Latin-Amerika gazdasági áttekintése

27

description

Latin-Amerika gazdasági áttekintése. 2008.09.16. Földrajzi jellemzés. Dél-Amerikához 12 független ország tartozik + 1 külbirtok - PowerPoint PPT Presentation

Transcript of Latin-Amerika gazdasági áttekintése

Page 1: Latin-Amerika gazdasági áttekintése
Page 2: Latin-Amerika gazdasági áttekintése

Latin-Amerika gazdasági áttekintése

2008.09.16.

Page 3: Latin-Amerika gazdasági áttekintése

Földrajzi jellemzés

Dél-Amerikához 12 független ország tartozik + 1 külbirtok

Dél-Amerika területe 17 840 000 km² a Föld felszínének kb. 3,5%-a. 2005-ös adat szerint népessége több mint 371 000 000. Területe alapján a negyedik legnagyobb kontinens (Ázsia, Afrika és Észak-Amerika után), népessége alapján az ötödik (Ázsia, Afrika, Európa és Észak-Amerika után).

Földrajzi értelemben Dél-Amerika az amerikai földrész déli része, délre és keletre a Panama-csatornától, ami kettévágja a Panamai-szorost. Dél- és Észak-Amerikát gyakran egy kontinensként vagy szuperkontinensként tartják számon, egyes régióit pedig szubkontinensként. Geopolitikai ételemben egész Panama – közte a csatornától keletre eső rész is – gyakran Észak-Amerika részének számít.

Page 4: Latin-Amerika gazdasági áttekintése

Dél-Amerika országai

Argentína Bolívia Brazília Chile Ecuador Guyana Kolumbia Paraguay Peru Suriname Uruguay Venezuela

Függő területek Falkland-szigetek

Európai országok dél-amerikai területei

Francia Guyana

Page 5: Latin-Amerika gazdasági áttekintése

Történelem

A spanyol gyarmatok a 19. század első felében, a dél-amerikai függetlenségi háborúk során nyerték el függetlenségüket, de néhány ország csak a 20. században lett független:

Trinidad és Tobago, az Egyesült Királyságtól 1962-ben; Guyana, az Egyesült Királyságtól, 1966-ban; Suriname, holland uralom alól, 1975-ben. Francia Guyana a mai napig (2006) Franciaországhoz tartozik, itt

található az Európai Űrügynökség fő űrrepülőtere, a Centre Spatial Guyanais.

Page 6: Latin-Amerika gazdasági áttekintése

A közelmúlt történelme

A 20. század második felében, a hidegháborúban Dél-Amerika is csatamezővé vált.

Chile kormányát az 1970-es évek elején megdöntötték, az Egyesült Államok Monroe-elvének következményeként.

Peru az 1980-as és 1990-es évek alatt belső zavargásoktól szenvedett Gyakoriak voltak a forradalmak és a katonai diktatúrák

1980-as évektől azonban a kontinens egyre inkább demokratizálódott. A korrupció vádja időnként felmerül, és több ország elnöke is lemondásra kényszerült, de az utódlás rendben ment. Komoly gondot jelent az államadósság.

Page 7: Latin-Amerika gazdasági áttekintése

Rövid gazdasági áttekintés

Az összes dél-amerikai országban gyakran előfordult a nagymértékű infláció, a kamatok magasak, a befektetések aránya alacsony. A kamatok rendszerint duplái az Egyesült Államokban tapasztalhatónak; Venezuelában 22%, Suriname-ban 23% körül. Ez alól a kivétel Chile.

A Dél-amerikai Nemzetek Közössége egy, a tervek szerint majd az egész kontinensre kiterjedő szabad kereskedelmi zóna, ami két korábban létező szabad kereskedelmi szervezet, a Mercosur és az Andok Közösség egyesítésével jött létre.

Dél-Amerikában hatalmas szakadék tátong a gazdagok meg a szegények közt. Venezuelában, Paraguayban, Brazíliában, Bolíviában és több más országban a leggazdagabb 20% birtokolja az ország vagyonának 60%-át, a legszegényebb 20% pedig mindössze az 5%-át. Ez a hatalmas szakadék szemmel látható több dél-amerikai nagyvárosban, ahol a nyomornegyedek a felhőkarcolók és luxusvillák mellett terülnek el. Az utóbbi időben a legtöbb dél-amerikai ország a végsőkig eladósodott.

Page 8: Latin-Amerika gazdasági áttekintése

Bányászat

Dél-Amerika ásványkincsekben igen gazdag földrész. A kitermelés azonban nagyrészt az Amerikai Egyesült Államok monopóliumainak kezében van. A külföldi bányatársaságok működését több országban állami ellenőrzés alá próbálják vonni.

