Borító

3

Tartalomjegyzék

Elnöki köszöntő 4A Lendület program célja 6Lendület program 2009 8Biológiai tudományok 10Földtudományok 12Matematikai tudományok 14Orvosi tudományok 16Lendület program 2010 18Fizikai tudományok 20Kémiai tudományok 22Gazdaság- és jogtudományok 24Matematikai tudományok 26Orvosi tudományok 28Lendület program 2011 30Biológiai Tudományok 32Fizikai tudományok 34Földtudományok 36Kémiai Tudományok 38Nyelv- és irodalomtudományok 40Orvosi tudományok 29Lendület program 2012 34Biológiai Tudományok 35Filozófia- és történettudományok 39Fizikai tudományok 41Földtudományok 48Gazdaság- és jogtudományok 50Kémiai tudományok 52Matematikai tudományok 55Műszaki tudományok 57Orvosi tudományok 58

4

A tudományos kiválóság nemzetformáló értéke megerősítést, a magyar kutatók életpályája felelős szemléletet kíván. E kettő összekapcsolása többet követel kényszermegoldásoknál, és többet ígér ábrándoknál. A kiváló fiatal magyar kutatók és az általuk vezetett hazai ku-tatócsoportok működése e megfontolásból nyert ígéretes „lendületet”, és hozott valódi sikereket.A Lendület program a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatók hazahívását, illetve a kiemelkedő tehetségű kutatók itthon tartását tűzi ki célul. A legtehetségesebb kutatóknak saját kutatócsoportot, jól felszerelt kutatóhelyet, valamint versenyképes fizetést kínál az Akadémia kutatóintézeteiben, illetve 2011-től hazai egyete-meken is.A rendszerváltozás óta sok fiatal magyar kutató kapott és kap ajánlatot külföldi egyete-mektől, kutatóhelyektől, melyek rendkívül kedvező feltételeket tudnak biztosítani a tudo-mányos munkában való előrehaladáshoz. E feltételeket érthetően sok fiatal kutató fogadta és fogadja el a mai napig. A Lendület program a legkiválóbb magyar tudósokért versengve azt kívánja elősegíteni, hogy közülük minden évben egyre többen döntsenek amellett, hogy külföldről hazatérve hazájukban teljesítik ki kutatói pályájukat, itthon folytatják világszín-vonalú tudományos munkájukat. Az Európában is példaértékű pályázati modellben az aka-démiai kutatóintézetekben eddig 39 (2009-ben öt, 2010-ben és 2011-ben hét-hét, 2012-ben 20), a hazai egyetemeken (2011-ben 9, 2012-ben 17) pedig 26 új kutatócsoport alakult. A programnak köszönhetően mintegy tucatnyi neves kutató települt haza külföldről.A Lendület program eredményessége nemcsak meghirdetőjének, a Magyar Tudományos Akadémiának és nyerteseinek, a kiváló magyar kutatóknak a sikere, hanem a hazai tudomá-nyosság ösztönzője is, hiszen a hazatérő tudósok műhelyformáló kutatómunkájukkal érde-mi szerepet vállalnak a kutatói utánpótlás nevelésében, a tudományos iskolateremtésben.

