528

Lególcsóbb magyar népies hirlap.~~ Előfizetési fölhívás

KÉPES UJSÁG18677. évi, harmadik évfolyamára,

mely folyó évi október l-jével indul meg.

Egész évi folyamára 2 írt,, félévre 1 ft.A „Képes Ujság" megjelen minden hónap 1 sö és 16 ik napján,

32 nagy nyolczadrét hasábon, számos képpel, közhasznu és mulattatótartalommal. — A „Képes Ujság" évfolyama októberben kezdődik. —Akár Pesten, akár vidékre, postán küldve :

elöfizetési ára egész évre csak 2 ft., félévre csak 1 fr.^ Tiz előfizetésre egy ingyenpéldány jár. — Az előfizetési pénzeket bérmen-

tesenkérjükküldeni a „Képes ujság" kiadó-hivatalához,(Pest, egyetem-utcza 4-ik szám alatt.)

9 A mostani (i86sÁ-diki) évfolyamból még szolgálhatunk nehány tel-jes példanynyal, a kitett föltételt k mellett.

RÜMBÜEGI VÁSZONRAKTÁRA1828 (2-4)„A MENYASSZONYHOZ44

PESTEN,uri- és zsibáriis-nfcza szeshíén, háró Orczy- féle házban 10. sz. a.ajánlja igen jól rendezett árutárát, ugymint: rnmhurgi, hollandi, creas, sziléziaiés fonalvásznak, •/«. V«, "/» széles ágylept-dAknrk való vásznak; 30 rőfösasztalneműek, 6, 12, 18 os 24 személyre való asztalteritékek, törfilkOz&ken-dök. asztalahroszok különféle nagyságban, asztalkendők, kavéfekendök, fehérés szines vászonzsebkendók, angol és franczia batizkendök, fehér és tarkavászon csinvat-ágynemíiek, bntorcsinvatok, nankinguk, szines perkalok,gazdasági ruhaszövetek, szines ingkc Imék, asztal- és ágyteritők, ugyszintemindenféle fehér szövetek, fehér perkai, batiz, clair, moul, nyári piké, ma-dapolan, angol shirding, piké- cs zsinóros parkét, piké-szoknyák és takaró-zok különféle nagyságban; ezeken kivül angol gyapjubár-onyok, láma vatmoll,orlean- és lüster-szftvt-tek rucáknak valo jutányos gyapjuszövetek, szinesalsó-szoknyák, amerikai bőrök, viaszos vásznakat és több itt meg nem neve-

zett árucikkeket^0T* legjutányosabbra szabott áron. *^^S|f

A vásznak valódiságaért j ótallas biztosittatik.Vidéki megrendelések, az előadás szerint pontosan és jól teljesittetnek.

Marhavész és marhabetegségek ellen mint kitűnő óvszer ajánltatik a

KORNEUBURGI MARHAPORlovak, szarvasmarhák és juhok számára,

az ausztriai császárság, Porosz- és S/á^z-királyságok által engedményezve, kitün-tetve a londoni 1862-iki, párisi, müncheni és bécsi érmekkel, ő felsége az angolkirálynő, valamint 6 felsége a porosz király főudvarmesteri hivatala részéről akészítő iramában történt leghirelgóbb elismerési iratok szerint — a legkitünőbb

eredménynyel használtatik, s hathatósnak bizonyulván be különösen:Szarvasmarháknál : a vér-

fejésnél, a tehenek felfúvódásánál, ke-vés vagy rosz tej-adásánál, melynekminősége a marhapor használata általszembetünöleg megjavul, — tüdőfáj-dalmaknál, a borjuzás alatt annak hasz-nálata megmérhetlen előnynyel jár,gyenge borjuknak beadván, azok szem-látomást gyarapodnak.

Valódi minőségben kapható: 1805(2A)

8>P ű C f n n • T ö r í i k J l gyógyszertárában, király-utcza 7-ik szám alatt, — Thal-r o M ü l l « mayer es társa, - Halbauer testvérek, — Glatz 1. F., — Kindl

és Frühwirth, — Rakodczay A. - B C D Á N : az udvari gyógyszertárban.

mirigyes és torokfáj-dalmak eseteiben s bélgörcs ellen, skülönösen hogy a lovak jó testben,teljes erőben s vidámságban fentar-tassanak.

: a májmétely eltávolítá-sára, a rothadás s az altest minden fáj-dalmainál, hol tétlenség szolgál alapul.

Az atatánosan jónak elismert valódi s egészen frisen érkezett

SCHNEEBER6I NOVENY-ALLOPmell- s tüdőbetegek számára,

továbbá: rekedtség, náthaláz, ingerköhögés, mellszorongás, elnyálkásodás,torokgyuladá8ok s nehéz légzés ellen, — mindenkor fris minőségben kapható :PESTEK: Török József gyógyszerész urnál a király-utezában, — dr. Wagner D.

gyógyszerésznél a Ví'czi-urop, Thalmayer A. és társa, — OszetszkyF., — Sehirk J., — és Cerhardt A. uraknál.

BU DA IV: Schwarzmeyer J. gyógyszerész urnál.Aradon: Probst F. JAszódon: Sperlagh J gy.Baján: Klen«utz J.Brassóban: Gyertyánfy,Fa-

bick és Jekelius gysz.Battonyan: Bignio K.Belgrádon Nicolacovics test.Beszterczén : Dietrich és

Fleischer.Bonyhádon: Kramolin J. gy.Brassóban : Fabick Ed.Csáktornyán: Kárász A.(•suton: Borsav F. gysz.Debreczenben: Göltl N. gy.Deésen: Kramer S.Dettán: Braunmüller J. gy.Devecserben: Hoffmann BEszeken: Kawilowicz gyszEperjesen: Zsembery IgnÉrsekujvár: Conlegner Ign.Egerben: Wessely gysz.Eszéken : Thürner fiai és

Dessáthy gyógysz.Győrött: Brunner F.Gyulán : Lukács gysz.Haczfeld; Hagelschraidt V.Hátszegen: Mátesy B. gysz.Ipolyságon: Mikulási T.Janoshazán : Kuna gysz.Jolsván : Maleter gysz.Kaposvárit: Sohröder J. gy.Kőszegen : Strehle gys*.Károlyvártt: Benich JKis-Mártonban: Kodolányi

gysz. és Spatay A.Kassán: Escbwig EKésmárk :GenersichC és A.Kecskeméten: Papp M.Karánsebesen: Weber A. gy.Károlyfehérvártt: Fischer

Ed. gyógysz.Kolozsvártt: Megay M. C.

Körmöezön: Draskóczy gy.Karoly fehérvár: Fischer E.Kubinban: StojAnovics.Kun-Sz.-Miklós: Stoits A.Lugoson: Arnold J.Médiáson : Breiner K.Mosonban: Pranter J. gysz.Miskolczon: Spuller J.Mitrovicz: Krestonoshics AMohács: Pyrker Gyula gy.Marosvasárhely: Jeney gy.Munkácson: Gröttier LMohácson: Kögel D.Nagybányán: Horacsek J.Xezsiderben: Fuchs J.Nyítran: dr. Láng E.Nyíregyházán :HönschEde

gyógysz.Nagy-Becskereken: Nedel-

kovics és Haidegger.Nagy-Kanizsán : Welisch

és Lovack gyógysz.Nagy-Károly: Schöborl C.Nagy-Kikin: Komka A. J.Nagyváradon: Janky A.Nagyszombatban: Pantot-

schek R. gyógysz.Orosházán : Vaneyel M.Pancsován: Grafígysz.Pécsett: Kunz Nándor.Posegan: Balogh gyógysz.Putnokon: Szepessy gysz.Pozsonyban: Schneeberger

és Dussil gysz.Rosnyon : Posch J. gysz.Rimaszombat : Hamaliár

gyógysz.Rámán: Milutinovitz S.Rékáson: Boromi K. gyszSzászváros: Sándor E. gySzabadkán : Hofbauer I. gy.

S.-Sz.-Gyórgyön: Ötvös P.gyógysz.

|Sopron : Voga és Rupp-recht.

S.-A.-Ujhelyen: Deutsch J.Sasvár: Mücke A gy.Segesvár: Misselbacher J.Serajevoban: GyulekaN.G.Sziszeken: Kubányi F.Szombathelyen : Mitter-

mayer gyógysz.Székesfehérvár : Say R.

gyógysz.Siklóson: Nyers S. gysz.Szatlunáron: Juracsko D.Szent-Miklóson: Haluschka

az idegek erösitésére s a fest edzésére ára70 kr.

Egy üveg ára orint 26 krajczár.Ugyanezen bizományos uraknál kapható:

Legjobbfeletyukszem-tapasz,

Schmidt cs. kir. főorvostól, egy skatulyaára 23 kr.

Dr. Behr ideg-extractusa,

gygySzarvason: Réthy V.Szentesen: EissdorferG.gy.

és Prohaszka Gyula.Temesvár : Kraul és Roth

gyógysz.Tokajban: Krotzer A. gy.Tor da n: Welits és Wolf.Tatán : Niertit F. gysz.Török-Szent-Miklös: Pil-

losz M.Trencsénben: Simon A.gy.Unghvártt: Telendy gysz.

és özv. Benesch P.Újvidéken: Schreiber F.Varannón: Elizárgysz.Veszprém: Fremmel.Vaczon : Tragor A.Varazsdon: Halter gysz.Verseczen: Herzog gysz.Zimony : Ivanovics és fia.Zalatnan : Mégay Gyula.Zombor: Stein fia Márk.Xsámbokrét: Neumann M.Zentán: Wuits testvéreknél.

1791 (3-6)

valódi győgyszeriLobry és Parton-tól Utrechtben, a ekrofuláks bőrkütegek sat. gyógyítására. Egy üveg

ára 1 ft.Stíriai Stub-havasi-növéiiy-

nedvmell- s tüdőbetegek számára.

Egy üveg ára 87 kr.

HELUNGKIANGarábiai s ázsiai

állát-, gyógy- és táp-pora,a magas kir. porosz kormány által engedményezve

s ő felsége a porosz király udvari istállóiban, valamint a legtöbb gazdasági igazgatósá-goknál a legjobb sikeirel használva egyszersmind a legjobbnak elismert óvszer marha-vész és marhabetegségek ellen.

Mustra- és védmárkkal törvényesen biztositva.Egy kis csomag ára 40 kr., nagy csomagé 80 kr.

Block-féle megpróbált folyadéka számára.Kitünő mosó szer, mely nemcsak az egészséges, hanem a beteg lovaknál is, az ivhúr,köszvény, körömgyuladás, az inak kiszáradása, ficzamodások, az iga s nyereg által oko-zott sérülések eseteiben a legmeglepőbb sikerrel használtatik.

Egy üveg ára 1 ft. 40 kr.Főraktár: BITTNER GYUL/V gyógyszerésznél Gloggnitzban

Biztos és gyors kiirtásaa

patkányok s egereknek,egy cs. kir. kizár. szab. patkány- s egérpusztitó szer által gyertya formában.

Egy darab ára 50 kr. a. é. F) 1810 (7-17)Valódi minőségben kapható:

PESTEN: Török József gyógyszerész urnál, király-utcza 7-ik sz. a.,továbbá:

V.-Becskerek: Nedelkovits. — Csáktornyán: Kárász A. — Eperjesen: Zsem-bery J — Jassenova: Dudovits J. — Keszthelyen: Wünsch F. — Kolozsvártt:Wolf J- Pozsonyban: Scherz Fülöp. — Sopronban: Pachhofer,— Soborsin:

Franke A. VaVnudon: Halter D. F., — VerAczen : Bész J. K. uraknál.

Kiadó-tulajdonos Heckenast Gusztáv. — Nyomatott saját nyomdájában Pesten 1866 (egyetem-utcza 4-ik szám alatt).

Tizenharmadik évfolyam.

Pest, november 4-én 1866.

Elöfizetést föltételek 1866-dik évre: a Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 10 ft. — Fél évre 5 ft.Csupán Vasárnapi Ujság: Egész évre 6 ft. Fél évre 8 ft. — Csupán Politikai Újdonságok: Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft.

KW ' Hirdetési dijak, a Vasárnapi Ujság; és Politikai Újdonságokat illetőleg, 1866. január l-töl kezdve: Egy, négyszer hasábzott petit sor Ara, vagy annak helye egyszeri igtatásnál 10 krba;háromszori vagy többszöri igtatásnál csak 7 krba számittatik. — Külföldre nézve kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad Hamburg és Altonában: Haasenstein és Vogler. M.-Frankfurtban:Jarger könyvkereskedése; Bécsben : Oppelik Alajos. — Bélyeg-dij, külön minden igtatás után 30 njkr.

Magyarország egyik legkitünőbb publi-cistája és regényirója, kit munkáiból jól is-mernek olvasóink. Valóban Kemény nevehusz év óta mindinkább összeszövődött amagyar irodalom és közélet történetével.Mint lélekbúvár és jellemrajzoló legkitünőbbhelyet foglal el a magyar regényírók között;mint essayistát és röpiratszerzőt nagy mi-veltség és rendkivüli bon-czoló tehetség emelik ki;mint journalista egy évtize-dig majdnem egyedül tartáfenn a magyar politikaisajtó függetlenségét és te-kintélyét, majd 1860-ban őtüzte ki először az 1848-kitörvények zászlaját s minta Deák-párt közlönyénekszerkesztője és vezérczikk-irója nagy befolyást gya-korol Magyarország köz-ügyeire.

Kemény 1816-ban szü-letett Erdélyben; 1823—1834-ig a nagy-enyedi fő-iskolának volt növendéke,hol id. Szász Károlynak,lelkes tanárának folytonostársaságában és baráti kö-rében élt. 1834—1837-igotthon gazdálkodott, leg-inkább történelmi, politi-kai és szépirodalmi tanul-mányokkal foglalva el sza-bad idejét. Majd egy évetMaros-Vásárhelyit töltött,az erdélyi joggyakorlóifjuság gyülhelyén, holügyvédi censurát tön. In-nen 1839-ben a bécsi egye-temre ment, s leginkábborvos- és természettudo-mányi leczkéket hallgatottmajdnem két évig. 1840-ben visszatért Erdélybes elvállalta az „ErdélyiHiradó"-nak, az erdélyialkotmányos ellenzék köz-lönyének, vezetését.

Kemény már első ifju-ságában leginkább a po-litikához és szépirodalom-hoz vonzódott. — Elsö

B á r o K e m é n y Z s i g m o n d .nyomtatott munkája egy politikai történetiértekezés a „Mohácsi veszedelem'1 okairól,melyet az 1840 ki „Athenaeum"-ban ne-hány mutatvány követett „Martinuzzi" czi-mü regényéből, mely azonban máig is ki-adatlan maradt s végbefejezésre vár. Mind-kettő figyelmet gerjesztett, valamint az Er-délyi Hiradóban meginditott vezérczikkei is,

BÁRÓ KEMÉNY ZSIGMOND.

melyek a reform felé igyekeztek tolni az er-délyiek nagyon is sérelmi politikáját. Azon-ban Kemény politikai hatása még ekkorszük körü volt; czikkei forma tekintetébennehézkések voltak és látköre sokkal szélesb,mintsem az akkori erdélyi viszonyok közöttnépszerüségre vergődhetett volna. Mint szó-nok is föllépett a kolozsmegyei gyüléseken,

de kevés sikerrel, s inkábba párt-tanácskozmányok-ban volt nagyobb befo-lyása. Vezérczikkeinél na-gyobb hatást idézett elő a„Korteskedés és ellensze-rei" czimü röpirata (1843—1844), kivált Magyaror-szágon. — E röpirat tu-lajdonkép Magyarországalkotmánya reformjávalfoglalkozott s a demokra-tiai alapon indítványozottválasztási törvényjavasla-tokat vette bonczkés alá, saz átalakulás e legfonto-sabb kérdését igyekezetttisztába hozni, a konserva-tismus előítéleteitől s a de-mokratia tulságaitól egy-aránt menten. E röpiratmegjelenése után válasz-tatott akadémiai taggá(1843). Széchenyi Istvángrófnak annyira megtet-szett a fiatal publiczistá-nak ez első nagyobb dol-gozata, hogy 1845-ben egyaz ő vezérlete alatt meg-indítandó „Független" czi-mü politikai lap szerkesz-tésével kinálta meg. Ke-mény ugyanez idő tájtCsengerytöl is kapott meg-hivást, ki a „Pesti Hir-lap"-ot szerkesztette s e lapdolgozótársául igyekezettöt megnyerni. Kemény ezutóbbi ajánlatot fogadtael s 1846-ban Pestre köl-tözött.

Ez időponttól kezdvemind nagyobb arányok-ban fejlödik Kemény po-litikai és irodalmi pá-

44-ik szám.

*••*«

530

i • i

lyája: 1846-tól 1848. végeig egyik leg-munkásabb dolgozótársa volt a „Pesti Hir-lap"-nak. Czikkei most már nem csak tar-talom, du forma tekintetében is kitűnők. Aparlamentarismus vagy, mint akkor nevez-ték, az öszpontositás hive, de valamivel kon-servativebb, vagy jobban mondva pessirnis-tább társainál s nem annyira a reform-in-ditványokban termékeny, mint a biráló bon-czolatban. Analysise, dialektikája most islegerösbjournalistikánkban, azonban forrása,nem puszta negatio, hanem positiv meggyő-ződés, mely nem akarja se magát, se nem-zetét csalálmokba ringatni.

Kemény mint journalista is hü maradtifjúkori hajlamához: nem hagyott fel a re-gény irással. Pestre jőve két nagyobb regénythozott magával: az „Elet és ábrándot" és„Gyulai IJáltu. Az elsö ifjúkori munkája le-vén, a másodikkal akart föllépni, melyet1847-ben be is végzett és kiadott. Az „Életés ábrándot" késöbb sem adhatta ki, mert1849-ben Buda ostromakor elégett. A kö-zönség „Gyulai Pált" nem nagy tetszésselfogadta. Valóban e regény elbeszélése von-tatott, költőitlen analysissel terhelt, szer-kezete hibássáitalában formátlan, de kor- ésjellemrajz tekintetében rendkivüli tehetsé-get árul el. Keménynek regényírói pályájánugyanaz ismétlődött, mi a journalistikainmár megtörtént. Valamint elsö czikkei for-mai hiányok miatt nem tehettek elég hatásts csak lassanként nyerte meg az ebbeli gya-korlottságot: ugy regényei is csak késöbbemelkedtek a művészibb forma színvonalára.Második regénye a „Férj és no" (1852),beszélyei: „Kodképek a kedély láthatárán"(1854) már forma tekintetében is kitűnők,az „Özvegy és leánya" (1855 — 57) alegjobbszerkezetű magyar regény, a „Rajongók-1

(1858), a „Zord idök" (1862) Kemény te-hetségét teljes erejében mutatják. Az elbe-

.széles bája később sem lőn erős oldala, deszerkezet, kor- és jellemrajz tekintetébenfolyvást emelkedett. Regényei nagy részttörténetiek; a korrajzot nem külsö aprólé-kosságokban keresi, hanem a kor eszméifeltüntetésében, a mint azok az erkölcsökreés szenvedélyekre hatnak. Erős érzéke vana tragikum iránt, mester a kor tragikumá-nak az egyénekével való összeolvasztásában.Jellemrajzait különösen kitünteti az, hogyaz egyetlen magyar regényiró, ki komplikáltmotivumokat használ, azaz: személyeibennem egy általános uralkodó szenvedélytfest, hanem a szenvedélyek egész szövedé-két, melyek hol küzdenek, hol összeolvadnak,hol egyik kap tulsulyra, hol másik, s a tet-tek, ugy szólva, a különböző hatások össze-gét fejezik ki.

