Lenkes Ildiko - Szakmodszertani Szakdolgozat
-
Upload
charisma82 -
Category
Documents
-
view
52 -
download
3
Transcript of Lenkes Ildiko - Szakmodszertani Szakdolgozat
2008.
Lenkes Ildikó
SZAKDOLGOZAT
MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZET EGYETEMTANÁRKÉPZŐ TANSZÉK
SZAKMÓDSZERTANI SZAKDOLGOZAT
Lenkes Ildikó
A hét főbűn ábrázolásának története és alkalmazása a vizuális nevelésben
Témavezető
Hantos Károly
Konzulens:
L. Menyhért László és
Nagy Imre
2008.
Tartalomjegyzék
Bevezetés (4. o.)I. A hét főbűn (5. o.) I.1. A bűnök fajtáji (5. o.) I.2. A hét főbűn eredete (8. o.) I.3. A hét főbűn megjelenési formái a festészetben (14. o.) I.3.a. Főbb alkotások időrendben (15. o.) I.3.b. Szimbólumrendszerek (25. o.)
2
I.3.c. Néhány kortárs változat (32. o.) I.4. Összefoglalás (38. o.)II. A hét főbűn témakör beépítése a vizuális nevelésbe (39. o.) II.1. Összetett oktatási célok (39. o.) II.2. A tanítási egység leírása (41. o.) II.3. A kiértékelés módja (45. o.) II.4. Az egység anyag-és helyigényei (46. o.)III. Mellékletek (47. o.) III.1. A tanítási egység időbeosztása (táblázatok) (47. o.) III.1.a. Az éves tanmenet vázlata (47. o.) III.1.b. A tanítási egység részletes időbeosztása (50. o III.2. Irodalomjegyzék (56. o.) III.2. a. Felhasznált irodalom (56. o.)
III.2. b. A tanítási egységhez ajánlott irodalom a pedagógus számára (56. o.) III.2. c. Ajánlott irodalom (források) a diákok számára (56.o.)
I. Gesztusok vizsgálata Puvis de Chavannes alkotásaiban (57. o.) I.1. A gesztusok megjelenítésének jellemző példái (57. o.) I.2. A gesztusok megjelenítésének összefüggései (71. o.)II. Mellékletek (72. o.) II.1. Az elemzett gesztusok grafikonja (71. o.) II.2. Irodalomjegyzék (72. o.) II.3. Képjegyzék (72. o.)
3
Bevezetés
Szakdolgozatom témaválasztása személyes élményhez kötődik.
2007. nyarán a lőcsei Szent Jakab templomba látogatva lenyűgözött Az
irgalom és a bűn tettei freskóciklus. A hétfőbűnt megelevenítő részek
rendhagyó ábrázolása juttatta eszembe az összehasonlítás gondolatát a
művészettörténet azonos témájú műveivel. Elgondolkodtatott, milyen
jelenségkörök vizsgálatát teszi lehetővé, illetve gimnáziumi oktatásba
emelve milyen feladatokat lehet e témára ráépíteni.
Úgy gondolom, a hét főbűn ábrázolásának klasszikus példáin
keresztül nem csak művészettörténet tanítható, hanem a diákok
személyes gondolataikat is kifejthetik vizuális problémákat felvetve. Azaz
a téma által – vagyis, hogy mit tartanak ők bűnnek a 21. század elején –
ösztönözést nyerhetnek aktív, önkifejező és önfejlesztő alkotásra.
Dolgozatom első részének főtémája a hét főbűn ábrázolásának
története. A téma megalapozásaként szükségesnek tartom tisztázni
magának a hét főbűnnek az eredetét, kialakulását. Így e rész jelentős
mértékben tartalmaz idézeteket. Ezek szó szerinti beemelését
szükségesnek érzem.
A következő részben több szempont szerint sorba veszem a
művészettörténet sodrából gyűjtött példákat. Elsőként röviden bemutatom
az egyes alkotásokat, majd ezt követően megvizsgálom az ábrázolásokon
szereplő szimbolikus állatokat, végül pedig a képeken látható tárgyakat.
A második nagyobb rész, a hét főbűn témájának oktatási közegbe
való helyezése.
A dolgozatot Puvis de Chavannes műveiben megelevenedő
gesztusok elemzésével zárom.
I. A hét főbűn
4
Az I.1. és az I.2. részek, gyűjtőmunka eredményeként, sok idézetet
tartalmaznak. Ezek a további részek értelmezéséül szolgálnak, így
szükségesnek tartottam a szó szerinti beemelésüket e dolgozatba.
I.1. A bűnök fajtái
„A bűn a vallási felfogás szerint olyan rossz cselekedet, amellyel az
ember áthágja az öröknek, természetfölötti (isteni eredetűeknek tartott
törvényeket. E törvényeket a természetfölötti lények hozzák
kinyilatkoztatások formájában az emberek tudomására. Így az egyiptomi
vallásban Thot, a zsidó vallásban Mózesen keresztül Jahve, az iráni
vallásban Zarathusztrán keresztül Ahura-Mazda, az iszlám Gábriel
közvetítésével Mohameden keresztül Allah közli a változtathatatlan és
megsérthetetlen örök törvényt, a kereszténység pedig közvetlenül a
megtestesült második isteni személyre, Jézus Krisztusra vezeti vissza
erkölcsi előírásait. … A kereszténység az egyes emberek személyes
bűnétől megkülönbözteti az emberi természet bűnét, az eredeti bűnt, a
személyes bűnöket pedig halálos és bocsánatos bűnök csoportra osztja.”1
A bűnök felsorolásszerű csoportosítása nem a Bibliában szerepel,
hanem a keresztény tanítások között, melyek a következők:
A hét "főbűn"
Önmagukban talán nem mindig nagy bűnök, de sok súlyos bűnnek
forrásává, "fejévé" lehetnek:
1. A kevélység.
2. A fösvénység.
3. A bujaság.
4. Az irigység.
5. A torkosság.
6. A harag.
7. A jóra való restség.
1 Vallástörténeti kislexikon, „bűn” címszóból
5
A Szentlélek elleni bűnök
Ezek az istenes élet alapjait érintik, a javulás lehetőségeit teszik
kétségessé, a Szentlélek indításainak vetnek gátat, ezért különösen
veszélyesek:
1. Isten irgalmasságában vakmerően bizakodni.
2. Kétségbeesni Isten kegyelme felől.
3. A megismert igazság ellen tusakodni.
4. Isten kegyelmét másoktól irigyelni.
5. Üdvös figyelmeztetések ellenére a bűnökben megátalkodni.
6. A bűnöket mindhalálig meg nem bánni.
Égbekiáltó bűnök
A kateketikai hagyomány emlékeztet arra is, hogy vannak "égbekiáltó
bűnök" is. Az égbe kiáltanak:
Ábel vére (Ter 4,10),
a szodomaiak bűne (Ter 18,20; 19,13.),
az egyiptomiaktól elnyomott nép kiáltása (Kiv 3,7-10.);
a jövevények, özvegyek és árvák jajgatása (Kiv 22,20-22.);
a bérmunkással szemben elkövetett igazságtalanság (MTörv 24,14-15; Jak
5,4.).
Idegen bűnök
Melyekkel mások bűnét elősegítjük vagy okozzuk, s ezáltal bűntársak,
bűnrészesek leszünk:
1. Másnak bűnre tanácsot adni.
2. Másnak bűnös dolgot parancsolni.
3. Vétekben mással egyetérteni.
4. Mást bűnre ingerelni.
5. Másnak bűnös cselekedetét dicsérni.
6. Másnak bűnét elnézni vagy elhallgatni.
7. Más bűnét elősegíteni vagy oltalmazni. 2
2 A katolikus hit rövid összefoglalása az Éneklő Egyház c. imakönyvből.
6
I.2. A hét főbűn eredete
"Amikor a tisztátalan lélek kimegy az emberből, sivár helyeken
bolyong, nyugtot keres, de nem talál. Azt mondja hát: visszatérek
elhagyott házamba. Amikor odaér, üresen, kisöpörve, feldíszítve találja.
Erre nyomban elsiet, s hoz magával hét másik lelket, magánál is
gonoszabbat. Bemennek és ott laknak. Ennek az embernek a sorsa most
rosszabb, mint előbb volt" Mt 12, 43-45.
Bár a Bibliában található e fenti idézet, ám itt a bűnökkel való
találkozás a hetes számnak csak szimbolikusnak tekinthető. (A hetes szám
gyakorisága a Bibliában nagyfokú, erre számos példát hoz Újvári Edit és
Pál József is Szimbólumtárukban.)
A hét főbűn mai felsorolása a történelem folyamán alakult ki és változott.
„A hét főbűn rendszere az ókori erényetikák örököse. Az erényetikák
középpontjában nem a tett, hanem a cselekvő személy áll. A hét főbűn
rendszerében a bűn ugyancsak lelkialkat, habitus, cselekvési diszpozíció.
Míg az ókori görögöknél a hybris, a gőg volt a legsúlyosabb vétek
(lásd a görög tragédiákat), az ószövetségi zsidóság a tízparancsolathoz
ragaszkodott, addig a kora keresztény évszázadokban Krisztus életének
követése és az életszentségre való törekvés újabb tételekkel bővítette a
bűnös szenvedélyek listáját. "Evagriosz Pontikosz (345k.-399) az első
szerző, aki szisztematikusan tárgyalja a nyolc "bűnös gondolat"
problémáját. Az isteni igazságok tanulmányozását lehetővé tevő,
szenvedélyektől mentes lelkiállapot megzavarásának forrását látja
bennük. A hét főbűn sémája nem tetteket rendszerez, hanem lelki
beállítódásokat, megrögzöttségeket, tulajdonságokat. Az irigység vagy a
fösvénység nem maga a bűnös tett, hanem csak a bűnös tett forrása. Így
válik lehetővé, hogy a hét főbűn egyszerre legyen az összes egyéb bűn
kategóriáinak és magyarázó elveinek rendszere: minden bűnös tett
ezekből a bűnös diszpozíciókból következik."3
3 Gecser: Kapisztrán Szt. János alapján
7
Evagrius Ponticus által felsorolt nyolc főbűn: a harag; a büszkeség; a
hiúság és dicsvágy; a búkomorság, önsajnálat és irigység; a kapzsiság; az
élvetegség; a restség és rosszkedvűség; melyeket végső soron a falánkság
gonosz szelleme "kebelez be".
I.Nagy Szent Gergely pápa (590-603-ig római pápa) a fenti listát
szűkítette le a Jób könyvéhez írt értelmezésében, Moralia in Iob (585 és
589 között), s vette fel a katolikus egyház katekizmusába.
Evagrius Ponticus általi felsorolást úgy változtatta meg, hogy a
büszkeségbe beolvasztotta a gőgöt, a restségbe a szomorúságot és
hozzátette az irigységet; s ezeket Isten szeretete elleni cselekvés alapján
rangsorolta.
A főbűnöket részletesen elemzi természetük, kialakulásuk,
orvoslásuk, gyakoriságuk szerint. Ezen jellemzések, leírások koronként
változtak. Hol szigorodott, hol enyhült megítélésük. A Katolikus lexikon így
írja le őket (részletek):
Kevélység (lat. superbia):
Önmagunk mások fölé emelése, az igazsággal és az alázattal ellentétes vícium. Az
önbecsülés túlzása, mellyel az ember bizonyos területeken legalább bizonyos embereknél
többnek tartja magát. Az önismeret hiányából v. téves voltából fakad. - 1. … A ~ a
→bűnbeesés és az angyalok bukásának oka.
A ~et Isten nem a hatalmával győzi le, hanem Fiának szelídségével és
engedelmességével.
