Licitaþie de Crãciun | Karácsonyi Aukció...TRANS YL V ANIA Licitaﬂie de cræciun | Karácsonyi...

T R A N S Y L V A N I A Licitaþie de Crãciun | Karácsonyi Aukció15 decembrie 2010 | 2010. december 15-én

Cluj | Kolozsvár, Hotel City Plaza

T R A N S Y L V A N I A

Licitaflie de cræciun | Karácsonyi aukció

miercuri, 15 decembrie 2010, ora 18.00szerdán, 2010. december 15-én, 18.00 órakorCluj | Kolozsvár, Hotel City Plaza, Sindicatelor 9–13.

Expoziflie: 8–14 decembrie 2010, zilnic între orele 11.00–18.00Galeria Quadro, str. Napoca nr. 2–4, etaj I, 64.

Kiállítás: 2010. december 8–14., naponta 11.00–18.00 közöttQuadro Galéria, Napoca (Jókai) utca 2–4. szám, I. emelet, 64.

Conducætorul licitafliei | Az aukciót vezeti: Molnár Levente

Informaflii | Információ:40009 Cluj, str. Napoca nr. 2–4, etaj I, ap. 64Kolozsvár 400009, Napoca (Jókai) utca 2–4. szám, I. emelet, 64.

Tel: (00-40)-264- 431-105, (00-40)-745-341-380, (00-40)-745-480-619

[email protected]

Pentru orice informaflii legate de opere, adresafli-væ cu încredere directorului Galeriei, istoricul de artæ Székely Sebestyén György. (0745-480-619, [email protected])

A mûalkotásokkal kapcsolatosan forduljanak bizalommal a Galéria igazgatójához, Székely Sebestyén György mûvészettörténészhez. (0745-480-619, [email protected])

www.galeriaquadro.ro

Dacæ dorifli sæ participafli la licitaflie în lipsæ, prin ofertæ scrisæ sau telefon, væ rugæm sæ confirmafli pe adresa [email protected], pânæ în data de 14 decembrie, ora 12.00. Væ mulflumim!

Vételi megbízás vagy telefonos licit esetében kérjük, fejezze ki szándékát [email protected] e-mail címen, december 14-e, 12.00 óráig. Köszönjük!

2

Galeria Quadro – Prima Casæ de Licitaflii din Transilvania, væ oferæ

evenimentul anului pe piafla de artæ din Transilvania.

Membræ a Asociafliei Comercianflilor de Opere de Artæ din România (ACOAR), Galeria Quadro îøipropune sæ væ ofere o selecflie din cele mai relevante valori ale artei transilvane øi de la maeøtrii arteiromâneøti.

În sensul acesta Galeria Quadro asiguræ colecflionarilori:

S E L E C fi I E D E C A L I T A T E

Lucrærile din licitaflie au fost selectate de istoricul de artæ Székely Sebestyén György, majoritatea lucræ-rilor provenind din colecflii prestigioase.

A U T E N T I C I T A T E

La stabilirea autenticitæflii operelor au contribuit istoricii de artæ øi experfli: Boros Judit, Murádin Jenõ, Sümegi György, Pavel Øuøaræ, Mariana Vida, Gheorghe Vida, Ioana Vlasiu.

E V A L U A R E

Preflul de pornire al lucrærilor a fost stabilit în colaborare de:Székely Sebestyén György, istoric de artæ, director Galeria Quadro, membru în board-ul ACOARøi Pavel Øuøaræ, critic øi istoric de artæ, Preøedintele Asociafliei Experflilor øi Evaluatorilor de Artæ dinRomânia, membru în board-ul ACOAR.

(În stabilirea preflului de pornire am luat în calcul atât cota de piaflæ a autorilor, cât øi limita inferioaræa intervalului de evaluare.)

D O C U M E N T A fi I E

Studiile au fost realizate de exegeflii artiøtilor comentafli.Bio-bibliografiile øi descrierile au fost realizate de echipa de istorici de artæ a Galeriei Quadro: VladComøa, Alexandra Hodârnæu, Magdó Eszter, Romina Popa-Tuns, Roland Rausz

G A R A N fi I E

Galeria Quadro asiguræ o garanflie de 5 ani pentru lucrærile achiziflionate.

3

A Quadro Galéria – Elsô Erdélyi Aukciósház az erdélyi mûtárgypiac

legrangosabb eseményét kínálja Önöknek.

A Quadro Galéria, a Romániai Mûtárgykereskedõk Társaságának (ACOAR) tagjaként, célul tûzi ki azerdélyi mûvészet legkiemelkedõbb alkotásainak és a romániai mûvészet mestermûveinek a bemu-tatását.

A Quadro Galéria a következõket biztosítja a gyûjtõknek:

M I N Ô S É G I V Á L O G A T Á S

Az aukción szereplõ alkotásokat Székely Sebestyén György mûvészettörténész válogatta, a tételekjelentõs része ismert gyûjteményekbõl származik.

E R E D E T I S É G

A mûvek eredetiségének megállapításában a következõ mûvészettörténészek és képszakértõk mûköd-tek közre: Boros Judit, Murádin Jenõ, Sümegi György, Pavel Øuøaræ, Mariana Vida, Gheorghe Vida és Ioana Vlasiu.

B E C S L É S

A kikiáltási árakat Székely Sebestyén György mûvészettörténész, a Quadro Galéria igazgatója, az ACOAR vezetõségitagja ésPavel Øuøaræ mûkritikus, a Romániai Képszakértõk és Becsüsök Társaságának elnöke, az ACOAR veze-tõségi tagja közösen állapították meg.

(A kikiáltási ár meghatározásában figyelembe vettük a mûvészek piaci értékelését, valamint a mûvekbecsértékének alsó határát.)

D O K U M E N T Á C I Ó

A tanulmányírók a bemutatott mûvészek ismert kutatói.Az életrajzokat, az irodalmat és a mûtárgyleírásokat a Quadro Galéria mûvészettörténész-csapata –Vlad Comøa, Alexandra Hodârnæu, Magdó Eszter, Romina Popa-Tuns, Roland Rausz állította öszsze.

G A R A N C I A

A Quadro Galéria 5 éves garanciát vállal a megvásárolt mûalkotások eredetiségére.

4

Regulament de participare la licitaflie

1. S.C. Galeria Quadro S.R.L., în continuare: Galeria Quadro, organizeazæ, ca reprezentant comercial al proprietarilorobiectelor, licitaflie de artæ, în data øi locul anunflate în acest catalog.

2. Cu acest prilej, Galeria Quadro va edita un catalog cu lucrærile prezentate la licitaflie, care pot fi væzute în cadrul expo-zifliei premergætoare licitafliei. Descrierile øi reproducerile din catalog servesc doar pentru identificarea pieselor. Cumpæ-rætorii trebuie sæ se convingæ singuri, înainte de licitaflie, de autenticitatea øi starea pieselor. În acest sens, GaleriaQuadro oferæ asistenflæ pentru cei interesafli. Eventualele daune provocate exponatelor vor fi suportate de cel care seface vinovat, în conformitate cu prezentul regulament. Galeria Quadro are dreptul de a retrage orice piesæ din licitaflie.

3. La licitaflie poate participa orice persoanæ fizicæ sau juridicæ, indiferent de cetæflenie. Nu se percepe taxæ de participare.Pot participa la licitaflie persoanele direct interesate sau reprezentanfli ai acestora, care au obligaflia de a prezenta oîmputernicire. De asemenea, este posibilæ participarea la licitaflie prin împuternicirea Galeriei Quadro. În acest caz, seîncheie un contract de reprezentare între cumpærætor øi Galeria Quadro. În cazul în care sunt mai multe contracte pen-tru aceleaøi piese, la prefl identic, va avea câøtig de cauzæ cel încheiat mai devreme. Licitaflia prin telefon este posibilæprin anunflarea intenfliei pânæ la ora 12.00 a zilei anterioare licitafliei øi oferirea unei garanflii bancare.

4. Participarea activæ la licitaflie este posibilæ exclusiv prin procurarea unei palete cu numær, înainte de începerea licitafliei,cu semnarea unui formular de înscriere, care constituie totodatæ angajament de platæ în caz de cumpærare øi certificæcunoaøterea øi recunoaøterea prezentului regulament.

5. Licitaflia urmæreøte cu strictefle ordinea ascendentæ a lucrærilor, în conformitate cu catalogul. Licitaflia se încheie dupæce ultima poziflie din catalog a ieøit din licitaflie, færæ pauzæ øi færæ limitæ de timp.

6. Conducætorul licitafliei anunflæ preflul de pornire în licitaflie pentru fiecare poziflie. Licitaflia este strict ascendentæ, confir-marea preflului propus de conducætorul licitafliei fæcându-se numai prin ridicarea paletei numerotate. Ridicarea reprezin-tæ angajament de platæ. În cazul în care sunt mai multe oferte, preflurile cresc conform unor trepte de licitaflie:Ultima ofertæ (EUR): Creøtere (EUR):

100 – 200 10200 – 500 20500 – 1.000 50

1.000 – 2.000 1002.000 – 5000 2005.000 – 10.000 500

10.000 – 20.000 1.00020.000 – 50.000 2.00050.000 –100.000 5.000

7. Adjudecarea pozifliei licitate se face irevocabil dupæ trei strigæri, prin cæderea ciocanului, de cætre numærul desemnatde conducætorul licitafliei – adjudecarea reprezintæ angajament de platæ. În cazul în care conducætorul licitafliei nu poa-te identifica numærul care a oferit cel mai mult, poate iniflia relicitarea obiectului, de la penultima treaptæ de licitaflie.

8. În cazul în care, în timpul licitafliei, se solicitæ de cætre o persoanæ interesatæ repunerea în vânzare a unor poziflii neadju-decate, aceasta se poate face cu acordul casei, la sfârøitul licitafliei, la preflul de pornire adæugându-se un procent de10%, constituindu-se astfel un nou prefl de pornire.

Preflul de cumpærarePreflul de pornire este stabilit în lei øi EUR. Licitaflia decurge în EUR, iar plata se va face în lei, conform cursului de referinflæal Bæncii Naflionale a României din ziua licitafliei. Cursul se anunflæ la începutul licitafliei.Preflul de adjudecare nu cuprinde nici un comision sau taxæ. La valoarea de adjudecare se adaugæ un comision de 18%, careinclude TVA øi taxa pentru arta plasticæ (TAP). Acesta constituie preflul de cumpærare. Orice altæ taxare impusæ de lege va fianunflatæ øi se va aplica. Pentru tranzacfliile ale cæror prefl de adjudecare este egal sau depæøeøte 20.000 de EUR, pentru osinguræ cumpærare, sau cumulat pentru mai multe lucræri, Galeria Quadro aplicæ un comision redus, de 15% (taxe incluse).Comisionul de licitaflie pentru posesorii de card BT Platinum, BT Gold-Rotary, BT Gold este de 16,2%, respectiv de 13,5%.

5

PlataPlata se face în lei. Cumpærætorul semneazæ confirmarea de cumpærare øi se obligæ sæ plæteascæ pe loc un avans de celpuflin 20% din preflul de cumpærare. Restul sumei se plæteøte în termen de øapte zile lucrætoare, începând cu ziua urmætoa-re, licitafliei.

Modalitæfli de platæ: – prin virament bancar cætre Banca Transilvania, sucursala Cluj Napoca, str. Eroilor nr. 36, cont nr.

RO06 BTRL 0130 1202 T035 26XXRO78 BTRL 0130 4202 T0352 6XX

– prin virament bancar cætre OTP OTP BANK, sucursala Cluj-Napoca, piafla Unirii, cont nr.RO66 OTPV 2000 0025 4022 RO01 (RON) sauRO23 OTPV 2000 0025 4022 EU01 (EUR);

Transferul trebuie realizat în termen de øapte zile lucrætoare, începând cu ziua urmætoare licitafliei;– în numerar la casieria galeriei, în lei;– prin card la terminalele POS ale galeriei.Cumpærætorul devine proprietarul obiectului dupæ plata integralæ a preflului de cumpærare. Întârzierea plæflii peste terme-nul stabilit prin regulament va fi penalizatæ cu 0,3 % pe zi din preflul de cumpærare. Dacæ cumpærætorul nu achitæ preflulde adjudecare în termen de 14 zile de la data licitafliei, Galeria Quadro este îndreptæflitæ sæ stabileascæ, în mod unilate-ral, færæ îndeplinirea unei formalitæfli în acest sens, cæ bunul nu este adjudecat øi cæ urmeazæ a fi restituit deponentuluisau vândut unei terfle persoane.Avansul de cumpærare va fi pæstrat de Galeria Quadro.

LivrareaStarea de conservare øi integritatea obiectelor se verificæ în momentul livrærii. Contestaflii ulterioare nu sunt acceptate.Cumpærætorul se obligæ sæ ridice obiectul cumpærat de la sediul Galeriei Quadro în termen de 7 zile lucrætoare, dupæ plataintegralæ a preflului de cumpærare. În cazul întârzierii ridicærii obiectului, Galeria Quadro nu îøi asumæ nici o responsabilita-te privind obiectul øi percepe o taxæ de depozitare de 5% pe lunæ din preflul de cumpærare.

Reglementæri finaleCumpærætorul poate contesta autenticitatea obiectului în termen de 3 luni de la data licitafliei, pe baza unei expertize sem-natæ de un specialist recunoscut în domeniu sau a unei instituflii specializate. Galeria Quadro se obligæ sæ restituie preflulde cumpærare cumpærætorului, dacæ se dovedeøte neautenticitatea obiectului.Exportul obiectelor adjudecate se va face de cætre persoanele interesate numai cu respectarea legislafliei în vigoare, fiindnecesaræ obflinerea aprobærii de export de la Oficiul de Stat al Patrimoniului Naflional. Pentru bunurile culturale mobileclasate, se aplicæ prevederile HG 1.420/2003 øi HG 153/13.02.2008.Galeria Quadro nu se angajeazæ în probleme de export.Galeria Quadro asiguræ confidenflialitatea identitæflii cumpærætorilor, în limitele prevæzute de lege.Nerespectarea prezentului regulament atrage automat anularea dreptului de participare în licitaflie.

Plæflile se efectueazæ în lei, conform cursului BNR din ziua licitafliei.

6

Árverési szabályzat

1. A Quadro Galéria Kft., a következõkben Quadro Galéria, mint a mûtárgyak tulajdonosainak kereskedelmi képviselõje,árverést szervez a katalógusban megjelölt idõpontban és helyszínen.

2. Ez alkalomból a Quadro Galéria katalógust ad ki az árverésen szereplõ mûalkotásokkal, melyeket az árverést megelõzõtárlat keretében lehet megtekinteni. A katalógusban szereplõ leírások és reprodukciók csupán a mûtárgyak azonosításá-hoz nyújtanak segítséget. A vásárlóknak maguknak kell meggyõzõdniük az aukció elõtt a mûalkotások hitelességérõl ésállapotáról. Ehhez a Quadro Galéria tanácsadást nyújt az érdeklõdõknek. A mûtárgyak esetleges károsodásáért azhibáztatható, aki ezen szabályzat szerint vétkesnek tekinthetõ. A Quadro Galériának jogában áll bármely mûalkotástvisszavonni az árverésrõl.

3. Az árverésen bármely természetes vagy jogi személy részt vehet, állampolgárságtól függetlenül. Részvételi díjat nemkell fizetni. Az árverésen azok vehetnek részt aktívan, akik közvetlenül érdekeltek a vásárlásban, illetve olyanok is, akikmûgyûjtõket képviselnek, ez esetben felhatalmazással kell rendelkezniük. Ugyanakkor részt vehetnek azok a személyekis, akik a Quadro Galériát bízzák meg szerzõdéses alapon. Amennyiben ugyanazon mûalkotásra több azonos összegûmegbízás érkezik, a korábban megkötött szerzõdés élvez elsõbbséget. Telefonos licit csak abban az esetben lehetséges, haerrõl a szervezõk az árverés elõtti napon 12.00 óráig értesülnek, az igénylõnek pedig bankgaranciával kell szavatolnia.

4. Az árverésen kizárólag számozott tárcsa beszerzésével lehet aktívan részt venni, ezt az esemény kezdése elõtt kelligényelni. Beiratkozási ív kitöltése kötelezõ – ez vásárlás esetén a mûtárgy árának kifizetésére is kötelez, illetve azt igazol-ja, hogy a résztvevõ ismeri és egyetért a jelen szabályzattal.

5. Az árverés szigorúan követi a mûalkotások katalógusbeli sorrendjét. A licit akkor ér véget, amikor a katalógusban sze-replõ utolsó mûtárgyat is kikiáltották, szünet és idõkorlátok nélkül.

6. Az árverést vezetõ személy minden egyes alkotás esetében meghirdeti a kikiáltási árat. A licit szigorúan emelkedõösszegekkel történik. Az árverést vezetõ személy által javasolt összeget a számozott tárcsa felmutatásával kell megerõ-síteni. A számozott tárcsa feltartása fizetési kötelezettséget von maga után. Amennyiben több ajánlat is érkezik, az áraka következõ licitlépcsõk szerint emelkednek:Utolsó ajánlat (EUR): Emelkedés (EUR):

100 – 200 10200 – 500 20500 – 1.000 50

1.000 – 2.000 1002.000 – 5000 2005.000 – 10.000 500

10.000 – 20.000 1.00020.000 – 50.000 2.00050.000 –100.000 5.000

7. A mûalkotás odaítélése visszavonhatatlanul megtörténik három kikiáltás után, kalapácsütéssel. Az árverés vezetõjenevezi meg a nyertes vásárlót, annak száma alapján. A mûalkotás odaítélése fizetési kötelezettséggel jár. Ha az árverésvezetõje valamilyen okból nem tudja azonosítani azon személy számát, aki a legtöbbet ajánlotta, jogában áll megis-mételni a licitet, az utolsó elõtti licitlépcsõtõl.

8. Ha az árverés során valaki azt igényli, hogy ismét licit alá kerüljön egy olyan mûalkotás, amelyet nem ítéltek oda, ez aQuadro Galéria jóváhagyásával, az árverés végén lehetséges. Ebben az esetben a kikiáltási ár 10%-kal magasabb leszaz eredetinél.

A vásárlási árA kikiáltási ár lejben és euróban van megszabva. A licit euróban zajlik, fizetni azonban lejben kell, a Román Nemzeti Bank-nak az aukció napján érvényes árfolyamán. Az árfolyamot az aukció elején bemondják. A leütési ár nem tartalmaz semjutalékot, sem illetéket. A leütési árhoz 18%-os aukciós jutalék adódik, amely tartalmazza az ÁFÁ-t és a mûtárgyak eseté-

7

ben alkalmazott illetéket (TAP). A vásárlónak ezt az összeget kell kifizetnie. Bármilyen egyéb, a törvény által megszabottilletéket a szervezõk elõre bejelentenek és alkalmaznak.20 000 euróval egyenlõ vagy azt meghaladó vásárlás esetében (ha egy gyûjtõ egy vagy több tételt vásárol) az aukciósjutalék 15%-ra csökken (az illetékeket és ÁFÁ-t is beszámítva). A BT Platinum, BT Gold-Ratary és BT Gold kártyával fizetôkesetében a jutalék 16,2%, illetve 13,5%.

A fizetésA fizetés lejben történik. A vásárló aláírja a vásárlási szerzõdést, és kötelezettséget vállal azért, hogy helyben a vásárlási árlegkevesebb 20%-át kifizeti. A fennmaradó összeget 7 munkanapon belül kell kifizetni, az árverést követõ naptól számítva.

Fiztési módozatok– a Banca Transilvania kolozsvári, Eroilor (Deák Ferenc) utcai 36 szám. alatti fiókjában, bankszámlaszámok:

RO06 BTRL 0130 1202 T035 26XX vagyRO78 BTRL 0130 4202 T0352 6XX

– az OTP BANK kolozsvári, fõtéri fiókjában, bankszámlaszámok:RO66 OTPV 2000 0025 4022 RO01 (RON) vagyRO23 OTPV 2000 0025 4022 EU01 (EUR).

Az átutalásnak 7 napon belül kell megtörténnie, az árverést követõ naptól számítva:– készpénzben, lejben, a galéria pénztárában;– kártyával, a galéria POS termináljainál.A vásárló csak a vásárlási ár teljes törlesztése után kapja kézhez a mûtárgyat.A fizetés késlekedése, a megszabott határidõ túllépése napi 0,3%-os büntetõkamatot von maga után.Ha a vásárló az árverést követõ 14 napon belül nem fizeti ki a vásárlási árat, a Quadro Galériának jogában áll egyolda-lúan, bármilyen írásos értesítés nélkül úgy döntenie, hogy a mûalkotás nem kelt el, visszaszolgáltathatja azt tulajdonosá-nak, vagy eladhatja egy harmadik személynek. A vásárláskor befizetett elõleg a Quadro Galéria tulajdonát képezi.

A szállításA mûalkotás állapotát, épségét a szállítás pillanatában ellenõrzik. A vásárlónak kötelessége a megvásárolt mûalkotást 7munkanapon belül, a kifizetést követõen elszállítani a Quadro Galériából. Késlekedés esetén a Quadro Galéria nem vál-lal felelõsséget a mûalkotás állapotáért, és havi 5%-os tárolási díjat számol fel.

Záró rendelkezésekA vásárlónak jogában áll a mûalkotás eredetiségét az árverést követõen 3 hónapon belül megkérdõjelezni. Ezt szakembervagy szakintézmény vizsgálata és igazolása alapján teheti meg. Ha bebizonyosodik, hogy a mûalkotás nem eredeti, aQuadro Galéria visszafizeti a vásárlási árat.Az odaítélt mûtárgyak exportja kizárólag az érvényben lévõ jogszabályok alapján történik. Az exporthoz az Országos Örök-ségvédelmi Hivatalának jóváhagyása szükséges.Az ingó kulturális javakra a 2003/1.420. számú és a 2008.02.13/153. számú kormányhatározat érvényes.A Quadro Galéria nem foglalkozik exporttal.A Quadro Galéria, a törvényes elõírásoknak megfelelõen, bizalmasan kezeli a vásárlók személyazonosságát.Jelen szabályzat megsértése az árverésen való részvételi jog megszüntetését vonja maga után.

A fizetés a Román Nemzeti Bank aukció napján érvényes árfolyamán történik.

8

Index | Névmutató(cu numær de paginæ | oldalszámmal)

ABA-NOVÁK Vilmos . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38–39ANDRÁSY Zoltán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67APOSTU, Gheorghi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10BALOGH István . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 109BENCZÉDI Sándor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52BERKES Antal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11BITAY Zoltán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11BOGDAN, Catul . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55, 90, 92–93BOTIØ, Teodor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .78BRANA, Nicolae . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56BUNUØ, Ioan . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42BRUDAØCU, Cornel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46CAPIDAN, Pericle . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17CIATO HORDOVAN, Doina . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13CIATO, Victor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43CIUPE, Aurel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19, 101CSEH Gusztáv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95DARKÓ László . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 84DEMIAN, Atanase (Tassy) . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40, 41DIMITRESCU, Øtefan . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 104FEIER, Petru . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18FERENCZY Valér . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20FESZT László . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42FLONDOR, Constantin . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44FÜLÖP Antal Andor . . . . . . . . . . . . . . . . 15, 73, 88–89GÁLL Ferenc (François) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 100GÂSCÆ, Eugen . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56, 70–71, 90GRIGORE, Vasile . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12GRIGORESCU Lucian . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 104GRUZDA János . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9GY. SZABÓ Béla . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 94, 112GYÖRKÖS MÁNYI Albert . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75HARØIA, Teodor . . . 9, 23, 24, 27, 29, 30, 31, 32, 113INCZE Ferenc . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77ISER, Iosif . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91JAKAB Ilona . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74JÁNDI Dávid . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 87JECZA Péter . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50KANCSURA István . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45, 47KÓS Károly . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 108KRIZSÁN János . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20

KUSZTOS Endre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 111LADEA, Romul . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53, 54, 55LAZÆR, Anton . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66, 76LÁSZLÓ Gyula . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105LÖVITH Marc Egon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52MÁGORI VARGA Béla . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85MARCHINI, Tasso . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60–61MATICSKA Jenõ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 102–103MATTIS TEUTSCH János (Hans) . . . . . . . . . . . . . . . 110MIKLÓSSY Gábor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57, 83MOHY Sándor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14, 80, 82MUNTEAN, Coriolan . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 107NAGY Albert . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62–63NAGY Imre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64–65, 107NAGY István . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72, 96NAGY Oszkár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21NEMEØ, Maria Margareta . . . . . . . . . . . . . . . . . 10, 79OLINESCU, Marcel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67PAÁL Albert . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 98PACEA, Ion . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13PALLADY, Theodor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37PASCU, Eugen . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41, 106PÁSZK Jenõ v. | l. PASCU Eugen . . . . . . . . . . . 41, 106PÆLINCAØ, Alexandru . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16PETRAØCU, Gheorghe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35POPEA Elena . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19SIMA, Ioan . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23, 25, 26, 28, 33SIMA, Paul . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68SBÂRCIU, Ioan . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48–49SZERVÁTIUSZ Jenõ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51SZOLNAY Sándor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59, 84, 108SZOPOS Sándor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 94TIBOR Ernõ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86THORMA János . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97ULRICH Géza . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99VETRO Artur . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82VREMIR, Mircea . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 69WIDMANN, Walter . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58, 106

9

1.Teodor HARØIA (1914–1987)

Iarnæ în sat, 1964pastel, hârtie, 30,3 × 44,5 cmsemnat st. jos: T. HarøiaExpus: Expoziflia Teodor Harøia, 25.X.–11.XII.1975, Muzeul Târgu-Mureø.

Prefl de pornire: 450 EUR

Tél a faluban, 1964 pasztell, papír, 30,3 × 44,5 cmj.j.l.: T. HarøiaKiállítva: Teodor Harøia egyéni kiállítása, 1975. XII.11–X. 25, Marosvásárhelyi Múzeum.

Kikiáltási ár: 450 EUR

Vezi studiu, p. 34.Tanulmány, lásd 36. o.

2.GRUZDA János (1881–1953)

Peisaj cu pârâu din Zlatna ulei, carton, 33 × 48,3 cmsemnat st. jos: Gruzda


Zalatnai tájkép patakkal olaj, karton, 33 × 48,3 cmjelezve balra lent: Gruzda


Talentul sæu a fost remarcat de sculptorul Fadrusz János, care a petrecut mult timp la Cluj, acesta încurajându-l ca dupæ studiile teologice sæ urmeze øiAcademia de Arte din Budapesta. Între 1914 øi 1924 a fost preot reformat în satul Befla, judeflul Alba, iar pe urmæ, pânæ la moarte, la Zlatna. Aici a pic-tat peisaje din Munflii Apuseni. S-a remarcat mai ales prin peisajele sale de iarnæ.

Gruzda János tehetségére Fadrusz János figyelt fel, aki több idõt töltött Kolozsváron és arra bátorította, hogy teológiai tanulmányai után iratkozzék bea Budapesti Mûvészeti Akadémiára. 1914 és 1924 között a Fehér megyei Magyarbece faluban volt református lelkész, majd azután, haláláig, Zalatnán.Itt az Erdélyi Szigethegység tájait festette. Elsõsorban téli tájképeivel tûnt ki.

10

3.Maria Margareta NEMEØ(1932–1983)

fiærænci, 1977ulei, pânzæ, 36,2 × 46 cmsemnat st. jos: MARIA NEMEØ 1977


Parasztok, 1977olaj, vászon, 36,2 × 46 cm

j.b.l.: MARIA NEMEØ 1977


4.Gheorghi APOSTU(1937–2009)

Peisaj de pædure ulei, pânzæ, 44,8 × 55 cmsemnat dr. jos: Apostu


Erdei tájképolaj, vászon, 44,8 × 55 cmj.j.l.: Apostu


11

5.BITAY Zoltán (1931)

Dealul Crucii, Baia Mare, 1998ulei, pânzæ, 61,5 × 90 cmsemnat st. jos: Bitay–98


A nagybányai Kereszthegy, 1998olaj, vászon, 61,5 × 90 cm

j.b.l.: Bitay–98


6.BERKES Antal (1874–1938)

Bulevard ulei, pânzæ, 60 × 80 cmsemnat st. jos: Berkes A.

Prefl de pornire: 1.250 EUR

Körút olaj, vászon, 60 × 80 cmj.b.l.: Berkes A.

Kikiáltási ár: 1.250 EUR

12

7.Vasile GRIGORE (1935)

Nud pe fond negru, 1977ulei, pânzæ, 70 × 50 cm, semnat dr. jos: Grigore V.


Akt fekete alapon, 1977olaj, vászon, 70 × 50 cm, j.j.l.: Grigore V.


13

8.Ion PACEA (1924–1999)

Naturæ staticæ cu flori, 1970 ulei, pânzæ, 44 × 52 cmsemnat st. jos: Pacea


Virágcsendélet, 1970 olaj, vászon, 44 × 52 cmj.b.l.: Pacea


9.Doina CIATO HORDOVAN (1934)

Naturæ staticæ, 1983tempera, carton, 48,5 × 66,5 cmsemnat dr. jos: CHD 83


Csendélet, 1983tempera, karton, 48,5 × 66,5 cmj.j.l.: CHD 83


14

10.MOHY Sándor (Alex Mohy) (1902–2002)

Dovleaculei, pânzæ caøeratæ pe carton, 42 × 35 cm, semnat dr. jos: MO


Döblecolaj, kartonra kasírozott vászon, 42 × 35 cm, j.j.l.: MO


1

15

12.FÜLÖP Antal Andor (1908–1979)

La aniversarea a 101 ani de la naøterea lui Rippl-Rónai József, 1962ulei, carton, 33,5 × 32,5 cm, semnat dr. jos: Fülöp Antal Andor.- 1962.-


Rippl-Rónai József születésének 101. évfordulójára, 1962olaj, karton, 33,5 × 32,5 cm, j.j.l.: Fülöp Antal Andor.- 1962.-


Analogie: Fülöp Antal Andor, Naturæ staticæ cu flori – în cinsteacentenarului pictorului Rippl-Rónai József, 1961, ulei, carton, 31,5 × 33 cm, Colecflie particularæ, Cluj.(Reprodus în catalogul Expozifliei retrospective Fülöp Antal Andor. Muzeul de Artæ Cluj, 1979. cat. 76).

Analógia: Fülöp Antal Andor: Csendélet virágokkal–Rippl-RónaiJózsef festõmûvész tiszteletére, 1961, olaj, karton,31,5 × 33 cm, Magángyûjtemény, Kolozsvár (Fülöp Antal Andor retrospektív kiállítás. Kolozsvári Mûvészeti Múzeum, 1979. kat. 76).

16

14.Pericle CAPIDAN (1869–1966)

Stradæ din Sighiøoaraulei, carton, 50,5 × 39 cm semnat dr. sus: P. Capidan


→

Segesvári utcaolaj, karton, 50,5 × 39 cm j.j.f.: P. Capidan


13.Alexandru PÆLINCAØ (?–?)

Stradæ la Baia Mare, 1937ulei, placaj, 32 × 44,7 cm semnat st. jos: alex Pælincaø. Baia Mare 937


Nagybányai utca, 1937olaj, falemez, 32 × 44,7 cm j.b.l.: alex Pælincaø. Baia Mare 937


Capidan reuøeøte sæ se individualizeze în peisajul artei transilvænene îmbinând cu succes tradiflia picturii româneøti cu lecfliile øcolii müncheneze. În lu-crarea de faflæ se simte predilecflia sa pentru detalii, nota realistæ în care trateazæ bæieflelul de lângæ felinar, familiarismul, intimismul cadrului, toateacestea legându-l incontestabil de mizele artei müncheneze, precum øi de savoarea pastei øi cromaticii picturii româneøti.

Az erdélyi mûvészetben Pericle Capidant a román festészeti hagyományok és a müncheni akadémiai tanítás társítása egyéníti. A Medgyesi utca címûfestményen megfigyelhetõ a részletezõ realista viszonyulás, amellyel egy életjelenetet ragad meg – a villanyoszlopnál álló gyermeket –, amely számosMünchenben iskolázott mûvész életképeihez hasonlítható, azonban a pasztózus, bõséges festésmód a román kolorizmus hagyományaihoz köti.

18

15.Elena POPEA (1879–1941)

Autoportret ulei, carton, 39,8 × 29,8 cm semnat dr. jos: E. PopeaProvenienflæ: Colecflia Dr. Bologa, Cluj


Önarcképolaj, karton, 39,8 × 29,8 cm j.j.l.: E. PopeaProveniencia: Dr. Bologa gyûjteményébõl, Kolozsvár


16. Petru FEIER (1912–1985)

Femeie în grædinæulei, carton, 40,4 × 32,9 cm semnat dr. jos: P. Feier


Nõ a kertbenolaj, karton, 40,4 × 32,9 cm j.j.l.: P. Feier


19

17. Aurel CIUPE (1900–1988)

Autoportret, 1966 ulei, pânzæ, 63 × 73 cm, semnat dr. sus: A. CiupeExpus: Expoziflia retrospectivæ Aurel Ciupe, 1975, Sala Dalles, Bucureøti. Expoziflia Aurel Ciupe øi Maria Ciupe, 1969, Muzeul de Artæ Cluj.


Önarckép, 1966 olaj, vászon, 63 × 73 cm, j.j.f.: A. CiupeKiállítva: Aurel Ciupe gyûjteményes kiállításán, 1975, Sala Dalles, Bukarest.Aurel Ciupe és Maria Ciupe közös kiállításán, kolozsvári Mûvészeti Múzeum.


20

19.KRIZSÁN János (1866–1948)

Dealuri bæimæreneulei, pânzæ, 57 × 75 cm semnat st. jos: Krizsán János


Nagybányai dombokolaj, vászon, 57 × 75 cm j.b.l.: Krizsán János


18.FERENCZY Valér (1885–1954)

Sat transilvanulei, pânzæ, 49,4 × 67,8 cmsemnat dr. jos: FERENCZY VALÉR


Erdélyi faluolaj, vászon, 49,4 × 67,8 cmj.j.l.: FERENCZY VALÉR


21

20.NAGY Oszkár (1893–1965)

Stradæ la Baia Mare cu turnul Øtefan ulei, placaj, 49,7 × 87,8 cmsemnat st. jos: Nagy Oszkár


Nagybányai utca az István-toronnyalolaj, falemez, 49,7 × 87,8 cmj.b.l.: Nagy Oszkár


O importantæ colecflie clujeanæ(LOTURILE 21–34)

Colecflia din licitaflia noastræ prezintæ în premieræ un numær impresionant de mare de lucræri de Teodor Harøia øi IoanSima, doi dintre cei mai renumifli pictori clujeni. Alæturi de opere majore realizate în ulei, prezentæm øi graficæ øi caietul deschifle al lui Harøia, cu desene realizate la Gilæu.

„Teodor Harøia e un mare pictor øi aduce […] o iarnæ cu zæpadæ verde, sub copaci înnebunifli de frunza ce s-a dus

pe lacrima spartæ-n dinfli. N-am væzut de mult – øi umblu! – atâta mândrie ruptæ pe culori aspre, Transilvania în

mâinile lui Teodor Harøia e un flinut situat în Nordul Mærului, mireasmæ aøternutæ pe masæ de lemn øi muøcatæ cu

guræ de om sænætos, care trosneøte aerul în deøte fæcându-l sæ cânte.” (Fænuø Neagu, 1975)

„Pictura luminoasæ, caldæ, liricæ a lui Ioan Sima se situeazæ în cea mai bunæ tradiflie a artei noastre tocmai prin

predilecflia pentru coloritul viu, poetic, armonios.” (Petru Comarnescu, 1964)

„[...] decorativitatea intimæ îl înrudeøte cu lumea lui Bonnard. Arta lui, însæ, e tipic româneascæ. Locul sæu – cu

specificul profil trecut prin arta francezæ – este printre maeøtrii post-impresioniøti români.” (Lajos Végvári, 1973)

Egy jelentôs kolozsvári gyûjteménybôl(21–34. TÉTEL)

Az aukción korábban soha nem látott számban kerülnek kalapács alá a két kedvelt kolozsvári festõ – Teodor Harøia ésIoan Sima – alkotásai. Kiemelkedõ olajfestményeik mellett grafikáik, valamint Harøia gyalui rajzfüzete is szerepel.

„Teodor Harøia nagy festô, és […] zöld havú telet hoz és csupasz fákat, amelyek siratják leveleiket. Nem láttam –

noha járok! – ennyi zord színekbe öntött büszkeséget. Erdély Teodor Harøia kezében egy olyan tartomány, amely

Észak-Almában fekszik, faasztalra helyezett csoda, melybôl egészséges ember harap, ujjain végig csorog a friss leve-

gô és énekelni kezd.” (Fænuø Neagu, 1975)

„Ioan Sima fényes, meleg, lírai festészete mûvészetünk legnemesebb hagyományain alapszik, fôképpen az élénk,

költôi és harmonikus színhasználatnak köszönhetôen.” (Petru Comarnescu, 1964)

„[...]a bensôséges dekorativitás Bonnard világához közelíti (Simát). Az ô mûvészete azonban tipikusan román. Helye

– a francia mûvészetbôl merített hatásokkal együtt – a román posztimpresszionisták között van.” (Végvári Lajos, 1973)

22

23


Naturæ staticæ cu cepe ulei, pânzæ, 20,5 × 37 cm semnat dr. sus: T. Harøia


Csendélet hagymákkal olaj, vászon, 20,5 × 37 cm j.j.f.: T. Harøia


21.Ioan SIMA (1898–1985)

Anemone mov ulei, carton, 33,5 × 44 cmsemnat dr. jos: I. Sima


Lila szellõrózsa olaj, karton, 33,5 × 44 cmj.j.l.: I. Sima


24


Caiet de schifle, 1968creion, hârtie, 17 × 24 cmdatat pe copertæ: 1968 Gilæu


Vázlatfüzet, 1968ceruza, papír, 17 × 24 cmkeltezve a borítón: 1968 Gilæu


25

24.Ioan SIMA (1898–1985)

Bujori, 1943 acuarelæ, hârtie, 29,7 × 42 cmsemnat dr. jos: I. Sima 943


Bazsarózsák, 1943 akvarell, papír, 29,7 × 42 cmj.j.l.: I. Sima 943


26

25.Ioan SIMA (1898–1985)

Ploaie de aur, 1965ulei, carton, 35,8 × 49,5 cmsemnat la mijloc jos: I. Sima 965


Aranyesõ, 1965olaj, karton, 35,8 × 49,5 cmj.k.l.: I. Sima 965


27


Primævaræulei, carton, 31,7 × 50 cm semnat dr. jos: T. HarøiaPe verso o eboøæ cu titlul: Pârâu


Tavaszolaj, karton, 31,7 × 50 cm j.j.l.: T. HarøiaA hátán tanulmány: Patak


28

28. Teodor HARØIA (1914–1987)

Flori în ulcior ulei, carton, 49 × 39,8 cmsemnat dr. jos: T. Harøia


→

Virágok korsóban olaj, karton, 49 × 39,8 cmj.j.l.: T. Harøia


27.Ioan SIMA (1898–1985)

Gælbenele, 1945ulei, carton, 37 × 51,5 cmsemnat dr. jos: I. Sima 1945


Körömvirág, 1945olaj, karton, 37 × 51,5 cmj.j.l.: I. Sima 1945


30


Parc ulei, carton, 26 × 35,5 cmsemnat dr. jos: T. Harøia


Park olaj, karton, 26 × 35,5 cmj.j.l.: T. Harøia


31


Iarnæ la Stana, 1968ulei, carton, 48 × 59,5 cm, semnat dr. jos: T. HarøiaExpus: Expoziflia de Arte Plastice din Cluj, 1968, Cluj-Napoca.Expoziflia Teodor Harøia, 25.X.–11.XII.1975, Muzeul Târgu-Mureø.