1848-ban a pesti nemzetgyűlésre Kővár-vidéke egyik választókerülete részéröl kép-viselővé választatott. Az országgyűlést Deb-reczenbe követvén, 1849. tavaszán Szemerebelügyminisztériumában tanácsosságot vál-lalt s főleg kodifikátióval foglalkozott. Emiatt haditörvényszék elé állíttatott, de akereset ellene, mint több társai ellen is meg-szüntetett. Nem sokára a forradalom után a„Két Wesselényi" és „gr. Széchenyi István''czimü essayi jelentek meg a Csengery szer-kesztette „Magyar szónokok és statusférfiak"czimü könyvben, melyek az e nembeli leg-kitünőbb dolgozatok közé tartoznak, s kétröpiratot bocsátott közre („Forradalomután.'11850. „Még egy szó a forradalom után

pont a magyar viszonyok oly kritikájára , Itt lenn maradtam — s egykor nyári éjenvezette őt, mely nem lehetett elég objektív, j Elszenderültem a rét bársonyán.és sokkal élesb volt, mint az igen is érzé-keny közvélemény eltűrhette volna. E röp-iratok sem alul, semfelül nem arattak úkert;a Bach-kormány a jogeljátszás elméletéhezragaszkodva, lehetlenné tett minden köze-

531

ledést.Kemény akkor a journalistikához fordult

s némi ellenzéket igyekezett alakitani a Bach-kormány ellen. Az akkori „P. N." szerkesz-tőjét, Bánffayt, megnyervén, nehány társá-val számos czikkben hol leplezve,hol nyiltanmegtámadta a Baeh-kormányt, mi aztán azzalvégződött, hogy a szerkesztőt a kormány el-mozdította. Kemény egy darabig visszavo-nult a politikától s leginkább aesthetikávalés szépirodalommal foglalkozott, mig végre1855-ben átvette a „Pesti Naplót," melyetkivéve egy pár évi megszakadást, a mai na-pig folyvást szerkeszt.

Egész 1860-ig a belügyeket illetőleg nemÍrhatván azt, a mit akart, nem irta azt, a mitmások akartak; a társadalmi, irodalmi dol-gokra s a külügyek magyarázatára vetettelapja fősulyát.

Némely fontos eseménynél hallgatag-sága valóságos ékesszólás volt. 1858-ban,midőn a behozott hirlapbélyeg mind meg-buktatta a magyar napilapokat, Keményanyagi áldozattal is járult a „Pesti Napló"fenntartásához. Igy tengett a „Pesti Napló"egész 1859-ig, de nyomot hagyott mind iro-dalmi, mind politikai tekintetben. Mint iródalmi közlöny központja volt a jelesb, idősb,és ifjabb íróknak, mint politikai lap pedigképviselője a nemzet elnyomott vágyainak,hallgatag passivitásának. 1860 ban a nem-zettelmegszólalta „Pesti Napló" is. Keményvolt az első, ki az 1848-ki törvények zászló-ját kitüzte s azóta minden nevezetesb for-dulatnál s kérdésben hallatja szavát, mint aDeákpárt journalistája.

1865-ben Pest lipótvárosi választókerü-lete országgyülési képviselőjévé választá,de ezután is nem a szónoki, hanem a hirlap-irói pályán látjuk őt ragyogni. Ö folyvástMagyarország legkitünőbb journalistája;mint szerkesztő talán hanyag, lapja általá-ban egyenetlen, de főelvekben egyetlen lapsem következetesb, és senki sem érzi megjobban, mint Kemény, egy-egy nevezetesesemény vagy fordulat közeledését.

Leginkább ilyenkor ir, és kérlelhetlenanalysise épen oly kevéssémányt, mint a nemzetet.

ámítja a kor-

1851), melyekegy darabig népszerűtlennétették s máig is vádul hozatnak föl ellene.Kemény e röpiratokban a különböző párt-töredékekből egy mérsékelt nemzeti pártalakitását czélozta, mely a kormányhoz közeledve, mentse meg mindazt, mit a forrada-lom után még megmenteni lehetett. E szem-

8 si v e in h e z.Huszonnégy éve hord e kebel rejtve,Mely eziklaboltként reád domborul,Huszonnégy évig hordtalak keblembe;Éles tör gyanánt, vészes ostorul;Es mi volt a dij, a hála érte:Hogy szeszélyed lelkem összetépte.

Mint picziny gyermek gyakran mosolyogvaHallgattam a halk dobbanásokat.Játékszer valál, kebelemhez forrva,S emlékezem, hogy kaczagtunk sokat.Szilaj valál s én nem íékezélek,Gondolám, hogy előbb czélhoz érek . . .

De nőtt a gyermek, — vágyai jövének.S riasztott rajként szálltak szerteszét;Fiilembe csendült a templomi ének,S kerestem Istent s annak lakhelyét.És e percztől lelkem égre vágyott,Megtekintni azt a szebb világot.

Indulni kezdtem . . . fel, a végtelenbe,H >1 a milliárd csillag felragyog.De ekkor láttam, szárnyaimra kelve,Hogy idelenn is vannak csillagok;S bennem a vágy többé már nem égett:Átrepülni azt a messzeséget.

S igy félig alva, félig pedig ébren,Egy arczot láttam hajolni reám . . .S éreztem, hogy az ég a világgalAzon perczben ölelkezett által.

Eszmélni kezdtem. A piros virágokIllatban usztak, a rét-kebelen,Harmat-betűkkel ez volt irva rájok:„Üdvözlégy hajnal, — első szerelem."Hajh! de az ősz sokáig neai késett,S ekkor kezded kinos ébredésed . . .

. . . A mély csalódás fölveré nyugalmad.S őrjöngéaedben ekkor mit tevéi?— Meghallgatád a nyomorult sugalmat, •S gyáva leiekként öngyilkos levél.A mint szétfolyt kebelemben véred:Örültem, hogy meghalhatok véled.

És nem haltam meg. Sziv nélkül bolyongtam,Mint egy sirószobor, olyan fehéren ;S midőn a sirhoz már oly közel voltam,Egy „hangot" hallék, ott künn az éjben . . .S tetszhalottként kezdél lenni ujra,Ki föleszmél s koporsóját rugja.

De most már elég! — Kitéplek keblemből,Elég már rajtam a halálos seb;Elég volt ennyi a kinos életből,Hiszen a halál sokkal édesebb. , -Ez az uj kin iszonyúbb mindennél,Csalódásnál, első szerelemnél.

. . . Oh vagy csak maradj, hadd halljam verésedTeljen meg vérrel minden kis erem;Hiszen mi téged ujra élni késztetAz „éji hangot" én is ismerem.Ráismertem, sötét éj daczára:Honszerelmem bűbájos szavára.

Maradj sziv, maradj, lakhelyed lesz keblem,Ha minden perczben reám gyújtod is, —Égjen bár össze minden csép vér bennem,S a gondolat, mely agyamban lakik.Caak azt tudjam, csak azt tartson ébren:Hogy csillag vagy, a hon éjjelében.

Imref,.

Hirlapiroüalmunk a 19-ik században.Ötödik közlés.

(A forradalom után 1850—53.)

(Folytatás.)

„Kolozsvári Lap,'' mint politikai s hetenkintnégyszer megjelenő közlöny, „Népbarát" czimü shetenkint egyszer megjelenő melléklapjával együttMakoldi Sámuel szerkesztésa alatt, kiadta TiltsJános könyvárus. Keletkezett 1850. jan. 2-án;nyomatottá ref. kollegium betűivel Kolozsvárott,ivrét alaku egy iven. Politikai hireken kivül kor-mányi rendeleteket, tudósításokat s magán hir-detéseket is közölt. Megszünt a melléklap 1850végével, a főlap 1852. junius utolján. Ez volt ak-kor az egyetlen erdélyi magyar lap, midőn a né-met s a román literatura két-két közlönynyel birt.

„Az^ eddigi áldozatok — ezek a szerkesztővégszavai, melyeket ezen egyetlen egy erdélyimagyar hirlap fentartására tevénk, a tapasztaltpártfogolással épen nem állának egyenlő arány-ban " — A szerkesztő ellen azonban sok panaszmerült fel; hogy lapja megbukásának ő maga voltoka, mert nem találta ei az irányt és módot, melyolvasóit kielégitette volna, midőn többet beszéltarról, miként lehet a Imrgonyavésznek ellentál-lani, mint a kor politikájáról; egyik kolozs-várilevelező feljajdult imigyen :;,.Hirlapun!:is van,melyből előbb megtudjuk, mi történt SchlesvigHolsteinban, mint vidékünkön, vagy a városban;e tekintetben a bécsi lapok több izben kutforrá-sainkká levének.'- — Belőle fejlődött ki a „He-tilap."

Az 1852. maj. 27 én ni gjelent sajtórend ér-telmében, a kormány azt határozá, hogy egy va-lódi magyar hivatalos lap legyen, erre SzilágyiFerencz kapott kiváltságot, e a Magyar Hirlap,az 1852. év végén megszűnvén, 1853. év jan. 1-éna hivatalos közlönyül nyilvánitott „BudapestiHirlap" szerkesztését átvette, s a birodalmi jel-vényt, a kétfejü sast, a lap homlokára tűzvén,meginditá. Munkatársak volt: Bulyovszky Gyula,Birányi Ákos, Nádaskay, Vértey. Rendes levele-zők Bécs, London, Páris és Konstantinápolyból.

A Budapesti Hírlapnak ugyan sem szépirodaimsem tudományos tárczái — már csak ritkán elő-

fordulásoknál fogva is, ki nem állták a versenyta Pesti Napló hasonnemü rovataival; de mind-amellett becsesebb részét képezték alapnak. „Athe-naeum" czim alatti tudományos rovatában, bárnem oly pontosan és gyakran, mint Ígérve volt(mert sokszor több héten keresztül semmi Athe-naeum sem mutatkozott) — könyvismertetések,könyvészeti jelentések, egyes részint eredeti, ré-szint külföldi lapokból kivont tudományos czik-kek, történelmi és országiaméi vázlatok, stb. je-lentek meg. A tárcza hozott fővárosi és társaséletiszemléket, egyes beszélyeket, de sokkal gyéreb-ben, mint előde, a Magyar Hirlap.

1853. jún. 2-tól a főlaphoz egy melléklapcsatoltatott „Napi Tudósitó1' czimmel, szerkesz-tek Birányi Ákos és Bulyovszky Gyula; tártaimát képezék bel és külföldi hirek, Budapest helyiérdekeire vonatkozó tudósitások, városi hivatalosjelentések, intézetek, megérkezett s elutazott ide-genek, s a Budapesten meghaltak jegyzéke, köz-lekedési, áruforgalmi, sorshuzási jelentések, ma-gyar és német szinlapok, a pesti piaczi arak, abécsi börze pénzkelete, gabonaárak, időkimuta-tási, naptári s csillagászati jegyzetek, magyar ésnémet hirdetések. E lap, mely a főváros helybeliérdekeit képviselé, 3 mint ilyen a magyar hírlap-irodalomban ugy szólva legelső kisérlet volt, igenérezhető hiányt pótolt. Gonddal és változatosanvolt szerkesztve.

Megjelent a főlap Pesten hetenkint hatszoregy-egy négy hasábos nagy folio iven; melyet ahivatalos hirdetések többnyire fél ivvel szaporí-tottak, nyomatta Lukács László gőzsajtón 1— 307sz. 1722 lap. A melléklap kivéve az egyházi négylegfőbb ünnepet (karácson, husvét- és pünköstelső napját és urnapi szent (ünnepet), mindennapdélután 4 órakor 4 rét három hasábos félivenadatott ki. Az utóbbi megszünt, miután a szer-kesztőség áldozatai mellett sem tarthatá fenn ma-gát, 1853. végével. A főlap előfizetési dija magánfélévre helyben 8 ft. vidéken 10 ft, a melléklappal10 ft., illetőleg 12 ft., a Napi Tudósitó magábancsak helybelieknek adatott ki félévre 3 ftért p. p.

E rovatba tartozik a „Magyar Menekülteit?czimü politikai lap is, melyet Kornis Károly szer-kesztett Amerikában New-Yorkban 1852-ben.Ebből azonban csak nehány szám jelenhetett meg,s darabja 5 cent ért áruitatott.

Szépirodalmi és divatlapok ezen négy évben:„Hölgyfutár, közlöny az irodalom, társas-

élet, müvészet és divat köréből." 1849. nov. 15-énNagy Ignácz tulajdonos szerkesztő által alapitva,kiadta Kozma Vazul, 1850. júliustól LukácsLászló, 1853-ban ismét Kozma Vazul, Pesten.

A forradalom után, Nagy Ignácz volt az, kia kényes körülmények és politikai előítéletek da-czára először lépett ki az irodalmi térre, s kép-viselé akkor munkásság és szenvedés közt, haza-fías szellemben a magyar irodalom és nemzetiségérdekeit. Az irói erők szét lóvén szórva — NagyIgnácz több hónapig egyedül látta el dolgozatok-kal a lapot. Nagy érdeme az, hogy ez időszak-ban a szépirodalom élére lépett, s ha néha téve-dett a kezdők bevezetésében, de több, most márnem jelentéktelen irói erőt — kizárólag az ő ápolópártfogásának köszönhetni. A Hölgyfutár, az őgyakori „Vidéki levelein", „Dongóján" és min-dennapi, „Nemzeti szinház," an kivül birtmég egyvalódi életbe vágó napi és sokat olvasott rovattals ez a — „Hirharang" volt.

1850-ben Szilágyi Sándor volt a lap segédszerkesztője. 1852. juliusban Tóth Kálmán hiva-tott fel a segédszerkesztői állomásra.

A szerkesztő betegeskedése alatt Berecz Ká-roly is állandó s belmunkatársa volt a Hölgyfu-tárnak.

Hogy az akkori szigoru sajtóviszonyok köztmennyit kellett egy'szerkesztőnek kiállani, meg-ítélhetjük a következő idézetekből is: „A Hölgy-futár szerkesztője Nagy Ignácz tegnap óta fog-ságban van; Tóth Kálmán egy verséért (A Hu-szár család) 3 hónapi porkoláb fogságra itéltetett(Pesti Napló 1850. sz pt. 3. 150. sz.), szept. 12-énazonban Nagy Ignácz szabadon bocsáttatott. Akiadó Kozma Vazul szerkesztővel együtt értesitika lap előfizetőit, hogy ,,a Hölgyfutár" kiadása 3hónapra, vagyis májú* 12-ig, felfüggesztetett."— A lap azonban a kat. és polg. kormány engedélye következtében márc-'. 5 én ujra megjelent.

Az e lapba dolgozó fiatal emberek számanapról napra növekedett, s az 1850 diki „Pestiítöpivek" újdondásza imigyen szórta élczeit ezenkezdők ellen: „Ha a közelebbi két hónapban kijött számait . . . a Vallér, Szombathelyi, Endy-mion, Mezei, Vértesi, Dorombos, Márki, Eém

Elek, Miké, Nyilas, Eri et Compagnie irkafirkáittekintjük, Kövessi Kálmán király lehetne köztökés a Honmüvész, Közlemények boldogult közlegényei legalább is tábornokok. De mindez nemelég; számuk és termékenységök iszonyuan nö-vekszik. Mindennap egy-egy uj áll elő, s mindenhéten hatezor gyalázzák meg a magyar költésze-tet. Nincs könyörület, nincs kegyelem. Minden-nap egy-egy uj! Minden héten hatszor. Jó, hogyvasárnap legalább imádkozhatunk." — Különbensok jeleseink nevével találkozunk e lap hasábjain,kik részint a multban, részint később alapitákmeg jó hitelöket.

Megjelent négy év alatt a Hölgyfutárban egyeredeti s hét külföldi regény, négy eredeti szín-darab, 200 eredeti beszély, 400 eredeti költemény,ezenkivül számtalan apró humoreszk és vegyestárczaczikk. Közremüködtek pedig ezen négy éalatt összesen százhatvannégyen.

Megjelent a Hölgyfutár ünnep- és vasárnapotkivéve, mindennap délután egy 4-rét kéthasábos,1851-től három hasábos féliven. 1853-ban a ren-des hölgydivatképeken s egyéb műmellékletekenkivül, minden szombaton hozott a Hirharang soraiközött tréfás fametszvényeket is. Nyomatott 1850.első felében Kozma Vazulnál, júliustól LukácsLászlónál, 1853-ban Beimel J. és Kozma Vazul-nál. Félévi előfizetési dija helyben: 7 ft. vidéken8 ft30kr. 1851-től 9 ft p. p. 1850. nov.-ben szét-küldetett a pesti postán naponkint 403 példány.

„Csokonai Lapok, szépirodalom és társaséletközlönye"; tulajdonos szerkesztők: Oláh Károlyés Orbán Pető, az utóbbi azonban a lapot meg-szüntéig egyedül szerkesztette; alapitották Deb-reczenben 1850. júl. 3 an. — A szerkesztők pro-grammukban következő szavakkal léptek a közön-ség elé: „A lélek, mely édes oda-olvadással csüggCsokonai remek müvein, az emlékezet, mely anagy költő nevét dalaival együtt a nép lelkébenörökité: hangosan követelik, hogy Csokonainak, amagyar költészet előbajnoka és fölkentjének ma-gas szelleme, azon rideg vas pyramison kivül,melyet honfiai a mulandóság porára emeltek, iro-dalmi emlékekben is dicsőittessék. — És egyfelőlaz erkölcsi kötelesség meleg érzete, máerészről amagyar szépirodalom emelése iránti őszinte buz-galom hivott bennünket azon határozatra: hogymost, midőn a nemzet közszelleme, mely kivált alegujabb idő előtt nyelvében, költészetében ke-reste és táplálta üdvét, tartotta főn erejét, dicső-ségét, ellenállhatlan hatalmak sulya alatt megráz-kódott: jelen szépirodalmi lap megindításáhozfogjunk. Nyelvében él és haí a nemzet.1'

Azonban e lap, noha elég ízletesen, a korigényeihez alkalmazottan és különösen szabadszellemben ezerkesztetett, alig negyedévi fennál-lása után okt. 5-én részvétbiány miatt megszűnnikényszerült; mire egy akkori lap méltán jegyzémeg: „Ez annál sajnosb, mivel bizony Debreczenmaga is föntarthatta volna e lapot. Ha igy buz-gunk saját ügyeink mellett, ugy a Miatyánkból isbátran kihagyhatjuk a mindennapi kenyeret eategyünk helyette inkább: sült verebet."

Mint kuriosumot emliték fel, hogy ezen lapot,egy ottani kegyesrendi pap censurálta, minek következtében a 3-dik szám le is foglaltatott.

Szépirodalmi tartalmán kivül rendes rovatavolt: debreczeni napló, fővárosi élet és vidéki élet.

Megjelent hetenkint kétszer, szerdán és szom-baton egy egy tömött két hasábos iven 4 rétben.Nyomatott Debreczen városa könyvnyomdájában29. szám 220 lap. Előfizetési ára félévre helyben5 ft. vidéken 5 ft. 45 kr. volt p. p.

„Pesti Röpivek, magyar irók füzetei, a szép-irodalom, társasélet és divat köréből." SzerkesztőSzilágyi Sándor, kiadó Kozma Vazul. Megindult1850. okt. 6-án és 10-dik száma, mely decz. 8-án„Pesti ivek" czim alatt jelent meg, volt az utolsó,miután a 11-dik számmal a lap is letiltatott.

„A Pesti Kőpiveket — ezt irta a Pesti Naplóakkori szemleirója — hidegen fogadá a közönség,mert a helyet, melyet egy szépirodalmi lapnakakkori viszonyok között betöltenie kellé, semmitekintetben sem tölté be. Tapintat nélkül össze-halmozott czikkei, tárczájának izetlen elménezségei, nem arra valók, hogy a lapnak közkedvessé-ret szerezzenek, a jobb izlést ugy a müvészet sirodalom kifejlődését terjeszszék! Nehány jobbtolíból eredt czikkei oly kevés öszhangzásbanvoltak az egészhez, mint csinos arabeszkek vako-latlan ház falán! Tiszta felfogást s tárgyavatott-ságot tanúsító bírálatai sehogysem illettek e laphasábjaira. S szinte nevetséges volt oly laptól aHölgyfutár poétái ellen kikelést hallanunk, mely-ben hasonló költői remekeket olvasni nem voltszinte ritkaság."

Rovatai voltak: Irányczikkek, novellák ésköltemények, társaséleti szemle, irodalmi élet(könyvismertetés), nemzeti szinház, mozaik, kül-földi hirek s vidéki tudósitások. Költeményeketirtak belé többi között: Arany, Berecz, Erdélyi,Garai, Gyulai, Lauka, Sükei, Szász Károly,Tompa, Tóth Endre, Tóth Kálmán, Vajda Jánosés Zalár; novellákat: Sajó (Jókai Mór,) s Mada-rassy Klotilda, humoreszket: Bernát Gáspár, Ka-ján Ábel (Pákh Albert), Lauka, Székely Józsefés Vas Gereben.

