Kérjük, hogy a beadványokat tartalomjegyzékkel és ... · Web viewNielsen, I. L. Chuang:...

A MAB 2006/9/IX/2. sz.. határozataÚTMUTATÓ

a tanári mesterszak INDÍTÁSÁRA irányuló beadványok összeállításához

Kérjük, hogy a beadványokat tartalomjegyzékkel és folyamatos oldalszámozással lássák el, valamint, hogy kétoldalas nyomtatásban (1 eredeti és 4 másolati

példányban) és elektronikus formában is (CD-n vagy a [email protected] címre) juttassák el hozzánk.

A tanári mesterszak indítási beadványa 2 külön részből áll:A : Tanári mesterszak tanári képesítést adó pedagógiai – pszichológiai egysége (40 kredit)B : Szakmai diszciplináris egységek leírásai (Mellékletek)

Címzett: a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság A/I.

Adatlap

1. A felsőoktatási intézmény neve, címe

2. A képzésért felelős kar megnevezése

3. Az indítandó mesterszak megnevezése: tanári szak

4. Az oklevélben szereplő szakképzettség(ek) megnevezése1

5. A képzési idő, a félévek, valamint az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek számaA 15/2006 (IV.3.) OM rendelet 4. sz. melléklet 4-7 pontjai alapján: az összóraszámon (összes hallgatói tanulmányi munkaidőn) belül a tanórák (kontaktórák)

száma, figyelemmel a hatályos Ftv. 33.§. (1) bekezdésére, amely a teljes idejű képzésnél félévenként legalább 300 tanórát határoz meg. (ha a tervezett egyéb [esti, levelező tagozatos] képzési forma képzési ideje eltér a nappali tagozatos képzés idejétől, akkor – félévekben, tanórákban – azt is meg kell adni

a szakmai gyakorlat időtartama és jellege

6. A tanári mesterszakért felelős oktató megnevezése és aláírása.

7. A tanári mesterszak szakképzettségéért felelős oktató megnevezése és aláírása.

8. A tanári mesterszakért felelős oktató és a szakképzettség(ek)ért felelős oktató(k)

intézményi hatáskörének és együttműködésének bemutatása.

9. Dátum, és az intézmény felelős vezetőjének megnevezése és cégszerű aláírása

10. Az adatlap mellékletei

A szenátus támogató javaslata (a szakképzettségekre is) A tanári mesterszak képzési és kimeneti követelményeit (KKK) tartalmazó leírás (A 15/2006 (IV.3.) OM rendelet 4. sz. melléklete) Regionális és országos munkaerőigény prognosztizálása.

SZÉKHELYEN KÍVÜLI KÉPZÉSBEN (IS) INDÍTANI KÍVÁNT SZAK ESETÉN EZ(EKE)T A TERVEZETT KÉPZÉS(EKE)T IS MUTASSÁK BE A VI. FEJEZET BEN KÉRTEK SZERINT. TÁVOKTATÁSBAN (IS) INDÍTANI ÉS VÉLEMÉNYEZTETNI KÍVÁNT SZAKOKRA VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ A VII. FEJEZET BEN OLVASHATÓ. 1 A szakképzettségek felsorolása magyarul és angolul is a 15/2006 (IV.3.) OM rendelet, 3. sz. mellékletében

foglaltak szerint, annyi alponttal, ahány szakképzettségi modult terveznek.

MAB Titkárság 1

mailto:[email protected]

A MAB 2006/9/IX/2. sz.. határozataÚTMUTATÓ

a tanári mesterszak INDÍTÁSÁRA irányuló beadványok összeállításához

A/II. A szakindítási beadvány indoklása A képzési kapacitás bemutatása (Legfeljebb 2-5 oldal terjedelemben) A tanári mesterszak képzési és kutatási előzményei az

intézményben. Intézményi képzési előzmények esetén az indítandó szak kimenetének és a korábbi egyetemi végzettségi színvonalnak az összevetése, a megfelelés konkrét bemutatása. (A korábbi egyetemi képzés tartalmával és kimeneti elvárásaival való összevetés.)

Az új típusú szakon végzők iránti regionális és országos igény

prognosztizálása, a foglalkoztatási igény lehetőség szerinti bemutatásával/dokumentálásával.

Az indítandó tanári mesterszak hallgatóinak a kutatás-

fejlesztésre, illetve a doktori képzésre való felkészítésének, valamint a doktori képzésre való továbblépés lehetőségének bemutatása.

A kiemelkedő képességű hallgatók alkalmasságát figyelő, azt

előmozdító, „tehetség-gondozó” tevékenység beépítésére vonatkozó elképzelések, ill. intézkedések bemutatása.

A felsőoktatási intézmény képzési kapacitásának bemutatása az

összes tervezett tanári mesterszakon (tervezett hallgatói létszám).

A tanári mesterszakra való belépés előfeltétele a 10 kreditnyi pedagógiai-pszichológiai előkészítő modul (BA/Bsc) elvégzése a következő tartalmakkal:

A kurzusok témakörei öleljék fel a következő tartalmakat: a hallgatók pedagógiai nézeteinek feltárása és elemzése kiscsoportos

formában, a tanári mesterség, a nevelői és oktatói munka természete, az

oktatás és a tanulás társadalmi, gazdasági szerepe, az iskola kultúrtörténete, a gyermekkép és a nevelési eszmények, az

intézményrendszer és az alternatív irányok változásai, ember- és gyermekismereti alapozás, a tanári pályához szükséges kommunikációs képességek fejlesztése

kiscsoportos keretek között. A kiscsoportos kurzusok teremtsenek alkalmat arra, hogy a hallgató

reflektálhasson saját kommunikációs és pedagógiai képességeinek színvonalára, és a kurzus végén az oktató alkothasson képet arról, hogy a hallgató milyen mértékben rendelkezik ezekkel a képességekkel.

MAB Titkárság 2

A t a n á r i m e s t e r s z a k p e d a g ó g i a i – p s z i c h o l ó g i a i e g y s é g e

A/III. A pedagógiai – pszichológiai egység tanterve, a tantárgyi programok leírása 1. Táblázatban összefoglalt, krediteket is megadó, óra és

vizsgaterv 2. Tantárgyi programok Az egyes tantárgyak keretében elsajátítandó ismeretanyag rövid,

(néhány soros) leírása, valamint minden tantárgyhoz a tantárgyfelelős, az előtanulmányi feltételek, a kredit feltüntetése, és a 3-5 legfontosabbnak ítélt kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása az alábbiak szerint:

A tantárgy megnevezése Kód Kreditszám

A tantárgyért felelős szervezeti egység A kurzus jellege Kontaktóraszám

Előfeltételek Az értékelés formája

A tantárgy tanításának alapelvei és céljai Fejlesztendő kompetenciaterületek A tantárgy főbb tematikai csomópontjai Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei Ajánlott irodalom A tantárgy oktatásáért felelős oktató

3. Szakmai gyakorlat megvalósításának feltételei (a 15/2006 sz. OM rend. 4. sz. melléklet 8.4. alapján)

Tételesen sorolják fel az intézmény részét képező gyakorló iskolákat, valamint a gyakorlati képzésben részt vevő egyéb közoktatási intézményeket (bázisiskolák, partneriskolák stb.), dokumentálják a felsőoktatási intézmény és a gyakorlóhelyek kapcsolatát, mutassák be a gyakorlati képzés intézményi szintű minőségbiztosításának rendszerét.

4. Kompetenciák bemutatása a 15/2006 (IV.3.) OM rendelet, 4. sz. melléklet 7. pontja alapján:

Mutassák be táblázatos formában, hogy a kilenc kompetencia kialakítását mely tantárgyak és gyakorlatok segítik elő. Az egyes tantárgyak bemutatása keretében a tantárgy tartalmának és tevékenység-formáinak kifejtése előtt sorolják fel, hogy az adott tantárgy milyen kompetencia-elemek megszerzéséhez segíti hozzá a hallgatókat, azaz milyen tudás, nézetek/attitűdök, illetve képességek kialakulását teszi lehetővé.5. A képzési és kimeneti követelményekben előírt idegen nyelvi követelmények teljesítésének intézményi elősegítése, feltételei.

A/IV.A pedagógiai – pszichológiai képzés személyi feltételei2

2 A fejezet 1. és 2. pontjának táblázataiban a fejlécekben előforduló megjelölések értelmezése:

MAB Titkárság 3


A (tanári mesterszak) szakfelelős és a záróvizsgatárgyak felelősei

Felelősök neve és a felelősségi típus ( szf: szakfelelős,

zvf: záróvizsgatárgy felelős)

Tudományos fokozat /cím

Munkakör Munka-viszony típusa

Hány mesterszak

felelőse

Alap- és mester-képzésben

összesen hány kreditértékű

tantárgy felelősea szakon / az

intézményben / Mo-on

Tantárgylista – tantárgyak felelősei, oktatói

Tantárgyak

A tantárgy oktatóiOktató neve

(A tantárgy blokkjában elsőként a tantárgy

felelősét tüntessék fel)

Tud. fok. /cím

Munka-kör

Munka-viszony típusa

A tantárgy előadója

I / N

Gyakorlati foglal-

kozást tart I / N

Alap- és mester-

képzésben összesen

hány kreditértékű

tantárgy felelőse

a szakon / azintézményben

/ Mo-on 1.

2.

3.

4.

stb.

Tudományos fokozat / cím: PhD/DLA vagy CSc, DSc, akadémikus.Munkakör: (egyetemi / főiskolai) tanár, docens, adjunktus, tanársegéd; tudományos (fő)munkatárs; egyéb Munkaviszony típusa: Teljes munkaidőben foglalkoztatott határozott vagy határozatlan idejű munkaviszony, ill. közalkalmazotti

jogviszony – T, első helyen foglalkoztatott -- T(1) Egyéb (részmunkaidőben foglalkoztatott, megbízási szerződésessel foglalkoztatott, stb.) – E , ill. - E(1)

MAB Titkárság 4


A pedagógiai – pszichológiai képzésben oktatók személyi-szakmai adataiA IV.1. és IV.2. táblázatokban feltüntetett oktatók adatlapjait kérjük csatolni, amely adatlapok oktatónként az alábbi adatokat tartalmazzák: név, születési év, (oklevél szerinti) végzettség és szakképzettség jelenlegi munkahely(ek), a kinevezésben feltüntetett munkakör(ök), több munkahely

esetén kérjük jelölni az első helyen foglalkoztató intézményt, tudományos fokozat (a tudományág megjelölésével) az Ftv. 149.§-a (5) bekezdésében

foglaltak szerint; (PhD / CSc vagy DLA, DSc, stb.) PhD esetében kérjük megadni az értekezés címét!)

tudományos/művészeti akadémiai tagság; (MTA tagság), MTA doktora (DSc); „dr habil” cím, egyéb címek

a Széchenyi professzori ösztöndíj, Széchenyi István Ösztöndíj, vagy Békéssy György Posztdoktori Ösztöndíj juttatásának időpontja

eddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak, oktatásban töltött idő) az eddigi szakmai gyakorlat és teljesítmény bemutatása az elmúlt 5 év szakmai, tudományos (művészeti) munkássága (a legfontosabb maximum

5, az oktatott tárgy/tárgyak szakterületéhez tartozó publikáció, alkotás felsorolása) az eddigi tudományos-szakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy

alkotás felsorolása (amennyiben az előbbiektől különböznek) tudományos / szakmai közéleti tevékenység, nemzetközi kapcsolatok

*****

Ezek a szükséges és elégséges adatok (személyenként legfeljebb 2 oldal). Önéletrajzokat, egész életművet bemutató publikációs listákat nem kérünk!

Az oktatói adatlapokat az alábbi csoportosításban kérjük (csoporton belül névsor szerint):

(1) szakfelelős(2) teljes munkaidőben foglalkoztatottak(3) nem teljes munkaidőben foglalkoztatottak

Nyilatkozatok Az intézményvezető nyilatkozata arról, hogy a megnevezett oktatóknak a jelzett módon való

foglalkoztatását biztosítja az intézményben az indítandó képzés egy teljes ciklusára, és gondoskodik a személyi feltételek bemutatott szakmai megfelelőségének fenntartásáról, valamint arról, arról, hogy a képzés indításához szükséges szellemi és tárgyi kapacitás rendelkezésre áll, és az évfolyamonként milyen létszámú hallgató képzését teszi lehetővé.

Az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban (munkaviszonyban) nem álló, a pedagógiai – pszichológiai képzésben résztvevő oktatók nyilatkozata arról, hogy vállalják a nevük alatt feltüntetett tantárgyak oktatását és az oktatási követelmények teljesítését.

Az intézményben teljes munkaidőben / első helyen foglalkoztatott minősített, a pedagógiai – pszichológiai képzésben résztvevő oktatók nyilatkozata arról, hogy kettőnél több teljes munkaidejű munkaviszonya nincs.

MAB Titkárság 5


A/V.A pedagógiai – pszichológiai képzés indításának infrastrukturális feltételei

1. Országosan (és nemzetközileg) elismert pedagógiai tudományos műhely(ek) vagy együtt dolgozó szakmai közösséggel bíró alapvető K+F / művészeti terület bemutatása.

2. A képzés tárgyi feltételei, a rendelkezésre álló infrastruktúra (a KKK alapul vételével, számszerű adatokkal alátámasztott bemutatást kérünk!): tantermek, előadótermek, eszközellátottságuk, műhelyek, iskolai gyakorlóhelyek oktatástechnológiai ellátottság, szolgáltatás, különös tekintettel az informatikai feltételek

meglétére. könyvtárellátottság: a teljeskörű papíralapú, illetve elektronikus könyvtári szolgáltatás

bemutatása: a beadványban feltétlenül szerepeljen a könyvtár honlapjának címe a hallgatói tanulmányok eredményes elvégzését segítő szolgáltatások, juttatások, a

biztosított taneszközök (tankönyv, jegyzet, e-learning, elektronikus képzésmenedzselés rendszer, stb.)

a tanulmányi ügyekkel kapcsolatos adminisztráció feltételei a normatív finanszírozáson kívüli egyéb források egyéb, szükségesnek ítélt feltételek

MAB Titkárság 6

A f i z i k a t a n á r i m e s t e r s z a k s z a k m a i – d i s z c i p l i n á r i s e g y s é g e

B/I.

