Burroughsnak, a II. világháború utáni amerikai iro-dalom fenegyerekének első magyarul megjelent regénye olyan világot mutat be, amelyet a szerző - miután két év-tizeden át volt krónikus kábítószer-élvező és -kereskedő - “tudományos” alapossággal ismer: a szenvtelen, érzel-mektől mentes erőszak világát. E sötét pokolbugyorban az ember teljesen kiszolgáltatottan, önnön szenvedélye rabjaként elveszti kapcsolatát a valósággal, a víziók, rém-álmok, egy képzelt valóság birodalmába sodródik. Morbid humorral, iróniával elbeszélt, apró történetekből össze-montírozott regény a Meztelen ebéd, amely szerkezetében is követi a drogok előidézte látomások logikáját, illetve lo-gikátlanságát, az áldozatul esettek nyomorúságos széthul-

Burroughs olyannyira valószerűen, annyira meg-rendítően mutatja be a drog világát - ahol a kábítószer-élvezet mellett vagy annak következtében a perverzió-tól a köztörvényes bűncselekményekig számtalan iszo-nyat társul az élethez -, hogy a könyv sokkolta a problé-mák közmetikázásához szokott amerikai közvéleményt, és majdnem betiltották. Kötetünk tartalmazza a Mezte-len ebéd perét, amelynek során nem kisebb személyiségek léptek fel a mű védelmében, mint Allen Ginsberg és Nor-man Mailer.

„ Ma pedig a drogvírus a világ első számú egészségügyi prob-lémája. Mivel a Meztelen ebéd ezzel az egészségügyi problé-mával foglalkozik, szükségsze-rűen brutális, obszcén és visz-szataszító. A betegség gyak-ran undort keltő részletei nem gyenge gyomornak valók. “

(William S. Burroughs)

„Valósággal tudományos pon-tossággal mutatja be a szer-ző a tömeges agymosás és tö-megbefolyásolás technikáit, a modern diktatúrák teóriáit, a modern rendőrállamok elmé-leteit, beleértve az utalásokat a narkotikumokkal és elektro-sokk-kezeléssel, sőt, valahol másutt az ideggázokkal való lehetséges visszaélésekre. “

(Allen Ginsberg)