Budapest, 1943.

nov. 17 V . évi. 46. sz. Egyes

szám á r a : l 70 HU.

Balról jobbra aUó sorban: Lőrén Lenke, Kartay LM, Kelemen Éva* Felső sorban: Molnár Ibi ét Halassy Marika

A®

B e m u t a t á s e l ő t t :

az évad legnagyobb filmje

F I L M K A M A R A I S Z A K L A P S z e r k e s z t f i s é g és k i a d ó h i v a t a l : VII . , E r z s é b e t - k ő r ú t 13. IV. emelet . Tel.: 420-796, 426-576. Postatakarékp. csekksz,: 15410. Előfizetési ár: egy évre 35 pengő, félévre 18 pengő.

E N I K M I N D E N S Z E R D Á N B U D A P E S T , 1943. N O V E M B E R HÓ 17

Áz európai filmgyártás egyévi mérlege 342 megjelent f i lmből Magyarország 63-at készített

A Nemzetközi Filmkamara h iva­talos lapja, az Inlerfilm r e n d k í v ü l é r d e k e s füzetet adott k i az e u r ó p a i f i lmgyár t á s 1942. évben bemutatott p rodukc ió i ró l . A füzet részle tes k i ­m u t a t á s t közöl a kü lönböző á l la­mokban gyár tó i t f i lmek ennének , m ű f a j á n a k , röv id t a r t a l m á n a k , gya r ló j ának , e lhe lyezőjének, ren­dezőjének, főszereplőinek, zehe-

'» szerzőjének, ope ra tő r j ének , díszlet­te rvezőjének felsorolásával , vala­mint a cenzú rázás és bemutatási d á t u m á n a k , a b e m u t a l ó város és f i lmsz ínház nevének , végül a ját­szás ide jének pontos megjelölésé­vel .

A k imu ta t á sbó l i sméte l ten kide­r ü l , amint ez m á r a Biennálékon is bebizonyosodott, hogy Magyar­o r szág N é m e t o r s z á g és Olaszor­szág u t á n menny i ség i és minőségi s z e m p o n t b ó l is a harmadik helyet foglalja el az e u r ó p a i f i lmgyár tás ­ban. A z összefoglalásból h i á n y z i k ugyan F r a n c i a o r s z á g , aminek ma­gya ráza t a az, hogy abban az esz­t endőben a francia f i lmgyár tás tel­jesen szüne te l i é s (az idén is c s u p á n 40—50 f i lm készül , 'ami m é g mindig alatta marad a magyar termelés­nek. Románia pedig az 1942-es év­ben c_sak egy já tékf i lmet gyár to l t . A harmadik helyet elfoglaló N é ­me to r szág c s u p á n a cseh-morva prolektorátusbeli gyártással együtt múlja jelül az új magyar' produk­tumokat.

A z egyes országok gyár to t t f i l m ­jeinek s z á m a a köve tkezőképen

a lakul : Belgium 1, Bulgária 1, Dá­nia 18, Németország 58, Cs.eh-Mor­va protektorátus 11, Finnország 15, Olaszország 95, Norvégia 6, Por­tugália 4, Svédország 34, Spangot ország 35. Románia 1, Magyaror­szág pedig 63 film. E b b ő l is k i tű ­nik, hogy a negyedik helyen álló Spanyo lo r szág is csak kö rü lbe lü l f é lanny i filmet gyár tó i t , mint M a ­gyarország . A 63 Magyaro r szágon készül t f i lmből ket tő német , egy • pedig m a g y a r - b o l g á r verziós pro­dukció . *>

A z Inlerfilm k ü l ö n szántón a ma­gyarországi produktumokat a kö ­ve tkezőkben sorolja ,f e l :

A család szégyene (Takács) A halá los csók (Hausz M.) A harmincadik (Iris) A hegyek leánya (Délibáb) Akit elkap az á r (Koncz) A láp virága (Erdélyi) At" alom (Horváth). Bolgár verzió. Anna Mária (Magyar írók Filmje) A s kétezer pengős férfi (Iris) Az éjszaka leánya (Palatínus) Az utolsó dal (Modern) Az ötös számú őrház (Sláger) Bajtársak (Szarka) Behajtani tilos (Erdélyi) Beszélő köntös (Erdélyi) Bűnös vagyok (Magyar írók Filmje) dr. Kovács István (Magyar Film

Iroda) Egér a palotában (Kolczonay) Egy asszony visszanéz (Szentpály) Egy bolond százat csiná,! Egy szív megáll (Cserépy) Éjféli gyors (Koncz) Éjfélre kiderül (Cserépy) Emberek a havason (Hunnia)

Enyém vagy (Palatínus) Estélyi-ruha kötelező (Délibáb) Fekete hajnal (Hausz M.) Férl ihűség (Daróezy) Fráter Lóránt (Mester) Dzsentrifészek (Filmexport) Gyávaság (Mester) Haláltánc (Mester) Házasság (Hunnia) Titokzatos grófnő (Heimüehe Grái'in)

Wien Film Heten, mint a gonoszok (Léna) Honvédek, előre (Vkf.) Ilona (Palatínus) Intéző úr (Reiber) Isten rabjai (Jeszenszky) Jelmezbál (Művelődés) Kádár kontra Kerekes (Mester) Kadettszerelem (Palatínus) A szerelem farsangja (Karnevál der

Liebe) Wien Film Katyi (Objectív) Keresztúton (Jupiter) Kísértés (Takács) Kölcsönkért férjek (Délibáb) Külvárosi őrszoba (Léna) Magdolna (Magyar írók Filmje Negyedíziglen (Hunnia) Négylovas hintó (Mester) < Opiumkeringő (Balogh) őrségváltás (Pannónia) Pista tekintetes úr (Hunnia) Régi nyár (Csepreghy) Szabotázs (Csöröghy) Szakítani nehéz dolog (Magyar Film

Iroda) Szerelmi láz (Kolczonay) Szép csillag (Pegazus) Szerető fia, Péter (Erdélyi) Szíriusz (Magyar írók Filmje) Tavaszi szonáta (Lévay-Esperia) Üzenet a Volga-partról (Erdélyi)

Filmes szemmel a színházban A filmszakmabeliek általá­

ban kevés esetben tudnak al­kalmat szakítani arra, hogy rendszeresen színházba jár-jjanak, hiszen a mozi mint szó­rakozó üzem jórészt abban az időpontban tartja előadá­sait, amikor a színházak is. De megnehezíti a mozis színházjárását az is, hogy idejüket a filmek megtekin­tése veszi igénybe.

Az ú jságí ró ál ta lábanv'é-ve mindennap átolvassa a la­pok fő cikkeit, ezáltal á l lan­dóan ütőerén tartja kezét az eseményeknek, mindenről t á ­jékozódva van és hivatásának is eleged tehet. — Viszont — mint TDaróczy rendező is mondotta lapunknak adott egyik nyi latkozatában — a filmes a sok f i lm látása által csiszolódik. A mozis ki tudja választant a közönségnél? megfelelő legjobb filmeket, a többi szakmabeli saját szem­pont jából teszi tanulmány t á r . gyáva a l egú jabb produkció­kat.

Évente mintegy 200 körül j á r azoknak a filmeknek a száma, amit Magyarországon bemutatnak. Ha elgondoljuk, hogy egy évben csak 365 nap van, úgy az ünnepeket és a hétvégeket leszámítva, — ami kor á l ta lában a szakmabeliek elkerülik azt, hogy igénybeve. |gyék a ka r tá r s i szolidaritást , aligha marad idejük, hogv minden egyes fíTmet megnéz­zenek.

Lapunk főszerkesztője leg­u tóbb »A magyar filmek szín­vonalának emelése« c. cikkso­rozatában többek között azt is hangoztatta, hogy a szín­ház és film nem válhat el egymástól, és ennek a két művészetnek elválaszthatatla­nul együtt kell haladnia. A r ­ra is hivatkozik a cikk, hogy alig akad színésztehélség, aki színpadi előképzettség nélkül értéket jelenthetne a film számára. M a , amikor a fiatal fi lmgenéráció nevelésének kér­dése hova-tovább előtérbe nyomiuil s a fillmakadéímia fel­áll í tását is egyre jobban szor­galmazzák, nyilvánvaló a két szakma parallel vonatkozása.

Egy »átlag« színházi dara­bot, nagy sikert befutott ope­rettet tekintettünk meg a. F ő ­városi - Operettszínházban. Filmes szemmel szándékosan hagytuk »érni« a jó operettet, mely m á r több , mint féléve

tölt i be a színház műsorát . A darab címe v>Egy boldog

pesti nyara, főszereplői nagy-részben filmszínészek is. La­tabár Kálmán, Somogyi Nu­si, Csikós Rózsi, Honthy Hanna, v. Gozmány György, Pártos Guszíáy valamennyien ismertek a fi lmközönség előtt is és művészetüket, azok is megismerhették, akiknek nincs alkalmuk megnézni őket a színházban.

A legszembetűnőbb különb­ség a hang módosí thatat lan volta. Különösein a hang erős­ségére vonatkozik ez, hiszen a távolabbülők elől gyakran nyeli el a szó érthetőségét az előttük ülők köhögése, mozgása , vagy nem utolsó ,so"ban a helyiség akusztikája. A moziban a legtöbbször a su t togás is pontosan érthető, amit színpadon csak bizonyos termeszei ellenességgel lehet megoldani. E l kell hitetnünk magunkkal, hogy pl . én a 28. sorban hallom azt a sutto­gás t , amit a 3 méterre a sut togótól távolabb álló egyén nem vesz észre.

Ezzel szemben a színek te­kintetében a filmnek, illetve színes filmnek sok tanulniva-lója akad majd a színpadtól . Pontosan kialakult iskolája van m á r bizonyos hangulato­kat miképen lehet szabályozni és a fénnyel is kifejezésre juttatni, amit a színes. f i lm­nél e pillanatban azért nem lehet e r e d m é n y e s e n megva ló -sí tahi, mert s ze r ényebb fény­forrás esetén az opera tőr len­cséjének fényereje vagy a színesfilm kisebb érzékenysé­ge miatt fény hiányában a színeket hamisítanánk meg.

