Kvantummechanika II.„NINCS KIRÁLYI ÚT!” Axiómák A. A Schrödinger-egyenlet B. annak a...

55
Kvantummechanika II. 8. és 9. előadás KVANTUMMECHANIKA „NINCS KIRÁLYI ÚT!”

Transcript of Kvantummechanika II.„NINCS KIRÁLYI ÚT!” Axiómák A. A Schrödinger-egyenlet B. annak a...

Page 1: Kvantummechanika II.„NINCS KIRÁLYI ÚT!” Axiómák A. A Schrödinger-egyenlet B. annak a valószínűségét adja, hogy a pontszerű elektron az helyvektor dV környezetében

Kvantummechanika II.

8. és 9. előadás

KVANTUMMECHANIKA

„NINCS KIRÁLYI ÚT!”

Page 2: Kvantummechanika II.„NINCS KIRÁLYI ÚT!” Axiómák A. A Schrödinger-egyenlet B. annak a valószínűségét adja, hogy a pontszerű elektron az helyvektor dV környezetében

Axiómák

A. A Schrödinger-egyenlet

B. annak a valószínűségét adja, hogy a

pontszerű elektron az helyvektor dV

környezetében megtalálható.

dVtr2

,

C. Az állapotok szuperpozíciójának az elve.

Hullámokra ”működik”…

…és részecskékre?…

Page 3: Kvantummechanika II.„NINCS KIRÁLYI ÚT!” Axiómák A. A Schrödinger-egyenlet B. annak a valószínűségét adja, hogy a pontszerű elektron az helyvektor dV környezetében

Állapotok szuperpozíciója I.

2112 III Inkoherens hullámokra:

Koherens hullámokra: cos2 212112 IIIII

EMH-ra láttuk:21 EEE

2211 cc

C60 molekula

átalgsebesség 200 m/s

rés szélessége 50nmA C60 molekulával végzett

kétréses kísérlet interferencia képe.

Page 4: Kvantummechanika II.„NINCS KIRÁLYI ÚT!” Axiómák A. A Schrödinger-egyenlet B. annak a valószínűségét adja, hogy a pontszerű elektron az helyvektor dV környezetében

Állapotok szuperpozíciója II.

2211 cc

rrrrP2

22112211

2ccccP

21212

22

22

12

1 Re ccccP

21212

2

21

2

1 ccRePcPcP

Interferencia

Page 5: Kvantummechanika II.„NINCS KIRÁLYI ÚT!” Axiómák A. A Schrödinger-egyenlet B. annak a valószínűségét adja, hogy a pontszerű elektron az helyvektor dV környezetében

Állapotok szuperpozíciója III.

Page 6: Kvantummechanika II.„NINCS KIRÁLYI ÚT!” Axiómák A. A Schrödinger-egyenlet B. annak a valószínűségét adja, hogy a pontszerű elektron az helyvektor dV környezetében

A hullámfüggvény matematikai tulajdonságai

xExxVxm

2

2

ExVm

)(2

2

Page 7: Kvantummechanika II.„NINCS KIRÁLYI ÚT!” Axiómák A. A Schrödinger-egyenlet B. annak a valószínűségét adja, hogy a pontszerű elektron az helyvektor dV környezetében

A harmonikus oszcillátor I.A ”kvantummechanika” Max Planck – al kezdődött (1900) hE

Klasszikus harmonikus oszcillátor:

222

2

1

2

1xmxmE

tatx sin)(

tatx cos)(

22

2

1amE

A klasszikus oszcillátor energiája folytonosan változhat!!!

Page 8: Kvantummechanika II.„NINCS KIRÁLYI ÚT!” Axiómák A. A Schrödinger-egyenlet B. annak a valószínűségét adja, hogy a pontszerű elektron az helyvektor dV környezetében

A harmonikus oszcillátor II.

