7. szám 2011. szeptember

Meghívó

A Csongrád megyei Önkormányzat Megyei Múzeuma a Móra Ferenc Múzeum, a Magyar Numizmatikai Társulat

és a Magyar Éremgyűjtők Egyesülete

tisztelettel meghívja Önt és kedves barátait október 5-6-7-én Szegedre, a Fekete Házba (Somogyi u. 13.)

a IX. A Numizmatika és a Társtudományok Konferenciára *

Köszöntjük a konferencia minden résztvevőjét! *

Részletes program

Október 5. (szerda) Levezető elnök: dr. Torbágyi Melinda 13:00 A konferenciát megnyitja Fogas Ottó megyei múzeumigazgató 13:10 Găzdac-Alföldy Ágnes: Mit üzennek Kharón obolusai Pannóniában? 13:50 Juhász Lajos: Pannonia III. századi perszonifikációi 14:30 Szünet 14:40 dr. Cristian Găzdac: Háború és béke. A római éremkincsek feltérképezése (Angol nyelven: War and peace. Mapping roman hoards.) 15:20 dr. Türk Attila: A honfoglalás kori sírokban feltárt pénzek vizsgálatainak újabb eredményei 16:00 Szünet 16:10 V. Székely György: Régészeti adatok néhány Árpád-kori pénz keltezéséhez 16:50 Varga Máté: Késő-középkori érmek Visegrádról és anyagvizsgálati eredményeik 17:30 Szünet 17:40 Szilágyi Mihály: A magyar pénzverés kezdetének keleti gyökerei 19:00 Vacsora (Brnói Étterem, Kelemen utca) Október 6. (csütörtök) Levezető elnök: dr. Török Pál 08:00 Ujszászi Róbert: A XIII. századi magyar pénzverés mitológiai háttere 08:40 Soós Ferenc - Gerlovics Szilveszter: Az utolsó szlavón dénárok

2 09:20 Szünet 09:30 dr. Gyöngyössy Márton: Szentkultusz középkori pénzeinken 10:10 dr. Buza János: A Dunába vetett vonópad - adalék a Mohács előtti Magyarország pénzveréséhez 10:50 Szünet 11:00 Szemán Attila: A bányapénzek insignológiája 11:40 dr. Fári Irén: Szegedi iparosok XX. századi hagyatéki leltárai - metodikai kérdések 12:20 Ebéd (Brnói Étterem, Kelemen utca) Levezető elnök: Szemán Attila 13:30 dr. Kovács György: A Dessewffyek pénzelméleti és pénzügyi gondolatai 14:10 dr. Török Pál: Magyarok Bécsben - Stuckhart Ferenc, Böhm József Dániel, Schwartz István és Weinberger Antal éremművészete 14:50 Szünet 15:00 Hajdu Béla: A MÉE Csongrád Megyei Szervezetének éremkiadói tevékenysége 15:40 dr. Makai Ágnes: Az 1848-49-es szabadságharc kitüntetéseinek újabban ismertté vált példányai 16:20 Szünet 16:30 dr. Pallós Lajos: A Szent István Rend kitüntetettjeinek társadalmi összetétele 17:10 dr. Sallay Gergely Pál: Érdekességek a brit-magyar kitüntetési kapcsolatok történetéből 19:00 A hallgatósággal közös (nyílt) vacsora a szegedi várba Október 7. (péntek) Levezető elnök: V. Székely György 08:00 Bíró Ákos: Osztrák-Magyar legénységi vitézségi éremváltozatok az I. világháborúban 08:40 Mekis Tamás: Egy régiségbúvár leporolása: Kissárosi Kiss Ferenc 09:20 Szünet 09:30 Viszóczky Ilona: A tardi keresztszemes „kossutbankós” hímzésminta 10:10 Bedő József: Értékjegy - numizmatika? Társtudomány? 10:50 Szünet 11:00 Szekeres Balázs: A téglajegy - a jótékonyság „építő formája” 11:40 dr. Nagy Ádám: A pénzekről irodalmi módon Tömörkény István novelláiban 12:20 Zárszó 12:40 Búcsúebéd (Brnói Étterem, Kelemen utca) A konferencia előadásainak látogatása ingyenes. Szálláskereséssel és egyéb kérdésekkel kapcsolatban az alábbi elérhetőségeken kaphat felvilágosítást: ujszaszi@gmail.com, +36/70/339-2059.