Elnöki köszöntő

5

A felhívás évről évre szigorú követelményeket ír elő a jelentkezőknek. A kutatócsoport vezetőjének olyan nemzetközileg elismert, az elmúlt években folyamatosan kiemelkedő és növekvő teljesítményt felmutató tudósnak kell lennie, aki az elkövetkező 10-15 évben képes aktív kutatói és kutatásvezetői munkára és jelentős versenypályázati kutatásfinanszírozás megszerzésére. A választott témának a nemzetközi érdeklődés előterében álló, távlatos ku-tatási programnak kell lennie. A sikeres pályázók öt évre kapnak támogatást; az akadémiai kutatóintézetekben az eredményes Lendület-kutatócsoportok támogatása akár már három év után beépülhet az intézet költségvetésébe. A Lendület program tehát egyaránt ösztönzi a kutatókat az itthoni munkára, a kutatóhelyeket pedig arra, hogy megfelelő feltételeket biztosítsanak a legkiválóbbak számára. A modell így válik a tudományos kiválóság és ver-senyképesség valódi megújuló és megújító „lendületévé”.Az üzleti élet képviselői is megértették a kezdeményezés jelentőségét: évről évre felaján-lásokkal járulnak hozzá az egyes kutatási programok megvalósításához, ezzel példázva és erősítve a tudományos mecenatúra létét és szükségességét. Az eddigi szponzorok között olyan neves hazai társaságok szerepelnek, mint a Richter Gedeon NyRt., a TriGranit Fej-lesztési Zrt., a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, az Aquincumi Techno-lógiai Intézet Kft. vagy a Magyar Villamos Művek Zrt.A Lendület program elindítása óta bizonyítja, hogy a kiválóság teremtő erejével és felelős szemlélettel pillanatnyi megoldások helyett megalapozott stratégia, rövid távú kilátások he-lyett valódi jövőkép születik.

Budapest, 2011. október Pálinkás József

„…ábránddal be nem érjük, de sikert óhajtunk” (Széchenyi István)

6

A Lendület program célja

A Lendület program célja az akadémiai intézmények és egyetemi keretek között működő kutatócsoportok dinamikus megújítása nemzetközileg kimagasló teljesítményű kutatók és kiemelkedő fiatal tehetségek külföldről történő hazahívásával, illetve itthon tartásával. A pályázati modell hazai és nemzetközi jelentősége és sikere nemzetközi mércével is megha-tározó és példamutató. A Pálinkás József által indított program hozzájárul a sikeres fiatal kutatók elvándorlásának visszaszorításához, a tehetség-utánpótlás biztosításához, bővíti a kiválóságok előrelépési lehetőségeit, és növeli az akadémiai kutatóintézet-hálózat, illetve az egyetemek versenyképességét.

Az MTA 2009. január 14-én hirdette meg első alkalommal a kimagasló teljesítményű fia-tal kutatók számára létrehozott Lendület programot. Jelenleg 28 kiemelkedő fiatal tudós folytat nemzetközileg is versenyképes kutatást összesen 1 100 millió forintos támogatással. 2009-ben a program elindításakor öt, 2010-ben hét és 2011-ben már 16 új kutatócsoport kezdte meg működését Magyarországon, 2012. július 1-jétől pedig 37 kutatócsoport létesül.

Támogatott kutatók száma az évenként támogatási összeg függvényében, 2009–2012

7

A Lendület pályázatra jelentkezők számának alakulása, 2009–2012

A Lendület program nyertesei tudományterületenként, 2009-2012

8

2009Lendület program

A Lendület program első meghirdetésére 28 pályázat érkezett az Akadémiához. A 11 tagú bírálóbizottság felkért szakemberek véleményeire alapozva választotta ki az öt nyertest, akik 2009 júniusában hivatalosan megkapták az MTA által elkülönített, összesen 240 millió forintnyi támogatást.

A 2009-es év nyertesei között találunk fizikus-csillagászt, biológust, kutatóorvost, agyku-tatót, matematikust. Az ő kutatási eredményeik nyomán nagy lépést tehetünk előre a rák-kutatásban, a bolygórendszerek vizsgálatában, a rezisztens baktériumok megfékezésében, a memóriazavarok és az epilepszia kezelésében, illetve a digitális információk titkosságát, eredetiségét biztosító technikák továbbfejlesztésében.

A Lendület Program 2009 nyerteseinek megoszlása tudományterületenként

9

„A Magyar Tudományos Akadémia számos területen dinamikus lépéseket tesz kutatói intézményrendszerének megújítása érdekében. Csakis így leszünk képesek lendületbe hozni a fiatal tudósokat, lehorgonyozni őket itthon, lehetőséget és perspektívát teremtve a számukra, hogy tehetségüket itthon kamatoztassák.”