2. … A ~ orvosságai: az őszinte vallásosságra törekvés, s az ellentétes erények,
igazságosság, alázatosság, egyszerűség, őszinteség; a megalázódás türelmes elviselése,
szerénységre törekvés testtartásunkban, öltözködésben, viselkedésben. - A ~ együtt jár a
hiúsággal, a köznyelv nem is mindig tesz köztük különbséget. Legsúlyosabb változata a
gőg, a főbűnök között a legrosszabb, mert a lélek Isten fölé is akarja helyezni magát. A ~
minden halálos bűn, főként az ateizmus forrása. 4
Fösvénység, zsugoriság (gör. filargüria, lat. avaritia):
4 Tanquerey 1932:530. - KL II:66. - BTSZ:755.
8
A megszerzett véges javakhoz való rendetlen ragaszkodás víciuma. - E
ragaszkodás megmutatkozhat a megszerzés rendetlen vágyában (kapzsiság) és a
megszerzett dolgok rendetlen birtoklásában. A birtoklás rendetlenségét jelzi, hogy a
fösvény a számára szükséges mértékben sem válik meg javaitól, nem költi pénzét,
esetleg nagy vagyon birtokában is nyomorog. …
Mint a főbűnöket általában, a ~et is más víciumok kísérik: igazságtalanság,
irigység, hazugság, és szétszórtsághoz, a lelki dolgokban való eltompuláshoz vezet. A
mértéktelenül fölhalmozott javak ui. áttekinthetetlenné válnak, a lélek elveszti a tárgyi
dolgok fölötti uralkodás képességét. A ~ alapja az értékrend fölcserélése, a véges
dolgoknak Isten és a lélek dolgainál többre értékelése. - A ~ orvosságai: Istenre
hagyatkozás, kicsinyekre, szegényekre figyelés, az irgalmasság gyakorolása;
összeszedettségre törekedés, minden felesleges kerülése anyagiakban és lelkiekben
egyaránt.5
Bujaság (lat. luxuria):
A nemi gyönyör rendetlen kívánásának vagy élvezésének bűnös készsége. - A hét
főbűn egyike, a tisztaság elleni bűnök fő forrása. Cselekedetei a szándékosan
szemérmetlen gondolat, beszéd, tekintet, cselekedet. Orvossága mindezek kerülése,
rendszeresség és mértéktartás az étkezésben. Legyőzésében fontos a test kordában
tartása, a kísértések gyökerükben való elfojtása, Isten jelenlétének és az
istengyermekségnek a tudata, az emberi méltóság tisztelete önmagunkban és másokban,
a gyakori gyónás és áldozás. - A ker. ikgr-ban szimbóluma a béka, a nyúl, hátas állata a
bak és a disznó. A ~ra utal a 16-17. sz. fest-ében az aranyborjú.6
Irigység:
Mások értékei láttán ébredt ellenséges indulat, mely önmagára nézve rossznak
látja a másik lelki vagy anyagi javait. Gyümölcse a káröröm. Forrása a kevélység. …
Az ~ rejtettebb megnyilvánulásai: az irigy ember nehezen viseli mások tudásban,
tiszteletben, világi javakban v. az életszentségben való gyarapodását. Elhúzódik a
szerencsés embertől, örül, ha bajba jut; szívesen hallgat megszóló és rágalmazó
beszédet; mások dicséretét kisebbíti, kedvetlenül és közönyösen beszél róluk, jó
cselekedeteiket túlzott iróniával magasztalja, s ezzel eltorzítja; a másokat dicsérő
beszédet kedvetlenül hallgatja, félbeszakítja, gúnyt űz belőle, vagyis akadályozza a
tisztelet születését iránta; a jót elhallgatja, v. félremagyarázza, a jó szándékot kétségbe
vonja. - Attrib-a a holló.7
5 Dezső 1929. - KL II:493. - BL:461.
6 Kirschbaum III:123
9
Harag (lat. ira):
A jelenlévő rossz által kiváltott szenvedély, az önvédelem eltévelyedése. - 1. Isten
haragja antropomorf kifejezés. - 2. Az ember ~ja. …
B) Az erkölcstanban a ~ a hét főbűn egyike. Erkölcsi súlyát a tárgya, ill.
megnyilvánulásának fokozata adja … . Halálos bűn, amennyiben szándékosan a szeretet
és az igazságosság ellen irányul, azaz van benne megfontoltság. Bocsánatos,
amennyiben gyengeségből, a test természetes adottságaiból (temperamentum) fakad.
Erkölcsileg közömbös, amíg az értelem legyőzi a belőle fakadó bosszúvágyat. Jogos
(szent), amennyiben tárgya igazságos, azaz az erkölcsi rend megzavarása váltja ki, ill.
annak helyreállítása hajtja. - A ~ oka az erkölcsi erő hiánya valamely nehézség v.
igazságtalanság elviselésére. Gyökerei visszamennek a kevélységig. …
A lelki életben a ~ burkolt formái: ingerültek leszünk az ima és más
kötelezettségünk miatt (főként lelki szárazság idején); bosszankodunk sokszor ismétlődő
tökéletlenségeink miatt, mert gyorsabban szeretnénk elérni a tökéletességet, mint Isten
azt adja. - A harc a ~ ellen: a ~ első jeleit nyomjuk el magunkban. … A gyakorlása, a
nehézségek és a Krisztus szenvedéseiben való részesedés utáni vágy erősítése.8
Lustaság, restség, tunyaság (lat. acedia):
1. tág értelemben vícium, mely által az ember minden feladatot és tevékenységet
elhárít magától, undorodik és viszolyog minden erőfeszítéstől, legszívesebben nem csinál
semmit. Van külső és belső, fizikai és szellemi ~. … Kísérői a szomorúság és az
önsajnálat, mely ismét ~ot gerjeszt. … Néprajz. A hagyományos falusi életben a tétlenség
az egyik legnagyobb bűnnek, minden rossz forrásának számított. Ezért téli időben, amikor
a föld nem adott elég munkát, az asszonyok-lányok kézimunkával, szövéssel, fonással,
varrással, a férfiak faragással s más kézműves tevékenységgel minden idejüket
kihasználták. A lányok hozományának mennyisége és minősége nem annyira anyagi
okokból volt fontos, mint inkább a lány erényeinek, gondosságának és szorgalmának
bizonyságaként (háztűznéző). - Az eredetmagyarázó néphagyomány szerint Isten a legyet
a tetűvel, a bolhával és a szúnyoggal együtt a ~ büntetésére teremtette. - 2. szoros
értelemben lelki restség.9
Hazugság (lat. mendacium):
Mások tudatos félrevezetése, a tények valóságnak nem megfelelő közlése,
meggyőződésünk ellen való beszéd, bűn a nyolcadik parancsolat ellen. - A ~ elsősorban a
7 KL II:370. - BL:696.
8 Dezső 1929. - KL II:493. - Palazzini II:805. - BL:560. - Schütz 1993:120. - KEK 1765, 1772, 1866, 2302,
9 Dezső 1929:91. - Schütz 1993:242.
10
beszéd adományával való visszaélés, de megnyilvánulhat cselekvésekben és
magatartásban is (képmutatás, színlelés). Lehet kényszer szülte és tréfálkozó is. - Az ÓSz-
ben a ~ főként a szó ürességére, tartalmatlan, ‘semmi’ voltára utal (Jób 35,13: hiú
kiáltás). …
A ~ büntetése a Szentírásban a lepra (vö. Elizeus szolgája tört.: 2Kir 5) és a halál
(Zafira tört.: ApCsel 5) - Az Egyh. tanítása szerint a ~ önmagában véve rossz, tehát
minden fajtája bűn: a kényszer~ is bűn, csak kisebb súlyú. Az egy-egy alkalommal,
kisebb jelentőségű dologban elkövetett ~ bocsánatos bűn, de gyakori ismétlődése
állapotszerű hamissághoz vezet. A ~ súlyos esete a rágalmazás, kapcsolatokat
tönkretevő formája a hízelgés. Az ártó ~ jóvátételt követel. - Az illetéktelen, tolakodó
kérdésekre adott kitérő v. (nagyon indokolt esetben és ritkán) kétértelmű válasz
megengedett: restrictio mentalis.10
Nem kívánok részletesen foglalkozni az egyház jelenlegi
álláspontjával e témával kapcsolatban. Érdekességként érdemes
megjegyezni, hogy az elmúlt hetekben kihirdették a hét újkori főbűnt a
Vatikán egyhetes gyónás-konferenciáján. Márciusban Gianfranco Girolatti
püspök, a szentszéki bíróság vezetőjének azt javasolta, hogy nevezzék
meg a modern világunk képébe jobban beilleszthető, új főbűnöket.
Az új listában az első helyen áll a drogkereskedelem és - használat,
ezt követi a gyermekek és fiatalok bántalmazása, harmadik a
környezetszennyezés, negyedik a prostitúció, ötödik az emberi
génmanipuláció, hatodik helyen szerepel mások szegénységbe taszítása, a
sort pedig a luxuscikkek vásárlása zárja. (Független Hírügynökség)
10 KL II:272. - Spirago II:201. - Schütz 1993:127. - KEK 2482-86.
11
I.3. A hét főbűn megjelenési formái a festészetben
A bűnök ábrázolása a képzőművészetben már az egész korai
időszakokban megjelent. Leggyakrabban előforduló formái az eredendő
bűn születése, azaz Ádám és Éva ábrázolások; az utolsó ítélet témán belül
megjelenített bűnök, vagy bibliai, mitológiai történeteken belül (pl.:
Zsuzsanna és a vének, Tékozló fiú története, Káin és Ábel, stb.); és a hét
főbűn.
Ez utóbbi gyakran jelenik meg az utolsó ítélet témán belül, vagy egy-egy
főbűn a bibliai ábrázolásokon keresztül, s van jó néhány olyan példa, ahol
leltárszerű felsorolással, sorozat formájában, vagy egy képen belül
elhelyezve ábrázolták a művészek. Hol szimbolikus állatokkal, tárgyakkal
párosítva, hol pedig a bűnös cselekedet, vagy lelki állapot bemutatásával.
Itt megjegyezném, hogy szinte elválaszthatatlan mind a téma
értelmezése tekintetében, mind az ábrázolások elemzésénél az erények és
azok ábrázolásainak említése. Ám ez olyan mély merítést kívánna, amely e
szakdolgozat határait túllépné – hisz így sem tudok a teljesség igényével
élni. Ezért az erény-ábrázolásokat csak egy-egy mondattal említem a
továbbiakban.
12
I.3.a. Főbb alkotások
Giotto: A hét főbűn, freskóciklus a Scrovegni kápolnábanban
(1302-5)
A padovai Cappella degli Scrovegni-ban látható Giotto az erényeket
és a hét főbűnt megelevenítő freskósorozatai. Egymással szemben
helyezkednek el: hét erény ábrázolása látható a hajó déli falának alsó
képsávjában, velük szemben, az északi falon pedig a hét főbűn
allegóriája található. Gyönyörű egységet képez e két képsáv, de külön-
külön is értelmezhetőek, teljesség érzetét keltik, miközben az egész
kápolna fő témáját, az Utolsó ítéletet erkölcsi tartamát támasztják alá.
A kápolna többi freskójával ellentétben, amelyeken Mária és Jézus
életének jelenetei láthatók, a bűnök és erények allegóriái nem
ékeskednek erős színekben. A grizájn technikára emlékeztető
festésmódba csak szolidan mutatkozik egy-egy szín, ahol a
jelentéstartalom megkívánja.
Az önmagukban ábrázolt allegorikus alakok festett kis fülkékben
helyezkednek el, ami még inkább a szoborszerűség képzetét keltik.
Jellegzetes tárgyakkal és testtarással, mozdulatokkal idézik az egyes
bűnöket.
13
Az irgalom és a bűn tettei a lőcsei Szent Jakab-
plébániatemplom freskóin (1380-1400)
A lőcsei Szent Jakab plébánián 1380-ban, a plébános megbízására
kezdték gazdagon freskókkal borítani a falakat. A prédikációk
legfontosabb gondolatait kiemelvén került szorosan egymás alá, hét-
hét négyzetbe komponálva az irgalom (felső sor) és a bűn (alsó sor)
tetteit ábrázoló freskóciklus.
Érdekes, hogy a hét főbűnnel szembeállítva, e templomban nem a
hét erény ábrázolásával találkozunk, hanem az irgalmasság hét
cselekedetével. Mindkét sorozaton lőcsei polgárok mutatják be az
egyes tetteket, azzal a különbséggel, hogy míg az irgalmasság tettei a
gótikus város falai közt zajlanak, a 7 bűnt megelevenítő polgárok már a
pokolban látszanak. Különbség még az is, hogy az irgalmasság
cselekedeteit véghez vivő házaspárok tagjai közül a jócselekedetet
mindig a férfi viszi véghez és a feleség csupán segédkezik. A pokolba
jutott emberpárok viszont együttesen bűnhődnek, s a bűneik is
közösek.
A hét főbűnt bemutató alsó sor talán még szuggesztívebb, mint az
erények gazdagon megfestett, jól komponált képei. Rendkívüli erőt és
mélységet sugároznak az egyes jelenetek külön-külön szemlélve is. A
házaspárok az egyes bűnre utaló állat hátán ülve utaznak a pokolban,
ahol ördögi lények fenyegetőn röpdösik körbe őket. Egy-egy lángnyelv
is felcsap a sötét háttérből, s a lustaság alakjai maga a sátánt
megelevenítő szörny szájába sétálnak bele.
A szörnyű bűnüktől szenvedő figurák arckifejezése és az olykor
fájdalmasan görnyedő testtartása közvetíti a nézőnek a bűnök
elkövetése következményeinek súlyosságát.
/ Sajnos, e rendkívül izgalmas freskókat a rossz megvilágítási
lehetőségeknek köszönhetően sem élőben, sem reprodukciókról nem
lehet alaposan szemügyre venni./
14
Hieronymus Bosch: A hét főbűn (1480 körül)
Bosch hét főbűnnel fogalakozó képének másik címe: A bölcsesség
asztala. Ez az „asztal” nem csak a hét főbűnt jeleníti meg, hanem
további értelmezésként elhelyezi „a négy végső dolog” (a halál, az
ítélet, a pokol és a menny) között. A kép középpontjában Jézus áll egy
kis körben, melyet fénycsóvaszerű sáv vesz körül. Ezen kívül, újabb
gyűrűként láthatjuk, a cikkelyekre bontott jeleneteket, ahol falusi és
polgári közegben láthatjuk a hét főbűn megelevenítését. Ezek a
jelenetek önmagukban nem fenyegetőek, inkább leíró jellegűek.
A tábla négy sarkán, egy-egy kisebb körben pedig azt az utat láthatjuk,
ami a halál kezdetével jön. A bal felső sarokban egy haldokló fekszik az
ágyán, körülötte papok, családtagok, egy angyal és egy ördögi lény.