Megjelent minden vasárnap két iven rózsa-szinü borítékban, 8 rét finom velinen, havonkéntegy párisi divatképpel: nyomtatta Kozma VazulPesten 1 — 10. szám 320 lap; előfizetési dija negyedévre helyben 3 ft. postán 4 ft. volt p. p.1850. novemberben azétküldetett a pesti postánnaponkint 260 példány.

Szilágyi Virgil szerkesztése alatt 1852 február 3-án jelent meg az „Értesítő" czimü irodalmi,müvészeti, ipar és kereskedelmi lap első száma.E lap kétnemű érdeket képviselt: a szellemi mi-veltséget s az anyagi jóllétet; s annyiból örven-detes volt e két különszerüségnek egy lapbanegyesülése, mert mindegyik irány barátjánakalkalmat nyitott a másikkal megbarátkozásra.A lapok irányai addig oly egyoldalúak és kizárokvoltak, hogy ily orgánumát a kiegyenlitésnekméltán pártfogásába vehette volna a közönség:s annálinkább, mert a lap cainos s obsó kiállításamellett, jó tapintattal kezeltetvén, mindkettőnekképes volt szolgálni s ezt tenni alsarta is. Itt ol-vassuk a szerkesztőnek „Hazánk és Fiume" czimühosszabb közgazdászati tárgyalását; Szontágh G.czikkelyét „A polgárisodás reformja korunkban":Nendtvich Károly természettani leveleit és Hun-falvi Pál közgazdászati rhapsodiáját a közlekedés-ről; mig a humanistikait Erdélyi János irodalmilevelei; Henszlmann műtörténeti értekezése „aképző művészetek fejlődéséről," az uj német drá-ma-bírálati története, Székely József tanulmányaiShakspeare sonetteiről, Kazinczy Gábor irodalmiczikkelye a magyar emlékírókról, nehány szépköltemény Arán v tól, Tompáiéi és Pap Endremaradványaiból; több jó irodalmi és tanulságosszinházi bírálat képviselek. Egressy Benjáminéletrajza azon óhajtást kölíé bennünk, bár többművészeinknek jutnának csak ily biographusai is.Közreműködtek még: Bánffay Simon, CsászárFer.,Csengery, Czuczor, Fáy, Fényes, Gyulai, HetényiJános, b. Kemény Zsigmond, Köváry László,Lévay József, Pákh Albert stb.

„Mindennek daczára az Értesítő nem birtaa közönség rokonszenvét megnyerni, — irta aPesti Napló szemleirója, — minek oka lehetett az,hogy a szerkesztő irodalmi neve nem igen valaismeretes, s mert lapja oly amphibiumi termé-szetü volt, miszerint daczára alaposan irt érteke-zéseinek, sem az ipar, kereskedés, státusgassdászat,sem a tudomány, szépirodalom, művészet i ará-tait nem elégithetó ki tökéletesen, miután hatá-rozottan s kizárólag egyiknek érdekét sem kép-viselé. A tudomány és szépirodalomra nézveKazinczy Gábor jelentékeny ligája akara e lapotorgánumául felhasználni, s innét az, hogy a leg-magasabb követelésü, semmi kíméletet nem is-merő , rideg lapidaris műkritika itt ütötte felfőhadiszállását. Azonban csakhamar felhagyottkemény manövrirozásával, — az Ertesitö „Buda-pesti Viszhang" czimü tisztán szépirodalmi di-vatlappá alakulván át.

Megjelent az Értesítő minden kedden, csü-törtökön és szombaton délelőtt egy-egy 4-rétnagy iven; előfizetési dija 2 hóra helyben 2 ft.20 kr., vidéken 2 ft. 40 kr. volt pp. Megszünt 1852.ápril végén a 38-dik számmal. (Folyt kov.)

Szinnyei József.

A szent-gróthi kastély,(Zalamegyében.)

A Sz.-Gróth név a Sz.-Gérard vagy is Gel-lértnévből vette eredetét, a mint ezt több fenma-radt oklevél kétségen kívülivé teszi.

Hazánk történetében a Sz.-Gróth névvel márSz.-László királyunk idejében találkozunk* Azértbízvást állithatjuk: hogy e mező város hazánkegyik legrégibb helységei közül való, és jóformán1083. után a legközelebbi évben alapittatván, ne-vét az ekkor kanonizált Szt.-Gellért püspök ésvértanu nevétől vette.

Legrégibb időben nagy kiterjedésü és vi-rágzó város volt Sz.-Gróth, magában foglalta amost ugy nevezett polgárvárost, és ez a volt a tu-

•

I"I

il

532

lajdonképeni város, itt laktak az iparüző mester-emberek és földmivesek, azért neveztetett e részekülső vagy polgárvárosnak, megkülönböztetve abelvárostól, vagy is vártól, hol a vár ura és cse-lédjei laktak. A vár legrégibb multjáról egész aHagymásiak koráig nincs adatunk.

Szent-Gróth mir a 15 században a Hagymá-siak birtoka volt.

A mohácsi gyászos csata után hazánk virá-nyain a duló törökük égetve, pusztítva hordozákkörül véres fegyvereiket, s miután Kanizsát el-foglalták, onnan mint biztos fészekből Zalavöl-gyébe is berontottak, és Sz.-Gróthig fölnyomultak,de hogy itt jó megverettek, bizonyitja a polgár-város határa egyik dűlőjének neve is>, mely mainapig „T.irök temetésnek" hivatik. Tehát körül-belől a mostani plébánia földjeiben nyugszanakaz elhullott törökök. Ugyanekkor pusztult el apolgárváros is. 1543. a Higymisi család puszti-totta el a szomszéd türjei zárdát, hogy ebben aszent-gróthiak is részt vettek, bizonyitja uroknakszigoru parancsa. (Lásd a türjei archívumot.)

A török uralomkor Sz.-Gróth vádvárrá ala-kittatott a törökök dulása ellen. Várparancsnokoka Hagymásiak voltak „Caesareoregius SupremusCapitaneus" czimmel. A védőrség 600, részint lo-vas, részint gyalog szabad legénybői állott, kik,mivel saját költségökön éltek és katonáskodtak,minden országos adótól, sőt még a püspöki déz-mától is mente-sek voltak. Várgyanánt a mos-tani mezővárosszolgált, posvá-nyos és ingo-ványos köriéremiatt meglehetős erősség volt,

körülkerítveszéles sánczok-kal és erős pa-lánkokkal. Avár közönsége-sen Hostddnakneveztetett, ta-lán a roszul ér-tett „hofstadt"után, mintegyvártere, várud-vara. Közleke-désre háromkapu szolgált,egyik a mostanizsinagóga he-lyén, a másik akertészlakná], aharmadik pedigTűrje felé.

1605. Szt.-Gróth váruraés kapitányaHagymási Kris-tóf volt, kinekneve hazánk

történetébenvérbetüküel

van felírva, nemcsak Újlaky Lajos veszprémi püspök meggyilkol-tatásáért, hanem főleg azon pusztításokért, me-lyeket mint Bocskay eógora és párthive Vas . Zala-és Sopronmegyékben végbevitt. Hagymási Kris-tófról azt állitják, hogy számkivetésben halt meg.

1634. Hagymási í?tván, János és Péter test-vérek birták Sz. Gróthot; ezek öntették a mostis meglevő nagy harangot.

1636. Lippai ve zprémi püspök sürgette apüspöki tizedet, de attól elesett.

1644. adták Hagymási István és Jánostestvérek a sz. gróthi várörség szabad legényei-nek a 39 articulusból álló belügyeiket rendező pol-gári törvénykönyvet, mely maiglan eredetileg aváros irományai között megvan. E törvénykönyvarticulusaibóltudjuk, 1 ör, hogy a várörség polgárielöljáróját vajdának hivták, 2-or, hogy ez időbenSz. Gróthon lutheránus prédikátor és mester isvolt. 3-or, hogy a vár beltere igen ingoványos ésvizenyős volt, mert a 16 ik articulusban szigorúnmeg volt parancsolva, hogy minden ember házaelé árkot ásson, és reá bürüt épitsen, az árkotpedig tisztán tartsa; a ki nem cselekszi, egy hétalatt egy forint büntetés ipso facto megvétessékrajta. — Hogy az utczákon nagyszerü hidak áll-hatták, nem csak az átaláms hagyomány bizo-nyitja, de azon erős czölöpök maradványai iserősitik, melyeket most is az utczákon a földbeverve találhatni.

A Hagymási-család végsarjadéka István,gyermektelen levén, gróf Batthyányi Ádámotfiává fogadta 1654. és részére Sz.- Gróth ősi birto-kát halála esetére a vasvári káptalannál beval-lotta.

Ezen adományozásra királyi szentesítést grófBatthányi Ádám fiai,Kristóf és Pál 1663. évapril26. nyertek.

Mig hazánkban a török uralom tartott, Sz.-Gróth a Batthyányiak idejében is mint véd várszolgált, de ekkor már királyi zsoldon levő kato-nák is voltak a szabad legények között. Főkapitá-nyuk mindenkor Batthyányi volt, kinek hivataloscziméhez tartozott ,,Arcium confinium Canisaeoppositorum Supremus Generális."

1776. gróf Batthyányi Ignácz, jáki apát ésegri főprépost birta Sz.-Gróthot, ez évi con-scriptio szerint 143 ház volt Sz.-Gróthon.

1780. Gróf BatthyányiÁdámé volt Sz.-Gróth.1787. épült fel a mostani várkastély gróf

Batthyányi Ferencz alatt, mely a vár bástyafalai-ból, valamint a régi romladozott urasági lakbólépittetett fel. A várkastély északi része a régi vár-lakból idomittatott át a hozzá épült ujabb izlésüvárlakhoz, mit annak vastagabb falai, s különfélerányban haladó földalatti boltozatos üregei is

'eléggé bizonyítanak. Az uj várlak homlokzatáne felirat olvasható: ;

SIC eX annosli sVrgVnt noVa teCta rVInls

tettek. — Ez idő óta a két határ közé sáncz hu-zatván, megszünt a viszálkodás.

1841. Sorshuzás utján gróf Batthyányi Ká-rolyra esett Sz.-Gróth. A két testvér, Károly ésZsigmond, sorsra azért bocsátották, mert mind-egyik szerette volna birni Sz.-Gróthot, nehogytehát egymást megbántsák, sorsra bizták ügyüket.Gróf B. Károly alatt élte Szent-Gi'óth virágzó ésboldog napjait, a jó szivü és kegyes gróf valódiatyja volt jobbágyainak, jótevője minden tekintet-ben a városnak. Az ő idejében keletkezett a ka-szinó, a védegyletnek egyik főpontja ZalábanSz.-Gróth volt, hol is azt Daák Ferencz, e megyebüszkesége, nagy hatásu beszéddel alapitotta meg.A kegyes szivü grófnak 1852. évi szepv. 28-ántörtént hirtelen halála nem csak a családra, de avárosra is igen szomoru volt. x.

Sz.-grothi kastély (Zalamegyében.)

HaeC si noi pLaCeant faC MeLIora LiCef,Gróf Batthyányi Ferencznek köszönheti Sz.-

Gróth minden csinosabb épületeit; ő rendezte, amintlehetett az utczákat, épittette a régibb hida-kat, szárittatta a vizenyős lapályokat.

1838. nyerte Sz.-Gróth a hetivásári jogot,mely csütörtöki napon szokott megtartatni, melyazonban igen jelentéktelen.

1839. julius 1. véres ütközet volt a szentgróthi és türjei lakosok között. A tényállás e kö-vetkező: A Sz.-Gróthés Tűrje közt fekvő csöngőidűlő végszélének meghatárzásában, ámbár 1814.törvényesen meg voltállapitva, a sz.-gróthiak kö-zös legeltetést jogukat föntartani akarván, sohabele nem egyeztek, azért a türjei határ szélében10 — 15 holdnyi gabonában, évenkint aratás előtttetemes károkat tettek. E kellemetlenségek elhá-rítása végett a megyei hatóságtól szolgabiró isvolt kiküldve, de ez könnyedén vevén a dolgot, asz. gróthiak vérszemet kaptak, s 1839. julius 1.a varosbiró parancsára töltött puskákkal és másfegyverekkel ellátva kora reggel kirendeltettek atürjei határszélre, s ott a türjei aratókat megtá-madták, s reájok lövöldözvén, egyet agyon lőttek, többeket pedig megsebesitettek. E vérengzésután az akkori biró a főverekedőkkel együtt bör-tönbe záratott, s a lefolyt bünvádi par után afőbbek másfélévi börtönre, a kevésbbé bünösökfél évre, egy h-Sra vag/ más testi büntetésre itél-

Az egresi mészkőbányák.(Aradmegytíben.)

Ha az utas Arad-Hegyalján vonul végig,vagy épen az ide ágazó arad-világosi sík ország-uton közeledik a világhirü szőlőhegyek felé, re-gényes merengéséből minduntalan az egymást érőoláh szekerek egyhangu zörgései ébresztik föl.Ugyan mit visznek az ernyővel bevont szekerek?

— kérdezné azutas, ha magá-tól is ki nemtalálná; — egytekintet eléggémegmagyaráz-na, hogy azonszekereken, me-lyeknek nem-csak elébe fo-gott apró ökrei,hanem ernyője,oldala, kerekei,sőt gazdája isugy néznek ki,mintha berizs-porozták volna,nem lehet más,mint égetett

mész, szállitvánazt közel ésmeszsze vidé-kekre egyaránt.JE meszet Eg-resről (Ágris)hordják szét,

mely Aradnakkellő központ-

ján fekszik.1865 őszén,

midőn egy esteegy szőllő fö-lött a magya-ráti hegytetőn,az esti tájképtz imiélésében

kerestünk élve-zetet, a világosi

romok alatt épen aranyszinben leszálló nap suga-rainak bucsuzásánál, egy pár jóféle inditvány téte-lére buzdultunk fel, melyek következtébm hatá-rozhatott, hogy először is misnap reggel a magya-ráti hegy lejtősebb oldalán keresztül intézveutunkat, megnézzük az ide egy órányira eső egresimészkemenczéket, azután Világosra kocsizva, fel-mászunk a világosi vár romjaihoz. E határozatokföllelkesítették még a nőket is, kik megígérték,hogy itthonn nem maradnak, hanem jó feleség-ként követnek.

Másnap reggel tehát nekivágtunk a hegynek.Minél kevesebb pázsitot találtunk, de annál többvadregényes vizmosásos partoldalon kapaszkod-tunk, mig elértük a hegytetőt. Itt nagyot pihen-vén, kezdtünk a tulsó o'dalon ereszkedni lassanaz egresi völgybe. Azért mondom: lassan, mert amagyaráti oldal ehhez képest csendéleti kép volt;itt próbára tétetett a férfiúi bátorság és kitartás.A 40 — 100 ölnyi mély hasadékok omló párkány-zatain gondolkozóba estünk, vigyük-e a tegnapannyira föllelkesült hölgyeket tovább, vagy etátongó látminyoknak hátat fordítsunk? . . . . Atöbbség a „tovább" mellett harczolt. — S csak-ugyan e göröngyös és tövises pályatéren, hol alovagi szerepből nagy osztályrész jutott ránk fér-fiakra, tovább is küzdve, végtére szerencsésenleértünk a békés völgybe. Alig nehány percznyipihenés után siettünk a mészkőbánya-telep felé;

János

533

, szűk völgy torkolatából kiértünk, egy- j mig a kőanyag a kemencze-tető felszínétől 2—'.ürü ropogás, lövés, dőrgés, utána több- I láb magasságig nem emelkedett. Hajó idő van,ar.™;; *nVi!>nás tfit.tfik fi n-velme ssé. hoopv kemencze alsó részébe alkalmizott karókat kisze

3a

kemencze alsó részébe alkalmizott karókat kisze-dik s az ott maradt üregben nagy tüzet raknak, sa tölgyhasábokkal több napon s éjjelen karesztülmindaddig tüzelnek, mig a kő teljesen ki nemégett.

midőn aezerre sürü ropogásszőrös rengő zuhanás tettek figyelmessé, hogymár a bányánál vagyunk, melyhez minél inkábbközeledtünk, annál sokszerabb és meglepőbblátványosság tárult elénk.

Előttünk toronymagasságu szikladarabokmeredezaek, me-lyeknek oldalá-ról, üregéből stetejéről az ége-tésre szánt kö-veket bámulatos

merészséggelfejtik a munká-sok.— Az egyikszikla oldaláratámasztott létravégén egy mun-kás barkácsolja

a feje fölöttijesztőleg le-csüngő ezer má-zsás kődarabmészrétegét, sazon pillanatbanegy másik mun-kás fessitett kiugyanazon szik-la ormából többmázsás darabot,mely a barká-csoló atyafi po-ros termetétőlalig pár arasz-nyi távolságrazuhant le a szé-dítő mélységbe;a harmadik alighogy kidöczö-gött talicskájá-val az üregből,a szomszéd szik-

Az egresi mészkőbányák (Aradmegyében).— Kallós Kálmán eredeti rajza után.

tás alkalm íval a köbtartalom 7-ed részét a tulaj -donos (mérőjét 60 krral számitva) az uradalmipéaztá-nál tartozik megváltani. — A termelésugyan az idő viszontagságaitól függ, de közép-számmal Egresen é/enkint 50—70 ezer mérő ége-tett méez termeltetik, mely mennyiség nemcsakArad, Bíkés, Csanád, da Csongrád egy részét,

sőt Temes-, To-r rontálmegyéket

is fellátja, több-nyire egresi la-kosok által ah-hoz külön alko-tott kocsikon

széthordozva.Az egresi

mész jóságra ésszaporaságra

nézve, a váraditkivéve, az egészAlföldön leg-jobb.

Kallós K.

Aziramszarvasok

pesti állatkert-ben.

Iából ugyanak-kor szakított kia lőpor hordó nagyságu köveket. Mindezek azon-ban annyira megszokott dolgok előttök, hogy ki-ki a maga munkáját minden siavar nélkül fjlytitjatovább, noha a munkások netn egy-két balesetettudnak felhozni. A (melyik dolgozó bevégezte ki-szabott szakmáját, kényeimbe teszi magát s ugynézi pipa-szónál a többi küz-ködését. — Egyilyen heverő em-ber magyaráztavolna nekünk iskézzel-lábbal azégetési műtéte-leket, ha értet-tük volna a ro-mán nyelvet.

Az égetendőkövek berakásaa kemenezébe,mint a magya-rázatból kive-hettük, követ-kezőleg megyvégbe:

Az üreg föld-szinti részén egyjó ölnyi magas-ságra vastag ka-rókat állitanakfel, olyformán,

hogy ezekegyüttvéve kúp-ívet képezzenek,melyek az elő-pitvar falávalegyütt a lera-kandó kövek-nek ideiglenestámaszul szol-gálnak. Midőnez megvan, azügyesebb mun-kások közöl egy

A kihűlés után a halmazt leontják s ekkorszállitható a mész.

Egres — oláhul Ágris — Szulkovsky herczeg-nek pankita-magyaráti uradalmához tartozik. Aközség maga 2000 román nemzetiségü lakost szá-mit. — A mészkő mindjárt a falu mellett emel-

Iram-szarvasok (a pesti állatkertben). — Természet után rajz. Greguss János.

az ivezetre száll, s legelőször is a lebocsátott na- kedő hegy mshébea találtatik, mely hegy tetejűngyobb köveket ugy halyezi egymás mellé ügyes egy régi várrom nyomai míg igen jól láthatók.g y b gy y gy gyszámítással, hogy a-iok a támaszai szolgáló karóknélkül is képesek legyenek föltartani a reá ra-kandó több száz mássá terhet. Midőa a két-háromsorból álló ívszerkezet igy elkészült, a többi sorokcsak egyszerüen rakatnak ezok fölé, mindaddig,

CiodíUtos, hogy az egész hegylánczban csak ekup tartalmai mészkövet. Az 54 mászkemencze,melyeknek egyenkint köbtartalmuk 3-400 p. „ „„WJJ .m$rőt t;sz, magántulajdon, de urasági déztna több 100,000 darabot tenyésztenek; aziramszarvaaalatt állanak, olyformán, hogy minden meggyuj- j tejét iszszák, húsát eszik, bőrével ruházkodnak

A pesti állat-kert legneveze-tesebb s leg-szebb állatai kö-zé tartozik a há-rom (két hím és

egy nőstény)iramszarvas. —Ezen északvidé-ki állatok ked-vező időszakamost a tél kö-zeledtével kez-

dődik s leginkább a kert téli látogatóinak hivja felfigyelmét.

