Marble Hill House II. György építtette, Henrietta Howard ... · o A zenében az 1750–1820...
63
Marble Hill House II. György építtette, Henrietta Howard számára (1724-1729)
Transcript of Marble Hill House II. György építtette, Henrietta Howard ... · o A zenében az 1750–1820...
Marble Hill House
II. György építtette, Henrietta Howard számára (1724-1729)
Henrietta Howard II. György
BarokkJellemzői:
o a nyugtalanság,
o a túldíszítettség
KlasszicizmusJellemzői:
o a szigorú formákhoz való ragaszkodás,
o a mértéktartás
A reneszánsz a 16. század után két fejlődési
szakaszra bomlott
A felvilágosodás kora
o a 17. század második fele és a 18 század „az értelem kora‖
o Hit a világ ésszerűségében, szabályszerűségében
o A törvényeket a természetfeletti és emberi dolgok együtt alakítják.
o Egyre növekvő szerepet kap az egyéni szabadság, mint alapvető emberi jog.
A kifejezés egy metafora: az értelem
fényére utal a tudatlanság sötétségével
szemben
MI A FELVILÁGOSODÁS?
MI A FELVILÁGOSODÁS?
Kant válasza:
“A felvilágosodás az ember
kilábalása a maga okozta
kiskorúságából. A kiskorúság
az arra való képtelenség, hogy
valaki mások vezetése nélkül
gondolkodjék.”
o A felvilágosodás egy eszmerendszer, a
18. századi polgárság ideológiája,
o és egy szellemi, kulturális mozgalom,
amely a polgári társadalmat, így a polgári
rend győzelmét készítette elő a 18.
században.
o A felvilágosodással egy új gondolkodási
mód jön létre, a modern polgári
gondolkodás.
o Lényege a fejlődésbe vetett hit és az a
meggyőződés, hogy az ember képes
megismerni a világot, sőt, képes
megjavítani azt.
o A felvilágosodott gondolkodók új tanaik
meghirdetésekor az észre és a tapasztalatra
hivatkoztak.
Miért?
Mert a korabeli ismeretelméleti irányzatok arra a kérdésre, hogyan ismerhető meg a világ, két választ adtak:
o az ész által,
o a tapasztalat által.
Empirizmus
Az empíria = tapasztalat szóból.
Az empiristák szerint ismereteink egyetlen forrása
a közvetlen tapasztalat.
Fő módszere: az indukció: az egyes, a konkrét
esetekből következtetni az általános tételre.
Képviselői: Bacon, Locke, Hume.
Roger Bacon
David Hume
John Locke
Racionalizmus
Feltevése szerint az ismeretek igaz voltát kizárólag az értelem(=ráció) képes garantálni.
Fő módszere: a dedukció: az
általánosból következtetni a
konkrétra, az egyes esetekre.
Képviselői: Descartes, Pascal,
Spinoza, Leibniz,
Descartes
Spinoza
Leibniz
A természet megismerhető, átalakítható, és az ember szolgálatába
fogható.
Hogyan?
A természet törvényeit megismerve az anyagból új dolgokat
hozhatunk létre, az anyagi javak bőségét teremthetjük meg, így az
emberi életet kellemessé, boldoggá tehetjük.
Nézeteik a természetről:
Eddig kizárólag az egyházi dogmák (hitelvek)
határozták meg az ember Istennel kapcsolatos
nézeteit, most a tapasztalatokkal és a rációval
szembesítik a hittételeket.
Deisták: szerintük Isten megteremtette a
világot, majd működését a természeti
törvényekre bízta. Isten tehát nem
gondviselőnk, csupán teremtőnk. (Voltaire)
Panteisták: Isten feloldódott a világban, a világ
minden jelenségében tetten érhető. (Spinoza)
o Azt vallják, hogy „minden ember természeténél fogva
(azaz természeti lényként) szabad.
o Úgy vélik, minden embernek vannak természetes jogai.
Ezek a következők:
o jog a szabadsághoz,
o a tulajdonhoz (megszerzéséhez és megtartásához),
o az élethez,
o a boldoguláshoz (az arra való törekvéshez),
o az önálló véleményalkotáshoz.
o Azt tartják, az embereket nevelni
kell mások jogainak, emberi
méltóságának a tiszteletére.
o Mások véleményének, nézeteinek a
tiszteletben tartását toleranciának
nevezték a korban.
o Egy ember szabadságának egyedüli korlátja:
mások szabadsága.
o Tisztában vannak azzal, hogy az ember önző
(Holbach), ezért szükségesnek tartják az
önérdek korlátozását. Az önérdek korlátozása
az állam feladata.
o Államra, hatalomgyakorlásra szükség van a
szembenálló érdekek összehangolására (Hobbes,
Locke, Rousseau).
o A hatalom eredendően a nép kezében van
(népfelség elve), de a hatalommal felruházhat a
nép személyeket (alkotmányos monarchia) és
intézményeket. Ilyenkor társadalmi szerződés
jön létre a nép és a hatalom gyakorlója közt
(Hobbes, Locke, Rousseau).