A jobb felső sarokban az utolsó ítélet pillanatát láthatjuk. Bosch azonos
című képével hasonlóan az ítélkező Isten angyalok és s a mennybe
kerültek körében ítélkezik, ám az alsó szférában más a két jelenet. Míg
az Utolsó ítélet triptichon középső tábláján, a pokol bugyrai láthatók
ördögi lényeivel, addig A hét főbűn című kép alsó felén, süppedékeny
földből kikászálódni próbáló, meztelen embereket emberek
könyörögnek Istenhez. Ez a könyörgés még arra utal, hogy nem dőlt el
a sorsuk, de előre is mutat.
A két alsó sarokban elhelyezett körök, pedig a két végső állomást
mutatják: baloldalon a poklot, jobb oldalon a mennyet. A pokol jelenet
akár az Utolsó ítélet triptichon egy részlete is lehetne, míg a menny
jelenete a Gyönyörök kertje idillét idézik.
15
16
XV. századi francia illusztráció: Torkosság
XV. Századi francia könyvillusztráció címen találtam az alábbi képet.
Sajnos pontos adatait nem leltem meg, mégis érdekesnek tartom, és
helyénvalónak még a hiányos említését is e dolgozat keretei közt.
A tájkép és épületi elemek miatt arra lehet következtetni, hogy az
ábrázolt jelenet nem a pokolban, hanem még e világon zajlik. Mégis a
lakomaasztal környékét nem csak a jó falatokat „élvező” emberek töltik
meg, hanem az embereket kínzó ördögök hada is ott nyüzsög. Tömik a
torkosság bűnére hajló embereket – nem ételekkel, hanem apró, élő
állatokkal.
17
Id. Pieter Bruegel: A hét főbűnt ábrázoló metszetsorozat
(1556-7 körül)
Külön érdekesség Bruegel sorozatát összehasonlítani Bosch azonos
témájú műveivel. Bruegel nem csak a hét főbűn témájára alkotta meg
sorozatát, hanem az ehhez a témához szinte elválaszthatatlanul
kapcsolódó és egyben kiegészítő Erények sorozatot.
Míg Giotto egy-egy allegorikus alakkal, Bosch leíró életképekkel
mutatta be a hét főbűn mindegyikét, addig Bruegel zsúfolt tájképet
hozott létre a bűnök bemutatására, grafikai sorozatban.
Mintha mesevilágban találnánk magunkat, ahol a kis öntörvényű lények
egyes csoportja egy- egy főbűnre hajlana. Például a hiúság ábrázolásán
takaros, gyümölcsszerű kis házak közt emberi és állati lények mind a
szépség csodálásával foglalkoznak, vagy épp csinosítgatják magukat.
A torkosság ábrázolásán már koránt sem olyan kellemes a helyszín.
Gyár- és malomszerű épületek közt az állatiasodott emberek
mértéktelenül fogyasztanak italokat, ételeket.
Superbia (Hiúság) Gola (Falánkság)
Maarten de Vos: Hét főbűn metszetsorozat
Maarten de Vos (1532-1603) antwerpeni, művészre nem csak Frans
Floris olykor Michelangelót idéző stílusa hatott, mint flamand
kortársaira, erős benyomásokat és tapasztalatokat szerzett olaszországi
útján, illetve a manieristák és Rubens műveinek megismerése is
rányomta bélyegét stílusára.
18
A hét főbűn témáját metszetsorozatban örökítette meg. Egy-egy alak
áll e művek előterében, valamely oldalra elcsúsztatva, gazadag
részletezéssel megmunkálva, lábuknál kis allegorikus figurával. A háttér
mindenhol beszédes. Hétköznapi jelenetek tűnnek fel a messzeségben,
akik az egyes kép főszereplő gyarlóságait ismétlik különböző formában.
A hiúság ábrázolásánál még felismerhető épületek is emelkednek a
háttérben, Bábel-tornya szerű épülettel kiegészítve.
Circulus 3 (Harag) Circulus 2 (Hiúság)
19
Hendrik Goltzius–Jacob Matham: A hét főbűn
rézmetszetsorozat (XVI. sz. vége–XVII. sz. eleje, Bp., Szépm.
Múz.)
Hendrik Goltzius-Jacob Matham (1590k-1650) szintén antwerpeni
művész, akárcsak kortársa, Maarten de Vos. Ő is metszetsorozatban
elevenítette meg a főbűnök allegorikus alakjait. Ám ellentétben de Vos-
szall, jóval szerényebben díszített figurákat hozott létre. A hiúság
nőalakja díszesebb ruháját leszámítva, alakjai az antikvitást idézik
inkább.
Bár itt is táji háttér jelenik meg, de a főalak mindenhol középen
helyezkedik el az álló helyzetű felületen. Néhány egyezményes tárgyat,
vagy állatot helyez el csak a bűnt jelképező nők, férfiak körül, mégsem
hatnak szegényesebben ezek a metszetek az előzőekhez mérten.
Festőibb figurák jelennek meg itt.
Bujaság Tunyaság Harag
Kapzsiság
Torkosság Hiúság
20
Franz Weiss: Hét főbűn
Az 19. századi osztrák művész egyszerre volt festő, grafikus és
térképész. Így nem meglepő, hogy a hét főbűnt megelevenítő olajképén
roppant részletességgel egy mutatja be azokat. A reneszánsz udvart
idéző helyszínen valamiféle épületegyüttes udvarán láthatjuk a
történteket. Mintha egy Bellini képet látnánk.
Kissé díszletszerűen szerkesztett az egy iránypontos perspektívába zárt
jelenet. Leíró jellegű. A jelen levők kis csoportokat alkotva gyakorolják
bűnüket.
Hét főbűn Részlet
21
Otto Dix: Hét főbűn (1933)
A munkáscsaládból származó Otto Dix munkáira nagy hatással voltak a
régi mesterek, mint például Dürer, Cranach, Holbein és Botticelli,
jóllehet, a h háború alatt készült első kulcsművei erős futurista hatást
mutatnak. Művei kettősége abban rejlik, hogy az emelkedett, nagy
mesterekre jellemző technikával banális, proletár, olykor brutális, vagy
buja témával vegyíti. Technikailag tökéletes és nagyobbrészt
érzelemmentes, távolságtartó stílusával kissé ellentétes a hét főbűn
ábrázolása. Ezen a művén nem tud úgy kívül maradni a néző, mint
például a Metropolisz buja szórakozóhelyén, vagy a szülei Sylvia von
Hardenről készített portréján. E
furcsa lényeket szemlélve nem érezni a távolságot. Közel vannak, de
nem csak a kivágás milyensége által, hanem az erőteljesen
megjelenített túlvilági személyek mozgó, ingatag, billenékeny voltuk
miatt is. Mintha attól lehetne tartani, hogy a néző felé tartanak
bizarrságuk minden részletével.
Nem azonos karakterű, egyenrangú figurákként jeleníti meg Otto Dix a
főbűnök alakjait. A csoportkép egy lidérces háttér előtt jelenik meg,
mintha egy kupacba kényszerültek volna az egymáshoz nem illő
lények.
A mű hangulatában nem a bűnök következményétől való félelem van,
hanem inkább magának az egyes bűnöknek a förtelmes volta.
I.3.b. Szimbólumrendszerek
Szimbolikus állatok
Az I.3.a részben bemutatott alkotások között többen kap hangsúlyos
szerepet a szimbolikus állatok felsorakoztatása.
22
Bosch képeinek szimbólumrendszere az egyik legösszetettebb a
művészettörténet során. Megfestett jeleneteit különös lényekkel népesíti
be, melyek szimbolikus jelentését a korabeli ábrázolási szokásokra vagy
brabanti közmondásokra, beszédfordulatokra vezetik vissza. Vannak
megfejtetlen szereplői is képeinek. A hétfőbűnnel foglalkozó
képegyüttesét nem lepik el azok a furcsa állatok, mint az Utolsó ítélet,
vagy a Szent Antal megkísértése című képeit. A lustaság ábrázolásánál
jelen van egy szundikáló macska, a kapzsiságnál két kiéhezett kutya és
egy madarászölyv. Ám ezek nem azonosak Bosch által kitalált rútságokkal.
A körtől külön, a négy sarokban ábrázolt jeleneteken viszont elbújik egy-
egy furcsa lény. A haldokló ágyát ábrázoló jeleneten, az ágy háttámlája
mögött megbújik valaki, aki szemmel láthatólag nem a búcsúztató rokonok
közé, vagy az utolsó kenetet feladó papokhoz tartozik. Nincs állati külseje,
de embernek sem mondható. Jelenléte az angyaléval lesz érthető: kihez
tartozik majd-e lélek a halál után, hova kerül?
A bal alsó sarokban található a pokol - mint az előző kérdés egyik
lehetséges válasza. Itt már a démoni lények hadával találkozhatunk,
meghatározhatatlan csúszómászókként.
A XV. Századi francia illusztráción nem szerepel egy az adott
bűnnek tulajdonítható szimbolikus állat, viszont az ördögök által az
emberek szájába tuszkolt kis lények mégis plusz jelentéstartalmat
hordoznak. A békák, patkányok a tisztátalanság állatai.
Bruegel képein inkább furcsa, antropomorf lények vannak jelen,
mintsem valós állatok. E lények részei felismerhetően egy-egy létező
állatra utalnak, de csak bizarrságuk által támasztják alá a
többlettartalmukat, illetve cselekedeteikkel, s nem tekinthetők szimbolikus
lényeknek.
23
Maarten de Vos metszetein csak a kevélységnél jelenik meg egy
kis bárány, de itt nem a kevélység szimbolikus állataként, hanem a
pásztorjelent részeként.
A lőcsei Szent Jakab-plébániatemplom freskóin és Hendrik
Goltzius–Jacob Matham metszetsorozatán kiemelt szerepet kapnak a
hét főbűnt kísérő állatok. Megfigyelhető azonban hogy a freskóciklust
készítő mester és Hendrik Goltzius–Jacob Matham más-más állatokkal
párosítják az adott bűnöket.
A lőcsei freskókon: a tunyaságot a szamár, a haragot a medve, az
irigységet a kutya, a mértéktelenséget a róka, fukarságot a béka, a
kevélységet az oroszlán, a paráznaságot a disznó kísérik, illetve
hordozzák.
Ettől eltérően Matham metszetein: a tunyaság szintén a szamár,
akárcsak a kapzsiság a béka, de a harag a kutya medúzával kiegészítve,
és nem a medve, a torkosságot egy vaddisznó, a bujaságot a kos, a
hiúságot a páva szimbolizálja. Maguk a bűnök megnevezései sem
azonosak.
Szimbolikus tárgyak, attribútumok:
Akárcsak a szimbolikus állatoknál, a tárgyakat vizsgálva is levonható
az a következtetés, hogy nem azonos tárgyak váltakoznak. Vannak ahol
jelentősebb szerephez jutnak a tárgyak, s vannak, ahol inkább csak
kellékei a jelenetnek, nem hordoznak többlettartalmat.
Giotto egyszerű felüleietit szemlélve nem tűnnek kiemelkedőnek a
figurákhoz tartozó egy-egy eszköz, mint például a kapzsiság pénzes
zacskója. Giotto nem helyez minden alakja mellé kiegészítésül tárgyakat.
Ha az allegorikus alak mozdulata már önmagában kifejezi az adott bűnt,
nem társít mellé semmit.
A lőcsei freskók megalkotója nem csak a hatalmas állatokat
használta fel a tartalom megerősítésére, hanem jó néhány tárgyat is. Ezek
24
ahsználata olykor bizarrnak is hat: a szamár hátán ülő lusta pár gazdagon
hímzett párnákon nyugtatják fejüket. Téri helyzetüket nem is érteni
teljesen, ki, mi tartja meg, esetleg a felettük röpködő ördögök?
A harag eszköze egy karddal és egy szablyaszerű másik vágóeszközzel
követik el bűnüket. A férfi önmagát szúrja le, a nő saját gyermekét készül
megölni. Ezek inkább csak kellékek maradnak, akárcsak a torkosság
ábrázolásán a tál és a kanál.
Nem hordoz rejtett tartalmat a kapzsiság pénzes zacskója sem,
egyértelmű az utalás.
Bosch képein is inkább elmesélő jellegűek a tárgyak. Ezzel szemben
Bruegel metszetein a valós, illusztráló tárgyakon kívül (pl.: tükrök,
fegyverek, hordók, stb.) kitalált épületek eszközök is megjelennek,
amelyek a furcsa lények kiegészítői. Néhol az ember, az állat és a tárgyak
össze is mosódnak, mint például a Torkosságon, ahol a háttérben egy
emberarcú malom szájába tömik bele az őrölni való búzát. Ez nem csak
találó, de szellemes megoldás is.
Maarten de Vos metszetein a tárgyak valóságos halmával
találkozhatunk. Majdhogynem gyűjteményeknek mondhatók már e
kupacok. A haragot megtestesítő férfialak mögött egy egész fegyvertár
látható ágyúkkal és kézifegyverek tárházával.
Matham művein a tárgyak nem kapnak különösebb hangsúlyt.
Talán azért sem, mert a sorozat minden tagja a természetbe helyezve
mutatja szereplőjét. A kapzsiságnál és a hiúságnál végül csak megjelenik
egy-egy tárgy — ami talán elkerülhetetlen, hisz e kép bűn talán az
emberek tárgykészítésére vezethető vissza.
