Michael Gienger - Joachim Goebel: Kristályvíz

5

Tar ta lom

Vízenergetizáló kris tá lyok kis köny ve 6

Amit a kristályvizekről tud ni kell 8Az ás vány víz és a kristályvíz · Az ivó víz ként hasz nált kristályvíz · A gyógy szer ként hasz nált kristályvíz · A víz mi nő ség · A kris tály mi nő ség · Vi gyá zat! Mé reg!

A kristályvíz elő ál lí tá sa 20Ál ta lá nos elő ké szü le tek · A kristályvíz el ké szí té sé hez szük sé ges anya gok listá ja · A kö vek meg tisz tí tá sa · Szel le mi ös sze sze dett ség · A víz és az edény · A kristályvíz ké szí té se · A kristályvíz le szű ré se · A kristályvíz tá ro lá sa · A kö vek meg szá rí tá sa · Da rab szám és men nyi ség

Elő ál lí tá si mó dok 30Az energetizáló kő köz vet len víz be he lye zé se · Fő zés · Gő zö lés · Kém csöves mód szer · In for má ció köz lés kris tá lyok se gít sé gé vel · Kris tály lapra ál lí tott vi zes-po hár · Kris tály tál ká ban ké szí tett kristályvíz

Ha tás és hasz ná lat 35 Kül ső fel hasz ná lás · Bel ső fel hasz ná lás · Men nyi ség és in ten zi tás · Az ada-go lás rit mu sa · Az el ső re ak ci ók · El len javal lat ok

Kristályvíz-ke ve ré kek 41Óva kod junk a vad ke ve ré kek től! · Fon tos meg jegy zés · Meg bíz ha tó kristályvíz-ke ve ré kek · Kristályvíz-für dők

Vízenergetizáló kris tá lyok 62

A szer zők 90

Wasserstein vekony.indd 5asserstein vekony.indd 5 10/8/2008 2:45:53 PM10/8/2008 2:45:53 PM

Vízenergetizáló kris tá lyok kis köny veEgy év vel Michael Gienger és Joachim Goebel „Edelsteinwasser” (Kristályvíz) cím mel ki adott, az óta alap mű vé vált köny ve után a szer ző pá ros újabb kö tet tel je lent ke zett, amely te kint he tő egy részt a kristályvi zek elő ál lí tá sát, al kal ma zá sát és ha tá sa it be mu ta tó önál ló mű nek, de ugyan így el ső kö te tük ki egé szí té sé nek is. Az új kö tet meg je le né sé re azért volt szük ség, mert az el múlt egy esztendőben meg két sze re ző dött a vízenergetizálásra hasz nált kris tá lyok szá ma, és ez zel együtt gya ra po dott a kü lön fé le kristályvi zek al kal ma zá sá ról, ha tá sá ról szer zett ta pasz ta lat is. A szer zők a kris tá lyok kal energetizált vi zek elő ál lítá sá nak rö vid is mer te té se mel lett ez út tal az energe tizálásra hasz nál ha tó kö ve ket, va la mint a már iga zolt ha tá sú kristályvíz-ke ve ré ke ket is bemutatják.

6


A kristályvi zek ha tá sa nem azo nos az elő ál lí tá suk alap já ul szol gá ló, egyéb ként kül ső leg al kal ma zott kris tá lyok hatá sá-val. A víz ugyan is meg vál toz tat ja a kris-tá lyok bi zo nyos in for má ci ó it: van, amit ki emel és van, amit hát tér be szo rít. Ezért köny vünk sem so rol ja fel a vízenergeti-záló kris tá lyok ös szes is mert tu laj don sá-gát, csu pán azo kat, ame lye ket a be lő lük ké szült víz is meg őriz. Ez fon tos tám pont azok nak, akik a kristályvi ze ket sa ját cél ra ké szí tik, vagy te ra pe u ta ként pá ci en se ik-nek ren de lik el.

A kristályvi zek elő ál lí tá sa és al kal-ma zá sa je len leg a drá ga kő gyógy ászat leg inten zí veb ben fej lő dő ága. Eb ből adódó an a könyv szer zői sem tö re ked het nek a tel jes ség re, ami kor az ol va sók kal a tárgy ban szer zett is me re te i ket meg oszt ják, hi szen a kris tá lyok kal energetizált vi zek ha tá sá-nak ku ta tá sa és fel hasz ná lá si kö re nap ja ink ban fo lya ma to san bő vül – mind any -nyiunk ja vá ra!