Sztánai tél, 1968olaj, karton, 48 × 59,5 cm, j.j.l.: T. HarøiaKiállítva: Kolozsvári Tartományi Kiállítás, 1968, Kolozsvár.Teodor Harøia egyéni kiállítása, 1975. XII.11–X.25, Marosvásárhelyi Múzeum.


Iarnæ la Stana. Lucrarea a fost expusæ în anul 1975 la Muzeul de artæ dinTârgu-Mureø. Momentul preferat de pictor este acela când cerul e înnorat øiia o culoare gri matæ, ce reflectæ nuanfle de albastru øi ocru, pe o zæpadæ deun ,,alb diafan de o glacialæ respiraflie” (Negoiflæ Læptoiu), cu scopul de a evi-ta contrastul. Harøia obiønuia sæ asocieze 3-4 culori deodatæ, pe care le ar-moniza, având capacitatea de a echilibra impulsurile propriei træiri cu respi-raflia vieflii organice a obiectelor. Mai mult, artistul redæ luminile øi umbreleprin culoare, procedeu asemænætor cu cel al lui Petraøcu. Rezultatul este unpeisaj de iarnæ glacial, încærcat de sensibilitatea liricæ a pictorului.

A Sztánai tél olajfestmény szerepelt Teodor Harøia 1975-ben a Marosvásár-helyi Mûvészeti Múzemban megrendezett kiállításán. Harøia a számára egyiklegkedvesebb hangulatot, egy borongós téli nap szín- és fényjátékait ragadtameg. Egyidejûleg 3–4 szín társításával és harmonizálásával sikerült gyorsanjellemezni a látványt és kifejezni saját lelkiállapotait. Ugyanakkor, Petraøcu-hoz hasonló módon, a fényeket és árnyékokat is színekkel jellemzi. Az eredményegy dinamikus tájkép, amelyben a csikorgó tél látványán túl a mûvész líraiérzékenysége érezhetõ.

32


Ulcioare øi mere ulei, carton, 26 × 35 cmsemnat dr. jos: T. HarøiaPe verso o eboøæ cu titlul: Peisaj citadin


Kancsók és almákolaj, karton, 26 × 35 cmj.j.l.: T. HarøiaA hátán tanulmány: Városkép


32. →Ioan SIMA (1898–1985)

Garofifle în ulcior ulei, pânzæ, 50 × 40 cmsemnat st. jos: I. Sima


Szegfûk korsóban olaj, vászon, 50 × 40 cmj.b.l.: I. Sima


34

Desenele pictorilor

Desenul este un exercifliu obligatoriu al oricærui artist preocupat de explorarea spafliului plastic. Selecflia generoasæ de artægraficæ oferitæ de Galeria Quadro este centratæ de aceastæ datæ cu precædere pe opere realizate în perioada interbelicæ,dar øi ulterior, cu un accent particular asupra creafliei unor pictori transilvæneni. În urma analizei acestui material diversøi de bunæ calitate se constatæ coexistenfla studiului pregætitor øi a desenului autonom, destinat expozifliilor øi colecfliona-rilor. Pictor øi pedagog, CATUL BOGDAN a fost profesor la Øcoala de arte frumoase din Cluj din 1926 pânæ în 1933, când semutæ la Timiøoara. Portretul de femeie (1933), dedicat prietenului scenograf Walter Wiedmann, relevæ, prin tratarea mo-numentalæ, preocupærile sale pentru pictura muralæ pe care o studiase în Franfla. Portretul pictorului Tasso Marchini(1934) este o versiune la un portret în acuarelæ aflat la Muzeul de Artæ din Timiøoara. Linia incisivæ cu duct modulat,haøurile clare, distincte, delimiteazæ onctuos figura cu træsæturi specifice, asiatice a modelului. ØTEFAN DIMITRESCU figu-reazæ cu Bragagerie la Balcic (1926–1930), unde efectele de luminæ orbitoare sunt precizate de linii subfliri trasate cupenifla, accentuate armonic de pete de laviu. Vâna de ilustrator a lui ANASTASE DEMIAN se face simflitæ în compoziflia tipvignetæ cu douæ orientale (1930–1935), în care femeile lascive par a fi mai degrabæ douæ elegante europene travestite.Peisajul cu palat realizat probabil la Mogoøoaia (1955–1960) de LUCIAN GRIGORESCU confirmæ o datæ în plus apetenflaartistului pentru o formulæ proprie de impresionism târziu. Suita de desene pregætitoare pentru diverse compoziflii ale luiTEODOR HARØIA permite accesul în atmosfera intimæ a atelierului unde se plæmædesc alla prima ideile viitoarelor compo-ziflii pictate.Dupæ mobilizarea la al doilea ræzboi balcanic (1913), IOSIF ISER este cucerit de pitorescul vieflii tætarilor øi de lumina Do-brogei, subiecte recurente în opera lui de mai târziu. Acuarela înfæfliøând Trei tætæroaice aøezate în cerc (1921–1922),masive, piramidale øi imuabile, face parte dintr-o serie ce urmæreøte redarea primitivitæflii primordiale. Un subiect dificilcum este cel al surprinderii unui copil dormind este o probæ de virtuozitate pentru NAGY IMRE, care într-un desen în cærbu-ne din 1957, reuøeøte prin câteva linii sinuoase de contur sæ fixeze o atmosferæ blândæ, domesticæ. NAGY ISTVÁN transfe-ræ un sentiment tragic Peisajului cu copaci desfrunzifli în amurg sau o corporalitate senzualæ Femeii citind, opere din peri-oada anilor ’20. Bætrân øi istovit de greutæflile ræzboiului, THEODOR PALLADY înregistreazæ dezastrele bombardamentelor în Bucureøti: dinstrada Sfinflii Apostoli, în mai 1944 mai erau în picioare calcane distruse, pivnifle ca niøte gæuri negre, dezolante, mormanede moloz, totul descris cu minimum de mijloace plastice. În peisajul Vedere a Bisericii din Siliøtea (1927), GHEORGHE PETRAØCU se înscrie pe linia aceleiaøi precizii aproape topo-grafice, temperatæ de tonalitæflile calde ale laviului de acuarelæ. Autoportret – Clovn atribuit lui EUGEN PASCU relevæ mâ-na unui maestru în distribuirea acuarelei øi a prezerværii albului hârtiei. Pictor, dar øi dedicat profesor de desen, SZOPOSSÁNDOR are o væditæ predilecflie demonstrativæ, peisajul sæu cu Stradæ din Dej (1925) probând calitæfli compoziflionale,grija pentru pitoresc, dar øi o investigaflie de tip etnografic. Cu precædere gravor, GY. SZABÓ BÉLA figureazæ în actualaselecflie cu douæ remarcabile desene: o Periferie clujeanæ (1937), un desen în tuø ce aminteøte de o caligramæ orientalæ,atât prin perspectiva din zborul pæsærii, cât mai ales prin ritmul sacadat al desenul de contur. Un alt peisaj din acelaøi ana fost realizat în peninsula Vouliagmeni din estul Atenei, renumitæ pentru lacul ei balnear.La selecflia desenelor se adaugæ douæ linogravuri rare de HANS MATTIS TEUTSCH: Bærbat în peisaj øi Dealuri, copaci øitufiøuri, ambele din 1917, perioada primului sæu album, publicat de editura revistei „Ma”. Artistul este un maestru al con-trastelor de alb-negru, aduse la viaflæ prin tæieturi energice øi rafinat orchestrate, ce determinæ acorduri øi ritmuri simili-muzicale, ce vor deveni în curând constante definitorii ale viziunii sale. Ultima operæ inclusæ în aceastæ secfliune este Capul de bætrân (1950–1955) de WALTER WIEDMANN øi aparfline natura-lismului obsedantului deceniu al anilor ‘50, lucrat cu o tuøæ largæ, consistentæ øi evocatoare.

Mariana Vida

35

33. Gheorghe PETRAØCU (1872–1949)

Vedere a bisericii din Siliøteaacuarelæ, tuø, hârtie, 21 × 30 cmsemnat dr. jos: Biserica în Siliøtea, Gh. Petraøcu


Templom akvarell, tus, papír, 21 × 30 cmj.j.l.: Biserica în Siliøtea, Gh. Petraøcu


36

Festôk grafikái

A rajz minden mûvész kötelezõ gyakorlata kell hogy legyen, ha a tér tanulmányozására törekszik. A Quadro Galéria által nyújtott grafikai válogatás elsõsorban a két világháború között született alkotásokra helyezi ahangsúlyt, ám néhány ezután készült munka is látható, elsõsorban erdélyi alkotóktól. Ezen változatos, ugyanakkor minõsé-gi válogatás alapján megállapítható a tanulmány jellegû rajz és a független stílus együttélése.CATUL BOGDAN festõ és pedagógus volt, 1926 és 1933 között a kolozsvári Szépmûvészeti Iskola tanára. Ezután Temes-várra költözött. Nõi arckép címû, 1933-ban készült rajzát barátjának, Walter Wiedmannak ajánlotta. A monumentáliskéntható megvalósítás jelzi, hogy továbbra is foglalkoztatta a freskófestés, amelyet Franciaországban tanult. Tasso Marchinifestõmûvész portréja címû tusrajza (1933) egy, a temesvári Mûvészeti Múzeumban található akvarelljének változata. Azéles, modulált vonalak, a jól kivehetõ vonalazás jól kiemeli a sajátos ázsiai jellemzõkkel ábrázolt modellt. ØTEFAN DIMITRESCU Kölessörfõzde Balcicban címû képével (1926–1930) van jelen a kiállításon. A vakító fényhatástvékony, tollheggyel húzott vonalakkal hangsúlyozza, ehhez társulnak remek összhangban a lavír-foltok. ANASTASE DEMIAN illusztrátori vénáját egy vignetaszerû kompozíció bizonyítja (1930–1935), melyeknek buja nõi alakjaielegáns európai álruhába bújtatottak. A Mogoøoaia (1955–1960) címû akvarell alátámasztja LUCIAN GRIGORESCU sajátos késõi impresszionisztikus ábrázo-lásmódját. TEODOR HARØIA különbözõ munkákat elõkészítõ rajzainak csokra betekintést nyújt a mûterem bensõséges légkörébe.Ezeken az alla prima ötletek burjánzanak. A második balkáni háborús toborzások után (1913) IOSIF ISERt elbûvöli a tatárok festõi életmódja és Dobrudzsa fényei,mindezeket késõbb fel is fedezzük alkotásaiban. A Három tatár lány címû akvarellen (1921–1922) piramisszerûen körbehelyezi alakjait, ezek erõteljesek, mozdíthatatlanoknak tûnnek. A kép annak a sorozatnak a része, amely az õsiesség vissza-adására törekszik. NAGY IMRE számára virtuóz kihívás volt az alvó gyermek tetten érése: 1957-ben pár ceruzavonással sikerül családias, sze-líd hangulatot teremtenie ezzel a képével. NAGY ISTVÁN Tájkép fákkal címû pasztelljén tragikus hangulatot ragad meglecsupaszított fáival, míg az Olvasó nõk címû, a húszas években készült munka maga a megtestesült érzékiség. A megöregedett és a háborúba belefáradt THEODOR PALLADY Bukarest bombázását örökíti meg 1944 májusában, aSfinflii Apostoli utcában, ahol még ott voltak a lerombolt tûzfalak, a pincék fekete lyukként tátongtak, és mindenütt tör-melék tornyosult. Mindezt a lehetõ legkevesebb eszközzel ábrázolja. GHEORGHE PETRAØCU A siliøteai templom (1927) címû képe remek példája a mûvészre jellemzõ, már-már topográfiai pon-tosságú alkotásoknak. Ezt is az akvarell-lavír meleg tónusai uralják. EUGEN PASCU Bohóc címû önarcképe olyan mester kezét dicséri, aki érti az akvarellek alkalmazásának módját, ugyan-akkor az eredeti felület, a papír fehérjének megõrzését is fontosnak tartja.A festõ és elhivatott oktató SZOPOS SÁNDOR Dési utca címû képe (1925) a kompozíciós felépítés remeke, amelyben fon-tos szerepet kap a látvány, de a szociográfiai hûség is. GY. SZABÓ BÉLA két figyelemfelkeltõ rajzzal szerepel ebben a gyûjteményben. A Kolozsvári külváros címû alkotás (1937)tusrajz, mely a keleti kaligrammákra emlékeztet, elsõsorban a kontûrök révén. Gy. Szabó Béla másik tájképe Athéntól ke-letre, a Vouliagmeni félszigeten készült, amely fürdõhelyérõl ismert, a grafikus korai idõszakának nagyvonalú pasztelljeiközül való.A válogatáshoz tartozik két ritka MATTIS TEUTSCH JÁNOS linómetszet is: Férfi tájban és Dombok, fák és bokrok – mind-kettõ 1917-bõl, a „Ma” által kiadott elsõ album idejébõl. A mûvész a fekete-fehér kontrasztok mestere, amelyeket erõteljes ésharmonizált vonásokkal életre kelt. A zenei ritmusok, amelyek a metszeteken felismerhetõek, hamarosan mûvészetének ál-landó ismertetõjegyeivé válnak. Ebben a remek gyûjteményben látható WALTER WIEDMANN Öreg ember feje (1950–1955) címû munkája is, amely azötvenes évek naturalizmusához sorolható, egyik legszembetûnõbb jellemzõje pedig a széles ecsetkezelés.

Mariana Vida

37

34. Theodor PALLADY (1871–1956)

Strada Sf. Apostoli, 1949acuarelæ, creion, hârtie, 22,3 × 33,5 cmsemnat dr. jos: Pallady 5.V.49 Strada- SfApostoli


Sf. Apostoli utca, 1949akvarell, ceruza, papír, 22,3 × 33,5 cmj.j.l.: Pallady 5.V.49 Strada- Sf Apostoli


38

Aba-Novák Vilmos: Margine de pædure, 1911

În ultima vreme au devenit foarte cæutate øi lucrærile timpurii ale lui Aba-Novák Vilmos. În 2006, impresionanta mono-grafie semnatæ de Molnos Péter, pe urmæ în 2008 marea retrospectivæ realizatæ la MODEM în Debrecen l-au prezentatpe artist ca un geniu exploziv încæ din primii ani ai creafliei, care stæpânea instrumentarul picturii încæ din ultimii ani aiadolescenflei. Lucrærile timpurii ne aratæ totuøi, prin stil øi tematicæ, un alt artist decât cel pe care îl cunoaøtem bine. Aceas-tæ perioadæ extrem de importantæ din punctul de vedere al creafliei artistului a fost prezentatæ în douæ expoziflii.Pictura Margine de pædure este datatæ 1911. În aceastæ perioadæ se pregætea deja pentru cariera de artist, deøi pærinfliisæi ar fi dorit sæ aleagæ o meserie mai burghezæ. Conflictul din familie a fost rezolvat prin obflinerea diplomei de profesorde desen. Tabloul este marcat de tradiflia picturii secolului 19 øi de cæutærile lui Aba-Novák. Artistul era ataøat de aceastæ piesæ,pæstrând-o multæ vreme în colecflia proprie, ca abia la sfârøitul anilor 1930 aceasta sæ ajungæ la un prieten de familie, dr.Szekeres János. Lucrarea a reprezentat obiectul unui schimb, Aba-Novák plætind cu aceasta parflial preflul terenului cum-pærat la Buda, pe Ferenc-hegy, unde în 1940 va construi o vilæ øi un atelier øi unde va øi muri în 1941.Definirea exactæ a locului reprezentat nu este uøor. Putem doar presupune cæ reprezintæ Ferenc-hegy din Buda, care înacea perioadæ era complet neconstruitæ øi a reprezentat locul ieøirilor de sfârøit de sæptæmânæ. În acelaøi timp însæ pictu-ra sugereazæ øi atmosfera ardeleneascæ, mai precis bæimæreanæ. Indiferent de peisajul care l-ar fi impresionat pe artist, avem de a face cu o lucrare generos realizatæ, în care influenfla Øco-lii de la Baia Mare se simte færæ echivoc. Margine de pædure este o piesæ de cotituræ în cariera lui Aba-Novák Vilmos, în careartistul contopeøte sensibilitæflile øi caracteristicile stilistice ale Øcolii de la Baia Mare.

Kováts Kristóf

Aba-Novák Vilmos: Erdôrészlet, 1911

Aba-Novák Vilmos egészen korai mûvei is felértékelõdtek az utóbbi idõben. A 2006-ban megjelent, Molnos Péter általjegyzett nagymonográfia és a 2008-as MODEM-beli kiállítás olyan átható erejûnek és a kezdetektõl kirobbanó tehet-ségnek mutatta Aba-Novákot, akinek festõi fejlõdésében már az egészen korai munkái is megmutatták a kvalitást, a fes-tõi eszközrendszer tökéletes birtoklását. Festõi stílusa, témaválasztásai, mûvészi üzenetei ezekben a korai munkáibanegészen más festõt vetítettek elõre, mint amilyen irányt késõbb mûvészete befutott. Éppen ezt a mûtörténetileg is fontoskorszakot helyezte elõtérbe két kamarakiállítás is a közelmúltban. Az Erdõrészlet címû kép keletkezésének éve 1911. Ekkor már tudatosan készült a mûvészpályára, de szülei inkább polgárifoglalkozás felé terelték, amely konfliktust a Képzõmûvészeti Fõiskolán a rajztanárképzõ elvégzése oldotta föl. A kép fes-tésekor az elsõ világháborús frontszolgálatát megelõzõ alkotói korszakát figyelhetjük meg, ezt döntõ módon a XIX. száza-di festõi hagyományokhoz való kötõdés, a stíluskeresés jellemzi. A kép érzelmileg is igen közel állt Aba-Novákhoz, hosszúideig tartotta saját tulajdonában, ezt követõen csak az 1930-as évek végén került a család barátjához, dr. SzekeresJánoshoz. A kép igazi valutaként szolgált, mert Aba-Novák részben ezzel egyenlítette ki a dr. Szekerestõl vásárolt budai,Ferenc-hegyi telek árát, amelyen 1940-ben felépítette mûtermes villáját, és amelyben 1941-ben meghalt.A kép alapjául szolgáló táj meghatározása nem könnyû. Csak feltevések vannak arra, hogy a budai, közelebbrõl Ferenc-hegyi tájat jeleníti meg, amely abban az idõben teljesen beépítetlen és gyakori kirándulási helyszíne volt a korabeli csalá-di hétvégéknek. Ugyanakkor a kép látványa erdélyi, közelebbrõl nagybányai hangulatot is felidéz. Akármelyik látvány ésélmény alapozta is meg ezt a tájképet 1911-ben, az biztosan állítható, hogy alaposan kidolgozott mû született, amely anagybányai festõi hagyományok alapvetõ és földolgozott, mûvészileg megérlelt hatását mutatja. Világos példája ez a képannak, ahogyan egy más mûvészi pályát befutó mûvész magába olvasztja a 19–20. századi magyar festészeti hagyomá-nyok egyik legmeghatározóbbját, a nagybányaiak tájszemléletét, érzékenységét.

Kováts Kristóf

39

35.ABA-NOVÁK Vilmos (1894–1941)

Margine de pædure, 1911ulei, pânzæ caøeratæ pe carton, 54,5 × 68 cmsemnat st. jos: ABA-NOVÁK 911Provenienflæ: din colecflia Ing. Szekeres János Certificat de autenticitate: Kováts Kristóf (nepotul lui Aba-Novák Vilmos), 7 august 2009. Expus: Magyar Nemzeti Galéria, Budapest – Damjanich Múzeum, Szolnok, 1962. A Barbár Zseni. Aba-Novák Vilmos életmû-kiállítása, 2008, MODEM,Debrecen.Aba Novák Early, 2010, Tégláskerti Református Toronytemplom, Debrecen.„A kezdet” Aba-Novák korai munkái, Leányfalu, Budapest, 2010. Reprodus: Aba-Novák Early, Debrecen, 2010.


Erdõrészlet, 1911olaj, kartonra kasírozott vászon, 54,5 × 68 cmj.b.l.: ABA-NOVÁK 911Proveniencia: Szekeres János mérnök gyûjteményébõl.Atteszt: Kováts Kristóf (Aba-Novák Vilmos unokája) – 2009. augusztus 7.Kiállítva: Magyar Nemzeti Galéria, Budapest–Damjanich Múzeum, Szolnok, 1962. A Barbár Zseni. Aba-Novák Vilmos életmû-kiállítása, 2008, MODEM, Debrecen.Aba Novák Early, 2010, Tégláskerti Református Toronytemplom,Debrecen.„A kezdet”. Aba-Novák korai munkái, Leányfalu, Budapest, 2010. Reprodukálva: Aba-Novák Early, Debrecen, 2010.


40

38.Afiøul expozifliei Demian, Szolnay, Widmann, 1925tipærituræ, 63 × 62,8 cmsemnat st. jos: demian


Demian, Szolnay, Widmann csoportos kiállításának plakátja, 1925nyomtatvány, 63 × 62,8 cmj.j.l: demian


37.Expoziflia Bogdan, Ciupe,Cornea, Demian, Ladea,Servatius, Szolnay, Widmann, Cluj, 1933tipærituræ, 31,3 × 23,7 cmsemnat dr. jos: demian


Bogdan, Ciupe, Cornea,Demian, Ladea, Servatius,Szolnay, Widmann kiállítás,Kolozsvár, 1933nyomtatvány, 31,3 × 23,7 cmj.j.l.: demian


Afiøe de Anastase DEMIAN (1899–1977) plakátok

36.Expoziflia artiøtilor plastici ardeleni, Cluj, 1930tipærituræ, 47,5 × 31,6 cm, nesemnat


Erdélyi képzõmûvészek kiállítása, 1930nyomtatvány, 47,5 × 31,6 cm, j.n.


41

40.Eugen PASCU (PÁSZK Jenõ)(1895–1948)

Scenæ arcadianæ, 1922aquaforte, hârtie, 30 × 21,6 cmsemnat dr. jos: Pászk Jenõ 1922 NB.Tiraj de probæ


Árkádiai jelenet, 1922rézkarc, papír, 30 × 21,6 cmj.j.l: Pászk Jenõ 1922 NB próbanyomat


39.Anastase DEMIAN(1899–1977)

Odalisce tuø, hârtie, 10,4 × 20,2 cmsemnat st. jos: demian


Odaliszkektus, papír, 10,4 × 20,2 cmj.b.l.: demian



42

41.FESZT László (1930)

Cei trei Magi, 1965colografie, hârtie, 45,5 × 52,3 cmsemnat dr. jos: Feszt László 1965


Három Királyok, 1965kollográfia, papír, 45,5 × 52,3 cmj.j.l.: Feszt László 1965


42. Ioan BUNUØ (1952)

Naturæ staticæ cu gutui, 1999linogravuræ, hârtie, 23,5 × 32 cmsemnat dr. jos: Bunus 1999


Csendélet birsalmával, 1999linómetszet, papír, 23,5 × 32 cmj.j.l.: Bunus 1999


43

44.Victor CIATO (1938)

Protoplasma, 1966tehnicæ mixtæ, 45 × 59,5 cm semnat st. jos: Ciato ’66


Protoplazma, 1966vegyes technika, 45 × 59,5 cm j.b.l.: Ciato ’66


43.Victor CIATO (1938)

Naturæ staticæ cu vase sparte, 1966tehnicæ mixtæ, 35 × 47 cmsemnat dr. jos: Ciato ’66


Csendélet törött edényekkel, 1966vegyes technika, 35 × 47 cmj.j.l.: Ciato ’66


44

45.Constantin FLONDOR (1936)

Cer, 2009ulei, pânzæ, 80 × 60 cm semnat jos la mijloc: Flondor


Ég, 2009olaj, vászon, 80 × 60 cm j.k.l.: Flondor


45

46.KANCSURA István (1941)

Deal la Mænæstireniulei, pânzæ, 40,3 × 55,3 cm semnat dr. jos: KANCSURA


Gyerõmonostori dombolaj, vászon, 40,3 × 55,3 cmj.j.l.: KANCSURA


46

47.Cornel BRUDAØCU (1937)

Peisaj în amurg, 1980ulei, pânzæ, 55 × 60 cm, semnat dr. jos: Brudaøcu


Alkonyat, 1980olaj, vászon, 55 × 60 cm, j.j.l.: Brudaøcu


47

48.KANCSURA István (1941)

Buchet de floriulei, pânzæ, 49,5 × 50 cm, semnat dr. jos: KANCSURA


Virágcsokorolaj, vászon, 49,5 × 50 cm, j.j.l.: KANCSURA


48

49.Ioan SBÂRCIU (1949)

Pædure de cenuøæ (din ciclul Peisaj Transilvan), 2007ulei, pânzæ, 100 × 70 cm, semnat: SION


Hamuerdõ (az Erdélyi táj címû sorozatból), 2007olaj, vászon, 100 × 70 cm, j.: SION


„Este vorba despre peisaje interioare, deoarece este

mai puflin vorba despre descriere de peisaj, øi mai

mult proiecflie interioaræ. Sigur existæ un impuls na-

tural, priveliøtea existæ, dar ea se lasæ prinsæ în pla-

sa subiectivitæflii creatoare.”

(Dan Hæulicæ)

„A lélek tájairól van szó, nem tájleírásról, noha van

egy természetes impulzus, a látvány adott, de hagyja

magát, hogy az alkotó szubjektivitás hálójába essen”.

(Dan Hæulicæ)

50

50.JECZA Péter (1939–2009)

Potir. Tors, 1998 bronz, 35,5 × 15 × 12 cmProvenienflæ: col. Jecza, Timiøoara


Kehely. Torzó, 1988bronz, 35,5 × 15 × 12 cm Proveninencia: Jecza-gyûjtemény, Temesvár


51.JECZA Péter (1939–2009)

Cub îmbræfliøat mic, 2001bronz, 11 × 10 × 10 cmnesemnatProvenienflæ: col. Jecza, Timiøoara


Kis összefonódó kocka, 2001bronz, 35,5 × 15 × 12 cm j.n.Proveninencia: Jecza-gyûjtemény, Temesvár


51

52.SZERVÁTIUSZ Jenõ (1903–1983)

Nud, 1967Lemn de tisæ, soclu de alabastru, statuia:39 × 7 × 8 cm, soclu: 7 × 8 × 7,5 cmSemnat øi datat: SZERVÁTIUSZ J 1967


Akt, 1967tiszafa, alabástrom talapzat, szobor: 39 × 7 × 8 cm, talapzat: 7 × 8 × 7,5 cmSemnat øi datat: SZERVÁTIUSZ J 1967


52

54.BENCZÉDI Sándor (1912–1971)

Cap de copil, 1982 piatræ, 15,5 × 19,5 × 11 cm semnat: BS 1982Bibliografie: Banner Zoltán: Benczédi Sándor.Kriterion, Bucureøti, 1984.


Gyermekfej, 1982homokkõ, 15,5 × 19,5 × 11 cm j.: BS 1982Irodalom: Banner Zoltán: Benczédi Sándor.Kriterion, Bukarest, 1984.


53.LÖVITH Marc Egon(1923–2009)

Bust de femeieteracotæ, 33 × 15,5 × 28,5 cm nesemnat


Nõi mellszoborterrakotta, 33 × 15,5 × 28,5 cm j.n.


53

55.Romul LADEA (1901–1970)

Femeieteracotæ, 41 × 20 × 17 cmsemnat: LADEAMenfliune: teracota prezintæ o fisuræ corectatæ.


Nõterrakotta, 41 × 20 × 17 cmj.: LADEAMegjegyzés: a szobron kijavított repedés látható.


54

56.Romul LADEA (1901–1970)

Cloøcabronz, diametrul: 40 cmnesemnatPublicat: Dorian Grozdan, Romul Ladea øi lumea lui cuprinzætoare. Editura Facla, Timiøoara, 1979.Provenienflæ: col. Virgil Birou, Timiøoara


Cloøcabronz, átmérõ: 40 cm j.n.Publikálva: Dorian Grozdan: Romul Ladea øi lumea lui cuprinzætoare. Editura Facla, Timiøoara, 1979.Proveniencia: Virgil Birou gyûjteménye, Temesvár


55

58.Catul BOGDAN (1897–1978)

Portretul lui Tasso Marchini, 1934tuø, hârtie, 20 × 16 cm, semnat st. jos: CB 934


În cazul portretului lui Tasso Marchini, artistul-profesor al tânærului Marchini reuøeøte ofoarte bunæ individualizare a personajului. Intræ în caracter, punctând træsæturile distinc-tive, prevestind în acelaøi timp tragedia geniului picturii clujene, Tasso Marchini, decedatprematur, în 1936, la numai 29 de ani. Lucrærile lui Ladea øi Bogdan prezente în licitafliearatæ modul în care contemporanii – inclusiv profesorii – l-au considerat pe Tasso Marchinidrept persoana carismaticæ a cercului Øcolii de Belle Arte.

Tasso Marchini portréja, 1934tus, papír, 20 × 16 cm, j.b.l.: CB 934


Tasso Marchini portréja esetében a mûvésznek – a fiatal Tasso Marchini tanárának – reme-kül sikerül megszemélyesítenie a fiatal festõt. Megragadja jellegzetes arcvonásait, ugyan-akkor azonban elõrevetíti a kolozsvári festõgéniusz tragédiáját, aki idõ elõtt, 1936-ban, alig29 évesen távozott az élõk sorából. Ladea és Bogdan aukción szereplõ mûvei jelzik, hogyTasso Marchinit kortársai – tanárai is – a kolozsvári Belle Arte iskola karizmatikus alakjánaktekintették.

57.Romul LADEA (1901–1970)

Portretul lui Tasso Marchini, 1936Ipsos, 26 × 23 cm, NesemnatProvenienflæ: col. Virgil Birou, Timiøoara


Portretul a fost realizat pentru monumentul funerar al artistu-lui T. Marchini, decedat la 29 de ani la Arco di Trento, unde sepæstreazæ placheta în bronz realizatæ de Ladea. Placheta pro-vine din colecflia scriitorului Virgil Birou, bun prieten atât cuLadea cât øi cu Tasso Marchini.Bibliografie: Murádin Jenõ: Tasso Marchini.Cluj–Budapesta, 2007.

Tasso Marchini portréja, 1936Gipsz, 26 × 23 cm, j.n.Proveninencia: Virgil Birou gyûjteménye, Temesvár


A portrét a 29 évesen elhunyt és Arco di Trentóban elteme-tett Tasso Marchini festõ síremlékére mintázta Romul Ladea.Az elkészült bronzplakett gipszváltozata Virgil Birou írónak,Ladea és Marchini barátjának a gyûjteményébõl származik.Irodalom: Murádin Jenõ: Tasso Marchini. Kolozsvár–Budapest, 2007.

56

59.Eugen GÂSCÆ (1908–1989)

Podul, 1930acuarelæ, hârtie, 40 × 50 cmsemnat øi datat dreapta jos: Gâscæ 1930


Híd, 1930akvarell, papír, 40 × 50 cmjelezve és keltezve jobbra lent: Gâscæ 1930


Studiu vezi p. 70.Tanulmány lásd 70. o.

60.Nicolae BRANA (1905–1986)

Biserica din Valea Adâncæ, 1943ulei, placaj, 39,5 × 52 cm semnat dr. jos: 1943 N. Brana


Táj templommal (Valea Adâncæ), 1943olaj, falemez, 39,5 × 52 cmj.j.l.: 1943 N. Brana


57

61.MIKLÓSSY Gábor (1912–1998)

Ziduriulei, pânzæ, 61 × 90,7 cmsemnat dr. jos: MIKLÓSSYExpus: Miklóssy Gábor øi studenflii sæi. Vigadó Galéria, Budapesta, 2001.Bibliografie: Sümegi György: Miklóssy Gábor. Kriterion, Cluj, 2009. (reprodus)


Falakolaj, vászon, 61 × 90,7 cmj.j.l.: MIKLÓSSYKiállítva: Miklóssy Gábor és növendékei. Vigadó Galéria. Budapest, 2001.Irodalom: Sümegi György: Miklóssy Gábor. Kriterion, Kolozsvár, 2009. (reprodukcióval)


58

62.Walter WIDMANN (1891–1966)

Oraøulei, carton, 32 × 39 cmsemnat dr. jos: Widmann


Városolaj, karton, 32 × 39 cmj.j.l.: Widmann


59

63.SZOLNAY Sándor (1893–1950)

Sighiøoara, 1939ulei, pânzæ caøeratæ pe carton 65,8 × 75,3 cmsemnat dr. jos: Szolnay 939Bibliografie: E. Szabó Ilona: Szolnay Sándor. Kriterion, Bukarest, 1974.


Segesvár, 1939olaj, kartonra kasírozott vászon, 65,8 × 75,3 cmj.j.l.: Szolnay 939Irodalom: E. Szabó Ilona: Szolnay Sándor. Kriterion, Bukarest, 1974.


Lucrarea a fost pictatæ în 1939, când Szolnay locuia în oraøul medieval. În aceastæ perioadæ a realizat o serie de tablouri dominate de vechileclædiri care, dincolo de farmecul micului oraø, reprezintæ cæutærile artistului în direcflia cromaticii øi a luminii. Tabloul Sighiøoara este dedicat uneiample panorame citadine. Întreaga atmosferæ este caldæ, dominatæ de optimism øi armonie, rezultând una din operele de raræ frumusefle dinaceastæ perioadæ de vârf a carierei artistului.

1939-ben Szolnay Sándor Segesváron lakott. Ebben az idõszakban a festõ egész sorozaton keresztül foglalkozott nemcsak a középkori város hangu-latával, hanem elsõsorban a látvány fény- és színvetületeivel. Képünkön panoramikusan mutatja be a felsõ várost, a hangulat pedig meleg, har-móniát áraszt. Szolnay Sándor pályájának fénykorából származó ritka szépségû mûvel állunk szemben.

Tasso Marchini: Portretul Hortensiei Popoviciu-Hodârnæu

Creator definitoriu al artei transilvane interbelice, Tasso Marchini, mort prematur, øi-a fæcut studiile la Øcoala de Belle Artedin Cluj. Era atât de særac, încât rar a avut bani pentru model øi pânzæ. Acest lucru l-a determinat, asemenea altor colegifæræ posibilitæfli, sæ realizeze portrete ale colegilor sæi. Astfel a luat naøtere Portretul lui Szervátiusz Jenõ, expus la SalonulOficial din Bucureøti (1929), sau portretul mult reprodus al lui Fülöp Antal Andor (1933) øi seria excepflionalæ de portretededicate colegei øi logodnicei sale, Letiflia Muntean. Lucrarea prezentæ în licitaflie o reprezintæ pe Hortensia Popoviciu-Hodârnæu, care a frecventat Belle Arte în perioada1927–28. Aceste date pot fi luate în consideraflie øi pentru datarea portretului.Tabloul este cunoscut în opera lui Tasso Marchini. E. Szabó Ilona, directoarea adjunctæ a Muzeului de Artæ din Cluj, l-a îm-prumutat pentru expoziflia comemorativæ a lui Tasso Marchini, organizatæ în 1966. Eticheta de pe spatele lucrærii atestæacest lucru, deøi lucrarea nu a mai fost expusæ, din cauzæ cæ s-a adunat un material prea mare. Despre portretele realizate de Marchini despre colegi øtim de la Aurel Ciupe, profesorul øcolii, cæ de multe ori le-a øterscu diluant, pentru a putea exersa în continuare pe aceeaøi pânzæ. Pentru a evita distrugerea lucrærilor, adeseori colegii„au salvat” portretele. Acesta ar putea fi øi cazul portretului Hortensiei, pe care nu o deranja, cu siguranflæ, cæ lucrarea aræmas nesemnatæ. Pentru ea a ræmas important doar sæ salveze tabloul de artistul care fæcea economie.Portretul colegei este prezentat în tonuri unitare øi un strat pictural pæstos, din care reies accentele luminoase. Atmosferaeste una meditativæ. Hortensia Popoviciu-Hodârnæu a absolvit Universitatea de Belle Arte, pæstrând acest portret ca o re-licvæ foarte preflioasæ.

Murádin Jenõ

Tasso Marchini: Hortensia Popoviciu-Hodârnæu portréja

A két világháború közötti erdélyi mûvészet kimagasló tehetségû alkotója, a tüdõbajban élete derekán elhunyt TassoMarchini (1907–1936), a kolozsvári Szépmûvészeti Iskolában, a Belle-Artén szerezte mûvészeti ismereteit. Olyannyiraszegény volt, hogy az iskolán kívül modellre-vászonra csak kivételesen jutott pénze. Ez vezetett a kézenfekvõ lehetõséghez,hogy – szegény sorsú pályatársaihoz hasonlóan – egymásról, fiú vagy leány kollégákról fessenek portrét. Így született Mar-chininek a Szervátiusz Jenõrõl festett portréja, melyet a bukaresti Salon Oficialban 1929-ben állítottak ki, illetve a FülöpAntal Andorról készült, sokszor reprodukált képmása (1933) és a Letiflia Munteant, a kollégáját és élettársát megörökítõ,különösen gazdag képsorozata. Az itt bemutatott festmény Hortensia Popovici-Hodârnæut ábrázolja, aki 1927–28-ban egyéven át látogatta a fõiskolát. Ez egyben a kép keletkezésének dátumát is meghatározza.A festmény nem az ismeretlenségbõl bukkant elõ. Az 1966-ban szervezett Tasso Marchini-emlékkiállítás (Kolozsvár, Bánffy-palota) alkalmával E. Szabó Ilona, a képtár aligazgatója már rátalált és kölcsönkérte a tulajdonosoktól. Végül azonbanolyan bõséges anyag gyûlt egybe, hogy a kisebb méretû képeket nem állították ki, de a festmény hátán látható múzeuminyilvántartásból kiderül, hogy számításba vették.A kollégákról festett, hasonlóan kisméretû képekrõl Aurel Ciupe, a fõiskola tanára mondott el titkokat. Ezeket Marchinigyakran oldószerrel lemosta, hogy a mesterségbeli tudásban minél többet gyakoroljon, és új képet festett a vászonra. Eztmegakadályozandó, a „modellek”, a kollégák gyorsan kimentették a képet a kezébõl és hazavitték. Ez történhetett a Hor-tensia-portréjával is, akit az sem érdekelhetett, hogy a kép nem volt aláírva. Számára csak az volt fontos, hogy elmentsea vászonnal annyira takarékoskodó festõ ikonoklaszta (képromboló) szándéka elõl.Az egységes tónusban, de a pasztózus festékrétegekbõl fölfénylõ színességû kép elgondolkodó, meditatív tartásban ábrá-zolja fõiskolai pályatársát. Az érettségi vizsgát tett, rendes hallgatók között számon tartott Hortensia Popovici-Hodârnæua fôiskola elvégzése után a festményt, mint egykori mûvészi ambícióinak relikviáját, különös megbecsüléssel õrizte.