Annál jobban lehet hasz­nosítani " a színfoltok terén elért színpadi tapasztalatokat. Egy egy jó színhatású jelenet­ben élénk színekből ál ló női fősze eplő ruhája pontos har­móniában (ájlkazzal á hát térre l , amiben az események játszód­nak. P l . a ranysárga háttér (függ "ny, bútorok, rejtett v i ­lágítás) előtérben frakkos urak. Ezúttal a fekete és a sárg.i egymásmelletti viszonya ad kellemes harmóniát . De a fehér is jól hat a sárga és fekete harmóniájában. A cik­lámenvörös vagy világoslila mellett a rózsaszínek árnya­lata hat kellemesen, hogy úgy mondjam, virágszerűen, — (pl. Honthy Hanna ruháinál) . A

színpad minden részlete, színe és világítása meleg, csupán a pruszlik-rész egyetlen hideg zöld foltja csendül ki a szí­neknek színpadon alkalmazott többi összességéből. Ez az élénk zöld szín viszont, (ami jó fo rmán a színpad terüle­tének ezrednvi tésze) sehol sem ismétlődik az előttünk le . vő képtérben és így a figura mozgását önkéntelenül is ko< vetjük.

Világosítóink kétségkívül a színpadi tapasztalatok a lapján indultak e l , hogy aztán a f i lm területén még magasabb mű­vészet té fejlesszék.

Az író mondanivalója a színpadon áll közelebb az (élethez, 'viszont a fi lm kirö­pít a kulisszák , közül a sza­badba s ismeretlen tájak (külső és belső felvételek) be­kapcsolásával kötetlenebb.

De nézzük művészeink mun­káját . Most a 200 körüli e lő­adáson kicsiszolódott a da­rab. Erre a csiszolásra sok te­kintetben szükség is van. Gondoljunk arra, hogy a jelenleg élő népdalaink nagy­része is kisebb-nagyobb vál­tozáson ment keresztül, míg mai formájához érkezett. Né­hol a közönség vagy muzsi­kus avatkozott be a szerző munkájába , és így hol a dal­lam, hol a szöveg érte el azt a megál lapodot t formát, ahogyan a későbbiekrja a nép­dal örökségül száll. így csi­szolódik a színdarab is. Az előforduló t réfák, jól bevált arcmimika, hanghordozás , vagy amivel kezdeni kellett volna, a mozdulatok teszik éretté, k i for ro t tá a darabot.

A filmnél ehhez képest csak rögtönzésről beszélhe­tünk. Kétségkívül t Ibb életet, közvetlenséget adhat a mű­vész akkor, ha nem unja meg a szerepét, de viszont a mű­vésznek is fokmérője az, hogy első vagy kétszázadik előadáson is egyformán ér­dekelje az, amit nyúj t .

Az »Egy boldog pesti nyár« legprominensebb sze­replője kétségkívül Latabár, aki a mozdulatoknak és k i ­forrott egyéni művészetnek olyan skáláját vonultatja vé­gig, mint amit egyetlen más művésztől sem lát tunk. Most nem azt akarjuk megállapí ta­n i , hogy ez mit jelent érték­ben a közönség szempontjá­ból, hanem azt, hogy a mű­

vész önállóan k'eál, teremt, a rendező utasításától függet­lenül, az író ötletein innen vagy tál. Önkéntelenül az »Egy bolond százat csinál« c. f i lm jut eszünkbe, ahol szintén Latabár művészetére jépül a f i lm. Százalékosan ott ta lán még többet raktak a vállaira, mint itt a színdarab­ban, ahol e mellett az egye­dülálló humor mellett jckora lehetőség jut a szórakozta­t á s r a a többi művész részéről is.

Gozmány György , a Hun­nia felfedezettje filmen érvé­nyesül jobban, mint a szín­padon, hiszen acélos fiatal­sága a premier-plánokban hangsúlyozottabban fejezhető k i , mint a színpadon, ahol gyakorlott kartársai között elsikkadnak kvalitásai. A hu­szárönkéntes szerepében any-nyira szabályszerűen tiszte­leg és olyan vigyázz-állásban á l l , amiből kiérzik, hogy ka­tona volt' és egyál talában nem operet t-huszár. Pártos Gusztáv kitűnő maszkjában hálás szerepében lényegesen jobb formát mutat, mint a filmen. Somogyi Nusi nagy sikerei is elsősorban a szín­padhoz fűződnek, viszont a filmen is minden szerepében elsőrangúan megál l ta helyét.

A rendező legsikeresebb jelenete a békebeli katonazene­kar színpadra való felvonul ta tása . Térbeliség szempont­jábó l remekül oldotta meg feladatát , mikor ahát térből az előtérbe vonul a zenekar. A körüle kialakított ap ró cso-jx>rtok beállítása a k i tűnő va­riációban felépített, plasztikai ha tásában is érdekes díszle­tek között remek jelenetet ad, ami feltétlenül magával kell ragadja a nézőt. A közvetlen iségnek ezt a pillanatnyi ere­jét (tapsra ingerlést) a film kisebb és szinte en területével talán sohase érheti el. A k i ­sebb szereplők mindennapos gesztusa, beszéde, mozdulata nélkülözhetetlen és e minden­napos gyakorlat nélkül szinte e lképzelhete t len t anu lás , fej -lődés.

A film hálás lehet a szín­padnak, nagy elődjének, mely­től olyan s okat kapott, de amelyet a népszerűségben messze maga mögöt t hagyott, ahogyan a gyerekek hagyják maguk mögöt t a szülőket . . .

Gy. K. E,

A Münchhausen és a Botrány cimű írta: Lohr Ferenc színes filmek műszaki fejlettsége

A h á b o r ú s években E u r ó p a cca 3 színes j á ­tékfi lm elkészí tésére ké ­pes, — enny i az évi Agfa-oolor n y e r s a n y a g - t e r m e l é s m ű t e r m i cé lokra —„ a fej­lődés s z e m b e t ű n ő és azt tapasztaljuk, hogy a k é ­sőbb i produktumok m i ­nősége folytonosan javul ,

i A színesfi lm felvételével j á r ó új p r o b l é m á k a t e cikk ke re t ében futólag é r in t en i fogjuk,. de m i n -gyár t e lö l j á róban felhív­juk a figyelmet a r r a — az első ~ pi l lanatban t a l á n szükségte lennek látszó — új í tásra , hogy a színesfi lm nem vet í the tő helyesen) minden A'áltoztatás né l ­kü l a f i lmsz ínházban , ha­nem előbb e l l enőrzendő a vet í tőgép fényfor rása és m e g l e r e m t e n d ő k a sz ínes-f i lm helyes vetí tési fel té­lelei: 1. megfelelő fényerő> 2. a ve t í tő iény sz ínössze­tételének helyessége.

D r e z d á b a n az Univer ­sum f i lmsz ínházban lá t -

\ lam először a L idérc fény (Die goldene Stadt) c. f i l ­met, ahol megfelelő volt a vetí tő fényfor rás e rős ­sége é,s színösszetétele. K é ­sőbb ; egy budapesti sz ín-h á z b a n vet í te t ték ugyan­azt a filmet, ahol n é m i csalódást é rez tem. A szír nek nem voltak elég b á r ­sonyosak, »hidegen« je­lentkeztek, a meleg sz ínek nem p o m p á z t a k , hanem a kék felé fályolozottak vo l ­tak. E z a megfigyelés iga­zolta azt a régi szabályt , hogy a filmet nem elég jó e lkészí teni , hanem jól ke l l azt vet í teni is. Szóbanfor­gó sz ínház á t tér t ugyan az u. n . Beck-vel í lésre, vagyis a vet í tőgép fényfor rása elég e rős a f i lm á tv i lágí ­tására , de a fény színösz-Lszetételé nem helyes, mert nem semleges, nem fehér , hanem a kék uralkodik benne. Épen ezé r t nem szabad a Beck-iszenek tu-l a d o n s á g á t tú lér téke ln i , i l l . o lyan szeneket ke l l vá ­sá ro ln i , amelyek fehéren izzanak. A kék fény a k i ­egyensúlyozot t színes k é ­pet elszínezi, a vöröset l i ­lássá , a s á r g á t zöldessé te­szi. A kék ívfény olyan

vetítést okoz, mint egy kék üveg, amelyet fehér vetí tőfény elé teszünk. A hiba e lke rü lhe tő a fehér ívfény a lka lmazásáva l , vagy, — ha a fény nem csökken tú lzo t t an — egy semlegesí tő s á rga s zű rő be ik ta tásáva l . A cél az, hogy a vet í tővászon m i n d ­egyik része — t ehá t a szelei is — fehér fényű 'megvilágítást kapjon. A vászon szélein nem csök­kenhet le a megvi lágí tás jobban, mint 25°/o-al. A vászonra eső megvi lágí­tást f i lm né lkü l pe rgő géppel , bekapcsolt fény­forrássa l ke l l m é r n i o ly­módon, hogy luxmérőve l megá l l ap í t juk a vászon­ról visszavert f é n y m e n y -uyiséget és ennek ér téké t fekete fehér vet í téshez 90— 100 apostilbre, színes ve­tí téshez pedig lényegesen e rősebbre , 140—160 apos-lilbre ke l l beá l l í t anunk .* H a valamely f i lmszínház ve l í tőberendezése nem k é ­pes erre a megvi lág í tás ­i r a , a színesfilm. söté t lesz, a színei nem meggyőzőek. H a a vászon megvi lágí tá­sa megfelel ennek a sza-Ibálynak, de a sz ínek m é g ­is kifogásolhatók, a h i b á t ía. k ó p i á b a n ke l l keresni. Előfordul , hogy nem mindegyik kóp ia egyfor­ma , a r égebben készül tek h ibá in mindig javí to t tak es nem a legs ikerü l tebbet kü ld ték a s z ínháznak .

