17/12/2012

1

Közgazdasági alapismeretekIntézményiIntézményi közgazdaságtan11. előadás

Csorba László EKF

Közgazdaságtan fogalmaA közgazdaságtan annak tanulmányozásával

foglalkozik, hogy az emberek és a társadalom miként választják meg a szűkösen j grendelkezésre álló, alternatív módon felhasználható erőforrások alkalmazását annak érdekében, hogy különböző árukat termeljenek, és hogy elosszák őket a társadalom különböző tagjai és csoportjai között a folyó vagy a jövőbeni fogyasztás céljára. (Samuelson és Nordhaus, 1990)

Húsvét-szigetekFelfedezés - polinézek: (kb.) 900170 négyzetkilométernyi szárazföldIzolálva más szigetektől AmerikátólIzolálva más szigetektől, Amerikától4 szárazföldi, 26 tengeri madár fészkelő helyeTeljes területe szubtrópusi erdőRossz kikötők, de gazdag tenger, főleg távolabbLegnagyobb népesség (kb. 1500 körül) 15 ezer

fő

Húsvét-szigetek 896-ban Húsvét-szigetek, 1722. Húsvét

17/12/2012

2

Húsvét-szigetek, 1722. HúsvétA szigeten kb. 4 ezren élnekNincs egyetlen fa sem, csak néhány kenujuk maradtFő táplálék: tenyésztett tyúk + patkánySzobrok ledöntve, sok félbehagyva a bányábanNövekvő erőszakAki teheti, elmegy vagy viszik rabszolgának (nem ellenkeznek…)

Kérdéseink:

Miért vágták ki az utolsó fákat a húsvét-szigetekiek? Miért nem irtották ki a patkányokat?Miért nem mentek el akkor, mikor még képesek

lettek volna elmenni, s lett is volna hová???!Nem észlelték a szűk keresztmetszeteket?Nem volt elég tudásuk, hogy új megoldásokat

találjanak ki?Vagy már nem voltak erőforrásaik a megoldások

megvalósításához?

Növekvő relatív költségek és a gazdasági fejlődés

Intézmény struktúra megközelítések

Shmoller : intézmények – sajátos megegyezés„túlélő” erkölcsi keretek, abban foglalnak helyet a rutinokból kialakuló szokások, szokásokhoz kapcsolódnak a szabályok adódnak →jogy j g

Veblen: intézmények – a múlt körülményeit, tapasztalatait tükrözik

1. szint: ösztön, 2. szint: szokások, mint meder, 3. szint: formális intézmények

Menger: természetes: egy egyéni akarat, többiek önként adoptálják, pragmatikus: volt egy közös akarat létrehozására

Intézmény struktúra megközelítések 2. Oliver Williamson:

Intézmény struktúra megközelítések 3. Douglas NorthIntézmények a bizonytalanságot csökkentik

Formális és informális intézmények + Formális, és informális intézmények + kikényszerítő szabályok

Intézmények: játékszabályokA gazdasági szereplők a játékosok

Intézményi változás: relatív árak változásából adódik (más az adu)

17/12/2012

3

Intézmény struktúra megközelítések 3. Douglas North

Intézmény struktúra megközelítések 4. Boettke et Al.

Stratégiák Egyensúly Folyik a

játszma →

Az egyéni játékos

↓

A játéktér

↓

Együttes alakítás

Maga-tartási hitek

A játék endogén szabályai

Intézmények

→

Koordináció

Kényszerít - Képessé

tesz „Összeáll” -

Újra megerősít

Intézmények összesítve:

Intézmények játékszabályok, szereplők a játékosokIntézmények: a szereplői bizonytalanságot Intézmények: a szereplői bizonytalanságot csökkentikIntézmények egy része nagyon lassan változikÚj intézmények annál jobban tapadnak, minél komplexebb az intézményrendszer

De: az intézmények egy része cél,Intézményekhez kapcsolódnak javak

17

Gazdasági szereplő és a bizonytalanság

Kiindulási alap: a szereplő közvetlenül nem tudja valamennyi szükségletét kielégíteni. Okok:

SzűkösségSzereplő nincs összhangban környezetével

Következmény: a szereplő helyzete bizonytalan, fennmaradása kétséges.Megoldási lehetőség: taktikai célszerkezet kialakítása, megvalósítása révén elégíti ki szükségletei jelentékeny részét

18

A bizonytalanság mint „a” motivációs tényező

A szereplő 3 féle szempontból szeretne egyszerre megfelelő állapotban lenni:

Tényleges szükségletek kielégítéseTaktikai célok eredményes megvalósításaKíváncsiság kielégítése

Ezeket a szereplő sokszor nem is képes megkülönböztetni egymástól: a taktikai célok és a kíváncsiság a Lewin-i kvázi-szükségleti kör.Bármelyik nem megfelelő állapota a szereplő bizonytalanságát fokozza.A bizonytalanság csökkentése érdekében a szereplő dönt. Olyan tevékenységet kíván megvalósítani, amely révén kevésbé bizonytalan helyzetbe kerülhet a jövőben.