Az iramszarvas a hasitott fcörtnü (k< t patáju),kérődző emlős állatok közé tartozik s leginkábblapátszerti, terebélyes agancsa (szarva) által tü-nik ki.

Az iramszar-vas az ember-nek részint táp-lálására, részint

szolgálatárahasznált háziál-latok sorába tar-tozik. Ős időkóta legnagyobbhasznát vette azember e négyállatnak : a te-vének, elefánt-nak, lónak ésszarvasmarhá-

nak.Ezek között

legbecsesebb aszarvasmarha,

mely nem csu-pán egy bizo-nyos égaljravanezoritkozva, ha-nem az emberrelegyütt a földminden részébenelterjedt, mégoly égaljak alattis, a hol a ló iskiveszett.

A szarvas-marha a földöv

-"^.sassíEg; minden pontjá-*J " = " ' ra elkiséré az

embert s csakaz északi sark-vidékek jégho•nába nem ha-

tolt be. Itt az iramszarvas vette át szerepét.Hol a sarkvidéki főid jeges kérge alatt a

ezxrvasmarha már nem képes többé élelmét meg-találni, ott kezdődik az iramszarvas birodalma.Ezea szép és erős állatokból a lappiandi emberek

I !

t

•il. » .& *"?!. ^.

534

Ki :

és általok huzstják szarja kat a hóval és jéggelfedett vidékeken, — ugy hogy csak ezen állatsokoldalú igénybevétele teszi lehetővé az északividékek lakóinak az ott lakájt. Irnen van, hogye népnek egész életmódja ugyszolván ezen állatszükségeihez van alkalmazva.

Midőn a nyári nap melege a finn- és lapp-földön a posványok szuró legyeit kiköltötte, ak-kor e nép a hűvösebb tengerparti vidékekrekénytelen vándorolni iramszarvas csordáival. Dealig áll be az ősz, ezen állatban fölébred a hegyekhavas ormai iránti vágya, a hol kedvencz táj sze-rét, a keserü „moh"-ct szokta feltúrni a a lappember ismét a magasabban fekvő vidékekrekénytelen vándorolni. Biztos helyet találván,csordájával együtt felüti téli tanyája*. A nyájnappal az erdőkben legelész, éjjel pedig a tanyáravisszatér. Gyakran megtörténik, hogy egy csapatmegszelídített iramszarvas, közbejött eeeményáltal megriasztva, ujra megvadul s a szabadságotmegizlelvén, az erdők határtalan rengetegeibetévedez. Vad állapotban ezen állat is a költözőállatok sorába tartozik. Szibériában több ezerdarabból álló csoportokban a tavasz beálltávala tengerparti síkságokba költöznek, s öszszelismét az erdők védelme alá vonulnak vissza. MégÉszak-Amerikából is, a Jeges-tengeren keresztülaz északibb vidékek felé vándorol, s onnan ösz-szel ismét az amerikai szárazföld felé tér vissza.

Archaeologiai kirándulás Budapestvidékén.

in.(Hun vagy kun sirok. Hun temetkezés. Ásatásaink ered-

ménye. Attila hamvai és dugasza Egy római vallum.)

Érden csak rövid időre álltunk meg. A mélyútból kiemelkedve, ismét a Tárnokvölgye díszel-gett előttünk, s az itt egykor folyt küzdelmekrőlvaló elmélkedésemből csak néha-néha vert fölegy-egy vonat gyors tovarobogása. Helyeket,tetőket, egyes pontokat keresek, melyeket bené-pesitsek, — a Krónikából való személyeknek ittmindenütt szerepet akarék adni. Nemsokára le-tértünk a széles utról a római utra, milyek azországban a nép által többnyire „ördög útjainak"neveztetnek, romolhatlanságukért.

Csakhamar előttünk, az érdi és bajai határonszámtalan nagy halom tünt föl, egymástól nemnagy távolságban s bizonyos rendben emelve. Eztehát az ugynevezett Százhatom — a hun temet-kező. Közelebb érve, szent áhitattal vizsgálgatóknémelyikét, de fölfedezni semmi különöst nembiránk. Egy-egyre a jámbor nép keresztet emelt;török és tatár síroknak tartja s keresztet azértemel föléjök, hogy el ne kárhozzanak az alattoknyugvók lelkei, vagy ki ne járhassanak — a lako-sok ártalmára, megigézésére, babonázására.

Hasonló halmokat, mint ősrokonaink temet-kezőjét, számtalanokat lelhetni e hazában, —különösen Hevesben, a kocsi pusztán, Szabolcs-ban, hol főként tavak mellett, néha rendes körben,s a bulyi határban egy rendkivüli nagyságu emel-kedik, — Abaujban, hol a Hernád meredek balpartja élein kettős és hármas esoportozatokban.Hoportytól Vizsolyig követhetni, — Csurgón stb.

Figyelmesek ezekre csak ke- és idő óta let-tünk. A régészetnek ezen hazánkban oly gazdagés történelmünkre nézve oly nevezetes tere csakigen kevéssé van még művelve, s azért felölökmég határozott vélemény nem mondatott, nem ismondható m^g. Nevezetes eredmények már isvannak, s ezek megitélhetésére nem lesz fölösle-ges, ha nehány sort szentelünk a hun temetke-zésre.

,-Már Herodot följegyezte a scythákról —ugymond Horvát István — hogy a föl'et egyesülterővel felhányják s mindent elkövetnek, miszerintmentól nagyobb halmot ermljenek. Más irók isemlegetik a ecytba fejedelmek sirhalmait. Azon-ban halljuk valamennyi bizonyság helyett Rubru-quis sorait. A kunok — igy szól — a halott fölébenagy halmot hánynak w arczczal keletre fordulószobrot emelnek, me.ty kancsót tart ölénél kezében.A gazdagoknak gúlákat,azaz hegyes házacskákatis épitnok, s láttam nehol téglából rakott magastornyokat, tná'iitt kőházakat, mindamellett hogyott követ sehol sf m találni. Láttnm egy nemréo-eltemetettet, ki mellett lo' lóbőr függött, néwyen-kint, a világ négy ré?ze felől, magas póznákrafüggesztve s mellé téve a lótej-pálinka, hogyigyék, és hus, hogy egyék. Menénk ppdíg— f"'y-íatja — kelé. felé, ue:a lá. vá seunnit, csak eget

, és földet, vagy olykor jobbról a tengert, melyi Doni-tengernek mondatik, aztán a kunok sirhal-

mait, melyek már két mérföldnyiről feltűnnek,csoportokban, a mint nemzetségeik szerint temet-kezni szoktak."

A mi a hun temetkezés mikénti előfordultátilleti, a sírokban legtöbbnyire két módot ismer-hetni föl, — az egyik, mely tömeges, péld. csatá-ban elesettek, és a másik, mely egyes temetkezéseknél fordul elő. A tetemek — mint krónikánkis irja — szittya szokás szerint takarittattak el,azaz: megégettettek. Ez majdnem áíalános szokásvolt a régibb kor népeinél és előfordul ma is avadaknál. Hogy az elégetés a pogány magyarok-nál is divott, bizonyitja Eckerhard a sz.-gáli ko-lostor kirablásáról való elbeszélésében, s bizo-nyitja iróínk öszhangzó véleménye szerint — a„se hire, se hamva" példabeszéd.

Nevezetes az, hogy ezen sirhalmok egymás-hoz kisebb-nagyobb mérvben hasonlók. Azongyönyörü rajzok, melyeket Bonstetten a svájczirégiségekről, sírkamrákról kiadott, és a mi hal-maink közt rokonságot, hasonlatosságot, tehátegyidejűséget lehetetlen föl nem fedezni, — ilyekegyenlő kultúrára mutatnak. A honunkban eddigfölásott sirhalmok csekélyben térnek el egymás-tól és ép ez eltérés a legfontosabb. Különben dr.Rómer a honunkban található kun halmokat abronz- és vaskorszak közti átmenti időbe helyzi.

A régi hun temetkezés tekintetében a ma-gyar régészet és tudomány igen sokat köszönheta derék Érdynek, ki szorgalmas kutatásai által amagyar régészetnek a honi történetben, és bennemagának tiszteletre méltó helyet vivott ki. Érdy1847. május havában indult ki több tudomány-kedvelő barátjával (Szabó, Varsányi) e halmokátkutatása végett. Potentiánát is meglátogaták atapasztalata után előbbi irók ellenére, hajdaniléteztét vitatja. Kutatásai nevezetes eredményétÉrdy — még akkor Luczeubacher — az akadémiaelőtt föl is olvasta. Nehány fontos helyet idézünkbelőle.

„Máj. 26. lékeitettük meg az elsö, 1 öl s 2láb magasságú — 30. számu — halmot, melynektetején a hányt föld rétegei közt három egymás aláhelyzeti kő tüntelő. Ezeket jelköveknek neveztükel. Alattok földszint 4'/2 láb hosszu és 3 láb szé-les, lapos kő volt, keletről nyugatra élére állítva,melynek mindkét oldala mellett égésfekvetek va-lának, ezekben msgégetett tetemek, szondárabok,hamu, réztöredékek (bronz), és egy águ vasnyil-CSUCB; cserepek pedig az egész halomban elszórvafordultak elő."

.,E halom — 73. sz. — tetejéről már azelőttsok föld bordatott el és ezzel az első jelkő is el-tünt, a megmaradt két jelkő körül két kisebb, ésalább egy nagy, kövekkel kirakott égésfekvetreakadtunk. Földszint, a halom közepén nagy gödörvolt, nem ásva, hanem hordott földből körültöltves kövekkel kirakva; ezek és a földhányadék köztégésfekvetek, a hányt föld között pedig famarad-ványok jöttek elő. A nagyszámu kövek kö?öttmindenütt megégetett tetemek, tömérdek hamu,szén és cserép fordult elő; hamuval szekeret lehe-tett volna telelapátolni, válogatott széndarabok-kal az ottani kovács több kosarat rakott meg, éssok széndarab elolvadt rézzel volt beborítva, mi-ből az következik, hogy e halomban legalább is50—60 halott volt elégetve, a mi kétségkivülrendkivüli esetre mutat. A hamu és szén közöttréz, vas, egy darab üveg és csontszerek töredékeifordultak elő. A tömérdek ekzórt cserépdarabok-ból egyedül két csészét és két edényt bírtunkösszeállítani, annyira el volt rombolva minden."

Érdy ezuttal négy halmot ásatott föl, mind-négynek rajza érdekes közleményéhez van mellé-kelve, részletekben eltérők, de egészben egymás-hoz, s az általunk fölásotthoz is hasonlók. Közle-ményét még a talált töredékek, ékítményekvilágosítják. Varsányi János fölvevé e halmoktérképét Í8,sl22 halmot jegyzett föl. Mi — hajóiszámítottunk — a 120 ikat hánytuk szét. Megér-kezve ezen halomhoz, melyet egy becsületes föld-birtokostól kaptunk e czélra, miután kirendeltembereink ia összegyültek, az ásatáshoz kezdtünk.A halom nagy kerek, ép, átmérője mintegy 7 ölvolt.

• Az ásatást középen és onnan délnek egyárok* an kezdettük. A munka gyorsan folyt s ali<rhaladtunk 3 láb mélyen, uj iszapos földrétegre ésezen alól két jó darab kőre találtunk, az á ' t !unkfölvett központtól keveset délkeletnek. Ezeketjelköveknek vettük s a halom közepét itt véltükföltalálni. Két lábnyira e kövek ahtt már

yülő, karjait kiterjesztett, fejét féloldalra hajtottcsontvázra találtunk. A csontváz nem lehetett ki-

fejlett emberé, bár koponyája, melyen nehányszőrszál is volt, melyek azonban a levegőnél ösz-szeporlottak, a többi testhez képest, aránylagnagyobb volt. A koponyának csak hátsó része ésaz állkapczák valának meg. A csontváz, bár meg-lehetős, de még sem egész. — Ezenközben azészaki resten is folyt az ásatás. Mir.tegy 4 lábnyimélységben itt egy czölöpre találtak, melletteegy csontvázra, de mely már nem volt ily egész.Szétszórva pedig itt és ott mintegy háromfélecseréptöredéket, melyekből mindössze Rómer ur-nak csak ily egészeket sikerűié összeállítani. Né-melyike e cserepeknek vörös, és irlával meanderékítményeket mutat. Maga a készités nagyonprimitív; a máz a fölszinen nagyon csekély, belőlki nem égetett, az edény fala szemcsés, minekfolytán folyton porlik. Egész urnákat maga Érdysem talált; ilyek nagyon csekély számmal fordul-nak elő s csakis a római temetkezéseknél. A véle-mény tehát az, hogy a temetési ünnepélynél, atornál az edényeket össze szokták törni s a sir-hantba dobni. — Hét-nyolcz lábnyi mélységbenkőrétegre találtunk, mely közepén vastagabbvolt, és az egész halmon át tart. A déli részenmintegy három igen nagy, és egy mesterségeslyukú kő találtatott. Nevezetes az, hogy követ azegész vidéken csak jó messzi, Promontor felé ta-lálhatni. Itt-ott némi hamura is akadtunk ésszéndarabocskákra.

Ime kutatásaink eredménye. Csekélynek lát-szik, de a hazai történelemre nézve nagybecsü, akésőbbi archaeologusnak nevezetes szolgálatottehet. Már maga ezen halmok alkotása, miket akülföldi tudományos világ oly szorgalommal ta-nulmányoz; a benne talált csontvázak, cseréptö-redékek sok tekintetben nevezetesek, érdekesek,sajátságosak. A laikus előtt csak a kincs birérdekkel. Némely parasztember ettől csábittatva— mint nekünk elbeszélték — felásta valamelyikhalmát, egyes bronzdarabokat, nagyobb cserepe-ket, hamut talált ott. Mint értéktelen holmikataztán csalattatása boszujában összetörte, eldobta.Ha egyes falu és község egyházi és világi előljá-rósága széles Magyarországon ügyelne erre, vagyaz ily helyeken szétszórt tárgyakat a műveltebb osz-tály figyelemre méltatná, a nemzetnek, a tudomáy-nak sok kincs mentetnék meg. Iszonyu könnyelmü-séggel bántunk mi eddig, és sok helyen még mott isa meg nem vetendő és eléggé meg nem becsülhetőrégi dolgokkal!

A kőréteg alstt nem kutathattunk, mert anap már hanyatlófélben volt ea társafá„unk (obbtagja elvesztve türelmt't, a visszatérést sürgette.Némelyik nem nagyon érdekeltetvén a tárgyáltal, csak tréfás oldalát vette föl. Igy éhalombanegy ürge ütött tanyát. A munkások, lyukáratalálva ásásközben s ott valamit észrevévén, azadott utasitáshoz képest, nagy figyelemmel huz-ták azt ki, az egész társaság kiváncsian körülállás bámulta darabig a zabpolyvát, mig valamelyikközbeszólt: .,Attila hamuja!" s hangos nevetésbentörtünk ki. Régészeti kedvünk emeléfére nehányüveg pezsgő is hozatott ki; egyik elcsente a du-gót s bedugta a munkások földje közé. Nemso-kára egy rácz munkás reá talált, n- zte darabig,megismerte a dolgot s kidobta azon tréfás meg-jegyzéssel, hogy m jd talán az üveg is utána jő.Társaságunk egy szenvedélyes tagja azonbanmohón kapott utána, bámulta darabig, forgattakezében s csak akkor vette észre magát, mikor acsinttevő közbekiáltá nevetve: Attila stopfiija!

Azonközben mig a halomnál az ásatásokfolytak, én egy földmivelő által egy római őr-helyhez vezettetem magam. A nép kisebb kliszá-nak nevezi. A Duna fölött emelkedik roppantmeredekség- és magasságban, de hajdani rómaiépítkezés nyomait itt nem találtam. Cseréptöre-dékek, tégladarabok szétszórva hevertek minde-nütt, de azokra rómaiságot fogni nem lehet.Mindazáltal mesterségesen kellett igy emeltetnieEgyszerü fö'dsáncz, két oldalról a Duna védi,mas részekről mély árkok. Ha sereg venné magátma bele, csak ily állapotban is a mint van, hatal-masan volna védhető. Az, ki ismeri a római épít-kezést, a kaszírumok és vallumok elhelyezésétvégig a Dunán, védelmül az északi barbár világellen: alnpos oka van hinni, hogy itt hajdan rómaivallum vala. Különben hoisza590, szélessége 140lépés. A Duna felé 7 kiugrással, mondhatni erőd-del bir, melyeknél a szélesség 250 lépésnyi.

IV.[fí. Sina kastélya. Magyar vendégszeretet'. Hnmzsabéf

hárem-szobái, pincéi. Török minaret.)

Visszatértünkben Érden b. Sina Simon kas-télyába szállánk be, hova keresztülutaztunkban

meghivatánk. Itt egy derék magyar család általvalódi magyar vendégszeretettel fogadtatánk.Ugy látszik, e kastélyba a magyar vendégszeretetismét visszatért, mert 1847. — mint Érdy irja —„az illedelmes bejelentés után odahagytuk a kas-télyt, melyből a mostani tiszttartó régen elűzte avendégszeretetet."

Az úgynevezett kastélyban a nevezetességekmegtekintésére vezettek. Egy sötét lépcsősoron,egy még sötétebb folyosóra értünk, mely külrőlészre nem vehető. Már maga a folyosó is oly tit-kos, oly komor, mint maga azon idő, melyeketképvisel, mint azon emberek műveltségi állapota,kik itt hajdan aljasságaikat üzték. A folyosótólnehány sötét, titkos szobába vezettek. A hagyómány ezeket Hamzsabég hárem szobáinak mondja.Mi alapja van az egésznek? nem tudom. Annyiigaz, hogy a nép az Érden alóli rétet, hol a mina-ret Áll —ílamzsabégnek nevezi. A szobákból csakkét kis ablak nyilik; egyik egy kis, magasan el-kerített kertbe, máaik a sötét folyosóra, botétekvoltak ama századok, s nyomukat hagyták ittazon népek máig is fájdalommal szemlélhető elal-jasodásában, milyek török iga alatt sínylették,mint ez az itt tengődő lakosokon látható. Kitemberi méltósága érzetére jutni nem engednek,attól nem is követelhetni, hogy ahhoz képest vi-selje magát.

E szobákból a majdnem az egész hegyolda-lon átvonu'ó pinezékbe szálltunk. Itt is valamititkos, fájdalmas érzés lepett meg. E sötét fülkékborzasztó dolgokat tárnának föl, ha megszólal-hatnának. A török uralomra, mely alatt — a hagyomány szerint — e helyen Hamzsa bég üté föltanyáját, a legkérlelhetlenebbül zsarnokoskodvaa vidék fölött, a nép ma is rettegéssel emlékszikvissza.

Bucsut véve a szivélye3 lakóktól, ismét sze-kérra ültünk, hogy kirándulási Programmunkutolsó pontjának is eleget tegyünk — a törökminaret megtekintésével. Egyszerü, massiv, ke-mény, négyszögü homokkőből emelt, 16 élü, mint-egy 12 öl magas torony az, magára állva a réten.Rajza Érdinél szintén látható. A keskeny, világ-nélküli 50 lépcsőn fölérve, a vidék egész pompá-jában terült el előttünk — a leszálló nap láng-özönnel árasztá el a tájat. Havasi Béla.

A magyar köznép babonái.Ö38zegyüjté: Molnár István

(Vége.)

44. „Éjfélkor keresztúton átmenni, nem jó."— Ha az ember megteheti, legjobb akkor azágyban.

45 A milyen zimankós az idö, m.don amenyasszonyt viszik, olyan zimaukós lesz a há-zasélet is." Okos embertől, még ha vőlegény is,méltán megvárhatjuk, hogy szép időben üljönelőször kocsira azzal, a kit szeret.

46. „A. ki előtt anyui keresztül fut, az olyantmegkezdett utjában baj fogja érni." — Elébb anyulat, ha t. i. az utazónak puska van a kocsiján.

47 Pénteki napon hordozóskodni — vesze-delines.'""Nem tudom, ha vajjon a pesti háziurakBzem elött tartják-e ezt, mikor Szent-Mihálynapja péntekre esik ? . . .