Murádin Jenõ

60

61

64.Tasso MARCHINI (1907–1936)

Portretul Hortensiei Popoviciu-Hodârnæu ulei, pânzæ, 50 × 43,5 cm nesemnat (pe spate eticheta expozifliei din 1966)Provenienflæ: col. Hortensia Popoviciu-Hodârnæu, Cluj


Hortensia Popoviciu-Hodârnæu arcképeolaj, vászon, 50 × 43,5 cmj.n. (a hátán 1966-os kiállítási címke)Proveniencia: Hortensia Popoviciu-Hodârnæu gyûjteménye, Kolozsvár


62

Nagy Albert: Stræzi clujene, 1942

În 1941, dupæ aproape douæ decenii petrecute în stræinætate, Nagy Albert s-a întors la Cluj. Budapesta, Roma, Florenfla øiiar Budapesta au fost principalele staflii ale sale. A studiat, a pictat øi a studiat pictura trecutului. S-a stræduit sæ filtrezedin toate acestea ceea ce este durabil, øi ceea ce mai poate pæstra fiind conøtient de consecinflele dezastruase ale mare-lui ræzboi. Øtia cæ la nivelul picturii trebuie sæ îøi reînceapæ viafla cu acest puflin, care este totuøi mult. „Omul îøi cautæ oformæ, un mod de exprimare care îi face viafla suportabilæ. Un lucru este cert: calea conduce spre simplificare. Tocmai pen-tru cæ totul este atât de complicat în noi øi în jurul nostru.” Aceste cuvinte, care definesc perfect momentele noului începutdin anii patruzeci, au fost rostite în 1970 într-unul din ultimele interviuri realizate cu el.* Aici a spus øi cæ este de acord cucei care îi apreciazæ arta ca fiind „pictura dorinflelor umane înzidite în lut, cæræmidæ, ciment øi lemn.” Pentru o perioadæ auitat în mod voit tot ce reprezenta marea tradiflie a picturii europene, viziunile renascentiste, dorinflele mari, beløugul mate-rial øi universul istoriei glorioase. Toate acestea au fost øterse de ræzboi. Trebuia inventariat ceea ce a ræmas totuøi: stræzileoraøului, acoperiøurile, cæsufla de pe strada Tutunului, unde locuia fratele sæu øi unde într-un târziu s-a stabilit øi el. Acestunivers este reprezentat, pe lângæ lucrarea Strada Tutunului, de pânza Stræzi clujene din 1942. Compoziflia simplæ, repre-zentarea voit naivæ devine neaøteptatæ prin densitatea neobiønuitæ a suprafeflei picturale. Palpabilitatea face ca lucrareasæ fie mult diferitæ de o fotografie care ar fi fost realizatæ din acelaøi unghi. Oraøul apare ca o construcflie a nevoilor øi do-rinflelor umane esenfliale, în care zidurile øi acoperiøurile sunt compuse din întrepætrunderea vieflilor, simflirilor, durerilor øibucuriilor. Un loc pentru træire øi picturæ.

Boros Judit

Nagy Albert: Kolozsvári utcák, 1942

1941-ben, majdnem két évtizednyi távollét után tért haza Kolozsvárra Nagy Albert. Budapest, Róma, Firenze és megint Buda-pest voltak útjának fõ állomásai. Tanult és dolgozott, megismerte kora festészetét és tanulmányozta a múltat. Igyekezett kiszûrniazt, ami maradandó, amit a rohamosan terjedõ világégés rettenetének tudatában még megõrizhet. Tudta, hogy festõi értelem-ben ezzel a kevéssel, ami mégis nagyon sok, kell újrakezdenie az életét. „Az ember keres egy olyan formát, egy olyan kifejezés-módot magának, ami elviselhetõvé teszi számára az életet. Egy biztos: az út az egyszerûsödés felé vezet. Épp, mert annyirabonyolult minden körülöttünk és bennünk.” Ezek a szavak, amelyek pontosan definiálják a negyvenes évek újrakezdésének esz-mei hátterét, 1970-ben hangzottak el, a vele készült egyik utolsó interjúban.* Itt emlegette fel azt is, mennyire egyetért azokkal,akik mûvészetét az „anyagba-téglába, cementbe, fába beépülõ emberi vágyak festészete”-ként értékelik. Szándékosan felejtett el egy idõre mindent, ami az európai festészet nagy hagyományát képviseli, a reneszánsszal indulólátomások, lobogó vágyak, az anyagi bõség és a dicsõséges történelem világát. A háború mindezt eltörölte. Azt kellett szám-ba venni, ami megmaradt, ami remélhetõleg meg is marad: a város utcáit, tetõit, a Dohány utcai kis házat, ahol testvérelakott, és ahol maga is otthonra lelt. Ezt képviseli a korábban is ismert Dohány utca mellett ez a váratlanul elõbukkant kép,az 1942-ben festett Kolozsvári utcák. Az egyszerû, szándékosan naiv látásmódot a sûrû, hangsúlyozottan tömör felület, a„megfoghatóság” teszi szokatlanná, ettõl válik mássá, mint egy hasonló látószögbõl felvett fotográfia. A város akár az alap-vetõ emberi vágyak építménye, ahol az egymásba szövõdõ életekbõl, érzésekbõl, fájdalmakból és örömökbõl állnak össze afalak és tetõk. Ahol talán még lehet élni és festeni.

Boros Judit

* Fodor Ilona: Nagy Albert festõmûvész kantátája. Csillagokból kopjafa. Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2000. 212–221.

63

65.NAGY Albert (1902–1970)

Stræzi clujene, 1942ulei, pânzæ, 60 × 66,2 cm semnat st. jos: Nagy A. 42


Kolozsvári utcák, 1942olaj, vászon, 60 × 66,2 cm j.b.l.: Nagy A. 42


Strada Tutunului, 1942(colecflie particularæ)

Dohány utca, 1942(magángyûjtemény)

Strada Potaissa în 2010,locul unde a fost realizatæ„Stræzi clujene“

A Fogoly utca 2010-ben,ahol a „Kolozsvári utcák“készült.

64

Nagy Imre: Pæstori, 1958

Nagy Imre a devenit în 1957 artist emerit. Gazda József a afirmat despre el cæ „Perioada 1956–58 a fost una din celemai prolifice perioade din cariera sa”, lucrærile sale având un caracter pronunflat „dramatic øi intim” în acelaøi timp. În1958, într-un interviu acordat lui Franyó Zoltán, artistul mærturiseøte: „Simt parcæ aø fi deja aproape de reprezentareavieflii reale... Trebuie sæ reprezint într-un mod nou impresiile træite øi væzute.”Pæstorii este o compoziflie de maturitate, echilibratæ, etalon pentru caracteristicile stilistice ale lui Nagy Imre. Structura cla-sicæ a spafliului (compusæ din trei straturi) este flancatæ la stânga de un brad. Scena de gen din primul plan reprezintæ ele-mentul de dinamicæ al compozifliei, în timp ce în centru, peisajul de munte cu coliba pæstorilor øi brazi ni se prezintæ înreprezentarea specificæ pictorului din Secuime. Cromatica este dominatæ de nuanflele de albastruri, griuri øi negruri care contrasteazæ puternic cu accentele de galben,roz øi mov, culori din care este compusæ øi textura cerului. Gardul care duce spre colibæ øi copacii roøii sunt desenafli cu mare sensibilitate. Privind grosimea pastei, parcæ pictura arfi modelatæ, imaginea are impact senzorial direct. Putem simfli faptul cæ artistul a pictat cu mare bucurie aceastæ scenæ bucolicæ, ce cuprinde toate caracteristicile esenflialeale stilului sæu matur, dominat de etos-ul peisajului. Arta lui Nagy Imre – øi aceastæ lucrare – este surprinsæ cu mare fidelitate de poezia lui Tompa László:„Aceste picturi ne vræjesc cu o putere crescândæ, / Deøi nu au nimic superstiflios. / Peisaj extraordinar, nemaivæzut, /Capodoperæ giganticæ – doar pæmânt øi cer – / Câteva cæsufle, un sat mic, o vale – / Sat secuiesc, munte, vale – surprinsetoate împreunæ, / Forma, culoarea, vorba øi vraja.”

Sümegi György

Nagy Imre: Pásztorok, 1958

(A kép hátoldalán, a keretre ragasztva nyomtatott kiállítási cédula Expozitia de Arte Plastice Cluj fölirattal, 432. sorszám). Nagy Imre 1957-ben érdemes mûvész lett. Az „1956–58 közötti idõszak életének egyik legtermékenyebb szakasza”, ekkorszületett mûvei jellemzõje „az intimitás és a drámaiság” (Gazda József). Franyó Zoltánnak nyilatkozta törekvéseirõl NagyImre 1958-ban: „Mintha már közel járnék ahhoz, hogy hitelesen tudjam ábrázolni a való életet (…) Újszerûen kell megfor-málnom a látott és érzett élményeket.”A Pásztorok érett, kiegyensúlyozott kompozíció, olyan mû, amely mintegy etalonként hordozza a Nagy Imre-opus leg-jellemzõbb karakterjegyeit. A mû klasszikus térszerkezetét (elõtér, középtér, háttér) bal oldalon egybefogja egy fenyõ füg-gõlegese. Az elõtér zsánerjelenete a mozgalmasságot, a dinamikus elemet jelenti a kompozícióban, míg a középtértisztásán (közepén kalibával) fölmagasodó fenyõfákkal teletûzdelt hegy, vagyis maga a természet-kivágat Nagy Imre disz-tingvált festõi elõadásában tárul elénk. Dominánsan a kék szín világos és sötétebb árnyalataiból, könnyû szürkékbõl, afaágakon és a hegyormon sötétlõ feketékbõl csattan föl a középtér sárga, mályvaszínû, lilás színegyütteseket is hordozófaktúrája, valamint az ugyanezen színekbõl kevert, az ég kárpitjára húzott világos festékpászmák. A kalibához fölvezetõkerítés és a rõtvörös fák finom megjelenítése már-már leheletnyi érzékenységû rajzosságot kölcsönöz a mûnek. A hegyo-romra sötét duktussal fölrakott festékréteg vastagságát, a már-már mintázott faktúrát, ahogyan a középtérét is, a magaérzéki közvetlenségében tapasztalhatjuk. Azt is képes megsejtetni e kompozíció, hogy alkotója festõi kifejezéskészleténeka teljes birtokában élvezettel, örömmel írhatta képbe a kissé bukolikus jelenet mögé tornyosuló fenséges természetet, ka-libákkal tûzdelt fenyvesek rengetegét, a havast. Nagy Imre munkásságát – ezt a festményét is – hûségesen jellemzi TompaLászló verse:„E képek folyvást hatalmasodó erõvel igéznek. / Pedig nincs rajtuk semmi babonaság. / Sohasem látott rendkívüli táj. /Gigászi mûcsoda, – csak föld, meg ég – / Egy-két apró ház, kis falu, hegy, völgy – /Székely falu, hegy, völgy – de milyenteljesen az mind! / Formára, színre, beszédre, varázsra.”

Sümegi György

65

66.(Zsögödi) NAGY Imre (1893–1976)

Pæstori, 1958ulei, pânzæ, 100 × 87 cmsemnat st. jos: Nagy Imre Zsögöd 1958Expus: Expoziflia Regionalæ Cluj, 1962.


Pásztorok, 1958olaj, vászon, 100 × 87 cmj.b.l.: Nagy Imre Zsögöd 1958Kiállítva: Kolozsvári Tartományi Kiállítás, 1962.


66

67.Marcel OLINESCU(1896–1992)

Naturæ staticæ cu peøti ulei, carton, 49,5 × 70 cmsemnat dr. sus: M. Olinescu


Csendélet halakkalolaj, karton, 49,5 × 70 cm j.j.f.: M. Olinescu


67.Anton LAZÆR (1913–1997)

Naturæ staticæ cu ulcioare øi struguri ulei, carton, 39 × 49,5 cmsemnat dr. jos: A. Lazær


Csendélet korsóval és szõlõvelolaj, karton, 39 × 49,5 cmj.j.l.: A. Lazær


67

69.ANDRÁSY Zoltán (1910–2006)

Portulei, guaøæ, pânzæ, 41 × 53 cmsemnat dr. jos: AZ


Kikötõolaj, gouache, vászon, 41 × 53 cmj.j.l.: AZ


Lucrarea Port prezintæ un mic golf în care se odihnesc un vapor de pescuit øi bærci.Toate acestea trimit la prezenfla umanæ, dar în acelaøi timp par sæ facæ parte inte-grantæ øi din peisajul liric, la fel de bine ca øi norii de la orizont sau vegetaflia de pemal. Tuøa lejeræ øi culorile pastelate rafinate întæresc intimitatea acestui peisaj.

A Kikötõ címû munka egy kis öblöt ábrázol, melynek kanyarulatában halászhajó pi-hen, mellette partnak támasztott csónakok. Mindezek az emberi élet jelenlétére utal-nak, azonban a líraian elénk táruló tájjal ezek is pont olyan szerves egészet alkotnak,mint a láthatáron kirajzolódó fellegek vagy akár a part szélét övezõ növényzet. A fest-mény oldott ecsetvonásai és pasztell színkezelése a látvány meghitt szépségét dom-borítják ki.

68

Peisajele cu bærci sunt una dintre temele preferate ale lui Paul Sima. O predilecflie mai raræ în peisajul artei din Transil-vania – anume reprezentarea mærii sau a Deltei Dunærii, dar tocmai din acest motiv devin nota sa distinctivæ. Lu-crarea Debarcader la Calica reprezintæ excelent arta lui Paul Sima, de facturæ sinteticæ.

A csónakot ábrázoló tájképek Paul Sima kedvelt témái közé tartoznak. Noha erdélyi mûvészrõl van szó, a Duna-deltaábrázolása révén ezek a festmények különlegessé válnak mûvészetében. A Calicai kikötõ kitûnõen képviseli Paul Simaformai szintétisre törekvõ dinamikus mûvészetét.

70.Paul SIMA (1932–1991)

Debarcader la Calica ulei, pânzæ caøeratæ pe carton 50× 44 cm semnat st. jos: P. Sima


Calicai kikötõolaj, kartonra kasírozott vászon, 50 × 44 cm j.b.l.: P. Sima


69

71.Mircea VREMIR (1932–1991)

Peisaj din deltæ, 1985ulei, pânzæ, 66 × 96 cm, semnat st. jos: M. Vremir 85Expus: Expoziflia retrospectivæ Mircea Vremir, 2002, Muzeul Naflional de Artæ din Cluj.Bibliografie: Livia Drægoi: Mircea Vremir (catalog expoziflie). Muzeul de Artæ, Cluj-Napoca, 2002.


Deltai táj, 1985olaj, vászon, 66 × 96 cm, j.b.l.: M. Vremir 85Kiállítva: Mircea Vremir retrospektív kiállítása, Kolozsvári Mûvészeti Múzeum, 2002.Irodalom: Livia Drægoi: Mircea Vremir (kiállítási katalógus), Kolozsvári Mûvészeti Múzeum, 2002.


Eugen Gâscæ: Desprindere, 1968

Istoriile artei româneøti moderne, atâtea câte sunt, blocate în opoziflia dintre avangardæ/modernism øi tradiflie, nu au recu-perat pânæ acum, aøa cum s-ar fi cuvenit, pictura de un modernism atât de personal a lui E.G. Dimensiunea difuz sau ræs-picat creøtinæ øi absenfla unui angajament politic explicit fac dificilæ utilizarea conceptului de avangardæ în ceea ce îl pri-veøte. Dar, din punct de vedere al opozifliei faflæ de arta comercialæ øi al radicalismului formal, Gâscæ se aflæ în deceniulal patrulea în plinæ cutezanflæ avangardistæ, dacæ prin asta înflelegem regândirea drasticæ a mijloacelor formale în vede-rea comunicærii unui conflinut spiritual.Cele trei tablouri reprezintæ momente distincte ale parcursului artistic al lui E.G. Peisaj cu pod din 1930, când artistul aveaîn urma lui doar doi ani de studii la Øcoala de arte frumoase din Cluj (profesor Catul Bogdan), este lipsit de orice stângæ-cie. Savant compusæ, combinând numeroase elemente øi perspective diferite într-un tot armonios, cu o structuræ claræ, tin-zând spre geometrie, lucrarea se încadreazæ unui tip de gândire plasticæ ræspândit în Europa epocii, care accentua solidi-tatea øi caracterul concret al imaginii.La aproape 50 de ani distanflæ se plaseazæ acuarela Dealuri din 1979, tot un peisaj, în care notele definitorii ale stiluluisæu, ølefuit timp de decenii – melancolia, misterul, intuiflia cosmicului – sunt în schimb foarte prezente. Acelaøi lucru sepoate spune despre Desprindere din 1968, compoziflie semnificativæ pentru perioada post-stalinistæ, când Gâscæ revinepe un alt palier, ca øi alfli artiøti din aceeaøi generaflie, la primele sale opfliuni artistice. Monocromia, predominanfla unortonuri stinse de albastru cenuøiu, dar care conflin øi iradiazæ o ciudatæ luminæ crepuscularæ, irealæ se regæsesc în acesttablou øi indicæ o certæ continuitate cu pictura sa din anii tinereflii.

Ioana Vlasiu

Eugen Gâscæ: Kibontakozás, 1968

A sokféle modern román mûvészettörténetnek, mely megrekedt az avantgárd/modernizmus és a hagyományok között, mégmindig nem sikerült elismernie Eugen Gâscæ személyes modernizmusát. Olykor világos, olykor pedig burkoltan keresztény,mindenféle politikai vállalást nélkülözõ világára nehezen alkalmazható az avantgárd jelzõ. Azonban a kereskedelmi mûvé-szettel és a formális radikalizmussal való szembenállása a legmerészebb avantgárd kellõs közepébe helyezi õt – már haez utóbbi alatt a formai megvalósítások drasztikus újragondolását értjük, a szellemi tartalom közlése érdekében.Az árverésen szereplõ három munka Eugen Gâscæ munkásságának különbözõ állomásait képviseli. A Látkép híddal 1930-ból való, a kolozsvári Szépmûvészeti Iskola elvégzése után alig két évvel készült, és bármiféle félszegséget nélkülöz (ta-nára volt Catul Bogdan). Hozzáértéssel felépített alkotás, amely számtalan elemet és perspektívát tartalmaz, mindezt egy-ségbe foglalva. Felépítése átlátható, a geometria felé hajlik. Olyan plasztikus gondolkodásra utal, amely annak idejénEurópa-szerte elterjedt volt, vagyis a látványhûségre törekedik. Szinte 50 esztendõvel késõbb készült az 1979-es Dombok címû akvarell, szintén tájkép. Ebben a mûvész stílusának min-den jellemzõje tetten érhetõ: a melankólia, a titokzatosság és az egyetemesség felismerése. Ugyanez mondható el a Csodálkozás címû képrõl is, amely 1968-ban készült és a posztsztálinista idõszak egyik reprezen-tatív alkotása. Ekkor Gâscæ újabb fordulóhoz érkezett, ugyanúgy, ahogyan abban az idõben több mûvész is. Gâscæ pálya-kezdése éveihez tért vissza, kezdeti stílusához. A monokróm ábrázolásmód, a kékes-szürkés halvány színek alkalmazása,melyek különös, irreális alkonyi fényt sugároznak, mind jelen vannak ebben a képben és fiatal kora festészetére utalnak.

Ioana Vlasiu

70

71

72.Eugen GÂSCÆ(1908–1989)

Desprindere,1968ulei, carton, 50,5 × 65,5 cmsemnat øi datat dr. jos: Gâscæ 68


Kibontakozás,1968olaj, karton, 50,5 × 65,5 cmjelezve és keltezve jobbra lent: Gâscæ 68


72

73.NAGY István (1873–1937)

Femeie citindcærbune, hârtie, 28,8 × 34,2 cm, semnat dr. jos: Nagy István


Olvasó nõszén, papír, 28,8 × 34,2 cm, j.j.l.: Nagy István



74. →FÜLÖP Antal Andor (1908–1979)

Fatæ cu ciclamæ, 1942ulei pe pânzæ, 84 × 74 cmsemnat øi datat stânga sus: Fülöp Antal Andor 1942.


Lány ciklámennel, 1942olaj, vászon, 84 × 74 cmjelezve és keltezve balra fent: Fülöp Antal Andor 1942.


74

75.JAKAB Ilona (1929–1990)

Maternitateulei, pânzæ, 94,5 × 80 cmsemnat dreapta jos: Jakab Ilona


Anyaságolaj, vászon, 94,5 × 80 cmj.j.l.: Jakab Ilona


75

76.GYÖRKÖS MÁNYI Albert (1922–1993)

Biserica Sf. Mihail din Cluj, 1981ulei, pânzæ, 101 × 53,5 cmsemnat dr. jos: Györkös Mányi Albertpe verso: Kvár. 1981. dec. Györkös Mányi Albert


Szent Mihály templom, Kolozsvár, 1981olaj, vászon, 101 × 53,5 cmj.j.l.: Györkös Mányi Alberta hátán: Kvár. 1981. dec. Györkös Mányi Albert


76

A Visszatérés a vásárból olyan mezei jelenet, mely a két világháború közötti román mûvészet egyik tipikus témaválasztása volt, a falusi élet idilljét hirde-ti. A téma Camil Ressu mûvészetében is gyakran megjelenik. Anton Lazær alkotásában azonban a szereplõk rendkívül stilizáltak, már-már vázlatszerûenjelennek meg egy-egy színfolt vagy vonal által.

Lucrarea Întoarcere de la târg ilustreazæ o scenæ campestræ, temæ tipicæ pentru arta româneascæ interbelicæ, ce cultiva o viziune idilicæ asupra vieflii dela sat. Lazær reia aceastæ secvenflæ care apærea des øi în creaflia profesorului sæu, Camil Ressu. Personajele sunt foarte stilizate, abia schiflate prin inter-mediul câtorva pete de culoare øi al câtorva linii precise.

77.Anton LAZÆR (1913–1997)

Întoarcere de la târg, 1986ulei, pânzæ, 49,5 × 60 cm, semnat dr. jos: A. Lazær 86Provenienflæ: Colecflia Elisabeta øi Gheorghe David Dedicaflie pe verso, pe dosul pânzei: „Doamnei David Elisabeta, mærfliøor 1986”Dedicaflie pe øasiu, dr. sus: „mærfliøor 1986 cu afecfliune A. Lazær”


Visszatérés a vásárból, 1986olaj, vászon, 49,5 × 60 cm, j.j.l.: A. Lazær 86Proveniencia: Elisabeta és Gheorghe David kollekciójaAjánlás a hátán: „Doamnei David Elisabeta, mærfliøor 1986”Ajánlás a vakrámán, jobbra fent: „mærfliøor 1986 cu afecfliune A. Lazær”


77

„Nu sunt real, om cu picioarele pe pæmânt. În cele mai multe picturi ale mele mediul îl reprezintæ lumea realæ, dar eu am o formæ irealæ sau suntîntins pe jos, simflind cældura pentru care a meritat sæ mæ lupt.” (Incze Ferenc, 1982)

„Nem vagyok reális, földön járó ember. Hiszen legtöbb képemen ezt is mutatom be, hogy a környezetem egy reális valóság, én pedig irreális for-mában, vagy a kövezeten fekszem, és kinyújtott kezemmel érzem azt a meleget, amiért érdemes volt küzdeni.” (Incze Ferenc, 1982)

78.INCZE Ferenc (1910–1988)

Permutaflie, 1983ulei, pânzæ, 55 × 65 cm, semnat st. jos: Incze Ferenc 1983Bibliografie: Székely Sebestyén György: Incze Ferenc. 1910–1988.Korunk-Komp-Press – Galeria Quadro, Cluj, 2010. Expus: Expoziflia Centenaræ Incze Ferenc. Galeria Quadro, 2010.


Permutáció, 1983olaj, vászon, 55 × 65 cm, j.b.l.: Incze Ferenc 1983Irodalom: Székely Sebestyén György: Incze Ferenc. 1910–1988,Korunk-Komp-Press – Galeria Quadro. Kolozsvár, 2010. Kiállítás: Központi Incze Ferenc kiállítás 2010.


78

79.Teodor BOTIØ (1938)

Peisaj de iarnæ ulei, pânzæ, 41 × 49,7 cm semnat dr. jos: T. Botiø


Téli tájolaj, vászon, 41 × 49,7 cm j.j.l.: T. Botiø


79

80.Maria Margareta NEMEØ (1932–1983)

fiærænci, 1977ulei, pânzæ, 36,2 × 46 cmsemnat st. jos: MARIA NEMEØ 1977


Parasztok, 1977olaj, vászon, 36,2 × 46 cmj.b.l.: MARIA NEMEØ 1977


80

81.MOHY Sándor (Alex MOHY) (1902–2002)

Compoziflie cu douæ nuduriulei, pânzæ caøeratæ pe carton, 59 × 49,6 cm, semnat dr. jos: MO


Kétaktos kompozíció olaj, kartonra kasírozott vászon, 59 × 49,6 cm, j.j.l.: MO


81

82.VETRO Artur (1919–1992)

Sisi cu narcise, 1957pastel, hârtie, 59 × 42 cm, nesemnat, datat dreapta jos: 957.IV. 2. Bibliografie/Expoziflie: Székely Sebestyén György, Oameni væzufli. Graficalui Artur Vetro. Galeria Quadro, Cluj, 2009. cat. 16.


Sziszi nárcisszal, 1957pasztell, papír, 59 × 42 cm, j.n., keltezve jobbra lent: 957 IV.2.Irodalom | Kiállítás: Székely Sebestyén György: Meglátott emberek.Vetro Artur grafikái. Quadro Galéria, Kolozsvár, 2009. kat. 16.


82

83.MOHY Sándor (Alex MOHY) (1902–2002)

Portretul criticului de artæ István Borghida ulei pe carton, 65 × 50 cm semnat dr. jos: MO


Borghida István mûkritikus portréjaolaj, karton, 65 × 50 cmj.j.l.: MO


83

84.MIKLÓSSY Gábor (1912–1998)

Nud racourçi cu violoncelulei, hârtie, 21,3 × 30,2 cm, nesemnatpe verso: øtampila „MIKLÓSSY GÁBOR FESTÕMÛVÉSZ HAGYATÉKA” øi eticheta catalogului de nuduri, nr. 264.Bibliografie: Székely Sebestyén György (coordonator): Miklóssy Gábor: Nudul. Grafycolor, Cluj, 2005. cat. 264.Sümegi György: Miklóssy Gábor. Kriterion, Kolozsvár, 2009. (reproducere 32.)Menfliune: partea dreaptæ a hârtiei prezintæ o rupturæ.


Rálátásos akt gordonkávalolaj, papír, 21,3 × 30,2 cm, j.n.a hátán: „MIKLÓSSY GÁBOR FESTÕMÛVÉSZ HAGYATÉKA” pecsét és az akt-katalógus címkéje (264. szám)Irodalom: Székely Sebestyén György (szerk.): Miklóssy Gábor: Akt. Grafycolor, Kolozsvár, 2005. kat. 264.Sümegi György: Miklóssy Gábor. Kriterion, Kolozsvár, 2009. (32. reprodukció)Megjegyzés: a jobb oldalon a papíron szakadás látszik.


84

85.DARKÓ László (1924–1970)

Peisaj, 1952ulei, placaj, 70 × 50 cmsemnat st. jos: Darkó László 952 VExpus: Darkó László, Muzeul de Artæ Clujj. 2010Bibliografie: Kovács Árpád: Darkó László. Gloria, Cluj, 2010.(reprodus)


Tájkép, 1952olaj, falemez, 70 × 50 cmjelezve és keltezve balra lent: Darkó László 952 VKiállítva: Darkó László. Kolozsvári Mûvészeti Múzeum, 2010.Irodalom: Kovács Árpád: Darkó László. Gloria, Cluj, 2010.(reprodukcióval)



Castani înflorifli, 1946ulei, placaj, 66,7 × 62,2 cmsemnat st. jos: Szolnay 946Expoziflie | Bibliografie: Retrospectivæ Szolnay Sándor. Muzeul de Artæ Cluj, 1994. cat. 38.


Virágzó gesztenyefák, 1946olaj, falemez, 66,7 × 62,2 cmjelezve és keltezve balra lent.: Szolnay 946Kiállítás | Irodalom: Szolnay Sándor gyûjteményes kiállítás. Kolozsvári Mûvészeti Múzeum, 1994. kat. 38.


85

87.MÁGORI VARGA Béla (1897–1988)

Cæræuøi armeni, 1942tempera, hârtie, 35,7 × 49,4 cmsemnat dreapta jos: Mágori Vargha 1942


Áruszállító örmények, 1942tempera, papír, 35,7 × 49,4 cmj.j.l.: Mágori Vargha 1942


Pictorul næscut în Secuime øi decedat în São Paulo øi-a început cariera, dupæ absolvirea Aca-demiei din Budapesta, împreunæ cu marea generaflie a artei maghiare din anii 1920 (Aba-Novák Vilmos, Patkó Károly, Hincz Gyula, Barcsay Jenõ). Încæ în anii de studiu revenea înflaræ, unde picta în compania lui Nagy Imre øi Varga Nándor Lajos. (Nagy Imre l-a portre-tizat în 1932 într-o xilogravuræ.) A træit timp de patru ani în Italia, beneficiind de o bursæAldobrandini la Roma. În 1940 îl întâlnim la Paris, iar în 1942 ca premiant al bursei în Se-cuime, se întoarce în flaræ. În 1958 emigreazæ în Brazilia, unde a devenit profesor de picturæla Universitatea din São Paolo. A decedat la vârsta de 101 ani. O parte a operei se aflæ încolecflia Galeriei Naflionale de Artæ din Budapesta, o altæ parte la Muzeul Naflional Secuiescdin Sfântu Gheorghe. Aici s-a deschis o mare retrospectivæ în vara anului 2010 øi s-a publi-cat o carte despre artist. (Murádin Jenõ)

A háromszéki származású, Imecsfalván született és São Paulóban elhunyt Mágori VargaBéla (1897–1998) az 1920-as évek nagy generációjával (Aba-Novák Vilmos, Patkó Károly,Hincz Gyula, Barcsay Jenõ) indult a pályán, mint a budapesti Képzõmûvészeti Fõiskola vég-zettje. Már tanulóévei során vissza-visszatért szülõföldjére, ahol Nagy Imre és Varga Nán-dor Lajos társaságában festett. (Nagy Imre 1932-ben egy fametszeten örökítette meg a kép-mását.) Négy éven át, mint a vatikáni Aldobrandini-díj nyertese, Olaszországban élt, majd1940-ig Párizsban mûködött. 1942-ben a Székelyföldi Ösztöndíj nyerteseként ismét a szülõ-földjén festett. Végül 1958-ban kivándorolt Brazíliába, ahol a São Pauló-i egyetemen festé-szetet tanított. Százegy éves korában hunyt el. Mûveinek egy részét a Magyar Nemzeti Galériaés a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum õrzi. Emlékkiállítását (gazdagon illusztráltkatalógussal) 2010 nyarán a sepsiszentgyörgyi múzeumban rendezték meg. (Murádin Jenõ)

86

88.TIBOR Ernõ (1885–1945)

fiærænci pe ogor ulei, carton, 35,3 × 44,4 cmsemnat st. jos: Tibor.Pe spate: Port din Bretagne (eboøæ)


Parasztasszonyok a mezõnolaj, karton, 35,3 × 44,4 cmj.b.l.: TiborA hátán: Bretagne-i kikötõ (vázlat)


87

89.JÁNDI Dávid (1893–1944)

Scenæ la Baia Mare pastel, hârtie, 50 × 70 cmsemnat st. jos: JÁNDI


Nagybányai jelenetpasztell, papír, 50 × 70 cmj.b.l.: JÁNDI


89.JÁNDI Dávid (1893–1944)

Afiøul Breslei Barabás Miklós, 1930tipærituræ, hârtie, 89,9 × 58,3 cmsemnat dr. sus: Jándi D.Reprodus: E. Szabó Ilona: Szolnay Sándor. Kriterion, Bucureøti, 1974. 28.Sümegi György (coord.): Szolnay Sándor. Erdély színei.Komp-Press, Korunk, Kolozsvár, 132.


A Barabás Miklós Céh plakátja, 1930nyomtatvány, papír, 89,9 × 58,3 cmj.j.f.: Jándi D.Reprodukálva: E. Szabó Ilona: Szolnay Sándor.Kriterion, Bukarest, 1974. 28. Sümegi György (szerk.): Szolnay Sándor. Erdély színei.Komp-Press, Korunk, Kolozsvár, 2010. 132.


88

Fülöp Antal Andor: Mimy, 1936

Aceastæ picturæ ne duce în tinereflea unui pictor cu sufletul blând.Într-o serie de expoziflii am putut vedea cariera artisticæ a lui Fülöp Antal Andor, de la studiile de la Belle Arte, cælætoria înItalia øi reîntoarcerea la Cluj, pânæ la atelierul de pe strada I.C. Brætianu. Artistul a aspirat întotdeauna la idealul feminin,a cæutat mereu frumuseflea idealæ, deøi a ræmas stângaci în relafliile cu femeile. Fetele de o frumusefle clasicæ, surorile Taricska Irén øi Mimy, erau prietenele familiei Fülöp øi modele care apar adesea întablourile pictorului. Artistul a fost impresionat în Italia de neo-clasicism, gæsind în Irén modelul ideal pentru redarea frumuseflii cæutate. Astfel,o reprezintæ în portrete compoziflionale cu atribute (mandolinæ, garoafe, magnolia), în timp ce sora ei, Mimi este mai dis-tantæ øi apare færæ atribute. Lucrarea a fost prezentatæ în mai multe expoziflii, începând cu personala din 1938 (împreunæ cu sculptorul Eugen Ciucæ,în Sala de Sticlæ a Prefecturiidin Cluj). Este important de menflionat cæ tabloul a fost selectat pentru expoziflia mondialæ dela Paris în 1937, alæturi de mai multe lucræri de Tasso Marchini. Înainte de aceastæ selecflie, însæ, artistul a trimis o reproducere a lucrærii, „Pentru Tasso Marchini cu dragoste adeværatæ”,la sanatoriul din Arco di Trento pentru a-i cere pærerea.Marchini ræspunde în 29 mai 1936: „Mimy. Dincolo de simplitatea sa este foarte bine compusæ. Este cea mai expresivædin toate lucrærile tale. Capul este foarte expresiv, un cap nobil, care sugereazæ liniøte øi conflinut. Rezolvarea rochiei esteo noutate øi aratæ curajul tæu.”Pictura s-a aflat multe decenii în colecflia din Târgu Mureø a surorilor Taricska. Drumul øi destinul ei trebuie urmærite detofli cei care se ocupæ de istoria artei din Transilvania.

Murádin Jenõ

Fülöp Antal Andor: Mimy, 1936

Ez a kép egy szelíd lelkületû festõ rajongó ifjúkorába vezet vissza. Kiállítások során láthattuk Fülöp Antal Andor (1908–1979) pályaképének alakulását és változásait a kolozsvári Szépmûvészeti Iskola, a Belle Arte padjaitól Itália földjéig, majdhazatérése után Kolozsvár belvárosához közel, Király utcai mûterméig. Nõi ideáljai mindig voltak a festõnek, de csak azideális szépség keresésére és nem azért, hogy örökös agglegénységét valóságosan megingatták volna. Vagy talán õ volta döntésekben félszeg…?A Taricska család két klasszikus szépségû leánya, Irén és nõvére, Mimi, a Fülöp család baráti köréhez tartozott, és mind-kettõ rövidesen a festõ újra meg újra visszatérõ modellje lett.Az újklasszicizmus stílusáramlata, mely Fülöp Antal Andort olasz földön ihlette meg, ebben a szépségideálban találta megkorai képeinek legvonzóbb modelljét. Míg azonban a fiatalabb Irén többnyire portrékompozícióban vagy attribútumokkal(mandolinnal, szegfûvel, magnóliával) jelenik meg, a távolságtartóbb, komolyabb nézésû Mimi teljesen eszköztelenül vetí-tõdik föl a vászonra.A kép több kiállításon szerepelt, Kolozsváron a festõ 1938-as egyéni tárlatán láthatták, melyet Eugen Ciuca szobrásszal aVármegyeház üvegtermében rendezett. Érdekessége az is, hogy beválasztották az 1937-es párizsi világkiállításra küldendõképzõmûvészeti alkotások közé, Tasso Marchini több festményével együtt. De mindezt megelõzõen az éppen megfestettmû fényképmásolatát Fülöp elküldte a Dél-Tirolban, Arco di Trento szanatóriumában kezelt festõbarátjának –„Tasso Mar-chini barátomnak igaz szeretettel” ajánló felirattal –, hogy véleményét kérje felõle. Idézzük itt Marchini válaszát arcói be-tegágyáról 1936. május 29-én. „Mimy. Minden egyszerûsége mellett jól van komponálva. Legexpresszívebb az összesképed közül. Nagyon kifejezõ a fej, egy igazán nemes fej, amely nyugalmat és tartalmat fejez ki. A ruha megoldása újsze-rû, és bátorságod is dicséretre méltó, amellyel a ruhát megoldottad.”A festmény a Taricska leányok, Irén és Mimi tulajdonában volt Marosvásárhelyen sok-sok éven át. Útját és sorsát a mos-tani képaukció nyomán is követnie kell mindazoknak, akik az erdélyi mûvészet közelmúltjával foglalkoznak.

Murádin Jenõ

89

90.FÜLÖP Antal Andor (1908–1979)

Mimy, 1936ulei, pânzæ, 60 × 50 cmsemnat st. jos: Fülöp Antal Andor 1936Expus: Selecflia pentru Expoziflia Internaflionalæ din Paris, 1937, Bucureøti.Expoziflia retrospectivæ Fülöp Antal Andor, 1979, Muzeul de Artæ Cluj,Cluj. Bibliografie: E. Szabó Ilona: Fülöp Antal Andor. Bucureøti, 1979 (cu reproducere)Provenienflæ: col. Taricska Mimi, Târgu Mureø


Mimy, 1936olaj, vászon, 60 × 50 cmj.b.l.: Fülöp Antal Andor 1936Kiállítva: A Párizsi Világkiállításra készült román válogatás, Bukarest, 1937.Fülöp Antal Andor gyûjteményes kiállítás, 1979, Kolozsvári MûvészetiMúzeum, Kolozsvár. Irodalom: E. Szabó Ilona: Fülöp Antal Andor. Bukarest, 1979 (reprodukálva)Provenienflæ: Taricska Mimi gyûjteménye, Marosvásárhely


90


Chipuri feminine, 1976acuarelæ, hârtie, 15,5 × 21 cmsemnat dr. jos: CB; pe spate st. jos: 9 Mars 76 CB


Nõi arcok, 1976akvarell, papír, 15,5 × 21 cmj.j.l.: CB, és a hátán, balra lent: 9 Mars 76 CB



92.Eugen GÂSCÆ (1908–1989)

Dealuri, 1979acuarelæ, hârtie, 35 × 41 cmsemnat øi datat dreapta jos: EG 79


Dombok, 1979akvarell, papír, 35 × 41 cmjelezve és keltezve jobbra lent: EG 79



91

93.Iosif ISER (1881–1958)

Tætæroaice acuarelæ, hârtie, 39 × 57 cm, semnat dr. jos: ISERMenfliune: lucrarea nu a fost curæflatæ.


Tatár asszonyokakvarell, papír, 39 × 57 cm, j.j.l.: ISERMegjegyzés: a mû nincs megtisztítva.



