1 2 KULTÚRA 1 9 9 7 . á p rilis 2 4 . , c s ü tö r tö k

H á r o m n y e lv űf ő i s k o laSzatmárnémeti (S. L.) —A kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem kihelyezett tago­zataként ősztől háromnyel­vű — román, magyar, né­met — közigazgatási főis­kolai kar kezdi meg műkö­dését Szatmárnémetiben. Létesítését a polgármesteri hivatal és a megyei önkor­mányzat kezdeményezte, tekintettel az adminisztráci­óban jártas szakemberek hi­ányára. Hogy miért három­nyelvűre? Azért, mert a me­gye lakossága ezt a három nyelvet beszéli.

Első hallásra, olvasásra nem is gondolnánk: az új kar beindításában döntő szerepe van a kormányzati pozícióba jutott RMDSZ- nek. Az önálló erdélyi ma­gyar egyetemi oktatás meg­

valósításában ez is egy lé­pés. Igaz, piciny lépés, alig visz közelebb a célhoz, de más, ősztől induló főiskolai karok magyar csoportjaival — mint a marketing, infor­matika vagy turisztika — már valami.

Számunkra most a jo­gi garancia megteremté­se mindennél fontosabb. Vagyis a román parlament­ben úgy igazítsák ki a tan­ügyi törvényt, hogy az ga­rantálja az anyanyelvi okta­tást minden szinten és min­den területen — beleértve a szakoktatást is — és tétele­sen mondja ki: jogunk van az önálló magyar egyetem­hez. Az már nem annyira lényeges, hogy Bolyainak, Báthorynak vagy Bethlen Gábor egyetemnek hívják.

A Bessenyei......György Irodalmi és Mű­velődési Társaság ma dél­előtt 11 órakor rövid meg­emlékezés keretében ko­szorút helyez el a 250 éve született Bessenyei György sírjánál a nyíregyházi köz­temetőben. Délután — 16 órától — társasági rendez­vény lesz az Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium­ban. A téma: Vietórisz Jó­zsef élete és pályája. (KM)

Nyírbátorban......az Alkotóház Galériájá­ban ma 15 órakor nyitják meg a millecentenárium tiszteletére kiírt pályázat anyagából rendezett kiállí­tást. Az ünnepélyes esemé­nyen adják át az egyes kate­góriákban elnyert pályadí­jakat is. (KM)

A Magyar Nyelv......Hete záró rendezvényét tartják április 25-én, délután fél kettőtől Nyíregyházán a Zrínyi Ilona Gimnázium kollégiuma előadójában. Az érdeklődők Dr. Balázs Gé­za kandidátus, egyetemi do­cens (ELTE, Budapest) 13 + 1 kérdés a magyar nyelvi kultúráról című előadását hallgathatják meg. (KM)

A mi Velencénk......címmel nyílik ma 12 óra­kor kiállítás a nyíregyházi Művészeti Szakközépisko­la Csontváry Kamaragaléri­ájában. A tárlaton az intéz­mény díszlet-jelmezterve­ző, bőrműves, képgrafika és gobelin szakos tanulói teszik közszemlére egy ta­nulmányút emlékei által ih­letett alkotásaikat. (KM)

Elet-aforizmákNyíregyháza (KM — B. I.)— Ismeretes, hogy a ma­gyar könyvkiadást válságba sodorta az állami kiadók megszüntetett monopóliu­ma. Azóta bárki alapíthat könyvkiadót. Fontos, hogy a működőképes műhelyek között a vidéki kiadók is biztosítsák a helyüket. Kü­lön öröm, ha egy szabolcsi kiadó az irodalom mecéná­sa is egyben.

Ördögh János, a nyíregy­házi Grafit Nyomda ügyve­zetője néhány évvel ezelőtt vállalta, hogy minden év­ben támogatásként megje­lentet egy olyan irodal­mi kiadványt, amelynek a szerzője, vagy szerzői me­gyénkben élnek. Két évvel ezelőtt Jánosi Zoltán A zu­hanás káprázata című köny­ve, tavaly Ki vált meg min­ket? címmel a szabolcs- szatmár-beregi költők anto­lógiája látott napvilágot.