7


Amit a kristályvi zek ről tud ni kellAz ás vány víz és a kristályvízA kristályvi zek elő ál lí tá sa so rán a kő ze tek be, ás vá nyok ba vagy drá ga kö vek be zárt in for má ció át ke rül a víz be. Az így in for mált vi zek (kül ső leg vagy bel ső leg al kal-maz va) a kö vek hez ha son ló ha tást fej te nek ki az em be ri szer ve zet re. A lé nyeg itt – ter mé sze te sen – ki zá ró lag a kő ből szár ma zó in for má ció, nem pe dig a va la mi lyen mó don víz be ke rült, ki ol dó dott anyag! A ho me o pá ti ás or vos sá gok hoz és a Bach-virág es szen ci ák hoz ha son ló an a kristályvi zek is az in for má ci ós or vos lás gyógy-szerei. Kö zös jel lem ző jük, hogy ha té kony sá guk nem az anya guk ban, ha nem csak és ki zá ró lag az ál ta luk hor do zott in for má ci ó ban rej lik.

Kü lönb sé get kell ten nünk a kristályvi zek és az ás vány vi zek kö zött. Ás vány víz-ről ugyan is ép pen ak kor be szé lünk, ha a víz sok ol dott ás vá nyi anya got tar tal maz. A víz nek ez a faj tá ja is le het gyógy szer: lé tez nek pél dá ul szem pa na szo kat, ve se-prob lé má kat, emész té si za va ro kat és sok más be teg sé get gyó gyí tó for rás vi zek.

8


Az ás vány vi zek egész ség meg őr ző, gyó-gyí tó ha tá sát il le tő en megoszlik a szak-értők véleménye. Vizs gá la taik so rán az elsődleges szempont mindig a vízben oldott anyagok minősége és mennyisége, valamint biokémiai hatékonysága.

A kristályvi zek elő ál lí tá sa kor ez zel szem ben egy ál ta lán nem ke rül a víz be ol dott anyag, vagy csak ele nyé sző mennyi ség. A víz te hát anya gát te kint ve – ide á lis eset ben – nem vál to zik meg, va la mi fé le kü lönb ség még is ér zé kel he-tő. Az íze lá gyabb, fris sebb, za ma to sabb – min dig at tól füg gő en, hogy mi lyen vi zet mi lyen kő vel energetizáltunk. A kristályvi zek ben még a csí ra kép ző dés is las sabb, ezek te hát hosszabb ide ig meg őr zik fris ses sé gü ket. Egy né met or szá gi ta nul mány min den két sé get ki zá ró an be bi zo nyí tot ta, hogy a fe det len tar tály ba töl tött, kvarc kris tá lyok kal energetizált víz he te kig csí ra men tes ma rad!

E de fi ní ció ér tel mé ben drágakővíznek nevezzük a „kö zön sé ges” ás vá nyok kal vagy kő ze tek kel energetizált vi zet is.

9

Az ol dott ás vá nyi anya go kat tar-tal ma zó és bio ké mi ai ha tá suk miatt gyógy szer ként is hasz nált ás vány vi zek kel szem ben kristály-víz nek a kö vek kel energetizált vi zet ne vez zük.


Az ivó víz ként hasz nált kristályvízA kristályvi ze ket egy részt (speciális ha tás nél küli) ivó vi zünk mi nő sé gé nek ja ví tá sá-ra, más részt (mint speciális ha tá sú „in for mált vi zet”) gyógyszerként használhatjuk. Az előb bi hez vi szony lag kor lá to zott szá mú kris tály áll ren del ke zé sünk re, mi vel a leg több kő sajátos in for má ci ó kat köz ve tít, így nem pusz tán a víz mi nő sé gi ja vu-lá sát idé zi elő. Tu laj don kép pen egye dül a he gyi kris tály te kint he tő an nyi ra sem le-ges nek, hogy spe ci á lis ha tás nél kü li víz elő ál lí tá sá ra hasz nálhat juk. A he gyi kris tály jel lem zői (fris ses ség, vi lá gos ság, élénk ség, ener gia) na gyon ha son lí ta nak a tisz ta víz tu laj don sá ga i hoz, nem vé let le nül ta lá ló gö rög ere de tű ne vé nek je len té se is („krüsztallosz” = jég). A he gyi kris tály se gít olyan ná va rá zsol ni a vi zet, ami lyen nek ere den dő en len nie kel le ne: az élet tisz ta, át tet sző for rá sá vá.

A he gyi kris tály hoz gyak ran adunk úgy ne ve zett „alap ke ve rék ként” ame tisz tet és ró zsa kvar cot. Ez a két ro kon kris tály – ki né zet e és tu laj don sá ga ik alap ján is – igen csak „szí nes nek” mond ha tó. Ha tá suk na gyon kel le mes, hi szen ki ne sze ret ne „éber, tu da tos és bé kés” (ame tiszt) vagy „ér zé ki, ér zé keny és élénk” (ró zsa kvarc) len ni. De a hor do zott és át adott in for má ci ók ha tá sá ra vi zünk el ve szí ti sem le ges sé-gét, s jó té kony ha tá sú „wellness-itallá” vá lik.