92

Catul BOGDAN: Lakos Lili, 1933

Øi aceastæ lucrare – asemenea unei serii impresionante de lucræri de înaltæ calitate prezente în licitaflie – se leagæ de cer-cul Øcolii de Arte Frumoase din Cluj. Autorul a fost încæ de la înfiinflarea øcolii profesor al acesteia, transmiflându-le studenflilor sæi larga sa experienflæ artisticædin Franfla. Catul Bogdan a fost fiul profesorului universitar øi diplomatului activ la Paris, Gh. Bogdan-Duicæ, în timp ce ma-ma era franfluzoaicæ din Alsacia.În cadrul retuøurilor sale acorda o mare importanflæ studierii modului în care lumina transformæ formele øi acest lucru sevede øi în portretul de faflæ, care este în acelaøi timp liric øi o compoziflie puternicæ, armonizatæ cromatic.Este important sæ øtim øi cine a fost modelul. Lakos Lili (næscutæ în 1907) a fost studenta øcolii între 1927 øi 1930. Nutreaambiflii artistice puternice, verile participa la practica bæimæreanæ a øcolii. Lucrarea de faflæ este din 1933, dupæ terminarea studiilor sale. Personajul priveøte meditativ într-o parte, permiflând privitorului sæ admire cromatica ruginie øi puternicele accente albas-tre. Lumina concentratæ stræluceøte øi pe pær, întreaga imagine fiind întæritæ de fondul verde-albæstrui.Pictura O dupæ-amiazæ de varæ, aflatæ în colecflia Muzeului din Arad, aratæ cât de mult îi plæcea lui Catul Bogdan sæ-øialeagæ modelele dintre studenflii pe care îi cunoaøtea îndeaproape.

Murádin Jenõ

Catul BOGDAN: Lakos Lili portréja, 1933

Ez a festmény is, mint a korszak számos más színvonalas alkotása, a kolozsvári Szépmûvészeti Iskola, a Belle Arte köréhezkapcsolódik. Szerzõje, Catul Bogdan (1897–1978), a kezdetektõl az iskola tanára volt, aki saját, hosszantartó franciaorszá-gi tapasztalatait a leghatásosabban tudta növendékeivel megosztani. Bogdan ugyanis a nagy tekintélyû egyetemi tanárés jó ideig Párizsban mûködõ diplomata, Gh. Bogdan Duicæ fia volt, míg édesanyja elzászi származású francia asszony.Korrektúráin – mint ezen a képen is látható – Bogdan nagy hangsúlyt helyezett arra, hogy megértesse növendékeivel, mi-ként bontja föl a fény a formákat, hogyan válhat egy lírai fogantatású portré is feszes szerkezetû képpé. Ugyanakkor a szí-nek összhangzatát hangsúlyozta, mint a képalkotás egyik alapelemét.E kép modellje sem érdektelen. A Belle Arte nõi hallgatói közül az 1907-ben született Lakos Lilit ábrázolja, aki 1927 és 1930között látogatta az iskolát. Komolyabb ambíciókat melengetett, mint többi nõi társai; 1928-ban részt vett a Belle Artenövendékeinek nagybányai nyári táborozásán. Tanárával, Catul Bogdannal késõbb is tarthatta a kapcsolatot, mert a fest-mény 1933-as keltezésû. A töprengõ, meditatív alkatú fiatal leány szembõl néz reánk a képrõl, rozsdabarna blúzban, me-lyet átlósan tör meg a rávetülõ éles mûtermi fény. Az irányított fény megcsillan a leány barna haján is. Háttérben a székerõteljes zöldeskék színfoltja élénkíti a jelenetet.Catul Bogdannak a Belle Arte növendékeit ábrázoló csoportképe, mely Egy nyári délután címmel került közgyûjteménybe,meggyõzõen bizonyítja, mennyire kedvére való volt, hogy modelljeit azok között a növendékek között keresse, akiket a napimûtermi munkában a legjobban ismert.

Murádin Jenõ


Lakos Lilly, 1933guaøæ, hârtie, 58,4 × 44,5 cm, semnat dr. jos: CB 933dedicaflie st. jos: PRIETENULUI WIEDMANN cu Dragoste


Lakos Lilly, 1933gouache, papír, 58,4 × 44,5 cm, j.j.l.: CB 933ajánlás balra lent: PRIETENULUI WIEDMANN cu Dragoste


94

95.GY. SZABÓ Béla (1905–1985)

Periferie clujeanæ, 1937tuø, hârtie, 22 × 32 cmsemnat dr. jos: Sz B 37 X .30 Kvár


Kolozsvári külváros, 1937tus, papír, 22 × 32 cmj.j.l.: SZ B 37 X. 30, Kvár



96.SZOPOS Sándor (1891–1954)

Stradæ la Dej, 1925acuarelæ, hârtie, 21,5 × 31 cm semnat øi datat dr. jos: Szopos 1925


Dési utca, 1925akvarell, papír, 21,5 × 31 cmjelezve és keltezve jobbra lent: Szopos 1925



95

97.CSEH Gusztáv (1934–1985)

Mediaøpastel, hârtie, 50 × 36 cmsemnat dr. jos: CSH


Medgyespasztell, papír, 50 × 36 cmj.j.l.: CSEH


96

98.NAGY István (1873–1937)

Peisaj cu copacipastel, hârtie, 50,6 × 66,5 cm, semnat dr. jos: Nagy István


Táj fákkalpasztell, papír, 50,6 × 66,5 cm, j.j.l.: Nagy István



Peisaj, Muzeul de Artæ Cluj

Táj, Kolozsvári Mûvészeti Múzeum

97

99.THORMA János (1870–1937)

Dealurile din Baia Mareulei, pânzæ, 80 × 100 cm, semnat dr. jos: THORMABibliografie: Bay Miklós, Boros Judit, Murádin Jenô: Thorma.Körmendi Galéira, Budapest, 1997.Expus: Budapest, 1939.


Nagybányai hegyekolaj, vászon, 80 × 100 cm, j.j.l.: THORMAIrodalom: Bay Miklós, Boros Judit, Murádin Jenô: Thorma.Körmendi Galéira, Budapest, 1997.Kiállítva: Budapest, 1939.


98

100.PAÁL Albert (1895–1968)

Peisaj din fiara Læpuøului ulei, pânzæ, 65 × 75 cm, semnat st. jos: Paál 935


Lápos-völgyi tájolaj, vászon, 65 × 75 cm, j.b.l.: Paál 935


101.PAÁL Albert (1895–1968)

Pædure de braziulei, placaj, 60 × 50 cm, semnat dr. jos: Paál


Fenyõerdõolaj, falemez, 60 × 50 cm, j.j.l.: Paál


102. →ULRICH Géza (1881–1943)

Biserica Neagræ din Braøov, 1923ulei, carton, 96 × 70,7 cmSemnat øi datat dreapta jos: V. Ulrich G. Brassó 923


A brassói Fekete templomolaj, karton, 96 × 70,7 cmj.j.l.: V. Ulrich G. Brassó 923


100

Dintre artiøtii clujeni, Gáll a fost cel care a ræmas fidel impresionismului pânæ la moarte, devenindcunoscut øi apreciat la Paris pentru stilul sæu.Lucrarea prezentæ în licitaflie redæ însæ stilul mai timpuriu al artistului, dezvoltat în timpul cælætorieisale în Italia, la începutul anilor 1930. Strada øi casele sunt structurate precis, în timp ce culorile sa-turate øi calde redau atmosfera stræzilor romane. Prezenfla figurilor – atât de specifice pentru Gáll –conferæ dinamism tabloului.

A kolozsvári mûvészeti életben Gáll állt a legközelebb az impresszionizmushoz, és Párizsban elis-mertté vált sílusa. Jelen munkája korai alkotói korszakában készült Rómában, az 1930-as évek elején. Az utcák és a há-zak szigorúan pontos elhelyezése jellemzi a képet, míg a színek telítettsége és melegsége megfelela római utcák valóságának. A szintén színes járókelõk dinamizmust kölcsönöznek a kompozíciónak.

103.GÁLL Ferenc (François) (1912–1987)

Peisaj citadin din Roma ulei, pânzæ caøeratæ pe placaj, 48 × 33 cmsemnat st. jos: ROMA, FRANCESCO GALL


Római városrészletolaj, falemezre kasírozott vászon, 48 × 33 cmj.b.l.: ROMA, FRANCESCO GALL


104.Aurel CIUPE (1900–1987)

Vedere din fereastræ primævaraulei, pânzæ, 70,5 × 52,5 cmsemnat dr. jos: A. Ciupe


Kilátás az ablakból, tavasszalolaj, vászon, 70,5 × 52,5 cmj.j.l: A. Ciupe


„Pictafli mai departe, domnule Ciupe, po-mii, cerul, dealurile pe care le iubifli. Ames-tecafli culorile mai departe dupæ regulileD-voastræ, sævârøifli bucurii de luminæ øiculoare cum øtifli foarte bine sæ sævârøifli.”(Corneliu Baba, 1969)

„Vedem azi cum locul i se contureazæ fermîntre valori de prim plan contemporaneromâneøti, învecinat cu Pallady, Ciucuren-cu øi Corneliu Baba, o individualitate bo-gatæ prin nota de generalitate a unui mesajlimpede, fratern, øi afirmativ øi cu particu-laritæflile specifice rocilor, tiparelor, ritmu-rilor sufleteøti ale unei umanitæfli de codriverzi de brad øi câmpuri de mætase, pen-tru Goga o flaræ de basm øi de dincolo deviaflæ.” (Aurel Ræu, 1980)

„Fesse, Ciupe úr, fesse továbbra is fáit, az eget és a dombokat, amelyeket szeret. Keverje továbbra is aszíneket úgy, ahogyan Ön szereti, hozza létre fény és szín harmóniáit, amelyekkel csak Ön tud örvendeztet-ni bennünket.” Corneliu Baba, 1969

„Ma már láthatjuk, ahogy határozottan körvonalazódik a helye a kortárs román értékek között, Pallady,Ciucurencu és Corneliu Baba szomszédságában. Egy gazdag egyéniség, amelyet az üzenet tiszta, pozitívés testvéries jellege tesz általánossá és ugyanakkor sajátossá. Magában hordozza az örökzöldfenyõerdõknek és selyemréteknek, a Goga által mesebeli és életen túlinak tekintett ország embereinek avonásait és lelki ritmusait.” (Aurel Ræu, 1980)

101

MATICSKA Jenô: Podgorie din Dealul Florii, Baia Mare, 1904

Considerat copilul minune al Coloniei artistice bæimærene, aøa cum îl evoca prietenul sæu, marele scriitor Tersánszky JózsiJenõ, Jenõ Maticska (unul dintre puflinii artiøti importanfli næscufli la Baia Mare), apare cu însemnele sale stilistice øi înaceastæ picturæ, scældatæ într-o luminæ aurie cu totul aparte, specificæ mediului natural al oraøului, care la începutul seco-lului XX mai oferea încæ o imagine cvasi-edenicæ, nealteratæ de civilizaflie. În scurta sa activitate, aøa dupæ cum se poate observa øi în prezenta lucrare, Jenô Maticska a asimilat rapid cele mai bunetradiflii ale pleinair-ismului bæimærean, cu precædere marea lecflie oferitæ de unul din maeøtrii sæi, Károly Ferenczy, fiind oilustrare eclatantæ a acelui „naturalism coloristic pe bazæ sinteticæ“ promovat cu strælucire de acesta. Se recunosc de ase-menea ecouri øi din alfli pictori determinanfli ai øcolii bæimærene, cum ar fi Hollósy Simon sau Iványi Grünwald Béla, unuldin protectorii sæi, care l-a însoflit în singura sa cælætorie în Italia. În fafla spectacolului naturii, Maticska reuøeøte sæ topeascæ aceste ecouri vizuale într-o sintezæ unicæ, care sæ-i aparflinæ înexclusivitate. Pecetea sa stilisticæ se poate citi mai ales în pensulaflia viguroasæ øi modul cum utilizeazæ complementarele(oranj cu verde). Aracii de viflæ de vie alcætuiesc o oazæ luminoasæ în masa verde a dealului, pærfli componente ale unui ca-draj îndræznefl, descentrat oarecum, ceea ce îi conferæ un aer de prospeflime øi noutate. Lucrare caracteristicæ pentru Maticska dintr-o ultimæ serie magistralæ, dinainte de tragica sa dispariflie, Vedere de pe dea-lul Florilor este una din acele opere cheie pentru înflelegerea destinului øi a creafliei unui artist singular, ce constituie uncapitol important al peisagismului de la Baia Mare la începutul secolului XX, prevestind alte poetici artistice, caracteris-tice modernismului.

Gheorghe Vida

MATICSKA Jenô: Szôlôskert a Virághegyen, Nagybánya, 1904

A nagybányai festõtelep csodagyerekeként emlegették Maticska Jenõt, így írt róla a jó barát Tersánszky Józsi Jenõ író is.Õ volt az egyike azon kevés jelentõs nagybányai mûvészeknek, akik a városban születtek.Sajátos stílusvonásaival jelentkezik ezen a tájképén, amely abban a furcsa aranyló fényben úszik, amelyet a város termé-szeti viszonyai hoznak létre, és amely a 20. század elején édeni, a civilizáció által el nem rontott képet kölcsönzött Nagybá-nyának.Rövid tevékenysége alatt, ahogy ezt festményünk is bizonyítja, Maticska Jenõ gyorsan elsajátította a nagybányai plein airfestészet legjobb hagyományait, elsõsorban egyik mesterének, Ferenczy Károlynak a nagy leckéjét, kiválóan szemléltetvea kolorisztikus szintetikus naturalizmus elvét.Ugyanakkor más nagybányai mester hatása is érezhetõ mûvészetében, gondolunk itt Hollósy Simonra és Iványi GrünwaldBélára, ez utóbbi egyik védence volt és elkísérte egyetlen itáliai útjára.A természet látványa elõtt Maticskának sikerül ezeket a hatásokat egybeolvasztania és egy olyan szintézist megteremte-nie, ami megtéveszthetetlenül az õ stílusa. Mûvészetének jegyeit fõleg a szigorú ecsetvonásokban lehet felismerni, vala-mint a zöld-narancssárga komplementer kontraszt használatában. A domb zöld tömbjében fényes oázist képez a szõlõs,amelyet a mûvész a kép középpontjától jobbra helyez el, ez pedig friss, újszerû megoldás a tájképfestészetben.A Szölõskert a Virághegyen egy utolsó mesteri képsorozathoz tartozik és kulcsfontosságú mû ahhoz, hogy a korán, tragiku-san elhunyt festõ sorsát és magányos alakját megértsük, amely a 20. század eleji nagybányai tájfestészet jelentõs feje-zetét képezi, elõrejelezve a modernizmus mûvészi irányzatait.

Gheorghe Vida

102

103

105.MATICSKA Jenõ (1885–1906)

Podgorie din Dealul Florii, Baia Mare, 1904ulei, pânzæ, 57 × 78 cmsemnat dr. jos: MATICSKA 1904


Szölõskert a Virághegyen, Nagybánya, 1904olaj, vászon, 57 × 78 cmjelezve és keltezve jobbra lent: MATICSKA 1904


Peisaj cu cærare, 1903(colecflie particularæ)

Tájkép ösvénnyel, 1903(magángyûjtemény)

Courtesy of Kieselbach Galéria,Budapest

104

106.Øtefan DIMITRESCU (1886–1933)

Bragagerie la Balciclaviu în tuø, hârtie, 22 × 27,5 cmsemnat st. jos: Øt. Dimitrescu


Kölessörfõzde Balcicbantus, papír, 22 × 27,5 cmj.b.l.: Øt. Dimitrescu



107.Lucian GRIGORESCU (1894–1965)

Mogoøoaia acuarelæ, hârtie, 20 × 30 cmsemnat dr. jos: L. Grigorescu


Mogoøoaiaakvarell, papír, 20 × 30 cmj.j.l.: L. Grigorescu



105

108.LÁSZLÓ Gyula (1910–1998)

Nud culcattuø, hârtie, 32 × 32 cmSemnat dreapta sus: László Gyula øi dedicaflie stânga jos:Szolnay Sándornak szeretettel 1944. III. 10. László Gyula


Fekvõ akt tus, papír, 32 × 32 cm j.j.f.: László Gyula és ajánlással balra lent: Szolnay Sándornakszeretettel 1944. III. 10. László Gyula


109.LÁSZLÓ Gyula (1910–1998)

Portret de tânæræ, 1933acuarelæ, hârtie, 31,4 × 30 cmsemnat øi datat dreapta sus: László Gyula 33. VII. 22. øi dedicat stânga jos: Szolnay Sándornak szeretettel 1944. III.10. László Gyula


Fiatal nõ arcképe, 1933akvarell, papír, 31,4 × 30 cmjelezve és keltezve jobbra fent: László Gyula 33. VII. 22. és ajánlva balra lent: Szolnay Sándornak szeretettel 1944. III.10. László Gyula


106

110.Walter WIDMANN (1891–1966)

Cap de flæranacuarelæ, hârtie, 41 × 29 cm, semnat dr. jos: W.WidmannExpusæ: (posibil sæ fi fost prezentatæ la Regionala de Artæ plasticæ, 1955, Cluj, cu titlul Om bætrân)


Parasztfejakvarell, papír, 41 × 29 cmj.j.l.: W. Widmann, Kiállítva: (valószínûleg kiállították a Kolozs megyei regionálisKépzõmûvészeti Kiállításon, 1955, Kolozsvár, Öreg ember címmel)



111.Eugen PASCU (1895–1948)

Autoportret – Clovnguaøæ, hârtie, 51 × 37 cm, nesemnatPe spate certificat de autenticitate de Lidia Agricola øi Balla József, 1975.


Önarckép – Bohócgouache, papír, 51 × 37 cm, j.n.A hátán Agricola Lidia és Balla József eredetiségi igazolásával.



107

112.Coriolan MUNTEANU (1905–1966)

Eu însumi dimineafla, 1947acuarelæ, creion, hârtie 37 × 26 cmcertificat de autenticitate: Negoiflæ Læptoiu


Önmagam reggel, 1947akvarell, ceruza, papír, 37 × 26 cmatteszt: Negoiflæ Læptoiu


113.NAGY Imre (1912–1987)

Copil dormind, 1951creion, hârtie, 24 × 19,5 cm semnat dr. jos: Nagy Imre, K.vár 1951 jun. 12


Alvó gyermek, 1951ceruza, papír, 24 × 19,5 cmj.j.l.: Nagy Imre, K.vár 1951 jun. 12



108


Plan de afiø, 1925ulei, pastel, hârtie, 61,3 × 44,5 cmsemnat st. sus: Szolnayøi

Afiø, 1925tipærituræ, hârtie, 63,5 × 47,3 cmsemnat st. sus: Szolnay


Plakátterv, 1925olaj, pasztell, papír, 61,3 × 44,5 cmj.b.f.: Szolnayés

Plakát, 1925nyomtatvány, papír, 63,5 × 47,3 cmj.b.f.: Szolnay


115.KÓS Károly (1883–1977)

Ilustraflie de carte, 1917xilogravuræ, hârtie, 21 × 10,4 cmsemnat dr. jos: Kós Károly datat st. jos: k 917dedicaflie: Molnár Jánosnak, barátsággal, emlékezésül, Kolozsvár, 1977. IV. 3. Kós Károly


Könyvillusztráció, 1917fametszet, papír, 21 × 10,4 cmj.j.l.: Kós Károlykeltezve balra lent: k 917ajánlás: Molnár Jánosnak, barátsággal, emlékezésül, Kolozsvár, 1977. IV. 3. Kós Károly


109

116.BALOGH István (1890–1956)

Nud acuarelæ, hârtie, 15 × 23,5 cm, semnat stânga sus: Balogh Bibliografie: Maria Zintz, Artiøti Plastici la Oradea: 1850–1950, Muzeul fiærii Criøurilor, Oradea, 2009. Catalog de expoziflie cu studiile lui Murádin Jenõ, Gellér Katalin, Gabriela Criøan, Köteles Pál, E. Csorba Csilla øi Dr. Nagy Mihály. Petõfi Irodalmi Múzeum – Noran Kiadó, Budapest, 1997.


Aktakvarell, papír, 15 × 23,5 cm, j.b.f.: BaloghIrodalom: Maria Zintz: Artiøti Plastici la Oradea: 1850-1950. Muzeul fiærii Criøurilor, Oradea, 2009. Kiállítási katalógus Murádin Jenõ, Gellér Katalin, Gabriele Criøan, Köteles Pál, E. Csorba Csilla és Dr. Nagy Mihály tanulmányaival. Petõfi Irodalmi Múzeum – Noran Kiadó, Budapest, 1997.


110

118.Hans MATTIS TEUTSCH (1884–1960)

Dealuri, copaci øi tufiøuri, 1917linogravuræ, hârtie, 15,5 × 20,5 cmsemnat dr. jos: MTExpus: Museum voor Schone Kunsten, Gent, 1991Certificat de autenticitate:Jurecskó László øi Kishonthy Zsolt


Dombok, fák és bokrok,1917linómetszet, papír, 15,5 × 20,5 cmj.j.l.: MTKiállítva: Museum voor Schone Kunsten, Gent, 1991Atteszt: Jurecskó László ésKishonthy Zsolt



117.Hans MATTIS TEUTSCH (1884–1960)

Bærbat în peisaj, 1917linogravuræ, hârtie, 32 × 44,7 cm, nesemnatExpus øi reprodus: Mattis Teutsch and the Blaue Reiter. Budapest, 2001; Mattis Teutsch und Der Blaue Reiter. Haus der Kunst, München, 2001.Certificat de autenticitate:Jurecskó László øi Kishonthy Zsolt


Férfi tájban, 1917linómetszet, papír, 32 × 44,7 cm, j.n.Kiállítás, reprodukció: Mattis Teutsch and the Blaue Reiter. Budapest, 2001; Mattis Teutsch und Der Blaue Reiter. Haus der Kunst, München, 2001.Atteszt : Jurecskó László ésKishonthy Zsolt


111

119.KUSZTOS Endre (1925)

Autoportret, 2009guaøæ albastræ, cafea, hârtie de ciocolatæ, 19 × 20,8 cmsemnat øi datat dr. jos: Kusztos 2009. III.Bibliografie: Székely Sebestyén György: Jurnal fragmentat. Arta luiEndre Kusztos (catalog de expoziflie). Galeria Quadro, 2009. cat. 82.Expus: Galeria Quadro, 2009.


Önarckép, 2009kék gouache, kávé, csokoládépapír, 19 × 20,8 cmjelezve és keltezve jobbra lent: Kusztos 2009. III.Irodalom: Székely Sebestyén György: Szaggatott napló. Kusztos Endremûvészete (kiállítási katalógus). Quadro Galéria, 2009, kat. 82.Kiállítva: Quadro Galéria, 2009.


112

120.GY. SZABÓ Béla (1905–1985)

Velæ roøie, 1937pastel, hârtie, 34,5 × 50,5 cmsemnat st. jos: Sz B 1937.VIII-19 VouliagmeniBibliografie: Murádin Jenõ: Gy. Szabó Béla. Kriterion, Bucureøti, 1980.


Vörös vitorla, 1937pasztell, papír, 34,5 × 50,5 cmj.b.l.: Sz B 1937.VIII-19 VouliagmeniIrodalom: Murádin Jenõ: Gy. Szabó Béla. Kriterion, Bukarest, 1980.



113


Gælbioare în ulcior, 1972pastel, hârtie, 35 × 50 cmsemnat dr. jos: T. Harøia-72


Sárga virágok korsóban, 1972pasztell, papír, 35 × 50 cmj.j.l.: T. Harøia-72



Biografii

ABA-NOVÁK Vilmos (Budapesta, 1894 – Budapesta, 1941) A studiat la Academia de Arte din Budapesta. Între anii 1921–1923 a fost membru al colonieide la Szolnok øi al Øcolii de la Baia Mare. Prima sa expoziflie a avut loc în 1924. A fost premiat cu Premiul Juriului la Expoziflia Internaflionalæ de la Paris (1937)øi la Bienala de la Veneflia (1940).Începând cu anul 1939 a fost profesor al Academiei de Arte din Budapesta, pânæ la moarte. Arta sa monumentalæ øi mo-dernæ l-a situat între cei mai importanfli reprezentanfli ai artei maghiare, fiind unul din cei mai de seamæ reprezentanfli ai marii generaflii din anii 1920.Bibliografie:Aba-Novák Emlékkiállítás, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 1962.B. Supka Magdolna, Aba-Novák Vilmos, Corvina, Budapest, 1971.Molnos Péter, Aba-Novák Vilmos. Népszabadság, Budapest, 2006.

ANDRÁSY Zoltán (Sibiu, 1910 – Cluj, 2006) Øi-a început studiile la Øcoala de Arte Frumoase din Cluj, absolvind pe urmæ Academia de Belle Arte din Bu-cureøti, în 1933.Dupæ perioada øederii sale în Bucureøti, s-a mutat în Cluj-Napoca. Pânæ în 1975 a fost profesor la Institutul de Arte Plastice „Ion Andreescu”.Prima sa expoziflie individualæ a avut loc în Cluj. În 1939 a devenit membru al breslei Barabás Miklós, participând la expozifliile de grup, pe lângæ care aorganizat øi expoziflii personale. Dintre expozifliile internaflionale, cele mai importante au fost participarea la a 28-a øi, respectiv, a 30-a ediflie a Bienalei dela Veneflia, la cea din urmæ fiind premiat.În arta sa grafica ocupæ un loc la fel de important ca øi pictura. Lucrærile sale acoperæ o selecflie tematicæ largæ,de la tonul liric al peisajelor pânæ la probleme sociale. Bibliografie:Andrásy (catalog de expoziflie), Cluj-Napoca, 1981.Banner Zoltán, Erdélyi magyar mûvészet a XX. században. Budapesta, 1990.

APOSTU Gheorghi (Bozienii de Sus, 1937) Absolvent al Institutului de Arte Plastice „Ion Andreescu” din Cluj, øi-a îmbogæflit cunoøtinflele de specialiate øi înItalia, unde a beneficiat de o bursæ de studiu. A fost profesor al Institutului de Arte Plastice din Cluj, la catedra de picturæ. A deschis expoziflii personale îndeo-sebi la Cluj, dar a participat øi la numeroase expoziflii, din care menflionæm al IV-lea Trofeu internaflional Numana ars, Roma (1975). Cât priveøte concepfliaartisticæ, Apostu øi-a propus dezvoltarea unui stil în spiritul tradifliilor româneøti. Include astfel în pânzele sale spiritul datinilor øi obiceiurilor strævechi, fiind pre-ocupat øi de comuniunea omului cu natura.Bibliografie:127 Artiøti Plastici Clujeni, U.A.P , Cluj-Napoca, 1974.Horia Horøia, Despre Ghiorghi Apostu, în Arta, coord. Vasile Drægufl, an 28, nr. 4, Bucureøti, 1981, 19.Alexandru Cebuc, Vasile Florea, Negoiflæ Læptoiu, Enciclopedia artiøtilor români contemporani, ARC 2000, Bucureøti, 1996.

BALOGH István (Oradea, 1890 – Oradea, 1956) Între 1911 øi 1912 a studiat la Academia Regalæ Bavarezæ din München. La începutul carierei a fost in-fluenflat de Mednyánszky László øi Gulácsy Lajos, mai târziu de maeøtrii Art nouveau. Între 1913 øi 1914 a studiat în Italia. Reîntors în flaræ a participat laintensa viaflæ culturalæ orædeanæ, ca membru al grupærii „Holnap”. Prima expoziflie personalæ a realizat-o în 1910 la Oradea. Dupæ cel de-al doilea ræzboimondial, a înfiinflat – împreunæ cu Miklóssy Gábor, Cs. Erdõs Tibor øi Fekete József – Øcoala de Arte Plastice din Oradea.Bibliografie:Köteles Péter, Egy méltatlanul „elfelejtett“ festõmûvész, In. Déri Múzeum évkönyve, 1980, Debrecen, 1982.Gellér Katalin, A szecessziós könyvillusztrálás Magyarországon 1895-1925, Miskolc, 1997.Maria Zintz, Artiøti Plastici la Oradea: 1850-1950, Muzeul flærii Criøurilor, Oradea, 2009. Catalog de expoziflie cu studii de Murádin Jenõ, Gellér Katalin, Gabriela Criøan, Köteles Pál, E. Csorba Csilla øi Dr. Nagy Mihály, Petõfi Irodalmi Múzeum &Noran Kiadó, Budapest, 1997.

BENCZÉDI Sándor (Tærceøti, 1912 – Cluj, 1997) În 1942 absolvæ Academia de Arte din Budapesta. Între 1949–1953 predæ la Institutul de Arte Plasticedin Cluj. Dupæ aceastæ perioadæ îøi înfiinfleazæ propriul atelier. Este cunoscut mai ales pentru ceramica sa, dar a sculptat øi în lemn øi piatræ. Între anii1970–1974 a realizat o serie de portrete ale intelectualilor maghiari din România, pe care a donat-o ulterior Muzeului Secuiesc din Miercurea Ciuc. Bibliografie:Banner Zoltán, Benczédi Sándor, Bukarest, 1984 (monografie).

BERKES Antal (Budapesta, 1874 – Budapesta, 1938) Berkes Antal a absolvit în anul 1894 Øcoala Superioaræ de Arte Decorative din Budapesta. A între-prins o cælætorie de studiu la Paris. La începutul carierei a pictat peisaje, orientându-se treptat spre temele citadine, fiind unul din cei mai importanfli pictoriai metropolei (Paris, Budapesta) din Belle Epoque. Din 1903 a participat la expozifliile realizate de Mûcsarnok.

BITAY Zoltán (Cermei, 1931) A absolvit Institutul de Arte Plastice “Ion Andreescu” din Cluj (anii 1951-1958). Pe lângæ picturæ, este interesat øi de arta monu-mentalæ øi de grafica de reclamæ. Din 1958 træieøte la Baia Mare.

BOGDAN Catul (Colmar, Franfla, 1897 – Bucureøti, 1978) Debutul expoziflional øi l-a fæcut în 1919, printr-o expoziflie la Ateneul Român, împreunæ cu arhi-tectul Horia Creangæ. În 1920 pleacæ la Paris, unde urmeazæ cursurile École Nationale Superieure de Beaux-Arts, în clasa profesorului Ernest Laurent. În1923 participæ la Expoziflia anualæ a Societæflii Naflionale de Belle-Arte din Paris. Cariera artisticæ a împletit-o cu cea didacticæ, în 1926 fiind numit profesor

114

suplinitor de desen øi picturæ la Øcoala de Arte Frumoase din Cluj. În perioada 1927–1943 expune la Salonul Oficial. În 1933 va urma transferul øcolii cluje-ne la Timiøoara. Participæ la Cluj la Expoziflia de plasticæ ardeleanæ (1919–1939), organizatæ de Astra. Dupæ ræzboi, în 1949, devine profesor de desen øi pic-turæ la secflia românæ a Institutului de Artæ Maghiar din Cluj, iar în 1951 devine profesor al Institutului de Arte Plastice „Nicolae Grigorescu” din Bucureøti.Bibliografie:Vasile Drægufl, Catul Bogdan, catalog de expoziflie, Bucureøti, Sala Dalles, 1970.Vasile Drægufl, Catul Bogdan, Meridiane, Bucureøti, 1972.

BOTIØ Teodor (Gherla, 1938) Absolvent al Institutului de Arte Plastice „Ion Andreescu” din Cluj, Botiø øi-a continuat studiile de specializare la Bucureøti, subîndrumarea pictorului Corneliu Baba. A predat apoi la Institutul de Arte Plastice din Cluj, în cadrul catedrei de picturæ. A obflinut Diploma de onoare a Bie-nalei internaflionale de picturæ de la Kosice, în 1986. A dezvoltat un stil de facturæ modernistæ inspirat din motive tradiflionale populare. Bibliografie:127 Artiøti Plastici Clujeni. Filiala U.A.P. Cluj, Cluj-Napoca, 1974.Mircea fioca, Pictori clujeni, Meridiane, Bucureøti, 1977.Alexandru Cebuc, Vasile Florea, Negoiflæ Læptoiu, Enciclopedia artiøtilor români contemporani, ARC 2000, Bucureøti, 1996.

BRANA Nicolae (Mohu, 1905 – Bucureøti, 1986) Îøi începe studiile la Academia de Arte Frumoase din Bucureøti în 1925, de unde se transferæ la Cluj dinmartie 1926. Aici studiazæ cu Aurel Ciupe øi cu Anastase Demian, ultimul inifliindu-l în arta decorativæ øi monumentalæ. Dupæ absolvire, în 1930, în toamnaaceluiaøi an, câøtigæ o bursæ la Academia Julian din Paris, pe care o va urma timp de doi ani, studiind cu profesorii Jean Paul Laurens øi Dupuis. Debutulexpoziflional øi-l face în 1933 împreunæ cu Ion Vlasiu, printr-un eveniment organizat la Sala Prefecturii din Cluj. În perioada 1936–1944 i se decerneazæ zecepremii de cætre Ministerul Cultelor øi Artelor, iar în 1940 Societatea „Astra” îl premiazæ pentru „întreaga activitate artisticæ”. Bibliografie:Negoiflæ Læptoiu, Nicolae Brana, în Incursiuni în arta plasticæ româneascæ, vol. II, Ed. Dacia, Cluj-Napoca, 1987.

BUNUØ Ioan (Reghin, 1952) Participæ la expoziflia de grup Constructive Art in Europe at the Threshold of the third Millennium, în 1999, prezentatæ în ace-laøi an atât la Galeria Emilia Suciu, Ettlingen cât øi la Galeria Hors Lieux din Strasbourg. Tot Galeria Emilia Suciu îi organizeazæ douæ expoziflii personale în2003 (IOAN BUNUØ – torsades) øi 2004 (Ioan Bunuø – Skulpturen aus Holz und Kupfer). În 2006 participæ la expoziflia Common Space, la Ernst MuseumBudapesta. În 2009 Galeria Emilia Suciu organizeazæ expoziflia Geometrisch-abstrakt-kinetisch, la care participæ øi Ioan Bunuø. Bibliografie:Malerei aus Rumänien. Erste und zweite Hälfte des 20. Jahrhunderts – Pictura secolului XX. din România – Romániai festészet a XX. Században (catalogulcolecfliei Galeriei Emilia Suciu), Cluj, 2002.

BRUDAØCU Cornel (Tuøa, 1937) Absolvent al Institutului de Arte Plastice „Ion Andreescu” din Cluj, a participat la numeroase expoziflii colective øi a deschisexpoziflii personale în flaræ øi în stræinætate, inclusiv în Statele Unite (Virginia, Carolina de Nord). Cornel Brudaøcu s-a remarcat în anii ’70 prin lucræri de factu-ræ hiperrealistæ. Astfel, el s-a impus în cadrul neoavangardei româneøti, care a experimentat în mediul picturii.Bibliografie:127 Artiøti Plastici Clujeni, U.A.P. Cluj, Cluj-Napoca, 1974.Octavian Barbosa, Dicflionarul artiøtilor români contemporani, Bucureøti, 1976.Mircea fioca, Pictori clujeni, Meridiane, Bucureøti, 1977.Alexandru Cebuc, Vasile Florea, Negoiflæ Læptoiu, Enciclopedia artiøtilor români contemporani, ARC 2000, Bucureøti, 1996.

CAPIDAN Pericle (Prilep, Macedonia, 1869 – Cluj, 1966) Øi-a efectuat studiile artistice la Academia de Arte Frumoase din Bucureøti, sub îndrumarea pro-fesorilor Theodor Aman øi Gheorghe Tættæræscu. În 1893 studiazæ la München cu Nicolaus Gysis øi Karl Maar. Expune la Salonul Oficial din Paris în 1898.Perioada 1898–1901 o petrece la Academia Naflionalæ de Arte Frumoase din Paris, în clasa profesorului Leon Bonnat. În 1905 participæ la activitatea socie-tæflii Tinerimea artisticæ din Bucureøti. Întors în flaræ, devine profesor la Øcoala de Arte Frumoase din Cluj. În 1958 i se organizeazæ o mare retrospectivæ laMuzeul de Artæ din Cluj.Bibliografie:Mircea Deac, 250 pictori români 1890-1945, MEDRO, Bucureøti, 2003.Negoiflæ Læptoiu, Expoziflie retrospectivæ Pericle Capidan, Cluj, 1986.

CIATO HORDOVAN Doina (Sibiu, 1934) Doina Ciato Hordovan a absolvit Institutul de Arte Plastice „Nicolae Grigorescu” din Bucureøti. A deschis expozifliipersonale la Cluj, Miercurea-Ciuc øi Bucureøti, participând øi la expoziflii colective în flaræ øi peste hotare. În perioada anilor ‘70 –‘80 experimenteazæ cu cæimoderniste în cadrul picturii, bazate pe o reprezentare figurativæ sinteticæ, care valorificæ øi substratul cultural tradiflional. Bibliografie:127 Artiøti Plastici Clujeni. Filiala U.A.P. Cluj, Cluj-Napoca, 1974.

CIATO Victor (Sudrigiu, 1938) A absolvit Institutul de Arte Plastice „Ion Andreescu” din Cluj, fiind implicat øi el, asemeni multor altor absolvenfli ai generaflieisale, în proiecte de for public øi anume picturæ monumentalæ. A participat la un numær însemnat de expoziflii naflionale øi a deschis expoziflii personale la Clujøi Bucureøti. Este profesor al Universitæflii de Artæ øi Design din Cluj.Bibliografie:127 Artiøti Plastici Clujeni. Filiala U.A.P. Cluj, Cluj-Napoca, 1974.

115

CIUPE Aurel (Lugoj, 1900 – Cluj, 1988) Øi-a început studiile la Baia-Mare, în 1916, sub îndrumarea lui Réti István. În 1919 studiazæ la Academia de Artedin Bucureøti, iar apoi, pânæ în 1922, a fost studentul Academiei Julian din Paris. Prima expoziflie personalæ o are la Lugoj în 1924. Stabilindu-se la Cluj în1925, a fost unul din profesorii fondatori ai Øcolii de Arte Frumoase din acest oraø. Efectueazæ cælætorii de studiu la Roma, Paris (1927, 1957), Veneflia (1927)øi Viena (1959, 1968). Începând din 1925 pânæ în 1944 participæ la Salonul Oficial din Bucureøti. În 1930 se numæræ printre inifliatorii Expozifliei ArtiøtilorPlastici Ardeleni, organizatæ la Cluj, la care øi participæ, în acelaøi an organizând, la Timiøoara, primul Salon al Artei Bænæflene. În perioada interbelicæ estecustodele Pinacotecii din Târgu-Mureø, iar mai apoi directorul Muzeului Banatului. În 1937 obfline medalia de bronz la Expoziflia Internaflionalæ de la Paris, iarîn 1939 i se decerneazæ premiul I la Expoziflia de plasticæ ardeleanæ (1919–1939), organizatæ la Cluj. Obfline Diploma de Onoare la Salonul Ardelean, deschisla Cluj în 1947. Între 1950–1956 a fost rectorul Institutului de Arte Plastice „Ion Andreescu”. În cadrul acestei øcoli a unificat valorile expresionismului øi alepicturalitæflii specifice Øcolii de la Paris.Bibliografie:Mircea Deac, Aurel Ciupe, Dacia, Cluj-Napoca, 1978.Negoiflæ Læptoiu, Aurel Ciupe, în Incursiuni în plastica româneascæ, II, Dacia, Cluj-Napoca, 1987.Aurel Ciupe, Næscut odatæ cu secolul, volum memorialistic îngrijit de Mircea Goga, Dacia, Cluj-Napoca, 1998.V. Dumitru Bonta, Maeøtrii unei generaflii, I, Macarie, Târgoviøte, 1999.