48. „Ha a házasulandó legény a maga kalapiát kérés után a leányos ház karójába akartja, azóhajtott egybekelésnek nem lehet gátja." - Kép-zelhetjük, hány ilyen kalapaggatónak lyukadha-tott már ki, nem ugyan a kalapja, hanem a ka-lapba helyzett vérmes reménysége!

49. „A tavaszszal először kihajtó barompász-tornak azért adnak tojást, hogy a lábas jószágegész nyáron át kövér legyen." — Csak jó nelegyen a legelő! . . .

50. j A menyasszony ládáját azért nem zárjákbe mikor viszik", hogy annak idejében a bába mi-nél kevesebb fáradsággal érdemelje meg kiszabottfizetését." -- Hát ha épen nem láda, hanem almá-rium a hozomány? . • •

51 A karácsony éjszakáján asztalon tartottszénből, ha mennydörgés alatt a tűzhelyre vetnek,nem üt a házba a villam."

52 Ha a járni kezdő kis gyermeket megmosolyogják s ügyességén örülnek, félbensza-kitja a megkezdett járást."

53 A ie"-yben járó leánynak jegybenjárásaideje alatt azért nem szabad megenni a hurkátmert különben annak idejében eres labu örökösselfogja megajándékozni férjét.'

535

54. „A tehén dagadt tőgye, ha a gazdaasz-ezony első fákötöjével háromszor egymásutánmeghuzogatja, megapad."

55. „Ugyancsak a tehén dagadt tőgye meg-apad, ha föfolyó (északfelé) vizet mozsárba meg-törnek, s ezzel azt szintén háromszor egymásutánmegmossák."

56. „A menyasszony, ki női bajától mi-nél elébb meg akar szabadulni, öreg anyjas vagyvalamelyik öreg nőrokona ruhájában esküdjékmeg."

57. „Ha egy asztal mellett tizenhárman ül-nek, a tizenhárom közül egy meg fog halni." Ebabona nem csak a nép alsóbb rétegében, hanema felsőbb osztályokban is talál hívőre. Szerintemis legtanácsosabb, hogy a ki megteheti, a jövő ara-tásig minél kevesebbed-magával üljön az asztalmellé.

58. „A menyasszony, hogy párosélete annálszerencsésebb legyen, midőn esküvejére megy,fokhagymát és sütnivalót visz kebelén." A tisztaszerelem aligha czólhoz nem vezetőbb ama sza-gos portékáknál?! . . .

59. Esküvője után a menyasszony háromgyüszü vizet iszik meg, hivén, hogy az elsőbenmegitta férje — a másodikban napa, — s a har-madikban saját mérgét." — Annyi bizonyos,hogy, ha, — mint az ily eseteknél nem ritkaság,föl van a nő hevülve, s ily mértékkel üritgeti avizet, nem szerez tüdőgyuladást.

60. ,,Azon a napon, a melyen kenyeret süt,azért nem ültet palántát az asszony, mert az min-den öntözés daczára is elszárad."

61. „Ha nagy felhő közeleg, nehogy a jégelverje a határt, ki kell hányni a pemetet az udvarra." — Hanem ezért 1863 ban talán még apemétnyeleket is elverte?! . . .

62. „Karácsony éjszakáján minden termék-ből kell egy keveset az asztal alá tenni, mert haaz ember a házi állatoknak ilyenből ad, szaporafajtájukká válnak."

63. „A mely leány a következő farsangonminden áron férjhez akar menni, akarata csakugy valósul, ha karácsony éjszakáján a harang-kötélből egy kis darabkát vághat." — Nem kellazzal a kötéldarabkával tréfálni, mert hátbaleendő férjem uram kezében hosszura talál nőni,aztán a vizba áztatja!! . . .

Legyen elég ennyi a javából! . . . Valóbanszép számu magzatok, s fájdalommal gondolunkreá: hogy édes anyjuk, a tudatlanság, daczárahogy nem mai menyecske, s e szerint az értelmifölvilágosodás ő kegyelmét is rég leüthette volnamár lábáról, még mindig olyatén erőben vanhogy nemcsak terjedelmes családját ápolri képesde ha megesküde ellensége, a tudomány, résennem fog állani, reményünk lehet, hogy még több,e nembeli sarjadékokkal is meg fogja a világotajándékozni. Ha magát az anyát a tiz parancs tilalma ellenére amugy szép szerével mielőbb meg-fojthatnók, lassankint majd csak kimenne a lélek a gyerekekből is, miután azonban az elsőtöbbnyire titkos helyeken, a javas asszonyoknál,8 a nem iskolázott falusi nőknél fekszi a gyermek-ágyat, nehezen fér hozzá a tudomíny. Legtöbbena népbarátok közül azzal vigasztalják magukat:hogy iszen egyszer valahára majd csak ki foghalni a tudatlan vén nemzedék, — én pedig ta-pasztalásból a mondó vagyok: hogy mig a népalsóbb rétegében azon kárhoztatandó tévhit uralg:;,hogy a nőnemnek nem kell annyi tudomíny,mint a férfinak" — s a köznép elégnek tartja, haleánygyermeke egy keveset olvasni, s imádkoznimegtanul, addig mindig leend értelmi önállótlan-ság, mely szivesen elfogadja s adja tovább azefféle, épen neki való táplálékot. Minden áronoda törekedni tehát, hogy a köznép leánygyermckei az iskoláztatás által ugyanazon színvonaláraemeltessenek a fölvilágosodásnak, melyen a fiugyermekeket ma már örömmel látjuk, s ez eset-ben lassankint kevesedni fog ezen maszlagosnövény, a babona tenyésztőinek s ápolóinak számais, el fogjuk érni az időt, melyben vele t. i. a ba-bonávaf— mikép czikkem elején kifejezem — csakis mint boldog em'ékezetü ostobasággal fogjukegymást mulattatni*).

*) Tiszteljük ezen komoly roszalását a b ibonfínak afelvilágosodás szempontjából De mint a nép eszejárásáriak,képzelő erejének s miveltségi fokának kifolyása s tanujelea történelem búvárai előtt és lélektani szenpontbíl is min-dig figyelemre méltó tárgy fog m radni. — Szerk.

Egy kis észrevétel.A „Vasárnapi Ujság" f. évi okt. 28-án meg-

jelent 43-dik számában az 1850—53 ban fenn-állott politikai magyar lapok rovatában 519—20.1. következő adatok helyreigazitandók:

1. Az általam alapitott „Magyar Hirlap"-naknem 1852. szept. 3-tól fogva, de 1849.nov. 15-keóta kiadója és egyedüli szerkesztője én voltam.

2. Nádaskay Lajos az emlitett lapnak sesegédszerkesztője, se vezérczikkirója nem volt.derendes munkatársa és fordítója, főkép pedig an-nak pontos rendezője és superrevisora, s abbaegyetlen egy politikai és nemzetgazdászat! czik-ket sem irt.

3. Dózsa Dániel, Révész Imre, Egressy Gá-bor, Gyurics Antal, Kelemen Mór egyátalábannem tartoztak a , Magyar Hiríap" dolgozó:ársaiközé, s ezen t. cz. urak közül egyik is abba egybetüt sem irt. Obernyik Károly a lap kecskemétilevelezője volt, de tőle abban egy novella se je-lent meg; Jókai pedig nemcsak novellákat irt, de„Kibékülés" czim alatt 1850. tavaszán, nehánypolitikai vezérczikket is közlött.

4. A „Magyar Hiríap" egyetlen egy kötelesvagy hivatalos példányt sem adott. Példányainakszáma 1850. novemberben 1722-nél kevesebbvolt, 1852. elején a 2400 at haladta.

5. Végrn tán emlitést érdemelt volna, hogya „Magyar Hiríap" maga, szerény állásához ké-pest, a magyar emigránsok segélyezéséhez hozzá-járult. Több ily hazafiak, mint a lap külföldi,jelesen londoni és párisi levelezői havonkint 50 —60 pft. dijat huzták, s nemcsak b. Jósika MiklósBrüsszelben, de Xántus János, a pesti állatkertmostani igazgatója is azok közé tartozott; e lapvolt továbbá az elsö minden hazai hirlapok közt,mely villany-telegrafi sürgönyöket adott, és ab-ban 1851. decz. 3-kán reggel az azelőtti naponPárisban történt államcsíny már közöltetett; va-lamiat ugyane lap bár nehéz, de hazafi-kötelessé-gét teljesitette, midőn Losoncz városának 1849.az oroszok által földuláeát leírván, a hazai kö-zönséget adakozásra fölszólitá, mely uton — a mais nálam levő eredeti nyugta szerint — közel7000 pft gyült be az emlitett város javára.

Buda, okt. 30-án 1866. Szilágyi Ferenc*.

E g y v e l e g .— (Az északamerikai egyesült államok) né-

pessége az utohó polgárháború bevégzése ótaigen gyorsan szaporodik. 1860-ban a lelkek számamég 31,418,321 volt, s most már 35,500,000 reteszik. Minden arra mutat, hogy a jelen évtizedvégeig még eléri a 40 milliót.

— (J. trichin-félelem). A mult nyári hadjá-rat egy német ismertetője többi kíSzött azon kü-lönös dolgot is beszéli, hogy a porosz had-eregkatonái a disznóhus evéstől mindig tartózkodtakés számos requisitióik alkalmával a sertések irántmindenütt kímélettel viseltettek. A porosz sereghadiparancsaíban a dizsnóhus-evés vil igosan megYolt tiltva.

— (öreg emberek kedvtöltései.) Bécsböl irják,hogy ott a mult napokban nagy feltünést okozotthárom agg zarándok. Az egyik 84, a másik 80, aharmadik 77 éves. Mind a hárman Jeruzsálembőljöttek, s e roppant utat, a hol csak lehetett, gya-log tették. A három öreg azért jött Bécsby,mert itt egy 64 éves negyedik uri ember akarhozzájok csatlakozni, a kivel ismét gyalog akar-nak elzarándokolni Rómába; hogy ott a pápa ál-dását kikérjék. Rómából azután mind a négyenismét visszavándorolnak Jeruzsálembe.

— (Jó számitás.) Egy a«gol lap irja, hogyHampsteadban, London környékén, egy bekerítettrét mellett a következő falragasz olvasható: ,,Eréten lovak legelhetnek, és pedig: 1) hosszu far-kuak három shilling és hat penceért, 2) rövidfarkuak két shillingért." E különbség okát BZillető ur ugy magyarázta meg, hogy hosszu fartiulovak könnyen elűzik a legyeket, a nélkül, hogyaz evésben akadályozva lennének, mi<rarövid far-kuak mindig a bogarakat harapdálják, 8 ezértkevesebbet ehetnek.

— (Az európai színházak száma.) Európábanjelenleg 1581 szinház van; és pedig Ol<iszors/.ág-ban 346, Francziaországban 337, Németország-ban 191, Spanyolországban 168, az ausztriai bi-rodalomban 150, Nagy-Britanniában 150, Orosz-országban csak 44, a kis Belgiumban 34, Hollandban 23, Svájczban 20, Svéd- és Norvégországban18, Portugalliában 16, Dániában 15. Törökország-ban 4 Görögországban 4, Havasalföldön 3, Szer*biában 1.

536

Hifi

Irodalom és művészet.*• (Megjelent naptárak) Emich Gusztáv ki-

adásából a jövő évre közelebb négy uj naptártvettünk. Ezek a következők: 1) „Gazdasági zseb-naptár," szerkeszté Kodolányi Antal, az orsz.gazd. egylet s.-titoknoka. A naptári részeken ki-vül hasznos gazdasági tudnivalókat tartalmaz sjegyzésekre alkalmatos tiszta lapokkal, mindenhónapra külön, czélszerüen el van látva. Ára csi-nos vászonkötésben 1 ft. 80 kr. — 2) „Ügyvédeknaptára," szerk. Kassay Adolf; ára 1 ft. 20 kr.—3) „Gombostű-naptár," szerk. Hajnalka, [diszeskiállitásu női naptár, szépirodalmi tartalommal;ára 1 ft. 50 kr. — 4) „Bolond Miska naptára,"ára 80 kr.

** (Magyar posta-szaknaptárra) hirdet előfizetést Sárkevics Béla, szatmári postakezelő. Óhaj-tását fejezi ki, hogy miután a hazai hivatalosközegeknél hivatalos nyelvül már mindenütt amagyar használtatik, alkalmaztatnék a hazainyelv a postaügyletnél is. E czélra akar mun-kálni szaknaptárával, melynek tartalma lesz: 1.Évnaptár 1867-re. 2. Hivatalos rovat. 3. Levél-posta bérmentesités, keresztkötés- és mintakül-deményekkel a föld minden helyeire. 4. Szekér-posta, küldeményi bérmentesités a föld mindentájára ; csomagolás pecsételési utasitással. 5.Minden hirlap előfizetési ára, a kiadó-hivatali he-lyiség megnevezésével; s végre 6. A magyarposta teljes tiszti névtára. A példányok az alá-irási iv beküldése vagy megrendelő levelekre is,„utánvét" mellett küldetnek szét. A gyüjtőkminden 8 példány után egy tisztelet-példánytnyerendenek. Az előfizetés a szerkesztőhöz Szat-márra küldendő. Egy példány ára 80 kr.

** (Uj regény.) Ponson du Terrail, olvasottfranczia iró ,,A czigány-király" czimü négyköte-tes regénye, Solymossy Pál által forditva, magya-rul is megjelent. Kiadta Emich G. Ára 3 ft.

•* (A Csokonai-szobor) ügyét illetőleg aztirják Debreczenből, hogy az emlékkert-társulatbizottmánya elfogadta az Izsó Miklós által készi-tett szobor-mintát, sőt e müvész hazánkfiát a szo-bor nagy mintájának készitésével is megbízta, sIzsó a jövő év tavaszáig elkészíti e munkát. A 8láb magas szobor bronczból lesz öntve. Az eddiga szoborra gyült adományok ugyan még épennem elegendők arra, hogy Csokonainak méltószobrot lehessen emelni, de bizton hiszik, hogyDebreczen polgárai városuk halhatlan szülötténekemlékszobrára tehetségük szerint a legnagyobbkészeéggel fognak adakozni.

Egyház és iskola.— (Az elhunyt herczegprimásért) okt. 29-kén

tartatott meg Pesten a szent-ferencziek templo-mában s a Terézvárosban az ünnepélyes requiem.A fényes ravatalon a főpapi jelvények díszelegtek,s számtalan gyertya árasztá fényét a tágas szen-télj ben.

— (A keszthelyi orsz. gazd. tanintézetben)az erdőszeti tudományok rendes tanárává Wag-ner Károly nagybányai cs. k. főerdősz nevezte-tett ki.

— (Pályázat tanítói állomásra). Temesmegyeben Lippára magyar tanitót keresnek. E 10,000 la-kost számláló, szép fekvésü csinos város mindeddignélkülözte a magyar tanitót, holott pedig azOttani értelmiség legnagyobb része magyar. Ne-hány derék polgár buzgolkodása folytán Lippá-nak végre magyar tanítója is lesz. Á tanitó szá-mára évenkinti 600 ft. fizetés és ezabad lakás vanbiztositva.

Közintézetek, egyletek.** (A pesti takarékpénztár) okt. 25-kén

rendkivüli közgyülést tartott, meljben elhatáro-zák, hogy a házat a jövő tavaszszal egészen kiépí-tik. Az épület reáltanoda-utczai része ez időremár lakható lesz, s ott lesznek a hivatali helysé-gek. A sarkot képező háromemeletes ház, vagyinkább palota, disze lesz a fővárosnak.

** (A középdunai gözhajótársaság) október-ről elmaradt közgyülése november 14-én délelőttfog megtartatni.

** (A pest-losonczi vaspálya-tár saságnak)Pestmegye területén levő csődtömegét legköze-lebb átadták a társaság képviselőinek. Az indó-házban átvették a mozdonyokat, sineket stb. atársaság irodáiban pedig az ott levő értékpapiro-

T A R H A Z.kat, irományokat, könyveket stb. E szerint azegéez tömeg a táreaság birtokába jutott. Örven-detes tényül emiitik, hogy a hatvan-tarjáni szaka-szon a munkálatok tizenöt hónapos félbeszakításadaczára 300 frtnál nagyobb kár nem történt. Azépitési vállalkozók kijelentették, hogy a vasutmegnyitása még ez év folyamában meg történhe-tik, ha idején lerakják a síneket.

** (Az elsö bánsági kereskedelmi s iparbank)alapszabályai s ügyletrendje a legfelsőbb jóváha-gyást megnyerték.

** (A pesti jótékony nö'egylet) f. évi okt.28-tól nov. 24 éig terjedő négy hétre 175 szegényszámára, kik közül 17 uj és 158 már előbb is ré-szeltetett segélyben 449 frt. 40 krt utalványozott,és pedig hetenkínti részesülésben álló szegények-nek 307 frt. 10 krt., negyedévenkint részesítet-teknek 50 frt. 30 krt., egyszer mindenkorra se-gélyezett szegényeknek 92 frtot. — Az egyletkötőintézetében jelenleg egyéb munkára nem ké-pes 18 szegény talál foglalkozást ea keresetet;ezen intézet raktára Liedemann B. F. boltjában(váczi-utcza és városház tér sarkán) létezik.

Közlekedés.•/ (Az államvaspálya-társulat,) a jelen nagy

forgalom folytán közzéteszi, hogy további rende-letig egy-egy szállitási levél után csak egy kocsi-rakatot vesz fel, és minden szállitási levelet, melyegynél több kocsirakatra szól, visszautasít. Avasuti forgalom akadályainak megszüntetésére OFelsége elrendelte, hogy a most folyamaiban lévőcsapatszállitásokat lehető és kellő tekintettel le-gyenek az általános forgalomra.

f (Alföldi vasut.) Gr. Károlyi György, b.Eötvös József, Trefort Ágoston, b. WenkheimBéla, gr. Károlyi Sándor és Schossberger-Tor-nyai urak a kereskedelmi miniszteriumnál legkö-zelebb lépéseket tettek a nagyvárad szeged- eszékivaspálya végleges engedményezése iránt. A csa-ba szeged-szabadka-bezdáni 29 mértföldnyi sza-kaszon kezdik az épitési, hol az alapépités egyrésze már elkészült. Azután következik a be;dán-baranyavár eszéki 7.4mérföldnyi, és végre a nagyvárad-ceabai 11.6 mérföldnyi rész kiépítése.

Mi ujság?—• (A magyar országgyűlést,) a mint bécsi

tudósitások határozottan állitják, már f. hó 19 reössze fogják hivni.

** (A pesti vizvezeték ügyében) mult hétentartott tanácdkozmány határozottan előre vitte ezüdvös vállalatot. Miután a tervben megállapo-dás megtörtént, a költségvetéssel vállalkozó ipa-rosok ajánlatainak előterjesztése folytán tisz-tában vannak, a részvénymivelet kidolgozva ké-szen fekszik: ugyszolván az egésznek a közönségrészvétkörébe való bocsátásához csupán a város-sali szerződés megkötése hiányzik. A tervre nézveaz ügyet kezelő bizottmány azt fogadta el, hogycsak részenkint és ne egyszerre az egész város-ban kezdjék meg a vizvezetés életbeléptetését.Igy milliók és sok százezer helyett kevesebbel ishozzá lehet kezdeni, s pár év alatt aztán az egészvárost átfuthatja a vizvezető csövek hálózata.

— (A pesti állatkertből.) Az állatkert tyuk-háza nemcsak elkészült, hanem már népesítve isvan gyönyörü és különféle brabanti tyúkokkal;láthatók ottan a legszebb tyukfajok nagy válasz-tékosságban, s különösen érdekesek a chinai, ashanghae, Dorking, Honplane, Bántam, Hondám,la fléche, Bramaputra, Créve coner, Polland, ésszámos más tyukfajok. Ajánljuk gazdasszonyainkfigyelmébe a gyüjteményt; s megjegyezzük, hogyXántus igazgatónak szándoka, nagyban szapori-tani mindezen tyukokat, s a felesleges szapcrasá-got évenként szeptember végén előre kihirdetendőárverésen eladni, hol aztán alkalma fog nyilnigazdasszonyainknak, egymáera liczitálni, s az ál-latkert pénztárát épen ugy, mint saját udvarokszépségét gyarapítani.

** (A velenczei területre szóló levelek) Velen-cze átengedése folytán ugyanazon dijhatározmá-nyoknak vetvék alá, mint az Olaszország többirészeibe szóló levelek. A kereskedelmi miniszte-rium azonban, hogy mérsékeltebb díjtételeketeszközöljön ki — már lépéseket tett egy uj ausz-triai-olasz postaszerződés megkötése végett.