Adatlap

1. A kérelmező felsőoktatási intézmény neve, címe

Szegedi Tudományegyetem

6720 Sszeged, Dugonics tér 13.

2. A képzésért felelős kar megnevezése

Természettudományi és Informatikai Kar

3. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

okleveles fizikatanár (teacher of physics)

4. A képzési idő, a félévek, valamint az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma

A 15/2006 (IV.3.) OM rendelet 4. sz. melléklet 4-7 pontjai alapján

5. A szak indításának tervezett időpontja (figyelembe véve az engedélyezési eljárás időtartamát)

2008. szeptember

6. A szakképzettségért felelős oktató megnevezése és aláírása

_____________________________ Prof. Dr. Szatmári Sándor egyetemi tanár Fizikus TTtanszékcsoport

7. Dátum, és az intézmény felelős vezetőjének megnevezése és cégszerű aláírása

Szeged, 2007. szeptember

_____________________________ Prof. Dr. Szabó Gábor rektor

8. A szakképzettség képzési és kimeneti követelményeit (szakmai KKK) tartalmazó leírás

A 15/2006 (IV.3.) OM rendelet 4. sz. melléklet 11.1.1 a) pontja alapján

FizikatanárA szakképzettség oklevélben szereplő

– magyar nyelvű megjelölése: okleveles fizikatanár; – angol nyelvű megjelölése: teacher of physics.

MAB TitkárságSZTE TTIK 7


A képzés célja az alapfokozaton vagy más felsőfokú végzettség keretében szerzett szakképzettségre, illetőleg ismeretekre alapozva a közoktatásban, a szakképzésben és a felnőttképzésben az oktatási, pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatokra, továbbá a tanulmányok doktori képzésben történő folytatására való felkészítés.

A 8.3. pontban foglalt szakterületi általános ismereteken túli, sajátos ismeretkörök:

Szakterületi ismeretek:– A mechanika alaptörvényei, általánosított megmaradási tételek. A

klasszikus mechanikai törvények érvényességi köre, a mechanika szerepe a természeti jelenségekben, a mindennapi életben és a technikai gyakorlatban (pl. közlekedés, sport, játékszerek, stb.). A nemlineáris jelenségek elemi szintű értelmezése.

– Az energiafogalom centrális szerepe a klasszikus és a modern fizikában. A korpuszkuláris anyag, az erőterek és az energia kapcsolata. Az általánosított energia-megmaradás elve és alapvető jelentősége a fizikai és a rokon természettudományos problémák megoldásában, illetve a természeti jelenségek széles körének magyarázatában.

– Folytonos közegek, gázok, folyadékok és szilárd anyagok makroszkopikus mechanikai tulajdonságai, aero- és hidrosztatika, rugalmas alakváltozás, hidro- és aerodinamika.

– A hőtan főtételei, az entrópia makroszkopikus fogalma, termodinamikai potenciálok, irreverzibilis folyamatok, a termodinamika alkalmazása egyszerű speciális rendszerekre.

– A statisztikus fizika valószínűségi szemlélete, a makroszkopikus termodinamika fogalmainak és törvényeinek statisztikus értelmezése.

– Elektromágnesség, elektrosztatikus tér vákuumban, dielektrikumokban és vezetőkben. A statikus mágneses tér és az anyag mágneses tulajdonságai. Az elektromos áram és hatásai. A Maxwell-egyenletek vákuumban és anyagi közegben, az anyagállandók értelmezése.

– Az elektromágneses hullámok elmélete, hullámjelenségek, az elektromágneses hullámok energiája, Az elektromágneses spektrum. Az elektromágneses hullámok a természetben és a technikai gyakorlatban. Az elektromágneses hullámok és a korpuszkuláris anyag kölcsönhatása. Az elektromágneses sugárzások alkalmazása az orvosi diagnosztikus és terápiás eljárásokban. A relativitáselmélet alapjai, fizikai világképformáló jelentősége.

– Mikrofizika. A mikrofizika klasszikus előzményei. A kvantumfizika kísérleti alapjai, kvantummechanikai és a klasszikus fizikai mennyiségek kapcsolata.

– Magfizika. Atommag-modellek, a természetes és mesterséges radioaktivitás jelensége és alkalmazásai. Magreakciók, a magenergia alkalmazásai, nukleáris kockázatok. Az elemi részek fizikájának alapjai.

– A csillagászat alapjai. A klasszikus leíró csillagászat, Kepler-törvények, csillagrendszerek, csillagfejlődés. A modern kozmológia alapjai. A modern űrkutatás elméleti és gyakorlati vonatkozásai.

– A társadalmi közegben értelmezett természettudomány és természettudományos kutatás, nagy felfedezések a fizikában, a



tudósok szerepe és felelősségének kérdései a régebbi korokban és napjainkban.

A szakterületi modul ismeretanyaga legalább 65%-ban szakterületi szakmai ismeretet tartalmaz.

Szakmódszertani ismeretek: – A mechanika tanításának tartalmi alapkérdései, az iskolai kísérletezés, a

tanulók önálló kísérleti munkájának szervezése és irányítása. A fizikatantervek szükségszerűen spirális felépítése, az egyes fogalmaknak, jelenségköröknek, törvényeknek a tanulók kognitív fejlődéséhez igazodó fokozatos bővítése és annak alkalmazása a tanításban. Jellegzetes és újratermelődő mechanikai tévképzetek eredete, azonosítása és kezelése (az arisztotelészi és a newtoni szemléletmód, centrifugális és centripetális erő stb.).

– Az energiafogalom kialakítása és a fogalom folyamatos tartalmi bővítése az alapozó és közép szintű fizikaoktatásban. (Legyen képes a fokozatosság elvét követve meggyőzően elfogadtatni a diákokkal az általánosított energiamegmaradás elvét, és ennek sokirányú alkalmazhatóságát. Tudjon kialakítani diákjaiban józan fenntartásokat minden olyan „új” elmélettel szemben, amelyik ellentmondásban áll az általánosított energia-megmaradás tételével. Jellegzetes áltudományos nézetek szakértői kezelése.)

– A folytonos közegekkel, gázokkal, folyadékokkal és szilárd anyagokkal kapcsolatos hétköznapi tapasztalatok, technikai alkalmazások és a fizikai ismeretek szoros kapcsolatának bemutatása a tanításban. Az iskolai tananyagból kimaradó témakörök élményszerű ismeretterjesztő szintű bemutatására.

– A hőtan általános és középiskolai tanításának alapproblémái. A statisztikus sokaságok viselkedésének törvényszerűségei, az átlagérték és az ettől való eltérések, várható ingadozások fogalmának a diákok életkori sajátságaihoz illeszkedő elemi tárgyalása. A modellalkotás kifejlesztése és alkalmazása a középiskolában, statisztikus modelljátékok, döntésjátékok. Számítógép alkalmazása a sokelemű rendszerek vizsgálatánál. A fizikai hőtan alaptörvényeinek szerepe más természettudományokban (pl. a kémia, biológia geológia stb.). A determinisztikus és statisztikus törvények közötti fogalmi váltás nehézségei.

– Az elektromágnesség elméleti és gyakorlati problémái a gimnáziumi fizikatanításban. Demonstrációs kísérletek bemutatása, az iskolai mérőkísérletek kiértékelése. A fizikai ismeretek alkalmazása a mindennapi, háztartási elektromosság gyakorlati kérdéseivel (baleset-megelőzés, energiatakarékosság) kapcsolatban.

– Az elektromágneses hullámok alapvető jelentősége a modern technikában, a gyakorlati energetikában, valamint a kommunikációs eszközökben. A fény kettős természete és a kérdéskörrel kapcsolatos ismeretelméleti problémák.

– A modern fizika (atom- és részecske-fizika, statisztikus fizika, anyagtudomány) tanításának elvi és gyakorlati problémái az alapozó és a középszintű oktatásban. A modellalkotás szerepe a fizikai megismerés folyamatában és a fizika tanításában. A klasszikus



atomfizika és héjfizika szerepe más természettudományokban, kémiai és biológiai alkalmazások fizikatanítási integrációja. A mikrofizikai és makrorendszerek törvényeinek kapcsolata.

– Az atomenergia jelentősége a modern társadalomban, döntési kockázatok. Az atomenergiára vonatkozó új eredmények elsajátításának és az ezzel kapcsolatos társadalmi vitáknak jelentősége.

– A csillagászati törvények szerepe a fizika történeti fejlődésében. Klasszikus és modern csillagászati ismeretek beillesztésére a fizika tantárgy kereteibe.

– Motivációs stratégiák a fizikatanításban. Az általános és középiskolai fizika oktatás kezdő- és peremfeltételei, a fizika tananyag jellegzetességei, szerkezete, vezérelvei. Fizikatanítás külföldön.

– Az induktív és deduktív szemléletű fizikaoktatás elméleti és gyakorlati kérdései a középiskolai fizika tanításában.

– A feladat- és problémamegoldás szerepe és jelentősége a fizikai gondolkodás fejlesztésében. A fizikatanítás feladata és lehetőségei a tanulók olvasási és szövegértő képességének fejlesztésében.

– A kísérletezés, (demonstrációs-, mérő- és tanulókísérletek) szerepe, feladatai és gyakorlata az alapozó és középszintű oktatásban. Tanítási, tanulási környezet, a fizika oktatásának tárgyi feltételei (szaktanterem, szertár, labor, tankönyv, füzet, számítógép használat, Internet, stb.), szerepe és jelentősége.

– A fizika elméleti modelljeinek elemi, középiskolai matematikai ismeretekre építő magyarázata.

– A természettudományos tárgyak egybehangolása, az integrált természettudományos oktatás hazai és külföldi tapasztalatai.

– A diákok differenciált foglalkozásának, fejlesztésének lehetőségei a fizikatanításban. A felzárkóztatás és a tehetséggondozás speciális feladata és fórumai (iskolai szakkör, KÖMAL, regionális, országos, nemzetközi versenyek).

– A szakköri foglalkozások lehetőségeiről az iskolai és az iskolán kívüli tanulói aktivitások lehetőségei, a fizikai ismeretterjesztés formái és feladatai.

– Multimédiás technikák ismerete és alkalmazásának lehetőségei a fizikaoktatásban a szemléltetés, kísérletezés, modellezés és a mérési adatok kiértékelése területén.

Sajátos kompetenciák: A fizikatanár – képes érzékeltetni diákjaival a természettudományok közti szoros

kapcsolatot, a társadalom felelősségét a természeti környezet megőrzéséért;

– látja és tanítványaival láttatni tudja a társadalom mindenkori technikai szintjének szoros kapcsolatát a természettudományos, kiemelten a fizikai ismeretekkel;

– a tanulók életkori sajátosságaihoz, absztrakciós képességeihez és tudásszintjéhez igazodva képes bemutatni, kísérletekkel demonstrálni, kvalitatív, illetve elemi kvantitatív szinten értelmezni a mechanika, termodinamika, elektromágnesség, optika jelenségeit, a modern fizika



(mikrofizika, statisztikus fizika, anyagtudomány, kozmológia) legfontosabb eredményeit;

– képes a megtanult tudományos ismeretek, az alapvető természeti jelenségekben megnyilvánuló, fizikai törvényszerűségek bemutatására;

– érti és képes érzékeltetni a természeti folyamatok matematikai leírásának jelentőségét a tudományos és gyakorlati életben;

– ismeri és alkalmazza a fizikatanításban a modern pedagógia módszereit iskolai és iskolán kívüli környezetben (projekt módszer, kooperatív technikák, konstrukciós feladatok, stb.).

Megjegyzés: Amennyiben a későbbiek folyamán újabb szakképzettségek indításáról dönt a felsőoktatási intézmény, akkor az alábbi mellékleteket kérjük csatolni:

A szenátus támogató javaslata Az intézményvezető nyilatkozata arról, hogy az újabb szakképzettség a már támogatott

tanárképzési struktúrába illeszkedik

SZÉKHELYEN KÍVÜLI KÉPZÉSBEN (IS) INDÍTANI KÍVÁNT SZAK ESETÉN EZ(EKE)T A TERVEZETT KÉPZÉS(EKE)T IS MUTASSÁK BE A VI. FEJEZET BEN KÉRTEK SZERINT.

TÁVOKTATÁSBAN (IS) INDÍTANI ÉS VÉLEMÉNYEZTETNI KÍVÁNT SZAKOKRA VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ A VII. FEJEZET BEN OLVASHATÓ.

.


T a n á r i m e s te r s z a k – t á v o k ta t á s i fo m a

B/II.A szakindítási kérelem indoklása,

a belépés, valamint a továbblépés körülményeiA képzési kapacitás bemutatása

(Legfeljebb 2-5 oldal terjedelemben)

1. A szakképzettségi modul képzési és kutatási előzményei az intézményben. Intézményi képzési előzmények esetén az indítandó szak kimenetének és a korábbi egyetemi végzettségi színvonalnak az összevetése, a megfelelés konkrét bemutatása. (A korábbi egyetemi képzés tartalmával és kimeneti elvárásaival való összevetés.) A fizika egyetemi szintű oktatása Szegeden a kolozsvári Magyar Királyi Ferencz József Tudományegyetem Szegedre településével (1921) indult, amikor nemzetközi hírű tudósok és tudományos iskolák kerültek Szegedre. Az azóta is egyetemi szintű fizika tanári tanulmányokat folytató évfolyamok hallgatói mellett kutató fizikusok is már több, mint 40 éve, 1966 óta tanulnak Szegeden. A Fizikus Tanszékcsoport egyetemi szinten az 1990-es évek közepétől kezdve fizikus, fizikatanár, biofizikus, csillagász, informatikus fizikus szakon az 5 éves időtartamú keretben folytatott képzést, de működött emellett a főiskolai szintű alkalmazott fizikus szak, és a fizika szakfordító kiegészítő szak is. A 2006-os évtől kezdődően pedig elindult a Fizika BSc képzés.

A most indítandó fizikatanárus mesterszak elsősorban a már működő BSc-re alapozva – az eddigi egyetemi képzés illetve diploma színvonalát megtartva – a korábban működő egyetemi szakokat egybe foglalva indul el. Az eddig a különböző szakok által képviselt sokszínűséget az új szakon a differenciált szakmai anyag keretében megfelelő szakirányok, illetve tantárgyi modulok bevezetésével biztosítjuk. Ez a fölépítés egyrészt lehetővé teszi a különböző érdeklődésű hallgatók számára a specializációt, másrészt a végzett fizikusok iránti sokrétű igény kielégítését is. Ugyanakkor – a hagyományos fizikus szakon eddig végzettekhez hasonlóan – az MSc képzés az általános modellalkotói valamint a kvalitatív és kvantitatív problémamegoldó képességek kialakítására irányul, melyet a végzettek elsősorban megfelelő képzettséget igénylő alkalmazások és fejlesztések, valamint ipari jellegű kutatások területén, illetve a gazdasági szférában tudnak majd gyümölcsöztetni.

2. Regionális és országos igény prognosztizálása, a foglalkoztatási igény lehetőség szerinti bemutatásával/dokumentálásával.