Ezek a kris tá lyok csak ak kor iga zán ha téko nyak, ha a fel hasz ná lá suk kal ké szült kristályvi zet hó na po kig rend sze re sen fogyaszt juk. Ezt a há rom kö vet „ivó víz ja ví tó-nak” ne ve zik, ám az el ne ve zést nem sza bad fél re ér te ni! Té ves ugyan is az a né zet, mely sze rint a víz be he lye zett kris-tá lyok fe les le ges sé te szik, ki vált ják a víz szű rés sel tör té nő tisz tí tá sát vagy mi nő-sé gé nek víz for ga tás sal tör té nő ja ví tá-sát. A drá ga kö vek csu pán infor má ci ó val lát ják el a vi zet, de sem mi lyen ká ros anya got nem tá vo lí ta nak el be lő le! A kris tá lyok kal tör té nő vízenergetizálás te hát nem he lyet te sí ti a víz tisz tí tá si vagy szű ré si el já rá so kat! Az olyan drá-ga kö vek, mint az ame tiszt, a he gyi kris-

10


tály és a ró zsa kvarc, min den eset ben íz le tes sé, tar tós sá (pl. a csírásodás csök ken té-sé vel) és a szer ve zet szá má ra el fo gad ha tó vá te szik ivó vi zün ket – ja vít ják an nak mi nő sé gét.

A gyógy szer ként hasz nált kristályvízHa a kristályvi zet gyógy szer nek ké szít jük, ak kor nem a víz mi nő ség, ha nem egész sé gi ál la po tunk ja ví tá sa a cél: a kristályvíz nek eb ben az eset ben el ső sor-ban gyó gyí tó ha tás sal kell ren del kez nie, és nem fo lya ma tos, ha nem ada gok ban tör té nő fo gyasz tás ra, eset leg kül ső ke ze lés re ké szül.

A kristályvíz al kal ma zá sa kül ső leg: külsőleg alkalmazva a kristályvi zek néha hasznosabbak, mint a kövek, hi szen amíg elő for dul hat, hogy egy kris tály ne he zen he lyez he tő el a kí vánt test fe lü leten, ad dig a kristályvíz ecse te lés re, bo ro ga tás ra vagy akár für dő ként is könnye dén al kal maz-ható. Pél dá ul az ame tiszt vizet – bingeni Szent Hildegárd nyo mán – ha gyo má nyo-san bőr ápo ló nak és arc víz nek hasz nál ják. Az aventurinnal és prá zem mel energe-tizált víz ki vá ló an eny hí ti a nap fény okoz-ta le égést és a könnyebb égé si sé rü lé se-ket. Rodonittal vagy moo kaittal ki tű nő seb gyó gyí tó szer ké szít hető, amit szó ró-fejes fla kon ból le het óva tosan a nyílt seb re

11


fecs ken dez ni; ilyen kor ma gát a kö vet nem is tud nánk köz vet le nül a seb re he lyez ni. Kristályvi zet ke ver he tünk a für dő víz hez is: az energetizálást ilyen kor – az in ten zí vebb ha tás ér de ké ben – ta ná csos hos szabb ide ig vé gez ni. Ezt a „töményebb” in for má ci ót tartal mazó vi zet kell köz vet le nül für dés előtt a für dő víz hez ön te ni. A kristályvíz és más für dő sze rek hasz ná la tá val cso dá la tos, fel sza ba dí tó él mén nyé te het jük a für dést!

A kristályvíz al kal ma zá sa bel ső leg: a kristályvi zek tes ti és lel ki pa na szok eny hí té-sé re szol gá ló bel ső al kal ma zá sát ter mé szet-

gyógy ász vagy te ra pe u ta ren deli el. Ezek a szerek ugyan olyan sza bá lyok be tar tá sa mel lett vi he tő ek be a szer ve zet be, mint a töb bi or vos ság:

12

1. Győ ződ jünk meg ar ról, hogy a meg fe le lő kris tályt vá lasz tot tuk-e! A kül ső leg al kal ma zott kö vek ugyan is gyor san el tá vo lít ha tók, ha nem kívánt vagy túl erős re ak ciót váltanának ki, szem ben az el fo gyasz tás ra szánt kristályvi zek-kel, ame lyek nek – más bel ső leg al kal ma zott or vos sá gok hoz ha son lóan – fo gyasz tó juk egy sze rű en „ki van szol gál tat va”. Kí sér le te zés re épp ezért a kül ső ke ze lés re hasz nált kö vek ja va sol tak. A bel ső leg al kal ma zott kristály-vizek rop pant gon dos sá got és oda fi gye lést igé nyel nek, al kal ma zá suk hoz fel tét le nül aján lott a szak ta nács adás.