Franz Weiss művén, akárcsak a francia illusztráción a
tárgyaknak nincs szimbolikus jelentésük.
25
Otto Dix különös hangulatú festményén a legszembetűnőbb tárgy
egy kasza, de nem e legrendkívülibb. Sokkal furcsább a kaszás ember
ruhája, vagy a háttérben meghúzódó figurák maszkszerű fejei.
Rövid kitérő Cesare Ripa Ikonológia című művére:
Cesare Ripa Ikonologiájában részletes leírásokat találhatunk a
különböző bűnöket megtestesítő személyek kinézetére. Ripa aprólékosan
bemutatja a szerző korában és az előző korokban használatos ábrázolási
módokat. Ezek a barokktól kezdve számos művésznek lehetett segítségére
műveik formálásánál.
A leírásokat rendszerint magyarázattal támasztja alá a Cesare Ripa,
melyből kiderül, miért is indokolt az adott attribútum. Az egyes cikkekben
azonos tulajdonságot, vagy szimbólumot más-más módon is leír. Ez által
érthetőbbé válik mind a szimbolikus állatok, mind a tárgyak eltérő
ábrázolása az előzőekben elemzett képeken.
Példaképpen néhány részlet:
A kevélység:
„Szép és büszke nő, előkelő vörös viseletben, fején gyöngyökkel bőven díszített
aranykoronával. Jobbján pávát, baljában pedig tükröt tart, amellyel önmagát szemléli és
csodálja.
… hasonlít a pávára, amely saját külső tollazatában tetszelegve lenézi a többi madár
társaságát. …”
A kapzsiság:
1. „Sápadt, ösztövér és csúf nő, fekete hajjal és szolgálóruhában. Homlokán a
πλούτоσ szó, azaz Plutos neve olvasható, akit a gazdagság istenének hittek.
Aranylánc övezi, amelyet hosszan maga után húz a földön. Lássék tejtől feszülő
emlője; szorosan mellette pedig egy rongyokkal éppen eltakart, sovány testű
gyermek legyen, akit jobb kezével űz el magától, hogy ne kelljen tejet adnia neki
emlőjéből, amelyet szorosan eltakar bal kezével. …”
2. „Rosszul öltözött, zilált hajú és mezítlábas nő. Jobbjában varangyot, baljában
bezárt erszényt tartson. … Ezért adjuk jobbjába a varangyot, amely földdel
26
táplálkozik, és noha ennek hihetetlenül bővében van, mégis folyton attól fél, hogy
elfogy: s miközben megvonja a maga szájától, egyre többet kíván belőle.”
3. „Sápadt és sovány nő, gondterhelt és melankolikus külsővel, oldalán igen sovány
farkassal. Hasa akár a vízkórosé, mértéktelenül nagy legyen. Egyik kezét
fájdalmának kifejezésére hasán nyugtassa, míg a másikkal alaposan bekötözött
pénzeszacskót tartson, s árgus szemekkel figyelje azt. … A farkas… falánk és
vérengző állat, amely nemcsak nyíltan ragadja el a másét, de lesből és ármánnyal
is. …”
A bujaság:
1. „Szépséges, fehér arcú nő dús, göndör, fekete hajjal, amelyet feje tetején kibont. S
halántékán befon. Szemei nagyon, csillogók és buják, ami a vér bőségére vall,
minthogy ez az oka, ha a megfelelő hőmérsékletre jut, a bujaságbak. Orra kissé
felfelé álljon, ami ugyanennek a jele: példa rá a kecskebak, eme igen buja állat. …
Fején buján ékesített borostyánkoszorút viseljen, testén keresztbe leopárd bőrét,
mellette a földön pedig párduc legyen…”
2. „Kéjvágyó módon feldíszített nő, aki bal könyökére támaszkodva ül. Jobbjában
skorpiót tartson, s mellette buja vággyal gyúlt kecskebak legyen, valamit szőlőtő
néhány szőlőfürttel. …”
Az irigység:
1. „Öreg, sovány és csúf vényasszony ólomszürke arccal. Meztelen bal mellét köréje
tekeredő kígyó mardossa. Mellette hidra álljon, s kezét ezen nyugtassa. …”
2. „Csúf sápadt vénasszony. Teste aszott, szemei vakok, ruhája rozsdaszínű, lába
meztelen, hajába kígyók fonódnak; és mindehhez kezében tartott saját szívét eszi.
…”
3. „Vénasszony hitvány rozsdaszínű ruhában. Egyik kezét a szájára teszi, olyan
módon, mint az alacsony sorú dologtalan nők szokták. Görbe szemmel nézzen
oldalra, s mellette sovány kutya álljon. …”
A torkosság:
1. „ Rozsdaszínbe öltözött nő, hosszú nyakkal, akár a darué, és igen nagy hassal. …”
2. „Nő, aki disznón lovagol, mert a disznók, mint Pierio Valeriano mondja
Hieroglifáinak 9. könyvében, végtelenül torkos állatok. Baljában a hasonlóképpen
torkos szárcsát tartja, jobbjával pedig struccra támaszkodik …”
A harag:
1. „Fiatal nő, pirospozsgás testszínnel. … Páncélban ábrázoljuk, sisakdíszén
lángot és füstöt okádó medve fejével. Jobbjában meztelen kardot, baljában
pedig égő fáklyát tartson. Ruhájának színe vörös legyen. …”
27
2. „Vak nő feketével hímzett vörös ruhában, habzó szájjal. Fején díszként
rinocérosz fejét viselje, s melléje páviánt helyezzünk. … Az egyiptomiak,
amikor haragot akartak jegyezni, páviánt festettek, mivel ez minden más
állatnál lobbanékonyabb természetű. …”
A restség:
„ Földön fekvő nő, aki mellett szamár feküdjék. Az egyiptomiak ezzel az állattal jegyezték
az olyan gondolkodást, amely a szent és vallásos dolgoktól távol jár, s örökösen hitvány
dolgokkal és kárhozatos gondolatokkal foglalkozik. …”
28
I.3.c. Néhány kortárs változat
A kortárs művészet áttekintése nem áll módomban, így az alább felsorolt
néhány példa szubjektív módon kiválasztott művek, rövid bemutatása.
Fiona Hall: Seven deadly Sins (1985)
Fiona Hall egy rendkívül gazdag palettán dolgozó művész. Tanulmányit
nem csak festőszakon végezte, de fotózásból is doktorált Angliában.
A hét főbűnnel foglalkozó művein egyszerre érvényesül a fotós és a festő
látásmód. Műveivel nem történetet mesél el, hanem szimbolikus
értékekkel felruházott tárgyakat ültet forogrammjaira. Elrendezésükben az
absztrakt képszerkesztést idézik, s csak közelebbről szemlélve jöhet rá a
néző, hogy mik hozzák létre a látványt.
William S. Burroughs (1914-1997): Seven deadly sins (1990?)
William S. Burroughs keleties finomággal és rétegeltséggel nyúl a hét főbűn
témájához. A képek felületén pasztellesen visszafogott színrétegekkel
építkezik, ám a néhol már monokróm jelleg miatt mégis erős színélményt
hoz létre. Képeit nem nevezi meg konkrét címmel, csupán sorszámot ad
nekik. Például a 6-dikon jeleníti meg a haragot, amit lehet, hogy inkább
agresszivitásnak is hívhatnánk, hisz a kép középpontjában egy pisztolyt
láthatunk, amely a mellette lévő, felülnézetből látszó alakoz képest
aránytalanul nagynak látszik. De nem is kerülnek kontextusba ezek a talán
kitakarással létrehozott jelek, melyet az igényesen megmunkált alap
29
világosabb foltja fölé helyezett a művész. Egy-két pollock-ian csurgatott
vonal is jelen van, ám Pollockkal ellentétben is értelmet nyer a kissé
önkényesen vászonra kerülő festékcsík.
Seven deadly sins Nr.1 and Nr.6
Mario Donizetti: A hét főbűn (1999)
Mario Donizetti a reneszánsz és kora barokk technikákat idéző stílusában
főképp portrékat (pl.: II. János Pál Pápa portréja) és bibliai jeleneteket
elevenít meg.
A hét főbűnt ábrázoló sorozata Caravaggio stílusát idézik. Gyönyörű
nőalakjai, kiegyensúlyozott kompozíciói nyugalmat árasztanak. A szép
aktok kettesével jelennek meg. Férfialak csupán a bujaságon látható, de
személyiségtől, arctól megfosztva – a feje helyen hímvesszőjével
ábrázolva. A megjelenítés közege sehol nem túlzsúfolt, csak egy-egy faág,
vagy drapéria jelzi, hogy szabad ég alatt, belső térben helyezkednek el a
nőalakok. Egyedül a kevélység alakja látható épületek közt – de az is
csendes egyszerűségben.
30
Scott G. Brooks: Hét főnűn, grafikai sorozat (2003)
Az USA-ban élő és alkotó művész képein érzékelhető, hogy mesekönyvek
illusztrálásával foglalkozott pályája elején, egyetemi évei előtt.
A művein megjelenő roppant karakteres és egyedi arcokon, figurákon
keveredik egyfajta realista ábrázolásmód a mesei világgal. A képek
mondanivalója azonban messze nem mesei jellegű. Mind festményei és
grafikái középpontjába az amerikai társadalomkritikát helyezte, mely
mellett megjelenik egy-egy portré (erős jellemrajzzal), vagy a mai korra is
vonatkoztatott mitologikus jelenet.
A hét főbűn témájával kis, színes rajzsorozaton foglalkozott. A képeslap
méretű felületeken egy-egy férfit, vagy fiúcskát helyezett el - még a
hiúságot is egy parókás férfi jeleníti meg. Képeslapra való asszociáció
lehetőségét még erősíti a rajzok karikatúra jellege is.
Akárcsak festményeiben, ezeken a rajzokon is jelen van egyfajta pimasz
morbidság, mely a képek pikantériáját adja.
31
Kazuya Akimoto (2005)
Kazuya Akimoto nem következetesen egy stílusban dolgozik, inkább a
kísérleteső művész példája. Gyorsan alkot, így rendkívül nagyszámú
művet hoz létre, az impresszionizmustól a napjaink művészetéig
mindenféle stílusból merítve különböző technikákat és kifejezésmódokat
kipróbálva.
Érdekes módon a hét főbűnnel kis cellákra osztott, nonfiguratív
festményen foglalkozik. 4x4 téglalappal osztja fel a fel a felületet, melybe
absztrakt, ősi szimbólumokra emlékeztető jeleket helyez el. A hét főbűn
megjelenítése nem felismerhető.
Valerie Meijer: Seven Deadly Sins (2005)
A szintén amerikai művész, Valerie Meijer festményét furcsa, manószerű
lények alkotják. A figurák nincsenek egymással kapcsolatban, nem
kommunikálnak egymással, csak körvonalaik egymásba olvadása
kapcsolja őket össze. Nem riasztóak, inkább mesebeli tanulságok képzetét
keltik, ahol végül minden jóra fordul. Kissé estlegesnek tűnik a kép
alakulása.
32
Kazuya Akimoto Valerie Meijer David Goodrich
David Goodrich: The Seven Deadly Sins
A Kansas Cityben élő művész festményein bibliai, mitológiai jelenetekkel
találkozhatunk. A tanulságok és történetek sora, melyek képeit szemlélve
tárul elénk, az a bizarr hangulat fűzi összefüggő láncolattá, melyet a az
ecsetkezelés vibrálása ad. Talán Van Gogh lehetett egyik példaképe, ám
David Goodrich színpászmáinak göcsörtös útja Van Gogh-gal ellentétben
bizonytalanságot kelt, melyet démonivá fokoznak a színek és az általuk
létrehozott torz, nyershússzerű alakok.
David Goodrich képei megdöbbenést keltenek nyelvezetükkel és mély
vallomást nyújtanak arról, hogy gondolkozik, milyen személyes viszonyban
áll a művész képei témáival. Bár a hét főbűnt ábrázoló képének két
figurája (a hiúság nőalakja és a paráznaság kéjes férfi karaktere)
emlékeztetnek Otto Dix figuráira, mégis más jelleget árasztanak. Mind a
hét figura sajátosan riasztó és sajnálatosan kicsinyes – mintha a festő
nyolcadik bűnként mindegyikükre rávetítette volna az önzés,
önközpontúság vádját. Zárt elhelyezésük is azt sejteti, hogy mind a festő,
mind a nézők ezen a világon kívül állnak. Kívül kell álljanak.
Nancy Farmer: Seven Deadly Sins go Clubbing (2005); Seven
Sins at the Seaside (2006)
Nancy Farmerrel kapcsolatban kissé bizonytalan vagyok, hogy festőnek
nevezzem-e. Művészeti főiskolát, egyetemet nem végzett, és a róla talált
anyagokban nem, mint festményeit kínálja műveit a nézőknek, hanem az
azokról készült reprodukciókat képeslapnak, poszternek. Ettől eltekintve
33
megállapítható, hogy egyedi formanyelvet, világot tükröző munkákat
készít.
Akárcsak David Goodrich, Nancy Farmer is a hét főbűnt megtestesítő
figuráit a jelen korba illeszti, viszont csak nőalakokkal népesíti be képeit
(akárcsak más témájú munkáit). Egy év különbséggel két variációt
készített a hét főbűnre, a címben kis módosítással: A hét halálos bűn
szórakozni megy, illetve A hét halálos bűn a tengerparton.
