LAKÓTELEPEK KÖZTEREI LAKÓTELEPEK KÖZTEREI KÖRNYEZETPSZICHOLÓGIAI KÖRNYEZETPSZICHOLÓGIAI

MEGKÖZELÍTÉSBENMEGKÖZELÍTÉSBEN

Dúll AndreaELTE PPK Kognitív Pszichológia Tanszék

Környezetpszichológiai Műhely

MI A KÖRNYEZETPSZICHOLÓGIA?

KÖRNYEZET-PSZICHOLÓGIA

alaptudomány

alkalmazott tudomány

szemlélet

A KÖRNYEZETPSZICHOLÓGIA NEM IS „LÉLEKTAN”?

Fejlődési lehetőségek: • Általános szemlélet• Önálló, multidiszciplináris paradigma:

EMBER-KÖRNYEZET TUDOMÁNY

LAKÁSFORMÁK ÉS LAKÁSMÓDOK LAKÁSFORMÁK ÉS LAKÁSMÓDOK KÖRNYEZETPSZICHOLÓGIAI KÖRNYEZETPSZICHOLÓGIAI

SZEMPONTJAI SZEMPONTJAI

• családi ház • többlakásos, középmagas házak • lakótelepi magasházak• bérlakások• panel

Nagy kultúrközi különbségek nyugati életforma

„Tiszta” pszichológiai helyzet

HAT ALAPVETŐ „LAKÓHELYI SZÜKSÉGLET” (ZEISEL, 1981)

– biztonságigény– tájékozódási szükséglet – privát szféra igénye – társas interakció szükséglet

– kényelem-igény– identitás-szükséglet

HAT ALAPVETŐ „LAKÓHELYI SZÜKSÉGLET” (ZEISEL, 1981)

• biztonságigény / kötődés• tájékozódási szükséglet /

legibilitás• privát szféra igénye / hozzáférés

az énhez-csoporthoz• társas interakció szükséglet • kényelem-igény / rutinok• identitás-szükséglet

A LAKÓTELEP VÁROSI A LAKÓTELEP VÁROSI PROBLÉMAPROBLÉMA

A város a környezetpszichológiában: ambivalens jelenségek

Ugyanez igaz a lakótelepekre is!

„„MÁR A PROBLÉMÁK PUSZTA SORA IS KÉTELYEKET MÁR A PROBLÉMÁK PUSZTA SORA IS KÉTELYEKET ÉBRESZT…”ÉBRESZT…”

A MENTÁLIS EGÉSZSÉGET BEFOLYÁSOLÓ VÁROSI TÉNYEZŐK (American Psychologist, 1998. jún.)KörnyezetiKörnyezeti LevegőszennyeződésLevegőszennyeződés Populációs sűrűségPopulációs sűrűség

ZajszennyeződésZajszennyeződés Közlekedés Közlekedés nehézségeinehézségei

Mérgek (CO, stb)Mérgek (CO, stb) BalesetekBalesetekVizuális szennyezésVizuális szennyezés TelítődésTelítődésTúlzott ingerlés (túltelítődés)Túlzott ingerlés (túltelítődés) VisszahúzódásVisszahúzódás

Szociológiai, gazdaságiSzociológiai, gazdasági Bűnözés, erőszakBűnözés, erőszak SzegénységSzegénységBandákBandák MunkanélküliségMunkanélküliségVidékről városba áramlásVidékről városba áramlás Alternatív Alternatív

gazdasággazdaság LakásproblémákLakásproblémákIparosodásIparosodás

ZsúfoltságZsúfoltság ModernizációModernizációMarginalizációMarginalizáció Közösség hiányaKözösség hiányaSzegmentalizációSzegmentalizáció Gazdasági Gazdasági

fejlődésfejlődésPszichoszociálisPszichoszociális Társas struktúraTársas struktúra Társas Társas mozgásmozgás

HajléktalanságHajléktalanság Kulturális Kulturális dezintegrációdezintegráció Élet-komplexitásÉlet-komplexitás Kult. Kult. zavar/konfliktuszavar/konfliktus

Család szétesése, válásCsalád szétesése, válás SzekularizációSzekularizációGyors szociális változásokGyors szociális változások Társas stresszTársas stresszAkkulturáció, asszimilációAkkulturáció, asszimiláció MigrációMigráció

PszichológiaiPszichológiai ÉletminőségÉletminőség GyökértelenségGyökértelenségKoherenciaérzékKoherenciaérzék Félelem, Félelem,

szorongásszorongásHatalom(hiány)Hatalom(hiány) IdentitásIdentitásMarginalitás, elidegenedésMarginalitás, elidegenedés Izoláció, Izoláció,

magánymagány

LAKÓHELYI ELÉGEDETTSÉG ÉS LAKÓHELYI ELÉGEDETTSÉG ÉS STRESSZ STRESSZ (Clark és Cadwallader, 1973):(Clark és Cadwallader, 1973):

elégedettség a jelenlegi lakóhellyel - mennyire érhető el az elégedettség

máshol

lakóhelyi stressz

lakóhelyi elégedettség

A LAKÁSBAN ÉLÉS MINT KREATÍV ALKALMAZKODÁSI FOLYAMAT

Festinger (1957) kognitív disszonancia-elmélete • a családok törekvése: a lakóhelyi és a vágyott kép minél

inkább közelítsen egymáshoz • két módon:

– a család megváltoztatja észlelését: hozzáilleszti a lakóhelyzethez; a vágyott kép megváltozik (= passzív alkalmazkodás)

– a család megváltoztatja környezetét; így a lakóhelyzeti kép változtatható (= aktív alkalmazkodás: költözés, lakás szerkezeti átalakítása)Feltétel:

• Feszültség megnövekedett szintje (küszöb)• Környezet kontrollja

Bár a költözés általában kevert forma: a személy egyszerre változtatja meg környezetét és észlelését.

A LAKÓHELYI ELÉGEDETTSÉG ELEMZÉSI ALGORITMUSA

PRUITT IGOE HOUSING PROJECT, ST.LOUIS, MISSOURI

2762 lakás„A Pruitt-Igoe a másodikvilágháború után épült lakótelepek

esszenciája volt, olyasmi, amiről Le Corbusier is csak álmodozott. A széles folyosókat, a háztömbök beosztását Yamakasi a CIAM

útmutatása szerint, úgy tervezte, hogy a lakók közösségi életének teret adjon. Az autós és a gyalogosforgalom szigorúan elkülönült. A

komplexum elnyerte az American Institute of Architects díját.”

19541954 19721972

ST. LOUIS, 1954: PRUITT-IGOE ST. LOUIS, 1954: PRUITT-IGOE LAKÓTELEP LAKÓTELEP

• Eredetileg: 3 emeletes belvárosi házak • Lakótelep: 43 db 14 emeletes ház: kb. 3000

lakásban 12 ezer fő,–Beköltözéskor: ugyanazok az átlagos anyagi

helyzetű és eredetileg szociális kohézióval nem rendelkező fehér lakók!

• A lakások belső tervezésében komolyan figyelembe vették a pszichológiai hatásokat:

• Néhány hónap múlva elszabadult a pokol: –rablások, erőszak, drog, vandalizmus, a

növekvő szemét, a betörések és lakásszétverések, csavargó tinédzserbandák.

• 1960 tájára a lakótelep teljesen lerombolódott, lakossága kicserélődött (afro-amerikaiak)

DICSÉRET A TERVEZŐKNEK

• az egyedi tervezésért

• a lakóegységek közötti "elpocsékolt terek" hiányáért

(Architectural Forum, 1951)

LAKÁSON BELÜLI, PRIVÁT ÉS KÖZÖS LAKÁSON BELÜLI, PRIVÁT ÉS KÖZÖS TEREK MEGKÜLÖNBÖZTETÉSE: „A JÁTÉK TEREK MEGKÜLÖNBÖZTETÉSE: „A JÁTÉK

NEVE: ÁLLJ KI MAGADÉRT!”NEVE: ÁLLJ KI MAGADÉRT!”

Interjúk: mi az, amit szeretnek ezen a lakótelepen?

Kivétel nélkül a magára a családi egységen belüli térre és a kényelemre szűkült le.

A lakók 78%-a elégedett volt a lakással, de csak 49%-uk szeretett ott élni.

TÁRSAS KAPCSOLATOK HIÁNYA:„Önzőek. Nincsenek itt barátaim. Itt nincs ilyen

„gyere igyunk meg egy kávét” barátság vagy valami hasonló. Itt lent ha beteg vagy, csak elmész a kórházba. Itt nincsenek barátok, akik segítenének. Azt hiszem, hogy a szomszédaim nem segítenének, és egyébként sem kérném meg őket erre. Nincsen semmi bajom a szomszédaimmal, mert soha nem megyek hozzájuk. A játék neve: Állj ki magadért!”

„Félpublikus terek és létesítmények megléte nélkül - ahol az informális hálózatok kialakulhatnak - a Pruitt Igoe-ban lakó családok saját lakásuk belső struktúrájában töltötték szabadidejüket, és nem volt meg az a közösségi támogatás, védelem és informális társas szabályozás, melyeket egyébként más alsó- és munkásosztálybeli szomszédi közösségekben megtalálhatunk” (Yancey, 1971)

Vö. Dzsumbuj

Elpocsékolt tér? Védhető Elpocsékolt tér? Védhető tér!tér!

Főleg a hátrányosabb helyzetű rétegek lakóterei:

• fél-privát tér vagy létesítmény, ahol a szomszédi viszonyok kifejlődhetnek:

„ahelyett, hogy az építészek a lakóegységek közötti teret elkerülik, vagy lehető legkisebbre szűkítik, inkább félpublikus tereket és létesítményeket alakítsanak ki … A tervezőknek minimalizálni kell azt a területet, ami senkihez nem tartozik, és maximalizálni azokat, ahol az informális szabályozás létrejöhet” (Yancey, 1971)

DE: A BELSŐ TÉR SEM EGYÉRTELMŰ

Pszichológiai nehézség: „A bérházakban levő lakások az egyes

családok és családtagok egyéniségének kifejezését csak a bútorzat kiválasztása és a lakás belső berendezésének megoldása útján teszik lehetővé, vagyis a lakás predeterminált..., a lakók szabadsága minimumra korlátozódik” (MUSIL, 1971. 181.).