* Szerkesztői üzenet lapunk terjesztéséről

Lapunk eddigi számai személyesen vagy postán jutottak el tagjainkhoz, olvasóinkhoz, amely gyakorlatot ezután is követünk. Tájékoztatjuk T. Olvasóinkat, hogy a MÉE internetes honlapján lapunk eddigi számai szabadon elérhetők a Letölthető dokumentumok között. Várjuk továbbá tagjaink és olvasóink jelentkezését lapunkba készítendő írásaikkal.

3

Az I. Országos Mezőgazdasági Kiállítás jelvényei és díjplakettjei____________________Raýman János - Hajdu Béla

A magyar mezőgazdaság terményeinek az újabb piacok megszerzéséhez fontos volt a termékek bemutatása. Az első országos termékbemutató 1851-ben a Magyar Nemzeti Múzeum szervezésében jött létre Pesten.

Az 1851-es Virág és kerti termény kiállítás képe a Magyar Nemzeti Múzeumból [1]

Számos vidéki kiállításról - Debrecen, Kassa, Kolozsvár, Pécs, Pozsony, Sárospatak - vannak többé-kevésbé feldolgozott adatok. 1872-ben a kecskeméti és szegedi kertészeti kiállítás, majd az 1879-es székesfehérvári kiállítás már országos bemutatkozásra törekedett. Nagy szerepet kapott a mezőgazdaság az 1888-as pécsi általános kiállításon is, hiszen ez volt az elsőbemutató, ahol állami érmet adományoztak a földmívelésügyi miniszter rendeletére. Az 1896-os millenniumi kiállításon is jelentős szerepet kapott a mezőgazdaság. Az első mezőgazdasági országos kiállítást viszont 1899. szeptember 3. és 10. között Szegeden, az Erzsébetváros területén a népligetben rendezték meg. Előkészületei már az év elején megkezdődtek. Tóth Mihály városi főmérnök tervei alapján hatalmas díszkaput építettek vasból és fából a híd lejárójával szemben. Két oldalt pénztár és a („BEMENET”) bejárat, középen a kijárat volt biztosítva.

A területet alaposan rendbe kellett hozni. A fölösleges fákat kivágták, az utakat kaviccsal tették járhatóvá, felbővítették az ártézi vízvezetéket, hogy az állatok itatásához elegendő víz legyen. Pavilonok épültek, valóságos tündérkertté varázsolták a népligetet. A Vigadó és a cukrászda helységeibe erre az alkalomra a légszeszt is bevezették. A Vigadó előtti pázsiton felállított díszsátorban József főherceg, a kiállítás fővédnöketartotta az ünnepélyes megnyitót. Jelen volt Darányi Ignác földmívelésügyi miniszter, és természetesen a rendező város vezetői. Részt vettek a megnyitón a városi és néhány vidéki gazdasági- és iparos egyesület képviselői is. Este már 20 ezer lampion világított, lenyűgözve a látogatókat. Az eredeti terv szerint a nyitónap estéjén kiállítási bál is megrendezésre került volna. A szervezők viszont ezen a terven még idejekorán változtattak. A Szegedi Napló az