CSEH Gusztáv (Cluj, 1934 – Cluj, 1985) A absolvit Institutul de Arte Plastice din Cluj în 1960, sub îndrumarea lui Kádár Tibor. A lucrat la Cluj øi a fost mem-bru al redacfliei revistei Utunk. În 1970 a obflinut Medalia muncii, în 1971 øi 1972 a obflinut premiul pentru cea mai frumoasæ carte a anului, iar în 1973medalia Meritul cultural clasa I. În anul 1965 a organizat prima expoziflie personalæ la Cluj. În 1982 a avut expoziflii la Szombathely øi Kecskemét. A partici-pat la expoziflii de grup la Philadelphia, SUA (1973) øi în Franfla (1983).Bibliografie:Cseh Gusztáv. Catalog de expoziflie. Cluj, 1971.Kántor Lajos, Cseh Gusztáv, Kriterion, Bukarest, 1983.Alexandru Cebuc, Negoiflæ Læptoiu, Vasile Florea, Enciclopedia Artiøtilor Români Contemporani, IV, ARC 2000, Bucureøti, 2001.

DARKÓ László (Turda, 1924 – Cluj, 1970) A studiat pictura la sub îndrumarea lui Gáll Ferenc. A fæcut mai multe cælætorii de studii în Danemarca. Din 1950a lucrat la restaurarea frescelor din biserica Sf. Mihail din Cluj øi la palatul episcopal din Oradea. Lucrærile lui au fost expuse în Transilvania øi în mai multeoraøe din stræinætate. A obflinut doctoratul în istoria artei la Cluj în 1948, cu tema istoriei picturii de peisaj. În 2010 i-a fost organizatæ o amplæ expoziflie re-trospectivæ la Muzeul de Artæ Cluj, unde a fost expusæ lucrarea din licitaflie.Bibliografie: Kovács Árpád, Darkó László, Glória, Kolozsvár, 2010.

DEMIAN Anastase (Budapesta, 1899 – Baia Mare, 1977) Membru generafliei de artiøti români care a debutat la începutul secolului trecut, alæturi de AurelCiupe, Romul Ladea øi Catul Bogdan, øi cæreia, dupæ studiile de la Paris, i-a fost încredinflatæ înfiinflarea Øcolii de Arte Frumoase din Cluj în 1925. Dupæ ceøi-a terminat studiile la Academia Julian din Paris (începute în 1919) a lucrat deopotrivæ ca pictor, grafician, profesor øi pictor de biserici. În perioada1921–1930 a fost principalul ilustrator al revistei Gândirea, de la aceastæ datæ începând sæ ilustreze revista clujeanæ Societatea de mâine. În 1925 expuneîmpreunæ cu Szolnay Sándor øi Walter Widmann la Sala Prefecturii din Cluj, iar în 1930 participæ la Expoziflia Artiøtilor Ardeleni de la Cluj. La Salonul Oficialdin Bucureøti participæ la edifliile din 1927 øi 1928. În 1937 decoreazæ pavilionul românesc de la Expoziflia Internaflionalæ de la Paris, iar doi ani mai târziuparticipæ la Cluj la Expoziflia de plasticæ ardeleanæ (1919–1939). Grafica sa este programaticæ în sensul realizærii unui stil românesc, care valorificædeopotrivæ elemente bizantine øi folclorice. Arta sa a fost influenflatæ de pictura lui Maurice Denis. Bibliografie:Negoiflæ Læptoiu, Anastase Demian, în Incursiuni în arta plasticæ româneascæ, vol. II, Ed. Dacia, Cluj-Napoca, 1987.Victor Ieronim Stoichiflæ, Anastase Demian – un „scriptor”, Arta, anul XXVIII, nr. 4, 1981.Lucian Blaga, O øcoalæ de arte frumoase, în Adeværul literar øi artistic, Bucureøti, 6 decembrie 1925.

DIMITRESCU Øtefan (Huøi, 1895 – Iaøi, 1933) În 1903 îøi începe studiile la Øcoala Naflionalæ de Arte Frumoase din Iaøi, fiind coleg cu Nicolae Tonitza.Între 1912 øi 1913 a studiat la Paris, la Academie de la Grande Chaumière, perioadæ în care a luat contact cu impresionismul. În 1914 expune împreunæcu Tonitza în Sala C din Bucureøti. Ca øi prietenul sæu Tonitza, în timpul ræzboiului a început explorarea temelor sociale, cum ar fi foamea øi efectele bom-bardamentelor. Participæ la Salonul Oficial, la ediflia din 1916. În 1926, împreunæ cu Oscar Han, Francisc Øirato øi Nicolae Tonitza, a fondat Grupul celorPatru (1926–1933). Un an mai târziu devine profesor la Øcoala Naflionalæ de Arte Frumoase din Iaøi, la scurt timp fiind numit director al acesteia (poziflie pecare a deflinut-o pânæ la moartea sa). Bibliografie:Ionel Jianu, Øtefan Dimitrescu, Ed. de Stat pentru Literaturæ øi Artæ, Bucureøti, 1954Beatrice Bednarik, Øtefan Dimitrescu, Meridiane, Bucureøti, 1965.Claudiu Paradais, Øtefan Dimitrescu, Meridiane, Bucureøti, 1978.Mircea Deac, 250 pictori români 1890-1945. MEDRO, Bucureøti, 2003.

FEIER Petru (Zeldiø, 1912 – Cluj, 1985) Îøi începe primele studii de picturæ sub îndrumarea lui Marcel Olinescu. Împreunæ cu Nicolae Chirilovici frecven-teazæ Øcoala de Picturæ de la Baia-Mare, pe perioada verii, în intervalul 1927-1933. Debutul expoziflional øi-l face în 1932, într-un eveniment organizat laPalatul Cultural din Arad, împreunæ cu Nicolae Chirilovici øi Margit Lasker. În 1939 participæ la Cluj la Expoziflia de plasticæ ardeleanæ (1919–1939). Din1950 este încadrat în corpul profesoral al Institutului de Arte Plastice din Cluj. Participæ la edifliile din 1953, 1954, 1966, 1968 ale Expozifliilor Republicane.

116

În 1970 participæ la ampla sintezæ de plasticæ clujeanæ „Cluj ’70” de la Bucureøti, Sala Dalles.Bibliografie:Constantin Cubleøan, Petru Feier. Picturæ, Galeriile U.A.P. Cluj-Napoca, 1975.Negoiflæ Læptoiu, Petru Feier (1912-1985), în Incursiuni în arta româneascæ, IV, Napoca Star, Cluj, 2009.

FERENCZY Valér (Körmöczbánya, 1885 – Budapesta, 1954) Este fiul øi continuatorul stilului lui Károly Ferenczy, cel care este considerat întemeietorul pic-turii moderne maghiare. Din 1902 a træit øi a lucrat, cu mici întreruperi, pânæ în 1927, la Baia Mare. A studiat la Øcoala de Arte din Baia Mare între 1902øi 1907. Între timp a vizitat Academia din München (1903), respectiv øcoala privatæ a lui Lovis Corinth (1904) din Berlin, dupæ care s-a mutat în centrul pic-turii moderne, la Paris, unde øi-a continuat studiul la Academia Colurossi, respectiv Julian. Între 1908–1909 a întreprins o cælætorie de studiu în Italia. Dupæcælætoria de la Paris (1914) stæpânea tehnica gravurii øi astfel a devenit pionierul acesteia în Transilvania.Bibliografie:Murádin Jenõ, A Ferenczy mûvészcsalád Erdélyben, Kriterion, Bukarest, 1981.Murádin Jenõ, Nagybánya: a festõtelep mûvészei, MissionArt Galéria, Miskolc, 1994.

FESZT László (Cluj, 1930) În anul 1954 a absolvit Institutul de Arte Plastice „Ion Andreescu” din Cluj. A câøtigat mai multe premii de graficæ în România øiîn stræinætate (1970 – Bucureøti, 1972 – Helsingor, 1974 – Berlin, 1975 – Keszthely). În 1990 a câøtigat medalia de aur la Padova, în cadrul primului jocolimpic internaflional al artiøtilor. Din 1954 lucreazæ la Cluj, unde a fost øi profesor al Catedrei Plastice la Institutul de Arte Plastice „Ion Andreescu”, iar între1976–1985 a ocupat funcflia de rector. Stilul lui face o trecere dinspre formele clasice, tradiflionale spre compunerea abstractæ øi modernizare a tehnicilor gra-fice. În anul 2010 s-a organizat o expoziflie retrospectivæ Feszt László. Gravuræ la Muzeul de Artæ Cluj. Bibliografie:Cælin Stegerean, Feszt László. Gravuræ, Muzeul de Artæ Cluj-Napoca, 2010.Banner Zoltán, Feszt László, Mentor, Marosvásárhely, 2010.

FLONDOR Constantin (Cernæufli, 1936) A studiat la Institutul de Arte Plastice „Nicolae Grigorescu” în perioada 1954–1960. A susflinut programul peda-gogic al grupului „Sigma” în perioada 1969–1975, iar în 1966 este cofondator al grupului „111”. În 1969 participæ la organizarea grupului „Sigma”, iar în1985 a grupærii „Prolog”. Din 1991 este cadru didactic al Facultæflii de Artæ, Universitatea de Vest, Timiøoara. Dintre expoziflii menflionæm perioada1967–1969, când participæ la Saloanele de Artæ Timiøoara, ca membru al „111”, øi participærile din perioada 1969–1974 la aceleaøi saloane, dar ca mem-bru „Sigma”. La Cæminul Artei, din Bucureøti, expune în perioada 1986–1990 în cadrul expozifliilor Prolog II, III, IV øi V.Bibliografie:Dan Hæulicæ, Flondor, de la „111” + „Sigma” la „Prolog”. Timiøoara, 2005

FÜLÖP Antal Andor (Cluj, 1908 – Cluj, 1979) Între 1925 øi 1929 studiazæ la Øcoala de Arte Frumoase din Cluj, în clasa profesorului Catul Bogdan, frecven-teazæ însæ øi cursurile lui Aurel Ciupe, Tassy Demian øi Romul Ladea. În 1929 face o cælætorie de studiu în Italia. La Roma frecventeazæ Accademia Coromaldi.În 1930 se întoarce în flaræ, pentru a îndeplini serviciul militar. În 1932 expune prima datæ la Salonul Oficial din Bucureøti. În 1933 participæ la Expozifliacolectivæ a tinerilor artiøti ardeleni – o expoziflie-manifest a noii generaflii. În 1934 pierde væzul ochiului stâng. În perioada interbelicæ participæ la numeroaseexpoziflii. În 1938 devine membru al Breslei Barabás Miklós, în cadrul cæreia participæ la multe expoziflii. Din 1951 este membru al Uniunii Artiøtilor Plasticidin România. În 1979 i se organizeazæ o amplæ retrospectivæ la Muzeul de Artæ din Cluj.Bibliografie:E. Szabó Ilona, Fülöp Antal Andor, Kriterion, Bukarest, 1979.

GÁLL Ferenc (François) (Cluj, 1912 – Paris, 1987) A început sæ studieze sub îndrumarea lui Aurel Popp la Satu Mare, dupæ care a continuat la Øcoala deArte Frumoase din Cluj, iar între 1929 øi 1933 la colonia de artiøti din Baia Mare sub îndrumarea profesorilor Krizsán János øi Mikola András. La Roma a stu-diat cu Umberto Coromaldi, iar din 1936 a studiat la Paris cu André Devambez. În aceeaøi perioadæ øi-a expus lucrærile la Cluj, unde lucra ca redactor larevista Tribuna. În cadrul artei transilvænene, respectiv al centrului de arte plastice din Cluj, Gall s-a erijat drept pictorul cel mai apropiat de stilul impresionist. Bibliografie:Kováts József, Erdélyi festõ Rómában, în Erdélyi Lapok, 1932. március 3.Kováts József, Gáll Ferenc kolozsvári festõmûvész római kiállítása, în Keleti Újság, 1933. május 28.Vásárhelyi Z. Emil, Gáll Ferenc festõmûvész kiállítása, în Erdélyi Helikon, 1937/8.André Fiament, François Gall. Monográfia, Párizs 1978.Gyulai Pál, Gáll Ferenc köszöntése, în Utunk 1982/15.

GÂSCÆ Eugen (Grindeni-Cristur, 1908 – Bucureøti, 1989) Îøi începe studiile artistice la proaspæt înfiinflata Øcoala de Arte Frumoase din Cluj în 1928, undeîi are ca îndrumætori pe Catul Bogdan, Alexandru Popp, Anastase Demian øi Romul Ladea. Alæturi de Tasso Marchini, Eugen Profeta øi Øtefan Gomboøiu,fondeazæ în 1929 grupul Boema. Îøi face debutul expoziflional la Cluj, în Sala Prefecturii în 1934, participând la Salonul Oficial de Picturæ øi Sculpturæ în1942, iar în 1947 la Salonul Ardelean. Participæ la edifliile din 1968, 1970 øi 1972 ale Bienalei de Picturæ øi Sculpturæ. Va face cælætorii de studiu în U.R.S.S.(1961), Ungaria (1962), Cehoslovacia (1964), R.D. Germanæ (1966), Italia, Austria, Iugoslavia (1971), Spania, Franfla øi Elveflia (1975). Bibliografie:Negoiflæ Læptoiu, Eugen Gâscæ, Meridiane, Bucureøti, 1984.Mariana Vida, Donaflia de graficæ Eugen Gâscæ (1908–1989). Muzeul Naflional de Artæ al României, Bucureøti, 2007. Cu studii de F. Pamfil, Gh. Vida, I.Vlasiu. [catalog]

117

GRIGORE Vasile (Bucureøti, 1935) A studiat la Institutul de Arte Plastice din Bucureøti, sub îndrumarea lui Rudolf Schweitzer-Cumpæna, Samuel Mützner øiIon Marøic. La scurt timp dupæ absolvire, în 1961, devine cadru didactic al aceleiaøi instituflii. Debuteazæ în 1957 la Bucureøti, în cadrul Anualei de Stat, par-ticipând cu regularitate la Saloanele Oficiale Republicane øi municipale. În 1963 expune la Galeria Simeza din Bucureøti, în 1975 la Muzeul de Artæ dinTimiøoara, iar în 1979 la Muzeul de Artæ din Cluj. Douæ expoziflii retrospective ample marcheazæ perioada târzie a artistului, în 1985 la Sala Dalles øi în1995, cu ocazia împlinirii a 60 de ani, la Muzeul Naflional de Artæ, tot la Bucureøti. La 25 mai 2004 s-a deschis oficial Muzeul Vasile Grigore – Pictor øiColecflionar, o donaflie care însumeazæ 500 de piese. Bibliografie:Octavian Barbosa, Dicflionarul Artiøtilor Români Contemporani, Meridiane, Bucureøti, 1976.Vasile Grigore, Scrieri despre artæ, ARC, Bucureøti, 1998.Alexandru Cebuc, Vasile Florea, Negoiflæ Læptoiu, Enciclopedia artiøtilor români contemporani, IV, ARC 2000, Bucureøti, 2001.GRIGORESCU Lucian (Medgidia, 1894 – Bucureøti, 1965) Elev al Øcolii de Belle-Arte din Bucureøti, a studiat apoi la Institutul Superior de Artæ din Roma.În 1924 câøtigæ o bursæ de studii la Paris, familiarizându-se cu stilurile academiilor La Grande Chaumière øi Ranson. Dupæ toate probabilitæflile a trecut øiprin atelierul lui André Lhote la Paris. Deschide o expoziflie personalæ la Paris, dupæ care se stabileøte la Cassis, tot în Franfla. Pe întreg parcursul vieflii s-abucurat de expoziflii personale øi de grup atât în flaræ cât øi peste hotare, fiind ales inclusiv membru corespondent al Academiei Române. Este considerat unimportant reprezentant al postimpresionismului românesc. Bibliografie:Vasile Drægufl, Vasile Florea, Dan Grigorescu, Marin Mihalache, Pictura româneascæ în imagini – 1111 reproduceri, Meridiane, Bucureøti, 1970.Mircea Deac, Impresionismul în pictura româneascæ – Precursori, maeøtri, influenfle, Meridiane, Bucureøti, 1976.Muzeul de Artæ Constanfla - expoziflie permanentæ, coord. Dr. Doina Pæuleanu, Chimprest Publicity, Bucureøti, 1998.

GRUZDA János (1881, Teiuø – 1953, Zlatna) Talentul sæu a fost remarcat de sculptorul Fadrusz János, care a petrecut mult timp la Cluj, acesta încurajân-du-l pe Gruzda ca dupæ studiile teologice sæ urmeze øi Academia de Arte din Budapesta. Între 1914 øi 1924 a fost preot reformat în satul Befla, judeflul Alba,iar pe urmæ, pânæ la moarte, la Zlatna. Aici a pictat peisaje din Munflii Apuseni. S-a remarcat mai ales prin peisaje de iarnæ.Bibliografie:Murádin Jenõ, A tél festõje, Kriterion, Bukarest, 1989.

GY. SZABÓ Béla (Alba-Iulia, 1905 – Cluj, 1985) A renunflat la cariera de inginer mecanic ca sæ se orienteze spre artæ, la sfârøitul anilor 1920. Øi-a început studi-ile într-o øcoalæ particularæ de la Alba-Iulia, ca apoi sæ studieze cu Varga Nándor Lajos la Academia de Arte de la Budapesta (1936–1939). Dupæ xilogravuriledramatic-expresioniste timpurii s-a orientat spre o expresie liricæ a lumii, prin peisaje øi compoziflii figurative. Calitæflile sale de pictor s-au relevat mai ales înpasteluri. Acestea reprezintæ peisaje din flaræ, din Italia, de pe coasta dalmaticæ sau din Grecia. A relatat cælætoriile sale din Mexic øi China în albume de gravuri.Bibliografie: Murádin Jenõ, Gy. Szabó Béla, Kriterion, Bukarest, 1980.Németh Júlia, Kolozsvár Mû-Hely-Szín, Litera-Veres, Székelyudvarhey, 2008.

GYÖRKÖS MÁNYI Albert (Sævædisla, 1922 – Cluj, 1993) Deøi a fost pictor autodidact, a devenit cunoscut øi peste hotare. A fæcut cælætorii de studiu înUngaria (1984, 1986), în Germania (1988), Franfla, Luxemburg øi Olanda. A luat medalia jubiliaræ ”KALEVALA” la Helsinki, în 1985. Tablourile sale se alimen-teazæ din universul copilæriei, træitæ în satul de la marginea zonei Cælata, plinæ de valori etnografice. Nu a fost preocupat de problema perspectivei, simpli-ficând mult formele øi sintetizându-le prin culori puternice. În perioada 1963-1987 a organizat la Cluj-Napoca 23 de expoziflii personale.Bibliografie:Livia Drægoi, Kántor Lajos, Györkös Mányi Albert – Picturæ (catalog expoziflie), Galeria de Artæ, Cluj-Napoca, 1989.Kántor Lajos: Györkös Mányi Albert. Kriterion, Bukarest, 1995.

HARØIA Teodor (Filipiøul Mare, 1914 – Cluj, 1987) În anul 1929 se înscrie la Øcoala de Arte Frumoase în atelierul profesorului Catul Bogdan, însæ greutæflilemateriale îl determinæ sæ îøi întrerupæ studiile în anul 1930. Totuøi, Harøia continuæ sæ frecventeze atelierele Øcolii de arte frumoase din Cluj pânæ cândaceasta se mutæ la Timiøoara în 1933. În anul 1939 Harøia expune lucræri la Expoziflia de artæ plasticæ organizatæ cu ocazia serbærilor ,,Astrei” la Cluj. Întreanii 1949–1970, pictorul desfæøoaræ o activitate didacticæ în cadrul Institutului de Arte Plastice din Cluj. În 1946, lucræri ale lui Teodor Harøia sunt expusela expoziflia Ateneelor populare ,,Nicolae Bælcescu” øi ,,Józsa Béla” din Cluj, organizatæ în semn de solidaritate a diverselor naflionalitæfli din Transilvania. LaCluj, pictorul are mai multe expoziflii personale în anii urmætori: 1948, 1953, 1962 (la Muzeul de Artæ din Cluj). În 1975 expune pentru prima datæ singur laBucureøti 136 de pânze, în sælile Teatrului Naflional. O expoziflie importantæ este øi cea din 1984, o retrospectivæ la Muzeul de artæ din Cluj.Bibliografie:fioca, Mircea, Pictori clujeni, Meridiane, Bucureøti, 1977.Læptoiu, Negoiflæ, Teodor Harøia, Meridiane, Bucureøti, 1980.Boari, Velica, Catalog de expoziflie Teodor Harøia, Comitetul de culturæ øi educaflie socialistæ al Judeflului Cluj, Uniunea Artiøtilor plastici din R.S. România,Filiala Cluj-Napoca, Muzeul de artæ Cluj Napoca, 1984.

INCZE Ferenc (Gheorgheni, 1910 – Cluj, 1988) Unul dintre cei mai controversafli artiøti ai mediului artistic clujean. A absolvit Øcoala de Arte Decorative dela Budapesta. Îøi continuæ studiile la Academia de Artæ din Viena, dar din cauza greutæflilor financiare e nevoit sæ le întrerupæ, øi în 1939 se stabileøte laCluj. Aici este marginalizat de mediul artistic øi exclus din Uniunea Artiøtilor Plastici din România, în 1954. A fost recunoscut abia dupæ 1973, dupæ primi-rea Medaliei de Argint a Salonului din Paris. Pictura sa este caracterizatæ de proporfliile distorsionate ale corpului uman, crescând mai mari decât mediulînconjurætor, fapt ce construieøte sistematic mitul personal al artistului.

118

Bibliografie: Székely Sebestyén György, Incze Ferenc (1910-1988), Korunk–Komp Press és Quadro Galéria, Kolozsvár, 2010.

ISER Iosif (Bucureøti, 1881 – Bucureøti, 1958) Iosif Iser a studiat pictura la Academia de Artæ din München. În 1905 a expus caricaturi la expoziflia münche-nezæ, alæturi de membrii revistei Jugend, un sæptæmânal de artæ care s-a bucurat de o mare popularitate în rândul contemporanilor. Dupæ o scurtæ revenireîn flaræ, ræstimp în care îøi deschide prima expoziflie personalæ la Bucureøti (în Pasajul Român), pleacæ la Paris, pentru a-øi continua studiile la AcademiaRanson. Participæ la o nouæ expoziflie de grup la Ateneul Român, alæturi de fovul André Derain. A cælætorit mult, nu doar în Germania sau Franfla, unde a øilocuit timp de 14 ani, dar øi în Italia øi la Istanbul. Pe lângæ expozifliile personale øi de grup din flaræ, s-a bucurat de un numær mare de expoziflii personale øiîn stræinætate: la Paris (1925, 1931), Viena (1957) øi chiar New York (1948). În 1955 a devenit membru al Academiei Române, alæturi de Ressu øi Steriadi.Bibliografie:Petre Comarnescu, Iosif Iser, Meridiane, Bucureøti, 1965.Vasile Drægufl, Vasile Florea, Dan Grigorescu, Marin Mihalache, Pictura româneascæ în imagini – 1111 reproduceri, Meridiane, Bucureøti, 1970.Marin Mihalache, Iosif Iser, Meridiane, Bucureøti, 1982.

JAKAB Ilona (Târgu-Mureø, 1929 – Cluj, 1990) A studiat la Institutul de Arte Plastice „Ion Andreescu” din Cluj, în perioada 1950–1956. Debuteazæexpoziflional în 1953, la Cluj. Participæ la Expoziflia Republicanæ de la Bucureøti din 1954. Organizeazæ expoziflii personale la Cluj în 1957, 1958, 1964.Bibliografie: 127 Artiøti Plastici Clujeni, Filiala U.A.P. Cluj, Cluj-Napoca, 1974.

JÁNDI Dávid (Jánd, 1893 – Baia-Mare, 1944) A venit din localitatea Nyiregyháza (næscut Lederer Dávid) la Baia Mare, unde a devenit elevul lui FerenczyKároly între anii 1911–1916. În anul 1918 studiazæ cu Réti István. Dupæ 1920 a træit la Budapesta, dar verile øi le-a petrecut la Baia Mare. Prima lui retro-spectivæ a fost în anul 1923 la Belvedere, în Budapesta. În acelaøi an a expus øi la Baia Mare, împreunæ cu Vince Korda. Deøi puterea artistului era în creareapastelurilor, lucra øi în ulei. Bibliografie:Szücs György, Zwickl András: Jándi Dávid, MissionArt Galéria, Miskolc, 1996.

JECZA Péter (Sfântu Gheorghe, 1939 – Timiøoara, 2009) Între 1957–1963 studiazæ la Institutul de Arte Plastice „Ion Andreescu” din Cluj-Napoca, subîndrumarea profesorilor Kós András øi Romulus Ladea. În 1975 primeøte Premiul Internaflional de Artæ Dr. Ludwig Linder øi devine în acelaøi timp membrual Asociafliei Artiøtilor Plastici din Republica Federalæ Germania. Devine membru al Academiei Ungare de Arte, iar în 1979 primeøte medalia de aur la BienalaInternaflionalæ de Sculpturæ din Ravenna. Arta lui se integreazæ în concepflia artisticæ inifliatæ de Henry Moore øi Giacomo Manzù. Importanfla formelor geo-metrice se defineøte în tendinfla de a simplifica formele, într-o compoziflie cât mai claræ. Bibliografie: Szekernyés János: Jecza Péter. Kriterion, Bukarest, 1981.Constantin Prut, Jecza, Timiøoara, 2009.

KANCSURA István (Budapesta, 1941) Este membru al Uniunii Artiøtilor Plastici din România din 1968, din 1994 membru al reînfiinflatei Bresle BarabásMiklós, al cærui preøedinte a øi fost în perioada 1995–1996. În 1965 a absolvit Institutul de Arte Plastice „Ion Andreescu”, considerându-l pe Kádár Tibordrept maestru. Prima expoziflie personalæ a organizat-o în 1967 (Galeria Veche, Cluj) cu titlul „Ritmuri orizontale”. Arta lui am putea-o caracteriza ca o pictu-ræ cineticæ, care se ocupæ de problema fenomenului luminii øi percepfliei.

KÓS Károly (Timiøoara, 1883 – Cluj, 1977) S-a næscut la Timiøoara în 1883, a studiat iniflial ingineria, doar mai târziu îndreptându-se spre arhitecturæ.În 1914, la începutul Primului Ræzboi Mondial, s-a mutat la Stana, unde construeøte o casæ Varjúvár, într-un stil unic. Între 1917 øi 1918 a realizat o cælæto-rie de studii la Istanbul. În 1918 i s-a oferit postul de profesor la Facultatea de Arte din Budapesta, însæ a refuzat, dorind sæ se întoarcæ în Transilvania. Amai contribuit ca editor øi grafician la ziarul politic ilustrat Vasárnap. A fost un extraordinar arhitect, scriitor, grafician, profesor, etnograf øi politician dinAustro-Ungaria øi România.Bibliografie:Kós Károly, Hármaskönyv (Szépírás, publicisztika, grafika),, Irodalmi Könyvkiadó, 1969.Sas Péter, Kós Károly, a könyvmûvész, Budapest, Holnap, 2009.Sas Péter, Kós Károly mûvészete, Noran, Budapest, 2004.

KRIZSÁN János (Cavnic, 1886 – Baia Mare, 1948) Membru al Coloniei artiøtilor de la Baia Mare øi profesor al Øcolii Libere de Picturæ. Øi-a început studii-le la Baia Mare, avându-i ca profesori pe Grünwald Béla øi Réti István. A frecventat øcoala liberæ de arte a lui Heinrich Heidner de la München. Dupæretragerea lui Thorma János (1927), øi-a asumat, împreunæ cu Mikola András, conducerea øcolii. Pictura sa se integreazæ în tradifliile coloristice ale picturiibæimærene. A pictat mai ales peisaje montane, dealuri înzæpezite, strada cu casele de miner de pe Valea Roøie (Veresvíz).Bibliografie:Jurecskó László, Kishonthy Zsolt, Nagybánya, Nagybányai fesztészet a neósok fellépésétöl 1944-ig, MissionArt Galéria, Miskolc, 1992Murádin Jenõ, Nagybánya. A festõtelep mûvészei, Miskolc, 1994.

KUSZTOS Endre (Ghindari, 1925) Endre Kusztos a început studii de economie, dar curând talentul sæu artistic a fost descoperit de Gyula László, JenõSzervátiusz, Béla Gy. Szabó, care l-au încurajat sæ înceapæ studii de artæ. A urmat Institutul de Arte Plastice, în clasa de picturæ a maestrului Gábor Miklóssy.

119

Arta sa este definitæ de conflinutul dramatic, a cærui exprimare s-a aprofundat de-a lungul deceniilor. Principalele motive ale universului sæu vizual sunt decu-pate din mediul imediat: satul, terenurile agricole øi dealurile din jurul sæu, iar leit-motivul este de obicei copacul. Autoportretele realizate recent, în care artis-tul se confruntæ cu trecerea vremii, opteazæ pentru exprimarea directæ a mesajului, prin propriul sæu chip. Din 1956 træieøte la Sovata. Bibliografie:Jurnal fragmentat. Arta lui Endre Kusztos. Catalog de expoziflie, editat de Galeria Quadro, Cluj, 2009

LADEA Romul (Jitin, 1901 – Arcuda, 1970) Sculptorul Romul Ladea a absolvit Øcoala de Arte øi Meserii din Timiøoara, obflinând diploma de Maestru alsculpturii în lemn. În pofida resurselor sale modeste, care au reprezentat pentru mult timp un impediment în calea formærii sale artistice, reuøeøte sæ cælæ-toreascæ la Berlin, München øi Paris. Urmeazæ apoi cursurile Øcolii de Arte Frumoase din Bucureøti, în atelierul sculptorului Dimitrie Paciurea. Doi ani maitârziu pleacæ la Paris, unde va frecventa Academia liberæ Julian, fiind respins la înscrierile pentru Academia Grande Chaumière, unde preda A. Bourdelle.Pentru scurt timp a lucrat øi în atelierul lui Constantin Brâncuøi. De-a lungul vieflii a luat parte la un mare numær de expoziflii în flaræ øi stræinætate. A predatla Øcoala de Arte din Cluj, care astæzi îi øi poartæ numele în semn omagial, øi pentru o scurtæ perioadæ a predat la catedra de sculpturæ a Institutului de ArtePlastice „Ion Andreescu”.Bibliografie:Dorian Grozdan, Romul Ladea øi lumea lui cuprinzætoare, Editura Facla, Timiøoara, 1979Negoiflæ Læptoiu, Incursiuni în plastica româneascæ II, Editura Dacia, Cluj-Napoca, 1987

LAZÆR Anton (Casimcea, 1913 – Cluj, 1997) A studiat la Academia de Arte Frumoase din Bucureøti, unde a devenit elevul preferat al lui Camil Ressu. Înanul 1951 s-a stabilit definitiv la Cluj pentru a profesa în calitate de cadru didactic al Liceului de Artæ øi ulterior membru al catedrei de picturæ a Institutuluide Arte Plastice „Ion Andreescu”. Activitatea didacticæ îl conduce spre realizarea unor lucræri de picturæ monumentalæ øi îndeosebi mozaicuri de for public.Creaflia personalæ cuprinde o variatæ paletæ tematicæ, înglobând deopotrivæ peisaje, naturi statice, portrete, dar øi compoziflii istorice, secvenfle rurale sauscene de inspiraflie muncitoreascæ. Peisajele sunt însæ predominante øi li se atribuie o mai mare importanflæ. În anul 1988 Muzeul de Artæ din Cluj a organi-zat o importantæ retrospectivæ cu caracter aniversar în onoarea artistului.Bibliografie: Læptoiu, Negoiflæ; Hâncu, Luciana, Expoziflie retrospectivæ Anton Lazær, Muzeul de Artæ, Cluj, 1989.

LÁSZLÓ Gyula (Rupea, 1910 – Oradea, 1998) Între 1926–1928 a fost discipolul lui Szõnyi István. În 1933 absolvæ Academia Ungaræ de Arte Frumoasedin Budapesta, unde îi are ca profesori pe Rudnay Gyula, Csók István øi Réti István. A fost profesor particular în Cluj, muzeograf la Muzeul Naflional alUngariei øi, între 1957–1980 a predat la Universitatea Eötvös Loránd. A primit mai multe premii, printre care Ordinul de Merit al Republicii Ungare în 1998. A realizat multe desene renumite ale contemporanilor lui, scriitori, pictori, actori øi oameni de øtiinflæ. Abilitatea lui ca artist se dezvæluie cel mai bine în lucræride gravuræ în cupru øi desen liniar.

LÖVITH Marc Egon (Cluj, 1923 – Cluj, 2009) A absolvit Institutul Maghiar de Artæ din Cluj, devenit mai târziu Institutul de Arte Plastice „Ion Andreescu”.Devine profesor, øi pânæ în 1985 predæ în cadrul departamentului de sculpturæ. Faptul cæ limbajul sculpturii, pe atunci blocat într-un realism rigid, a fostpractic reformat, este meritul sæu. A creat sculpturi din piatræ, marmuræ øi bronz, extrem de stilizate, în forme bazate pe simboluri. Pe lângæ sculpturile mici,a realizat øi proiecte de monumente de for public.Bibliografie:Németh Júlia, Lövith Egon, Mentor, Marosvásárhely, 2004.

MÁGORI VARGA Béla (Imeni, 1897–1988) A studiat la Institutul de Arte Plastice din Budapesta. Dupæ absolvirea studiilor a cælætorit prin Europa. Maiîntâi a lucrat în Roma, apoi în Paris. Dupæ 1945, a emigrat în Brazilia. Bibliografie: Murádin Jenõ, Mágori Varga Béla, Pallas Akadémia, Csíkszereda, 2010.

MARCHINI Tasso (Belgrad, 1907 – Arco di Trento, 1936) Considerat marea promisiune a øcolii clujene, øi-a fæcut studiile la Øcoala de Arte Frumoase dinCluj în perioada 1925–1928, sub îndrumarea profesorului Catul Bogdan. A beneficiat de bursæ atât pentru studii cât øi pentru taberele de varæ de la Baia-Mare (1926–1928). În perioada 1928-1930 face parte din aøa-zisa Societate Boema – o grupare spontanæ de studenfli særaci, care îøi împærfleau traiul øicredinflele –, fiind unul din membrii fondatori. Debuteazæ expoziflional la Salonul Oficial din Bucureøti în 1929, un an mai tîrziu participând la ExpozifliaArtiøtilor Plastici Ardeleni. Continuæ studiile sub îndrumarea profesorului Aurel Ciupe. Dupæ reorganizarea Øcolii clujene de Arte la Timiøoara, studiazæ pânæla absolvire cu Alexandru Popp, expunând în cadrul expozifliei jubiliare a Øcolii de Arte Frumoase la Timiøoara, în 1934. Datoritæ morflii premature a fostînscris de prieteni la douæ expoziflii: în 1937 la Expoziflia pentru selecflionarea lucrærilor pentru Paris, Bucureøti, øi în 1939 la Expoziflia de Artæ PlasticæArdeleanæ 1919–1939 de la Cluj.Bibliografie:Negoiflæ Læptoiu, Tasso Marchini, Ed. Meridiane, Bucureøti, 1984.Muzeul de Artæ Cluj (E. Szabó Ileana), Expoziflia retrospectivæ Tasso Marchini (1907–1936), catalog expoziflie, Cluj-Napoca, octombrie 1966.Murádin Jenõ, Tasso Marchini, Budapesta, 2008.

MATICSKA Jenõ (Baia-Mare, 1885 – Baia-Mare, 1906) Grünwald Béla a fost primul care i-a apreciat talentul, i-a cumpærat materiale øi l-a adus la ØcoalaHollósy. În anul 1901 a participat la Expoziflia Iubitorilor de artæ din cercul facultæflii, de la Cluj, unde a primit premiul I øi o diplomæ de onoare. Între1904–1905 a studiat la Roma øi a fost de trei ori la Budapesta. A participat în anul 1904 la expoziflia de primævaræ de la Salonul Naflional. În ciuda vieflii

120

sale scurte a evoluat foarte rapid, în vremea respectivæ fiind la modæ cumpærarea lucrærilor lui.Bibliografie:Murádin Jenõ: Maticska Jenõ. Krietion, Bukarest, 1985.Réti István, A Nagybányai mûvésztelep, Vince Kiadó, Gyula, 2004.

MATTIS TEUTSCH János (Hans) (Braøov, 1884 – Braøov, 1960) A studiat sculptura, între 1901 øi 1903, la Øcoala Regalæ Naflionalæ pentru Arte Aplicatedin Budapesta, dupæ care a studiat la Academia Regalæ de Arte Frumoase din München. A fost membru al Sebastian Hann Verein (Uniunea SebastianHann), în cadrul cæreia îøi face debutul expoziflional în 1910, într-o expoziflie de grup organizatæ la Pesta. La Viena stabileøte legæturi cu miøcarea expre-sionistæ Der Sturm. Dupæ Primul Ræzboi Mondial se stabileøte în România, unde devine membru al grupului Contimporanul, de la Bucureøti, alæturi deVictor Brauner, M. H. Maxy øi Marcel Janco. Deøi øi-a petrecut verile la Baia Mare, la Colonia artiøtilor, stilul lui nu s-a adaptat niciodata la direcflia pro-pusæ de aceasta.Bibliografie:Vasile Drægufl, Vasile Florea, Dan Grigorescu, Marin Mihalache, Pictura româneascæ în imagini, Editura Meridiane, Bucureøti, 1970 Dan Grigorescu, Istoria unei generaflii pierdute: expresioniøtii, Editura Eminescu, Bucureøti, 1980Éva Bajkay (editor), Hans Mattis-Teutsch und Der Blaue Reiter, album, München, 2001

MIKLÓSSY Gábor (Oradea, 1912 – Cluj, 1998) Între 1935-1940 studiazæ la Academia de Arte din Budapesta, la maestrul Rudnay Gyula, al cærui asistenteste între 1940-1942. La începutul anilor 1940 frecventeazæ colonia de la Baia Mare. A obflinut numeroase premii, încæ de la debut. Dupæ ræzboi se sta-bileøte la Oradea, iar din 1949 (pânæ în 1977) devine profesor la Institutul de Arte Plastice “Ion Andreescu” din Cluj. În anii cincizeci a dobândit un marerenume datoritæ compozifliei “Grivifla 1933”. Participæ la Bienala de la Veneflia, obfline Premiul de Stat øi devine maestru emerit al artei. Arta sa parcurgemulte etape, de la arta postimpresionistæ, trecând prin realismul socialist, pæstrând mereu valorile artei figurative.Bibliografie:Székely Sebestyén György, Alexandra Rus, Sümegi György, Miklossy Gábor: Az Akt / Nudul, Grafycolor, Cluj, 2005Sümegi György, Miklossy Gábor, Kriterion, Kolozsvár, 2009

MOHY Alexandru | MOHY Sándor (Derflin - Derc, Slovacia, 1902 – Cluj, 2002) Næscut în Slovacia, artistul se va stabili la Satu Mare în 1908. Aici va stu-dia sub îndrumarea artiøtilor Aurel Popp øi Endre Littecky. Va urma apoi Øcoala de Belle Arte din Cluj, unde îi va avea ca profesori pe Aurel Ciupe øi CatulBogdan. În timpul burselor de varæ de la Baia Mare va intra în contact cu o serie de însemnafli viitori artiøti, printre care îi menflionæm pe Ciucurencu øiIrimescu. La rândul sæu va deveni apoi cadru universitar, conferenfliar øi apoi chiar prodecan al Catedrei de Picturæ a Institutului de Arte Plastice „IonAndreescu” din Cluj. Cultivæ un stil sintetico-geometric foarte personal, uøor recognoscibil în toate pânzele sale, indiferent de tematica abordatæ.Bibliografie:Laura Ungureanu, Alexandru Mohi. Expoziflie retrospectivæ 1925–1975, Muzeul de Artæ Cluj, 1975 [catalog]Negoiflæ Læptoiu, Alexandru Mohi. Monografie, Ed. Meridiane, 1978

MUNTEANU Coriolan (Lunca Arieøului, 1905 – Cluj, 1991) Dupæ ce urmeazæ cursurile Politehnicii din Timiøoara pentru un an, se mutæ la Cluj, unde începesæ lucreze la Curtea de Apel øi se înscrie la Facultatea de Drept. Din 1930 se înscrie la Øcoala de Arte Frumoase unde studiazæ cu profesorii Catul Bogdanøi Aurel Ciupe. În 1933 se transferæ la Academia de Arte Frumoase din Iaøi, studiind cu Øtefan Dimitrescu øi, dupæ moartea acestuia, cu Nicolae Tonitza.Debutul expoziflional øi-l face în 1934, chiar înainte de absolvire, printr-o expoziflie de grup organizatæ împreunæ cu colegii. Are expoziflii personale la Cluj øiOradea în 1936, iar în 1935 øi 1937 expune la Salonul Oficial din Bucureøti. Participæ la Cluj la Expoziflia de plasticæ ardeleanæ (1919–1939). Activitateaartisticæ îi va fi dublatæ de una pedagogicæ, desfæøuratæ mai ales în învæflæmântul mediu.Bibliografie:Negoiflæ Læptoiu, Coriolan Munteanu, în Incursiuni în arta plasticæ româneascæ, vol. II, Dacia, Cluj-Napoca, 1987.

