Magyar Nemzet, 1965. január (21. évfolyam, 1-26....
Transcript of Magyar Nemzet, 1965. január (21. évfolyam, 1-26....
P é n t e k , 1965. január 15. MagjarNemzet
A TELEKI-LEGENDAé s a t ö r t é n e l m i i g a z s á g Pályázat és irodalom nyelvrontásra?
A p is z to ly lö v é s , mely 1941. április 3-án hajnalban véget vetett a 62 éves Teleki Pál életének, egyben indítója volt a legújabbkori történetünk egyik új, máig is élő s ható legendájának, a Teleki-legendának. Nem kell meglepődni, hogy Teleki Pál személyét idősebb értelm iségünk egy része még ma is bizonyos kegyelettel, megkülönböztetett tisztelettel övezi. Nem meglepő, h iszen ezt a legendát idestova 20 éve, de különösen a felszabadulás óta mesterségesen táp lálják. A nyugati em igráció előszeretettel em lékezik róla, m in t a kis népek nemzeti küzdelmeinek, sőt, a nyugati dem okráciának Duna-völgyi ba jnokáról. A volt m agyar u ra lkodó osztályok tagjai — köztük olyanok is, ak ik éleiében, a háború idején, személyének és politikájának halálos ellenségei voltak — Teleki személyében azt a magyar politikust akarják felm agasztalni, aki halálával mintegy megválto tta a m agyar uralkodó osztá ly bűnös politikáját. Nem véletlen, hogy gyakran idézik Churchill kijelentését: »A béketárgyalásokon Teleki szám ára m ajd üresen kell hagyni egy széket«; sőt, az sem, hogy az ő politikájának példájával kísérelték meg a háború a la tti magyar politika apoteózi- sát.
Nem meglepő, hiszen Teleki, em beri habitusa révén, bizonyos értelm iségi rétegekhez közelebb került, m int a korszak sok más politikusa, s önkéntes halála a ném etekkel szembeni politikáját is sokak e lő tt megnemesítette. De nem meglépő azért sem, m ert a dogmatikus történetírás közel egy évtizeden keresztül nem tudott elég hatékonyan szembeszállni a Teleki-legendával. A dogmatikus történetfelfogás, mely képtelen volt az uralkodó osztály különböző árnyalatú politikusai között különbséget tenni, mely — a m arxizmus eltorzításával — a pszichológiai tényezőket, az em ber i jeliem;'! és érzéseket ki szere tte volna küszöbölni a tö rténelemből. mely gyakran ntfe- ehan ikusan fogta fel a bel- és külpolitika összefüggését, nem tudott m it kezdeni Teleki a lak jával. M egtagadott tőle m inden elism erést, kéíségbevonta bizonyos fokú németellenessé- gét, a kor tucatpolitikusai színvonalára szerette volna leszorítani őt. Ezzel akarva, akaratlanul maga is táp lálta a legendát. így fordulhatott elő, hogy a dogmatikus felfogással szembeni harc ürügyén az 50-es évek végén, még történészek körében is hangot kaptak a Telekit idealizáló nézetek. A revizionizmus és nacionalizm us hatására, az an tifasiszta küzdelem osztálytartalm áról megfeledkezve, szerettek volna Teleki egyértelm űen reakciós belpolitikájáról megfeledkezni, a ném eteilenessé- get s antifasizm ust teljesen ezonpsítani, ném etellenes politik á já t felnagyítva, egyértelm ű haladó történelm i hőst faragni belőle.
Az u tó b b i években e kétveszély Scyllája és Charybdise között kezd kialakulni a m arxista történetírás tudományos Teleki-képe; ehhez jelentősm értékben já ru lt hozzá Juhász Gyulának, az M TA Történettudományi In tézete m unkatársának kitűnő könyve: »A Teleki- korm ány külpolitikája .« (Akadémiai Kiadó.)