4

előkészületekről így számolt be 1899. augusztus 3-án. „Változás is történt a programmban amennyiben a szeptember 3-ikára kitűzött kiállítási bálat - József főherczeg családi gyásznak évfordulójára való tekintetből - szept. 9-ikére halasztották. Örvendetesen ujságoljuk, hogy a szept. 3-iki nagy diszhangerseny másnapon való megismétlését vették tervbe a bizottság tagjai. E végből érintkezésbe lépnek a fővárosi művészekkel, akik a díszes megnyitó ünnepen közreműködnek. A szept. 4-iki diszhangversenyt rendes helyárak mellett tartanák meg, hogy igy a város nagy közönségének is alkalma legyen a hirneves vendégszereplők művészetében gyönyörködni.” [2] A kiállításra alkalmi rajzos és fényképes képeslapokat készítettek és árusítottak:

(Ezen a képen balról, még látszanak az előkészületi munkák, állványzat, szerszámok, stb.)

5

Ezen a képeslapon a kézírás: „Ma 1899 szept 10-én itt voltunk és megnéztük a kiállítást - minden szép volt. Üdvözlünk mindenkit Árpád” A lapot szeptember 13-án Abaúj megyében, Felső Dobokán érkeztető bélyegzővel ellátta a postahivatal és feltehetően még aznap a címzett, Őnagysága Kőrössy Ilonka úrhölgy kezei-hez jutott. Szeptember 6-án nagyszabású tűzijáték zárta a napot „Éjen a király” felirattal. A nagy idegenforgalom mellet országosan ismert látogatói is voltak a kiállításnak.

8

TSÉGE · . A mező alján bal oldalon nagy betűkkel, de apró méretben „· BECK · Ö · FÜLÖP ·”mesterjegy található. A plakett alsó harmadában lévő sima, 19x40 mm-es mező a vésett feliratok készítésére szolgált. A vésett feliratok három vagy négy sorban vannak elhelyezve, a felső sorban a legtöbb esetben a „SZEGED 1899” szöveg van vésve. A második ill. harmadik sorban a díjazott neve és lakhelye, míg a harmadik vagy negyedik sorban a díjazás indoklása került bevésésre. A plakettek arany és ezüst fokozatai fémjelzett 800‰-es finomságú ezüstből, az arany fokozatok aranyozva készültek. Az alsó mezőben ezeknél balról a bécsi, un. dianás fémjel, jobbról pedig a gyártó cég három leveles jellegzetes jele van beütve, egy-egy levélben a B, S és W betűkkel. A plaketteket három (arany, ezüst, bronz) fokozatban ítélték oda a kiállítók között és adományoztak a megrendezésben résztvevők részére is. Arany fokozatot kapott többek között Özv. Étsy Vilmosné Kecskemétről [8] „CZUKROZOTT GYÜMÖLCSÉRT” (7. ábra), ezüst fokozatot adományoztak Szobonya Bertalannak Királyhalom [5, 9] helyiségből „SZŐLŐFAJGYŰJTEMÉNYÉRT” (8. ábra) Bronz fokozattal díjazták Drechsler Béla budapesti kávéház és étterem tulajdonost [5, 10] „HEGYI BORÁÉRT” és Moncz Gyula Ács „MÉHÉSZETI TÁRGYAIÉRT”. [5] Moncz Gyula neve a méhész szakmában már évekkel előtte ismert volt. 1892-ben egy kiállításon Elismerőoklevelet kapott. Korabeli fórumokon előadásokat tartott szakmai ismeretekből. [11]

7. ábra 8. ábra 9. ábra

Moncz Gyula - „civil” foglalkozására nézve pályafelvigyázó - a Csoportos kiállításon a Komárom megyei Gazdasági Egyesület méhészeti szakosztály csoportjában szerepelt kiállítóként. [4, 5] Kemény Manó szegedi kiállító ezüst fokozatú plakettet kapott [12] és a C/ Alcsoportban, a „Mezőgazdasággal kapcsolatos iparágak” kategóriájában állított ki. Kemény Manó (Szeged, Dugonics tér) személye és kiállítói hirdetése különösen érdekes, ajánlatában több termék is szerepel: „Ajánlja a n. é. (nagyérdemű) közönségnek a legjobb minőségű saját készítésű különle-ges gyártmányait, nevezetesen mindennemű és méretű 20 év óta elismert legkitűnőbbhűtőszekrényeit, feltalálója a hírneves hygia hűtőknek, üvegbélés és márvány berendezéssel. Ajánlja továbbá mindenféle hangszereit, szabadalmazott saját készítésű csengő és erőshangúczimbalmait, figyelmet érdemlő saját találmányú két csavaros borpréseit. Könnyű kezelésű és gyors munka képessége által minden szőlő termelőnek a legjobban ajánlható. Mintarajzok és árjegyzékek ingyen és bérmentve küldetnek.” [4] A sokoldalú Kemény Manó neve a város akkori zenei életben is ismert volt.