Az első képen egy diszkóban láthatjuk a lányokat nemcsak hét főbűnt
megelevenítve, hanem a fogyasztói kultúra egyik szegmensének rendkívül
erős kritikájaként.
A második kép nem tesz többet a témához, legfeljebb humor tekintetében
– lányok fagylaltnyalogatás közben illusztrálják a bűnöket.
Sajnos a jó ötletek és sajátos felfogás ellenére mégis ezek a képek
szegényesek maradnak szakmai mércével mérve.
I.3. Összefoglalás
Különböző korokban különböző indíttatás miatt ábrázolták a hét
főbűn alakjait, miközben a hét főbűn fogalma is folyamatosan változott. Az
e témával foglalkozó művészek hol hasonlóan, hol merőben késképp
nyúltak az ábrázoláshoz. Voltak, akik aktualizálták, voltak, akik klasszikus
példákhoz nyúltak vissza.
A közös talán még is bennük az a cél, hogy a saját világukkal,
társadalmukkal szembe tükröt állítsanak, megfékezzék rossz irányba
haladó erkölcseiket, csiszolgassák gyengeségüket. Ez vallásos világképtől
függetlenül is megjelent s minden korban aktuális.
34
Számomra különösen érdekes az ábrázolások mikéntje is.
Alaposabban megfigyelve az egyes képeket, mélyebb bepillantást
nyerhettem az egyes művészek saját, a témához való viszonyáról, amely
mély moralizálásra ad lehetőséget a jelenben is.
35
II. A hét főbűn beépítése a vizuális nevelésbe
II.1. Összetett oktatási célok
A feladat és előadás sorozat célja többrétű. Az előadás és az állandó
kommunikáció a diákok és az oktató közt lehetővé teszik az állandó
kommunikációt, és a diákok aktív részvételét az elméleti oktatásban is,
miközben az ismeretanyag hatékonyan elmélyül. Ezt támasztják alá,
segítik a gyakorlati órák feladatai is.
Az elméleti rész művészet- és kultúrtörténeti ismereteket ad a
diákok számára. Nem időrendi művészettörténeti oktatásba illeszkedik,
hanem pl. egy olyan tanítási ritmusba, mint amilyet a Fazekas Mihály
Gimnáziumban alkalmaznak. Ott a diákok nem művészettörténeti
korszakokkal foglalkoznak, hanem jelenségekkel (pl.: a perspektíva
fejlődéstörténete pár órán belül feldolgozva, feladatokon keresztül
elmélyítve), melyeket érdekességük és jellegzetes megjelenési módjaikon
keresztül mutatnak be a diákoknak.
Művészettörténet oktatásban fakultáción részesülhetnek, amely részben
arra épül, amit a rajztanárok az előbb említett jelenségkörön keresztül
megalapoztak. Azaz vissza tudnak utalni a művészettörtént oktatás
közben olyan élményekre, amelyek nem csupán elméletiek, hanem
tapasztalatiak is.
Az alább leírt hat óra céljainak bemutatása:
A gyakorlati órákon kiadott feladatok nem igényelnek átlagon felüli
kézügyességet, vagy különösebb művészi érdeklődést, (de
képzőművészeti szakiskolákban is alkalmazhatóak. Ez utóbbi esetben az
elkészült munkák magasabb színvonalon várható, illetve dupla
óraszámban a gyakorlati részre magasabb hangsúly fektethető.)
36
A csoportos tevékenységek lehetőséget adnak együttgondolkozásra,
együttes problémamegoldásra, illetve a különböző képességű és hajlamú
diákok egymást segítve fejlődhetnek.
Ennek otthoni párja az egyéni munkára kiadott feladatok, ahol a diákok az
önállóan mélyedhetnek el az adott témakörben, s ez által az egyéni
képességeknek megfelelő munkákat hozhatnak létre.
A hat bemutatott órán többféle eszközökkel dolgoznak a diákok, ami
egyrészt a technikák megismerést segíthetik, másrészt a többirányú
gondolkodási lehetőséget. Ugyan azt a témát feldolgozzák két (rajz,
fénykép) és három dimenzióban (film) is.
Miközben vizuális problémát oldanak meg, a feladatok játékos
elemei inspirálják a munkára a diákokat. Illetve a mozgással egybekötött
tevékenység segítségével a megszerzett benyomások tartósabbak
lesznek, mintha csupán előadás jellegű órákon találkoznának a témával.
II.2. A tanítási egység leírása
Az alábbi hat óra tervét nem művészeti szakirányú iskolák számára
készítettem. Az órák menetét és a feladatok végzését átlagos képességű
középiskolások szintjére alakítottam ki.
Az általam elképzelt iskola, ahol ezt alkalmazzák, ideális
felszereltségű anyagok és eszközök tekintetében.
1. Az óra vetítésre és gyakorlati munkára is alkalmas teremben zajlik.
Az óra első részében az oktató a diákokkal beszélgetést kezdeményez a
témával (hét főbűn) kapcsolatosan, a diákok ismeretinek felmérésére.
Elsőként a bűn definiálására, egyéni vélemények elmondására irányul a
beszélgetés, majd konkrétan a hét főbűnről. Felsorolásszerűen, majd
kérdés formájában: milyen alkotásokat ismernek, ahol a bűnnel
37
foglalkozott az alkotó? Ezután következik a házi feladat kiadása:
gyűjtőmunka könyvtárban, interneten, keressenek ilyen alkotásokat.
A hátralévő időben rajzi munka készítése, A/4-es színes vagy fehér
kartonokra, ceruzával, szénnek vagy pasztellkrétával.
2. Az óra elején már használatra kész számítógéppel és projektorral
várja a diákokat a tanár. Az óra első pár percében a házi feladatként
kiadott gyűjtőmunkát a táblán összegzik, listaszerűen.
Ezután elkezdődik a vetítés, ahol a hét főbűn ábrázolásának
fejlődéstörténetét mutatja be a tanár. Képek vetítése közben zajlik az
előadás.
Az előadás alatt jegyzetelni kell címszavakban, de a leadott anyagot
rövid fénymásolt jegyzet formájában megkapják a diákok, amit óráról
órára gyűjtenek. (Ezen rövid összefoglalások képezhetik a félévi záró
dolgozatok anyagát. Lévén egy félév alatt max. három nagyobb témát
vehet ilyen ütemben az osztály, ez nem jelenthet túlzott megterhelést.)
Végül pedig az órán látott képek listáját összevetik a diákok által talált
művek listájával.
Házi feladat nincs.
3. Csoportos munka keretében zajlik az óra. A csoportok 5-8 fősök,
tehát min. 3, max 5 csoport jöhet létre. A feladat: az egyes csoportok a
hét főbűn minden egyes bűnére találjanak ki egy-egy jellegzetes
jelenetet, amelyet 1-1 fényképen rögzítenek. Vagy min. kettőt
kiválasztva az 3-3 képkockára, fázisra bontva megjeleníteni.
A képeken a csoport tagjai szerepelhetnek, a fényképezés helyszíne a
terem első felében ennek megfelelően kialakított rész.
A feladatok megoldására a diákoknak az egész óra rendelkezésükre áll,
az oktató technikai segítséget nyújt közben. Az elkészült fotókat az
oktató a számítógépen menti, rendszerezi.
Házi feladat nincs.
38
4. Ismét csoportos munka, más csoportbontással. A csoportok létszáma
szintén 5-8 fő, min. 3, max 5 csoport. A kiadott feladat hasonló az
előzőhöz. Lényege csoportonként egy-egy főbűnt választva témául, az
adott bűn feldolgozása pár perces kisfilmben.
Az óra első részében a csoportok megbeszélik és elpróbálják az adott
jeleneteket, majd az óra további részében a tanár segítségével
felveszik videóra. Ha az idő engedi egy csoport több kisfilmet is
készíthet.
A kisfilmeket a tanár a számítógépen rögzíti és rendszerezi.
Házi feladat nincs.
5. Az óra az elsőként készített rajzok kirakásával és megbeszélésével
kezdődik (max 10 perc), majd a hét főbűnre készített fotóváltozatokat
vetíti a tanár a projektorral és közben kommentálja, kérdezi a diákok
véleményét, hozzászólásaikat úgy irányítja, hogy abból nem élcelődés
legyen, hanem a tanulságok levonása technikai szemszögből is. (kb. 15
perc)
Végül pedig a kisfilmek levetítése következik, majd azok átbeszélése.
Ez kitölti a maradék időt.
Házi feladat: utánanézni mi a kollázs, montázs és asszamblázs közötti
különbség.
6. A házi feladat körében a diákoknak elvileg kell fogalmuk lennie mi a
kollázs és a montázs közötti különbség, mind a képzőművészetben,
mind más művészeti ágakban. Ebből kiindulva a tanár, néhány vetített
példán keresztül bemutatja ezeket a technikákat (főleg a dadaizmusból,
pop artból, és az absztrakt expresszionizmusból).
Majd megint újabb csoportokat alakít ki a diákokból, max 3-4
fősöket.
Az egyes csoportok a földön, vagy több összetolt asztalon dolgozik.
Munkaeszközeik alapvetően az előre odakészített nagy (50x70 vagy
70x100-as) karton; színes magazinok és az általuk készített fotók színes
39
és fekete-fehér nyomtatóval készített, kisebb-nagyobb változatai; olló,
ragasztó, papírvágó kés; különböző festékek (tempera, akril) és az ezek
felhordásához szükséges eszközök (ecset, spakli, szivacs, stb.).
Amennyiben a diákok az eszközök valamelyikével még nem
találkozott, röviden bemutatja a tanár a használatát.
Ezután kiadásra kerül a feladat: készítsenek az egyes csoportok a
hét főbűn témakörében – akár egyet kiválasztva, akár többet, vagy az
összeset – és ábrázolják az újonnan megismert technikával. Az osztály
által készített fotók közül legalább egyet be kell építsenek a kép
felületébe, de úgy hogy nem azt a bűnt ábrázolja, amilyen témakörben
az a kép született. (A képek hátteréül szolgálhatnak a lentebbi
táblázatba foglalt éves tanmenet 12. óráján készült fotók A64-es
printjeit választani.)
Fontos a csoportmunka! Viszonylag rövid 45 perc egy ilyen nagy
felület kitöltésére. Így a diákok egymást segítve, inspirálva kénytelenek
együtt működni. Fel kell osszák a felületet, vagy egymás keze alá
dolgozva kell olyan egészet létrehozni, hogy a különböző részek ne
essenek szét.
A tanár a feladat végrehajtása közben hol az egyik, hol egy másik
csoporthoz megy oda, s ha elakadást lát, vagy pl.: ötlettelenséget,
bátortalanságot, akkor segít a diákoknak, hogy miből tudjanak kiindulni.
Illetve bíztatja őket a minél több fajta felület létrehozására.
Ez a feladat kitölti az egész órát, sőt ha a tanmenet engedi, vagy ha
van szakköri lehetőség, akkor ott befejezhetők ezek, ha az órán nem
sikerült.
Házi feladat: A/4-es, vagy A/3-as méretű kartonra otthon elkészíteni
ennek saját változatát. Ha a diáknak rendelkezésére áll otthon olyan
ragasztó, amivel kisebb tárgyakat, textileket is módjában áll a felületre
ragasztani, akkor ezek használata is megengedett. Az asszamblázs
irányába is elvihető a feladatmegoldás.
II.3. A kiértékelés módja
40
Általában szóbeli. Értékelni külön a házi feladatokat lehet, illetve az
órán csoportosan elkészített anyagokat.
Az Órai feladatok kiértékelése részben a következő óra része. A kisfilmek
és fotók értékelése maga az a beszélgetés, csoportos véleménykifejtés,
amely a vetítéssel egybekötött órán szerepel. Így nem jegyek által
rendelődik alább, felébb az eredmény, egyfajta fiktív megfoghatatlan
értékként, hanem a diákok maguk látják a többiek munkájához viszonyítva
a saját eredményességüket. Azáltal, hogy a diákok és a tanár is kifejti a
véleményét az egyes munkákkal kapcsolatban, dupla visszajelzést kapnak
a készítők. A tanár ebben az esetben egy kontrollt képez, a beszélgetés
irányát moderálja. A diákok pedig egymás reakciójából is sikerélményt
szerezhet.
Amennyiben az ilyen csoportos „kreatív” feladatok ismétlődnek a
tanév során. Egyre kifinomultabb munkák várhatók, s a diákok jártasságot
szerezhetnek vizuális problémák megoldásában, illetve későbbiekben egy-
egy (akár kortárs) kiállításon rugalmasabban és könnyebben tudják a
látottakat befogadni azáltal, hogy nem csak klasszikus táblaképek
„nézésében” és készítésében járatosak. (Ez főleg nem szakirányú iskolák
növendékeinél fontos.)
Értékjegy szerű kiértékelésben csak akkor tennék különbségeket az
egyes diákok közt, ha valaki részéről, vagy csoportok esetében valamely
csoport részéről fokozott passzivitást éreznék. Ez esetben is az egyes
diákoknak egyéni igénye szerint plusz feladat fejében (otthoni
gyűjtőmunka egy adott témakörben) megadnám szintén a legjobb
osztályzatot.