2. Ügyel ni kell a meg fe le lő ada go lás ra, ugyan is bi zo nyos kristályvi zek – in ten-zív ha tá suk mi att – csak kis men nyi ség ben fo gyaszt ha tó k (pél dá ul a mé reg-te le ní tés re hasz nált krizoprázvíz), míg más vi zek (pél dá ul a szél hű dés ese tén ja val lott gyé mánt víz) al kal ma zá sá nál nincs mennyi sé gi korlátozás. (Bő veb-ben lásd a „Men nyi ség és in ten zi tás” cí mű fe je zet ben.)


A fen ti alap sza bály ok fi gye lem be vé te lé vel a kristályvi zek ki tű nő gyógy sze rek le het nek, amint ezt a ha gyo mány és a mo dern vizs gá la tok egybehangzóan iga zol ják.

A víz mi nő ségMi nél ke ve sebb ol dott anya got tar tal maz a víz, és elő ző leg mi nél ke ve sebb in formá ci ós ha tás ér te, an nál kön nyeb ben ve szi át a kris tá lyok in for má ci ó it. Az információfelvételt a ma gas nyo más is ne he zí ti, ezért a ve ze té kes víz kristályvíz ké szí té sé re ke vés sé al kal mas. Az alap anyag ként hasz nált víz ter mé sze te sen káros anya go kat sem tar tal maz hat! Mind eb ből az kö vet ke zik, hogy:

13

3. Ugyan csak fi gye lem be kell ven ni az eset leg fenn ál ló sú lyos tes ti és lel ki be teg sé ge ket, a vá ran dós ság vagy a ho me o pá ti ás te rá pi ák idő sza kát, és adott eset ben egyez tet ni kell a ke ze lő or vos sal vagy te ra pe u tá val. (Bő veb ben lásd a „Ha tás és használat” cí mű fe je zet ben.)

Kristályvíz nek al kal mas:� a grá nit, gnejsz, ho mok kő és vul ká ni kő ze tek ből fel tö rő, ás vá nyi anya gok-

ban sze gény for rás víz.� az üve gek ben pa lac ko zott, ás vá nyi anya gok ban sze gény ivó víz. A leg meg-

fe le lőbb a 200 mg/l-nél ala cso nyabb ás vá nyi anyag-tar ta lom, de el fo gad-ha tó még az 500 mg/l oldottanyag-mennyiség is (ez az üveg cím ké jén meg adott ér té kek ös sze adá sá val szá mol ha tó ki).

� az ak tív szén-szű rős víz tisz tí tó val tisz tí tott ve ze té kes víz.� a for dí tott oz mó zis sal tisz tí tott ve ze té kes víz 1.� az in for má ci ók tól ke ve rés sel (vagy ami még jobb: kolloidációval) meg tisz-

tí tott, ol dott anya got nem tar tal ma zó tisz ta víz.

1 Mivel a fordított ozmózissal tisztított víz enyhén savas kémhatású, és a szervezetből ásványokat vonhat el, savkötő (kalcit-) szűrőt kell hozzá használni. Hosszú távú használata esetén fontos, hogy teljes értékű élelmiszert fogyasszunk, és a táplálékunk elegendő ásványi anyagot tartalmazzon.


A kris tály mi nő ségJó mi nő sé gű kö vek hasz ná la tá val a kristályvíz mi nő sé ge is jobb lesz! A meg-felelő mi nő sé gű kö vek ki vá lasz tá sá hoz ér de mes az aláb bi szem pon to kat fi gye-lem be ven ni:Mi nő sé gi je lek: min dig azo kat a kö ve ket ré sze sít sük előny ben, ame lye ken jól látha tók ter mé sze tes jel lem vo ná sa ik, va gyis szí nük, raj zo la tuk, tisz ta sá guk, átlát-szó sá guk, fé nyük, csil lo gá suk, bi zo nyos ese tek ben kris tály for má juk, mág ne ses sé-gük, op ti kai ha tá suk stb.Va ló di ság: a fel hasz nált kö vek le gye nek va ló di ak és meg mun ká lat la nok. A meg-mun ká lás (su gár ke ze lés, ége tés, szí ne zés, mű vi a szo zás) meg vál toz tat ja a kö vek ha tá sát, a szin te ti kus úton elő ál lí tott kris tá lyok pe dig más tu laj don sá gok kal ren-del kez nek, mint ter mé sze tes min ta ké pe ik. Azt ta lán mon da nunk sem kell, hogy kristályvíz ké szí té se kor a kris tály után za tok szó ba sem jö het nek.Meg fe le lő for mák: a leg al kal ma sab bak a kris tá lyok és a nyers kö vek (ter més-kövek is), de eze ket a hoz zá juk ta pa dó anya kő zet től min den eset ben meg kell

14

Kristályvíz nek nem al kal mas:� az ás vá nyi anya gok ban gaz dag for rás- és ve ze té kes víz: mér sé kel ten hasz-

nál ha tó a li te ren ként 1000 mg-nál ke ve sebb ás vá nyi anya got tar tal ma zó víz. 1000 mg/l fe lett azon ban a víz in for mál ha tó sá ga meg szű nik. (Ide tar-to zik a ma gas mész tar tal mú ve ze té kes víz is.)