Érdekes volt m ű s z a k i szemmel megfigyelni azt á k ísér le t i vetítést, ame­lyet a legutóbbi bécsi Nemzetközi F i l m k a m a r a i konfe renc ián bemutattak az eddig készül t színes filmek részleteiből , hogy a fejlődés s z e m b e t ű n ő le­igyen. A Frauen sind doch bessere D i p l o m á i é n 1939-ben készül t az U F A - n á l . Abban az időben az ezüs­tö t nem t u d t á k m é g jól k imosni a ré tegekből , ' a sz ínek »piszkosak« , vo l -Itak, vál toztak a vetí tés fo­l y a m á n és a felvételek-

* Apostilb a megvilágítás egysége, a.z 1 luxai megvilá. gí tot t , tökéletesen fehér és ideálisan szétszórva visszave­rő felület fényessége.

ben bizonyos élet telenség, e lmosódot tság látszott . Sokkal jobbak a L i d é r c ­fény felvételei, mert i dő ­vel javult a nyersanyag minősége , ú j a b b a n é rzé ­kenysége is. A Lidérc fény u t á n készül t a B o t r á n y (Das B a d auf der T e n ­ne) és később a M ü n c h ­hausen. Még a laikus is megá l l ap í tha t j a , mi lyen kü lönbség van az 1939-ben és az 1943-ban készül t felvételek között . A M ü n c h h a u s e n felvételei­né l igen sz igorúan ügyel ­itek a pontos f é n y m é r é s r e a m ű t e r e m b e n . De nem­csak a f énymennyi ség számszerű ismerete szük­séges a jó színes fel­vételekhez. Jó ke l l ex­poná ln i , e lőhívni , ko-p i rozni a fi lmet és mindez sokkal sú lyosabb feladatot jelent, mint a szokásos — és nem egy­sze rű — fekete-fehér f i lm­kezelés. Ezek a p r o b l é ­m á k m a m á r igen előha­ladott á l l apo tban vannak

. íés így joggal fel té telezhe­tő, hogy a legújabb szí­nesfi lm, amelye ta M ü n c h ­hausen u t á n kezdtek for­gatni, »Immensee« (fősze­r ep lő Kr i s t ine Söder -baum, r endező V e i t H a r -laan), túl tesz a sz ínekben legjobbnak tartott M ü n c h ­hausen felvételein is. K í ­váncs ian vá r juk a f i lm bemuta tá sá t , amelynek részletei t l á t h a t t á k m á r Bécsben az országok tech­n ika i képviselői .

A k i kevéssé is j á r a tos a színes fényképezésben , megfigyelhette a M ü n c h ­hausen és a B o t r á n y fe l -lűnő különbségét . A z ope­r a t ő r ö k különfé le felada­tot oldottak meg a ké t filmben. A M ü n c h h a u s e n o p e r a t ő r j e és rendező je lá tha tó lag a p o m p á s és mu ta tó s felvételekre t ö ­rekedett,' míg a B o t r á n y t bizonyos festői e lképze­léssel, tudatos képsze r ­kesztéssel a lko t ták meg. Gondoljunk csak a f l a ­mand nép ies táncfelvéte­lekre, egyik-másik e rősen emlékezte te t t a Pieter Brueghel- fé le ismert ké­pek h a n g u l a t á r a . Kétség­

telen, hogy ez u tóbbi f i lmben a r endező és az Opera tőr bizonyos m ű v é ­szi készül tséggel fogott a jelenetek beá l l í t ásához E z a l é lek tan i tudatos sz ínfe lhaszná lás . va lóban új lépcsőt jelent a fej lő­désben, mert arra va l l , hogy a p u s z t á n technikai sz ínezésen ura lkodni tud és a f i lm magasabb célja szerint h a s z n á l j a a sz íne­ket, nem pedig a sz ínek­é r t fényképez .

A szakemberek előtt tu­dott dolog, hogy a színes fényképezés egyelőre sok a k a d á l y t gördi t a fekete-fehér k é p h e z szokott ope­r a t ő r ú t j ába és l ép t en -nyomon új megoldásoka t v á r tőle. Minden jó f ényké­pész ismeri az ellenfé-nyes k é p e k va rázsá t és igyekszik a há t fényeke t ügyesen fe lhasználn i a t á rgyak levegős, plaszti­kus b e m u t a t á s á r a . A szí­nes f ényképezésben a h á t -

' fény másfa j ta j e len tősé­gű, mert az á r n y é k és az élfény közöt t nem lehet nagyobb, mint 2,5-szeres fényességkülönbség. A s z ü r k e fényképezéshez Iszokótt o p e r a t ő r t meg té ­veszti az új m ű t e r m i fény é s ösztönösen h a j l a n d ó tú lv i lág í tan i a csúcsfényt Vagy a l exponá ln i az á r ­n y é k o s részleteket , ha a fényben f á r ad t szeme egyá l t a l án k é p e s megí té l ­n i a v á r h a t ó sz ínes fe l ­vétel hangu la t á t . E z a h i ­ba k ö n n y e n e lkövethető , mert a sz ínes f ényképe ­zés e rősebb fényt k íván és ha az emulz ió fényér ­zékenységének növelése rohamos is, m é g mindig 6000 lux k ö r ü l mozog a m ű t e r m i fényszükséglet , janii igen nagy f é n y m e n y ^ ínyiség és miatta a szem nem »érzi« úgy az expo­ná lás t , mint a régi f i l ­mezésné l . Pedig a helyes színfelvétel első feladata a jő expozíció, mert i tó -lagosan sokkal kevésbbé j av í tha tó a sz ínes kép> Jnint a fekete fi lmen, p l . e lőhívással . H a a fekete-fehér felvétel a l exponá l t — és azt észreveszi a l a ­b o r á n s a p róbah ívás , alap-

jáu ~- hosszabb ideig h ív -i a a kérdése* jelenetet) de nem teheti ezt a szí­nes h ívássa l , mert annak Imás h a t á s a volna a sz ínek­re. A s z ü r k e f i lm opera­tőr je a szemével smér te* :a fényt és adagolta a l á m ­p á k a t , a sz ínes o p e r a t ő r fazonban m á r nem b ízha t & szemében , hanem m é r ­nie k e l l a megvi lágí tás t lés m e g b í z h a t ó a n ke l l ex­p o n á l n i a a filmet. A k i [jól ismerte m á r a m ű t e r ­m i és s z a b a d t é r i f é n y k é p e ­zés t rükkje i t , most e löl ről kezdheti a tapasztalatok gyűjtését , valamint a ké t ­féle nyersanyag (nap fény -műfény) megismerésé t . A színesfi lm roppant é r zé ­k e i ^ a megvilágí tó Rám­p á k sz íne i re . A szabá lyos i z z ó l á m p á k á l t a l á b a n s á r ­ga fényt sugároznak , te­h á t a »n i t r a« - l ámpákka l világított t á r g y a k a t s á r ­gán , a szokásos í v l á m p á -V.al v i lágí to t takat pedig k é k e n fényképez i a szí-nesi'ihn. A z izzó és ív l ám­p á k fényének keverésével égészen furcsa h a t á s o k a t k a p n á n k , s e m m i k é p e n nem olyanokat, mint a régi f i lmen. Hogy ezt a Veszélyt e lkerül jék , fehér -fényű (Osram, Weiss-ikohl) l á m p á k a t szerkesz­tettek, hogy a megvi lág í ­tás »szinlelen« fehér le­gyen, akar e rősebb , a k á r gyengébb a fényfor rás . A régi l á m p á k nem hasz­ná lha tók , mert azt a ve­szélyt rejtik magukban, hogy nem azt a k é p e t f i i

mezzdk, amit l á tunk , ha­nem valami szokatlant) m á s hangu la tú t . Ugyan­csak űj p r o b l é m a az ope­r a t ő r ö k n e k a f i lm h iba­pontja, hogy a színei m é g nem á l l andóak az egész szalag fo lyamán, hanem n é h a ingadoznak. Vetí tés­kor gyakran tapasztalha­tó, hogy nagyobb felüle­t ű t á r g y a k (fűszőnyeg, ég, házfal stb.) sz íne kissé elvál tozik, majd i smét visszatér . A z előhívás ké ­nyes folyamata okot ad erre a kellemetlen jelen­ségre, de a nyersanyag maga sem elég á l l andó m é g és á l l andós í t á sa sok fejtörést okoz a k é m i k u ­soknak.

A negat ív előhívásai sz íne inek megítélése, a negal ívsz ínek máso lása , a kop i rozófények helyes megválasz tása , á t m e n e t e k á m ű f é n y és napfény- je ­lene lek között, á t sz íne-zés e lőté tszűrőkkel , fel­i ra tozás és t r ü k k f é n y k é ­pezés m i n d egy-egy új fogalom. Kü lönösen é r d e ­kes a kop i rozás p r o b l é ­má ja , mió ta k iderü l t , hogy ugyanazon nega­tívról különfé le sz ínű k ó p i a készí thető . Ugyan­csak é rdekes az a felfe­dezés , hogy a nega t ív szí­ne i nem szükségszerűen kiegészítő (komplemen­ter) sz ínek és mind ig ta­lá lha tó o lyan kop i rozó sz ínszűrő , amellyel a kí­v á n t pozit ív k é p előál l í t ­ha tó . I lyen é r t e l e m b e n a

negatívfi lm lehet »torzí­tott «, vagy »lapos «, mert a pozit ív "helyes összhang­j a a kopi rozófény sz íné­inek és vá l toz ta tha tó e r ő s ­ségének fe lhaszná lásáva l mind ig kifej leszthető.

Nagy gond a sz ínes há t t é rve t í t é s helyes meg­oldása . Színes filmet h á t ­t é rkén t ve t í tenek egy nagy, homá lyos üveg l ap ­ra, amelynek el lenkező o lda lá t ú j r a f i lmezik az üveg l ap e lé á l l í to t t sze­rep lőkke l . H a a vetí tet t színesfi lm és az előtte mozgó sze rep lők színei nincsenek összhangban) nem s ikerü l a há t t é rve t í ­tés és k ide rü l a t r ükk .

A színesfilm hangfe lvé­tele kidolgozás szem­pont jábó l jelent ú jdon ­ságot. Megál lapí to t ták , hogy a sz ínesen e lő ­hívot t hangcs ík a vet í tés­ben ígéri ha lkan jelentke­zik, sercegése nagyobb i megszokot tná l és a kel lő hangosság lényegesen na­gyobb erősí tés t k ivan. E z ­é r t ú j a b b a n a színes hangcs íkbó l nem m o s s á k k i a r e d u k á l t ezüstöt , ha­nem bennehagy ják , m i á l ­tal a sz ínes csík egyben e l sö té t ed ik - és a " rég i hanghoz hason ló m i n ő s é ­g ű lesz. A gyakorlatban ez a folyamat igen k ö r ü l -(ményes, mert a f i lm k é p ­részéből k i ke l l vonni az (ezüstöt, ugyanakkor pe­dig a hangcs íko t a régi m ó d s z e r szerint k e l l ke­zelni. A z e lőhívot t poz i -

tíví'ilm képrészé t ( d t pontosan csak a képe t ) fehér í tőanyagga l (Ble ich-paste, Bleichschleim) ke­zelik és így k ivonják a »piszkos* sz ínből a szennyező ezüstöt . E k ö z ­ben gondosan ügye lnek arra, hogy a fo lyadék ne é r je a hangcs íkot . A szí­nes háhgvet í tés t m á s t é ­ren is t a n u l m á n y o z z á k és a fotocel lákat ú j r a szer­kesztik. A céz iumos cellá­kat an t imonce l l ákka l he­lyet tesí t ik és ezekkel rnár is jó e r e d m é n y e k e t (értek e l .