Fő ásványkincsek földrajzi régiók szerint: Kordillerák (Kolumbia, Ecuador): színesércek, nemesfémek Andok (Peru, Chile): rézérc Bolívia: ón Brazil ősmasszívum (Brazília, Venezuela): vasérc Brazília és Suriname: a világ legnagyobb bauxittermelői Venezuela: kőolajtelepek

Page 9: Latin-Amerika gazdasági áttekintése

Argentín Köztársaság

Terület 2 766 890 km2 Népesség 39,9 millió fő Főváros: Buenos Aires Hivatalos nyelv: spanyol Pénznem :argentin peso

Page 10: Latin-Amerika gazdasági áttekintése

Gazdaság

A mezőgazdasági termelés az ország GDP-jének 11%-át adja; legfontosabb termékei a gabonafélék, a különféle gyümölcsök, illetve a

marhahús. Argentína a világ ötödik legnagyobb bortermelője Az ország jelentős kőolaj- és földgázlelőhelyekkel rendelkezik, Mivel

azonban várhatóan néhány éven belül kifogy a készleteiből, az ország energiaválságba kerülhet.

A főbb bányászott termékek közé tartozik az arany, az ezüst, a cink, a magnézium, a réz és az urán.

A GDP közel 40%-át adó feldolgozóiparon belül a jármű- és járműalkatrész-gyártás, a szállítóeszköz-gyártás, a vas és acél szektor, az élelmiszer-feldolgozás, valamint a textilipar a vezető ágazatok

a szolgáltató szektor jelentősége:az energiaszektor, a telekommunikációs ágazat, illetve az idegenforgalmi ágazat .

Page 11: Latin-Amerika gazdasági áttekintése

Gazdasági jellemzés I.

Argentína tagja a WTO-nak, illetve részese a térség 12 országát

tömöríto Latin-amerikai Integrációs Társulásnak (ALADI). Az ország alapító tagja a MERCOSUR-nak (Dél-amerikai Közös Piac:

Argentína, Uruguay, Paraguay, Brazília), amelynek tagjai együttmuködési megállapodást írtak alá az Európai Unióval, a CAN-nal

(Andok Nemzetek Közössége: Bolívia, Ecuador, Kolumbia, Peru,

Venezuela), Mexikóval, Chilével, Indiával és Egyiptommal.

Page 12: Latin-Amerika gazdasági áttekintése

Gazdasági jellemzés II.

A diverzifikált, exportorientált gazdaság 2001–2003 közötti gazdasági és pénzügyi válsága után

látványos eredményeket ért el az utóbbi években. A GDP, az export és az ipari termelés növelése mellett sikerült

az inflációt is viszonylag alacsony szinten tartani és a nemzeti valuta, a peso vásárlóerejét megőrizni.

Az államháztartás mérlege pozitív, nagy erőfeszítéseket tettek a korábban be nem fizetett adók és járulékok behajtására.

A GDP, illetve az ipari termelés növekedése évek óta megközelíti a 10%-ot.

Az infláció 2004 és 2006 között 6–7% körül mozgott, 2006-ban azonban elérte a 10%-ot.

A munkanélküliségi ráta a 2002-ben mért 25%-os mélypontot követően folyamatosan csökken,

2006-ban 10,4%-os volt

Page 13: Latin-Amerika gazdasági áttekintése

Bolíviai Köztársaság

Terület 1 098 580 km2 Népesség 8,9 millió fő Főváros La Paz (névlegesen Sucre) Hivatalos nyelv Spanyol Pénznem Boliviano (BOB)

Page 14: Latin-Amerika gazdasági áttekintése

Gazdasági jellemzés I.

Az ipari termelés 4,3% A munkanélküliségi ráta a városi területeken 8% körül mozgott. Bolívia világgazdasági jelentőségét a bányászat – régebben az

ezüst-, illetve az ónbányászat, jelenleg a földgázkitermelés – adja. Az országban bányásznak még rezet, ólmot, cinket, antimont,

wolframot, bizmutot és kőolajat Az ország lakosságának nagy része a mezőgazdaságból él. Kevés

azonban a mezőgazdasági művelés alatt álló terület, a termelés a szükségletet nem elégíti ki, az élelmiszerek nagy részét importálják

Főbb mezőgazdasági termékei a szójabab, a cukornád, a gyapot, a kávé és a citrusfélék.

Page 15: Latin-Amerika gazdasági áttekintése

Gazdasági jellemzés II.