� a mű anyag pa lac kos víz: a mű anyag ból ugyan is olyan lá gyí tó sze rek ol dód-nak ki, ame lyek az így tá rolt vi zet még ivó víz ként va ló fo gyasz tás ra is al kal mat lan ná te szik.

� a szű ret len ve ze té kes víz: a víz ve ze ték ben ural ko dó ma gas nyo más csök ken-ti a víz in for má ciófel ve vő ké pes sé gét, rá adá sul az ilyen víz a fel vett in for-má ci ót csu pán rö vid ide ig ké pes meg őriz ni.

� rög zí tett ak tív szénágyas szű rő vel szűrt víz: az ilyen szű rők tisz tí tó ha tá sa nem biz to sí tott, sőt hos szabb ide ig tör té nő hasz ná lat so rán egész ség ká ro-sí tó anya gok is ki ol dód hat nak be lő le.


tisz tí ta ni, ne hogy az be szennyez ze a vi zet vagy meg vál toz tas sa a kris tály ha tá sát. Fog lalat nél kü li csi szolt kris tá lyo kat, for gó dob ban kop ta tott vagy elő kop ta tott gör-ge teg kö ve ket is hasz nál ha tunk: így nem ke rül nek a víz be le pat tant szi lán kok. Kop ta tás so rán a nyers kö ve ket nagy csi szo ló do b ba te szik, amely a mo só gép dob já-hoz ha son ló an mo zog: las san fo rog nak ben ne a kö vek, mint ha egy fo lyó vi ze kop-tat ná és vál toz tat ná őket éles sze gé lyű kö ve kből göm bö lyű ka vi csok ká. Az elő kop-ta tott köve ket rö vid ide ig for gat ják, így csu pán az élük si mul el és a re pe dé se ik men tén le ha sadt szi lán kok kop nak le ró luk. Ha a kop ta tást ad dig foly tat ják, amíg a kö vek le nem ke re ked nek, kop ta tott kö ve ket ka punk.Vi a szo zott és ola jo zott kö vek: az ék szer ként hasz nált kö ve ket, kris tály ka vi-csokat és egyes nyers kö ve ket is gyak ran ke ze lik vi as szal vagy olaj jal. Ha a kristály-vi zet a kö vek víz be he lye zé sé vel ké szít jük, fe lü let ke zelt kö ve ket sem mi est re sem hasz nál ha tunk! Ilyen kor csak is az in di rekt el já rá sok és a köz vet len érint ke zés nélkü li mód sze rek jö het nek szá mí tás ba, de az olaj és a vi asz ha tá sa sok szor még így is ér zé kel he tő.Mé ret és fe lü let: a víz be he lye zés sel, fő zés sel és gő zö lés sel (lásd „Elő ál lí tá si módok”) ké szült kristályvi zek ese té ben a kristályvíz in ten zi tá sa a kö vek és a víz érint ke zé si fe lü le té nek nagy sá gá tól függ. Mi nél na gyobb ez a fe lü let, an nál gyor-sab ban adó dik át a hor do zott in for má ció, s an nál ha té ko nyabb lesz – egy bi zo nyos idő múl va – a kristályvíz. Ezért in ten zí vebb a sok kis kő ha tá sa a ke vés nagy ha tá-sá nál, il let ve ezért in ten zí veb bek a dur va fe lü le tű ek a ter mé sze tük nél fog va si ma vagy em ber kéz ál tal si má ra csi szolt kö vek nél.

15


Vi gyá zat! Mé reg!Kül ső leg bi zo nyos kris tá lyok min den to váb bi nél kül al kal maz ha tó ak, vi szont víz be he lyez ve, főz ve vagy gő zöl ve (lásd „Elő ál lí tá si mó dok”) mé reg anya gok vál hat nak ki be lő lük. Ezért ezek a kö vek az em lí tett el já rá sok hoz nem hasz nál ha tó ak. Al kal ma-zá suk nál csak az olyan in di rekt el já rá sok jö het nek szó ba, ami kor köz vet le nül nem érint ke zik egy más sal a víz és a kő (ilyen pél dá ul a kém csö ves mód szer vagy a kris-tá lyok se gít sé gé vel tör té nő in for má ció köz lés).

