1

megoldások

2

kedves Pedagógusok, érettségire készülő diákok!

megújult feladatgyűjtemény-sorozatunk megoldása is. a korábbiaktól eltérően nem letölthető változatban, hanem a feladatgyűjtemény mellékleteként jelentetjük meg a megoldási javaslatokat. a változást a korábbi kiadvány tapasztalatai, illetve az önálló tanulási koncepció is indokolta. a megoldások szerkezete alapvetően nem változott: zárt válaszú feladatoknál a pon-tos megoldást (kivétel az egyéni válaszok), míg a nyílt végű és esszé(szerű) feladatoknál megoldási javaslatokat közlünk. a megoldások végére helyeztük a még érvényben lévő érettségi tematikához való besorolást. A tematikai bontás a középszintű vizsgára készülőket segítik a feladatok kö-zötti eligazodásban. az emelt szinten vizsgázóknál alapvető elvárás a teljes középiskolai tananyag (munkafüzet) ismerete. a feladatokat nem soroltuk be külön kompetenciákhoz: a források és a feladatok ösz-szeállítása tudatosan történt, így a feladatgyűjtemény teljes feldolgozásával biztosan elsajátítja a vizsgára készülő a szükséges kompetenciákat. Jó tanulást és sikeres felkészülést kívánunk!

A szerzők

4

5

tartalom

01. Bevezetés a történelem kutatásába . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 702. az őskor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1003. Bevezetés az ókor világába . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1204. mezopotámia ősi civilizációi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1305. egyiptom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1406. Hatalmi viszonyok a közel- és a közép-keleten a kr. e. Xvi–vi. században . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1507. a távoli kelet civilizációi. india és kína . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1608. az ókori kelet kultúrája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1809. az ókori kelet. Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1910. az ókori görögország i. a kezdetek és a poliszok kialakulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2211. az ókori görögország ii. az archaikus kor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2412. az ókori görögország iii. a klasszikus kor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2613. az ókori görögország iv. a görög kultúra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2814. az ókori görögország. Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3115. az ókori róma i. a kezdetektől a köztársaság kori hódításokig . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3416. az ókori róma ii. reformkísérletek, a köztársaság válsága és bukása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3617. az ókori róma iii. a császárkortól kr. u. 476-ig . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3918. az ókori róma iv. a római vallások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4119. az ókori róma v. a római kultúra. Pannónia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4320. az ókori róma. Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4421. az ókor története. Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4722. Bevezetés a középkor világába . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5023. róma utódai. a középkori európa társadalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5124. a középkori gazdaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5325. Bizánc. a nyugati és a keleti kereszténység . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5526. az iszlám és az arab hódítás. világvallások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5627. az egyház és a világi hatalom Nyugat-európában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5828. Hűbériség és lovagság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6029. a középkori város . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6230. a késő középkori európa. európa válsága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6431. a középkor kultúrája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6632. itália. a humanizmus és a reneszánsz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6833. kelet-európa és az oszmán-török Birodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6934. a középkor világa. Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7135. a magyar nép eredete és vándorlása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7336. a honfoglalás és a kalandozások kora . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7537. az államalapítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7638. az új rend megszilárdulása magyarországon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7839. ii. andrás és az aranybulla . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8040. a tatárjárás és az ország újjáépítése iv. Béla idején . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8241. az anjou-kori magyarország . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8442. luxemburgi zsigmond fél évszázada . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8743. a Hunyadiak kora . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8944. a középkori magyar kultúra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9145. a magyar történelem a kezdetektől 1490-ig. Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9246. érettségi útmutató . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 94

6

7

1. Bevezetés a tÖrtéNelem kutatásáBa

1. egyéni válaszok, lehetséges tartalmak: múltismeret, véleményfejlesztés – önálló gondolkodás, (nem-zeti) azonosságtudat, kollektív memória, értékelés-elfogadás stb.

2.a

2.b 1. Esztergom – Magyarország; 2. Székesfehérvár – Magyarország; 3. Buda – Magyarország; 4. Muhi – Ma-gyarország; 5. Nándorfehérvár – Szerbia; 6. Visegrád – Magyarország; 7. Mohács – Magyarország; 8. Eger – Magyarország; 9. Szigetvár – Magyarország; 10. Pozsony – Szlovákia; 11. Debrecen – Magyarország; 12. Isaszeg – Magyarország; 13. Világos – Románia; 14. Arad – Románia

3.a 200 évet

3.b

3.c egyéni válaszok

3.d zsidóság: 3761 + 2013; ókori görögök: 776 + 2013; ókori rómaiak: 753 + 2013; kereszténység: 2013

8

3.e

Év Évszázad Történelmi korszak

a magyar honfoglalás kezdete 895 iX. középkor

szent istván megkoronázása 1000 X. középkor

az árpád-ház kihalása 1301 Xiv. középkor

Nándorfehérvári diadal 1456 Xv. középkor

mohácsi csata 1526 Xvi. újkor

Buda felszabadítása a török uralom alól 1686 Xvii. újkor

rákóczi-szabadságharc 1703–11 Xviii. újkor

a tizenhárom aradi vértanú kivégzése 1849 XiX. újkor

osztrák–magyar kiegyezés 1867 XiX. újkor

első világháború 1914–18 XX. legújabb kor

második világháború 1939–45 XX. legújabb kor

4. tárgyi emlékek: tarsolylemez, zászló, íj, korona, kovakő Íratlan szellemi hagyomány: népballada, monda, legenda, személynév Írásos emlékek: oklevél, törvényoszlop, címer

5.a Mi a célja a törvényi szabályozásnak? a kulturális örökségek feltárása, megóvása, a közkinccsé tétel feltételének megteremtése.

Milyen területekre terjed ki a szabályozás? a régészeti örökség felkutatása, értékelése, számbavé-tele, nyilvántartása, megőrzése; régészeti lelőhelyek védetté nyilvánítása.

Milyen tulajdonban lehetnek a régészeti örökségek? állami tulajdon, nem állami tulajdon Milyen alapvető elvárást emel ki a törvény a régészeti emlékek megőrzésével kapcsolatban?

a régészeti örökség elemeit lehetőleg eredeti lelőhelyükön kell megőrizni; eredeti állapot helyreál-lítása.

Milyen típusú feltárásokat említ a törvény? Mi az egyes feltárások célja? – próbafeltárás: a régészeti lelőhelyek jellegének, kiterjedésének vagy a megelőző feltárás mértéké-

nek meghatározása; – teljes körű feltárás: ha a beruházással érintett lelőhely vagy lelőhelyrész hazánk múltjának nagy

jelentőségű, egyedi vagy pótolhatatlan forrása

5.b egyéni válaszok

6.a bevezetés: az első két bekezdés, befejezés: az utolsó két bekezdés

6.b Bevezetés: az oklevelet kibocsátó király neve – mátyás király, az uralkodó címei: magyarország, Cseh-ország királya.

elbeszélés: az oklevél kiadásának oka (célja) – a mezővárosok pártfogolása; Neszmély város adóter-hei miatt a király szabályozta az adóterheket (évenként és telkenként fél forint); biztosíték a kedvez-mények betartására; királyi kegyvesztés a király akarata ellen cselekvőknek.

Befejezés: dátum, helység.

6.c Háromféleképpen: 1. az Úrnak 1471. esztendejében; 2. uralkodásunknak 11., 3. koronázásunk 8. évé-ben

9

6.d a betűtípust, a tinta színét, az irat anyagát – a pecsétet, javításokat, hamisításokat

7.a

7.b egyéni válaszok

8. Piros (vörös): büszkeség, erő – a honfoglaló magyarok színe; Fehér (ezüst): hűség – pirossal az Árpádok színe; zöld: remény – a címer hármas halmáról

9.a

9.b A palástot

9.c A Parlamentben

10. egyéni válaszok

10

2. az őskor

1.a

1.b europid, mongoloid, negrid, veddo-ausztralid

2. az emberré válás kérdése világnézeti kérdés is. az elméletek egyik csoportját a mai értelemben vett történelemtudomány megszületése előtt, a XiX. századig a vallásos elképzelések képviselték. 1859-ben jelent meg Charles darwin A fajok eredete című munkája, amelyben darwin rendszerezte és ki-fejtette a másik megközelítést, az evolúciós elméletet. az ember állatvilágból való kiemelkedésének legfontosabb feltételei a felegyenesedés, a tűz ismerete, a gondolkodás és az eszközhasználat vol-tak. a mintegy 35 000 éve megjelent mai ember (latin elnevezése: homo sapiens) az őskor első sza-kaszában, a paleolitikum (őskőkor) korában élt, és zsákmányoló életmódot folytatott. kőeszközei pattintással készültek. a Föld éghajlata az utolsó jégkorszak után melegedni kezdett; az életfeltéte-lek javultak. az emberiség egy része fokozatosan áttért a termelő életmódra.

3.

Willendorfi vénusz – termékenységkultusz

szegvár – a sarló mint eszköz használata a termelő életmód bizonyítéka

altamirai bölény (bika) – vadászat, varázslás

11

4. egyéni válaszok, alapvető kulcsszavak: Helyszín: termékeny félhold (Nílus-völgy, Palesztina, mezopotámia, irán), a változások kezdete: kr. e.

10 000–7000 között; a neolit korszak klasszikus datálása: kr. e. 7000–4000 között; a változások mozgatórugója: vége a jégkorszaknak – elindul a felmelegedés, az emberi közösségek

reakciói: 1) északra költözés, 2) új életmód kialakulása. Neolit életmód: növénytermesztés; állatok háziasítása, tenyésztése mesterségek születése: szövés/fonás; fazekasság a gazdasági élet differenciáltsága szükségessé tette a kereskedelem kialakulását is. differenciált társadalom alakult ki (foglalkozás szerint, jelentős vagyoni különbségek nem jöttek létre). letelepedett életmód: falvak, majd városok (pl. Chatal Hüyük) mágia – termékenységkultusz előtérbe kerülése – termékenységszobrok, pl. Willendorfi vénusz

Furulya medve lábszárcsontból – istállóskő – hangszeres zene, hang-sor?????????

Budakalászi agyagkocsi – kerék és kocsi

stonehenge – csillagászati ismeretek

12

3. Bevezetés az ókor világáBa

1.a Kr. e. 3000–Kr. u. 476

1.b elnevezését a reneszánsz idején kapta, az elnevezés a mintára/példaképre utal: régi korszak.

2.a a relatív kronológia elemei: „király volt, 56 évig uralkodott”, „11 király 181 évig uralkodott”. az abszolút kronológia elemei: „időrend szerint a száznegyvenedik olimpiásszal kezdődik”; „róma

alapítása után háromszáz évvel állították össze és írták le ezeket a táblákat”.

2.b az ún. keleti kultúrákban elvont ciklusokban/mértékegységekben mérték az időt (uralkodó – évsza-kok), és alapvetően hiányzik a pontos kezdőpont; problémát jelenthet az írásos emlékek hiányossá-ga/pontatlansága. az antikvitásban jelentkeztek elsőként az abszolút kronológia elemei (kezdőpont: olimpiai játék, róma városának alapítása). a két terület közül elsősorban az antikvitás rendszere il-leszthető pontosan a keresztény időszámításhoz. az ún. keleti kultúrákról hiteles kronológia az antik beszámolók alapján készíthető, ezek azonban nem fedik le teljesen az egyes kultúrák történetét.

3.a kertész istván megfogalmazása: tágabb fogalom, korszakfüggetlen

3.b munkaszervezés; védelem a külső támadásokkal szemben; belső rend fenntartása; közigazgatás ki-építése, adók beszedése

4.a képírás írásjegyei Kínából ékírás írásjegyei Mezopotámiából Hieroglifák Egyiptomból Hangjelölő írás írásjegyei Föníciából

4.b – képírás; fogalomírás/szótagírás; betűírás – görög, római (latin) – tulajdonviszonyok kialakulása, gazdasági élet/hatalmi viszonyok kialakulása

5.a 1. ókori kelet; 2. ókori görögország; 3. ókori róma

5.b egyiptom, mezopotámia, india, kína, Fönícia, Palesztina

6.

Ókori kultúra Kapcsolódó fogalmak

ókori kelet 1, 4, 6, 8, 9, 10, 11, 14, 19, 24, 30, 32, 33

ókori görögország 15, 16, 17, 20, 22, 23, 25, 26, 28, 29, 30, 31

ókori róma 3, 5, 7, 12, 13, 18, 21, 24, 26, 27, 30, 31

13

4. mezoPotámia ősi CivilizáCiói

1. irak

2.a 1 – ur; 2 – uruk; 3 – kis; 4 – lagas; 5 – umma; 6 – agade; 7 – Babilon; a – tigris; B – eufrátesz

2.b – Öntözéses (árasztásos) gazdálkodásra. – Csapadékban szegény terület. a síkságot sivatagok, illetve északról magas hegyek határolják.

3. a helyes sorrend: 3, 2, 4, 1

4. városállam: gazdasági, politikai központ, amely fallal volt körülvéve enszi: sumer városok papkirálya, hatalma isteni eredetű, háborúban a hadsereg vezére volt templomgazdaság: gazdasági szervezet; a hozzá kapcsolódó földeket parasztok művelték, kézműve-

sek látták el őket szerszámokkal házi (patriarchális) rabszolgaság: háztartásokban, nem árutermelésben dolgozó rabszolga

5.

a sumerek fejlett matematikai, csillagászati ismeretekkel rendelkeztek. Hatos és tízes számrendszert használtak, az évet 12 hónapra osztották. i

mezopotámia „a népek országútja” volt. Sumerek, akkádok, amorriták stb. hoztak itt létre államokat, birodalmakat. i

a sumer városok főként egymással kereskedtek, nem érintkeztek a kor más civilizációival. Kereskedelmi kapcsolatban álltak a szomszédos nomád népekkel. Tengeri kereskedelem kötötte össze Egyiptommal.

H

Hammurapi „igazságos ítéleteinek” szemet szemért elve visszalépést jelentett a korábbi tör-vénykezési szokásokhoz képest. a sumereknél a testi sértést már pénzbírsággal büntették.

i

mezopotámia írásos emlékeinek és építészeti alkotásainak jelentős része elpusztult. De megmaradt Hammurapi törvényoszlopa és Ur zikkuratjának romja. i

6. Tagolja a törvénykönyvből származó idézetet a következő részekre: bevezetés, „törvénycik-kek”, befejezés! a sorszámozott részek a „törvénycikkek”, előttük: bevezetés, utánuk: befejezés

Kitől származtatja Hammurapi a hatalmát? marduktól, Babilon városának politikai istenétől Milyen típusú uralkodónak nevezhető Hammurapi? despotikus Keressen bizonyítékokat arra, hogy a gyűjtemény nem volt kötelező érvényű! Karikázza be az

erre utaló részeket! a nem kötelező érvényre utal a „Ha” kezdet és a „legyen mihez szabni az ítéletet”. Milyen társadalmi csoportokat említ a szöveg? awelum, muskénum, wardum A szemelvény melyik részlete bizonyítja a patriarchális társadalom létét? a195. pont Melyik társadalmi réteg esetében alkalmazták a lex talio elvét? Mit jelentett ez? Válaszában

hivatkozzon a forrásszemelvény pontjaira is! azonos társadalmi rétegek esetében (197. vö. 198–199.; 196. pont)

14

5. egYiPtom

1. Egyiptomi Arab Köztársaság

2.a 1. Szakkara; 2. Gíza; 3. Memphisz; 4. Théba; 5. Ahet-Aton; a: Alsó-Egyiptom; B: Felső-Egyiptom

2.b – agyag, kő, fémek – öntözéses földművelés, gabonatermesztés a Nílus menti keskeny sávban

3. alsó- és Felső-egyiptom egyesítése: Kr. e. 2900 az óbirodalom kora; az államszervezet kiépülése, a piramisépítés klasszikus időszaka: Kr. e. 2700–

2200 a középbirodalom kora: Kr. e. 2040–1785 az Újbirodalom kora; egyiptom hódító nagyhatalommá válik, iv. amenhotep/ehnaton fáraó reform-

jai, ii. ramszesz uralkodása: Kr. e. XVI–XIII. sz. egyiptom perzsa fennhatóság alá kerül: Kr. e. 525

4. Ménész: ő egyesítette alsó- és Felső-egyiptomot kr. e. 2900-ban Ipuwer: egyiptomi főtisztviselő, az első átmeneti kor idején írta intelmeit II. Ramszesz: fáraó az Újbirodalom idején, ő építtette az abu szimbeli-templomot, legyőzte a hetti-

tákat

5. Az egyiptomi birodalom élén a fáraó állt. Nevének jelentése: „nagy ház”. Az állítás igaz.

Az egyiptomi társadalom – hasonlóan más kultúrákhoz, például Mezopotámiához – elsősor-ban foglalkozás szerint tagolódott, nem a vagyoni helyzet alapján. az állítás igaz. az ún. ókori keleti társadalmakban – így egyiptomban is – minimálisak voltak a vagyoni különbségek.

A szó-, szótag- és hangjeleket egyaránt alkalmazó hieroglif írás a Középbirodalom korában alakult ki. Az írásra papiruszt használtak, amelyet papirusznádból készítettek. az állítás hamis. A hieroglif írás az Óbirodalom korában alakult ki.

Hérodotosz „a Nílus ajándékának” nevezte Egyiptomot, mert a folyó mentén több száz kilo-méter szélességben művelték a földeket, csatornázó öntözéses módszerrel. az állítás hamis. A Nílus áradásakor 5–10 km szélességben művelték csak.

6. a megoldás balról jobbra: a halott, anubisz, a halottfaló, thot, ozirisz

15

6. Hatalmi viszoNYok a kÖzel- és a kÖzéP-keleteN a kr. e. Xvi–vi. századBaN

1. 1. Türosz – ma Libanon; 2. Szidon – ma Libanon; 3. Ugarit – ma Libanon; 4. Assur – ma Irak; 5. Babilon – ma Irak; 6. Hattusa – ma Törökország; 7. Jeruzsálem – ma Izrael; 8. Ninive – ma Irán; 9. Perszepolisz – ma Irán

2. kr. e. 3000 körül, az ókor kezdetén Mezopotámiában városállamok jelzik az állam kialakulását, míg a Nílus mentén létrejött az Egyiptomi Birodalom. mindkét állam felbomlásában fontos szerepet ját-szott a tengeri népek vándorlása (kr. e. 2000 körül), illetve a hettiták támadása (a kr. e. II. évezred közepén). a nagy birodalmak között fekvő „ütközőállamok” ebben az időszakban élhették virágkoru-kat – ilyen volt például Fönícia és Izrael. a kereskedővárosok alkotta Fönícia legfontosabb kulturális hagyatéka a hangjelölő írás. Palesztinában, a zsidó nép körében alakult ki az egyistenhívő vallás. a kr. e. vii. század végére az asszírok meghódították a közel-kelet jelentős részét. sikereiket elsősor-ban a harci szekereknek és a vasfegyvereknek köszönhették. a birodalom a folyamatos háborúk kö-vetkeztében meggyengült, de bukását elsősorban a méd és babiloni sikeres szövetsége okozta. ezt a „barátságot” rövidesen ellenségeskedés váltotta fel. a kr. e. VI. századtól Perzsia lett a térség ura. meghódította Egyiptomot, Föníciát, Mezopotámiát és Kis-Ázsia területét; keleten eljutott az Indus folyóig, nyugaton pedig a görögök által lakott vidéken az égei-tenger partjáig.

3. – az első szövegrészlet; assurbanapli uralkodónév/a katonák assur és istar katonái, a kegyetlenség leírása

– a második szövegrészlet; kürosz, kambüszész uralkodónév, más birodalomszervezés: „felszabadító”, béke, vallási tolerancia

– asszírok: erőszak, vallási intolerancia; perzsák: a béke fenntartása (cél az adó és katonaság biztosí-tása), vallási tolerancia

4.a 1 – e; 2 – d; 3 – f; 4 – a; 5 – b

4.b c – Fönícia

16

7. a távoli kelet CivilizáCiói: iNdia és kÍNa

1.a 1. Mohendzso-Daro; 2. Harappa; 3. Pátaliputra; 4. Lojang; a: Indus; B: Gangesz; C: Jangce; d: Haang-ho

1.b lásd a történelmi vagy földrajzi atlaszt!

2.a

Korszak Mezopotámia Egyiptom India Kína

kr. e. 3000 a sumer városállamok kora (gilgames)

akkádok(sarrukín)

egyiptom egyesítése(ménész)

óbirodalompiramisok építése(gíza, szakkara)

Kr. e. 3000-tőlIndus-völgyi civilizáció

kr. e. 2000 sumer második virágzása középbirodalom(gudea)

óbabiloni Birodalom(Hammurapi) Újbirodalom

hettita támadások ütközőállamok a közel-

és közép-keleten

Kr. e. 1500–1400 árja bevándorlás

Gangesz- völgyi kultúra

Kr. e. 1600 Sang-jindinasztia (Sárga-folyó)

Kr. e.1100 Csau-dinasztia

kr. e. 1000 asszír hódítás

Újbabiloni Birodalom

perzsa hódítás

VédákRámajánaKasztrend-szer

kr. e. 500 kr. e. 331: gaugamélai csata Nagy sándor győzelme a perzsák felett

kr. e. ii. századtól római terjeszkedés

Kr. e. 300

Asóka Birodalom felbomlása

Kr. e. 300 Csin-dinasztiaa nagy fal építése

Kr. e. 206 a Han-dinasztia hata!omra jutása

kr. u. 1

476

ii. század:kusán-dinasztia

iv. század:gupta-dinasztiaátmeneti egység

vi. század:fekete hunok

iii. század:Han-dinasztianépvándorlások

2.b – közel azonos időben alakultak ki az első öntözéses kultúrák. Népvándorlások – indoeurópai – vala-mennyi területre hatással vannak.

– környezetük legjelentősebb élelmiszer-termelő helyei. ezek megszerzése, megtartása miatt folyik a harc az egyes népek, népcsoportok között.

17

3. A forrás szerint kitől származik az ókori India társadalmi rendje? Brahmától Milyen szerepet játszott India történetében? india főistene, tőle származik: Brahma, visnu, siva,

a teljes világrend; Nevezze meg a négy legfontosabb kasztot! Milyen feladataik voltak az egyes kasztok tagjai-

nak? – brahmana: a védák tanulmányozása és oktatása, áldozatok bemutatása önmagukért és másokért,

a jótékony adományok elfogadása és szétosztása; – ksatrija: alattvalók védelme, jótékony adományok szétosztása, áldozatok bemutatása, a védák ta-

nulmányozása és az élvezetekben való mértékletesség; – vaisja: nyájak legeltetése, jótékonykodás, áldozat bemutatása, a védák tanulmányozása, kereske-

dés és pénzkölcsönzés; – sudra: a kasztokat megadással szolgálja. Milyen feladatai voltak a papságnak az ókori Indiában? Milyen szerepe volt a vallásnak? Állítá-

sait bizonyítsa a forrás részleteivel! Írásbeliség, a jog ismerete – a vallásban benne vannak az alap-vető törvények, a társadalom irányítása; „a védák tanulmányozását és oktatását, áldozatok bemu-tatását önmagukért és másokért, a jótékony adományok elfogadását és szétosztását a brahmanák feladatává tette. (…) mivel a brahman Brahmának legnemesebb testrészéből származik, és mivel előkelőség és tudás tekintetében a legelső, jog szerint ő a társadalom ura.”