Dél-Amerika legszegényebb és legfejletlenebb országa az 1980-as évek súlyos gazdasági válság

az 1990-es évek elején biztató növekedésnek indult: a szegénység csökkent, a GDP 4% körüli éves emelkedést produkált

1999-ben újabb visszaesés következett, amelynek elsődleges oka – a globális gazdasági teljesítmény lassulása,– az ország belső politikai problémái, – az emelkedő pénzügyi hiány volt.

Az ország pénzügyi helyzete az utóbbi néhány évben stabilizálódott ugyan, de Bolívia még mindig erősen függés külföldtől

2006-ban a GDP 3,3%-kal emelkedett

Page 16: Latin-Amerika gazdasági áttekintése

Brazil Szövetségi Köztársaság

Terület 8 511 965 km2 Népesség 188,1 millió fő Főváros Brazília Hivatalos nyelv Portugál Pénznem Real (BRL)

Page 17: Latin-Amerika gazdasági áttekintése

Gazdasági jellemzés I.

2006-ban 4%-os növekedés A munkanélküliségi ráta 2001 óta emelkedő tendenciát mutat, 2006-ban 14,6%-

os volt. Az infláció 2006-ban 3% körül alakult, ami jelentős csökkenés A külföldi tőke beáramlása az elmúlt években kissé mérséklődött, de továbbra is

a világ egyik legnagyobb közvetlen működőtőke- befektetési célpontja. gazdaságának közel 40%-át az ipari termelés adja, a mezőgazdaság a GDP

10%-át, a szolgáltatási szektor annak 50%-át termeli. A brazil gazdaság adja a teljes latin-amerikai termelés közel 40%-át.

Brazília a világ legnagyobb kávé-, cukornád- és narancstermelője. Banántermelésben a második, dohánytermelésben a negyedik,

kakaótermelésben az ötödik helyen áll. Nemzetközi viszonylatban Brazília az egyik legnagyobb szója-, marhahús-, valamint csirkehús exportőr.

Az ország fő iparágai a repülőgépipar, a fémipar, az élelmiszeripar, a textilipar és a vegyipar

Page 18: Latin-Amerika gazdasági áttekintése

Gazdasági jellemzés II.

1994-ig Brazília gazdaságát igen magas infláció jellemezte, amely a havi 80%-os mértéket is meghaladta.

Az 1994-ben Reál-tervnek: stabilizálódott a gazdaság:– megfékezték az inflációt– a szegény rétegek életszínvonala is emelkedett.

A brazil gazdaság növekedése 2004-ben érte el az elmúlt években mért legmagasabb szintet (4,9%). A teljesítményt elsősorban a kivitel és a beruházások emelkedése határozta meg

Az ipari termelés növekedése 2005-ben 2,5%-ot, 2006-ban 2,9%

Page 19: Latin-Amerika gazdasági áttekintése

Ecuadori Köztársaság

Terület 256 370 km2 Népesség 13,5 millió fo Főváros Quito Hivatalos nyelv Spanyol Pénznem USA dollár (USD)

Page 20: Latin-Amerika gazdasági áttekintése

Gazdasági jellemzés

1990 végén a kormány egy új, a gazdaság liberalizációját és diverzifikációját célzó gazdaságpolitikát fogadott el, majd 1992-ben elfogadta a Makrogazdasági Stabilizációs Tervet.

1999-es súlyos gazdasági és pénzügyi válsággal érte el csúcspontját. Ecuador történetének legnagyobb gazdasági válságát a tarthatatlan inflációval súlyosbított rendkívül expanzív monetáris politika okozta

2000-ben a hiperinfláció elkerülése és a nemzeti valuta rohamos elértéktelenedésének megszüntetése érdekében az USA-dollárt választották az ország fizetőeszközéül.

Ecuador gazdasága jelenleg egy gyors modernizációs folyamaton megy keresztül. Ezért strukturális, jogi és adminisztratív reformok

a gazdasági nyitás a világpiac felé, növekedjék a termelőtevékenységek hatékonysága, csökkenjen az állami beavatkozás a gazdasági életbe és megerősödjenek a nem hagyományos ágazatok.

Page 21: Latin-Amerika gazdasági áttekintése

Gazdasági jellemzés II.

2006-ban – az előzetes-az ország GDP-je 3,6%-os növekedést ért el Az infláció folyamatos csökkenést mutatva 2006 decemberében 2,8%-ot ért el. A munkanélküliségi ráta csökkenő tendenciát mutat ugyan, de 2006-ban még

mindig 10,6%-ot tett ki.