Az aláb bi fel so ro lás ar ról tá jé koz tat, hogy me lyik kris tályt nem sza bad köz vet-le nül víz be he lyez ni. A fel so ro lás azon ban nem le het tel jes, mi vel fo lya ma to san új kö vek ke rül nek pi ac ra. Két sé ges ese tek ben min den képp ve gyék fi gye lem be az aláb bi szem pon to kat:

16

Kristályvíz nek ál ta lá ban jól meg fe lel nek:� az anya kő zet nél kü li kris tá lyok vagy nyers kö vek (ter més kö vek is).� az elő kop ta tott vagy kop ta tott, vi a szo zat lan kö vek.� a fog la lat nél kü li csi szolt drá ga kö vek.

Köz vet len víz be he lye zés re nem, csu pán in di rekt elő ál lí tá si mó dok-hoz (kém csö ves mód szer, kris tá lyok se gít sé gé vel tör té nő in for má ció-köz lés) kor lá to zot tan (!) al kal ma sak:� a kris tá lyok és nyers kö vek anya kő zet tel.� a vi a szo zott és ola jo zott kö vek.� a mér ge ző kö vek (lásd kö vet ke ző fe je zet).

Kristályvíz nek al kal mat la nok:� a su gár ke zelt, ége tett, szí ne zett, mű vi as szal imp reg nált kö vek.� a szin te ti kus kris tá lyok és kris tály után za tok.� az ös sze tett kö vek (duplettek és triplettek).


17

1. Azo kat a kö ve ket, amelyeket a szak iro da lom nem ne vez gyógy ha tá sú nak, nem sza bad köz vet le nül az ivó víz be ten ni vagy gyógy szer ként bel ső leg al kal-maz ni.

2. Ké tes ese tek ben csak is olyan elő ál lí tá si mó do kat sza bad al kal maz ni, ame-lyek nél a kö ve ket nem kell köz vet le nül a víz be he lyez ni.


Köz vet le nül nem he lyez he tők víz be:Alunit (tim só): nem mér ge ző, de víz ben ol dó dó.Anglesit: mér ge ző és víz ben gyen gén ol dó dó.An ti mo nit (sztibnit): ká ros az egész ség re.Arzenopirit: mér ge ző le het.Atacamit: ká ros le het az egész ség re.Auripigment: mér ge ző.Azu rit: ká ros az egész ség re.Azu rit-ma la chit: ká ros az egész ség re.Azurit-pszeudomalachit: ká ros az egész ség re.Bunsenit: mér ge ző, allergén. A bőr rel ne érint kez zen!Cerusszit (fehérólomérc): mér ge ző.Ci nó ber (cinnabarit): erő sen mér ge ző!Ci nó ber-opál: az opál ban ta lál ha tó ci nó ber zár vá nyok mér ge zők!Citromkrizopráz (nik kel-mag ne zit): ká ros le het az egész ség re, allergén.

A bőr rel ne érint kez zen!Durangit: mér ge ző le het.Eclipse (mész kő auripigmenttel): mér ge ző.Eilati kő (krizokolla-malachit-azurit): ká ros az egész ség re.Eritrin: mér ge ző le het.Fiedlerit: mér ge ző.Flu o rit (sza bad flu or ral): ká ros le het az egész ség re.Ga le nit: mér ge ző és víz ben gyen gén ol dó dó.Gaspéit: ká ros az egész ség re, allergén. A bőr rel ne érint kez zen!Greenockit: mér ge ző.Ha lit (kő só, só kris tály): kis men nyi ség ben nem mér ge ző, de víz ben jól ol dó dó.Jamesonit: mér ge ző le het.Kalkantit (réz vit ri ol): ká ros az egész ség re, víz ben jól ol dó dó.Ka lo mel: ká ros az egész ség re.Krokoit: mér ge ző.Kuprit: ká ros az egész ség re.

18


Lopezit: erő sen mér ge ző! Már a bőr rel érint kez ve is ká ro sít ja az egész sé get!Ma la chit: ká ros az egész ség re.Mil le rit (sárganikkelkovand): mér ge ző, allergén. A bőr rel ne érint kez zen!Minium: mér ge ző.Nickelin (vörösnikkelkovand): mér ge ző, allergén. A bőr rel ne érint kez zen!Olivenit: mér ge ző le het.Piromorfit: mér ge ző le het.Proustit: mér ge ző le het.Pszilomelán és piroluzit: ká ros az egész ség re.Rauenthalit: mér ge ző.Realgár: mér ge ző. Sö tét, zárt he lyen tá ro lan dó!Szferokobaltit: ká ros az egész ség re, allergén. A bőr rel ne érint kez zen!Szkorodit: mér ge ző le het.Tetraedrit: ká ros le het az egész ség re.Ulexit: nem mér ge ző, de me leg víz ben gyen gén ol dó dó.Va len ti nit és senarmontit: ká ros az egész ség re.Vanadinit: mér ge ző.Vas-nik kel me te o rit: ká ros az egész ség re, mér ge ző. A bőr rel ne érint kez zen!Wulfenit (sárgaólomérc): mér ge ző le het.