4. Mi volt a hunok legfőbb tevékenysége? Milyen életmódot folytattak? állatokat tenyésztenek. vándoroltak legelőket követve, nem volt állandó lakhelyük. Nem folytattak földművelést. Nomád életmódot folytattak.

Milyen állatokat tenyésztettek? ló, marha, juh. Milyen fegyvereik voltak? Íj, nyíl, kard, rövid dárda. Hogyan vélekedtek az öregekről és a gyengékről? Mi lehetett ennek az oka? megvetették őket,

mert az állatok ellátására, vadászatra, harcra nem képesek, nincs hozzá erejük. Honnan szerezhette értesüléseit a kínai szerző? Mennyire tekinthető hitelesnek a leírás? Vála-

szát indokolja! mások elbeszéléseiből, nem saját tapasztalataira épített, ezért nem tekinthető hite-lesnek. az elbeszélők elfogultak lehettek.

18

8. az ókori kelet kultÚráJa

1. – ismeretek hiánya, természeti erők magyarázatára, kiszolgáltatottság a természeti erőkkel szemben – a Neander-völgyi ember idejére – temetkezési helyek, barlangrajzok, fétisállatok, „szent helyek” – többistenhívők, túlvilági hit, áldozatok bemutatása, szertartások az istenek tiszteletére

2.a

Istenek Népcsoport A vallás jellege

politeizmus vallási dualizmus monoteizmus

ré, ozirisz, thot egyiptom +

Jahve zsidó +

Brahma, visnu, siva india +

ahuramazdá, ahriman perzsa +

marduk, enlil sumer +

2.b Buddhizmus – nincs istene, életfelfogás, életfilozófia

3.

Mezopotámia Egyiptom Az ókori zsidó állam

India Kína

b, B a, b, a f, e, g, k, C a, c, d, h, e b, i, d

4. a mumifikáláskor, a test bebalzsamozásához pontos anatómiai ismeretekre volt szükség. az egyipto-mi vallásban fontos szerepe volt a túlvilági létnek és az arra való felkészülésnek.

5. a helyes sorrend: 3, 1, 2, 5, 4

6. uralkodókat, azok családtagjait, hivatalnokokat ábrázoltak, valamint az uralkodók tetteit, hősiessé-gét, isteni jellegét akarták bizonyítani.

7. gilgames-eposz: sumer; dalok könyve: kínai; rámájana: indiai; Halottak könyve: egyiptomi; védák: indiai

Bibliai ószövetség: zsidó kultúra; mahábhárata: indiai

8. 6 a kr. e. vi. században indiában kialakult vallás alapítójának szobra. 1 uralkodói temetkezési hely; a legszebbek gízában láthatók. 2 az ázsiai hunok betörése ellen épített fal, amely a világűrből is látható. 5 Pusztító és újjáteremtő indiai isten szobra. 4 Csin si Huang-ti császár síremlékének agyagkatonái. 3 a mezopotámiai városállamok központjában álló toronytemplom.

19

9. ÖsszeFoglalás – az ókori kelet

1. – Egyiptom, Mezopotámia, Indus-völgy, Kína – Csillagászat, matematika, az áradások idejét pontosan kellett tudni.

2.

Mezo-potámia

Egyip-tom

Izrael Fönícia Asszíria Perzsia India Kína

Népcso-port

a b b, c b b b b –

a kialaku-lását meg-határozó tényezők

g g i h, i j k g g

államfor-ma

d d d e d d d d, f

megjele-nő állami feladatok

l, m, n, o l, m, n, o l, n, o l, o l, n, o l, n, o l, m, n, o l, m, n, o

3.

az ókori keleti államok élén despotikus uralkodó állt. Kínában és Föníciában nem. H

az ókori keleten a rabszolgaságnak csak a patriarchális formáját ismerték. Volt adósrabszol-gaság, pl. az Óbabiloni Birodalomban.

H

egyes ókori keleti társadalmakban jelentős vagyoni különbségek alakultak ki. Munkamegosz-tás volt.

H

indiában jött létre a kasztrendszer. Árják hozták létre. i

4.

az ókor kezdete india és kína első civilizációinak virágkora

alsó- és Felső-egyiptom egyesítése Hammurapi uralkodása

az árják megjelenése indiában a sang-dinasztia uralkodása kínában

a hettiták terjeszkedése a közel- és közép-keleti térségben; Fönícia és izrael fénykorának kezdete

a „tengeri népek” vándorlása; a vas használatának elterjedése

a Csou-dinasztia uralma kínában asszír hódítások a közel- és közép-keleten

az Újbabiloni Birodalom fénykora Perzsa hódítás egyiptomban

asóka uralkodása indiában Csin si Huang-ti felszámolja a kínai fejedelmek függetlenségét

20

5.

toronytemplom az ókori mezopotámiában, amely a város szent kerületében állt; itt őrizték a város főistenének szobrát.

zikkurat

az ókori indiában kialakult vallási irányzat. Jellemzői: a lélekvándorlás tana és a kaszt-rendszer; főistenei: Brahma, visnu és siva.

brahmanizmus

vallási irányzat, amely nemesi származású alapítójáról, a kr. e. vi. században élt gautama sziddhártháról kapta a nevét.

buddhizmus

közigazgatási egység az ókori Perzsiában, amelynek élén a szatrapa állt. szatrapiák

6. – dravida; a dravida népcsoport az indus-völgyben, nem kaszt. – árja; a dravidákat igázta le az indus-völgyben. az árja népcsoport, nem kapcsolódik mezopotámiá-

hoz. – assurbanapli; nem kínai – Jahve; Jahve a zsidók istene, a többi egyiptomi – mohendzso-dáro; a távol-keleti kultúrkörhöz tartozik – despotikus hatalom; uralkodók elnevezése, nem az uralom formája – arab számok; indiai eredetű, míg a többi kínai

7. Xerxész: perzsa uralkodó, i. dareiosz fia. a görögök ellen vezet hadjáratot kr. e. 480-ban. ii. ramszesz: egyiptomi fáraó az Újbirodalom korában, ő győzi le a hettitákat a kadeti csatában. gilgames: uruk királya (kr. e. 2650 körül). életét a gilgames-eposzból ismerhetjük meg. kheopsz: egyiptomi fáradó az óbirodalom idején, piramisa gízában épült. ménész: egyiptomot egyesítette kr. e. 2900-ban. Nabukodonozor: újbabiloni uralkodó, uralma alatt élte a birodalom a fénykorát a kr. e. vi. században. salamon: izrael királya a X. században, ő építtette az első templomot Jeruzsálemben. Halála után

szétesett izrael.

8. – „minden város tele van az irántad érzett szeretettel, amon!” Kultúra: egyiptomi – „sarrukín vagyok, az erős király, agade királya. Kultúra: sumer – „amikor marduk elküldött engem a nép helyes vezetésére és arra, hogy az országot az ítélkezésre

megtanítsam, a törvényt és az igazságot az ország szájába helyeztem. […] 1. Ha awélum awélumot bevádolván gyilkosság vádját emelte ellene, de reá nem bizonyította: vádlója ölessék meg.” Kultúra: mezopotámiai – (Ó)Babilon

– „mi közünk dávidhoz? Nem örökségünk Jisaj ivadéka. sátradba, izrael! magad törődj házaddal! dávid és izrael szerteszéledt sátraiba. Csak a Júda városaiban lakó izraeliek fölött uralkodott tovább roboám.” Kultúra: zsidó

– „Ötödik hadjáratomban elám országa ellen vettem az utat. assur, sin, samas, adad, Bel, Nabu Ninua istárja, kidmuri királynője, arbailu istárja, Ninurta, Nergál, Nusku parancsából ululu hónapban […] elám területét teljes kiterjedésében beborítottam. királya, teumman fejét, aki vakmerően gonoszsá-got tervelt, levágtam. vitézeit számlálatlanul öltem meg.” Kultúra: asszír

– „Nagy isten ahuramazda, aki az eget teremtette, aki ezután a földet teremtette, aki az embert te-remtette, aki a boldogságot teremtette az embernek, aki dareioszt királlyá tette, … Kultúra: perzsa

– „a tanítást és a véda tanulmányozását, … Kultúra: indiai – árja

9.a Neve nincs: ?–kr. e. 2323

imta: kr. e. 2323–2320inkisus: kr. e. 2320–2314

21

sarlagab: kr. e. 2314–2308sulme: kr. e. 2308–2302elulumes: kr. e. 2302–2296inimabakés: kr. e. 2296–2291igesaus: kr. e. 2291–2285iarlagag: kr. e. 2285–2270ibate: kr. e. 2270–2267iarlangab: kr. e. 2267–2264kurum: kr. e. 2264–2263Habilkin: kr. e. 2263–2260learabum: kr. e. 2260–2258irarum: kr. e. 2258–2256ibranum: kr. e. 2256–2255Hablum: kr. e. 2255–2253Puzursín: kr. e. 2253–2246iarlaganda: kr. e. 2246–2233siu: kr. e. 2233–2230tirigdu: kr. e. 2230

9.b Kr. e. 2230 – 91 év: Kr. e. 2139

10. potamikus kultúra: M, E, I, K templom-, palotagazdaság: M raktárak: M, E, I, K ékírás: M patriarchális rabszolgaság: M, E csillagászat: M, E, K matematika: M, E, K orvostudomány: E fáraó: E enszi: M

hieroglifák: E porcelán: K varnarendszer: I papírgyártás: E rádzsa: I selyem: K naptár: E lőpor: K arab számok: I

22

10. az ókori gÖrÖgország i. a kezdetek és a Poliszok kialakulása

1.

Betűjel Földrajzi név, város A terület, térség neve A mai ország neve

a athén, spárta, mükéné Balkán-félsziget görögország

B kréta, théra égei-tenger görögország

C trója kis-ázsia törökország

2. – Forró, száraz nyár, enyhe, csapadékosabb tél. – természetes növénytakaró: karsztbokorerdő, babérlombú erdő. – termesztett növények: olajfa – olíva, citrom, kevés gabona. – Haszonállatok: juh, kecske. – ezen a területen húzódik a Balkán-hegység, amely az eurázsiai-hegységrendszer része. – mészkőfelszín.

3.a a bejelölendő események időpontjai:a. az ókor kezdete; az első városállamok kialakulása mezopotámiában: kr. e. 3000 k.B. alsó- és Felső-egyiptom egyesítése: kr. e. 2900 k.C. a krétai civilizáció virágkora: kr. e. 2000 k.d. a mükénéi civilizáció fennállása: kr. e. 1600–1200e. az árják bevándorlása az indus-völgybe: kr. e. 1500 k.F. a trójai háború feltételezett időpontja: kr. e. 1500 k.g. a görög poliszok kialakulása: kr. e. viii. századH. Csin si Huang-ti kínai császár uralkodása: kr. e. iii. századi. a Balkán-félsziget középső és déli részén megjelennek az első görög törzsek: kr. e. 2200 k.J. „a második görög honfoglalás”: kr. e. 1200 k.

3.b a–B; d–e; d–F

4.

Jellemző A forrás betűjele Kapcsolódó „keleti” fogalom

(despotikus) királyság C fáraó, enszi

palotagazdaság a, B templomgazdaság

városállamok a, C templomgazdaság

patriarchális rabszolgaság – templomgazdaság

23

5. Milyen részekből állt a polisz? városi település, uralmi körzet (vidék). Miben hasonlított az ókori keleti városállamokra? Fallal vették körül, itt is van város és uralmi

körzet.

Miben különbözött az ókori keleti városállamoktól? a poliszoknak nem volt „saját” politikai iste-nük.

Mit tud megállapítani a térképvázlatok alapján a két város méreteiről? a polisz nagyobb területű.

A görög föld mely természetföldrajzi adottságai segítették elő a poliszok kialakulását? mediterrán éghajlatú, kevés a termőföld a mészkőfelszín miatt.

Melyek voltak a görög városállamok legfontosabb jellemzői? Soroljon fel legalább hármat! Önálló igazgatással, törvényekkel, hadsereggel rendelkeztek. a többi polisszal kereskedelmi kapcso-

latokat tartottak fenn.

Melyik volt a két legjelentősebb görög polisz? Hogyan nevezték a központjukat? attika – athén, lakónia – spárta.

24

11. az ókori gÖrÖgország ii. az arCHaikus kor

1.a irányok: Ny, d, k

1.b 1. massilia – marseille; 2. Neapolis – Nápoly; 3. megara – mégara; 4. syrakusae – siracusa; 5. tarentum – taranto; 6. kyrene – ország: líbia; 7. Naukratisz – ország: egyiptom; 8. Büzantion – isztambul

2.

3. egyéni válaszok az előző feladat ábrája alapján, kiegészítve a térben–időben történő elhelyezéssel: a kr. e. viii. századtól jellemző a gyarmatosítás, irányai: Ny, d, k

4. 1 – drakón, 2 – Peiszisztratosz, 3 – szolón, 4 – kleisthenész – a helyes sorrend: 1, 3, 2, 4

a birtokok felaprózódásaaz arisztokrácia növekvő birtokigénye

az asszírok meghódítják föníciát

a problémák meg-oldásának egyik lehetséges módja:

a metropoliszok

alapítanak, amelyek kapcsolatot tartanak a barbárokkal

fellendül a kereskedelem és a pénzgazdálkodás

igényt tartanak a politikai életben való részvételre

túlnépesedés

szűkös termőföldek, elszegényedés adósrabszolgaság

gyarmatosítás

megerősödik a démosz (iparos stb.)

gyarmatvárosokat

arisztokrácia

25

5.

Államforma Államtípus Időpont Politikus A változás lényege, jelentősége

királyság – – thészeusz lemond a királyi címről

köztársaság arisztokratikus kr. e. 621 drakon a törvényeket írásba foglalta, ame-lyek szigorúak voltak

timokratikus (vagyoni elvű)

kr. e. 594 szolón az éves jövedelem alapján osztotta fel a társadalmat négy csoportra, ez lett a hivatalviselés alapja

türannisz kr. e. 560–527

Peiszisztratosz zsarnok türannosz volt, de intézkedé-seivel a démosznak kedvezett

területi elvű kr. e. 508 kleiszthenész osztrakiszmosz – cserépszavazás ötszázak tanácsa

6. – gerúzia – ephoroszok – apella – helóta – perioikoszok – spartiaták

26

12. az ókori gÖrÖgország iii. a klasszikus kor

1.

Helyszín Száma a térképen

a perzsa flotta kr. e. 492-ben ennél a hegyfoknál semmisült meg. Athosz-hegyfok 1

az athéniak kincsesházat emeltek ezen a helyen a perzsák legyőzé-sének emlékére.

Delphoi 3

kr. e. 479-ben az athéniak tengeri győzelmet arattak itt. Mükalé-hegyfok 5

attikai síkság, ahol kr. e. 490-ben miltiadész vezetésével a görögök legyőzték i. dareiosz seregét.

Marathón 4

themisztoklész kr. e. 480-ban győzött itt. Szalamisz 2

kr. e. 480-ban ennél a szorosnál halt meg leónidasz spártai király és háromszáz katonája.

Thermopülai szoros 7

kr. e. 479-ben az athéniak győzelmet arattak ebben a csatában. Plataiai 6

athén szövetségi pénztárának központja. Délosz szigete 8

2.a Milyen főbb csoportokra tagolódott Athén társadalma? teljes jogú athéni polgár, metoikoszok, rabszolgák.

Politikai jogok tekintetében mely társadalmi csoportok között húzódott éles határvonal? tel-jes jogú athéni állampolgárok/metoikoszok, rabszolgák.

Melyik társadalmi réteg vehetett részt a politikai életben? teljes jogú athéni polgár. Mi jelzi ezt az ábrán? a nyíl. Milyen feltételei voltak a politikai életben való részvételnek? 20 év feletti teljes jogú athéni pol-

gárnak (férfinak) kellett lenni.

2.b Melyik volt a legfontosabb politikai döntéshozó szerv Athénban? ekklészia. Mi mutatja ezt az ábrán? a tagjai választják a legfontosabb tisztségviselőket. Mely tisztségeket sorsolták? Bulé, héliaia, kilenc arkhón. Mely tisztségeket töltötték be választott tisztviselők? sztratégoszok, tamiaszok. Mi indokolta a kétféle választási módszer alkalmazását? Fizikai rátermettség szükséges – válasz-

tás, politikai hivatalokba azért soroltak, hogy többen kivehessék részüket a politikai irányításból. Mely intézmények tekinthetők az athéni demokrácia alappilléreinek? Miért? osztrakiszmosz –

cserépszavazás, amely megakadályozza a demokrácia felszámolását, a türannosz rendszer (zsarnok-ság) létrejöttét.

3. Hogyan értelmezte Periklész a demokrácia fogalmát? a többségre támaszkodik, a szabadság szelleme.

Mit tartott értéknek társadalmi szempontból? a közösségben betöltött szerepet.

27

4.a

4.b egyéni válaszok az ábra felhasználásával

khairóneiai csata (kr. e. 338)

ii. alexandrosz uralkodása (kr. e. 336–323)

• egyesíti a „keletet” és a görögséget

• perzsa kormányzati módszereket alkalmaz

halála után

három nagyobb államalakulat jön létre:

antigonida birodalom, ptolemaida birodalom, szeleukida birodalom

kr. e. ii. század:

athén

peloponnészoszi háború (kr. e. 431–404)

• athénban:

• spártában: ii. philipposz idején

makedónia felemelkedése

spárta

meggyengül a demokrácia

a poliszrendszer válsága

megszűnik az egyenlőség

a makedónok egyesítik hellászt

a birodalom felbomlik

római hódítás

28

13. az ókori gÖrÖgország iv. a gÖrÖg kultÚra

1.

az ókori görögöknek több istenük volt. politeizmus

isteneik többségét emberalakban ábrázolták. antropomorf

a görögök összetartozását is erősítette a közös istenvilág. minden poliszban ugyanazo-kat az isteneket tisztelték.

pánhellén

minden istennek saját feladatköre, „hivatása” volt. funkcióistenek

2. kronosznak és rheiának három lánya született, Hesztia, démétér és Héra, meg három fia, Hádész, Poszeidón és Zeusz.

anya nélkül született zeusz legkedvesebb gyermeke, Pallasz Athéné, az okos szűz, a városok vé-dőszentje, minden szép mesterség tudója és minden tudomány pártfogója. apja fejéből pattant ki teljes fegyverzetben, sugárzó szépségében.

zeusz ikergyermekei voltak Apollón és artemisz. anyjuk létó, aki Héra haragjától tartva délosz szi-getén szülte meg a gyerekeket egy pálmafa tövében.

árész zeusz és Héra gyermeke, a háború istene. kronosz éles sarlót vett át anyjától, lesbe állt, és váratlanul sebet ejtett uránuszon. az égnek a földre

cseppenő véréből megszülettek az erinnüszek, a tenger habjaira hullott vércseppekből pedig Aph-rodité.

Héra is elborzadt a látásán, és hogy ki ne nevesse a többi isten, lehajította fiát az olümposzról. Hé-phaisztosz szerencsére a tengerbe esett, de örökre sánta maradt.

a türoszi király, agénor lánya volt Európé, akit zeusz bika képében rabolt el. daidalosz athéni ezermester fia, Ikarosz az apja készítette szerkezet segítségével hódította meg a

levegőt. mivel azonban a tollak viasszal voltak összeragasztva, a nap melegétől a viasz megolvadt és szétfolyt, ő pedig a tengerbe zuhant.

az első embereket Prométheusz gyúrta sárból. amikor már pusztulás fenyegette őket, lehozta az égből a tüzet. ezért zeusz megbüntette: Héphaisztosszal egy sziklához láncoltatta, később pedig egy sasmadarat küldött rá, hogy évszázadokon át marcangolja a máját.

küprosz királya, Pügmalión hófehér elefántcsontból leányszobrot faragott. a szobor alkotója szere-lemre gyulladt saját alkotása iránt. aphrodité teljesítette a kívánságát, és életre keltette a szobrot.

a küproszi királylány, mürrha fia volt Adonisz. a szépséges ifjúba maga aphrodité is beleszeretett.

3. Olümpiai játékok; Jósdák – Delphoi; a görögség összetartozását fejezték ki

29

4.a

Ókor Modern kor

milyen alkalomból? milyen céllal?

zeusz isten tiszteletére a görög hagyományok alapján béke

milyen időközönként? négyévente négyévente

Helyszín olümpiában mindig más helyszínen

résztvevők csak férfiak nők, férfiak

Öltözék meztelenül a sportágnak megfelelő mezekben

versenyszámok futás, diszkoszvetés, gerelyhajítás, ökölvívás

az ókori hagyományokon túl pl. úszás, öttusa, vívás stb.

díjazás babérkoszorú érmek

4.b egyéni válaszok a táblázat felhasználásával

5.a

Ókor Jelenkor

milyen alkalomból? milyen céllal?

szórakozás, szórakoztatás szórakozás, szórakoztatás

Helyszín szabadtéri „színház” kőszínházak (zárt)

színészek csak férfiak nők és férfiak (gyerekek)

darabok, műfajok vígjáték, dráma vígjáték, dráma, opera, operett, musical

színpadkép, díszletek, jelmezek

egyszerűek, stilizáltak színesek, látványosak, a darab fontos „kelléke”

5.b egyéni válaszok a táblázat felhasználásával

6. témaválasztás: görögöknél nincs hivatalos művészet, közös: az istenek ábrázolása. ábrázolásmód: görög – realisztikus, ókori kelet – merev frontális. kidolgozás: görög – anatómiai pontosságú, ókori kelet – csak a jellemző, főbb vonások.

7.a dór; jón; korinthoszi

7.b Hosszúkás, téglalap alakú épületek, oszlopcsarnok, oszlopsorok, timpanon a homlokzat felett. A XIX. szá-zad újra felfedezi az ókori nagy légterű, impozáns épületeket.

30

8.

„mindennek mértéke az ember.” Protagorasz

„kissé állj odébb, ne fogd el előlem a napot!” diogenész

„ismerd meg önmagad!” kheilón

„Ne zavard a köreimet!” „Ha egy kör tetszőleges átmérőjének két végpontját összekötjük a kör bármely más pont-jával, derékszögű háromszöget kapunk, amelynek az átmérő az átfogója.”

thalész

„Heuréka!” „minden vízbe mártott test a súlyából annyit veszt, mint az általa kiszorított víz súlya.”

arkhimédész

„Bármely derékszögű háromszög befogóira rajzolt két négyzet területének összege akko-ra, mint az átfogójára rajzolt négyzet területe.”

Pitagorasz

„a dolgok tovább már nem osztható részecskékből, atomoszokból állnak.” demokritosz

„kezdetben csak khaosz, a tátongó üresség létezett. Belőle vált ki erebosz, az alvilági sötétség, és Nüx, a fekete éjszaka. aztán megszületett gaia, a széles mellű Föld.”

Hésziodosz

„egyiptom a Nílus ajándéka.” Hérodotosz

„édesanyám! nem perdül a rokka, olyan szakadós ma a szál, – vágy nehezül rám; mert a sudár, szép aphrodité letepert! szerető, szerető kell ma nekem már!”

szapphó

„sok van, mi csodálatos, de az embernél nincs semmi csodálatosabb.”

szophoklész

„Így harcoltak azok, mint égő tűz lobogója; s antilokhosz gyors hírnökként sietett akhilleuszhoz.”

