták ki a Photoshop


6 ELŐSZÓ

Lightroom programot, egy valóságos digitális sötétkamrát, amelynek most érkeztünk el második verziójához. Ezt a programot az Elements és a „nagy” Photoshop közé pozicionálták. Erőssége a fényképezőgépek nyers (raw) formátumának feldolgozása, vagyis az utómunkák mellett a kép eredetijének sérülése nélküli, vagy mi-nél kisebb károsodással járó javítása, amelyhez már helyi javító eszközt, ecsetet is használhatunk, ugyanakkor teljesen hiányoznak azok az eszközök, amelyek új raszteros vagy vektoros objektumokat hoznak létre. Az ilyenek készítésére alkalmas programokhoz viszont az átjárást biztosították.

A Lightroom ugyanakkor nem kezeli a CMYK színteret, a képek legfeljebb 512 MB (65000 pixel) méretűek lehetnek, bár a TIFF for-mátummal kapcsolatban a súgó szerint 2 GB méretig el lehet menni. Emellett a program nem támogat több a Photoshop által minden további nélkül kezelt formátumot (például az Adobe Illustrator fájlo-kat).

A program fő funkcióit öt csoportba sorolták, amelyek a digitális képfeldolgozás állomásainak, mérföldköveinek felelnek meg:

A Library (megjelenítés) csoportba tartozik a képek importá-lása, rendszerezése, megtekintése, keresése, gyors szer-kesztése, amely műveleteket általában megtehetjük csopor-tosan, vagyis képek kötegeinek felhasználásával.

A Develop (szerkesztés) csoport eszközeivel a Library film-szalagján kiválasztott, csaknem 200 lehetséges formátumú kép egyikét szerkeszthetjük. A képmódosító eszközökkel utó-lag állíthatunk a fehéregyensúlyon, az expozíción, a színtelí-tettségen, a színegyensúlyon, az árnyékos és fényes terüle-tek egyensúlyán, a tónusgörbén, élesíthetünk, zajt szűrhe-tünk, korrigálhatjuk a fényképezőgép optikai hibáit, 8 színcsa-tornán állíthatunk…

A Slideshow (diabemutató) részben a megnyitott, kiváloga-tott katalógus tartalmából diavetítést tarthatunk. Ekkor a pro-jektoron vagy a számítógépen vetített képeket felirattal, ár-nyékkal, kerettel, sőt aláfestő zenével kiegészítve vetíthetjük.

A Print (nyomtatás) csoport eszközeivel a nyomtatóba he-lyezhető papír teljes felületét optimálisan kihasználó elrende-


ELŐSZÓ 7

zések, szerzői jogi információt hordozó vízjelek és más fon-tos információk kíséretében nyomtathatjuk képeinket.

A Web csoport parancsai a kijelölt képekből készítenek HTML vagy Flash alapú, interneten azonnal közzétehető ga-lériát. Ezt a műveletet is több sablonnal támogatják, szinte csak a képtömörítés módját és a képek mellett megjeleníten-dő feliratokat kell megadnunk

A Macintosh és PC platformon a program kezelése szinte teljesen megegyezik, a néhány eltérésre az adott helyen felhívjuk a figyel-met. Az egyik különbség az eltérő könyvtárszerkezet, egy másik eltérés a billentyűkombinációk használata. A PC-ken például a Ctrl billentyű nyomva tartása szükséges egyes funkciók kiváltásához, míg a Macintosh rendszereken ennek a Command ( ), illetve az „Alma” billentyű felel meg.

A szoftver munkakörnyezete egyszerű, interaktív, a felhasználói felületet mindenki könnyen átalakíthatja úgy, hogy a legjobban se-gítse a hatékony munkát. Ez a kötet az általános gyorsjavítás után (amelyet a Képszervezés és gyorsjavítás kötetben tárgyaltunk), a részletes képfeldolgozás eszközével, a Develop modullal foglalko-zik. A program használatával kapcsolatos egyéb tudnivalókat a kö-vetkező kötetben tettük közzé.

Az ismeretlen szavakat, kifejezéseket általában első előfordulá-suk helyén mutatjuk be, magyarázzuk. A magyar kifejezéseknél igyekeztünk következetesen alkalmazni a lokalizáció eredményeit is.