17/12/2012

4

19

A szereplő bizonytalan helyzete t0-ban

Megfelelőnek ítélt t0-ban

Észlelt helyzet, állapot t0-ban

Szükséglet Taktikai cél Kíváncsiság

20

A szereplői döntés célja tx-ben: a jövőben megfelelő, azaz kevésbé bizonytalan helyzetbe kerülniMotívum

Időt0 t1

Megfelelőnek ítélt tx-ben

Észlelt helyzet, állapot tx-ben

Szükséglet Taktikai cél Kíváncsiság

Alkotmány-problémákAlkotmányossági problémák

Van ahol működőképes az alkotmányVan ahol folyamatos problémák:

Két világháború közötti Európában az országok Két világháború közötti Európában az országok 50%-ban alkotmányos válságJelenleg pl. Venezuela, Peru, Argentína és a legtöbb afrikai állam

Jellemzői:Rendeleti kormányzásÁllamigazgatás nem az alkotmányos kereteknek megfelelően teszi a dolgát

Az alkotmányok létrejötteJellemzően nem külső kényszer alapján, hanem belső fejlődés útjánAz alkotmány a jogrendszer belső Az alkotmány a jogrendszer belső kényszerítő ereje, gyakran tényleges eszközrendszer nélkülA nyugati világ által alkotmánynak tekintett alaptörvény biztosítja:

A politikai és a gazdasági szabadságotAlapvető emberi jogokat

A problémás országok gyakorlata

Folyamatos átalakulásban az alaptörvények isKisajátítás és kizsákmányolás az állam Kisajátítás és kizsákmányolás, az állam célja dominanciájának, tulajdonlásának fenntartásaJogszabályok alkalmazása gyakran személyes kapcsolatok függvényeA gazdasági fejlődés jelentős részben a politikától, az „uralkodótól” függ, nem a piaci viszonyoktólNorth: mindenki volt gyermek, minden országnak voltak ilyen átalakulási gondjai

„Ön-végrehajtó alkotmány” -megközelítés

Játékelméleti keretek: polgárok koordinálják magatartásukat a kormányzat lehetséges jogsértéseivel y g j gszemben.A polgári koordináció nehéz: eltérő helyzetek, érdekek, célok, preferenciákKormányzat tovább nehezít: „oszd meg és uralkodj” elv alkalmazása: vannak kedvezményezettek

17/12/2012

5

A két egyensúly összehasonlítása

Legfelsőbb bíróság létszámának növelése (9→15) F. Roosevelt (2/3-os többségben) 1937: nem sikerült: ellenálltak a polgárok p gés szervezeteikLegfelsőbb bíróság létszámának növelése (5→9) Carlos Menem (1990. Argentína) sikeres: jogsértések növekedése

Szerkezeti megoldások a polgárok koordinációs dilemmájáraKrízis – lehetőség a változtatásokra ← uralkodó meggyengülése ← sokk a rendszerben (forradalmak, háborúk, gazdasági összeomlás,

ő ávezetők halála stb.)Paktum – akkor megfelelő, ha:

Kimunkált és az uralkodó is résztvevőRésztvevők mindegyike előnyösnek véliMinden résztvevő elfogadjaRésztvevők meg tudják védeni a későbbi uralkodó megsértéstől

Első példa: Dicsőséges angol forradalom 1688Uralkodó: II. Károly (1660-1680) – régi rend és új rend átmeneti status quo-ja(Nagy) Polgárság I: tory-k – királypártiak, ( gy) g g y ypelfogadják, hogy a whig-ek jogait a király áthágja

A rossz királyt is el kell viselni, ez a kötelességPolgárság II: whig-ek – ők sem állnak ellen, mert a tory-k sem.

