TÁVO

LBA

LÁTÓ

ALM

A

ÉLET TUDOMÁNYKÉTEZER SZERZV • BÉKEMdVÉSZET • CSILLAGSZEMdEK • SOLIMAN HALÁLA

Ára: 295 F t

ElQf

izet

Qkne

k: 2

30 F

t

esAdószámunk: 19002457-2-42

L X V I I I . é v f o l y a m 1 4 . s z á m 2 0 1 3 . á p r i l i s 5 .

418 É L E T É S TU D O M Á N Y 201 3/14

ÉLET ÉS TUDOMÁNY

419 GONDOLKODÁST SERKENTQ IQ-TORNA

Zsigmond Gyula420 ElsQ kézbQl • SZELLEMI TULAJDONVÉDELEM AZ AKADÉMIÁN Gózon Ákos • CSILLAGONTÓ GALAXISOK A VILÁGEGYETEM HAJNALÁRÓL

Gajzágó Éva422 Ha kell, magam veszem át a

miniszterelnökséget... QRÜLTEK DOSSZIÉJA KQvágó Angéla

LXVIII. évfolyam 14. szám 2013. április 5.

425 Jean-Pierre Bois könyve kapta a Francia Akadémia díját

A BÉKEKÖTÉS M_VÉSZETE Gózon Ákos427 ÉT-etológia AZ OROSZLÁNKIRÁLY A BOZÓTBAN VADÁSZIK Kubinyi EnikQ428 Interjú Kovács Ilonával

LEGYÜNK RÁJUK TEKINTETTEL Mécs Anna430 Egészség=egész-ség? MIT TEHET AZ EGÉSZSÉGÜGY? Somhegyi Annamária432 Terülj asztalkám méheknek, hangyáknak KELTIKÉK Riezing Norbert434 Egy afrikai a XVIII. századi Bécsben ANGELO SOLIMAN Ugry Bálint

435 Élet-mód A LESTYÁN Marosi Kinga436 Csillagnaptár ÁPRILIS Lauer Zoltán438 Élet és tudomány képekben ÉT-GALÉRIA H. J.440 KÖNYVTERMÉS441 Lélektani lelemények FIZETETT EGYÜTTÉRZÉS Mannhardt András442 A tudomány világa • SZ_K A MEZSGYE A SZÉN ALAPÚ ÉLETIG • ÜVEGFÚVÁS NANO-LÉPTÉKBEN • MÁR KIHALT BÉKAFAJT KLÓNOZTAK • SZÖRMEBUNDÁBA ÖLTÖZTETETT TEÁSCSÉSZE • TÉVEDÉS A KLÍMA- VÁLTOZÁSRÓL445 REJTVÉNYEK 446 ÉT-IRÁNYT_ Bánsághy Nóra 447 A hátlapon MAMUT-HQFORRÁS LEMEZEI B. N.

Címlapon: ALMA-rádiótávcsQ a Csillagontó galaxisok a világegyetem hajnaláról cím_ cikkünkhöz.

Digitális változatban: dimag.hu

Kedves Olvasónk!A Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület idén har-madjára osztja ki az Év kiállítása díjat. Az ország legnagyobb múzeumi, civil, szakmai szervezete által alapított díjat az el-múlt esztendő legkiemelkedőbb, szakmai és közönségsikert aratott múzeumi tárlatának ítéli oda a szakmai zsűri, a díjjal emléktábla, díszoklevél és pénzjutalom jár, amelyet a Paksi Atomerőmű Zrt. biztosít.

A zsűri tagjai: Deme Péter, a Pulszky Társaság elnöke, Sári Zsolt, a Társaság főtitkára (aki e hírünk szakmai háttéranya-gát készítette), F. Dózsa Katain muzeológus, a Budapesti Történeti Múzeum nyugalmazott főigazgató-helyettese, Tímár-Geng Csilla pedagógus, Horváth László, a szolnoki Damjanich János Múzeum igazgatója, Balázs György, a Néprajzi Múzeum nyugalmazott főigazgató-helyettese, Rajcsányi Gellért, a mandiner.hu főszerkesztő-helyettese, Mányi István építész és Gózon Ákos, lapunk főszerkesztője.

Az értékelés során a kiállítás új tudományos hozadékát, az új technológiai megoldások kreatív használatát, a megszo-kottól eltérő, korszerű kiállítási programokat veszi számba a zsűri, amely a beérkezett pályázati anyagok alapján négy pá-lyázó kiállítást juttatott a második, döntő körbe:

Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Főapátság: Van egy kert – Útikalauz monostori kertekhez

A tematikát tekintve is egyedi és hiánypótló témaválasztás jellemzi a kiállítást. A kiállítás a szerzetesi kerteken túl a ma-

gyar kertkultúra történetét is bemutatja izgalmas installációs megoldásokkal, ritkán látott egyedi műalkotásokkal, maket-tekkel. A kiállítás és a hozzá kapcsolódó programok a hely-hez kötődő aktualitásokkal is bír, jól kapcsolja össze az apát-ság múltját és jelenét.

Móra Ferenc Múzeum: Aranyecset – Munkácsy SzegedenA Munkácsy-kiállítás az elmúlt években látható volt az or-

szág számos múzeumában. A szegedi Móra Ferenc Múzeum kiállítása újszerű megközelítésben mutatta be alkotásain ke-resztül a festő Munkácsy személyiségét. A múzeum változa-tos, újszerű programelemekkel gazdagította a kiállításhoz kacsolódó programokat.

Petőfi Irodalmi Múzeum: Mi mennyi? Örkény István százévesA Petőfi Irodalmi Múzeum kiállítása látványos és szelle-

mes installációval, ötletes megoldásokkal mutatja be a XX. század egyik legremekebb stílusú magyar íróját. A látogató egy dobozlabirintusba jutva, azok között járva fedezheti fel a rendkívül rövid, tömör, sokszor filozofikus örkényi gro-teszk világot.

Postamúzeum új állandó kiállításaA Postamúzeum új állandó kiállítása az állandó kiállítások

megújulásának remek példája, amelyben az izgalmas kiállítá-si arculat, az igényes látványterv párosul a szakmailag meg-alapozott tematikával és az interaktív bemutatással.

szerkesztőség

Z S I G M O N D G Y U L A R OVATA

A három feladatból kettQ megoldása 100 feletti IQ-ra utal, ami átlag feletti teljesítménynek számít.A feladatok megfejtését a következQ héten adjuk meg.

GONDOLKODÁST SERKENTQ IQ-TORNA

INDÍTÁS

Válasz: Á

A jelek két szimmetrikus ábrából állnak össze, melyekben a két függQleges vonalakból közepérQl két kisebb vonalka indul. Ezek a kis vonalak az egyik végüknél rögzítve vannak a függQleges vonalakhoz és egy nyolcad kört fordulnak minden lépésben.

ERPSÍTÉS

Válasz: Y

Az ábrákon négy terület határolható el, míg az Y felettin öt.

HAJRÁ

Válasz: IRODALOM

Az így létrehozható szavak: BIRODALOM és IRODALOMÓRA.

J Á N O S

S

IN

DÍT

ÁS

A 13. héten bemutatott fejtörQk megoldása:

4 4

5 1

0

1 2 3

5 2

3 33

S F I N X

ER

VS

ÍTÉ

S

ÉL E T É S TU D O M Á N Y 2013/14 419

Mi van elrejtve a lila piramis alatt?

Egy szorgalmas kolbászárus kapott virslit, egy adagot.Reggelire evett egyet, a többi felén meg túladott.

Ezután kis pihenés jött, de ebédre kettQt gy_rt le.S annak, ami még megmaradt, délutánra elkelt fele.

Vacsorára befalt hármat. Raktárában annyi maradt,Amennyit Q maga evett a fárasztó napja alatt.

Hányat hoztak reggel neki?

Ez a kérdés, találja ki!

J Á N O S

S mint ahogy..úgy aránylik

aránylik...melyikhez?

Á

HA

JR

Á

ELS

V K

ÉZ

BV

LA T

UDOM

ÁNY ÚJ

ERE

DMÉN

YEI

420 ÉL E T É S TU D O M Á N Y 2013/14

Szellemi tulajdonvédelem az Akadémián

Az akadémiai kutatóhálózatban születő szellemi tulajdon védel-méről szóló megállapodást írt alá a közelmúltban Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadé-mia elnöke és Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hi-vatala elnöke. A szellemitulajdon-védelmi és -kezelési szabályzat elkészítéséről még az MTA 183. közgyűlése határozott 2012 má-

jusában. Ennek célja, hogy biztosítsa az Akadémia innovációs rendszerében a tudományos kutatás, a publikálás és a szabadalmazás összehangolását, a tu-dományos közlés és az ipari jogvéde-lem együttes művelését. A szabályozás lényeges eleme, hogy a kutatók a sza-badalmakat, fajtákat a kutatóközpont nevén jelenthetik be, és az azokhoz fűződő vagyoni értékű jogokat szaba-don értékesíthetik. Az SZTNH véle-ményével, iránymutatásaival segítette az akadémiai szabályozás alkotását, il-letve a jövőben folyamatosan konzultál majd az akadémiai kutatóhálózat szak-embereivel a szabadalmi kérdésekről.

A megállapodás ünnepélyes aláírását követően Pálinkás Józsefet, az MTA elnökét a többszerzős publikációk szel-lemi tulajdoni összefüggéseiről kérdez-tem.

Az Akadémián egyre fontosabb kér-dés, hogy a nagyon sok szerzős cikkek esetében kié az „érdem”, ha valaki fel-használná az adott publikációt például egy disszertáció megírásakor, meny-nyire teheti meg? Nincs jobb irány-mutatás – mondta el Pálinkás József –, mint maguknak a kutatóknak a véle-ményére támaszkodni, akik maguk tudják eldönteni, s megmondani, hogy kié volt az alapötlet, ki játszott döntő szerepet a kivitelezésben, s ki az, aki az interpretálásban járt elöl. A modern tudományban egy eredmény megszü-letésében természetesen részt vehetnek még számosan, hiszen egy nagy beren-dezés megépítésében, működtetésében sokaknak jut fontos feladat, de annak eldöntését, hogy ki volt a legmegha-tározóbb két-három szerző, a kutatói közösségre kell bízni.

INN

OV

ÁC

IÓ- É

S T

UD

OM

ÁN

YP

OLI

TIK

A – Mi a teendő akkor, ha az ilyen kuta-tásból keletkezik egy olyan eredmény, ami komoly anyagi értékkel is bír? Ki lesz a szabadalom tulajdonosa?– Az Akadémia esetében közpénz-ből végzett kutatásokról van szó, s a szabályzatunk értelmében a szabada-lom tulajdonosa egyértelműen a ku-tatóintézmény, amely jegyzi az adott feladatot. Ha a kutatómunkát több intézmény végzi együttesen, akkor

előre meg kell állapodniuk a szelle-mi tulajdon megosztásáról. Bár úgy látom, az igazán komoly innovációs értékkel bíró felfedezések ma inkább a kisebb, hatékonyabb kutatócsopor-tokhoz kötődnek, semmint nagy, sokszereplős együttműködésekhez. – Miként határozhatja meg egy ku-tatóközösség a maga körein belül a szabadalomban az egyes kutatók ré-szesedési arányát?– Nem hiszem, hogy konkrét száza-lékokban kellene gondolkozniuk. Az eredményhez való hozzájárulás kér-dése a meghatározó, nem a különféle algoritmusok. Az a lényeg, hogy az adott kutató hozzáadott szellemi érté-két például egy tudományos fokozat elnyerése érdekében benyújtott disz-szertáció vizsgálatakor kellőképpen ismerjék el. E tekintetben nem látok lehetőséget jogi szabályozásra, itt a kutatók józan belátásának és a kolle-gialitásnak kell döntenie. Szerintem egy hetvenéves professzornak nem kell harcolnia egy huszonéves tanít-ványával, hogy kié az elért eredmény, ahhoz valószínűleg mindketten hoz-zájárultak, de a tudományos együtt-működésnek éppen az a lényege, hogy segítse a fiatalt minél előbb elin-dulni az önálló kutatói pályán. Gond akkor lehet, ha több fiatal is dolgozik ugyanazon a témán, ebben az esetben a témavezetőnek kell eldönteni, hogy kit milyen mértékben illet az adott publikáció kapcsán az elismerés.

– Elnök úr válaszaiból úgy érzem, hogy a tudományos együttműködések körüli szellemi tulajdoni kérdések folyamatos „finomhangolást” igényelnek…– Pontosan, ez egy fontos terület, hi-szen például a CERN-ben manapság születnek olyan tudományos eredmé-nyek, amelyeknek akár kétezer szer-zője is lehet. De közülük mindig akad néhány ember, akitől az alapötlet meg-fogalmazása, a konkrét kísérlet kidol-gozása, a feltételek megteremtése ered, az ő szerzőségük jóval hangsúlyosabb, mint azoké, akik esetleg csak részt vettek a megvalósításban vagy ugyan fontos szempontokat felvetve, de in-kább csak megvitatták és ellenőrizték az eredményeket.

GÓZON ÁKOS

Csillagontó galaxisok a Világegyetem hajnaláról

A Világegyetem peremén olyan porral teli galaxisokat fedeztek

fel, amelyekben tömegesen gyulladtak ki újszülött csillagok – az Univerzum történetének egy sokkal korábbi szaka-szában, mint eddig feltételezték.

Közelebbi környezetünkben már rég-óta ismertek az úgynevezett csillagontó galaxisok, amelyekben évente ezernyi Nap tömegének megfelelő új csillag születik. Most egy nemzetközi csilla-gászcsoport a Nature-ben megjelent cikkében arról számolt be, hogy több- tucatnyi galaxist fedeztek fel a Nemzeti Tudományos Alap (National Science Foundation: NSF) Déli-sarki távcsövével (South Pole Telescope: SPT), amelyek a Nagy Bumm után alig több mint egy-milliárd évvel már hasonlóan szapora ütemben „termelték” a csillagokat.

Az SPT egy az Antarktiszon felállí-tott 10 méteres távcső, amely az elekt-romágneses spektrum milliméteres (az infravörös és rádióhullámok közti) hul-lámhossztartományában figyeli az ég-boltot. Elsődleges célja a Nagy Bumm maradványsugárzásának, a kozmi-kus mikrohullámú háttérsugárzásnak (Cosmic Microwave Background radiation: CMB) és a Világegyetem kezdeti korszakának vizsgálata. Az SPT mindkét területen számos fontos és meglepő felfedezéshez járult hozzá már eddig is, a mostani eredmény ezek sorát gazdagítja.

CS

ILL

AG

ÁS

ZA

T

Pálinkás József, az MTA elnöke és

Bendzsel Miklós, az SZTNH elnöke aláírják

a megállapodást

ELS

V K

ÉZ

BV

LA T

UDOM

ÁNY

ÚJ E

REDM

ÉNYE

I

ÉL E T É S TU D O M Á N Y 2013/14 421

sére vonatkozó szimulációs modellek is továbbfejleszhetők és pontosíthatók.

Egyik különlegessége a mostani eredményeknek, hogy a csillagászok-nak a galaxisok távolságát maguknak a csillagképző portömegeknek a tu-lajdonságaiból sikerült meghatározni, míg korábban csak optikai és rádió-távcső-rendszerek közvetett mérései-

nek bonyolult és nehézkes elemzésével juthattak a mostaninál pontatlanabb eredményekre.

Ezt a most kiválasztott galaxisok egy másik különleges tulajdonsága tette lehetővé, az, hogy valamennyinek a sugárzása egy, a látóvonalba eső előtér-galaxis gravitációs lencsehatása által felerősítve jutott el a földi távcsövekbe. Ennek eredményeként a távoli galaxi-sok fényereje megsokszorozódott, és a szükséges megfigyelési idő két nagy-ságrenddel (századrészére) csökkent.

„Számomra a mostani eredmény egyér-

Az SPT által észlelt első jeleket köve-tően a kutatócsoport a chilei Atacama-sivatagban széles nemzetközi összefo-gásban felépült új ALMA (Atacama Large Millimeter Array) rádiótávcső-rendeszerrel tüzetesebben is meg-vizsgálta a célpontokat. Az ALMA a világon ma működő legnagyobb és legérzékenyebb rádiótávcső-rendszer, amelyet hivatalosan idén március 13-án avattak fel, de részlegesen már működik néhány éve. Több száz csillagász dol-gozik benne, s adatai a szakemberek széles köre számára hozzáférhetők.

A most felfedezett, az infravörös tartomány-ban milliárdnyi Nap energiájával sugárzó ga-laxisok olyan látványt nyújtanak, amilyenek a hozzánk jóval közelebbi nagyon nagy tömegű galaxisok lehettek ifjabb korukban, amikor ben-nük a csillagok keletke-zésének üteme tetőfo-kán járt.

Az ALMA pontosabb megfigyeléseinek köszönhetően a csil-lagászoknak sikerült megállapítani, hogy az újonnan felfedezett csillag-ontó galaxisok több mint 30 százalé-kát kevesebb mint 1,5 milliárd évvel a Nagy Bumm utáni állapotában látjuk. Korábban mindössze 9 ilyen korú ga-laxist ismertek, és nem volt egyértel-mű, hogy azokban milyen ütemű csil-lagképződés zajlott. Az új felfedezéssel az ilyen galaxisok száma megduplá-zódott, a pontosabb és statisztikailag is értékelhetőbb új adatok segítségével pedig a csillagok és galaxisok fejlődé-

telműen bizonyítja, hogy az ALMA táv-cső-rendszer teljesítőképessége csúcsát elérve valóban beteljesíti a hozzá fűzött reménye-inket, azaz a belátható Világegyetem pere-méig elláthatunk vele” – mondta Fred Lo, az ALMA észak-amerikai társintézete, a Nemzeti Rádiócsillagászati Obszer-vatórium (National Radio Astronomy Observatory: NRAO) nyugalmazott

főigazgatója.A most közzétett

eredmények a megfi-gyelés, sorozatban ösz-szegyűjtött adatoknak csupán egynegyedét dolgozták fel, ami elő-revetíti, hogy a további elemzések során még több hasonló galaxist találhatnak.