Az itt leírtak megértéséhez és alkalmazásához különösebb szá-mítástechnikai ismeretekre nincs szükség, elegendő a Macintosh OS, vagy a Windows operációs rendszer alapfokú ismerete. Köny-vünk alapjául egy Windows rendszeren futó 2. verzió szolgált. A program megbízhatóan működik a Vista operációs rendszeren is.

A papír alapú – hagyományos – könyvek kezelési módja némi-képpen módosul az elektronikus könyvet „forgatók” számára. Ez a könyv az ingyenes Acrobat Reader 5.0, Adobe Reader, illetve Ado-be e-Book Reader segítségével olvasható. Akinek nincs ilyen prog-ramja, az letöltheti többek közt a www.adobe.com webhelyről is. Az ilyen típusú könyvek igen előnyös tulajdonsága, hogy a képernyőn megjeleníthető a tartalomjegyzék, amelynek + ikonjaival jelölt cso-mópontjaiban alfejezeteket tartalmazó ágakat nyithatunk ki. A tarta-


8 ELŐSZÓ

lomjegyzék bejegyzései ugyanakkor ugróhivatkozásként szolgálnak. Ha egy fejezetre akarunk lépni, akkor elegendő a bal oldali ablak-részben megjelenített könyvjelző-lista megfelelő részére kattintani. Sőt az ilyen könyvek teljes szövegében kereshetünk.

A Photoshop, illetve a Photoshop Elements programokkal kap-csolatos korábbi könyveinkkel azonosan, most is három, téma sze-rint jól elkülöníthető kötetben ismertetjük a szoftver 2. változatával kapcsolatos tudnivalókat. Így nemcsak kisebb méretű, de olcsóbban letölthető állományokat adhattunk közre, ami különösen a felhaszná-lók szerint szintén fontos szempont.

Végezetül: bár könyvünk készítése során a megfelelő gondos-sággal igyekeztünk eljárni (beleértve a tartalmi pontosságot és a mondanivalót tükröző formát), ez minden bizonnyal nem óvott meg a tévedésektől. Kérem, fogadják megértéssel hibáimat.

Szentendre, 2008. október

Köszönettel a szerző.


KÉPSZERKESZTÉS 9

KÉPSZERKESZTÉS

Ebben a kötetben a program képszerkesztési lehetőségeit, funkcióit tárgyaljuk. Ezekkel az eszközökkel a kép legapróbb részletei akár képpontokként is módosíthatók. A műveletek egy része igényli a kép egy kisebb, módosítandó területének kiválasztását, ezért a kijelölé-seket külön tárgyaljuk. Az előző kötetben már bemutattuk, hogyan használhatjuk a képszerkesztő Library moduljában Quick Develop panelt a képek gyorsjavítására, most a Develop modul lehetőségeit ismertetjük. E két modul közt a képszerkesztőben a modulválasztó-ban a modul nevére kattintással, illetve a Window menü parancsai-val és billentyűkombinációkkal válthatunk.

Alapismeretek A szerkesztendő képet a Library modulban, a képtallózó munka-ablakból vagy a filmszalagról választjuk ki. A Develop modulra a Window menü Develop parancsával, vagy a Ctrl+Alt+2 billentyű-kombinációval lépünk.

A Lightroom képszerkesztési lehetőségei sokkal szerényebbek a Photoshop programénál, ezért átjárást is biztosítottak. A Photo me-nü Edit In Edit in Adobe Photoshop CS 3 parancsával vagy a Ctrl+E billentyűkombinációval a kiválasztott képet a Photoshopba tölthetjük. Ha ez nem felelne meg, vagy más képfeldolgozó progra-munk is van, akkor választhatjuk az Edit in Other Application pa-rancsot, vagy a Ctrl+Alt+E billentyűkombinációt. A Photoshop szá-mára a képet a többi paranccsal átadhatjuk intelligens objektum-ként, illetve ha több képet választottunk ki, akkor azokat külön réte-gekként, panorámakép vagy HDR kép elemeként. Ezekkel később foglalkozunk.

A képszerkesztő munkaablak fő részeit mutatja be az 1. ábra. A bal oldali panelgyűjtő tetején látszik a Navigator panel, amely a kép


10 Alapismeretek

munkaablakban mozgatására, nagyítására szolgál és funkcióit, ke-zelését az Adobe Lightroom 2 Képszervezés – gyorsjavítás kötetben részletesen bemutattuk.

