László Miklós - Oktatáskutató és Fejlesztő...

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

László Miklós

A hatástól az értésig

2013.


A kutatássorozatról

• 1998 óta hetedik kutatás: tinédzserek és a média

kapcsolata

• 2013 kiemelt téma: közösségi oldalak

diák, tanári ill. szülői interjúk

2000 fős survey diákok két

almintáján

adatbázisok

másodelemzése

fókuszcsoportok

MÓDSZERTAN

nemzetközi kitekintés tartalomelemzés


Konferencia Dobogókő, 1998.

Fókuszpontok az előadásokban Tartalom, elsősorban televízió

Lövedékelmélet

Médiahatás és tömegkultúra-kritikaDomináns paradigmák


Konferencia Dobogókő, 2000.

Fókuszpontok az előadásokban Tartalom, elsősorban televízió

Kultivációs elmélet

Médiahatás és tömegkultúra-kritikaDomináns paradigmák


Konferencia Balatonalmádi, 2005.

Fókuszpontok az előadásokban Tartalom, számítógépes játékok, Internet szekció

Korlátozott hatás, befogadás vizsgálatok megjelenéseDomináns paradigmák


A tévézés jellemzői

A felnőtteknél kevesebb időt fordítanak tévézésre

Jellemző a háttér-tévézés és a párhuzamos cselekvés

A televízió folyamatosan jelen van, természetes közeg

Kedveltek a kereskedelmi adók és a felnőtt műsorok

Szülői kontroll gyakorlatilag nincs

Hatás – kutatás

„paradigmája”

Befogadás

vizsgálatok

Kommunikációs

tartalom

Inger, stimulus,

kontextusáról

leválasztott szöveg, jel

Szöveg, képi narratíva

(saját kontextusában)

Kommunikációs

folyamat

Inger – válasz,

egyirányú (szöveg ®

néző), küldő által

irányított

Szöveg – néző

interakció, szöveg –

befogadó közötti

„jelentés-alku”

Közönség Passzív, izolált Aktív, társas

Kutatás

módszertanaKísérlet, survey Kvalitatív kutatás


A VILÁG A VILÁG A MÉDIÁBAN

Technikai fejlődés Idill, harmónia

Folyamatos rohanás, verseny Politika, verseny, harc

Fogyasztás Fogyasztás

Erőszak Erőszak

Pénzközpontúság Pénzközpontúság

Konformizmus Sztárok, szerepmodellek

Média központúság -

Következtetések

VAN ALTERNATÍVA

KOCKÁZATOK KEZELÉSE (PL. EGYES REKLÁMOK TILTÁSA)

REFLEXIÓS KÉPESSÉGEK ERŐSÍTÉSE, MÉDIAOKTATÁS

MŰSOROK ÉRTÉK ALTERNATÍVÁKKAL

A világ, ahogy mi látjuk, és ahogy a média láttatja



Fókuszpontok az előadásokban Tartalom, számítógépes játékok, Internet szekció

Posztmodern médiakörnyezet megjelenése,

Befogadás vizsgálatokDomináns paradigmák


Szülők

A médiaértéshez szükséges képességek fejlesztése

Média Iskola

Az új Alma Mater: Pozitív példák a médiaértés fejlesztéséről



Biztonság egyre fontosabb téma

Eszközellátottság 100%-hoz közeli


Befogadás vizsgálatokDomináns paradigmák

Fókuszpontok az előadásokban



Biztonság

Okostelefonok


Befogadás vizsgálatok, közönségkutatás

Fókuszpontok az előadásokban

Domináns paradigmák


EGYÜTT

SZÜLŐK

EGYEDÜL

TARTALOM

EGYÜTT/EGYEDÜL

KORTÁRS KÖZÖSSÉGEK ,

ISKOLA


Összegzés#1

(ős)televízió

Neotelevízió

Ellentelevízió (Facebook)


Összegzés#2 Hatás

Befogadás

(inkább passzív)

Használati stratégiák

(inkább aktív)

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 2013


Tévé-

nézés 2009-ben még éppen csak,

de a tévénézés volt a

favorit a fiatalok körében,

2011-ben már

egyértelműen a netezésre

fordítottak több időt és ez

a tendencia tovább

erősödött 2013-ra.