Az ország gazdasági alapját a mezőgazdasági termelés és a kőolajbányászat képezi. Fő mezőgazdasági terményei közé tartozik

– a kakaó, a kávé, a cukornád, a banán, a rizs, a dohány, a gyapot, a narancs és az ananász.

Erdőgazdaságának kitermelése jórészt exportra kerül (kininkéreg, gumi). Legértékesebb fája a balsafa, amelyet a repülőgépiparban használnak.

Fontosak továbbá réz-, vas- és ólomérc lelőhelyei, illetve vannak szén- és kéntelepei is.

vas- és acélgyártás, a petrolkémiai ipar

Page 22: Latin-Amerika gazdasági áttekintése

Kolumbiai Köztársaság

Terület 1 138 910 km2 Népesség 41,2 millió fő Főváros Bogotá Hivatalos nyelv Spanyol Pénznem Kolumbiai peso (COP)

Page 23: Latin-Amerika gazdasági áttekintése

Gazdasági jellemzés

Az ország legfontosabb agrártermékei a kávé, a vágott virág, a banán, a rizs, a kukorica. Jelentős cukornád- és dohányültetvényei vannak.

az ország területének több mint 60%-a erdő Ásványi kincsekben gazdag, platinalelőhelyeit a

leggazdagabbak között tartják számon, smaragdbányászata világszinten az egyik legjelentősebb. A folyók homokjából nagy mennyiségű aranyat mosnak.

A kitermelt kőolaj jelentos részét exportálják. Az elmúlt évben a Kolumbiába érkezett külföldi befektetések egyharmada – több

mint 500 millió USD – az olajiparba érkezett. Egyes becslések szerint Kolumbia olajkészletei 50 milliárd hordó körül lehetnek.

Page 24: Latin-Amerika gazdasági áttekintése

Gazdasági jellemzés II.

kiegyenlített növekedés Kolumbia gazdasági fejlődésében 1999-ben recesszió

következett, amelyből igen lassan sikerült kilábalnia az országnak. Gazdasági fejlődését továbbra is gátolja a gyenge bel- és külföldi kereslet, a kormány hatalmas költségvetése, valamint a belső fegyveres konfliktusok.

Az előzetes adatok szerint a GDP növekedési üteme 2005 után 2006-ban is meghaladta az 5%-ot. Az infláció évek óta csökken, 2006-ban 4,3%-ot ért el. A munkanélküliségi mutató is javult (2006-ban 11%), de igen

jelentős a feketegazdaságban foglalkoztatottak száma

Page 25: Latin-Amerika gazdasági áttekintése

Venezuelai Bolivár Köztársaság

Terület 916 445 km2 Népesség 25,7 millió fő Főváros Caracas Hivatalos nyelv Spanyol Pénznem Venezuelai bolivár (VEB)

Page 26: Latin-Amerika gazdasági áttekintése

Gazdasági jellemzés

2006-ban 7%-os emelkedést ért el az ipari termelés Az infláció 15,8% volt. A munkanélküliségi ráta a 2005-ös 13%-ról 15%-ra nőtt

Venezuela gazdaságában a kőolajipar a legjelentősebb ágazat, amely a GDP közel 30%-át, az exportbevételek 80%-át adja.

Alapító tagja volt az Olajexportáló Országok Nemzetközi Szervezetének (OPEC).

Venezuela a kőolaj mellett vasércben, gyémántban és bauxitban is igen gazdag.

Mezőgazdaságát kétarcúság jellemzi: míg az élvezeti növényekből (kakaó, dohány, kávé), valamint banánból és cukornádból felesleggel rendelkezik, addig a lakosság élelmiszer-szükségletét nem képes fedezni, így jelentős behozatalra szorul

Page 27: Latin-Amerika gazdasági áttekintése

Gazdasági jellemzés II.

Kőolajtermelésének köszönthetően az 1950-es és 1980-as évek között Venezuela az egyik legerősebb gazdaságú ország volt Dél-Amerikában.

1980-as évek drasztikus olajárcsökkenés következtében az ország gazdasági teljesítménye jelentősen visszaesett. Az 1990-es években az ország ismét kezdett magára találni, 2003-ban azonban talán legkomolyabb gazdasági válságát élte át: a GDP jelentősen csökkent, és a recesszió számos ágazat teljesítményét sújtotta (építőipar, kőolajipar, feldolgozóipar).

Elsősorban a magas olajáraknak köszönhetően 2004–2005-ben az ország GDP-je rekordmértékben emelkedett (18, illetve 11%).

2006-ban kicsit ugyan visszaesett a növekedési ütem, de így is növekszik