Homérosz

„az eposzírás, a tragédiaköltészet, a komédia, a dithüramboszköltészet, a fuvola- és lantjá-ték nagy része egészében véve mind utánzás.”

arisztotelész

„gyűlölöm azt, aki telt kupa mellett, bort iszogatván, háborút emleget és lélekölő viadalt. s kedvelem azt, aki bölcs és aphrodité meg a múzsák szép adományairól zengve szeretni tanít.”

anakreón

31

14. az ókori gÖrÖgország – ÖsszeFoglalás

1.a a. kréta: A Kr. e. II. évezredtől jöttek létre a paloták, kereskedelemből éltek. Híres városa Knósszosz.B. mükéné: Civilizációja a Kr. e. XVII–XIII. században élte virágkorát.C. athén: Attika központja, polisz.d. spárta: Lakónia központja, dórok alapították.e. trója: Homérosz Iliászából ismerjük, a mai Törökország területén helyezkedett el.F. thermopülai szoros: Kr. e. 480. a Leónidasz vezette görögök veszítenek a perzsákkal szemben.g. marathón: Kr. e. 490-ben győznek a görögök a perzsák felett.H. khairóneia: Kr. e. 338-ban II. Philipposz legyőzi a görög poliszok seregét.i. delphoi: Híres jósda Apollón tiszteletére.J. olümpia: Zeusz tiszteletére szervezett versengések helye.k. alexandria: Nagy Sándor alapította város a Nílus partján, Egyiptomban.

1.b

2. a hódítások eredményeképpen létrejön a hatalmas területű spártai polisz: CFelbomlik a korábbi spártai egyenlőség: Eathénban kialakul a demokrácia: Dathénban meggyengül a demokrácia; az osztrakonokat pénzért árusítják: Eaz athéni demokrácia fénykora, az úgynevezett periklészi kor: Etrójai háború: Cgörög–perzsa háborúk: EPeloponnészoszi háború: Ekhairóneiai csata: E/Faz első görög törzsek megjelennek a Balkán-félsziget déli részén: A

32

3. a–B: Az első városállamokkal egy időben alakul ki a krétai civilizáció. C–d: Indoeurópai népvándorlás miatt települnek be a mai Görögország területére. e–F: Fönícia bukását követően a görögök irányítják a Földközi-tenger kereskedelmét. g–H: A perzsák a Közel-Kelet elfoglalása után a gazdag görög területeket akarták megszerezni. i–J: A poliszrendszer válsága miatt könnyen meghódította Róma a hellenisztikus államokat.

4.a

4.b – Hasonlóság: rabszolgák, helóták, perioikoszok, metoikoszok nem vehettek részt a politikai életben, csak a teljes jogú polgárok; vének tanácsa; népgyűlés mindkét helyen van – állami tisztségviselőket választ.

– Különbség: Athénban nincs király, a hadsereget sztratégoszok vezetik, míg Spártában a királyok.

Athén politikai berendezkedése

Spárta politikai berendezkedése

rabszolgák és családtagjaik

perioikoszokhadkötelezettek

gerúziakét király

teljes jogú athéni polgárok

metoikoszok és családtagjaik

ekklészia

5 ephorosz

helóták

osztrakiszmosztamiaszok

búlé héliaia kilenc arkhón areioszpagosztíz sztratégosz

népgyűlés

spártai polgárok

hadsereg

33

– athénban: népgyűlés; spártában: népgyűlés – athénban: 9 arkhón; spártában: 5 ephorosz – athénban: héliaia; spártában: gerúzia

5.

dór alapítású s

Jón alapítású a

katonaállam s

a demokrácia „szülőhazája” a

a vaspénz legendája s

lükurgosz s

Periklész a

árutermelő (klasszikus) rab-szolgaság

s

6.a Drakón: kr. e. 621-ben athénban arkhón volt. Híres volt szigorú törvényeiről. Szolón: kr. e. 594-ben arkhón volt athénban. ő hozta létre a négyszázak tanácsát, az éves jövedelem

alapján 4 csoportba sorolta az athéniakat, és ez lett a hivatalviselés alapja. Peiszisztratosz: türannosza (zsarnok) volt athénnak kr. e. 560-tól, de intézkedéseivel a démosznak

kedvezett. Kleiszthenész: kr. e. 508-ban ő hozta létre az ötszázak tanácsát, és vezette be a cserépszavazást.

6.b valamennyien athéni politikusok voltak, és részei annak a folyamatnak, amely a démosz politikai hatalmának, a demokrácia kialakulásának kialakulásához vezetett.

7.

az ókori athénban területi elven alakult ki a demokrácia. i

az osztrakiszmosz célja az volt, hogy athénban ne alakulhasson ki ismét zsarnokuralom. i

a demokrácia korlátlan néphatalmat jelentett. H

8. Politikai berendezkedés: demokráciaÍrás: a „görög ábécé” matematikában és fizikában használt betűi (α, β, γ, stb)vallás: istenek nevei – bolygók neve: Vénusz, Uránusztermészettudományok: atomelmélet – Démokritosz, fizika – Arkhimédészorvostudomány: Hippokratész tevékenységeFilozófia: Platón ideálisállam-elmélete, szofiszták: érvelés, vitatkozásművészetek: szobrászat, építészet, színház, irodalom tudománya (dráma, vígjáték)történettudomány: történetírás – Hérodotosz

34

15. az ókori róma i. a kezdetektől a kÖztársaságkori HódÍtásokig

1.a a: appennin-félsziget – olaszország; B: korzika – Franciaország; C: szardínia – olaszország; d: szicília – olaszország

1.b, c

1.d az olasz egység létrejöttétől – 1861

1.e görögország. mediterrán éghajlatú, mészkőhegység van a területén, természetes növénytakaró és a termesztett növények, tenyésztett állatok.

2.a – a trójai háború. – görög gyarmatosítás.

2.b – latinok

2.c – mózes és sarrukin a kitett gyermek

3.a – a királyság kora: patríciusok és cliensek – plebejusok – köztársaság: patríciusok – plebejusok és rabszolgák – Hasonlóságok: a szenátus mindkét időszakban működik. Patrícius- és plebejusréteg. – különbségek: a királyság korában nincsenek jogaik a plebejusoknak, a cliensek rétege megszűnik

a köztársaság korára. megjelenik a vasszolgák rétege.

3.b szenátus, patrícius népgyűlés, comitia curiata

Adriai-tenger

Jón-tenger

Égei-tenger

Tirrén-tenger

KrétaCiprus

35

4.

a patríciusok és a plebejusok küzdelmei rómában az arisztokrácia és a démosz harca athénban

kr. e. 494: secessio – a plebejusok kivonulnak rómából –

kr. e. 451–450: Xii táblás törvények kr. e. 621

kr. e. 445: érvényes házasság patríciusok és plebejusok között –

kr. e. 443: vagyoni elvű alkotmány kr. e. 594

kr. e. 367: licinius és sextius földtörvénye; az egyik consulnak minden évben plebejusnak kell lennie

–

kr. e. 326: eltörlik az adósrabszolgaságot kr. e. 594

kr. e. 300: megnyílnak a plebejusok előtt a papi hivatalok –

kr. e. 287: eltörlik a népgyűlési határozatok senatusi jóváhagyását –

5.

6. egyéni válaszok az előző feladat elemeinek felhasználásával. a következő szempontokra is térjen ki: a hódítások alapvető következményei: hatalmas zsákmány (nemesfém, föld), nagyszámú rabszolga,

a kisüzemek tönkrementek, a nagyüzemek fejlődtek. Jellemzők továbbá a társadalmi változások, a szellemi élet átalakulása, illetve a politikai élet változásai (kiemelten: elavult intézményrendszer).

róma mint városállam

róma a Földközi-tenger nyugati medencéjének ura (pun háborúk kora)

a világbirodalom

róma itália ura (az etruszkok, samnisok és görögök ellen vívott háborúk után)

36

16. az ókori róma ii. reFormkÍsérletek, a kÖztársaság válsága és Bukása

1.a

1.b szempontok, tartalmi elemek: mint az előző feladatsor 6. feladatában, illetve a jelen feladatsor 1.a feladata. a római állam életében megjelenő problémák: elavult intézményrendszer, működésképte-len hadsereg, eltérő jogállású lakosság, és a pénzügyi igazgatás is problémás.

2. Kinek a reformkísérleteiről számolnak be a források? Caius gracchus. Milyen tisztségeket töltött be? Néptribunus volt.

hódítások

róma itália ura

pun háborúk a földközi-tenger nyugati medencéjének meghódítása

a földközi-tenger keleti medencéjének meghódítása

római birodalom

átfogó reformokra van szükség:

földkérdés

hadseregreform

• szűk a politizálók köre • nehézkes a politikai, pénzügyi irányítás • rendezetlen a polgárjog kérdése

nő a földterületek nagysága

új provinciák

lovagok

meggazdagodnak az adóbérletből, de

politikai tisztséget nem tölthetnek be

senatori rend latifundiumai

(nagybirtokai) meghatározóvá

válnak

nő a

rabszolgák

száma

átalakul a gazdaság:

áruttermelő rabszolgaság

nő a rabszolga-felkelések veszélye

• elhúzódó háborúk• a rabszolgatartó

nagybirtokok versenye

paraszti birtokok

tönkremennek

• a római hadsereg meggyengül

• nő a nincstelenek száma

kialakul a vagyontalan városi köznép:

proletariátus

•

•

37

Mikor lépett fel reformjavaslataival? kr. e. 123-ban. Milyen törvényeket említenek a forrásszövegek? Földtörvényt – polgárjogi törvényt, gabonatör-

vényt. Melyik törvényjavaslat nem valósult meg ezek közül? Miért? a polgárjogi törvény. a haza ellen-

ségének nyilvánították, öngyilkos lett. Miben különbözött ennek a politikusnak a programja testvére elképzeléseitől, javaslataitól?

szélesebb társadalmi bázisra építette reformjait, mint korábban testvére. Ki volt Livius Drusus? Néppárti politikus, kr. e. 91-ben felújította a földosztást, és javaslatot tett a

szövetségesek egyenjogúsítására.

3. Milyen tisztségeket töltött be Marius? néptribunus, praetor, alvezér, consul Melyiket töltötte be egymás után többször is? a consulit hétszer Milyen típusú hatalomgyakorlás felé mutat Marius pályafutása? dictatura Mi volt Marius népszerűségének oka? mértékletes és kitartó volt. katonáihoz hasonlóan élt, és

nem hadvezér módjára. Mi volt katonai reformjának jelentősége? Összekapcsolta a földkérdést a hadseregreformmal: a

katonák fizetést, zsoldot kaptak, kiszolgált katonaként (veteranus) pedig földet a provinciák terüle-tén.

Ki volt Lugurtha? Mi lett a sorsa? Numídia királya, marius vívott ellene csatát (kr. e. 111–105), amelyben lugurtha vesztett.

4. sulla az úgynevezett szent úton vonult be a városba. […] másnap a népet gyűlésre hívták össze. itt sajnálkozásukat fejezték ki az állam helyzete felett, amely hosszú ideje a demagógoknak volt kiszol-gáltatva. ez a körülmény – mondták – kényszerítette őket is cselekedeteikre. a gyűlésen azt javasol-ták, hogy a jövőben előzetes senatusi jóváhagyás nélkül ne terjesszenek javaslatot a népgyűlés elé, ezt az ősi szokást ugyanis már hosszú ideje semmibe vették. Javasolták továbbá, hogy a szavazások ne tribusonként történjenek, hanem a tullius-féle alkotmány értelmében centuriánként. azt gon-dolták, hogy e két intézkedés által ezentúl a senatus akarata ellenére nem kerülhet javaslat a nép elé, és a népgyűlési szavazásokon a jobb módú és meggondolt emberek akarata érvényesül majd a szegények és elszántak helyett, így nem lesz több alkalom a lázongásra.

több más intézkedéssel is megnyirbálták a néptribunusok már nagyon is zsarnokivá fajult hatalmát. a senatusba, amelynek létszáma igen csekély volt, és már csak ezért sem lehetett tekintélye, az arisz-tokrácia köréből háromszáz új tagot választottak.

egyéni válaszok. Fontos pontok: senatusi jóváhagyás nélkül a népgyűlés elé nem terjeszthettek ja-vaslatokat, így a népgyűlés elé csak a senatori rendnek is elfogadható javaslatok kerültek; a szava-zások a tullius-féle alkotmány szerint történjenek, így az arisztokrácia (a vagyonosabb rétegek) ke-rültek túlsúlyba; a senatusban az arisztokrácia túlsúlyban volt, a létszámemelésnél (300-ról 600-ra) velük töltötték be az új helyeket.

5. A rabszolgák mely csoportjával foglalkozik a forrásrészlet szerzője? a mezőgazdaságban dol-gozó rabszolgákkal.

Milyen további „rabszolgatípusokat” ismer a római történelemből? állami tulajdonban lévő; magántulajdonban lévő (város: familia urbana, falusi: familia rustica) és a gladiátorok.

Mit javasol a szerző a rabszolgák kiválasztásánál? „a rabszolga ne legyen se félénk, se bátor.” és „Ne szerezzünk be ugyanabból a nemzetből több rabszolgát.”

Milyen elvárásokat támaszt a rabszolgák felügyelőivel szemben? „azok, akiket föléjük rende-lünk, legyenek kissé műveltebbek és csiszoltabbak, derék emberek, és kissé idősebbek a többinél.(…) joggal van föléjük rendelve az, aki jobban ért a munkához.”

38

6.a a: rabszolgafelkelések: kr. e. 136–132, kr. e. 104–101 B: rabszolgafelkelés spartacus vezetésével kr. e. 73–71 C: háború mithridatész pontusi király ellen kr. e. 88–82 d: háború Numídia királyával, lugurthával kr. e. 111–105

6.b Melyik tisztség megerősödését eredményezték ezek a nehézségek? a hadvezéri. Nevezzen meg olyan személyeket, akik betöltötték ezt a tisztséget! Marius, Sulla, Pompeius,

Crassus.

7. A helyes sorrend: 6, 4, 2, 3, 1, 7, 5

8. suetonius értékelése reális, Caesar nyíltan szembefordult a köztársaság államrendjével.

9. Sorolja fel Augustus címeit a forrás alapján! imperator, consul (nép)tribunus, dictator, pontifex maximus, augur

Milyen eredetűek voltak ezek a címek? köztársasági Kitől származtatja a hatalmát Augustus? Állítását bizonyítsa a szövegrészlet pontjainak meg-

nevezésével vagy idézésével! a római néptől származtatta hatalmát. „5. a dictaturát, amelyet a nép és a senatus mind távol-, mind jelenlétemben megszavazott, […] nem fogadtam el.”

Mely pontok szólnak a belpolitikai kérdések rendezéséről? 1, 2, 25, 34 Mely pontok utalnak külpolitikai lépésekre? 25, 30 Mit jelent a „pax Romana” kifejezés? római béke; a birodalom külső és belső békéje. augustus

teremtette meg.

39

17. az ókori róma iii. a Császárkotól kr. u. 476-ig

1. Kr. e. 27-ben új korszak kezdődött Róma történetében: a császárság kora. Hol, mely civilizáci-ókban találkozott már korábban a császári címmel? kínában

Nevezzen meg olyan uralkodókat, akik császári címet viseltek! Mikor uralkodtak? kína császá-rai. Híres volt Csin si Huang-ti, aki kr. e. iii. században uralkodott.

2.a

1. Nagy-Britannia 2. Írország 3. Franciaország 4. spanyolország 5. Portugália 6. marokkó 7. algéria 8. tunézia 9. olaszország 10. svájc 11. luxemburg 12. Belgium 13. Hollandia 14. Németország 15. dánia 16. Norvégia 17. svédország 18. lengyelország 19. Csehország 20. ausztria 21. szlovénia 22. Horvátország 23. szlovákia 24. magyarország 25. Bosznia-Hercegovina 26. montenegro 27. albánia 28. szerbia 29. macedónia 30. görögország 31. líbia 32. Bulgária 33. románia 34. moldva 35. ukrajna 36. oroszország 37. litvánia 38. lettország 39. észtország 40. oroszország 41. törökország 42. szíria 43. irak 44. Ciprus 45. libanon 46. izrael 47. egyiptom 48. Jordánia 49. Belarusz köztársaság 50. málta 51. andorra 52. liechtenstein 53. szaúd-arábia 54. monaco 55. san marino 56. grúzia 57. Örményor-szág 58. azerbajdzsán 59. irán

2.b Mely mai államok területe tartozott Augustus birodalmához? Franciaország, Németország, Hol-landia, Belgium, svájc, ausztria, spanyolország, Portugália, olaszország, szlovénia, magyarország, Horvátország, szerbia, montenegro, albánia, Bulgária, törökország, görögország, Ciprus, szíria, Jor-dánia, izrael, egyiptom, líbia, tunézia, algéria, marokkó.

Mely mai államokkal volt határos Augustus birodalma? Csehország, ukrajna, irak, szaúd-arábia, Nagy-Britannia, moldávia, oroszország stb.

3. Miért hangsúlyozta Augustus a „köztársaság” kifejezést? ezzel tudta elfogadtatni rendszerét; így róma nem fordult vele szembe, mint Ceasar esetében.

40

Hogyan jelentkezett ez a törekvés Augustus címeiben? évente megválasztatta magát consullá és censorrá. lemondott a teljhatalomról (de elfogadta az augustus címet).

Mi biztosította Augustus hatalmát? a hadsereg. Milyen rendeletekkel helyezte Rómát „biztos alapokra”? Soroljon fel legalább négyet! át-

szervezte a közigazgatást, újjászervezte a bíróságokat, ingyengabona – nyomott árak („panem et circenses” politika), és különféle erkölcsi és családbéli törvényeket hozott.

4.

5. Róma alkotmányának milyen eredetű elemei tűntek el többségében a dominatus korára? a köztársaság kori elemei.

Milyen jellegűvé vált az uralkodói hatalom? Mivel magyarázható a változás? teljes mértékben központosítottá.

Mely köztársaság kori intézmények nem szűntek meg? senatus és a magistratusok. Melyek voltak a legfontosabb változások a principatus és a dominatus rendszere között? a

köztársasági látszat megszűnt. a népgyűlés és az általa választott tisztségek megszűntek, létrejön a császári tanács, a birodalomban élők valamennyien alattvalókká válnak.

Mettől meddig tartott a dominatus kora? 284–476 Nevezzen meg legalább két császárt ebből a korszakból, uralkodásuk évszámával! diocletia-

nus (284–305), Constantinus (313–337)

6. Miért fogadta be Róma a gótokat? Milyen feladatot szántak nekik? a katonai utánpótlás miatt. védelmi feladatokat.

Korábbi betöréseiknek mi volt az okuk? a nyugat felé vándorló hunok legyőzték a gótokat. Ki telepítette le a gótokat a Római Birodalom területén? Mikor került erre sor? theodosius csá-

szár – a iv. században. Hogyan illeszkedtek be a jövevények a római társadalomba? katonai szolgálatot teljesítettek;

cserébe birtokot, rangot kaptak; romanizálódtak. 7. Mi a szerző véleménye a hunokról? Mi bizonyítja ezt? Idézzen a forrásból! külsőre nem szépek

– „minden szépség nélkül valók … ijesztően formátlanok”. egyszerűen élnek – „megeszik a vadnövények gyökereit, bármiféle állat nyers húsát”. igénytelenek – „Csecsemőkortól megszokták a hideget, az éhséget, szomjúságot”. Milyen életmód jellemezte a hunokat? Mi igazolja ezt? Idézzen a forrásból! Nomád életmód.

„Nincsenek kijelölt lakóhelyeik, nincs otthonuk (…), hanem megállás nélkül kóborolnak.” Ki volt a hunok legnagyobb királya? Hol volt birodalmának a központja? attila (434–453) – a

tisza mentén. Pontos helye vitatott (talán szeged környéke).

Dinasztia/császár A forrás betűjele

augustus (kr. e. 27–kr. u. 14) F

Julius Claudius-dinasztia (14–68) Nero (54–68)

e

Flaviusok (69–96) vespasianus (69–79) titus (79–81)

C, H

antoninusok (96–192) traianus (98–117) Hadrianus (117–138) marcus aurelius (161–180)

i B, J a, g

katonacsászárok (192–284) severus-dinasztia (192–235) septimius severus (193–211) Caracalla (211–217)

d

41

18. az ókori róma iv. a római vallások

1.

Görög isten Római isten Funkció

zeusz Jupiter főisten

Héra Juno a főisten felesége; a házasság és a család védelmezője

Poszeidón Neptunus a tenger istene

démétér Ceres termékenység, földművelés

apollón apolló a költészet istene

artemisz diana a vadászat istene

arész mars a háború istene

aphrodité vénusz a szépség és a szerelem istennője

Hermész mercurius az istenek követe, a tolvajok, kereskedők istene

Pallasz athéné minerva bölcsesség, tudományok

Hephaisztosz vulcanus az istenek kovácsa

Hesztia vesta a házi tűzhely őrzője

dionüszosz Bacchus bor és a mámor

2. A képek tanúsága szerint milyen kapcsolat lehetett Róma és a provincia vallási élete között? Mi ennek a vallástörténeti magyarázata? a provinciák a vallási életükben is rómát követték. a folyamatos válságsorozatoknak köszönhetően rómában megbomlott az egyén és a közösség viszo-nya, illetve megrendült a régi római vallásba vetett hit. a klasszikus római istenek mellett misztéri-umvallások és keleti istenek is megjelentek – ezekre is bizonyítékok a Pannóniából származó leletek (ápisz bika, mithras). a kis közösségek között jelent meg a kereszténység is.

3. 1. Názáret – itt nevelkedett Jézus; 2. Jeruzsálem – itt feszítették keresztre; 3. Bethlehem – itt született Jézus

4. Melyek a kereszténység legfontosabb tanításai? A források segítségével válaszoljon! szeretet – „szeresd felebarátodat, mint önmagadat.” (első három forrás) az elérendő cél a menny, isten országa. (utolsó forrás) Miért válhatott a keresztény vallás a válságokkal küzdő Római Birodalomban közösségfor-

máló erővé? a gazdasági és társadalmi válság miatt az emberek elbizonytalanodtak többistenhívő vallásukban. a sorsukon változtatni akarók körében nőtt a megváltóba vetett hit. Jézus tanításai a legszegényebbeknek is erőt adtak.

5. Keresztelő (Szent) János: Jézus rokona, zakariás és erzsébet fia, ő keresztelte meg Jézust a Jordán vizében.

Heródes Antipasz: Júdea királya Jézus születésekor. Pontius Pilatus: Júdea helytartója, amikor Jézust halálra ítélik.

42

6.Jézus tanítványainak elnevezése a Bibliában. apostolok

a keresztények Jézus személyében várták a megváltó eljövetelét. az eredeti elnevezés a héber „felkent” szóból származik.

Hrisztosz

a zsidóság egyik csoportja, amely az új hittel szemben a régi hagyományokat képviselte. farizeusok

a tisztség elnevezése a „felügyelő” szóból származik; kezdetben a keresztény gyülekezetek vagyonát felügyelte, majd a városi, illetve városok köré szerveződő egyházkormányzati területnek volt a vezetője.

püspök

a keresztény gyülekezetben a püspökök segítői. diakónusok

7. a helyes sorrend: a, B, d, e, C, F

43

19. az ókori róma v. a római kultÚra, PaNNóNia

1. 1. Palatinus; 2. titus; 3. Colosseum; 4. cirkuszi (gladiátor); 5. ellipszis alakú színház; 6. dór; 7. Jón; 8. korinthoszi; 9. Forum romanum; 10. diadalíve; 11. traianus; 12. Caesar; 13. augustus; 14. dacia; 15. marcus aurelius; 16. Pantheon

2.a jón és korinthoszi

2.b – keresztboltozat; kupola – Nagyobb, tágasabb belső tereket, épületbelsőket lehetett így létrehozni.

