Magyarország a húszas években

A bethleni konszolidáció

A nemzetközi pénzügyi rendszer (Dawes-terv, Young-terv, 1924-1930

2,6 milliárd dollár háborús adósság

2 milliárd dollár jóvátétel

2 és fél milliárd dollár kölcsön

Antant

Németország

A korszak jelképe Horthy – de a korszak nem egységes, csak a

REVÍZIÓ óhaja• Korszakok

1. 1920-as évek: konszo-lidáció

2. 1930-as évek: jobbrato-lódás, radikalizmus

3. 30-as évek végétől: hábo-rús készülődés, 2. vh

• Több elnevezés a történettudományban:

– Ellenforradalmi– Két vh. Közötti Mo.– Trianoni Mo.

Konszolidáció 1920-1931

• Első lépés: gr. Teleki Pál kormánya 1920-21

• A konszolidációt ő kezdi el:Szélsőséges szervezetek feloszlatása (ÉME)Ugyanakkor: numerus clausus (1920. XXV.tc)Nagyatádi-féle földreform (1920. november)1921. III.tc Az állami és társadalmi rend

hatékonyabb védelméről

A Teleki-kormány az egy évet sem tölti ki

• 1921. április királypuccs → kormányválság

• → gr. Bethlen István alakít kormányt

• Októberben újabb királypuccs → november: törvény a Habsburg-ház trónfosztásáról

IV. Károly két visszatérése

A bethleni konszolidáció (1921-31)

• Bethlen István 10 éves miniszterelnöksége a konszolidációt jelenti

• Politikai, gazdasági, kulturális téren sikeres konszolidáció → Trianon után talpra áll az ország

• A válság sodorja majd el.

A konszolidáció további eseményeiAz Egységes Párt (kormánypárt)

létrehozása → politikai erőviszonyok egyensúlya

Bethlen-Peyer paktum (MSZDP engedélyezése, de lemond a postások, közalkalmazottak sztrájkjának szervezéséről)

Választójogi törvény (szűkítés, de az összlakosság 29%-a rendelkezik választójoggal)

Külpolitikai lépések (1927-Olaszország, kitörés a nemzetközi elszigeteltségből)

Belépés a Népszövetségbe• A királypuccsok visszaverése, a politikai

konszolidáció (a szélsőségek vissza-szorítása) szalonképessé teszi az országot

• 1922. Mo-ot felveszik a Népszövetségbe → segítség a gazdasági konszolidációban → népszövetségi kölcsön

A gazdasági konszolidációVámintézkedések, behozatali tilalmak, a magyar

ipar védelme Infláció visszaszorítása (már 1920-21-ben

kilendülés a mélypontról)Önálló magyar pénz- és bankrendszer, 1924:

Magyar Nemzeti Bank (1927: új pénz, a pengő)Már 1924 őszére stabil gazdaság, a kölcsön

megmaradt része → kultúra, eü.

Ideológia és politika• A Tanácsköztársaság bukása után: jobboldali

radikalizmus, politikai, jogi bizonytalanság• Horthy kormányzóvá választása után a

konzervatív parlamentarizmus mellé áll• Bethlen a 19. századi konzervatív (nemesi)

liberális hagyományok alapján áll („fontolva haladás”)

Konzervatív berendezkedés, modernizáció

• A Horthy-korszak konzervatív berendezkedése, keresztény nemzeti ideológiája, neobarokk külsőségei a történelmi Mo.-val való folytonosságot fejezte ki, ugyanakkor reformjai a gazdaság és a kultúra terén a modernizációt szolgálták

• A Bethlen által kialakított kormányzati rendszer, állami berendezkedés 1944 végéig fennmarad és meghatározó (a módosítások ellenére is)

Keresztény-nemzeti ideológia• A Horthy-korszakra jellemző ideológiák összessége – gyűjtőfogalom• A középosztály felemelkedése: a rendszer társadalmi bázisa a

történelmi középosztály (dzsentri), melynek nemzetfenntartó erejében bízva alakítják ki a rendszert.