A csillagászati meg-figyelések végső célja, hogy a Világegyetem fejlődésének valameny-nyi fázisában és a teljes elektromágneses spekt-rum valamennyi tarto-mányában összegyűjtött mérési adatok segítsé-gével olyan szimulációs modelleket készítsenek,

amelyek a valósághoz hűen reprodu-kálják a Világegyetem – s benne a csillagok, galaxisok és egyéb objek-tumok – kialakulását és fejlődését a Nagy Bummtól napjainkig. Az újabb és újabb megfigyelések segítenek e modellek esetleges hibáinak kijaví-tásában és a szimulációk továbbfej-lesztésében. „A szimulációk azonban csak utánzatok – mondta Lo. – A végső szót mindig a valós megfigyelések mondják ki.”Forrás: www.nsf.gov/news/news_summ.jsp?cntn_id=127219

A Déli-sarki távcsQ (KÉP: SOUTH POLE TELESCOPE/NSF)

Az ALMA rádiótávcsQ-rendszer egy részlete (KÉP: ALMA )

A gravitácós lencsehatás m_ködésének elvi vázlata: a fantáziaképen a nagyon távoli, szubmilliméteres hullámhosszakon fényes galaxis fényét egy közbeesQ nagytömeg_

galaxis (kék) elgörbíti, ennek köszönhetQen a földi távcsövek a távoli galaxis felerQsített és megsokszorozott képét észlelik (KÉP: ALMA)

422 ÉL E T É S TU D O M Á N Y 2013/14

A z 1920–30-as években a Külügyi tárcához eljutta-tott, laikusoktól érkezett

különféle levelek némelyike vélhe-tőleg valóban mentális problémák-kal küzdő emberektől származik, akadtak azonban aprólékosan ki-dolgozott külpolitikai javaslatok, vélemények is. A szerzők egy része világpolitikai tárgyú töprengéseit vetette papírra, mások keresztény vallási intelmekkel látták el a kor-mány tagjait, megint mások naiv javaslatokat terjesztettek a külügy-miniszter elé a világbéke megte-remtéséről és a magyar diplomácia irányvételéről vagy tanácsokat ad-tak a területi revízió megvalósításá-hoz. Vannak az iratok között olya-nok is, amelyekből ma már bajosan lehet rekonstruálni a szerző szándékait.

Az 1920-as évek első felében kitartó levelezője volt a Kül-ügyminisztériumnak az Egye-sült Államokba szakadt Bau-man Márton, aki beadványait többek között „Nagy al kot to”, „Tervbeado és a Világ béke Lét rehozzoja”, „Keresztény Felmarsolt Tábornok”, „Ő Szent csége a Romai pápa, Zász lo tartoja”, „Ker.F. Fő csá szár, valamint „Őn ként-j.uttőrő- iro-Terv -a.-hitt.-honf.atya”, jelöléssel látta el, hogy az önmagá-nak adományozott számtalan címe közül csak néhányat említsünk (a helyesírási hibákkal együtt). Bauman eleinte szerény kérésekkel állt elő: mindössze egy „inteligenes” lakás kiutalását kérte Clevelandben, vala-mint „10 Hordo jobbortt, 5-hordo Tokait, és 35-Vőrősbikavértt”, egy-ben javasolta, hogy a borospalacko-kat bízzák Marcsinko József plébá-nosra, aki hamarosan amúgy is visszahajózik Amerikába. Ezenkí- vül mellékelte 12 szakaszból álló,

HA KELL , MAGAM VESZEM ÁT A MINISZTERELNÖKSÉGET. . .

VRÜLTEK DOSSZIÉJAÉrdekes állampolgári beadványokra bukkant Zeidler Miklós, az ELTE Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszékének adjunktusa, amikor egy múlt század elején élt diplomata hagyatékának szakértWi elem-

zésekor az Országos Levéltárban a Külügyminisztérium aktái között rálelt az Vrültek dossziéjára.

„Anyám, Anyám siro anyám, / Hely de sokat gondoltá rám” kez-detű versét is.

Magyar Birodalom Vizi Tengeri FWparancsnoka

Később azonban vérszemet kapott, s egy hónap múltán már kormányzati kinevezéseket eszközölt. Intézkedé-sei értelmében „Grof Hortyi Mik-los” távozni kényszerült az Afrikai Tartomány főparancsnoki posztjá-ról, s „az „E[gyesült] Magyar Biro-dalom Vizi Tengeri Fő pa rancs nok-ká vá” neveztetett ki. A következő év tavaszán Bauman elkészítette ün-nepélyes budapesti fogadtatásának forgatókönyvét, valamint Hont vá-gyo magyar címmel egy verset is írt magáról, az „Egyesült Magyar Bi-

rodalom” jövendőbeli „Szent Már-ton Császáráról”, s mindkettőt el-küldte a Külügyminisztériumnak. Valami oknál fogva azonban „On-kent-j.uttoro-iro-Terv-alkoto-hit te-ri to-honfoglalo-Kereszteny O.Fens.Felkent-apostoli Elso Bauman Már-ton uralkodo” a későbbiekben még-sem lépett Magyarország trónjára.

Horthy kormányzó volt a cím-zettje annak a levélnek, amelyet Hirth Ádám küldött Brassóból 1933 februárjában. Ebben a szerző beszá-molt álmáról, amelyben megjelent

neki Jézus, s feltárta előtte jövőjét: eszerint Hirth 1934-ben elindul az Északi-sarkra, útközben a Jeges-tengernél feleségül veszi Inelt (?), együtt bejárják a világot, majd egy Pátria nevű készülékkel eljutnak a pólusra. Jézus ezután felszólította Hirthet, hogy keresse fel a magyar kormányt, s kérjen tőle támogatást magasztos küldetéséhez. Hirth két levelet is feladott 1932-ben - mind-hiába, s most arra kérte a kormány-zót, egy hónapon belül válaszoljon, ellenkező esetben más országhoz kell fordulnia, hogy beteljesíthesse az isteni csodát. A misszió, és az „isteni csoda” lényege a levélből nem derült ki – és Hirth küldeté-sének további fejleményeiről sincs tudomásunk.

1934 végén, néhány nappal a karácsonyi ünnepek előtt újabb különös levél érkezett a Dísz térre, ezúttal a Lipótme-zőről. A szerző – aki „Árpádházi Szent Pertinger (?) Vajdics István Lajos kir. Princ” néven szignálta írását – bizalmasan közölte Kánya Kálmán külügyminiszterrel, hogy pillanatnyilag „Horthy volt kormányzó”, Bethlen István és Gömbös Gyula tár-saságában li pót me zői elme-gyógyintézet III. osztályán

van „internálva”. Kánya közbenjá-rását kérte az intézetből való elbo-csátásához, valamint igazolást ar-ról, hogy „jogosult vagyok a Mi-niszterelnökségre felmenni, ott mindaddig maradni, amíg politikai munkáimat befejezem”. A „her-cegnek” feltett szándéka volt, hogy legjobb tudása szerint szolgálja ha-záját, s a politikai szerepvállalástól sem zárkózott el. Mint írta: „Ha kell, én magam veszem át Magyar-ország miniszterelnökségét, de az-után mi jön!”

Kánya Kálmán (balra az elsQ)

ÉL E T É S TU D O M Á N Y 2013/14 423

sziéja”, „őrül t[ek refe]rense” (?), illet-ve „névtelen fasciculus” jelzéssel lát-tak el.

Talán a trianoni trauma utóhatá-saként gyakoriak voltak a világha-talmi törekvések. Nicolae Berceanu román „katonai feltaláló” Károlyi Gyula gróf miniszterelnökhöz 1932 őszén küldött levelében tudatta, hogy sikerült kifejlesztenie a világ legtökéletesebb fegyvereit, ráadásul olyan kiképzési tervet dolgozott ki,

amely bármely hadsereget képes le-győzhetetlenné tenni. A levélíró el-ismerte, hogy a felfegyverzés és a hadviselés nagy anyagi áldozatot követel, a költségek előteremtésére azonban szintén volt ötlete. Felta-lálta ugyanis azt a módszert, mely-nek révén olcsó fémekből aranyat lehet előállítani, s egy másikat is, amellyel 1 millió aranyfrankot 15-20 millió aranyfrankká lehet vál-toztatni. Berceanu mindezt kész volt felajánlani a magyar kormány-

nak, cserébe csak annyit kért, koro-názzák őt Magyarország királyává. Erre az esetre még azt is megígérte, hogy a kormányfőt azonnal kine-vezi valamelyik európai ország uralkodójává.

Köröztetni – szórakoztatásul Az irategyüttesben fennmaradt egy különleges beadvány, amelyben a veszprémi illetőségű Pósa Endre – a Horthy-korszak ismert revíziós köve-

telésein túllépve – az afrikai kontinensen végrehajtandó magyar terjeszkedés prog-ramját fogalmazta meg. Pósa Endre (1862–1941) kitanulta az aranyozó, a dobozkészítő, a nyomdász és a könyvkötő szakmát, előadásokat hallga-tott a budapesti orvoskaron, s volt vásározó, kubikos, fu-varos, medikus, színházi kellékes és vasútépítő. 1883-ban Veszprémben könyvkereskedést nyitott. Az 1900-as évek elején vet-te meg a ma Pósa-házként ismert palotát, amelynek vár felőli szárnyában bérelt üzlethelyiséget.

Időközben tagja lett a vá-rosi képviselőtestületnek és a vármegyei közgyűlésnek is. Valószínű, hogy a több évtizedes szorgalmas mun-kát megkoronázó üzleti siker és a szülővárosában élvezett társadalmi presztízs hitették el Pósával, hogy ki kell lépnie a világpolitika színpadára, és kezébe kell vennie az ország ügyeit. Beadványa indoka-ként Közép-Európa államai-nak túlnépesedéséről ír, s véleménye szerint a népes-ségtöbblet levezetéséhez

gyarmatokra, „földkiegészítő terü-letekre” van szükség. Úgy vélte, csak ilyen módon lehet csökkenteni az európai kontinensen felgyülemlő politikai feszültségeket, s erre az Abesszíniától Mozambikig húzódó kelet-afrikai övezet a legalkalma-sabb. Nem látta okát, miért ne mondanának le javunkra az itt uralkodó gyarmati hatalmak kül-bir to ka ik ról. Pósa veszedelmesnek tartotta, hogy „ma Európa kis né-pei egymást marják”, s mint írja,

Közös határt Svájccal!1939-ben – a lengyel összeomlást követő napokban – Weisz Sándor ragadott tollat, aki azt jósolta, hogy Németország vereséget fog szen-vedni, ez alkalmat ad arra, hogy Magyarország tovább gyarapítsa területét. „Elsősorban vissza kell kö-vetelni Lajtabánságot, más szóval a Burgenlandot – írta Weisz –, melyet az osztrákok loptak el tőlünk és ame-lyet Hitler úr, mikor a szülőhazáját hozzácsatolta a Reichhez, el-felejtett nekünk visszaszol-gáltatni. Ezen túlmenőleg azonban még egy követe-lésünk lehet, sőt kell is, hogy legyen. Magyaror-szág, ha úgy akarja, közös határt teremthet magának a Svájccal, mely rá van szo-rulva magyar agrárcik-kekre és mely ily módon tranzitmentesen importál-hatná azokat.” Ennek ér-dekében egy területsávot kívánt kihasítani Ausztriá-ból. „Ez a földsáv Ausztria legvadregényesebb részén vezetne keresztül, ezen visz át a vonat Budapesttől Párizsig, és az ezen földsá-von fekvő helyiségek nya-ralás és téli sport üzése szempontjából nagy anyagi előnyöket jelentenének ránk nézve.” Erkölcsi gát-lásoknak nincs helyük, vélte Weisz, hiszen az első világháború után Ausztria is „unfair” módon járt el Magyarországgal szemben Bur genland tekintetében.

A Külügyminisztériumba érkező beadványok egy ré-sze tehát kissé elrugaszko-dott a realitástól. A tisztvi-selők némelyiket ennek megfelelő jelzéssel látták el, s külön gyűjte-ményt nyitottak a hóbortos iromá-nyok számára. A fennmaradt doku-mentumok közül 15 kapott ilyen különleges minősítést: négy levélre az „őrültek dossziéja”, három levélre a „bolond csomó” felirat került, két beadványt „bolond dosszié” megje-löléssel továbbítottak, 1-1 külde-ményt pedig „bolond iratcsomó”, „bolondok dossziéja”, „bolond fascikulus”, „gyen geelméjűek dosz-

Német Kelet-Afrika

Német csapatok Kelet-Afrikában

424 ÉL E T É S TU D O M Á N Y 2013/14

tal. A földek túlnyomó része ki-használatlanul állt, s a vízhiány mi-att művelésre és legeltetésre nagy-részt alkalmatlan is volt. A gyar-mati kapcsolat azonban minden bizonnyal megkönnyítette volna az

antilopok, bölények, elefántok, oroszlánok és más szavannalakó ál-latok magyarországi importját, ami hosszú időre megoldhatta vol-na a Fővárosi Állatkert beszerzési gondjait. Ekkoriban Tanganyika inkább nyersanyagforrás és felve-vőpiac volt, európaiak nemigen költöztek ide, bár Pósa elképzelé-sei között a magyar agrárnépesség jelentős részének áttelepítése sze-repelt. A gyakorlati megvalósítás jó alkalmat adott volna a magyar közigazgatásnak arra, hogy bebi-zonyítsa, miként képes kormá-nyozni idegen nyelvű és kultúrájú népeket, hiszen az őslakosok kö-zött a bantu nyelvek közé tartozó szuahéli volt a legelterjedtebb. Pó-

„ha sürgősen nem iparkodik Euró-pa tö mö rül ni, […] ugy 20 év múlva jön egy új tatárjárás”. Ezért javasol-ta, hogy Svájc, Ausztria, Csehszlo-vákia, Magyarország, Jugoszlávia, Románia, Bulgária és Görögország „lépjen szövetségre egymás-sal – és kérjen üres területet a nép fölöslegei számára azoktól, – akiknek van sok üres területük. Ez oly egy-szerű – ez minden vitatko-zást kizár. – Mig el nem lesz minden fuserálva!!” Ezzel a brit, belga, olasz és portu-gál igazgatás alatt álló koló-niák (Kenya, Belga-Kongó, Rodézia, Mozambik), pro-tektorátusok (Uganda), be-folyási övezetek (Szudán, Abesszínia) és mandátumte-rületek (Ruanda, Urun-di, Tanganyika) kisebb-na-gyobb részeit kívánta fel-osztani a nyolc közép-euró-pai állam között. Magyar-országé lett volna egész Tanganyika, s talán Zanzi-bár és Pemba szigete is, bár ez nem derül ki egyértelmű-en a mellékelt térképről. Az elképzelt „Magyar Kelet-Afrika” észak-déli irányban kb. 350 km, kelet-nyugati irányban bő 1000 km kiterje-désű volt, összesen tehát kö-zel 400 ezer km2, az anyaor-szág területének négyszerese. A városok közül csak né-hány érte el a 10 ezer fős nagyságrendet, s ezek álta-lános urbanisztikai viszonyai alig emlékeztettek az Európában meg-szokottakra. A fennsíkon Tabora, Morogoro, Iringa és Dodoma tűnt ki; utóbbi már egy székesegyházzal is büszkélkedhetett, amelyet 1933-ban szenteltek fel. Az ipar kezdet-leges színvonalon állt, a bányászat és a mezőgazdaság valamivel fej-lettebb volt, a helybéli munkaerő képzetlensége és a gépesítés szinte teljes hiánya azonban rövid távon lehetetlenné tette a termelés szá-mottevő fokozását.

A Magyarország számára kisze-melt terület meglehetősen szegény volt bányakincsekben, csupán az északi területek gyémántlelőhelyei kecsegtetettek számottevő profit-

sa már 1934-ben foglalkozott a kelet-afrikai gyarmatosítás gon-dolatával, amikor egy kis füzetben – Jabez Thomas Sun der land ame-rikai unitárius lelkész hatására – a munka és a jólét kérdésének nagy

összefüggéseit tárgyal-ta. A füzet végén közölt térképen – mely részlete-iben kissé eltér az 1935. évi memorandumhoz csatolt változattól – a szerző észak-déli irány-ban mint egy 2500 km, kelet-nyugati irányban mintegy 1000 km kiter-jedésű területsávot (ösz-szesen 2,5 millió km2-t) jelölt ki a nyolc közép-európai ország számára. E verzió szerint a Ma-gyarországnak jutó terü-let határa északon nagy-jából a Galana torkolatá-tól (a Ngomeni-foktól) a Viktória-tó déli partjáig, délen pedig a Pangani torkolatától (Pangani ki-kötővárosától) a Mala-garasi torkolatáig húzó-dott volna. Keleten és nyugaton természetesen az Indiai-óceán és a Tan-ganyika-tó képezte vol-na a határt.

A külügyminiszter szar-kazmusát és vitriolos iróni-áját ismerve Zeidler Mik-lós elképzelhetőnek tartja, hogy Pósa levelére talán éppen Kánya Kálmán írta

rá: „ad circulandum” és „Pol. oszt. (szórakoztatásul)” – s ő köröztette a küldeményt ilyen ajánlással köze-li kollégái között. Kánya sem a „Pán-Közép-Európa” eszmét, sem a kelet-afrikai magyar gyarmato-sítás koncepcióját nem építette be külpolitikájába. A kor világpoliti-kai viszonyainak és a logisztikai lehetőségek ismeretében ez érthe-tő is. A bolondok dossziéja azon-ban nem csak történelmi, és kor-dokumentum, a hivatalok műkö-déséről legalább azt a megnyug-tató tényt felfedi, hogy nem feltétlenül kerül szemétkosárba, amit leírtunk, bár milyen őrült ötlet legyen is az.

kővágó AngélA

A „pán-közép-európai unió” kelet-afrikai gyarmatai

Pósa Endre tervei szerint (1934). FORRÁS: PÓSA 1934: 26–27.

ÉL E T É S TU D O M Á N Y 2013/14 425

JEAN-PIERRE BOIS KÖNYVE KAPTA A FRANCIA AKADÉMIA DÍJÁT

A BÉKEKÖTÉS MdVÉSZETE

Bois professzor Béke címe kötete a Francia Akadémia díját nyerte el, az elismerést 2012 végén adták át a nemzetközi híre kutatónak. A közelmúltban e könyv tudományos hátterérWl tartott elWadást a

Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetében.

A z előadás felvezetőjeként Fodor Pál főigazgató el-mondta: Jean-Pierre Bois 1945. július 14-én szüle-tett, e dátum szinte predesztinálta arra, hogy egy-

felől a francia forradalom kutatója legyen, másfelől hadtör-ténettel, nemzetközi kapcsolatokkal, háború és béke művé-szetével is foglalkozzék.

Bois professzor kutatásai közé tartoznak még társadalomtör-téneti témák – ismertette Tóth Ferenc történész – így az öreg-ség kultúrhistóriájával, az elag-gott vagy beteg katonák, az in-validusok sorsával foglalkozott, életrajzírói tevékenysége is je-lentős, például Don Juan de Austria életéről írt fontos bio-gráfiát. Számos tankönyv szer-zője, így az európai eszme múlt-ját is tárgyalta.

Hadtörténeti stúdium?Bois professzor szűkebb szakte-rületéről szólva leszögezte: a bé-ke – bármilyen furcsa is – főként hadtörténeti téma, hiszen min-den háborúnak a béke, a jó bé-kekötés a célja. Ez egyben azt is jelenti, hogy a békekötés folyton újrakezdődő történet. A béke keresése kimondottan kora új-kori folyamat, összefügg a nem-zetállamok kezdetével, sokkal inkább jellemző erre a korszak-ra, mint a középkorra.