** (Elfogott önkénytesek.) Bécsben mult hét-főn nagy feltünést okozott 30 bécsi önkénytesbekisérése, kik négyenként egymáshoz lánczol-

537

tatva, katonai födözet alatt hozattak a kaszár-nyákba. Az illetők a sorozásnál beleegyeztek a $évi katonai szolgálati időbe, azután azonbanmegszöktek.

** (Berlini lapok) azt irják, hogy ő Felségeaz ausztriai császár, a maga személyét illetőleg,még nem jelenté Berlinben, hogy a főherczegekpéldáját követve, lemond a 2-dik számu Ferenczcsászár nevü porosz gárda-gránátos ezred főnök-ségéről.

** (Azon hajóról,) mely a mult héten Eszter-gom közelében elsülyedt, oly gyorsan megmen-tették a gabonaszállitmányt, hogy egy rész mégszárazon hozatott ki a partra. — A „pesti bizto-sitó-társulat," melynél a szállitmány biztositvavala, tetemes összeggel van viszontbiztosítva »ennélfogva a reá eső veszteség a 4000 ftot nemhaladja meg.

** (A „háromegy királyság" számára,) 1865.decz. 19 ki országgyülési határozat folytán, ahelytartótanács uj országos pecsétnyomót készít-tetett ezen fölirattal: „A dalmat, horvát és tótháromegy királyság országgyűlésének pecsétje."A régi pecsétnyomót most már mint történelmiereklyét, az országos levéltárba helyezik. Ez még1495-ik évből származik, a midőn Magyar- ésLengyelország királya, Ulászló, Horvát- és Tót-országnak külön oklevél által, saját czimert eapecsét használati jogát adományozta.

** (Régi pénzek.) Berneczén, Hontvárme-gyében, Ipolyságtól alig egy órányira, egy gazdaa maga kertében nehány darab, Zsigmond királykorabeli aranyat ta!ált. Mint vélik, e pénzeket,egykori tulajdonosuk a hussziták dulásai előlrejthette ide, midőn Hunyadi János a husszitákatSágon, a premontiak zárdája alatt megverte, vagymidőn Cseh László Léváról, 1444-ben a sági zár-dát feldúlta, kirabolta. — Hány darab aranyatlelt emberünk, nehogy különféle hivatalos fagga-tásoknak tegye ki magát, okosan elhallgatja,ijesztő példák nem hiányozván. Pár év előtt Tes-magon, egy zsellérnő saját kertjében, szintén ta-lált nehány I. Mátyás korabeli aranyat. A mintmegtudta a csendbiztos, szolgabiró, hosszu pro-tokollumokat vettek fel vele, mintha lopta volnae pénzt, tanukat hallgattak ki, végre mégis visz-szaadták neki mind a 26 dbot, a mennyit kivallottés előmutatott. 1816 ban egy perőcsenyi embersaját háza alapjában 160 tallért talált a XVII.század első feléből. Megtudta az uraság, s tiz évighurczolta az uriszéken a szegény embert, végreabbahagyta. 31 év mulva, az urodalmi fiskuamegint rákezdte az ember fiai és unokái ellen apört, aztán a királyi fiskus is bele kapaszkodott;máig sincs vége a pörnek.

** (Veszprémben a csizmadia- czéh) s az ujon-nan alakult czizmadia-ipartársulat f. hó 18-kán amindkettő által elfogadandó uj alapszabályokalapján egyezség megkisérlése végett gyülést tar-tott, melyen megjelentek a csizmadiamesterek kö-zül körülbelül 130-an, az uj ipartárBulat tagjaiközül valami 7—8- an. A viszály onnan eredt, hogya csizmadiák néhány tagja a mai kor igényeihezalkalmatlanoknak találván a mult században kelet-kezett czéhrendszabályokat, elhatározta, hogy aziparrendrartás szabványai szerint független ipar-társulatot alakit. De a csizmadiák tulnyomóannagy száma idegenkedék az uj társulatba lépéstől,annyira, hogy ennek mindössze csak 12 tagja lett.A külön ipartársulat e szerint meg nem állhat-ván, a helytartótanács királyi biztost küldé kiarra , hogy mindkét társulat közbejöttével ujalapszabályokon nyugvó szerkezetet hozzon létre,melyben aztán mindkét társulat egygyé olvadjon.

•* (Embertelen csiny.) Uj-Pestről jövő fuva-rosok a napokban egy helyről jajkiáltásokat hal-lottak. Oda menve, egy parasztlegényt találtakmindkét fülénél fogva egy fához szögezve. Kétvándorló legény követé el e kegyetlenséget, kike g v P'pán vesztek össze vele. A fuvarosok meg-szabaditák szegényt.

** (A „Komló",) mely oly sok ideig volt avidéki vendégek és pesti fiatalság élénk estelizőhelye, már jó idő óta zárva van. Most azonban ujrakinyitják, miután a „kis pipá"-nak jó konyhájá-ról ismeretes magyar vendéglőse bérelte ki.

** (A hesseni választófejedelemség) egyik kishelységében következő falragasz hirdeté a Po-roszországhoz való annektáltatást: „A polgár-mesternél a király egy hirdetménye van letéve; aki el akarja olvasni, csak menjen oda. Tartalmaaz, hogy okt. 3-tól kezdve poroszok vagyunk.*'

Melléklet a Vasárnapi Ujság 44-dik számához 1866.*• (A rimaszombati hölgyek) nőegyletet ala

kitanak, s a napokban tartják első nagyobb össze-jövetelüket. E BŐegylet nemes czélja lesz a kol-dulás megszüntetése és a szegények ápolása.

** (Kelendő sorsjegyek.) A kolozsvári nőegy-let nov. l-jén megnyitandó tárlatánál játszó 10kros sorej egyek oly kelendőségnek örvendenek,hogy a kereskedésekben 10 kros helyett sorsje-gyeket adnak vissza, s a közönség szó nélkülfogadja.

** (A felvidéken) már teljesen beállott a tél;az Ipolyt nehány nap óta virradóra jégkéreg bo-ritja. Zemplénmegye Kelecsény nevü helységébenm. hó 25-én este annyira havazott, hogy az egészföldet sürü hó boritá.

** (Komárommegyében) a kolera teljesen meg-szünt, ugy hogy a helytartótanács által kirendeltkolera-orvosok már visszahivattak.

** (Kossuth,) mint a német lapok irják, Tu-rinban egy proklamatiót tett közzé, melyben afeloszlott magyar legio tagjait fölhivja, hogy men-jenek Görögországba.

** (Tüzvész.) A temesmegyei Hidegkuton(Guttenbrun), mult vasárnap mise után tűz ütöttki 8 l l ház és mintegy 40 gazdasági épület le-égett. A templom és plébánialak is a lángokmartaléka lett. A templom mennyezete leszakad-ván, a szentségen kivül, mit a harangozó életekoczkáztatásával mentett meg, minden odaégett.E mellett ropant sok gabona és téli takarmánypusztult el.

** (Háromszinü kandúr.) Debreczenben nem-rég valaki 300 forintos jutalmat tüzött ki három-szinü kandúrra; a pályázatra 6 állat érkezett be,melyek közül buzitai lakos, Kubacsek Andrásnevü egyén fekete-sárga-fehér-him macskája letta nyertes, mely állitólag nagy gonddal azonnalAngliába szállíttatott, hol a macska mostani gaz-dája szép összeget remél a ritka állatért zsebretehetni. A többi 5 kandúrt következő helyekrőljelenték be: Nagybecskerekről, Jakabszállásról,Miskolczról (kettőt), Kótajból. E szerint meglenne czáfolva azon hiedelem, hogy 3 szinü kan-dúr nem létezik.

•* (Elitéit bünös.) Erdélyben a fogaras-vidékitörvényszék e napokban sturmfeldi BeichsbergKárolyt, ki az idén egy fogarasi 13-éves leány-kát, miután rajta erőszakot tett, fejszével meg-gyilkolt, kötél általi halálra itélte. — Az elitélta végtárgyalásnál mindent kivallott.

** (Borzasztó tettről) irnak Eiemnikből, aszlavóniai határszélről. Ottani lakos, Luka Vaszi-lovich folytonos veszekedés közt élt feleségével,kitől négy gyermeke volt. Okt. 17-én a férj, mintrendesen, meglehetősen ittas állapotban tért haza,mindamellett azt kiváná, hogy a felesége mégpálinkát hozzon neki a pinczéből; a nő azonbanhatározottan megtagadá, szemrehányásokkal illetééletmódja miatt s könyes szemekkel mutatott máralvó négy gyermekére. Ez a férfit oly borzasztódühre ragadta, hogy a kályha közelében lévő fej-szét felragadta a olyat vágott a szegény asszonyfejére, hogy az rögtön halva lerogyott; ekkor azembertelen ember gyermekei ágyához rohant,mint egy őrült vágotc az alvók közé, s kettőt kö-zülök megölt. A lármára fölébredt másik kétgyermek borzasztó jajkiáltására előjöttek a szom-szédok, kik a dühöngőt megkötözték s őrizet alávevék. A háromszoros gyilkos másnap a megyeitörvényszéknek adatott át.

*• (Rablási kisérlet.) Mikolán okt. 24—25-énviradóra éjjel az Eszterházy urodalom pénztárátki akarták rabolni, azonban szerencsére nem tör-hetve be, mielőtt a zajra ,odasietők elfoghattákvolna, elillantak a rablók. Állitólag hatan voltak,elfegyverkezve és katonaruhában.

•* (A harkányi kut és népmondája.) Thantanár Harkányba utazott, hogy az ottani artézikut vizét megvizsgálja. Ez, mint az „OrvosiHetilap" irja, égvényes, és sok ként tartalmaz;lehűtve és szénsavval eaturálva, valószinüleg jólfogja a parádi vizet pótolni. A gázok, melyek avizsugárral kifejlenek, a gyertyavilágnál meg-gyuladnak s nehány perczig égnek. Ezen körül-méoy emlékezetbe hozott egy népmondát, melyszerint egy szegény Ördög megkért ama vidékenegy szép leányt, s meg is igértek neki kezét, haegy meghatározott terjedelmü föld fölszántásávalreggelig elkészül. A munka nem sikerült neki s amostani artézi kut helyén elsülyedt a földbe. Amonda szerint innen származnak ama lángok.

** (Babona.)A kolera elűzésének nem min-dennapi módjáról értesitik egyik lapunkat. Bihar-megye Agris községében egy ember fát hordandó,az erdőben egy időszakonként az őrülésnek némijeleit mutató nőt látott, s ettőli rémültében a fa-luba siet s ott tele torokkal hirdeti, hogy ő a ko-lerát látta az erdőben és pedig női alakban tehén-körmökkel. A rémülés meg is szülte hatását,mert a falu összecsődülvén, rögtön hét fiu és hétleány paradicsomi állapotba téve magát, egy ekeelé fogott hat ökörből álló vonat után a falu kö-rül egy barázdát vont, miközben helyenként meg-állapodva, többszörös „hó hó!'' kiáltással végzéa műtéteit, gyámolitva az ifjak s szüzek és afalu véneitől, igy vélvén magukat biztositani ajárványtól. Ezt az esetet, mely az emlitett községbabonás lakóira nem kis árnyat vet, maga sehinné a levelező, ha szem- és f ülíanuja nem lettvolna.

** (Rablógyilkosság.) Gölniczbányáról jelen-tik, hogy ott m. hó 16. és 17-ik közti éjen a Sze-pes-Olasziból kiindult s Gölniczbányára menőpostakocsit „Zimmermanka" nevü hegyen kira-bolták. A rabló két lövéssel a postakocsist agyonlővén, a kocsiban hagyta, maga pedig a posta-szekrényei nyom nélkül eltünt. Másnap reggel afeltört postaszekrényt Richmo falunál találtákmeg. A rablógyilkost nem sikerült még kézhezkeríteni.

** (Hosszu életkor.) Jesenje horvát egyház-községben, m. hó 18-án halt meg egy RavenskiApollónia nevü 102 éves agg nő, ki egész hosszuéletén keresztül soha beteg nem volt s haláligtiszta és ép fogakkal birt.

— (Halálozás.) Lezsák Lajos egykori székelygyalogsági főhadnagy, később Bem alatt Erdély-ben honvédőrnagy, Therezienstadtban, hová po-litikai vád folytán fogságra vivék, e napokbanelhunyt.

Nemzeti szinház.Péntek, okt. 26. „A Benoiton család." Vigjá-

ték 5 felv. Irta Sardou, ford. Csepregi L.Szombat, okt. 27. „Az afrikai nö." Opera 5

felv. Zenéjét szerz. Meyerbeer. — Ez este a bér-letszünet daczára zsufolásig megtelt a szinház. Aczimszerepet Mányik Ernesztina k. a. éneklé, sannyira megfelelt a nagyszámu közönség várako-zásának, hogy ez nemcsak megtapsolta sok tanul-mányt és müvészetét tanúsító játékaért, hanemvirágokkal és koszorukkal is elhalmozta. Mányikk. a. minden ujabb föllépte uj bizonyság arra,hogy mily jó nyereség ő a nemzeti színpadnak.

Vasárnap, okt. 28. „Vid." Eredeti dráma 4felv. Irta Szigligeti.

Hétfő, okt. 29. „A kísértés." Szinmü 5 felv.Irta Feuillet, ford. Badnótfáy.

Kedd, okt. 30. „A fehér nö." Opera 3 felv.Zenéjét szerz. Boieldieu.

Szerda, okt. 31. „Aesopus." Eredeti vigjáték5 felv. Irta Eákosi Jenő.

Csütörtök, nov. 1. „Faust." Opera 5 felvon.Zenéjét szerz. Gounod.

Szerkesztői mondanivaló.8480. Sükösd. I. A. A képeket e napokban utnak

indítjuk. A többi lapok expeditiói ügyeibe nem lehetsemmi befolyásunk. Ha lapunk küldése szept, végén meg-szünt, igen valószinü, hogy az illető megbizott csak ezenhatáridőig fizetett elö. Megvizsgáltatjuk. Különnemü la-pokat egy boriték és czim alatt elküldetni lehetetlen. Eztlegfölebb egy külön megbizott tehetné, a ki itt helybenaz egyes kiadóhivataloktól egyenként átvenné mindig apéldányokat s ugy küldené azután egy csomóban tovább.Ezzel azonban sem az idö-, sem a költség, kímélés nemérethetnék el.

8481. Debreczen. Zs Köszönet a képekért. A müvészépen e perczben nyitott be nálunk. Az előbbi tárgyranézve ujabb adataink nincsenek. A mi van, az még ked-vezőtlenebb, a hangadó körökben semmit sem tudnak.

8482. M. Sz -György. E L. A kérdéses czikksorozatmaholnap már be is lesz fejezve a F. L -ban. Kérjük önt,hogy lakhelyét az ottani szerk, hivatalban tudassa. A ki-vánt könyvet mi fogjuk megküldeni. A kihez on a felhi-vást intézte, az efféle ügyeket nem kisérheti figyelemmel.

8483. Szarvas. H. D. Elvben semmi kifogásunk, dehogy hozzászólhassunk, látnunk, olvasnunk kellene azajánlott czikkeket.

8484 Bécs. M. B. Közelebb fekvő tárgyakat ajánlunk,azok bizonyosan jobban fognak beválni. Még a nyelv 8előadás is némi kivánni valót hagy hátra.

8485. Az árva leányka. Nem közölhető. A reclama-tio megtörtént. Másutt a baj, innen rendesen küldik alapokat.

8486- Mezöfur. T. S. A közlemény igen becses, deszorosabban szépirodalmi lapba tartozónak véljük.

8487. Pozsony. Sz. L. A régi pénzeket megbecsül-tetjük s átadjuk. Mind két rendbeli egyéb küldeménynyelaz utasitás szerint bánunk el. Az eredményről nem sokára.Az „ünnepi" vállalkozás nagyon megnyerte helyeslésün-ket s a programm szerint várjuk a teljesedést. Mindig jó-kor és annak idejében.

357-dik sz. £ — Szirmay Józseftől(Olmützben).

Sötét.

a b c d e f gVilágos.

Világos indul, s 4-ik lépésre matot mond.

A 352-dik számu feladvány megfejtése.(Rabey Drakontól = Bayer Konrádtól.)

Világos. Sötét.1. Fc4-f7 Hh6-f72. Hc3 e4f K-lép3. VbS—e6f tetsz. sz.4. B— v. H—fmat.

Helyesen fejtették meg. Veszprémben: Fülöp Jo-zsef. — Debreczenben: Z. I. — (Többen küldtek be ezuttalhibás megfejtéseket.)

Hónapi- éshetinap

HETI-NAPTAR.Katholikus és Protestáns

naptár

VasárHétfőKeddSzerd.Csőt.Pént.Szomb.

NovemberG S4 B. Károly

jlmre herczeg• Lénárd hitv.i Engelbert pk.! Gottfried püsp.j Tivadar vért.' Avellini András

G 2 3 KárolyImreLénárdAdolfGottfriedTódorFlorenczia

Görög-orosznaptár

Izraelitáknaptára

Oktober (ó)23 B 23 Jakab24 Arefhas25 Marczián26 Dömötör27 Nestor28 Terencz29 Zenób

Marseszv.2627282930 Roschod.1 Kis!., l l .2 9. Sabb.

N a phossza | kél | nyüg.

H o l dhossza kél nyüg.

f. P-221 48222 48223 49224 49225 50226 50227 50

6 496 516 526 546 556 576 58

i. p.

188 49200 59213 1224 58236 511248 23260 34! 9 26

t. p.

3 285523iiOi

28!6

6 49

Hold változásai. 3 Első negyed csütörtökön, 15-én, 3 óra 23 perczkor délután.

TARTALOM.Báro Kemény Zsigmond (arczkép). — Szivemhez. —

Hírlapirodalmunk a 19-ik században (folyt.) — A szent-gróthy kastély (képpel). — Az egresi mészkő-bányák(képpel). — Az iramszarvasok a pesti állatkertben (kép-pel). — Archaeologiai kirándulás Budapest vidékén (vége.- A magyar köznép babonái (vége) - Egy kis észre-vétel. — Egyveleg. — Tárbáz: Irodalom és müvészet.— Egyház és iskola. — Közintézetek, egyletek. — Köz-lekedés. — Mi ujság? - Nemzeti szinház. — Szerkesz-tői mondanivaló. — Sakkjáték. - Heti naptár-Felelős szerkesztő PákhAIbert. (Lak. magyar-uteza 1. sz).

i .

:-i~ri.

• *?-,«*»,.

Ifili

i .»

538

HIRDETÉSEK.

be

i§on __ io a?

*3 •*

mlé

k

«1

"sö

>

--3

kiál

l,

tars

is!

a

NE

•o

o.

fi

J 3

Központi szállitási rakhely a „gólyához" czimzett gyógyszertár Bécsben.OVAS. Azt tapasztalván, miszerint a Seidlitz-porok oly használati utasitványokkal adatnak el, melyek saját utasit-

ványaimmal szóról szóra azonosok és saját nevem aláirásával vannak hamisítva, s igy külalakra nézve gyártmányaimmal könnyenösszetéveszthetők,— minélfogva azon észrevétellel óvok mindenkit ezen hamisítványok megvételétől: hogy az általam készítetSeidlitzporok minden egyes skatulai, valamint az adagok papirjai hivatalosan letéteményezett védmárkkal vannak eliátva

Ara egy bepecsételt eredeti katulyának 1 ft. 25 kr. — Használati utasitás minden nyelven.E porok, rendkivüli s a legkülönbözőbb esetekben bebizonyult gyógyhatásúk által minden eddig ismert házi-szerek között

tagadhatatlanul az első helyet foglalják el ; — mint azt sok ezer, a nagy császári birodalom minden részeiből került s kezeinknéllevö hálairatok a legrészletesebben tanusítják, hogy e porok rögzött szorulásoknál, emésztéshiány és gvomorhévnél;továbbá: görcsök, vese- es ideges bajokban, szivdobogasnal, idegesség okozta főfájásnál, vértóduiásnál, csúzos fogfáida-lomnal, vegul hysteriar* bukorra es huzamos hányasra hajlamnál stb. a legjobb sikerrel alkalmaztattak, • a legtartósbgyógyhatast eredményezték. - Az ez értelemben! igen is kiterjedt levelezés számos bizonyitványt tartalmaz oly betegek részéről,kik, miután nálok minden, gyakran allopathikus és hydropathikus gyógymód eredménytelenül kimerittetett, ez egyszerü házi-szerhezfolyamodtak, es ebben rongált egészségűknek helyreállitására oly soká eredménytelenül keresett gyógyszert meglelek. — Ez elismeró-vratok szerzői kozott a társadalomnak csaknem minden osztályai, u. m. munkások, tanitók, kereskedők, iparosok, müvészek, mezeigazdák, tanárok és hivatalnokok, sőt gyógyszereszek és orvosok, valamint mindkét nembeli oly egyének is képviselvék, kiknekezelőtt még a leghirhedtebb gyógyforrások sem okoztak legkisebb könnyebbülést, és kikcek egészségűk csupán csak a Seidlitz-poroknak rendes használata által állíttatott helyre.