Juhász Gyula azért tudott eredm ényesen megbirkózni nem könnyű feladatával, m ivel rendkívül széles á ttek in téssel b ír a m agyar külpolitika 1939—41-es időszakáról. Munkájában nem csak a m agyar K ülügym inisztérium ira ta it — melyeknek egy részét m ár előbb publikálta is —, de az idevonatkozó, és hozzáférhető német, olasz dokum entum ok a t is felhasználta. így véleménye, megállapításai mindig a tényeken alapulnak, tudo
mányos hitelük kétségbevonhatatlan.
Ugyanakkor Juhász nem elégedett meg a tényei; regisztrálásával. hanem azokat a m arxista történetszem lélet módszerével dolgozta fel és így Teleki Pál személyét a maga ellentm ondásosságában, gyengéivel s erényeivel tud ta bem utatni. A bel- és külpolitika d ia lek tikáját felfedve tudja érzékeltetni, hogy a konzervatív, jobboldali arisztokra ta reakciós belpolitikai koncepciója m iként határozza meg a külpolitikát, annak a lfá já t s óm egáját a revízióban lá tva; s m indkettő, együttesen, m iként teszi erőtlenné Teleki m inden ném etellenes szándékát, olykor-olykor tetteit. J u hász G yula a Teleki-korm ány külpo litikáját — helyesen — egy olyan folyam at részeként fogja fel, mely előbb-utóbb — figyelembe véve az adott nemzetközi körülm ényeket— szükségszerűen a ném etek oldalán való hadbalépéshez vezetett. E szükségszerűségnek — ha olykor meg is p róbált — Teleki nem tudott ellene szegülni; ez eredm énnyel csak akkor já rh a to tt volna, ha a rendszer egészével száll szembe, melyből a külpolitika szükségszerűen fakadt. De Telekitől mi sem á llt távolabb.
Juhász Gyula Teleki 1639 nyarán ír t ism ert leveléből in dul ki, m elyben jelzi, hogy Magyarország, bár tengelybarát külpolitikát folytat, nem kíván a Lengyelország elleni esetleges háborúban részt venni. Bem uta tja azonban azt is, miként kényszerül a ném et kapcsolatokra rendkívül érzékeny külpolitikai vezetés később a levelek visszavonására; sőt, Csáky hogyan csillogtatja meg, az esetleges revízió érdekében, a ném etekkel való együttm űködést, felajánlva, hogy megtám adják Lengyelország szövetségesét, R om ániát
K itűnő megfigyelése a szerzőnek a* háború kitörése utáni m agyar állásfoglalással kapcsolatban, hogy Magyarország nem csak a ném etek m iatt helyezkedett az ún. nem hadviselő, s nem a semiegességi álláspontra, hanem azért is, m ivel nem ak a rta m agát éppen a revízió érdekében megkötni. Rendkívül érdekesen elemzi Juhász Gyula az 1939 őszén felm erült balkáni semleges blokk tervét. A tervnek lett volna bizonyos németellenes éle, jóllehet szovjetellenes szándékoktól sem volt mentes. De ez az elképzelés ism ét — m int a 30-as években hasonló tervek is, nem egy alkalom mal — nagym értékben a magyar korm ány ellenállásán bukott meg, am ely a revízió érdekében ism ét a ném etek kezére játszva, a tervvel szemben elutasító álláspontot fogla lt el.
1940 ta v a sz á n attó l lehete tt tartan i, hogy M agyarország is m egtám adja Romániát. Teleki dilem m a elé került: félt a ném etekkel való további együttm űködéstől, tíe semmiképpen sem a k a r t revíziós követeléseiről lemondani. Miután azonban — m int a szerző igen világosan bem utatja — az az elképzelése, hogy a ném etekkel szemben Olaszországra támaszkodik, csődbe ju tott, beleegyezett egy esetleges együttes tám adásba.