3.a meghódított, alávetett tartomány, élén proconsul állt.

3.b

Provincia Megszervezésének időpontja Mai állam(ok)

szicília kr. e. 241 olaszország

gallia kr. e. 58–51 Franciaország, Belgium, Németország, luxemburg

egyiptom kr. e. 31 egyiptom

Pannónia kr. u. 9 magyarország, szlovénia, szerbia

dacia kr. u. 107 románia

3.c Úthálózat (kereskedelmi útvonalak) kiépítése. vízvezeték-rendszerek építése, könyvtárak, színházak, szentélyek építése.

4.a egyéni válaszok a kta. megfelelő oldala alapján

4.b Pannónia

4.c ausztria, szlovákia, magyarország, szlovénia, Horvátország, szerbia.

4.d románia, szerbia, magyarország.

4.e scarbantia: Sopron; savaria: Szombathely; arrabona: Győr; sopianae: Pécs; ulcisia Castra: Szentendre; aquincum: óbuda; Napoca: Kolozsvár; apulum: Gyulafehérvár; marus: Morva; danuvius: Duna; tisia: Tisza; Crisia: Kőrös; marisus: Maros; dravus: Dráva

4.f Az V. században a kormányzat átadta a hunoknak Pannónia egy részét.

5. „éljünk, lesbia, és (…) lyukas fityinget!” szerző és cím: Catullus: Éljünk, Lesbia„ekkor a várfokról (…) cseleket tán?” szerző és cím: Vergilius: Aeneismelyik nép történetéről szól a mű? Rómaiak (ősatyjuk Aeneas)melyik háborút idézi fel? A trójai háborútki volt a címszereplő szerelme? milyen származású volt? Didó, Karthágó királynője (pun)Nézzen utána, melyik híres barokk zeneszerző dolgozta fel szerelmük történetét! Purcell: Didó és Aeneas

44

20. ÖsszeFoglalás – az ókori róma

1. az idézett latin mondások, szólások tágabb értelemben a római történelem egy-egy időszakára utal-nak. az alábbiakban közöljük a mondások fordításait, keletkezésük körülményeit; meghatározzuk, hogy milyen időszakot kell összefoglalnia a feladat megoldásakor.

„Hannibal ante portas!” „Hannibal a kapuk előtt!” a második pun háború időszakából származik; feladat: foglalja össze a római Birodalom kialakulásának eseményeit és következményeit róma ala-pításától a pun háborúk időszakával bezárólag. szükséges utalni a hódítások gazdasági-társadalmi és politikai következményeire is (reformkísérletek összegzése).

„Et tu mi fili Brute?” „te is fiam, Brutus?” a Caesar elleni merénylethez köthető kr. e. 44-ben. Össze-gezze röviden a köztársaság válságát és bukását, koncentráljon az egyeduralom kialakulására.

„Panem et circenses!” „kenyeret és cirkuszt!” augustus kora, a szállóige iuvenalis egyik verséből származik. a császárkort idézi. szükséges a császárkor periodizálása, a két korszak összegzése.

„In hoc signo vinces!” „e jegyben győzni fogsz!” Nagy konstantinnak jelent meg ez a felirat álmában (görögül), amikor maxentius ellen vonult. az „e jegy” a feszületre vonatkozik. megemlítendő róma valláscseréje, a késő császárkor problémái: gazdasági-társadalmi változások, népvándorlások és vé-gül a birodalom bukása.

2.

3. Marius és Sulla: Hadvezérek voltak, politikai, hatalmi harc bontakozott ki közöttük. marius nép-párti, sulla senatus párti volt. kettejük harcából sulla került ki „győztesen”, aki róma dictatora lett kr. e. 83-ban.

Sulla és Julius Caesar: sulla „feketelistájára” került a néppárti Caesar, mert a nagynénje marius fele-sége volt. másik lehetséges megoldás: mindkettőjüknek nyílt egyeduralmi kísérlet volt.

4. Patríciusok – plebejusok: kezdetben csak a patríciusok rendelkezhettek politikai hatalommal, de a birodalom növekedése, a gyarmatosítás segítette a plebejusok gazdasági megerősödését; érdekei-ket a néptribunusok védték.

kr. e. 287-től kezdődően megszűnt a különbség a két társadalmi réteg között (lex Hortensia: eltöröl-ték a népgyűlési határozatok szenátusi jóváhagyását, vagy ekkor zárult le a patrícius–plebejus küz-delem).

átalakul a mezőgazdaság↓

a hódítások befejeződése↓

a rabszolgák felszabadítása↓

colonusrendszer↓

a colonusok röghöz kötése

A Római Birodalom kialakulása

területi növekedés

a rabszolgák számának növekedése

rabszolgafelkelések

45

Senatori rend – lovagrend: a senatori rend tagjai politikai hatalommal rendelkeztek, a lovagrend tagjai – adókat béreltek – nem viselhettek állami hivatalt. Caius gracchus politikájának köszönhető-en a lovagok politikai tisztségeket (esküdtbíróság) viselhettek.

5.a a: gallia, Julius Caesar hódította meg.B: afrika, itáliát és rómát innen látták el gabonával.C: Pannónia, híres borostyánút itt haladt keresztül, a duna volt a természetes határvonal.d: dacia, gazdag érc- és sóbányái voltak. a dák törzsek legyőzése után traianus csatolta a birodalom-hoz.e: macedonia, kr. e. 148F: achaia, kr. e. 146g: Palestina, Jézus itt született, élt és tanított. Júdea – Betlehem, Názáret, Jeruzsálem.H: egyiptom (aegyptus), augustus tette provinciává uralkodója, kleopátra és antonius öngyilkossá-ga után.i: assyriaJ: mezopotámia: traianus foglalta el és tette provinciává a kereskedelmi szerepe miatt fontos terüle-tet.

5.b a környező népeket (samnisok, görög gyarmatvárosok stb.) leigázzák, területükön coloniákat hoz-nak létre. a gazdaság és a társadalom átalakul; plebejus–patrícius politikai küzdelem – gracchusok. a hadsereg szerepe megnő; marius reformjai.

6. Mit tartalmazott Augustus politikai végrendelete? Miről szóltak az egyes könyvek? 1. könyv – a temetésére vonatkozó előírások 2. könyv – az összes cselekedeteit tartalmazta 3. könyv – az állam pénzügyeire, a hadügyre 4. könyv – Tiberiusnak szólt, utasítása, rendeletek a birodalom további kormányzására vonatkozólag

értékelje augustus végrendeletét! személyes dolgokat tartalmazott (temetés), és saját magát ma-gasztalta a cselekedeteit felsorolva. az állami élet irányítását fontosnak tartotta az ő elvei alapján folytatni.

Utasításai, rendelkezései közül melyeket nem tartották be a későbbi római császárok? – rabszolgák felszabadítása – polgárjog kiterjesztése – a birodalom határainak kiterjesztése – „ne támadjon kedve egyeduralomra”

Válasszon ki egyet ezek közül! Igazolja állítását konkrét eseményekkel, intézkedésekkel, és térjen ki a következményekre is! (az alábbi válaszok a fenti pontok sorrendjében állnak.)

– a principátus idejére megszűnt a rabszolgaság, később az ezen alapuló nagybirtokok is tönkre-mentek. a császárkor végére a szabad elemek röghöz kötésére kényszerült;

– Caracalla csak 212-ben adományozott minden szabad lakosnak polgárjogot. a politikai élet zártsá-ga lazult, a germán lakosok beemelése a politikai elitbe: a germán odoaker űzte el az utolsó római császárt;

– traianus idején érte el a birodalom a legnagyobb kiterjedését, Hadrianus alatt már területeket ürí-tettek ki (mezopotámia), mivel ellenőrizhetetlen volt.

– Néró politikai gyilkosságok árán került hatalomra. zsarnoki módon irányította rómát. üldözte a kereszténységet. elvárta, hogy istenként tiszteljék.

46

7. a helyes sorrend: 3, 2, 1, 5, 4

8. építészet: boltív, kupola – Pantheon vallás: kereszténység történettudomány: tacitus, Plutarkhosz munkássága állam, társadalmi rend: jogalkotás – római jog

47

21. az ókor tÖrtéNete – ÖsszeFoglalás

1.

Színtér Kapcsolódó betűjelek

ókori kelet a, c, f, j, k, ö, p, r, ü, j

ókori görögország g, h, k, i, m, n, ö, s, t, ü

ókori róma b, e, i, k, o, ö, g, r, u, v, x, z

2. ahet-aton egyiptom fővárosa, a többi önálló városállam. trója nem az ókori kelethez tartozik, hanem a görög kultúrához. ostia nem a görög kultúrához kapcsolható, róma kikötővárosa. lojang a kínai kultúrához tartozik, nem a rómaihoz.

3. ki uralkodott egyiptomban és mezopotámiában, amikor a görögök a perzsákkal háborúztak? I. Dareiosz. Hallhatott-e asóka Csin si Huang-ti császárról? Igen. éltek-e már mohendzso-dáro városában, amikor gízában piramisokat építettek az egyiptomiak?

Igen. asóka uralkodásával egy időben milyen események zajlottak rómában? Az első pun háború. rendeztek-e már olimpiai játékokat görögországban róma alapításakor? Igen.

4.a a föld elárasztása, a víz leengedése, ökrökkel a gyom kitiportatása, a rögös felszín elegyengetése, kapálás, boronálás.

4.b Ökrök segítségével, kapa, borona.

4.c árasztásos földművelés, gabonatermesztés. sorolja fel az ókori kelet többi hasonló kultúráját! Egyiptom, India, Kína.

5. A feladat megoldásához a következő szempontok szerint haladjon (minimális elvárásokat közlünk a 9. évfolyamhoz igazítva):

Szempont Athén Jelenkori Magyarország

a politikai életben való részvé-tel feltételei(a politikai jogokkal rendelke-zők köre)

teljes jogú athéni állampolgár (20 év feletti, férfi, mindkét szülő athéni)

magyar állampolgár, 18 év feletti, nincs eltiltva a közügyektől

a politikai vezetők megválasz-tásának módja

választás, sorsolás választás

a törvényhozás működése ekklészia: közvetlen demokrácia országgyűlés: közvetett demok-rácia

az igazságszolgáltatás működése

az állampolgárok a részvételért napidíjat kaptak

képzett bírák

a törvények végrehajtása bulé minisztériumok

a demokrácia biztosítékai osztrakiszmosz ombudsman

48

6.

Történeti korszak Jellemző birtoktípus A föld meg-művelői

Kapcsolódó szabadon választott történeti esemény

királyság kora patríciusbirtok paraszti kisbirtok

parasztság (plebejusok)

róma fejlődése Capitolium Forum romanum

köztársaság kora nagybirtok (latifundium) rabszolgák Pun háborúk tarentum elfoglalása

Principatus, császárság

nagybirtok hanyatlása – colonusrendszer

rabszolgák, colonusok

Hadrianus kiépíti a limest

dominatus nagybirtokok – colonus-rendszer

colonusok, később rög-höz kötve

325: niceai zsinat

7. 1. Buddha; jelentése: megvilágosult. guatama herceg a buddhizmus alapítója a kr. e. vi. században. 2. Hammurapi; óbabiloni uralkodó a kr. e. Xviii. században. kőoszlopokra vésette törvényeit. 3. Nofertiti: ehnaton fáraó felesége egyiptomban a kr. e. Xiv. században. 4. agamemnón: mükéné uralkodója a kr. e. Xvi. században. 5. Periklész: athéni sztratégosz a kr. e. v. században, az ő idején élte athén a demokrácia virágkorát. 6. Caesar: római hadvezér, politikus, aki kr. e. 48–44-ig egyeduralmat hozott létre; az ő nevéből szár-

mazik a császár szó. 7. augustus: Caesar fogadott fia, az ő hatalomra kerülésével kezdődik a principatus időszaka rómá-

ban. 8. Nagy sándor: makedón uralkodó a kr. e. iv. században; hatalmas birodalmat hozott létre a dunától

az indusig. 9. laokoón: trójában apollón papja; ellenezte, hogy a falovat bevigyék a városba, a tengerből jövő

kígyók megfojtották őt és fiait. 10. anyafarkas gyermekeivel: romulus és remus mondája. az anyafarkas nevelte fel őket.

8. sumerek: ékírás egyiptomiak: hieroglif Föníciaiak: hangjelölő görögök: a föníciaiaktól átvett írást fejlesztették tovább rómaiak: a görögöktől vették át, ezt bővítették – latin betűk

9. ré, amon, aton: egyiptomi, a túlvilági létre való felkészülés Jahve: zsidó, monoteista an, enlil, enki: sumer zeusz, Héra, aphrodité: görög, emberi tulajdonságokkal felruházott istenek mithras, ahuramazda: perzsa, vallási dualizmus Jupiter, Juno, minerva: római, hasonlít a görög istenek világára

49

10.

el lett rendelve, hogy a veteránoknak a leszerelés után ötévnyi pihenés jár. római

esküszöm […] az összes istenekre és istennőkre, hogy meg fogom tartani képességem és szándékom szerint a következő esküt és írott kötelezvényt: belgyógyászati rendeléseimet […] a beteg hasznára fogom elvégezni, nem pedig ártalmára és kárára.

görög

assur istennek, az én nagy uramnak parancsára, mint a vad téli szél rohama, az ellenségre rontottam.

asszír

ezután elrendeltem, hogy dolgozzatok a kőbányában, amelyet „ramszesz, aki olyan kedvelt, mint ré”-nek mondanak. egy másik feketegránit-kőfejtőt is találtam mellette nagy szobrok számára.

egyiptomi

Brahma saját testrészeiből teremtette az egyes kasztokat. indiai

11. 1. a gízai piramisok – kheopsz-piramis 2. szemiramisz függőkertje 3. az olümpiai zeusz-szobor 4. artemisz temploma epheszoszban 5. a rhodoszi kolosszus 6. az alexandriai világítótorony 7. a halikarnasszoszi mauzóleum

12.

Kultúra Kapcsolódó kép betűjele

Csaták helyszíne Sikerük titka, taktika Hadseregük típusa

sumer C ––––––––– ––––––––– –––––––––

asszír a Babilon elfoglalása erőszak vasfegyverek haszná-lata

állandó hadsereg sorozással

kínai i ––––––––– ––––––––– –––––––––

görög athéni spártai

e B

marathón szalamisz

hadihajók gyalogos katonák (hopliták), közelharc, falanx

önkéntesek zsoldosok állandó hadsereg

Perzsa H Babilon egyiptom

harci szekerek lovasság alkalmazása

állandó hadsereg az adókból

makedón F iszosz gaugamela

makedok falanx lovasság

állandó hadsereg

etruszk d ––––––––– ––––––––– –––––––––

római g zama hadihajók – csapóhíd közelharc

állandó zsoldos had-sereg

13. 1. sumer; 2. egyiptomi; 3. görög; 4. római; 5. görög

14. Hasonlóságok: többszintes épületek; építőanyaguk (vályog, tégla, mészkő) különbségek: bejárat, ablakok nagysága, tetőszerkezet, belső elrendezés, díszítés

50

22. Bevezetés a kÖzéPkor világáBa

1. Mettől meddig tartott a középkor? 476-tól 1500 körülig (1492, 1517). Mikor és miért kapta ezt az elnevezést? A reneszánsz idején, köztes, átmeneti időszaknak tekintették.

2. a reneszánsz idején átmeneti korszaknak tekintették a középkort, vallásosságát elfogadták, folytat-ták, de az egyházat (értsd: róma) nem. a felvilágosodás korában a racionalitással nehezen össze-egyeztethető kép a vallás. a korai ateizmust (istentagadást) később a deista szemlélet váltotta fel (az „első lökés” elve). a XiX. század első felében, a romantika korában ismét kedvelt korszak a középkor, különösen azokban az országokban, ahol a középkor államuk virágkorát is jelentette (pl. magyaror-szág).

3. Mi volt a szerző célja a krónika megírásával? Írásba foglalja a magyar nép történetét. Mit jelölt meg műve forrásaként? régi krónikákat. Milyen történetírói módszerrel dolgozott? Források elemzése, összehasonlítása. Milyen jellegzetesen középkori „elemeket” talál a szövegben? a dátumozás, a krónika írásának

kezdete: „az Úr 1358. esztendejében…” és a bevezetés lezárása: „az Úr nevében. ámen.”

4.a

társadalmi réteg kapcsolódó fogalmak

Papság pápa, szent, ereklye, eretnek, szerzetes, kódex, tized

Nemesség uradalom, hűbérúr, hűbéres, vár, lovag, kiváltság, báró, kilenced, bandérium

Jobbágyság robot, adó

4.b város melyik társadalmi réteg élt itt? a polgárság Nevezzen meg néhány ilyen települést a középkori magyarországról! esztergom, székesfehérvár,

gyulafehérvár stb.

5. a helyes sorrend (csak a betűket írja le!): B, C, d, g, H, F, e, a

51

23. róma utódai i. a kÖzéPkori euróPa társadalma

1.a a: Nyugati gót királyság (birodalom); B: keleti gót királyság (birodalom); C: vandál királyság (biroda-lom); d: keletrómai Birodalom; e: Frank királyság (birodalom); F: thüringiai királyság (birodalom); g: gepida királyság (birodalom)

1.b Melyik állam vált meghatározóvá közülük a későbbiekben Nyugat-Európában? Frank királyság Nevezze meg ennek az államnak a két legfontosabb uralkodódinasztiáját, és sorolja fel ezek

jelentős uralkodóit! meroving-dinasztia – klodvig; karoling-dinasztia – kis Pippin, Nagy károly

2. Mi volt az államigazgatás központja? Mi jelzi ezt az ábrán? a királyi udvar – központi helyen áll. a király maga irányította a birodalmat hivatalnokai segítségével, ő nevezte ki a legfontosabb tisztség-viselőket.

Milyen közigazgatási egységekre osztották a birodalmat? grófságokra. Hogyan ellenőrizték a birodalom határait? őrgrófságokat hoztak létre. Milyen összefüggést talál a birodalom mérete, létrejöttének módja, illetve az állam irányításá-

nak módja között? Hódító háborúk révén jött létre, hatalmas területű birodalom, ezért jól kiépített közigazgatás szükséges, központosított jellegű államirányítás, erőskezű uralkodó.

Ki volt a Frank Birodalom legjelentősebb uralkodója? Mikor uralkodott? Nagy károly, 768–814. Milyen uralkodói címet viselt? Mi indokolhatta e cím felvételét? Császár. Nagy károly a római

császárok utódának tekintette magát, és a kereszténység legfőbb védelmezőjének. Mi jellemezte a Karoling Birodalom és a pápaság viszonyát? kis Pippin kért először pápai áldást

uralkodására, Pippin területeket biztosított a Pápai állam létrehozásához, de ekkor még a világi ural-kodói hatalom volt az erősebb.

3. Nagy Károlynak milyen fizikai tulajdonságait említi a szerző? megtermett, izmos, magas, haja megőszült, arckifejezése vidámságot és derűt árasztott, testrészei arányosak, határozott léptekkel járt, egész testtartása férfias volt.

Milyen személyiségnek írja le Nagy Károlyt? igen tekintélyes és méltóságos jelenségnek látszott; a maga belátása (mintsem az orvosok tanácsa) szerint járt el, határozott.

Nézzen utána, melyek felelnek meg ezek közül a középkori királyeszménynek! Jelölje ezeket a forrásban vagy válaszában! a középkori királyi alkalmasságnak alapvetően három feltétele volt: testi, életkori és keresztényi; az idézett forrásszöveg a testi adottságokat fejti ki.

4. Milyen feladatai voltak egy szerzetesnek? szellemi tevékenység: imádkozás, istentisztelet, könyv-másolás stb., kapcsolódott az adott ország politikai irányvonalához; fizikai tevékenység: saját élel-mük megtermelése, új mezőgazdasági technikák elterjesztése stb.

529-ben alakult az első jelentős európai szerzetesrend. Mi volt a rend neve? Ki és hol alapítot-ta? Nursiai szent Benedek – monte Cassino – Benedek-rend.

52

5.

Római társadalom Középkori nyugat-európai társadalom

római arisztokrácianemesség

germán törzsfők

romanizált barbárokpapság

szabad germán parasztok

colonusokjobbágyság

(egykori) rabszolgák

6.

nemesség papság (egyház) jobbágyság

bellatores oratores laboratores

7. Mit vállalt az esküvel a hűbérúr? Mit vállalt a hűbéres? Nem fosztja meg életétől, vagyonától (városaitól, hűbérbirtokától); megvédi másokkal szemben. Hűbérúr: Bernard algróf, renhard fia; hű-béres: rajmond, Hercend fia.

53

24. a kÖzéPkori gazdaság

1.

a földesúr tulajdona: teljes uradalom

a földesúr kezelésében van: majorság

közösen használják: erdő, legelő, tó

a jobbágy használja: úrbéres földek – kert

2. Milyen telkeket (birtokformákat) említ az összeírás? Földesúri, szabad és rabszolga (értsd: job-bágy) által művelt telek.

Melyik az a három birtokelem, amely mindegyik birtokformán megtalálható? szántóföld, sző-lőskert, rét.

Milyen művelési rendszerben dolgoztak, milyen gazdálkodás folyt a birtokon? Háromnyomá-sos gazdálkodás.

3. Miért volt előnyösebb a kétnyomásos gazdálkodás a legelőváltó módszernél? a kétnyomásos gazdálkodásnál a szántó szigorúan különvált, a földterület egyik részén kapott helyet

az őszi és/vagy tavaszi gabona, a másik rész ugaron maradt, a következő évben a két terület felcseré-lődött, s a legeltetés szabályokhoz igazodott, ez indította el a nyomáskényszer kialakulását.

Egy adott földterületnek hány százalékát vetették be? kétnyomásos gazdálkodás esetén: 50% Háromnyomásos gazdálkodás esetén: 75% A teljes termés hány százalékát takaríthatták be egyszerre? kétnyomásos gazdálkodás esetén: 50% Háromnyomásos gazdálkodás esetén: 33% Miért volt előnyösebb a háromnyomásos gazdálkodás a kétnyomásos művelésnél? Csökkent az ugaron maradt terület, különvált az őszi és a tavaszi búza vetésterülete, ez a munkaerő

jobb évszakos kihasználását is lehetővé tette, így növekedett a termés mennyisége. Mikor aratták az őszi búzát, illetve a tavaszi búzát? mindkettőt nyáron aratták. A gabonán kívül milyen növényeket termesztettek még a korszakban? Sorolja fel! Bab, borsó,

lencse.

4. Miért volt hatékonyabb a nehézeke, mint a túróeke? a nehézeke vasból volt, nem fából, ezért mélyebben szántotta és meg is forgatta a földet, nem kellett

a földterületet keresztben is felszántani. Miért volt előnyösebb a szügyhám használata a nyakhámnál? a szügyhám jóval nagyobb erőkifejtésre is képessé tette a lovat, mert nem állt fenn a fulladás veszé-

lye, mint a nyakhámnál. Milyen más technikai újításokat ismer a korszakból? Nevezzen meg legalább hármat! Patkó, kengyel, vízimalom, szélmalom.