Mutatós, ám mérgező: auripigment, cinóber, realgár

19


A kristályvíz elő ál lí tá saA kristályvi zek ké szí té sé nek szá mos, egy más tól el té rő mód ja van. A kön nyebb össze ha son lí tás ér de ké ben eze ket csak a kö vet ke ző fe je zet ben vet jük ös sze. A kü -lön fé le mód sze rek hez tar to zó elő ké szü le tek és utó mun ká la tok azon ban min den eset ben azo no sak:

Ál ta lá nos elő ké szü le tekNem min den el já rás nál van szük ség az alább fel so rolt esz kö zök re és elő ké szü le-tekre. Ha sür get az idő, ele gen dő egy kis víz, egy üveg és a meg fe le lő kő is. Ám ha igazán jó mi nő sé gű kristályvi zet sze ret nénk ké szí te ni, amit egy ide ig tá rol ni is aka runk, ak kor igen gon do san kell el jár nunk és min den elő ké szü le tet meg kell ten nünk. El ső lé pés ként ké szít sük elő a kö vet ke ző anya go kat:

20


A kö vek meg tisz tí tá saA kristályvíz el ké szí té se előtt idő ben gon dol ni kell a kö vek meg tisz tí tá sá ra. Az ala pos me cha ni-kus tisz tí tás kü lö nö sen az újon nan vá sá rolt vagy rég óta nem hasz nált kö vek ese té ben fon tos. Az ener ge ti kai tisz tí tás min den al ka lom mal nél-kü löz he tet len. A leg jobb, ha a fo lya mat so rán az aláb bi ak sze rint já runk el:

A me cha ni kus tisz tí tás, va gyis az ala pos át ke fé lés az el ső fel adat. A ma kacs szen nye ző dé-se ket le he tő leg bi o ló gi ai (!) tisz tí tó szer rel tá vo-lít suk el, majd a kö ve ket hi deg fo lyó víz alatt öb lít sük le!

A fer tőt le ní tés, ha tö mény al ko hol lal vé- gezzük, ele jét ve szi a csí ra kép ző dés nek. Mi vel az alko hol las sít ja az információfelvételt, ezért a köve ket a fer tőt le ní tés után új ra ala po san le kell öb lí te ni hi deg fo lyó víz alatt. Fon tos, hogy – mi vel a kö ve ket az ezt kö ve tő ener ge ti kai tisz tí-tás so rán kéz be ves szük – a ke zün ket is ala po-san mos suk meg, eset leg bi o ló gi ai fer tőt le ní tő-szer rel fer tőt lenít sük.

Az ener ge ti kai tisz tí tás két lé pés ből áll. Az el ső a ki ürí tés, amelynek so rán a kö ve ket hi deg fo lyó víz alá té ve le ve zet jük azok fel vett és tá rolt ener gi á it. Má so dik lé pés a tisz tí tás, ami kor az ide gen hor do zott in for má ci ó kat tá vo lít juk el. Ez utób bi fo lya mat el tart egy ide ig, ezért ta ná-csos a kö vek meg tisz tí tá sá ról a kristályvízké szí tés előtt idő ben gon dos kod ni.

A ki ürí tés ab ból áll, hogy a kö ve ket kö rül be-lül egy per cig hi deg fo lyó víz alá tart juk, s köz ben

21


22

A kristályvíz el ké szí té sé hez szük sé ges anya gok lis tá ja

Ál ta lá ban:� jól in for mál ha tó víz üveg tar tály ban.� sem le ges üveg tar tály a kristályvíz el ké szí té sé hez (szín te len és le he tő leg

fel irat vagy gra ví ro zás nél kü li).� a ki vá lasz tott drá ga kö vek.� ke fe a kö vek me cha ni kus meg tisz tí tá sá hoz.� tö mény al ko hol a fer tőt le ní tés hez.� szá raz ken dő a fer tőt le ní tés hez.� ame tiszt-drú za vagy sótál a kö vek ener ge ti kai meg tisz tí tá sá hoz.� fa fo gó, csi pesz a meg tisz tí tott kö vek meg fo gá sá hoz.� tea szű rő vagy üveg töl csér szű rő pa pír ral a kristályvíz le szű ré sé hez.� tá ro ló üveg (le he tő leg kék vagy li la).� al ko hol a kon zer vá lás hoz.� ken dő a kö vek szá rí tá sá hoz.