II.4. Az egység anyag-és helyigényei
Az általam tervezett órák megvalósításhoz ideális felszereltségű
iskola szükséges, ahol a diákok nem csak az általuk hozott felszereléssel
dolgozhatnak, hanem az iskola kiegészíti azt. Azaz, saját rajzteremmel,
besötétítési és vetítési lehetőségekkel (projektor, számítógép) fotózáshoz
és filmezéshez szükséges eszközökkel rendelkezik az iskola. Továbbá
41
lehetőség nyílik beállítások készítésére (fa, papír, fém modellek, beállítási
tárgyak, rajzbakok, rajztáblák). Illetve olyan tanári eszközök is
szükségesek, mint táblai vonalzók.
42
III. Mellékletek
III.1. A tanítási egység időbeosztása (táblázatok)
III.1.a. Az éves tanmenet vázlata
óra Tanítási egység
Tananyag tartalma
eszközök megjegyzés
1. Elmélet Képelemzés lépéseinek vizsgálata, kompozíció fogalma
Számítógép, projektor, tábla, kréta
Házi feladat: kedvenc műalkotás elemzése tőmondatokban, az új fogalmak alapján
2. Gyakorlat Geometrikus tárgyakból beállítás készítése (komponálás), majd azok síkidomokkal való leképzése
Fa geometrikus testek, ragasztó festék, olló, kartonlapok
3. Elmélet Képelemzés lépéseinek vizsgálata II., Színkompozíció fogalma – klasszikus és modern festményeken keresztül
Számítógép, projektor, tábla, kréta
4. Gyakorlat A diákok számára ismeretlen képek fekete-fehér változatát áttenni színekbe, az előző óra tanulságai alapján
Fekte-fehér fénymásolt reprók, vízfesték, ecsetek, kartonlapok
5. Elmélet Képelemzés lépéseinek vizsgálata III. A tér problémája a képeken, ábrázolásának fejlődéstörténete; új fogalom: horizont, rövidülés
Számítógép, projektor, tábla, kréta
Házi feladat: utána nézni a perspektíva fogalmának
6. Elmélet és gyakorlat
Az egy iránypontos perspektíva fogalma (vetítéses előadás), Néhány téglatest szerkesztése egy iránypontos perspektívával
Számítógép, projektor, tábla, kréta, vonalzók, ceruza A/4-es lapok
Házi feladat:Kiadott feladatlapokat tovább szerkeszteni (a feladatlapok közepén kicsinytett repró van elhelyezve, melyen az egy iránypontos perspektíva érvényesül. Ezt továbbszerkeszteni, rajzolni.
7. Gyakorlat Folyosó, vagy terem-, iskolarészlet megrajzolása
Rajzbakok, rajztáblák, A/2-es rajzlapok, ceruza, szén
8. Elmélet és gyakorlat
A két iránypontos perspektíva fogalma (vetítéses előadás), Egy egyszerű épület szerkesztése két iránypontos perspektívával egy lap bal oldalára
Számítógép, projektor, tábla, kréta, vonalzók, ceruza A/4-es lapok
Házi feladat: az órai szerkesztést kiegészíteni (a jobb oldalt)
9. Gyakorlat Fehérre befestett gyufás skatulyák és gyógyszeres dobozok szabadkézi rajza
Rajzbakok, rajztáblák, A/3-as rajzlapok, ceruza, szén
10. Elmélet A barokk álperspektíva fogalma és más látszattal foglalkozó művészeti példák
Számítógép, projektor, tábla, kréta
43
óra Tanítási egység
Tananyag tartalma
eszközök megjegyzés
11. Gyakorlat Csoportmunka: dobozba készített álperspektivikus tér tervezése és megvalósításának elkezdése
Kartonok, ragasztó, hurkapálcák, ceruza, olló, színes újságok
12. Gyakorlat Az előző órai feladat befejezése, a készült munkák be fotózása
Kartonok, ragasztó, hurkapálcák, ceruza, olló, színes újságok
13. Elmélet Képelemzés lépéseinek vizsgálata IV., A kép témája. Új fogalmak: csendélet, portré, akt, tájkép, életkép
Számítógép, projektor, tábla, kréta
14. Elmélet és gyakorlat
Képelemzés lépéseinek vizsgálata V. A kép témája: Bibliai, mitológiai jelenetek. Feladat: kép készítése Dániel az oroszlánok közt címmel, szabadon választott technikával
Számítógép, projektor, tábla, kréta, ceruza, szén, festék, A/4-es rajzlap
Házi feladat: az órai képek befejezése szükség szerint
15. Elmélet Képelemzés lépéseinek vizsgálata VI. Rejtett tartalom. Új fogalom: szimbólum, attribútum
Számítógép, projektor, tábla, kréta
16. Elmélet és gyakorlat
Beszélgetés a diákokkal, előismeretek felmérése a hét főbűn témával kapcsolatban + rajz készítése
Színes papír, pasztellkréta, vagy ceruza
Házi feladat: gyűjtőmunka a hét főbűn témakörben
17. Elmélet Előadás a hét főbűn megjelenési formáiról a képzőművészetben.
Számítógép, projektor, tábla, kréta
Házi feladat: Gondolkozzatok, milyen egyszerű mozdulatsorral lehetne bemutatni a főbűnöket.
18. Gyakorlat Csoportfeladatok: hét főbűn témakörben fotók készítése
Digitális fényképezőgép, állvány, számítógép
19. Gyakorlat Csoportfeladatok: hét főbűn témakörben kisfilm készítése
Digitális kamera, számítógép
20. Elmélet Vetítés és beszélgetés az elkészült fényképek, kisfilmek alapján
Számítógép, projektor
Házi feladat: utána nézni, mi a kollázs és a montázs közötti különbség
21. Gyakorlat Csoportos: montázs készítése az elkészült fotókból, újságkivágásokból, és 12. órán készült fotókból
Újságok, ragasztó festék, színes ceruza, olló, kartonlapok, kinyomtatott fotók
Házi feladat: saját A/4-es változatot készíteni
22. Elmélet Képelemzés menetének felelevenítése, az előző órán készített munkák közös értékelése, elemzése az eddig megismert képelemzési szempontok alapján
Házi feladat: Az előző órán kiadott házi feladatként készített kép elemzése pár mondatban (írásbeli)
44
23. Elmélet és gyakorlat
A kép és a film viszonya, hogyan áll össze egy történet több képből? Feladat: a hétfőbűn egyikét 10 képkockában megeleveníteni. (köv. órán folyt.)
Számítógép, projektor, tábla, kréta, ceruza, szén, festék, A/4-es rajzlap
24. Gyakorlat Az előző feladat befejezése, készült munkák megbeszélése
Ceruza, szén, festék, A/4-es rajzlap
25. Elmélet Vetítéses előadás az animációról Számítógép, projektor, tábla, kréta
26. Elmélet Filmvetítés: Rövid animációs kisfilmek, különös tekintettel a gyurmafigurákat mozgatókra
Számítógép projektor Házi feladat: karakteres gyurmahős tervezése, készítése
27. Gyakorlat Csoportfeladat: A barokk álterek használatával, gyurmafigurákkal való rövid animáció tervezése és készítése
A diákok által készített barokk álterek, gyurma, digitális fényképezőgép
28. Gyakorlat Az előző órai feladat befejezése és power pointban való kis filmmé szerkesztése
A diákok által készített barokk álterek, gyurma, digitális fényképezőgép, számítógép
29. Gyakorlat A kisfilmek befejezése és azok levetítése
Számítógép, projektor
30. Elmélet és gyakorlat
Az év közös kiértékelése, tanulságok levonása, az éves anyagból kis kiállítás készítése
Karton, ragasztó, ollók
45
III.1.b. A tanítási egység részletes időbeosztása (Megjegyzés: az időbeosztásoknál nem térek ki az óra eleji jelentésekre és egyéb technikai jellegű időtöltésekre.)
III. évf. 16 –17 év 16.
CÍM A hét főbűn
CÉL Az új téma bevezetése, a diákok ismereteinek felmérése és bővítése
TÉMA Beszélgetés a diákokkal, előismeretek felmérése a hét főbűn témával kapcsolatban + rajz készítése
FELADAT Válassz ki a hét főbűn közül egyet, ami leginkább foglalkoztat, véleményed van róla. Ezt elevenítsd meg képben. A technika lehet grafit, szén, színes ceruza, vagy pasztellkréta. A rendelkezésre álló idő fél óra, úgy tervezd meg a kép készítésének a menetét.IDŐBEOSZTÁSBeszélgetés a diákokkal, előismeretek felmérése 15 perc.Rajz készítése 30 perc.
ÉRTÉKELÉS Szóbeli értékelés formájában a következő óra elején, az elkészült munkákat szemlélve. Szempontok: mennyire jellemzően ragadták meg az adott bűnt.
OTTHONI KIEGÉSZÍTŐ FELADAT gyűjtőmunka a hét főbűn témakörben
IRODALOM / TANÁR Gecse Gusztáv – Vallástörténeti kislexikon, Kossuth könyvkiadó, 1975
IRODALOM / DIÁK Konkrét ajánlott irodalom nincs. Az érdeklődőbb diákoknak egyéni ajánlás (albumok).
MELLÉKLETEK Nincs.
FELTÉTELEK Rajzra is alkalmas tanterem, színes papír, pasztellkréta, vagy ceruza
III. évf. 16 –17 év 17.
CÍM A hét főbűn II.
46
CÉL A diákok ismeretinek bővítése a hét főbűn ábrázolásának témakörében.
TÉMA Előadás a hét főbűn megjelenési formáiról a képzőművészetben.
FELADAT Az elődás figyelése, érdekességek lejegyzése, esetleges kérdések megvitatása.
IDŐBEOSZTÁS Házi feladatok együttes átbeszélése 10 perc. Vetítéses előadás 35 perc.
ÉRTÉKELÉS Házi feladat megbeszélése szóban.
OTTHONI KIEGÉSZÍTŐ FELADAT Gondolkozzatok, milyen egyszerű mozdulatsorral lehetne bemuatatni a főbűnöket. IRODALOM / TANÁR
Cesare Ripa – Iconologia, Balassi Kiadó, Bp. 1997 Gecse Gusztáv - Vallástörténeti kislexikon, Kossuth könyvkiadó, 1975 Natale Spineto – Szimbólumok az emberiség történetében, Officina ’96
kiadó, Milánó 2002IRODALOM / DIÁK Konkrét ajánlott irodalom nincs. Az érdeklődőbb diákoknak egyéni ajánlás (albumok).
MELLÉKLETEK PowerPoint-os prezentáció
FELTÉTELEK Vetítésre és jegyzetelésre alkalmas terem, számítógép, projektor, tábla, kréta
47
III. évf. 16 –17 év 18.
CÍM A hét főbűn III.
CÉL Fotós szemlélettel klasszikus téma újraértelmezése. Térbeli helyzetek átgondolása, két dimenzióba való átrakhatóságának megtapasztalása.
TÉMA A hét főbűn témakörben fotók készítése. Csoportfeladat.
FELADAT Képezzetek 5-8 fős csoportokat. Gondoljátok végig közösen, milyen jelenettel, s azon belül milyen rögzített mozdulatokkal lehetne az egyes főbűnöket a legjobban jellemezni, megeleveníteni. Közben a fényképezőgépek segítségével az egyes kitalált mozdulatokat rögzítjük. Ebben segítek nektek. Választhatjátok azt a megoldást is, hogy nem az összes főbűnt dolgozzátok fel, hanem csak néhányat, de annak több mozzanatát. Az elkészült fotókat majd számítógépen összerendezzük.IDŐBEOSZTÁS Feladat kiadása 3 perc. Feladat megoldása 42 perc.
ÉRTÉKELÉSA 20. óra keretében.
OTTHONI KIEGÉSZÍTŐ FELADAT Házi feladat nincs. Azoknak a diákoknak, akiknek technikai lehetőségük van, készíthetnek hasonló fotókat (Ezek értékelése is a 20. óra keretében.)
IRODALOM / TANÁR Nincs.
IRODALOM / DIÁK Nincs.
MELLÉKLETEK Nincs.
FELTÉTELEK A terem elején háttérként szolgáló fal, digitális fényképezőgép, állvány, reflektor.
III. évf. 16 –17 év 19.
48
CÍM A hét főbűn IV.
CÉL Térbeli helyzetek átgondolása, legegyszerűbb mozdulatok, töredékek filmen való rögzítése. A cél nem profi film létrehozása, hanem a filmbeli megjelenítés megízlelése – mint képalkotás.TÉMA Csoportfeladatként kisfilm készítése a hét főbűn témakörben.
FELADAT 5-8 fős csoportokat alkotva gondoljátok át az előző órai tapasztalatok alapján, hogy milyen mozdulatsorral lehetne a legjobban jellemezni a hét főbűn egyikét. Közösen tervezzetek meg egy pár perces kisfilmet. A film időtartama ne haladja meg a 3 percet. A tervezésre 20 percnél többet ne szánjatok. Közben próbálgassátok a jelenetet figyelembe véve azt, hogy 1 kamera szemszögéből mi látszana. Ezt követően rögzíteni fogjuk ezeket a jeleneteket. Ha nagyon gyorsan dolgoztok, több bűnt is megeleveníthettek. A kamerák kezelésében segítek.IDŐBEOSZTÁS Feledat kiadás 3 perc. Megvalósítás a maradék időben.
ÉRTÉKELÉS A 20. óra keretében.