5. Mi a robot? Hogyan szabályozták a robot mértékét? a jobbágy ingyenmunkája földesura birto-kán, a hét meghatározott napján, pl. hétfőn, aratás idején heti három nap.

Milyen terményjáradékokat említ a szöveg? Sorolja fel őket! Péterfillér, egyházi járadék. Milyen pénzjáradékokat említ a szöveg? Sorolja fel! tized, dézsma, királyi adók. Nézzen utána, mi a péterfillér! adomány, amelyet a hívek a pápa támogatására adnak; iii. gergely

pápa rendelte el.

54

Milyen társadalomszerkezetre utal a cottar (zsellér) és boor (telkes jobbágy) említése? a job-bágyság nem egységes, differenciált társadalmi réteget mutat be a forrás.

Miben különbözött a zsellérek és a telkes jobbágyok anyagi helyzete és jogállása? a jobbágy birtoka nagyobb volt, könnyebben eleget tudott tenni a földesúri szolgáltatásoknak, a számára ked-vezőbb terményben fizethette szolgáltatásait.

Kik voltak a hospesek? Milyen társadalmi változásokat indított el megjelenésük Nyugat-Eu-rópában? telepesek (vendégek), külföldről érkező földművesek – pl. Németországból kelet-európába –, akik bizonyos kiváltságokat (adómentesség öt évre) kaptak földesuruktól. ez kedvezően hatott a jobbágyok életére is, mert ha a földbirtokos meg akarta tartani őket a birtokán, akkor nekik is ked-vezményeket kellett adni, pl. szabad költözködés, a jobbágytelek örökös használati joga.

55

25. BizáNC – a NYugati és a keleti keresztéNYség

1. Melyik bizánci uralkodó látható a képen? Justinianus. Uralkodóként mi volt a legfontosabb törekvése? a birodalom egységének helyreállítása. Sikerült-e megvalósítania ezt a célt? Milyen eredményeket ért el? elfoglalta a Nyugatrómai Biro-

dalom nagy részét. Halála után hódításai elvesztek. maradandó alkotásai: a római jog kodifikálása, a Hagia sophia építése.

Ki volt az a nyugat-európai uralkodó, aki ugyanezt a célt tűzte maga elé? Nagy károly.

2.a

Nyugati kereszténység Szempontok Keleti kereszténység

róma központ Bizánc

latin Nyelv görög

hűbéri viszony, de önálló egyházi szervezet

állam és egyház viszonya a császár az állam és az egyház feje

cölibátus Papi élet nincs cölibátus

gyakorlatias női és férfi szerzetes-rendek, kolostori élet

szerzetesi élet filozofikus, független férfi rendek

2.b Hasonlóságok: szerzetesi közösségek, püspökségek, hierarchikus felépítés. A nyugati kereszténység sajátosságai: egyközpontú, a pápa áll az egyház élén, független a világi

hatalomtól, alá rendelt érsekségekkel, püspökségekkel, ő felügyeli a szerzetesrendeket. A keleti kereszténység sajátosságai: több központú, de a világi és az egyházi főhatalom a császár

kezében van. vannak emellett önálló, saját egyházfővel rendelkező egyházak.

2.c Milyen hasonlóságok és különbségek állapíthatók meg a két kultúrkör művészeti alkotásai között? Írjon rövid fogalmazást! Használja a következő szempontokat: műfaj, témaválasztás, a templomok tájolása és szerkezete, az emberábrázolás jellegzetességei stb.

Hasonlóságok: valamennyi művészeti ágban jelentős alkotások – festészet, szobrászat, építészet stb. különbségek: a nyugati keresztény templomok hosszanti alaprajzúak, a keletiek kör alakúak, cent-

rális terűek. a keleti keresztény festészetben jelentős az ikonfestészet, amely Jézust, az istenanyát (máriát) és a szenteket ábrázolja. a nyugati keresztény festészet témaválasztása a teljes bibliai körre kiterjed.

56

26. az iszlám és az araB HódÍtások. világvallások

1.a Sor-szám

A város neve

Történelmi esemény A mai ország megnevezése

1. medina ide menekült mohamed 622-ben (hidzsra) szaúd-arábia

2. mekka mohamed szülővárosa szaúd-arábia

3. kordova 750 után a bomló arab Birodalom egyik központja, árucikke is híres: „kordován csizma”

spanyolország

4. Poitiers martell károly itt állította meg az európai arab terjeszkedést 732-ben

Franciaország

5. damaszkusz árucikkéről híres: damaszkuszi acél szíria

6. Bagdad 750 után a bomló arab Birodalom egyik központja irak

1.b Milyen jellegű terület Arábia földrajzi szempontból? sivatagi terület, csak kb. 1%-a művelhető. Milyen gazdasági tevékenységekhez nyújt kedvező feltételeket? a sivatag peremén és az oázi-

sokban lehetséges a gyümölcstermesztés, főleg datolya. legfontosabb haszonállat a teve.

1.c Mi tette lehetővé az arab hódításokat a Kr. e. VII. századtól kezdődően a Földközi-tenger térsé-gében? Bizánc és Perzsia egymás elleni harca.

Ki volt az az európai uralkodó, aki megállította az arab terjeszkedést? martell károly.

2.a

Zsidó vallás Buddhizmus Kereszténység Iszlám

monoteizmus + + +

szent könyv (névvel) + (tóra) + (Biblia) + (korán)

irányzatok + + + +

Papi rend +

szerzetesség + +

képkultusz +

menny és pokol elképzelése + +

állam és vallás összefonódása + +

vallási indíttatású háborúk +

monogámia +

2.b → alakítója a társadalmi rendnek zsidó vallás: Összetartás, összetartozás-tudat. Buddhizmus: erőszakmentesség. kereszténység: erkölcstan (tízparancsolat). iszlám: többnejűség, összetartozás-tudat.

→ életviteli és táplálkozási előírásai vannak zsidó vallás: kóser ételek.

57

Buddhizmus: vegetáriánusok. kereszténység: Böjtölés (húsvét előtt). iszlám: Böjt – ramadán, sertéshúsfogyasztás, alkoholtilalom.

→ kultúraformáló, hatása megmutatkozik a művészetekben zsidó vallás: építészet: zsinagóga. Buddhizmus: Buddha-szobrok. kereszténység: szentképek, zeneművek (mise, gregorián). iszlám: építészet (dzsámi, minaret), fürdőkultúra.

3. 1. korán; 2. dzsihád; 3. mohamed; 4. szunnita; 5. síita; 6. háridzsiták; 7. kalifák; 8. abbaszida kalifátus; 9. Cordobai kalifátus; 10. despotikus; 11. haradzs; 12. hitetlenek

4. 1. keleti keresztény; 2. keleti keresztény; 3. iszlám; 4. iszlám; 5. nyugati keresztény; 6. nyugati keresz-tény; 7. nyugati keresztény

58

27. az egYHáz és a világi Hatalom NYugat-euróPáBaN

1. Kinek a kezébe helyezi a rendelet a pápaválasztás jogát? a bíboros püspökök kezébe. Miért volt szükség a pápaválasztás szabályozására? mert a német-római császár ellenőrzése, be-

folyása alatt tartotta a pápaságot, gyakran ő határozta meg a pápa személyét, ezzel gyengítve az egyház és a pápaság tekintélyét, önállóságát.

Mit jelent „a kalmárkodás betegsége”? egyházi méltóságokat pénzért adtak-vettek, ami befolyás-sal lehetett a pápaválasztásra.

Milyen egyéb problémákkal kellett szembenéznie az egyháznak? a cölibátussal, a papi nőtlen-ség megszegésével, az invesztitúra kérdésével, az egyházi méltóságokba való beiktatás jogát a csá-szár tartotta fenn magának a pápával szemben.

Milyen egyháztörténeti eseményre utal az a megállapítás, hogy „ez az apostoli szék a földke-rekségen minden egyház előtt áll”? 1054-ben megtörtént a szkizma, az egyházszakadás. a pápa a nyugattal azonosult, és nem volt hajlandó figyelembe venni a bizánci görög egyház érdekeit. létre-jött a nyugati, latin nyelvű római katolikus és a keleti, görög nyelvű ortodox (óhitű, igazhitű) egyház.

Kik voltak a „bíboros püspökök”? róma környéki városok püspökei. Kik voltak a metropoliták? a római Birodalomban a provinciák székhelyeinek (metropoliszok) püs-

pökei. a görögkeleti egyház rangsorában a pátriárka után következnek. Ki volt a szövegben említett „kedvelt fiunk, Henrik”? Mettől meddig uralkodott? iv. Henrik né-

met-római császár, 1056–1106. Milyen irányba kezdett változni az állam és a nyugati egyház viszonya a XI. században? a csá-

szárság és a pápák évszázados politikai, hatalmi harca kezdődik meg.

2. Az egyházszakadással (szkizmával) kapcsolatos pontok: 1, 2, 11 Az invesztitúra kérdésével kapcsolatos pontok: 3, 4, 7, 13, 14, 19, 23, 25 Az állam és az egyház viszonyára vonatkozó pontok: 8, 9, 12, 16, 17, 19, 23, 25

3.

Évszám Esemény Betűjel

1075 dictatus Papae B

1075–1076 tele wormsi zsinat d

1076. február lateráni zsinat C

1077 Canossa-járás e

1122 wormski konkordátum F

1176 1177

legnanói csata velencei béke

a

4. Milyen útvonalakon közelítették meg a Szentföldet a keresztesek? – szárazföldi: pl. Nyugat-európából magyarországon keresztül a szentföldig. – vízi: pl. Franciaországból a Földközi-tengeren. – szárazföldi és vízi útvonalon: pl. magyarországról szárazföldön az adriai-tengerig, onnan hajóval

a szentföldig. Milyen új államalakulatokat hoztak létre a keresztes hadjáratok során? Jeruzsálemi királyság, antiochiai Fejedelemség, tripoliszi grófság, latin Császárság.

59

Nézzen utána, mi az eredete a következő mondásnak: „Messze van, mint Makó Jeruzsálemtől!” a hagyomány szerint ii. andrás magyar király makó nevű vitézével kapcsolatos; aki vágyott arra, hogy eljusson a szentföldre. makó vezér egy alkalommal alaposan felöntött a garatra, és álmából felriadva azt hitte, hogy már Jeruzsálemben van, pedig még csak a dalmáciai spalatóban lehorgonyzott hajón aludt. ekkor születhetett a szólás.

5. Milyen okok késztették a pápát a keresztes hadjárat meghirdetésére? a keleti kereszténység megsegítése, mert a Xi. század közepén a szeldzsuk-törökök elfoglalták a

szentföldet. („elözönlötték […] őket a turkok és az arabok”) Melyek voltak a hadjáratok mögöttes, valós okai? európában a feudális gazdálkodás fejlődése

következtében népességfölösleg alakult ki, az itáliai kereskedővárosok gazdasági érdekei, a pápaság tekintélyének növelése a császárokkal szemben, a kereszténység megújítása.

Mi ösztönözte a keresztényeket a hadjáratokban való részvételre? lovagok, nemesség: a harc, ezáltal a lovagi tekintély növelése, birtok- és zsákmányszerzés. Parasztok: birtokhoz jutás, jobb meg-élhetés, sokuknál a vallásos érzület, felbuzdulás.

Kétszáz év alatt hogyan változott meg a keresztes hadjáratok eredeti célja? az első hadjárat célja a szentföld visszafoglalása, a szent sír megszerzése volt. a Xiii. században már a nyílt terület-szerzés.

6. A forrásrészlet alapján foglalja össze, melyek voltak a ciszterci rend legfontosabb előírásai! emberektől távol épülnek a kolostoraik, szent Benedek regulája szerint élnek, azonos étkezési és

öltözködési szokások vonatkoznak rájuk, a szerzetesek maguk termelik meg szükségleteiket. Melyik kora középkori szerzetesrend regulájára hivatkozik a szöveg? Mi ennek az oka? a ben-

césekére, szent Benedek a szerzetesség atyja (480 körül született Nursiában), ő fogalmazta meg a szerzetesek életszabályát, a regulát, amelyet azóta valamennyi rend magáénak tekint.

Nevezzen meg legalább három nyugati keresztény szerzetesrendet az érett középkor idősza-kából!

Bencések, ciszterciek, ferencesek.

7. Az olvasottak alapján foglalja össze a valdensek legfontosabb tanításait! a mozgalom alapítója valdensius lyoni polgár volt. az emberek engedelmességgel csak istennek

tartoznak, nem az egyháznak, bárki prédikálhat, legyen az nő vagy férfi, a megváltáshoz csakis a Bib-lia szükséges. elutasították a tisztítótűz fogalmát, minden igaz ember áldozhat (kenyérrel és borral), nemcsak a papok. az egyház püspökeit és papjait ne illessék kiváltságok.

Miért bírálták a római egyházat? az egyház, a pápa túlzott hatalma, az egyház elvilágiasodása miatt.

Hogyan ítélte meg a római egyház a valdenseket? elvetemültek, tudatlan, műveletlen emberek, tévtant terjesztettek.

Miért és hogyan lépett fel az egyház a valdensek ellen? az egyházból kitaszították, lyon terüle-téről kiűzték őket.

Határozza meg, kiket tekintettek a középkorban eretnekeknek! az egyház hivatalos tanításaival szemben álló személyeket.

A valdenseken kívül milyen más középkori eretnekmozgalmakat ismer? Soroljon fel legalább hármat! Bogumilok, katarok, albigensek.

60

28. HŰBériség és lovagság

1. Melyek voltak a legfontosabb előírások, kötelességek, amelyeket a hűbéresnek szem előtt kellett tartania? Ismertesse ezeket! sértetlenség, megbízhatóság, becsületesség, hasznosság, könnyedség és lehetőség.

Milyen jellegű kapcsolat alakult ki a hűbérúr és hűbérese (a senior és a vazallus) között? Iga-zolja válaszát a forrásszövegből származó idézettel! alá-fölé rendeltség, függő viszony. „méltá-nyos legyen, hogy az, aki a hűségesküt leteszi, ezeket az ártó dolgokat elkerülje – de a hűbérbirtokot ezért még nem érdemelné meg: mert nem elegendő a rossztól tartózkodni, ha nem teszünk jót is.”

Milyen nehézségeket okozhatott ez a kapcsolatrendszer az állam irányításában a későbbiek-ben? Miért? a nagyobb hűbérurak vazallusaikkal szemben királyi felségjogokat is gyakoroltak, ami a hűbéri állam széttagolódásához vezetett, a királyi hatalom gyengülését eredményezte.

Mettől meddig volt jellemző a hűbériség Nyugat-Európában? a karoling-kortól, a viii–Xiv. szá-zadig.

2. Az olvasottak alapján sorolja fel a legfontosabb lovagi erényeket! Nagylelkű, tisztességes, bőke-zű, kifogástalan és becsületes.

Milyen összefüggés állapítható meg a hűbériség és a lovagi életforma között? a lovagok egy-egy nagyúr szolgálatában álltak, a hűbérbirtok fejében katonai szolgálatot teljesítettek hűbéruruk seregében.

Magyarázza meg a következő, a forrásszövegben szereplő fogalmakat! fogadalom: Ha az ifjak elérték 21. évüket és rendelkeztek a fő erényekkel, akkor a lovaggá avatás

alkalmával fogadalmat tettek. (Naponta misét hallgat, megvédi az özvegyeket, árvákat stb.) szentegyház: katolikus egyház. lovagi torna: lovagi hadi gyakorlat, célja nem a vérontás volt, hanem a lovagok harcedzettségének,

rátermettségének bizonyítása. szabályait írásba foglalták. római császár: a Német-római Birodalom mindenkori uralkodója.

3. Miből állt a lovag felszerelése? Egészítse ki az alábbi rajzot a megfelelő nevekkel!

sisak pajzs

mellvért lovagi címer

61

4.a

A vár része Betűjel a rajzon

külső elővár F

belső elővár e

várárok J

őrtorony i

kaputorony felvonóhíddal g

öregtorony (lakótorony) a

kápolna B

várudvar kúttal C

lőrés H

szuroköntő nyílás d

4.b Milyen hasonlóságokat talál az ókori és a középkori építmények között? magaslatokon helyez-kednek el, vastag kőfalak védik körbástyákkal.

Milyen újításokat ismer fel a középkori várakon? magasabbak a falaik, kialakították a várárkot (vagy vizesárkot), lakótornyokat alakítottak ki a váron belül.

5. Johanniták, német lovagrend, templomosok

62

29. a kÖzéPkori város

1. Mely városok léteztek már az ókorban is? Nevezzen meg legalább ötöt! marseille, Nápoly, róma, athén, konstantinápoly, Bécs, Bejrút, alexandria.

Milyen következtetés vonható le ebből? történelmi szerepük, adottságaik, földrajzi fekvésük miatt nem veszítették el jelentőségüket a középkorban sem.

Nevezzen meg két-két levantei, illetve a Hanza-szövetséghez tartozó várost! levantei: velence, Firenze, verona, genova; Hanza: Hamburg, lübeck, Bréma.

Nevezzen meg két textilipari központot! Brügge, gent. Nevezzen meg egy híres fémipari központot! toledo. Milyen helyeken alakultak ki városok a középkorban? Püspöki, érseki székhelyeken, földesúri bir-

tokközpontból, kereskedelmi útvonalak találkozásánál, folyók átkelésénél, alföld és hegység találko-zásánál, fémlelőhelyek közelében.

2.

3. A városok felvirágzásával milyen új társadalmi réteg jelent meg? Polgárság. Kik alkották a városi patríciusok rétegét? Nemes és tehetős emberek. Firenze összlakosságának hány százaléka tartozott a patríciusok közé? 1,6%. Kik voltak a plebejusok? a városi polgárság legszegényebb, vagyontalan rétege, emiatt polgárjog-

gal nem rendelkeztek, pl. szolgálók, cselédek, bérmunkások. Milyen városi iparágakat említ a szöveg? gyapjúfeldolgozók, gyapjúszövők, posztókészítők, ci-

pész, papucs- és facipőkészítő, kő- és faműves. Melyik volt Firenze legjelentősebb iparága? Miért? a gyapjúfeldolgozás, mert európában nagy

volt az igény a jó minőségű gyapjúkelmék iránt, és ennek előállításához Firenzében adottak voltak a feltételek (víz, munkaerő stb.).

Hány boltja volt a firenzei gyapjúfeldolgozó céhnek? 200 vagy még több.

Az olvasottak alapján ábrázolja kördiagramon Firenze lakosságának társadalomszerkezetét!

KÉREM MEGRAJZOLNI!Nem tudom beazonosítani!

63

4. Ki, milyen feltételekkel dolgozhatott takácsként Párizsban? Ha ipart vásárolt a királytól, mester fia, „szakképzett” volt, két széles és egy keskeny szövőszéket tarthatott a házában, de a házon kívül egyet sem. minden takácsmester csak egy tanulót tarthat a házában.

Milyen kérdésekre terjedtek ki a céhszabályzat előírásai? a műhelynyitás feltételei, munkafelté-telek, alapanyagok, az elkészítés módja, minőségi előírások.

Hogyan volt ez összeegyeztethető a szabad versennyel? ellentétes volt a szabad versennyel az egységes előírások miatt.

5.

érdekvédelmi szervezet. g C

védi tagjait a kontárokkal szemben. C

a kereskedők szervezete. g

a város jóváhagyásával működik. C

az uralkodó jóváhagyásával működik. g

a polgárok autonóm közössége. C

az iparosok szervezete. C

Belső hierarchia jellemzi (inas, legény, mester). C

64

30. a késő kÖzéPkori euróPa (Xiv–Xv. század)

1. A két térkép összehasonlítása után nevezze meg a késő középkor új államait! spanyol király-ság, svájc, litván Nagyfejedelemség, Német lovagrend, moldva, oszmán-török Birodalom, Nápolyi királyság, moszkvai Nagyfejedelemség, velencei köztársaság.

Mely önálló államok szűntek meg? Mi történt ezekkel? Kik léptek a helyükre? león – kasztíliai királyság → a spanyol királyság része lett Bizánci Császárság → az oszmán-török Birodalom elfoglalta szerbia → az oszmán-török Birodalom elfoglalta Horvátország → a magyar királyság visszafoglalta kijevi Nagyfejedelemség → részben a lengyel királyság, litván Fejedelemség, moszkvai Nagyfejede-

lemség része lett. Mely államok területe növekedett? svédország, lengyelország, magyarország, Pápai állam, osz-

mán-török Birodalom, aragóniai királyság. Mi jellemezte a Német-római Császárságot? területe csökkent, széttagolt vagy formális. Milyen politikai, gazdasági stb. problémákkal kellett szembenéznie Európának a XIV–XV. szá-

zadban? Nevezzen meg legalább hármat! a mezőgazdaság fejlődése megtorpant, éhínség, pestis-járvány.

2. Mi jellemezte a királyi hatalmat a hűbériség idején? a király egy személyben irányítja az államot törvényekkel, rendeletekkel. az állami feladatokat hűbérurak végzik (adószedés, bíráskodás, kato-

náskodás), az egyház az államhatalom támasza. Hogyan változott meg a király tényleges hatalma a rendiség korában? a feudális gazdálkodás

fellendülése, a gazdasági növekedés következményeként a rendek megerősödtek. a királyi hatalom-mal szembeni politikai, hatalmi törekvések jellemezték őket. a király célja a feudális rend fenntartása volt, de a király hatalma csökkent: a rendek jogainak biztosítása, egységesítése és bekapcsolódásuk az állam irányításába (részvétel a rendi gyűléseken).

Magyarázza meg a „rendi dualizmus” fogalmát! az uralkodó és a rendek együtt irányítják az or-szágot; szerve a rendi gyűlés. a korábbi királyi tanács átalakul (felsőház), és kiegészül az alsóházzal. a rendi gyűlésen hozott törvények az erőviszonyokat is megmutatják.

Hogyan változott meg a társadalom szerkezete a rendiség korára? a jobbágyság jogilag egy-ségessé vált. a polgárság létszáma megnőtt, gazdaságilag megerősödött, jogilag egységes renddé vált.

Hogyan változott a politizálók köre, a politikai jogokkal rendelkezők száma a rendiség korá-ban? Bővült, mert a polgárság képviselői – vagyonuk, gazdasági erejük miatt – bekerültek a rendi gyűlésbe.

Mi jellemezte a jobbágyság helyzetét a hűbériség korában? differenciáltabb volt, és nem volt jogilag egységes.

Mi jellemezte a jobbágyság helyzetét a rendiség korában? Jogilag egységessé vált. Mi köti össze a következő három évszámot: 1215, 1222, 1356? mindhárom királyi oklevél kiadásának dátuma: 1215 – magna Charta, 1222 – ii. andrás aranybullája,

1356 – a német aranybulla, amelyek egységesítik a nemesség jogait.

3. Hogyan szabályozta a dokumentum az adókivetés rendjét? „12. Hadmegváltási és más adót csakis királyságunk közös tanácsával lehet kivetni, kivéve azt az esetet, amikor miértünk váltságdíjat kell fizetni.”

Hogyan hatott ez a királyi hatalom jellegére? korlátlansága megszűnt, a rendek is beleszóltak a politikai döntésekbe.

65

Mely társadalmi rendek helyzetét befolyásolta a dokumentum? elsősorban a főnemesség, ké-sőbb a középnemesek és a polgárok helyzetét is.

Mit tartalmazott az ellenállási záradék? amennyiben az uralkodó nem tartja be a magna Charta libertatum pontjait, úgy a rendeknek jogukban áll fellépni ellene.