E rre azonban — s ez nem Telekin m úlott — nem került sor, 1940 nyarán tehát megpróbálja Rom ánia elleni követeléseit ism ét egyedül érvényesíteni. Juhász Gyula igen a la posan, szinte napról napra kíséri nyomon a diplom ácia esem ényeit 1940 nyarán. A dokum entum ok alap ján világossá válik, hogy Teleki — noha tá volabbi célja a ném etektől való függetlenedés volt — a revízió m ia tt m iként kerül a ném etektől még erősebb függésbe, m iként aiakul ki az a helyzet, m elyet Teleki éppen elkerülni k íván t —, hogy a revízió ném et segítséggel történjék meg.
A bécsi döntés körüli eseményekkel kapcsolatban három m om entum ra külön is ki kell térnünk.
Figyelemre méltó, ahogy a szerző bem utatja: hogy a bécsi döntés elvei milyen összefüggésben állnak a Barbaros- sa-terv (a Szovjetunió ellen irányuló ném et tám adás te rve) irányelveivel.
Megdöbbentő, hogy Teleki 1940 augusztusában felajánl M ussolininek egy Jugoszlávia elleni tám adásban való részvételt, ha ezért az olaszoktól Rom ánia elleni támadáshoz kap támogatást.
Tanulságos Teleki 1940 augusztus végi magánlevele Aporhoz. Belátja — ír ja —, hogy súlyosan hibázott — egyenesen bűnösnek vallja m agát —, mivel a revízió é rdekében lehetetlen helyzetbe sodorta az országot. Felcsigázta a kedélyeket; a szélsőjobb- oldal, a hadsereg m ár nem engedte visszatáncolni, ugyanakkor a revíziót m ár csakis a ném etek segítségével tud ja
•megoldani, am iért súlyos árat kell m ajd fizetni.
A szám lát a revízióért a németek ham ar benyújtották; s talán nagyobb is volt, m int Teleki várta. De Juhász Gyula könyvének fejezeteiből úgy tű nik, Teleki akkor m ár átlátta politikájának csődjét. Az 1940 őszi hónapjai fejveszett kapkodással teltek el. Először a »most m ár m inden mindegy" hangulata érezhető. Sorra tesznek engedm ényeket és gesztusokat (pl. ném et csapatok á tvonulásának engedélyezése Romániába), köztük olyanokat is, melyeket a ném etek nem is kértek (három hatalm i egyezményhez való csatlakozás), s am elyekkel még jobban megszüntették Magyarország add igi külpolitikai önállóságát is. Ügy tűnik azonban, hogy ek kor m ár Németország első Duna-völgyi vazallusának szerepében gondoltak bizonyos vezetőszerephez jutni. Utána jö tt a közeledés Jugoszláviához. Ezt a szerző újszerűén elemzi, utalva a rra , hogy bár Telekinek voltak ezzel kapcsolatban sa já t elképzelései, az akciót alap jában a ném etek tá mogatták.
Végül az u to lsó fe je ze t aJugoszlávia elleni támadás, Teleki próbálkozása kibújni a szorítóból, m ajd beleegyezése a szerződésszegésbe és önkéntes halála, s am i ezt követte, a teljes csatlakozás, belépés a II. világháborúba, előbb Ju goszlávia, m ajd a Szovjetunió ellen.