Alapvető cél a hallgatók felkészítése a közoktatásban való részvételre.Az indítandó fizikatanári mesterszakon végző hallgatók iránti regionális és országos igény

hirtelen változásoktól mentes és jól prognosztizálható. Mindez megbízhatóan állapítható meg az előzmény szak, valamint a fizika fejlődési vonulatának elemzéséből. A fizikai ismeretek egyre fontosabbakká válnak a tanuló és az egész társadalom számára. Korunk rohamos technikai fejlődésével - a mindennapi eszközöktől a csúcstechnológiáig - a fizikai törvények nélkül nem érthető meg működésük. A környezettudomány előretörése is nagyrészt fizikai alkalmazásokon alapul. Az ezután képzendő fizikatanárokat a klasszikus tananyagon túl már a legmodernebb fizikai tudással, a gyakorlati alkalmazások ismeretével felvértezve kell kibocsátanunk az egyetemről.

Az országban, így a Dél-alföldi régióban is a közoktatás jelentős változásokon megy át. A tanulói létszám csökkenése még néhány évig csökken, de a demográfiai hullámvölgyön az óvodás korosztály már túl van. A fizikatanárok között sok a közeljövőben nyugdíjba vonuló. A fizikatanárok iránt már most is igény tapasztalható, különösen a kisebb településeken.

MAB titkárság 13


Az Európai Unió jelenlegi irányelvei szerint a tagállamok oktatási struktúrájában erősíteni kívánják a természettudományok szerepét, és hasonló programot hirdetett 2007-ben az Egyesült Államok elnöke is, külön hangsúlyozva a matematika és a fizika fontosságát. A világban az egyes országok versenyképességének mércéje a 20. század második fele óta elsősorban a természettudományos és műszaki kutatások eredményessége és azok ipari alkalmazásának hatékonysága. Ezen szempont érvényesülése biztos jövőt nyújt a szakot elvégzők számára a régióban, az országban és bárhol a világban. Ez a program jól példázza, hogy a világban a fizika egyre fontosabb szerepet tölt be, így a méltán világhírű hazai fizika tudományos szerepe is aligha fog hanyatlásnak indulni a közeljövőben.

Jól megalapozott fizikai tudásra egyre inkább szükség van a közgazdaságban és a gazdasági szféra különböző ágaiban is. A fizikatanár szakos hallgatók alapos informatikai képzettséget és problémamegoldó képességet szerezve a tapasztalatok szerint az oktatáson kívül számos más területen is sikeresen teljesítenek. Ez a tény is indokolja fizika oktatásunk magas színvonalának fenntartását és további növelését.

A korábbi tapasztalatok szerint a szak iránt jelentős érdeklődés várható a vajdasági magyar anyanyelvűek és részben a romániai magyar fiatalok között is, ami a regionális szerepvállalást az országhatáron átnyúlva is hangsúlyozza. A Szegedi Egyetemen belül működő egységek közül a kémiai és biológiai tanszékek és akadémiai kutatócsoportok, az orvosi karokon dolgozó kutató és gyógyító részlegek, továbbá az SzTE-n nemrégiben létrejött Mérnöki Kar, illetve a Műszaki és Anyagtudományi Intézet jelentős mértékben igényli az MSc szinten képzett fizikusokat. A Szegedi Biológiai Központban jelenleg is számos fizikus szakot végzett, magasan kvalifikált munkatárs dolgozik. Szegeden működik a Siemens fejlesztő intézete a Sysdata, amely szívesen alkalmaz fizikusokat, de dolgoznak újabban egyetemünkön végzett fizikusok a helyi pénzügyi szektorban is, ahol a fizika MSc sőt a PhD is kifejezetten jó ajánlólevélnek számít. Szoros a kapcsolat a személyi feltételek biztosítása szempontjából a Kecskeméti Főiskola Műszaki Karával (GAMF). A hagyományosan magas színvonalú képzés a legkiválóbbak számára természetesen a PhD iskolákba való fölvételt is biztosítja.

Az elvárásokhoz való igazodást jelzi az alkalmazott fizika súlyának növekedése a képzési tervben. A Szegeden végzett hallgatók elhelyezkedését biztosító speciális szempont, hogy az itt végzettek egy olyan területen, a lézerfizikában folytathatnak különösen alapos tanulmányokat, amely iránt az alkalmazások igen széles skáláján mutatkozik igény.

3. Előzményként elfogadott alapszakok, kritérium ismeretkörök és kreditértékek:a) a bemenethez feltétel nélkül elfogadott alapszakokb) a bemenethez megadott feltételekkel elfogadott alapszakok, illetve kredit-

követelmények.

a. a bemenethez feltétel nélkül elfogadott alapszakok:fizika alapképzési szak

bármely alapszak, fizika tanári szakiránnyal

b. a bemenethez megadott feltételekkel elfogadott alapszakok, illetve kreditkövetelmények:

A fizikatanári mesterképzésbe való felvétel szükséges feltétele, hogy a jelentkező az alábbi tárgykörökben összesen legalább 50 kreditnyi, külön-külön pedig legalább a megadott kreditpontszámnak megfelelő, korábbi felsőfokú tanulmányaiban megszerzett, hitelesen dokumentált ismeretanyaggal rendelkezzen.

MAB TitkárságSZTE TTIK

OB feladata

14


Fizika Matematika/informatika Laboratóriumi gyakorlatFizikaElektronikaMűszaki fizika

MatematikaInformatika/CADProgramozásSzámítástechnika

Természetudományi területen laborMűszaki labor

min. 25 kredit min. 17 kredit(ebből matematika min.

10 kredit)

min. 8 kredit

A fenti feltételekkel azok rendelkeznek, akik a természettudományi, a műszaki és az informatikai képzési területhez tartozó alapszakot végezték el, illetve ezeken a képzési területeken a hagyományos képzésben egyetemi vagy főiskolai diplomát szereztek.

4. Az indítandó tanári mesterszak hallgatóinak a kutatás-fejlesztésre, illetve a doktori képzésre való felkészítésének, valamint a doktori képzésre való továbblépés lehetőségének bemutatása.

A képzés során a hallgatók a nemzetközi szinten szokásos fizikatanárius MSc képzésnek megfelelő elméleti, kísérleti és gyakorlati képzésben részesülnek. Erre biztosíték a hagyományos képzésben eddig folytatott hasonlóan magas színvonalú oktató munka. Az SZTE Doktori Intézetének keretében 1993 óta működik a Fizika Doktori Iskola. Évente 4-5 legtehetségesebb hallgatónk kerül be a doktori képzésbe, többnyire a tudományos diákköri munkát végző hallgatók közül. A doktori képzésben tanítványaink általában a szakdolgozatuk diplomamunkájuk témájában kutatnak tovább, ami a képzési rendszer szerves egységét mutatja. Szegeden már több példa volt arra, hogy fizikatanárok PhD fokozatot szereztek részben vagy egészében szakmódszertani témájú kutatásaik eredményei alapján. A Fizikus Tanszékcsoport rendszeresen szervez és a jövőben is szervezni fog különböző témakörökben kutatói szemináriumokat, amin tehetséges hallgatóink részt vehetnek és előadást tarthatnak. A mesterképzés időtartama alatt lehetőség lesz a szűkebb, specializáltabb szakterületeken megrendezett iskolákon való részvételre, ami tovább mélyíti az érdeklődő hallgatók szakmai ismereteit. A doktori képzésbe bekerülő hallgatók már tudományos publikációk társszerzői, amely szakdolgozatuk diplomamunkájuk rrészét is képezi. Ennek a több évtizedes hagyománnyal rendelkező szakmai nevelő tevékenységnek az eredménye, hogy oktatói és kutatói utánpótlásunk zöme a helyben végzettek közül kerül ki. A Szegeden fizikatanárius diplomát szerzettek emellett más hazai kutatóintézetekben, egyetemeken, de európai és tengerentúli doktori iskolákban is szívesen fogadott doktoranduszok, akik eredményes kutatókká váltak az elmúlt időkben.

5. A kiemelkedő képességű hallgatók alkalmasságát figyelő, azt előmozdító, „tehetség-gondozó” tevékenység beépítésére vonatkozó elképzelések, ill. intézkedések bemutatása, valamint a kutatás-fejlesztésre, illetve a doktori képzésre való felkészítésnek, és a doktori képzésre való továbblépés lehetőségének bemutatása.

A Fizikus Tanszékcsoporton belül nagy hagyománya van a tudományos diákköri tevékenységnek, melynek keretében a hallgatók elmélyíthetik ismereteiket egy adott területen, és önálló kutatómunkát végezhetnek. Évente számos TDK dolgozat születik, melyek legnagyobb része továbbjut az országos fordulóra, ahol számos díjat és kitüntetést nyertek hallgatóink mind a Fizika, Földtudományok és Matematika, mind a Tantárgypedagógiai és



Oktatástechnológiai Szekciókban. Oktatóink szakmai és témavezetői tevékenységükkel támogatják a diákköri munkáttevékenységet.

A fizika szakmódszertani csoport a Kísérleti Fizikai Tanszék keretében működik. Oktatási és kutatási tevékenységünket a tanszékhez való természetes kötődésből adódó szakmai környezet, a tantárgypedagógiai kutatások legújabb eredményei, valamint a közoktatás napjainkban fölerősödő igényei határozzák meg. Ennek megfelelően kutatási tevékenységünk a következő tématerületek köré csoportosítható: tananyagfejlesztés, kísérletfejlesztés; a modern technikai eszközök alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata a fizikatanításban; a tehetséggondozás szakmai és szakmódszertani problémái; tanulói tudásszintmérés, tantárgyi attitűd vizsgálat; a NAT-támasztotta követelményekből adódó problémák vizsgálata: tantárgyak egybehangolása, játékok (döntésjátékok, játékszerek) alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata.

A fenti széleskörű témacsoport további konkrét vizsgálati területekre bontható, amelyek eredményei természetesen visszahatnak a szorosan vett oktatómunkánkra (előadások, gyakorlatok, speciális kollégiumok), a hallgatókkal való foglalkozásra (szakdolgozati témavezetés, tudományos diákköri munka irányítása). E területen tevékenységünk látványos eredménye a nagyszámú sikeres szakdolgozat és az általunk gondozott Tantárgypedagógiai Diákkör színeiben induló hallgatók eredményei az Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon. Folyamatos, élő kapcsolatunk van a középiskolai fizika tanárokkal. A tanártovábbképzés különbözõő fórumain, hazai és nemzetközi oktatási konferenciákon, az ELFT rendezvényein, eszközkiállításokon és kísérleti bemutatókon találjuk meg az alkalmat a fizikatanítás legújabb módszereinek átadására. Így kapcsolatunk a középiskolai tanulókkal is közvetlen; kísérleti bemutatókkal, az OKTV I. kategória kísérleti fordulójának lebonyolításával, tankönyvírással és bírálattal, példatárak és fakultációs modul szerzőiként segítjük a középiskolai tehetséggondozás munkáját. Sikeres pályázataink során elnyert támogatások (FEFA, MKM, AMFK, KOMA, OMFB) szükséges kiegészítői az egyetemi költségvetési keretnek.

A fizika szakmódszertani csoportban végzett kutatásaink során széleskörű reprezentatív hazai vizsgálatokat végeztünk a tanulók természettudományos tudásszintjére vonatkozóan. Eredményeinket egybevetve nemzetközi (elsősorban nyugati és távolkeleti) oktatási teljesítményekkel hozzájárultunk a magyar fiatalok természettudományos tudásának reális megítéléséhez. A modern technika tantárgyi alkalmazási lehetőségeinek kidolgozásával (számítógépes szimulációk, új kísérletek kifejlesztése és alkalmazása a tehetséggondozásban, tananyagfejlesztés) meghatározó szerepet töltünk be a középiskolai fizikatananyag módszereinek modernizálásában, a tanulók fizika tantárgyi attitűdjének javításában.

A Kar számos fizikus oktatója hivatalos mentorként segíti a Kutató Diákok mozgalmat, középiskolás diákokat vezet be a tudományos kutatás világába. Számos diákversenyt szervezünk tehetséges általános és középiskolás diákok számára, pl. fizikából minden évben: Játsszunk fizikát!, Kísérletes verseny fizikából (http://exp.physx.u-szeged.hu). A tanszékcsoporthoz tartozó Szegedi Csillagvizsgálóban minden péntek este nyitva tartások során fogadjuk a látogatókat, iskolai csoportokat (http://astro.u-szeged.hu). Csillagászati-űrkutatási kiselőadások keretében ismertetjük a legújabb eredményeket és távcsöves bemutatókat tartunk. A Kari Nyílt Napok keretében nem csupán tájékoztatókat tartottunk a diákok számára, hanem tanszéki látogatások keretében a laboratóriumok munkájába is betekintést nyerhettek. Nagy sikere volt a Mindentudás Egyeteme Szeged előadássorozatnak, amely az új Tanulmányi és Információs Központ 650 fős konferencia termében került megrendezésre.

A Fizikus Tanszékcsoport aktív tagja az European Physics Education Network (EUPEN) illetve a Stakesholders Tune European Physics Studies (STEPS) elnevezésű európai hálózatoknak, amelyeknek PhD képzést is folytató EU-s egyetemek a tagjai. A TEMPUS majd később az ERASMUS programok révén több fizikatanár mintegy 45 fizikus (zömmel negyed- illetve ötödéves, azaz MSc színtű) hallgatónk vett részt eddig eredményesen más európai egyetemeken részképzésben. Ezt a lehetőséget elsősorban a szakmailag legjobb és természetesen



megfelelő nyelvtudással is bíró hallgatók számára biztosítjuk. Ezeket a kapcsolatainkat a mesterfokú képzésben részt vevő hallgatók a jövőben is igénybe vehetik. Hallgatóink számára – hasonlóan az eddigi gyakorlathoz – kötelezően választható tárgyak igen széles skáláját kínáljuk a mesterképzés keretében is. Ez lehetőséget nyújt arra, hogy a Szegeden folytatott kutatási irányoknak megfelelő területeken a hallgatók megismerhessék a legmodernebb eredményeket és módszereket, és a legjobbak a kutatómunkába is be- kapcsolódhassanak. Az ilyen jellegű kurzusokat a normál tárgyak esetében megszokottnál kisebb hallgatói létszám esetén is megtartjuk. A tehetséges hallgatóinkat demonstrátori státusok biztosításával is támogatjuk, valamint számos olyan oktatási anyagot készítünk, illetve helyezünk el a weben, amely az ismeretek elmélyítését célzó otthoni munkát támogatja.