4. Ki volt Jeanne d’Arc? Milyen származású volt? más néven „az orléans-i szűz”, francia nemzeti hős, katolikus szent. a százéves háború idején vezette a francia nép felszabadító harcát az angolok ellen. Paraszti származású volt.

Miért nevezték később Szent Johannának? Boldoggá avatása után, 1920. május 16-án szentté avatták Jeanne d’arcot. Franciaországnak, mártíroknak, foglyoknak, harcosoknak, a vallásosságuk miatt kigúnyolt embereknek, rabok, katonák védelmezője.

Kik voltak a szemben álló felek a százéves háborúban? Franciaország és anglia. Ki lett Franciaország királya Jeanne d’Arc tevékenységének köszönhetően? vii. károly. Mi lett Jeanne d’Arc sorsa? Miért? 1431-ben az angolok elfogták, majd máglyahalálra ítélték.

Jeanne d’arc volt az egyetlen erő Franciaországban, amelytől az angolok tartottak.  Milyen művészeti feldolgozásokat ismer Jeanne d’Arc életéről? zeneművek – operák: Pjotr iljics

Csajkovszkij: az orléans-i szűz; giuseppe verdi: giovanna d’arco; arthur Honegger: Jeanne d’arc au bucher (oratórium). irodalom: schiller és shaw drámája. Filmes feldolgozása: luc Besson (1999) stb.

66

31. a kÖzéPkor kultÚráJa

1.a Az alábbi táblázatban felsoroltuk a középkori „hét szabad művészetet”. Nevezze meg magyar megfelelőjüket, és azt, hogy melyik mai tantárgy elődjének tekinthetők!

A hét szabad művészet Jelentése Mai tantárgy

grammatica nyelvtan nyelvtan

rhetorika szónoklattan irodalom

dialectica érvelés, vitatkozás tana irodalom

aritmetica számtan matematika

geometria mértan matematika

astronomia csillagászat földrajz

musica zene ének-zene

1.b Nézzen utána, mit jelent a trivium kifejezés! Ennek alapján magyarázza meg a napjainkban is használatos triviális szó jelentését! eredetileg a középkori „alapfokú” tanulmányok első három tantárgyát jelentette (grammatica, rhetorica, dialectica); napjainkban a nagyon egyszerű, könnyen megoldható dolgokra értjük.

2. Mihez hasonlít, mire emlékeztet az iskola rendje? Válaszát igazolja a szöveg részleteivel! a kolostorok rendjére hasonlít. „ki kelt fel éjjel zsolozsmára?” Milyen középkori iskolatípusokat ismer? kolostori iskolák, káptalani és székesegyházi iskolák. Melyik iskolatípus létezik ezek közül napjainkban is? kolostori iskolák. Nevezzen meg legalább három ilyen középkori eredetű, napjainkban is működő intézményt! a pannonhalmi és a győri bencés gimnázium, kecskeméti Piarista gimnázium.

3. Mi a teológia? Mivel foglalkozik? Hittudomány, a vallások kinyilatkoztatáson alapuló saját tanításá-nak rendszeres és a teljes hitrendszert felölelő vizsgálata.

Hogyan csoportosítja a szerző a tudományokat? Mi alapján csoportosítja őket? két csoport-ba osztja: az értelem természetes fényénél megismerhető tudományok és a magasabb rendű tudo-mány fényénél megismerhető elvekből kiinduló tudományok. a megismerés módja szerint.

Hogyan vélekedik Aquinói Szent Tamás a hit és a tudás viszonyáról? szétválasztotta a hitet és a tudást, azért, mert az ember kétféleképpen juthat el a tudás birtokába: egyrészt az értelem által, másrészt az igazság kinyilatkoztatása révén. a hit és tudás istentől ered.

Miért volt központi kérdés ez a korszakban? a Xii. században felpezsdült a szellemi élet európá-ban, hatott rá az arab kultúra, és újra felfedezték a görög kultúrát, amely megismerésre, tapasztalásra épült.

Nevezzen meg további két középkori gondolkodót! abélard, szent anzelm.

4. Hogyan határozza meg a szerző a művészet fogalmát? a művészet a természetet utánozza, a művészi tevékenység elve a megismerés.

Mely antik szerző művéből indul ki? Mi ennek a magyarázata? arisztotelész: Poetica. Miben különbözik Aquinói Tamás és ókori elődjének felfogása? Mivel magyarázhatók a kü-

lönbségek? a középkori gondolkodó teleologikus nézeteket fogalmaz meg, mivel szerinte isten megalkotta a világot, és egyben célt is adott neki. véleménye szerint a művészet nem annyira a ter-

67

mészetet, mint inkább a természetben fellelhető teleológiát utánozza. arisztotelésznél a művész csupán a természeti valóság utánzójaként jelenik meg. a különbség a középkori világképből fakad.

5. Melyik szolmizációs hangot nevezzük ma másként? dó Melyik hang hiányzik a sorból? ti

6.a a. 2 B. 7 C. 2, 7 d. 5, 6 e. 1, 5, 6 F. 10 g. 1, 3, 4 H. 1, 3, 4 i. 8 J. 1, 4, 5 k. 9

6.b

Román stílus Gótika

kép (száma) 2, 7 1, 3, 4, 5, 6, 8, 9, 10

építészeti elem (betűjele) a, B, C d, e, F, g, H, i, J, k

7. egyéni válaszok a megadott kulcsszavak és források segítségével. alapvetően törekedjen annak be-mutatására, hogy a középkorban nemcsak vallásos világkép és életszemlélet létezett, hanem a világi élet szépsége is jelen volt. térben és időben helyezze el az egyes stílusokat!

68

32. itália. a HumaNizmus és a reNeszáNsz

1. Név és betűjel: velencei köztársaság – 3 Név és betűjel: Pápai állam – 6 Név és betűjel: Firenze – 4 Név és betűjel: genova – 2 Név és betűjel: Pisa – 5 Név és betűjel: milánó – 1

2.

a reneszánsz ember ateista. H

a reneszánsz ember jellemzői: szabadság, önmegvalósítás, az emberi élet méltósága. i

a földi élet szépségeit nagy becsben tartják. i

az eszménykép a polihisztor személyiség. i

Nem tulajdonítanak jelentőséget a természettudományos ismereteknek. H

3. Ki volt Dávid? Milyen történeteket ismer róla? az ószövetségi történet szerint dávid egy pásztor-fiú volt, aki a hatalmas filiszteus zsoldost, góliátot parittyájával sebezte halálra, győzte le.

Mit jelképezhetett a XVI. század elején Firenzében Dávid alakja? dávid kis termete ellenére győzte le a nagy góliátot; Firenze ehhez hasonlóan egy „kis” város volt a középkori itáliában, de ke-reskedelmi központként jelentős befolyásra tett szert.

Melyik kultúra szobraival mutat hasonlóságot Michelangelo alkotása? Miben áll a hasonló-ság? az antik görög kultúrával. a szobor naturista, hasonlóan a klasszikus kori görög szobrászathoz, itt is jellemző az ideális test bemutatása, a jellegzetes lépő állás és kontraposzt alkalmazása.

Mivel magyarázhatók a hasonlóságok? a reneszánsz kultúra példaképe az antik művészet.

4. egyéni válaszok a kulcsszavak felhasználásával. a hasonlóságok alapja: a reneszánsz számára minta-kép volt az antik művészet – ez itáliában főként az ókori római művészetre vonatkozott. ez tükröző-dik a forrásokon is: lovas szobor mint műfaj. a reneszánsz palota felépítése (többszintes épület, zárt belső udvar). különbségek: a reneszánsz palota nagyobb, illetve a reneszánsz lovas szobor a városi vezetőt ábrázolja.

69

33. kelet-euróPa és az oszmáN-tÖrÖk Birodalom

1.

Szláv törzsek csoportjai

Nép Mely mai államok területén éltek?

Írásuk Kereszténységük

latin betűs cirill betűs keleti nyugati

1. nyugati morva Csehország + +

cseh Csehország + +

lengyel lengyelország + +

2. déli bolgár Bulgária + +

horvát Horvátország + +

3. keleti szláv + varég oroszország + +

2. 1. – g, d; 2. – a, c; 3. – e, f; 4. – b, c, d

3. Milyen területeket és országokat kebelezett be az Oszmán-török Birodalom? Sorolja fel! Bosznia, szerb királyság, albán Fejedelemség, epirusz, thesszáliai Fejedelemség, athéni Hercegség,

akháj Fejedelemség, Bizánci Császárság, Bolgár Birodalom, szeldzsuk emírségek. A XV. század végén mely országokkal volt határos a birodalom? moldva, magyar királyság, velencei köztársaság, Havasalföld. Meddig volt meghatározó hatalmi tényező Európában az Oszmán-török Birodalom? 1815-ig. Mettől meddig volt a magyar állam szomszédja? Használja a Középiskolai történelmi atlaszt!

1389–1878.

4.

ráják 10

kalifa 3

kádi 9

mufti 8

szpáhik 5

oszmán 1

harádzs 11

defterdár 7

despotikus 2

janicsárok 4

díván 6

5. Mi a karaván? „utasok csapata” – a kereskedők saját biztonságuk érdekében együtt utaznak. Melyik kultúrához köthető? török Mi a lacikonyha? szabad ég vagy sátor alatt működő kifőzde. Sorolja fel a törökök „egyszerű ételeit”! sajt, kenyér, fokhagyma, hagyma, retek, répa, gyümöl-

csök.

70

Milyen gyümölcsöket fogyasztottak? dinnye, mandula, dió. Milyen húst nem ettek? Miért? marhahúst, mert szokatlan nekik. törökországban nem tenyészte-

nek marhát. Miben különbözött az urak és az egyszerű emberek étkezése? az urak rizscsorbát ettek, serbetet

ittak – az egyszerű emberek babból és lencséből készítettet, mert az olcsóbb, és vizet ittak. Mely mai ételekre ismer rá? Baklava Milyen sajátos étkezési szokásaik voltak a törököknek? gyékényen vagy szőnyegen ülve ettek,

nem volt asztaluk.

71

34. a kÖzéPkor világa – ÖsszeFoglalás

1. Mikor és miért kapta az elnevezését a középkor? a reneszánsz idején, köztes, átmeneti időszaknak tekintették.

2.

Leírás Név és a térképek betűjele

az antik kultúra egyik őrzője. területe a középkor folyamán foko-zatosan csökkent. Fővárosa konstantinápoly (Bizánc). 1453-ban elfoglalták a törökök.

Bizánci Birodalom/Császárság – a, B

az állam alapját „szent Péter öröksége” képezte. a róma környéki területeket kis Pippin frank király adományozta az egyháznak.

Pápai állam – B, C

a kárpát-medencében fekvő állam 1000-ben szent istván megko-ronázásával alakult meg.

magyar királyság – B, C

a Xiii. században jött létre, amikor oszmán vezér egyesítette a no-mád törzseket. a XiX. századig meghatározó hatalmi tényezőnek számított európában. magyarország politikai viszonyait már a Xiv. századtól kezdve befolyásolta.

oszmán-török Birodalom – C

1479-ben jött létre kasztíliai izabella és aragóniai Ferdinánd házas-ságával.

spanyol királyság – C

déli része az ókorban római provincia volt. középkori története 1066-ban Hódító vilmossal kezdődött. a százéves háború egyik résztvevője volt.

angol királyság – B, C

a százéves háború másik résztvevője, Jeanne d’arc országa. kora középkori előzménye a nyugati frank állam volt.

Francia királyság – B, C

962-ben i. ottó császárrá koronázásával jött létre. területe fokoza-tosan csökkent, kisebb államok váltak ki belőle – például svájc. a középkor végén inkább csak elvi egységet alkotott, a gyakorlatban széttagoltság jellemezte.

Német-római Birodalom/Császárság – B, C

az arab-félszigeten alakult ki. kulturális szempontból nemcsak az iszlám vallás bölcsőjeként jelentős, hanem az antik örökség átörökítőjeként is. Nyugati irányú terjeszkedése a kora középkori európát fenyegette.

Bagdadi kalifátus – a

gyökereit tekintve nyugati szláv állam. a szláv törzseket Premyśl vezér egyesítette. a „visegrádi hármak” tagja. Hunyadi mátyás kísérletet tett megszerzésére.

Csehország – C

Nyugati szláv eredetű állam. 1000-ben gnieznóban alakult meg önálló érseksége. a „visegrádi hármak” tagja. 1370-től perszonál-uniót alkotott magyarországgal.

lengyel királyság – B, C

keleti szláv eredetű állam. kereskedelmi telepekből jött létre, ame-lyeket a novgorodi rurik család egyesített.

kijevi Nagyfejedelemség – B

3. eseménypárok: d–g, i–j, l–n, m–o, (l–m)

72

4.

meghatározók a személyes kapcsolatrendszerek. H

a jobbágyság nem vesz részt a politikai életben. H+r

a király hatalma a fölbirtokon alapul. H

a rendek és az uralkodó dualizmusa jellemzi. r

a polgárság képviselteti magát a politikai életben. r

az uralkodó rendeletekkel irányítja az országot. H

Fő döntéshozó szerve a rendi gyűlés. r

5. Írjon egy, a hűbéri viszony létrejöttét rögzítő rövid oklevelet „középkori” stílusban, fiktív személyek-kel! egyéni válaszok, ajánlott oklevélrészletek: elsődlegesen: 115. o., 7. feladat; továbbá: 11. o., 6. fel-adat; 142. o., 4. feladat; 143. o., 5. feladat; 147. o., 3. feladat.

6. Mit ábrázolnak a képek? Melyik késő középkori találmány ismerhető fel rajtuk? Nyomdát, könyvnyomtatás.

Milyen munkamódszerrel dolgoznak a képeken? Mire következtethet ebből? manufaktúra, egy ember csak egy munkafolyamatot végez.

7. Hogyan alakult a népesség száma a X. század és 1300 között? a népesség száma gyors ütemben növekedett, több mint a duplájára nőtt.

Milyen okai voltak ennek a folyamatnak? Nem voltak nagy háborúk, fejlődött a mezőgazdasági technika, emiatt nőtt a megtermelt élelmiszer mennyisége.

Hogyan változott a népességszám 1300 és 1400 között? 23 millió fővel csökkent. Milyen okokkal magyarázható ez a változás? a nyomásos gazdálkodás elérte teljesítőképessége

határát, újítások nem születtek, pestisjárványok pusztítottak. Összességében hogyan változott Európa népessége a középkor folyamán? Összességében 27

millió fővel növekedett.

8.

Kor, stílus Hajviselet (betűjele) Épület (száma)

román B 3

gótikus C 1

reneszánsz a 2

73

35. a magYar NéP eredete és váNdorlása

1.

Alkotó tényező Alakító tényező

a közös leszármazás tudata +

közös terület +

„mi” tudat +

tartós saját önelnevezés +

közös politikai szervezet +

saját nyelv és viselet +

közös vallás +

2.a A: Forrástípus: írásos. Segéd- vagy rokon tudomány: nyelvészet és néprajz. B: Forrástípus: tárgyi. Segéd- vagy rokon tudomány: régészet és néprajz. C: Forrástípus: tárgyi. Segéd- vagy rokon tudomány: néprajz. D: Forrástípus: íratlan szellemi. Segéd- vagy rokon tudomány: néprajz, irodalomtörténet.

2.b kevés az írott forrás és a tárgyi emlék, emiatt nehéz megfelelő képet alkotni életmódunkról, szokása-inkról.

3. Milyen kapcsolat van a két forrásrészlet, illetve a két eredetelmélet között? a középkori krónika-irodalom bibliai gyökerekig nyúlik vissza a magyarság eredetének bizonyítására.

Milyen más származáselméleteket ismer? Nevezzen meg legalább hármat! türk származáselmé-let (eredetelmélet); finnugor származáselmélet; egyiptomi – sumer.

Melyeket fogadja el ezek közül a történettudomány? Miért? elsősorban a finnugort, másodsor-ban a türköt.

4. Milyen életmódot folytattak a vándorló magyarok? Idézzen a szövegből! „általában nomád éle-tet élnek”, „Nem építenek körülárkolt tábort, (…) nemzetségek és törzsek szerint szétszéledve, télen-nyáron…”

Milyen alapon szerveződött a társadalmuk? A szöveg mely részleteiből derül ez ki? vérségi ala-pon;” Nem építenek körülárkolt tábort, mint a rómaiak, hanem a háború napjáig nemzetségek és törzsek szerint szétszéledve, télen-nyáron folyvást legeltetik lovaikat.”

Milyen fegyvereket használtak a magyarok? Sorolja fel! kard, íj, kopja. Mi volt a magyarok jellemző harci taktikája? Miért lehetett ez sokáig eredményes? európában

ismeretlen könnyűlovas harcmodor („jobbára a távolharcban…”); Nyugat-európa széttagolt volt, bel-ső hatalmi harcok jellemezték, egységes államok hiánya.

Ki volt Bölcs Leó? Mikor élt? Bizánci császár (uralkodott: 886–912). Miért tekinthetők Bölcs Leó és más keleti (bizánci és arab) szerzők leírásai a magyarokról hi-

telesebbnek, mint a nyugati források? a közelükben éltek a magyarok, politikai és gazdasági kap-csolatban álltak velük.

Milyen nyugat-európai írott források számoltak be a magyarokról a X. században? a fuldai ko-lostor évkönyve, a sankt gallen-i kolostor évkönyve.

74

5.

6.a

Kor, tartózkodási hely

Földrajzi térség Mai ország Időpont/korszak Egyetemes törté-neti események betűjele

uráli kor urál hegység; Nyugat-szibéria

oroszország neolitikum/ókor a

Finnugor kor az urál hegység két oldala

oroszország ókor f, o

ugor kor az urál hegység keleti oldala

oroszország ókor P

sztyeppei vándorlás magyar őshaza

eurázsiai sztyeppe, dél-urál

oroszország, kazahsztán

ókor/középkor d, g, h, i, j, k, l, m, r

magna Hungaria Baskíria, dél-urál, volga

oroszország középkor e, s

levédia don, donyec, azovi-tenger

oroszország középkor b, n

etelköz dnyeper, dnyesz-ter, Bug, szeret

ukrajna, moldova középkor c

6.b

uráli nyelvcsalád

finnugor alapnyelv

finn-permi alapnyelv

magyar nyelv

szamojéd alapnyelv

obi-ugorok

ugor

75

36. a HoNFoglalás és a kalaNdozások kora

1. Mivel magyarázza a szerző a honfoglalást? a „föld túlontúl megtelt”, „helyszűkét tovább nem tűrvén” – túlnépesedés miatt.

Milyen más, valós okai voltak a honfoglalásnak, amelyeket a szerző nem említ? az arab terjesz-kedés miatt nagy népességmozgás, népvándorlás alakult ki. az etelközben lévő magyarokat megtá-madták a besenyők, az etelköznek nem voltak jól védhető határai.

Nevezze meg a szövegben említett hét fejedelmet! ond, kond, tas, Huba, töhötöm, álmos, előd. Hogyan nevezzük a szövegben szereplő „szülőföldet”? Hol található ma? etelköz. Mikor került sor a honfoglalásra a hagyomány szerint, és mikor történt valójában? 896;

895/896-tól 900-ig. Kinek a vezetésével indultak el a magyarok ősei az új hazába? álmos. Ki vezette be a magyarokat a Kárpát-medencébe? árpád. A Keleti-Kárpátok mely hágóin keresztül vezetett a magyarok útja? vereckei-hágó, tatai-hágó,

Békás-szoros.

2.a A Kárpát-medence mely részein telepedtek le a honfoglaló magyarok? Mi lehet ennek a ma-gyarázata? korábbi erődített helyeken (római erődítések): a dunántúlon, erdélyben. védelem szem-pontjából fontos helyeken, a gyepű elve alapján.

Milyen elvek szerint történt a letelepedés? Mi őrzi napjainkig ennek emlékét? törzsi, nemzetsé-gi rendben; a települések nevei (Balassagyarmat; Fehérgyarmat, Fajsz stb.), megyék nevei: szabolcs.

2.b Nézzen utána, hogy lakóhelye közelében milyen honfoglalás kori lelőhelyek ismertek, milyen honfoglalás kori emlékek kerültek elő! egyéni válaszok.

3. Milyen néven említi a forrás a magyarokat? magyarok,türkök Milyen jellegzetes harcmodort, taktikát írt le? lesben állás, csel, rajtaütés,ellenség bekerítése és

végsőkig való üldözése. Hogyan érzékelhető a két rend (a kalandozó magyarok és a nyugat-európai kereszténység)

összeütközése? a szerző véleménye, elfogultsága tükröződik az alábbi sorokban is: „a magyarok népe, öldöklésre szomjasan és vágyódva a harcra, meglepi a még ásítozó

keresztényeket. (…) aljas természetüket mégsem elégítette ki a keresztények ily mérhetetlen legyil-kolása, (…)”

Melyik csatáról számolt be a krónikás? Mikor került sor erre a csatára? augsburg – 955. Miért volt jelentős a magyarok számára ez a csata? a több évtizedig tartó nyugat-európai kalan-

dozások, kalandozó hadjáratok lezárását jelentette. Ki volt a szövegben említett „császár”? i. ottó. Ki volt az a legendás hős, aki a hagyomány szerint kürtjével megölte a császárt? lehel.

76

37. az államalaPÍtás

1. A quedlinburgi birodalmi gyűlés előtt vagy után hangozhattak-e el Géza fejedelem fenti sza-vai? Válaszát indokolja! a birodalmi gyűlés után. mert püspöke krónikájából való az idézet.

Hogyan viszonyult Géza fejedelem a kereszténységhez? ő is elfogadta a kereszténységet, meg-keresztelkedett, de továbbra is pogány módon élt. az államunk megszilárdításának, fenntartásának egyik fontos eszközének tekintette a kereszténységet a keresztény európában.

2. Milyen részekből állt a vármegye? várszervezet, udvari szervezet, magánbirtok. Melyik rész látott el katonai feladatokat? Ki volt az irányítója? várszervezet; a várispán. Melyik része volt gazdasági jellegű? Ki irányította? udvari szervezet; az udvarispán. Milyen alapon szerveződött a vármegyerendszer? Mi volt ezzel az uralkodó célja? területi ala-

pon, és nem törzsi, nemzetségi szállásterületek alapján. a törzsi, nemzetiségi vezetők hatalmának korlátozása céljából.

Miért érvényesülhetett az uralkodói hatalom a királyi vármegyékben? Válaszát az ábra segít-ségével indokolja! a vár és az udvari szervezet élén álló ispánokat a király nevezte ki, akik szolgála-taikért földbirtokot kaptak.

3. i. esztergomi érsekség; ii. győri püspökség; iii. veszprémi püspökség; iv. Pécsi püspökség; v. váci püs-pökség; vi. egri püspökség; vii. kalocsa – Bácsi érsekség; viii. Csanádi püspökség; iX. Bihari püspök-ség; X. gyulafehérvári (erdélyi) püspökség

A fenti egyházmegyék közül melyek találhatók ma (részben) határainkon kívül? Pécsi püspök-ség; kalocsa – Bácsi érsekség; Csanádi püspökség; Bihari püspökség; gyulafehérvári (erdélyi) püs-pökség

Melyek találhatók ma is Magyarország területén? esztergomi érsekség; győri püspökség; veszp-rémi püspökség; Pécsi püspökség; váci püspökség; egri püspökség; kalocsa – Bácsi érsekség; Csanádi püspökség; Bihari püspökség

Hogyan, mivel támogatta István király az egyház működését? Birtokadományokkal; törvényei-ben rendelkezett a tizedről, amelyet a jobbágyok fizetnek az egyháznak.