Nézeteik a társadalomról és az államról:
o A nép részéről felmondható a szerződés −forradalommal − , ha a hatalom gyakorlója nem a népérdekeit képviseli, hanem egy kis csoport vagy a sajátérdekeit (Locke, Rousseau).
o Szükség van a hatalom megosztására: A hatalmategymástól független, egymást ellenőrző szervek köztkell felosztani; ezek: a törvényhozó hatalom(parlament), a bírói hatalom (igazságszolgáltatás) és avégrehajtói hatalom (kormány) (Locke, Montesqieu, AzAmerikai Egyesült Államok alkotmánya)
o A racionalizmus talaján alakult ki a klasszicizmus, mint stílustörténeti korszak
o A 18. század második felétől a 19. század közepéig
o A kifejezés a classis szóból származik, jelentése: első rangú, első osztályú
o Minta: az antik kultúra
o A klasszicista embereszmény = világpolgár
o visszafordulás az antik világhoz
o mértéktartás mindenben
o a művek arányosak
o nyugalom, derű, harmónia jellemzi őket
o a mű mondanivalója ésszel jól követhető
o a forma egyszerű
o A klasszicista irodalomra a merev szabályok a jellemzők
o Az érthetőség, a világos, áttekinthető kompozíció alapkövetelmény
o A kifejezésmódra jellemző a nyugodt fegyelmezettség, világosság és egyszerűség
o Főbb műfajai: eposz, tragédia, óda, epigramma, tanmese, szatíra, levél.
o A szerkezeti tagoltság, a választékosság, az átláthatóság a tudatos barokkellenességből származik.
Vezető irodalmi műfaj: a dráma
Cél: a művekben nem nagy egyéniségeket kell
ábrázolni, hanem embercsoportokat
A hármas egység szabálya:
o Ugyanazon a nyelven játsszák el.
o Ugyanabban az időben
o A cselekmény 1 szálon fut = lineáris
o A színház királyi és arisztokrata védnökség alatt állt
o Az előkelő nézők a színpad két oldalán ültek
o Sok kellék, szép jelmezek, parókák
o Függöny
o Utcai (trágár) nyelvezet tilos
Francia drámaíró, a klasszikus
tragédia megteremtője.
Első tragédiája, a Médea (1635)
Új polgári tudatformát alakít ki, a
corneille-i akarat-hőst, melynek
leghíresebb megformálása a Cidben
(1637) figyelhető meg.
Becsület és hírnév tragédiáinak
kulcsszavai.
Pierre Corneille
o Első darabjait visszautasították
o 1777 - legjelentősebb drámája, a Phaedra
o Művészetére jellemző a hiteles lélekábrázolás
Jean Racine
o 1643-ban megalapította első színtársulatát
o 15 évig vándorszínész
o 1659-Kényeskedők
o 1664 - Versailles-Tartuffe
o 1666-ban mutatták be a Mizantróp című darabját
o Lully-vel társulva zenés darabokat alkotott, melyek közül legismertebb Az úrhatnám polgár.
o Scapin furfangjai (1671)
o Tudós nők (1672) Moliére
Filozófus, íróo Tragédia: Oidipusz
o Hősköltemény: IV. Henrik francia királyról Henriász címmel (1723)
o Epigrammák
o Filozófiai tanköltemények természetbölcseleti kérdésekről.
o Szatirikus regénye: Candide(1759)- az értelem nevében támadta a társadalmi visszásságokat. Voltaire
Jogtudós, filozófus és író.Nagy művei:o Elmélkedések a rómaiak nagyságának
és hanyatlásának okairól (1734) az ókori latin demokrácia intézményrendszerének és erkölcsiségének elemzésével foglakozik.
o Szépirodalmi és egyben filozofikus jellegű a Perzsa levelek (1721) levélregénye, a korabeli francia társadalom erkölcsi, vallási és politikai szatírája; ezzel a könyvével a szerző műfajt teremt.
o A törvények szelleme (1748) államelméleti vizsgálódásokat összegez.Montesquieu
o Az angol klasszicizmusban a tudományos jelleg volt erős.
o Az emberi értelem vívmányainak összefoglalása itt valósul meg először
o 1728-ban jelenik meg — a francia Enciklopédia közvetlen előzményeként — „A művészetek és tudományok egyetemes szótára‖
o London melletti Twickenhamben felépített villájában az angol szellemi élet egyik központját teremtette meg.
o A homéroszi eposzok átültetésekor (Iliász 1720, Odüsszeia 1726) —az angol hősi költészet párrímeit alkalmazta
o Az Értekezés a műbírálatról c. verses tanulmányában (1711) a klasszicista irodalom normáit rögzítette.
o Komikus eposza a Fürtrablás (1714)
Alexander Pope
A Robinson Crusoe című
regénye (1719)
o az ember diadalát mutatja a természeti erőkkel szemben,
o a civilizáció kritikáját is sugallja.
Daniel Defoe
A Gulliver utazásai címűregénye (1726)
o meseszerű kalandok sorozata
o szenvedélyesen bírálja az angol társadalmat, a civilizációt — sőt magát az embert is.
o Hasonló szelleműek pamfletjei is.