A főraktár létezik:JOZSEF gyógyszerész urnál, király-utcza 7-ik szám alatt

UHL JÓZSEF ur kereskedésében, gránátos-utezában.Ezen czégek alatt szintén megrendelhető :

a norvégiai Bergen városból való valódi Dorsch-májhalzsirolaJ is.Ára egy nagyobb üvegnek 1 ft. 80 kr., egy kisebbnek 1 ft. a. é.

Az üvegcsék el vannak látva védmárkommal és kimeritő használati utasítással. — Ez az egyetlen faj, mely minden töltéselőtt vegytanilag megvizsgáltatik és czinkupakkal elzárt üvegekben küldetik el. — Ezen legtisztább és leghatályosbb májhalzsir-faj aDorsch-halaknak leggondosabb egybegyűjtése és kiválogatása által van megnyerve, és egyátalában semmi vegytani kezelés alá nemvonatott, hanem a bepecsételt üvegekben levö folyadék egészen épen és azon állapotban van, miként az közvetlenül atermészet által nyujtatott. — E valódi Dorseh-májhalzsirolaj Európának minden orvosi tekintélye által mint legjelesb gyógyszera mell- és tűdöbajokban, serophulus és rachitis, köszvény és csúz, idült bőrkiütés, szemgyuladás, ideg- és több másbajokban alkalmaztatik.

TM[á"k¥ V A gyógyszerész B é c s b e n ,1597(17-601 1¥J.1_FI^JL4 í%") „zum Storch", Tuchlauben.

Pályázatrajztanári állomásra.

Kecskemét szab. kir. város közönsége ál-tal alapitott s mindkét főgymnásiumban ésa vasárnapi oskolában foglalkozó rajztanárállomása megürülvén, annak betöltésére pá-lyázat nyittatik. Ezen állomás évi fizetése840,azaz nyolezszáznegyven forint oszt ért.Az elnyerni kivánok képességükről, eddigialkalmazásukról s feddhetetlen erkölcsi ma-gukviseletéről szóló hiteles bizonyítványok-kal fölszerelt kérvényüknek f. é. november15. napjáig a polgármesteri hivatalhoz le-endő benyujtására felhivatnak. — Kelt Kecs-keméten, október 20-án 1866.

A városi hatóság által.1850(2-8)

Titkos 1778(9-12)

betegségeketmég makacs és üdült bajokat is ugykoródában, mint magán gyakorlat foly-tán több ezer betegen legjobbnakbizonyult mód szerint, sokszor a uél-kfll. hogy a beteg hivatásában vagyéletmódjában gatoltatnék, gyöke-resen, biztosan és gyorsan gyógyit

Meü. dr. Heller VilmosPest, király-utcza 27. sz. Medetz-házban, I-ső emelet, délelőtt 7-9 ig,

délután 1—4 óráig.SÍHP ' Dijaiott levelekre azonnal

válaszoltatik, s kivanatra a gyógy-sz e rekismegkülde t n ek.

Egri vörösborok^és

Egri szólóvesszökvörös és fehér gyökeres 100 db. 1—2 frtig,vörös és fehér sima 100 db. 40—60 krigbármily mennyiségben kaphatók

SIR ANTALkereskedő és bortermesztőnél

1836 (3—8) Egerben.

Legujabb

jelentékenyen leszállított árszabály

rnmbnrgi vászonraktárábanP e s t e n , J ó z s e f - t é r 9 - i k s z á m a l a t t .

*/t széles sziléziai fonal-vászon, 30 rőfós, 8, 9, 10, l l frtig.4/« széles bőrvászon, 30 rőfös, l l ft., 12, 13, 14, 15 18 frtig!

*/« és »/« széles creasvászon, 38 röfös, 13, 14, 15, 16, 18, 20, 22, 24—26 frtig.*/« széles rumburgi fehér fonalvászon, 30 rófös, lift., 14, 15, 16. 17, 18, 19—22 ftig

V* széles rumburgi fehér fonalvászon, 38rófös, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24,25—32 frtig

V* széles hollandi vászon, 41 röfós, 16, 17. 18, 20, 22, 24, 26, 28, 30—34 frtig.Vi széles hollandi vászon, 50 rófós 24 ft., 26, 28, 30, 32, 34, 36, 38, 40, 42,

45 - 54 ftig.Hamburgi szövet-vásznak, 54 röfés, legnehezebb minőségűek, 23 lt., 35,26, 27, 28, 30, 32, 34, 36, 38, 40, 12, 44. 46, 48, 50, 54,58, 60-1OOfrtig

Valódi rászonzsebkendök, tuczatja 2, 2'/», 3, 3%, 4, 5, 6, 7, 8, 9-12 frtig.vaioai vaszonzseoKenuoK, luczatja z, £, /1, <J, -J /«, *, u, o, 1, s, a — íz irng.

Törülköző *,tu«zatj» 5'/> ft., 6 ft, 6 ft. 50 kr, 7, 8, 8 ft. 50 ké., 9, 10-12 frtig.Bztalkendók. tuc/atia öft.. 5ft. 50kr., 6ft., 6ft. 50 kr., 7, 8, 8 ft. 50kr.. 9 — lOí'ti

Abroszok minden nagyságban, •/« nagyságu 1 ft. 90kr., 2 lt. 30kr., 2ft.9O -3ft. 50 kr.*A nagyságu 2 ft. 50 kr., 2 ft. 90 kr., $ ft. 50 kr., 4 ft. 50 krig, l'/« nagyságu 3 ft.

3 ft. 50 kr., 4, 4 ft. 50 kr., 5 ftig.

Kész fchérneiiiüek gyári raktára:Férfi-ingek Chiffonból 1 ft. 60—2 ft. 69 kr.

„ rumburgi vászonból . . • • 8 „ 50 — 5 „ — „Férfi gatyák „ 1 „ 60-2 „ - .,

Tofábbá vannak: garnitúrák asztaldamaszt 6, 12, 24 személyre, 8/« és %széles vásznak lepedőkre varrás nélkül, szinesagynemflek % és V* szines CSÍM-vatok bátorokra, matráczok, és ablak-függo'nyökrr, gyapja asztal- és ágy-teritök, kavé-abroszok minden sziliben és nagyságban, fehér perkai és nan-king, valamint mindennemü zsinóros-, piquet ég szines barkét, ugyszinte mindene szakba vágó czikkek.

Mindegyik darabon a szabott ár föl van jegyezve, miáltala t- cz- vevő minden rászedéstol meg van óva.

Levélbeli megbízások ugy, mint eddig, vidéki vásárlóim bizalmát különöstekintetbe véve, a pénzöszlet bérmentes beküldése vagy „utánvétel" (Nachnahme)mellett azonnal is lelkiismeretesen teljesittetnek. 50 frtot meghaladó megbízá-sok, oly állomásokra, hová vasat vagy gőzhajó jár, bérmentesen bekfil-detnek. 1856 (1 — 3)

Szülőknek igen fontos!

A gyermekeket a görvélytől megmen-tendő, ajánlom az általam feltalált

„Giliszta-csokoládét"minden 3 hónapban rendesen beadatni, akárgyanítani gilisztát, akár nem, és miért? azta feliratokon és a könyvecskében, — melytöbb mint 59 bizonyitványt foglal — lát-hatni, — Ara egy darabnak 20 kr., nálamhelyben 6 darab 1 ft. — A megrendelésekazonnal a birodalom minden részébe a leg-biztosabban posta-utánvétellel teljesittet-njk alulirt által.

Kapható Pesten, Török József gyógv-szerész és Thallmaier és társa uraknálmeg a könyvecskémben jegyzett bizomá-nyosaimnál. 1730 (12 12)

Kröczer Ágoston s. k.gyógyszerész Tokajban.

Fogfájás ellen,mely a fájdalmat azon pillanatban csillapítja,

„foggyapotot"ajánl Török József gyógyszerész Pesten,király-utcza 7. sz. a. — Egy hüvely ára30 és 50 kr. — Kapható még Szegeden •Aigner; Szolnok: Sefícsik ; Eperjes: Ma-kovitzky; Eszék: Deszáthy; Temesvár:Pecher; Nyíregyháza: Matheides; Mis-kolcz: Böszörményi; Debreczen: Borsosgyógyszerész uraknál. 1843 (1—6)

cs PQooer= UI

© NI

JÉ*

ű>, Ol

2 MB -o

e j1 I

A Lairitz-féle erdeigya-pot-kOszvény-vatta,

mely már ezerszeresen megpróbáltatott,1 tábla ára */« hosszu, % széles 1 ft., %tábláé 25 kr.; továbbá erd igyapot-derék-szoritokat, betét-talpakat, melyek igenmelegítők s hordásra kellemesek, - vala-mint a Lairitz-féle gyár minden egyéb erdei-gyapot készitményeit Remdában á thüringierdő mellett tisztelettel njánlja

837 (2-3) Sigmund József,Pesten, városház-uteza I-ső sz. a.

Régi pénzeketés mindennemű régiséget, drágakövet,gyöngyöt, szineskövet, aranyat, ezüs-töt, ásványokat vesz és cserél a Iegmagasb

áron. 1788 (4—4)

Régiségek és természetiekirodája,

Desten, Dorottya-utcza a Lloyd épü-letben, 14. sz. a.,

10I egy nagy választéku raktár mindennemüégiségek, régi pénzek, gombok, övekis mentekötókböl a lególcsóbb áron, ugy-

szintén egy nagy raktár ásványok, lep-kék, bogarak, madarbórök, tojások,

szemüvegek is találhatók.

539

Hirdetmény.Csak rövid ideig a mostani

pesti Leopold-vásár alattnagy végkiárulása ~~

nagy rakás valódi rumburgi és hollandi szöveteknek, rumburgi asztalnemüek, törül-közókendők, szines kanavászok, 2000 tuczat vászon- s batist-zsebkendők, 15,000 db.a legszebb rumburgi vászon férfi- és női-ingeknek, melyek minőségük és olcsósá-

guknál fogva hiresek,

az értékük fele árán 1HBHv a l ó d i és h a m i s i t l a n vászon és igazi rőfmértékért jótállva.1 vég 30 rőfös jó kézi fonalvászon, becsár 16 ft., most csak 8 ft.

1 vég 30 rőfds valódi fehér fonalvászon, becsár 18 ft., most csak 9 ft.1 vég 30 rőfös csiszolatlan házi vászon, becsár 20 ft., most csak 10 ft.

1 vég 30 rőfös szépen fehéritett kreasz-vászon, becsár 24 ft., most csak 12 ft.1 vég 30 rőfös valódi rumburgi vászon, becsár 28—82 ft., most csak 14—16 ft.1 vég 60 rőfös legnehezebb fehér fonalvászon, legalkalmasb lepedőknek, becsár

82 ft., most csak 16 ft.1 vég 88 rőfös valódi hollandi ezérnavászon, becsár 80 ft., most csak 15 ft.

1 vég 38 rőfös valódi rumburgi ezérna-vászon, becsár 39 ft., most csak 15 ft.1 vég 36 rőfös igen jeles rumburgi vászon, különösen agyi ruhákra alkalmas, becsár i

32 ft., most csak 16 ft.1 vég 40 rőfös különösen jó irlandi vászon, becsár 34 ft., most csak 17 ft.

1 vég 48 rőíös valódi hollandi szövet, becsár 36 ft., most csak 18 ft.1 vég 50 rőfós valódi irlandi szövet, becsár 44-48 ft., most csak 22—24 ft.

1 vég 50 rőfós igen jeles belgiumi szövet, leginkább használható férfi-ingekrbecsár 52-60-72 ft., most csak 26 -30 - 85 ft.

1 vég 50 és 54 rőfös legsulyosabb és legjobbféle rumburgi szövet, 23, 25, 27, 29,32, 36, 38, 42—50 ftig a legfinomabb.

1 lepedő varrás nélkül 3 rőf hosszu és 2 rőf széles, csak 3 ft.1 vég 30 rőfös szines valódi kanavász ágynemű-borítékokra, becsár 16—18—20 ft.,|

most csak 8, 9, 10, l l ftig a legfinomabb.1 tuczat valódi fehér vászon-zsebkendő, kisebbféle 1 ft. 20 kr., nagyobbféle 2 ft. 40 kr. |

„ „ „ „ „ nőknek 3 frttól 5 ftig.

1 tuczat nagy rumburgi vászonzsebkendő 4—6 ft.

1 tnczat kisebbszerü franczia batiszt-zsebkendő 5 - 8 ftig.

1 tuczat különösen finom és szép szines zsebkendő 6 — 8 ft.

1 tuczat vászon damaszt asztalkendöcske 4—6 ft.1 tuczat vászon damaszt törülköző 4—6 ft.

1 rumburgi damaszt asztalteriték 6 személyre 4,5, 6,7 ft., 12 személyre 8,10,12,14 ft

1 tuczat jó konyhatörülköző 2 ft. 50 kr.

A legszebb színezett férfi-ingek dbja 2 ft.A legszebb és legfinomabb szines franczia batiszt férfi-ingek dbja 2 ft. 50 kr.

Igen jó szabásu férfi-ingek legjobb rumburgi vagy hollandi vászonból, dbja 2 ft.2 ft. 50 kr., 3 ft., 3 ft. 50 kr., 4 ft., 4 ft. 50 kr., 5—6 ftig a legfinomabbak

Férfi-gatyák igen jó erős vászonból, 1 ft. 50 kr., 1 ft. 80 kr., legjobb rumburgivászonból fél vagy egész magyar 2 ft.

Női-ingek rumburgi vagy hollandi vászonból, darabja az egyszerűn készülté 1 ft.60 kr., hurkolt 2 ft., finoman hímezve 3 ft. 50 kr., 4, 5 ft.

ÍTői téli ingek, finoman hímezve most csak 5 ft.Megrendelések bérmentes pénzbeküldése mellett vagy utánvétellel lelkiisme-

retesen eszközöltetnek.Leveleket kérem czimezni:

1857 (1—4)

ÜIETII S.-nek Pesten, régi szinháztér 1-sö sz-

Marhabetegségek s marhavész ellenmint legkitünőbb óvszer ajánltatik a

korneubargi marhapora magas cs. kir. ausztriai, kir. porosz, és kir. szász kormányok által engedmé-nyezve, — a hamburgi, londoni, párisi, müncheni és bécsi érmekkel kitüntetve és őfölségeik az angol királyné és porosz király udvari istállóiban sikerdús alkalmazásaáltal megpróbálva.

Valódi minőségben kapható:PESTEN Törők József gyógyszerésznél, király-utcza 7. sz., Thalmayer A. éstársa, Halbauer testvérek, Glatz J., Rakodczay A., Kindl és Fruhwirth. —BUDÁN: az udvari gyógyszertárban — Aradon: Probst F. J., Tones ésFreiberger. — Abony: Lukács A. - Aranyos-Maróth : Edinger M. — Brassó-ban: Heszheimer és társa, Gyertyánffy és fiai. — N.-Becskerek: Nedelkovics. —Debreczenben: Bignio J., Csanak J. — Dettai): Braumüller. — Déva: Lengye.— D -Földvár : NadharaP. — Eperjesen : Zsembery J. — Eszéken : Deszáthy J.— Esztergomban: Bierbrauer C. J. — Egerben : Tschögl J . — Gyöngyösön:Kocziánovich. — Kassán: Novelly A. — Kolozsvártt: Wolf. — Komáromban:Belloni A., Ziegler és fia. — Kőszeg: Bründl J. — Mohácson: Kbgl, Altmann. —Nagyváradon: Janky A — Nagy-Kanizsán: Feszelhofer és Rosenberg.— Nyír-egyháza: Reich és Pawlovits. — Panssován: Rauschan és fiai és Gráf. Paks:Flórián J. — Pozsonyban: Scherz F., Hackenbergar testv., Waritsek, Kováts J.— Rozsnyón: Posch J. — Sopronban: Pachofer L., Müller P., Mezey A. —Székesfebérvártt: Legmann A. L., Kovács P. — Szegeden: Aigner. - Selme-czen: Dimák, Zelenka. — Szepesvárallyán: Fest J. B. - Szolnokon: ScheftsikIstván. — Sziszeken : Dietrich A. — Temesvártt: Xíaxer és Sailer A., Babusnik.— Trencsénben- Kulka és Weisz.— Vátzon: Bodendorfer.— Varasdon: HalterF. és Koterba. - Veszprémben: Lang J. és Tuszkau M. - Verőcze: Bész J K.— Zala-Egerszeg: Hubinsky A. — Zeliz: Steyrer A B) 1806 (4—8)

Dicséretesen ismert szépitöviz,ugynevezett

HERCZECNÖ-VIZ,mely a bőrnek ifjas friseségét visszaadja s az arcz-szinét a legkésőbb korig, feháren, nyulákonyan, tisz-tán, s lágyan fentartj 1, az arczot, nyakat, kezet s akart minden bőrtisztátalaaságtál, u. m. szeplő, máj-folt, napégetés, sárga-foltok, pörseaések, orr-vör-heny, sömiir, hőpöráenés, égetés s arczredöktőlmegóvja. Ezen hathatóságára néive dicséretesen

ismert szépitőszer egyedül s kizárólag valódi miniségben kapható

1 8 1 8 ( 2 -3>illatszeráruk-kereskedésében„a Minervához"

P e s t e n , v á c z i - u t c z a 2 1 - i k s z á m a l a t t .

PETROLEUM,mely föl nem lobban, nagyban s részletekben a leg-

jutányosb helyiárakon.

Legnagyobb raktárujonan jobbított

petroleum-lámpákbóla legjutányosb árakon.

Üloderateur-Iámpák1 évi jótállás mellett.

Tűzbiztos gazdasági lámpák,melyek különösen a házigazdasághoz alkalmazhatók, repezeolaj-égetésre elkészítve.

Kocsilámpák,b ü é k k

pSzaptlan szobaürszékek,

U k-«

Ugyanaz kettős zárral 10—12 ftigUgyanaz szivattyúval, vizöblitővel és porczellán csészével finoman lakkozva 24 ft.Ugyanaz szivattyúval, politúrozva különféle mintázatban 32 —45 forintig.

legujabb szerkezetűek 35 —60 ftig.Ü r s z é k z á r a k 5—7 forintig.

1846 (3-6)Zellerin Mátyás,

raktár: Sebestyéntér és z&ldfantcza szögletén,gyár. borz-uteza 4. sz. a. Pesten.

EUMBÜEGI VÁSZONRAKTÁRA„A MENYASSZONYHOZ44

PESTEN,1828 (3-4)

uri-és zsibárus-uícza szegletén, báró Orczy-féle házban 10. sz. a.ajánlja igen jól rendezett árutárát, ugymint: ramburgi, hollandi, creas, sziléziaiés fonal vásznak, *%, "%, ' % széles ágylepedAknek való vásznak; 30 rőfösasztalnemflek, 6, 12, 18 és 24 személyre való asztalteritékek, tftrülközftken-dök, asztalabroszok különféle nagyságban, asztalkendők, knvéskendók, fehérés szines vászonzsebkendők, angol és franczia batizkendOk, fehér és tarkavászon csinvat-ágynemüek, batorcsinvatok, nankingok , szines perkálok,gazdasági ruhaszövetek, szines ingkelmék, asztal- és ágyteritök, ugyszintemindenféle fehér szövetek, fehér pi-rknl. batiz, clair, inon!, nyári piké, ma-dapolan, angol shirding, piké- és zsinóros parkét, piké-szoknyák és takaró-zok különféle nagyságban; ezeken kivül angol gyapjubársonyok, láma vatmoll,orlean- és lűster-szövfctek rucáknak való jutányos gyapjuszövetek, szinesalsó-szoknyák, amerikai bőrök, viaszos vásznakat és több itt meg nem neve-

zett árucsikkeketJegjutányosabbra szabott áron

A vásznak valódiságaért jótállás biztosittatik.Vidéki megrendelések, az előadás szerint, pontosan és jól teljesittetnek.

