Egészség, betegség, természetgyógyászat

Készítette: Varsányi Péter© Ulmus Kft. 2007­2019.

5 „kulcs” 6449

Letöltéshez jelszó: fito2019

Gyógynövényismeret, fitoterápia I.

3. Fitoterápiás Kongresszus (1991):"A  fitoterápia  a  betegségek,  ill.  közérzeti  panaszok növényekkel,  növényi  részekkel  és  ezek  készítményeivel való  kezelése,  illetve  megelőzése.  A  fitoterápiában használatos  gyógyszert  fitofarmakonnak  (helyes  többes száma:  fitofarmaka)  illetve  fitoterapeutikumnak  (t.sz.: fitoterapeutika) nevezzük..."

Gyógynövényismeret, fitoterápia II.

"A  fitoterápia  nem  alternatíva,  hanem  a  mai természettudományos  orvoslás  része.  Bizonyos  terápiás hiányosságokat  képes  lefedni,  s  akut  és  krónikus betegségek  megelőzésében,  illetve  kezelésében  kiegészítő (adjuváns) lehetőségeket kínál."

Gyógynövény

Azok  a  növények,  amelyek  olyan  koncentrációban tartalmaznak  bizonyos  anyagokat  (hatóanyagokat),  hogy azokat gyógyászati célra tudjuk felhasználni

Gyógynövény

Miért használunk gyógynövényeket?természetes eredet;kevesebb mellékhatás;nagy terápiás spektrum;gazdasági haszon;

Gyógynövény

A gyógynövények használatának hátrányai:lassabban létrejövő terápiás hatás;nagy terápiás spektrum;pontatlan adagolás;felderítetlen kölcsönhatások;

Természetgyógyászat?

A természetgyógyászat definíciói I.(Tamasi, 1997)

A  természetgyógyászat  hagyományokra    alapozott  ősi gondolat – eljárási rendszer, mely az élettani folyamatokban a  szervezet  ellenálló,  öngyógyító  erejének  fokozásával avatkozik be. Ennek érdekében főként természetes anyagokat és  módszereket  alkalmaz,  a  makro­  és  mikro­környezetet, valamint  a  test­lélek­szellem  egységének  átfogó figyelembevételével  holisztikus  elvű.  A  beteget  aktív közreműködésre  bírhatja,  a  megelőzés,  a  gyógyítás  és  a rehabilitáció során.

A természetgyógyászat jellemzői(Tamasi, 1997)

tradicionális;természetes módszereket, anyagokat, eszközöket használ;holisztikus szemléletű;szelíd természetű;preventív;individuális;az öngyógyító mechanizmusokat aktiválja;mikrorendszereket alkalmaz;partneri gyógyító­beteg viszony;

Holisztika(Buda, 1996)

„ ... az embernek mint testi, lelki és szellemi (illetve szociális és spirituális)  értelemben  vett  egységes  egésznek  az értelmezése.  ...  A  holisztikus  egészségmozgalom  főbb jellemzői  ...  a  természetes  módszerekkel  való  törekvés  az általános  jóllét  elérésére  (táplálkozás,  mozgás, személyiségfejlesztés), a prevenció fontosságának és a páciens jólinformáltságának, autonómiájának hangsúlyozása, valamint a  tartózkodás  a  potenciálisan  káros  gyógykezelésektől  és eljárásoktól.”

A természetgyógyászat definíciói II.(Német Természetgyógyász­Orvosok Központi 

Szövetsége)

"A  természetes  gyógymódok  az  egységes  orvostudomány szerves  részét  képezik.  Az  orvostudomány  keretei  között  a természetgyógyászati  módszerek  azok,  amelyek  a  test  saját gyógyító  és  helyreállító  erői  felé  fordulnak,  hogy  azokat aktiválják. Elsősorban a természetben előforduló eszközök és jelenségek  alkalmazásávalhozza  létre  az  embert  a  maga teljességében szemlélő diagnosztikai és terápiás eljárásait."

A természetgyógyászat definíciói III.(Buda, 2001)

„'Alternatív'  lehet  az  a  diagnosztikus  ill.  gyógyító­megelőző eljárás, amelyre egy vagy több jellemző az alábbiakból:  nem  hozható  közös  teoretikus  alapra  a  nyugati­tudományos medicinával (Greaves & Upton, 1996);  eredményessége  a  mindenkori  tudományos  tesztekkel  nem igazolható (Pietroni, 1992);  nem  (vagy  csak  ismeretterjesztő  jelleggel)  szerepel  az orvosképzésben (Eisenberg et al., 1993); általában nem elérhető a kórházi ellátásban (Eisenb., 1993); ...