Mindezek a l a p j á n ö r ö m ­mel megá l l ap í tha tó , hogy az első nehézségeken túl­jutott színesfi lm e lb í r ja az igényesebb b í rá l a toka t is. F é n y k é p e z é s e megbíz­ha tó , jó ope ra tő r - t ehe t sé ­get k íván . Annyifé le m á s ú j szempont is j á r u l t a régiekhez, hogy k ö n n y e n nagy h ibá t köve the t él a g y a r l ó vá l la la t : a sz ínek­kel j á r ó p r o b l é m á k a t a f i lm lényegévé avatja és nem lát ja a sz ínek tő 1 — (a filmet. Pedig a f i lm me­séje, k ibon takozása na­gyobb jelentőségű feladat Iá sz ínek b í r á l a t áná l is. A f i lm akkor jó, ha fekete­f ehé ren is sikert aratna — színek né lkül . A szín ú j a b b eszköz a ha tá sok gazdagí tására , az é l m é n y e lmély í tésére , de fontos­sági sorrendben csak a f i lm meséje , a sz ínészek a l ak í t á sa és a d r á m a fel ­ép í tése u t á n következik.

MIT HOL JÁTSZANAK BUDAPESTEN A k ú t á s ó l e á n y a A p é k f e l e s é g e A r a n y p á v a A s s z o n y a k a t e d r á n A z é j s z a k a l e á n y a

A l o m k e r i n g ő B o t r á n y C s a v a r g ó k É j j e l i z e n e F é n y e k az é j s z a k á b a n G r ó f M o n t é C r i s t o H a j s z a a t e n g e r e n í g y s z e r e t egy f é r f i I n k o g n i t ó K é t a s s z o n y

Nap Turul Nemzeti Apolló, Szittya Beleznay Adria, Baross, Belvárosi, Budai Apolló, Damjanich, Délibáb, Diadal, Glória, Hazám, Ipoly, Józsefvárosi, Körönd, Nyugat, Petőfi, Bákóczi , Szivárvány, Tinódi, Zuglói Mesevár Kaszinó Barlang F ó r u m Kristály, Palota, Ugocsa Korzó Maros Toldi Erzsébet Homeros

K e r e k F e r k ó L á t h a t a t l a n b i 1 i n c s L e z á r t a j k a k M a g y a r

k í v á n s á g h a n g v e r s e n y M á t y á s r e n d e t c s i n á l M e g á l m o d t a l a k M ü n c h h a u s e n N e k é r d e z d , k i v o l t a m P i s t a t e k i n t e t e s ú r R a g a s z k o d o m

a s z e r e l e m h e z S z a b a d s á g v a g y h a l á l S z e r e l m i l á z

S z i á m i m a c s k a r i z i r i u s z T i l o s u t a k o n V a l a k i t s z e r e t n i k e l l V é g r e ! Z e n é l ő m a l o m

Átrium, Rádius, Uránia Andrássy Kullúr

Pest Anna Kamara Capitol, Csaba Ujbuda Otthon Éva

Bethlen, Duna Béke, N é p Alkotás, Flórián, Hunnia, Korona, Népszínház, Plútó , Ráday, Tátra Deák

Vitéz Székely Túrán Tisza Omnia. Scala

Bizalmas beszélgetés vitéz Gozmány Györggyel Az utóbbi időben egyre

jobban tartotta magá t szín. házi vi lágunkban az a há­zassági hír, amely szerint

dottam, — válaszolja az Ope­rettszínház nagy népszerűség nek örvendő (»hamvasfital-ságúi) művésze.

A jó p a j t á s a k . . . vi'.éz G o z m á n y György és Kelemen Éva

egy'k fiatal szerelmes színé­szünk mihamar örök hűséget esküszik az ugyancsak most feltűnt, tüneményes szépségű fiatal primadonna fiókának. Minthogy az illetéke:ek ebben az ügyben még nem nyilat­koztak, viszont a közönség szívesen veszi az ilyen szín-házi pletyka-híreket, első kér­désünk a fiatal hősszerelmes­hez az volt, hogy valóban igaz-e a hír?

— Semmi nem igaz a há­zasságból, sőt az esetleges íeljegyzésből sem — tiltakozik hevesen Gozmány Gyurka, miért hiszen ő az az illető úr , akit a házassággal kapcsolat­ban hírbehoztak. — Mi na­gyon jó pajtások vagyunk ...

— •. • minden szerelem nélkül? — kérdezzük tovább, mert hiába, még a t i l takozás­nak sem hiszünk.

— Nem felelhetek mást, mint azt, amit az előbb mon-

— Különben is — folytatja egy kis szüne t .u tán — a sze­relem az olyasmi, amiről [ az ember nem. nyilatkozik, leg­alább is nem szívesen nyilat­kozik, pláne egy újságíró­nak. Egy fiatal színésznek meg, nézetem szerint, nem szabad túlságosan szerelmes­nek lenni, mert...

— . •. mert?

— Ugyan, hagyjuk az egész kérdést! Nem, nem és nem beszélek erről!

(Mintha egy kicsit elpirult volna a mi kedves Gozmány Gyurkánk. )

— Mozgalmas év van a há­tad m-gö t t . F i l m és szín­házi sikerek, miben mérec' le egyéves munkádnak ered­ményé t?

— Hogy sikerem volt, vagy van-e, erre a kérdésre is nehéz felelni. Sok levelei kapok, rengetegen telefonál­

nak, de ez nem siker. A siker egy relatív fogalom, én nem ilyenre vágyom, mert ez mulandó . És ha csak erre gondolnék, egyszer, amikor majd ta lán kevesebb levél j n a pos tán , azt hihetném, hogy nincs sikerem. A siker az, amikor az ember alakítása jobban belevésődik a közön­ség emlékezetébe és nem áll meg egy levél írásánál. S i ­kere van egy vidéki kis szí­nésznőnek is, de sikere van Csortosnak is. És a kettő között milyen óriási a különb ség és nem vitás, hogy me­lyek a maradandóbb.

— Ez igen szép filozofálás volt, Gyurka. Ugy látjuk, hogy egy kicsit megkomo­lyodtál.

— Az biztos, hogy más­képen lá 'om szelepeimet most, rutin szempontjából is sokat fejlődtem.

— Szereted a szerepkörö­det? .

— Nem erre vágyom, úgy érzem, hogy jó lenne klasz-szikus szerepeket játszani. Egy Romeot, egy Hamletet de ne értsen senki se félre

és legkevésbbé szeretném, ha hálátlanság csendülne ki sza­vaimból az Operettszínházzal szemben. Én ott tökéletesen jót érzem magam, olyan an-semb.'eban játszom, amelynél jobbat nem is kívánhatok.

— Mégis, ki nő t t igazán szívedhez a tá r su la tná l?

— Somogyi Nusi, Nusika méltóságos asszony, Valóságos pótanyám a színháznál. Min­den bajommal hozzámegyek és ö ott, ahol tud, segít is rajtam. Csikós Rózsi, a Len-csi baba, végtelenül bűbájos hölgy.

— A filmnél mi ú j ság?

— Most y>A két Bajtay«-ban játszom, nem nagy szere, pet, vidéki kis taní tó vagyok, de kedves alakítás. A »Sári bíró«-ban, amit ez előtt for­gattam, viszont főszerepem van és érzésem szerint sike­rem lesz vele.

— Maradandó? — Legalább is én így .sze­

retném. Majd meglát juk!

Cs. M.

At' »Egy boldog pestt n y á r « - b a n Csikós Rózsival

Amikor a kislányból nagylány lesz, avagy ú\ a „nagyszinésznőség" felé...

Még egészen kisleány volt, amikor m á r arról á lmodozot t , hogy színésznő lesz. Nagy szí­nésznő! Ám senki sem vette komolyan sem <őt, sem az el­határozását . Különben is egy

vidéki színpadokról több ajánlatot kapott. Visszautasí­totta! (Amikor ezt meséli , szeretném megverni; há t per­sze, mindenki egyszerre akar Pest elsőszámú kedvence len-

előhelő székely család leánya, hogy gondolhat ilyet?

Azután a kisleányból nagy­lány lett! Szép barna, érde­kes arcú, érdekes szemű, csi­nos nagykislány,- aki u tán — illem ide, i l lem oda, — majd kitörték a nyakukat az ifjú­urak. S bár az évek múlásá­val, látszatra, mintha elmúlt volna benne a színpad Utáni vágy, egészen sohasem felej­tette el a gyermekkori ál' mokat...

Titokban tanult, addig amíg egyszer összeszedte a bá torságá t és beiratkozott az egyik s zínüskolába. Azután főtt életének első boldog meglepetése: al ig ö t hónapos tanulás után kitüntetéssel tet­te le a vizsgát. Lehotay, Szé-kelyhidy a legszebb remé­nyekre jogosí tó tanácsokkal, útbaigazításokkal bocsátották el a vizsgáról .

E z három hónappal ez­előtt tör tént . Mi történt az­óta? Csanády Lenke mesélni kezd.

Há t kérem, először is a

ni!) Már rosszalásomat akar­tam kifejezni, fűszerezve a jól ismert frázisokkal, hogy »a vidék ad igazán iskolát a színésznek, hogy az az igazi színművész, aki vmegszenve-dit a vidék színpadjait stb., Lenke azonban közbevág és gyorsan folytatja mondani­valóját :

— Csak azért nem mentem vidékre, mert egyáltalán ném ikarok még színházhoz menni, hiszen nekem nagyon sokat kell még tanulnom. Nem ér­zem magamat késznek.

— Most tovább tanulok, hogy magamhoz illő követke­zetességgel valóra váltsam gyermekkori elképzelésemet és jó színésznő legyek.

— Hallottam, hogy a film­frontot már áttörte. Hogy úgy mondjam: vnyilvántar. tásba« vették.

— Igén, hála Istennek! A filmműterem egyik kiegészí­tője a továbbképzésemnek, Megmondjam: az igazat? — kérdi hamiskásan.

