Megújuló energia, geotermikus energia, termálvizek hőhasznosítása (szakmai tájékoztató)

Megújuló energia, geotermikus energia, termálvizek hőhasznosítása

(szakmai tájékoztató)

Rakics RóbertKörnyezetvédelmi Helyettes Államtitkár

KvVM

2005. augusztus 26.Szentes


Tartalom

I. Megújuló energiaforrások használataII. A geotermikus energia fogalmaIII. Geotermikus viszonyok MagyarországonIV. A geotermikus energia hasznosításaV. Termálvizek hasznosításaVI. A termálvíz – hasznosítás környezetvédelmi

korlátaiVII. Jogszabályi háttérVIII. Tervezett intézkedések


I. Megújuló energiaforrások használata


1. A megújuló energia a nem fosszilis energiaforrásokból (geotermikus, nap-, szél, vízenergia, biomassza), továbbá hulladéklerakóból, szennyvízkezelő létesítményből származó gázból, valamint biogázból előállított energia. (2001/77/EK Irányelv szerint)

2. Felhasználási arány növelésének okai:• A fosszilis energiaforrások korlátozottan állnak

rendelkezésre• Környezetszennyező hatások• Üvegházhatás

Kiotói Jkv. – Mo. 6%-kal csökkenti a CO2 kibocsátását az 1985-87 átlagához képest 2012-ig

Alap állapot%

Vállalás 2010-re%

EU összes megújuló részaránya * 6 12

Magyarország összes megújuló részaránya **

3,6(40,1 PJ)

5-6(60-70 PJ)

EU megújuló részarány a vill. energiában *

14,8 22,1

Magyarország megújuló részarány a vill. energiában **(Az EU csatlakozásról szóló

2004, évi XXX tv. II. mellékletének 12. pontja

tartalmazza)

2,12 3,6(2001/77/EK irányelv szerint)

Nemzetközi kitekintésMegújuló energiák részaránya az EU-ban és Magyarországon, %

*EU bázisév: 2001; **Mo. bázisév: 2004



II. A geotermikus energia fogalma

A geotermikus energia a földkéreg belső energiája (földhő).

A geotermikus energiahordozók azok a különböző halmazállapotú anyagok (pl. felszín alatti vizek, gőzök), melyek a földkéreg belső energiájának hőenergetikai célú hasznosítását kitermeléssel vagy más technológia alkalmazásával lehetővé teszik.(A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. Törvény 49. §)


II. A geotermikus energia fogalma

III. Geotermikus viszonyok Magyarországon

Magyarország a Pannon-medence közepén, kedvező geotermikus adottságú területen helyezkedik el.

A geotermikus gradiens másfélszerese a világátlagnak:5 oC/100m Ennek oka: - a földkéreg vékonyabb 20–26 km vastagságú (világátlag: 30 – 35

km) - jó hőszigetelő üledékek töltik ki a medencét (agyagok, homokok)A geotermikus gradiens az Alföldön és a Dél-Dunántúlon

magasabb, a Kisalföldön és a hegyvidéki területeken alacsonyabb.


III. Geotermikus viszonyok Magyarországon


IV. A geotermikus energia hasznosítása


A hasznosított geotermikus energia mennyiség, a +30 °C-ot meghaladó hőmérsékletű energiahordozóból kinyert energiamennyiség energetikai célra hasznosított része.

Nem minősül energetikai célú hasznosításnak a geotermikus energiát gyógyászati, balneológiai, valamint vízellátási célokra való felhasználása, még abban az esetben sem, ha azt másodlagos felhasználással energetikai célra is hasznosítják.

(A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998 (XII. 19.) Korm. rendelet (Vhr.) 34. §)



Földhő igénybevételének lehetőségei:

Földhő hasznosítás-

• termálvíz kitermelés nélkül: Hőszivattyú Hot Dry Rock – elektromos energia termelésénél gazdaságos

• termálvíz kitermeléssel: Kommunális fűtés Használati melegvíz készítés Növényházak fűtése Terményszárítás, stb.

• termálvíz kitermeléssel + visszasajtolással megvalósuló mo-i beruházások: Geotermális közmű rendszer – Hódmezővásárhely Geotermális villamos erőmű – kísérleti projekt – MOL Rt.