NAGY Albert (Turda, 1902 – Cluj, 1970) A studiat la Academia de Arte din Budapesta, în clasa lui Rudnay Gyula. Între 1926-1937 træieøte øi picteazæ laRoma. Aici îi studieazæ pe vechi maeøtri italieni: Giotto, Piero della Francesca øi Fra Angelico. A ales compoziflia figurativæ drept mediu pentru gândurile saledespre viaflæ. Între 1937–1940 a locuit la Budapesta, ca în 1941 sæ se întoarcæ definitiv la Cluj. Aici a dezvoltat arta sa bazatæ pe cæutarea øi exprimareavalorior umane universale. Dupæ prima expoziflie personalæ de mare succes, la Palazzo Doria (1934, Roma) va expune din nou abia în 1963 la Galeria Orizontdin Bucureøti, urmând ca în 1968 Muzeul de Artæ din Cluj sæ îi dedice o mare retrospectivæ.Bibliografie: Banner Zoltán, Nagy Albert, Meridiane, Bucureøti, 1968.Gazda József, Nagy Albert, Bukarest, Kriterion, 1982.

NAGY Imre (Jigodin, 1893 – Miercurea Ciuc, 1976) A studiat la Academia de Arte din Budapesta între 1918 øi 1920, unde a fost studentul lui Edvi Illés Aladár,dupæ care al lui Olgyai Viktor. Din 1920 a studiat la Kecskemét cu profesorul Révész Imre. În anii ’30 a lucrat împreunæ prietenul sæu, Aba-Novák Vilmos, laJigodin. Din 1949 a predat o scurtæ perioadæ la Institutul de Arte Plastice din Cluj. Ca recunoaøtere a talentului sæu primeøte premiul „Zichy Mihály” pentrugraficæ în 1939, iar în 1957 premiul de Maestru Emerit al Artei (România). În 1973 ia naøtere lângæ casa natalæ Galeria Nagy Imre, cu ocazia împlinirii a 80de ani. Dupæ moartea lui Nagy Imre în aceastæ clædire s-a amenajat o expoziflie permanentæ cu lucrærile pictorului, care depæøeøte 6.000 de exponate.Bibliografie:Gazda József: Nagy Imre. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1972.Nagy Imre: Följegyzések. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1979.

121

Szabó András: A bôfény festôje. Pallas–Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 2006Sümegi György: Zsögödi Nagy Imre magyarországi vándorkiállítása. In: A Herman Ottó Múzeum Évkönyve XLVII. Szerk.: Veres László–Viga Gyula. Miskolc,2008. 832–839.

NAGY István (Mindsintia, 1873 – Baja, 1937) Pictorul originar din Secuime este o figuræ emblematicæ a picturii de peisaj. Øi-a fæcut studiile la Budapesta,München øi Paris, la Academia Julian. Pânæ la Primul Ræzboi Mondial a lucrat mai ales în Ciuc øi zona Gheorghenilor øi a participat la expoziflii cu peisaje øiportrete. A realizat lucræri de un dramatism acut pe fronturile din Primul Ræzboi Mondial. În 1919 s-a stabilit în Ungaria, dar în anii ‘20 a avut mai multe ex-poziflii la Cluj øi la Braøov. Arta sa, de facturæ dramatic-expresionistæ, a exercitat o mare influenflæ asupra multor artiøti maghiari øi români. În perioada inter-belicæ a realizat øi lucræri nesemnate, pe care le valorifica în afara contractului pe care îl avea cu firma Singer-Wolfner. Studiul lui Lucian Blaga despre eleste una din cele mai profunde analize ale operei øi anvergurii artei lui Nagy István.Bibliografie:Lóranth László, Sümegy György, Nagy István, Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2007.Solymár István, Nagy István, Képzömûvészeti Alap Kiadóvállalata, Budapesta, 1977.

NAGY Oszkár (Pecica, 1893 – Baia-Mare, 1965) Talentul tânærului Nagy a fost descoperit de pictorul Emil Lehnhard din Lugoj. Dupæ bacalaureat, în anul1912, s-a mutat la Baia Mare. Între 1913 øi 1915 a studiat la Academia de Arte Plastice din Budapesta. În 1920 se întoarce pentru scurt timp la Baia Maredar în acelaøi an face o cælætorie în Italia. Din 1922 øi-a petrecut cea mai mare parte a timpului la Baia Sprie, fiind influenflat de stilul lui Aurel Popp. În 1925a lucrat împreunæ cu Vilmos Aba-Novák, Károly Patkó øi Emil Kelemen. A avut numeroase expoziflii la Baia Mare, Cluj øi Oradea.Bibliografie:Farbe und Licht Nagybánya – die Wiege der modernen ungarischen Malerei, 14. Juni bis 20. Juli 2003, Galerie des BASF Schwarzheide GmbH inZusammenarbeit mit der MissionArt Galerie, Ungarn.Kishonthy Zsolt – Murádin Jenõ: Nagy Oszkár. MissionArt Galéria, Miskolc, 1993.

NEMEØ Maria Margareta (Cluj, 1932 – Cluj, 1983) Absolventæ a Institutului de Artæ „Ion Andreescu” din Cluj, artista a deschis expoziflii personale la Cluj.A luat parte øi la un numær important de expoziflii naflionale øi expoziflii româneøti peste hotare. A realizat lucræri monumentale de for public în tehnici varia-te: frescæ, zgrafitto øi mozaic.Bibliografie:127 Artiøti plastici Clujeni: UAP, Comitetul de culturæ øi educaflie socialistæ al judeflului Cluj, Uniunea artiøtilor plastici din RSR filiala Cluj, Cluj Napoca, 1974

OLINESCU Marcel (Dorohoi, 1896 – Bucureøti, 1992) A studiat sculptura la Academia de Arte Frumoase din Iaøi øi tot aici obfline premiul pentru cea maifrumoasæ lucrare de sculpturæ la Salonul de Artæ Frumoasæ. Devine apoi studentul lui Dimitrie Paciurea la Academia de Arte Frumoase din Bucureøti. I seacordæ de douæ ori premiul Salonului Oficial din Bucureøti (1928, 1931). S-a implicat øi chiar a demarat multe proiecte culturale, cum ar fi fondarea unorsocietæfli artistice, reviste, grupæri literar-artistice, inclusiv o Academie liberæ de picturæ, sculpturæ øi desen la Brad. A fost nu doar sculptor, ci øi grafician,ocupându-se inclusiv de ilustraflia de carte. Cariera lui artisticæ numæræ în jur de douæzeci de expoziflii personale, dar øi o serie de expoziflii colective atât înflaræ cât øi în stræinætate. A donat o colecflie de 180 de gravuri secfliei de stampe a Academiei Române.

PAÁL Albert (Arad, 1895 – Budapesta, 1968) Era nepotul lui László Paál, renumitul pictor maghiar din Øcoala de la Barbizon. A început sæ studieze la BaiaMare în anul 1910, la Øcoala liberæ, unde a fost studentul lui Károly Ferenczy pânæ în anul 1915. A întreprins cælætorii de studiu la Viena øi la Paris în anul 1928. Bibliografie:Farbe und Licht Nagybánya – die Wiege der modernen ungarischen Malerei, 14. Juni bis 20. Juli 2003, Galerie des BASF Schwarzheide GmbH inZusammenarbeit mit der MissionArt Galerie, Ungarn.Réti István, A nagybányai mûvésztelep, Gyula, 2004. Murádin Jenõ, Nagybánya. A festõtelep mûvészei, Miskolc, 1994.

PACEA Ion (Horopani [Macedonia], 1924 – Bucureøti, 1999) A studiat la Institutul de Arte Plastice „Nicolae Grigorescu” din Bucureøti, unde i-a avut profe-sori pe Camil Ressu, Jean Al. Steriadi øi Alexandru Ciucurencu. A avut expoziflii personale, dar lucrærile sale au fost prezentate øi la Saloanele Oficiale øi încadrul unor expoziflii de artæ româneascæ într-o serie de capitale europene, printre care Berlin, Praga, Moscova øi Sofia. Dezvoltæ un stil de tip modernist,caracterizat prin simplificarea øi sintetizarea formelor. Modalitatea de tratare a formei îl apropie de arta abstractæ, unde culoarea defline un rol primordial.Foloseøte o gamæ cromaticæ luminoasæ, obflinutæ din tonuri calde. Abordeazæ genuri tematice clasice: peisaje, naturi statice, compoziflii.Bibliografie:Dana Bercea, Pacea Ion, Paciurea Dimitrie, Padina Moser Alexandru, Pallady Theodor, Repertoriul graficii româneøti din secolul al XX-lea, 1998. Henri Catargi, Ion Pacea, Meridiane, Bucureøti, 1966. Dan Grigorescu, Ion Pacea, Meridiane, Bucureøti, 1976.

PALLADY Theodor (Iaøi, 1871 – Bucureøti, 1956) Theodor Pallady a studiat mai întâi ingineria la Politehnica din Dresda (1887–1889), de unde pleacæ laParis. Din 1889 devine student la Academia de Belle-Arte din Paris, iar trei ani mai târziu intræ în atelierul lui Gustave Moreau, unde-i va avea colegi pe HenriMatisse, cu care leagæ o strânsæ prietenie, pe Georges Rouault øi pe Albert Marquet. Debutul expoziflional øi-l face în cadrul Salonului din Paris øi al ExpoziflieiUniversale din 1900. Prima expoziflie personalæ o are în 1904 la Ateneul Român din Bucureøti. În 1928 organizeazæ o expoziflie personalæ la Galeria EugeneBlot din Paris, iar în 1932 participæ la Salonul din Tuileries. Expune la Bienala de la Veneflia la edifliile din perioada 1940–1942.

122

Bibliografie:Henri B. Blazian, Pallady, Ed. de Stat pentru Literaturæ øi Artæ, Bucureøti, 1958.Alexandru Cebuc, Theodor Pallady, Monitorul Oficial, Bucureøti, 2008.Mircea Deac, 250 pictori români 1890-1945, Ed. MEDRO, Bucureøti, 2003.Raoul Øorban, Theodor Pallady, Ed. Meridiane, Bucureøti, 1975.Camil Ressu, Cuvântare flinutæ la deschiderea expozifliei Pallady – 5 mai 1955.

PASCU Eugen | PÁSZK Jenõ (Zenta, Serbia, 1895 – Baia-Mare, 1948) În 1914 se înscrie la Øcoala Superioaræ de Arte Frumoase din Budapesta, la secfliasculpturæ, unde studiazæ cu Ferenczy Károly øi Zemplényi Tivadar. Începând cu acelaøi an îøi petrece vacanflele ca elev al Øcolii libere de Picturæ de la Baia-Mare, sub îndrumarea lui Réti István. În 1916 expune la Salonul Naflional de la Budapesta. Activitatea artisticæ bogatæ îi aduce, în 1926, numirea ca profesorla Øcoala de Arte Frumoase din Cluj. La scurt timp pæræseøte atât øcoala clujeanæ cât øi practica sculpturii, reorientându-øi activitatea artisticæ spre graficæ.Bibliografie:Muscæ, Mihai, Eugen Pascu, Muzeul Judeflean Baia-Mare, catalog expoziflie, decembrie 1974-ianuarie 1975.***, Pascu Eugen (1895–1945), Muzeul Regional Maramureø – Secflia de Artæ, catalog expoziflie, Baia-Mare, 1962.Tiberiu Alexa, Traian Moldovan, Mihai Muscæ, Centrul Artistic Baia Mare / The Baia Mare Artistic Centre 1896–1996. Muzeul Judeflean Maramureø, BaiaMare, 1996.

PETRAØCU Gheorghe (Tecuci, 1872 – Bucureøti, 1949)Petraøcu a urmat cursurile Øcolii de Belle-Arte din Bucureøti. La recomandarea lui Nicolae Grigorescu pleacæ cu burse de studii la München øi apoi la Paris. LaAcademia Julian va studia în atelierul lui W. Bouguereau. A deschis expoziflii personale la Ateneul Român, dintre care una alæturi de sculptorul Dimitrie Paciurea.De-a lungul carierei sale a participat la un numær impresionant de expoziflii atât în flaræ cât øi în stræinætate, adunând multe premii, printre care menflionæmMarele Premiu al Expozifliei internaflionale de la Barcelona. A fost director al Pinacotecii Statului øi primul pictor ales membru al Academiei Române (1936).Bibliografie:Vasile Drægufl, Vasile Florea, Dan Grigorescu, Marin Mihalache, Pictura româneascæ în imagini - 1111 reproduceri, Ed Meridiane, Bucureøti, 1970.Vasile Florea, Gheorghe Petraøcu, Bucureøti, 1970.George Oprescu, Gheorghe Petraøcu, Editura Meridiane, Bucureøti, 1982.

POPEA Elena (Braøov, 1879 – Bucureøti, 1941) A studiat pictura ca autodidactæ øi la München cu Iank Angelo øi Iordan Iacob. Prima expoziflie a organi-zat-o la Sibiu în 1905. A efectuat multe cælætorii, în timpul cærora a intrat în contact cu multe influenfle, care oferæ øi aspectul experimental al artei sale. Operioadæ a lucrat în cadrul coloniilor pictoriflelor de la Stornberger See øi Landsberg am Lech, din Germania. În 1908 expune la Salonul de Toamnæ de laParis. Evoluflia ei artisticæ poate fi încadratæ de impresionismul german øi de cubismul lui André Lhote. În Spania a luat contact cu influenfla lui El Greco. Alocuit alternativ la Paris øi Braøov. În 1936 are o expoziflie personalæ la Sala Dalles.Bibliografie:Mircea Deac, 250 pictori români 1890–1945, Ed. MEDRO, Bucureøti, 2003.Negoiflæ Læptoiu, Elena Popea, în Incursiuni în plastica româneascæ, vol. II, Ed. Dacia, Cluj-Napoca, 1987.Maria Chira, Gheorghe Mîndrescu, Elena Popea (1879–1941). Expoziflie retrospectivæ, Muzeul de Artæ, Cluj-Napoca, 1975.

SIMA Ioan (Periceiu Sælajului, 1898 – Cluj, 1985) La finalul Primului Ræzboi Mondial, în 1918, la insistenflele familiei, se încrie la Facultatea de drept,obflinând doctoratul în drept în 1922. În perioada petrecutæ la Cluj s-a dedicat studiului picturii în atelierul lui Ferenc Ács. Anul 1926 îl gæseøte în atelierulprofesorului J. Frölich, la Viena. Din 1930 urmeazæ cursurile Academiei libere „Grande Chaumière” la Paris. Organizeazæ prima expoziflie în 1935, la SalaPrefecturii din Cluj. În 1939 participæ la Cluj la Expoziflia de plasticæ ardeleanæ (1919–1939), iar în 1947 participæ la Cluj la Salonul ardelean de picturæ øisculpturæ. Expune în cadrul expozifliilor internaflionale ale „Societæflii Artiøtilor Independenfli” la Paris (1967, 1970, 1972, 1973, 1975). În 1980 doneazæMuzeului de Istorie øi Artæ din Zalæu 210 lucræri de picturæ øi graficæ, care constituie fondul galeriei omagiale permanente organizatæ un an mai târziu.Muzeul din Cluj va primi 100 de lucræri (70 de picturæ øi 30 de graficæ) în 1983. Artistul s-a remarcat în mediul artistic clujean prin naturile statice cu floriøi coloritul viu. Pictura sa trædeazæ influenfle impresioniste prin modul în care aøterne tuøele, prin folosirea culorii øi prin modul simplu de exprimare. Bibliografie:Mircea fioca, Ion Sima, Editura Meridiane, seria Artiøti români, Bucureøti, 1979.Negoiflæ Læptoiu, Incursiuni în arta româneascæ, vol. III, Ed. „ARC 2000”, Bucureøti, 1999.Alexandru Cebuc, Vasile Florea, Negoiflæ Læptoiu, Enciclopedia artiøtilor români contemporani, vol. III, Ed. ARC 2000, Bucureøti, 2000.

SIMA Paul (Cluj, 1932 – Cluj, 1991) Paul Sima a absolvit Institutul de Arte Plastice „Ion Andreescu” din Cluj, unde va øi preda mai apoi în calitate de pro-fesor al Facultæflii de Picturæ, deflinând inclusiv funcflia de decan. De-a lungul carierei sale a participat la un mare numær de expoziflii colective atât în flaræcât øi în stræinætate (Budapesta, Bratislava, Berlin, Torino, Brindisi). A avut øi expoziflii personale în flaræ øi în Italia. Abordeazæ o gamæ variatæ de subiecte:peisaje, portrete, compoziflii istorice. Deøi interesele sale sunt canalizate în sfera figurativului, recurge la o tratare extrem de sinteticæ. Sima manifestæ interespentru ansamblul compoziflional, astfel cæ temele sale, deøi figurative, se transformæ într-o secvenflæ stilizatæ øi geometrizatæ.Bibliografie:Alexandru Cebuc, Vasile Florea, Negoiflæ Læptoiu, Enciclopedia artiøtilor români contemporani, Editura ARC 2000, Bucureøti, 1996.127 Artiøti Plastici Clujeni. Filiala U.A.P. Cluj, Cluj-Napoca, 1974.Horia Horøia, Despre Paul Sima, în Revista Arta, coord. Vasile Drægufl, an 28, nr. 4, Bucureøti, 1981, p. 19.

123

SBÂRCIU Ioan (Feldru, 1948) A studiat pictura în cadrul Institutului de Arte Plastice „Ion Andreescu”, al cærui rector a fost în perioada 2000-2008. În prezenteste profesor universitar doctor øi defline funcflia de preøedinte al Universitæflii de Artæ øi Design Cluj-Napoca din 2008. Este membru E.L.I.A. øi DeutscherKunstler Baden – Württenberg. A beneficiat de bursa Fundafliei Soros pentru Barcelona øi Madrid, Spania (1992), de o rezidenflæ DAAD, Germania (2002) øide burse la Delphi (2002) øi Germania (2004). Dintre expozifliile personale se pot enumera: Birds – Kunsthalle Köln, Germania (2003), Un segno per la pace– Muzeul Etrusc, Murlo, Italia (2004), Sbârciu/Picturæ/2006 – Centrul Cultural Palatele Brâncoveneøti, Mogoøoaia (2006), Peisaj, Om øi Lucru. Arta care sta-bileøte reguli – Galeria de Artæ Contemporanæ a Muzeului Naflional Brukenthal, Sibiu, împreunæ cu Markus Lüpertz (2007), Syo/Atelier – Muzeul de Artæ Cluj,împreunæ cu Tarohei Nakagawa (2009). A participat øi la expoziflii de grup, printre care: Peinture/Photographie – Galeria Saint-Luc, Liege, Belgia (2002),Omaggio a Magnelli – Muzeul Marino din Pistoia øi Muzeul Etrusc din Murlo, Italia (2004), Omaggio a Magnelli – Espace Bateau Lavoir, Paris, Franfla (2004),The Work of Art is Never Alone – Bienala internaflionalæ de Artæ Contemporanæ Praga, Cehia (2005), Plus Zwei – MKM Duisburg, Germania (2007), ComorileClujului la Pécs – Galeria Parti, Pécs, Ungaria (2008), MOSS – Galeria Leioa Bilbao, Spania (2009), MOSS – Lethaby Gallery, Londra, Marea Britanie (2009)

SZERVÁTIUSZ Jenõ (Cluj, 1903 – Budapesta, 1983) Îøi începe studiile de artæ la Cluj, continuându-le la Paris, la École Libre. Între 1927–1930 frecventeazæØcoala de Arte Frumoase de la Cluj. În 1929 participæ la Salonul Oficial øi obfline premiul Simu. A fost beneficiarul multor distincflii. În perioada interbelicæsculptura sa este caracterizatæ de cultura formelor Art deco, ceea ce se vede mai ales în statuetele sale din lemn. Caracteristica de bazæ a operei sale esteøi crearea unei lumi mitice, hrænitæ din basmele øi baladele secuieøti. Între 1949–1965 a fost profesor al Institutului de Artæ din Cluj. Este o personalitatemarcantæ a artei maghiare din Ardeal. Statuile sale timpurii, cu formele lor prelungite, sunt cele mai valoroase piese ale operei sale.Bibliografie:Banner Zoltán, Szervátiusz Jenõ, Kriterion, Bukarest, 1976.Raul Øorban, Szervátiusz, Meridiane, Bucureøti, 1966.

SZOLNAY Sándor (Cluj, 1893 – Cluj, 1950) A fost un maestru de prim rang al artei din Transilvania. Studiile øi le-a fæcut, cu întreruperile cauzate de ræzboi,între 1913–1914 øi 1922–23, la Academia de Arte din Budapesta. A frecventat Øcoala Liberæ de Picturæ de la Baia Mare, unde a øi træit mai mulfli ani.Reîntors la Cluj în 1929, devine fondator øi administrator, alæturi de Kós Károly, al Breslei Barabás Miklós. Între 1933–1935 a avut la Cluj o øcoalæ privatæde artæ cu Szervátiusz Jenõ. Arta sa a fost influenflatæ decisiv de maeøtrii post-impresioniøti, în primul rând de Cézanne. Peisajele, naturile statice øi portretelesale reprezintæ valori importante ale artei din Transilvania. Lucrærile sale sunt pæstrate de muzeele din Cluj, Bucureøti, Baia Mare øi în colecflii private. Înultimii ani ai vieflii sale a locuit în pavilionul de picturæ din Parcul Central. Aici a realizat emblematicele sale peisaje cu parcul.Bibliografie:Szolnay Sándor emlékkiállítás: 1893-1950, catalog de expoziflie, Kolozsvár, 1958.E. Szabó Ilona, Szolnay Sándor, Kriterion, Bukarest, 1974.Sümegi György: Szolnay Sándor. Erdély színei. Komp-Press-Korunk, Kolozsvár, 2010.

SZOPOS Sándor (Miercurea Ciuc, 1891 – Cluj, 1954) A început sæ studieze la Budapesta, la Øcoala de desen (Mintarajziskola), cu profesorii Székely Bertalanøi Lotz Károly, dupæ care a studiat la Colegiul de arte plastice, cu profesorii Mesterei Zemplényi Tivadar, Révész Imre øi Hegedûs László. Din 1913 a activat laColonia de artiøti din Baia Mare, sub coordonarea lui Réti István. A fæcut cælætorii de studiu în 1926 în Germania, Austria øi Italia (Viena, München, Florenfla,Roma, Assisi øi Veneflia). A lucrat ca profesor de desen la Gheorgheni. S-a stabilit la Dej, unde a condus o øcoalæ de picturæ pentru câfliva ani. Mai târziu s-amutat la Cluj, unde a deschis o øcoalæ liberæ de picturæ, împreunæ cu Tóth István. Prima expoziflie personalæ a organizat-o în 1911. A participat la numeroaseexpoziflii în Transilvania, iar în 1941 a expus la Budapesta.Bibliografie:Murádin Jenõ, Szopos Sándor, Budapesta, 2006.

TIBOR Ernõ (Oradea, 1885 – Dachau, Germania, 1945) A studiat la øcoala Zemplényi Tivadar de la Budapesta, dupæ care a continuat studiul la AcademiaJulian din Paris. A intrat în contact cu poetul Ady Endre, cæruia i-a øi pictat un portret. A devenit cel mai important pictor al mediilor intelectuale interbeliceorædene, øi a fost în relaflii cu grupul modernist Holnaposok din Oradea. În anii ’20 a lucrat la Baia Mare øi la Baia Sprie øi în Bretagne. S-a stabilit la Oradea,unde a lucrat la øcoala de picturæ. Bibliografie:Bölöni Sándor, Tibor Ernõ. Arckép dokumentumok tükrében, I., Képzõmûvészeti írások, Bukarest, 1984.Maria Zintz, Contribuflii la cunoaøterea creafliei artistice a lui Tibor Ernõ, Oradea, 1984.Amelia Pavel, Pictori evrei din România 1848–1948, Ed. Hasefer, Bucureøti, 2003.Tiberiu Alexa, Centrul artistic Baia Mare (1896–1996), Muzeul judeflean Maramureø, 1983.Tudor Octavian, Pictori români uitafli, Noi Media Print, Bucureøti, 2003.THORMA János (Kiskunhalas, Ungaria, 1870 – Baia Mare, 1937) Este unul dintre fondatorii øcolii de arte de la Baia Mare. Între 1887–1890 a fost studen-tul lui Hollósy Simon la München. A urmat øi Institutul Pedagogic, unde îl avea ca profesor pe Székely Bertalan. În 1891, respectiv între anii 1893–1895, avizitat Academia Julian din Paris. În 1917 a fost ales ca preøedinte al Societæflii de pictori din Baia Mare. A predat la øcoala liberæ, activitatea lui devenindsemnificativæ în timpul Primului Ræzboi Mondial, când a coordonat singur activitatea studenflilor din localitate.Bibliografie:Dévényi Iván, Thorma János, A Mûvészet Kiskönyvtára, 115, Budapest, Corvina, 1977.Bay Miklós, Boros Judit, Murádin Jenõ, Thorma, Budapest, Körmendi Galéria, 1997.Jurecskó László, Kishonthy Zsolt, Nagybánya, Nagybányai fesztészet a neósok fellépésétõl 1944-ig, MissionArt Galéria, Miskolc, 1992.

124

ULRICH Géza (Budapesta, 1881–1943) Øi-a început studiile la Øcoala de Arte Decorative din Budapesta, apoi a cælætorit în Germania, unde a creat artæ deco-rativæ øi fresce. Dupæ aceastæ perioadæ s-a mutat în Elveflia, unde a pictat mai ales peisaj. La începutul anilor 1920 se întoarce în Ungaria, apoi se mutæ în România,stabilindu-se în Arad. În timpul celor 14 ani petrecufli în Ardeal, a realizat 25 de fresce, majoritatea în Banat. În afaræ de acestea, a avut mai multe expoziflii per-sonale, cu peisaje, portrete øi scene de gen.

VETRO Artur (Timiøoara, 1919 – Cluj, 1992) Între 1938–1944 a urmat cursurile Academiei de Arte de la Budapesta, avându-i drept maeøtri pe StroblZsigmond øi Sidló Ferenc. A fost influenflat de arta lui Medgyessy Ferenc. Între 1948 øi 1982 a fost profesor de sculpturæ la Institutul de Artæ din Cluj. Sculp-turile sale, numeroasele monumente de for public prezintæ o abordare realistæ. Grafica sa abordeazæ în primul rând figura umanæ, nudul feminin, cu un cultpentru valorile plastice clasice.Bibliografie:Vetro Artur. Catalog de expoziflie, Muzeul Naflional de Artæ, Cluj, texte Dr. Livia Drægoi, Dr. Alexandra Rus, 1999Oameni væzufli. Expoziflie de graficæ Artur Vetro. Catalog de expoziflie. Editat de Galeria Quadro, Cluj Napoca, 2009

VREMIR Mircea (Lipoveni-Români, 1932 – Cluj, 1991) A studiat între 1949–1955 la Institutele de Artæ din Iaøi øi Cluj. A realizat mai multe picturi øi mozai-curi monumentale. Pictura sa este caracterizatæ de culoarea aplicatæ în pete mari. A realizat un ciclu aparte despre Delta Dunærii. A aparflinut acelei generafliide pictori care, urmând perioadei realist-socialiste, a cæutat sæ refacæ valorile picturii româneøti, sæ valorifice rezultatele avangardei clasice. Participæ laExpozifliile anuale de graficæ (1956, 1957, 1958) øi la Bienalele de picturæ øi sculpturæ (1968, 1970, 1972, 1976).Peisajul prezentat în licitaflie este una din capodoperele creafliei lui Vremir, marcate de tratarea extrem de energicæ øi sintetic-expresivæ. Bibliografie:Alexandru Cebuc, Vasile Florea, Negoiflæ Læptoiu, Enciclopedia artiøtilor români contemporani, vol. V, Ed. ARC 2000, Bucureøti, 2003.Livia Drægoi, Mircea Vremir (catalog expoziflie), Muzeul de Artæ, Cluj-Napoca, 2002.

WIDMANN Walter (Oræøtie, 1891–1966) A studiat la prestigiosul gimnaziu evanghelic Samuel Brukenthal din Sibiu, sub îndrumarea profesorului CarlDörschlag, care se afla în fruntea celei mai importante societæfli artistice germane din Transilvania, Sebastian Hann. Øi-a desævârøit apoi studiile de speciali-tate în Ungaria, Italia øi Germania. La Academia de Arte Frumoase din Budapesta l-a avut coleg pe celebrul artist Fritz Kimm. A avut peste 30 de expozifliiîn importante oraøe din flaræ, inclusiv, în 1933, la Hotelul New York din Cluj-Napoca (actualul hotel Continental), alæturi de artiøti importanfli precum Ciupe,Ladea, Bogdan, Demian, Cornea. A predat la Institutul de Arte Plastice „Ion Andreescu” din Cluj. S-a ocupat însæ øi de scenografie, realizând decoruri pen-tru Operele din Cluj øi Bucureøti. A fost asociat fie cu miøcarea expresionistæ, fie cu direcflia post-impresionistæ.Bibliografie: Negoiflæ Læptoiu, Walter Widmann, în Incursiuni în arta româneascæ, IV, Editura Napoca Star, Cluj-Napoca, 2009.Expoziflia Walter Widmann, UAP, Galeria Fondului Plastic, Cluj, 1966.

125

Életrajzok

ABA-NOVÁK Vilmos (Budapest, 1894 – Budapest, 1941) Tanulmányait a budapesti Képzõmûvészeti Fõiskolán végezte. 1921–1923 között a szolnoki, illet-ve a nagybányai festõtelep tagja. Elsõ kiállítására 1924-ben kerül sor. A párizsi Világkiállításon (1937) és a Velencei Biennálén (1940) a zsûri különdíjjal jutal-mazza (1937). 1939-tõl haláláig a budapesti Képzõmûvészeti Fõiskola oktatója volt. Monumentális, modern festményeivel a magyar festészet meghatározószemélyiségévé vált, az 1920-as évek nagy generációjának kiemelkedõ alakja volt.Irodalom:Aba-Novák Emlékkiállítás. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 1962.B. Supka Magdolna: Aba-Novák Vilmos. Corvina, Budapest, 1971.Molnos Péter: Aba-Novák Vilmos. Népszabadság, Budapest, 2006.

ANDRÁSY Zoltán (Nagyszeben, 1910 – Kolozsvár, 2006) Tanulmányait a kolozsvári Szépmûvészeti Iskolában kezdte, majd Bukarestben a SzépmûvészetiAkadémián fejezte be 1933-ban. Bukarestet követõen Kolozsvárra költözött. 1975-ig a Ion Andreescu Fõiskola tanáraként tevékenykedett. Elsõ egyéni kiál-lítását Kolozsváron rendezte meg. 1939-tõl a Barabás Miklós Céh tagja volt, és rendszeresen részt vett a Céh csoportos kiállításain. Ezen kívül számos egyénikiállítása volt. Nemzetközi viszonylatban legfontosabb kiállításai a 28. Velencei Biennálé és a 30. Velencei Biennálé. Az utóbbiról díjazottként tért haza.Mûvészetében a grafika és a festészet egyaránt fontos helyet foglal el. Változatos témaválasztása a lírikus hangvételû tájképektõl egészen a társadalmikérdéseket feszegetõ kompozíciókig terjed.Irodalom:Andrásy. (kiállítási katalógus), Kolozsvár, 1981.Banner Zoltán: Erdélyi magyar mûvészet a XX. században. Budapest, 1990.

APOSTU Gheorghi (Bozienii de Sus, 1937) A Ion Andreescu Képzõmûvészeti Egyetem végzõseként Olaszországban tanult ösztöndíjjal. Késõbb a KolozsváriKépzõmûvészeti Egyetem festészet szakán tanárként dolgozott. Elsõsorban Kolozsváron voltak egyéni kiállításai, de számos csoportos kiállításon is részt vett.1975-ben Rómában elnyerte a IV. Nemzetközi Numana Ars Trófeát. Apostu a román hagyományok jegyében fejlesztette stílusát. Az õsi szokások és a hagyo-mányok, valamint az ember és természet kapcsolata képeinek meghatározó témái.Irodalom:127 Artiøti Plastici Clujeni. UAP Cluj, Cluj-Napoca, 1974.Horia Horøia: Despre Ghiorghi Apostu. In: Arta, Bucureøti, 1981, 28., 4., 19. Alexandru Cebuc, Vasile Florea, Negoiflæ Læptoiu: Enciclopedia artiøtilor români contemporani. ARC 2000, Bucureøti, 1996.

BALOGH István (Nagyvárad, 1890 – Nagyvárad, 1956) 1911-ben és 1912-ben a müncheni Bajor Királyi Akadémián tanult. Pályája elején MednyánszkyLászló és Gulácsy Lajos, majd a szecesszió mesterei voltak rá nagy hatással. 1913-ban és 1914-ben Olaszországban járt tanulmányúton. A Holnap csoporttagjaként részese volt a pezsgõ nagyváradi mûvészeti életnek. Elsõ kiállításának megrendezésére 1910-ben került sor Nagyváradon. A második világháborúután Miklóssy Gáborral, Cs. Erdõs Tiborral és Fekete Józseffel létrehozták a Nagyváradi Képzõmûvészeti Iskolát. Irodalom:Köteles Péter: Egy méltatlanul „elfelejtett” festõmûvész. In: Déri Múzeum évkönyve, 1980, Debrecen, 1982.Kiállítási katalógus Murádin Jenõ, Gellér Katalin, Gabriele Criøan, Köteles Pál, E. Csorba Csilla és Dr. Nagy Mihály tanulmányaival. Petõfi Irodalmi Múzeum– Noran Kiadó, Budapest, 1997.Gellér Katalin: A szecessziós könyvillusztrálás Magyarországon 1895–1925. Miskolc, 1997.Maria Zintz: Artiøti Plastici la Oradea: 1850-1950. Muzeul fiærii Criøurilor, Oradea, 2009.

BENCZÉDI Sándor (Tarcsfalva, 1912 – Kolozsvár, 1997) 1942-ben a budapesti Mûvészeti Fõiskolán szerzett oklevelet. 1949–1953 között a kolozsváriKépzõmûvészeti Intézetben tanított. Ezután saját mûhelyt alapított. Elsõsorban kerámiamunkáinak köszönhetõen vált ismertté, de kõbõl és fából is faragott.1970–1974 között elkészítette a romániai magyar értelmiség kiemelkedõ személyiségeinek portréit, a gyûjteményt késõbb a Csíki Székely Múzeumnak ado-mányozta.Irodalom:Banner Zoltán: Benczédi Sándor. Bukarest, 1984 (monográfia).

BERKES Antal (Budapest, 1874 – Budapest, 1938) Berkes Antal 1894-ben végezte el a Budapesti Iparmûvészeti Fõiskolát, majd párizsi taulmányútra indult.Munkássága elején tájképeket fest, majd fokozatosan kezd el városképekkel foglalkozni, és a Belle Epoque nagyvárosának egyik legfontosabb megörökítõ-jévé válik (Párizs, Budapest). 1903-tól a Mûcsarnok által szervezett kiállítások rendszeres résztvevõje volt.

BITAY Zoltán (Csermõ, 1931) A kolozsvári Képzõmûvészeti Intézetben végzett 1958-ban. Tanulmányai után Nagybányára költözött. Festészeten kívül rek-lámgrafikával és monumentális mûvészettel is foglalkozik.

BOGDAN Catul (Colmar, Franciaország, 1897 – Bukarest, 1978) Elsõ alkalommal 1919-ben jelentkezett a nagyközönség elõtt, a Román Ateneumban,Horia Creangæ mûépítésszel együtt. 1920-ban Párizsba utazott, hogy tanulmányait az École Nationale Superieure de Beaux-Arts-on folytassa, Ernest Laurentosztályában. 1923-ban részt vett a párizsi Belle Arte Országos Társulat kiállításán. Mûvészi karrierjét sikeresen ötvözte a pedagógiai tevékenységgel, és

126

1926-ban a Kolozsvári Szépmûvészeti Iskola tanárává nevezték ki. 1927 és 1943 között a bukaresti Hivatalos Szalon résztvevõje. 1933-ban áthelyeztékTemesvárra. Részt vett az Astra által Kolozsváron megszervezett Erdélyi Mûvészet Kiállításon (1919–1939). A háborút követõen, 1949-ben, a KolozsváriMagyar Mûvészeti Intézet rajz és festészet tanára volt, majd 1951-ben a Bukaresti Nicolae Grigorescu Képzõmûvészeti Intézeten tanított. Irodalom:Vasile Drægufl: Catul Bogdan, kiállítási katalógus. Bucureøti, Sala Dalles, 1970.Vasile Drægufl: Catul Bogdan. Meridiane, Bucureøti, 1972.