Az idén igazi irodalmi

csemege, aforizmákat tar­talmazó kiadvány került ki az irodalombarát nyomdá­ból. Nagy István Attila Összezárt szárnyak című kötete ugyanis „csak” afo­rizmákat tartalmaz. Ahogy a szerző fogalmazza: „Itt- ott bölcsesség is szorult beléjük, de csupán csak annyi, mint mindnyájunk­ba, akik ebben a tér-idő ká­oszban megéltük az elmúlt évtizedeket, s azt hisszük gyenge perceinkben, hogy eddig sem éltünk hiába. Marad utánunk valami: egy csöndes sóhaj, vagy néhány verssor, amellyel nekife­szülünk a ránkomló fal­nak”. És hogy miről szól a mintegy 150 sóhaj, aforiz­ma? Hitről, gyűlöletről, szerelemről, közönyről, életről, halálról. Tűnődve, lassan szabad olvasgatni őket, ahogyan odahaza, va­sárnap délután csöndes mé­labúval a kávét ízlelgetjük.

Szó — rácsok mögülBudapest (MTI) — Iroda­lom és művészet a rácsok mögött címmel tart irodal­mi estet az 1945-1956 Kö­zötti Magyar Politikai El­ítéltek Közössége, szomba­ton, 18 órakor az MVSZ Magyarok Házában (Bp. V. kerület, Semmelweis utca

1-3). A előadáson váloga­tás hangzik el tizenhat, 1945-1956 között politikai okokból bebörtönzött író és költő — többek között Fa­lud y György, Tollas Tibor, Határ Győző, Tóth Bálint, Géreez Attila és Kárpáti Kamii — műveiből.

Durungláb és HasfejdugElőnyben a kosárfejűek • Óriássá növelt szereplők • A legfontosabb — a látvány

Je lene t a Gulliver nyíregyházi előadásából Harasztosi Pál felvétele

Sz. Kántor Éva

Nyíregyháza — „Ha nem vé­letlen, hogy a Robinson gyermekkönyv lett: valósá­gos gúnyos végzet, hogy a Gulliver az lett” — írta Ba­bits Mihály. S valóban, Swift Gulliverje egyáltalán nem a kicsinyek számára készült.

Máig sok vonatkozásában ér­vényes társadalomkritikát ad a XVIII. század legnagyobb író­jának tartott szerző. Szerb An­tal szerint olvasása közben az ember mélyen szégyelli, hogy ember. Ebből a verzióból nyil­vánvalóan képtelenség mese­játékot írni. A történet ugyan­akkor számtalan alkotót meg­ihletett, többek között Ka­rinthy Frigyest, aki a mű foly­tatását megírta vagy Jékely Zoltánt, akinek színpadi átdol­gozását láthatja a tisztelt pub­likum Gulliver az óriások földjén címmel a Móricz Zsig- mond Színház pódiumán. Swift történetét tökéletesen átgyúrta Jékely. Jószerével csak a méretekre vonatkozó motívumokat, a metafizikus spekulációkkal foglalkozó tu­dóst, s egy-két angliai viszo­nyokra utaló humoros részt tartott meg az eredeti történet­ből. Mégis dicsérendő a társu­lat, hogy mert e témához nyúl­ni. Előadásukra emlékezve ta­lán nem egy felcseperedő gyermek kedvet érez majd az „anyamű” elolvasására.

A kitűnő színész és „bárzon­

gorista” Hetey László vállalta az „óriásokhoz” méltó felada­tot: színpadra vinni a nem léte­ző világot, ahol az ember ga­rantáltan megszabadul fel- sőbbrendűségi érzésétől, ahol kiszolgáltatottá, bábbá válik, ahol az akkori világ legna- gyobbjának tartott Anglia csak jelentéktelen Szanglia lesz. Gulliver narrátorként elő-elő- tűnik, felvázolva az előzmé­nyeket — a törpék országában tett látogatását — s utazásának egy-egy momentumát (Róbert Gábor játssza).