6. A felsőoktatási intézmény képzési kapacitásának bemutatása az érintett szakképzésben. A tervezett hallgatói létszám.

A szak képzéséért felelős Természettudományi és Informatikai Karon, az 51 egyetemi tanár és 103 docens oktat. Karunk minden professzora rendelkezik a „tudomány doktora” (DSc) fokozattal és közülük kilencen az MTA (rendes vagy levelező) tagjai. A kar erősségei a jelentős oktatási-kutatási hagyomány, a széles spektrumú természettudományos oktatás, a nemzetközi viszonylatban is jelentős tudományos teljesítmény, mely kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerrel párosul.

A Fizikus Tanszékcsoport (http://titan.physx.u-szeged.hu/physics/indexh.html) 4 tanszékből, az Elméleti Fizikai, a Kísérleti Fizikai, az Optikai és Kvantumelektronikai valamint az Orvosi Fizikai és Biofizikai Tanszékből áll, és szorosan együttműködik a Sszegedi Csillagvizsgálóval, és az MTA Lézerfizikai Tanszéki Kutatócsoporttal és a JGYPK Fizika Tanszékével. A tanszékcsoportban jelenleg 34 oktató, 15 kutató és 21 állami ösztöndíjas PhD disszertációját készítő hallgató dolgozik. Az oktatók és kutatók közül 2 akadémikus, 7 a fizikai tudomány doktora és 35-en kandidátusi vagy PhD fokozattal rendelkeznek. A minősítettek magas aránya a garancia a színvonalas kutatásra és az ezzel is alátámasztott nemzetközi szintű mesterképzésre. Ennek számszerű mutatói: az elmúlt 1 év alatt közel 100 publikáció jelent meg, túlnyomóan színvonalas nemzetközi folyóiratokban, ill. kb. 40 előadás és poszterbemutatás történt nemzetközi rendezvényeken. Az utóbbi 5 évben 40 fiatal védte meg PhD értekezését a szegedi Fizika Doktori Iskolában, ill. 4 egyetemi docensünk szerezte meg a dr. habil. címet. A kutatások anyagi fedezetét a belföldi (OTKA, NKTH, FKFP, OMFB, TétT) és az Európai Uniós, esetenként NATO pályázati források jelentik. Így a pályázatra szerveződött kutatócsoportok tanszéknél kisebb, ill. tanszékek, sőt tanszékcsoportok közötti szerveződések is lehetnek. Sikeres részvételünk a nemzeti kutatásfejlesztési projektekben lehetővé tette, hogy oktatóink egy részét kutatási álláshelyeken foglalkoztassuk. A kutatási témák között fontos szerepet játszik a nagy intenzitású és nagyon rövid időtartamú fényimpulzusokat előállító lézerek fejlesztése és alkalmazása orvosi, ipari és anyagtudományi területen. Az élővilág jelenségeinek fizikai alapjaival vagyis a biofizikával kapcsolatos kutatások szintén ezen tanszékcsoport keretén belül folynak. Az atomok, molekulák, a kondenzált anyagok és a fény modern kvantumelméletével, matematikai és statisztikus fizikai problémákkal, továbbá a csillagászati, asztrofizikai és a gravitációt leíró általános relativitáselmélettel foglalkozó kutatások teszik átfogóvá az itt folyó tudományos munkát.

A képzésben a matematika tudományterülethez kapcsolódó tárgyakat a nagy múltú és világszerte elismert Bolyai Intézet (http://www.math.u-szeged.hu/home/bolytort.html ) oktatói gondozzák, a magas szintű informatikai képzést pedig a Szegedi Tudományegyetem Informatikai Tanszékcsoportja (Kalmár Intézet) (http://www.inf.u-szeged.hu) végzi. Ez a


http://www.inf.u-szeged.hu/

http://www.math.u-szeged.hu/home/bolytort.html

http://titan.physx.u-szeged.hu/physics/indexh.html


tanszékcsoport felel a törzsanyagban is szereplő de az informatikus fizika szakirányon különösen hangsúlyos informatikai tárgyakért.

A fizikatanár szak tervezett, évfolyamonkénti, államilag finanszírozott létszáma 50 fő.

7. A második tanári szakképzettséget megalapozó (BA/BSc szintű) 50 kredites szakdiszciplináris modul bemutatása (amennyiben van ilyen az intézményben).

TÁRGY ea. gy. lab. kr. Telj. felelős oktató

c.2) Fizika(X) tanár Szatmári SándorFizika alapozó laboratórium 0 0 2 2 Gy Farkas Zsuzsa

Atomfizika 2 0 0 3 K Szatmári Sándor

Elektromosságtan 4 2 0 7 K,Gy Szatmári Sándor

Elektromágnesség és relativitáselmélet

2 0 0 2 K Varga Zsuzsanna

Elektronika 2 0 0 2 K Gingl Zoltán

Fizika laboratóriumi gyakorlatok 1. 0 0 4 4 Gy Tóth Zsolt

Fizika laboratóriumi gyakorlatok 2. 0 0 4 4 Gy Tóth ZsoltHőtan 2 1 0 4 K,Gy Papp Katalin

Hullámtan és optika 3 2 0 5 K,Gy Bor Zsolt

Kondenzált anyagok fizikája 2 0 0 3 K Nánai László

Kvantumfizika alapjai 2 0 0 3 K Benedict Mihály

Lézerek és alkalmazásaik 2 0 0 2 K Rácz Béla

Mag- és részecskefizika 2 0 0 2 K Papp György

Mechanika 4 2 0 7 K,Gy Szabó Gábor

27 7 10 50



B/III. A szakmai diszciplináris egység tanterve és

a tantárgyi programok leírásaA képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása

1. Táblázatban összefoglalt, krediteket is megadó, óra és vizsgaterv

A 15/2006 OM rendelet 4. számú melléklet 4. pontja szerinti lehetséges belépési feltételekhez tartozó mintatantervek a következők:

a1) Első tanári szakképzettséghez vezető szakterületi képzés mintatantervekét tanári szakképzettség esetén az első tanári szakképzettség szakmai modulja (30 kredit szakmai)

TÁRGY ea. gy. lab. kr. Telj. felelős oktató1. félév

Fizikai problémák megoldása 1. 0 2 0 2 Gy Varga ZsuzsaFarkas Zsuzsa

Szakmódszertan 1A fizika tanítása 2 0 0 2 K Papp Katalin

Számítógép és internet alkalmazása a fizika oktatásban 0 3 0 3 Gy

Gingl ZoltánVarga ZsuzsaGingl Zoltán

2 5 0 7 2. félév


Szakmódszertan 2.Fizika szakmódszertani gyakorlatok 0 02 5 5 Gy Papp Katalin 0 24 5 7 3. félév Iskolai gyakorlat 0 36 0 3 Gy Papp KatalinA fizika múűszaki-technikai alkalmazásai 0 21 01 2 Gy Osvay Károly

Válogatott fejezetek a modern fizikából 1. 2 0 0 3 KFöldi PéterSzatmári Sándor

2 57 01 8 4. félév Fizika a társtudományokban 2 0 0 3 K Nagy LászlóSzabadon választott 0 2 0 2

Válogatott fejezetek a modern fizikából 2. 2 0 0 3 KFöldi PéterBenedict Mihály

Szabadon választott 0 2 0 2



4 2 0 8

összesen 8 148 56 30

Az elméleti- gyakorlati ismeretekhez tartozó kreditek aránya: 37-5763 %.

a2b) két tanári szakképzettség esetén a mMásodik tanári szakképzettséghez vezető képzés mintatanterve szakmai modulja (50 kredit szakmai)= 30+20 kredit)2030 kredit azonos az a1) első szakképzettség tárgyaival, 320 kredit a „felzárkóztató” tárgyak: a második szakként és az első szakként fölvett tanári szakirány különbsége az alapszakon. Ily módon a mesterképzés végére az első és második szakként választott fizikatanár jó közelítéssel egyenrangú képzést kap.

TÁRGY ea. gy. lab. kr. Telj. felelős oktató1. félév

A fizika története 2 0 0 2 KPapp KatalinMakra Péter

Biofizika alapjai 2 0 0 3 K Maróti PéterElméleti mechanika 4 2 0 6 K, Gy Gyémánt Iván


A fizika tanítása 2 0 0 2 K Papp KatalinSzámítógép és internet alkalmazása a fizika oktatásban 0 3 0 3 Gy Varga Zsuzsa

Gingl Zoltán

10 7 0 182., félév Csillagászat 2 0 0 3 K Szatmáry KárolyKalkulus II. 2 2 0 4 K Krisztin Tibor


Fizika szakmódszertani gyakorlatok 0 2 5 5 Gy Papp Katalin4 6 5 14

3. félév Statisztikus fizika alapjai 2 0 0 2 K Iglói FerencIskolai gyakorlat 0 6 0 3 Gy Papp KatalinA fizika műszaki-technikai alkalmazásai 0 1 1 2 Gy Osvay KárolyVálogatott fejezetek a modern fizikából 1. 2 0 0 3 K Szatmári Sándor

4 7 1 104. félév Fizika a társtudományokban 2 0 0 3 K Nagy LászlóVálogatott fejezetek a modern fizikából 2. 2 0 0 3 K Benedict MihálySzabadon választott 0 2 0 2 4 2 0 8

14 4 0 20

Összesen (30+20 kredit együtt) 22 1822 56 50

Az elméleti- gyakorlati ismeretekhez tartozó kreditek aránya: 584-426 %.

c) Fizikus MSc szakképzettség utáni vagy vele párhuzamos szakterületi képzés mintatanterve (30 kredit szakmai)

A 30 kredit azonos az a) első szakképzettség tárgyaival, de a szakmai képzés 2 féléves:



1. félév

Fizikai problémák megoldása 1. 0 2 0 2 GyVarga ZsuzsaFarkas Zsuzsa

A fizika tanítása 2 0 0 2 K Papp KatalinSzámítógép és internet alkalmazása a fizika oktatásban 0 3 0 3 Gy

Gingl ZoltánVarga Zsuzsa

A fizika műszaki-technikai alkalmazásai 0 1 1 2 Gy Osvay KárolyVálogatott fejezetek a modern fizikából 1. 2 0 0 3 K Szatmári Sándor 4 6 1 12 2. félév


Fizika szakmódszertani gyakorlatok 0 2 5 5 Gy Papp KatalinFizika a társtudományokban 2 0 0 3 K Nagy LászlóVálogatott fejezetek a modern fizikából 2. 2 0 0 3 K Benedict MihályIskolai gyakorlat 0 6 0 3 Gy Papp KatalinSzabadon választott 0 2 0 2 Gy 4 12 5 18 Összesen 8 18 6 30

d) Tanári MSc vagy egyetemi szintű tanári szakképzettség utáni szakterületi képzés mintatanterve (40 kredit szakmai)30 kredit azonos az a) első szakképzettség tárgyaival, a képzés 2 féléves.A maradék 10 kreditből 8 kredit kötelezően választható szakmai tárgy a Fizika BSc, illetve a Fizikus MSc tárgyaiból, 2 kredit szabadon választható tárgy.

Ezen felül rendelkezik legalább 50 kreditnyi a szakra való belépés feltételeként megfogalmazott szakmai kredittel a fizika, matematika, informatika és laboratóriumi gyakorlat területén (ld. B6II 3b. pont) 1. félév



Gingl ZoltánVarga Zsuzsa

A fizika műszaki-technikai alkalmazásai 0 1 1 2 Gy Osvay KárolyVálogatott fejezetek a modern fizikából 1. 2 0 0 3 K Szatmári SándorKötelezően választható szakmai 2 2 4 8 K,Gy 6 8 5 20 2. félév


Fizika szakmódszertani gyakorlatok 0 2 5 5 Gy Papp KatalinFizika a társtudományokban 2 0 0 3 K Nagy LászlóVálogatott fejezetek a modern fizikából 2. 2 0 0 3 K Benedict MihályIskolai gyakorlat 0 6 0 3 Gy Papp KatalinSzabadon választott 0 4 0 4 Gy 4 14 5 20 Összesen 10 22 10 40

b1) alapképzésre épülő egyszakos szakképzettség szakmai modulja (50 kredit)

stb.az összes eset mintatanterve szükséges…..(ld. 15/2006. rendelet 4-5 pontja szerint)



e) Főiskolai szintű tanári szakképzettség utáni szakterületi képzés mintatanterve 60 kredit szakmai)50 kredit azonos a b) második szakképzettség tárgyaival, csak a szakmai képzés 2 féléves.A maradék 10 kreditből 8 kredit kötelezően választható szakmai tárgy a Fizika BSc, illetve a Fizikus MSc tárgyaiból, 2 kredit szabadon választható tárgy.

Ezen felül rendelkezik legalább 50 kreditnyi a szakra való belépés feltételeként megfogalmazott szakmai kredittel a fizika, matematika, informatika és laboratóriumi gyakorlat területén (ld. B6II 3b. pont)

TÁRGY ea. gy. lab. kr. Telj. felelős oktató1. félév A fizika története 2 0 0 2 K Papp KatalinBiofizika alapjai 2 0 0 3 K Maróti PéterElméleti mechanika 4 2 0 6 K, Gy Gyémánt Iván



Varga Zsuzsa Gingl Zoltán

Statisztikus fizika alapjai 2 0 0 2 K Iglói FerencA fizika műszaki-technikai alkalmazásai 0 1 1 2 Gy Osvay KárolyVálogatott fejezetek a modern fizikából 1. 2 0 0 3 K Szatmári SándorKötelezően választható szakmai tárgy 2 3 0 5 Gy 16 11 1 30 2. félév Csillagászat 2 0 0 3 K Szatmáry KárolyKalkulus II. 2 2 0 4 K Krisztin Tibor


Fizika szakmódszertani gyakorlatok 0 2 5 5 Gy Papp KatalinIskolai gyakorlat 0 6 0 3 Gy Papp KatalinFizika a társtudományokban 2 0 0 3 K Nagy LászlóVálogatott fejezetek a modern fizikából 2. 2 0 0 3 K Benedict MihályKötelezően választható szakmai tárgy 0 3 0 3 Gy Szabadon választott 0 4 0 4 Gy 8 19 5 30 Összesen 24 30 6 60



2. Tantárgyi programok Az egyes tantárgyak keretében elsajátítandó ismeretanyag rövid, (néhány soros) leírása, valamint minden tantárgyhoz a tantárgyfelelős, az előtanulmányi feltételek, a kredit feltüntetése, és a 3-5 legfontosabbnak ítélt kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása. A szakindítási beadványok részletesen térjenek ki a mesterszintű tanárképzés keretei között megszerezhető első és (amennyiben ilyen van) második tanári szakképzettséghez vezető szakterületi - szakdiszciplináris kurzusok leírására is. A szakmódszertani-tantárgypedagógiai kurzusok részaránya fejezze ki e tanulmányok jelentőségét a tanári pályára való felkészítés-felkészülés folyamatában. A tanári mesterszak szakterületi modulja(i) tartalmainak kialakításakor és az alkalmazott módszerek megválasztásakor a közoktatás igényeit kell figyelembe venni. ide jönnek a tematikák