Nem titkos választási rendszer, marad a kormányzó párt fölénye, de a sajtó szabad, az ellenzéki pártok kritizálhatják a kormányt, sokszínű szellemi élet, független bíróságok (alkotmányos demokrácia korlátozásokkal – de nem fasiszta diktatúra!

KultúrpolitikaOktatásügy – oktatáspolitika– két meghatározó oktatáspolitikus– Klebelsberg Kunó (miniszter: 1922-31)– Hóman Bálint (miniszter: 1932-42)– Az oktatást a nemzetpolitikai stratégia kiemelt ágazata

– politikai cél: kultúrfölény megteremtése --> magyarság szellemileg, kultúrailag Kárpát-medence vezetője; kultúrfölény többi Kárpát-medencei néppel szemben eszköze.

• Népiskola-építési program– Három év alatt 6000 tanterem és 2000 tanítói lakás, 1500

népkönyvtár, 1500 iskolai könyvtár és 500 óvoda épült. – Új tanterv (nyelvtanulásra, egészségügyi ismeretek testnevelésre)– 80 helyett 40 fős osztályok!

• Középiskolai reform (1924)– reáliskola (német, francia, természettudományos műveltség), – humán gimnázium (klasszikus nyelvek, klasszikus műveltség), – reálgimnázium (latin mellett német, francia és modern

ismeretanyag), – mindegyik érettségije jogosított bármilyen egyetemi felvételire

• Felsőoktatás– három egyetem - Pécs, Szeged, Debrecen– három főiskola - Testnevelési Főiskola Budapest, Szegedi Tanárképző,

Erdészeti Főiskola, Sopron

Klebelsberg Kunó minisztersége

Gazdaság és szociális intézkedések• 20-as évek közepe: fejlődés• mezőgazdaság.: gépesítés, belterjes gazdálkodás• ipar: fejlődik: textil-, gép-, villamosipar• Bp-Hegyeshalom: vasútvonal villamosítása• 20-as évek végére Mo. közepesen fejlett agráripari ország• 5. Szociális intézkedések (1927-28)• kötelező betegbiztosítás kiszélesítése --> városi munkásság

80-90%-a biztosítva• 1928.: Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI)• rokkantsági, árvasági, öregségi, özvegyi segélyek

• A kocsi– és autómobilforgalom is közveszélyessé kezd válni, mert a rendőrfőkapitányságnak a forgalom szabályozására kiadott rendelkezéseit teljesen mellőzik.

• A kocsisok a hajtási irányt nem tartják be. Az autómobilok szintén meg nem engedett menetsebességgel hajtanak, úgyhogy az őrszemélyzetnek módjában sincs az autókat megállítani.

• A rendőrség állandóan foglalkozik a gyalogközlekedés szabályozásával, hogy miképp lehet megóvni a gyalog közlekedők testi épségét. A múlt évben voltak kísérletek arra, hogy megjelölték azokat az útvonalakat, melyeken a gyalogjárók keresztül mehetnek. Színes jelzésekkel sávokat húztak, ez azonban nem bizonyult meg-felelőnek, mert nem találtak olyan festéket, mely megmaradt volna.

• Újabban az az idea merült fel, hogy színes kővel fogják megjelölni az utakat.

• A magántaxiforgalom megindulása óta az utcai névjelzőtáblákat már egész városrészekből ellopták, az eligazodás teljesen lehetetlen.

Havi szükségletek: 300 P

Havi átlagbér: 170 PNők havi átlagbére: 100 P„Havi 200 pengő fix-szel az ember könnyen viccel”Értelmiségi fizetések:egyetemi tanár: 900 Pbíró: 700 Pközépiskolai tanár: 450 Pdiplomás MÁV-tisztviselő: 420 Póvónő: 290 Pkezdő köztisztviselői fizetés: 199 P