Ki áll ma Magyarországon a katolikus egyház élén? erdő Péter esztergom–budapesti érsek.

4.a

77

4.b egyéni válaszok a táblázat megoldása alapján. Fontos kiemelni, hogy a korai magyar társadalom strukturált, alkalmas a középkori (európai) társadalomszerkezet átvételére.

5.a Csoportosítsa az idézett törvényeket! Melyek irányultak a régi rend felszámolására, és melyek szolgálták az új rend megteremtését? Írja a törvénykönyv (I. vagy II.) és a cikkelyek számát a megfelelő helyre!

A régi rend felszámolására irányultak: i. tk. 26., 27., 34., ii. tk. 12.

Az új rend megteremtését szolgálták: i. tk. 8., 9., 23., 24., 33., ii. tk. 1., 6., 7., 17., 18.

5.b Milyen korábbról ismert törvénykezési, büntetési elvekkel találkozott a szemelvényekben? Válaszát konkrét cikkelyek megnevezésével igazolja!

– szemet szemért elv, pl.: ii. tk. 12. pontja – a büntetés mértéke a társadalmi rang függvénye, pl.: ii. tk. 6. és 7. pontja

78

38. az ÚJ reNd megszilárdulása magYarországoN

1. I. Melyik magyar király uralkodásának utolsó éveiről számol be a krónikarészlet? i. (szent) ist-ván.

Ki és milyen jogon követte őt a trónon? Mettől meddig uralkodott? orseolo Péter, mert imre her-ceg meghalt. orseolo Péter szent istván unokaöccse volt. 1038–1041-ig és 1044–1046-ig uralkodott.

Miért szúrták ki Vazul szemét, és tették süketté? vazul istván unokaöccse volt, de szemben állt politikájával, ezért nem akarta utódául. vazul királlyá válását azzal akadályoztatta meg, hogy alkal-matlanná tette az uralkodásra.

Milyen trónutódlási rend volt szokásban ebben az időben Európában? Primogenitura.

Magyarországon miért volt megoldatlan a trónutódlás kérdése? Fejtse ki néhány mondatban! istván a primogenitura szerint került a trónra, ő is eszerint akarta imre herceget utódául, aki baleset-

ben meghalt. a honfoglalás előtt a magyar fejedelmek utódlása a seniorátus szerint történt, amely szerint a legidősebb férfi családtag örökölt. istván halálakor még nem volt olyan erős a feudális ma-gyar állam, hogy a régi szokások ne tudjanak érvényesülni.

Nézzen utána, melyik ország latin neve volt Bohemia! Csehország.

II. A korai magyar állam mely problémájáról, milyen ellentétről számol be a krónika? a pogány szokások újraéledéséről, a pogány–keresztény ellentétről.

Milyen események fűződnek a szövegben említett Vata és János nevéhez? Mikor történt mind-ez? Pogánylázadások, vata 1046-ban, fia, János 1060-ban szervezett pogánylázadást.

Milyen eseményről számol be a krónikarészlet? Pozsonyt megostromolták a teutonok. Kik voltak a teutonok? egykori germán törzs, akiket a germánok őseinek tekintenek. A krónikában említett ostrom idején ki volt az uralkodójuk? Mettől meddig uralkodott, és mi-

lyen címet viselt? iii. Henrik, 1039–1056-ig uralkodott, Német-római Birodalom császára. Ki volt ekkor Magyarország királya? i. andrás. Milyen céllal és milyen ellenszolgáltatás fejében segítették vissza a teutonok a magyar trónra?

iii. Henrik növelheti befolyását magyarországon, az uralkodónk a német-római császár hűbérese lett. Mi volt Zotmund másik neve? Búvár kund.

2.

elfoglalta Horvátországot. l

i. géza fia volt. k

várad püspökévé szentelték. k

megvakíttatta álmost és fiát, a későbbi ii. (vak) Bélát. k

közbenjárására vii. gergely pápa szentté avatta i. istvánt, imre herceget és gellért püspököt. l

törvényei szigorúan védték a magántulajdont. l

magyarország fennhatósága alá vonta dalmáciát. k

lánya a bizánci császár felesége lett. l

ereklyetartója ma a győri székesegyházban található. l

egyik törvénye kimondta: „Boszorkányok márpedig nincsenek”. k

79

3. Kik voltak az izmaeliták? a középkori magyarország mohamedán vallású lakóinak összefoglaló neve. az izmaeliták bolgár, besenyő, kun, káliz, böszörmény, arab stb. nemzetiségűek lehettek.

Milyen korlátozásokkal fogadták be a zsidóságot a keresztény Magyarországon? tiltották a ve-gyes házasságot, a zsidóknak keresztény szolgák tartását, és kötelezték őket a keresztény ünnepek-hez való igazodásra.

4. Magyar királyként milyen néven, mettől meddig uralkodott a szövegben említett Alexios? iii. Béla, 1172–1196-ig.

Ki volt a második felesége? Mi fűződik a nevéhez? Capet margit, Fülöp ágost francia uralkodó testvére; ciszterci szerzeteseket telepített le, akik fejlett mezőgazdasági kultúrát terjeszthettek el ha-zánkban.

Nézzen utána, ki volt és mikor uralkodott a szövegben említett „császár”! szent lászló királyunk unokája, bizánci császár, 1143–1180-ig uralkodott.

5. 1. oklevél 2. kancellária

80

39. ii. aNdrás és az araNYBulla

1. Ki az idézett irodalmi mű címszereplője? Bánk nádor. Ki a szerzője? katona József. Ki írt a történetből operát? Melyik században? erkel Ferenc, a XiX. században. Vajon miért dolgozta fel a témát mind az író, mind a zeneszerző? a hazáért érzett felelősség

bánki példája időszerű volt a reformkori magyarországon. A történeti eseményekhez képest milyen új elemek kerültek be a művészi feldolgozásokba? a

valóságban nem ottó, hanem Berchtold csábította el melindát, aki kalocsai érsek volt, nincs konkrét bizonyíték arra, hogy Bánk egyedül ölte volna meg gertrudiszt, a szereplők sorát bővítette a szerző – tiborc, izidora, Biberach.

2.a a várföldek idegen főurak kezébe kerülnek. gyengül a királyi vármegye. megszűnik a serviensek (királyi vitézek) kiváltságos helyzete. erősödik a várnép és a várjobbágyok függése a nagybirtokosoktól. a főúri ellenzék sérelmei: vármegyék eladományozása és méltóságok halmozása idegen főurak

kezén. a zsidó és izmaelita bérlők szedik be a királyi jövedelmeket.

2.b A kiegészített folyamatábra segítségével fogalmazza meg, miért került kiadásra 1222-ben az Aranybulla!

ii. andrás a hatalom megszerzése és megtartása érdekében kezdte meg híveinek a királyi birtok el-adományozását. a királyi birtokadományokkal együtt a várföldek nagybirtokosok (főurak) kezébe kerültek. ennek következtében a királyi jövedelmek csökkentek, emiatt az uralkodó a regálékra tá-maszkodott. a királyi jövedelmek beszedését bérbe adta. Bérlők szedték be a vámokat, adókat, ille-tékeket. Pénzrontást is alkalmazott jövedelmei pótlására.

gyengült a királyi vármegye is, mert megszűnt a serviensek (királyi vitézek) kiváltságos helyzete, és erősödött a várjobbágyok és a várnép függése a nagybirtokosoktól. a főúri ellenzék legfontosabb sérelmei közé tartozott, hogy a királyné révén idegenek állami tisztségeket, hivatalokat tölthettek be, és birtokadományokat kaptak. mindezen sérelmek miatt a főúri ellenzék és a serviensek nyomására, 1222-ben ii. andrás kiadta az aranybullát, amely a nemesség jogait és kötelességeit tartalmazta.

3.

Társadalmi réteg Kapcsolódó törvények

Főúri ellenzék 11., 16., 23., 24., 26., 30., 47.

egyházi ellenzék 23., 24.

serviensek 13., 16., 17., 26.

várjobbágyok 17., 19., 26.

várnépek 23., 26.

4. Egyéni válaszok a 2. és 3. feladat alapján, pl.: serviensek: királyi szolgálók voltak, akik a királynak tartoztak katonai szolgálattal, szolgálataikért a királytól földbirtokot kaptak, függetlenek voltak az uraktól. a királyi vármegyék eladományozásával kiváltságos helyzetük megszűnt, magánföldesúri függésbe akarták őket vonni, hogy a földbirtokos seregében szolgáljanak, birtokaik léte is veszélybe került. a király szolgálatában lévőket a király kötelezte a költséges külföldi hadjárataiban való részvé-telre.

81

a serviensek birtokait a vármegyék eladományozásának tilalmával védi a bulla, a birtok öröklésének jogáról, katonai kötelességeiről pedig pontosan rendelkezik: csak akkor köteles a királlyal hadba vo-nulni, ha az országot veszély fenyegeti.

5. Fogalmazza meg röviden az ellenállási záradék lényegét! a püspökök, nemesek törvényesen fel-lázadhatnak, ha a király nem tartja be az aranybulla pontjait.

Mit jelent „a hűtlenség vétke”? Milyen büntetést vont maga után? Például a felségsértés, ha va-laki a király és az alkotmányos rend ellen támad. Büntetés: fő- és jószágvesztés, azaz halálra ítélik, birtokait pedig elkobozzák.

Melyik magyar uralkodó törvénykönyve tartalmazott hasonló rendelkezést? szent istván.

82

40. a tatárJárás és az ország ÚJJáéPÍtése iv. Béla ideJéN

1. Mi okozta az uralkodó és a nemesség közti „gyűlölséget”? – a kunok, akik sok kárt tettek a magyaroknak a legelőkön, szántókon stb., meggyalázták lányaikat. – a király az apja pártján álló főurakat száműzte. – visszavette az apja által adományozott birtokokat. – a főurak csak írásban fordulhattak a királyhoz. Miért szakított IV. Béla apja, II. András politikájával? meg akarta akadályozni a királyi hatalom,

tekintély további hanyatlását. Milyen veszélyt hordozott magában az új politika? a nemességgel szembekerülve az ő hatalma

sem lehet szilárd. az országot érintő fontos eseményekben magára maradhat. Hogyan jellemezhető a kunok életmódja? Induljon ki a forrásszövegből! törzsi, nemzetségi

rendben éltek, nomád életmódot folytattak. Nem ismerték a földművelést, növénytermesztést. Mi jellemezte a kunok és a magyarok viszonyát? szembenállás, mert eltérő volt a két nép élet-

módja, szokásai.

2. Milyen fegyverekkel harcoltak a tatárok? Gyűjtse össze a szövegből! ostromgép, faltörő kos, kopja, pajzs, nyíl.

Milyen harcmodor jellemezte a tatárokat? Hatalmas erőkkel vonultak a város ellen, megállás nél-kül (éjjel és nappal) támadták a várost, harci gépeket is alkalmaztak.

Miért jelentett ez előnyt az európai harcmodorral szemben? Nagy létszámú sereggel támadtak, gyors, közelharcban is képzett lovasok voltak.

Ki volt Batu kán? a tatár fősereg vezére, a muhi csatában vezetésével legyőzték a magyarokat. Mi volt az Arany Horda? a mongol (tatár) állam neve, Batu kán idején volt a legnagyobb kiterjedésű. Számítsa ki, milyen távolságra volt Kijev az akkori Magyarországtól! (Használja a Középiskolai

történelmi atlaszt!) 900-1000 km-re. Ki és mikor hozta meg Magyarországra a hírt a tatárok közeledéséről? Julianus barát, 1236-ban.

3. Mely mai államok területén vonultak végig a tatárok, amíg Magyarországra érkeztek? mongó-lia, kazahsztán, oroszország, ukrajna, szlovákia, románia, lengyelország.

4. Magyarázza meg az alábbi, a szövegben szereplő kifejezéseket! urusz: kijevi rusz kazár hegyek: kaukázus Batu vértesei: Batu kán személyes testőrsége Milyen egyetemes történeti eseményre utal a szöveg? Melyik évben járunk? kijev eleste,1240. A magyar történelem vonatkozásában melyik évet idézi fel a szöveg? Mi utal erre? 1241,

a kuoning – sajó folyó nevének említése. a muhi csata helyszíne. Milyen jellegű volt a tatár haderő? A szöveg mely részletei vonatkoznak erre? lovas haderő.

„… ahol a víz sekély, lovon át tud kelni, …”

Miért jelentett ez veszélyt a magyarokra nézve? Válaszát konkrét eseménnyel igazolja! azért, mert a magyar lovasság csekély számú volt.

5. Hatalmas emberi és anyagi áldozatokkal járt a tatárjárás, ezért újjá kellett szervezni az országot, meg-szervezni a védelmét. Fel kellett oldani a király és a nemesség szembenállását. Felhagyott a király a birtokvisszaszerzéssel, sőt birtokadományokkal ösztönözte a várak, erődített helyek építését. a bu-

83

dai vár építése az ő idején kezdődött. segítette a városokat is a kőfalak építésében. Betelepítette a kunokat az országba. a könnyűlovas kunok a királyi sereg részévé váltak.

6. Jelölje be a térképen azokat a területeket, ahol a jászok és a kunok letelepedtek! Készítsen jelmagyarázatot is!

Mely mai megyékben találjuk az utódaikat? Jászság: Jász-Nagykun-szolnok megye Ê kiskunság: Pest megye, Bács-kiskun megye Ë Nagykunság: Jász-Nagykun-szolnok megye Ì Mi minden őrzi a két etnikai csoport emlékét? Konkrét példák felsorolásával válaszoljon! településnevek: Jászberény, Jászfényszaru, Jászárokszállás, kunmadaras, kunhegyes.

7. Mi a legenda? szentek életének leírása, amelyben nagy jelentőséget kapnak a csodatételek. Célja a szentek életét példaként állítani.

Ki volt Szent Margit? iv. Béla király leánya. Milyen, a középkori legendákra jellemző elemeket talál a szövegrészletben? szemérmes, szű-

zies. Milyen szempontból lehet hiteles történelmi forrás egy legenda? minden legendának van törté-

nelmi alapja. őseink szájhagyomány útján hagyták történelmünk jelentős eseményeit utódaikra az írásbeliség hiánya miatt.

ÊË

Ì

84

41. az aNJou-kori magYarország

1. Milyen problémákat okozott a tartományurak megerősödő hatalma? Válaszát a térképvázlat segítségével indokolja! a király hatalma csak az ország középső részére korlátozódott. az állam kis-királyok által uralt területeiről így nem tudta beszedni a királyi regálékat (adókat, vámokat stb.). azt tekintették királynak, akit ők megválasztottak, így a királyi hatalom nagyban függött a tartomány-uraktól.

Jellemezze a tartományúri hatalmat! egy-egy országrészt is uraltak, képzett magánhadsereggel rendelkeztek, saját külpolitikát folytattak a szomszédságukban lévő államokkal, királyi jogokat gya-koroltak, pl. adót szedtek, pénzt verettek.

Nevezzen meg legalább két kiskirályt! Mikor számolta fel a hatalmukat Károly Róbert? aba amádé – 1312-ben győzte le a rozgonyi csatában. Csák máté – 1321-ben meghalt, ezután került vissza birtoka a királyhoz.

2. Milyen típusú birtokot adományozott Károly Róbert Bátori Bereck fiainak? Hűbéri birtokot. Mi volt az adományozás lényege? várépítési engedélyt ad a király egyik hívének, a felépült várat

örök birtokul adja, annak fejében, hogy az a – király iránti hűség jeléül – terület védelmét ellátja. Miért és hogyan szolgálta a király érdekeit az adományozás? a királyi hatalom megerősítése

érdekében a hozzá hű nemeseknek, az őt támogatóknak adományozott birtokokat, de az adományt feltételekhez is köthette, pl. várépítés, a királyi hadseregben való részvétel stb. ennek segítségével helyreállíthatta az ország belső rendjét, ami feltétele a gazdasági növekedésnek.

Nevezzen meg legalább öt olyan családot, akik hasonló birtokot kaptak Károly Róberttől! a drugeth, ujlaki, garai, Bebek és a lackfi család.

Mire utalhat az adományozás indoklásában a következő megjegyzés: „hogy ők oltalmazva és védelmezve legyenek amazok ármánykodásától és hatalmától”? a király hívei – Bereck – és azok leszármazottai megvédhessék magukat (és a királyt) a kiskirályoktól és azok leszármazottainak hatal-maskodásától.

Az uralkodó hatalmának megszilárdításához szükség volt a hadsereg átszervezésére is. Mi-lyen módon történt ez? Mi volt a lényege? Fogalmazza meg röviden! károly róbert banderiális hadsereget hozott létre magyarországon. a banderium olaszul zászlót jelent. a király hívására egy-egy nemes zászlója alatt hadba vonuló katonákat jelentette. a katonák felszerelését és ellátását a ne-mes biztosította. a kevésbé tehetős nemesek a megye zászlaja alatt vonultak hadba. a banderiumok tagjai nem voltak hivatásos katonák.

3. Hogyan változott a királyi birtokok aránya Szent István és Károly Róbert kora között? szent istván korához képest 1/3-ra csökkent, a teljes birtokállomány 1/4-ét sem érte el.

Hogyan hatott ez a királyi jövedelmekre? Folyamatosan csökkentek a birtokeladományozások mi-att.

Hogyan befolyásolta ez a helyzet Károly Róbert politikáját? Új központi állami adófajtákat veze-tett be.

Milyen adófajtákat vezetett be? Harmincadvám, kapuadó. Mely magyar uralkodók szedtek már korábban ilyen adókat? szent istván, könyves kálmán,

ii. andrás, iv. Béla.

4. Mi az urbura? királyi regálé. Bányabér, a kitermelt érc után a királynak fizetendő illeték, adó. Miért volt szükség az urbura reformjára? azért, hogy a király érdekeltté tegye a fölbirtokosokat

a bányák feltárásában, az ércek kitermelésében.

85

Hogyan tette érdekeltté Károly Róbert a birtokosokat bányáik feltárásában? az urbura egyhar-mad részét a király átengedte a földesuraknak.

Milyen típusú települések jöttek létre intézkedése nyomán? Bányavárosok. Hogyan, mennyiben járulhatott hozzá ez az intézkedés a királyi hatalom megerősítéséhez? az

ércbányászatban érdekelt fölbirtokosokat nagyobb jövedelemhez juttatta a király, így azok a kedvez-ményekben részesített bányavárosokkal együtt a király támaszává váltak. a kitermelt ércek exportja tovább növelte a királyi jövedelmeket.

5. Milyen intézkedéseket vezet be a dekrétum? Jelölje az intézkedéseket aláhúzással a forrás-részletben! a kapuadót és az egységes forintról szólót.

„mivel azt akarjuk, hogy […] ezen mostani pénzünk egész országunkban változatlanul állandó forga-lomban maradjon, és azt [az országot] elárassza, s hogy kamaráink tavalyi, tavalyelőtti és négy évvel ezelőtt kibocsátott dénárjai ugyanezen újakkal együtt, egyidejűleg legyenek forgalomban, s azokat emezekkel egyformán fogadják el, […] elrendeltük és parancsoljuk, hogy minden megyében min-den egyes kapu után, amelyen szénával vagy gabonával megrakott szekér képes befordulni, vagy azon át kijönni, […]”

Milyen kapcsolatban áll egymással a két intézkedés? az egységes aranyforint bevezetésével az uralkodó elesett a pénzváltásból származó jövedelemtől, ennek pótlására a ius regale típusú jövedel-mekre támaszkodott, így a kapuadóra – ez volt a jobbágyok első rendszeres állami adója.

Kiket kötelez a dekrétum adófizetésre? alapvetően mindenkit, a kivételek felsorolásával határoz-ható meg, hogy a jobbágyokra vetette ki: „hacsak nem annyira szűkölködő és szegény, hogy azt sem képes megfizetni, […] kivéve a mi királyi és királynéi szolgáinkat, […] kivéve továbbá az egyházakat, városokat vagy másokat, akik nyilvánvaló kiváltságot, szabadságot élveznek, […]

6. Sorolja fel Magyarország legfontosabb exporttermékeit! élő állat (ló, ökör), nemesfémek (arany, ezüst), színesfémek (réz), bor, sózott hal, nyugati posztó, fémipari termékek.

Milyen cikkeket hoztak be Magyarországra? Fűszer, drágakő, kelmék, aranytárgyak, posztó, vá-szon, selyem, prém, állatbőr, viasz, fémipari termékek.

Miért kellett a kereskedőknek megkerülniük Bécset ebben az időben? Bécsnek a magyar, cseh és lengyel érdekeket sértő árumegállító joga volt.

Mikor és hogyan sikerült Károly Róbertnek megoldania ezt a kérdést? 1335-ben a visegrádi ki-rálytalálkozón, ahol a három ország királya megállapodott egy Bécset kikerülő kereskedelmi útvonal kiépítésében.

7. Arany János melyik művét idéztük? toldi. Kinek a vitéze volt a címszereplő? Mettől meddig uralkodott Magyarországon? i. (Nagy) lajos,

1342–1382. Melyik európai országnak volt még az uralkodója? Milyen jogcímen került itt trónra? lengyel-

ország, iii. kázmér halála után ő örökölte a lengyel trónt is. ezt nevezzük perszonáluniónak. Milyen hadjáratokat vezetett? Milyen eredménnyel? Nápolyba: öccse meggyilkolása miatt bosz-

szúhadjáratot vezetett, amely sikeres volt, de a nagy távolság miatt nem tudta sikereit kihasználni. visszafoglalta az ideiglenesen elszakadt Horvátországot, és meghódította dalmáciát.

8.a Melyik uralkodó mely okleveléből idéztünk? i. (Nagy) lajos 1351. évi törvényéből. Hogyan kapcsolódik a forrás II. András 1222. évi Aranybullájához? az aranybullába foglalt ne-

mesi kiváltságokat megerősíti. Miért adta ki az uralkodó az oklevelet? a kis- és középnemesség védelmében, a nemességen be-

lüli ellentétek feloldására, így jogilag egységessé vált a magyar nemesi társadalom. Mely társadalmi rétegre vonatkozik az idézett cikkely? Mit mond ki? a nemességre, a birtok-

nagyságtól függetlenül minden nemest azonos jogok illetnek.

86

Kikre utal az oklevél következő sora: „akik országunk határain belül fekvő hercegi tartomá-nyokban élnek”? „Hercegi tartomány” az ún. dukátusi birtok. trónörökösnek vagy királyi hercegnek juttatott országrészek, ahol a hercegek királyi felségjogokat gyakoroltak.

Milyen hatása volt ennek a rendelkezésnek? Milyen következményekkel járt? megszűntek a hercegi tartományban élők kiváltságai, és ezután a dukátusi birtok is megszűnt.

8.b Nevezze meg a három idézett törvényt! kilenced, szabad költözködés, úriszék. Melyik társadalmi réteggel kapcsolatosak ezek a törvények? Jobbágyok. Mi volt ennek a szabályozásnak a jelentősége? törvényileg a jogilag egységes jobbágyság létre-

jöttét jelentette.

87

42. luXemBurgi zsigmoNd Fél évszázada

1.a Nevezze meg a középkori Magyarország legfontosabb várostípusait, és írjon mindegyikre leg-alább három példát! Töltse ki a táblázatot!