1. ábra. A képszerkesztő munkaablak fő részei

Az A jelű panelgyűjtő tartalmazza az alapbeállítások Presets panelt, amelyből 18-féle beépített képátalakítást érvényesíthetünk (Lightroom Presets), de saját beállításainkat is elmenthetjük ide, hogy a legközelebb egyetlen kattintással alkalmazhassuk bármely más képen (User Presets).

Alatta látható a pillanatfelvételek panelja, amelynek segítségével a képátalakításban „mérföldköveket” helyezhetünk el, ahová – ha nagyon elrontanánk valamit – mindig, könnyen visszatérhetünk.

Alatta a History panel látható, amelyben folyamatosan követhető minden kiadott parancs, és így azok akár csoportosan visszavonha-tók (az utolsó parancs visszavonására az Edit/Undo parancs vagy a Ctrl+Z billentyűkombináció szolgál).


KÉPSZERKESZTÉS 11

A képszerkesztő munkaablak jobb oldalán megjelenő panelgyűj-tő elemei tartalmazzák azokat a „szerszámokat” amelyek a képszer-kesztési munka elengedhetetlen kellékei.

A B jelű Histogram panel a kép elemzésének fontos eszköze, és mint ilyen nagy segítséget nyújt a képek javításához. Alatta a C részben az érzékenység, fókusztávolság, rekeszérték és záridő metaadatok láthatók, ha a kurzort a panelek fölé mozgatjuk, illetve ha a kurzort a munkaablakban a kép fölött mozgatjuk, akkor a kur-zor alatti képpont RGB értékei jelennek meg. Ha a kurzort a hisztog-ram fölött mozgatjuk, akkor pedig a képátalakításhoz kapunk segít-séget.

A D jelű részben az átalakítás eszköztára látható. Itt olyan eszkö-zöket találunk, amellyel vághatjuk a képet, részleteiben javíthatjuk, kiszűrhetjük a vörös szemeket stb.

Az E jelű részben találjuk a képmódosító paneleket. A panelek sok helyet foglalnak el, hiszen tartalmazzák a parancsok paraméte-rezésének lehetőségeit is. A kezelhetőséget mégis biztosították, egyrészt a panelgyűjtő jobb oldalán látható gördítősávval mozgat-hatjuk a paneleket, másrészt a nem használt panelek egyenként bezárhatók a címsorukban látható ▼ lefelé mutató háromszög, be-zárhatók a ◄ balra mutató háromszög ikonokkal (lásd a 2. ábrát).

Az F jelű eszköztár a jelölők képekhez adására, a G eszköz a nagyításra szolgál.

Az alsó eszköztár a View menü Show Toolbar parancsával, illet-ve a T gyorsgombbal jeleníthető meg, és a Hide Toolbar parancs-csal rejthető el. A panelgyűjtők elrejtésére, megjelenítésére szolgál-nak a rendszerablak oldalainek közepén lárható háromszög ikonok, az automatikus elrejtéssel és egyéb funkciókkal a Képszervezés kötetben részletesen foglalkoztunk.

A képmódosítás eszköztárának Crop Overlay eszköze, illetve a View menü Crop parancsa, vagy az R gyorsgomb segítségével a kép széleiből vághatunk úgy, hogy a kép alodalai megadott arányú-ak legyenek.

A Spot Removal eszköz, illetve a View menü Spot Removal parancsa vagy az N gyorsgomb a folteltávolítás, vagyis a helyi kép-hibák javításának szerszáma. Kicsit hasonlít a Photoshop gyógy-


12 Alapismeretek

ecset (Healing Brush) vagy klón funkciójára, hiszen egy minta alap-ján foltoz be egy hibás részt.

A Red Eye Correction eszköz, valamint a View/Red Eye pa-rancs a villanófénnyel megvilágított fényképeken jelentkező vörös szemek javítására szolgál.