Átlagos méretű színészek­nek nem egyszerű dolog törpét és óriást alakítani. A változat­lan magasság mellett ezúttal törpévé lett hajóorvost a meg­elevenített történetben kicsi

bábfigura testesíti meg, akinek mozgását, hangját Kövér Judit adja. Az óriássá növelt többi szereplő arcát — ötletesen — egy-egy kosár alkotja. Ezzel érzékeltetik az emberektől tel­jesen eltérő voltukat, s emel­lett lehetővé teszik testmagas­ságuk megemelését is. Az ügyes maszkokat a Kossuth- díjas Koós Iván készítette. Ugyanakkor mindez fantaszti­kusan megnehezítette a színé­szek munkáját, hiszen pusztán mozgásukra, hangjukra szá­míthattak, mimikájukra nem. Ennek ellenére sikerült jó ala­kításokat nyújtani a minden fenségességet nélkülöző Ba­jusz királyt megtestesítő Tóth Károlynak, a hallatlan energi­ával játszó, a gesztikulálás le­

hetőségeivel ügyesen élő tu­dóst megelevenítő Tűzkő Sán­dornak. Kedves, csupa szív volt a királylány Gosztola Adél, mosolyt fakasztott Du­rungláb királyné szerepében Sándor Júlia. Hasfejdug udva­ri törpe csupa rosszindulat, semmi jót nem ígérő serényke- dés volt. Tucker András ügye­sen személyesítette meg. Ki­sebb szerep jutott még Bajzáth Péternek, illetve Gyuris Ti­bornak.

A kicsik számára a gondo­latnál fontosabb a látvány, a mozgalmasság. Játékba kap­csolásukkal, lebilincselőbb fé­nyekkel és „királyi” díszlettel még emlékezetesebbé tehették volna számukra az így is jó szórakozást nyújtó darabot.

Az észkombájn, a zokni és társaikA diákélet változásával párhuzam osan változik a szókincse, nyelvhasználata isBachát László

Nyíregyháza — A diáknyelv az a csoportnyelvünk, amely­nek talán a leggazdagabb a szókincse. Diáknyelvi szó- és kifejezésgyűjteményem 6-7 ezer szót és kifejezést tartal­maz. A diákélet változásával párhuzamosan változik a szó­kincse is.

Érdekes az, hogy e szavak elvesztése, a nyelvből való ki­kopása jóval lassúbb folyamat, mint az új szavak születése. Ennek egyrészt az a magyará­zata, hogy a fővárosi és nagy­városi szavak a kisebb váro­sokba és településekre jóval később jutnak el, s ott még mindig élnek, amikor a nagy­város diákjai egy részüket már elfelejtették.

Keletkezésükben nagy sze­repe van a köznyelv szavai­nak. Ha a diákéletben valami

alakjával, funkciójával, külső­belső tulajdonságaival hason­lít a mindennapi életben a köz­nyelv által megnevezett foga­lomhoz, akkor a diáknyelv a köznyelv szavával nevezi meg azt. Hasonló alakja miatt ne­vezi az elégtelen osztályzatot fának vagy kampónak, az egy- kettedest alfának, az elégsé­gest hattyúnyaknak és fásítás­nak, ha valaki sok elégtelent kap. Az alacsony termetű ta­nuló törpe, mélynövésű vagy talajmenti, a magas pedig lét­ra, seprűnyél vagy colos, a kö­vér fiú dömper, dagadt, zsír­császár, a kövér leány tömör- gyönyör, vagy hájbáj, a barna bőrű bokszos vagy brazil, a fe­hér bőrű, szőke lány hableány. Az okos gyerek észkombájn, a buta pedig lökött vagy agyilag zokni. Agytankolás a tanulás, melynek következtében a diák kupálódik vagy átmegy okos­ba. A felelés rabvallatás, s ha

megbukik, leverte a lécet vagy visszatapsolták.

Az iskolai élet minden moz­zanatának és az iskolai élethez tartozó minden személynek és tárgynak megvan a diákneve. Az igazgató serif, diri, az osz­tályfőnök lélekidomár, a törté- nelemtanámő csatamami, az irodalom rohadalom, a mate­matika matek, népnyomorító. Az étkezés a kajáidéban zajlik, ahol csodálatos ételeket kapni: kínai tápszert (rizs), Petőfi-le- vest („Minek nevezzelek?”), Zilahi-levest („Valamit visz a víz”), proletár pörköltet (pap­rikás krumpli), macskapörköl­tet (tejberizs) vagy robbantott csirkét. Szinte vég nélkül foly­tathatnám a példák sorolását, helyszűke miatt azonban nem tehetem.