Exmdx

d

m

22

2

22

2

1

2

2

1nESCH

n

nullponti energia=alapállapoti energia

Page 9: Kvantummechanika II.„NINCS KIRÁLYI ÚT!” Axiómák A. A Schrödinger-egyenlet B. annak a valószínűségét adja, hogy a pontszerű elektron az helyvektor dV környezetében

A harmonikus oszcillátor III.

Alkalmazás: molekula rezgés, kristályrács rezgései, stb.

Page 10: Kvantummechanika II.„NINCS KIRÁLYI ÚT!” Axiómák A. A Schrödinger-egyenlet B. annak a valószínűségét adja, hogy a pontszerű elektron az helyvektor dV környezetében

Az egydimenziós potenciáldoboz

V xV x x L

x L

0 0

0 0

ha < é s >

ha

0x ha x < 0 vagy x > L

L

x

2

2

22222

222n

mLm

k

m

pE

2nEE o kxAxAxo sin2

sin

Em

02

2

2k

xxL

nL

xxxP nx

22

sin2

Megtalálási valószínűség:

Page 11: Kvantummechanika II.„NINCS KIRÁLYI ÚT!” Axiómák A. A Schrödinger-egyenlet B. annak a valószínűségét adja, hogy a pontszerű elektron az helyvektor dV környezetében

Miért sárga a sárgarépa?

Karotin molekula hossza kb. 2-3 nm

2nEE on

oo EEEEE 3)14(1221 03Ehv

03Ehc

03E

hc 2

22

2mLEo

nmL 2 eVE 2 nm500

A fehér fényből ezt nyeli el.

Page 12: Kvantummechanika II.„NINCS KIRÁLYI ÚT!” Axiómák A. A Schrödinger-egyenlet B. annak a valószínűségét adja, hogy a pontszerű elektron az helyvektor dV környezetében

3D potenciáldoboz és az állapotok

grafikus ábrázolása I.

E

xyxm

2

2

2

2

2

22

2

z

L

ny

L

nx

L

n

Lzyx zyx

sinsinsin8

,,3

n n nx y z, , , , ,...12 3 222

2

22

2zyx nnn

mLE

a

b

c

2

2

2

2

2

222

2 c

n

b

n

a

n

mE zyx

z

c

ny

b

nx

a

n

abczyx zyx

sinsinsin8

,,

Page 13: Kvantummechanika II.„NINCS KIRÁLYI ÚT!” Axiómák A. A Schrödinger-egyenlet B. annak a valószínűségét adja, hogy a pontszerű elektron az helyvektor dV környezetében

3D potenciáldoboz és az állapotok

grafikus ábrázolása II.

nx ny nz E

1111 1 1 3E0

2112 1 1 6E0

1211 2 1 6E0

1121 1 2 6E0

1221 2 2 9E0

2122 1 2 9E0

2212 2 1 9E0

3113 1 1 11E0

1311 3 1 11E0

1131 1 3 11E0

2222 2 2 12E0 222

zyxo nnnEE

Page 14: Kvantummechanika II.„NINCS KIRÁLYI ÚT!” Axiómák A. A Schrödinger-egyenlet B. annak a valószínűségét adja, hogy a pontszerű elektron az helyvektor dV környezetében

A kétdimenziós elektrongáz

Fizikai Nobel Díj 2010

„ … a kétdimenziós „grafénnel”

kapcsolatos úttörő kísérleti

munkásságukért.”

Andre Geim

1958

Konstantin Novoselov

1974

2

2

2

2

2

222

2 c

n

b

n

a

n

mE zyx

bac , E

Page 15: Kvantummechanika II.„NINCS KIRÁLYI ÚT!” Axiómák A. A Schrödinger-egyenlet B. annak a valószínűségét adja, hogy a pontszerű elektron az helyvektor dV környezetében

A szabadon mozgó elektron hullámfüggvénye

kxAxAx sin2

sin

Dobozba zárt részecske:

Szabad részecske: L

ikxAex ~

)(1 ,~ tkxitiikx AeeAetx

)(2 ,~ tkxitiikx AeeAetx

ikxikxti eeAetxtxtx ,~,~,~21

kxAP 222sin L Értelmezés???

tiextx ,~ 22,~ xtx

Page 16: Kvantummechanika II.„NINCS KIRÁLYI ÚT!” Axiómák A. A Schrödinger-egyenlet B. annak a valószínűségét adja, hogy a pontszerű elektron az helyvektor dV környezetében

Az alagúteffektus I. x dx

x2

01

2

02

x

dxx

)( tkxiAe

)( tkxiBe

)( tkxiCe

2

A

CR

2

A

BT

Page 17: Kvantummechanika II.„NINCS KIRÁLYI ÚT!” Axiómák A. A Schrödinger-egyenlet B. annak a valószínűségét adja, hogy a pontszerű elektron az helyvektor dV környezetében

Az alagúteffektus II.

0E

0E

Hidegemisszió Lézer-indukált ionizáció

Elektromos tér

Page 18: Kvantummechanika II.„NINCS KIRÁLYI ÚT!” Axiómák A. A Schrödinger-egyenlet B. annak a valószínűségét adja, hogy a pontszerű elektron az helyvektor dV környezetében

Az alagúteffektus III.

STM

Leo Esaki (1925-)

Nobel-díj:1973Egyetemi Tanulmányit Tokióban végezte. Doktori

dolgozata a Sony cégnél, 1957-ben folytatott kísérleti

munkájának a feldolgozása és értékelése volt. Ez az

erősen adalékolt germánium p-n átmenetében létrehozott

alagúteffektusról szólt. Ezek az eredmények alapozták

meg az „alagútdióda” létrejöttét.

A megosztott Nobel díjat:

„a félvezetőkben lévő alagút-jelenségekkel

kapcsolatos kísérleti felfedezésekért”kapta 1973-ban.

Partnerei (I.Giaever és B.D.Josephson)a szupravezetőkben zajló alagúteffektusokkal kapcsolatos

kísérleti és elméleti munkát végeztek. Walter Hermann

Schottky

Német kutató fizikus

(1886-1976)

Fém-félvezető dióda

1938

fém fémszigetelőpotenciálgát = szigetelő

Page 19: Kvantummechanika II.„NINCS KIRÁLYI ÚT!” Axiómák A. A Schrödinger-egyenlet B. annak a valószínűségét adja, hogy a pontszerű elektron az helyvektor dV környezetében

A H-atom I.

Kémia 9. oszt.

Page 20: Kvantummechanika II.„NINCS KIRÁLYI ÚT!” Axiómák A. A Schrödinger-egyenlet B. annak a valószínűségét adja, hogy a pontszerű elektron az helyvektor dV környezetében

A H-atom II.

Er

e

m

1

42 0

22

2,,6.13

n

eVEnmln

)1,...(2 ,1 ,0 nl 1 llL

Lz mL lml ,...2 ,1 ,0

21,3,4)( rP

Page 21: Kvantummechanika II.„NINCS KIRÁLYI ÚT!” Axiómák A. A Schrödinger-egyenlet B. annak a valószínűségét adja, hogy a pontszerű elektron az helyvektor dV környezetében

Az elektronspinStern–Gerlach-kísérlet

smlnmln ,,,,,

Page 22: Kvantummechanika II.„NINCS KIRÁLYI ÚT!” Axiómák A. A Schrödinger-egyenlet B. annak a valószínűségét adja, hogy a pontszerű elektron az helyvektor dV környezetében

A Heisenberg-féle határozatlansági reláció

2

px Δx

2

tE

Gerjesztés élettartama → nívó kiszélesedése

Mikroszkóp felbontása:

sin

61.0x

A foton által meglökött elektron

impulzusbizonytalansága:

sinsinh

pp

Csak szemléltetés, nem bizonyítás!!!

Isten nem kockázik…

De igen…!!!