Jonathan Swift
A kortársak elnevezése: "DoctorJohnson‖
o szatíráival éso értelmező szótára készítésével vívta
ki tekintélyét. o A józan ész és a kíméletlen
szókimondás képviselője volt.
o Angol írókról, költőkről szóló életrajzi esszéket moralizáló tanregényeket írt.
o Kiadta Shakespeare műveit.
Samuel Johnson
Anglia
o REVIEW (1704)
Szerkesztő: Daniel Defoe
o EXAMINER (1726)
Szerkesztő: Jonathan Swift
o THE TATLER (1709)
o THE SPECTATOR (1711)
o THE GUARDIAN (1713)
Defoe
Swift
A modern polgári kultúra első nagyösszegezője.
o Római elégiáit (1788—1790), egy itáliai utazás ihlette.
o Kiemelkedő műve a Wilhelm Meister tanulóévei c. fejlődésregény (1796).
o Antik tárgyú tragédiája az Iphigenia Taurisban (1779)
o Főműve, a Faust c. drámai költemény.
Johann Wolfgang Goethe
Költő, drámaíró és esztéta, a német
klasszika vezéralakja, a romantika
előfutára.
o Színműveiben az eszmények és érzelmek ütköznek össze a gátlástalan hatalmi gépezettel
o Ármány és szerelem (1784)
o Don Carlos (1787).
o Költészetében a klasszikus értékek —a szépség, az igazság, a szeretet, a barátság és az erkölcs — dicsőségéről ír, pl. Az örömhöz c. ódájában (1785).
Friedrich Schiller
o A klasszicizmus főleg az építészetben hozott maradandó alkotásokat.
o A 19. század első felében a gazdasági fejlődés új feladatokat támasztott az építészek elé.
o A polgári megrendelőknek megfelelt a klasszicizmus puritánsága, könnyen áttekinthető alaprajzi rendje, térosztása.
o Az építészetben az egyenes vonalak, a tiszta és egyszerű alaprajz, a vízszintes tagoltság és a szigorú arányok váltak jellemzővé.
o Uralkodóvá válik a nyugodt, fegyelmezett szemléletmód.
o Mintának tekintették az ókori művészetet.
o A barokk stílussal együtt háttérbe szorul az egyházi építészet.
o A városi építészet kerül előtérbe: bérházak, iskolák, egyetemek, kórházak, hidak, alagutak, hatósági és jogi intézményeknek helyet adó épületek készülnek az új stílus jegyében.
o Új szerkezeti anyag jelenik meg, az öntött- és kovácsoltvas.
o A lakóházak - bérpaloták - homlokzata egyszerűbb
o A belső terek megosztottabbak, a helyiségek alaprajzi és magassági méreteikisebbek.
o A fényűző pompa helyébe a szerényebb díszítés lép.
o Fő törekvés a lakályosság, a meghitt polgári kényelem biztosítása.
o Megkezdődik a városok vezetékes vízellátása és a csatornázás.
o A hagyományos középületek - a városházák, színházak, kórházak, iskolák,egyetemek - mellett különféle közigazgatási és kormányzati épületekbíróságok, vásárcsarnokok, könyvtárak épülnek.
o Megjelennek a monumentális emlékművek, a közgyűjtemények bemutatásáraszolgáló múzeumok s a kereskedelmi tevékenység központjai, a tőzsdék.
Pantheon, Párizs
ODEON, Párizs
o A szobrászok az ókori klasszikus műveket tekintették mintaképül. A klasszicizmus szabályait, szigorú előírásokat követve örök szépségű alkotásokat akartak létrehozni.
o Tanulmányozták és másolták az Itáliában feltárt görög és római szobrokat. Az arányok harmóniájára, a felület gondos kidolgozására törekedtek.
o Fő témájuk a görög-római mitológia, valamint művészek, politikusok mellszobrai római köntösben.
o Az épületek díszítettsége az oromzatok domborműveire, kút- és fülkeszobrokra korlátozódott.
o Művészete jellegzetes átmenet a barokkból az erősen racionális polgári klasszicizmusba.
o A zenében az 1750–1820 közötti korszakot nevezik klasszikusnak.
o A barokkal szemben a stílus itt is egyszerűsödik
o A mű szerkezete világos, áttekinthető és harmonikus
o Megszűnik a szólamok egyenrangúsága, egy dallam van, a többi ennek van alárendelve.
o A szimfónia és a szimfonikus zenekar ekkor alakul ki. A szimfónia elnevezése is a harmóniára utal: együtthangzást jelent.
o A legfőbb rendező elv a szimmetria, az ellentétes témák szembeállítása és a variációk.
o A kor kedvelt műfajai a versenyművek, ahol a szólista az első tétel végén bemutatja virtuozitását.
o C-dúr ―Császár‖ vonósnégyes
o Esz-dúr ―Dobpergés‖ szimfónia
o C-dúr zongoraverseny
o D-moll zongoraverseny
o Kis éji zene
o A varázsfuvola
o Figaro házassága
V. c-moll ―Sors‖ szimfónia
VI. F-dúr ―Pastorale‖ szimfónia
IX. d-moll szimfónia
Fidelio