9

A szegedi Szolcsányi Gyulának bronz fokozatot adományoztak. (9. ábra) Szolcsányi Gyula kalapos mester üzlete akkor a Béke u. 17. szám alatt volt. A különböző kalapokat kiállító mester [13] családjának üzlete még az 1970-es években is működött a Feketesas utcában. Szilassy Zoltán - aki a kiállításon a II. Főcsoport, a Földmívelési és növényi termékek kiállításának főcsoportbiztosa volt - ezüst fokozatot kapott a kiállítás alkalmából, azonban plakettjén a szokásos három soros vésés a korábbiaktól eltér. „I. MEZŐGAZDASÁGI ORSZ. KIÁLLÍTÁS / · SZEGEDEN 1899 · / SZILASSY ZOLTÁN”. [14] Szilassy Zoltán (1864-1932) mezőgazdász, szakíró, politikus. A magyaróvári gazdasági akadémia elvégzése után gazdatiszt, majd 1885-től az akadémia tanársegédje lett, emellett a Mezőgazdasági Szemle főmunkatársaként figyelmet keltő gazdasági szakírói tevékenységet folytatott. 1892-től hosszú időn keresztül az Országos Magyar Gazdasági Egyesület ügyvezető titkára, 1894. és 1906. között a Köztelek, az egyesület hivatalos szaklapjának szerkesztőjeként segítette a hazai mezőgazdaságot. [A lap szépirodalmi rovatában neves írók, többek között Tömörkény István (1866-1917) elbeszéléseivel is találkozott az olvasó. A Szerk.] A mezőgazdasági szakismeret terén felmutatott munkássága elismerésül 1896-ban az uralkodó a Ferenc József Rend lovagkeresztjével tüntette ki. Az 1905-iki általános választások alkalmával a verseci választókerület küldte a képviselőházba. [15] A részére adományozott ezüst fokozatú plaketten nincs feltüntetve a díjazás indoklása, de mint a II. Főcsoport, a Földmívelési és növényi termékek kiállításának főcsoportbiztosa [4] feltehetően nagy érdemeket szerzett a kiállítás megrendezésében. Egy bronz plaketten a következő vésés látható: „SZEGED 1899 / ÁCSI KOVÁCS JÓZSEF SZENTES / JÓ MUNKÁÉRT”. [14] A díjazott Ácsi Kovács József szentesi fazekasmester volt, ő és a család több tagja a város fazekasiparának jeles képviselője volt abban az időben. „1899-ben a Szegeden szervezett első országos mezőgazdasági kiállításon három szentesi agyagiparos, Gyarmati András, Ácsi Kovács Sámuel és Ácsi Kovács Sándor "füstbe fojtott fekete díszedényekért" bronzérmet kapott.” [16] Az eddigi díjazottak valamennyien egyéni kiállítók voltak. A kiállítás katalógusában azonban szerepelnek gazdasági egyesületek, Ezüst fokozattal jutalmazták a Tordáról a kiállításra jött Torda-Aranyos Megyei Gazda-sági Egyesületet. A kiállítási katalógusa [4] szerint friss gyümölcsök, alma és körte a kiállí-tott termékeik. Almából több mint 50 fajta, körtéből pedig több mint 30 fajta van felsorolva a katalógusban. A plaketten a pontos vésés az alábbiak szerint készült: „• SZEGED • 1899 / TORDA-ARANYOSM. GAZDASÁGI / EGYESÜLET • TORDA / • GYÜMÖLCSÉRT •” [17] A sok fajta közül említsünk meg pár érdekesebbet. Almák között található többek között számtalan renet fajta, például Deák Ferencz renet, de volt Tordai piros calvil, Szász pap és Sándor czár nevű is. A körték között említhetjük az Erdély szépe (Transylvania), Burdeauxi herczegnő, Téli esperes, Madame Elisa és Napoleon vajoncza nevű gyümölcsöket. A Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében található egy, a többivel megegyező bronz példány, de az alsó, adományozás bevésésére szolgáló mező üres, mérete 63x42mm. [18] A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében található szintén egy bronz lemezveret mely azonban sokkal vékonyabb, mérete csak 61 x 41 mm, és a felső 2/3-ának három oldali pereme felfelé hajlított. [19] A példákból kitűnik, hogy a jelvényeket feltehetően a helyi rendezők, a díjazásra szolgáló plaketteket a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége készíttette a kiállításra a kornak megfelelő igényességgel, a legjobb mesterek kitűnő munkáit igénybe véve. A plakettek minden fellelt és adományozott darabja arról tanúskodik, hogy a nagyszabású kiállításon a rendezvény nagy jelentőségének megfelelően szép számmal adomáztok arany, ezüst és bronz fokozatot.