Adatok forrása:


Kedvenc tévéadók -

szegmentálva


Egyes csatornák

hasznosságának és

érdekességének megítélése TV2 és RTL Klub:

Mindkét szempontból

pozitívabb értékelést

adtak az általános

iskolások, mint a

középiskolások.

Továbbá minél

alacsonyabban

iskolázottak a szülők,

illetve minél kisebb

településen laknak a

tinédzserek, annál

hasznosabbnak és

érdekesebbnek találják

ezeket az adókat.


Az internetezés kezdete

Az általános

iskolások 68%-a 10

éves kora előtt már

internetezett, a

középiskolásoknak

viszont csak 23%-a.

említés, db említés, %említés,

releváns %

2 2 0 0

3 8 0 0

4 21 1 1

5 41 2 2

6 114 5 7

7 172 7 10

8 225 10 13

9 179 8 10

10 399 17 23

11 162 7 9

12 206 9 12

13 119 5 7

14 52 2 3

15 27 1 2

16 5 0 0

17 1 0 0

nem tudja, nem emlékszik 598 26 -

Total 2331 100 100

Hány évesen használtad először az internetet?


Internetes tevékenységek szörfölés, szórakozás


Mobilkészülékek

• A fiatalok 75%-a 8 és 12 éves kora között kapta meg első mobiltelefonját.

• Átlagosan legalább a negyedik mobilkészüléküket használják.

• Tíz készülékből hét okostelefon.

• Hozzávetőlegesen tízből hat telefon kártyás (nem előfizetéses) és közel minden második esetben a tarifacsomagban benne foglaltatik az internet hozzáférés is.

említés, db említés, %

3 8 0,3

4 6 0,3

5 29 1

6 101 4

7 165 7

8 298 13

9 287 13

10 566 25

11 252 11

12 310 14

13 135 6

14 101 4

15 31 1

16 3 0,1

17 2 0,1

Total 2294 100

Hány éves voltál, amikor megkaptad az

első mobiltelefonodat?

említés, db említés, %

1 139 6

2 331 14

3 573 25

4 425 19

5 355 16

6 192 8

7 103 5

8 48 2

9 vagy több 131 6

Total 2297 100

Hányadik az a mobiltelefonod, amit most

használsz?

A 8-14 év közötti

gyerekek 59%-a

rendelkezik saját

mobiltelefonnal, ez

az arány változatlan

2008-hoz képest. Az

idősebb, 12-14 éves

gyerekek körében a

penetráció 75%-os,

valamint az

átlagosnál

magasabb, 65%-os

Budapesten. A

készülékek 11%-a

okostelefon, 20%-a

egyszerű

„alaptelefon”, amely

nem képes

multimédia tartalmak

lejátszására vagy

fényképezésre.

(Forrás: Ipsos)


74% mobiltelefonján

keresztül (is) használja a

közösségi oldalakat.

Élménytársadalom a Facebook-galaxisban


A világ az a hely, ahol a dolog

nem az, ahogy van, hanem

ahogy hat. A világban az embert

nem valódi élete, hanem

színészi teljesítménye szerint

ítélik meg.

Hamvas Béla: Patmosz


Facebook-használók

Magyarországon

A 13-17 éves magyar Facebook-felhasználók 2/3-a mobileszközről (vagy

mobileszközről is) szokta használni az oldalt.


A lájkolás inkább „lányos

dolog”.


Lájkolás

lányok: hírességek, márkák;

fiúk: politikusok, pártok


Posztolás/követés


A Facebook sztárok számára ugyanannyira fontos,

vagy még fontosabb is, hogy magukról információkat

osszanak meg, mint az, hogy mások bejegyzéseit

nézegessék, vagy lájkolják. Ők magukról minimum hetente

több alkalommal töltenek fel képet/videót és változtatják

meg vagy frissítik állapotukat/státuszukat.

Az érdeklődők posztolnak ugyan magukról, de

valamivel jobban dominál közösségi oldal aktivitásukban

mások követése.

A csodálók alig-alig osztanak meg magukról információt

ezeken az oldalakon, őket a kíváncsiság hajtja mások

élete, gondolatai, fotói iránt – legalább hetente néhányszor

nézegetik és lájkolják mások bejegyzései.