A Graduated Filter eszköz, illetve a View menü hasonló pa-rancsa, vagy az M gyorsgomb segítségével a képen megadott irányban és fokozatosan, átmenetes hatást érvényesíthetünk (eb-ben a formában ez is a Lightroom 2. verziójának újdonsága). Ez ahhoz hasonlít, mint a mikor a képet előhíváskor a hívótálcából fo-kozatosan kihúzva, különböző módon manipuláljuk. A hatás lehet színezés, expozíció, fényerő, kontraszt, színtelítettség, színtiszta-ság, élesítés. Az így megadott hatás is elmenthető, sőt alapértelme-zésként is beállítható.

2. ábra. Átmenetes hatás érvényesítése

Az Adjustment Brush eszköz a helyi javítás eszköze, ame-lyet a View menüből vagy az K gyorsgombbal is indíthatunk (és a Lightroom 2. verziójának újdonsága). Segítségével a felnagyított képen kis, fokozatosan elhalványuló szélű ecsettel finoman javítha-tunk megvilágítást, színt, élességet stb.


KÉPSZERKESZTÉS 13

Ablaktáblák beállítása A Develop modul egyik igen hasznos szolgáltatása, hogy a View menü Before/After almenüjének parancsaival, illetve az eszköztár Before & After listájának parancsaival a munkaablakot két részre oszthatjuk, az egyikben a kép eredetijét, illetve átalakítás előtti álla-potát (Before), a másikban az átalakítás utáni állapotot láthatjuk (After).

3. ábra. A képszerkesztő az összecsukott Develop panelekkel

A Before/After Left/Right paranccsal vagy az Y gyorsgombbal a 3. ábra szerint balra helyezzük az átalakítás előtti állapot, jobbra az átalakított állapot ablaktábláját. A Before/After Top/Bottom pa-ranccsal, illetve az Alt+Y billentyűkombinációval az eredeti állapotot felülre, az átalakított állapotot alulra rendezzük. A menüben kissé másként hívják a parancsokat, mint az eszköztárban, de használa-tuk értelemszerű.


14 Ablaktáblák beállítása

4. ábra. Ablaktábla elrendezés beállítása az eszköztárban Ezekkel a parancsokkal a két ablaktáblában szinkronizálva jelentet-jük meg a tartalmat, azaz a két ablaktábla tartalma mindig ugyanazt a nagyítást, helyzetet mutatja, bármit állítsunk is be kattintással, hú-zással vagy a Navigator penelben. Tehát két példányt, egy eredetit és egy átalakítottat láthatunk.

5. ábra. A megosztott ablaktábla egy képpel, kétféle hatással

A Split parancsokkal viszont egyetlen képet láthatunk kettéosztva, egyik felében az átalakítás előtti, a másikban az átalakítást követő állapottal (lásd az 5. ábrát). A két ablakrész beállításai az eszköztár

Swap Before and After Settings ikonjával (egymás feletti elren-


KÉPSZERKESZTÉS 15

dezés esetén az ikonnal) felcserélhetők, miközben a kép marad a korábbi.

Ha nem tetszik a módosítás, akkor a Copy Before’s settings to After ikonokkal az átalakítás előtti állapot hatását másol-hatjuk az átalakítás utáni ablaktáblába. Ha pedig elégedettek va-gyunk, akkor a Copy After’s settings to Before ikonokkal az átalakítás hatását másolhatjuk a hatás előtti képet mutató ablak-táblába.

A View menü Before/After Before Only parancsával, vagy a \ gyorsgombbal csak az eredeti állapotot mutató ablaktáblát jelenítjük meg. Az eszköztár Loupe View ikonjával vagy a D gyorsgomb-bal viszont az átalakított képet mutató ablaktáblát nagyíthatjuk fel teljes méretűre.

Képhatások alkalmazása A program 18-féle előre beépített képhatást tartalmaz, amelyekhez a munkaablak bal oldalán, a Window/Panels Presets paranccsal vagy a Ctrl+Shift+1 billentyűkombinációval megjeleníthető panelen keresztül férhetünk hozzá. Ezek a beállítások valójában .lrtemplate sablonfájlokban tároltak és exportálhatók.