Iklódbördöce



A geotermikus energia hasznosításának helyzete Magyarországon:

A geotermális energia jelenlegi felhasználása: 3,6 PJPotenciális lehetőség: 10-50 PJ

Jelenleg csak kisérleti fázisban van geotermiára alapozott villamosenergia termelés (Iklódbördöce)! (Ilyen célra csak az ország területének 5 %-a alkalmas, min. 120 C, max. 3000 m mély)

A geotermikus energia felhasználása ≠ a termálvíz kitermeléssel !


V. Termálvizek hasznosítása


A 2004. évi állapotok szerint több mint 900 db termálvízkút üzemel.

Ebből: 1. Ivóvízellátás 26 % 2. Mezőgazdasági célú vízellátás 21 %4. Balneológia, gyógyászat, gyógyturizmus 31 %5. Egyéb (többcélú, kommunális, ipar) 22 %



Termálvíz kutak létesítési éve


VI. A termálvíz hasznosítás környezetvédelmi korlátai


1. A felszín alatti vizek mennyiségi védelme• Kitermelés hatása– A korlátozottan utánpótlódó felszín alatti vizek egységes

hidraulikai rendszert alkotnak.– A különböző rétegek igénybevétele kihat az egész

rendszerre.

• A felszín alatti víz nyomáscsökkenés megakadályozásának egyéb módja:

─ Visszasajtolás Ahol azt a 2000/60/ EK Víz Keretirányelv lehetővé teszi

– Környezetkímélő szenny - , használt víz elhelyezés– Csapadék vízvisszatartás (belvíztározók)



A felszín alatti vizek • Egységes hidraulikai rendszert alkotnak• Mennyiségi és minőségi védelmük stratégiai jelentőségű



Felszín alatti vizek kitermelésének alakulása



Víz (nyomás) szint változás alakulása



• Visszasajtolás

─ Feltételei: A Víz Keretirányelv csak a zárt rendszerben használt vizeket engedi

visszasajtolni – kizárólag energetikai célú felhasználás során lehetséges

─ Előnyei: Fenntartja a rétegenergiát Nem károsítja a talaj és a vizek minőségét és az ökoszisztémát Nincs szennyvízbírság és vízkészlet járulék

─ Hátrányai:

Beruházási, üzemeltetési költségek Repedezett kőzetekbe jó lehetőségek Törmelékes (porózus) kőzetekbe kevés a referencia –

Hódmezővásárhely Geotermális Közmű Rendszer



2. Minőségi védelem

A magas só-tartalom, a szénhidrogén származékok (pl fenol,benzol,) magas KOI, ammónium – veszélyeztetik a talaj, a felszíni és a felszín alatti vizek minőségét és az ökoszisztémát.

• Használt termálvíz elvezetés:─ Felszíni vizekbe

Vízfolyások, tavak Holtágak Időszakos vízfolyások Belvízcsatornák Öntözőcsatornák Hűtőtavak

Közvetett bevezetés felszín alatti vizekbe



Aktuális probléma: a Rába sóterhelése

Ausztria –Fürstenfeldi termálenergia – Távhőszolgáltató Kft. (Stájerország)

A Geotermikus Erőmű vízjogi engedély alapján felszín alatti vizet enged a Feistritz vízfolyásba:

• ha Q folyó hozama > 7,72 m3/sec, akkor 15 liter/sec-ot

• ha Q folyó hozama < 7,72 m3/sec, akkor 8 liter/sec –ot.

A Magyar Kormány – szorgalmazza a visszasajtolás megvalósítását

Megújuló energia, geotermikus energia, termálvizek hőhasznosításaVII. Jogszabályi Háttér

VII. Jogszabályi háttér

1. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény2. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról

szóló 203/1998 (XII. 19.) Korm. rendelet3. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi

LII. törvény *4. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény*5. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21. )

Korm. rendelet.*6. 10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM rendelet a felszín alatti

víz és a földtani közeg minőségének védelméről7. A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló

220/2004. (VII. 21.) Korm. rend.*8. A vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó

határértékekről szóló és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rend.*

* a 2000/60/EK Víz Keretirányelv jogharmonizációja


VII. Jogszabályi Háttér

1. EU jogszabályi környezetFelszín alatti vizek (80/68/EGK) irányelv

különbséget tesz a közvetlen és a közvetett bevezetés között. - Közvetlen bevezetés: visszasajtolással, vagy talajon, altalajon, kőzeten való átszivárgás nélkül kerül az a felszín alatti vízbe, - Közvetett bevezetés: talajon, altalajon, kőzeten való átszivárgás után kerül az a felszín alatti vízbe.

