Kórokozó gombák - babylon-grow.eu · Akadnak olyan gombafajták, melyek csak a beteg vagy a...
1
WWW.BABYLON-GROW.EU A kertészkedéssel foglalkozók jól tudják, milyen veszélyesek a növényre a különféle kórokozó gombák. Gyakran össze is lehet keverni ezt a fertőző növénybetegséget a kártevők okozta károkkal. A fertőzések elkerülésének érdekében érdemes megismerkedni a gombák által kiváltott betegségekkel, valamint a védekezésre ajánlott növényvédőkkel. Akadnak olyan gombafajták, melyek csak a beteg vagy a legyengült növényt tudják megtámadni, ilyen például a gyökérrothadás. Emiatt is kapta az ún. gyenge-parazita elnevezést. A növények legyengülését okozhatja a túlöntözés, a túl hideg vagy túl meleg hely, de akár a túlzott tápanyag adagolása is. A gombák okozta leggyakoribb megbetegedések: A peronoszpóra a szőlő legnagyobb ellensége, de megtámadhatja a mákot, hagymát, salátát, sőt még a dohányt is. Csapadékos nyarakon tud nagy károkat okozni, hiszen terjedésének a meleg, párás időjárás kedvez. Spórái a levél szöveteibe hatolnak, amelyen a fertőzés ún. olajfolt formájában jelenik meg. Majd a levél fonákján szürkésfehér penészfolt keletkezik, mely megfertőzi az egészséges leveleket is. Ez a fajta gomba nem csupán a virágot, hanem a termést is károsíthatja. A peronoszpóra az egynyári és az évelő növényeket csak ritkán fertőzi meg. Védekezhetünk ellene réztartalmú vagy rézpótló szerekkel. A levélfoltosodást előidéző gombák gyakran fellelhetők. Ilyen megbetegedés esetén a növény levelein elszórtan sárga, barna, szürke, vörös vagy fekete foltok jelennek meg. A foltok szélei sok esetben sötétek. A gomba jelenléte a levelek fokozatos elvesztéséhez vezet. Legtöbbször a paradicsomot, zellert, céklát, petrezselymet, krizantémot, fikuszt és a szegfűt támadja meg. A beteg növény részeinek megsemmisítésén kívül réztartalmú és rézpótló szerekkel védekezhetünk ellene. A tőkefekély (palántadőlés) főként a káposztapalánta megdőlését okozza. A sűrű vetés és a túlöntözés kedvez a megjelenésének. A palántákat 2-3 leveles korukig fertőzi. A növény szöveteibe hatolva a gyökérnyak elfeketedését okozza. A palánta sárgulni kezd, eldől, majd pedig elhal. A gyökérgolyva ugyancsak a káposztafélék betegsége. Jellemző tünete, hogy a növény elsárgul, a gyökereken pedig különböző nagyságú daganatok, csomók keletkeznek. Főként a mély fekvésű, savanyú talajon gyakori. Védekezésképpen a beteg palánták eltávolítása javallott, de megoldást jelent a savanyú talaj semlegesítése is. A burgonyavész a krumpli levelein jelenik meg először sárgás foltok alakjában, majd mind nagyobb barna foltokká válnak, ami végül a levelek elszáradásához vezet. A gumón világos, majd mind sötétebb foltok jelentkeznek, melyek vége rothadás. A kórokozó nagyon gyorsan tejed, s szaporodásának a meleg, párás időjárás kedvez. Úgyszintén réztartalmú vagy rézpótló szerekkel védekezhetünk ellene. A lisztharmat a virágos növények kórokozója, mely a megbetegedett növény felszínén lisztszerű bevonatot képez. Számtalan növény veszélyeztetett, mint: az alma, szőlő, borsó, köszméte, rózsa, begónia. Kéntartalmú növényvédő szer használata javasolt az elkerülésére. A monília a gyümölcsfák nagy ellensége. A fa virágát, hajtását és termését is károsíthatja. A hajtások és a virágok elszáradnak, a gyümölcs pedig vagy elrothad, vagy a fán maradva ún. gyümölcsmúmiát képez. A szürkepenész, vagy más nevén Botrytis a sérüléseken át jut a növénybe, és a termés rothadását idézi elő. A fertőzésnek a hő hiány, a magas páratartalom és a sűrű növényállomány kedvez. A ritkábbra