Tantárgy neve: A fizika műszaki-technikai alkalmazásaiTantárgyfelelős: Osvay KárolyKredit: Heti óraszám: Teljesítés:2 1+1 óra

(gyakorlat+laboratórium)Gy

Előtanulmányi feltételek:Tematika:Kép rögzítése és megjelenítése: CCD chip, digitális fényképezőgép, video- és webkamera. Memóriakártyák, CD és DVD lemezek. LCD és plazma televíziók, monitorok. Hang rögzítése és lejátszása: magnó, erősítő, CD-lejátszó, hangfal. Sztereo és többhangszórós Dolby rendszer.Távközlés, mobiltelefonok, GPS technika. Modern járművek: mágnesvonat, rakéta hajtóművek.Mikroszkópok új generációja (AFM, STM, konfokális, kétfotonos)Robotok (ipari, katonai, háztartási). Laboratóriumi gyakorlatok az elektronika, optika és technika laborokból (tömbösítve 16 órában).Ajánlott irodalom:Berkes: Mindennapok fizikája, Springer, 2000 Fizikai szemleG. C. Holst: CCD arrays, cameras and displays, SPIE Optical Engineering Press, 1996http://www.howstuffworks.com/http://www.iirobotics.com/

Tantárgy neve: A fizika tanításaTantárgyfelelős: Papp KatalinKredit: Heti óraszám: Teljesítés:2 2 (előadás) KElőtanulmányi feltételek:Tematika:Az alap- és középfokú fizikatanítás történetéről, kezdő- és peremfeltételek. A fizika oktatás és a Nemzeti Alaptanterv, helyi tantervek, kerettanterv. Az általános és középiskolai fizika


http://www.iirobotics.com/

http://www.howstuffworks.com/


tananyag jellegzetességei, szerkezete, vezérelvei. Fizika tanítás külföldön. Speciális módszerek a hőtan, a mechanika, az elektromosság-mágnesség, az optika, a modern fizika tanításában. Modellalkotás, szimulációk, statisztikus játékok, döntésjátékok a fizikatanításban. A fizika tanítás konstruktivista megközelítése. A fogalmak, törvények bevezetése a fizikatanításban, a tanulói tévképzetek felismerése és kezelése. A tanári és tanulói kísérletekről. Motivációs stratégiák a fizikatanításban. Tanulói aktivitáson alapuló módszerek iskolán belüli és iskolán kívüli környezetben, a differenciálás módszerei. Az ismeretek alkalmazása, mérési gyakorlatok, feladatmegoldó órák speciális módszerei. Ismétlés, rendszerezés, az ismétlő-rendszerező órák módszerei. A természettudományos tárgyak egybehangolásáról, az integrált természettudományos oktatás hazai és külföldi tapasztalatai, a kvantumlétra. Az ismeret elsajátítás szintjei, tudásszint mérés itthon és külföldön, nemzetközi felmérések elemzése, tapasztalatai. Az órán kívüli tanári tevékenység terepei, a tehetséggondozás, az ismeretterjesztés speciális feladatai és módszerei.Ajánlott irodalom:1. Csapó Benő: Az iskolai tudás Osiris Kiadó 1998.2. Radnóti Katalin, Nahalka István, Poór István, Wágner Éva: A fizikatanítás pedagógiája,

Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002.3. Juhász András (szerk.): Fizikai kísérletek gyűjteménye I-III. Arkhimédesz Bt-Typotex

1995.

Tantárgy neve: Fizika a társtudományokbanTantárgyfelelős: Nagy LászlóKredit: Heti óraszám: Teljesítés:3 2 óra (előadás) KElőtanulmányi feltételek:Tematika:I. A fizika és az élővilág: Alkalmazkodás a környezeti tényezőkhöz (a mozgás, légzés, keringés földön, vízben, levegőben). Érzékszervek (bio)fizikája. Színek és fények az élővilágban. Bioelektromos jelenségek. II. Fizikai módszerek az orvosi diagnosztikában és terápiában: A mozgás és a sport biomechanikája. Elektromos és a képalkotó eljárások. Sugárdiagnosztikai és -terápiás eljárások (sugárkezelések és tervezésük). III. Környezeti fizika: A fény és az ultraibolya sugárzás, mechanikai rezgések és a hang, és a kisfrekvenciás elektromágneses tér, mint környezeti tényező. Az ökológiai rendszerek és a bioszféra energiaháztartása. A légkör szerkezete, összetétele. Üvegházhatás, ózonlyuk. Légköroptikai jelenségek. A naptevékenység hatásai a Földre. Napállandó. Napelemek, naperőművek. Változások irányainak fizikája, természeti jelenségek és katasztrófák okai, előrejelzések, védekezés lehetőségei. IV. Geofizika: A Föld alakja és gravitációs tere. Földrengések, a szeizmológia alapjai,. A Föld forgása, mágneses tere, a Hold földi hatásai. Geomágneses viharok, sarki fény. Pólusváltások. Klímaváltozások és csillagászati vonatkozásaik. Kozmikus ütközések, becsapódások, meteorok. Vulkanizmus, felszínformák kialakulása. A műholdak szerepe a Föld megfigyelésében. V. Matematikai fizika: Fizikai problémák matematikai modelljei, dinamikai rendszerek, jóslás matematikus módra. instabilitások, bifurkáció, káosz; fázistér, Poincaré-leképezés, kaotikus attraktor fraktálszerkezete, Ljapunov-exponens. Dinamika és geometria kapcsolata. VI. Fizika és kémia: Az anyag szerkezetének, fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak magyarázata a modern fizikában. Kvantumfizika, kvantumkémia, kvantumbiológia. VII. Természettudományos labor (tömbösítve félévi 4 óra).Ajánlott irodalom:1. Meskó Attila: Bevezetés a geofizikába, Tankönyvkiadó 19892. Budó Ágoston: Kísérleti fizika I., II., III., Tankönyvkiadó 1972, 1989



Tantárgy neve: Fizikai problémák megoldása 1-2.Tantárgyfelelős: Varga Zsuzsa - Farkas ZsuzsaKredit: Heti óraszám: Teljesítés:2+2 2 +2 óra (gyakorlat) 2GyElőtanulmányi feltételek:Tematika:A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése fizika feladatok megoldásán keresztül. A közoktatásban (általános és középiskola) használt fizika tankönyvek áttekintése és értékelése a problémamegoldás szemszögéből. Versenyfeladatok elemzése, és a tehetséggondozás területei. Az új érettségi rendszer közép- és emeltszintű írásbeli feladatsor-szerkezetének megismerése. A szóbeli közép- és emeltszintű vizsgák kísérleti feladatainak elemzése, illetve bizonyos, válogatott feladatainak elvégzése team-munkában.Az első félév témája:Mechanika (anyagi pont, pontrendszerek, kényszermozgások), hőtan.A második félév témája:Elektromosságtan, hullámok és hangtan, modern fizika.Ajánlott irodalom:1. általános és középiskolai fizika tankönyvek (ld. OKM tankönyvjegyzék)2. Holics László: A fizika OKTV feladatai és megoldásai 1961-2003. Typotex Kiadó, 2003.3. http://www.komal.hu (KöMaL Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok)

Tantárgy neve: Fizika szakmódszertani gyakorlatTantárgyfelelős: Papp KatalinKredit: Heti óraszám: Teljesítés:5 5 óra (laboratóriumi gyakorlat)

2 óra (szeminárium)Gy

Előtanulmányi feltételek: A fizika tanításaTematika:A laboratóriumi gyakorlaton: Az életkori sajátosságokhoz illeszkedő, az általános és a középiskolai fizika tananyaghoz kapcsolódó tanári és tanulói kísérletek, mérések a hőtan, a mechanika, az elektromosság-mágnesség, az optika, a modern fizika tanításához. Modellkísérletek, számítógép alkalmazása az iskolai kísérletezésben. A szemináriumon: a fizikatanári kompetenciák fejlesztését célzó aktivitások (mikrotanítások, prezentációk, projekt munkák):

A tanári tervező munka megismerése, óraterv önálló készítése a különböző típusú tanítási órákhoz, közös megbeszélés

A középiskolai fizika tananyagban szereplő, előre kijelölt témából „mikrotanítás”, amelyen a hallgató által tartott órát társaik előre megadott szempontok alapján elemzik az elkészített videofelvétel segítségével

Prezentáció készítése és bemutatása ismeretterjesztés céljából, a természeti technikai környezetben való eligazodást segítő témából, pl. optikai jelenségek (szivárvány, lézerek alkalmazása, …), technikai eszközök működése (vonalkód leolvasók, mikrohullámú sütő, rakéták, …), fizikatörténeti vonatkozások (jeles magyar tudósok munkássága, …)

Az iskolán kívüli környezetben, csoport munkában elvégezhető tanulói aktivitások (pl. konstrukciós feladatok, projekt munkák környezetvédelmi témából, komplex természettudományos szemléletet alkalmazó tanulói mérések tervezése, stb. )


http://www.komal.hu/


A fizika tanítás és kutatás hazai és nemzetközi szakirodalmának megismerése önállóan készített referátum formájában.Ajánlott irodalom:1. Juhász András (szerk.): Fizikai kísérletek gyűjteménye I-III. Arkhimédesz Bt-Typotex

1995.2. Gimnáziumi és általános iskolai fizika tankönyvek és munkafüzetek

Tantárgy neve: Iskolai gyakorlatTantárgyfelelős: Papp KatalinKredit: Heti óraszám: Teljesítés:3 6 óra (gyakorlat) GyElőtanulmányi feltételek: A fizika tanítása kollokviumTematika:A gyakorló iskolákban (általános iskola és gimnázium) a hallgatók egyrészt tanórai megfigyeléseket végeznek, másrészt szakvezető irányításával egy témát (kb. 10 óra) tanítanak. Ennek során megismerkednek a megfigyeléssel, mint a tantárgypedagógiai kutatási módszerrel. Az iskolai, tanóra megfigyelésének szempontjai, módszerei. A tanár személyisége, tulajdonságai. A tanári készségek megfigyelése. A szóbeli közlés követelményei. Tartalmi és módszerbeli differenciálás megnyilvánulása a tanítási órán. A tanulói képességek, készségek fejlesztésének megfigyelése Audiovizuális, multimédiás eszköz-rendszerek a fizika órán. A fizika tanítás objektív feltételei. A tanórai megfigyelések rögzítésének módszerei, formái.. Eset-tanulmány, egyéni tanulói megfigyelés. Tanári interjú, mint információforrás. Az iskolai környezet komplex vizsgálata. Az órán kívüli tanári tevékenység terepei, a tehetséggondozás, az ismeretterjesztés speciális feladatai és módszerei.

Ajánlott irodalom:1. Báthory Zoltán: Tanulók, iskolák – különbségek, Tankönyvkiadó, Budapest, 1992.2. Nagy Lászlóné: Segédanyag a tanórai megfigyelésekhez JATEPress Szeged, 20033. Radnóti Katalin, Nahalka István, Poór István, Wágner Éva: A fizikatanítás pedagógiája,

Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002.

Tantárgy neve: Számítógép és internet alkalmazása a fizika oktatásbanTantárgyfelelős: Varga Zsuzsa – Gingl ZoltánKredit: Heti óraszám: Teljesítés:3 3 óra (gyakorlat) GyElőtanulmányi feltételek:Tematika:Számítógépes prezentációk a fizikaórán (tábla, írásvetítő, video szerepben)Általános célú segédprogramok alkalmazási lehetőségei: fizikai problémák megoldása, szemléltetésSzámítógép, mint mérőeszköz: számítógéppel vezérelt és segített kísérletekSzámítógépes szimuláció és modellezésSzámítógép a tanári adminisztrációban, az órára készülésbenAz internet lehetőségei a tanításban és tanulásban

Ajánlott irodalom:1. http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kdhd/0/28267/1 PPT minitanfolyam kezdőknek és

középhaladóknak


http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kdhd/0/28267/1


2. http://www.maplesoft.com Kiindulás mindenhez, ami a Maple-lel kapcsolatos3. http://www.ni.com/labview/ LabView nyitóoldala

Tantárgy neve: Válogatott fejezetek a modern fizikából 1.Tantárgyfelelős: Szatmári SándorKredit: Heti óraszám: Teljesítés:3 2 óra (előadás) KElőtanulmányi feltételek:Tematika:Zajok és fluktuációk fizikai és más rendszerekbenSztochasztikus rezonancia: zajok konstruktív szerepbenNagyintenzitású lézerek és alkalmazásaikA nanotechnológia eredményeibőlFluoreszcencia spektroszkópia alkalmazásaiFemtoszekundumos és attoszekundumos fizikaOptikai litográfia és holográfia informatikai alkalmazásaiKísérleti fúziós reaktorokA neutrínófizika újabb eredményeibőlAz űrkutatás legújabb eredményeiAz anyag extrém állapotának megfigyelése csillagászati módszerekkelA gravitációs hullámok A modern kozmológiához vezető út a megfigyelések tükrében

Újdonságok az elméleti fizikábanAjánlott irodalom: Az előadók által megadott források.

Tantárgy neve: Válogatott fejezetek a modern fizikából 2.Tantárgyfelelős: Benedict MihályKredit: Heti óraszám: Teljesítés:3 2 öra (előadás) KElőtanulmányi feltételek:Tematika:

- A káosz megjelenése egyszerű fizikai rendszerekben, attraktorok, fraktálok, kvantumkáosz

- A kémiai kötés kvantummechanikai magyarázata, Coulomb és kicserélődési kölcsönhatások, kvantumkontroll

- Mezoszkopikus szilárdtest és félvezető eszközök, kvantumpöttyök és völgyek elektronszerkezete

- A mágnesség anyagszerkezeti alapjai, az elektronspin szerepe a mágneses tulajdonságok kialakulásában, rendeződés

- Spinfüggő vezetési jelenségek, egész és tört kvantumos Hall-effektus, a spintronika alapjai

- A szupravezetés kialakulásának mechanizmusa, első- és másodfajú szupravezetők, kritikus hőmérséklet, a mágneses tér hatása

- A Bose-Einstein kondenzátumok létrehozása és különleges tulajdonságai. Kísérletek a kondenzátumok kollektív viselkedésének a vizsgálatára, koherencia és fénnyel történő manipulálás, csapdázás és hűtés, a fény lassítása

- Nemklasszikus fény létrehozása és alkalmazásai, fontonsűrűsödés és ritkulás, préselés

- Kvantummechanika a gyakorlatban: teleportáció és kriptográfia


http://www.ni.com/labview/

http://www.maplesoft.com/


Ajánlott irodalom:1. Tél Tamás, Gruiz Márton: Kaotikus dinamika, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2002.2. Sólyom Jenő: A modern szilárdtestfizika alapjai, ELTE Eötvös kiadó, 2002. 3. D. F. Walls, G. J. Milburn: Quantum Optics, Springer 1994.4. Heiner Zsuzsanna, Osvay Károly (szerk.): A kvantumoptika és -elektronika legújabb eredményei, :Szegedi Tudományegyetem, 20065. M. A. Nielsen, I. L. Chuang: Quantum Computation and Quantum Information, Cambridge Univ. Press, 2000.