KONFLIKTUSOK OTTHONKONFLIKTUSOK OTTHON

Konfliktusok a lakótérben / a szomszédok Konfliktusok a lakótérben / a szomszédok között:között:„„A szexuális kéjzaj nem ok a kilakoltatásra.” A szexuális kéjzaj nem ok a kilakoltatásra.” (svéd bírósági döntés)(svéd bírósági döntés) „„Mit csinálsz még mindig a fürdőszobában, Mit csinálsz még mindig a fürdőszobában, kifolyatod az összes melegvizet!” kifolyatod az összes melegvizet!”

Ideálisra való vágy: lakóparkok Ideálisra való vágy: lakóparkok Elnevezéseik: residence, palace, kert, parkElnevezéseik: residence, palace, kert, parkZöld Sziget, Zöldváros, Éden villapark, Zöld Sziget, Zöldváros, Éden villapark, Mediterrán lakópark, Barcelona parkMediterrán lakópark, Barcelona park

ÖSSZEGZÉS: PROBLEMATIKUS ÖSSZEGZÉS: PROBLEMATIKUS HATÁSOKHATÁSOK

• Félpublikus terek és létesítmények hiánya• A magánszféra megtartásának nehézsége• Félelem

– lépcsőházak: mintha szinte teljesen szabályozatlan tér lenne:

Bárki beléphet anélkül, hogy belekötnének, mégis privát abból a szempontból, hogy senkit nem tartanak felelősnek a lépcsőházbeli viselkedéséért.

Bandák, tinédzserek privát helye: „Csak annyit kell tenned, hogy kiütöd a villanyt az

alattad és a feletted lévő lépcsőfordulóban, és ha valaki jön, aki mondjuk nem fél a sötéttől, akkor elkezd bukdácsolni, és még időben meghallod, hogy meg tudj pattanni.” (Egy tinédzser)

• Karbantartás hiánya• Ambiens ingerek (szagok!)• Gyerekek felügyelete, stb.

A PRUITT-IGOEvesztének oka: a szociofizikai

környezet feletti kontroll hiánya

LAKÓTELEPEK +/-LAKÓTELEPEK +/-

Negatív:–viszonylag kis alapterület, –kevésbé biztosított a vizuális és az auditoros személyes

tér (privacy)–Mindez túlzsúfoltság érzéshez vezethet, amely a

vizsgálatok szerint az elégedetlenség egyik fő forrása

Pozitív: –intimitás-szabályozási lehetőség (forrás: épületek

építészeti struktúrája)• FESTINGER és mtsai klasszikus kutatás: egyetemi szállás,

17 épület, házaspárok számára erős kapcsolat az építészeti sajátságok és a

barátság/vonzalom között: a kapcsolatok horizontálisan szerveződtek inkább.

–hasonló háttér–városi előnyök közelsége –relatív biztonság tudata

(LAKÓTELEPI) MAGASHÁZAK(LAKÓTELEPI) MAGASHÁZAK

A magasházakról a vélemény ellentmondásos: "a magasban élés érzése, a térrel való közvetlen érintkezés„

"jogunk van a földdel való kapcsolatra".

Vizsgálatok:a magas épületben lakók (vö. horizontális

kapcsolatszerveződés)• kevésbé éreztek biztonságot • szociálisan "túlingereltebbek„: tehát több és

kontrollálhatatlanabb a társas érintkezés • kevésbé törődtek szomszédaikkal • elégedetlenebbek voltak az épülettel• fallikus jelleg (?)

NINCS JÓL DEFINIÁLT PRIVÁT-PUBLIKUS ELKÜLÖNÜLÉS

MENTÁLIS HAJLÉKTALANSÁG (NIIT, 1993) (Identitás?)

ÁLTALÁBAN NÖVELIK A ÁLTALÁBAN NÖVELIK A LAKÓTELEPI LAKÁSSAL VALÓ LAKÓTELEPI LAKÁSSAL VALÓ

ELÉGEDETTSÉGET:ELÉGEDETTSÉGET:

ha a lakás (és belső lakóterei külön-külön is)

• jól elkülönült(ek) • egyénileg azonosítható egység(ek), • ne nézhessen be mindenki, • legyenek jól elhatárolt verandák-balkonok, • és legyen lehetőség a külső/belső terek

perszonalizálására

KONTROLL

HELYIDENTITÁS

HAT ALAPVETŐ „LAKÓHELYI SZÜKSÉGLET” (ZEISEL, 1981)

– biztonságigény! – tájékozódási szükséglet! – privát szféra igénye! – társas interakció szükséglet!

– kényelem-igény!– identitás-szükséglet!

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!