ültetett növényekkel elkerülhető a fertőzés veszélye. Kórokozó gombák növ t: az alma, s lt az elkerülésére. A monília a g is károsíthatja elrothad, va A szürk i ntkeznek, m zaporodásának a mele édekezhetünk ellene. sztharmat a virágos felszínén borsó, kösz atok, c beteg palánt yavész a krumpli levelein majd mind nagyobb barna f vezet. A gumón v k vége rothadá g, párá rta gdőlését hatolva a g egsége. Jellemző tünete, h ók keletkeznek. F a java eg. A ert, céklát, almú és rézpótló szerekke zza. A sűrű vetés nyak elfeket t keletkezik, me m a termést is károsít meg. Védekezhetünk ellelhetők. Ilyen szélei sok esetb selymet, kriz gbe n sö özé ámadhatja a mákot, hagymát, okozni, hiszen terjedésének n a fertőzés ún. olajfolt ly megfertőzi a hat elfekete gy a növény elsárgul, ént a mély fekvésű, egoldást jelent a t, kri el véd etés és a túlö edését okoz megbetegedé tben sötétek. A zantémot, fik etü erjedé n. olajfol ertőzi az egés tja. A peronoszp k ellene réztartalm Gyökérgolyva Peronoszpóra Lisztharmat Burgonyavész Monília Szürkepenész
Transcript of Kórokozó gombák - babylon-grow.eu · Akadnak olyan gombafajták, melyek csak a beteg vagy a...
WWW.BABYLON-GROW.EU
A kertészkedéssel foglalkozók jól tudják, milyen veszélyesek a növényre a különféle kórokozó gombák. Gyakran össze is lehet keverni ezt a fertőző növénybetegséget a kártevők okozta károkkal. A fertőzések elkerülésének érdekében érdemes megismerkedni a gombák által kiváltott betegségekkel, valamint a védekezésre ajánlott növényvédőkkel.
Akadnak olyan gombafajták, melyek csak a beteg vagy a legyengült növényt tudják megtámadni, ilyen például a gyökérrothadás. Emiatt is kapta az ún. gyenge-parazita elnevezést. A növények legyengülését okozhatja a túlöntözés, a túl hideg vagy túl meleg hely, de akár a túlzott tápanyag adagolása is.
A gombák okozta leggyakoribb megbetegedések:
A peronoszpóra a szőlő legnagyobb ellensége, de megtámadhatja a mákot, hagymát, salátát, sőt még a dohányt is. Csapadékos nyarakon tud nagy károkat okozni, hiszen terjedésének a meleg, párás időjárás kedvez. Spórái a levél szöveteibe hatolnak, amelyen a fertőzés ún. olajfolt formájában jelenik meg. Majd a levél fonákján szürkésfehér penészfolt keletkezik, mely megfertőzi az egészséges leveleket is. Ez a fajta gomba nem csupán a virágot, hanem a termést is károsíthatja. A peronoszpóra az egynyári és az évelő növényeket csak ritkán fertőzi meg. Védekezhetünk ellene réztartalmú vagy rézpótló szerekkel.
A levélfoltosodást előidéző gombák gyakran fellelhetők. Ilyen megbetegedés esetén a növény levelein elszórtan sárga, barna, szürke, vörös vagy fekete foltok jelennek meg. A foltok szélei sok esetben sötétek. A gomba jelenléte a levelek fokozatos elvesztéséhez vezet. Legtöbbször a paradicsomot, zellert, céklát, petrezselymet, krizantémot, fikuszt és a szegfűt támadja meg. A beteg növény részeinek megsemmisítésén kívül réztartalmú és rézpótló szerekkel védekezhetünk ellene.
A tőkefekély (palántadőlés) főként a káposztapalánta megdőlését okozza. A sűrű vetés és a túlöntözés kedvez a megjelenésének. A palántákat 2-3 leveles korukig fertőzi. A növény szöveteibe hatolva a gyökérnyak elfeketedését okozza. A palánta sárgulni kezd, eldől, majd pedig elhal.
A gyökérgolyva ugyancsak a káposztafélék betegsége. Jellemző tünete, hogy a növény elsárgul, a gyökereken pedig különböző nagyságú daganatok, csomók keletkeznek. Főként a mély fekvésű, savanyú talajon gyakori. Védekezésképpen a beteg palánták eltávolítása javallott, de megoldást jelent a savanyú talaj semlegesítése is.