Sokáig a béke és a háború az uralkodók személyes ügye volt. Manapság különösnek tűnik, hogy a korabeli békék-ben sok magán, családi jellegű utalás volt, öröklésre, házas-ságkötésre vonatkozóan, például Mária Terézia élen járt az ilyen kitételek békeszerződésekbe iktatásában. Territoriális kérdések is gyakran szerepeltek: területcserékről rendelkez-tek. A háborúkat lezáró békék stabilitását és eredményét a megszerzett területek nagyságával lehetett igazolni. A kora újkorban az uralkodó soha nem a háborút magát akarta, ha-nem a legoptimálisabb békét kereste. Így lassan kialakult a békekötések struktúrája.

A kora újkor újdonsága volt, hogy ekkor alakult ki a béke-komplexum intézménye, amely a háborúkat kiiktatni, ki-küszöbölni volt hivatott. E kongresszusok főszereplői nem katonák és hadvezérek, hanem diplomaták, egyházi veze-tők, tudósok, tanult, művelt civilek lettek. A diplomaták közötti kommunikáció egyre kifinomultabbá vált, speciális

jogi megalapozottsága lett. Ki-alakult a láthatatlan kapcsolat a különböző feleket képviselő diplomaták között, úgy talál-koztak rendszeresen egymás-sal, mint ahogyan manapság a kutatók a konferenciákon. Megszületett a békekötések sa-játos diplomáciai atmoszférája.

Európa-modellekHárom modellt figyelhetünk meg Európával kapcsolatban a kora újkorban – mondta el Bois professzor. Az első az úgynevezett univerzális mo-narchia modellje: legyen egy olyan erős uralkodó, aki a vi-lágbékét garantálja. A legnehe-zebb kérdés az volt: ki legyen ez az uralkodó? Lehetett volna ilyen közmegegyezéses hata-lom a római pápa. Csakhogy ő nem rendelkezett jelentős had-erővel, így törékeny volt a ha-talma. Ráadásul a XVI. szá-zadban a katolikus egyház a reformációval meggyengült,

így a protestáns országokban nem fogadták volna el a pápát a béke őreként. Lehetett volna ez a hatalom a császár. V. Ká-rolynak nagy hadserege és kiterjedt birodalma volt. Csak-hogy ekkor jelentek meg a nemzetállami kezdemények a porondon Európában. S ebben az időszakban értette meg V. Károly, hogy birodalma túl nagyra nőtt, nagyok a nyelvi-vallási-kulturális különbségek. Így V. Károly még halála előtt gondoskodott nagy birodalmáról, a széthullástól a tu-datos két részre osztással mentette meg: a spanyol és ausztri-ai Habsburg-ág szétválasztásával. De ezzel az univerzális monarchia modell álma véget is ért.

Podjebrád György

426 ÉL E T É S TU D O M Á N Y 2013/14

A harmincéves háború amúgy is az uni-verzális monarchia-modell válságát és egy új modell keresését jelentette. A véres háború lehetetlenné tette az összeurópai modell megalkotását jó időre. Ugyanakkor növelte a béke értékét: ilyen pusztító háborúskodás után semmiképpen nem akartak újabb nagy összecsapást. A vesztfáliai béke hosszú folya-mata szimbolikus mozzanattal kezdődött: egy nagy misével szerették volna megnyit-ni, de már a ceremóniarészénél felmerült a nagy kérdés, ki üljön az első sorba? Franci-ák? Spanyolok? Nem tudtak megállapodni, sértődötten elvonultak. Négy évvel később viszont már kialakult az új modell a tárgya-lások során: a territoriális egyensúly modell-je. Három nagyhatalom egyensúlyán ala-pult ez: a franciák, a spanyolok és a német-római császárság status quóján. Az Oszmán Birodalom ereje révén ide tartozhatott vol-na, ám még nem tekintették igazi tárgyaló-félnek. Az utrechti béke után kiegészült a békemű négyes hatalmi rendszerré, Anglia is bejelentkezett a nagyhatalmak sorába. E négy hatalom egyensúlyának a rendszere sokáig sikeresen működött, a háborúk loká-lisak maradtak, jól körülhatárolható terüle-ten folyó, elsősorban dinasztikus háborúk dúltak, a harmincéves háborúhoz képest jó-val kevesebb áldozattal.

A vesztfáliai béke és a nagy francia forra-dalom közötti háborúk két típusba sorolha-tók: személyes ambíciótól vezéreltek (ezek közé számítottak XIV. Lajos háborúi) vagy örökösödési konfliktusok. A területi egyensúly modell rendszerét a francia forradalom tüntette el a porondról.

A francia forradalom univerzális, országhatárokon át-

nyúló eszméket hirdetett, egész Európába szerették volna exportálni a szabadság-egyenlőség-testvériség ideáját. Ezen eszmé-ket a francia seregek és főként Napóleon ter-jesztették hatékonyan. Igaz, hogy nem sok országban látták szívesen ezeket az elveket, így Franciaország hamarosan általános ellen-séges légkörben találta magát. A bécsi kong-resszus így új békerendszer-modellt hozott. Az új rendszer neve: nemzetek összhangzata. A zenekar-hasonlat mint a béke szimbóluma II. Lipóttól származik, s e koncert-béke el-képzelés az 1790-es években kezdett az elvek szintjén kialakulni. A rendszer lényege, hogy békekongresszus-sorozatot hozzanak létre, e

konferenciákat békeidőszakban is megrendezték, s a ki-alakuló kisebb konfliktusokat idejekorán igyekeztek el-simítani, mielőtt eszkalálódott volna a feszültség. Lét-

rehoztak egy olyan állandó intéz-ményt, amely a béke biztosítására al-kalmas lehetett.

Kontinens a tervezWasztalonA permanens összeurópai intézmény gondolata nem volt egészen új, koráb-ban is készültek ilyen tervek. Már a XV. század végén születtek erre tervezetek, de akkor túl moderneknek tűntek. Sok ilyen terv volt: ide tartozott Podjebrád György 1460-as elképzelése, nem sok-kal Konstantinápoly elfoglalása után, aki európai szövetségi rendszert képzelt el a törökök visszaszorítására. Érdekes, hogy ilyen univerzális összefogást ép-pen ő sürgetett, s nem a magyar Mátyás király, aki saját maga akarta a törököt távol tartani Európától. Podjebrád György a tervét elküldte XI. Lajos fran-cia királynak, be akarta vonni a római pápát is, s elképzelt egy állandó európai szervezetet, amelyet hol kollégiumnak,

Maximilien de Sully

Gerard ter Borch: A münsteri béke ratifikálása (1648)

Az európai béke allegóriája Versailles-ban

ÉL E T É S TU D O M Á N Y 2013/14 427

hol konzíliumnak, hol universitasnak nevezett. Ennek célja az lett volna, hogy felkészítse a török ellen Európát. Elküld-te a követét a francia királyhoz, aki a tervet megdicsérte, ám anyagi források híján továbbküldte a pápához, aki viszont közölte, hogy neki meg serege nincsen. Visszaküldte hát a követet a francia királyhoz, mondván: ha a francia uralkodó küld sereget, akkor ő azt pénzeli. Így a követ szinte állandó futárszolgálatban állt a két hatalom között, mígnem egyszer csak eltűnt, vélhetően rablók áldozata lett. Később, mivel a török veszély nem fenyegette közvetlenül a cseheket, a terv papíron maradt.

A következő terv Sullyé volt, aki a véres vallásháborúk nyomán 1640-ben memoárjaiban vetette papírra tervét az európai „Köztársaság”-ról. Ennek az európai közös állam-nak a terve szerint lett volna egy közgyűlése, ahova minden uralkodó egy képviselőt küldhetett volna, s minden háborút és békét érintő kérdésben kizárólag ez a testület dönthetett volna. A tervezet az európai problémák okát szerette volna megszüntetni, s ezt az okot az egyenlőtlenségben, a külön-bözőségben látta. Sully szerint túl sok az állam Európában, megálmodott hát 15 ideális európai államot. Ezeket három ötös csoportba osztotta: utópiája szerint lenne öt francia mintájú abszolutizmus, lenne öt német jellegű választói ál-lam, s öt velencei típusú köztársasági államforma. Ezeket az ideális országokat felosztotta öt-öt katolikus, református és evangélikus államra. Franciaország pl. katolikus abszolutiz-mus lehetett volna, míg Magyarországnak kálvinista és vá-lasztott monarchia országforma jutott volna. A terv messze állt a megvalósíthatóságtól, a vesztfáliai békerendszer nem is vett tudomást róla, nem jött létre állandó kongresszus, a vesztfáliai békekötés után a követek hazatértek, a tárgyalás-sorozat feloszlott.

Hibernált egyetértésA harmadik terv Sully kudarcából következett: Saint-Pierre abbé Értekezés a békéről című könyve. Ellentétben az előző kettővel, ez jó pillanatban jelent meg a nyilvánosság előtt, sikerült kiadni, nagy nyilvánossághoz eljuttatni az utrechti békekötés idején. Saint-Pierre abbé jól ismerte a béketárgya-lások folyamatát. A korábbi tervezetekből kiemelte az állan-dó ülések fontosságát, ezt ő tanácsnak nevezte el. Gondolat-menete arra épült, hogy az utrecti béke elkészültekor, 1713-ban még mindenki egyetértett a megállapodással, felvetette hát: hogyan lehetne ezt a nagy egyetértést kiterjeszteni, „hibernálni” hosszú időre? Gondolatmenete legnagyobb hi-bája az volt, hogy nem veszi figyelembe, hogy a világ napról napra változik, nem lehet állandó politikai helyzetet terem-teni Európában sem.

Rousseau készített elemzést a műről, amelynek a konklú-ziója mai szemmel nézve nyugtalanítóra sikerült: e három terv kudarca nem azt mutatja, hogy a monarchikus hagyo-mányokra épülő Európában nem lehet létrehozni kollektív jellegű kontinentális intézményt. Egy uralkodó kompeten-ciáit nem lehet ugyanis felosztani: ha az uralkodó nem dönt-het teljhatalommal a háború és béke kérdéséről, akkor elve-szíti kompetenciája egy részét, s már nem uralkodó többé. Vagy egy állandó európai univerzális intézmény jön létre, vagy maradnak az uralkodók – idézte Rousseau-t előadása végén Bois professzor.

GÓZON ÁKOS

ÉT-ETOLÓGIA

ÉL E T É S TU D O M Á N Y 2013/14 427

Az oroszlánkirály a bozótban vadászik

A nemek közötti munkamegosztás klasszikus példája az oroszlánoké – volt, egészen mostanáig. Úgy tanultuk, hogy az oroszlánfalkában csak a nőstények vadásznak, a hímek-nek pedig mindössze annyi a dolga, hogy odafáradjanak a terített asztalhoz. Elég meglepőnek tűnt egyébként ez a fel-állás, hiszen a hímek éveken át önállóan látják el magukat, míg felkészülnek a nagy ostromra, amivel megszerezhetik a rivális hímektől az addig általuk birtokolt nőstényeket. Az utóbbi években már sejthető volt, hogy nem tartható tovább ez az álláspont. Igaz, hogy a hímekre nem jellemző a koope-ratív vadászat, és a nőstényekénél némileg kisebb zsákmány-ra, főleg impalára vadásznak, de nem kevésbé sikeresek, mint a nőstények. Viszont nem állt a kutatók rendelke-zésére semmiféle adat, ami-ből kiderült volna, hogyan érik el a hímek a nőstényeké-hez hasonló sikerességet. Ha nem kooperatívan vadász-nak, akkor hogyan? A tech-nológia fejlődésével végre le-hetőség nyílt olyan területe-ket is bevonni a kutatásba, amelyeket eddig életveszélyes lett volna. Dél-afrikai és ame-rikai kutatók háromdimenziós, a vegetáció sűrűségét is ábrá-zoló térképet készítettek egy, a Kruger Nemzeti Parkban va-dászó héttagú oroszlánfalka területéről. A légi lézerszkenner (LiDAR) bevetésével készített térképen pontosan követhető volt, hol töltik a GPS-jeladókkal ellátott állatok az éjszakákat és a nappalokat. Nappal a hímek és a nőstények is az árnyé-kos, dús vegetációjú helyeken hűsöltek, ahol a látótávolság át-lagosan 2,6 méter volt. Éjszaka azonban, a hőség enyhülésé-vel nyíltabb terepen folytatták a pihenést. Amikor azonban eljött a vadászat ideje, a nőstények a 8–9 méteres látótávolsá-gú területen maradva, egymással együttműködve ejtettek zsákmányt éppúgy, ahogy azt gyakran láthatjuk természet-filmekben. A korgó hasú hímek azonban visszamentek az erdőbe, és maguk is harapnivaló után néztek. A sűrű, 3,4 m látótávolságú bozótban viszont nincs esély a közös, együtt-működésen alapuló vadászatra, mert a préda hosszas üldözé-sét akadályozzák a növények. A hímek ezért magányos les-ben állva, a bokrok takarásából vetették rá magukat ál-dozataikra. Mindez sosem derült volna ki a technika segítsége nélkül, hiszen ki mer éjszaka bemenni olyan erdőbe, ahol oroszlánok vadásznak. Az adatok azonban nem csak a női egyenjogúság híveinek jelentősek, hanem arra is felhívják a figyelmet, hogy a vegetáció szerkezetének átalakítása – például az erdő-égetések – könnyen felboríthatják a ragadozók és zsákmány-állatok kényes egyensúlyát.

kubinyi enikő

428 ÉL E T É S TU D O M Á N Y 2013/14

Ezt az egyetem fizette is. A forrás-teremtés nyomasztó terhe lekerült a vállunkról, így felszabadulhatott a kreativitás. Az ő szemlélete sze-rint mi azért kaptuk a fizetésün-

ket, hogy egymást segítsük. Nyi-tott ajtók mellett dolgoztunk. Áll-adóan vendégeket hívott, minden héten más és más előadó töltött ve-

lünk egy egész napot. Nekem pél-dául Francis Crick, a DNS szerke-zetének egyik felfedezője is volt vizsgálati alanyom.

Julesz radarmérnökként végzett, sokáig a Bell Laboratóriumban dol-gozott. Nemcsak a mérnöki szemlél-tetet hozta, ami az agykérgi feldol-gozás egy algoritmikus leírását sze-retné megadni, hanem a tudomá-nyos és mérnöki munkának egy olyan hozzáállását, ami nagyon egyedi volt.– Előtte mi uralkodott a látáskuta-tásban?– A hatvanas években még nem volt igazán tudományos felfogása az érzékeléskutatásnak. A modern neu ro fiziológia és az agykutatás lé-nyegében akkor kezdődött. Ez egy időben történt azzal, hogy Julesz anélkül, hogy belenyúlt volna az agyba, vagy állatkísérleteket vég-zett volna, meg tudta mondani, hogy a látáson belüli különböző funkciók az agy melyik részéhez kötődhetnek. Például a két szem-mel való mélységlátást vizsgálták. A nyolcvanas években megmutatták, hogy születéskor ez a funkció még nincs meg. Ha megnézünk egy új-szülöttet, akkor a két szeme még viszonylag összevissza jár. Eltelik

– Kovács Ilona a BME TTK dékánhelyettese, a BME Pszichológia Doktori Iskola és az MTA-BME Kognitív Tudományi Kutatócsoport vezetője volt. Miért a múlt idő? – Jó kérdés, hiszen az ember nem könnyen mond le ennyi funkcióról, egy szépen felépített, működő dokto-ri iskoláról, tíz év munkájáról.– Kutatócsoportjuk 2007-ben öt évre kapott az MTA-tól támoga-tást. 2011-ben ennek vége szakadt, szerencsére éppen időben érkezett a mentőöv: a PPKE bölcsészkarán egy új tanszéket formálva és Fejlődés-idegtudományi Kutatócsoportot ala pít-va kapcsolódhattak be a Pszi chológia Intézet életébe január 1-jétől...– Hatalmas megkönnyebbülés volt. Persze az új labor felépítése nem egy perc. Másfél-két év, mire talpra ál-lunk.– Pályakezdő pszichológusként ke-rült ki Julesz Béla világhírű látás-kutatóhoz az USA-ba. Nála nem kellett ilyen financiális akadályok-kal szembesülni?– Julesz kikötötte, amikor a Rut-gers re ment, hogy nem szeretne pályázatot írni. Nem kér nagy tá-mogatást, csak azt, hogy a felsze-relés legyen adott, és a munkatár-sai tudjanak konferenciára menni.

I N T E R J Ú KOV Á C S I L O N Á VA La

hé

t ku

tató

ja

LEGYÜNK RÁJUK TEKINTETTELKovács Ilona csoportjával koraszülötteket vizs-

gálva felfedezte, hogy agyunk már a fogantatás-

tól számított hetedik hónapban készen áll a mély-

séglátás elsajátítására. Williams-szindrómások

látása, tanulása és alvása közötti összefüggések

alapján pedig serdülWk tanulási kapacitásának növelését vették célba. Az üzenet közös: ismer-

jük meg, mire képes, milyen jellemzWkkel bír az agy egy adott életkorban, és ez alapján a lehetW

legjobb körülményeket biztosítsuk.

Julesz Béla

ÉL E T É S TU D O M Á N Y 2013/14 429

dologgá. Ha ezek a kapcsolatok nem működnek jól, akkor szétesik előt-tünk a látvány.– Milyen eredmények születtek Williams-szindrómások esetén?– Messze az átlag alatt teljesítettek. Sejt-tani vizsgálatokból azt is lehetett tudni, hogy rendellenes összeköttetésekkel és sejtsűrűségekkel rendelkezik ez a látó-kéreg. Így megpróbáltunk gyakorolni velük, megnézni, hogy ezt a rendelle-nesen összekötött sejthálózatot speciális tréninggel lehet-e fejleszteni. És azt ta-láltuk, hogy voltak olyanok, akiknél le-hetett, voltak, akiknél nem.– Ezt mi határozta meg?– Egy olyan váratlan tényező, amire az elején nem is nagyon gondoltunk: az alvás. Az ilyen szindrómáknál, ahol az intelligenciahányados viszonylag ala-csony, minden esetben megtalálható az alvászavar. Viszont még soha senki nem vizsgálta meg azt, hogy egy ilyen csoportban van-e konkrét összefüggés egyének szintjén a tanulási képességek és az alvás minősége között. – Ennek mi lehet az általános je-lentősége?– Ha egy ilyen szűk csoportban megtaláljuk az összefüggést, akkor azt megpróbálhatjuk mindenkire al-kalmazni. Az új laborban serdülők alvását a tanulás összefüggésében fogjuk vizsgálni. A serdülők éjfél előtt nem igen tudnak lefeküdni, és nem azért, mert rossz gyerekek, ha-nem mert az ő cirkadián ritmusuk valóban el van tolódva egy-két órá-val. És ennek nagy jelentősége van a tanulás szempontjából. E korcsoport tanulási kapacitását jelentősen meg lehetne növelni, ha figyelembe ven-nénk az adottságaikat, ugyanúgy, ahogy a koraszülöttek esetén.