Pálinkás József

10

11

2009Biológiai tudmányok

12

A Lendület Program előtt a SOTE-n kutató, ma már az MTA SZBK Enzimológiai Intézetét ve-zető Buday László biológus és kutatócsoportja a sejtek vándorlását vizsgálja az emberek és az em-lősállatok szervezetében. A sejtműködést, részletesebben a sejtosztódást, a sejtmozgást, és a sejtek általános anyagcseréjét az ún. növekedés faktorok irányítják. A növekedési faktorok által használt jelátviteli pályák műkö-dési zavara olyan betegségekhez vezethet, mint például a rákos daganatok, vagy a cukorbetegség. A Lendület Program keretében Buday László és munkacsoportja eddig ismeretlen jelátviteli pályák felderítését tűzte ki célul. A tudósok génhiányos egereket vizsgálnak. Az állatokból eltávolítot-ták a magyar tudósok által felfedezett és elneve-zett HOFI fehérjét, amelynek hatására drámaian csökkent a sejtek mozgási képessége. Vizsgálataik közben jöttek rá arra is, hogy egy ritka, de súlyos betegség, a Frank ter Haar szindróma hátterében

Buday LászlóSzületett: 1963. november 24. Végzettség, tudományos fokozat: 2000: Med. Habil.1998: az MTA doktora1991: a biológiai tudományok kandidátusa1988: általános orvos, Semmelweis Orvostudományi Egyetem

Befogadó intézmény: MTA Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézet Kutatási téma: Állványfehérjék szerepe a jelátvitelben Kutatócsoportjának tagjai: Tantos Ágnes, Tamás Péter, Fekete Anna

13

„Ma a Lendület program az egyetlen hazai forrás, mely a fiata-labb korosztály számára lehetővé teszi a versenyképes kutatást.”

is valószínűleg e sejtmozgás sérülése áll.A kutatók azt is megfigyelték, hogy az ún. HOFI fehérje termeléséért felelős gén nélkül született egér, illetve az említett szindrómában szenvedő emberek kóros elváltozásai nagyon hasonlóak, ugyanazokat a szerveket és szöveteket érintik. A Lendület programnak nagy szerepe volt az in-tézet műszerparkjának modernizálásában is. Az intézmény Magyarországon a maga nemében egyedülálló, hat lézerrel működő, konfokális mik-roszkópot vásárolt, amely nemcsak felnagyítja a sejteket, hanem virtuálisan fel is szeleteli őket. A Lendület program eredményessége nemcsak meghirdetőjének, a Magyar Tudományos Aka-démiának és nyerteseinek, a kiváló magyar kuta-tóknak a sikere, hanem a hazai tudományosság ösztönzője is, hiszen a hazatérő tudósok műhely-formáló kutatómunkájukkal érdemi szerepet vál-lalnak a kutatói utánpótlás nevelésében, a tudo-mányos iskolateremtésben.

Új korszakváltás elindulásának nevezte az MTA SZBK Enzimológiai Intézetének életében Buday László kutatócsoportjának létrehozását és igazgatóként tett első lépéseit Závodszky Péter akadémikus, az MTA Biológiai Tudományok Osztályá-nak elnöke, az intézet korábbi vezetője. A tudós szavai szerint a Lendületes kutató a kutatási módszerek és a téma megközelítése szempontjából is újat hozott. – A tudományos okosság pedig szervező bölcsességgel párosul benne – fogalmazott Závodszky Péter.