Alig két esztendő történetét öleli fel Juhász Gyula m unkája. Alig két esztendőt; melyet Teleki ism ert levele *»Magyar- ország . . . erkölcsi okokból nincs abban a helyzetben, hogy hadm űveleteket kezdjen Lengyelország ellen" — indít, s Teleki újabb levele »gazemberek oldalára á lltu n k . . . Bűnös vagyok« zár le. A form ailag nem szövetséges Lengyel- ország m egtám adásától még erkölcsi okokból is visszariadt a Teleki-korm ány. Két évvel később az örök barátsági szerződés után Jugoszlávia elleni tám adás esetében Teleki ezt a morális kötelezettséget legfeljebb m ár csak m agára vonatkoztatta. Igaz, ez a la tt a két esztendő alatt, a fasizmus nagy győzelmei idején, mikor a fasizmus barbársága lett ú rrá Európában s Magyarországon, s az erkölcsnek — úgy tű n t — m ár semmi szerepe sem lesz, Teleki öngyilkossága erkölcsi gesztus volt. De a fasizmus győzelmét, M agyarország pusztulását ilyen gesztussal megakadályozni m ár nem lehetett; a fasizmussal an tifasiszta erkölcsöt és erőt lehete tt és kellett szembeszegezni, egy olyan morális parancsot, mely ^mtifasiszta te ttek ben is megtestesül. De erre Teleki Pál nem volt hajlandó s nem is volt képes.
Ránk! György
Magyar— kubai kulturális csereegyezményt
írtak alá
Harmati Sándor, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, az Országos Béketanács alelnöke és Jósé Matar, a Kubai Forradalom Védelmére A lakult Bizottság elnöke H avannában kulturális csere- egyezményt ír t alá. Ebből az alkalomból dr. Beák János havannai nagykövet fogadást adott. A fogadáson megjelent a kubai állam i és társadalm i élet több vezető személyisége.
Harmati Sándor Kubából visszaérkezett Budapestre. Fogadtatására megjelent Szatm ári Nagy Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, dr. Juan Jósé Fuxa Sanz, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövete, valam int a Hazafias Népfront, a Béketaríács és a Külügym inisztérium több vezető m unkatársa.
Á Iái ügyminisxter első helyettes© fogadta
az új osztrák nagykövetetMód Péter, a külügyminisz
ter első helyettese csütörtökön fogadta dr. Simon Káliért, az Osztrák Köztársaság első rendkívüli és m eghatalm azott nagykövetét, aki a közeljövőben ad ja át megbízólevelét.
Kinevezések - felmentésekA M inisztertanács Kilián
Józsefet, az építésügyi miniszter első helyettesét -— az állam i'é p ítő ip a rb a n k ifejtett 15 éves vezetői munkásságának elismerése m ellett — betegségére tekintettel, dr. Szabó J á nos építésügyi m iniszterhelyettest — más m unkakörbe történő áthelyezése m iatt — tisztsége alól felm entette.
A M inisztertanács Somos- ícőt Gábort, az MSZMP Központi Bizottsága építési- és közlekedési osztályának vezetőjét az építésügyi miniszter első helyettesévé; Bondor Józsefet, a fővárosi tanács vb elnökhelyettesét és dr. Sebestyén Gyulát, az ÉM építésgazdasági és szervezési intézetének főmérnökét építésügyi m iniszterhelyettesekké kinevezte.
A szovjet, a m agyar és a jugoszláv vasutak
képviselő nek értekezleteA Szovjetunió közlekedés-
ügyi m inisztérium ában megnyílt Jugoszlávia. M agyarország és a Szovjetunió vasutai képviselőinek záróértekezlete, amelyen m egvitatják a Jugoszlávia és a Szovjetunió közötti, Magyarországon keresztül történő vasúti teher- és személyszállítás kérdéseit.
Csüiöitök reggelre beállt a Balaton
Néhány nappal ezelőtt még csak a déli part mentén m integy 2—3 kilom éter szélességben boríto tta négy centim éter vastagságú jégpáncél a Balatont, a tó közepén hullám zott a víz. Az elm últ három nap mínusz 10—12 fokos éjszakai hőm érséklete azonban már elegendő volt ahhoz, hogy a tó közepe is befagyjon, s csütörtök reggelre beállt a Balaton.