A burgonyavész a krumpli levelein jelenik meg először sárgás foltok alakjában, majd mind nagyobb barna foltokká válnak, ami végül a levelek elszáradásához vezet. A gumón világos, majd mind sötétebb foltok jelentkeznek, melyek vége rothadás. A kórokozó nagyon gyorsan tejed, s szaporodásának a meleg, párás időjárás kedvez. Úgyszintén réztartalmú vagy rézpótló szerekkel védekezhetünk ellene.
A lisztharmat a virágos növények kórokozója, mely a megbetegedett növény felszínén lisztszerű bevonatot képez. Számtalan növény
veszélyeztetett, mint: az alma, szőlő, borsó, köszméte, rózsa, begónia. Kéntartalmú növényvédő szer használata javasolt az elkerülésére.
A monília a gyümölcsfák nagy ellensége. A fa virágát, hajtását és termését is károsíthatja. A hajtások és a virágok elszáradnak, a gyümölcs pedig vagy elrothad, vagy a fán maradva ún. gyümölcsmúmiát képez.
A szürkepenész, vagy más nevén Botrytis a sérüléseken át jut a növénybe, és a termés rothadását idézi elő. A fertőzésnek a hő hiány, a magas páratartalom és a sűrű növényállomány kedvez. A ritkábbra ültetett növényekkel elkerülhető a fertőzés veszélye.
Kórokozó gombák
növény felszínén lisztszerű bevonatot képez. Számtalan növény veszélyeztetett, mint: az alma, szőlő, borsó, köszméte, rózsa, begónia. Kéntartalmú növényvédő szer használata javasolt az elkerülésére.
A monília a gyümölcsfák nagy ellensége. A fa virágát, hajtását és termését is károsíthatja. A hajtások és a virágok elszáradnak, a gyümölcs pedig vagy elrothad, vagy a fán maradva ún. gyümölcsmúmiát képez.
A szürkepenészidézi elő. A fertőzésnek a hő hiány, a magas páratartalom és a sűrű
jelentkeznek, melyek vége rothadás. A kórokozó nagyon gyorsan tejed, s szaporodásának a meleg, párás időjárás kedvez. Úgyszintén réztartalmú vagy rézpótló szerekkel védekezhetünk ellene.
lisztharmat a virágos növények kórokozója, mely a megbetegedett növény felszínén lisztszerű bevonatot képez. Számtalan növény
veszélyeztetett, mint: az alma, szőlő, borsó, köszméte, rózsa, begónia. Kéntartalmú növényvédő szer
gyökereken pedig különböző nagyságú daganatok, csomók keletkeznek. Főként a mély fekvésű, savanyú talajon gyakori. Védekezésképpen a beteg palánták eltávolítása javallott, de megoldást jelent a
burgonyavész a krumpli levelein jelenik meg először sárgás foltok alakjában, majd mind nagyobb barna foltokká válnak, ami végül a levelek elszáradásához vezet. A gumón világos, majd mind sötétebb foltok jelentkeznek, melyek vége rothadás. A kórokozó nagyon gyorsan tejed, s szaporodásának a meleg, párás időjárás kedvez. Úgyszintén réztartalmú vagy rézpótló szerekkel
meg. A beteg növény részeinek megsemmisítésén kívül réztartalmú és rézpótló szerekkel védekezhetünk ellene.
(palántadőlés) főként a káposztapalánta megdőlését okozza. A sűrű vetés és a túlöntözés kedvez a megjelenésének. A palántákat 2-3 leveles korukig fertőzi. A növény szöveteibe hatolva a gyökérnyak elfeketedését okozza. A palánta sárgulni kezd, eldől,
ugyancsak a káposztafélék betegsége. Jellemző tünete, hogy a növény elsárgul, a gyökereken pedig különböző nagyságú daganatok, csomók keletkeznek. Főként a mély fekvésű, savanyú talajon gyakori. Védekezésképpen a beteg palánták eltávolítása javallott, de megoldást jelent a
elszórtan sárga, barna, szürke, vörös vagy fekete foltok jelennek meg. A foltok szélei sok esetben sötétek. A gomba jelenléte a levelek fokozatos elvesztéséhez vezet. Legtöbbször a paradicsomot, zellert, céklát, petrezselymet, krizantémot, fikuszt és a szegfűt támadja meg. A beteg növény részeinek megsemmisítésén kívül réztartalmú és rézpótló szerekkel védekezhetünk ellene.