— Hát már hogyne! Va­

lami nagy dolog?- Hall juk! — Tudja, a filmet jobban

is szeretem, mint a színpadot és jaj de szeretnék csak filmszínésznő lenni!

— Melyik filmekben ját­szott m á r ?

— Óh, csak picurka szere­peket kaptam a Zenélő ma­lomban, a Tengerparti ran­devúban, az Ördöglovasban és ápolónőt játszom a Magyar sasokban. Ja igaz, hogy el ne felejtsem! Sorsdöntő Va­lami történt velem a napok-ban.

— N o , micsoda? — kér­deztem, hegyezve fülemet. — Csak nem megy férjhez?

— Nem! Hogyisne! Még senki sem vagyok és már is férjhez menjek?

— Akkor mi lehet az a nagyon ^sorsdöntőd esemény?

— Próbafelvételt készített rólam Daróczy és Eiben Pista bácsi (— istenbizony »bá-c'sifa mondott, hiába, azért néha a fiatalok is tisztelik a — tudás t ! —) mondta, hogy ritkán fotografált ilyen jó arcot.

— Ehhez gra tu lá lunk, de mégis mi - ebben a »sorsdön. tő«?

— Jaj, hát ném érzi a bol­dogságomat . Hiszen, ha jól megy akkor ta lán most már sikerülni fog elindulni a fll^ mezes útján.

— Ezt mi is őszinte s z í v vél kívánjuk, de kit tart esz­ményképének a já tékot il le­t ően?

— Mezey Máriát — vágja ki gondolkodás nélkül.

— Nagyobb filmszerepre nincs ki lá tás?

— Sajnos, csak volt. Nekem Ígérték a »Csiki Borka tán-cábana Szeleczky mellett a második női főszerepet, azonban mégsem lett belőle semmi . . . m e r t . . .

— E j , ej, kis Lenke, azért nem kell annyira szívére ven­nie ezt a . , . ezt a . . . hogy-ismondjam csak mit. . . Ez már így szokott lenni ebben a feneszakmában.

De azért valóban kérdez­zük, miért nem székely lány játszik székely filmben? Még hozzá ha tehetséges is! -cs-

Akit még nem ismer a magyar közönség. Chrislina Sorbon a »Maja a gyerekeké c ímű Ruchman-iilmben.

A Virradat: Megfilmesítik Szili Leontin Majdnem szerelem« című most megjelent regényéi

A napokban jelent meg a könyvpiacon a Főváros i Könyvkiadó kiadásában Szili Leontinnak, a híres írónőnek új regénye: »Majdnem sze­releme címmel. A regényt megjelenése u tán 24 órával lekötötte filmre a Meste'r f i lm­gyár tó vállalat. Az új Szili regény két párhuzamos csa­ládi drámát mutat be. Egy idősebb ember, aki elhagyja feleségét egy másik nőér t , mert annak gyermeke szüle­tett és aki csak halálában tér vissza a hűséges asszonyhoz. A másik vonal, amely végig­húzódik a regényen: az idős férfi lányának története, aki egy társasutazásra menekül és ott találkozik azzal a férfivel, aki megadja számára a sze­relem nagy élményét. A ter­vek szerint Tölnay Klári , Mu­ráti L i U , Makkay Margit , Somlay Arthur, Szilassy l.ász-

. ló, Perényi László és vitéz Benkö Gyula játssza a ^Majd­nem szereleme főszerepét. A film forgatására januárban vagy februárban kerül sor.

A Magyar Szó: Egy mozilátogató levele Pá­ger Antalhoz, az Aranypáva

főszereplőjéhez

Szerkesztőségi postánkban egy-két nappal ezelőtt egy budapesti mozi lá togató leve­lét talál tuk. E z az úr csa­ládjával együt t megnézte az »Aranypúya« című új magyar f i lmdrámát és hazaérkezve le­velet írt Páge r Antalnak, a film főszereplőjének. A leve­let, mivel nem tudta a mű­vész címét, hozzánk küldötte be és arra kérte a szerkesztő­séget, hogy juttassuk el sorait Págerhez. A levél olyan szép, őszinte és kedves, hogy Páger Antalnak is, de olva­sóinknak is bizonnyára örö­met szerzünk vele, ha alább közreadjuk:

Igen Tisztelt Páger Ur\ Ne vegye rossznéven, hogy

e különös úton-módon kéré­sein Önnel az érintkezést, azonban nemigen vagyok já­ratos a színivilágban, -nem is-' me'em a művészek lakáscímét, így állandóan olvasott lapo­mon keresztül juttatom el önhöz e levelet.

Nem vagyok vagyonos em­ber, családomnak é.s nekem ritkán jut pénzünk arra, hogy moziba menjünk. Itty aztán

Mit ír a sajtó a filmről? igen-nagyon meggondoljuk, hogy melyik filmet nézzük meg, hiszen a jegyek manap­ság meglehetősen drágák. A mult napok egyikén azután, — látván az ön nevét és a sok dicséretet az újságban, elmentünk megnézni új film­jét, az Arany pávát, amikor a film véget ért, elhatároztam, hogy írok Önnek. Művész úr. Magam és a famíliám nevé­ben meg akarom köszönni Önnek azt, hogy Végre-végre a sok selejtes, mondanivalót-lan, művészietlen, tákolmány közölt egyszer legalább kijut a magunkfajta szegény em­bernek is egy ilyen tiszta, makulátlan művészi élvezet. És ezt a legnagyobbrészt Ön­nek köszönhetjük. Az Ön ha­tártalanul hagy művészete tiszta magyar szíve, végtelen művészi gondossága ésm fe­lülmúlhatatlan tehetsége volt a filmnek minden jelenetében, minden kockájában. Forintos Mátyást, ezt a tévedő, csaló­dó, hibázó és megtisztuló embert, így, ilyen tökélete­

sen, ilyen őszintén, ilyén egyszerűen és mégis ilyen nagyszerűen senki nem tudta volna elénk vetíteni. Köszön­jük ezt Önnek igen tisztelt Művész Uram és kívánom • én is, meg a családom is, hogy adjon a jó Isten ezután is sok-sok megérdemelt sikert 'és dicsőséget a nagy Páger Antalnak. A kedves feleségé­nek és gyermekeinek és Önnek is jóegészséget kíváryok é.< vagyok igaz hálával és sze­retettél.

Névaláírás.

A Hétfő. Viharbrigád — az elsők

filmje . Az elsők filmjének nevezik

filmkörökben a vVihcrbrigádf című új magyar filmet, ame­lyet most forgatnak Lázár Is tván rendezésében a Hun­nia filmgyárban." Az új ala-kulású Görgényi f i lmgyártó

. vállalat első filmje az. újdon­ság, első filmdíszletét tervezi hozzá Neogrády Miklós, a Vígszínház kitűnő díszletter.

Már ia Landroct »KiviruI az öreg szív* nö> főszereplője

vezője, első filmfőszerepét játssza benne. C< Túrán Endre és mindehhez Máthé István első filmzenéjét halljuk majd, Pusztaszery Margit írta a for­gatókönyvet, a vezető szerepe­ket pedig Sárdy János , Pel-hes Ferenc, C, Túrán Endre, Bordy Bella, Kiss Manyi és Sárost Ari do r j átsszák.

A Pest: A hél f i lmeseménye

Rákóczi nótája

A 15 éves H u n n i a j u ­bi lá r i s filmjei, a Rákóczi nótá já t a hé ten m u t a t j á k be. Daróczy József, a leg­nagyobb magyar f i lms i ­kerek rendezője jegyzi az nj tö r t éne lmi filmet, amelynek főszereplői Tol-nay Klár i , Sárdi J á n o s és Abonyi Géza.

Az Fsti Újság. Kassa után Kolozsvárott:

Futótűz Nagy sikerrel mutat ták be

a kassai ünnepélyek kapcsán a Déryné életéről szóló ^Futó­tüze című magyar filmet, amely dr.. Bajusz Péter pro­dukciójában és Farkas Z o l ­t á n rendezésében készült. A nagy magyar színésznő szü­letése 150-ik évfordulója kap­csán rendezett ünnepségek ke­retében néhány nap múlva Kolozsváron mutatja be az Objektív film- a művészi érté­kű filmalkotást abban a vá­rosban, ahonnan az első nagy magyar operettprimadonna igazi karrierje elindult. Sza­bó Ilonka, az Operaház kivá­ló énekesnője eleveníti meg Déryné alakját a filmben és Szilassy László, CsortoS G y u ­la, Szemere Vera, Vaszary P i ­ri és Lehotay Árpád veszik k j r ü l őt a főbb szerepekben.

A Nemzeti Újság: Az Actio Catholica 118.

számú filmkritikája Éjjeli zene. L é h a l evegő­

jű , de erkölcs i leg nem b á n t ó magyar vígjáték.

Gróf Monté Cristo. Nagy szenvedélyektő l feszülő d r á m a , a'z igazságszolgál­tatás c s u p á n emberi mo­t ívum alva 1.

Kerek Ferkó. Nemzet-nevelő s zándékokka l a lá­festett magyar f i lm.

Zenélő malom. E r k ö l ­csileg közöm-bőjs, zenés magyar víg j álék.

A filmszínész munkája a gyakorlati életben

Nem vitatható el, hogy úgy a színház, -minit a f i lm a ne­velés egyik legfontosabb esz­köze. — H a az iskolákkal tennénk összehasonlítást , úgy a játszvaltanításhoz hasonlít­ha tnánk legjobban, hiszen a tan í tás mellett egyúttal szó­rakoztat is. A színész egy­ben t anár is. Mozgásnak, Be­szédnek, stílusnak, gesztusnak, test tar tásnak tanára valta­mennyi, mihelyt művésze sa­já t fogla kozásának. Majdnem

í

•n i

B o g n á r Elek

azt mondtam: mesterségének, mert a művésznek minden ih­letettsége és rá termettsége mellett a technikai rész felett is úr rá kell lennie.

Lépten-nyomon találkozunk esetekkel, amikor a színész a színpadon vagy a filmvásznán kívül is tanít és nevel. Minderi­napos eset, hogy pl.a műked­velő e lőadásokon színész ta­nítja be a szereplöket, akik nem tud ják , hogy induljanak el , hol lépjenek be a színpad­ra, nem is beszélve arról , fogy kezükkel-lábukkal nem tudnak mit kezdeni. Ilyenkor lép közbe a színész, akinek egész munkája jóformán ab­ból áll,, hogy igyekszik a ter­mészetesség határai közévisz-szateielni az önmagukból k i -ve tk 'zö t t szereplőket.