MÉCS ANNA

– A tanulás és a látás kapcso-lata Williams-szindrómások körében végzett kutatása-ikban is központi kérdés. Hogyan kerültek velük kap-csolatba? – Pléh Csaba kereste meg a magyarországi Williams-Szind róma Társaság veze-tőjét, Pogány Gábort, akit a rádióban hallott beszélni. Így alakult ki egy remek munkakapcsolat. A szind-rómáról azt kell tudni, hogy jól meghatározott genetikai hiányosságról van szó: a hetedik kromoszómából hiányzik egy pi-cike darab. Többféle tünete van a Williams-szindrómának, az egyik a hi per szo ciabilitás: nagyon barát-ságosak, csillagszeműeknek is hív-ják őket. De viszonylag rosszul tájé-kozódnak a térben, problémájuk van a látással, ugyanakkor verbáli-san nagyon jók, kifejezetten élvezet

velük beszélgetni. – Érdekes, hogy eközben a nyelvi kifejezőkészségük bi-zonyos területeken, például a látáshoz, térhez kötődő szavak esetén nem annyira fejlett.– Pontosan, nem egyszerűen alacsony IQ-val rendelkező társaságról van szó, hanem egy nem homogén kognitív profilról. Azt is tudjuk, hogy a látókérgük relatíve kisebb. Az az elsődleges lá-tókéreg, amellyel mi régóta foglalkozunk, amelyre ki-fejlesztettük a kontúrinteg-rációs vizs gálatot.

– Miről szól ez a teszt?– Ez egy egyszerűnek látszó fel-adat, zajba ágyazott vonalakat kell csak észrevennie a szemlélőnek, de olyan ravaszul van megtervezve ez a vizuális inger, hogy lehetővé te-szi, hogy szelektíven az agy egy adott részét kérdezzük. Arról tu-dunk információt szerezni, hogy az elsődleges látókéreg idegsejtjei mi-lyen hatékonyan vannak hálózatba kötve egymással. Erre a hálózatra van szükség ahhoz, hogy a látótér-ben megjelenő nagyon sok részlet, picike darab összeálljon valamilyen egésszé, valamilyen értelmezhető

2-4 hónap, mire a két szem közötti együttműködés kialakul, a 3. és a 4. hónap határán jön létre a két szem-mel való mélységlátás.– Az elmúlt években Julesz nyoma-in járva hogyan vitték tovább ezt a felfedezést?– Mi koraszülött babákat vizsgál-tunk meg 2-4 hónapos korukban. A kérdésünk az volt, hogy egy kora-szülött babánál is a születése utáni 3-4. hónapról van szó, vagy pedig a várható születés utáni 3-4. hónapról.– Tehát, hogy mennyire tanult és mennyire előre programozott ez a funkció?– Hogy amikor a baba kinyitja a sze-mét és mintázott környezetet lát, akkor az a mintázottság fogja létre-hozni az agykéregben azokat a strukturális változásokat, amelyek következtében megjelenik a mély-séglátás, vagy pedig előre progra-mozott dologról van szó. Meglepőd-tünk az eredményeken, mert a szü-

letéstől számított 3-4. hónapban je-lenik meg koraszülött babáknál a mélységlátás. – Ennek milyen következményei le-hetnek?– Kiderült, hogy a fogantatás után hét hónap elteltével az agy már kész arra, hogy a környezeti ingereket befogadja, és ugyanúgy tanuljon, mint egy kilenc hónapos agy. Tehát az a koraszülött baba, aki bekerül az inkubátorba és lényegében teljes ingermegvonásban tölt el néhány hónapot, sokkal többet tudna ta-nulni, ha kicsit finomítanának a környezetén.

Egy, a koraszülötteken végzett vizsgálatban

részt vevQ baba

430 É L E T É S TU D O M Á N Y 201 3/14

EGÉSZSÉG=EGÉSZ-SÉG? • EGÉSZSÉG=EGÉSZ-SÉG? eGÉSZSÉG=EGÉSZ-SÉG? • EGÉSZSÉG=EGÉSZ-SÉG? • EGÉSZSÉG=EGÉSZ-SÉGEDUVITAL– ÉTSZERKESZTI: FALUS ANDRÁS

MIT TEHET AZ EGÉSZSÉGÜGY?

3.rész

A tömeges tartáshibákkal szemben a gyermekkori ge-rincbetegségek nem tömege-

sek, sajnos nem előzhetők meg és nem fokozódik az előfordulási gya-koriságuk: a Scheuermann-betegség 11%-os hazai előfordulását Bellyei, az

idiopathiás strukturalis scoliosis 5 ez-relékes, illetve 1-3%-os gyakoriságát adja meg. A nem progrediáló, úgyne-vezett kísérő scoliosis a Scheuermann-betegség egyik tünete, a szintén nem progrediáló tartási scoliosis pedig csak tartáshiba. Annak a gyermek-

nek, akinek nem tartáshibája, hanem gerincbetegsége van, hatékony keze-lést kell kapnia ahhoz, hogy a gyer-mekkori gerincbetegség felnőttkori következményét, a gerinc porckopá-sos betegségét lehetőleg megelőzzük. Mindegyik mozgásszervi betegség,

így a gerincbetegség kezelésének is az alapja a megfelelő, azaz egyéni gyógytorna, melyet az egészségügyi felsőfokú végzettségű, az egészség-ügyben dolgozó gyógytornász tanít meg a gyermek saját helyzetére, egyé-ni eltéréseire alapozva.

Hogyan tud ez ma megvalósulni? Ha egy gyermeket elvisznek az

egészségügybe a gyógytornászhoz, a gyermek általában nem kap egyéni kezelést, hanem csoportba kerül, mi-vel a szakrendelőkben nincs elég gyógytornász. Persze a gyógytornász tud mit kezdeni egy csoportnyi gyer-mekkel, tudja, hogy kinek milyen gyakorlatokat kell megtanítania, de jobb lenne egyénileg foglalkozni a gyermekkel legalább addig, míg megtanulja a saját gyakorlatait. A szülőnek is jó ott lennie és megtanul-nia a gyakorlatokat, hogy otthon se-gíteni tudjon a gyermeknek. Mert a gyógytornász által megtervezett és megtanított gyakorlatokat a gyer-meknek otthon is rendszeresen vé-geznie kell – másképpen nincs hatása (a fogmosásnak is addig van hatása, míg rendszeresen csinálják). Mindez így együtt a gyakorlati életben sajnos nem mindig teljesül. A helyzetet még bonyolítja, hogy sok évtizede létezik az oktatásügyben a gyógytestnevelés, s ez a pedagógiai szakszolgálat része-ként országszerte elég jól meg is van szervezve. A nehézséget ebben az je-lenti, hogy legtöbben összetévesztik a gyógytestnevelést a gyógytornával, és azt gondolják, hogy a gerincbeteg gyermek kezelése megoldott, ha gyógytestnevelésre jár. Pedig ez nem így van, a gyógytestnevelők nincse-

A cikksorozat elsW két részében a gerinc felnWttkori porckopásos betegségeinek megelWzésével foglalkoztunk: mit tehet a szülW és mik az iskola lehetWségei. A sorozat utolsó részében a már gyermek-korban jelentkezW gerincbetegségekkel foglalko-zunk: ezek minél hatékonyabb gyógyítása érdeké-ben mit tehet az egészségügy, a szülW, az iskola.

É L E T É S TU D O M Á N Y 201 3/14 431

eGÉSZSÉG=EGÉSZ-SÉG? • EGÉSZSÉG=EGÉSZ-SÉG? • EGÉSZSÉG=EGÉSZ-SÉG

nek kiképezve és jogosítva a betegsé-gek gyógyítására, így a gerincbeteg gyermek saját gyógytornájának a megtervezésére sem. Vagyis az a ge-rincbeteg gyermek, aki a saját gyógy-tornájának rendszeres végzése helyett gyógytestnevelésre jár, a laikus köz-hiedelemmel szemben kezeletlenül marad.

Ennek a helyzetnek a szakmailag megfelelő megoldása az lehetne, ha a gerincbeteg gyermekek gyógytornász által nyújtandó gyógytorna-kezelését az iskolákba vinnénk, hogy a gyer-meken kevésbé múljon a kezelés sike-re: például egy utazó iskolai gyógytor-nász heti kétszer foglalkozhatna az adott iskola gerincbeteg tanulóival, s a heti 2 gyógytorna már jelent valame-lyes rendszerességet, így hatása is vár-ható. Egyelőre ilyen ellátási forma az egészségügyben nincs, ezért a Ma-gyar Gerincgyógyászati Társaság ré-széről most azon vagyunk, hogy lét-rejöhessen. (A Magyar Gerincgyógy-ászati Társaság elnöke 2012–2015 közt e sorok szerzője.)

Mi hát a szerepe az iskolai gyógy-testnevelésnek a gyermekkori ge-rincbetegségek kezelésében? Valójá-ban semmi. A gerincbeteg gyer-meknek egyéni gyógytornára van szüksége, aminek a megtervezésére és kivitelezésére a gyógy test ne ve-lők nek nincs képesítésük. A nem ge-rincbeteg, csak tartáshibás tanulók tartásjavításában lehetne szerepük a gyógytestnevelőknek, ezzel csak az a baj, hogy erre viszont minden ta-

nulónak szüksége van, vagyis a tar-tásjavítást nem a gyógytestnevelés-ben, hanem a testnevelésben kell vé-gezni. Szerencsére a gyógy test ne ve-lők mind testnevelők is, így bőven lesz rájuk szükség a mindennapi testnevelés megvalósulásában, s eb-ben az a nagyszerű, hogy elhivatott-ságukat, tudásukat ott minden ta-nuló javára fordíthatják.

A gerincbeteg gyermekeknek a gyógytornász által megtanított egyé-ni gyógytorna rendszeres végzése mellett még arra is szükségük lehet, ha azt a kezelőorvosuk előírja, hogy fűzőt viseljenek. A fűzőben az izmok passzívak, ezért a fűzőt viselő gyer-meknek különösen nagy szüksége

van az egyéni gyógy-torna naponkénti vég-zésére. A fűző viselése ugyanakkor lelki érte-lemben is terhelő, a gyermek ebben is támo-gatásra szorul. A lelki támogatásban segíthet a szülő és a pedagógus, de az osztálytársak megér-tő, segítő hozzáállása is alapvetően fontos. A fű-zőkezelésben részesülő gyermekeknek lelkes orvosok külön táboro-kat szoktak szervezni, ez is nagy segítséget je-lent nekik többletterhe-ik viselésében.

Általánosságban minden gerincbe-teg gyermeknek sok mozgásra van szüksége, ezért általában nem kell őket felmenteni testnevelés alól. Ha van olyan gyakorlat, amit ők nem végezhetnek, azt a kezelő gyógytor-násznak kellene tudatnia a testneve-lő tanárral. A gyógytestnevelők erre vonatkozó tudása itt jól hasznosul-hat, ha testnevelésórát tartanak. A testnevelésórai részvétel a gerincbe-teg gyermeknek azért is fontos, hogy ne betegségtudatát, hanem a társas kapcsolatait és sportbéli jártas-ságát erősítsük – miközben persze a testmozgás összes egyéb jó hatására is szükségük van.

A gerincbeteg gyermeknek is hasz-nára válnak mindazon megelőző eljá-rások, melyeket a cikksorozat első két részében írtunk – miért is? Az ő gyer-mekkori gerincbetegségük ugyan nem megelőzhető, de a gyermekkori gerincbetegség felnőttkori következ-ményét, a korai porckopásos gerinc-betegséget esetleg megelőzhetjük, el-érhetjük, hogy későbben vagy eny-hébben jelentkezzen.

A gerincbeteg gyermekek szüleinek tehát figyelmébe ajánljuk a cikksoro-zat első két részét, és ezen felül arra buzdítjuk őket, hogy az egészség-ügyben dolgozó gyógytornászhoz vi-gyék el gyermeküket, aztán segítsék őt az otthoni rendszeres gyógytorna végzésben.

SOMHEGYI ANNAMÁRIA

432 ÉL E T É S TU D O M Á N Y 2013/14

Tavasszal, lombfakadás előtt üdébb erdeink gyepszint-je fehér, lila és bíbor szőnyeggé változik az illatos vi-rágú keltikék tömeges megjelenésekor. A nemzetség

mintegy 470 fajt számlál. Az északi féltekén (így Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában) széleskörűen elterjedt cso-portról van szó, amelynek néhány faja szigetszerűen a trópu-si Kelet-Afrika magasabb hegyvidékein is megtalálható. Di-verzitáscentrumuk (vagyis ahol a legtöbb fajuk él) a Hima-lája és Kína térsége. A keltikefajok mintegy 80 százaléka él itt, melyeknek mintegy fele bennszülött. A keltikék nem-zetségét még ma sem ismerjük pontosan: a legutóbbi évek-ben is sorra írták le új fajaikat. Európában 14 fajuk ismert, elsősorban a mediterrán régióból. Hazánkban mindössze négy őshonos fajukat tartjuk számon.

Leggyakoribb és egyben talán legszebb hazai képviselőjük az odvas keltike (Corydalis cava). Végálló virágzata tömött, a fürt mintegy tíz–húsz, hosszú sarkantyújú virágból áll. Szí-

KELTIKÉKA tavasz elsW hírnökének hagyományosan a hóvirágot vagy esetleg a téltemetWt tekint-jük, de az igazi tavaszt a keltikék tömeges megjelenése jelenti. Virágzását legjobban a nektárra váró méhek, „hangyakalácsos” ter-mését pedig a növény terjesztésérWl gondos-

kodó hangyák várják.

nük többnyire bíborlilás vagy fehér, de előfordulnak krém-színű, rózsaszínű vagy pirosas, egyszínű és tarka virágok is. Mivel nagy tömegben nyílik, fontos kora tavaszi méhlegelő. A sarkantyúban található nektárhoz azonban számos rovar-faj nehezen fér hozzá, ezért ezek a virágot gyakran kilyu-kasztják oldalról, majd megcsapolják. Az odvas keltike első-sorban az üde gyertyános–tölgyeseket, bükkösöket, kemény-fás ligeterdőket kedveli. Itt március és április hónapokban gyakran összefüggő virágszőnyeget alkot a gyepszintben, majd szinte nyomtalanul eltűnik. A keltikét a geofiton növé-nyek iskolapéldájának is tekinthetjük: föld feletti részei csak addig láthatók, míg tavasszal a lombfakadás előtt a növény elegendő fényhez jut, majd ezt követően elszárad, és az év nagy részét föld alatti gumójába visszahúzódva tölti.

Odvas, üreges gumója erősen mérgező alkaloidokat tar-talmaz, mint például a corydalin vagy a bulbocapnin. En-

nek ellenére legalább 1200 éve alkalmazzák különféle beteg-ségek kezelésére. Korábban számos gyógyszer-ipari készítmény alapanyaga volt, mára azonban nagyrészt szintetikusan hozzák létre hatóanya-gait. Alkaloidjai megtalálhatók például a köz-ponti idegrendszert bénító nyugtatókban, és az agy vizsgálata során is használják e vegyülete-ket. A homeopátiában légúti gyulladások, reu-ma vagy emésztési zavarok ellen alkalmazzák.

Az odvas keltike magvait a hangyák terjesztik (ezt nevezzük myrmecochor terjesztésnek). A viszonylag nagy méretű, sima, fényes felületű magokhoz tápanyagban dús „hangyakalács” ta-pad, mely miatt a különféle hangyafajok elősze-retettel cipelik a magot a bolyba. Fajtól függően (itt fontos szerepe van a hangya méretének, va-lamint rágója felépítésének) a hangyakalács – szaknyelven az elaioszóma – elfogyasztása után a magokat vagy a fészek bizonyos pontján gyűj-tik össze (főképp a kisebb termetű fajok), vagy kiviszik a bolyból. Utóbbi esetben raktározhat-ják közvetlenül a fészek mellett vagy szétszór-

TERÜLJ ASZTALKÁM MÉHEKNEK, HANGYÁKNAK

Bordó odvas keltike

Tömegesen virágzó odvas keltike

ÉL E T É S TU D O M Á N Y 2013/14 433

Az ujjas keltike (Corydalis solida) szintén az üde gyer-tyános-tölgyesek, bükkösök és keményfás ligeter-

dők kora tavaszi növénye. Bár hazánk középhegységei-ben sokfelé gyakorinak számít, bizonyos területekről teljesen hiányzik. Az odvas keltikétől eltérően gumója kicsi és nem üreges. Nevét tenyeresen tagolt (ujjas) mur-valeveleiről kapta. Virágai hússzínűek vagy lilásvörösek és csak ritkán fehérek. A törpe keltike (Corydalis pumila) az előző fajoknál ki-sebb termetű és kevésbé látványos. Virágai halványlilák vagy fehéresek. A szirmok csúcsa és sarkantyúja jellem-zően sötétebb, mint a virág középső része. Az üde erdők mellett a száraz tölgyesekben és bokorerdőkben is meg-jelenik, sőt leginkább itt érzi jól magát. Elsősorban a Dunántúli-középhegységben igen gyakori.

Negyedik hazai fajuk, a bókoló keltike (Corydalis intermedia) már jóval ritkább. A Dunántúli-középhegység

bükköseiben, gyertyános–tölgyesei-ben, szurdokerdeiben szórványosan fordul elő, de a Geresdi-dombság te-rületén is megtalálható. Az előző két fajjal ellentétben ennek a fajnak a murvalevelei épek. A növény kis ter-metű, többnyire csak 5–10 centiméter magasra nő. Virágai húspirosak, ki-csik, a virágzat mindössze néhány, egy–öt virágból áll. A bókoló keltike összességében egyáltalán nem feltűnő, gyakran észrevétlenül bújik meg a ta-vaszi virágszőnyegben. Mivel gyak-ran önbeporzó, virágai gyorsan el-nyílnak, termései hamar beérnek, a növény pedig visszahúzódik föld alat-ti szerveibe. Ha mégis megtaláljuk, ne szedjük le. Egyrészt nem látványos, nem mutat jól a vázában, másrészt rit-kasága miatt védet faj.

RIEZING NORBERT

TIKÉK

hatják attól távolabb, sőt akár a territóriumuk szélére is elci-pelhetik, és ott mint már hasztalan „hulladékot” teszik le. A hangyabolyban őrzött magok jobban védettek a magevők (és az esetleges erdőtüzek) ellen, a fészekből elszállítottak viszont újabb területeket hódíthatnak meg. A kutatások szoros ösz-szefüggést mutattak ki a myrmecochor módon terjedő növényfajok (így a keltikék) és a magvaikat szállító han-gyafajok fészkeinek térbeli mintázata között. A kapcsolat a hangya számára is kiemelkedően fontos. Vizsgálatok alapján a hangyakalácsban található tápanyagok létfon-tosságúak a fejlődő lárvák számára.