14

A gyógyszerhatóanyagok kölcsönhatásai, külö-nösen az antibiotikumok állnak Papp Balázs bi-ológus és csoportja kutatásainak középpontjá-ban. A fiatal tudós a nagy-britanniai University of Manchester-ből jött haza az MTA Szegedi Biológiai Központ Biokémiai Intézetébe, ahol jelenleg a Számítógépes Rendszerbiológiai Cso-portot vezeti. A szegedi kutatók az emberiség kórokozók el-len vívott küzdelmének kiemelkedően fontos eszközeit, az antibiotikumokat vizsgálják. Köz-ismert és aggasztó tény, hogy az antibiotikumok hatása idővel gyengül. Az ellenállóvá vált bakté-riumok csak az USA-ban több tízmilliárd dollár kárt okoznak évente. Papp Balázs és kutatócso-portja egy mesterséges intelligencián alapuló, számítógép-vezérelt eljárást dolgozott ki. Ez a laboratóriumi robot olyan hatóanyag-kombiná-ciókat keres, amelyek egymás hatását erősítik, így harcolva a baktériumok okozta súlyos fer-

Papp BalázsSzületett: 1977. november 4. Végzettség, tudományos fokozat: 2004: PhD, Eötvös Loránd Tudományegyetem2001: biológia–fizika tanár, bio-lógus, Debreceni Egyetem Befogadó intézmény: MTA Szegedi Biológiai Kutatóköz-pont Biokémiai Intézet

Kutatási téma: Automatizált tudáskinyerés és kísérlettervezés a rendszer-bio-lógiában és a gyógyszerfejlesz-tésben Kutatócsoportjának tagjai: Kovács Károly, Szappanos Balázs, Boross Gábor, Abrusán György, Gajinder Pal Singh, Fekete Gergely, Györkei Ádám, Pál Ferenc, Borka Andrásné

15

„A Lendület program hazai viszonylatban kimagasló, de még nemzetközi viszonylatban is jelentős mértékű kutatási támogatást jelent. Ez már valóban lehetővé teszi egy új csoport elindítását.”

tőzések ellen. Papp Balázs és kutatócsoportja nem csupán új antibiotikum koktélokat igyek-szik találni, hanem arra az általános kérdésre is keresik a választ, hogy mely biológiai tényezők határozzák meg az antibiotikumok közötti köl-csönhatásokat. A fiatal tudós már 2009-ben az egyik legrango-sabb tudományos folyóiratban, a Science-ben számolt be kutatócsoportjának eredményeiről. – Megtermékenyítő hatás – így nevezte Papp Balázsnak az MTA SZBK Biokémiai Intézeté-ben végzett munkáját az intézmény igazgatója. Pósfai György szerint az elmúlt időszakban olyan jelentős tudományos műhely jött létre, amely egy év alatt is jelentős eredményeket, pályázati sikereket és tudományos publikáci-ókat tud eredményként felmutatni. – Erről a csoportról a jövőben még sokat fogunk hallani – hangoztatta a munkájával nemzetközi érdek-lődést is kiváltó csapatról Pósfai György.

– Megtermékenyítő hatás – így nevezte Papp Balázsnak az MTA SZBK Biokémi-ai Intézetében végzett munkáját az intézmény igazgatója. Pósfai György szerint az elmúlt időszakban olyan jelentős tudományos műhely jött létre, amely egy év alatt is jelentős eredményeket, pályázati sikereket és tudományos publikációkat tud eredményként felmutatni. – Erről a csoportról a jövőben még sokat fogunk halla-ni – hangoztatta a munkájával nemzetközi érdeklődést is kiváltó csapatról Pósfai György.

16

17

2009Földtudmányok

18

A távoli naprendszerek csillagai kö-rül keringő bolygórendszerek vizs-gálatát tűzte ki célul Kiss László fizi-kus-csillagász, aki hét év ausztráliai tartózkodást követően költözött visz-sza Magyarországra. A University of Sydney, School of Physics-et az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetre cserélő tudós a Len-dület Program egyik nyerteseként 12 fős kutatócsoportot hozott létre az Intézeten belül, és korszerű kutatá-sai témájához öten csatlakoztak már egyéb hazai tudományos műhelyek-ből. A magyar csillagászat legnagyobb kutatócsoportjának egyik fő feladata a 2009 tavaszán pályára állt és az eddi-gi legprecízebb fénymérést lehetővé tevő csillagászati eszköz, a Kepler Űr-