OTTHONI KIEGÉSZÍTŐ FELADAT Nincs.
IRODALOM / TANÁR Nincs.
IRODALOM / DIÁKNincs.
MELLÉKLETEK Nincs.
FELTÉTELEK Digitális kamerák, állványok.
III. évf. 16 –17 év 20.CÍM
A hét főbűn V.
CÉL Az előző két órán készült munkákból levonni a következtetéseket, rámutatni az eredményekre és összefüggésekre. Nevelési cél az is, hogy a diákok lássák, van eredménye annak, ha valamit végiggondolnak és komolyan vesznek.
49
TÉMA Vetítés és beszélgetés az előző két órán készült munkákból.
FELADAT Az óra folyamán áttekintjük az előzőekben készült munkákat. Megbeszéljük a tapasztalatokat. Ti is szóljatok hozzá egymás munkáját, mit miért tartotok jónak, vagy rossznak. Mit csinálnátok akár a saját munkáitokban máshogy.IDŐBEOSZTÁS A képek és kisfilmek áttekintése, beszélgetés tölti ki az egész óra hosszát.
ÉRTÉKELÉS Szóbeli értékelés az egész óra. A tanárnak koordináló szerepe van.
OTTHONI KIEGÉSZÍTŐ FELADAT Utána nézni mi a kollázs és a montázs közötti különbség.
IRODALOM / TANÁR Nincs.
IRODALOM / DIÁK Nincs.
MELLÉKLETEK PowerPoint-os prezentáció
FELTÉTELEK Vetítésre alkalmas terem, számítógép, projektor
50
III. évf. 16 –17 év 21.
CÍM A hét főbűn VI.
CÉL A kollázs, a montázs és az asszamblázs műfajának a megismerése, kipróbálása.TÉMA Montázs készítése a hét főbűn témájában a 18. órán készült fotók felhasználásával.
FELADAT 3-4 fős csoportban dolgozzatok. Készítsetek montázst a rendelkezéstere álló anyagokból. Használjatok fel legalább egyet azokból a fénymásolatokból, printekből, amelyeken a hét főbűnt megelevenítő jelenetekről készített fotóitok láthatók. Az egyes fotókból kivágott figurákat igyekezzetek úgy elhelyezni, hogy más jelentést kapjon a figura az új környezetben.Mielőtt nekiálltok vágni, ragasztani, gyors tervezéssel foglaljátok össze, hogy milyen eredményt szeretnétek elérni.IDŐBEOSZTÁS Feladatkiadás 3 perc. Képkészítés 38 perc. Maradék pár percben a terem rendbehozatala.
ÉRTÉKELÉSA következő órán.
OTTHONI KIEGÉSZÍTŐ FELADAT Az órai feladat saját, A/4-es változatának elkészítése. A házi feladat az asszamblázs irányába is elvihető.
IRODALOM / TANÁR Ingo F. Walther – Művészet a 20. században, Vince kiadó 2004.
IRODALOM / DIÁK Ingo F. Walther – Művészet a 20. században, Vince kiadó 2004.
MELLÉKLETEK Nincs. (Legfeljebb az ajánlott könyv.)
FELTÉTELEK A teremben összetolt asztalok, amelyek alkalmasak a diákok együttes munkájára. Újságok, ragasztó festék, színes ceruza, olló, kartonlapok, kinyomtatott fotók. III.2. Irodalomjegyzék III. 2. a. Felhasznált irodalom
Cesare Ripa – Iconologia, Balassi Kiadó, Bp. 1997 Gecse Gusztáv - Vallástörténeti kislexikon, Kossuth könyvkiadó,
1975
51
Natale Spineto – Szimbólumok az emberiség történetében, Officina ’96 kiadó, Milánó 2002
Biblia, Szent István Társulat, az apostoli szentszék könyvkiadója, Bp. 1979
Újvári Edit és Pál József – Szimbólumtár, Balassai Kiadó, Bp. 2005 Hoppál-Jankovics-Nagy-Szemadám – Jelképtár; Bp. 1995 H. Wöflin – Művészettörténeti alapfogalmak; Bp. 1969 Ingo F. Walther – Művészet a 20. században, Vince Kiadó 2004 André Chastel – Itália művészete, Corvina Kiadó, Bp. 1973 Michael Levey – A festészet rövid története, Corvina Kiadóm Bp.
1973
III. 2. b. A tanítási egységhez ajánlott irodalom a pedagógus számára
Cesare Ripa – Iconologia, Balassi Kiadó, Bp. 1997 Gecse Gusztáv - Vallástörténeti kislexikon, Kossuth könyvkiadó,
1975 H. Wöflin – Művészettörténeti alapfogalmak, Bp. 1969 Ingo F. Walther – Művészet a 20. században, Vince kiadó 2004
III. 2. c. Ajánlott irodalom (források) a diákok számára
H. Wöflin – Művészettörténeti alapfogalmak; Bp. 1969 Cesare Ripa – Iconologia, Balassi Kiadó, Bp. 1997 Ingo F. Walther – Művészet a 20. században, Vince kiadó 2004. Lcia Corrain – Giotto, Ciceró 1996
52
KÖTELEZŐ KUTATÁSI TÉMA:
Gesztusok vizsgálata Puvis de Chavannes alkotásaiban
I.1. A gesztusok megjelenítésének jellemző példái
Puvis de Cahvannes művei átfogó bemutatása:
Puvis de Chavannes (1824. dec. 14. - 1898 okt. 24.) képei közül
választottam néhányat. Puvis de Chavannes, francia festő rendhagyónak
mondható saját korában. Sokáig nem értékelték műveit, hisz a kortársaival
ellentétben klasszikus hagyományokig nyúl vissza, főleg a képszerkesztés
módjában.
Rövidebb időszakokra egy-egy mester tanítványa volt ugyan, mégis
néhány művészettörténész az autodidakta jelzővel illeti, hisz egy
mesternél sem maradt túl soká és stílusukat sem vette át. Eleinte Scheffer
Henrik volt a mestere, később Olaszországban járt, ahol főleg a XV.
századbeli mesterek műveit tanulmányozta, majd hazatérve, egész rövid
ideig Delacroixnak és Couturenek volt tanítványa.
Korai művei a romantikus iskola jegyeit viselik magukon, így nem
keltett különösebb feltűnést. Első sikerét az 1861-ben kiállított két nagy
dekoratív jellegű képe a Háború és a Béke révén szerezte. Majd pedig
olyan művekkel véglegesítette, mint a Panteonba készített freskói.
Érett műveire jellemző a higgadt képszerkesztés. Általában képei
szereplő közt nincs szoros kapcsolat. A köztük lévő üres tér jelentős
szerepet játszik a mondanivaló kiegészítéshez. Az üresség ráirányítja a
néző tekintetét az egyes figurákra, azok jelentőségét, milyenségét növeli.
A figurák és a köztük lévő tér váltakozása ritmust alkot, illetve
festményeinek monumentális jelleget ad.
Színvilága rendkívül visszafogott. Gyönyörű pasztellszínei, szolid
eleganciát kölcsönöz képeinek. Nem kiabálva, inkább suttogva hívja fel a
figyelmet a megjelenítet esemény mély tartalmára.
53
Témáit tekintve jó néhány kortársával ellentétben nem a hátköznap
történéseit örökíti meg, hanem mitologikus és allegorikus jeleneteket
alkot. Azaz a szimbolizmus tág keretei által kerül rokonságba az amúgy
teljesen más kifejezésmódokkal élő kortársával, Gustave Moreau-val.
Mégis mintha teljesen egymás ellenpólusai lennének. Puvis a hit a festője.
Míg Moreau képzelődik és mágusnak tünteti fel magát, addig Puvis
kontemplál és tanít.
Hittel átitatott, finom és irreális fénybe mártott szimbólumai és allegóriái
egyszerűek és nagyhatásúak.
Puvis de Chavannes életével egy időben zajlottak le az impresszionizmus
utórezgése, élete végén nyílt rá a szimbolizmushoz kötődve szintetisták
szeme az új képalkotás lehetőségeire, felhasználva a szimbolisták
tapasztalait is.
Puvis de Chavannes-ra látszólag mégsem hatott kora. Klasszikus
eszközeivel teremtett meg egy igazán egyedi világot a művészettörténet
talán legsűrűbb korszakában.
10 gesztus kiemelése és leírása Puvis de Chavannes műveiből:
1. Keresztelő Szent János lefejezése – a katona alakja
2. Keresztelő Szent János lefejezése – Keresztelő Szent János alakja
3. Keresztelő Szent János lefejezése – Salome alakja
4. A remény
5. Magdolna
6. Fürdőzők – hátakt
7. Fürdőzők a tengerparton – bal oldali fekvő akt
8. A toalett
9. A galamb
10. Az álom
1-3. Keresztelő Szent János lefejezése:
54
1869-ben festette e három alakos kompozícióját Puvis de Chavannes.
Keresztelő Szent János lefejezése szokatlanul kerül bemutatásra. A kép
kompozíciója „V” alakú erővonalak mentén rendeződik.
A „V” két szárát az alakok közt húzódó tér adja és a kép hátterében lévő fa
ágai.
A „V” csúcsa a térdeplő, Krisztust idéző szent alakja. Mintha imára
nyíló kezei egyben önmegadást is szimbolizálna: Isten kezébe helyezi
magát. Krisztusra való asszociációt segíti a frontális, szimmetrikus
elhelyezés.
Arca nem tükröz szemrehányást, gőgöt, vagy félelmet. Tekintete szilárd.
Nem kérdez, hanem szilárd kijelentést hordoz magában. A képből kifelé
tekint, de nem a néző szemébe, inkább valahova mögénk, egy
elérhetetlen tájra, egy távoli lény felé.
Az arc higgadtságát dupla keretként öleli körül elsőként a haj és a szakáll,
majd ezzel kontrasztosan a glória. A glória fényerejét fokozza a háttérbe
álló fa sötét kérge.
A meztelen test vékony, sápatag. A két lefelé tartott, kifordított
tenyerű kar is erőt sugároz. Nem egyszerűen tartja karjait a szent.
Feszültség húzódik végig bennük.
A karok által megjelenik a teljes kompozíció ellenpárjaként még egy
háromszög. Ám mivel Szent János alakja nem lóg ki a kompozíciót uraló
nagyobból, és tenyerek árnyékolása tompítja a karok erőteljes vonalát,
nem csökkenti a „V”-vonal hangsúlyos szerepét, inkább kiegészíti azt.
55
A katona erőteljes mozdulata ellentétben áll a szent statikus
testtartásával. Épp a szablyát lendíti jobb kezével. A kar keresztezve a
megcsavarodott testet gyűjti azt a fizikai és lelki erőt, ami e fej
lecsapásához szükséges. A drámai pillanatot épp ez a feszítettség hegyezi
ki. Puvis de Chavannes az ismeretlen katona mozdulata által a bibliai
történet csúcsát ragadja meg. E mozdulatban előzményként benne
húzódik az út, ahogy Keresztelő Szent János ebbe a kertbe jutott, de még
nem zárja le a történetet. Mondhatni az utolsó előtti pillanatba engedi
belátni a nézőt.
A halált hozó kar kissé eltakarja a grimaszba torzult arcot. Homlokán
egy ránc és az egész arc megrángása fokozza a feszültség érzetét. Mintha
Szent János helyett benne sűrűsödne a halál misztériumának
felfoghatatlan volta.
A testét, akárcsak Keresztelő Szent Jánosnak egy állat bőre fedi, de míg a
szent ruháját egy kecske, vagy valamilyen más haszonállat bőre képzi,
addig a katonáét leopárdbőr. Vadállati, tisztátlan külsőt nem csak a két
figura ruhája közti ellentét mutatatja, hanem a testszínük is. Míg Szent
János teste, szinte nőiesen hófehér és tiszta, addig a katona napbarnított.
Az egész test kicsavart. Szinte barokkos pózba feszül. A lábak terpeszben,
az egyik szinte elemelkedik a talajtól, amelynek a vonalát
meghosszabbítja a gerinc csavarodó vonala, végül a fej. A szabadon
maradó kéz hátrafeszül, segítve lendületet venni az izmos testnek.
A kép szerkesztettségét az a kék drapéria is mutatja, ami látszólag
funkció nélkül hajlik át a katona bal karján: ez is a kép egyik erővonala.
Meghosszabbítva a szent ruházatának azonos ívű redőjéhez érkezünk.
A mű szerényebben meghúzódó alakja a kép jobb oldalán álló
nőalak. A történetből mégis tudjuk, hogy e figura szelídnek tűnő tekintete
nem másé, mint a valódi gyilkosé. Salome Máriát idéző kéken leomló
ruhájában várja a kivégzés végét. Nyakig burkolózik a nehéz esésű
56
kelmébe. Jelenlegi helyzete nem sugallja a táncot, melyért cserébe kapja a
kivégzést.
Mint jogos jussának előkészítve jobb kezében nagy fémtálcát lógat.
Balkezével köntösét szorongatja, mintha kezét tördelné izgalmába. Ám e
kéztartással ellentétben áll a nőalak egésze.
Testtartása kissé döntött, fejét elbillenti jobbra. Talán a fal támasztja meg
álló helyzetében. Tekintete nem nevet, mégis mintha egy halvány mosoly
húzódna meg a szája sarkaiban.