BOTIØ Teodor (Szamosújvár, 1938) A kolozsvári Ion Andreescu Képzõmûvészeti Intézet után, Corneliu Baba szakmai vezetésével, Bukarestben folytatta tanul-mányait. Kolozsvárra visszatérve a Ion Andreescu Képzõmûvészeti Intézet Festészeti Tanszékének munkatársa lett. Több egyéni kiállítást rendezett Bukarestbenés Kolozsváron, külföldön pedig csoportos kiállítások keretén belül szerepelt. Ennek kapcsán szükséges megemlítenünk az 1986-os Kassai Biennálét, ahol a Bien-nalé díszoklevelével tüntették ki. Mûvészetére nagy hatással volt a román ikonmûvészet, illetve a kerámiamûvészet, mely fõképp a formák és a felületek fes-tészeti kiképzésénél figyelhetõ meg.Irodalom:127 Artiøti Plastici Clujeni. UAP Cluj, Cluj-Napoca, 1974.Mircea fioca: Pictori clujeni. Meridiane, Bucureøti, 1977.Alexandru Cebuc, Vasile Florea, Negoiflæ Læptoiu: Enciclopedia artiøtilor români contemporani. ARC 2000, Bucureøti, 1996.

BRANA Nicolae (Moha, 1905 – Bukarest, 1986) Tanulmányait 1925-ben kezdte el a Bukaresti Szépmûvészeti Akadémián, 1926 márciusában azonban áti-ratkozott Kolozsvárra. A kolozsvári Szépmûvészeti Iskolában tanárai Aurel Ciupe és Anastase Demian voltak, ez utóbbi a díszítõmûvészet és a monumen-tális alkotások felé irányította. Az egyetem elvégzése után, 1930 õszén, a párizsi Julian Akadémián szerzett ösztöndíjat. Itt két évet tanult Jean Paul Laurens-nal és Dupuis-val. Elsõ kiállítására 1933-ban került sor Kolozsváron, a Prefektúra termében, Ion Vlasiuval közösen. 1936 és 1944 között tíz díjat is kapott aKulturális és Mûvészeti Minisztériumtól, majd 1940-ben az Astra Egyesület mûvészeti életmûdíjjal tüntette ki. Irodalom: Negoiflæ Læptoiu: Incursiuni în arta plasticæ româneascæ, II., Dacia, Cluj-Napoca, 1987.

BUNUØ Ioan (Szászrégen, 1952) Munkáival, melyek elõzõleg az ettlingeni Emilia Suciu Galériában és a strausbourgi Hors Lieux Galériában szerepeltek,1999-ben részt vesz a Constructive Art in Europe at the Threshold of the third Millennium kiállításon. 2006-ban a budapesti Ernst Múzeumban a CommonSpace projekt kapcsán állít ki. Emilia Suciu több egyéni kiállítást is rendezett a munkáiból, többek között a 2003 Ioan Bunuø – torsades-t, 2004-ben a IoanBunus – Skulpturen aus Holz und Kupfer-t. 2009-ben a Suciu Emilia Galériában megrendezett geometrische-abstrakt-kinetische kiállításon is részt vesz.Irodalom:Malerei aus Rumänien. Erste und zweite Hälfte des 20. Jahrhunderts – Pictura secolului XX. din România – Romániai festészet a XX. században (Emilia SuciuGaléria katalógusa). IDEA Print, Kolozsvár, 2002.

BRUDAØCU Cornel (Tusa, 1937) A kolozsvári Ion Andreescu Képzõmûvészeti Egyetem elvégzése után egy évtizeden keresztül a kolozsvári Mûvészeti Iskolatanára volt. A számos közös kiállítás mellett egyéni tárlatai voltak itthon és külföldön, sõt a tengeren túlon, az Egyesült Államokban is, Virginia és Észak-Karolina államban. Cornel Brudaøcu a hetvenes években válik ismertté hiperrealista képei által. Ezzel a román neoavantgárd irányzatba sorolható, amelynektagjai elsõsorban a festészetben játszottak újító szerepet. Irodalom:127 Artiøti Plastici Clujeni. UAP Cluj, Cluj-Napoca, 1974.Octavian Barbosa: Dicflionarul artiøtilor români contemporani. Bucureøti, 1976.Mircea fioca: Pictori clujeni. Meridiane, Bucureøti, 1977.Cebuc Alexandru, Vasile Florea, Negoiflæ Læptoiu: Enciclopedia artiøtilor români contemporani. ARC 2000, Bucureøti, 1996.

CAPIDAN Pericle (Prilep, Macedónia, 1869 – Kolozsvár, 1966) Festészeti tanulmányait a bukaresti Mûvészeti Fõiskolán folytatta, Theodor Aman ésGheorghe Tættæræscu tanítványaként. 1893-ban Münchenben tanult, ahol többek között Nic Gysis és Karl Maart is. 1898-ban a Párizsi Szalon hivatalos tár-latára válogatták be munkáit. Az 1898–1901 közötti idõszakban a párizsi Mûvészeti Akadémián Leon Bonnat osztályába járt. Párizs után Bukarestbe költö-zött, és a Tinerimea Artisticæ Egyesület tagjaként tevékenykedett. 1926-tól a kolozsvári mûvészeti iskola tanára volt. 1958-ban nagyszabású gyûjteményeskiállítást rendez a Kolozsvári Mûvészeti Múzeumban.Irodalom:Negoiflæ Læptoiu: Expoziflie retrospectivæ Pericle Capidan. Bucureøti, 1986.Mircea Deac: 250 pictori români 1890–1945. MEDRO, Bucureøti, 2003.

CIATO HORDOVAN Doina (Nagyszeben, 1934)Doina Ciato Hordovan Bukarestben végzett a Nicolae Grigorescu Képzõmûvészeti Egyetemen. Kolozsváron, Csíkszeredában és Bukarestben több egyénikiállítása kerül megrendezésre, ezek mellett számtalan hazai és külföldi csoportos tárlaton vesz részt. Köztéri mûvészeti alkotásokról szóló projektekben isközremûködik. Doina Ciato Hordovan a hetvenes, nyolcvanas években a modern festészeti stílussal kísérletezik, rendszerezõ figuratív ábrázolásmódja a kultu-rális és hagyományos értékeket is érvényre juttatja.Irodalom: 127 Artiøti Plastici Clujeni. UAP Cluj, Cluj-Napoca, 1974.

127

CIATO Victor (Sudrigiu, 1938) Victor Ciato a kolozsvári Ion Andreescu Képzõmûvészeti Fõiskolán diplomázott, ahol társaival együtt több állami projektben, többekközött monumentális festmények kivitelezésénél dolgozott. Gyakran szerepelt állami kiállításokon, illetve több egyéni kiállítása is volt Bukarestben és Kolozsváron.Irodalom:127 Artiøti Plastici Clujeni. UAP Cluj, Cluj-Napoca, 1974.

CIUPE Aurel (Lugos, 1900 – Kolozsvár, 1988) Festõ, a kolozsvári Képzõmûvészeti Fõiskola tanára. Nagybányán 1916-ban kezdte mûvészeti tanulmányaitRéti István irányítása mellett. 1919-ben a bukaresti Szépmûvészeti Akadémián tanult, majd 1922-ig a párizsi Julian Akadémia növendéke volt. Kolozsvárraköltözve egyik alapítója lett az 1925-ben létesült Szépmûvészeti Iskolának. Tanulmányútjai során érinti a következõ városokat: Róma, Párizs, Velence és Bécs.1944-ig rendszeresen kiállít a bukaresti Hivatalos Szalonban. A két világháború közötti idõszakban a marosvásárhelyi Képtár vezetõje, majd a Bánáti Mú-zeum igazgatója volt. 1950 és 1956 között a kolozsvári Ion Andreescu Képzõmûvészeti Fõiskola rektora. Az erdélyi mûvészet egyik legjelentõsebb támogató-ja volt. Ennek az iskolának a keretében egyesítette az expresszionizmus és a párizsi oldott festõiség értékeit.Irodalom:Mircea Deac: Aurel Ciupe (album). Dacia, Cluj-Napoca, 1978.Negoiflæ Læptoiu: Aurel Ciupe. In: Incursiuni în plastica româneascæ II, Dacia, Cluj-Napoca, 1987.Aurel Ciupe: Næscut odatæ cu secolul. Önéletrajzi kötet, szerk. Mircea Goga. Dacia, Cluj-Napoca, 1998.V. Dumitru Bonta: Maeøtrii unei generaflii, I. Macarie, Târgoviøte, 1999.

CSEH Gusztáv (Kolozsvár, 1934 – Kolozsvár, 1985) 1960-ban végezte el a kolozsvári Képzõmûvészeti Egyetemet Kádár Tibor irányításával. Kolozsváron éltés dolgozott a Korunk folyóirat szerkesztõjeként. 1970-ben Munkaéremmel tüntették ki. 1971-ben és 1972-ben megkapta az Év Legszebb Könyve elismerést,majd 1973-ban az Elsõosztályú Kulturális Érdemdíjat. 1965-ben került sor elsõ egyéni kiállításának megrendezésére Kolozsváron. 1982-ben Szombathelyenés Kecskeméten állított ki. Csoportos kiállításokon vett részt 1973-ban Philadelphiában és 1983-ban Franciaországban.Irodalom:Cseh Gusztáv. Kiállítási katalógus. Kolozsvár, 1971.Kántor Lajos: Cseh Gusztáv. Kriterion, Bukarest, 1983.Alexandru Cebuc, Negoiflæ Læptoiu, Vasile Florea: Enciclopedia Artiøtilor Români Contemporani, IV., ARC 2000, Bucureøti, 2001.

DARKÓ László (Torda, 1924 – Kolozsvár, 1970) Párizsban tanult festészetet Gáll Ferenc irányításával. Több tanulmányúton is járt Dániában. 1950-tõl akolozsvári Szent Mihály-templom és a nagyváradi Püspöki Palota freskóinak restaurálásán és megõrzésén dolgozott. Munkáit Erdély és külföld több nagyvá-rosában kiállították. Kolozsváron, 1948-ban mûvészettörténetbõl doktorált, témája a tájképfestészet története. 2010-ben a kolozsvári Mûvészeti Múzeumnagyszabású retrospektív kiállítást szervezett, ahol az aukcióra került munka is ki volt állítva. Irodalom: Kovács Árpád: Darkó László. Gloria, Kolozsvár, 2010.

DEMIAN Anastase (Budapest, 1899 – Nagybánya, 1977) Anastase Demian a múlt század elején induló mûvészgeneráció tagja, Aurel Ciupe, Romul Ladeaés Catul Bogdan kortársa. Párizsi tanulmányait követõen, 1925-ben, a kolozsvári Szépmûvészeti Iskola megalapítói közé tartozik. Tanulmányait a párizsi JulianAkadémián végzi, ezt követõen festõként, grafikusként, templomi festõként, illetve tanárként tevékenykedik. 1921 és 1930 között a Gândirea és a Kolozsváronmegjelenõ Societatea de mâine címû lap illusztrátora. 1925-ben közösen állít ki Szolnay Sándorral és Walter Widmannal a kolozsvári Prefektúra termében,1930-ban az Erdélyi Mûvészek Kiállításán vesz részt szintén Kolozsváron. 1927-ben és 1928-ban Bukarestben, a Hivatalos Szalonban állít ki. 1937-ben aPárizsi Világkiállítás román pavilonját díszíti, majd két évvel késõbb részt vesz az Erdélyi Mûvészeti Kiállításon (1919–1939). Grafikai tevékenysége program-szerû: olyan román stílus kialakítására törekszik, mely a bizánci és a népi elemeket egyaránt értékesíti. Mûvészetét Maurice Denis festészete befolyásolta. Irodalom:Lucian Blaga: O øcoalæ de arte frumoase. In: Adeværul literar øi artistic. Bucureøti, 1925. december 6.Victor Ieronim Stoichiflæ: Anastase Demian – un „scriptor”. In: Arta, 1981, XXVIII., 4. Negoiflæ Læptoiu: Anastase Demian. In: Incursiuni în arta plasticæ româneascæ, II., Dacia, Cluj-Napoca, 1987.

DIMITRESCU Øtefan (Huøi, 1886 – Jászvásár, 1933) Øtefan Dimitrescu 1903-ban kezdi meg tanulmányait a jászvásári Szépmûvészeti Iskolában, NicolaeTonitzával együtt. 1912-ben és 1913-ban Párizsban tanul, a Grande Chaumière Akadémián, ekkor ismerkedik meg az impresszionizmussal. 1914-benTonitzával együtt állít ki Bukarestben, a C teremben. Akárcsak barátja, Tonitza, a háború ideje alatt olyan szociális témák felé fordul, mint az élelmiszerhiányés a bombázások társadalmi hatása. 1916-ban részt vesz a Hivatalos Szalon kiállításán. 1926-ban Oscar Hannal, Francisc Øiratóval és Nicolae Tonitzávalmegalapítják a Négyek Csoportját (1926–1933). Egy évvel késõbb a jászvásári Szépmûvészeti Iskola tanára lesz, majd hamarosan ennek igazgatója (ezt atisztséget haláláig töltötte be).Irodalom:Ionel Jianu: Øtefan Dimitrescu. Editura de Stat pentru Literaturæ øi Artæ, Bucureøti, 1954.Beatrice Bednarik: Øtefan Dimitrescu. Meridiane, Bucureøti, 1965.Claudiu Paradais: Øtefan Dimitrescu. Meridiane, Bucureøti, 1978.Mircea Deac: 250 pictori români 1890–1945. MEDRO, Bucureøti, 2003.

FEIER Petru (Zeldiø, 1912 – Cluj, 1985) Marcel Olinescu szakmai támogatásával kezdett el festeni. Nicolae Chirilovici-csal együtt 1927–1933 között a nagy-bányai szabadiskolát látogatták. Bemutatkozó kiállítására 1932-ben került sor, ahol együtt állított ki Nicolae Chirilovici-csal és Margit Laskerrel. Szerepelt aKolozsváron megrendezett Erdélyi Képzõmûvészeti Kiállításon. 1950-tõl a kolozsvári Képzõmûvészeti Intézetben tanított. 1953-ban, 1954-ben, 1966-ban és

128

1988-ban részt vett az országos szinten megszervezett Köztársasági Kiállításokon. A bukaresti Sala Dallesban megszervezett Cluj 70 címû kiállításon is szere-peltek munkái. Irodalom:Constantin Cubleøan: Petru Feier. Picturæ. Galeriile U.A.P. Cluj-Napoca, 1975.Negoiflæ Læptoiu: Petru Feier (1912–1985). In: Incursiuni în arta româneascæ, IV. Napoca Star, Cluj-Napoca, 2009.

FERENCZY Valér (Körmöczbánya, 1885 – Budapest, 1954) A modern magyar festészet megteremtõjének tekintett Ferenczy Károly fia, apja stílusának foly-tatója. 1902-tõl, kisebb megszakításokkal, 1927-ig Nagybányán él és alkot. A nagybányai Mûvészeti Iskolában tanul 1902 és 1907 között. 1903-ban látogatásttesz Münchenben az Akadémián, illetve 1904-ben Lovis Corinth berlini magániskolájában. Ezután Párizsba, a modern festészet fõvárosába vette útját, ahol aColurossi és a Julian Akadémián tanul. 1908-ban és 1909-ben olaszországi tanulmányútra megy. 1914-es párizsi tartózkodása után olyannyira elsajátítja ametszési technikákat, hogy azok erdélyi úttörõjévé válik. Irodalom:Murádin Jenõ: A Ferenczy mûvészcsalád Erdélyben. Kriterion, Bukarest, 1981.Murádin Jenõ: Nagybánya: a festõtelep mûvészei. MissionArt Galéria, Miskolc, 1994.

FESZT László (Kolozsvár, 1930) Feszt László 1954-ben végezte el a Ion Andreescu Képzõmûvészeti Fõiskolát. Több hazai és külföldi grafikai díj tulajdonosa(1970 – Bukarest, 1972 – Helsingor, 1974 – Berlin, 1975 – Keszthely). 1990-ben Pádovában, a Nemzetközi Mûvészeti Olimpián aranyérmet nyert. 1954 ótaKolozsváron él és dolgozik, a Ion Andreescu Képzõmûvészeti Fõiskola tanára volt, 1976 és 1985 között rektori tisztséget töltött be. Munkássága a klasszikus,hagyomás formák és a szimbolikus-díszítõ jellegû alakzatok között képez átmenetet. 2010-ben a kolozsvári Mûvészeti Múzeum retrospektív kiállítással tisztel-gett Feszt László elõtt. Irodalom:Cælin Stegerean: Feszt László Gravuræ. Muzeul de Artæ Cluj-Napoca, Cluj, 2010.Banner Zoltán: Feszt László. Mentor, Marosvásárhely, 2010.

FLONDOR Constantin (Cernæufli, 1936) A Nicolae Grigorescu Képzõmûvészeti Intézetben tanult. Tanulmányai után a Sigma elnevezésû képzõmûvészeticsoportban tevékenykedik, majd 1966-ban megalapítja a 111-es csoportosulást. 1991-tõl a Temesvári Nyugati Egyetem Mûvészeti Tanszékének tanára.1967–1974 között folyamatos jelen van a Temesvári Szalon kiállításain, illetve 1986–1990 között részt vesz a bukaresti Cæminul Arteiben megrendezettProlog II, III, IV és V címû kiállítássorozaton.Irodalom: Dan Hæulicæ: Flondor, de la „111” + „Sigma” la „Prolog”. Timiøoara, 2005.

FÜLÖP Antal Andor (Kolozsvár, 1908 – Kolozsvár, 1979) 1925-tõl 1929-ig a Kolozsvári Szépmûvészeti Iskolában tanult, Catul Bogdan osztályában, de láto-gatja Aurel Ciupe, Tassy Demian és Romul Ladea óráit is. 1929-ben olaszországi tanulmányútra indul. Rómában az Accademia Coromaldit látogatja. 1930-ban, katonai szolgálat miatt, megszakítja itáliai útját. 1932-ben szerepel elõször a bukaresti Hivatalos Szalonban. 1933-ban részt vesz a Fiatal ErdélyiKépzõmûvészek Kollektív Kiállításán, amely generációjának manifesztumszerû kiállítása volt. 1934-ben elveszti bal szemének látását. A két világháború kö-zötti idõszakban számos kiállításon vesz részt. 1938-ban a Barabás Miklós Céh tagja lesz, mûvei rendszeresen megjelentek a társulat kiállításain. 1951-tõla Romániai Képzõmûvészek Szövetségének tagja. 1969-ben mûveibõl nagyméretû retrospektív kiállítást rendez a kolozsvári Mûvészeti Múzeum.Irodalom:E. Szabó Ilona: Fülöp Antal Andor. Bukarest, 1979.

GÁLL Ferenc (Kolozsvár, 1912 – Párizs, 1987) Tanulmányait Aurel Pop irányításával kezdte Szatmárnémetiben, majd Kolozsváron folytatta a SzépmûvészetiIskolában. 1929 és 1933 között a Nagybányai Mûvésztelepen tanul Krizsán János és Mikola András irányításával. Rómában Umberto Coromaldi oktatja amesterségre, majd 1936-tól Párizsban André Devambez. 1936-ban Kolozsváron is kiállít. Olyan jeles személyiségek portréját festette meg, mint KovátsJózsef, Emil Isac, Nyírõ József, Tamási Áron, Kibédi Sándor, Kõmíves Nagy Lajos, Hunyady Sándor. A kolozsvári mûvészeti életben az õ alkotásai álltak legközelebb az impresszionizmushoz. Irodalom:Kováts József: Erdélyi festõ Rómában. In: Erdélyi Lapok, 1932. március 3.Kováts József: Gáll Ferenc kolozsvári festõmûvész római kiállítása. In: Keleti Újság, 1933. május 28.Vásárhelyi Z. Emil: Gáll Ferenc festõmûvész kiállítása. In: Erdélyi Helikon, 1937, 8.André Fiament: François Gall. Paris, 1978.Gyulai Pál: Gáll Ferenc köszöntése. In: Utunk, 1982, 15.

GÂSCÆ Eugen (Gerendkeresztúr, Maroskece község, 1908 – Bukarest, 1989) Tanulmányait a frissen létrehozott kolozsvári Szépmûvészeti Iskolában kezdi1928-ban, ahol olyan mesterei vannak, mint: Catul Bogdan, Popp Sándor, Anastase Demian és Romul Ladea. 1929-ben Tasso Marchini, Eugen Profeta ésØtefan Gomboøiu társaságában megalapítják a Boema csoportosulást. 1934-ben nyílik elsõ kiállítása a kolozsvári Prefektúra termében, részt vesz az 1942-es Festészeti és Szobrászati Hivatalos Szalon kiállításán, majd az 1947-es Erdélyi Szalon kiállításán. Kiállításai nem remélt sikernek örvendtek, a Bukarestbenszervezettek is annak ellenére, hogy a bukarestiek ellenkezve tekintettek az erdélyi mûvészek expresszionista megnyilvánulásaira. Részt vesz az 1968-as, az1970-es és az 1972-es Festészeti és Szobrászati Biennálén. Tanulmányútra megy a Szovjetunióba (1961), Magyarországra (1962), Csehszlovákiába (1964),Kelet-Németországba (1966), Olaszországba, Ausztriába, Jugoszláviába (1971), Spanyolországba, Franciaországba és Svájcba (1975).

129

Irodalom:Negoiflæ Læptoiu: Eugen Gâscæ. Meridiane, Bucureøti, 1984.Mariana Vida: Donaflia de graficæ Eugen Gâscæ (1908-1989). Muzeul Naflional de Artæ al României, Bucureøti, 2007. F. Pamfil, Gh. Vida, I. Vlasiu tanul-mányaival. [katalógus].

GRIGORE Vasile (Bukarest, 1935) A bukaresti Képzõmûvészeti Intézetben tanult, Rudolf Schweitzer-Cumpæna, Samuel Mützner és Ion Marøic irányítása alatt.Röviddel iskolája befejezése után, 1961-ben, ugyanabban az intézményben tanári állást kapott. A nagyközönségnek 1957-ben mutatkozott be, szinténszülõvárosában, az éves kiállítás keretén belül, valamint rendszeres résztvevõje volt az országos és regionális szinten megszervezett Szalontárlatoknak. 1963-ban a bukaresti Simeza Galériában állított ki, 1975-ben a temesvári Mûvészeti Múzeumban, majd 1979-ben a kolozsvári Mûvészeti Múzeumban. Két átfogóretrospektív kiállítás ismerteti a mûvész kései idõszakát: 1985-ben a Sala Dallesben és 1995-ben, 60. születésnapja alkalmából, a bukaresti Nemzeti MûvészetiMúzeumban. 2004. május 25-én hivatalosan is megnyílt a Vasile Grigore – Festõ és mûgyûjtõ tárlat, melynek gyûjteménye több mint 500 munkát számlál.Irodalom:Octavian Barbosa: Dicflionarul Artiøtilor Români Contemporani. Meridiane, Bucureøti, 1976.Vasile Grigore: Scrieri despre artæ. ARC, Bucureøti, 1998.Alexandru Cebuc, Vasile Florea, Negoiflæ Læptoiu: Enciclopedia artiøtilor români contemporani. IV., ARC 2000, Bucureøti, 2001.

GRIGORESCU Lucian (Medgidia, 1894 – Bukarest, 1965) A bukaresti Mûvészeti Akadémián végezte tanulmányait, majd a római Mûvészeti Intézetbentanult tovább. 1924-ben elnyert egy párizsi ösztöndíjat, melynek során lehetõsége adódott, hogy a La Grande Chaumiere párizsi akadémián tanuljon. Párizsitartózkodása alatt megfordult Andre Lhote mûhelyében, ahol önálló kiállítást szervezett. Párizs után Cassisba költözött. Egész élete során nagy megbecsülés-nek örvendett hazájában és külföldön egyaránt. Számos kiállítása volt Romániában és külföldön, a Román Akadémia tagjának is megválasztották.Irodalom:Vasile Drægufl, Vasile Florea, Dan Grigorescu, Marin Mihalache: Pictura româneascæ în imagini – 1111 reproduceri. Meridiane, Bucureøti, 1970.Mircea Deac: Impresionismul în pictura româneascæ – Precursori, maeøtri, influenfle. Meridiane, Bucureøti, 1976.Muzeul de Artæ Constanfla – expoziflie permanentæ, coord. Dr. Doina Pæuleanu. Chimprest Publicity, Bucureøti, 1998.

GRUZDA János (Tövis, 1881 – Zalatna, 1953) Gruzda János tehetségére Fadrusz János figyelt fel, aki több idõt töltött Kolozsváron és arra bátorítottaGruzda Jánozt, hogy teológiai tanulmányai után iratkozzék be a budapesti Mûvészeti Akadémiára. 1914 és 1924 között a Fehér megyei Magyarbece falubanvolt református lelkész, majd azután, haláláig, Zalatnán. Itt az Erdélyi Szigethegység tájait festette. Elsõsorban téli tájképeivel tûnt ki.Irodalom:Murádin Jenõ: A tél festõje. Kriterion, Bukarest, 1989.

GY. SZABÓ Béla (Gyulafehérvár, 1905 – Kolozsvár, 1985) Gy. Szabó Béla az 1920-as évek végén lemondott mérnöki karrierjérõl és a mûvészet felé fordult.Tanulmányait egy gyulafehérvári magániskolában kezdte, majd a budapesti Mûvészeti Akadémián Varga Nándor Lajosnál tanult (1936–1939). Drámaianexpresszionista korai fametszetei után líraibb kifejezésmódot választott, tájképeket és figuratív kompozíciókat alkotott. Festõi képességei elsõsorban pasztell-jeiben mutatkoztak meg. Ezek hazai, olaszországi, görögországi tájképek, illetve a dalmát tengerpart ábrázolásai. Kínai és mexikói utazásait metszetalbu-mokban örökítette meg. Irodalom: Murádin Jenõ: Gy. Szabó Béla. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1980.Németh Júlia: Kolozsvár – Mû-Hely-Szín. Litera-Veres, Székelyudvarhely, 2008.

GYÖRKÖS MÁNYI Albert (Tordaszentlászló, 1922 – Kolozsvár,1993) Festõ és zenetanár. Bár eredményeihez önerõbõl jutott el, az erdélyi mûvészetnekhatárokon túl is megbecsült alkotója lett. Élményanyagát szülõfalujában töltött gyermekkora, a kalotaszegi peremvidék zárt világa és népmûvészete szolgál-tatta. A perspektíva törvényeivel olykor tudatosan nem számoló képalkotását a felfokozott, erõteljes színvilág és egyszerûsítés jellemzi.Irodalom:Livia Drægoi, Kántor Lajos: Györkös Mányi Albert – Picturæ (kiállítási katalógus). Kolozsvári Mûvészeti Galéria, 1989.Kántor Lajos: Györkös Mányi Albert. Kriterion, Bukarest, 1995.

HARØIA Teodor (Magyarfülpös, 1914 – Kolozsvár, 1987) 1929-ben beiratkozott a Szépmûvészeti Iskolába a Catul Bogdan vezette mûhelybe, azonbananyagi nehézségei arra kényszerítik, hogy 1930-ban megszakítsa tanulmányait. Ennek ellenére továbbra is bejár a kolozsvári Szépmûvészeti Iskolába, amígaz 1933-ban Temesvárra költözik. 1939-ben kiállítja munkáit Kolozsváron az Astra ünnepség keretében megrendezett szépmûvészeti kiállításon. 1949 és1970 között oktatói tevékenységet folytat a kolozsvári Képzõmûvészeti Intézetben. 1946-ban a Nicolae Bælcescu és a Józsa Béla Atheneum KépzõmûvészetiSzabadiskolák kiállításain állít ki Kolozsváron, amelyet az Erdélyben élõ nemzetiségekkel való szolidaritás jegyében szerveztek meg. A rákövetkezõ évekbena festõnek több saját kiállítása is nyílik Kolozsváron: 1948-ban, 1953-ban, 1962-ben (a kolozsvári Szépmûvészeti Múzeumban). 1975-ben elsõ alkalommalnyílik egyéni tárlata a bukaresti Nemzeti Színház termeiben, ahol 136 képet állít ki. Fontos kiemelnünk még az 1984-ben a kolozsvári SzépmûvészetiMúzeumban megszervezett visszatekintõ tárlatot.Irodalom: Mircea fioca: Pictori clujeni. Meridiane, Bukarest, 1977.Negoiflæ Læptoiu: Teodor Harøia. Meridiane, Bukarest, 1980.Velica Boari: Catalog de expoziflie Teodor Harøia. Comitetul de culturæ øi educaflie socialistæ al Judeflului Cluj, UAP din R.S. România, Filiala Cluj-Napoca,Muzeul de Artæ Cluj Napoca, 1984.

130

INCZE Ferenc (Gyergyószentmiklós, 1910 – Kolozsvár, 1988) A kolozsvári mûvészközösség egyik legellentmondásosabb személyisége. Tanulmányait abudapesti Iparmûvészeti Fõiskolán végezte, majd a bécsi Képzõmûvészeti Akadémián tanult tovább. Anyagi gondok miatt tanulmányait megszakítja, és1939-ben Kolozsváron telepedik le. 1954-ben kizárják a Romániai Képzõmûvészek Szövetségébõl, a képzõmûvészek kiközösítik. Munkásságát az 1973-asPárizsi Képzõmûvészeti Szalon ezüstérmének megszerzése után ismét értékelni kezdik. Képeit a környezetükön túlnõtt, eltúlzott arányú emberi testek jellem-zik. Ennek az ábrázolásmódnak köszönhetõen épült fel a mûvész mítosza. Irodalom:Székely Sebestyén György: Incze Ferenc (1910–1988). Korunk–Komp Press és Quadro Galéria, Kolozsvár, 2010.

ISER Iosef (Bukarest, 1881 – Bukarest, 1958) Iosif Iser a müncheni Mûvészeti Akadémián tanult. 1905-ben a Jugend folyóirat tagjaival együtt állította kikarikatúráit a müncheni kiállításon. A hetente megjelenõ mûvészeti folyóirat rendkívüli népszerûségnek örvendett a kortársak körében, elnevezését – Jugend-stil – a német szecesszióról kapta. Iosif Iser rövid idõre hazatér, ekkor nyitja meg elsõ egyéni kiállítását Bukarestben a Pasajul Românben, majd Párizsbautazik, hogy a Ranson Akadémián folytassa tanulmányait. Újabb, ezúttal csoportos kiállításon vesz részt az Ateneul Românben, André Derain-nel, a franciaVadak képviselõjével. Iosif Iser sokat utazott, nemcsak Németországot és Franciaországot ismerte, ahol 14 évet élt is, hanem megjárta Olaszországot ésKonstantinápolyt. Itthon és külföldön egyaránt számos egyéni tárlatot szervezett: Párizsban (1925, 1931), Bécsben (1957), New Yorkban (1948). 1955-bena Román Akadémia, Ressuval és Steriadival együtt, tagjává választotta. Irodalom:Petre Comarnescu: Iosif Iser. Meridiane, Bucureøti, 1965.Vasile Drægufl, Vasile Florea, Dan Grigorescu, Marin Mihalache: Pictura româneascæ în imagini – 1111 reproduceri. Meridiane, Bucureøti, 1970.Marin Mihalache: Iosif Iser. Meridiane, Bucureøti, 1982.

JAKAB Ilona (Marosvásárhely, 1929 – Kolozsvár, 1990) A kolozsvári Ion Andreescu Képzõmûvészeti Fõiskolán tanult 1950 és 1956 között. Elsõ tárlata1953-ban nyílik Kolozsváron. Részt vesz az 1954-es bukaresti Országos Köztársasági Kiállításon. Egyéni tárlatai nyílnak 1957-ben, 1958-ban és 1964-benKolozsvárott.Irodalom: 127 Artiøti Plastici Clujeni, Filiala U.A.P. Cluj, Cluj-Napoca, 1974.

JÁNDI Dávid (Jánd, 1893 – Nagybánya, 1944) Nyíregyházáról telepedett Nagybányára (született Lederer Dávid), ahol 1911–1916 között Ferenczy Károlynövendéke. 1918-ban Réti István korrektúráira jár. 1920 után Budapesten él, azonban nyarait Nagybányán tölti. Elsõ gyûjteményes kiállítását a BelvedereSzalonban rendezi. Ugyanabban az évben kiállít Nagybányán is, Korda Vincével közösen. Jándi Dávid a pasztell kiváló mestere volt, emellett azonban ola-jfestményeket is készített. Irodalom:Szücs György, Zwickl András: Jándi Dávid. MissionArt Galéria, Miskolc, 1996.

JECZA Péter (Sepsiszentgyörgy, 1939 – Temesvár, 2009) A kolozsvári Ion Andreescu Képzõmûvészeti Fõiskolán tanult 1957 és 1963 között Kós András ésRomulus Ladea tanárok irányítása alatt. 1975-ben a Dr. Ludwig Linder Nemzetközi Mûvészeti Díjjal tüntetik ki, ugyanakkor a Német DemokratikusKöztársaság Képzõmûvészei Szövetségének is tagja lesz. A Magyar Képzõmûvészek Szövetsége tagjává választja, majd 1979-ben a ravennai NemzetköziFestészeti Biennálén aranyéremmel tüntetik ki. Mûvészete a Henry Moore és Giacomo Manzù kezdeményezte mûvészeti koncepcióba illeszkedik.. A geome-triai formák fontossága a leegyszerûsítésre való törekvéssel határozható meg.Irodalom: Szekernyés János: Jecza Péter. Kriterion, Bukarest, 1981.Constantin Prut: Jecza. Timiøoara, 2009.

KANCSURA István (Budapest, 1941) Festõ, 1968-tól tagja a Képzõmûvészeti Szövetségnek, 1994-tõl az újjáalakult Barabás Miklós Céhnek, amelynek1995–1996 között elnöke. A kolozsvári Ion Andreescu Képzõmûvészeti Fõiskolán 1965-ben szerzett oklevelet. Mesterének Kádár Tibort tartja. Elsõ egyénikiállítását 1967-ben rendezte meg (Régi Galéria, Kolozsvár) Horizontális ritmusok címmel. Kinetikus mûvészettel helyezte magát a kortárs romániai mûvészetélvonalába, amelynek keretében elméleti igénnyel foglalkozott a fény és a percepció próblémáival.

KÓS Károly (Temesvár, 1883 – Kolozsvár, 1977) 1883-ban született Temesváron, eredetileg mérnöknek tanult, csak késõbb kezdett el mûépítészettel foglal-kozni. 1914-ben, az elsõ világháború kezdetekor, Sztánára költözött, ahol saját házaként megépítette a Varjúvárat. 1917 és 1918 között Isztambulban foly-tatta tanulmányait. A budapesti Képzõmûvészeti Fõiskolán 1918-ban tanári állást ajánlottak fel neki, ezt azonban visszautasítja, mivel visszatér Erdélybe.Grafikusként és kiadóként a Vasárnap címû újságnak dolgozott. Mûépítészeti munkássága mellett kiváló író, grafikus, etnográfus, politikus is volt.Irodalom:Kós Károly: Hármaskönyv ((Szépírás, publicisztika, grafika). Irodalmi Könyvkiadó, 1969.Sas Péter: Kós Károly mûvészete. Noran Könyvkiadó, 2004.Sas Péter: Kós Károly, a könyvvmûvész. Budapest, Holnap, 2009.

KRIZSÁN János (Kapnikbánya, 1886 – Nagybánya, 1948) A Nagybányai Mûvésztelep tagja, valamint a nagybányai festõiskola tanára. Tanulmányait Nagy-bányán kezdte, tanárai Grünwald Béla és Réti István, majd Heinrich Heidner szabad festészeti iskolájában folytatta Münchenben. Thorma János visszavonulásaután (1927) Mikola Andrással együtt elvállalják az iskola vezetését. Festészete a nagybányai mûvésztelep színhagyományait követi. Fõleg hegyi tájakat, hófedtedombokat, a veresvízi bányászlakások utcáit festette meg.

131

Irodalom:Jurecskó László, Kishonthy Zsolt: Nagybánya, Nagybányai festészet a neósok fellépésétõl 1944-ig. MissionArt Galéria, Miskolc, 1992.Murádin Jenõ: Nagybánya. A festõtelep mûvészei. Miskolc, 1994.

KUSZTOS Endre (Makfalva, 1925) Eleinte a közgazdasági pálya iránt érdeklõdik, de a tehetségét felismerõ László Gyula, Szervátiusz Jenõ, Gy. Szabó Bélabiztatására érdeklõdése a képzõmûvészet felé fordul. Tanulmányait a Képzõmûvészeti Fõiskolán, Miklóssy Gábor vezetésével végzi. Mûvészetét az évtizedeksorán egyre mélyülõ drámaiság jellemzi. Vizuális világának fõbb motívumait közvetlen környezetébõl meríti, a falusi környezet, szántóföldek, dombok ihletik,képeinek vezérmotívumát rendszerint a fák képezik. Az idõ múlásával szembesülõ, közelmúltban festett önarcképei kendõzetlenül közvetítik mûvészi mon-danivalóját. 1956 óta Szovátán él. Irodalom:Szaggatott napló. Kusztos Endre mûvészete. Kiállítási katalógus, Quadro Galeria, Kolozsvár, 2009.

LADEA Romul (Jitin, 1901 –1970) A temesvári Mûvészeti Szakiskolában érettségizett, ahol a faszobrászat mestere oklevelet szerezte meg. Szerény forrá-sai ellenére, melyek hosszú ideig gátolták mûvészi fejlõdését, sikerül eljutnia Berlinbe, Münchenbe és Párizsba. A bukaresti Szépmûvészeti Iskolában folytat-ja tanulmányait, Dimitrie Paciurea szobrász mûhelyében. Két évvel késõbb Párizsba utazik, ahol a Julian Szabad Akadémiára jár, mivel visszautasítják aGrande Chaumière Akadémiára való beiratkozását, melynek egyik tanára A. Bourdelle. Rövid ideig Constantin Brâncuøi mûhelyében is dolgozott. Élete soránszámos külföldi és belföldi kiállításon vett részt. Tanított a kolozsvári Képzõmûvészeti Iskolában, amely ma tiszteletére az õ nevét viseli. Rövid ideig tanította Ion Andreescu Képzõmûvészeti Fõiskola szobrász szakán is. Irodalom:Dorian Grozdan: Romul Ladea øi lumea lui cuprinzætoare. Facla, Temesvár, 1979.Negoiflæ Læptoiu: Incursiuni în plastica româneascæ II. Dacia, Cluj, 1987.

LAZÆR Anton (Casimcea, 1913 – Kolozsvár, 1977) Anton Lazær a Bukaresti Szépmûvészeti Akadémián végezte tanulmányait, Camil Ressu kedvenc tanít-ványaként. 1951-ben Kolozsváron telepedik le és a Képzõmûvészeti Líceum oktatójaként dolgozik, majd a Ion Andreescu Képzõmûvészeti Akadémia festé-szettanára. Oktatói tevékenysége a monumentális alkotások felé irányítja, elsõsorban köztéri mozaikokat készít. Munkássága tematikai szempontból rendkí-vül változatos: tájképeket, csendéleteket, portrékat, sõt történelmi kompozíciókat is készít, valamint a vidéki vagy a munkáséletet megörökítõ alkotásokat. Atájkép alkotói tevékenységének fontos része, a szakma ezeknek nagy jelentõséget tulajdonít. 1988-ban a kolozsvári Mûvészeti Múzeum ünnepi retrospektívkiállítással tiszteleg a mûvész elõtt. Irodalom: Læptoiu, Negoiflæ; Hâncu, Luciana: Expoziflie retrospectivæ Anton Lazær. Muzeul de Artæ, Cluj, 1989.