Tiltja a leginkább veszélyes anyagok közvetlen bevezetését a felszín alatti vízbe.



2000/60/EK Víz Keretirányelv

Célja: A vizek jó állapotának megtartása, illetve annak legkésőbb 2015-re történő elérése

11. Cikk 3.bekezdés

(j) a szennyezőanyagok felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetésének tilalma a következő rendelkezések fenntartása mellett:

A tagállamok engedélyezhetik a geotermikus célokra használt víz visszasajtolását ugyanabba a víztartóba, ahonnan kivették.



2. Legfontosabb hazai jogszabályokA vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény:

15.§ (3)Az ásvány-, gyógy- és termálvizek felhasználásánál

előnyben kell részesíteni a gyógyászati, gyógyüdülési használatot

A kizárólag energia hasznosítás céljából kitermelt termálvizet –külön jogszabályban* megfogalmazottak szerint– vissza kell táplálni.

* 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet



219/2004. (VII.21.) Korm. rend. A felszín alatti vizek védelméről

9.§ (5) bekezdés(5) A 13. §-ban foglaltak figyelembevételével engedélyezhető:b) a kitermelt felszín alatti vizek ugyanazon vagy azonos célra

használt rétegbe történő visszajuttatása, ha biztosított, hogy a visszasajtolt víz nem tartalmaz a kitermelt víztől eltérő anyagot

és nem okoz kedvezőtlen minőségváltozástba) geotermikus energia hasznosítás céljából zárt rendszerű

technológiával



Jelenlegi határértékek (28/2004. XII.25.) KvVM rendelet alapján:

Technológiai határértékek Területi határérté

k (csak időszakos vízfolyások

esetén)

Egyedi határérték (energetikai

célú felhasználás kivételével)

Energetikai célú

hasznosítás

Gyógyászati célú

hasznosítás

Termálfürdők

Összes sómg/l

3000 5000 2000 2000 2000-8000

Na egyenérté

k %45 95 45 45 45-95



Jelenleg:

• A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004.(VII.21.) Korm. rend. alapján csak energetikai célú felhasználás esetén. nincs lehetőség egyedi határérték megadására,

• A kibocsátott használt termálvíz határérték túllépés esetén vízszennyezési bírság köteles,

• A türelmi idő 2010-ben lejár a kibocsátások határérték alá csökkentésére.


VIII. Tervezett intézkedések

VIII. Tervezett intézkedések

Felszíni vizekbe való kibocsátás esetére:• Egyedi határérték adás lehetőségének

megadása,• Türelmi idő meghosszabbítása

(alkotmányossági aggályok)• Szennyezés Csökkentési Intézkedési tervek

(3%-os bírság kedvezmény igénybevétele)


VIII. Tervezett intézkedésekVIII. Tervezett intézkedések

• Támogatási rendszerek bővítése (hazai és EU Alapok)– KIOP Energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése– A „Sikeres Magyarországért hitelprogram környezetvédelmi

fejlesztésekre Hőszivattyú, távfűtés - kamattámogatás

– KvVM kezdeményezi hogy a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal pályázati rendszerébe épüljön be a termálvíz-hasznosítások és a geotermális energia felhasználásának támogatása

• A KvVM kezdeményezi, hogy az illetékesek (a PM és a GKM és szervezetei) készítsenek javaslatot a Kormány részére:─ Olyan gazdasági szabályozási környezet kialakítására, amely elősegíti

a hőszivattyúk széles körben történő elterjesztésének lehetőségét is.─ A geotermikus energia hasznosítása ne csak geotermikus villamos-

energia termelés formájában kerüljön be a megújuló energiaforrások körébe. A támogatási lehetőségek terjedjenek ki a termálvizek más, nem villamos-energia termelésére is

• Földhő program indítása


Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Megújuló energia, geotermikus energia, termálvizek hőhasznosítása (szakmai tájékoztató)

Documents

Transcript of Megújuló energia, geotermikus energia, termálvizek hőhasznosítása (szakmai tájékoztató)