A spe ci á lis elő ál lí tá si mó dok hoz:� kvarc üveg kém cső a kém csö ves mód szer hez.� fő ző edény a fő zés hez és a gő zö lés hez.� fa pál ci kák vagy fa csi pesz a gő zö lés hez.� tisz ta he gyi kris tály (le he tő leg lé zer kris tály) a kris tály se gít sé gé vel tör té nő

in for má ció köz lés hez.� kris tály la pok.� kris tály tál kák.


a hü velyk uj junk kal erő sen vé gig dör zsöl jük. Egy idő után érez he tő en meg vál to zik a kö vek ta pin tá sa: már nem csú szik raj tuk olyan kön nyen az uj junk. Ek kor be fe jez-het jük a ki ürí tést.

A fel vett ide gen in for má ci ók el tá vo lí tá sá ra a leg cél sze rűbb ame tiszt-drú-zát (vagy drúzadarabot) hasz nál nunk. A ki ürí tett kö ve ket leg alább két órán ke resz-tül hagy juk ezen a „kris tály me zőn”. Az ame tiszt kris tá lyok csú csa i nak ki su gár zá sa meg sem mi sí ti a kő ál tal fel vett ide gen in for má ci ó kat. A kö ve ket akár hos szabb ide ig is hagy hat juk a drú zán: a leg biz to sabb az len ne, ha 8–12 órán ke resz tül pi hen-tet nénk őket itt. Az in for má ció-el tá vo lí tás idő tar ta má nak el vi leg nincs fel ső ha tá ra.

A nagy meg ter he lés nek ki tett kö ve ket sok szor ne héz meg sza ba dí ta ni az ide-gen in for má ci ók tól. Ilyen ese tek ben ha té kony se gít ség a ter mé sze tes kő só. Egy nagyobb üveg tál ba tölt sünk sót, és eb be ágyaz zunk be egy ki sebb üveg tá lat. A kö- ve ket az így ka pott „sótálba” he lyez ve gyor san (10 perc és két óra kö zöt ti idő tar tam alatt) és ala po san meg tisz tít hat juk. Túl hos szú ide ig azon ban ne hagy juk a kö ve ket a tál ban, mert a só ener ge ti ka i lag „ki lú goz za” őket, és ve szí te nek a ha tá suk ból.

Ha na gyon ala po sak aka runk len ni, a meg tisz tí tott kö ve ket ne kéz zel fog juk meg, ha nem (a kő mé re té től füg gő en) egy kis fa fo gó val vagy csi pes szel.

Szel le mi ös sze sze dett ségA kö vek meg tisz tí tá sa után ké szít sük elő azt a he lyi sé get, ahol a kristályvíz zel fo gunk fog lal koz ni. Mi vel a kristályvíz a kör nye zet in for má ci ó it is ma gá ba szív ja, na gyon fon tos, hogy a kö rü löt te lé vő tér kel le mes, fe szült ség men tes lég kört árasszon. Ren dez zük el a meg tisz tí tott kö ve ket, va la mint azo kat az esz kö zö ket, ame lyek re ala pos tisz tí tás után a to váb bi lé pé sek hez szük sé günk lesz. Szán junk egy kis időt az el mé lye dés re, míg vé gül nyu godt nak és össze sze dett nek érez zük

23

Ne te gyünk egy szer re túl sok fé le kö vet sem az ame tiszt-drú zá ra, sem pe dig a sótálba, ha csak nem ak ko ra a drú za, hogy a kö ve ket el tud juk ben ne he lyez ni egy más tól né hány cen ti mé ter nyi tá vol ság ra. Ha mó dunk ban áll, ak kor min den kő faj ta szá má ra ké szít sünk kü lön sótálat.


magun kat. Most ve szi kez de tét a kristályvíz tény le ges el ké szí té se, amely nagy nyu gal mat és fi gyel-met kí ván.

A víz és az edényElő ször a meg fe le lő in for má ció-felvevő ké pes ség gel ren del ke ző vi zet ké szít sük elő egy alaposan meg tisz tí tott üveg edény ben, ame-lyet hasz ná lat előtt több ször átöb-lí tünk tisz ta víz zel, hogy a kristály-víz be ne ke rül jön mo so ga tó szer vagy más anyag. Az utol só öb lí-tés hez már ugyan olyan vi zet hasz-nál junk, mint a kristályvíz hez.

Az edény, amelybe a kristály-víz hez hasz ná lan dó kö ve ket he -lyez zük, le gyen semle ges, szín-telen, cím ke, fel irat és gra ví ro zás nél kü li, ugyan is ezek is mind in for má ció hor do zók.

A kristályvíz ké szí té seAz elő ké szü le tek be fe je zé sé vel ne kikezdhetünk a kristályvíz el- készí té sé hez. A leg több mód szer ese té ben ér de mes elő ször a kö ve-ket az üveg edény be (il let ve alá vagy kö ré) helyezni, s csak utá na rá ön te ni a vi zet. Így – szük ség ese tén – még bár min mó do sít ha-

24


Michael Gienger - Joachim Goebel: Kristályvíz

Documents

Transcript of Michael Gienger - Joachim Goebel: Kristályvíz