Page 23: Kvantummechanika II.„NINCS KIRÁLYI ÚT!” Axiómák A. A Schrödinger-egyenlet B. annak a valószínűségét adja, hogy a pontszerű elektron az helyvektor dV környezetében

Koherens fény 1.

Napfény:

Na-gőz lámpa:(Spektrál lámpa,

véletlen fázis)

Lézer nyaláb:(monokromatikus és

a fázis rögzített)

Page 24: Kvantummechanika II.„NINCS KIRÁLYI ÚT!” Axiómák A. A Schrödinger-egyenlet B. annak a valószínűségét adja, hogy a pontszerű elektron az helyvektor dV környezetében

Koherens fény 2.

Rögzített fázis!Véletlen fázis!

Discrét spektrum!

1fc

Page 25: Kvantummechanika II.„NINCS KIRÁLYI ÚT!” Axiómák A. A Schrödinger-egyenlet B. annak a valószínűségét adja, hogy a pontszerű elektron az helyvektor dV környezetében

Koherens fény 3. Burkoló függvény: f(t)

t

Int(t)

Δt

Gauss imp.

F(ω)

Δω

ωΔtΔf 1

Lézerimpulzus (”egy lövés”)

cc c

c: fénysebesség

Folytonos spektrum

Page 26: Kvantummechanika II.„NINCS KIRÁLYI ÚT!” Axiómák A. A Schrödinger-egyenlet B. annak a valószínűségét adja, hogy a pontszerű elektron az helyvektor dV környezetében

The light absorption and emission, the two-lewel system

Bohr-model:

absorption emission

In the process of spontaneous

emission an electron

"spontaneously” (i.e. without

any outside influence) decays

from a higher energy level

to a lower one.

Absorption is the process

by which a photon is absorbed

by the atom, causing an

electron to jump from a lower

energy level to a higher one.

Page 27: Kvantummechanika II.„NINCS KIRÁLYI ÚT!” Axiómák A. A Schrödinger-egyenlet B. annak a valószínűségét adja, hogy a pontszerű elektron az helyvektor dV környezetében

The distribution of energy

An example:

It is admitted, that the temperature of the air is constant. Let’s determine the

density of particles as a function of altitude!

P(h)

P(h+h)

hh

h+h

Let’s consider a thin air layer with top and bottom

area of A and thickness of h. The net force by

the pressure: )( )()( hhPhPAF

The air layer is in equilibrium, because:

)( hmgnAF

Where m is the mass of a molecule and n is the

density of particles. It comes from (+) and (++),

(and we can use the ideal gas law, too: P=nkT):

nkT

mg

dh

dn

The solution: kTmghoenn /

The general form:

kTEo

potenn/

Page 28: Kvantummechanika II.„NINCS KIRÁLYI ÚT!” Axiómák A. A Schrödinger-egyenlet B. annak a valószínűségét adja, hogy a pontszerű elektron az helyvektor dV környezetében

The black-body radiation III.

1D resonator:

(Lecture 3.)

2D resonator:

tkxEtxE cossin2, 0

... 3, 2, 1,n where a

πnk

x

y

yn

bsinxn

acosE2y,xE yx0x

a

b

yn

bcosxn

asinE2y,xE yx0y

a

b

and b

πnk

a

πnk yyxx

mirrors

... 3, 2, 1,n and n whereb

n

a

n yx2

2y

2

2x k

22 yx kkk 3D resonator:

2

2z

2

2y

2

2x

c

n

b

n

a

n k

... 3, 2, 1,n,n ,n where zyx

Page 29: Kvantummechanika II.„NINCS KIRÁLYI ÚT!” Axiómák A. A Schrödinger-egyenlet B. annak a valószínűségét adja, hogy a pontszerű elektron az helyvektor dV környezetében

The black-body radiation IV.

2

2z

2

2y

2

2x

c

n

b

n

a

n k

a=b=c

2z

2y

2x nnn

ak

2z

2y

2x nnn n

Degree of freedom:

na

k

cc

kcn

a

2

c

an

2

3

333

3

82

3

4

8

1

c

anVn

dcV

dn

olume3

28

equipartition

theorem

kTcd

dE

3

28

continuous variable !!!