Az odvas keltike, illetve más, hangyák által széthurcolt nö-vényfajok terjedésének sebességéről igen hézagosak az isme-reteink. A terjedés mértéke nagyban függ a különböző han-gyafajok viselkedésétől. Bizonyos fajok mozgáskörzete na-gyon kicsi. A fullánkos vöröshangyáké (Myr mi ca-fajok) pél-dául mindössze néhány méter, igaz, ezek gyakran költöznek és alapítanak új kolóniát. Ilyenkor az ösz-szegyűjtött élelmet is magukkal cipelik új territóriumukba. Más fajok, mint példá-ul az erdei vöröshangya (Formica rufa) hatalmas, egymással kapcsolatban álló bolyokban szuperkolóniát alkot, mely szinte teljesen behálózza az erdőt, így az egyedek elméletileg nagyobb távolsá-gokra is elcipelhetik a magokat.

A terjedést azonban számos tényező akadályozza. Egy napsütötte tisztás, tar-vágás vagy akár egy erdőn áthaladó út is áthatolhatatlan lehet néhány hangyafaj számára. Sőt, bizonyos erősebb hangya-fajok kolóniái is akadályozhatják mások megtelepedését, vándorlását, és így gá-tolják az általuk terjesztett magvak terje-dését. Hazai tapasztalatok alapján az od-vas keltike terjedési sebessége az élőhely-től függően változó, de összességében lassúnak tekinthető.

Földfüstf_

A keltikék nem zetségének tudományos neve, a Corydalis görög eredet` szó, amelynek je-lentése: búbos pacsirta. A nevet vi-rágainak jellegzetes alakja után kapta. Magyar neve korai virágzására utal. Egyéb magyar népi nevei: kakasláb, ka-kastaréj, lyikas ír, hüvelykes földfüstje, üres föld füstf`, tavaszi gerezdeske.

TERÜLJ ASZTALKÁM MÉHEKNEK, HANGYÁKNAK

Bókoló keltike Törpe keltike

Ujjas keltike

(A SZERZP FELVÉTELEI)

434 ÉL E T É S TU D O M Á N Y 2013145

A Baden bei Wien-beli Ro lett-mu seum egyik vitrinjében áll az a gipszöntvény, amit 1796.

november 21-én, Angelo Soliman ha-lálának napján készített Franz Thaller bécsi szobrászművész Franz Joseph Gall (1758-1828) orvos megbízására az el-hunyt arcáról. Gall a kranioszkópia legavatottabb szakértőjének számított saját korában, aki ezekben az években alkotta meg a frenológia (ál)tudomá-nyának alaptéziseit. A frenológia sze-rint a koponyán látható úgynevezett „agyi dudorok” formáiból kiolvasha-tóak az ember jellemvonásai. Gall So li-man koponyáját nem kaphatta meg, mert a holttestet kipreparálták és a Kaiserliche Natura lien ka bi nett egy üvegvitrinjébe állították. Az európai ember számára még mindig egzoti-kumnak számító színesbőrű férfi így nem kaphatta meg azt a végtisztessé-

E G Y A F R I K A I A X V I I I . S Z Á Z A D I B É C S B E N

ANGELO SOLIMAN

A színes bWre Soliman holttestét Bécsben strucctollakkal, kagylóláncokkal és gyöngysorokkal ékesítették fel, és annak a képzetnek megfelelWen tették kiállítási tárggyá, degradálták egyszere látványossággá, ami a XVIII. század

európai emberében az afrikai „vademberekrWl” élt.

get, ami a császár minden ke-resztény alattvalójának kijárt volna.

Caroline Pichler (1769-1843), a biedermeier Bécs divatos írónője 1807-ben számolt be először Angelo Soliman ka-landos ifjúkoráról. A beszámoló Soliman szülőhelyeként Pan gu sitlang Birodalmát nevezte meg, amely sosem létezett ugyan, de a Pichler által leírt „Magni Famori” valószínűleg egy va-lós törzs nevének, a Magomi Kanori-nak torzult (esetleg félrehallott) név-alakja lehetett. Ez alapján gondolja a ku-tatás, hogy az először Mmadi Make ne-vet viselő fiú a Kanem-Bornu Biroda-lom (a mai Nigéria, Niger, Csád és Kamerun határvidéke) Magomi Ka no-ri törzsének szülötte volt. Kanem-Bornu már a középkorban is létező, nagy kiterjedésű birodalom volt, ami a

kora újkor évszázadaiban nemcsak a transzatlanti rabszolga-kereskedelem számára jelentett gazdag emberforrást. A Szaharától délre fekvő területekről a XVIII. században félmillió rabszolgát hajtottak a Földközi-tenger afrikai partjai felé, hogy ott hajóra rakva őket, Európa rabszolgapiacain adják el őket. Soliman (illetve akkori nevén Mmadi Make) minden bizonnyal a mai Maghreb-államok területéről érkezett Messina kikötőjébe. Születési ideje ugyan nem ismert, de a kutatás 1721-re helyezi időpontját. Valószínűleg nyolc- évesen rabolták el családjától, az 1730-as

évek elején már biztosan Itáliában volt. Nevét a Sollima grófok után kap-hatta, akiknek először állt alkalmazásában, és amely család tagjai a messinai városvezetés tagjaiként nagy befolyásúak voltak és szoros kapcsolatban áll-tak az akkori szicíliai kor-mányzóval, Georg Chris-tian von Lob kowitz her-ceggel (1686-1753).

A cseh arisztokratát ka-tonai pályája a birodalom különböző pontjaira ve-tette. 1732-től 1734-ig Szicília kormányzója-ként kaphatta ajándékba egy Sollima gróftól a ser-

Gottfried Haid Johann Nepomuk Steiner után,

Angelo Soliman az 1750-es években

Angelo Soliman halotti

maszkja (1792) (ROLLETTMUSEUM,

BADEN BEI WIEN)

Peter Jakob Horemans, Gian Gastone de'Medici vadászati

bankettje, c. festménye (1735). A középpontban ül Lobkowitz herceg,

mellette valószín_leg a fiatal Soliman áll

ÉL E T É S TU D O M Á N Y 2013/14 435

Soliman 1781-ben tagja lett a Zur wahren Eintracht (Az igaz egyetértés) nevű szabadkőműves-páholynak, mely-nek taglistáin többször szerepelt többek között a neves geológus és udvari taná-csos, Ignaz von Born, Wolfgang Ama-deus Mozart, Joseph Haydn és Soliman barátja, Kazinczy Ferenc is.

Soliman életútja sajnos egyáltalán nem mondható tipikusnak a XVIII. századi Európában. A színes bőrű rab-szolgákat uraik a ház körüli kellemet-lenebb munkák elvégzésére fogták, akik természetesen még így is szeren-csésebbnek tarthatók az amerikai kon-tinensre került, ültetvényeken dolgozó társaiknál. Sok fekete szolgát uraik ki-mondottan reprezentatív céllal tartot-tak házuknál: estélyeken díszes ruhák-ba öltöztetve ételt és italt szolgáltak fel a magas rangú vendégek számára. Őket több kora újkori festményen is megörökítették. Csupán néhány szol-gának sikerült urától felelősségteljes munkát kapnia, mint a beszerzés és a gazdaság irányítását, nekik aztán ké-sőbb esélyük nyílt arra, hogy kerese-tükből hosszú évtizedek szolgálata után megválthassák magukat.

Miért állították ki Soliman testét egy üvegvitrinben, mintha egy egzotikus látványosság volna? Bár a XVIII-XIX. század fordulója a modern tudo-mányok születésének kora, és az empi-rikus érdeklődés új hullámainak kö-szönhetően a születő természettudo-mányok az elmúlt korokhoz képest bátrabban használtak akár emberi ma-radványokat is kutatásaikhoz, So li-man esetében nem erről volt szó. Sok-kal inkább arról az egzotikumok irán-ti érdeklődés torz megnyilvánulásáról beszélhetünk, ami az akkori embert ismeretek hiányában a mai embernél is jobban rabul ejtette. A kora újkor az utazások, a ’wunderkammerek’ és ku-riózumtárak kora volt. A XVIII. szá-zad második felében megszületett a modern múzeum intézménye, mely-ben rendszerezni kezdték a gyűjtött tárgyakat.

Soliman holtteste 1848-ban a forra-dalom idején a Burgban kiütött tűz-vészben semmisült meg. A forrada-lom, ami elsöpörte azt az abszolutiszti-kus monarchiát, ami Solimant köz-szemlére állította, elpusztította a preparátumot is, megkímélve a későb-bi korok kíváncsi szemeitől.

UGRY BÁLINT

dülő korba lépett An ge lót. Soliman éle-tének következő húsz évéről hallgatnak a források, mivel azonban urának, Lobkowitz hercegnek hivatali pályája jól dokumentált, és Soliman feltételez-hetően követte urát, ezért valószínűsít-hető, hogy 1734-től Lombardiában, 1739-től Erdélyben, 1742-től pedig a Cseh Királyság területén tartózkodott. Soliman minden bizonnyal Lobkowitz 1753-as halála után költözött Bécsbe, ahol Joseph Wenzel Liechtenstein her-ceg (1696-1772) szolgálatába állt. A her-ceg Herrengasse-beli palotája csupán néhány száz méterre állt Európa akkori legbefolyásosabb uralkodócsaládjának, a Habsburgoknak székhelyétől, a Hofburgtól. Soliman tehát ugyan még csak mint szolga, de egy afrikai törzs-ből elindulva, Európa akkori központ-jában találta magát. 1760-ban elkísérte urát Parmába, aki azzal a megbízással indult útnak, hogy Izabella Bourbon hercegnőt megkérje és elhozza Bécsbe József főherceg (a későbbi II. József) számára. 1764-ben szintén Liechten-stein kíséretében jelen volt II. József frankfurti császárkoronázásán. A koro-názóvárosban 20000 guldent nyert kártyajátékon, aminek később nagy hasznát vette. 1768-ban, mikor –már negyvenhét évesen – a Stephans-domban feleségül vette Mag da lena Kellermannt, Liechtenstein elbocsátot-ta szolgálataiból, és Soliman kereset és szállás nélkül maradt. Valószínűleg a frankfurti, nagy összegű nyeremény tette lehetővé számára, hogy leteleped-hessen Bécs akkori legkisebb külváro-sában, a körülbelül nyolcvan házat és alig több mint ezer lakost számláló Weißgärbernben.

1773-ban, apja halála után egy évvel, Franz Joseph Liechtenstein visszavette szolgálataiba Solimant: a több nyelvet beszélő férfit megtette elsőszülött fiá-nak, Alois Josephnek tanítójává. Soliman ekkor feleségével és egyéves kislányával, Josephine-nel visszaköltö-zött a Herrengasse 8. szám alá, ahol nyugdíjazása (1783) után még hét évig lakhatott. A palota 1790-ben kezdődő átalakításakor az ekkor már hetvene-dik éve felé közelítő Solimannak ismét költöznie kellett. A szintén a város egyik központi helyének számító Freyungon álló Haus zum Rothen Mandl harmadik emeletén bérelt szo-bát. Itt halt meg 1796-ban szélütés kö-vetkeztében.

A lestyánA lestyán őshazája Dél- és Nyugat-Ázsia, de Európában sok helyen a termesztésből elvadulva található. Már az ókori római civilizáció is ismerte, Julius Ceasar idejében a kifinomult gasztronómia nagy kedvvel alkalmaz-ta. Magyarországra a rómaiak által ke-rült be. Az ernyősvirágzatúak családjá-ba tartozó évelő növény gyökérzete és tőlevelei tartalmazzák a drogot. Illóola-jak (ftalidok), kumarinok (umbelliferon, bergaptén), aromás és alifás savak (an ge li-ka sav, benzoesav) vannak benne. Az il-lóolajban található butilftalid-szár ma-zékok adják a növény jellegzetes illatát. Ez a határozott illat a Maggi-fűszerből ismert, ugyanis annak nagy részét ez a növény adja. Innen kapta néhány vidé-ken a maggifű nevet is. Az illata és aro-mája a zeller, a petrezselyem és a sárga-répa illatanyagainak keveréke.

Klinikai vizsgálatokkal igazolt, hogy a húgyúti fertőzések kezelésében jó szolgálatot tehetnek a különböző víz-hajtó hatóanyagot tartalmazó gyógy-növények. Tudományos vizsgálatok támasztják alá, hogy a lestyán gyökeré-ből készült forrázat vizelethajtó hatású. Főzete továbbá a vesekő, illetve a vese-őzete továbbá a vesekő, illetve a vese-továbbá a vesekő, illetve a vese-homok kialakulásának megelőzésére alkalmas, ezért a lestyántea fogyasztása ellenjavallott várandós nők és elégtelen veseműködés esetén. A gyógynövé-nyek felhasználása előtt fontos azon-ban tudnunk, hogy a gyógynövények nem «csodaszerek», csak helyes mód-szerrel alkalmazva gyógyítanak. Szak-szerűtlen használatuk különböző prob-lémákhoz vezethet, ezért szakértő köz-reműködése szükséges. A népi gyógy-ászat a lestyánt vízhajtó hatásán kívül étvágyjavító, emésztést serkentő és görcsoldó szerként is jegyzi. Gyomor-égésre az egyik legjobb gyógynövény. Jó háziszer nikotin- és alkoholmérge-zés esetén is.

A bolti ételízesítők, levesporok és -kockák alapfűszere ez a növény. Fő-zésnél ajánlott inkább apróra vágott lestyánt használni a gyári ételízesítők helyett. Fűszerként a levelét levesekbe, salátákba, magvát kenyértésztákhoz, rizshez, meghámozott gyökerét pedig szintén levesekben lehet használni.

MAROSI KINGA

ÉLET-M�D

ÉL E T É S TU D O M Á N Y 2013/14 435

ÁP

RIL

IS

436 ÉL E T É S TU D O M Á N Y 2013/14

Április a tavasz közepe. Ebben a hónapban

továbbra is gyorsan nQ a nappal hossza, az elején még valamivel rövidebb 13 óránál, a végén viszont már majdnem 14 és fél óra. A

Nap delelési magassága pedig 10 fokot

emelkedik, 47 fokról 57 fokra.

Már elég késQn sötétedik, a hónap közepé-re este fél 10-re lesz csak teljes sötétség.

Április 15-én 21:30-kor a téli égbolt fényes csil-lagai már a nyugati égbolton látszanak, az Orion csillagképbQl a Rigel alig 3 fokkal van a délnyuga-ti látóhatár felett. A Naprendszer két legnagyobb bolygója, a Jupiter és a Szaturnusz is látszik, de míg a Jupiter a Bikában már lenyugváshoz közelít, addig a Mérlegben járó Szaturnusz még alig emel-kedett a délkeleti horizont fölé. Az elsQ negyed felé közeledQ Hold is a nyugati horizont feletti Bikában jár. A Bikától dél felé az Oriont és a Nagy Kutyát láthatjuk. E

csillagképektQl keletebbre van a Szekeres, az Ikrek és a Kis Kutya, amelyek mindegyikében találunk fényes csillagot. A Perszeusz és a W alakú Kassziopeia most északkelet felé, viszonylag ala-csonyan látszik, a Cefeusz pedig az északi horizont felett jár. Déli irányba fordulva elég magasan láthatjuk az Oroszlán legfényesebb csillagát, a kékes fény_ Regulust. TQle nyugatra van a halvány csillagok alkotta Rák csillagkép, melyben sötét helyrQl ködös folt-nak látszik a Jászol (Praesepe, M44) nev_ nyílthalmaz, mely 600 fényév körüli távolságával egyike a legközelebbi ilyen objektumok-nak. A Ráktól délre egy jellegzetes alakú csillagcsoport képezi az Északi Vízikígyó „fejét”, ennek az igen hosszan elnyúló, halvány csillagok alkotta csillagképnek keleti vége ekkor még a horizont alatt van. Legfényesebb csillaga a Regulustól délnyugatra látszó, 2 magnitúdó körüli fényesség_ Alphard. A Nagy Medve (és így

A csillagos

ég április15-én

21:30-kor

40 éve indult a Pioneer-11

a Jupiter és a Szaturnusz felé

(DON DAVIS/NASA)

Április 28-án van szembenállásban a Szaturnusz

(NASA/JPL/SPACE SCIENCE INSTITUTE)

ÉL E T É S TU D O M Á N Y 2013/14 437

a hét legfényesebb csillaga alkotta Göncölszekér) nagyjából a fejünk felett jár ekkor. A Göncöl rúdjának ívét meghosszabbítva már magasan találjuk a narancsos szín_ Arcturust az Ökörhajcsár csillagképbQl és az íven továbbhaladva a délkeleti horizont felett a Spicát is megtaláljuk a Sz_z csillagképbQl. A Spicától keletre nála valamivel fényesebb csillagként láthatjuk most a Szaturnuszt. Az Ökörhajcsártól keletre találjuk az Északi Korona csillagívét és a Herkules csillagait. Az északkeleti égbolton már két csillaga látszik

a Nagy Nyári Háromszögnek: a Deneb mellett felkelt már a Vega is a Lant csillagképbQl.

Áprilisban is kereshetjük a PanSTARRS-üstököst. A hónap ele-jén sötét helyrQl remélhetQleg még szabad szemmel is láthatjuk. 4-én este mindössze 2,5 fokra halad majd el az Androméda-galaxis (M31) mellett az ekkor az elQrejelzések szerint +5 mag-nitúdós üstökös. A hónap során egyre északabbra kerül majd, de közben folyamatosan halványodik, nagyjából április köze-pe után már várhatóan csak távcsövön keresztül fog látszani. Pozíciója miatt áprilisban az esti nyugati és a hajnali keleti égbolton is kereshetjük, de hajnalban már magasabban látszik, mint este. Körülbelül április 10-e után cirkumpoláris égitest lesz, azaz egész éjszaka megfigyelhetQ, de éjfél körül jár a leg-

alacsonyabban, nem sokkal az északi horizont felett.Április 25-én este egy nem túl látványos, igen csekély mérték_

részleges holdfogyatkozást láthatunk, a teljes árnyék szinte csak súrolni fogja a Holdat. A Hold néhány perccel este 20 óra után kezd el

belépni a Föld félárnyékába, ez azonban jó ideig gyakorlatilag észreve-hetetlen. Nagyjából 21:20 után vehetjük talán már észre a Hold északi részének gyenge elszürkülését. A teljes árnyék Budapesten 21:54-tQl 22:21-ig látszik a Holdon, 22:07-kor lesz a holdkorong a legjobban

„kicsorbulva” (bár ekkor is kevesebb mint 2 százaléka lesz takarva). Ezt követQen még fél óráig láthatjuk a félárnyék okozta gyenge elszínezQ-dést, bár a jelenség elméleti vége csak 0:11 perckor lesz.

Április 28-án kerül szembenállásba a Nappal a Szaturnusz. Ilyenkor van a gy_r_s bolygó legközelebb a Földünkhöz, de távolsága ekkor is több mint 1,3 milliárd kilométer. Ekkor a legnagyobb a fényessége és látszó mérete is. Az Uránia Csillagvizsgáló távcsövén keresztül nagy-szer_ látványt nyújt ez az égitest, gy_r_rendszerén kívül megfigyel-hetjük azt is, hogy gyors tengely körüli forgása miatt meglehetQsen lapult, míg látszó átmérQje az egyenlítQje irányában a szembenállása idején kb. 19 ívmásodperc, addig a pólusai irányában csak 17 ívmá-sodperc. A távcsövön keresztül általában néhány holdja is észrevehe-tQ, mint halvány csillagok a bolygó közelében.