A természetgyógyászat definíciói III.(Buda, folytatás)

  orvosi  kvalifikáció  nélkül  is  gyakorolható  (Berman  & Larson, 1994);  az  egészségbiztosítók  nem  finanszírozzák  az igénybevételét (Sharma, 1992);  nem  része  az  adott  társadalom  domináns  egészségügyi rendszerének (Berman & Larson, 1994)”.

A természetgyógyászat definíciói IV.(NIH, 1997)

„A  komplementer  és  alternatív  medicina  (CAM)  a gyógyító tevékenységek olyan széles körét jelenti, amelyek egy  meghatározott  társadalom  vagy  kultúra  adott történelmi  periódusban  politikai  szempontból  domináns egészségügyi  rendszerétől  eltérő  minőségekkel  és gyakorlati  eljárásokkal,  valamint  az  azokat  kísérő elméletekkel és hittel szövik át a gyógyítás rendszerét....

A természetgyógyászat definíciói IV.(NIH, 1997 ­ folytatás)

A  CAM  magába  foglal  minden  olyan  gyakorlatot  vagy elméletet,  amelyet  használói  prevenció,  gyógyítás  vagy egészségfejlesztés  céljára  alkalmasnak  tartanak.  A határok a CAM­án belül, illetve a CAM és a meghatározó rendszer  között  nem  mindig  élesek  vagy meghatározottak”.

A természetgyógyászat definíciói V.

Természetgyógyászat az, amit a törvény annak tekint...

A természetgyógyászat gyakorlásának jogi kerete

40/1997. (III. 5.) Kormányrendelet és 11/1997. (V. 28.) NM rendelet a természetgyógyászati 

tevékenység gyakorlásának egyes kérdéseiről

A természetgyógyászat gyakorlásának előfeltételei

érettségi;egészségügyi modulvizsga;természetgyógyászati modulvizsga.

Csak orvos által végezhető tevékenységek

Manuálterápiás eljárások.*Hagyományos kínai orvoslás.Neurálterápiás módszerek.Minden egyéb olyan nem­konvencionális eljárás vagy módszer ­ 

a 3. pontban felsoroltak kivételével ­, amelyek képzésére orvostudományi egyetem tanfolyamot és vizsgát szervez vagy, ilyen tanfolyamot és vizsgát akkreditál.

Gyógytornász felsőfokú egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy az 1. pont szerinti tevékenységek közül a *­gal jelöltet végezheti a gerincmanipulációs műfogások kivételével.

Szakképesítéshez kötött tevékenységek

akupresszúra;alternatív mozgás­ és masszázsterápiák;reflexzóna terápia;életmód­tanácsadás  és  terápia  (előfeltétel: 

egészségügyi  / pedagógiai  / pszichológiai  /  szociális  / népművelői  /  teológiai  felsőfokú  végzettség; esettanulmány  készítése  megélt  életmódváltozásról; betöltött 28. életév).

(Vizsgával záruló) továbbképzéssel végezhető tevékenységek:

alternatív fizioterápiás módszerek;bioenergiát alkalmazó módszerek;fitoterápia;fülakupunktúrás addiktológiai eljárások;kineziológiai módszerek;szemtréning eljárások.

Nyilvántartási kötelezettség

A  kezelt  személy  személyi  adatai  (név,  leánykori  név, születési hely és idő, anyja neve, lakcím). 

A  természetgyógyászati  tevékenység  indokának  rövid leírása,  beleértve  a  kórelőzményeket,  az  orvos  által megállapított diagnózist és javasolt terápiát. 

Az  elvégzett  természetgyógyászati  kezelés  ismertetése,  a természetgyógyász által javasolt terápia.

A  természetgyógyászati  kezelés  időpontja(i)  és  a  kezelt személy állapotában bekövetkezett változás leírása. 

A természetgyógyász rendelő

  műszaki  előírások  figyelembevételével  legalább  12  m2 alapterületű  ­  a  négyszemközti  természetgyógyász­beteg találkozásra  lehetőség  szerint  alkalmat  adó  ­ rendelőhelyiséggel, 

b) várószobával, c) WC­vel és a beteg számára kézmosási  lehetőséggel kell 

rendelkeznie. A  várószobának  közforgalmú  helyről  megközelíthetőnek 

kell lennie.