Az iskolarendszer állandó változása maga után vonja a diákélet változását és új sza­vak keletkezését. Bénának

mondják az ügyetlen, szeren­csétlen küllemű vagy viselke­désű gyereket, de béna a rosszul szervezett kirándulás és a rosszul rendezett ünnep­ség is. Böte a butának angolos kiejtése, a hokedli a nokedli elferdített alakja. A parkírozik szó a legkülönösebb és legidő­szerűbb, ugyanis felsőoktatási intézménybe beiratkozott hall­gatók használják, akiknek a megtanulandó szakmához semmi kedvük, de az időt 2-3 évig el akarják tölteni, s „az­után majd lesz valahogy”. Ta­nultam egy kifejezést is: Na, jó neki! (jelentése: le van.... !). Itt kell megjegyeznemazt, hogy a diáknyelvet a sok ötletes és találó szava és kife­jezése miatt szeretem. Ugyan­akkor ebben a nyelvben sok az ízléstelen, a durva és trágár szó. Szerencsére sokszor a durva kifejezést már maguk is igyekeznek megszépíteni.

Fényes siker a k ó ru sv ersen y enA koncertkörút jól zajlott le, G enfbe visszavárják az énekkartNyíregyháza, Nyírpazony(KM - MML) — Nemzetközi kórusversenyt rendeztek a kö­zelmúltban a németországi Darmstadt városában, ame­lyen részt Nyíregyházáról az adventista egyház E. G. Whi- te-ról elnevezett kórusa is. A fiatalok nem vallottak szé­gyent, tovább öregbítették ha­zánk és megyénk zenei hírne­vét, ugyanis az egyházi zene kategóriában ezüst fokozatot kaptak, a kamarakórus kategó­riában pedig első díjat nyertek.

Az énekkar vezetője a Nyír- pazonyról elszármazott Ma­gyar Tünde, aki három évvel ezelőtt végzett a debreceni Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán.

— Az E. G. White kórus még 1988-ban alakult Nyír­egyházán — mondta a karve­zető. Névadónk Amerikában élt a XIX. század elején, az ad­ventista egyház megalapítója, vallásos írásai is közismertek. Azért választottuk névadónk­nak, mert vele együtt mi is valljuk: „Az ének dallama Is­ten közelségébe emeli a lel­ket.” — utalt a múltra a fiatal szakember. — Tavalyelőtt Hollandiában koncerteztünk, ott kerültünk kapcsolatba a darmstadti kórusverseny egyik szervezőjével, s ő küldött vé­gül nekünk hivatalos meghí­vót.

— Talán mondanom sem kell, nagyon örültünk, hogy a

kamarakórus kategóriában el­sők lettünk. A műsorunkban Halmos László, Kodály Zol­tán, Berkesi Sándor műveit mutattuk be. Berkesi a debre­ceni zeneművészet főiskola karvezető tanára, többször is meghallgatott bennünket, sok tanácsot kaptunk tőle. A né­metországi verseny tulajdon­képpen egy nyugat-európai koncertkörútnak volt az egyik állomása. Előtte ugyanis Nümbergben szerepeltünk, utána pedig Svájcban és Fran­ciaországban is felléptünk. Genfbe visszavárnak bennün­ket, felajánlottak a kórusnak egy élő rádiószereplést. A ter­veink között szerepel még egy CD kiadása is.

KallóizsongásNagykálló (KM — K. J.) — A nagykállói városi művelődési központ prog­ramszervezői is rámozdul­tak a lazább szórakoztatási formákra. Április 25-én (pénteken) délután két órá­tól nemczeléses játszóház­ba várják a gyerekeket, ahol mindenki próbára te­heti kézügyességét: sza­básban, formák tervezésé­ben. Este héttől pedig Ta­vaszi zsongás címmel ren­deznek discót a serdültebb korosztálynak. A műsor­ban fellép a Streetjam és a Lethaldose együttes.