40 évvel ezelQtt, 1973. április 6-án indult útjára a Pioneer-11 _rszonda, amely másodikként repült el a Jupiter mellett és elsQként a Szaturnusz mellett. A szondával, amely elhagyja a Naprendszert, 1995-ig volt kapcsolat.

30 évvel ezelQtt, 1983. április 4-9. között volt a Challenger-_rrepülQgép elsQ útja a világ_rben az STS-6 expedíció keretében. Ez volt a második _rrepülQgép a Columbia után. A repülésen 4 fQs legénység vett részt és ennek az útnak során tartották az elsQ _rsétát egy _rrepülQgép fedélzetérQl.

A Merkúr áprilisban a hónap elsQ harmadában kereshetQ a késQ hajnali égbolton. Április 1-én is alig háromnegyed órával kel a Nap elQtt a +0,3 magnitúdós, 7,4 ívmásodperc látszó méret_ és 52 száza-lékos fázisú égitest. Bár ezután lassan fényesedik miközben látszó átmérQje és fázisa is növekszik, de fokozatosan közelebb is kerül a Naphoz, így hamarosan elvész annak fényében. A Vénuszt nagyjából április 21-e után próbálhatjuk keresni az alkonyatban, amikor fél órával nyugszik a Nap után, ekkor nagy fényessége miatt talán már megpillantható. Április 30-án háromnegyed órával nyugszik Napunk

után a −3,9 magnitúdós, 10 ívmásodperces és 99 százalékos fázisú égitest. A Mars a Halak, majd a Kos csillagképben végzi elQretartó mozgását, a Nap közelsége miatt nem figyelhetQ meg ebben a hónap-ban. Április 18-án együttállásban van a Nappal. A Jupiter áprilisban is a Bika csillagképben végzi elQretartó mozgását. Április 1-én még éjjel fél 1 körül nyugszik, míg április 30-án már alig valamivel este 11 után. Fényessége −2,1 magnitúdóról −2,0 magnitúdóra, látszó átmé-rQje 35,7 ívmásodpercrQl 33,5 ívmásodpercre csökken a hónap során. A Szaturnusz hátráló mozgást végez a Mérleg csillagképben, szinte egész éjszaka megfigyelhetQ. Április 1-én este fél 10 felé kel és nap-kelte után nyugszik, április 30-án napnyugtakor már felkelt és még mindig napkelte után nyugszik csak le. Fényessége +0,2 magnitúdó-ról +0,1 magnitúdóra nQ, a bolygókorong látszó átmérQje majdnem 19 ívmásodperc, míg a gy_r_rendszer kiterjedése 43 ívmásodperc és 18 fokos szögben látunk rá.

Április 3-án kerül utolsó negyedbe a Hold, április 10-én lesz újhold, április 18-án elsQ negyedbe ér égi kísérQnk, végül április 25-én lesz teli-hold (a Sz_z csillagképben). A gellérthegyi Uránia Csillagvizsgálóban derült idQ esetén áprilisban is várjuk az érdeklQdQket hétfQ, szerda és csütörtök estéken 20-22 óra között, valamint április 19-én pénteken este is. Április 25-én este 19 órától LQrincz Henrik csillagász tart elQadást Földönkívüliek nyomában címmel.

LAUER ZOLTÁN

30 éve indult elsQ útjára a Challenger- _rrepülQgép (WIKIPEDIA)

A Challenger elsQ útján került sor az elsQ _rrepülQ-

gépes _rsétára (NASA)

438 ÉL E T É S TU D O M Á N Y 2013/14

ÉLET ÉS TUDOMÁNY KÉPEKBEN

1. Gáspár Boldizsár (Kaposvár,

boldizsar67@citromail.hu) – Félelem –

A Pécsi Állatkertben az üveg túloldalán

a jól ismert mókusmajom (Saimiri

sciureus) ugrott a gépem elé. Kapásból

fényképezhettem. Nem lett jó, mint

fotó, de mégis megfogott. Rajztanár-

képzQm_vész vagyok, s az ÉT is érdekes cikkpárost közölt a majmok

festményeken szerepeltetésérQl. Ebben a képben van valami, némi

képmódosítással tovább távolítottam a

valóságtól. Meglehet, a kiöltött nyelve

a kulcs a többlethez, talán ez a félelem

kifejezése? Joggal rettent meg; vele

szemben a legkiszámíthatatlanabb lény,

aki valamit, esetleg fegyvert emel az arca

elé. Ez a félelem az egész veszélyeztetett

állatvilág közös életérzése lehet…

2. Elekes Márta (Érd, martielekes@gmail.com) – Psrobbanás –

Valójában hóesés késQn este

2

1

K ülön gyűjtöm azokat a beküldött fotókat, ame-

lyekben meghatározó a fes-tőiség. A fénykép szokvá-nyos technikai erényei eze-ken gyakorta véletlenül vagy szándékosan háttérbe kerülnek, helyet adva an-nak a nem verbalizálható többletnek, aminek egyéb-ként minden jó fotóban is ott kell lennie, de most az érzelmi hatás kiindulópontja ebbe a többletbe került. Jelen tárlat anyagát ilyen fotó-festményekből válogattam, címe lehetne: A genezis né-hány pillanata.

H. J.

ÉL E T É S TU D O M Á N Y 2013/14 439

3. Tímár Dorottya (Dombóvár) – A második napon – Az Isztriai-félsziget

déli csücskében állunk, szemben a

Brijuni Nemzeti Park. A partszakasz

szinte érintetlenül maradt meg, pedig

a vidéknek az ókorig visszanyúló

történelme van. A hullámok fölött

lebukni készülQ Nap fényében megmerevedQ látvány pedig egy

történelem elQtti korba repít vissza minket…

4. Tóth Farkas Márton (Budapest, tothfarkasmarton@gmail.com) –

Csábítás – A rovarfogyasztó harmatf_ levelei érdekes kompozíciót, sajátos

mikrokozmoszt alkotnak a körülötte

levQ mohákkal és kövekkel. A kép a Füvészkert Victoria-házában készült.

5. Urbán Krisztián (urbank81@gmail.

com) – RejtQzködve

3

4

5

4

Az ÉT-galériában bárki kiállíthatja felvételét, megosztva élményét olvasótársaival. Kérjük, hogy a digitális képet tif vagy jpg formá-tumban 300 dpi felbontással küldje el az et-galeria@eletestudomany.hu címre. A tárgyrovatba írja: ét-galéria, és a kísérRlevélben mond-ja el, amit a felvétel körülményeirRl és a témáról tud. A beküldR jutal-ma a „kiállításban” megnyilvánuló elismerés.

A „hónap képe” 5000 Ft külön-díjat kap.

SZABÁLYOK

4 4 0 � É L E T É S TU D O M Á N Y � 20 08/25440 É L E T É S TU D O M Á N Y 201 3/14

KÖNYVTERMÉS Albert Valéria rovata

Aposztata szerzetesek

A Vatikáni Titkos Levéltárban másfél évtizeden át végzett szorgos kutatómunka eredménye a majdnem háromszáz oldalas (tekintélyes terjedelmű) értekezés, amelynek címe a XXI. század elei olvasó figyelmét jobban megragadja a tartalom egészét átfogó, tá-gabb, esetlegesen más tar ta lom megjelölésnél. Az al-cím is sarkít némileg, noha a vizsgált forrásszöve-gekben valóban a fiatalok szerepelnek túlsúlyban.

Az Apostoli Penitenciária egykori szorgos írnokai a másolati kötetekben rögzítették azokat a beadványo-kat, amelyek a túlnyomórészt 1450–1550 között, a Magyar Királyság területén meg-esett bűnökről, elkövetőik és az ál-dozatok életének mindennapjairól a pápához bűnbocsánatért folyamodók szemszögéből tudósítanak egyszerre végletes szubjektivitással és jó né-hány esetben páratlan részletességű hűséggel.

A Penitenciára – 1411 és 1559 kö-zött – beküldött háromezer kére-lemből 1228 kért feloldozást a pápá-tól a bűncselekmény miatt beállt, úgynevezett „automatikus” kiközö-sítés alól. Ezek mintegy hetven szá-zaléka erőszakkal egybekapcsolódó, súlyos bűn: gyilkosság, vérontás, rablás, verekedés, fosztogatás, temp-lomokba erőszakos behatolás, szent helyek, épületek meggyalázása, vagyis: szentségtörés.

A birtokügyek kapcsán a tehetősebb rétegek életé-be nyerhet bepillantást az utókor, jelen esetben a va-gyontalanabb (ám nem a nincstelen) alsó népréte-gekre vonatkozóan őrizték meg a máig érdekes ada-tokat ezek a források. Az események, azok részletei sokszor az „örök emberi” tartalmuk miatt ragadják meg a mai olvasó képzeletét, hiszen a hitvestársi hűtlenség, a házasságtörés vagy szerzetesek esetében fogadalmaik terén való állhatatlanság ma is általá-nos érdeklődésre tarthat számot.

A szerző, Erdélyi Gabriella, e források feltárója, az egyedi eseteket jó érzékkel csoportosítja, megtalálja azokat a magánéleti vagy társadalmi méretű eleme-ket, amelyek az egymást sajátos sorrendben követő fejezetek domináns elemeit alkotják. Az aposztata szerzetesek, papok a középkorvég emberét jobban foglalkoztatták, mint azok, akik hűségesek marad-tak világi papi vagy szerzetesi fogadalmaikhoz. Ez utóbbiak életállapotának nem volt „hírértéke”. A „szökött szerzetesek” a középkor előző századaiban is jelen voltak, Szent Bernát a XII. század első felé-ben rendi elöljáróként időnként szembesült hasonló esetekkel, s egyszerre igazi abbas- (atya)-ként és fele-lős vezetőként találta meg az állhatatlanok számára az orvosságot.

A könyvben felsorolt esetek tükrében mintha elfe-lejtődött volna a középkor végére, az újkor elejére a több mint évezredes szerzetesi bölcsesség. Amikor az egyházi és a világi társadalom kibogozhatatlan szö-vevénnyel járta át egymást, érthető a nagyszámú egyházi hivatás, időnként természetfölötti motivá-ció híjával. A kényelmetlen (vagy csak idővel azzá vált) köteléktől – különböző erkölcsi súlyú nyilvános vagy magán fogadalmak sokaságától – jó néhányan szabadulni akartak; ám félő, hogy az e témáról elő-ször olvasó alaptalan általánosításokra juthat.

A vizsgált korszak egyébként a helyi egyház számá-ra pozitívabbnak bizonyul a közelmúlt kutatásai tük-

rében, mint azt a folyamodványok alapján gondolni lehetne. Elég az ekkortájt belső késztetésből elindult szerzetesi reformokra gondolni, vagy az egyházmegyei zsinatok tö-rekvéseire. Ezek ha nem is valósul-tak meg teljes mértékben, mégis bi-zonyítják a középszintű egyházi ve-zetés éleslátását, ha már a főpapok rájuk bízták az egyházi élet gyakor-lati irányítását.

A fejezetek témáinak súlyossági szempontú egymást követő besorolá-sa egyszerre érkezik el a bűnök csú-csára, ami Káin és Ábel óta a gyilkos-ság. Már a bevezetésben is – nyilván-valóan figyelemfölkeltés céljából – is-mertetésre került egy gyilkosságba torkolló házasságtörés, amelyhez itt

véres esetek sora csatlakozik. Az egyházi személyek hol gyilkosok, hol áldozatok.

Az egyes esetek felfokozott drámaisága a bűn ob-jektív súlyosságától időnként mintha elszakadna, és a folyamodó fél dramatizáló képességéről tanúsko-dik. A papság szakrális feladatköre következtében a világiak jogosan támaszthattak elvárásokat papjaik-kal szemben, akik ezeknek adott esetben/esetekben nem tudtak megfelelni.

A Dózsa-felkelést és annak emlékezetbeni megjele-nését tárgyaló fejezetben a forrásfeltáró szerző igyek-szik a sematikus történetírás alkotta képet minél több szemszögből megvilágítani, s ezzel a Mohá-csot elő-készítő eseménysorozatot árnyaltabban megrajzolni. Befejezésül egy mostanság feltárulkozó jelenség kerül bemutatásra, ami az oszmán előretörés velejárója: a „pogány-keresztény” imposztorok megjelenése. A győztes oldalhoz szívesen csatlakozó, a hatalom igé-zetében élő kevesek saját identitásukat is föladták egy tál lencse reményében. Ügyesség dolgában XX. szá-zadi utódaiknak lett volna mit tanulni tőlük, ha isme-rik a magyar történelem viharos századait és éppen-séggel nem a múlt eltörlésén fáradoznak. (Szökött szerzetesek. Erőszak és fiatalok a késő középkorban. Libri Kiadó, Budapest, 3990 forint)

TÖRÖK JÓZSEF

Fizetett együttérzés

Vannak olyan helyzetek, amelyekben akkor nyújtjuk a legjobb teljesítményt, ha nem kapunk érte egy fillért sem. Ha fizetnek a fáradozásunkért, akkor már el van rontva az egész – noha ennek még magunk sem va-gyunk tudatában. Furcsán hangzik? Pedig vég-ső soron ez derül ki abból a kutatásból, amelyet két amerikai pszichológus – Christine Ma-Kellams és Jim Blascovich – végzett, s amelyről a Journal of Experimental Social Psychology című folyóiratban jelent meg beszámoló. A kutatók egyik legtöbbre tartott, legemberibb tulajdonsá-gunkat, a beleérzőképességet vizsgálták.

Ma-Kellams és Blascovich két videófelvételt készített; ezeken fiatalok egy-egy olyan ese-ményt meséltek el, amely velük történt és érzel-mileg megérintette őket. A kutatók azt kérték a beszélőktől, hogy ne fejezzék ki szavakkal, mi-lyen érzelmeket éltek át – ám a videó elkészülte után egy listán pontozással jelezniük kellett, hogy az előadott esemény milyen, és mennyire erős érzelmeket váltott ki belőlük.

A kutatók ezeket a videófelvételeket később 123 egyetemi hallgatónak mutatták be. A részt-vevők feladata az volt, hogy próbálják megálla-pítani, milyen érzelmeket éltek át a filmen látott beszélők. A becsléseket ugyanannak az érzelem-mérő skálának a segítségével kellett megtenniük, ame-lyet a videó szereplői is használtak. Az empátia így pon-tosan mérhetővé vált: minél jobban hasonlított a néző értékelése a szereplő korábban adott saját értékeléséhez, annál nagyobb fokú volt a beleérzés, annál pontosabb volt az érzelmek felismerése.

A kísérlet minden résztvevő számára ugyanúgy zajlott, egyetlen „apró” különbséggel – ám éppen ez volt a lé-nyeg. A kutatók a résztvevők egyik részének csak azt mondták, próbálják meg minél eredményesebben meg-állapítani, milyen érzelmeket élt át a videón látható sze-mély, a többieknek viszont azt mondták, hogy aki a leg-pontosabban eltalálja az érzelmeket, kap 40 dollárt. Az eredmény meghökkentő volt: az a csoport, amelyik pénzjutalom reményében próbált empatikus lenni, lé-nyegesen rosszabb teljesítményt nyújtott, azaz sokkal pontatlanabbul értékelte az érzelmeket, mint azok, akik ingyen dolgoztak.

Miért? Nos, a kísérlet végén a válaszadóknak jellemez-niük kellett önmagukat olyan módon, hogy állításokat

fogalmaztak meg saját személyükről. Minden mondat így kezdődött: „Én…”, s a folytatást a résztvevőknek kellett beírniuk. A kutatók megszámolták, hogy ki hány olyan állítást tett, amely valamilyen személyközi vi-szonyra utal, például: „Én… szerelmes vagyok”, „Én… jó gyermeke vagyok a szüleimnek”, és hány olyan, amelyik

csak a saját személyre, az egyéni tulajdonságokra vonat-kozik. Kiderült, hogy azok, akiknek kilátásba helyezték a 40 dolláros fizetséget, sokkal kevesebb társas kapcsola-ti viszonyt említettek meg az önmeghatározás során, és sokkal több egyéni vonást soroltak fel, mint az ingyen dolgozó csoport tagjai. Ez nem is meglepő, hiszen ré-gebben már több kutatás igazolta, hogy ha az embernek pénz megszerzésére van lehetősége, akkor figyelme saját maga felé fordul. A kísérletben a pénzjutalom bevezeté-se önmaguk felé irányította a résztvevőik gondolkodá-sát, s ez csökkentette a másokra való nyitottságot, azaz rontotta az empátiát.

Ez az eredmény azért is elgondolkodtató, mert például a pszichológusokat – és sok más segítő foglalkozás űzőit –, azért fizetik, hogy empatikusak legyenek. Remélhe-tőleg azonban ezek a szakemberek birtokában vannak olyan készségeknek, amelyek lehetővé teszik, hogy csak-ugyan nyitottak legyenek más emberek érzéseire, annak ellenére, hogy ez egyben a megélhetésüket is jelenti.

MANNHARDT ANDRÁS

LÉLEKTANI LELEMÉNYEK

Mindenki többet vár tQlem (SZ^CS ÉDUA RAJZA)

É L E T É S TU D O M Á N Y 201 3/14 441

MegrendelhetR a Magyar Posta Zrt. Hírlap ÜzletágánálTel.: 06-80-444-444, fax: 06-1-303-3440, levélben: MP Zrt. Hírlap Üzlet ág, Budapest 1008, e-mail: hirlapelofizetes@posta.hu, továbbá szemé-lyesen a postahelyeken és a kézbesítôknél.

ElQfizetési ár 2013-ra belföldre: 1/4 évre 3000 Ft, 1/2 évre 6000 Ft, 1 évre 12 000 Ft

442 ÉL E T É S TU D O M Á N Y 2013/14

A TUDOMÁNY VILÁGA

Szek a mezsgye a szén alapú életig

Az élet – vagy legalábbis az a formája, amelyet a Földön ismerünk – szénen

és oxigénen alapul. Most egy elméleti fizikusokból álló kutatócsoport meg-vizsgálta, milyen feltételektől függ, hogy a Világegyetemben elegendő mennyiség keletkezzen ebből a két – szó szerint lét-fontosságú – elemből. Számításaik meg-erősítették azt a már több más tényező-ből is levezetett következtetést, hogy az

élet létrejöttének feltételei rendkívül szűkre szabottak, s már a feltételek pará-nyi megváltozása is élet nélküli, steril vi-lágot eredményezne.