Tantárgy neve: A fizika történeteTantárgyfelelős: Papp Katalin (előadó: Makra Péter)Kredit: Heti óraszám: Teljesítés:2 2 (előadás) KElőtanulmányi feltételek:Tematika:A világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában. Archimedesz és munkássága. Az alexandriai iskola. A középkor fizikája. N. Kopernikusz, Tycho de Brache, J. Kepler és munkásságuk. S. Stevin és G. Galilei dinamikája. R. Descartes élete, kozmogóniája és dinamikája. I. Newton élete és művei. A folyadékok és gázok statikája és dinamikája A fénytan fejlődése. I. Newton és Ch. Huygens optikája. A fény hullámtermészetére vonatkozó nézetek. A hő fenomenológiai elméletének kialakulása. A termodinamika kialakulása. A kinetikus hőelmélet kialakulása. A hőmérsékleti sugárzás, fényelnyelés vizsgálata (J. Fraunhofer, R. W. Bunsen, G. Kirchhoff, M. Planck, W. Wien). Az elektromosságra és mágnesességre vonatkozó első felfedezések; W. Gilbert, B. Franklin, A. Volta. Ohm törvénye, elektromágnesesség, M. Faraday, A. M. Ampére, H. C. Oersted, K. F. Gauss. Az elektromágneses tér, az elektromosság természetére vonatkozó nézetek (J. C. Maxwell, H. Hertz és munkásságuk). A speciális és az általános relativitáselmélet kialakulása. A. Enstein élete és munkássága. Atommodellek (J. J. Thomson, E. Rutherford, N. Bohr, A. Sommerfeld, W. Heisenberg.). Az atommag és az elemi részecskék felfedezése. A maghasadás története. A. Nobel élete, a Nobel-díj története, a fizika Nobel-díjasai, a magyar származású Nobel-díjasok. A magyarországi fizika fejlődése. Jedlik Ányos, Eötvös Loránd és munkássága. A közelmúlt jelentős magyar fizikusai.

Ajánlott irodalom:1. Simonyi K.: A fizika kultúrtörténete; Gondolat Kiadó, 1978.2. Gamow, G.: A fizika története; Gondolat Kiadó, 1965.3. Bernal, J. D.: A fizika fejlődése Einsteinig; Gondolat Kiadó, 1979.4. Kudrjavcev, P. Sz.: A fizika története; Akadémiai Kiadó, 1951.5. Backe, H.: Kalandozások a fizika birodalmában; Műszaki Könyvkiadó,1980.

Tantárgy neve: Biofizika alapjaiTantárgyfelelős: Maróti PéterKredit: Heti óraszám: Teljesítés:3 2 (előadás) KElőtanulmányi feltételek:Tematika:

A fizika és az élővilág sokoldalú kapcsolódása. A biofizika kutatásának és oktatásának rövid nemzetközi és hazai története: biológusok a fizikában, fizikusok a biológiában. A biofizika jelene és perspektívái.



Biomechanika. Vázrendszer, érrendszer, rugalmasság és merevség az élőlényekben.Termodinamikai alapok; potenciálok, főtételek. Irreverzibilis termodinamika, entrópiaprodukció. Az élet termodinamikai szempontból.Áramok és hajtóerők; transzportfolyamatok, kereszteffektusok. Makro- és mikrotranszport.Molekuláris biofizika: legfontosabb biomolekulák (fehérjék, nukleinsavak) kémiai szerkezetei, fizikai tulajdonságai és működésük biofizikai vonatkozásai.Membránok biofizikája: szerkezet-funkció-jelentőség, elektromos potenciálok, ioncsatornák.A kvantumfizika megnyilvánulási formái az élővilágban.Sugárbiofizika: a sugárzások típusai, keletkezésük módjai, és élettani hatásai. Sugárzások felhasználás a dignosztikában és a terápiában. A képalkotó eljárások (bio)fizikai alapjai, ikonográfia. Fény és élet.

Ajánlott irodalom:1. Maróti Péter és Laczkó Gábor: Bevezetés a biofizikába, JATE Press 1993, 1995, 1998.2. Maróti Péter és Tandori Júlia: Biofizikai példatár, JATE Press 1996. 3. P. Maróti, L. Berkes and F. Tölgyesi: Biophysics Problems. A Textbook with Answers.

Akadémiai Kiadó, Budapest, 1998.

Tantárgy neve: CsillagászatTantárgyfelelős: Szatmáry KárolyKredit: Heti óraszám: Teljesítés:3 2 (előadás) KElőtanulmányi feltételek:Tematika:1. A csillagászat történetének fontosabb eseményei. A csillagászat tagozódása, vizsgálati módszerei. Az űrkutatás fejlődése, felhasználási területei. 2. Éggömb. Csillagképek. Égi koordináta-rendszerek. A Nap és a Hold mozgása az égen. Fogyatkozások. 3. Csillagászati időtartamok, időfajták. Naptár. Földrajzi helymeghatározás, GPS. Refrakció, aberráció, parallaxis, precesszió, nutáció. A Föld forgásának és keringésének bizonyítékai. 4. Csillagászati távcsövek, műszerek. Fotometria, spektroszkópia. Detektorok. Űrtávcsövek. 5. Égi mechanika. N-test probléma. Kéttestprobléma, bolygómozgás. Kepler-törvények. Pályaelemek. Háromtest probléma, librációs pontok. 6. A Naprendszer felépítése, fő jellemzői. Bolygók, holdak, kisbolygók, meteorok, üstökösök, bolygóközi anyag. Kuiper-öv, Oort-felhő. 7. Nemezis-elmélet. A Hold kialakulása, hatásai. Más bolygórendszerek. 8. A Nap szerkezete, energiatermelése. Naptevékenység és földi hatásai. 9. Csillagok állapotjelzői, Hertzsprung-Russell diagram. Csillagfejlődés. Magreakciók a csillagokban. 10. Kettőscsillagok, változócsillagok. Csillagközi anyag. Csillaghalmazok. 11. A Tejútrendszer szerkezete. Galaxisok, galaxishalmazok. Hubble-törvény. 12. A Világegyetem fejlődése, világmodellek, kozmológia. Gravitációs hullámok, gravitációs lencsék. Az általános relativitáselmélet csillagászati próbái. Neutrínó-csillagászat.Ajánlott irodalom:1. http://astro.u-szeged.hu2. Rees, Martin (szerk.): Univerzum - A Világegyetem képes enciklopédiája,

Euromedia Group Hungary, IKAR 2006 3. Cserepes L.-Petrovay K.: Kozmikus fizika, ELTE jegyzet 20024. Marik M. (szerk.): Csillagászat, Akadémiai Kiadó 1989 5. Almár I.-Both E.-Horváth A.: SH Atlasz, Űrtan, Springer Kiadó 1996


http://astro.u-szeged.hu/


Tantárgy neve: Elméleti mechanikaTantárgyfelelős: Gyémánt IvánKredit: Heti óraszám: Teljesítés:6 4 óra előadás + 2 óra gyakorlat K+GyElőtanulmányi feltételek:Tematika:

A newtoni mechanika posztulátumai, a newtoni determináltság elve, a mozgásegyenlet szimmetriái, Galilei-csoport, első integrálok, 1-dimenziós mozgások kvalitatív és kvantitatív vizsgálata. Mozgás centrális térben. Rezgések, síkinga. Gyorsuló-forgó vonatkoztatási rendszerek. A kéttestprobléma. Ütközések. Szabad pontrendszerek mechanikája, első integrálok. Kötött rendszerek. A dinamika általános egyenlete, Lagrange-féle első- és másodfajú mozgásegyenletek. Kis rezgések: normálkoordináták. Variációszámítás. A Hamilton-féle legkisebb hatás elve.A Lagrange-függvények általános tulajdonságai, tér-idő szimmetriák és megmaradási tételek.Hamilton-függvények, kanonikus mozgásegyenletek. Fázistér, fázisáram, Liouville tétele.A merev testek mechanikája: a tehetetlenségi tenzor, pörgettyűk.A deformálható testek mechanikája: nyúlási és feszültségi tenzor. Mozgásegyenlet. Kontinuitási egyenlet.A rugalmas testek mechanikájának alapegyenletei. Rugalmas állandók. Hullámok izotrop rugalmas testekben.A folyadékok mechanikája: mozgásegyenletek és megmaradási tételek: Euler-egyenlet, Bernoulli-egyenlet, Navier-Stokes-féle egyenlet. Réteges áramlás csövekben. Az áramlások hasonlósága.

Ajánlott irodalom:1. Scheck F., Mechanics, Springer, Berlin 1994. 2. Landau L. D., Lifshitz E. M.: Mechanika, Tankönyvkiadó, Budapest 1974.3. Budó Á., Mechanika, Tankönyvkiadó, Budapest 1964. 4. Gyémánt I., Fejezetek az elméleti mechanikából, JATEPress, Szeged 1999.

Tantárgy neve: Kalkulus II.Tantárgyfelelős: Krisztin TiborKredit: Heti óraszám: Teljesítés:4 2 óra előadás+2 óra gyakorlat KElőtanulmányi feltételek:Tematika:Vektorértékű és többváltozós függvények. Határérték, differenciálhatóság. Parciális, totális, irány szerinti derivált, gradiens-vektor. Többváltozós függvények szélsőértéke. Integrál, kettős és hármas integrálok, a szukcesszív integrálás módszere. Vonalintegrál, felületi integrál. Green-tétel, a divergencia-tétel, Stokes tétele. Az integrálszámítás alkalmazásai: térfogat, felszín; fizikai alkalmazások. Elemi differenciálegyenletek: integrálható típusú egyenletek, másodrendű egyenletek, numerikus megoldás.

Ajánlott irodalom:1. Leindler László, Analízis, Polygon, 2001.2. Németh József, Analízis példatár I-II., JATEPress, 2001.3. Szabó Tamás, Kalkulus I-II., Polygon, 2002, 2003.



4. Szász Pál, Differenciál- és integrálszámítás elemei I-II, Typotex, 2000.5. W. Rudin, A matematikai analízis alapjai, Műszaki Könyvkiadó, 1978.

Tantárgy neve: Statisztikus fizika alapjaiTantárgyfelelős: Iglói FerencKredit: Heti óraszám: Teljesítés:2 2 óra (előadás) KElőtanulmányi feltételek:Tematika:

A bolyongási folyamat és fizikai alkalmazásai. Fizikai rendszerek statisztikus jellemzése. Statisztikus termodinamika, irreverzibilitás, egyensúlyi feltételek. Statisztikus leírás, statisztikus sokaságok. Ideális gáz, az ekvipartíció tétele, a Maxwell-féle sebesség eloszlás. Van der Waals egyenlet, a folyadék-gőz átalakulás. Paramágnesség és a ferromágneses rendeződés elemei. A nemegyensúlyi statisztikus fizika elemei. Ideális kvantum gázok elemei.

Ajánlott irodalom:1. Nagy Károly: Termodinamika és statisztikus mechanika, Tankönyvkiadó, Budapest,

1991.2. F. Reif: Fundamentals of statistical and thermal physics, McGraw-Hill, Auckland -

Bogota etc : X, 1985



3. KompetenciákMutassák be a szakképzés által kimeneti célul kitűzött tanári és szakmai kompetenciák elsajátíttatásának, illetve elmélyítésének konkrét megvalósulását. (Az adott kompetenciák megszerzését biztosító tantárgyak, valamint oktatási módszereik és gyakorlatuk.)

Sajátos kompetenciák: A fizikatanár – képes érzékeltetni diákjaival a természettudományok közti szoros

kapcsolatot, a társadalom felelősségét a természeti környezet megőrzéséért; Fizika a társtudományokban (előadás, tankönyvek és más önálló

tanulást segítő tananyagok használata, laboratóriumi munka, önálló és csoportmunka)

Fizika szakmódszertani gyakorlaton (ismeretterjesztő szintű referátum, prezentáció önálló készítése környezetvédelmi témából)

– – látja és tanítványaival láttatni tudja a társadalom mindenkori technikai szintjének szoros kapcsolatát a természettudományos, kiemelten a fizikai ismeretekkel;

A fizika műszaki-technikai alkalmazásai (előadás, laboratóriumi munka, a korábbi ismeretek alkalmazása, technikai-műszaki készségek fejlesztése)Fizika szakmódszertani gyakorlat (ismeretterjesztő szintű referátum, prezentáció önálló készítése eligazodás a technikai környezetben témából)

– a tanulók életkori sajátosságaihoz, absztrakciós képességeihez és tudásszintjéhez igazodva képes bemutatni, kísérletekkel demonstrálni, kvalitatív, illetve elemi kvantitatív szinten értelmezni a mechanika, termodinamika, elektromágnesség, optika jelenségeit, a modern fizika (mikrofizika, statisztikus fizika, anyagtudomány, kozmológia) legfontosabb eredményeit; A fizika tanítása (széles körű módszertani kultúrát és a tanulói

gondolkodás algoritmusát felhasználó óratervezet készítése, tudásszint-mérés, a tanulók naiv elképzeléseinek kezelése) Fizika szakmódszertani gyakorlatok (egyéni és csoportmunka, laboratóriumi munka, mikrotanítás, jegyzőkönyvkészítés, óraterv összeállítás)

Válogatott fejezetek a modern fizikából (önálló tanulás, tankönyvek, tananyagok önálló feldolgozása)

– – képes a megtanult tudományos ismeretek, az alapvető természeti jelenségekben megnyilvánuló, fizikai törvényszerűségek bemutatására; Fizika tanítása (az ismeretek alkalmazását célzó óratervezet önálló

készítése, a feladatmegoldó óra és a mérési gyakorlat speciális módszereinek megismerése)



Fizika szakmódszertani gyakorlatok (önálló és csoportmunka, laboratóriumi munka, mikrotanítás, jegyzőkönyvkészítés, óravázlat összeállítás)

Számítógép és internet a fizika oktatásban (prezentációk, szimulációk tananyagok önálló készítése és feldolgozása, számítógépes készségek fejlesztése)

Fizika a társtudományokban ((előadás, tankönyvek és más önálló tanulást segítő tananyagok használata, laboratóriumi munka, önálló és csoportmunka)

– – érti és képes érzékeltetni a természeti folyamatok matematikai leírásának jelentőségét a tudományos és gyakorlati életben;

Válogatott fejezetek a modern fizikából (önálló tanulás, tankönyvek, tananyagok önálló feldolgozása)Fizikai problémák megoldása (problémamegoldó gondolkodás fejlesztése, feladatok tankönyvek elemzése)Fizika a társtudományokban (előadás, tankönyvek és más önálló tanulást segítő tananyagok használata, laboratóriumi munka, önálló és csoportmunka)

– – ismeri és alkalmazza a fizikatanításban a modern pedagógia módszereit iskolai és iskolán kívüli környezetben (projekt módszer, kooperatív technikák, konstrukciós feladatok, stb.).