Várostípus Példák

mezőváros Cegléd, Hatvan, debrecen

szabad királyi város eperjes, Buda, Pozsony

bányaváros Nagybánya, körmöcbánya, selmecbánya

1.b Írja le röviden, milyen tényezők határozták meg az egyes várostípusok létrejöttét! mezőváros: az alföldön jöttek létre, jelentősebb kereskedelmi útvonal mentén, földesúri birtokon

lévő falvakból alakultak ki. lakói döntő része mezőgazdaságból élt. szabad királyi város: kedvező földrajzi fekvésük révén, gazdasági szerepük miatt a király kiváltságok

adásával kivonta őket a földesúri függés alól, így a királyi hatalom támaszává váltak. Bányavárosok: színes- és nemesfém- vagy sólelőhelyek közelében alakultak ki. Mely magyar uralkodók támogatták a városok fejlődését? Mit tettek a városok érdekében? iv. Béla védelmi célból adott kiváltságokkal segítette a városok fejlődését. károly róbert idején a gazdasági fejlődésnek köszönhetően az uralkodó mezővárosi és szabad királyi

városi címek adományozásával és az azokkal járó kiváltságokkal segítette. akkor több jog illette a magyar városokat, mint a nyugat-európaiakat.

2. Milyen mértékegységeket használtak Magyarországon 1405-ben? Idézzen a szövegből! „Buda város mértéke szerint…”, font, öl, rőf, vég, mázsa.

Hol találkozott már korábban a mértékek egységesítésére vonatkozó előírással? Caesar idején a római Birodalomban.

Miért célszerű egy országban mindig, mindenütt azonos mértékegységeket használni? mert ez alapján lehet pontosan meghatározni az árura kivetett vámot, adókat.

Miért volt szükség az idegen kereskedők tevékenységének szabályozására? a magyar városfej-lesztő politika miatt, amely a hazai iparosokat és kereskedőket akarta támogatni.

Hogyan szabályozta tevékenységüket Zsigmond király törvénykönyve? előírta, hogy egyszerre hat végnél kevesebb posztót nem lehet eladni. a kereskedők oda viszik áruikat, ahová akarják.

Ki volt a tárnokmester? Mivel foglalkozott eredetileg? a királyi udvarházak tárnokainak (tárháza-inak) felügyelője, a királyi jövedelmek, a kincstár, a pénzverők feletti felügyeletet gyakorolta.

Miért állt érdekében az uralkodónak a városok pártolása? Biztos bevétel a városok adója a kincs-tár számára. a király kiváltságok adományozásával erősíti a városi polgárságot, amely a király politi-kai támaszává válik.

3. Miért került előtérbe 1397 körül a hadsereg kérdése? Mit ír erről a királyi rendelet? az oszmán-török Birodalom terjeszkedése miatt két súlyos vereséget szenvedett zsigmond 1389-ben és 1396-ban. „a pogányok vagy más nemzetbéliek megkísérelnék (…) átlépni (…) országunk határait.”

Hogyan kívánta biztosítani a rendelet a hadsereg utánpótlását? Kik számára tette kötelezővé a hadba vonulást? kötelezte a nemességet jövedelme, a birtok nagysága alapján megfelelő számú harcos felszerelésére, hadba küldésére.

Milyen előzményei voltak ennek a magyar történelemben? a serviensek, akik a királytól kapott birtok fejében teljesítettek katonai szolgálatot. Banderiális hadsereg károly róbert idején.

Milyen egyéb intézkedésekkel igyekezett biztosítani az uralkodó az ország védelmét? Össze-függő végvárrendszer kiépítésével és ütközőállamok létrehozásával (Havasalföld).

88

4. Melyik zsinatról készült a beszámoló? Mettől meddig ülésezett? konstanzi zsinat, 1414–1418-ig. Ki volt Husz János? Mi lett a sorsa? lelkész, prágai egyetemi tanár, fellépett a Csehországban egyre

nagyobb német befolyás ellen, és bírálta a főpapokat, „két szín alatti áldozást” követelt az egyszerű hívők számára is, és cseh nyelvű Bibliát.

Husz ügyén kívül milyen más kérdésekkel foglalkozott a zsinat? Nevezzen meg legalább ket-tőt! a nyugati egyházszakadás megszüntetése, az egyház belső megújulása.

Miért avatkozott be az egyház ügyeibe Luxemburgi Zsigmond? mert egyszerre három pápa volt, és az európai államok politikai-hatalmi érdekeik szerint hol az egyik, hol a másik pápát támogatták. zsigmond célja pedig a német-római császári cím megszerzése és egy török elleni európai összefo-gás megszervezése volt, ehhez azonban szilárd pápai hatalomra és egységes egyházra volt szükség.

Eredményes volt-e Luxemburgi Zsigmond fellépése? Elérte-e a célját? Konkrét tényekkel, ese-ményekkel igazolja válaszát! az egyház egységessé vált. zsigmond viszont elismertette főkegyúri jogát a pápával.

Eredményes volt-e a zsinat? Válaszát indokolja! Nem, mivel az egyház belső problémáit nem tud-ták megoldani (megújulás kérdése).

89

43. a HuNYadiak kora

1.

Helyszín Száma a térképen

Az esemény rövid leírása

drinápoly 1 Hunyadi célja a hosszú hadjárat során drinápoly elfoglalása volt. itt kötött kompromisszumos békét Hunyadi ii. murad szultánnal, ami a hosszú hadjá-ratot lezárta 1444-ben.

várna 3 Hunyadi megszegte a drinápolyi békét, és megtámadta a szultánt, de vere-séget szenvedett várnánál, ráadásul a király, i. ulászló meghalt a csatában.

rigómező 4 1448-ban Hunyadi szerbiába szervezett hadjáratot a török ellen, de a szerb fejedelem elárulta a szultánnak Hunyadi haditervét, és a török csapatok vereséget mértek seregére rigómezőnél.

Nándor-fehérvár

2 ii. mohamed 1456 nyarán indult Nándorfehérvár ellen, amelyet szilágyi mihály védett, őt segítette 10 ezer zsoldosával Hunyadi. a török háromheti ostrom után feladta a harcot, és 70 évig nem is indított hadjáratot magyaror-szág ellen.

2.

3. Milyen két hatalmi csoportosulást említ a forrás? Kik voltak a tagjaik? – szilágyi mihály és hívei, székely tamás, rozgonyi sebestyén, kanizsai lászló, szentmiklósi Pongrác. – garai lászló, Újlaki miklós, lendvai Bánfi Pál. Mi volt a Garai és társai által elkövetett „gonosztett”? Hunyadi lászló kivégzése. Melyik XIX. századi zeneszerző dolgozta fel ezt a történetet? Melyik művében? erkel Ferenc:

Hunyadi lászló. Hogyan oldódott meg a két érdekcsoport konfliktusa? szilágyi nem bosszulja meg Hunyadi lász-

ló halálát, garai és hívei beleegyeznek mátyás királlyá választásába.

90

4. Milyen országokat és területeket szerzett meg Mátyás király? Ma mely országokhoz tartoznak ezek a területek?

szilézia – lengyelország; glogau – lengyelország; lausitz – Németország; ausztria – ausztria; stájer-ország – ausztria, szlovénia; morvaország – Csehország.

Milyen jellegű hadsereggel rendelkezett Mátyás király? Mi tette erőssé, ütőképessé seregét? zsoldos hadsereg, a legjobban képzett magyar és külföldi hivatásos katonákból állt. a nemességtől független sereg volt.

Kik voltak Mátyás király leghíresebb vitézei? kinizsi Pál, magyar Balázs, Báthori istván. Ismer-e hozzájuk kapcsolódó mondákat, történeteket? Miről szólnak ezek? kinizsi Pál a monda

szerint molnárlegény volt, aki a malomkövet használta tálcául, amikor mátyás vizet kért.

5. Sorolja fel azokat a jövedelemfajtákat, amelyek már Mátyás uralkodása előtt is léteztek! a ki-rályi birtok jobbágyainak adója, regálék.

Milyen új jövedelmekkel rendelkezett az uralkodó? Füstpénz, rendkívüli hadiadó, a királyi kincs-tár adója.

Miért került sor a kapuadót felváltó füstpénz bevezetésére? könnyen ki lehetett játszani a hadi-adót, és azt jobbágytelkenként szedték, míg a füstpénzt kéményenként, azaz jobbágycsaládonként szedték, így az állam nagyobb bevételhez jutott.

Milyen kapcsolatot talál a kincstári reform és a központosító politika között? a megnövelt kincstári bevételek lehetővé tették a királynak, hogy politikai és hatalmi szempontból függetlenítse magát a nemességtől.

6. Hogyan változott az uralkodói hatalom jellege a Luxemburgi Zsigmond halálát követő idő-szakhoz képest? rendektől függetlenedő, erős királyi hatalom jött létre.

Melyik, korábban fontos szerepet játszó szervezet hiányzik az ábráról? Miért? az országgyűlés. miután a király létrehozta a jól kiépített központi hivatalokat, erős hadsereggel rendelkezett, meg-kezdte a rendek kiszorítását a politikából, ezért egyre ritkábban hívta össze az országgyűlést.

Mely magyar uralkodók nevéhez fűződik az alábbi intézmények létrehozása? Fekete sereg: mátyás kancellária: iii. Béla királyi tanács: szent istván állandó törvényszék: mátyás

7. Milyen kül- és belpolitikai helyzetben került sor erre a megállapodásra? Miért volt rá szükség? Mi volt a realitása annak, hogy a trónutódlásra az egyezségben leírt módon kerüljön sor? Fo-galmazza meg hat-nyolc mondatban!

amikor mátyást 1458-ban királlyá választották, nem tudták megkoronázni, mert a szent korona iii. Frigyes német-római császárnál volt. Hatalomra kerülése után mátyás csak részben tartotta be a ga-rai-ligával kötött szerződést, ezért ők szembefordultak a királlyal, és iii. Frigyest ellenkirálynak válasz-tották. sürgetővé vált mátyás számára a korona megszerzése. ebben a magyar nemesség nagyobbik része és a pápa is őt támogatta, így kötötték meg Frigyessel az egyezséget. akkor a fiatal király szá-mára nem volt kétséges, hogy fiú utóda születik, ezért vállalta ebben a formában is a megállapodást.

8. 1. Hunyad; 2. szörényi; 3. temesi bánná; 4. vajdájának; 5. drinápoly; 6. huszita, 7. drinápolyban; 8. várnai; 9. ulászló; 10. kormányzóvá; 11. v. lászló; 12. Nándorfehérvárnál; 13. garai lászló; 14. erkel Ferenc; 15. mátyás; 16. központosítás; 17. Beatrix; 18. reneszánsz

91

44. a kÖzéPkori magYar kultÚra

1.

a nők egyik legszembetűnőbb ékszere, amelynek nemcsak társadalmi szerepe volt, hanem hitvilágbeli jelentése is lehetett. Ha a nő csak egyet viselt, akkor az jelzés volt a külvilág számára, hogy az illető még hajadon. Ha viszont mindkét copfjában ilyen dísz ékeskedett, akkor már férjnél volt.

B, hajfonatkorong

Fémből kovácsolt díszes borítólap. Nevének eredeti jelentése: szélestáska, tarisz-nya vagy erszény.

a, tarsolylemez

Megjelenő motívumok: inda, turul(griff) inda: a korai magyar hitvilágban az inda, az életfa az egyes világszinteket összekötő növény;

a turul(griff) totemállat.

2. Azonosítsa a forrásban szereplő személyeket! „mesternek mondott P”: P. magister/anonymus Béla, magyarország királya: iv. Béla szent mária: magyarország védőszentje Milyen feladatot tűzött ki célul az író? Nevezze meg ezeket a forrás alapján! a magyar nép ere-

detének és történetének leírása: „tehát legjobbnak tartottam, hogy igazán és egyszerűen írjam meg Neked, s így aki olvassa, tisztán láthassa, miképpen estek meg a dolgok. (…) Ha az oly igen nemes magyar nemzet az ő származásának kezdetét és az ő egyes hősi cselekedeteit” (…)

Milyen forrásokra épít a szerző? Mit ír erről? a regősök és a szájhagyomány pontatlanságai he-lyett hiteles (történelmi) forrásokra szeretné építeni munkáját.

Keressen a forrásban sajátosan középkori jegyeket! Nevezzen meg legalább kettőt! – a különböző történetírók példája szerint, az isteni kegyelem segedelmére támaszkodva. – ezekért a királyokért pedig legyen dicséret meg tisztelet az Örökkévaló királynak és anyjának,

szent máriának, s az ő kegyelméből magyarország királyai és nemesei bírják az országot boldog vég-gel, most és mindörökké.

– ámen. Nézzen utána, milyen későbbi krónikák hivatkoztak erre a munkára! kézai simon gesztája (ges-

ta Hungarorum), a thuróczy-féle krónika. Nevezzen meg két további középkori írásos emléket Magyarországról! Gondoljon a magyar

nyelv és irodalom órán tanultakra is! Pl. a tihanyi apátság alapítólevele, Halotti beszéd és könyörgés.

3. 1. lébényi templom – román2. Csempeszkopács-templom – román3. a kolozsvári testvérek sárkányölő szent györgy szobra – román4. a visegrádi palota oroszlános kútja – reneszánsz5. zsigmond-kori szobortöredék – gótikus6. m. s. mester: mária látogatása erzsébetnél – gótikus7. suki Benedek kelyhe – gótikus8. szent lászló-herma – gótikus9. a budai vár-Buzogány torony – gótika10. az erdélyi vajdahunyad vára – gótika

4.

rózsaablak félköríves ablakok

bélelt kapuzat vastag falak

92

45. a magYar tÖrtéNelem a kezdetektől 1490-ig – ÖsszeFoglalás

1. Milyen néven említi a magyarságot a forrásrészlet? a türkök egyik fajtája. Azonosítsa a forrásrészletben szereplő vezetői tisztségeket! Milyen feladatkört jelentettek

ezek a tisztségek? K.nd.: kündü/kende – szakrális vezető Dzs.l: gyula – hadvezető, 904-től bíró Milyen életmódot folytattak a magyarok a forrás szerint? nomád Milyen tevékenységek jelentették a gazdasági élet alapját? portyázások, hadjáratok

2. 1. királyság; 2. uralkodót; 3. nádor; 4. vajda; 5. bán; 6. nádor; 7. országbíró; 8. tárnokmester; 9. kancel-lária; 10. iii. Béla; 11. vármegye; 12. várispán; 13. adók; 14. aranybulla

3. Sorolja fel Magyarország XV. századi szomszédait! Német-római Birodalom, lengyelország, moldva, Havasalföld, oszmán-török Birodalom, szerbia,

Bosznia, velencei köztársaság. Nevezze meg a térképen betűvel jelölt területeket, és írja melléjük, hogy mely magyar uralko-

dó nevéhez fűződik megszerzésük! a: dalmácia – könyves kálmán B: Horvátország – szent lászló C: ausztria – mátyás d: morvaország – mátyás e: szilézia – mátyás F: lengyelország – i. lajos

4. Király és uralkodásának ideje: i. lajos 1342–1382 Király és uralkodásának ideje: könyves kálmán 1095–1116 Király és uralkodásának ideje: luxemburgi zsigmond 1387–1437 Király és uralkodásának ideje: szent lászló 1077–1095 Király és uralkodásának ideje: ii. andrás 1205–1235 Király és uralkodásának ideje: szent istván 1000–1038

5. Xiii–Xv. század királyi tanács; bárók, köznemesek tömegesen vagy küldöttek útján, városok küldöttek útján főpapok jobbágyság

6. Válaszában a következőkre térjen ki: károly róbert (1308–1342): uralkodásának alapvető célja a királyi hatalom megerősítése volt; ehhez alapvetően szükséges volt a kiskirályok hatalmának letöré-se (1312 rozgonyi csata, 1321 Csák máté halála), a gazdasági egység megteremtésének alappillére volt ehhez kapcsolódóan az egységes pénz bevezetése, értékálló aranyforint firenzei mintára; ezzel elesett a pénzváltásból származó jövedelemtől (kamara haszna); a kiesett jövedelmet elsősorban a ius regale típusú jövedelmekből pótolta: harmincadvám, bányaregálé; új adók közül fontos volt a kapuadó

93

7. Válaszában a következőkre térjen ki: a középkori m agyar társadalom változásainak főbb tenden-ciái: a Xi. századi társadalom még összetett képet mutat, de már megjelentek a feudális társadalom alapvető rétegei. az istván korabeli vezető rétegekből (ispánok, várjobbágyok stb.) a Xii. század vé-gére kialakult a későbbi nemesség előképe a szerviensi réteg. a trónviszályok során egyes földesurak hatalmas birtokokat gyűjtöttek össze, belőlük alakult ki később a bárók csoportja. a vezető rétegek (főpapok, főurak, szerviensek) sorra elnyerték kiváltságaikat, így a Xiii. század közepére magyaror-szágon kialakult a nyugati feudális társadalomra emlékeztető szerkezet (1222, 1232, 1267, 1351). a jogi egységesség mellett mind vagyoni, mind politikai hatalom tekintetében találunk két alapve-tően elkülöníthető réteget: a (köz)nemeseket és bárokat. az alsóbb társadalmi rétegek a Xi. századtól a jobbágyság soraiba tagozódtak be. a Xiv. század közepére (1351) egységesült a jobbágyság, és megkapta a szabad költözködés jogát. a városfejlődés szakaszossága meghatározta a városi pol-gárság lassú fejlődését is: a korai és a kiskirályok korában elhalt szakasz után, igazából a vegyesházi- királyok korában volt jellemző.

8. Válaszában a következőkre térjen ki: a török kérdés a magyar uralkodók közül elsőként luxembur-gi zsigmondot érintette (1387–1437), 1389 rigómezőnél elesett szerbia, majd 1396-ban nikápolyi vereség; a védőállamok (puffer-államok rendszere) kudarcot vallott, zsigmondnak tartós védelemre kellett felkészülnie. 1397 temesvári országgyűlés: telekkatonaság bevezetése, a déli(kettős) végvár-rendszer kiépítésének kezdete, amely 1521-ig megvédte magyarországot. ettől függetlenül jellem-zőek és állandósultak a török betörések: a törökellenes küzdelmeket Hunyadi János folytatta: sikeres védekezés a délvidéken/erdélyben; 1443/1444 téli hadjárat; 1456 nándorfehérvári diadal. Hunyadi mátyás apja örökében folytatta a törökellenes harcokat („elvárták” tőle), de alapvetően törekedett a törökkel való megegyezésre (nyugati céljai miatt). 1483-ban békét kötöttek, amelyet a magyar kirá-lyok 1520-ig folyamatosan megújítottak; befejezte a kettős végvárrendszert. 1521 Nándorfehérvár (és a déli kettős végvárrendszer eleste). 1526 mohácsi csatavesztés.

9. Válaszában a következőkre térjen ki: a vi–Xiv.század jellegzetes stílusai: román (Xi–Xii. századig), gótikus (kivétel itáliában), reneszánsz (kezdetei: itáliában az 1300-as évektől); magyarországon a gó-tika megjelenése a tatárjárástól datálható, mátyás uralkodása reneszánsz stílus kezdeteit hozta ma-gával. a stílusváltások mögött megtaláljuk az építészeti technika fejlődését és a változó világszemlé-letet, társadalmat is (pl. reneszánsz esetén). a román stílus még elsősorban az építészeten mérhető le (templomok, várak: vastag tömör falak, lőrésszerű ablakok); a gótikában megjelennek a képzőmű-vészetek is (építészetben: vékony áttört magas falak, képzőművészetekben: szárnyasoltárok, szob-rászatban az ún. gótikus „s"). legnagyobb megrendelő az egyház és a királyi (vagy fejedelmi) udvar. a városokat fallal veszik körül: túlzsúfoltak, szűk, sötét utcák, járványveszély – ez áll szemben az egyes épületek (templomok, paloták, székesegyházak, várak) monumentalitásával és pompájával.

94

46. érettségi Útmutató (a táblázatok csak a feladatsorok középszintű besorolását mutatják be, az emelt szinten vizsgáztókra a kötet egésze vonatkozik!)

1. Az ókor és kultúrája (9, 14, 20, 21)

1.1. vallás és kultúra az ókori keleten az egyes civilizációk vallási és kulturális jellemzőinek azonosítása. (3, 8, 9)

1.2. a demokrácia kialakulása athén-ban

az athéni demokrácia intézményei, működése. (12)

1.3. a római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása

a hódító háborúk társadalmi és politikai következményei a köz-társaság korában. (15, 16)

1.4. az antik hitvilág, művészet, tudo-mány

a görög hitvilág néhány jellemző vonása (pl. többistenhit, halha-tatlan istenek), a legfontosabb istenek nevének ismerete. (13)a klasszikus kor és a hellenizmus kimagasló kulturális emlékei. (13)a római építészet jelentős alkotásainak azonosítása. (19)a római városépítés jellegzetességei és emlékei Pannóniában. (19)

1.5. a kereszténység kialakulása és elterjedése

a kereszténység főbb tanításai. (18)

1.6. a népvándorlás, az antik civilizá-ció felbomlása

a Nyugat-római Birodalom bukása és a népvándorlás. (17)

2. A középkor (22, 34)

2.1. a feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői

a középkori uradalom jellemző vonásai (pl. vár, majorság, job-bágytelek). (24)a mezőgazdasági technika fejlődésének néhány jellemző mozza-nata a X–Xi. században. (24)

2.2. a nyugati és keleti kereszténység az egyház politikai szerepe a nyugati kereszténységben. (27)

2.3. az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése

az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai. (26)a világvallások civilizációformáló szerepe. (26)

2.4. a középkori városok egy középkori város jellemzőinek bemutatása. (29)a középkori kereskedelem sajátosságai. (29)

2.5. egyházi és világi kultúra a közép-korban

az egyház szerepe a középkori művelődésben és a mindenna-pokban. (31)a romantika és a gótika főbb stílusjegyei. (31)a lovagi kultúra és értékrend néhány eleme. (28, 31)

2.6. a humanizmus és a reneszánsz itáliában

a humanizmus és a reneszánsz főbb jellemzői. (32)

2.7. az angol és a francia rendi állam működése

–

2.8. az oszmán Birodalom terjeszke-dése

az oszmán Birodalom katonai rendszerének jellemző vonásai források alapján. (33)az oszmán hódítás irányai, legfontosabb állomásai a Xiv–Xvi. században. (33)

95

3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora (45)

3.1. a magyar nép őstörténete és vándorlása

a magyar nép vándorlása térkép alapján. (35)

3.2. a honfoglalástól az államalapításig

a honfoglalás. (36)a honfoglaló magyarság társadalma és életmódja források alap-ján. (36)géza fejedelemsége és szent istván államszervező tevékenysége.(37)

3.3. az árpád-kor az aranybulla. (39)a tatárjárás és az ország újjáépítése iv. Béla idején. (40)

3.4. társadalmi és gazdasági változá-sok károly róbert, Nagy lajos, luxem-burgi zsigmond idején

károly róbert gazdasági reformjai. (41)a magyar városfejlődés korai szakasza. (42)

3.5. a Hunyadiak Hunyadi János harcai a török ellen. (43)mátyás király uralkodói portréja intézkedései alapján. (43)

3.6. kultúra és művelődés Jelentős árpád- és anjou-kori művészeti emlékek felismerése. (44)

96