(palántadőlés) főként a káposztapalánta megdőlését okozza. A sűrű vetés és a túlöntözés kedvez a megjelenésének. A palántákat 2-3 leveles korukig fertőzi. A növény szöveteibe hatolva a gyökérnyak elfeketedését okozza. A palánta sárgulni kezd, eldől,
meg. Majd a levél fonákján szürkésfehér penészfolt keletkezik, mely megfertőzi az egészséges leveleket is. Ez a fajta gomba nem csupán a virágot, hanem a termést is károsíthatja. A peronoszpóra az egynyári és az évelő növényeket csak ritkán fertőzi meg. Védekezhetünk ellene réztartalmú vagy rézpótló
t előidéző gombák gyakran fellelhetők. Ilyen megbetegedés esetén a növény levelein elszórtan sárga, barna, szürke, vörös vagy fekete foltok jelennek meg. A foltok szélei sok esetben sötétek. A gomba jelenléte a levelek fokozatos elvesztéséhez vezet. Legtöbbször a paradicsomot, zellert, céklát, petrezselymet, krizantémot, fikuszt és a szegfűt támadja
t előidéző gombák gyakran fellelhetők. Ilyen megbetegedés esetén a növény levelein elszórtan sárga, barna, szürke, vörös vagy fekete foltok jelennek meg. A foltok szélei sok esetben sötétek. A gomba jelenléte a levelek
Emiatt is kapta az ún. gyenge-parazita elnevezést. A növények legyengülését okozhatja a túlöntözés, a túl hideg vagy túl meleg hely,
a szőlő legnagyobb ellensége, de megtámadhatja a mákot, hagymát, salátát, sőt még a dohányt is. Csapadékos nyarakon tud nagy károkat okozni, hiszen terjedésének a meleg, párás időjárás kedvez. Spórái a levél szöveteibe hatolnak, amelyen a fertőzés ún. olajfolt formájában jelenik meg. Majd a levél fonákján szürkésfehér penészfolt keletkezik, mely megfertőzi az egészséges leveleket is. Ez a fajta gomba nem csupán a virágot, hanem a termést is károsíthatja. A peronoszpóra az egynyári
palántákat 2-3 leveles korukig fertőzi. A növény szöveteibe hatolva a gyökérnyak elfeketedését okozza. A palánta sárgulni kezd, eldől,
ugyancsak a káposztafélék betegsége. Jellemző tünete, hogy a növény elsárgul, a gyökereken pedig különböző nagyságú daganatok, csomók keletkeznek. Főként a mély fekvésű, savanyú talajon gyakori. Védekezésképpen a beteg palánták eltávolítása javallott, de megoldást jelent a
fokozatos elvesztéséhez vezet. Legtöbbször a paradicsomot, zellert, céklát, petrezselymet, krizantémot, fikuszt és a szegfűt támadja meg. A beteg növény részeinek megsemmisítésén kívül réztartalmú és rézpótló szerekkel védekezhetünk ellene.
(palántadőlés) főként a káposztapalánta megdőlését okozza. A sűrű vetés és a túlöntözés kedvez a megjelenésének. A palántákat 2-3 leveles korukig fertőzi. A növény szöveteibe hatolva a gyökérnyak elfeketedését okozza. A palánta sárgulni kezd, eldől,
t előidéző gombák gyakran fellelhetők. Ilyen megbetegedés esetén a növény levelein elszórtan sárga, barna, szürke, vörös vagy fekete foltok jelennek meg. A foltok szélei sok esetben sötétek. A gomba jelenléte a levelek fokozatos elvesztéséhez vezet. Legtöbbször a paradicsomot, zellert, céklát, petrezselymet, krizantémot, fikuszt és a szegfűt támadja meg. A beteg növény részeinek megsemmisítésén kívül réztartalmú és rézpótló szerekkel védekezhetünk ellene.
a dohányt is. Csapadékos nyarakon tud nagy károkat okozni, hiszen terjedésének a meleg, párás időjárás kedvez. Spórái a levél szöveteibe hatolnak, amelyen a fertőzés ún. olajfolt formájában jelenik meg. Majd a levél fonákján szürkésfehér penészfolt keletkezik, mely megfertőzi az egészséges leveleket is. Ez a fajta gomba nem csupán a virágot, hanem a termést is károsíthatja. A peronoszpóra az egynyári és az évelő növényeket csak ritkán fertőzi meg. Védekezhetünk ellene réztartalmú vagy rézpótló
Gyökérgolyva
Peronoszpóra
Lisztharmat
Burgonyavész
Monília
Szürkepenész