Több színészünk van, aki szereplései mellett hivatásnak tekinti a fiatal nemzedék ne­velését. Közül :k kerestük fel a székesfőváros népművelé­si bizot tság telepén Bognár Eleket, aki 10 év óta tanítja a s 'zónoklás és előadás mű­

vészetét. Összeszámolva 10 év alatt amióta taní t 8000 tanít­ványa volt.

Mintegy két héttel ezelőti a Gellért-szállóban hallgat­tuk meg az általa betaní tot t kis sz índarabot , melyet a szálló személyzete adott elő. Az érdekes főpróba u t á n a szálló t i tkárával , Bauer Jenő­vel beszélgetünk el a színész munkájáról .

— Meg fogja érteni Szer­kesztő ú r — mondotta a tit­kár , — hogy nálunk, aha* annyi idegen fordul meg, rendkívül fontos, hogy sze­mélyzetünk fellépésben, ud­var iasságban, öntudatban,hoz-zájárul jon ahhoz, hogy a vendég fővárosunkban jó l érezze magát . Nevelni azon. nem elég fegyelemmel vagy szigorral, hanem egyik ismert filmszínészünket, a szónok is­kola t aná rá t , Bognár Eleket kértük fel a" továbbképzésnek erre a szerepére s mint Ön is meggyőződhetett ma este, nem eredménytelenüj.

Valóban, meglepően érde­kes volt a sokrétű, és külön­féle foglalkozású Gellért-al­kalmazottak szereplése és já­téka. A tehetség mellett érez­ni lehetett az akarást , igye­kezetet is, ami külön kedves ízt kölcsönzött a zártkörű estnek.

De a gyakorlati élet más területein is lépten-nyomon szükség van a helyes előadá­si módra , gesztusra, stílusra, A kereskedő, a t a n á r , az ügy­nek, az ipartestületi elnök mind hasznát veszi az öntuda­tos beszédnek, amire p l . a ka­tonaságnál a kihallgatáson (régi v i lágban: »rapport«) ne­velik rá a katonlát. (Han­gosan, ismétlések nélkül, sza-balosán és röviden jelenti parancsnokának akár szolgá­latát , akár kívánságait.) A katonaviselt ember magatar. t ásán megérzik a nevelésnek ez a módja.

De most nézzük, mit jelent i a privát emberek életében az

a tudatos viselkedés, ami a színésznél magától ér tetődő, Ihiszen ez a mestersége.

Szónoklástan órán vagyunk. A hosszú zöld asztal mögöt t fiatalember olvas. Állva, fen-hangon, értelmesén ejti ki a szavakat a t aná r és asszisz­tense figyeli a különféle szem-rontokat: gyorsaságot , hang­színezést, gesztust, test tar tást , tekintetet, lélegzetvételt stb. Az ember csaknem zavarban van, hogy mennyi mindenre kell is tulaj donképen figyel­nie, amiről eddig legfeljebb hallomásból tudott.

Következőnek egy tanácsos ül az asztal mellé, akinek

Kezek szava a gesztus

egy közgyűlést kel l levezet­nie. A tanár bemutatja a müvelet bevezetőjét, figyeL meztét a lényegre és maga is elmondja a bevezető pá r mondatot.

Nézni sokkal egyszerűbb, mint végigcsinálni. A tanár figyelmeztet:

— Kérem a gesztusoknál mihelyt hangsúlyozni kívá­nok valamit és a karmozdu­latokkal is érzékeltetem a mondanivaló fontosságát , 3 k ' n y ö k ö t távol tar tom a test-£ől, a kézfejet a vállak vona­lába emelem, hogy-ezá l t a l a gesztusok láthatóbbakká vál-

A vizsgázot lak továbbképzése nem szűnhe t meg akkor sem. ha sze rződésen kívül á l l anak

Kiej tés gyakor l á sa nyitót* szájjal

janak. Ha pl . azt akarom, va­lakinek mondani, hogy most pedig menjen k i a szobából , akkor a hatás fokozása ked­véért , először nem direkt az ajtóra mutatok, hanem (fel­téve, hogy az ajtó jobbra van) először a vál lmagasság­ba emelt muta tóuj já t a bal-váilhoz emelem, majd azután mutatok határozot tan a ki­já ra t felé.

Ezu tán egy tanár magyará? a térkép előtt, Az előadónak vigyáznia kel l , hogy úgy áll­jon a térkép előtt, hogy azt ne takarja el és mikor a kér­déses városra mutat, ő maga

csak pillanatra néz a szóban­forgó helységre, az idő többi részében a hal lgatóság felé fordulva mondja el mondani­valóját.

Egyik egyesület alelnöknél je a soros. Ugy kell felolvas­nia, hogy a fogai össze vau­nak szorítva és csak az ajkak mozognak. Ezáltal erőtelje­sebben kell vennie a hangot és mikor nyitott szájjal o l ­vassa ugyanazt, kétségkívül szebben, értelmesebben hang­zik, mint az első próbánál , (ahol a lassú, egyenletes tem­pót csak azáltal s ikerü l t biz­tosí tani , hogy a jobb kéz-

afel máidén egy*g srónál egy felülről lefelé eső gesztust csinált , ahogyan az óra is egyenletesen ketyeg.

Előadás u t á n elbeszé 'ge. tünk Bognár Elekkel, Ez ­úttal m á r tanítványainak egy csoportja várakozott rá, akik a közelmúltban tették le si­keresen a Színművészeti Ka marában a vizsgát. Ezekkel a fiatalokkal jó fo rmán nem törő­dik senki. Különösen nen , hí évk'jzben vizsgáznak, mikor a_ társula tok márkészen á l lun .k Ezek a fiatal színészek már legtöbbször hiába jelentkez­nek az igazgatóknál, filmren­dezőknél vagy a producerek­nél , hiszen azok nem tudják

készülő »Fény és árnyék« c. filmben kapott egy kis varró­lány szerepet. Hegedűs Klári a másik jelenlevő tanítvány ped.'g annak idején az »Álom-keringő«-ben kapott epizód sze-epet

— Szeretném módjá t ej­teni annak — mondja Bog­n á r Elek —, hogy a kezdő színésznőkkel és színészekkel előadást rendezzek, ahol al­kalmuk legyen hozzáértők előtt megmutatni tudásukat a számukra legmegfelelőbb sze­repben. — A fiata'oknak ru­tint kell szerezni, meg kell szokni a színpadot és ezt csak gyakorlattal lehet e lérni . Mó­dot akarok nyújtani a fiata-

Rcszlelekbemenőcn feldolgozni a mellékszerepeket is

megítélni egyszeri látásból és hal lásból , hogy a jelentkezők mit tudnak produkálni mint művészek. A jelenlevők közül p l . Bánd Anna a Zsindelyné Tüdős Klára rendezésében

lóknak ezáltal , hogy játssza­nak, játszhassanak addig is, amíg valamelyik filmnél vagy színháznál szerződéshez jut. hatnak.

* Gy. K. E.

Széles gesztus. (Bognár mint Jókai Mór a ^Szeptember végén* c. filmben

É r l e s í ' e m üzletfeleimet, Be lügymin isz te r U r 117528/ 943. IX . 1-én kelt rende­letével i f j . Zöldy K á r o l y volt üz le tvezetőm engedé­lyes t á r sam lett és mint i lyen m ű s o r k ö t é s r e és a lu l í ro t t f i lmszínház veze­tésére jogosult. B e m u t a t ó ­jegyeket és levelezéseket k é r e m if j . Zöldy Káro ly , Budapest, VIII . , Nagyfu-varos-u. 25. c í m r e kü l ­deni. T i lkovszky Irma, Po -máz . »Attila F i lmsz ínház? .

ŐSKERESZTÉNY fiatalem­ber, szorgalmas, józan és megbízható, a fi lmszakmá­ban szeretne elhelyezked­ni, mint tisztviselő. Ko­moly f i lmkölcsönző é s gyártócégnél állást keres. Cím: Gerner László, Zom-bor.

GYAKORLOTT mozigépész ál landó alkalmazásra de­cember h ó l-re felvéte­tett. Turul Mozíó , Zilah.

mtMJ%t az álét ít filmet Kritikusok és közönség

gyakran kerülnek abba a hely­zetbe, hogy a filmen lá tot t történetek véletleneit hitetlen- . kedéssel fogadják, pedig ezerszer bebizonyított tény, hogy. a legtehetségesebb író által kigondolt fantasztikus t i r t é n é t sem veiekedhetik az­zal, amit az élet nyúj t .

Még^ bennünk élnek a »Ne­gyedíziglen* című biennálés magyar f i lm jeleneteinek meg­ható mozzanatai, ahol külö­nösen furcsának hatott elkép­zelni, hogy Oroszország egyes városaiban magyarok is élnek és egy ottan született ^má­sodik generációsé, magyar lány, jóllehet az új orosz vi­lágrend felfogása szerint ne­velkedik, a vér szavára hall­gatva hitet tesz a magyarsága mellett. (A . szerepet annak idején Eszenyi Olga játszót-ta.)

Most az életben találkoz­tunk szószerint ezzel a jelen­s é g g é ! s a t ö r t é n é s t a nagy forgatókönyvíró — a háború — írta.

Magunk is véletlenül fe­deztük fel, csevegés közben. Ugyanis a Hunnia Gyarmat­utcai telepén a szereplők, a személyzet és a munkások el­látásának érdekében egy ked­vezményes á ru büffét nyitot­tak me!g a régi műterem elő­terében. Az engedélyt egy régi, kipróbál t katonának ad­ta meg a gyá r vezetősége, akit Szabó Lőrincnek hívnak.

E z a Szabó Lőrinc is egy aközül a sokezer Szabó közül aki becsülettel szolgálta a ha­záját ott, ahol olyan bőke­zűén mérik a halál t , de ahol meg kelL állni az itthoniak helyett is a sarat.

E z a Szabó Lőrinc már a másik vi lágháborút is végig­szolgálta- és sok másik tár­sával egyetemben fogságba esett. Min t orosz fogoly Pol -tavába került (hadijelentése­inkben gyakran szereplő orosz város) s az idők' folyamán itt ismerkedett - össze egy szép ukrajnai nővel. Az isme­retségből bará tság lett s mi­előtt á házasságot megköt­hették volna, beköszöntöttek azok a forradalmi idők, me­lyek minden emberi sorsot a bizonytalanság szélére sodor­tak. A fiatalasszony már tü­relmetlenül vár ta a kisbaba megszületését, mikor katoná­inkhoz is eljutott a hír, hogy

elérkezett a hazaiudulás ide. 1 ,je s a várvavárt viszontlátás órái meg vannak számlálva.