Mind a szén, mind az oxigén bizo-nyos típusú csillagok egy meghatározott fejlődési szakaszában, a vörös óriás-ál-lapotban, héliumfúzió során termelő-dik. A szén-12 izotóp kizárólag abban a nagyon speciális folyamatban kép-ződik, amelyben három alfarészecske (hélium-atommag) ütközik. A folyamat kulcsfontosságú lépése a szén-12 egy gerjesztett állapotának, az úgynevezett Hoyle-állapotnak a létrejötte, amelynek energiája mindössze 379 keV-vel (379 ezer elektronvolttal) haladja meg a há-rom alfarészecske energiáját. Az oxigén ezt követően egy szénatom és egy továb-bi alfarészecske ütközésében jöhet létre.

Az Észak-Karolinai Állami Egyetem (NCSU) elméleti fizikusa, Dean Lee és német munkatársai a Jülichi Szuperszá-mítógép Központból első lépésként szá-mítógépes szimulációval levezették, hogy az erős kölcsönhatásokat leíró kvantum-színdinamikai modellben (Quantum Chromodynamics: QCD) milyen felté-telek mellett jöhet létre a Hoyle-állapot,

és arra az eredményre jutottak, hogy ez nagyon érzékenyen függ a protonokat és a neutronokat felépítő könnyű kvarkok tömegétől, amelynek már egy parányi változása is olyan mértékben csökkenti a szén és az oxigén képződését, hogy elle-hetetleníti az élet kialakulását.

„A Hoyle-állapot energiája kulcsfontos-ságú – magyarázta Lee. – Ha az akár csak 479 keV-vel haladná meg a három alfaré-szecskéét, annyira kevés szén (s ebből adó-dóan oxigén) képződne, ami kevés lenne a szén alapú élet kifejlődéséhez. Ha viszont a különbség 279 KeV, vagy annál kevesebb volna, akkor nagyon sok szén képződne, de az oxigén létrejöttéhez szükséges hőmérsék-letet nem érhetné el a csillag. Számításaink szerint a könnyű kvark tömegének mind-össze 2-3 százaléknál nagyobb változása már steril, élet nélküli világhoz vezetne.”

Az eredmény, amelyről a kutatók a Physical Review Lettersben számoltak be újabb érv az úgynevezett antropikus elv híveinek: eszerint a Világegyetem fejlődését meghatározó természeti ál-landók éppen olyan finoman vannak összehangolva, hogy az Univerzumban egy idő után kialakulhasson az élet.

(ScienceDaily)

Az EPFL kutatói most felfedezték, hogy valami nagyon hasonló történik a kavarcüveg-olvadékból gyártott kapillá-ris csövekkel a pásztázó elektronmikro-szkóp elektronnyalábjának hatására. „A mikroszkóp rendeltetésszerű használatának természetesen ez nem célja, csupán szükség-szerű kísérőjelensége: mivel az üveg elektro-mosan szigetelő, benne az elektronok felhal-mozódnak, s ennek hatására hevül fel az anyag” – magyarázta Lorentz Steinbock, az EPFL kutatója, a Nano Lettersben megjelent beszámoló egyik szerzője.

A kapillárisok anyagának képlékeny-nyé válása a mikroszkóp képernyőjén nyomon követhető, az operátor pedig a feszültség és tűhegy elektromos térerejé-nek változtatásával ahhoz hasonlóan tud-ja alakítani a kapillárisok alakját, mint az üvegfúvó-mesterek a fúvócsővel – csak-hogy nagyságrendekkel kisebb (nano-)léptékben. Az eljárással a kapilláris csövek átmérője pontosan szabályozható, a kísér-letekben kiindulásként használt 200 mé-tertől egészen nulláig, azaz a lezárt végig.

Szemléltető példaként a kutatók egy DNS-szekvenáláshoz használatos, ke-reskedelmi forgalomban is kapható mikrofolyadék-csip mikrocsatornáinak átmérőjét szűkítették le 200-ról 11 na-nométeresre, megsokszorozva ezzel az eszköz hatékonyságát, illetve jócskán lerövidítve a minták elemzésének idejét.

A nano léptékű kapilláris csö-vek távlati alkalmazási lehetősé-gei a mikrofolyadékos csipektől az ultraprecíz nyomtatókon át a sejtekből mintát vevő mikropipettákig rendkí-vül széleskörűek

(EurekAlert)

Üvegfúvás nano-léptékben

A Lausanne-i Szövetségi Műszaki Egyetem (EPFL) kutatóinak egy

pásztázó elektronmikroszkóp elektro-mos tulajdonságait kihasználva sikerült kvarcüvegből készült kapilláris csövek méreteit megváltoztatni (elvékonyíta-ni). A máris szabadalmaztatott eljárás – bár jelenleg még csak különleges la-boratóriumi körülmények között al-kalmazható – számos felhasználási te-rületen új távlatokat nyithat.

Aki valaha is látta, mi történik egy tűzbe dobott üres műanyag dobozzal vagy palackkal, bizonyára elcsodálko-zott a látványon: az anyag pillanatok alatt megráncosodik, összezsugorodik, végül kis, összegyűrt papírgalacsinhoz hasonló megfeketedett golyóbissá ol-vad. A jelenség azzal magyarázható, hogy megfelelő külső ösztönzés ha-tására az anyag igyekszik visszatérni eredeti állapotába, így például a magas hőmérsékleten megformázott, majd lehűtött tárgyak felhevítve ismét kép-lékennyé válnak.

A könny_ kvarkok tömegének már parányi változása is döntQen befolyásolja a szén és

az oxigén képzQdését a csillagokban, és ezen keresztül a szén alapú élet kialakulását

KÉP: DEAN LEE/NCSU

Eredetileg 200 nanométer átmérQj_bQl néhány nanométeresre sz_kített kvarc

kapilláris csövekKÉP: ALAIN HERZOG/EPFL

röviden

ÉL E T É S TU D O M Á N Y 2013/14 443

FÓKABEMUTATÓ A SZEGE-DI VADASPARKBAN. Az érdeklQdQk üvegfalú medencében figyelhetik meg a tengeri emlQsök viselkedését. Jelenleg két borjúfóka (Phoca vitulina) látható, egy fiatal hím és egy nQstény, de hamarosan két nQs-ténnyel bQvül a fókacsapat. Szakemberek bíziknak abban, hogy a tágas bemutatót megkedvelik a tengeri emlQsök, és hama-rosan utódoknak is örülhetnek majd az ál-latbarátok. Az Atlanti- és a Csendes-óceán partközeli, kevésbé sós vizeiben Qshonos borjúfókák a leggyakoribb fókafajnak szá-mítanak. Régebben húsukért és zsírjukért vadászták, ma is sok példány sérül meg vagy pusztul el, amikor beleakad a halász-hálókba. A Szegedi Vadaspark fiatal borjú-fókái 80-90 kilogrammosak, de a kifejlett példányok tömege elérheti a 170 kilogram-mot, testhosszuk megközelítheti a 2 métert. TÖMEGGYILKOS A TÁNYÉ-RON. Az étkezéssel a szervezetbe bevitt túl sok só 2,3 millió ember halálát okozta világszerte 2010-ben szívroham, és más szívbetegség, agyvérzés elQidézésével - áll egy nemzetközi tanulmányban. A kutatók a világ különbözQ térségeiben 1990 és 2010 között végzett 247 vizsgálat átfogó elemzése révén jutottak erre az adatra, amely szerint a túlzott sófogyasztás az összes halállal végzQ-dött kardiovaszkuláris betegség 15 százalé-káért felelQs. A halottak 60%-a férfi, 40%-a nQ volt. A közvetlen halálokok 42%-a volt szívro-ham, 41%-a agyvérzés, a fennmaradó 17%-ot más, de ugyancsak kardiovaszkuláris kór idézte elQ. Kiderült az is, hogy a 2,3 millió halál 84%-a szegény vagy közepesen szegény országban következett be. A vizsgált szem-pontból a legrosszabb a helyzet Ukrajnában, Oroszországban és Egyiptomban. Az életerős jobbAn fer-tőz. Az Edinburghi Egyetem kutatói megfigyelték, hogy egyes vízibolhák sok-kal fertQzöttebbé váltak parazitabaktériu-mokkal, ha a populációt jól ellátták táplá-lékkal, ahhoz az állapothoz képest, amikor az élelmiszer-utánpótlás akadozott. A ku-tatók szerint bizonyos körülmények között egyes személyek jobban terjesztik a jár-ványt, mint mások. Felfedezésük segítheti a járványok terjedésének nyomon követé-sét és ellenQrzését. A jól táplált vízibolhák azért terjesztették jobban a fertQzést, mert hosszabban éltek parazitahordozóként, ami több idQt biztosított a kórokozó meg-sokszorozódására.

Már kihalt békafajt klónoztak

Egy már kipusztult ausztrál békafaj „újraélesztésére” tettek sikeres lé-

péseket ausztrál kutatók: bonyolult klónozási eljárással egy „halott” sejt-magot ültettek be egy ma is élő ro-konfaj friss petesejtjébe, amelyben ezt követően – laboratóriumi körülmé-nyek között – megindult az osztódás, és a fejlődő embriók genomja ponto-san megfelelt a már eltűnt faj geneti-kai jellemzőinek.

A kipusztult békafaj az úgyne-vezett gyomorköltő békák megle-hetősen bizarr csoportjába tartozó Rheobatrachus silus, amelynek egye-dülálló módon, a száján keresztül lenyelt petéi a gyomorban fejlődnek ki, s a kifejlett kis békák újfent a szá-ján keresztül kerülnek napvilágra. Ez az Ausztráliában honos faj azon-ban 1983-ban kipusztult.

Most a Lazarus-projekt keretében (amely nevét a Jézus csodatétele ál-tal feltámasztott Lázárról kapta) az Új Dél-Wales-i Egyetem egy kuta-tócsoportjának sikerült sejtmagokat kinyerni még az 1970-es években lefagyasztott és négy évtizede mély-hűtőben tárolt szövetekből.

Az idestova öt éve folyó kísér-letekben a kutatók a szomatikus

sejtmag-áthelyezés néven ismert la-boratóriumi technológiai eljárással a fagyasztott szövetekből kinyert sejtmagot egy távoli rokonfaj, a mocsárjáróbékák családjába tartozó Mixophyes fasciolatus friss petesejtjébe ültették be, amelyből előzetesen eltá-volították az eredeti setmagot. Né-hány petesejt ezt követően spontán osztódásnak indult, és néhányukban a fejlődés a korai embrióállapotig is eljutott – ám egyik sem élt néhány napnál tovább.

Jóllehet az embriók fejlődése né-hány nap után elakadt, a belőlük vett szövetminták genetikai vizsgálatai egyértelműn igazolták, hogy az osz-tódó sejtcsomók, illetve a fejlődés-nek indult embriók a már kipusztult gyomorköltő béka genetikai anyagát hordozták.

„Ezt mindenképpen áttörésként ér-tékeljük, hiszen holt sejtekből sikerült újraélesztenünk a már kipusztult faj genomját – mondta Mike Archer, az egyetem professzora és a Lazarus-projekt vezetője. – Ennek eredmé-nyeként sikerült olyan friss sejtekhez jutnunk, amelyek kiindulási anyagul szolgálhatnak a további klónozási kí-sérletekhez. Egyre biztosabbak vagyunk abban, hogy a még előttünk álló akadá-lyok lényegében technológiai és nem bi-ológiai jellegűek, és kísérleteink eredmé-nyesek lesznek.”

Archer professzor „álma” egyébként az 1937-ben kihalt erszényesfarkas vagy tasmán tigris (Thylacinus cynocephalus) újraklónozása. Hasonló terveket más kutatók is dédelgetnek: kívánságlistái-kon többek között a gyapjas mamut, a dodo, a kubai vörös arapapagáj és az új-zélandi óriás moa szerepelnek.

(News of University of New South Wales)

A kihalt ausztrál gyomorköltQ béka

A 40 éve lefagyasztott békák egyike

444 ÉL E T É S TU D O M Á N Y 2013/14

röviden

TÉVEDÉS A KLÍMAVÁLTOZÁSRÓL

A 2006-ban kiadott Stern-jelentés az első köz-gazdasági szempontból megírt tanulmány, amely ele-mezte a klímaváltozást és annak lehetséges gazdasági hatásait. A kormányzati megbízásból készült, klíma-

változásról szóló jelentés azóta a politikusok és zöld mozgalmak kézikönyvévé vált. Szerzője, Lord Stern a 2012-es davosi Világgazdasági Fórumon – immár független képviselőként – a következőket nyilatkozta: „Visszatekintve úgy vélem, alábecsültem a kockázatokat. A bolygó és a légkör úgy tűnik, kevesebb szén-dioxidot nyel el, mint hittük, a

kibocsátás pedig erőteljesen növekszik. Egyes hatások gyor-sabban bekövetkeznek, mint gondoltuk.” Míg a 7 évvel ez előtti tanulmányában Stern 75%-os bekövetkezési eséllyel jósolt 2–3 Celsius-fokos globális emelkedést a hosszú távú hőmérsékleti értékekhez képest, ma már úgy hiszi, 4 Celsius-fokos hőmérsékleti emelkedés valószínűsíthető.

Stern támogatja a brit éghajlatvédelmi törvényt, amely arra kényszeríti a kormányt, hogy csökkent-

se a szén-dioxid kibocsátást, ugyanakkor a gazdaságot zöldítő beruházásokról azt mondta, „ez egy nagyon izgalmas növekedési történet”. A kormánytisztséggel nem ren-delkező kormánypárti képviselők szkeptikusak a szélenergia előnyeit illetően és a kancellár csökkenő lelkesedéssel tekint a brit palagáz kitermelésére.

Stern kommentárjai Jim Yong Kim, a Világbank új elnökének davosi nyilatkozata után érkeztek. Utóbbi ugyanis szigorúan figyelmeztetett arra, hogy ha beigazoló-dik az az állítás, miszerint az átlaghőmérséklet négy fokkal megemelkedik, akkor ez nagyon komoly konfliktusokat szülhet a természeti erőforrásokért folytatott harcokban. „Biztosra vehető az élelmiszerért és az ivóvízért folytatott harcok elterjedése” – nyilatkozta. Kim szerint intézkedésekre van szükség, hogy létrejöjjön a szén-di-oxidpiac, megszűnjenek a fosszilis üzemanyagra vonatkozó támogatások, valamint megvalósuljon a világ 100 nagyvárosának „zöldítése”, amely a globális kibocsátás 60–70%-ért felelős. (www.greenfo.hu)

Miért tudjA A kAkAs, Mi ­kor kukorékoljon? A Nagojai Egye tem kutatói négy kakasból álló cso-portokat helyeztek hetekig egy szobába, lekapcsolták a világítást, és infravörös fényben videóra vették az eseményeket. Noha a kakasok idQnként napközben is kukorékoltak, hangadásuk csúcspontjai nagyjából 24 órás idQközönként kö vet-keztek be. BelsQ órájuk (amelyet normális körülmények közt a napfény hangol be) jelezte számukra, mikor van reggel – még akkor is, amikor elzárták Qket a természe-amikor elzárták Qket a természe-tes fénytQl. Ez a következetesség nagyjá-ból két hétig tartott, majd fokozatosan kez-dett elt_nni. A kakasokat összesen 4 hétig tartották a szobában, és a kísérlet második felében a kukorékolásuk kezdett szabályta-lanabbá válni, ami arra utalt, hogy rendsze-resen kell látniuk a fényt ahhoz, hogy napi ritmusuk tökéletesen m_ködjön. Ezután 12 órán át világosban és 12 órán át sötétben tartották a madarakat, miközben különbözQ idQpontokban éles fényfelvillanásokat alkalmaztak és hangfelvételrQl játszottak be kukorékolást (a kukorékolás ugyanis „ragadós”). Amikor ezeket az ingereket hajnaltájt alkalmazták, a kukorékolás jelen-tQsen megnövekedett. Ha a nap folyamán máskor vetették be a fény- és hanginge-reket, alig váltottak ki hatást. Ez is arra utal, hogy a madarak válaszát alapvetQen a bennük m_ködQ napi ritmus határozza meg. SOKKOLÓ FÉNYSZENNYE-ZETT SÉG HONG KONGBAN. Hong-kongban a legsúlyosabb a fényszennyezett-ség a világon. A Hongkongi Egyetem által készített tanulmány szerint a város egyes részeiben az éjszakai fények a nemzetközi normánál 1200-szor erQsebbek, ami komoly veszélyt jelent az emberi egészségre és az állatvilágra is. A 3 éven át végzett adatfelvé-tel alapján a belvárosi területek átlagosan 300-600-szoros többletértéket mutattak, de még a külvárosi részek is 30-40-szer erQ-sebben «ragyogtak» a normálisnál. Az is kiderült, hogy az európai nagyvárosokban a normális szint 100-szorosa alatt marad a szennyezés mértéke. A fényszennyezés zavarja a szervezet biológiai óráját, kihat az agyra és a test hormonális m_ködésé-re, egyes állatfajokat pedig megzavarhat a tájékozódásban. A helyzetet nehezíti, hogy Hongkongban nincsenek a kültéri világításra vonatkozó jogszabályok.

444 ÉL E T É S TU D O M Á N Y 2013/14

SzWrmebundába öltöztetett teáscsésze

Még ma is megbotránkoztat – kevés elhunyt művész alkotásáról mond-

ható ez el manapság, amikor, úgy tű-nik, mindenféle tabu ledőlt. Ám Mé-ret Oppenheim legtöbb műve ilyen. Első alkalommal látható a XX. század egyik fontos művészegyénisége, Mé-ret Oppenheim életműve Ausztriában.

Mivel idén lenne százéves, retros-pektív kiállítással emlékezik a svájci szürrealizmus egyik legjelentősebb képviselőjére, Méret Oppenheimre a Bank Austria Kunstforum. A 2013. július 14-ig látható tárlat kétszáz alko-tás mentén mutatja be a svájci-német művésznő rendkívül sokszínű mun-kásságát. „Az ember nem is gondolná, hogy ugyanattól a művésztől származ-nak ezek a munkák” - mondja a kiál-lítás kurátora, Heike Eipeldauer.

Méret Oppenheim ugyanis festett, kollázsokat készített, verseket írt, ékszereket, ruhákat, bútorokat, va-lamint színpadi kellékeket tervezett, és egyetlen stilisztikai forma mellett sem kötelezte el magát. Néhány téma,

mint például a játék, vagy a tudatalatti megfoghatósága ugyanakkor vezér-fonalként húzódik végig művészetén. Oppenheimet különösen érdekelték az ember és állat, természet és kultúra, álom és valóság kapcsolatai és ellent-mondásai, valamint a nemek közötti átváltozások. Inspirálóan hatottak rá az emberi testrészek, a madarak, a kí-gyók és a medvék. Így született példá-ul a Bécsben is látható „Asztal madár-lábakkal”, amelynél két gólyaláb tart egy aranyozott asztallapot.

Különösen vonzódott a szőrméhez is, egyike volt az első művészeknek, akik ezzel az anyaggal dolgoztak és szexu-ális felhanggal ruházták fel, mint pél-dául az animálisat fetisizmussal párosí-tó „Szőrmekesztyű” esetében.