A déli oldalon a parttól szám ítva két-három kilométer szélességben m ár 8—10 centim éter vastagságúra -h ízott" a jégpáncél, munkába állhatták a Siófoki Halászati Vállalat dolgozói, akiit hat jégverm et készítettek elő az elm últ hetekben. Csaknem százan vágják csákányokkal a jégtáblákat és gépkocsikon szállítják a vermekbe, ahol apróra törve tárolják. Saját szükségletre — a halak nyári hűtésére — 30 000 mázsa jeget tesznek el.
A M agyar Nemzet újévi száma közölte Kolozsvári G randpierre Em ilnek -H ázasság mai módra« című írását. Ez a szupernaturalista életkép mellesleg válasz az A kadém iának pályázatban feladott kérdésére: Hogyan beszél a mai m agyar ifjúság? így beszél. Vagányul.
Persze a költő szám ára a stílus és a nyelv csak eszköz a művészi m ondanivaló kifeje- zésére, am i itt nagyon jól sikerült is: a külsőségek, va- gánykodó nyelv és életstílus nem fontosak; a fiatalok okossága és érző szíve így is boldogságot talál a szerelemben. Ez szép és igaz.
Édes anyanyelvűnk érdekében mégis föl kell tenni a kérdést: szabad-e ezt az argót terjeszteni? Lehet, hogy az író — éppen ellenkezőleg — elrettentő példának szánta ezt a nyelvi karikatúrát. Ha igen, bizonyosan tévedett. Az ifjú olvasótábor kapva kap a divaton, megkedveli, utánozza, úton-útfélen használja, tan ítja, terjeszti a rendes, szolid hagyományos nyelv rovására. Áz ilyesmivel ham arosan együtt já r a felfogások, m agatartások, életmód utánzása.
Régi tapasztalat, hogy az irodalom alakjai cselekvési m intákul szolgálnak. Aki ebben kételkedik, figyeljen Győrffy István intésére. A parasztírók hódmezővásárhelyi konferenciáján a nagy professzor nyomatékosan figyelm eztetett az írásm űvek hatására. -Vigyázzunk — úgymond —, hogyan ábrázoljuk a parasztot, m ert az olvasók u tánozni fogják."
Nemcsak az irodalom alakja it utánozzák, hanem a stílusát, nyelvét is. Azt előbb, m int az alakok fellépését, modorát, cselekedeteit, íme, egy mai friss példa:
Kis lakótársnőnk átforgatta az újévi M agyar Nemzetet, és m egakadt szeme a fenti novellán. M ár a címe és Toncz Tibor illusztrációja is sok érdekeset ígért. Az ifjú hölgy beleolvasott a szövegbe a közepetáján, és nagyon -m uris"- nak találta.
— Szabad elvinnem a mai lapot? Szeretném ezt a cik' et alaposabban tanulmányozni.
— Tessék.Tanulmányozás u tán lelke
sülten m agyarázta nekünk, öregeknek az egész szövöget, m ajd kérte, hogy bevihesse a
Az E rzsé b e t h íd m e g n y itá s iv á ! e s y :d c j i i le s tzO S ség essé v á lt m in d a p e s ti , m in d p e J ig a b t r 'a i h íd fő fo rg a lm i r e n d jé n e k m ó d o s ítá sa . A R u d as fü rd ő i id e ig len es je l le g ű v illa m o s m e g á lló h e ly is, m e ly a h íd íp íté s u to ls ó év éh e n lé te s ü l t , a z ú j fo rg a lm i r e n d é le t- b a ’é p é s é v e l m e g .z ű n t, m iv e l a b u d a i h íd fő k ik é p z é s e a z i t t á t h a la d ó v i l la m o s ’á r a to k s z á m á ra n e m te sz i le h e tő v é a m e á 'ló h c ly f e n n ta r tá s á t . A R u d as fü rd ő a D ő b re n te i té r i c so m ó p o n to n k i a la k í to t t á t3 z á iió h e ly c k tő l 3 p e rc s é tá v a l a p a rk i s é tá n y o n k e re s z tü l e lé rh e tő . T ö b b m e g á lló lé te s í té se a fo rg a lo m fo ly a m a to s sá g á t é s g y o rs a s á g á t n a g y m é r té k b e n a k a d á ly o z n á . A b u d a i D u iw - p a r to n k ö z le k e d ő h a tfé le v illa -
A M ag y a r N e m ze t T isz te lt S ze rk e sz tő ség ro v a tá b a n m e g je le n t a -M ég e s y s z e r a P c tő f i-h íd le já ró já r ó l" c ím ű o lv a só lev é l.