Mondanunk sem kel l , hogy a hadifogoly ösztönszerű ér­zéseinek mindent; elsöprő . ö römuj jongásában csak a szü­lőföld viszontlátása lebeghe­tett, így . került Szabó Lő­rinc haza honfitársaival együt t s azóta initsem tudott a rej­telmes orosz föld t i tkairól.

így érkezett el a második vi lágháború vérzivatara, mi­kor Szabó Lőrinc mint tarta­lékos repülő törzsőrmester ú j - . ra kikerült a harctérre. Dia­dalmas csapataink a Donig merészkedtek előre, mikor a

hul lámzó harcok közepette a csatatér új területeket ölelt fel , Poltava neve újra vissza­került Szabó Lőrincék napló­jába. Érdeklődni próbál t , ku­tatva a régi emlékek között, de semmi nyomra nem buk­kant. Régi szerelmét bizony nem ismerte senki.

A helybeli színházban ép­pen a »Cigánybáró«-t adták és egy zászlós és egy őrmes­ter Szabó Lőrinccel együtt a színház nézőterén ültek, ahol együt t élvezték az előadás szépségeit. Az egyik szerep­lőről megtudták, hogy na­gyon szereli a magyarokat s állítólag magyar származású.

A „Déryné" kassai ősbemutatójának margójára...

Kassa vá rosa a napok- k isváros i jelleg az, mely ban ü n n e p e l t e meg a cseh sz lovák ura lom alól való f e l szabadu lásának ötödik évfordulóját. Ez t a napot az ü n n e p s é g e k sorozata tette fe le j the te t lenné a kas-isaiak s z á m á r a . A ku l tu ­rá l i s e semények közül k i ­iemelkedett a y>Dérinén f i lm ősbemuta tó ja , ame-Jyet d ísze lőadás ke re t ében pergettek le a Palota-moz-góképsz ínházban , a meg­jelent előkelő közönség előtt.

Hogy m i é r t é p p e n Kas ­sán m u t a t t á k be először D é r y n é életéről készül t filmet, azt nem a vélet len hozta magáva l . A mult század húszas éve inek vé­gén és a harmincas évek e le jén itt m ű k ö d ö t t Déry­né Széppataki Róza, az első magyar operapr ima­donna. A b e m u t a t ó ü n n e ­pélyességét teljessé tette az is, hogy Déryné épen 150 évvel ezelőt t születet t .

A november 10-i e lőadás -* ra , már napokkal előbb lelkeit minden hely, sőt az é rdek lődés oly nagy volt \& f i lm i r án t , hogy a kö­vetkező napok e lőadása i ra is csak nagy nehézségek á r á n , majdnem azt mond­hatjuk: »feketén« lehetett jegyei szerezni.

- Mennyire más egy i lyen ősbemuta tó v idéki vá ros ­ban, mint Budapesten! Itt fényleg ünnep, esemény és egy kicsit történelem is'. A f i lm tö r t éne lme . Nem a

^vidéki siílusban« l ázba hozza a mozi lá togató kö ­zönséget, hanem az a pa­triarchális atmoszféra, amely minden ku l tu r á l i s e semény felé . megny i lvá ­nu l , illetve amely azt a megfelelő t i sz te le tadás p r i z m á j á n keresz tü l ü n n e ­p i ó r ává avatja. ; Kas sá ra k ü l ö n ö s k é p e n .vonatkozik ez. Kifinomult kritikai érzéke sokszor túl­tesz a fővárosi közönség bírálóképességén. T r a d í c i ­ó k b a n rej l ik ez a k r i t i ka i 'készség, főleg a . sz ín já t ­szás i r án t , hiszen Kassa a magyar színészet terén, annak felvirágoztatása ér­dekében az elsők között is úttörő munkát végzett. M á r a- kezdet kezdetén 1818-ban falai közé fogad­ija a magyar színészeket . 1828-ban é rkeze t t a város­iba Déryné és amit azu tán it t p á r év alatt p r o d u k á l t , faz a magyar színészet le­g e n d á s h í r ű k o r á n a k leg­szebb idejét teszi. Ez t a kor ­szakot dolgozza fel a f i lm

- Déryné é letén keresz tü l .

A f i lm ősbemuta tó ja a legteljesebb siker j egyé­ben folyt le és a kassai közönség e lőadás alatt többször nyí l t sz ín i taps­ban fejezte k i tetszését. E z az ősbemuta tó igazat adott azoknak, akik nem­hogy féltik, de egyenesen k íván ják az új magyar f i lmeknek első vidéki elő­adását .

.4 kislány unokanövérének társaságában volt a színház­ban, de ez sem tudott bővebb adatokat. A 28 éves unoka­nővért elkísérték haza kata náink, aki beinvitálta a társa­ságot, hogy várják meg uno-kahugát, aki félórán belül ha­za fog érkezni. A m i ezután tö r tén t , az m á r inkább szín­ház, mint élet.

Megérkezett a kislány, a jelenlévők bemutatkoznak. (A társalgás tör t németséggel folyik.) Szabó Lőrinc nevé­nek említésekor e lsápad a lány s mégegyszer megismé­telteti a nevet.

— Nem volt maga fogság­ban Oroszországban a másik háborában?

— De igen. — Volt maga akkor Pol-

tavában? — Voltam. — Akkor várjon. A lány egy szekrényhez

ment, ahonnan egy fényképet húz elő.

— Ismerte maga- ezt a hölgyet?

Mindenki megdermedve ál­lott a kis szobában, Szabó Lőrinc pedig régi kedvesére ismert a fakó fényképbe;;. . .

— Ez a nő az én anyám. • • A következő pillanatban apa

és leánya egymás nyakába borultak. Katona ide, kato­na oda, de bizony a két baj­t á r s , se ál lot ta meg könnyezés nélkül az életnek csodálatos véletlenjét.

Ettől kezdve nem volt a lánynak maradása. Szabó Lő­rinc ezredesét kérte, hogy en­gedélyezze a lánya hazajöve­telét, í gy aztán a 19 éves Nakonecsna-Szabó Terézia édesapja t á r saságában meg­érkezett Budapestre, Itt is­

mer t e meg féltestvéreit, 14. éves húgá t és 16 éves öccsét. Azóta a Vigadóban tartott e lőadáson november 6-án szép sikerrel énekelt néhány ma­gyar, orosz és német számot.

Ugy gondoljuk, hogy sok­szor fogunk még találkozni ia »Negyediziglen«-nek e vér­beli szereplőjével.

Nem kételkedünk, hogy f i l ­men is megismerhetjük.

(Gy. K.E.)

MOZIGÉPÉSZ december I.-re felvétetik. Ajánlatokat »Császár F i l m s z í n h á z , Turkeve cfmre kérünk.

Kerek Ir ta: Móricz Zsigmond Zene: Sándor Jenő

Rendezte: Marton!{f Emil O p e r a t ő r : Makay Árpád

Hang: Lázár István Díszlet:

Rercsényi-Sörés Imre Gyár t á sveze tő :

ifj. Güttler Antal Felvé te lveze tő :

Sulkovszky Zoltán F ő s z e r e p l ő k : Jávor Pál , Csör­l ő s Gyula, Egry Mária, Ber-ky Li l i . v. Benkő Gyula, Mi­

h á l y i Ernő, Lehotay Árpád, Tompa Pufi, Mattyasovszky

Zojka, Serényi Éva Hossza: 2.539 m

C e n z ú r a : aluli Gyár tó Lta

és fo rgá lombahozza : -Palatinus Film

Bemutatta: -Rádius

Martonffy E m i l a vígjáté­kok rendező je -ezúttal ko­molyabb t e rü l e t r e tette á l m ű k ö d é s é n e k sz ín te ré t és

Mór i cz Zsigmond egyik is­mert r egényé t dolgozta fel f i lmre. Helyét derekasan áll­ta n v g , mert az í ró elgon­d o l á s a ' , a regény hangula­t á t s ike rü l t á tmen ten i e a f i lmre.

A z ifjú Ke rekházy Ferenc gróf ( Jávor P á l ) , k i t az ura­dalom apraja-nagyja és az (egész közel i v á r o s Kerek Fer­ikónak hív, teljesen e lüt a k o n z e r v a t í v elveket soha meg nem t agadó családjától

Ferkó lés • t ípusa az igazi magyar ié lniakarásnák. Külföldet j á r ­pa és ott nagyon érdeklődik u c s a t o r n á z á s i és ö n t ö z é s i p r o b l é m á k i r á n t és azé r t is, mert az uradalom h a t á r a és maga a v á r o s h a t á r a víz h iá ­n y á b a n szikes és alig ter­

m ő . Kerek F e r k ó , illetve Ke ­r e k h á z y Ferenc gróf e lha tá -

k ó . a KÍiagadásb'01 kifolyólag nem rendelkezik kel lő anya­giak felett, az egyik bankkal megszavaztatnak a részére egy kisebb összeget egy p r ó ­b a m u n k á r a , 'mely nagysze rű ­en s ikerü l .