LÁSZLÓ Gyula (Kõhalom, 1910 – Nagyvárad, 1998) 1926–1928 között Szõnyi István tanítványa. 1933-ban fejezi be tanulmányait a budapesti SzépmûvészetiAkadémián, ahol Rudnay Gyula, Csók István és Réti István volt a mestere. Magántanárként dolgozott Kolozsváron, muzeográfus a Magyar Nemzeti Múzeumnál,majd 1957–1980 között az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanít. Mûveit több alkalommal is díjazták, 1998-ban a Magyar Köztársaság Érdemrendjével tün-tették ki. Korának ismert íróit, költõit, színészeit számtalan rajza örökítette meg, kiemelt munkái közé sorolhatjuk rézmetszeteit és vonalrajzait.

LÖVITH Marc Egon (Kolozsvár, 1923 – Kolozsvár, 2009) A kolozsvári Magyar Mûvészeti Intézetet követõen a Ioan Andreescu Képzõmûvészeti Fõiskolántanult. Késõbb a Fõiskola tanára, és 1985-ig a szobrászati tanszéken tanít. Lényegi érdeme, hogy az akkori realisztikus nyelvezetben megrekedt szobrásza-tot alapjában megreformálta. Erõsen stilizáló, jelképekre épülõ plasztikái leginkább kõbõl, márványból és bronzból készültek. A kisplasztikák mellett az épí-tészethez tartozó monumentális szobrászatot is kedvelte.Irodalom:Németh Júlia: Lövith Egon. Mentor, Marosvásárhely, 2004.

MÁGORI VARGA Béla (Imecsfalva, 1897–1988) Mûvészeti tanulmányait a budapesti Képzõmûvészeti Fõiskolán végezte. Tanulmányai után európai köru-tat tett. Elõször Rómában, majd Párizsban dolgozott. 1945 után Brazíliába vándorolt. Munkáinak egy része erdélyi és magyarországi gyûjteményekben talál-ható, továbbá három a sepsiszentgyörgyi képtárban. Irodalom: Murádin Jenõ: Mágori Varga Béla. Pallas Akadémia, Csíkszereda, 2010.

MARCHINI Tasso (Belgrád, 1907 – Arco di Trento, 1936) A kolozsvári Szépmûvészeti Iskolában tanult 1925 és 1928 között, Catul Bogdan tanár irányításaalatt. Számos tanulmányi és nyári nagybányai (1926–1928) ösztöndíjat nyert. 1928 és 1930 között az ún. Boema csoportosulás tagja – szegény diákok spon-tán csoportosulása, akik megosztották életüket és hitüket egymással –, illetve egyik alapítója. Elsõ tárlata 1929-ben nyílik a bukaresti Hivatalos Szalonban,egy évvel késõbb pedig részt vesz az Erdélyi Képzõmûvészek Kiállításán. Aurel Ciupe tanár irányítása alatt folytatja tanulmányait. A kolozsvári Képzõmû-vészeti Iskola temesvári újraszervezése után az iskola befejezéséig Alexandru Popp tanárnál tanul. A temesvári Képzõmûvészeti Iskola 1934-es jubileumi tár-latán õ is kiállít. Korai halála miatt barátai két kiállításra írták be: 1937-ben a párizsi és bukaresti kiállításokra kiválogatandó mûvekhez, és 1939-ben az1919–1939 közötti Erdélyi Képzõmûvészeti Kiállításra Kolozsvárt.Irodalom:E. Szabó Ilona: Tasso Marchini retrospektív kiállítás (1907–1936), kiállítási katalógus. Kolozsvári Szépmûvészeti Múzeum, Kolozsvár, 1966. októberNegoiflæ Læptoiu: Tasso Marchini. Meridiane, Bucureøti, 1984.Murádin Jenõ: Tasso Marchini. Budapest, 2008.

132

MATICSKA Jenõ (Nagybánya, 1885 – Nagybánya, 1906) Grünwald Béla fedezte fel a tehetségét, festéket vásárolt neki és elvitte a Hollósy-iskolába Nagy-bányára. 1901-ben részt vett a Kolozsváron szervezett képzõmûvészet-kedvelõk kiállításán az egyetemen, ahol I. díjat és oklevelet kapott. 1904 és 1905között Rómában tanult, és háromszor járt Budapesten. 1904-ben részt vett a Nemzeti Szalon tavaszi kiállításán. Rövid élete ellenére nagyon gyorsan fejlõ-dött, akkoriban divatos volt mûveinek a megvásárlása.Irodalom:Murádin Jenõ: Maticska Jenõ. Krietion, Bukarest, 1985.Réti István: A Nagybányai mûvésztelep. Vince Kiadó, Gyula, 2004.

MATTIS TEUTSCH János (Hans) (Brassó, 1884 – Brassó, 1960) 1901 és 1903 között a budapesti Iparmûvészeti Iskola diákjaként szobrászatot tanult,majd a müncheni Szépmûvészeti Akadémián folytatta tanulmányait. A Sebastian Hann Verein (Sebastian Hann Egyesület) tagjaként 1910-ben, egy csopor-tos kiállítás keretében debütál Budapesten. Bécsben kapcsolatba kerül a Der Sturm expresszionista mozgalommal. Az elsõ világháborút követõen Romá-niában telepedik le, itt Victor Brauner, M. H. Maxy és Marcel Janco mellett a bukaresti Contimporanul csoport tagjaként tevékenykedik. A nyarat éveken áta nagybányai mûvésztelepen tölti, de stílusa mégis eltér az ott meghatározott elvektõl.Irodalom:Vasile Drægufl, Vasile Florea, Dan Grigorescu, Marin Mihalache: Pictura româneascæ în imagini. Meridiane, Bucureøti, 1970. Dan Grigorescu: Istoria unei generaflii pierdute: expresioniøtii. Editura Eminescu, Bucureøti, 1980.Bajkay Éva (Hg.): Hans Mattis-Teutsch und Der Blaue Reiter. München, 2001.

MIKLÓSSY Gábor (Nagyvárad, 1912 – Kolozsvár, 1998) Festõ, grafikus. A budapesti Képzõmûvészeti Fõiskolán tanult 1935–1940 között, majd RudnayGyula mesteriskolájában folytatta mûvészeti tanulmányait 1940–1942-ben. A 40-es évek elején a nagybányai mûvésztelepen dolgozott. Több díjat nyert márindulásakor. Nagyváradra került, ahol fõként nagyméretû kompozíciókat alkotott. 1949–1977 között Kolozsvárott a Képzõmûvészeti Fõiskola tanára.Szentesen (1942), Nagyváradon (1948), a Korunk Galériában (Kolozsvár, 1981) mutatta be mûveit. Részt vett a Velencei Biennálén, kiállított többek köztBerlinben, Athénban, Torinóban. Díjak: Rónai-díj (1942), Szent István-díj (1942), Román Állami díj (1954), a Mûvészet Érdemes Mestere (1945).Irodalom:Székely Sebestyén György, Alexandra Rus, Sümegi György: Miklóssy Gábor: Az Akt / Nudul. Grafycolor, Kolozsvár, 2005.Sümegi György: Miklóssy Gábor. Kriterion, Kolozsvár, 2009.

MOHY Sándor (Derc, Szlovákia, 1902 – Kolozsvár, 2002) Szlovákiában született, ám 1908-ban Szatmárnémetiben telepedik le. Itt Aurel Popp és LitteckyEndre irányításával tanul, majd a kolozsvári Szépmûvészeti Egyetemre iratkozik, ahol Aurel Ciupe és Catul Bogdan lesz a tanára. A Nagybányai Mûvészte-lepre szerzett ösztöndíjak révén olyan jövendõbeli nagy mûvészekkel ismerkedik meg, mint Ciucurencu és Irimescu. Egyetemi tanárrá nevezik ki Kolozsváron,a Ion Andreescu Képzõmûvészeti Fõiskolán elõször elõadótanár, majd a festészet szak dékánja. Olyan szintetizáló-geometrikus stílust alakít ki, mely összeté-veszthetetlenül jellemzi.Irodalom:Laura Ungureanu: Alexandru Mohi. Expoziflie retrospectivæ 1925–1975. Muzeul de Artæ Cluj, 1975 [katalógus].Negoiflæ Læptoiu: Alexandru Mohi. Meridiane,1978.

MUNTEANU Coriolan (Lunca Arieøului,1905 – Kolozsvár, 1991) A Temesvári Mûszaki Egyetemen folytatott tanulmányai után egy évre Kolozsvárra költözikés a törvényszéken kap állást, majd beiratkozik a Jogi Egyetemre. 1930-ban a Szépmûvészeti Iskolában folytatja tanulmányait, Catul Bogdan és Aurel Ciupetanítványaként. 1933-ban a jászvásári Szépmûvészeti Akadémiára iratkozik át, ahol Øtefan Dimitrescuval tanul, majd, ennek halála után, Nicolae Tonitzával.Munkáit elõször 1934-ben állítja ki csoportos tárlat keretében, kevéssel tanulmányai elvégzése elõtt. Egyéni kiállításai vannak 1936-ban Kolozsváron ésNagyváradon. 1935-ben és 1937-ben a Bukaresti Hivatalos Szalon keretében állít ki. Kolozsváron részt vesz az Erdélyi Mûvészeti Kiállításon (1919–1939).Mûvészeti tevékenységét tanítással ötvözi, elsõsorban középiskolában oktat.Irodalom:Negoiflæ Læptoiu: Coriolan Muntean. In: Incursiuni în arta plasticæ româneascæ, II. Dacia, Cluj-Napoca, 1987.

NAGY Albert (Torda, 1902 – Kolozsvár, 1970) Mûvészeti tanulmányait a budapesti Képzõmûvészeti Fõiskolán kezdi el, Rudnay Gyula osztályában, majd1926-ban Rómába utazik. Itt él és dolgozik 1937-ig. Az olasz primitívek – Giotto, Piero della Francesca – mûvészetét tanulmányozza, a figuratív mûvészetmellett kötelezve el magát. 1937–1940 között Budapesten él, majd 1941-ben végleg megtelepedik Kolozsváron. Itt érik meg az egyetemes emberi értékekkifejezését megcélzó festészete. Elsõ sikeres egyéni kiállítása (1943, Palazzo Doria, Róma) után csupán 1963-ban jelentkezik ismét, a bukaresti HorizontGalériában. 1968-ban a Kolozsvári Mûvészeti Múzeum rendezi meg nagyméretû gyûjteményes kiállítását. Irodalom: Banner Zoltán: Nagy Albert. Meridiane, Bukarest, 1968.Gazda József: Nagy Albert. Bukarest, Kriterion, 1982.

NAGY Imre (Zsögöd, 1893 – Csíkszereda, 1976) A budapesti Képzõmûvészeti Akadémián végezte tanulmányait 1918–1920 között, ahol Edvi Illés Aladárdiákja volt, majd az Olgyai Viktoré. 1920-tól Kecskeméten tanult Révész Imrénél. A 30-as években barátjával, Aba-Novák Vilmossal Zsögödön dolgozik. 1949-tõl rövid ideig a kolozsvári Képzõmûvészeti Intézet tanára. Tehetsége elismeréseként grafikáit Zichy Mihály díjban részesítik 1939-ben, majd 1957-ben azÉrdemes Mûvész (Románia) kitüntetést kapja meg. 1973-ban, 80. születésnapja emlékére, szülõháza mellett létrejön a Nagy Imre Galéria. Nagy Imre halálaután ebben a házban rendezik be a mûvész munkáiból létrehozott állandó kiállítást, amely több mint 6000 képbõl áll.

133

Irodalom:Gazda József: Nagy Imre. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1972.Nagy Imre: Följegyzések. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1979.Szabó András: A bôfény festôje. Pallas–Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 2006.Sümegi György: Zsögödi Nagy Imre magyarországi vándorkiállítása. In: A Herman Ottó Múzeum Évkönyve XLVII. Szerk.: Veres László–Viga Gyula. Miskolc,2008. 832–839.

NAGY István (Csíkmindszent, 1873 – Baja, 1937) Festõ, grafikus. A csíki székely eredetû festõ az egyik legjelentõsebb magyar mûvész. Budapesten, Mün-chenben és a párizsi Julian Akadémián végezte tanulmányait. Az elsõ világháborúig nagyrészt itthon dolgozott, Csíkban, Gyergyóban festett tájképeivel ésportréival jelentkezett kiállításokon. Páratlanul szép, megrázó erejû szénrajzokat készített és pasztelleket festett a háború frontjain. 1919-ben áttelepedettMagyarországra, de több kiállítása volt az 1920-as években Kolozsváron és Brassóban is. Drámai alaphangú alkotásai különösen nagy hatást gyakoroltakaz erdélyi magyar és román mûvészetre. A húszas években, amikor a Wolfner-Singer cégnél volt leszerzõdve, nem írta alá azokat a mûveket, amelyeket egyé-nileg értékesített. Lucian Blaga róla szóló esszéje (1925) az egyik legszebb méltatás, melyet róla írtak.Irodalom:Solymár István: Nagy István. Budapest, 1977.Murádin Jenõ: Nagy István. Budapest, 1977.

NAGY Oszkár (Magyarpécska, 1893 – Nagybánya, 1965) A fiatal Nagy Oszkár tehetségét a lugosi festõ, Emil Lehnhard fedezte fel. Nagy Oszkár a közép-iskola után 1912-ben Nagybányára költözött. 1913 és 1915 között a budapesti Képzõmûvészeti Fõiskolán tanult. 1920-ban rövid idõre visszatért Nagybá-nyára, majd Olaszországba utazott. 1922-ben Felsõbányára költözött, ahol Aurel Popp mûvészete hatott rá. 1925-ben együtt dolgozott Aba-Novák Vilmossal,Patkó Károllyal és Kelemen Emillel. Több kiállítást rendezett Nagybányán, Kolozsváron és Váradon.Irodalom:Kishonthy Zsolt – Murádin Jenõ: Nagy Oszkár. MissionArt Galéria, Miskolc, 1993.Farbe und Licht Nagybánya – die Wiege der modernen ungarischen Malerei, 14. Juni bis 20. Juli 2003, Galerie des BASF Schwarzheide GmbH in Zusammen-arbeit mit der MissionArt Galerie, Ungarn.

NEMEØ Maria Margareta (Kolozsvár, 1932 – Kolozsvár, 1983) A kolozsvári Ion Andreescu Képzõmûvészeti Fõiskola végzõseként több egyéni kiállítássalis jelentkezett Kolozsváron. Számtalan országos tárlaton vett részt, illetve olyan kiállításokon, amelyek külföldön népszerûsítették a román mûvészetet. Kü-lönbözõ technikájú monumentális alkotásokat hozott létre: freskókat, mozaikot és sgrafittot. Irodalom:127 Artiøti Plastici Clujeni. Filiala U.A.P. Cluj, Cluj-Napoca, 1974.

OLINESCU Marcel (Dorohoi, 1896 – Bukarest, 1992) A Iaøi-i Szépmûvészeti Akadémia szobrász szakán tanult, és ugyanitt kapja meg a SzépmûvészetiSzalon legszebb szobornak járó díját is. Dimitrie Paciurea diákja lesz a bukaresti Szépmûvészeti Akadémián. Két alkalommal részesül a bukaresti HivatalosSzalon díjában (1928, 1931). Számos kulturális programban vett részt és vezetett, példának okáért mûvészeti egyesületek, folyóiratok, irodalmi-mûvészeticsoportosulások létrehozása, beleértve egy festészeti, szobrászati és rajz szabad akadémia alapítását Bradon. Nemcsak szobrász, hanem grafikus is, akimég könyvek illusztrálásával is foglalkozott. Mûvészi pályafutása megközelítõleg húsz egyéni tárlatot ölel fel, illetve egy sor belföldi és külföldi közös tárla-tot. Egy 180 karcból álló gyûjteményt ajándékozott a Román Tudományos Akadémia metszet osztályának.

PAÁL Albert (Arad, 1895 – Budapest, 1968) A híres magyar festõnek, a Barbizoni Iskola képviselõjének, Paál Lászlónak unokája. Tanulmányait Nagybányán,a Szabadiskolában kezdte 1910-ben, Ferenczy Károly tanítványaként. 1928-ban Párizsba és Bécsbe utazott tanulmányútra. Irodalom:Murádin Jenõ: Nagybánya. A festõtelep mûvészei. Miskolc, 1994.Farbe und Licht Nagyánya – die Wiege der modernen ungarischen Malerei, 14. Juni bis 20. Juli 2003. Galerie des BASF Schwarzheide GmbH in Zusammen-arbeit mit der MissionArt Galerie, Ungarn.Réti István: A nagybányai mûvésztelep. Gyula, 2004.

PACEA Ion (Horopani [Macedónia], 1924 – Bukarest, 1999) Tanulmányait Bukarestben a Nicolae Grigorescu Mûvészeti Egyetemen végezte, tanárai voltak:Camil Ressu, Jean Al. Steriadi és Alexandru Ciucurencu. Egyéni tárlatai mellett a Hivatalos Szalonokban is kiállított, illetve részt vett a román mûvészetetbemutató tárlatokon Berlinben, Prágában, Moszkvában és Szófiában. Olyan modern stílust dolgozott ki, amely leegyszerûsíti és szintetizálja a formákat.Formakezelésében az absztrakthoz áll közelebb, ahol a színnek elsõdleges szerepe van. Világos, meleg színeket használ. Klasszikus témák szerint dolgozik,csendéleteket, tájképeket, kompozíciókat fest.Irodalom: Henri Catargi: Ion Pacea. Meridiane, Bucureøti, 1966. Dan Grigorescu: Ion Pacea. Meridiane, Bucureøti, 1976.Dana Bercea: Pacea Ion, Paciurea Dimitrie, Padina Moser Alexandru, Pallady Theodor. Repertoriul graficii românesti din secolul al XX-lea, 1998.

PALLADY Theodor (Jászvásár, 1871 – Bukarest, 1956) Theodor Pallady elõször mérnöknek tanult a drezdai mûegyetemen (1887–1889), ahonnan Párizsbautazott. 1889-tõl a párizsi Belle-Arte Akadémia diákja lesz, majd három évvel késõbb Gustave Moreau mûhelyébe kerül, ahol olyan kollégái lesznek, mintHenri Matisse, akivel szoros barátságot köt, Georges Rouault és Albert Marquet. A párizsi Szalon és az 1900-as Világkiállítás keretén belül debütál. Elsõ

134

egyéni tárlatát 1904-ben a bukaresti Román Ateneumban szervezi meg. 1928-ban a párizsi Eugene Blot Galériában egyéni kiállítást szervez, majd 1932-ben részt vesz a Tuileries Szalonban. Kiállít a Velencei Biennálé 1940–1942 közötti rendezvényén.Irodalom:Camil Ressu: Cuvântare flinutæ la deschiderea expozifliei Pallady – 5 mai 1955.Henri B. Blazian: Pallady. Editura de Stat pentru Literaturæ øi Artæ, Bucureøti, 1958.Raoul Øorban: Theodor Pallady. Meridiane, Bucureøti, 1975.Mircea Deac: 250 pictori români 1890–1945. MEDRO, Bucureøti, 2003.Alexandru Cebuc: Theodor Pallady. Monitorul Oficial, Bucureøti, 2008.

PÁSZK Jenõ (Eugen PASCU) (Zenta, Szerbia, 1895 – Nagybánya, 1948) Eugen Pascu 1914-ben iratkozik be a budapesti Képzõmûvészeti Fõiskola szob-rászat szakára, itt Ferenczy Károllyal és Zemplényi Tivadarral tanul. Ettõl kezdve a nyarakat Nagybányán tölti, a Festészeti Szabadiskola diákjaként, RétiIstván irányítása alatt. 1916-ban a Budapesti Országos Szalonban állít ki. Gazdag mûvészeti tevékenysége elismeréseként 1926-ban a kolozsvári Szépmûvé-szeti Iskola tanárává nevezik ki. Rövid idõ múlva azonban nemcsak az oktatói, hanem a szobrászati tevékenységet is abbahagyja, és a grafika felé fordul. Irodalom:Pascu Eugen (1895–1945). Muzeul Regional Maramureø – Secflia de Artæ, catalog expoziflie, Baia-Mare, 1962.Mihai Muscæ: Eugen Pascu. Muzeul Judeflean Baia-Mare, catalog expoziflie, decembrie 1974 – ianuarie 1975.Tiberiu Alexa – Traian Moldovan-Mihai Muscæ: Centrul Artistic Baia Mare / The Baia Mare Artistic Centre 1896–1996. Muzeul Judeflean Maramureø, BaiaMare, 1996.

PETRAØCU Gheorghe (Tecuci, 1872 – Bukarest, 1949) Gheorghe Petraøcu a bukaresti Belle-Arte-n folytatta tanulmányait. Nicolae Grigorescu ajánlásáraMünchenbe, majd Párizsba megy ösztöndíjjal. A Julian Akadémián W. Bouguereau mûhelyében tanul. Egyéni kiállításai az Ateneul Românben kerültek meg-rendezésre, sõt Dimitrie Paciurea szobrászmûvésszel is állított ki közösen. Élete során számtalan kiállításon vett részt itthon és külföldön, ugyanakkor számos díjatés elismerést kapott. Megemlítjük a Barcelonai Nemzetközi Kiállítás nagydíját. Az Állami Képtár igazgatója volt, és a Román Akadémia elsõ festõ-tagja (1936).Irodalom: Vasile Drægufl, Vasile Florea, Dan Grigorescu, Marin Mihalache: Pictura româneascæ în imagini – 1111 reproduceri. Meridiane, Bucureøti, 1970.Vasile Florea: Gheorghe Petraøcu. Bucureøti, 1970.George Oprescu: Gheorghe Petraøcu. Meridiane, Sibiu, 1982.

POPEA Elena (Brassó, 1879 – Bukarest, 1941) Autodidakta módon tanulmányozta a festészetet, majd Münchenben Iank Angeloval és Iordan Iacobbal.Elsõ kiállítása 1905-ben volt Nagyszebenben. Sokat utazott, amelynek során rengeteg hatás érte, és ez munkái kísérletezõ jellegén is érzõdik. Egy ideig a né-metországi Stornberger See és Landsberg am Lech festõkolóniákon alkot. 1908-ban kiállít a párizsi Õszi Szalonban. Mûvészi fejlõdését a német impresszion-izmus és André Lhote kubizmusa határozza meg. Spanyolországban El Greco volt rá nagy hatással. Felváltva élt Brassóban és Párizsban. 1936-ban a SalaDallesban nyílt egyéni tárlata.Irodalom:Maria Chira, Gheorghe Mîndrescu: Elena Popea (1879–1941). Expoziflie retrospectivæ. Muzeul de Artæ, Cluj-Napoca, 1975.Negoiflæ Læptoiu: Elena Popea. In: Incursiuni în plastica româneascæ, II., Dacia, Cluj-Napoca, 1987.Mircea Deac: 250 pictori români 1890-1945. MEDRO, Bucureøti, 2003.

SIMA Ioan (Szilágyperecsen, 1898 – Kolozsvár, 1985) Ioan Sima 1898-ban született a Szilágyságban, Szilágyperecsenben. Az elsõ világháború után, 1918-ban,szülõi nyomásra beiratkozott a Jogi Egyetemre, ahol 1922-ben szerzett diplomát. Kolozsváron töltött évei alatt Ács Ferenc mûhelyében tanulmányozta a fes-tészetet. Az 1926-os évben azonban már Bécsben, J. Frölich mûhelyében mûködött. 1930-tól a párizsi Grande Chaumière Akadémián tanult. Elsõ kiállítását 1935-ben szervezte Kolozsváron, a Prefektúra termében. 1939-ben részt vett az Erdélyi Képzõmûvészet (1919–1939) kiállításon, majd 1947-ben az Erdélyi Festészeti ésSzobrászati Szalon keretében állított ki. A Független Mûvészek Egyesülete keretében nemzetközi kiállításokon vett részt, Párizsban többször is (1967, 1970, 1972,1973, 1975). 1980-ban a zilahi Történelmi és Mûvészeti Múzeumnak 210 grafikát és festményt adományozott, ezek az egy évvel késõbb megnyílt állandó emlék-galéria alapját képezik. A kolozsvári Mûvészeti Múzeum 1983-ban 100 munkát kapott (70 festményt és 30 grafikát). Ioan Sima 1985. február 9-én hunyt el. Akolozsvári mûvészeti életben élénk színhasználatú virágcsendéleteivel tûnt ki. Festészete impresszionisztikus hatásokra utal, kifejezésmódja azonban egyszerû.Irodalom: Mircea fioca: Ion Sima. Meridiane, seria Artiøti Români, Bucureøti, 1979.Negoiflæ Læptoiu: Incursiuni în arta româneascæ. III. „ARC 2000”, Bucureøti, 1999.Alexandru Cebuc, Vasile Florea, Negoiflæ Læptoiu: Enciclopedia artiøtilor români contemporani. III., ARC 2000, Bucureøti, 2000.

SIMA Paul (Kolozsvár 1932 – Kolozsvár, 1991) Paul Sima a Kolozsvári Ion Andreescu Képzõmûvészeti Fõiskolán végzett, ahol elõadói tevékenységet is foly-tatott a festészet szak tanáraként. Ennek dékánja is volt. Munkássága során számtalan hazai és külföldi kiállításon vett részt (Budapest, Pozsony, Berlin,Torino, Brindisi). Egyéni kiállításai itthon, valamint Olaszországban kerültek megrendezésre. Tevékenysége elismeréseként több ízben is kitüntették, a leg-fontosabb elismerés a Képzõmûvészek Egyesületének díja. Számtalan témát dolgoz fel: tájképeket, portrékat, történelmi kompozíciókat fest. Noha elsõsor-ban a figuratív mûvészet érdekli, rendkívül szintetizálóan dolgozik. Alkotásai, noha figuratívak, menet közben stilizált és geometrizált jelenetekké válnak.Irodalom:127 Artiøti Plastici Clujeni. Filiala U.A.P. Cluj, Cluj-Napoca, 1974.Horia Horøia: Despre Paul Sima. In: Arta, coord.Vasile Drægufl, Bucureøti, 1981, 28., 4. 19.Cebuc Alexandru, Vasile Florea, Negoiflæ Læptoiu: Enciclopedia artiøtilor români contemporani. ARC 2000, Bucureøti, 1996.

135

SBÂRCIU Ioan (Feldru, 1948) Festészetet tanult a kolozsvári Ion Andreescu Képzõmûvészeti Fõiskolán, amelynek 2000–2008 között rektora is volt. Jelenlegegyetemi professzor, és 2008 óta a kolozsvári Mûvészeti és Design Egyetem elnöke. Az E.L.I.A. És a Deutscher Kunstler Baden-Württenberg tagja. A SorosAlapítványtól ösztöndíjat kapott Barcelonába és Madridba (1992), DAAD-tartózkodást Németországba (2002), illetve ösztöndíjat Delphibe (2002) ésNémetországba (2004). Egyéni tárlatai között említhetjük a következõket: Birds – Kunsthalle Köln, Németország (2003), Un segno per la pace – EtruszkMúzeum, Murlo, Olaszország (2004), Sbârciu/Festészet/2006 – Centrul Cultural Palatele Brâncoveneøti, Mogoøoaia (2006), Táj, ember és dolog. A mûvészet,ami szabályokat határoz meg – nagyszebeni Brukenthal Múzeum Kortárs Galéria, Markus Lüpertzcel együtt (2007), Syo/Atelier – kolozsvári SzépmûvészetiMúzeum, Tarohei Nakagawával együtt (2009). Csoportos kiállításokon is részt vett, amelyek közül megemlítjük: Peinture/Photographie – Saint-Luc Galéria,Liege, Belgium (2002), Omaggio a Magnelli – Marino Múzeum, Pistoia és az Etruszk Múzeum, Murlo, Olaszország (2004), Omaggio a Magnelli – EspaceBateau Lavoir, Párizs, Franciaország (2004), The Work of Art is Never Alone – Kortárs Mûvészetek Nemzetközi Biennáléja Prága, Cseh Köztársaság (2005),Plus Zwei – MKM Duisburg, Németország (2007), Kolozsvár kincsei Pécsett – Parti Galéria, Pécs, Magyarország (2008), MOSS – Leioa Bilbao Galéria,Spanyolország (2009), MOSS – Lethaby Gallery, London, Nagy-Britannia (2009).

SZERVÁTIUSZ Jenõ (Kolozsvár, 1903 – Budapest, 1983) Szobrász. Tanulmányait Kolozsváron kezdi el, majd Párizsban, az École Libre-ben folytatja.1927–1930 között a kolozsvári Szépmûvészeti Iskolában tanul. 1929-ben szerepel a bukaresti Hivatalos Szalon kiállításán és elnyeri a Simu-díjat. Számosdíjat szerez. A két világháború közötti idõszakban szobrászatát, amely elsõsorban a fában alkotott maradandót, az art déco elnyújtott stíluselemei jellemzik.Mûvészetének ugyancsak sajátossága az a mitikus világ, amelyet szobraiban megteremtett, és amely a székely népmesékbõl és balladákból ihletõdött.1949–1965 között a kolozsvári Képzõmûvészeti Fõiskola tanára volt. A 20. századi erdélyi mûvészet kiemelkedõ egyénisége. Korai, vertikálisan nyújtott for-májú, expresszív szobrai a legjelentõsebbek.Irodalom:Raul Øorban: Szervátiusz. Meridiane, Bucureøti, 1966.Banner Zoltán: Szervátiusz Jenõ. Kriterion, Bukarest, 1976.

SZOLNAY Sándor (Kolozsvár, 1893 – Kolozsvár, 1950) Festõ, az erdélyi képzõmûvészet élvonalbeli mestere. A budapesti Képzõmûvészeti Fõiskolán –frontszolgálata és hadifogsága miatti kényszerû megszakítással – 1913–1914, illetve 1922–23 között végezte tanulmányait. Látogatta a NagybányaiSzabadiskolát, majd több évig maga is Nagybányán élt. Szülõvárosába hazatérve, Kós Károllyal együtt 1929-ben megalapítója és gyakorlati irányítója letta Barabás Miklós Céhnek. 1933–1935 között Szervátiusz Jenõvel társulva magániskolát mûködtetett Kolozsváron. Festészetére döntõen a posztimpresszio-nizmus mesterei, mindenekelõtt Cézanne mûvészete hatott. Tájképei, csendéletei és portréi az erdélyi mûvészet kiemelt értékei. Mûveibõl a kolozsvári, buka-resti és nagybányai múzeumok és magángyûjtõk õriznek nagyszámú alkotást. Életének utolsó éveiben a kolozsvári Sétatéren, a Mûcsarnokban lakott, ésonnan festette emblematikus sétatéri tájképeit.Irodalom:Szolnay Sándor emlékkiállítás: 1893–1950, kiállítási katalógus. Kolozsvár, 1958.E. Szabó Ilona: Szolnay Sándor. Kriterion, Bukarest, 1974.Sümegi György: Szolnay Sándor. Erdély színei. Komp-Press-Korunk, Kolozsvár, 2010.

SZOPOS Sándor (Csíkszereda, 1891 – Kolozsvár, 1954) A budapesti Mintarajziskolában kezdte tanulmányait Székely Bertalan és Lotz Károly irányításá-val, majd a Képzõmûvészeti Fõskolán tanult, tanárai Zemplényi Tivadar, Révész Imre és Hegedûs László voltak. 1913-tól a nagybányai mûvésztelephez tar-tozik, melyet Réti István vezetett. 1926-ban Németországban volt tanulmányúton, majd Ausztria és Olaszország (Bécs, München, Firenze, Róma, Assisi ésVelence) következett. Gyergyószentmiklóson dolgozott rajztanárként. Désen telepedett le, ahol néhány évig a festõiskolát vezette. Késõbb Kolozsvárraköltözött, ahol egy festészeti szabadiskolát alapított Tóth Istvánnal közösen. Elsõ egyéni kiállítását 1911-ben szervezte meg. Számos erdélyi kiállításon vettrészt, 1941-ben Budapesten is bemutatkozott.Irodalom:Murádin Jenõ: Szopos Sándor. Budapest, 2006.

TIBOR Ernõ (Nagyvárad, 1885 – Dachau, 1945) Festõ, a holokauszt áldozata. A váradi mûvészcsoport legerõteljesebb egyéniségeként, a Holnaposok iro-dalmi csoportosulás jelentkezésekor és velük szoros szellemi kapcsolatban. A budapesti Képzõmûvészeti Fõiskolán Zemplényi Tivadar tanítványaként szerzettdiplomát, majd szülõvárosa ösztöndíjával a párizsi Julian Akadémián tanult. Korai portréi Ady Endrérõl Irodalomtörténeti fontosságúak. Az 1920-as évekközepén huzamosabb ideig Bretagne-ban festett, majd Velencében dolgozott. Festõútjain megfordult Nagybányán és Balcicban. Képein az impresszionisz-tikus hatások mellett a szecesszió és a posztimpresszionizmus térhatású formakeresése érzõdik.Irodalom:Tiberiu Alexa: Centrul artistic Baia Mare (1896-1996). Muzeul Judeflean Maramureø, 1983.Bölöni Sándor: Tibor Ernõ. Arckép dokumentumok tükrében. I., Képzõmûvészeti írások, Bukarest, 1984.Maria Zintz: Contribuflii la cunoaøterea creafliei artistice a lui Tibor Ernõ. Oradea, 1984.Amelia Pavel: Pictori evrei din România 1848-1948. Hasefer, Bucureøti, 2003.Tudor Octavian: Pictori români uitafli. Noi Media Print, Bucureøti, 2003.

THORMA János (Kiskunhalas, Magyarország, 1870 – Nagybánya, 1937) A Nagybányai Iskola alapítóinak egyike. 1887–1890 között Münchenben, HollósySimon vezetése alatt tanul. A Tanárképzõ Fõiskolán Székely Bertalan volt a mestere. 1891-ben, majd 1893–1895 között a párizsi Julian Akadémiát látogat-ja. 1917-ben megválasztják a Nagybányai Festõtársaság elnökévé. A nagybányai Szabad Iskola oktatójaként az elsõ világháború idején fejt ki jelentõs tevé-kenységet, amikor a város diákságának tanulmányait egymaga koordinálja.

136

Irodalom:Dévényi Iván: Thorma János. A Mûvészet Kiskönyvtára, 115, Budapest, Corvina, 1977.Bay Miklós, Boros Judit, Murádin Jenõ: Thorma. Budapest, Körmendi Galéria, 1997.Jurecskó László, Kishonthy Zsolt: Nagybánya, Nagybányai festészet a neósok fellépésétõl 1944-ig. MissionArt Galéria, Miskolc, 1992.

ULRICH Géza (Budapest, 1881–1943) A budapesti Mintarajziskolában kezdte tanulmányait, majd Németországba utazott, ahol színházi díszlettervezésselés freskófestészettel foglalkozott. Németország után Svájc következett, itt fõleg tájképeket festett. Az 1920-as évek elején visszatér Magyarországra, eztkövetõen pedig Romániában, Aradon telepedik le. 14 évet felölelõ erdélyi tartózkodása alatt összes 25 freskót készített, fõleg bánáti templomokban. Ezen-kívül több önálló kiállítása is volt, ahol tájképeket, portrékat és életképeket állított ki.

VETRO Artur (Temesvár, 1919 – Kolozsvár, 1992) Szobrász, fõiskolai tanár. A budapesti Képzõmûvészeti Fõiskolán Kisfaludi Strobl Zsigmond és Sidló Ferencnövendékeként 1938–1944 között végezte tanulmányait. Fejlõdésére szuggesztív módon Medgyessy Ferenc példája és útmutatása hatott. 1948 és 1982között a kolozsvári fõiskola szobrászat tanára volt. Plasztikai alkotásait, számos köztéri mûvét alapvetõen realista szemlélet határozta meg. Rajzmûvé-szetében fõleg az emberi alaknak, a nõi aktnak a megjelenítésével foglalkozik. Szénrajzai, pasztellei a klasszikus plasztikai értékek iránti kultuszát jelzik.Bibliografie:Vetro Artur. Catalog de expoziflie, Muzeul Naflional de Artæ, Cluj, texte Dr. Livia Drægoi, Dr. Alexandra Rus, 1999.Oameni væzufli. Expoziflie de graficæ Artur Vetro. Kiállítási katalógus. Galeria Quadro, Kolozsvár, 2009.

VREMIR Mircea (Lipoveni-Români, 1932 – Kolozsvár, 1991) 1949 és 1955 között Kolozsváron és Jászvásáron tanult, a Képzõmûvészeti Egyetemen.Monumentális festményeket és mozaikot készített. Festészetére és színeire a nagy méretû folthatás a jellemzõ. A Duna-delta világáról sorozatai készültek.Ahhoz a mûvészgenerációhoz tartozik, amely a realista-szocialista korszak után a román mûvészet értékeit kívánta visszaállítani, illetve a klasszikus avant-gárd vívmányait értékesíteni. Rendszeresen vett részt grafikai kiállításokon (1956, 1957, 1958), valamint a festészeti és a szobrászati biennálékon (1968,1970, 1972, 1976). Irodalom:Alexandru Cebuc, Vasile Florea, Negoiflæ Læptoiu: Enciclopedia artiøtilor români contemporani. V., ARC 2000, Bucureøti, 2003.Livia Drægoi: Mircea Vremir. Catalog expoziflie, Muzeul de Artæ, Cluj-Napoca, 2002.

WIDMANN Walter (Szászváros, 1891–1965) A nagyszebeni evangélikus Samuel Brukenthal Gimnáziumban tanult, Carl Dörschlag felügyelete alatt, akiaz erdélyi német mûvészeket tömörítõ Sebastian Hahn Társaság vezetõje volt. Késõbb Magyarországon, Olaszországban és Németországban csiszoljatudását, a budapesti Szépmûvészeti Akadémián Fritz Kimm diáktársa volt. Több mint 30 bel- és külföldi kiállítása volt, 1933-ban többek között a kolozsváriNew York (ma Continental) szállóban, ahol Ciupe, Ladea, Bogdan, Demian és Cornea társaságában állított ki mûveket. A kolozsvári Ion Andreescu Képzõ-mûvészeti Fõiskola elõadója volt. Díszlettervezõként a kolozsvári és a bukaresti operaháznak is dolgozott. Egyesek expresszionistának, mások posztim-presszionistának tekintik.Irodalom: Expoziflia Walter Widmann. UAP, Galeria Fondului Plastic, Cluj, 1966.Negoiflæ Læptoiu: Walter Widmann. In Incursiuni în arta româneascæ, IV. Napoca Star, Cluj-Napoca, 2009.

137

Catalog redactat de | A katalógust szerkesztette:Székely Sebestyén György

Coordonare documentaflie | A dokumentációt koordinálta: Magdó Eszter

Coordonare administraflie | Szervezés:Ioana Bursan

Fotografii | Fényképek:Feleki István

Prelucrare imagini øi copertæ | Képfeldolgozás és borítóterv:Carolina Banc

Tehnoredactare øi design | Tördelés és tervezés:Janitsek Lenke

Traduceri | Fordítások: Szabó Lilla, Szuszámi Zsuzsa

Corecturæ | Korrektúra:Claudiu Groza, Szenkovics Enikõ

Tipar | Nyomdai kivitelezés:Idea Design & Print, Cluj | Kolozsvár

Publicat de | Kiadja:Galeria Quadro, Cluj | Kolozsvár

© Galeria Quadro, Cluj | Kolozsvár, 2010

Licitaþie de Crãciun | Karácsonyi Aukció...TRANS YL V ANIA Licitaﬂie de cræciun | Karácsonyi...

Documents

Transcript of Licitaþie de Crãciun | Karácsonyi Aukció...TRANS YL V ANIA Licitaﬂie de cræciun | Karácsonyi...