A P e tő f i-h íd 2-es v illa m o s le já r ó lé p c ső it ó rá n k é n t tö b b e ze r e m b e r v e sz i ig é n y b e , s e z é r t a n a p k ö z i t a k a r í tá s t b iz to s íta n i n e m tu d ju k . N a p o n ta e g y sz e r t a k a r í t j á k , a re g g e li ó rá k b a n .
A F ő v á ro s i T a n á c s VB K özlek e d é s i Ig a z g a tó sá g a az 19G5. é v i k ö lts é g v e té s é b e n a le já ró k te lje s ta ta ro z á s á t te rv b e v á lté . Ez k ö rü lb e lü l a z I. fé lé v b e n m e g tö r té n ik . A lé p c ső k id e ig le n e s ja v í tá s a m á r m e g tö r té n t. A v ilá g ítá s c sa k a te l je s ta ta ro z á s s a l o ld h a tó m eg , m iv e ! a b e á z á s k ö v e tk e z té b e n á lla n d ó a n z á r la to s és ig y az e lső p ih e n ő n é l a v i lá g ítá s t k i k e r- le t t ik ta tn i . A h o g y a b e á z ó ' m e n n y e z e te t h e ly re á l l í t ju k , a zza l e g y id ő b e n a v i lá g í tá s t is r e n d b e h o zz u k .
R e m é ljü k , h o g y a lé p c ső k id e ig le n e s k i ja v í tá s á v a l a b a le se te k e lk e rü lh e tő k le sz n e k , m in d a d d ig ,
hivatalba m egm utatni a kar- társnőknek is. Másnap jelentette, hogy a társaság nagyszerűen m ulatott az állati jó nyelvezeten és stíluson. Egyesek kivonatokat is írtak belőle.
Magam is kíváncsi le ttem az írásm ű közvetlen hatására. Én is bevittem hivatalom ba a lapot. K artársnőim kézről kézre kapkodták, hangosan kacagtak egy-egy jó fordulaton. Elsősorban a stílust és a nyelvet élvezték. Azt hiszem, Kolozsvári Grandpieirre Emilnek ennél divatosabb, kapósabb írása m ostanában nem forgott közkézen. így terjed a kultúra.
Kérdés: szükséges, hasznos, kívánatos-e amaz -a ltá ji" nyelvnek művelése, terjesztése? Teljes tudatában vagyok annak, hogy az Akadémia fent érin tett pályázatával hasznos, tudományos érdeket kívánt szolgálni, am int Lőrincze bizottsági elnök kifejtette: »a nyelv képződését helyes irányba befolyásolni, lenyesni a feleslegest, a vadhajtást". Mégis aggódom, hogy az a pályázat éppúgy, m int Kolozsvári G randpierre Emilnek ez a novellája és egyéb hasonló írások ellenkező irányba fognak hatni: azok is megszokják ezt a beszédet, akik eddig csúfnak, szörnyűnek tarto tták és óvakodtak tőle.
Dr. Bogdán Alajos
Tcnu'junk ifjúságiul?Nagy élvezettel olvastam
lapjukban Kolozsvári G. E. - Házasság mai módra« című írását. Különösen a zamatos és szellemes ifjúsági nyelv és modor ragadott meg. ö rü lök annak is (amint ezt lapjuk más cikkeiben olvasom), hogy a Magyar Tudományos A kadémia is gyűjti az ifjúsági nyelv zamatos kifejezéseit. Lenne ezzel kapcsolatban egy javaslatom: rendezzen az ifjúság m inden faluban és városban nyelv- és modortanfolyamokat, öregek (30-on fe lüliek) részére, am elyen m indnyájan elsajátíthatnánk zamatos és sziporkázóan szellemes nyelvüket és kötetlen, könnyű modorukat! A z ifjú ság tanítsa modernül instl- kedni és beszélni az elmaradott öregeket!