*

10

A szerzők köszönetet mondanak a Szegedi Somogyi Könyvtár munkatársainak, a Magyar Nemzeti Múzeumban dr. Pallós Lajosnak, a Magyar Nemzeti Galériában Tokai Gábornak, a Móra Ferenc Múzeumban Ujszászi Róbertnek, a Kecskeméti Katona József Múzeumban V. Székelyné Kőrösi Ilonának és dr. Bóna Endrének a forrásanyagért és a közlés lehetőségéért.

* Jegyzetek-kiegészítések: [1] Metszet a Hölgyfutár folyóirat mellékletéből, 1851. utolsó negyede. A folyóirat 1849-1864 közötti években Pesten, majd 1876-1878 és 1934-1938 között Kolozsváron működött. [2] Szegedi Napló 1899. augusztus 3-i száma - Tudósítás a szegedi mezőgazdasági kiállítás ünnepségeit rendező helyi bizottság munkájáról. - Somogyi Könyvtár Szeged [3] Vasárnapi Újság - 48. évf. 38. sz. 1899. szept. 17. 637-638 old. [4] Szegedi I. Mezőgazdasági Országos Kiállítás 1899. - HIVATALOS KATALOGUS (Ára 30 krajczár) - BUDAPEST / „PÁTRIA” IRODALMI VÁLLALAT ÉS NYOM- DAI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 1899 (Szegedi Somogyi Könyvtár - Cd 167) [5] A szerzők magángyűjteményében [6] Fári Irén - Nagy Ádám: Szeged címere - Sciptrum Kiadó Rt-Móra Ferenc Múzeum 1998. [7] A jelvénygyártó Morzsányi 1870-ben alapította műhelyét, „Díszalbum és egyleti jelvénykészítő Morzsányi József Budapest” felirat olvasható egy díszdobozán. [8] Özv. Étsy Vilmosné a II. Csoportban, a „Gyümölcsészeti és kertészeti kiállítási csoport”-ban állított ki, a kiállítási katalógusban „kandírozott gyümölcs, különféle czukorba befőttek” megjelölés szerepel. [9] Szobonya Bertalan 1894-ben 140 hold homokot vásárolt Királyhalmán. Ezt a területet szőlővel (főleg saszlát termesztettek), gyümölcsösökkel ültették be. 1897-ben költözött Királyhalmára és itt megalapította a Gazdakört, amelynek 1941-ig elnöke is volt. A község mai neve Bácsszőlős ill. Bački Vinogradi Szerbiában fekszik, a Vajdaság Észak- bácskai körzetében, a horgosi borvidékhez tartozik. (A Határon Túli Magyarok Informá- ciós Központja tájékoztatása alapján) A 30 tagú bírálóbizottságban ott volt többek között Kass János szegedi vendéglős és Mathiász János (1838-1921) nemzetközileg is ismert szőlőnemesítő is. [10] Drechsler Béla vendéglátó egységei 1896-tól működtek Budapesten az Andrássy úton, az Operaházzal szemben. A ma bizonytalan sorsú épületben akkor éttermet és kávéházat működtetett tulajdonosa. Az épületet ma is „Drechsler palota”-ként emlegetik. Hosszú időn keresztül itt működött az Állami Balettintézet. („Honismeret” tájékoztatóból) [11] Méhészeti Közlöny – Az Erdélyrészi Méhész Egylet Szaklapja VII. évf. 21. szám, 1892. november 1. - Kiállítási Hangok. [12] Csongor Győző-T. Simon Ilona: Szegedi emlékérmek és plakettek - Szegedi Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1969/1. 