1 n

polarization statesEquipartition theorem:

½kT (energy/degree of freedom)

(++)

Page 30: Kvantummechanika II.„NINCS KIRÁLYI ÚT!” Axiómák A. A Schrödinger-egyenlet B. annak a valószínűségét adja, hogy a pontszerű elektron az helyvektor dV környezetében

kTcd

dE

3

28

The black-body radiation V.

Rayleigh-Jeans law:

?

hE

Solution (1900):

Max Planck

(Nobel-prize, 1918)

, ..., , nnhEn 321

The energy of a mode with

frequency :

The energy-distribution :

1exp

3

Tk

h

hAg

B

The respective

definite unit, , of

energy should be

proportional to the

respective

characteristic

oscillation frequency

of the hypothetical

oscillator ( =h ).

The energy of a

mode is quantized!!

Page 31: Kvantummechanika II.„NINCS KIRÁLYI ÚT!” Axiómák A. A Schrödinger-egyenlet B. annak a valószínűségét adja, hogy a pontszerű elektron az helyvektor dV környezetében

The black-body radiation VI.

N

E

N1

N2

E1

E2

kT

EE

eN

N12

1

2

We have seen:

(lecture 2.)

kT

EE

eNN

NN12

/

/

1

2

Probability of occupation (of energy

level): P2=N2/N & P1=N1/N & (N1+N2=N)

Let’s admit, that the energy of an EMW mode:

3,... 2, 1,n : where)( onE

The average energy of an EMW mode:

n

nkT

EE

j

i pep

pji

1 & More levels:

n

kTn-

n

kTn-

o

n

kT-

n

kT-

n

e

e

e

e

)(o

o

n

n

n

kT-

n

kTn-

e1

1e

o

o

Geometric progression:

Page 32: Kvantummechanika II.„NINCS KIRÁLYI ÚT!” Axiómák A. A Schrödinger-egyenlet B. annak a valószínűségét adja, hogy a pontszerű elektron az helyvektor dV környezetében

The black-body radiation VII.

2

kT-

kT-

n

kTn-

n

kTn-

o

e-1

ee

)/1(e

o

ooo

o

kTd

dn

1e

)(kT

o

o

kT

ooo

o

1e

lim)(limkT00

(++: unit volume)kTcd

dE

3

28

classical physics

Quantum physics: hkT o & )(

Vd

ce

hdE

KTh 3

28

1

Max Planck did not speak about

quantized photon energy!!! Einstein did!!!

Stefan–Boltzmann law Wien's law

Page 33: Kvantummechanika II.„NINCS KIRÁLYI ÚT!” Axiómák A. A Schrödinger-egyenlet B. annak a valószínűségét adja, hogy a pontszerű elektron az helyvektor dV környezetében

A lézer: kétnívós rendszer

N1

N2

EE

abszorpció

N1

N2

spontán emisszió

N1

N2

E

indukált emisszió

dtNgBdN 11212 dtNANd 22121 dtNgBNd 22121

Termikus egyensúly: 212112 NdNddN

1exp

3

Tk

h

hAg

B

3

3

12

21

c

h

B

A

2112 BB

Nagy energiájú fotonok esetén a

spontán emisszió dominál!

kT

h

eN

N

1

2

Einstein együtthatók:

Indukált emisszió: 1917

Einstein

211221 ,, BBALehetetlen lézert

építeni?

112

21 gB

A

Page 34: Kvantummechanika II.„NINCS KIRÁLYI ÚT!” Axiómák A. A Schrödinger-egyenlet B. annak a valószínűségét adja, hogy a pontszerű elektron az helyvektor dV környezetében

The maser

Maser: Microwave Amplification by Stimulated Emission of Radiation

H-maser:frequency = 1,420,405,752 Hz

112

21 gB

A

kT

h

gB

A

12

21

Maser oscillations rely on the stimulated

emission between two hyperfine energy levels

of atomic hydrogen. The hydrogen maser

which is currently used as an atomic frequency

standard. (The first ammonia maser: 1953.)