EGÉSZSÉGI TANÁCSADÓ.Közhaszna folyóirat.

Biztos utmutató a kolera ellenében.L e s z á l l í t o t t á r o n .

Teljes példány 18®6-iki évfolyam 3 ujforint.„ „ 1865-iki „ 2„ „ 1864-íki „ 2 »

Postai utóvétellel megrendelhető minden k. postahivatalnál.Pest, Lipótutcza 1-sö szám alatt. 1855 (1—8)

J

:

A legnagyobb vászonrulia-rakürbanváczi-utcza,

„Ypsilantihoz" Pesten,kaphatók a legolcsóbb árakon és legnagyobb választékban minden-

nemü fehérnemüek férfiak, hölgyek és gyermekek számára,ugymint:

tOOOO darabnál több férfi-Ingek rumburgi vagy hollandi vászonból darabja 2 ft75 kr, 3 ft, 3 ft 50 kr, -i lt, 4 ft 60 kr, 5 ft, 5 ft 60 kr, 6 ft, 6 ft 60 kr, 7 ft, 8 ft10 ft, 12 ft.

1OOOO darabnál több szines férfi-ingek 1000 különböző mintában, régibb mintája 1 ft.80 kr, 2 ft, legujabb minták és legdivatosabban varrva 2 ft 60 kr, 3 ft.

Fehér pamut niadapolnn férfi-ingek 1 ft 75 kr, 2 ft, 2 ft 50 kr, 3 ft, 3 ft 50 kr , 4 ft.Férfi-gatyak vászonból, magyar vagy félmagyar mintára 1 ft 7ö kr, 2 ft, 2 ft 25 kr,

2 ft 50 kr, 3 ft, 3 ft 50 kr.Nói intsek rnmburgi vászonból, sirnak 2 ft 25 kr, 2 ft 50 kr, 3 ft, 8 ft 50 kr, 4 ft, 5 ft.Női ingek ruinburgi és hollandi vászonból hiinezve 4 ft, 5 ft, 6 ft, 7 ft, 7 ft 50 kr.

8 ft, 9 ft, 10 ft, sveiczi és franczia mellmustíával 4 ft, 4 ft 60 kr, 5 ft, 5 ft 50 kr6 ft, 7 ft.

Fiu-ingek vászonból 4 éves 1 ft 80 kr, 2 ft 10 kr, 6 éves 1 ft 85 kr, 2 ft 40 kr. 8 éves2 ft, 2 ft 45 kr, 10 éves 2 ft 10 kr. 2 ft 65 kr, 12 éves 2 ft 40 kr, 2 ft 90 kr, 8 ft50 kr, 14 éves 2 ft. 65 kr, 3 ft 15 kr, 4 ft 20 kr, 16 éves 3 ft, 3 ft 50 kr, 4 ft, 4 ft 50 kr.

Szines fia-ingek 4 éves 1 ft. 10 kr., 1 ft 25 kr. 6 éves 1 ft 1b kr., 1 P 10 kr, 8 eves lft,35 kr., 1 ft 55 kr, 10 éves 1 ft. 60 kr., 1 ft 75 kr, 12 éves 1 ít. 65 kr., 2 ft 10 kr.,14 éves 1 ft. 75 kr., 2 ft 10 kr, 16 é' es 1 ft. 75 kr, 2 ft 20 kr.

Mindennemü téli alsó mellények, na d ra Kok. harisnyak és egyéb téli czikkekférfiak és hölgyek s?áruára nagy választásban.

Főraktár a legjobb amerikai krinolinnak fehér vagy bamuszin, darabja 2 ft 50 krtó!6 ftig, vörös ő fttól 8 fűg.

Szines alsó szoknyák legfinomabbak, darabja 6 ft, 6 ft 50 kr, 7 ft, 7 ft 50 kr.És sok egyéb kész fehérnemü czikkek, melyekről az árjegyzék kivánatra bérmen-

tesen elküldetik.Továbbá ajánljuk nagy raktárunkat rambargi, hollandi, irlandi, kreasz- és

bórvásznakban a legolcsóbb gyári árakon.Vá«2.onzsebkendök tuczatja 3 ft, 8 ft 50 kr, 4 ft, 4 ft 50 kr, 5 ft, 5 ft 50 kr, 6 ft,7 ft 50 kr, 8 ft, 9 ft, 10 ft, egész 20 ftig.

TörOlközók tuczatja 5 ft 60 kr, 6 ft, 6 ft 50 kr, 7 ft, 8—16 ftig.Szines agyi kanavász vége 9 ft, 10 ft, l l ft, 12 ft, 13—16 ftig.

Valóságos vásson-asztalnemü.Asztalkendők tuczatja 5 ft 30 kr, 6 ft 20 kr, 6 ft 60 kr, 7 ft 50 kr, 8 ft, 9 ft.Abroszok minden nagyságban hat személytől 24-ig. Asztali készletek 6, 12, 18 és

24 személyre. Legjobb minőségü kőtő-czérna csomója 1 ft 20 kr, és 1 ft 60 kr.Menyasszonyi készletek bevásárlásánál ajánljuk dusan felszerelt készfehérnemü vá-

szon és asztiilnemüekbeni natry raktárunkat, melyek minden áron már összeállitvavannak, vagy kívánság szerint összeállítunk.

Mindennemü megrendelések mustra szerint gyorsan és legjobban elkészíttetnek.Nagy választás agyteritök, pique és tricot-paplanokból,kavés-kendökb61 és

minden e nembe vágó czikkekböl.Raktárunkban vett czikkeknél nagy előnyül szolgál ar, hogy minden megvett, az

írj egygyel ellátott czikk 14 nap alatt nemcsak kicserélhető, hanem egyszersmind ki nemelégitési esetben az ár vissza is adatik.

Szállitások minden irányban, az ár előleges beküldése mellett vagy utánvétellelgyorsan és legjobban eszközöltetnek, ugyszinte mindennemü megrendelések mustra sze-

" V ' r " " " 1 Kollarits József és flai.

| Lólulajdonosoknak fontos.Hogy egy háziszer valójában czélszerünek s megbecsülhetlennek bizonyuljon

be, először is alkalmazásában egyszerűnek s hathatóságában bizonyosnak és olcsó-nak kell lennie. Mint ilyen, s a közkívánatomnak tökéletesen megfelelő, sÓFölségeI-aő Ferencz József császár által egy kizár, szabadalommal kitüntetett háziszer aKwizda-féle üditő-nedv (Iiestitutions-Fluid) lovak számára, mely méltán megér-demli, hogy a legnyomatékosabban ajánltassék s ezen állitásnak bebizonyításáraálljanak itt a következő sorok:

Kwizda Ferencz János urnak Korneuburgban.Hartmann altábornagy édes atyám által Würzburgban ön cs. kir. szab.

üditő-nedvébő 1 1 üveggel küldetett, melynek használata által lovaknál olykie légi tő eredményhez jutottam, togy késztetve érzem magamat önt 12 üvegküldésére felkérni.

Augsburg, márcz. 24. 1866. Hartmann,főhadnagy, és ő kir. fensége Lajos bajor herczeg

vezérőrnagy hadsegéde.Az ön cs. kir. szab. üditő-nedvének ismételt használata által annak csal-

h a t a t l a n h a t h a t ó s á g á r ó l magamnak tökéletes meggyőződést szerezvén, aztezután is s minden alkalommal alkalmazásba veendem. — Küldjönnekem sat.

Gyógy, márcziusban 1866. Gróf Kun István.Raktárak a cs. kir. szab. üditő-nedvből (lovak számára) léteznek:

PESTEN: Török József gyógyszerész urnál, király-utcza 7. sz. a.Továbbá:

B.-Gyarmaton : Omaszta F. — Brezaóbányán: Göllner F. — Debreczen-ben: Bignio J — Csáktornyán : Krausz A. — Dettán : Braunmüller J . — Déva:Lengye J. — D. Föld varon: Nádhera P. — Eperjesen: Zsembery. — Eszéken:Deszáti, — Esztergomban : Bierbrauer J. C. — Gyöngyösön : Koczianovich J.— Győrött: Lehner F. — Isperen: Flamm J. — Kassán: Novelly A. — Kapos-várt: Kohn J. — Késmárkon : Genersich. — Kolozsvártt: Wolf J., Karavasy J .— Komáromban: Cziegler A, és fia. — Lugoson : Kronetter F. — Marczaliban :Istl özv.— Miskolczon: Spuller J. A.— Nagy-Becskereken: Heidegger, Deutschtestvérek. — Nagy-Kanizsán: Fesselhoffer és Rosenfeld. — Nagyszombatban:Smekal és fia. - N.-Váradon : Jánky A. — Pakson: Flórián J. — Papán: Beer-müller W. " P°*sonyban: Sehertz F. és Hackenberger testv. — Pécs: Kisági ésfia. _ R.-Szombatban : Hamaliar A. — Rosnyón: Poós J. J . — Szabadkan:Sztojkovits D. — Szegszárdon: Hutter A. — Sziszeken : Dietrich A. — Szol-nokon: Scheftsik, Horánszky Istv. — Székesfehérvárit: Kovács P. és LégmannA. — Sopronban : Müller és Mezey. — Trencsénben: Weisz L. — Tepliczen :Weisz L. — Varasdon : Halter F. - Verőczen: Bész J. K. — Veszprémben:Tuszkau M. — Zágrábban: MihicsGr. - Zala-Egerszegen: Hulinszky A.

Egy palacak ára 1 ft. 40 kr. D) 1808(2-4)Két palaczknál kevesebb nem küldhető, a pakolásért 30 kr. számittatik.

B fflF Fontos hirdetmény!A nagyhirü, de már feloszlatott janovifzi és starkenbachi

rumburgi fehérnemü- s vászon-gyárból' fenlevő készlet, bizományilag megállapitott

50 perczent árleszállítás mellettcsak a pesti vásár tartama alatt fog eladatni.

A vászonáruk valódisága s minőségéért jótállás bizto-sittatik; ingek, melyek a testhez nem épen illenek,visszavétetnek.

Kész terű-ingek, l e g j o b b k é z i m u n k a :Fehér fonal vászon-ingek simák, 3 ft. helyett csak 1 fr. 50 kr.

Finomabb minőségü, redőzött mellel 4 ft. 50 kr. helvett csak 2 ft. 25 kr.Finom irlandi vagy rumburgi vászon- ingek 6 ft helyett csak 3 ft.

Legfinomabb rumburgi vászon-ingek, legszebb kézi munka, 8—10 ft. helyettcsak 4—5 ft.

Kész nöi-ingek, l e g s z e b b k é z i m u n k a , k é z i h i m e z e t t e l :Sima vászon női-ingek, húzóra 4 ft. helyett csak 1 ft. 90 kr.

Finom sveiczi ingek, redózott mellt-1 5 ft. 50 kr. helyett csak 2 ft. 80 kr.Legujabb szabásu ingek sziv- s hajtókában hímezve 6 ft. 50 kr. helyett csak

3 ft. 50 kr.Eugenie-ingek, legujabb szabásunk, hímzéssel 7 ft. helyett csak 3 ft. 50 kr.

Viktoria-ingek, hímezve és valódi valenczia csipkével 10 ft. helyett c^ak 5 ft.Női lábravalók, himíettek, vászon- vagy perkálból 6 ft. helyett csak 2 ft. 50 kr.

Női korsettek, simák, 5 ft. helyett csak 2 ft.Diszes nöi korsettek, gazdag hímzéssel, 12 ft. helyett csak 5 ft.

Női háló-ingek, hosszu ujakkal 3 ft., 3 ft. 60 kr.—4 ft.Legfinomabb vászon ferfi-gatyák:

1 ft., 1 ft. 50 kr., legfinomabbak rumburgi vászonból 2 ft. 50 kr.30 rőf szines ágynemű 7, 8, 9. 10 — 12 ftig a legjobb.

! _ :—: -\ Férfi nyak-gallérok 1 tuczat 2 ft, 2 ft. 50 kr., 3 ft., 3 ft. 50 kr.- 4 ftig a leg-' finomabbak.

1 tuczat férfi-harisnya czérnából, a legfinomabb s legjobb minőségü 4,5,6—8 ftig(fehér és színesek).

12 db. vászon-zsebkendő 1 ft. 50 kr.—2 ftig, nagyobbszerűek 2 ft. 50 kr. és szi-nesek; valamint czérna batisz-kendők 8 ft 50 kr., 5, 7—9 ftig a legfinomabbak.

112 db. törülköző- vagy asztalkendő 5, 6, 7 ft. 50 k r . - 9 ftig a legszebbek --vászon-damaszban.

j au rőf fehéritett kézi fonal-vászon és fehéritetlen kettősczérnából 7 ft. 50 kr.,9 ft. 50 kr., l l , 18, 15—18 ftig a legszebbek.

| 40—42 róf kitünö vászon, ágyneműnek vagy 12 db. női ingre, 14, 15, 18, 22—24ftig a legszebbek.

50 — 54 róf hasonlithatlan jóféle rnmburgi vagy hollandi vászon, kézifonat,Vi rőfös, 20, 25, 30, 35, 40, 50, 60 ftig.

1OO forintnyi értékig bevásárlók diszes gyapjuszőnyeget nye-renduek.

Vidéki megrendelések a pénzösszeg beküldése vagy postai utánvét mellettgyorsan és pontosan teljesittetnek.

FI'HI'ICÍ hftlvieáír* Dorotíya-ntczában, « „magyar király"-hozLIdUdM llCljlacg t czimzett szállodában. 1769(5-12)

i HÜGHAYER ÉS M I C II A I L O V I T S

HUGMAYER ÉS MICHAILOVITS

R I 1 1 G I VASZOfflAKTÁRA„A PRÓFÉTÁHOZ6

Pesten, városháztéren,ajánlja

különösen jólvarrott kész fehérneműita következö árakon:

Szines ingek . . . . 1 ft, 80, 2 ft. 50 kr.Fehér pamutszövet (calicot) ingek 1 ft. 80, 2 ft. 20,

2 ft. 60, 3 ft.Fehér vászoningek . . 3, 4, 5, 6 ít. 50 kr., 8 ft.Vászon gatyák,inagyar s német szabásra 2 ft. 25, 2 ft. 50kr.

ffiíí* Különösen megjegyzendő, hogy az összes fehér-nemüek legkitünőbb vászonból és a legjobb pamut-kelmékből szilárd s tökéletes munka párosításávalvannak készitve.

HÍS* Ajánlja továbbá fentebb érintett czég minden-nemü vásznak nagyszerü raktárát, asztalteritékek ságyneműre való szöveteit, s minden az e szakba vágóáruczikkeit a legjutányosb szabott árakon. 1889 (3—3)

„A P R Ó F É T Á II () Z." IKiadd-tulajdonos Heckenast Gusztáv. — Nyomatott saját nyomdájában Pesten 1866 (egyetem-utcza 4-ik szám alatt).

Tizenharmadik évfolyam.

Pest, november 11-én 1866.

Elöfizetési föltételek 1866-dik érre: a Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 10 ft. — Fél évre ft ft.Csupán Vasárnapi Ujság: Egész évre 6 ft. Fél évre 8 ft. — Csupán Politikai Újdonságok: Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft.

B W Hirdetési dijak, a Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságokat illetőleg, 1866. január l-töl kezdve: Egy, négyszer hasábzott petit sor ára, vagy annak helye egyszeri igtatasnál 10 krba •háromszori vagy többszöri igtatasnál csak 7 krba számittatik. — Külföldre nézve kiadó-hivatalunk számara hirdetményeket elfogad Hamburg és Ahonábnn : Hnasenstrin és Voglpr. — M.-Frankfurtban •Jaeger könyvkereskedése; Bécsben: Oppelik Alajos. — Bélyeg-dij, külön minden igtatás után 30 ujkr.

Dreysse Miklós, a lőfegyver reformátora.Azon jámbor öreg német alakja,kinek rajzát

mellékelt képünkön láthatod, nyájas olvasó, nemmás, mint az eddigi hadviselés módját gyökeresenfelforgatott, öldöklő gyútiís puska feltalálója, kita lőfegyverek reformátorának, Poroszország ka-tonai Lutherének szokás nevezni.

A mai „gyorspuska" feltalálójának s átalá-ban a roppant horderejü találmánynak történeteannyira érdekes, s az emberi elme, szorgalomés kitartásnak ismét oly diadala, hogy egyesrészleteit ismerni nemcsak illő, hanem többtekintetben igen ta-nulságos is.

Mint többnyir-minden nagy találemány, ugy a gyors-puska is jelentéktelen-nek látszó kísérletek-nek és kisszerű kez-deményezéseknek kö-szönheti eredetét.Nemegy jám bor barát volt-e, a ki csendes czellá-jában feltalálta a pus-kaport, mely a közép-kor egész hűbéri ál-lamrendszerét a leve-gőbe röpitette? S amai világ legnagysze-rűbb találmányainakteremtői nem voltak- etöbbnyire a szorosabbértelemben vett nép-nek, a munkás osztály-nak igénytelen tagjai,kiknek egy- egy esz-me-felvillanása áldást-hozó eredményekbenterjedt szét az egészemberiség között,min-den nemzetek és né-pekjavára?

E kérdésre haddszolgáljon itt válaszula gyútűs puska fel-találójának, DreysseMiklósnak rövidenelőadandó élettörté-nete is. Dreysse Mik-lós egy németországikia városban, a Thü-ringiában fekvő Söm-merdában 1787. nov.20-án született s eszerint nehány napmulva 80-dik évébelép át. Atyja a neve-zett kis város polgáraés lakatosmester volt.Ezen pályán követte

Miklós fia is, azon különbséggel,hogy az atya mintegyszerü polgár és kézmives halt meg, fia pedig egyrendjelekkel diszitett, nemességgel és titkos taná-csosi ranggal kitüntetett, gazdag gyártulajdonoslett, kinek nevét most a föld minden polgárosultpontján ismerik; de ki mindamellett még mostsem szünt meg egyszerü és szerény sömmerdaipolgár lenni.

De tartsunk rendet az elbeszélésben. Mintmondtuk, Dreyaee Miklós 1787-ben született, s

1802 táján mint lakatosinas atyja műhelyébelépett, a hol idővel legénynyé szabadult fel. Azakkori szokás szerint bekövetkeztek rá nézve is avándorló évek. 1806-ban hátára kötötte vándor-táskáját s szüléinek áldása mellett, gyalog utnakindult Altenburg városába, a hol egy anyai ro-kona az uralkodó herczeg udvari kocsigyárosavolt. A vándorlegényt Jéna mellett vitte el utja,a hol kevéssel azelőtt a francziák ellen a hiresnagy csatát vivtak a német hadak. A csatatér

még tele volt a harcznyomaival; temetet-len hullák, döglöttlovak, tört ágyukere-kek s mindennemü el-hányt fegyverek lep-ték el a tért. A mifiatal lakatos-legé-nyünk majd egy po-rosz, majd egy fran-czia j-uskát szedettfel a földről, s ki-váncsian vizsgálgattaazok szerkezetét s bá-mulva látta a kétfegyver közötti nagykülönbséget s csak-nem természetesnektalálta a porosz ha-dak szerencsétlensé-gét a jénai csatában.Itt villant fel bennelegelőször a lőfegy-ver javításának gon-dolata. De az nemvolt oly könnyü fel-adat, mint gondolta.

AltenburgbólDrez-dába vándorolt utóbba szorgalmas lakatos-legény a hosszu ri-mánkodás után végrerábírta atyját és ro-kon ait, hogy vágyai-nak fő czélpontjára,Párisba engedték ván-dorolni. Dreysse Mik-lós már eddig is gon-dolkozni szerető ipa-ros volt és üres órái-ban sokat foglalko-zott jó és hasznoskönyvek olvasásával.Minden áron azonban

ipar világvárosába,törekedett,

Dreysse Miklós, a löfegyver reformátora.

az ,Páriábahogyott mint egyuni-verszitáson, mestersé-gébe teljesen bele-okuljon s az egy-szerü lakatoslegény-

45-ik szám.