Kerek F e r k ó és H é y a mdr-n ö k é j je l -nappa l dolgoznak. Kerek Fe rkó , kinek a mun­ká jú i apja rossz szemmel né z i , azt akarja,, hogy szóra­kozzék, mulasson. Tényleg egy ízben beleveti m a g á t mu­l a tozásba és k issé bo rgőzös á l l a p o t b a n m e g k é r e ' i isme­re t lenül is a p o l g á r m e s t e r Leá­nyai , dr. Kotzog Mary ke­zel. A • p o l g á r m e s t e r e k tudva, hogy ez nem komoly dolog,

. ózta, hogy otthon megterem­ni az ön tözés t a közel i T i s z á ;

ból ós ezér t egy vagonrako-m á n y gépet k ü l d haza, m i ­kor apja (Csör lős) , k i k i ssé hypochonder, sü rgősen ha­za táv i ra tozza fiát. Kerek Fer­k ó a vonatban k ü l ö n fül­ké t bére l , hogy terveibe te­metkezzék, m i k o r az urada­

lomhoz közel i v á r o s po lgár ­in es terének l eánya (Egr i Má-í i a ) , m á s hely h i á n y á b a n be- ' száll fülkéjébe. Ö ismeri Ke­rek Ferkó t , • de .az nem. Ke­rek F e r k ó hazaé r , de e lőször i s a k ü l d ö t t gépek sorsa u t á n é rdek lőd ik ap j áná l . Majd a beszélgetés közben u t ó b b i f iá t rábeszé l i , hogy vegye n ő ­ü l Zó lyomi baronesszt. Ke ­rek F e r k ó ellenkezik, mire apja kitagadja. Tör téne tesen ugyanabban az i dőben a vá­ros p o l g á r m e s t e r e (Lehotay^ is foglalkozik öntözési pro­b l é m á k k a l és meghív ja Pest­r ő l H é y a m é r n ö k ö t (v. Ben­k ő ) , hogy készí tsen terveket H é y a megismerkedik Kerek F e r k ó val, meghányják-ve t ik íaz ügyet és mivel Ke rék Fer-

e l l ávo ' í j ák l eá . iyuka l a pusz­tára. A két fiatal azonban mégis találkozik, a l eány nagy (6rd.eklő;dést mula t .az öntözési, m u n k á k i r á n t és köz te és Kerek F e r k ó közi szerelem fejlődik, de szerel-relmes a l á n y b a H é y a mér ­n ö k is, kinek ügyét a

l e á n y szülei is pár t fogol ják . M á r úgy van, hogy eljegyzés lesz, mikor az öreg Kerekhá ; Ky gróf, k i folyton csak uno­

k á k r ó l á lmodozik , k ibékü l fiával, így ennek m ó d j á b a n van a c s a to rnázás i és ön tö ­zési m u n k á k köl tségei t v i ­selni , de Etelka, M a r y b a r á t ­n ő j e (Mattyasovszky Zojka), felfedi H é y a előt t a ké t f ia­tal szere iméi , H é y a v i ssza lép és az öreg gróf K e r e k h á z y m egkéri a p o l g á r m e s t e r t ő l í i a r é szé re Mar i ska kezét . A z •eljegyzésre a falusiak m á r a szikes földből , j ó termői 'ö ld-tíé va rázso l t első b ú z á j á b ó l .készült kenyeret n y ú j t a n a k á t Kerek F e r k ó n a k , k i Mar i ská­ban nemcsak a imaga boldog­ságá t ía ál a meg, hanem aka . ' .alerejé.el bo ldoggá tette az pgész k ö r n y é k e t az ön lpzés i "munkákkal . A z á tokdű lő , az (á 'pkhalár , a szikes föld m a m á r jó , k ö v é r termőföld , a m i l egnagyobbré sz t Kerek Fer­kó m ű v e .

A Móricz Zsigmond r egényé ­bő l feldolgozott fo rga tókönyv a t ipikus magyar filmek sz ínvona lán mozog, zamatos t émá já t egészséges e rőve l eleveníi i meg a. r endező . ,-Uj utak helyett k i p r ó b á l t ele­mek vonulnak végig előt­t ünk , melvek úgy a művé-

szi s zempon tokbó l , mint az .üzleti k í v á n a l m a k n a k szem­e lő t t t a r t á s á v a l o ldják meg a feladatot.

.Jávor Pál m u l a t á s i jele­nele, nó lázása , majd csár-

f aj Iánkat szeret jük mozdula­taikban, szokása ikban , gon­d o l k o z á s m ó d j á b a n .

A nagyszabású öntözési munka kü l ső felvételei stí­lusosak Voltak,, jól é rzékei -

Mása mindenkor biztosí lék a f i lm rész le t -s ikerére . A za­matos magyar alakok beál­l í t á s a is szerencsés , hiszen

lelve a munka fontosságát . Ugyancsak szépek voltak a kas té ly e lől t i és lovas felvé­telek is.

A szereplők közül Jávor P á l a nek iva ló szerepben végig tö re t l enü l jó . Csorlo:; é l e thűségé t m á r r égebb i ala­k í t á sa ibó l is pontosan ismer­jük, v. B e n k ő Gyu la a ta­poga tózó m é r n ö k szerepe ben fhaga is b i z o n y t a l a n n á .válik. A szerep nem egyé­niségéhez való, mert nem a:l leret v. Benkő fiatal tempe­r a m e n t u m á n a k kié lésére . Szord inót rak minden, őszin .le ö sz töné re m é g akkor is, ha szerelmest já tszik. Part­nere Matlyasovszky Zojka na­gyon bá jos és ösz tönösen jó a r e m é n y t e l e n ü l szerelmes k i s l ány szerepében . — Égry Mária tú l ságosan tö rékeny az ö n t u d a t o s J á v o r mellen, Lehotay s l í lusán érzik a Nem zel i S z í n h á z , ha t á sa . Kissé szaval, »megjátszik« minden részletet . Csak egy gon­

dolatnyit kellene elfelejtenie, hogy r e n d e z ő és o p e r a t ő r is van a vi lágon. (Az Isten rab-já l -ban k i rá ly volt, ,ilt »csak« po lgá rmes te r . ) B e r k i L i l i a .legkedvesebb mama,. Kelemen

parasztja egy m o n d a t á b a n is remek. Magyar. A technikai rész nem hagy k ívánn iva ló t . A zene jó l a lkalmazkodik a hangulathoz. De .Kerek Fer­kó « csak Magya ro r szág ra va­

ló . Ne tudja senki, hogy m i magyarok, i lyen maradiak vagyunk. De m i szívesen ta­nu lunk belőle.

. (Gy. K . E.>

Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság által engedélyezett filmek

A H í r a d ó f i lmsz ínház k ü l ö n k i a d á s 111. (M. F . I.) hangos r ipor t 1 felvo­n á s b a n , a Magyar F i l m I r o d á b a n 1943 évben készül t , 191 m hosszú ,

Rajzos h í r a d ó 177.. (M. F . I.) hangos r ipor t 1 fe lvonásban , a Magyar F i l m I r o d á b a n 1943. évben készül t , 163 m hosszú ,

Isehia (L ' i so la del i üoco ) (M. F . I.) hangos i smere t i e r j e sz tő 1 e f lvonásban , a Luce f i lmgyá rban 1942. évben ké ­szült , 380 m h o s s z ú ,

Amal f i és p a r t v i d é k e (La Costa del Poét i ) (M. F . I.) hangos ismeretterjesz­t ő 1 fe lvonásban , a Luce f i lmgyá rban 1942. évben készül i , 305 m hosszú , .

Egy csók és m á s semmi (Mester F i l m ) hangos vígjáték 4 fe lvonásban , ban 1943. évben készül t , 346 m hosszú ,

Ketten a tengeren (Snouhanerne!) (Modern F i l m ) hangos vígjáték 5 fel­v o n á s b a n , a P a l l á d i u m t'ilmgyárbajn 1942. évben készül t , 2370 m hosszú ,

LovasEy Lajus ke lmefes tő (Krupka) hangos r e k l á m 1 il'elvonásbian, a K r u p ­k a l a b o r a t ó r i u m b a n 1943. évben k é ­szül t , 27 m hosszú , a Hunn ia f i lmgvárban 1940. évben k é ­szül t 2038 m hosszú ,

Ufa v i l á g h h a d ó 210. (Auslandston­woche) (Ufa) hangos r ipor t 1 felvo1-n á s b a n , az Universum f i lmgyárban 1943. évben készül t , 440 m hosszú ,

B E M U T A T Ó F I L M S Z I N H Á Z A K M Ű S O R A

ÁTRIUM CORVIN DEÁK FORUM KASZINÓ K O R Z Ó NEMZED APOLLÓ OMNIA RADIUS SCALA SZITTYA URÁNIA

Kerek Ferkó XI. 9-től Palatinus Kerek Ferkó XI. 9-tól Palatínus Sziámi macska X. 15 tői Mester Éjjeli zene XI. 9-tól Hunnia Botrány X 21-től Budapest Gróf Monté Christo XI. 8-'ól Minerva Aranypáva XI. 2-től Dél ibáb Zenélő malom xi. 11-től Kolczonay Kerek Ferko XI. 9-től Palatinus Zen lő mólom Xi 11-től Kolczonay Aranypáva XI. 2 tői Dél ibáb Kerek .Ferkó XI. 9-től Palatinus

Ufa v i l ágh i radó 210. (Német b e s z é d ­del) (Auslandstonwoche N r . 210. Deut­sche Gesproch) (Ufa) hangos r ipor t 1 fe lvonásban , az Universum f i lmgyá r -

Berecki József íniüzal ió (Krupka) hangos r e k l á m 1 f e lvonásban , a K r u p ­ka l a b o r a t ó r i u m b a n 1943. évben ké~» szült , 22 m hosszú , mozgófényképeke t .

b . n y i l v á n o s e l ő a d á s r a alkalmasnak t a l á l t a és a mozgófénykép ü z e m e k b e n a m a g y a r n y e l v ű mozgófényképak Kö­te lező b e m u t a t á s á r a e lő í r t a r á n y s z á m ­ba besza rn i tha tónak m i n ő s í t e n e :

Ke l t ésben (M. F . I.) hangos vígja-lék 4 fe lvonásban, a Magyar F i l m I rodábaj i 1943. évben készült , 2128 m hosszú .

Sziámi macska (Mester F i l m ) han­gos vígjáték 5 fe lvonásban , a H u n n i a f i lmgyárban 1943. évben készült , . 2535 m hosszú filmet, mint M a g y a r o r s z á ­gon készül t , magyar nye lvű m o z g ó ­fényképet .

Nicsevo (Hősök a tenger alatt) (Ni t -chevo) (Reflektor) hangos d r á m a 5 fe lvonásban, a Mega fi lmgyárban- 1937-évben készült , 2422 m hosszú ,

Felelős szerkesztő: MATOLAY K. GÉZA dr.

Felelős kiadó: LIEBER LÁSZLÓ dr.

Kiadóhivatali főnök: GYIMESY KÁSÁS ERNÓ

Készült a »Jövő« nyomdaszövetkezel műhely ébess

Budapest, IX., Erkel-u. Í7 Telefon: 182—278

Felelős veze tő : Demjén Ferenc

Szeleczky Zita és Szilassy László játsszák a „Zenélő malom" című Kolczonay film főszerepét

Bud

apes

t. 19

43.

nov.

17

V

év

f.

46.

sz.

Egy

es

szám

ára

: 70

Üli.

. . M E G I N D U L N Á K Á V I Z E K " ™ * . i . . . » — *