N

E

N1

N2

E1

E2

kT

EE

eN

N12

1

2

The probability of stimulated emission is greater

than the probability of spontaneous emission.

Page 35: Kvantummechanika II.„NINCS KIRÁLYI ÚT!” Axiómák A. A Schrödinger-egyenlet B. annak a valószínűségét adja, hogy a pontszerű elektron az helyvektor dV környezetében

The ammonia (NH3) maser 1.

(The first ammonia maser was demonstrated in 1953.)

p

p

p

The electric dipole moment of the ammonia molecule:

Page 36: Kvantummechanika II.„NINCS KIRÁLYI ÚT!” Axiómák A. A Schrödinger-egyenlet B. annak a valószínűségét adja, hogy a pontszerű elektron az helyvektor dV környezetében

The ammonia (NH3) maser 2.

pEsindqEsinM EpM

Electric dipole moment:

qp +q -q

Couple of forces acting on the electric dipole moment

in uniform electric field:

The torque of F1 and F2 (couple of forces) acting on the electric dipole moment:

Page 37: Kvantummechanika II.„NINCS KIRÁLYI ÚT!” Axiómák A. A Schrödinger-egyenlet B. annak a valószínűségét adja, hogy a pontszerű elektron az helyvektor dV környezetében

The ammonia (NH3) maser 3.

The work done on the electric dipole moment as it was rotated at the angle of φ from

the equilibrium position:

dM0

)(WGeneral formula:

)cos1(cossinW 0

0

pEEpdEp

The work done (on the dipole moment) is the change in potential energy of the

electric dipole moment. The zero point of the potential energy can be chosen

arbitrary, so the potential energy of an electric dipole moment in uniform electric

field can be given by the following formula:

EpU

(scalar product!)

Page 38: Kvantummechanika II.„NINCS KIRÁLYI ÚT!” Axiómák A. A Schrödinger-egyenlet B. annak a valószínűségét adja, hogy a pontszerű elektron az helyvektor dV környezetében

The ammonia (NH3) maser 4.

p

p

E

Electric field

E

N1E1

E

N2E2

absorption

emission

Page 39: Kvantummechanika II.„NINCS KIRÁLYI ÚT!” Axiómák A. A Schrödinger-egyenlet B. annak a valószínűségét adja, hogy a pontszerű elektron az helyvektor dV környezetében

The reflection of electromagnetic wave

x

y

z

1E

2E

netE

???

conductor

plate

The electric field inside of the conductor is zero (the volume net charge is zero).

Boundary cond.:

tt EE 21

tE1

tE2

The reflected wave has a phase-shift of rad.

Page 40: Kvantummechanika II.„NINCS KIRÁLYI ÚT!” Axiómák A. A Schrödinger-egyenlet B. annak a valószínűségét adja, hogy a pontszerű elektron az helyvektor dV környezetében

The resonator (of electromagnetic wave)

Two electromagnetic waves are traveling to the opposite direction:

Boundary conditions: E(x=0)=0 és E(x=L)=0

x

Linear superposition of waves: standing wave

tkxEkxtEkxtE cossin2sinsin 000

... 3, 2, 1,n where a

πnk

mirrorsThe fundamental mode:

L

ccfL

2 and 2 11

The n-th (harmonic wavelength and frequency) mode:

12

and 2

nfL

cn

cf

n

L

nnn

f

IL

cf

2

Page 41: Kvantummechanika II.„NINCS KIRÁLYI ÚT!” Axiómák A. A Schrödinger-egyenlet B. annak a valószínűségét adja, hogy a pontszerű elektron az helyvektor dV környezetében

The laser 1.