Facebook sztárok és

csodálóik

A Facebook sztárok jellemzően offline és online is

aktívak (nem csak a közösségi oldalakon).

A Facebook sztárok példaképei gyakran

médiaszereplők. A csodálók a „hús-vér” emberekre

szavaznak, az átlagosnál gyakrabban tartják

követendő személynek ismerőseiket.

A Facebook sztároknak kevésbé fontosak a

barátaik. Jellemzőbb rájuk, hogy a reklámok hatása

alatt állnak.

A Facebook sztárok fele elképzelhetőnek tartja,

hogy örökre külföldre költözzön.


A szép élet projektje –

a bizonytalanság és kiábrándulás

problematikus következményeivel

együtt – olyan dinamikus motivációs

együttessé áll össze, amelyből

új kollektív struktúrák

képződnek.

Gerhard Schulze


Mennyire hiszed el az alábbiaktól

származó híreket, információkat:

szinte

sose

hiszem el

többnyire

nem

hiszem el

többnyire

elhiszem

szinte

mindig

elhiszem

szinte

sose

hiszem el

többnyire

nem

hiszem el

többnyire

elhiszem

szinte

mindig

elhiszem

amit a szüleimtől hallok 2 2 36 61 2 4 37 58

amelyeket az iskolai oktatás során a

tanáraimtól hallok3 5 57 36 3 10 59 29

amit a Wikipedián olvasok 6 13 48 33 7 13 45 36

amit a közszolgálati televíziókban hallok

(pl. Magyar Televízió, Magyar Rádió)7 17 49 26 11 17 48 24

amit a közszolgálati rádiókban hallok (pl.

mr1 Kossuth Rádió, mr2 Petőfi Rádió)9 19 48 24 12 17 51 21

amit a barátaimtól hallok 2 11 72 15 3 16 64 18

amit a kereskedelmi rádiókban hallok 13 25 49 13 14 25 46 16

amit a kereskedelmi TV-kben (pl. TV2,

RTL Klub) látok16 27 46 11 12 28 42 18

amit az interneten olvasok (látok, hallok)

általában6 39 50 6 9 38 46 8

amit az ismerőseim megosztanak a

Facebook-on (vagy más hasonló

oldalakon)

12 44 40 5 13 46 35 6

amit a reklámokban hallok 46 36 15 3 40 37 18 5

Mennyire hiszed el az alábbiaktól származó híreket, információkat, annak függvényében, hogy tanultak-e már valamilyen

tanórán a tartalmak hitelességéről: (%)

tanultak róla nem tanultak róla


szinte mindig

elhiszem

többnyire

elhiszem

többnyire nem

hiszem el

szinte sose

hiszem el

2009 33 49 12 6

2011 35 49 9 6

2013* 30 58 9 3

2013: Mennyire hiszed el az alábbiaktól származó híreket,

információkat?/ 2009,2011: Mennyire hiszed el azokat a dolgokat,

amiket…

amelyeket az iskolai oktatás során a tanáraimtól hallok/amit a tanáraid

mondanak


szinte sose

hiszem el

többnyire nem

hiszem el

többnyire

elhiszem

szinte mindig

elhiszem

tanultak róla 2 8 59 31

nem tanultak róla 5 16 50 29

Mennyire hiszi el azokat a híreket, információkat, amelyeket az iskolai oktatás során a

tanáraitól hall annak függvényében, hogy tanultak-e már valamilyen tanórán az

internetről és a médiáról általában?

Azok a diákok, akik tanultak már a médiáról és/vagy az internetről az

iskolában jobban hisznek oktatóiknak, mint akik még nem tanultak ilyen

témákról.

Elgondolkodtató, hogy ennek mi az oka?

Azért mert a tanárok ilyen dolgokat mondanak (pl. a valós életben is jól

hasznosítható) hitelesebbé válnak, vagy mert azok a tanárok tanítanak ilyet,

akik foglalkoznak a gyerekekkel, és ezáltal nekik jobban hisznek…


Adatelemzés: Danó Györgyi

László Miklós - Oktatáskutató és Fejlesztő...

Documents

Transcript of László Miklós - Oktatáskutató és Fejlesztő...