Aged Photo

Antique Grayscale

Antique Light

B&W High Contrast

B&W Low Contrast

Cold Tone


16 Képhatások alkalmazása

Cyanotype

Direct Positive

Selenium Tone

Sepia

Auto Tone

Grayscale

Punch

Zeroed

Landscapes

Portraits

Flat

Stong Contrast

A Presets panelen a Lightroom Presets mappában találjuk az előre beállított képi hatásokat, amelyek a teljes képen érvényesülnek, és a User Presets mappában a saját, elmentett hatásainkat. Új mappát is létrehozhatunk a helyi menü New Folder, vagy a Develop/ New Preset Folder paranccsal. Ebben is elhelyezhetjük saját hatásain-kat. A fenti kis ábrákon bemutatjuk a beépített hatásokat, amelyeket kézi módszerrel, egyedi formázással mi is létrehozhatunk.


KÉPSZERKESZTÉS 17

Ne csodálkozzunk, ha nem látunk különbséget! Ekkora méretben ezt nehéz eldönteni, ezért bár a Navigator mintaablakban ennél nem sokkal nagyobb minta jelenik meg, ha a kurzort a panelben az adott beállítás neve fölé mozgatjuk, a kiválasztáshoz ez sokszor kevés. Mivel a hatás egy pillanat alatt kialakul és az Edit/Undo pa-ranccsal könnyen visszavonható, bátran próbálkozzunk, és a felna-gyított kép alapján döntsünk az érvényesítésről!

6. ábra. Az egyéni hatásba elmenthető beállítások


18 A kép visszaállítása

A képen a Develop modul paneljein beállított hatást saját minta-ként a panel címsorában látható + ikonra kattintva, illetve a Develop/New Preset paranccsal, vagy a Ctrl+Shift+N billentyű-kombinációval tárolhatjuk el. Ha nem kimondottan kameránk „jelleg-zetességeinek” javítása a cél (nem csak a Vignettes, Calibration, Chromatic Aberration javítása a fontos), akkor a mintát minden-képpen egy jól sikerült kép felhasználásával alakítsuk ki, hogy a képhibák ne befolyásoljanak.

Az ekkor megjelenő párbeszédpanelen adunk jellemző, emlékez-tető nevet a hatásnak, a Folder listában adjuk meg, melyik mappá-ba kerüljön a hatás. A lista New Folder parancsával szintén egyéni gyűjtőmappát hozhatunk létre. A jelölőnégyzetekkel állítjuk be, me-lyek legyenek a hatás elmentendő komponensei (lásd a 6. ábrát).

Mint láthatjuk, hogy csupa olyan formázási összetevő szerepel a párbeszédpanelen, amelyet egyszerre, az egész képen érvényesí-tünk. A hatás erőssége az, amit egyedileg beállíthatunk a Develop modul paneljein. Ez persze csak akkor érvényesül a mintában is, ha nem töröljük az adott formázási összetevő jelölőnégyzetét.

A Check All gombbal az Auto Tone jelölőnégyzet kivételével az összes jelölőnégyzet bekapcsolható, a Check None gombbal pedig törölhető. Az Auto Tone ugyanis az automatikus tónusbeállításra szolgál, és ha ezt választjuk, akkor töröljük a tónusbeállítás kézileg megadott összetevőit a Basic Tone csoportban.

A mintahatást végül a Create parancs hozza létre és tárolja el a Presets panel elemei közt. Az egyéni minták – szemben a beépített mintákkal – helyi menüjük Delete parancsával törölhetők és a Rename paranccsal utólag is átnevezhetők.

A kép visszaállítása A kép visszaállítása nem egyszerűen az utolsó parancs visszavoná-sát jelenti, amelyet az Edit/Undo paranccsal végzünk, hanem a tel-jes helyreállítást az eredeti állapotra, amelyre a Lightroom többféle lehetőséget biztosít:

Használhatjuk a Develop modul jobb oldali panelgyűjtője alatt látható Reset gombot. Fontos, hogy a nem exportált ké-


KÉPSZERKESZTÉS 19

pek átalakításai általában még a programból történő kilépés és újraindítás után is visszavonhatók a Reset gombbal!

meg-

Kézenfekvő az alapbeállítások között található General – Zeroed minta alkalmazása, amelyet tehát a bal oldalon jelenő Presets panel elemei közül kattintva érvényesítünk.

Bármely korábbi állapotra visszaálhatunk a bal oldalon meg-jelenő History panel elemeivel.

Egy megjelölt helyzetbe állhatunk vissza a szintén a bal olda-lon megjelenő Snapshots panel elemeivel.