A rossz királynak ellen kell állni, kötelessége jónak lenni

Első példa: Dicsőséges angol forradalom 1688II. Jakab (1680-1688) – abszolutista próbálkozások, ráijesztés a tory-kraÖsszefog a két párt, hogy véget vessenek az g p gy guralkodók folyamatos jogsértéseinekÚj király: Orániai III. VilmosJognyilatkozat (1689) alkotmányos monarchiaAngol Bank megalakulása (1694)Államadósság 5%-ról 40%-ra nőhet a jogbiztonság miatt

Második példa:Az USA alkotmányaKonföderációs cikkelyek megalkotása (1777-1781) hatályos: 1781-1788-igA függetlenség elnyerése után a súlypont az gg g y ypállamokhoz kerül: „uralkodó” korlátozásaA Kongresszus kompetenciája:

Háború és békeDiplomáciaPénzkibocsátásPostaszolgálatVégső fellebbezési fórum

Második példa:Az USA alkotmányaAlkotmány: Konföderációs Cikkelyek helyett, annak hibáit javítva, hiányosságokat pótolvaErősíti a szövetséget, a központi hatalmatg pMár lesz szövetségi végrehajtó hatalom

AdókivetésSzövetségi törvényekKereskedelem szabályozásaSzövetségi választási jog

Jognyilatkozat (kiegészítések) 1791 tagállamok óhajai: pl. fegyverviselési jog

17/12/2012

6

Intézményrendszer, intézményi átalakulás komplex modellje

Kettős elvárás az intézményrendszertől:Legyen stabil. Minél változékonyabb a környezet, annál stabilabb (horgony)y , ( g y)Legyen rugalmas és alkalmazkodó. Minél változékonyabb a környezet, annál inkább alkalmazkodó (Barba család)

Egyszerre a kettő! Nem könnyű – ez a lényeg!

Alapintézmény: T0

Célszerkezet: alapcélok hálószerű kombinációjaAlapszükségletek és kvázi szükségletek Alapszükségletek és kvázi szükségletek által létrehozott cselekvési helyzet kombináció

33

Egyedi „megoldás-intézmény”: T1

Külső, „közösségi” tudás minimális számú alternatívára szűkíti a lehetőségeket. Forrás:

Hasonló helyzetekben szerzett tapasztalatFelfedezés, találmány

34

Közös, „összehangoló-intézmény”: T2

Ha lehetséges a szereplői célok együttes megvalósítása, olyan egyéni cselekvési alternatívák maradnak lehetőségként, gmelyekkel ez kivitelezhető. Forrás:

Többi szereplő, közösség tapasztalata hasonló helyzetekbenFelfedezés, találmány

35

Közös, „rangsoroló-intézmény”: T3

Ha a szereplői célok együttes megvalósítása nem lehetséges, de a közösséget nem kívánják megbontani.g j gAz egyedi célok megvalósíthatósága az általános egyedi képességek függvénye → mindenki a „saját sikerének kovácsa”, egyedi felelősség, nincs áthárítás.

36

Közös, „áthárító-intézmény”: T4Ha a szereplői célok együttes

megvalósítása nem lehetséges, de a közösséget részben meg kell bontani.Az egyedi célok megvalósíthatósága gy g gmár nem csak az egyedi képességek függvénye: a szereplők egymást célzatosan akadályozzák meghatározott mértékig → felelősség részleges áthárítása más szereplőkre.Nem totális élet-halál harc, de „áldozatok nélkül nem megy”.

17/12/2012

7

Intézményi átalakulás a szűkösség fokozódásával egy cselekvési helyzet esetében

Célszerkezet T0 intézmény

T1 „megoldás” intézmény

T2 összehangoló” intézmény

„összehangoló” intézmény

T3 „rangsoroló” intézmény

T4 „áthárító” intézmény

Közösség felbomlása,

osztódása, tagok más közösséghez

csatlakozása

Összes cselekvési helyzet

Taktikai célháló alapintézmény

Megoldások

Összehangolók

Rangsorolók

Áthárítók Exit

39

Közös (külső) intézmények: T2, T3 és T4 összefoglalása

T2

Közösségi kohézió

Csalásmértéke

Együtt-működési szándék

Szűkösség, mint ok

Bizonytalanság mértéke

2összehangoló

T3rangsoroló

T4áthárító

Szűkösség: átváltás (Jan Tinbergen)Növekvő egyedi bizonytalanság vállalása

az össz-bizonytalanság csökkentése érdekében

A feltárt új kombinációk relatív bőséget eredményeznek más cselekvési helyzetek vonatkozásában

Áthárító intézmények: ritkán jön létre új kombináció

Mokyr: makro-találmányok

Piac – verseny - árakAz árak nem közvetítik a valódi szűkösséget, kellenek még más koordinációs mechanizmusok isAz a jó verseny, amelyik gyengébb→ több i á ióinnovációMagára hagyott piacon a szereplők szövetkezésre hajlamosakAz innovációk kellenek, s ehhez verseny kell, de stabilitás is kell, hogy a közösség ne essen szét.

∑ verseny kell, hogy ne legyen túl sok verseny!

Köszönöm a figyelmet!