Fizika tanítása (a modern pedagógia módszereinek aktualizálása a fizika tanításra, aktív tanulói eljárások megismerése és alkalmazása)Fizika szakmódszertani gyakorlat („outdoors physics” aktivitások tervezése és megvalósítása, környezetvédelmi iskolai projektek tervezése, bemutatása)Számítógép és internet a fizika oktatásban (prezentációk, szimulációk tananyagok önálló készítése és feldolgozása, számítógépes készségek fejlesztése) Fizikai problémák megoldása (problémamegoldó gondolkodás fejlesztése, feladatok tankönyvek elemzése)

4. A képzési és kimeneti követelményekben előírt idegen nyelvi követelmények teljesítésének intézményi elősegítése, feltételei. (Ha lesz ilyen.)

Az oklevél kiadásának feltétele C típusú középfokú állami vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga angol nyelvből.

A 2004-ben elkészült József Attila Tanulmányi és Információs Központban található folyóiratok és a szakkönyvek meghatározó hányada angol nyelvű. A hallgatóknak — az SZTE Idegennyelvi Központja által meghirdetett kurzusokon túl — az angol nyelvű szakszövegfordítást is meghirdetjük, így számukra a diploma megszerzéséhez szükséges, a törvényi előírásoknak megfelelő sikeres nyelvvizsga egyéni anyagi áldozathozatal nélkül is reális.



B/IV.A szakképzés személyi feltételei3

A szakképzettség-felelős és a záróvizsgatárgyak felelősei

Felelősök neve és a felelősségi típus ( szkf: szakképzettség-felelős, zvf: záróvizsgatárgy felelősmtf: módszertani felelős)



Hány mesterszak

felelőse

Alap- és mesterképzésben




Szatmári Sándor szkfzvf

DSc egyetemi tanár T(1) 1 3/13/13

Papp Katalin mtf CSc egyetemi docens T(1) 0 102/104/104


A TÖRZSANYAG TANTÁRGYAINAK MEGNEVEZÉSE

(ALAPOZÓ ÉS SZAKMAI TÖRZSTÁRGYAK )

A tantárgy oktatóiOktató neve(A tantárgy blokkjában

elsőként a tantárgy felelősét tüntessék

fel)

Tud. fok. /cím

Munka-kör Munka-

viszony

típusa


I / N

Gyakorlati

foglalkozást tart I /

N

Alap- és mesterképz

ésben összesen

hány kreditértékű tantárgy felelőse

a szakon / az


Ala

pozó

tárg

yakA

lapo

zó tá

rgya

k

1. A fizika története Papp KatalinMakra Péter

CScPhD egyetemi docenstanszéki munkatásrs

T(1)T(1)

NI NN 12/14/14 2/2/2

Makra Péter PhD tanszéki munkatárs

T(1) I N 0/2/2

2. Biofizika alapjai Maróti Péter DSc egyetemi tanár

T(1) I N 3/11/11

3. Csillagászat Szatmáry Károly CSc habil. egyetemi docens

T(1) I I 3/22/22

4. Elméleti mechanika Gyémánt Iván CSc habil. egyetemi docens

T(1) I I 6/25/25

5. Kalkulus 2. Krisztin Tibor DSc egyetemi tanár

T(1) I I 4/24/24

6. Statisztikus fizika alapjai

Iglói Ferenc DSc egyetemi tanár

T(2) I N 2/10/10

3 A fejezet 1. és 2. pontjának táblázataiban a fejlécekben előforduló megjelölések értelmezése:Tudományos fokozat / cím: PhD/DLA vagy CSc, DSc, akadémikus.Munkakör: (egyetemi / főiskolai) tanár, docens, adjunktus, tanársegéd; tudományos (fő)munkatárs; egyéb Munkaviszony típusa: Teljes munkaidőben foglalkoztatott határozott vagy határozatlan idejű munkaviszony, ill. közalkalmazotti




Szak

mai

törz

stár

gyak

Szak

mai

törz

stár

gyak

1. A fizika műszaki -technikai alkalmazásai

Osvay Károly CSc egyetemi docens

T(1) I N 2/10/10

Benkő Zsolt PhD főiskolai tanár

T(1) I I 0/25/25

2. A fizika tanítása2. Fizikai problémák megoldása 1-2.

Papp KatalinVarga Zsuzsa

CScPhD egyetemi docensegyetemi docens

T(1)T(1)

II II 12/14/145/21/21

3. Fizika a társtudományokban

Nagy László CSc egyetemi docens

T(1) I N 3/13/13

4.. Fizikai problémák megoldása 1-2.

Varga Zsuzsa PhD egyetemi docens

T(1) I I 5/21/21

Farkas Zsuzsa PhD főiskolai tanár

T(1) I I 2/??/??/15/15

5. Fizika szakmódszertani gyakorlat

Papp Katalin CSc egyetemi docens

T(1) I I 12/14/1410/12/12

36. Iskolai gyakorlat Papp Katalin CSc egyetemi docens

T(1) I I 12/14/1410/10/10

4. Szakmódszertan 1-2. Papp Katalin CSc egyetemi docens

T(1) I I 10/10/10

57. Számítógép és internet alkalmazása a fizika oktatásban

Varga Zsuzsa PhD egyetemi docens

T(1) I I 5/21/21

Gingl Zoltán PhD habil.

egyetemi docens

T(1) I I 0/20/20

8. Válogatott fejezetek a modern fizikából 1.

Szatmári Sándor DSc egyetemi tanár

T(1) I N 3/16/16

9. Válogatott fejezetek a modern fizikából 2.6. Válogatott fejezetek a modern fizikából 1,2

Földi PéterBenedict Mihály

PhDCSc egyetemi adjunktusdocens

T(1) I N 3/24/246/11/11

Földi Péter PhD egyetemi adjunktus

T(1) I N 0/11/11

A DIFFERENCIÁLT SZAKMAI

A tantárgy oktatói

ISMERETEK TANTÁRGYAINAK MEGNEVEZÉSE

Oktató neve(A tantárgy blokkjában

elsőként a tantárgy felelősét tüntessék fel)

Tud. fok. /cím



I / N

Gyakorlati foglalkozást

tart I / N

Alap- és mesterképzésben összesen


tantárgy felelőse


/ Mo-on

stb.

A szakképzésben oktatók személyi-szakmai adataiA IV.1. és IV.2. táblázatokban feltüntetett oktatók adatlapjait kérjük csatolni, amely adatlapok oktatónként az alábbi adatokat tartalmazzák: név, születési év, (oklevél szerinti) végzettség és szakképzettség

MAB TitkárságSZTE TTIK

Ide jön a többi képzési esethez tartozó tárgy, ha a fenti táblázatban nincs benne.

36


jelenlegi munkahely(ek), a kinevezésben feltüntetett munkakör(ök), több munkahely esetén kérjük jelölni az első helyen foglalkoztató intézményt,

tudományos fokozat (a tudományág megjelölésével) az Ftv. 149.§-a (5) bekezdésében foglaltak szerint; (PhD / CSc vagy DLA, DSc, stb.) PhD esetében kérjük megadni az értekezés címét!)



eddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak, oktatásban töltött idő) az eddigi szakmai gyakorlat és teljesítmény bemutatása az elmúlt 5 év szakmai, tudományos (művészeti) munkássága (a legfontosabb maximum 5, az oktatott

tárgy/tárgyak szakterületéhez tartozó publikáció, alkotás felsorolása) az eddigi tudományos-szakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás felsorolása

(amennyiben az előbbiektől különböznek) tudományos / szakmai közéleti tevékenység, nemzetközi kapcsolatok

*****Ezek a szükséges és elégséges adatok (személyenként legfeljebb 2 oldal). Önéletrajzokat, egész életművet bemutató publikációs listákat nem kérünk!

Az oktatói adatlapokat az alábbi csoportosításban kérjük (csoporton belül névsor szerint): (1) szakképzettség-felelős(2) teljes munkaidőben foglalkoztatottak(3) nem teljes munkaidőben foglalkoztatottak Oktatók CV-i külön file-ban 27-54. oldalig.



ide jönnek a CV-kNyilatkozatok

Az intézményvezető nyilatkozata arról, hogy a megnevezett oktatóknak a jelzett módon való foglalkoztatását biztosítja az intézményben az indítandó képzés egy teljes ciklusára, és gondoskodik a személyi feltételek bemutatott szakmai megfelelőségének fenntartásáról, valamint arról, arról, hogy a képzés indításához szükséges szellemi és tárgyi kapacitás rendelkezésre áll, és az évfolyamonként milyen létszámú hallgató képzését teszi lehetővé

Az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban (munkaviszonyban) nem álló, a szakképzésben résztvevő oktatók nyilatkozata arról, hogy vállalják a nevük alatt feltüntetett tantárgyak oktatását és az oktatási követelmények teljesítését.

Az intézményben teljes munkaidőben / első helyen foglalkoztatott minősített, a szakképzésben résztvevő oktatók nyilatkozata arról, hogy kettőnél több teljes munkaidejű munkaviszonya nincs.

ide jönnek a Nyilatkozatok, csak papíron

1. Táblázatban összefoglalt, krediteket is megadó, óra és vizsgaterv

2. Tantárgyi programok Az egyes tantárgyak keretében elsajátítandó ismeretanyag rövid, (néhány soros) leírása, valamint minden tantárgyhoz a tantárgyfelelős, az előtanulmányi feltételek, a kredit feltüntetése, és a 3-5 legfontosabbnak ítélt kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása. A szakindítási beadványok részletesen térjenek ki a mesterszintű tanárképzés keretei között megszerezhető első és (amennyiben ilyen van) második tanári szakképzettséghez vezető szakterületi - szakdiszciplináris kurzusok leírására is. A szakmódszertani-tantárgypedagógiai kurzusok részaránya fejezze ki e tanulmányok jelentőségét a tanári pályára való felkészítés-felkészülés folyamatában. A tanári mesterszak szakterületi modulja(i) tartalmainak kialakításakor és az alkalmazott módszerek megválasztásakor a közoktatás igényeit kell figyelembe venni.

3. KompetenciákMutassák be a szakképzés által kimeneti célul kitűzött tanári és szakmai kompetenciák elsajátíttatásának, illetve elmélyítésének konkrét megvalósulását. (Az adott kompetenciák megszerzését biztosító tantárgyak, valamint oktatási módszereik és gyakorlatuk.) 4. A képzési és kimeneti követelményekben előírt idegen nyelvi követelmények teljesítésének intézményi elősegítése, feltételei. (Ha lesz ilyen.)



B/IV.A szakképzés személyi feltételei4

A szakképzettség-felelős és a záróvizsgatárgyak felelősei

Felelősök neve és a felelősségi típus ( szkf: szakképzettség-felelős, zvf: záróvizsgatárgy felelős)



Hány mesterszak

felelőse

Alap- és mesterképzésben





A TÖRZSANYAG TANTÁRGYAINAK MEGNEVEZÉSE (ALAPOZÓ ÉS

SZAKMAI TÖRZSTÁRGYAK )

A tantárgy oktatóiOktató neve

(A tantárgy blokkjában elsőként a tantárgy

felelősét tüntessék fel)

Tud. fok. /cím

Munka-kör

Munka-viszony típusa


I / N


tart I / N



tantárgy felelőse


/ Mo-on

alap

ozó

tárg

ya k

1.

2.

stb.

szak

mai

tö

rzst

árgy

ak

1.

2.

stb.

4 A fejezet 1. és 2. pontjának táblázataiban a fejlécekben előforduló megjelölések értelmezése:Tudományos fokozat / cím: PhD/DLA vagy CSc, DSc, akadémikus.Munkakör: (egyetemi / főiskolai) tanár, docens, adjunktus, tanársegéd; tudományos (fő)munkatárs; egyéb Munkaviszony típusa: Teljes munkaidőben foglalkoztatott határozott vagy határozatlan idejű munkaviszony, ill. közalkalmazotti




A DIFFERENCIÁLT SZAKMAI

A tantárgy oktatói

ISMERETEK TANTÁRGYAINAK MEGNEVEZÉSE

Oktató neve(A tantárgy blokkjában

elsőként a tantárgy felelősét tüntessék fel)

Tud. fok. /cím



I / N


tart I / N



tantárgy felelőse


/ Mo-on

stb.

A szakképzésben oktatók személyi-szakmai adataiA IV.1. és IV.2. táblázatokban feltüntetett oktatók adatlapjait kérjük csatolni, amely adatlapok oktatónként az alábbi adatokat tartalmazzák: név, születési év, (oklevél szerinti) végzettség és szakképzettség jelenlegi munkahely(ek), a kinevezésben feltüntetett munkakör(ök), több munkahely

esetén kérjük jelölni az első helyen foglalkoztató intézményt, tudományos fokozat (a tudományág megjelölésével) az Ftv. 149.§-a (5) bekezdésében

foglaltak szerint; (PhD / CSc vagy DLA, DSc, stb.) PhD esetében kérjük megadni az értekezés címét!)



eddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak, oktatásban töltött idő) az eddigi szakmai gyakorlat és teljesítmény bemutatása az elmúlt 5 év szakmai, tudományos (művészeti) munkássága (a legfontosabb maximum

5, az oktatott tárgy/tárgyak szakterületéhez tartozó publikáció, alkotás felsorolása) az eddigi tudományos-szakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy

alkotás felsorolása (amennyiben az előbbiektől különböznek) tudományos / szakmai közéleti tevékenység, nemzetközi kapcsolatok

*****Ezek a szükséges és elégséges adatok (személyenként legfeljebb 2 oldal). Önéletrajzokat, egész életművet bemutató publikációs listákat nem kérünk!