Tanuljunk ifjúságiul!Haladó ürge,
Debrecen
m o s já ra t csúc_ fo rg a lm i k ö zö s s ű rű s é g e 0,8 p e rc , a m i a z t je le n ti , h o g y a m eg le v ő c so m ó p o n ti á ts z á lló h e ly tő l a lig 200 m é te r r e ü a b b m e ’á llá s , m a jd a fü rd ő v é g én él levő r e n d ő r i fé n y je lz ő n é l e se tle g is m é te lt m e g á llá s m ia t t a m e n e tid ő je le n tb e n , m e g n ö v e k sz ik , k é sé s e k s z á rm a z n a k é s ez v é g e re d m é n y b e n n a g y o b b z sú fo ltsá g o t id é z e lő .
F e n tie k a la p ári a R u d as fü rd ő h ö z ú ja b b m e g á lló h e ly lé te s íté s é n e k k é rd é s é v e l n e m é r tü n k e g y e t . A fü rd ő b e já r a ta e lő tt m eg lev ő a u tó b u s z m eg á lló h e ly m ég in d o k o la t la n a b b á "teszi a v illa m o s m e g á lló h e ly lé te s íté s é t .
F ő v á ro s i V illa m o sv asú t K o n d r i P á l s k ., fő o sz tá ly v ez e tő
a m íg a te l je s ta ta ro z á s ra s o r k e rü lh e t.
IX . k é r . T a n á c s VB V I. é p íté s i és k ö z le k ed é s i o s z tá ly
S z u rm a y F e re n c
A Mcrczibcry tér közlekedése
A M arcz ib á n y i t é r k ö rn y é k é n a u tó b u s z já ra t b e in d í tá s á t je le n leg i kocs iá ilom á n y ű n k n e m te szi le h e tő v é . M ár v o lt k ís é r le tk é p p id e ig le n ese n já r a tu n k a M a rcz ib á n y i t é r fe lé , d e a g y é r u ta s ig é n y b e v é te l m ia t t m eg k e lle t t s z ü n te tn i .
N em fo g a d h a t ju k e l a le v é líró a m a m e g á lla p í tá s á t , h o g y k a la u z a in k c sa k a M á r tíro k ú t j a u tá n k e z d te k je g y e t a d n i ezen a v o n a lo n — a m ik o r m á r a M oszkva té r ig m e n ő k le s z á l l ta k —, a z é r t , h o g y az e se tle g e s u ta s ig é n y b e v é te l s ta t is z tik a i a d a ta i t c s ö k k e n tsék . K a la u z a in k é rd e k e l te k a je g y e la d á s sz o rg a lm a z á sá b a n .
F ő v á ro s i A u tó b u szü z e m
„Tökéletes híd, tökéletes közlekedés"
Még egyszer a Petőfi-híd lejárójáról
A z é v e l s ő s z e n z á c ió ja iB e m u t a t ó e l ő a d á s : január 17-én délután fél 4 és este 7 órakor,
utána naponta este 7 órakor, csütörtök, szombat, vasárnap délután fél 4 órakor, vasárnap délelőtt fél 11 órakor. — Hétfőn szünnap!
BI Z T OS Í T S A J EGYÉT ELŐVÉTELBEN!
A FŐ V Á R O SI N A G Y CIRK U SZBA N
„ C iR C O M E D R A N O I T A L I A ”V ILA G SZA M O K A P O R O N D O N I
FOTOTT NÉZŐTÉR I
5