Kiss LászlóSzületett: 1972. augusztus 8. Végzettség, tudományos fokozat: 2007: az MTA doktora2000: PhD, Szegedi Tudo-mányegyetem1996: fizikus, Szegedi Tudo-mányegyetemBefogadó intézmény: MTA CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet

Kutatási téma: Bolygórendszerek fejlődése más csillagok körül Kutatócsoportjának tagjai: Benkő József, Derekas Aliz, Fűrész Gábor, Kővári Zsolt, Mező György, Nuspl János, Regály Zsolt, Sárneczky Krisztián, Simon Attila, Szabó M. Gyula, Szabó Róbert, Vida Krisztián

19

„Számomra a Lendület program legfontosabb eredménye, hogy a kutatócsoportom megalakítása mellett gyümöl-csöző együttműködést építettünk ki a csillagászat vidéki műhelyeivel is, így munkánk komoly hatást gyakorol az egész tudományterület hazai fejlődésére.”

távcső segítségével érkező adatok vizs-gálata. A csillagászok a fényességüket hosszú idő alatt változtató vörös óriás-csillagok fizikai sajátosságait vizsgálják a Kepler segítségével. Az ilyen típusú csillagok rezgéseinek tanulmányozása nem csak saját Napunk későbbi fejlő-dési állapotáról ad képet, de bepillan-tást enged galaxisunk csillagkeletkezé-si folyamataiba is. A Lendületes kutató és csoportja emellett modelleket dol-gozott ki más csillagok körül keringő bolygók, az úgynevezett exobolygók holdjainak modellezésére is. Ugyancsak a csoport megalakulásá-nak és tevékenységének köszönhetően megkezdődött a Piszkéstetői Obszer-vatórium műszereinek felújítása és a kutatási infrastruktúra korszerűsítése.

Egyértelmű sikertörténetnek nevezte az MTA Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete szempontjából Kiss László hazatérését Ábrahám Péter intézetigaz-gató. – Kiss László az intézet egyik motorjává vált – méltatta a fiatal kutató munkáját a csillagász, aki szerint a Lendület programnak és nyertesének köszönhetően olyan modernizációs szakasznak lehetünk szemtanúi az akadémiai intézményben, amely-hez hasonló már évtizedek óta nem volt.

20

21

2009Matematikai tudmányok

22

A digitális adatvédelem és a dokumen-tumok kiszivárogtatása elleni küzde-lem áll annak a kutatásnak a fókuszá-ban, amelyet a kanadai Simon Fraser University-ről hazatért, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutató Intézeté-ben kutatócsoportot alapító Tardos Gábor vezet. A tudósok olyan mód-szer tökéletesítésén dolgoznak, amely-lyel kiszűrhető az a személy, aki ugyan jogosan szerzett meg egy információt, de nem adhatta volna azt tovább. A dokumentumok titkosításában az úgy-nevezett ujjlenyomat kódok segítenek. Tardos Gábor és munkatársai a lehető legrövidebb ilyen kód előállításán, és dokumentumokba rejtésén dolgoz-nak.

Tardos GáborSzületett: 1964. július 11. Végzettség, tudományos fokozat: 2005: az MTA doktora1988: PhD, Eötvös Loránd Tudományegyetem1987: matematikus, Eötvös Loránd TudományegyetemBefogadó intézmény: MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet

Kutatási téma: Kriptológiai kutatások Kutatócsoportjának tagjai: Csirmaz László, Gerbner Dániel, Katona Gyula, Ligeti Péter, Matolcsi Máté, Mérai László, Miklós Dezső, Sali Attila, Simonyi Gábor, Tusnády Gábor, Weiner Mihály

23

„A Lendület program segítségével sikerült pályakez-dő hazai kutatókat bevonnunk nemzetközileg igen jó visszhangot keltő alapkutatásokba, ami megalapozza további sikeres tudományos karrierjüket.”