Az oktatói adatlapokat az alábbi csoportosításban kérjük (csoporton belül névsor szerint): (1) szakképzettség-felelős(2) teljes munkaidőben foglalkoztatottak(3) nem teljes munkaidőben foglalkoztatottak



Nyilatkozatok Az intézményvezető nyilatkozata arról, hogy a megnevezett oktatóknak a jelzett módon való

foglalkoztatását biztosítja az intézményben az indítandó képzés egy teljes ciklusára, és gondoskodik a személyi feltételek bemutatott szakmai megfelelőségének fenntartásáról, valamint arról, arról, hogy a képzés indításához szükséges szellemi és tárgyi kapacitás rendelkezésre áll, és az évfolyamonként milyen létszámú hallgató képzését teszi lehetővé

Az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban (munkaviszonyban) nem álló, a szakképzésben résztvevő oktatók nyilatkozata arról, hogy vállalják a nevük alatt feltüntetett tantárgyak oktatását és az oktatási követelmények teljesítését.

Az intézményben teljes munkaidőben / első helyen foglalkoztatott minősített, a szakképzésben résztvevő oktatók nyilatkozata arról, hogy kettőnél több teljes munkaidejű munkaviszonya nincs.

B/V.A szakképzés indításának kutatási és infrastrukturális feltételei

1. Országosan (és nemzetközileg) elismert tudományos műhely(ek) és együtt dolgozó szakmai közösséggel bíró alapvető K+F / művészeti terület bemutatása.

A tanszékcsoporton belül számos tudományos műhely működik, melyek a fizika különböző területein, évtizedek óta nemzetközi mércével mérve is magas szintű tudományos tevékenységet folytatnak.Fő kutatási területek: optika (Bor Zsolt, Horváth Zoltán, Erdélyi Miklós), kvantumelektronika (Szabó Gábor, Rácz Béla, Osvay Károly, Kovács Attila, Geretovszkyné Varjú Katalin), biofizika (Maróti Péter, Laczkó Gábor, Nagy László, Tandori Júlia), lézer-anyag kölcsönhatás (Szatmári Sándor, Hevesi Imre, Bohus János, Szörényi Tamás, Heszler Péter, Hopp Béla, Tóth Zsolt, Czirjákné Csete Mária, Geretovszky Zsolt), lézerek orvosi alkalmazásai (Bor Zsolt, Hopp Béla), fotoakusztika (Bozóki Zoltán, Miklós András, Szabó Gábor, Mohácsi Árpád), zaj fizikai rendszerekben (Gingl Zoltán, Makra Péter, Mingesz Róbert), mérések automatizálása (Gingl Zoltán, Mingesz Róbert), változócsillagok (Szatmáry Károly, Szabó M. Gyula, Székely Péter), asztrofizika (Vinkó József), általános relativitáselmélet (Gergely Árpád László, Keresztes Zoltán), statisztikus fizika (Iglói Ferenc, Lajkó Péter), integrálható rendszerek (Fehér László), különleges kvantumállapotok (Benedict Mihály, Czirják Attila, Földi Péter), atom- és molekulafizika (Benedict Mihály, Földi Péter, Gyémánt Iván, Varga Zsuzsanna), szilárdtestfizika (Hevesi Imre, Papp György, Nánai László, Földi Péter). Az oktatók a felsorolt fő kutatási területeken vezető folyóiratokban rendszeresen publikálnak, eredményeiket nemzetközi konferenciákon is közreadják. Ezen túlmenően alkalmazott kutatásokban is eredményesen részt vesznek.

Bohus János, , Makra Péter, Mingesz Róbert, Mingesz Róbert, Szabó M. Gyula, Székely Péter, Keresztes ZoltánAz oktatásban résztvevők tudományos tevékenysége döntően a kutatási eredményekről szóló publikációkban, konferencia részvételek formájában, és az MTA különböző munkabizottsági ülésein való szereplésekben realizálódik. Oktatóink éves átlagban 2-3 cikket közölnek nemzetközi folyóiratokban, ill. egy konferencián vesznek részt. Utóbbi anyagi fedezetét csak pályázati forrásokból lehet biztosítani. A minősítettek magas arányának fenntartására a már néhány éve elkezdett PhD képzés színvonalas folytatása, a doktori iskolák hatékony működtetése (évi 5-6 új doktorandusszal) a biztosíték. Oktatóink szoros kapcsolatban vannak a társegyetemek hasonló tanszékeivel és az MTA kutatóintézetekkel (KFKI, SZBK,



CSKI) is. A külföldi kapcsolatok, amelyek intenzívek az európai országokkal és az USA-val inkább kutatási jellegűek.

2. A képzés tárgyi feltételei, a rendelkezésre álló infrastruktúra (a KKK alapul vételével, számszerű adatokkal alátámasztott bemutatást kérünk!):

tantermek, előadótermek, eszközellátottságuk, műhelyek, iskolai gyakorlóhelyek oktatástechnológiai ellátottság, szolgáltatás, különös tekintettel az informatikai feltételek

meglétére. könyvtárellátottság: a teljeskörű papíralapú, illetve elektronikus könyvtári szolgáltatás

bemutatása: a beadványban feltétlenül szerepeljen a könyvtár honlapjának címe a hallgatói tanulmányok eredményes elvégzését segítő szolgáltatások, juttatások, a

biztosított taneszközök (tankönyv, jegyzet, e-learning, elektronikus képzésmenedzselés rendszer, stb.)

a tanulmányi ügyekkel kapcsolatos adminisztráció feltételei a normatív finanszírozáson kívüli egyéb források egyéb, szükségesnek ítélt feltételek

Az oktatás tantermi és laboratóriumi feltételei a múltból örökölten adottak, és helyigény szempontjából kielégítőek. Az oktatási berendezéseket igyekszünk korszerű színvonalon tartani, különösen a fizika oktatásában nélkülözhetetlen, költséges laboratóriumi eszközöket és műszereket, a kutatásra kapott pályázati pénzek egy részének oktatásra fordításával oldható meg a szinten tartás.

Az informatikai háttér és a könyvtári szolgáltatás általában megfelelő, ugyanakkor szinte minden információhoz hozzá tudunk jutni az interneten keresztül. (De ez ma még nem pótolja minden tekintetben a nyomtatott változatokat.)

A kísérletes fizika oktatás nélkülözhetetlen feltételei: jól felszerelt előadóterem és szertár, valamint kellő műszerezettségű hallgatói laboratóriumok. A képzésben nagy hangsúlyt fektetünk a demonstrációra és a kísérletezésre. A tanszékek vezetői megkülönböztetett figyelmet fordítanak a felszereltség javítására, új eszközök beszerzésére, nagyobb mértékű fejlesztésre, modern, új eszközök beszerzésére szűkebb lehetőség kínálkozik, de az eszközöket az oktatás egész ciklusára biztosítani tudjuk.

A képzés széles informatikai háttér meglétét igényli. Mind az oktatók, mind a hallgatók munkáját megfelelő számú számítógép, továbbá a 2004-ben elkészült korszerű könyvtár és informatikai központ segíti. Az oktatáshoz és a kutatáshoz szükséges legalapvetőbb könyvek és folyóiratok rendelkezésre állnak, ezek beszerzésére forrásaink nagy hányadát fordítjuk.A Fizikus Tanszékcsoport 3487 m2 területtel rendelkezik. A tantermek, a laboratóriumok, ill. a tanszéki szobák a hallgatók, ill. az oktatók és segéderők számára megfelelő mértékben rendelkezésre állnak. A tanszékcsoporthoz tartozik 1 intézeti könyvtár, 2 nagyelőadó, 5 tanterem, 10 hallgatói labor, 12 kutatói labor. Ezen túlmenően rendelkezésre állnak kari illetve egyetemi szinten is tantermek, előadótermek. A kémiai, matematikai, informatikai és nyelvi képzés tanterem, labor- és eszközigényét az érintett intézetek biztosítják. A Fizikus Tanszékcsoport üzemelteti a TTK számára is az eszközök előállítására és javítására szolgáló nagyműhelyt. Szakfolyóirat- és szakkönyvellátottságunk a pályázati forrásoknak köszönhetően megfelelő, a folyóirat állomány egyre inkább elektronikus változatban is elérhető. A tantárgyi tematikákban megadott irodalom rendelkezésre áll. Hallgatóink rendszeresen és szervezett formában hozzáférhetnek az informatikai hálózathoz. A könyvtár honlapjának címe:http://www.bibl.u-szeged.hu/ , ahonnan számos szolgáltatás on-line is elérhető.A fizikatanár szakos hallgatók számára állandóan rendelkezésre áll a kémiai tanszékcsoporttal közösen létrehozott 25 munkahelyes kabinet. (Ezen felül egyetemi és kari szintű lehetőségek is vannak.). A hallgatók önálló tanulását jegyzetek és tankönyvek, továbbá sokszorosított oktatási


http://www.bibl.u-szeged.hu/


segédletek közreadásával segítjük. Egyre jobban kívánunk támaszkodni a hálózaton keresztül elérhető oktatási tananyagokra is.

A szakdolgozatok diplomamunkák elkészítésének feltételeit biztosítjuk.


VI.Székhelyen kívül indítandó képzés bemutatása

Az Útmutató I-V. fejezete szerint összeállított anyagot a székhelyen kívül indítandó képzés esetén kérjük kiegészíteni az alábbiakkal:

Mutassák be a székhelyen kívüli képzésbe bevont helyi illetőségű oktatókat és a székhelyen kívüli képzésért felelős oktatót is személyi-szakmai adataikkal.

A székhelyen kívüli infrastruktúra részletes bemutatását kérjük.Ha a beadvány székhelyen és azon kívüli indításra is vonatkozik,

akkor a székhelyen kívül indítandó képzés bemutatásakor a személyi és az infrastrukturális feltételek ismertetését kérjük a fenti 1. és 2. pont

figyelembe vételével.

VII.A TÁVOKTATÁSI KÉPZÉSI FORMA SPECIÁLIS FELTÉTELEI

Az Útmutató I-V. fejezete szerint összeállított anyagot képzési formától függetlenül minden szakindítási kérelemnek tartalmaznia kell. Távoktatási képzés esetén ezt ki kell egészíteni egy további

VII. fejezettel, mely az alábbiak szerint összeállított dokumentumokat tartalmazza.

1. A távoktatási szervezeti egység leírása Az intézmény ismertesse a távoktatás küldetésnyilatkozatát.

Mutassa be a képzést szolgáló szervezeti struktúrát, a képzési rendszer logisztikáját, az oktatástechnológiai folyamatokat.

Milyen – az egész tanulmányi időszakra vonatkozó – tájékoztatást (tanulmányi útmutató) kapnak a belépő hallgatók az egyéni tanulás eszközeiről, a tananyagokról, a konzultációs- és vizsgarendszerről.

A tananyagcsomagokLegalább – a mintatanterv szerinti – az első tanulmányi év tantárgyaihoz (lásd III. fejezet) tartozó tananyagcsomagokat az alábbiak szerint kérjük

mellékelni:egy tantárgyhoz csak egy tananyagot kérünk bemutatni, a többi tankönyvet,

szakirodalmat elég felsorolni a tantárgyak leírásánál,a szakindítási kérelemhez csatolt tantárgyi leírások sorrendjében egy listán

sorolják fel az egyes tantárgyakhoz tartozó, egyértelmű azonosítóval ellátott elektronikus vagy nyomtatott tananyagot, tanulási útmutatót, minta

vizsgasorokat, egyéb segédletet,az intézmény mutassa be, hogyan biztosítja a folyamatos

tananyagfejlesztést, külső fejlesztő esetén kérjük a szerződés bemutatását, Az akkreditációs anyagban meg kell adni azokat a paramétereket, amelyek

hallgatói szintű jogosultsággal hozzáférést biztosítanak a MAB bírálói számára.

Az ellenőrzés – értékelés technikájaAz intézmény tantárgyanként mutassa be:

az önellenőrzéshez szükséges feladatok jellegét, számát és a tananyagon belüli helyét,

a beküldendő feladatok számát és ütemezését,a félévek teljesítésének tantárgyi követelményrendszerét.

55


T a n á r i m e s t e r s z a k – t á v o k t a t á s i fo r m a

4. KonzultációkAz intézmény :

mutassa be a tervezett konzultációk célját és gyakoriságát,ismertesse, hogy a konzultációs rendszer módszerei, logisztikája milyen módon illeszkedik a teljes képzési folyamathoz, különös tekintettel az

önértékelésre és ellenőrzésre. A képzés személyi feltételei

a) A szakfelelős, szakirány-felelős, törzstantárgy felelősökre, oktatókra vonatkozóan a kérelem IV. fejezetében kérjük az adatokat!

Itt a távoktatási képzéshez szükséges további speciális feladatokat ellátó személyi háttér bemutatását kérjük az alábbi táblázat szerint:

Név és feladattípus

tf: tananyag-felelelős

ti: tutorok irányítójat: tutor

A szak mely tantárgya(i)hoz látja el a feladatot

A szakon és az

intézményben összesen

hány tantárgyhoz

látja el a feladatot

Részt vett-e távoktatási

továbbképzésben, van-e

távoktatási tapasztalata

A konzultác

ióhelyszíne

Munka-

viszony

típusa

Személyi-szakmai adatok: (csak az előző táblázatban felsorolt személyekhez!)

név, születési év, (az oklevél szerinti) végzettség és szakképzettség, tudományos fokozat (tudományág megjelölésével)

milyen távoktatási tagozaton történő közreműködéshez szükséges speciális képzésben vett részt

jelenlegi munkahely(ek), a kinevezésben feltüntetett munkakör(ök)eddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak, oktatásban töltött idő);

távoktatásban szerzett eddigi gyakorlat.* * *

Ezek a szükséges és elégséges adatok (személyenként legfeljebb 2 oldal).

Önéletrajzokat, egész életművet bemutató publikációs listákat nem kérünk!

NyilatkozatokAz intézményvezető szándéknyilatkozata arról, hogy

a táblázatban felsorolt személyeknek a jelzett módon való foglalkoztatását biztosítja a felsőoktatási intézményben az indítandó képzés egy teljes

ciklusára, ésgondoskodik a személyi feltételek bemutatott szakmai megfelelőségének

fenntartásáról.Az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban / munkaviszonyban nem álló

személyek nyilatkozata arról, hogy vállalják a nevük alatt feltüntetett feladatok ellátását.

Infrastrukturális feltételekAz intézmény


T a n á r i m e s t e r s z a k – t á v o k t a t á s i fo r m a

írja le, milyen távoktatási (képzési menedzsment) keretrendszert alkalmaz,mutassa be a távoktatási képzéshez alkalmazott infrastruktúrát,

amennyiben konzultációs központok létrehozása is szerepel a tervezetben, kérjük helyszínenként ismertesse a rendelkezésre álló infrastruktúrát, a

gyakorlati képzéshez szükséges gyakorló helyeket.

Kérjük, hogy a beadványokat tartalomjegyzékkel és ... · Web viewNielsen, I. L. Chuang:...

Documents

Transcript of Kérjük, hogy a beadványokat tartalomjegyzékkel és ... · Web viewNielsen, I. L. Chuang:...