A természetgyógyász rendelő

 A rendelőhelyiségben biztosítani kell a megfelelő fűtést, világítást,  valamint  a  hideg­meleg  folyóvizes kézmosási  lehetőséget.  A  rendelő  felszereltségéről egyedileg,  a  konkrét  tevékenység  ismeretében  az ÁNTSZ  területileg  illetékes  megyei  (fővárosi)  intézete dönt. 

Paracelsus – a gyógyítás oszlopai

„...helyezem pedig ezen alapzatomat, melyen állok s ahonnan írok, négy oszlopra, úgy mint: a filozófiára, az asztronómiára, az alkímiára és az erényre …„ (Paragranum)

Paracelsus ­ Filozófia

= Természet;az ég (asztronómus) és a föld (filozófus) ismerete – az 

orvosnak mindkettőre szüksége van: „ … a filozófus sem találhat mást égben­földben, mint amit az emberben is talál, s az orvos sem lel semmit az emberben, ami ne volna meg az égben és a földben is...”

Paracelsus ­ Filozófia

„ … az erő mindenben egészen egy­szerű, nem pedig ketté, hárommá, néggyé vagy ötté osztott. Hanem egy egész; s ennek az egyrétűségnek nincs szüksége semmire csak az alkímiára... „

Paracelsus ­ Filozófia

„A receptek összeállításának tudománya a természetben van, s ő maga állítja össze őket. Ha a z aranyba beletette, ami az aranyba való, akkor beletette a violába is. Ami benne van, ahhoz te nem tehetsz hozzá semmit, se cukrot, se mézet, ahogy az aranyat sem kell kiegészítened semmivel.”

Paracelsus ­ Asztronómia

betegségek megkülönböztetése:testi, szervi: „föld és víz” jellegű betegségek;lelki, szellemi: „tűz és lég” jellegű betegségek;

a betegségek megítéléséhez szükséges a beteg horoszkópjának ismerete;

a betegségek oka: „Azért, hogy megismerje, ki is ő és miből is van; ha erre az ismeretre nem volna szükség, az ember nem volna beteg. De hogy az ember lássa, ki és mi ő, azért az Atya kénytelen ellátni őt betegséggel­egészséggel.”

Paracelsus ­ Asztronómia

égi és földi dolgok kölcsönhatása:„Ekként érthető, és innen ered forrása a jövőbeli 

betegségek megjóslásának; hogy a nagy ember, azaz, az emberek Atyja, szintén betegségbe esik s kerül, s az Atya ilyen betegségeiből a fiúnak is megjelenítődnek betegségei.”

Paracelsus ­ Alkímia

„Ha ebben nem igyekvő és nem járatos az orvos a legteljesebb és legnagyobb mértékben, akkor hiábavaló minden tudománya.”

a természetben nyers formában fellelhető anyagokból és lehetőségekből az ember számára közvetlenül felhasználható dolgokat hozni létre = az orvosságok elkészítésének helyes módja;

a megfelelő alapanyag és elkészítési módszer kiválasztása (asztrológia);

Paracelsus ­ Jellem

három alapvonás: tiszteség, hit, mívesség;tisztesség = lelkiismeretesség;hit: az orvos szerepe Isten akaratának megvalósítása;mívesség = tudás, hozzáértés, az orvosnak arra kell 

törekednie, hogy mívessége mapról­napra gyarapodjon, így válhassék egyre tökéletesebb instrumentummá Isten kezében;

Paracelsus ­ Jellem

„Így tudjátok, minek kell meglennie egy betegben: természe­tes betegségnek, természetes akaratnak, természetes erőnek; ezen háromban kell az orvosnak bevégeznie művét. Ha pedig más is volna benne, mint a mondottak, akkor ne is várjon gyógyulást az orvostól. Mert akiket Krisztus meggyógyított, azoknak is alkalmasnak kellett lenniük a befogadásra; az alkalmatlanok közül soha egy sem lett egészséges. Még sok­kal inkább fel kell ismernie az orvosnak, hogy betegei alkal­masak­e; mert kevesebb az orvos ereje, mint magáé Istené.”

© Ulmus Kft, 2019.www.hieronymus­bock.hu