A csoport másik kutatási területe a ti-tokmegosztás. Az általuk kifejlesztett módszer lehetővé teszi egyebek mel-lett az aláírási jogosultságok rugalmas kezelését, hozzájárulva olyan, ma már mindennaposnak számító tevékenysé-gekhez, mint a biztonságos bankolás vagy az elektronikusan lebonyolított szavazás. A kutatócsoport tagjai a Combinatorics, Probability and Computing című folyóiratban számol-tak be eredményeikről, és most jelenik meg publikációjuk a Journal of Graph Theory szaklapban.

– Tardos Gábor nagy nyereség az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutató Intézete számára – fogalmazott a Lendületes kutató eredményeit értékelve Pálfy Péter Pál akadémikus, igazgató. A matematikus szerint a fiatal kutató és munkatársai olyan területeken, például a kriptográfiában érnek el eredményt, amelyek felé az Intézet is nyitni kíván.

24

25

2009Orvosi tudmányok

26

Az emberi agykéreg olyan, mint egy több milliárd darabból álló kirakós játék. Ennek a rendkívül bonyolult rendszernek a működését vizsgálja az USA-ból, a Department of Anatomy and Neurobiology, University of California-ról a Lendület Program egyik nyerteseként hazatért Szabadics János agykutató.A fiatal tudós az MTA Kísérleti Or-vostudományi Kutatóintézetében alapított kutatócsoportot, amelynek felfedezései hosszú távon hozzájá-rulhatnak az epilepszia gyógyszeres kezeléséhez. A Lendület pályázaton nyertes agykutató és munkatársai új műszereket is beszereztek, amelyek-kel egy korábban megkezdett munkát sikerült befejezniük. A rangos Jour-nal of Neuroscience-ben megjelent

Szabadics János Született: 1977. június 6. Végzettség, tudományos fokozat: 2005: PhD, Szegedi Tudományegyetem 2001: biológus, Szegedi TudományegyetemBefogadó intézmény: MTA Kísérleti Orvostudomá-nyi Kutatóintézet

Kutatási téma: A hosszú távú szinaptikus kapcsolatok kölcsönhatásának és plasztikusságának szerepe a hippocampus működésében Kutatócsoportjának tagjai: Andrási Tibor, Brunner János, Hegedűs Dóra, Neubrandt Máté

27

„A Lendület program elsősorban nagy kutatói szabad-ságot ad: az új és sokrétű módszerek elérhetővé tétele révén tudományos kérdéseink megválaszolása alaposabb és hatékonyabb lesz.”

cikkükben egy különleges sejttípust, a CA3 szemcsesejtet írták le, amelyet akkor találtak meg, amikor az agy egy, a tanulás bizonyos formáiban igen fontos szerepet játszó részét, a hippokampuszt vizsgálták. A kutatók úgy vélik, hogy vizsgálataik hozzájá-rulhatnak az agy működésének ponto-sabb megértéséhez.A világszínvonalú eredmények publi-kálásához a kutatások alapos előkészí-tésére és a kutatási infrastruktúra fej-lesztésére is szükség van. A program második évében a fő hangsúlyt a mű-szaki fejlesztésekre helyezték. Több olyan technikai módszert sajátítottak el és honosítottak meg, amely lehetővé teszi, hogy a világ élvonalába tartozó kutatásokat végezzenek.

– Szabadics János témaválasztásban és módszertanban is újat hozott az MTA Kí-sérleti Orvostudományi Kutatóintézetének – méltatta a fiatal agykutató tevékeny-ségét Freund Tamás, a KOKI igazgatója. Az akadémikus egyedülálló laborered-ményeket technikai bravúrokkal elérő, világszínvonalú munkát végző tudósnak nevezte a Lendületes nyertest. Freund Tamás kitért arra is, hogy Szabadics János már az első évben 260 millió forintnyi szponzori pénzt szerzett pályázaton, így az Intézet fontos műszereket tudott beszerezni.