Laser: Light Amplification by Stimulated Emission of Radiation

112

21 gB

A

kT

h

gB

A

12

21

N

E

N1

N2

E1

E2

kT

EE

eN

N12

1

2

We have seen:

dtNgBdN 11212

dtNgBNd 22121

Absorption:

Stimulated emission:

The conditions of the light amplification by stimulated emission:

1. Population inversion: 12 NN 2. Three (or more) level system:

E1

E3

E2

Page 42: Kvantummechanika II.„NINCS KIRÁLYI ÚT!” Axiómák A. A Schrödinger-egyenlet B. annak a valószínűségét adja, hogy a pontszerű elektron az helyvektor dV környezetében

The laser 2. The detailed investigation has shown, that in

the stimulated emission the induced photon

has the same frequency and phase as the

incident photon.

The population inversion is required for laser

operation, but it cannot be achieved by the

group of atoms with two energy-levels when

they are in thermal equilibrium.

To achieve non-equilibrium conditions, an

indirect method of populating the excited

state must be used.

The solution:

32

243 ,

(three level system)

(four level system)

Lifetime of the atom on energy level(s) E2, E3 and E4: 432 ,,

laserpump hh

Page 43: Kvantummechanika II.„NINCS KIRÁLYI ÚT!” Axiómák A. A Schrödinger-egyenlet B. annak a valószínűségét adja, hogy a pontszerű elektron az helyvektor dV környezetében

The laser 3.

Optical cavities are surrounding

the gain medium and providing

feedback of the laser light.

Light confined in the (stable) cavity

reflect multiple times producing

standing waves for certain

resonance frequencies.

Page 44: Kvantummechanika II.„NINCS KIRÁLYI ÚT!” Axiómák A. A Schrödinger-egyenlet B. annak a valószínűségét adja, hogy a pontszerű elektron az helyvektor dV környezetében

The laser 4.

”The Nobel Prize for physics is in

1964. given for the invention of the

maser and the laser. Maser stands

for microwave amplification by

stimulated emission of radiation,

and the word laser is obtained

by replacing microwave by light.”

(The Nobel-prize winners: N. G. Basov,

A. Prokhorov, C. H. Townes)The energy level system of ruby

Page 45: Kvantummechanika II.„NINCS KIRÁLYI ÚT!” Axiómák A. A Schrödinger-egyenlet B. annak a valószínűségét adja, hogy a pontszerű elektron az helyvektor dV környezetében

Holography 1.

1st step: Exposition*or

*roro EEEEIII

Interference pattern (on holoplate):

Holography: lensless photography

2nd step: developement

(chemical process)

y)I(x,thy)h(x, o

The transmission of the hologram:

Ref: reference beam

(plane wave of spherical wave)

Obj: object wave

(reflected from the 3D object)

Hologram:

the recorded

interference

pattern

Page 46: Kvantummechanika II.„NINCS KIRÁLYI ÚT!” Axiómák A. A Schrödinger-egyenlet B. annak a valószínűségét adja, hogy a pontszerű elektron az helyvektor dV környezetében

Holography 2.

Object wave!!!y)I(x,thy)h(x, o

Amplitude transmission:

Reconstruction:

*o

2r

2

rororror EEEE)It(IEEhhE

Off axis holography:

Real, virtual, undiffracted waves

are spatially separated

*or

*roro EEEEIII

Interference pattern (on holoplate):

3rd step: Reconstruction

Real image

Virtual image

Page 47: Kvantummechanika II.„NINCS KIRÁLYI ÚT!” Axiómák A. A Schrödinger-egyenlet B. annak a valószínűségét adja, hogy a pontszerű elektron az helyvektor dV környezetében

+ =

CameraChip

type

Number of

pixels

Pixel size

[m2]

Frames per

second

Dynamic

range

max for

=633nm

Roper Sci.

MegaPlus 1.4iFT

1017*

10356.8 * 6.8 6.9 8 bit 2.7°

Roper Sci.