169. old. No.61 [13] Szolcsányi Gyula a kiállítás katalógusa szerint az V. Csoportban, Házi és Mezőgazdasá- gi Iparok Kiállítása csoportjában állított ki [14] Móra Ferenc Múzeum éremtára. [15] Magyar Életrajzi Lexikon - Mezőgazdasági szakfolyóirataink bibliográfiája I. 1796-1899. az Agrártudományi Egyetem Központi Könyvtárának kiadványa [16] Mód László - A szentesi feketekerámia a hazai és külföldi kiállításokon (Szentesi Élet városi hetilap 2010. augusztus 6.) [17] Dr. Bóna Endre gyűjteményében [18] Magyar Nemzeti Galéria állagjegyzéke, a 62,55.34-P számon [19] Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében, Leltári száma R III. 726.

*

11

Kiegészítés Nánási Éva: Szegedi szükségpénzek 1915, 1918-1921 című könyvéhez 1. ___Végh László Flórián

A szükségpénzek gyűjtése során találkoztam olyan darabokkal, amelyek Nánási Éva könyvében [1] nem szerepelnek, vagy azok képe nem található meg a kiadványban. Az alábbiakban közlök néhány ilyen darabot, az egyszerűség kedvéért követve a könyv szerzőjének számozását.

27. Domonkos Márton pénzjegye rózsaszín papíron; mérete: 39x34mm, szövegezése: „50 fillér, (alatta vonal) / aprópénzjegy. / Domonkos Márton / jégszállító :-: Szeged”, hátlapja üres. A könyvben „Csak irodalomból ismert” megjegyzés szerepel, így a bemutatott kép ezt hiányt pótolja.

27. 285.

285. A Szegedi Kenderfonógyár R.T. piros karton 1 koronásának képét a könyv „Juhász” aláírással közli. Bemutatom a „Sósné” aláírással létező egy koronást is, mely aláírás megegyezik a 283. szám alatt feltüntetett darabon szereplőével, de az aláírás itt 45°-ban látható. A darab mérete 70x61mm. 297. A Szegedi Közuti Vaspálya Részvénytársaság 20 fillérese létezik szárazbélyegzőnélkül is, mérete 39x31mm.

297.

318. A Tisza kávéház VI. kibocsátású 80 fillérese létezik a két szó közti kötőjel nélkül is úgy mint ahogy az 319. szám alatt feltüntetett 20 fillér névértékű darab esetében látható. Mérete 40x28mm.

318.

333. A Városi Bérszékeknél létezik olyan 20 filléres, amelynek betűtípusa megegyezik a 333. katalógusszámú, II. kibocsátású 20 filléresével, de a hátlapján a 334. katalógus számú, III. kibocsátású 50 filléresen lévő Buchwald bélyegző található. Mérete 32x20mm.