A k

hotoshop Lightroom Window me-

ép elemzése A színkorrekció végrehajtása előtt érdemes elemezni a képet. Eh-hez megfelelő eszközt biztosít a Pnüjének Panels Histogram parancsa, amellyel megjelenített pa-nelen jól elkülöníthetjük a világos, középes és sötét tónusú képeket (lásd a 7. ábrát). A Lightroom hisztogramja egy diagramban jeleníti meg a vörös, kék és zöld színcsatornák hisztogramjait.

7. ábra. A hisztogram a képelemzés eszköze

A jól sikerült képeken ezek közel egybe esnek, amit a színcsatorna -hisztogramo a leggyor

sabban, a görbék közs része ugyanis szürkén jelenik meg (a vörös-kék görbék közös része magenta, a vörös-zöld görbék közös része

k közös részének nagyságán mérhetünk le


20 A kép elemzése

sárga, a kék-zöld görbék közös része világoskék színnel jelenik meg). A jól exponált képeken a színcsatornák hisztogramjainak ma-ximuma is közel egybe esik.

Eredeti, részletszegény kép

Javított részletgazdag

kép

Eredeti, alacsonykép

ztjavított

kontrasztú

Kontraskép

Eredeti, világos tónusú, túlexpo

ény

ásával

nált kép

Javítva a csúcsfbeállít

Eredeti, sötét tónusú, alulexponált kép

l

Javítva a mélyárnyék

beállításáva ra 8. ábra. A képjavítások hatása a hisztogram

A hisztogram a kép fényességelo jékoztat a kép legsöté-tebb – fekete pont –, és legvilágosabb – fehér pont – része között. Ha a kurzo latt a k r-zorral jelölt nenseinek

szlásáról tá

rt a kép fölött mozgatjuk, akkor a hisztogram a képpont R (vörös), G (zöld), B (kék) kompo

u

értéke százalékosan jelenik meg, míg ha a kurzort valamely panel fölé mozgatjuk, akkor itt a fénykép legfontosabb felvételi adatai (ér-zékenység, fókusztávolság, rekeszérték, záridő) szemlélhetők meg. A többi Photoshop programtól eltérően a Navigator panel lehetősé-get biztosít arra, hogy a hisztogram húzásával módosítsunk a képen


KÉPSZERKESZTÉS 21

(részletesebben lásd a Tónuskorrekció című részben). Ilyen kis ab-lakban viszont ez igen durva beavatkozás (célszerűbb a tónusgörbe állításával bíbelődni), bár a hisztogram helyzetének jelentőségét jól szemlélteti!

A hisztogram tehát a kép pixeleinek fényerő szerinti eloszlását mutatja be. A görbe vízszintes tengelye a fényerő értékeit tartal-mazza 0-tól 255-ig, a függőleges tengelyen a fényerőt ábrázolják, azaz ebbe az irányba az adott fényerejű pixelek számával arányos ho

zik itt is.

sszúságú vonalat húz a program. Így ebből a diagramból megál-lapítható a világos, a közép és a sötét tónus (lásd a 8. ábrát).

A különféle tónusértékű részek elnevezve jelennek meg a hisz-togram alatt (ha be van kapcsolva a helyi menü Show Info kapcso-lója – lásd a 9. ábrát). Áthelyezésükkel javíthatunk a képen, illetve a megfelelő csúszkákkal végzett javítások eredménye megláts

9. ábra. A különféle tónusértékű részek megjelenése Ha a szürkeárnyalatos képet választunk, akkor a hisztogram víz-szintes tengelyén balról jobbra haladva megjelenik a teljes szürke-skála. A koordinátarendszer bal oldali kezdsötéteb ürkéig,

szürketónusnak (lásd a 10. ábrát). Kiemelkedő csúcs jelzi a hisztog-

őpontjában találjuk a leg-b szürkét, azaz a feketét. A skála a legvilágosabb sz

azaz a fehérpontig tart. A teljes szürkeskála közepén jelenik meg a középszürke.

A függőleges tengely az adott szürkeárnyalat előfordulásának gyakoriságát mutatja, vagyis hogy hány pixel felel meg az adott


22 A kép elemzése

ramban, ha sok pixel tartozik az adott szürkeárnyalathoz, bemélye-dés mutatja, ha kevés.