Nem olyan intenzív a kifejezésmódja Salome figurájának, mint akár a
katonáé vagy Keresztelő Szent Jánosé. Inkább találgatásokra ad
lehetőséget.
4. A remény (1894.) (ruhátlan változat):
Puvis de Chavannes allegorikus nőalakban örökítette meg a remény
figuráját. Két változatot készített e témára. Mindkettőn egy pubertás
korból kilépő, vagy tán még abban lévő fiatal lányt ábrázol. A leányok
testtarása azonos: nyújtott jobb karjukon megtámasztva ülnek, lábukat
enyhén elnyújtják, bal a kezükben egy szál virágot emelnek
vállmagasságba. A fejtartás nemes, tiszta, nyílt, akárcsak a tekintet.
A legszembeötlőbb különbség az öltözetben mutatkozik, holott maga
táj, amelybe a művész a hölgyalakokat helyezte sem azonos. A vakítóan
fehér ruhába öltöztetett leány egy rom szélén üldögél. A mögötte húzódó
tájba messzebbre ellátunk, s bár az ég felhősebb, mégis derűt sugall.
A meztelen leány talán pont azon a fehér ruhán ül, amely a másik képen a
testet díszítette, óvta, takarta. A test meztelensége ellenére nem túlfűtött
erotikát, inkább tiszta természetességet sugall. Hófehér, feszes bőre édeni
öltözet. Két térde enyhén egymás felé tart. Nem szorosan, de mégis
zártságot hordozva a mozdulatban. Ez a felruházott változaton is így van,
de a ruha redői elfedik ezt a finom mozdulatot. A hangsúlyt osztja meg a
szűz tekintete és teste között.
A meztelen lányka mögött is a táj lankái ismétlődnek ritmusosan, de a rom
kissé nagyobb hangsúlyt kap.
57
Érdekes megjegyezni, hogy a hasonló időben készült Edvard Munch
Pubertás kor című képe is egy meztelen gyermeklánnyal foglalkozik. Ám a
jelentéstartalom merőben más. Míg Puvis de Chavannes a remény
szimbólumává választotta a tiszta érintetlen, a még nem érett nő képét,
addig Munch egy szorongó képi közegbe helyezte műve szereplőjét.
Homályos szobában, az ágy szélén keresztbe tett karral és összeszorított
lábakkal ül a kissé ijedt arcú leány. A kiszolgáltatottság megtestesítőjévé
vált, semmi nemességnek, reményteljes jövőnek itt nyoma sincs.
5. Magdolna (1897):
Puvis de Chavannes Mária Magdolna életének azt a jelenetét
ábrázolt, mikor már elhagyatottan a sivatagban meditatív, önsanyargató
életet élt vezeklésképp. A festményen Magdolna magányos alakját látjuk.
Egy szikla szomszédságában áll, bal kezével a koponya jellegzetes
motívumával. Jobb kezével tartja a ruhaként szolgáló drapériát. A szinte
lehetetlenül hosszú haj egy-egy tincsét ruhájával együtt megemeli. Bal
melle kivillanása utal a bűnös múljára. Bordó lepel takarja a testet, ami
épp csak azt a finom mozdulatot engedi át, ahogy bal lábára helyezve a
testsúlyt kontraposztba merevedik az alak.
Finom, billenő fejtartása adja inkább a réveteg jelleget, semmint az
arc. A szem kissé felfelé néz, de ezt leszámítva az arcizmok szoborszerűen
mozdulatlanok.
58
E művén Puvis de Chavannes nem a precíz, kiegyensúlyozott
kompozícióval mutatja meg a klasszikus nagyoktól hozott tudást, hanem
az alapszínek finom összehangolásával. A haj aranyló sárgája és a
drapéria vöröse finoman, nem rikító kontrasztot adva simul bele a háttér
kék szövetébe.
Nem hordoz olyan intenzív gesztusokat, kifejező mozdulatokat vagy
arcjátékot Puvis de Chavannes Magdolnája, mint például El Grecó drámai
ábrázolása, mégis e kép találóan jellemzi a szent önként vállalt
száműzetésének nehézségét és imákban elmélyülő utolsó éveit.
6-7. Fürdőzők a tengerparton (1879):
A három nőalakot magába foglaló mű ismét szigorúan szerkesztett.
Egyensúlyt sugároz békés szereplőivel. A part és a horizont vízszintesei
szinte harmadolják az amúgy függőleges helyzetű képet. A középső nőalak
bal oldalának sziluettje a kép függőleges középvonalával esik egybe, s
ezzel egy időben e álló figurának a haja és a drapériájának, illetve balra
ejtett csípővonala átlót hoz létre a jobb felső sarokból, balra le. Erre az
átlóra válaszolva a szikla és az elnyúló másik két nőalak felel, ellentétes
erővonalat képezve a mű felületén.
A három nőalak, akár testvérek is lehetnének, igen hasonló a
megjelenésük. A tengerparton egy szikla rejtekében pihennek – vélhetőleg
a fürdőzés után. Mindegyikük testét csak részben takarja a csípőjük köré
lazán odakötött lepel. Ez a részleges takarás inkább még jobban felhívja a
59
figyelmet meztelen szép testükre, sem mint valóban takaró szerepet
nyújtanának. Antik istennőket idéznek megjelenésükkel.
Az álló nőalak érzéki hátát látjuk csak. Kecses kézmozdulattal
egészíti ki a kontraposzt pózát. Ez a kontraposzt koránt sem olyan
statikus, mint az előbbiekben elemzett képen Mária Magdolnáé. Lágy,
kecses mozdulattal ejti le csípőjét, hangsúlyozva elvékonyodó derekát. A
bár izmos kar is finoman nőies. A fésülködést idéző mozdulat valójában
nem tudjuk, mire szolgál. Fésű nincs a leány kezében. Érdekes viszont,
hogy a haj a komponálás érdekében aránytalanul hosszú lett. Ha
elengedné viselője, akkor majdnem bokáig érne.
Bár a helyszín és téma teljesen más, mégis a haj ilyenforma
kitartása és íve, a nőalak háttal fordítása meglepő módon emlékeztethet
Friedrich fésülködő hölgyére.
A baloldalon elnyúló alak szintén kecses, de nem oly érzéki, mint az
előző, szinte Vénusz születését idéző akt. Kicsit nehézkesebben
helyezkedik el, nem oly billenékeny, légies, mint társnője. Bordó
drapériára támaszkodva elmélázik. Jobb felkarján nyugtatja a fejét, kecses
kézfejével elgondolkodást sejtetve hajába túr, vagy épp önismétlődő
mozzanattal haját igazgatja. Arca is elmélázást mutat.
A három figura közt nincs kapcsolat. Mintha mindhárman saját
gondolataikkal lennének elfoglalva. A festő szabad teret enged
találgatásoknak, vajon merre járhatnak e szép leányok gondolatai.
A harmadik lány ugyan, csak részben látható, fejtartásából mégis
kisejlik, hogy ő is másfelé jár gondolataiban.
60
8. A toalett (1883):
Mária Magdolna és a tengerparti fürdőzők után festette meg A
toalett című képét Puvis de Chavannes. Színvilága és a kép
főszereplőjének félig mezítelen alakja rokon az előző nőalakokkal.
Akárcsak az, hogy itt is egy aránytalanul hosszú hajú szépség jelenik
meg, aranyló szőkeséggel. Lehetne akár ő is egy Vénusz, üde szépségével.
Ám őt belső térben látjuk, amint egy szolgálólány fésüli a hosszú tincseket.
A hátteret egyetlen tárgyegyüttes bontja meg: egy asztal
gyümölcskosárral. Ez akár termékenységre is utalhatna.
Tulajdonképpen nem is a fésült leány a kép cselekvője, hanem a
háttérben meghúzódó fésülő, akinek a jelentéktelenségét azzal is
hangsúlyozza az alkotó, hogy a kép szélével belevág a fejébe és a fésülő
karba.
Az előtérben ülő lány elszenvedője a jelenetnek. Kissé görbült háttal,
hátra csukló nyakkal hagyja a művelet végrehajtását. Karjait combjaira
fekteti – nem is igazán tudni, hogy csak nyugtatja kezeit ott, vagy kis súlyt
is helyez rájuk elnehezült felsőtestéből.
Kecses összefonódó kézfejeiből néhány szál virág lóg. Arca
szomorkás. Nyugalmat, belső bánatot vagy mély, messzire szálló
gondolatokat sugall.
A festő a virág és az arc elmélázásával, bánatával enged olyasfajta
következtetésekre, hogy talán kedvesére gondolhat e leány, vagy szerelmi
bánat hajlította meg szép testét.
61
9. Az álom (1883.) (alvó nőalak):
Puvis de Chavannes Az álom című művén vándorlásában megpihenő
nőalak fölé három allegorikus lény repül. Ők szórják az álmot a pihenő
szemére. Angyali alakjuk főleg színeikben légiesek és röppenő ruhájukban.
A kép főszereplője ezzel szemben nagyon is földi és kézzelfoghatónak
tűnik. A tengerparttól nem messze fekvő alak egy eltört száradó fa
tövében húzódik meg. Mellette botra kötözött csomagban a magával
hozott holmija nyugszik. Fekete leplet terített magára, talán a köntösét. A
kép címének sugallatával szemben nem nyugodt mozdulatot látunk az
alvón. Félig ülő pózban helyezkedik el a pihenni kívánó, bal lábát kicsit
felhúzza. Jobb kezével félig könyököl, így ez sem nyugalmat sejtet. Bal
kezével pedig szinte kifejezetten görcsösen szorítja magához takaróját.
Nem tudni, hogy a hideg vagy más ellen próbál védekezni e mozdulattal.
Feje kissé balra billen, szája kissé elnyílik. Már alszik, de nem
nyugodtan.
Nyugtalan kisugárzása e képnek és az alvón kívül megjelenő figurák
Goya Az ész álma szörnyeket szül (1799) és Füssli A rémálom (1782) című
képei jutnak eszembe. Ám nincs teljes hasonlóság, hisz míg Puvis de
Chavannes képén az allagorikus alakok nyugalmat, álmot hoznak, addig a
majd száz évvel korábban keletkezett két művön baljóslatúak a jelenlévő
figurák.
62
10. A galamb (1871.):
Puvis de Chavann munkái közül kettő rendkívül kilóg stílusával.
Párként értelmezhető a két fekete, sziluettszerű nőalak, A galamb és A
ballon című művel főszereplői.
Mindkét alkotás témájában és színvilágában is meglehetősen elüt
Puvis de Chavannes többi alkotásától. Egyik képen sem allegorikus vagy
bibliai alakot elevenít meg, hanem ugyan további jelentéstartalmat
hordozó mégis a hétköznapi életből vett jelenetet láthatunk. Míg A
ballonon katonai tábort láthatunk a nőalak mögött a völgyben, addig a
másikon Párizs látképe szolgál háttérül, felismerhető épületekkel.
A galamb című képen egy háztetőn láthatunk egy postagalamb
útnakindítását. A fekete ruhás hölgy még egy másik madarat tart a jobb
kezében, míg a másikkal az épp elengedett után int. Talán nem is int, csak
még nem eresztette le az elengedés mozdulat után a karját. Ez a mozdulat
határozza meg a távolodó galamb és ruha uszálya közti kapocsként a kép
átlós kompozícióját.
A fiatal hölgy kendővel keretezett arcán nem jelennek meg
érzelmeket sugalló vonások torzulások.
Annak ellenére, hogy a ballon után intő hölgy háttal áll nekünk,
tekinthetjük azonosnak a kézmozdulat által kifejtett gesztust.
63
I.2. A vizsgált gesztusok és megjelenítésük összefüggései
Puvis de Chavannes műveiben nem a kép szoláll a gesztusok
megerősítésére, hanem úgy éri el a művész képeinek szuggesztív hatását,
hogy a az ábrázolt gesztusokat állítja a kép szolgálatába.
A klasszikus példákból merítve építi festményei szerkezetét. A
szerkezetek tökéletes megmunkálásához, kiegyensúlyozásához idomítja az
emberi mozdulatot, de úgy hogy kifejező ereje nem csökken. Egy-egy
figurát leszámítva alakjai patetikussá válnak a finom színhasználattól, és a
higgadt póztól, melybe a művész merevítette. Mind a lábak és karok
nyugodt, kecses kifejezésmódja rávezeti a nézőt, a kép magasabb szférák
felé mutató taralmára.
A kívánt tartalom és a tökéletes képszerkesztés érdekében olyan
irrealitásokkal is élt az alkotó, mint például a haj képtelen
meghosszabbítása.
A művei figurákra szétbontva nem mondhatóak spontánnak,
inkább az előző korokból hozott egyezményesség az uralkodó. Mégis
együttesen olyasfajta újítást mutatnak, pont a klasszikus képalkotás
egyéni értelmezései által, ami feledhetetlenné és örökérvényűvé teszi e
műveket.
64
II. Mellékletek II.1. Az elemzett gesztusok grafikonja
spontaneitás
5
4 1. 2. 3 3. 8., 9. 6. 7. 4. 5. 2 10.
1
1 2 3 4 5 egyezményesség
II.2. Irodalomjegyzék Komlós Aladár – A szimbolizmus, Gondolat Könyvkiadó, Bp. 1977
Képek:A képeket internetes portálokról gyűjtöttem Dr. Szabadi Judit
tanárnő előadásin elhangzottak alapján.
65