ELEK LENKE

É L E T É S TU D O M Á N Y � 201 2/5 0 � 4 45É L E T É S TU D O M Á N Y 201 3/14 445

VÁLASSZA ÖN IS AZ EURÓPAI NYELVVIZSGA-BIZONYÍTVÁNYT!

www.telc.hu

A Typotex Kiadó jelentette meg Csermely Péter: Bloghálózatos életfi lo-zófi ám c. könyvét. EbbQl kérjük három fejezet címét. A megfejtést bekül-dQk között a kötet 5 példányát sorsoljuk ki. Jó fejtést!

Beküldési határidR: a lapszám megjelenését követR második hét keddje, 2013. április 16-a. Beküldési cím: Élet és Tudomány, Kereszt-rejtvény, 1428 Budapest, Pf. 47. vagy eltud@eletestudomany.hu).

Minden rejtvényünkben találnak egy-egy bekeretezett négyzetet. A rejt-vényciklus végére e bet_k – helyes sorrendbe állítva – egy 130 éve szü-letett, Kossuth-díjas botanikus, akadémikus nevét adják ki. E név bekül-dQi között értékes nyereményeket sorsolunk ki.

VÍZSZINTES: 1. Az egyik fejezetcím. 10. A mondabeli Hunor és Magor anyja. 11. ... Nielsen; néhai USA-beli komikus színész. 12. Szent, röv. 13. Creedence Clearwater Revival (USA-beli zenekar), röv. 14. Enged a végén! 15. A másik fe-jezetcím. 18. Versenyszakasz. 19. A fekete zongora költQje (Endre). 20. Norvég és német autók jelzése. 21. A laurencium vegyjele. 22. Távirati irodánk rövidített neve. 23. BorkísérQ okmány, röv. 24. Az iszlám vallásúak közös imádkozási he-lye. 26. A menyétfélék családjába tartozó állat; Meles meles. 27. ... vino veritas; borban az igazság. 28. Bagdad a fQvárosa. 30. A fejére, költQi szóval. 31. A Hét pofon írója (Károly). 34. ... mester; csak névbet_irQl ismert festQnk. 35. Eleai gö-rög fi lozófus; Arisztotelész a dialektika feltalálójának nevezte. 36. Mitikus monda.

FÜGGQLEGES: 1. Gaz, hitvány. 2. Jószív_ség. 3. Az angolból kölcsönzött kifeje-zéssel: struggle for life. 4. Svájci autók jelzése. 5. Jó esetben csók, rosszabb eset-ben pofon teszi! 6. Esztergomi érsek, bíboros, egyházjogász, az MTA igazgatósá-gi, majd tiszteleti tagja (Jusztinián, 1884–1945). 7. Azonos mássalhangzók. 8. Oxid, az élenyhez (oxigén) hasonlóan elavult szóval. 9. Németországban élQ világ-hír_ lett heged_m_vész. 13. Csontvégek! 16. Európai Parlament, röv. 17. Kétjegy_

bet_. 22. Olasz városból való, akárcsak a Bánk bán-beli Gertrudis! 23. A bikavér is ez. 24. A harmadik fejezetcím. 25. Takarmányt erjesztéssel tartósít. 29. Ambrus ...; táncdalénekesnQ, késQbb rádiós m_sorvezetQ. 32. Zenit News Agency (vatikáni hírügynökség), röv. 33. Integrált ellenQrzQ készülék, röv. 37. A germánium vegyjele.

Az Élet és Tudomány 11. számában megjelent rejtvény megfejtése: A lelep-lezQ anyanyelv; Tájszavak, Anya-nyelv-csavar. A megoldást beküldQk közül Az Ékes szólás kiskönyvtára sorozat (Tinta Kiadó) egy-egy kötetét nyerte: ErdRs Antalné (Tatabánya); dr. Horváth György (Szentes); Lejer Márta (Vác); Kozicz Jánosné (Naszály) és Nagy István (Bucsa). A nyerteseknek gratulálunk, a könyveket postán küldjük el.

KERESZTREJTVÉNY

A TELC 19 országban ismert

nemzetközi nyelvvizsgái, ANGOL és

NÉMET nyelvbQl Magyarországon államilag elismertek.

TELC – A sikeres választás!Tudományos Ismeretterjesztõ Társulat – TELC Nyelvvizsgaközpont1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16.Tel.: 06-1-483-2543 • E-mail: telc@telc.hu

KövetkezQ vizsgaidQpontunk 2013-ban:

2013. május 25. (Jelentkezési határidQ: 2013. április 22.)

82 vizsgahely az ország egész területén. Olasz, orosz és francia nemzetközi nyelvvizsga.Vizsgáinkról, vizsgára felkészítQ tanfolyamainkról érdeklQdjön a www.telc.hu honlapon.

Angol és németnyelvbQl márfelsõfokú (C1)nyelvvizsga is!

SAKKFANTÁZIABakcsi György rovata

4. feladvány – Márki István

Matt 3 lépésben

Világos: Kc3 Bd4 Fa1 Hf4 b3 f2 f3 (7)Sötét: Ke5 a3 f5 f6 (4)BeküldendQ: a feladvány teljes megfejtése a matt adásig.Beküldési határidQ (a posta-bélyegzQ legkésQbbi dátuma): 2013. április 25-e, csütörtök (Élet és Tudomány, Sakk fantázia, 1428 Budapest, Pf. 47. vagy eltud@elet es tudomany.hu).A megfejtést beküldQk közül négy szerencsés játékos az Élet és Tudomány negyedéves elQfi zetését nyeri el. Ez utóbbihoz kérjük Olvasóinkat, hogy a megfejtést e-mailen beküldQk is adják meg pontos postai címüket.

A TIT Kalmár László Matematika Verseny feladatsorai és megoldá-sai a www.titkalmarlaszlomatematikaverseny.hu weboldalon érhe-tQk el. Mindenkinek jó fejtést kívánunk.

utóbbival kapcsolatos eredeti Debussy-levél mellett látható-ak Bartók, valamint a francia és a magyar zenei élet több ve-zető személyiségének Zágonhoz írt levelei.

A kiállított kották, levelek, fényképek, plakátok és zenei aprónyomtatványok május 31-ig számos felfedeznivalót kínálnak a századelő zenei élete iránt érdeklődők számára.

A XXXI. Magyar Sajtó-fotó Kiállítás idén is a Ma-gyar Nemzeti Múzeumban kapott helyet. A Magyar Új-ságírók Országos Szövetsége

által meghirdetett pályázatra 253 fotós 7751 képet küldött be. Az öttagú nemzetközi zsűri január 23-án hirdette ki a 31. sajtófotó-pályázat eredményét. A nagydíjat Reviczky Zsolt, a Népszabadság munkatársa nyerte el Isten veled, Ma-lév! című sorozatával, de látható még a diáktüntetések sajá-tos hangulata, a kilakoltatások emberi drámái, a 2012-es londoni olimpia felejthetetlen magyar sikerei, egy kerekes-székbe kényszerült fiatalember élményei a Sziget Fesztivá-lon, festménnyé magasztosuló természeti fotók, a nyírbátori menekültszálláson élők álmodozásai, nemzetközi gyermek-szépségverseny elgondolkodtató képei, egy ország Európa határán, amely nem létezik.

Ebben az évben ismét kiadják a pályázat évkönyvét, mivel azt 2012-ben nem sikerült megjelentetni, ezúttal az elmúlt két év anyagával. A képek május 12-ig tekinthetők meg.

Párbeszéd címmel nyílt kiállítás az egri Kepes Inté-zetben az Antal–Lusztig gyűjteményből. A két szin-ten több mint 200 alkotást felvonultató tárlat Magyar-országon szokatlan kurátori

koncepciót követ: a magyar művészetnek az avantgárdtól a kortárs irányzatokig ívelő korszakait és a magyar, valamint a nemzetközi monokróm festészet kiemelkedő alkotásait készte-ti párbeszédre.

A kiállításon a XX. századi magyar művészet meghatá-rozó alkotóinak művei mellett magyar, illetve nemzetkö-zi alkotók monokróm festményei láthatók: a formákból, síkokból, vonalakból, színekből építkező művek közül vá-ratlanul villan fel egy-egy, a tiszta színekből és festői gesz-tusokból kibontakozó monokróm kompozíció. A tárlat a gyűjtemény legkiválóbb műveiből válogat és ezúttal olyan nemzetközi művészek munkáit is bemutatja, melyek Ma-gyarországon eddig még nem voltak láthatóak, valamint a magyar művészettörténet olyan kulcsműveit is, mint például Vajda Lajos 1934-ből származó Önarcképét, Moholy-Nagy egy, a Sturmos korszakból származó kom-pozícióját vagy Kepes György Programozott fényoszlo-pok című nagy hatású installációját. A művek június 10-ig láthatók Egerben.

A Szépművészeti Múzeum Az évszak műtárgya sorozatának 37. tárlata egy különleges, plasztikus kerámiaedényt mutat be Egy szicíliai askos cím-mel. A borostömlő és az annak tartal-mát magába szívó szatürosz alakját mesterien egyesítő váza a Kr. e. V. szá-

zadban készült Szicíliában és feltehetően Dionüszosz isten kultuszához kapcsolódott. A kisméretű, világosbarna bevo-natú, narancsvörös agyagból készült kancsó, amely felhúzott lábakkal ülő, kövér, meztelen, idős férfit formáz, 2009-ben került az Antik Gyűjteménybe. Állati és emberi vonásait fes-téssel és bekarcolt díszítésekkel érzékeltették, karját vékony agyaghurkából formálták. Bal kezét csípőre teszi, a jobbal pedig a mellkas alól kinövő kiöntőt tartja. A ritka plasztikus edényt úgy készítették, hogy a hangsúlyt az alak megfor-málására fektették, az edény funkcionális elemei pedig csu-pán toldalékok voltak. Formai jegyei alapján feltehetően szi-cíliai műhelyben készült, a kiállításon szintén bemutatott te-hén-edénnyel való párhuzamai alapján Selinusban, a műhely virágzásának idején, a Kr. e. V. század közepe körül.

A Kr. e. VII-VI. századi korinthoszi illatszeres edények egy kisebb csoportja szintén felhúzott lábakkal ülő vagy guggoló kövér, szakállas férfit ábrázol. A kómasztésznek (a szümposzion, az ‚együtt-ivás’ utáni tivornya, a kómosz résztvevői) vélt alakokat szatüroszként, illetve kitömött jel-mezt viselő táncosként is szokták értelmezni. Szintén felhú-zott lábakkal ülve ábrázolták a Dionüszosz kíséretében megjelenő satyrosokat a Kr. e. V. századi, szentélyekben fel-ajánlott terrakottaszobrok is (a kiállításon ezt a műfajt egy-egy boiótiai, illetve dél-itáliai darab illusztrálja), s a motívum Szicíliában is jól ismert volt: a Kr. e. V. századi naxoszi ezüst pénzek hátoldalát díszítette. A tárlat június 2-ig látható.

Zágon Géza Vilmos Párizsban, 1912-1914 címmel nyílt kiállítás Buda-pesten az Országos Széchényi Könyv-tárban. A tárlat a zeneíróként régóta számon tartott, zeneszerzőként és zon-

goraművészként azonban csaknem ismeretlennek számító Zágon Géza Vilmos (1889-1918) hagyatékának legjavát mu-tatja be. Különös hangsúlyt kap a rövidre szabott életút jól dokumentálható, kultúrtörténeti vonatkozásaiban is igen érdekes párizsi szakasza: az a két esztendő, melyet az ígéretes tehetségnek tartott, pályája elején járó muzsikus – kisebb megszakításokkal – a fiatal írók és művészek akkori Mek-kájában töltött.

Megtekinthetőek egyebek közt azon két művének doku-mentumai, melyek jelentős sikert értek el száz évvel ezelőtti párizsi bemutatatójukon: a kiállítás megnyitóján újra fel-csendülő, nyitva tartása alatt pedig felvételről meghallgatha-tó Desz-dúr zongoraszonáta szerzői kézirata és Rózsavöl-gyi-kiadása, illetve a Pierrot lunaire című dalciklus Debussy sajátkezű javításait tartalmazó, szintén autográf kézirata. Az

446 É L E T É S TU D O M Á N Y 201 3/14

ÉT-IRÁNYTd Bánsághy Nóra rovata

Dionüszosz vázája

Ismeretlen hagyaték

Monokróm festészet

Sajtófotó

É L E T É S TU D O M Á N Y � 201 2/5 0 � 4 47

A TUDOMÁNYOS ISMERETTERJESZTQ TÁRSULAT HETILAPJA

FQszerkesztQ: Gózon Ákos • SzerkesztQség: 1088 Budapest, Bródy S. u. 16. • Titkársági telefon: 327-8950; Tel/Fax: 327-8969. • E-mail: eltud@eletestudomany.hu • Postacím: 1428 Budapest, Pf. 47 • Honlap: http://www.eletestudomany.hu • Lapunk megtalálható a Facebookon is • Kiadja: Tudományos IsmeretterjesztQ Társulat • FelelQs kiadó: Piróth Eszter, a TIT Szövetségi Iroda igazgatója • Postacím: 1431 Budapest, Pf.

176 • Nyomás: Ipress Center Hungary Kft. • FelelQs vezetQ: Lakatos Imre ügyvezetQ • Index: 25 245 • ISSN 0013-6077 (nyomtatott) • ISSN 1418-1665 (online) • Magyar Örökség-díjas hetilap • Tudományos Tanácsadó Testület: Almár Iván, Antalóczy Zoltán, Bendzsel Miklós, Bod Péter Ákos, Botos Katalin, Csányi Vilmos, Falus András, Forgács Iván, Freund Tamás, Grétsy László, Hámori József, Herczeg János, Horváth Tibor, Juhász Árpád, Kerner István, Kovács Tibor, Kroó Norbert, Makara B. Gábor, Marosi ErnQ, Pléh Csaba, Roska Tamás, R. Várkonyi Ágnes, Sólyom László, Szabó Miklós, Szentgyörgyi Zsuzsanna, Szörényi László, Takács László, Tátrai Zsuzsanna, Vámos Tibor, Varga Benedek, Vásárhelyi Tamás, Vígh Károly • OlvasószerkesztQ: Bánsághy Nóra • TervezQszerkesztQ: Zsigmondné Balázs Ildikó • Grafikus: Lévárt Tamás • RovatvezetQk: Albert Valéria (mezQgazdaság, földtudományok), Juhari Zsuzsanna (történelem, néprajz, régészet), Pásztor Balázs (kémia, fizika, informatika) • TitkárságvezetQ: Pri-Kiss Gyöngyi • SzerkesztQségi irodavezetQ: Czifrik-Keszthelyi Barbara • Minden jog fenntartva! • A meg nem rendelt fényképekért és kézira tok ért nem vállalunk felelQsséget. • ElQfizethetQ a Magyar Posta Zrt. Hírlap Üzletágánál a 06-80-444-444-es zöldszámon, faxon: 06-1-303-3440, e-mailben: hirlapelofizetes@posta.hu, va la mint levélben: MP Zrt. Hírlap Üzletág, Bu dapest 1008), továbbá személyesen a pos tahelyeken és a kézbesítQnél. • Megvásárolható a LAPKER árusítóhelyein. Lapunk korábbi számai megvásárol ha tók a szerkesztQségben is. Meg nem rendelt kéziratokat és fotókat nem Qrzünk meg.

ÉLET ÉS TUDOMÁNY

Görög tragédiaSzáz évvel ezelőtt, 1913-ban nem tűnt életbiztosításnak királynak lenni Dél-Európában. Ezt bizo-nyítja I. Károly portugál és I. Umberto olasz uralkodók sorsa is. I. György azonban, aki akkoriban már fél évszázada ült a görög tró-non, egyáltalán nem félt.

Hogyan készítsünk ereket?Egy Firenzében őrzött festmény örökíti meg azt a közel 2000 éves történetet, amelyben Kozma és Damián egy templomszolga üszkö-södés miatt amputált lába helyére egy halott etióp férfi lábát ülteteti át. A szervek pótlásának mikéntje azóta is megoldatlan probléma.

Budapest repülW ékköveiAmikor egy fa oldalága, törzsré-sze a díszbogárfertőzés miatt el-pusztul, leválik róla a kéreg. Az így „előkészített” fa viszont más, korhadéklakó bogaraknak mene-déket nyújt, például a pusztuló vá-rosligeti fákon több védett faj is élőhelyre talál bennük.

KÖVETKEZV SZÁMUNKBÓL

A hátlaponA Mamut-hőforrás teraszai

A Egyesült Államokban található Yellowstone Nemzeti Park egyik ne-vezetessége a Mamut-hőforrás, mely számos természeti jelenségnek kö-szönheti mai formáját. A vízből, hő-ből, mészkőből álló sziklahasadék-rendszeren keresztül a mai napig for-ró víz jut a föld felszínére. A napja-inkban is tapasztalható geotermikus tevékenység jól mutatja az egykori (több millió évvel ezelőtti) vulkani-kus aktivitást. Valószínűsíthető, hogy egy körülbelül 600 ezer évvel ezelőtti óriási vulkánkitörés szolgáltatja a mai napig is azt a hőt és forró vizet, ami létrehozta a Mamut-hőforrás terasza-it. Ha ez nem lenne, a teraszok eltűn-nének gyönyörű színeikkel együtt. A meleg víznek viszonylag nagy erővel kell a Föld felszínét megközelítenie, hogy gejzírként vagy forrásként tör-hessen ott fel.

A Yellowstone Nemzeti Park Észak-Amerika legnagyobb vulkanikus rendszere. A kivételesen nagy, robba-násos kitörések által formált Yellow-stone Kalderát a szupervulkánok közé sorolják. Az egykori hatalmas magmakamrából kitörése után egy 85x45 kilométeres kaldera maradt vissza, melyet azóta majdnem teljesen feltöltötték a periodikusan ismétlődő riolitláva- és bazaltláva-kitörések, me-lyek az Obszidiánsziklát (Obsidian Cliff) és a Birkaevők Szikláját (Sheepeaters Cliff) is létrehozták.

A Yellowstone Nemzeti Park számos csatornája azonban megmenekül az óriási kaldera összeomlásától; a sűrű földrengések képesek nyitva tartani ezt a földalatti „vízvezetékrendszert”. A teraszok a kalderagyűrű törésrend-szerének északi részén fekszenek, 34 kilométerre a Norris Gejzírmedencé-től, ahonnan a kis repedéseken keresz-tül mintegy 50 meleg vizű forrás jut el a Mamut-hőforrás területére.

B. N.

Az Élet és Tudomány a Nemzeti Kulturális Alap, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a Külügyminisztérium, az OTKA és az OTP Bank Nyrt. támogatásával jelenik meg.

PUB-I 106619

É L E T É S TU D O M Á N Y 201 3/14 447

KITAIBEL E számunknak a Kitaibel Pál középiskolai biológiai

tanulmányi verseny anyagát adó cikkei: Keltikék

Mamut-hQforrás