10. ábra. Hisztogram a szürkeárnyalatos képhez

A hisztogramban akár szakadás is előfordulhat, ha egy adott árnya-lat hiányzik – ezért „szálasak” a nem a teljes spektrumot ábrázoló (színhiányos), rajzolt képek.

A prog éretnekmegfelelő szönhe-

rzort a hisztogram fölé mozgatjuk.

ma-zo

A rbéje a fehér-

pontig belesimul a vízszintes tengelybe (lásd a 11. ábrát). Ez annyit

ram az ily módon kiszámolt értékeket az ablakmen nagyítja, vagyis normálja a grafikont. Ennek kö

tően a grafikon mindig relatív értékeket mutat, – ami az összehason-lításhoz éppen elegendő – az abszolút számokat pedig akkor kapjuk meg, ha a fentiek szerint a ku

Az RGB csatornák hisztogramjainak elemzésével kideríthető a rossz fehéregyensúly beállítás, valamint az egyes színcsatornák torzulásai. Ezeket az információkat felhasználva alkalmazhatjuk a pontos színszűrést, hogy színhelyes képet kapjunk. A „művészi” hatás, kiemelés, mondanivaló hangsúlyozása érdekében alkal

tt színes szűrők természetesen másféle megfontolásból kerülnek a képre.

A felvételi szűrő és a fehéregyensúly állításának hatása is az RGB csatorna kompozit hisztogramján ellenőrizhető.

A jól exponált kép jól exponált kép hisztogramja a feketepontnál, vagy attól jobbra

kezdődően jelenik meg, majd a hisztogram burkológö


KÉPSZERKESZTÉS 23

jelent, hogy a fotózásnál kihasnamikus tartományát, ekkor leg

ználtuk a film vagy a CCD teljes di-nagyobb az árnyalatfelbontás.

11. ábra. A jól exponált kép hisztogramja és adatai

Alulexponált kép Az alulexponált kép legfőbb jellegzetessége, hogy hisztogramja ma-gasan a bal oldali tengelyen indul (lásd a 12. ábrát).

12. ábra. Az alulexponált kép hisztogramja


24 A kép elemzése

Ez jelzi, hogy a szükségesnél kevesebb fény került a CCD-re, így a normális lefutású sűrűségdiagram csúcsától balra lévő képpontok információi elvesztek, hiszen a hisztogram bal oldala a feketepont helye, aminél nincsen sötétebb árnyalat, így az elméletben tőle balra kerülők szintén a feketepontban találhatók.

Az elveszett („besült”) információ semmilyen módon nem pótolha-tó. Világosíthatjuk ugyan a képet, de ezzel az eredeti, valóságos árnyalatterjedelmet nem kapjuk vissza. A valós felvételi helyzetben ilyenkor növelni kell a rekesznyílást (kisebb rekeszértéket kell hasz-nálni), vagy hosszabbítani kell az expozíciós időt, illetve megfelelő derítőfényt k

ell biztosítani a mélyárnyékos részekhez.

Túlexponált kép A túlexponált képre az a jellemző, hogy hisztogramja a fehérpont előtt, magasan ér véget, nem símul a vízszintes tengelybe (lásd a 13. ábrát). Mintha az alulexponált helyzetet tükröznénk a hisztogramtengelyére.

13. ábra. A túlexponált kép hisztogramja

A túlexponált képen is információt vesztünk, azaz mivel a fehérpont-nál fényesebb árnyalatok nem lehetnek, ezek mind a fehérpontba kerülnek („beégnek”). A kép sötétítése sem segít, az eredeti árnya-latgazdagságot nem kaphatjuk vissza. A valós felvételi helyzetben ilyenkor csökkenteni kell a rekesznyílást (nagyobb rekeszértéket kell használni), vagy rövidíteni kell az expozíciós időt.

A kép tartalmát is vegyük figyelembe az elemzés során (különö-sen a színes csatornáknál). A sok világos árnyalatot tartalmazó ké-


Minden jog fenntartva, beleértve bárminemakonyv.hu/adobe_photoshop_elemei/photoshop_light... ·...

Documents

Transcript of Minden jog fenntartva, beleértve bárminemakonyv.hu/adobe_photoshop_elemei/photoshop_light... ·...