Megaplus 16.8iFT

4096*

40969 * 9 0.47 8 bit 2.0°

Roper Sci.

Megaplus ES 1.0IT

1008*

10189 * 9 30 8 or 10 bit 2.0°

Roper Sci.

Megaplus 4.0IT

2048*

20487.4 * 7.4 30 8 or 12 bit 2.45°

Hamamatsu

C8484-01PSI

1344*

10246.45 * 6.45 8.3 12 bit 2.81°

Duncan

DT1100PS

1392*

10404.65 * 4.65 12 8 or 12 bit 3.9°

FT: full frame: interline transfer, PSI: progressive scan interline, PS: progressive scan

The resolution of a holographic plate: 5000 lines/mm

Holography 3. Digital holography 1.

Page 48: Kvantummechanika II.„NINCS KIRÁLYI ÚT!” Axiómák A. A Schrödinger-egyenlet B. annak a valószínűségét adja, hogy a pontszerű elektron az helyvektor dV környezetében

”In-line” arrangement

Digital holography 2.

3D shape measurement:

Holography 4.

Page 49: Kvantummechanika II.„NINCS KIRÁLYI ÚT!” Axiómák A. A Schrödinger-egyenlet B. annak a valószínűségét adja, hogy a pontszerű elektron az helyvektor dV környezetében

Digital holography 3.Holography 5.

Gábor Dénes (Dennis Gabor): a Hungarian electrical engineer and

physicist, he invented the holography.

He received the 1971 Nobel Prize in Physics.

Page 50: Kvantummechanika II.„NINCS KIRÁLYI ÚT!” Axiómák A. A Schrödinger-egyenlet B. annak a valószínűségét adja, hogy a pontszerű elektron az helyvektor dV környezetében

Digital holography 4.Holography 6.

A computer-generated hologram:

Page 51: Kvantummechanika II.„NINCS KIRÁLYI ÚT!” Axiómák A. A Schrödinger-egyenlet B. annak a valószínűségét adja, hogy a pontszerű elektron az helyvektor dV környezetében

Holography 7.

X-ray, neutron, electron holography

Source: an atom

Source: atom

Reference wave: primary wave

(the original wave)

Object wave: secondary waves

scattered from the neighbor atomsComputer generated reconstruction

Page 52: Kvantummechanika II.„NINCS KIRÁLYI ÚT!” Axiómák A. A Schrödinger-egyenlet B. annak a valószínűségét adja, hogy a pontszerű elektron az helyvektor dV környezetében

Az első lézer

Első lézer: 1960

gáz-lézer

félvezető-lézer

szilárdtest-lézer

Lézerintenzitás:

1960: 1010 W/cm2

1980: 1015 W/cm2

2000: 1020 W/cm2

2015: ELI 1025 W/cm2

Legrövidebb

impulzus: 5fs

attoszekundumos imp.

Page 53: Kvantummechanika II.„NINCS KIRÁLYI ÚT!” Axiómák A. A Schrödinger-egyenlet B. annak a valószínűségét adja, hogy a pontszerű elektron az helyvektor dV környezetében

A kvantumradír

D1

D2

P1

P2

D1

D2

D1

D2

P1

P2

Page 54: Kvantummechanika II.„NINCS KIRÁLYI ÚT!” Axiómák A. A Schrödinger-egyenlet B. annak a valószínűségét adja, hogy a pontszerű elektron az helyvektor dV környezetében

D1

D2

P1

P2

Lézer

polarizátorok

tükör

tükörB.S.

B.S.

Detektorok

B.S.: nyalábosztó (beam splitter)

o45

o45

Page 55: Kvantummechanika II.„NINCS KIRÁLYI ÚT!” Axiómák A. A Schrödinger-egyenlet B. annak a valószínűségét adja, hogy a pontszerű elektron az helyvektor dV környezetében

LézerB.S.

tükör

B.S.

Polarizáció-beállító

(polarizáció-sík forgató)nyalábtágító

Lézer-tápegység